A IV. ES V. MAGYAR TALALKOZO KRONIKAJA " " N titlas János d ÁRPÁD KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT. Közzéteszi: Cleveland, Ohio

/

A IV. ES V. " " MAGYAR TALALKOZO " " KRONIKAJA

Közzéteszi:

N titlas János

d•··

ÁRPÁD KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT Cleveland, Ohio -

1966

Copyright 1966 by Dr. Nádas Gyula "Árpád Könyvkiadó Vállalata" 1425 Gra cc Avenu e, Lak ewood , Oltio 4-D07, U.S.A

Az

előadások

és hozzászólások tartal n1áért

szerzőik fel e lősek

Printed by OLASSIC PRDJ TING COl~PORATION 9029 Lorain Avenue, Cle veland, Ohio 44102, U .S .A.

TARTALOM Előszó

...................................... ..............

7

A NEGYEDIK MAGYAR TALÁLKOZÖ . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

Első

nap: Magyar szemlélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ll

Második nap: A magyar politikai h elyzet változásai . . .

25

Hannadik nap: Magyar-szlovák-cseh történelmi kapcsolatok. - Erdély e lmagyartalanodása. - Közérdekű javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

94

AZ ÖTÖDIK MAGYAR TALÁLKOZÖ .... .. . . . . .. ........ 139 Első nap: Az 1956-os szabadságharc és a világproblémák .. . . . .. . ....... . . . .. .... . . .. .. . . .. . ....... ... ..... 141

Második 11ap: Ki.ilpolitika. -Barátságunk a szomszéd népekkel. - Lengyel-Magyar Szövetség. - Az ifjúsúg problémái. - Emigrációs propaganda .... . .. . .. 164 Harmadik 11ap: Az amerikai magyarság megszervezése . - Erdély magyarságáért. - Tudományos Társaság .. . .... . ..... . ..... . .... . ..... . ...... . ... . ... . . . . .. 206 A II. , III., IV. ÉS V. MAGYAR TALÁLKOZÖ SZEMÉLYES ÉS LEVELEZŐ RÉSZTVEVŐI . . . . . .. . . .... .... ... . . 219

N évmutató ...... .. .... ....... . ..... . ... . ... ... ..... . . ... .. 269 Részletes tartalommutató .. . . . . .. . .......... . . . .... . .. . .. 275

5

BÉLDY BÉLA DR.

NÁDAS JÁNOS DR.

CSENDES JÓZSEF DR.

POGÁNY ANDRÁS DR.

KISS SÁNDOR

SOMOGYI FERENC DR.

KOVÁCS ISTVÁN DR.

SZÁSZ BÉLA DR.

KÚR GÉZA

SZÁZ ZOLTÁN DR.

11.1IHÁLYI GILBERT DR.

VASVÁRI ZOLTÁN

előadásai

alapján

és a hozzászólások nyomán

a Magyar Találkozó Állandó Titkárságának megbízásából szerkesztette:

Somogyi Fer•euc dr·.

ELÖSZO Ezzel a kötettel - a IV. és V . Magyar Találkozó krónikájával - elérkeztünk a Magyar Találkozók első "l us t r um"áról (öt évéről) szóló számadásunk végéhez. Öt éven át kongattuk a magyar lelkiismeret harangját, hogy új hitre, önzetlen áldozatra, lelkes cselekvésre hívjuk véreinket. Öt éven át kopogtattunk a magyar szívek sokszor mármár bezáruló kapuin, hogy azok megint befogadják az örök magyar élet igényének törvényeit és korszeríi követelményeit. Öt éven át hirdettük és a meggyőzés erejével vallottuk, hogy: l . a magyar ügy a magunk ügye, szalgálatára tehát a magunk erejéből mi magunk vagyunk hivatottak és elsősorban kötelesek is.; 2. magyarságunk m egőrzése és eredményes szalgálala érdekébe/z követniink kell más nem.zetiségek összefogását és jelentős áldozatolera hajlandó példáját; 3. Kölcsönös megértéssel folytatott megbeszélések és körü l tekintő tanácskozások eredményeként egységes magyar szellemben, átfogó jellegíi, céltudatos és jól megszervezett magyar tevé kenységet ke ll minden vonalon elindítanunk. E gy es előadások - a nemzetközi politikai helyzet változásai következtében - talán ma már nem olyan időszerűek, mint akkor voltak, amikor elhangzottak, de kétségtelenül r a 11 u ls á g o s a k. Azok az előadások és hozzászólások ellenben, amelyek a magyar kötelességteljesítésről, az ifjúság nevelés é ről, a magyar jövő szalgálafáról szóltak, valósággal i d ő t á ll ó k. Mondanivalóikat nemcsak megszívlelhetjük, de faj tá nk fennmaradása érdekébell követnünk is kell. A Magyar Találkozók. során sok közérdekíi kívánság és javaslat hangzott el, amely azután itt, vagy ott, jól, vagy roszs zul m eg is valósult. Sok azonban m.ég megvalásításra vár. I !_ven például a magyar ifjúság leülügy i szalgálatra való neve-

7

lése, magyar iskolák sorának létesítése, a magyarságtól elszakadt nemzedék magyar öntudatának felébreszt ése és nz egtartása. Meggyőződésünk, hogy ami késik, n em 1núlik. A Magyar Találkozók - a tanácskozásoknak térbe1z és időben szinte korlátlan lehetősége, a go ndolatoknak kötetlen formában. történő kicserélési lehetősége révén - mcir eddig is igen széles körben keltettek nagy érdelclődést. Ha tudjuk, hogy több közércfekü magyar kérdésben - mint p éldául a hazai nemzetgyilkos magzatelhajtást engedélyező rendelke zés ellen való tiltakozás tekintetében - e lsőkként llallatlllk szavunkar, talán ez érthető is. Most, hogy a Magyar Találko zó k beszámolóit - ezzel a kötettel maradéktalanul - közreadjuk , szerelnénk hinni és remélni, hogy a Magyar Találkozók o n elhangzott előadásokat, javaslatokat és hozzás zólásokat magyar véreink a világ minden tájcin nemcsak őszinte érdeklődésse l , hanem igaz megbecsii!éssel is olvas sák. A közzélétel módszerére vonatkozóan a szerkesztőnek "A II. és III. Magyar Találkozó krónikája" előszavában vázolt szempontjaira kell hivatkozmmk . Azok figyelembev é telével - a jól végzett munka szerén.v tudatában - szereleltel kérjük a szabad világban szétszóródott magyarság és a z. emigráció kiváló tagjait, hogy kapcsolódjanak bele köz.érclekií m.wzkd.sságunkba és teremtsélc meg nzinclen magyar lelki egységé t. Nag_v m agya r télb en pi c ik e tü7.ck, Csak égj e tek, csak mel Pg ítsd ck ma, Sose volt il y szüköég a lún gotokra! Szelíd f é n yek és szil a.i vúndorl(tngok: Mit gondoltok, ha összcfogóznútok!

1966. szeptember 15-én

Dr. Nádas János

A negyedik Magyar Találkozó ( 1964. november 27-29)

"krónikája"

A. N EGY EDIK MAGY AR T ALALKOZÓ ELSŐ NAPJA

-

1964. november 27. l.

A NEGYEDIK MAGYAR TALÁLKOZÓ MEGNYITÁSA A Negyedik Magyar Találkozó tanácskozásait 1964. november 27-én, pénteken este 7 órakor Cleveland városában, Ohio államban, a 'Nationalities Service Center' (1620 Prospect Avenu e ) földszínti helyiségében Nádas János dr., a Magyar Találkozó állandó titkárságának vezetője nyitja meg. Felkéri a megjelenteket, hogy először is az eddigi szokás szerint mondják el a Magyar Hiszekegyet. Ennek megtörténte után magyar szeretettel köszönti a meglepően szép számban és nagy távolságokból megjelenteket, majd azok üdvözletét tolmácsolja, akik nem tudtak eljönni, de lélekben itt vannak. Az utóbbiak közi.il névszerint is megemlíti Ádám Tibort Kanadából, Balázs László dr.-t Trentonból, Balla András dr.-t Pennsylvaniából, Bokor János dr.-t Chicagoból, Eckhardt Tibor dr.-t New Yorkból, Héderváry-Konth Jánost Californiából, Heckenast Dezső dr.-t Montreálból, Nt. Hunyady Lászlót Lindenből, Czanik István dr.-t Németországból, Ft. Király Kelemen O .F.M-t DeWittből, Könnyü Lászlót St. Louisból, Maday Béla dr.-t Washington, D.C.-ből, Nagy Frigyes dr.-t Chicagoból, Nagy Sándor dr.-t és Nyirjessy Sándor dr.-t New Yorkból, Pulváry Károly dr.-t Washington, D.C.-ből, Radisies Elemér dr.-t Svájcból, Radvánszky Erzsébetet Californiából, vitéz Sólyom Fekete István dr.-t Chicagoból, Szász Emil dr.-t Tupperlake-ről, Teleki Béla grófot New Yorkból, Wagner Fe· rene dr.-t Washingtonból és Tornay Károlyt SvájcbóL Fájó szívvel emlékezik meg Kolo zsváry Kálmán elhunytáról, aki három éven keresztül mindig itt volt közöttünk, aki nem rendelkezett egyetemi végzettséggel, de bölcsebb volt, ll

mint bárki közöttünk, aki végighallgatta a Magya r Találkozók tanácskozásait és azokkal kapcsolatban mindig m eg tette a maga megjegyzéseit, amelyek mindenkor találák, m egfo ntolandák és bölcsek voltak. Vele olyan kiváló magya r távozot t közülünk, akit mi, a Magyar Találkozó résztvevői va lamenynyien szívből, nagyon sajnálunk. Nádas János dr. ezután a n egyedik Magya r Találkozó tárgykörét ismerteti . "Szenvedő magyar n é pünk szolgála ta. rabságban sínylődö szü l őhazánk felszabaclítúsúra irán yuló törekvéseink, kettős rabságban szenvedő elszakított m::1gyar véreink sorsa hoztak össze bennünket újra három napra, hogy tudományos felkészültséggel megbeszéljük a magya r kérelések néhány vonatkozását és megpróbáljunk közös n evező re jutni az emigráció Jegfontosabb jelentőségü kérdéseiben. Bejelenti, hogy az elhangzó e l őadások és hozzászálúsok lényegét nyomtatásban is megjelentetjük, hogy a fe lmerü l t kérdésekhez és gondolatokhoz a világban szétszóródott magyar értelmiség minden egyes tagja bárhonnan hozzá tudjon szólni és így részt tudjon venni a szebb és jobb magyar jövő szo lgálatában. A tanácskozások rendjének, az előadások és a hozzászólások médjának ismertetése után a tanácskozási elnök tisztének betöltésére Bertalan Kálmán volt országgyül és i képviselőt, a tanácskozási jegyző teendőinek e llátására pedig vitéz Szabó Zoltánt kéri fel. Bertalan Kálmán tanácskozási e lnök a maga részéről külön is üdvözli a megj elenteket; a negyedik Magyar Találkozó első ülését megnyitja és felkéri Somogyi Ferenc dr. volt magyar egyetemi tanárt és országgyűlési képvi se lőt előadásának megtartására.

2. MAGYAR SZEMLÉLET ZRÍNYI PÉLDÁJA NYOMÁN Somogyi Ferenc dr. azzal kezdi előadását, hogy azt a gondolatot szeretné tovább folytatni, amelyet a harmadik Magyar Találkozó megnyitó ülésének tanácskozási e lnökekén t

12

egy évvel ezelőtt vetett fel. Akkor abból a korábbi meaállapításából indult ki, hogy a magyarság a találkozások "'népe. Rámutatott, hogy a találkozások ősrégi szelleme kötelez bennünket arra, hogy önmagunkkal is újra m eg újra találkozz unk, hogy m egismerjük önmagunkat, hogy a görög bölcselő alapvető parancsát, a szókrátészi 'gnóthi szeauton' elvét megvalósíthassuk és önismeret ünk birtokában tudatosan vállalkozhassunk a reánk váró feladatok elvégzésére. Ehhez az e lső lép és - szerinte - annak megállapítása lehet, hogy az 'ismerd meg önmagadat' bölcseleti követelménye csak Szókrátészné l maradt egyéni j e ll egű . Plátó már fe lismerte, hogy az önismeret a társadalom, a közösség ismeretével szarosan egybe tartozik. Az ember tehát csak akkor ismerh e ti meg önmagát, ha ism e ri a társadalmat, amelyben él. Comte Ágoston szerint viszont ez ma már csak a történelem tanirásain keresztül valósítható meg. G. Hanotaux, E. Sprange r, ÜS\·Vald Spengler és Domanovszky Sándor nézetének áttekintő vizsgálata után az előadó arra a következtetésre jut, hogy az önismeret k é rdése szoka tlanul nehéz feladat megoldásá t, a szerfölött bonyolult szellemtörténeti módszer következetes alkalmazását kívánja meg. A szellemtörténeti módszer a lkalmazásának legalapvetőbb kelléke - az előadó szerint - a szemlélet.

Szemléle t A szemlélet: le lki beállítottság. Az a mód, ahogy a jelen· ségeket a magunk szempontjából, a m agunk lelkisége, sajátos értékítélete, észjárása szerint látjuk és vizsgáljuk; amelynek segítségével az elmúlt é letet újra átéljük, a jelent az élet· tolytonossága jegyében értéke ljük, a jövőt pedig az elevenen átélt múlt és a helyesen értékelt j e len szaros kapcsolatainak felismerésével szolgálni akarjuk és tudjuk. A szemlélet, mint lelki beállítottság, mint szellemi tulajdonság: az emberi szellem egyik sajátos megnyilatkozási alakzata, tehát a kultúra szerves r észe. Ebből világosan következik, hogy amint vannak időben és térben különböző kultúrák, u gyanúgy van más és más szemlélet is. Ha van (pe-

13

dig van) külön magyar kultúra, feltétlenül van külön magyar szemlélet. Ez a magyar szemlélet szükségszerüen va lam i átfogó, egyetemes jellegű, sajátos lelki b eállítottság, jellegzetes szellemi tulajdonság, amelyet nagy korfordulók, esz m eáramlatok időről-időre módosíthatnak u gya n, ele ot·szóg h a tárok akár önkéntes, akár kényszerű átlépése meg n em változtathat. A magyar szemlélet ugyanis annak a magyar léleknek sajátos szellemi beállítottsága, amely Karác sony S á ndor megállapítása szerint 'a végtelenség és örökkévalóság csodaképpen élő lelke'. Ez a lélek államférfiaink, bölcselőink. íróink és költőink , papjaink és hadvezéreink, tudósaink és egyszerű népünk szemléletében, a hit, a n ye lv, az élet és a költészet, a történet és a tudomány, a munka és müvésze t, a szaigálat és vezetés tükréb en, balsors és jószere n cse, c\iacla!mas győzelem, vagy véres vereség, nyugodt fejlődés, k ockázatos élet-halál küzclelem, korfordulók és válságok id e jén nyilvánul meg. A magyar szemlélet jellem ző vonásai tehát a m agya l- Jé lek történeti megnyilatkozásaiból állapíthaták m eg. Ezek szerint a magyar szemlélet szinte felmérhetetlenül ősi. Az öskultúrák messze távolába nyúlik vissza. Nem évszázadokhoz . hanem évezredekhez igazodik. "Új meg új csodá k viszik tovább - mondja Karácsony Sándor - s éltetik új meg ú _i ezredéveken keresztül." Ezek a "csodák" term észetesen hő s i lelkületű áldozatokat követelnek. Olyan áldozatokat, arnelvek meghozatalához mélységes h.it és szent meggyőződés fennkiiltsége szükséges. A magyar szemlélet éppen ezért mondh ató transcendensnek, a másvilág mérhetetlen magassága iba ívelónek. Csaba királyfi csillagporos haclakútjáról azonban szi..ikség es etén ugyanúgy visszatérnek a halha ta tlan harcosok . mint ahogy a monda szerint Szent László váradi ércszobr0 megelevenedik a haza védelmére. A magyar szemlélet a m ::tg::l fennköltsége mellett józanul valószerű (reális). A föleli lé t bi ztos talajába ereszti éltető gyökereit. Előbb említett sajátságainál fogva öntudatos és egvbcn következetes. Hűséges a hagyományok ápolása terén. Előre­ látó és nagyvonalú terveiben és emberi törekvéseiben, az eszmék szolgálatában.

14

A magyar szemlélet jellemző vonásainak igazolására vonatkozó bizonyító anyag részletes felkutatása adatok és történeti tények ezreinek á t tekintését kívánná. A történeti példák azon ban enélkül is megkönnyítik a magyar szemlélet kialakításút és nagyban előmozdítják a magyar önismeret megszerzésének lehetőségét.

Zrínyi Miklós gróf példája Az a ritka, kivételes adottság, hogy éppen a közelmúltban, 1964. november 18-án volt a nagy magyar barokk-költő és kiváló hadvezér, Zrínyi Miklós gróf halálának 300. évfordulója, szinte magától értetődően kínálja fel a lehetőséget számunkra, hogy a magyar szemlélet egyik legragyogóbb megnyilatkozását, valósággal útmutatás-szerű példáját ennek a kétségtele nül kimagasló képességű nagy egyéniségnek örökértéleü írásai alapján világítsuk meg. Amikor ezt akarjuk tenni, - az előadó szerint - első­ sorban Zrínyi Miklós gróf államférfiúi nagysága előtt kell - 300 év múltán - hódolatunk méltó áldozatát az emlékezés oltárára helyeznünk. Zrínyi Miklós grófot általában mint költöt és hadvezért szakták emlegetni. Államférfiúi mivoltáról többnyire megfeledkeznek, vagy éppen csak futólagos megjegyzéseket tesznek. Pedig- az előadó megállapítása szerint - Zrínyi Miklós núnt államférfi sem kisebb, mint akár költő, akár hadvezér. Jellegzetesen magyar szemlélete és annak nemcsak nyílt megvallása, ele mindhalálig hüséges és hősies szolgálata: magyarságunk legkiválóbb egyéniségei, történeti nagyságai sorába emeli s az emberiség általános elismerését is biztosítja számára. Az előadó persze most nem azt tekinti feladatának, hogy Zrínyi Miklós emlékét idézze, vagy államférfiúi szemléletét méltassa. Csak pélelaként akarja elénk állítani korszerü magyar szemléletét öt, napjainkban ugyancsak időszerű magyar vonatkozásban. Ez az öt magyar vonatkozás: a történeti külcletéstudat, az eszmék szolgálata, a sorsközösség-vállalás, a nemzeti önállóság és a területi egység. 15

Törtérzeli küldetéstudat A történeti küldetéstudat egyik legősibb és leghősibb szent örökségünk. Ott lappang már az Isten kardjáról szóló hún mondánkban ugyanúgy, mint Emese álmában. A k e reszténység védelme is csak az ősi küldetéstudat évszázadokon keresztül való átélése. Szent László harcai keleten, II. Endre külön magyar kereszteshadjárata, IV. Béla kudarcba fulladt mohi ellenállása, Nagy Lajos Máriacellben megörökített 1377. évi győzelme a török felett, Hunyadi János küzclelme a várnai csatavesztéstől a d éliharangszós n á ndorfehérvári cliadalig, a mohácsi vész, a török dúlás: a történeti küldetéstudat erejét mind csak növelte, mind csak fokozta. A horvát főúrból magyar végvári kapitánnyá lett Zrínyi Mikló s t 1566-ban magyar szemZélele avatta szigetvári hőssé. S ugyanez a magyar szemlélet íratta meg 100 évvel később dédunokájával, a músik Zrínyi Miklóssal, a "Szigeti ve szedelem" hősi eposzát, amely a magyar történeti külde tés tudat leggyönyörübb és leg fennköltebb (egyben transcendentá lis) megnyilatkozása. 300 éven át ez a megnyilatkozás fémj e lzi a magyar szemlélet alig módosuló történe ti ki.ildetéstudatát. Sokan azt hiszik, hogy Zrínyi hő skölteményének történeti küldetéstudatot sugárzó jelentősége a török hódoltság és veszély megszűntével elenyészett. Pedig nem. Csak módosult. II . Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szabadságharca idején a keresztén y ség védelmét a szabadság vé delme váltja fel, az első és a második világháború folyamán pedig - a nyugat részéről valójában fel sem ismert - pánszláv, illetve anyagelvü (materialista) keleti veszéllyel szemben a 'Nyugat' védelmének történeti küldetéstudata pótolja és helyettesíti.

Eszmélc szolgálata Az eszmék szolgálata történeti küldetéstudatunk szerves kiegészítője. Már a küldetéstudat is magasabbrendü, egyetemesebb közösségek (a kereszténység, Közép-Európa, Európa és az emberiség) önzetlenül áldozatos szalgálatára készteti a magyarságot. Kimondottan ez teszi képessé a különböző esz16

mék és eszmeáramlatok befogadására, majd küldetéstudatának megfel e l ő átalakítására . Zrínyi Miklós az eszmék szolgálatának magyar szemléleté t is p é ld aszerűen á llítja elénk. Már amikor megszületett, Európa-szerte a kato likus újjászületés ülte diadalát. Atyja korai halála utá n ennek a katolikus újjászületésnek nagy vezéralakja, Pázmány Péter bíboros lesz a gyámja, aki gondosan ügyel arra, hogy a legalaposabb j ezsuita nevelésben részesüljön. E lein te ú gy is látszik, hogy a költői hajlamú, tehetséges fiata l főurat a legteljesebb mértékben meghódította a katoli kus újjászületésnek is kedvező barokk szellem. Mélységesen meggyőződéses katolikus hitéhez, őszinte vallásosságához később sem fér semmi kétség. De mint magyar államférfiú sohasem tudj a, nem is akarja elfeledni azokat a küzdelmeket, amelyek hazája történetének előző száz esz tendeje folyamán a protestáns vallás-szabadság érdekében lezajlottak. Az elért eredményeket nemcsak tiszteletben tartja, de adott esetben a leghatározottab b módon védelmébe is veszi, mert a saját maga nemzeti és magyar szabadságjogaival azonosaknak tekinti őket. Amikor az ország felszabadítása érdekében az ifjú II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet szánja Szent István trónjára, sohasem gondol arra, hogy ennek a fejedelem református hitvallása miatt nehézsége lenne. Máskor nyiltan kimondja, hogy többre tartja "a jóhiszemű lutheránust, mint a rosszhiszemlí katolikust". A divatos uralkodó eszmeáramlat tehát nem teszi Zrínyit elfogulttá, vagy egyoldalúvá, mert u gyanaz a magyar szemlélet vezeti, amely Szent Istvánt a clunyi reform, Szent Lászlót a lovagiság, Nagy Lajost és Hunyadi Jánost a kereszténység védelme, Mátyást a reneszánsz koreszméjének megítélésében és alkalmazásában irányította. A magyar történeti küldetéstudatnak megfelelően áthidaló, egyetemes j e llegű, az egészséges fejlődés szolgálatában álló magyar szem lélete következtében a vallásszabadság elveinek elfogadásán és öntudatos védelmén túlmenően már a felvilágosultság bizonyos megnyilatkozásait is határozottan felismerhetjük nála. Meggyőződéses kato likus és a fejedelmi abszolutizmus rendíthe tetlen híve, de a papok politikai szerepvál2 Magyar T alálkozó Krónikája

17

Tört éneti kiildetéstudat A történ eti küldetéstudat egyik l egős ibb és l eg h ősi bb szent örökségünk. Ott lappang m á r az I s te n karelj áró l szóló hún mondánkban u gyanú gy, mint Emese á lmában . A k e reszténység védelme is csak az ősi küldetéstudat évszázadoko n keresztül való á té lése . Sze n t Lász ló h arcai k e le ten , II. E ndre külön magyar kereszteshadjárata, IV. B é la kuclarcba f ulladt mohi ellenállása, Nagy La jos Máriacellben m egörö kíte tt 1377. évi győzelme a török felett, Hunya eli J á nos kü zcle lme a várnai csatavesz téstő l a d éliharan gszós n á ndorfeh érvári c\iada lig, a mohácsi vész, a török dúl ás : a történeti külde téstuda t erejét mincl csak növelte, mind csak fokozta . A h orvá t főúrból magyar végvári kapitánnyá lett Z ríny i Mikl ós t 1566-b cm magyar szemZélele avatta szigetvári hős sé. S ugyanez a m agya r szemlélet íratta m eg 100 évvel k éső bb c\édunoká jával, a m {t· sik Zrínyi Miklóssal, a "Szigeti veszedelem" h ős i eposzát, amely a m agyar történeti küldetést uc\at leggyönyö rübb és legfennköltebb (egyb en tran scend e ntá lis) m egn yila tkozása . 300 éven á t ez a m egnyilatkozás fémj e lz i a m agyar szemlélet alig módosuló történeti külc\etéstuclatát. S o kan azt hi szi k, hogy Zrínyi hős költeményé n ek történeti küldetés tudatot sugárzó jel e ntős ége a törö k h ód o ltság és veszély m egszüntével elenyészett. Pedig nem. Csak módo s ult. II. R á k óczi Ferenc és Kos suth Laj os szabadságharca idej én a k eresz ténység vé· eleimét a szabadság vé delme vá! t ja fel, az e l ső és a m áso eli k világháború folyamán p edig - a n yuga t részéről va lój á b a n fe l sem ismert - pánszláv, illetve anyagelvű (materialista) keleti veszéllye l szemben a 'Nyu ga t' védelmé nek t ö rté neti külcle téstuc\a ta pótolja és h e lye ttes íti.

Eszmék szolgálata Az eszmé k szolgálata történeti külc\etés tudatunk szerves kiegészítője. Már a külc\etéstuclat is magasabbrendü, egyete-

mesebb közösségek (a keresztén ység, K özép-Euró pa, Európa és az emberiség) önzetlenül áldozatos szalgálatára k észteti a magyarságot. Kimondotta n ez teszi k épessé a különböző esz16

mék és eszmeáramlatok befogadására, majd küldetéstudatán ak megfe l e lő átalakítására. Zrínyi Miklós az es zmék szolgálatának magyar szemlélet é t is p é ldaszerüc n a llítja elénk. Már amikor megszületett, Európa-szerte a katolikus újj ászületés ülte diadalát. Atyja korai h a lála utá n e nn e k a katolikus újjászületésnek nagy vezéralakja, Pázmány Péter bíboros lesz a gyámja, aki gondosan ügyel arra, hogy a legalaposabb jezsuita nevelésben r észesüljön. Eleinte úgy is látszik, hogy a költői hajlamú, tehetséges fiatal főurat a Jeg teljesebb mértékben meghódította a katolileus újjászületésne k is kedvező barokk szellem. Mélységesen meggyőződ éses katolikus hitéh ez, őszinte vallásosságához később sem fér semmi ké tség . De mint 1nagya r államférfiú sohasem tudja, nem is akarja elfeledni azokat a küzdelmeket, amelyek hazája történeténe k e lőző száz esztendeje folyamán a protestáns vallás-szabadság érdekében lezajlottak. Az elért eredményeket nemcsak tiszteletben tartja, de adott esetben a leghatározottabb módon védelmébe is veszi, mert a saját marra nemzeti és magyar szabadságjogaival azonosaknak tee kinti őket. Amikor a z ország felszabadítása érdekében az ifjú II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet szánja Szent István trónjára, sohasem gondol arra, hogy ennek a fejedelem református hitva llása miatt n eh ézsége lenne. Máskor nyiltan kimondja, hogy többre tartja "a jóhiszemű Jutheránust, mint a rosszhiszemű katolikust". A divatos uralkodó eszmeáramlat tehát nem teszi Zrínyit elfogulttá, vagy egyoldalúvá, mert u gyanaz a magyar szemlélet vezeti, amely Szent Istvánt a clunyi reform, Sze nt Lászlót a lovagiság, Nagy Lajost és Hunyadi Jánost a k eresztén ység védelme, Mátyás t a reneszánsz koreszméjéne k m egítélésében és alkalmazásában irányította. A magyar történeti küldetéstudatnak megfe lelű en áthidaló, egye temes j e llegű, az egészséges fejlődés szolgálatában álló magyar szemlélete következtében a vallásszabadság elveinek elfogadásán és öntudatos védelmén túlme nő en már a felvilágosultság bizonyos megnyilatkozásait is határozottan felismerhetjük nála. Meggyőző d éses katolikus és a fejedelmi abszolutizmus rendíthe tetlen híve, de a p apok politikai szerepvál2

Magya r T a lálkozó Krónikája

17

lalását, ami pedig a kor általa is helyeselt fejedelmi abszolutizmusának egyik legjellegzetesebb tünete, határozottan elítéli. Hosszadalmas lenne kitérni annak tüzetesebb vizsgálatára, miben, hogyan és miért tért el a hagyományos magyar szemlélet a politikai egyenjogúság. a liberalizmus újabb történeti eszmeáramlatának megítélésében és alkalmazásában _ a Zrínyi részéről is példaszerűen megvalósított - egyetemes, áthidaló jellegű módszerétől, ezért meg kell elégednünk annak hangsúlyozásával: nyilván a hagyományos módszertől való eltérés tévesztette meg újabbkori törté n e ti fejlődésünk irányítóit és így ez a tévedés zúdította ránk a három legutóbbi nagy nemzeti összeomlás ezernyi sorscsapá sá t. Újabb tévedés - a múlt eredményeinek rövidlátó megtaga-· dása és az idegen eszmeáramlat szolgalelkű elfogadása könnyen végzetessé válhatik.

Sorsközösség-vállalás A történeti küldetéstudat átélése a korszerű eszmék szolgálata révén csak akkor lehet gyümölcsöző, ha maradéktalan sorsközösség-vállalás jegyében megy végbe. A sorsközösség-vállalás elengedhetetlen követelményeit - magától érthetően ugyanúgy a magyar szemlélet hivatott felismerni és megszabni, mint a küldetéstudatot, vagy az eszmék szelgálatának helyes útját-módját. Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy sorskö zö sségvállalás nélkül nhzcs nép, nincs magyarság, nincs nemzet. Ha pedig meggondoljuk, hogy az emberi együttélés minden egyes alakzata történeti fejlődés eredménye, hogy múlt nélkül nincs jelen és jövő csak a jelenből sarjadhat: könnyen érthetővé válik előttünk, hogy a sorsközösség-vállalás legelső­ sorban elődeinkkel és ivadékainkkal fűz bennünket szarosan egybe. Múltunk, hagyományaink megtagadása nemcsak jelenünket teszi sivárrá, de jövőnket is megöli. Egyébként a sorsközösség-vállalás is tudat. Csak tudatosan jelent örök emberi értéket. Nem szabad elfelej tenünk. hogy a társadalom minden alakzata sorsközösséget teremt. És ezt a sorsközösséget a társadalom minden egyes tagjának

18

(akár önkéntesen, akár természeti adottságok kényszerűségé­ vállalnia kell. A vállalás jellege szabja meg a tagok egymáshoz való viszonyának természetét és egyben a közösség sorsát is. Az utóbbi adja magyarázatát, miért igyekszik bármely társadalmi közösség ellensége éppen a tagok viszonyának természetét megbontani. Ha magyar szemlélettel nézzük a sorsközösség-vállalás történeti tényeit, akkor a legrégibb kortól a mai időkig azt látjuk, hogy a magyarság eredetileg vérségi kötelékekkel átmeg átszőtt sorsközösség-vállalása keresztény s emberi eszmék tüzében tisztult és acélosodott, hősöket és szenteket, vértanúkat és apostolokat adott vezetökül a népnek, amely hitt nekik és eszméik hűséges szolgálatával Hunyadi elszánt harcosai, a török hódoltság végvári vitézei, Rákóczi kurucai, a napóleoni háborúk huszárjai és b akancsosai, az 1848-as szabadságharc honvédei, a két világháború katonái és az 1956-os felkelés gyermekhősei révén egyaránt ragyogó példákat mutatott. De a sorsközösség-vállalás magyar szemléletének tükrében nemcsak a magyarság különböző társadalmi rétegei forrtak lelki tudat-egységbe, hanem azok a másnyelvű és másfajtájú népcsoportok is, amelyek az évszázadok folyamán a magyarság erejének oltalmában kerestek és találtak menedéket. Az ősi magyar szemlélet ezeket a népcsoportokat sohasem tekintette idegeneknek, hanem "vendégek"-nek, az ország, az állam sokszor kiváltságos, szabad, szerves alkotóelemeinek . Az "egy-nyelvű és egy-erkölcsű ország gyenge és erőtlen" voltának meggyőződését őseink m ég a távol keletről hozták magukkal és Szent István nyilván csak azért hangsúlyozta külön Intelmeiben, mert nyugaton ilyesmi szakatlan volt. A szentistváni gondolat (mint sorsközösség-vállalás) megvalósításának ezeréves középeurópai történelmünk száz meg száz példáját idézhetnénk, de megint csak Zrínyire hivatkozunk. Amikor mint Horvátország bánja, Magyarország egyik legelőkelőbb méltóság viselője, leggazdagabb főura, utasítást kap a királytól, hogy Erdődy Imre gróf varasdi főispán posavinai horvát jobbágyainak lázadását verje le, nem hajlandó más eszközhöz folyamodni, csak ahhoz, amelyet az orből)

19

szág alkotmánya megenged. Ugyanilyen magatartást tanusít a zágrábi káptalan honrát jobbágyainak mozgolódásával kapcsolatban is. Más vonatkozásban pedig nyomatékosan hangsúlyozza, hogy "akik magyarok, horvátok vagyunk", mindnyájunknak együtt kell küzdenünk. A sorsközösség-vállalás magyar szemlélet szerint való megnyilatkozását azonban nemcsak Zrínyinél mutathatjuk ki. Példaként említhetjük azt az esetet is, amelyről Balescu, a konstantinápolyi román emigránsok megbízottja számol be Jon Chica-hoz intézett levelében. "A napokban - írja Balescu 1849. május 8-án Mehádia-fürdőről - egy csata alkalmával a császári hadsereg öt foglyot ejtett, akik közül kettő szerb volt, kettő román és csak egy magyar. Amikor a parancsnok megkérdezte, hogy miért küzdenek a magyar hadseregben testvéreik ellen, a foglyok így feleltek: 'Azért szalgálunk a magyaroknál, mert ők a szabadságért harcolnak'." Az előadó ezután lépésről-lépésre kimutatja, hogy az öntudatra ébredő magyar nemzeti társadalom esküdt ellensége miként alkalmazta a 'divide et impera' (oszd meg és uralkodj) elvét, amellyel sikerült a sorsközösség-vállalás ősi magyar szellemétől eltérítenie. Előbb a nacionalizmus eszméjével a magyarság és nemzetiségei közt, aztán a liberalizmus és szo· cializmus eszméivel a magyarság egyes társadalmi r é tegei közt bontotta meg a tagok viszonyának természetéL Ennek következtében a korábbi fejlődés iránya előbb megtorpant, aztán retrográd (visszaeső) irányt vett. Osztálygyűlölet kapott lábra, amely végülis eljutott az ősi magyar szemlélettel homlokegyenest ellenkező, anakronisztikus társadalmi tagozódáshoz, a munkások és parasztok államához (az értelmiség megtűrt alárendeltségével), a jobbágyrendszernél alacsonyabb fejlődé­ si fokra süllyesztett mezőgazdálkodási (kolhoz) rendszerhez.

Nemzeti önállóság Az előadó szerint az előbb is mertetett visszaesés előrelát­ ható eredménye a nemzeti önállósá g elvesztése lett. Ennek visszaszerzése érdekében Zrínyi példájára megint csak az ősi magyar szemlélet alapjára kell helyezkednünk. Zrínyi szem20

Iéiete a nemzeti önállóság tekintetében nem kishitű, n em szűklátókörű, hanem a honszerző Árpád fejedelem, az ország-

építő

Szent István király, a törökverő Hunyadi János és eszményképe, az Igazságos Mátyás király szemléletéhez hasonlóan: öntudatos, előrelátó, nagyratörő, ízigvérig örök magyar szemlélet. Zrínyinek a nemzeti önállóságra vonatkozó nézetei már "Mátyás király életéről való elmélkedések" címü tanulmányából világosan kitűnnek, főként amikor Bonfinius idézésével megállapítja, hogy "német és magyar fő sohasem lehet egy fő". A "Ne bántsd a magyart!" címmel megírt kiáltványa pedig semmi kétséget sem hagy maga után afelől, hogy Zrínyi a nemzeti önállósdgot núnden másnál fontosabbnak tekinti. Az e lőadó idézetekkel igazolja, hogy milyen szilárd és mennyire meg nem alkuvó Zrín yi meggyőződése a nemzeti önállóság feltétlen szükségess é géről. Ha bízunk önmagunkban, ha megszervezzük és megfegyelmezzük önmagunkat, ha erőt tudunk felmutatni, akkor "segítséget eleget másoktul is találunk''. "Sőt, h a úgy volna is, hogy n em találnánk ,csak a magunk erejével is annyit tehetünk, amennyi elég lenne oltalmunkra." Ha - az előadó szerint - Zrínyi megállapításait megfelelő módon alkalmazzuk napjainkra és emigrációs életünkre, törekvéseinkre: rögtön látjuk a nemzeti önállóság hamisítatlan magyar szemlé l etétől való eltévelyedés szakadékait és rögtön érezzük a rengeteg tennivaló szükségességét nemcsak otthon, de ittkint is. Rá kell azonban mutatnia, hogy a nemzeti önállóságra vona tkozó magyar szemlélet csak Budapest álláspontjáról alakítható ki és annak elengedh etetlen szolgálata még átmeneti leg sem tűri, hogy azt akár Moszkva, akár Washington álláspontjához, Prága, Bukarest, Belgrád, Bécs, London, vagy Párizs szemszögéhez igazítsuk. Mert - mint Pulszky Ferenc, akit Kabdebó Tamás 'a legkozmopolitább nacionalistának nevez, két évszázaddal Zrínyi meglátásai után és kerek száz esztendővel ezelőtt igen találóan mondja : - "minden nemzet annyi szabadsággal bír, amennyit önerejével akár megszerezni, akár megtartani képes és függetlenségének nincs nagyobb akadá lya, mintha mástól és nem önerőnktől várjuk a jövőt . " legelsősorban

21

Területi egység A nemzeti önállóság biztosításának nehéz, nagy k é rdése már Zrínyiben is felveti a kérdést, ki valósíthatja meg mindazt, ami ahhoz elengedhetetlenül szükséges. Vá la sza szerint: "Ezt senki egyes úr vagy generális végben nem viheti. Kicsoda tehát? Az egész ország! s az egész nemzetünknek w1.arlimi.'> consensusa kelletik erre. Mi hasz11.a egy vármegye vagy bár egy Dunán innen levő vagy túl való föld , vagy Tisza m ell yé ke, vagy Erdély végezne ilyent magánosan, ha a más ik m eg nern tartaná? Mindnyájunknak kell, akik magyarok, horvátok vagyunk ebben concurráZ nunk." Az előadó szerint Zrínyi ezzel a messzetekintő államférfiú i meglátásával eljut a területi egység nagy és az utóbbi 50, részben 100 év folyamán sokat vitatott kérdéshez. Korábban sokszor kifejti már a török uralom alól való felszabadulás szükségességét. Életének tulajdonképpen ez a célja. N e mcsak hadvezéri és államférfiúi, de költői hivatását is a felszabadítás előkészítésének szolgálatában látja. Ennek érclekében törekszik az erdélyi fejeelelern magyar trónra-segítésére is. A nemzeti önállóság és a vele szarosan összefüggő területi egység megteremtése, helyreállítása és tartós biztosítása ércleké· ben legfőbb óhaja: "Az lsten engedje, hogy erdéli fejedelem által virradjon meg szegény magyarra." Kívánsága n e m teljesül. Erdély elvesztését azonban meg kell érnie . Keserü fájdalommal állapítja meg akkor: "Elveszett az ország karja, Pannónia jobbja, sőt a keresztény országok pajzsa: Erdé ly", "koronánknak egyik legszebbik boglára." A "Ne bá12tsd a magyart!" végén is Erdély sorsát idézi. Ez az utolsó, döntő érve. Ha "Váraclot vissza nem veszszük, ha Erdélt elvesztjük"- mondja - , "ne is hadakozzunk bár azután, hanem ... fussunk ki az országból, ha eztet resteljük." De végül is harcra buzdít az ország területi épségéért mindenkit, aki bízik Istenében, szereti hazáját és akiben még ''vagyon egy csepp magyar vér", mert annak, aki akar valamit, semmi sem leh etetlen ("volenti nihil difficile"). A továbbiakban az előadó részletesen kifejti még, hogy Zrínyi álláspontja később sem változik. Akkor sem, amikor a

22

'' legkeresztényibb király" követe már igen csábító ígéreteket tesz neki. Vár és az örök magyar szemlélet józanságával mérlegel minclaclclig, amíg csak vadászat közben a vadkan meg n em öli. Minclhalálig rendületlen magyar szemlélete csorbítatlanul maradt ránk. És ez a szemlélet, miután ő maga is korának egyik legalaposabb történeti felkészültséggel rendelk ező, tehetséges gonclolkozója volt, - az előadó szerint nem csa k sorskérdéseink megítélése terén a legbiztosabb iránytil, harzem a korszerii 1nagyar önismeret megszerzéséhez vezető úton is egyik legmegbízhatóbb útmutatónk. Ha magyarak vagyunk és magyarak akarunk maradni, Zrínyi magyar szemléleté t kell követnünk. És követjük is mindnyájan, akik magyarok vagyunk, mindenütt, m egalkuvás nélkül, mindhalálig rendületlenül, mihelyt megismerjük - hamisítatlan történelmünkön keresztül - magyar önmagunkat. {::[{::['f:?

Bertalan Kálmán tanácskozási elnök köszönetet mond az majd külön szeretettel köszönti a clevelandi Magyar Társaság keretében működő Magyarságismereti Akadémia ifjú tagjait, valamint a Western Resenre University magyar müvelődés történeti tanfolyamának hallgatóit, végül az Amerikai Magyar Szövetség igazga tóságának tagjait, akik valamennyien az előadás elején, de már annak megkezdése után érkeztek . Felké résére Nádas János dr. az utóbbiakat külön-külön bemutatja és üdvözli. Ugyancsak névszerint külön-külön üdvözli az időközb e n vidékről érkezett résztvevőket és venclégeke t is . Ennek megtörténte után B ertalan Kálmán tanácskozási elnök hozzászólásra k é ri fel a jelenlévőket. előadónak,

Hozzá szólás Somogy i Ferenc dr.

előadásához

Pallós Lóránt elismeréssel nyilatkozik az előadásról, annak történ e ti távlatairól, de ő kicsit közelebbről szeretné a tárgyalt kérelése k közül főként a magyar szemlélet és a sorsközösség-vállalás n éh á ny m egnyilatkozását bemutatni. Az 1956os magyar szabadságharc szelleméről beszél, a magyar szemlélet és a magyar sorsközösség-vállalás példáinak egész sorát idézi. A váratlanul kirabbant szabadságharcban, amelyben ő 23

is résztvett, csodálatos összefogás valósult meg. Nem volt különbség professzor, munkás és paraszt között. Mindenki csak magyar volt. A továbbiakban elmondj a, hogy a szabadságharcosok milyen erkölcsi magaslaton álltak és mil ye n következetesen becsületes magatartást tanusítottak. Betört ablakokon és kirakatokon keresztül sem nyúlt p é ldáu l senki semmihez. A kommunista rendőrs ég később megpróbálkozott azzal, hogy mesterséges rablásokat produkáljon és így bizonyítsa, hogy a szabadságharc csupán a csőcselék megmozdulása. És ezeket a kitervelt rabhisokat azok az egyszerí.í munkások akadályozták meg, akik történetesen éppen a közelben tartózkodtak. Mindaz, amit említe tt, csak azt igazolja, menynyire igaza van az előadónak abban, hogy a magyar nép adott körülményele között milyen egy tud lenni. A magyar szemlélet és a magyar sorsközösség-vállalás valóban felemelő, csodálatos. Felveti azonban a kérdést: ki 3 magyar? Az-e, aki magyarul beszél? R á kell döbbennünk, hogy nagyon sokan vannak, akik magyarul beszélnek és a magyar sorsközösségnek mégsem tagjai. Mert ahelyett, hogy az öszszefogást támogatnák, ellene vannak. Azzal a kérelemmel fordul a magyar vezetőkhöz, hogy értsék meg és támogassák egymást, mert nagy céljaikat külön-külön megvalósítani, elérni nem tudják. Hivatkozik arra, hogy ő a rakétatervezésben vesz részt. Minden egyes rakéta hatalmas erőt jelent, de egymágában egyik sem elég ahhoz, hogy azt az őrü lt tömeget felvigye abba a magasságba, amelybe a tervezők szánták. Ezé rt arra van szükség, hogy a rakéták egész sorát építsék össze, hogy a rakéták egész sora fogjon össze és dolgozzé k egvütt, hogy elérjék azt a célt, ame lyet el akarunk velük érni. A magyar tudósoknak, vezetőknek, íróknak, müvészeknek, minden magyarnak ezt kell tenniüle Fogjuk m eg egymás kezét, mint ahogy a cserkészek teszik annak jeiéül, hogy egyek, egy a céljuk. A miénk is egy! {;?{;:{{;:{

Miután több hozzászóló nem jelentkezik, Bertalan Kálmán tanácskozási elnök köszönetet mond a hozzászólásért, majd a negyedik Magyar Találkozó első napjának tanácskozásait berekeszti.

24

A NEGYEDIK MAGYAR TALÁLKOZÓ MÁSODIK NAPJA

-

1964. november 28. -

A negyedik Magyar Találkozó második napjának tanácskozásait 1964. november 28-án, szombaton délelőtt 10 órakor Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök nyitja meg. Szeretettel köszönti a nagy számban megjelent hallgatóságot és annak a reményének ad kifejezést, hogy a negyedik Magyar Találkozó mai második napja különösképpen eredményes munkát végez. Az első előadás megtartására Pogány András dr. egyetemi tanárt kéri fel. l. A MAGYAR BELPOLITIKAI HELYZET VÁLTOZÁSAI AZ 1956. ÉVTŐL NAPJAINKIG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A JÖVŐ FEJLŐDÉSI IRÁNYÁRA

Pogány András dr. előadó szerint semmi sem mutatja jobban a mai világpolitikai helyzet cseppfolyósságát, mint az a tény hogy alig öt hónap alatt olyan fordulatok következtek be, amit júliusban csak feltételezni lehetett, de bizonyosra venni aligha. Igaz ez nemcsak a magyarországi fejlődéssei kapcsolatban, de az egész világpolitika strukturális felépítésének vonatkozásában is és tisztában kell lennünk azzal, hogy krízis-perióduson megyünk át a világpolitika vonalán s ezen a krízisen keresztül és belül kell a magyar eseményeket mérlegelni és kiértékelni. A világpolitika lerí zi s-periódusa Mit értünk krízis-periódus alatt? A világhatalmi eraviszonyok újrarendezödését és átalakulását a világtörténelmi erők világosan nehezen felismerhető, de sohasem ignorálható ha-

25

tása alatt. A szarajevói gyilkos revolvergolyó 1914-ben fe lborítot egy, az 1878-as berlini kongresszuson lé tre hozott nemzetközi status quot. Az 1919-1920-as b ékeszerzőelések h oztak létre egy újat, a másodikat, m e ly 1939. szeptemb cré ig volt életben tartható, míg a n émet ágyú k el n e m kezdtek döt·ögni a német-lengyel határon. A harmadik nemzetközi status quo az 1942-1945 közötti évekb en született, T e h e r á nb a n , Yaltában és Potsdamban, s ezek a szerződések teremtették m eg azt a nemzetközi rendszert, amelyben m a is élünk s mely szemünk láttára roskadozik s m ely igen hamar el tünne a történelem porondjáról, ha ez tö r té n e tesen n e m a világ két legnagyobb katonai hatalmának, az Egyesült Államok és a Szavjetunió világpozíciójának végét is jelentené, mint a világpolitika kialakulásának egyedül domináns figuráiét. A k övetkező nemzetközi rend, melyre a római jog szótárából köl csönzöt t kifejezéssel nyugodtan el lel1et mondani, hogy "certum est - incertum quando", a nemzetközi erőviszonyok alakulásának elháríthatatlan következmén ye. Ezzel mincl W as hinrrtono ban, mincl Moszkvában egyre inkább ti sztá ban vannak. Mi az, amit ez a yaltai világrenel alapjaiban k épviselt? Olyan nemzetközi elrendezés, mely k ézzelfoghatóan kompromisszum ereelménye volt a marxista-leninista világhóclítás i elmélet és az amerikai ún. "liberális" politikai filozófia közö tt. Az első hataloméhes volt, forradalmi és erőszakos; a másik jóhiszemü, naiv, idealista és csontja velejéig amerikai, a világ tényleges erőviszonyainak és gondolkodásmódjának ismerete nélkül. Így született meg a yaltai világrend, mely ugyan eleget tett az amerikai liberális politikai filozófia igényeinek azzal, hogy mincl Yaltában, mint Potsdamban megfoga lmazott hivatalos kommünikék magukban foglalták mindazokat az alapelveket, melyekben az amerikai partner komolyan és őszintén hisz, viszont elmulasztottak definiálni olyan alapvető fogalmakat, mint "demokrácia", "szabad választások", "egyéni szabadság", hogy csak egynéhányat említsünk, ami viszont szabad kezet engedett a szavjet partnernek, hogy az alapelvek ájtatos hangoztatása mellett azt tegyen a saját hatalmi körén belül esett országokkal, ami. éppen jól esett. Mindkét fél azonban tökéletesen egyetértett abban, hogy a világnak 26

Amerika és a Szavjetunió közötti tengely körül kell forognia s aki fi gyelmesen elolvassa a második világháboru utolsó éveinek történetét, s nyomon követi a két nagyhatalom háborúvégi magatartását Winston Churchill, Csiang Kai-sek és a többi szövetséges vezető felé, nem sok kétsége marad a fentiekben elmondottak tekintetében. Mindkét fél egyetértett abban is, hogy ennek a kéthatalmi dominációnak geográfiai határai is legyenek s akaratlanul is megszületett a Vasfüggöny fogalma, amely ma is tabu az amerikai külpolitika felelős irányítói számára, mint azt Berlin, Potsdam és Budapest példája oly kifejezően bizonyítja. Az amerikai ún. liberális külpolitika csak akkor ütött vissza az elmúlt 20 esztendő folyamán, ha a yaltai és potsdami status quot a moszkvai partner kísérelte meg megbontani, mint 1948-ban a berlini vesztegzár idején, 1951-ben Koreában és 1962-ben a kubai incidens alkalmával. A yaltai status quo tehát ma is létező és mindkét fél által érvényesnek elfogadott állapot, melynek - s ezzel saját világhatalmi helyzetüknek fenntartásáért mindkét partner mindent megtesz, Amerika még a NATO felbomlásának veszélyével is szembenéz és inkább nevetség tárgyává teszi magát az ún. multinacionális flotta katonai paródiájával, semmint a status quot megbontani engedje a nyugati féltekén, míg a hruscsovi politika inkább vállalta a kínai dilemmát, semhogy ugyanezt megbontani engedje a keleti oldalon. Minclkét fél végülis őszintén megegyezett abban, hogy a régi társadalmi és gazdasági renelek eltűnőben és átalakulóban vannak - Moszkva a lenini káté alapján hitte és hiszi ezt s azt, hogy az átalakulás a marxista-leninista elmélet alapján fog létrejönni, míg az amerikai liberális ugyanezt el·· hitte Deweynak, Walter Lippmannak, s elhiszi ma is Galb· raicht professzornak és a "liberális" amerikai közgazdasági elmélkedők hosszú sorának, ha ők nem is az osztályharc elkerülhetetlenségében konklucláltak, hanem valamiféle szaeialista világrendben a vallásnélküli, teoretikus emberszeretet, hitnélküli általános erkölcs s a Krisztus nélküli világtestvériség nevében. Ez az a yaltai világrend, mely ma a szemünk láttára omladozik, roskadozik, s ennek a végórái okozzák azt a krízis 27

periódust, amiben ma élünk. Akármerre nézünk, ennek a Vllágrendnek a felülete egyre cseppfolyósabbá válik minde nütt. A két nagy táborra erőszakosan szétválasztott népek, akik a második világháború utáni fé lájulatban s materiális n yomorúságban még szavukat is alig emelhették fel a két világóriás ellenében, ma újra gazdasági tényezökké váltak a világban s a gazdasági erő külső vetülete mindig politikai poziciókeresés, melyet a yaltai kéthatalmi rendszer nem biztosíthat számunkra a jelenlegi világberendezkedés elvei alapján. Az a tény, hogy két Európán kívüli nagyhatalom kívánja Európát clominálni, elfogadhatatlan tény egy újjászületett Európa számára, mint ahogy egy Ázsián kívüli domináció elfogadhatatlan a többezer éves kínai közösség és állam számára is, akármilyen legyen is a zászlaja. A nemrégiben államiságot nyert új népek sora, az ún. semleges nemzetek egyre inkább öncélú politikája, az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyökeres _ ele facta - átalakulása a Biztonsági Tanács hatalmi körének eliminálásával és a Közgyűlés jelentőségének emelkedésével kapcsolatban, valamint sok-sok más gazdasági, kultúrális és politikai tényező elemi erővel feszegeti a yaltai rendszer keretei t. Miután az 1964-es amerikai elnökválasztás eredménye lehetetlenné tette azt, hogy ez az elkerülhetetlen nemzetközi rendszerváltozás amerikai vezetéssei tervszerűen következzék be, - a yaltai rendszer létrehozóitól elvégre alig kívánható, hogy annak önkéntes sírásóivá váljanak - , a krízis-perióclus hoszszú lesz, az amerikai presztízsveszteség és csalóelás pedig igen nagy. Mindez azonban a legkisebb mértékig sem fogja befolyásolni a történelmi fejlődés szükségszerű menetét s a yaltai rendszer kimúlását történelmi erők pörölycsapásai alatt. A belpolitika a külpolitika függvénye

Dr. Moór Gyula professzor tétele volt, hogy nem a leülpolitika a belpolitika függvénye, hanem a belpolitika a külpolitikáé. Sajnos ez a tétel nagyon is érvényesült Magyarország legutóbbi sorsdöntő évtizedeiben, amikor a belpolitika hajója nagyon is olyan kanyart vett, ahogy a külpolitika szeJei fújtak s a nemzet legjobbjai vagy harminc esztendeje szi

28

szifuszi küzdelmet folytattak azért, hogy ezt a politikai vas· törvényt Magyarország vonatkozásában valahogy kiküszöböljék. Végeredményben a Kádár-rendszer belpolitikája is a külpolitika függvénye csupán, melyet saját, egyéni elgondolásai csak kis részben irányítanak. Kádár kormányának belpolitikája, amely megtestesíti az utolsó nyolc év történetét, három, igen élesen elválasztható periódusra bontható. Az első 1956. november 8-tól, Kádár ismeretes rádióbeszédétől, melyben az ún. munkás-paraszt kormány megalakítását bejelentette, egészen 1959-ig terjed. A második periódus 1959 és 1961, illetve 1962 legeleje közé szorítható, míg a harmadik, mely 1962-ben kezdődött, még a mai napig is folyamatban van. Az első korszak az orosz katonai közigazgatás jegyében indult s nyílt terror jellemzi. Ez az a periódus, rnikor magyar gyerekekkel tömött vonatok száguldottak Oroszország hómezői felé, mikor a szabadságharc ismert és ismeretlen hő­ seinek ezrei kerülnek a bíróság elé s töltik meg a börtönök celláit. Ez az a kor, mely felszámolja a forradalom intézményeit, közöttük a forradalmi tanácsokat s ez az az idő, mikor Kádár 1957-ben kétszer is kijelenti, hogy Nagy Imrének és társainak a hajuk szála sem fog meggörbülni, ugyanakkor 1958-ban a bitófára küldik őket. Amolyan kvázi-Rákosi rezsimme! állunk szemben tehát, vagy ha történelmi analógiákat keresnénk, azt mondhatnánk, hogy amolyan Haynau-féle kísérlet huszadik századi változatával. Mielőtt a második korszakról beszélnénk, magyarázatot kell adnunk arra a kérdésre, hogy miért volt szükség második korszakra s miért nem folytatta Kádár azt, amit 1956. november 8-án elkezdett? Kádár helyzete uralomrajutása óta több volt, mint mizerábilis. November 4. után eleinte még maga mögött tudhatta a kommunista párt legelszántabb és legmegrögzöttebb mara· dékát, az ÁVH még hátramaradt, s alaposan megtépázott néhány egységét s persze elsősorban az orosz megszállá csapatokat, amelyek uralmának egyetlen reális alapját nyújtották. Ezeket a csapatokat Hruscsov küldte Magyarországra s Hruscsov tartotta őket ott, aminek következtében Kádár az orosz kormányfő személyes lekötelezettje, sőt kiszolgáltatotíja lett.

29

Őszintén szólva, ez nem is volt rossz választás számára, mert Hruscsov hatalmi helyzete akkor a Szavjetunióban m egle hetősen erős volt, már amennyire egy hatalmi helyzet erős lehet a szavjet diktatúrában. Hruscsov ugyanis az új szovje t arisztokrácia és középosztály reprezentánsa, aki Leninne l és Sztálinnal ellentétben nem rombolni és felforgatni, hanem prezerválni és a status quo-t megőrízni akarta a beati possidentes érdekeinek védelmében. Akármennyire természetes igény is ez egy olyan vezetőréteg részéről, mely immár ötven esztendeje a hatalom birtokosa, ez az attitude vette el a szevjet kommunizmus forradalmi lendületét - az előadó vélemé·· nye szerint - mindörökre. Mindenki, aki olvasta Djilas klaszszikus könyvét, az "Új osztály"-t, egyetért az előadóval ezen a ponton. Kádár helyzete Magyarországon azonban korántsem volt ilyen egyszerű. Nagyon jól tudjuk, hogy 1948-at követőleg az egész magyar politikai, kulturális és gazdasági élet személyi vezetőrétege alapjaiban megváltozott s a vezető pozíciókat mindenütt egy Rákosi Mátyás által kreált új gárda vette át, akik azóta is a hatalom birtokosai. Nagyon nehéz itt számokat, különösen biztos számokat mondani, de a források nagyjából 80-100 ezer emberre teszik azok számát, akik a busosfazékhoz közel kerültek a Rákosi-féle átszervezés következtében. Így hát Magyarországon is megalakult az "új osztály", mely azonban korántsem ült olyan biztosan a nyeregben, mint szavjet elvtársaik Lenin és Sztálin hosszú évtizedekre nyúló véres uralma után. Ez a társaság mindig csak törpe kisebbséget jelentett Magyarországon, akik nagyon is érezték és tudatosították az ország népének majdnem egyetemes gyűlöle­ tét s akik hatalmuk egyetlen biztosítékát az orosz katonai megszállás ban, az ÁVH brutális terrorjában és a kommunista párt abszolút hatalmában keresték és találták meg. Mikor ezek az emberek az első rémület elmúltával rájöttek arra, hogy Kádár életre-halálra elkötelezte magát Hruscsovnak - s mint az előbbiekben láttuk, ugyan mi mást tehetett volna? s nem hajlandó arra, hogy a sztálinista-rákosista módszereket Magyarországon maradéktalanul restaurálja, Kádár ellen fordultak s ma Kádár nem az "új osztály" hozzájárulásával,

30

hanem az "új osztály" akarata ellenére van hatalmon Budapesten, ami még inkább kiszolgáltatta őt - a szavjet kormányfőnek.

Kádár mindent megtett, hogy a helyzeten változtasson. Régi sztálinista nevek, mint Marosán, Dögei, meg a többiek hamar eltüntek a porondról s azóta is állandó személycserék hírét hozzák az újságok. Új és új, soha nem hallott nevek dobódnak fel s új és új személyek foglalják el a népidernak rácia kulcspozicióit, mind olyanok, akiknek nincs rákosista múltjuk s akikben Kádár reméli, hogy megbízhatik. Azt mondják, hogy eddig kb. 10.000 ember került be Kádár János jóvoltából vezető poziciókba, de az ún. közép- és alsó-káderek óriási többsége még ma is esküdt ellensége a Kádár-rezsimnek s csak immel-ámmal, vagy egyáltalán nem hajtják végre azt, amit a Kádár-kormány elrendel. Talleyrand herceg mondta egyszer, hogy szúronyokkal nagyon sok mindent lehet csinálni, csak éppen ülni nem lehet rajtuk sokáig. Maga Hruscsov is erre a belátásra juthatott. mert 1959-ben elég hosszasan tartózkodott Magyarországon, hogy a kádári dilemmát: hogy lehet úgy kormányozni, hogy nincs megbízható hadsereg, nincs mindenható politikai rendőrség, nincs megbízható párttagság, de van tízmillió magyar az ország határain belül, akik mélységesen gyülölik s megvetik Kádárt és kormányzatát s politikailag veszélyes robbanóanyagot képeznek a Kádár-féle bársonyszék alatt. Ez a gondolatmenet eredményezte a második korszak megnyitását, mely egyszerüen politikai szi.ikségszerüség volt, melyet elodázni tovább nem lehetett, éppen a nemzetközi status quo fenntartása érdekében. Minden jel arra mutat, hogy a magyar nép tömegeinek megnyugtatását - minden politikai engedmény nélkül - úgy akarták elérni, hogy az életszínvonalat emelik. Az adott helyzetben a politikai rendőrség újjászervezése a régi alapokon aligha lett volna tanácsos s annyit megengedheti.ink, hogy maga Kádár sem lehetett nagyon lelkes támogatója ennek a gondolatnak, mivel őt is éppen eléggé megkínozták. A magyar hadsereg 1956 óta teljesen elvesztette megbízhatóságának hitelé t a szavjet vezetők szemében, ennek komoly újjászervezé31

sére, vagy akár megerősít ésére sem kerülhetett sor. A sztálinista meggyőződé sű párttago kat maga Hruscsov sem tudta teljesen megfékezni, vagy éppen magához édesgetni a Szovjetunióban, hogy remélhetett , vagy követelhetet t volna il ye t Kádártól? Az életszínvonal emelése volt tehát az egyetlen út, mely nyitva állott az utolsó hatalmi bázis megnyerésé re, a magyar nép tömegeinek kicngesztelésére, illetve arra, hogy a közhangulatot az ellenségesből legalább toleránssá szeliclítse.

Az életszínvonal emelése Az életszínvonal emelésére két út állott nyitva: a külkereskedelmi mérleg javítása, másrészt a belső fogyasztási javak termelésének fokozása. A külkereskede lmi index hamar kedvező jeleket mutatott, már 1958-ban 5 százalékos ugrás volt tapasztalható az előző évek átlagához mérten s azóta is állandóan és biztatóan javult, hála a magyar m é rnökök szaktudásának s a magyar munkás ügyességének és szorgalmának. Minden adminisztrációs konfuzió és nyersanyaghiány ellenére is majdnem ugyanez állítható az ipari termel ésrő l is. EgyetJen terület volt, ahol Kádár minden erőfeszítése csődöt mondott s ez a mezőgazdaság termelési ága volt, ahol a magyar parasztság egészséges ellenállása következtében a helyzet nem hogy stagnált, de állandóan romlott. Ezen valahogy segíteni kellett, s Kádár ahelyett, hogy az egészséges paraszti kisbirtokrendszer felállításával igye kezett volna a helyzeten segíteni, mint azt Tito teszi, vagy legalább a jóindulatú tol erancia politilcáját követte volna, Gomulka példája alapján, ő a rossz tanácsot fogadta el. A ros sz hely - az előadó véleménye szerint -Prága volt és a rossz tanács a mező gaz daság erősza kos kollektivizálása, mely majdnem m egmagyarázhata tlan elemként került bele a kádá ri belpolitika vonalába. Alig, hogy Kádár elbúcsúzott Hruscsovtól, kis hír jelent meg az újságokban, amit különben a FEC "News from Hungary" című kiadványa is leközölt s am.i akkor felkeltette a fi· gyelmet. Ez a hír arról számol t b e , hogy moszkvai irányadó körök véleménye szerint a csehszlovák kommunista párt a jövőben n agyobb érdeklődést fog tanusítani a magyar problé32

mák iránt, mint eddig, miután két közép-európai ország, mint Magyarország és Csehszlovákia jobban megértik egymás ne· hézségeit, mint a Szovjetunió, mely végeredményben a keleteurópai államok sorába tartozik. Tudnunk kell itt, hogy míg 1956 ·ban Lengyelország megművelhető területének csak 14 százaléka vol t kollektivizálva s míg Magyarországon ugyanakkor csak 35 százalék, addig Csehszlovákia mezőgazdaságának közel 90 százalékát kollektivizálta 1956-ig s azóta a kollektivizációs folyamat változatlanul tart. Kézenfekvő tehát, hogy Kádár milyen javaslatot kaphatott tőlük a magyar mezőgazda­ sági probléma megoldására s a magyar parasztság ellenállásá nak sztálinista módszerek útján való letörésére. Két hosszú évig tartott, míg Kádár rájött, hogy az egész vállalkozás egy mérhetetlen gazdasági és politikai fiaskó s azt eredményezte, hogy az ország gazdasági ereje ma is a mezőgazdaság fekélyén keresztül folyik el s azt a keveset, amit megkeresünk a külkereskedelem és az ipari termelés vámján, azt nagyrészben elveszítjük a mezőgazdaság gátján. Az erőszakos kollektivizációt abba kellett hagyni, mint ahogy abba is hagyták 1961 végén s 1962 elején, de ma az ország területének körülbelül 80 százaléka kollektivizálva van, anélkül, hogy a mezőgazdasági probléma a legkisebb mértékben is megoldódott volna s magasabb belső fogyasztás lehetőségé re sor kerülhetett volna. 1962 elején újabb kísérletre már nem volt idő. A nemzetközi politikai helyzet nagyot változott, a nemzetközi status quo elleni Vasfüggöny mögötti akció, mely leginkább a szovjet-kí· nai ellentét formájában mutatkozik, egyre kiélesedett. Ebben a küzdelemben Hruscsovnak nagyon is szüksége volt Kádárra, méghozzá egy olyan Kádárra, aki meglehetősen biztosan áll a lábán s a hazai közvéleménynek legalább is a toleranciáját élvezi. Így érkeztünk el a harmadik fázishoz, ami már nem útkeresés, mint a második, hanem útkövetés, azaz egy határozott politikai vonalvezetés, mely a magyar nép tömegeinek megszelídítésére irányul s ha ez nem volt lehetséges az életszínvonal gyors emelésével, hát azon az úton, ami még nyitva állott Kádár számára: a politikai és hangulati lázítások útján. Ez a mai napig is követe tt periódus, mely amnesztiát adott, ha n e m is túlságosan széleskörüt, mely kiküszöbölte 3 .Magyar Találkozó Krónil.;: ája

3J

az osztályharc legcsúnyá bb jelenségeit, megkönnyít e tt e az utazási korlátozásokat, súlyt helyezett a fogyasztási javak termelésére s amely a kultúrális élet vonalán meglazította a kommunista diktatúra szorítását. Eltűntek az orosz egyenruhák a pesti utcákról, igyekszik háttérben maradni a rendörség is s mind Budapest, mind az ország egyéb városai és müe ml é k e i a közfigyelem előterébe kerülnele Egy igen illusztri s szerzö írta minderröl a minap, hogy Kádár és társai mások, mint Rákosi és bandája voltak. Ez a megá llapítás így helyes is, m eg nem is. Helyes, mert tényleg mást és máské nt csinálnak, mint azt Rákosiék tették; ugyanakkor téves is a megállapítás, mert a legfelelösebb pozíciókban ugyanazok tervezik és hajtják végre, akik a Rákosi-rendszert is híven ki~zolgáltálc A ráko s ista belügyminiszter Kádártól a "velem van, ki nincs ellenem" K ádárjáig hosszú az út, de mind a kettő ugyanaz az ember és az emberek alapjában véve nem igen változnak_ N e m ök mások, hanem a körűlménye k mások s a körűlmények 1956. oletóbere miatt változtak meg. A harmadik fázis lazításai azonban n e m csupán a hruscsovi status quot mentő leülpolitika magyarországi k é nyszerhajtásai voltak Kádár János annál sokkal ravaszabb e mber, semhogy félreismerte volna Hruscsov nehézségeit s ne tudta volna, hogy a szavjet kormányfő - ezért, vagy azért _ hamarosan eltűnhet a történelem színpadáróL Mi volt a garancia arra, hogy az új kormányfő nem a sztálinista vonalat fogja-e képviselni, vagy legalábbis közelebb fog állani ahhoz, mint elődje tette? Erre semmi garancia sem volt s Kádár tisztán láthatta saját pozíciójának ezt a végveszélyét_ Kádár azonban abban reménykedett, hogy egy ilyen fordulat bekövetkezésekor is fenn tudja majd tartani magát: L ha a magyar nép tömegei, a sztálinizmustól való érthető irtózásuk következtében inkább öt tűrik el tovább, minthogy újabb kommunista vezetövei kís é rletezzenek; 2. ha gazdaságilag nem kizárólag a Szavjetuniótól függünk és 3. ha Tito Jugoszláviájának barátságát és támogatását változatlanul biztosítani lehet. Ez magyarázza meg a lazításole kétségtelen tényét, ez magyarázza meg azt az igyekezetet, hogy

34

Magyarország ki.i.lkereskedelmi kapcsolatait és turistaforgalmát minden erővel kiterjeszteni igyekszik nemcsak az ún. semleges országok, de a Nyugat felé is. Ez vet fényt a nemzetközi szalonképesség majdnem minden kétségbeesett keresésére a Kádár-rezsim részéről, mely sok felületes nyugati szemlélő szemében lassan eléri a politikai reorientáció keresésének mértékét és tüneteit. Tény az, hogy 1963-ban először jelenik meg a külkereskedelmi partnerek listáján Nyugat-Németország is, mindjárt a Szavjetunió és Csehszlovákia után, amit a legutóbb megkötött nyugatnémet-magyar kereskedelmi szerződés is dokumentál. Ami meg a politikai szalonképesség keresését illeti, nincs jobb példa rá, mint Magyarország jelenlegi hatalmasainak sziszifuszi igyekezete, hogy az Egyesült Nemzetek portáján rendezzék szénájukat, ami - az amerikai liberális külpolitika és a yaltai status quo egyes erői­ nek összejátszása folytán - 1962 végén be is következett. Egyes felületes nyugati szemlélők már külpolitikai reorientáció kereséséről beszéltek s még saját soraikban is voltak többen, akik úgy érezték, hogy valamiféle dialógus megnyitásáva!, kölcsönös közeledés útján valami politikai modus vivendi lenne kialakítható. Egy modus vivendi, mely az elvi álláspontokból a maximumot igyekezne megőrízni, ugyanak kor viszont kénytelen-kelletlen tudomásulvenné a tényleges politikai erőviszonyokat s szükségképpen számolna azzal, hogy a hatalmon levő, s a State Department-i divatos jelszót használva ún. "jó" kommunistákkal tárgyaina s ezúton kísérelné meg a magyar nép sorsának mielőbbi enyhítését. Ami a kérdés érdemét illeti sine ira et studio, a yaltai status quo érdekeit szem előtt tartva eléggé nyilvánvaló, hogy egy ilyesfajta sikeres próbálkozás csak annak az eredménye lehetne, ha a status quo fenntartása céljából ilyen megállapodás a status quot fenntartó hatalmak számára előnyt jelentene. Miután az amerikai külpolitikai megnyilatkozások oda mutatnak, hogy a State Department ilyen próbálkozások sikerét - akármilyen semmitmondó eredménnyel is járnának lelkesen üdvözölné (s itt gondoljunk csak arra a nagy amerikai sajtólelkesedésre, ami az ún. budapesti-vatikáni, igazán semmitmondó megállapodást ünnepelte), arra kell következ35

tetnünk, hogy az amerikai status quo partner úgy reméli, hogy egy valamiféle megoldás a yaltai status quo fenntartását elő­ segítené. Tegyük most félre azt, amit bevezet őbe n mondtunk, t.i ., hogy a yaltai status quo önmagában véve eltünésre ítélt politikai phenomenon, mely inkább előbb, mint utóbb mindörökre el fogja hagyni a történelem színpadát, s ebből következőleg és ezen az alapon mindenféle megegyezés a Kádárrezsimmel csak efemer jelentős égű lehetne, melyet az új nernzetközi rend kialakulása, s egy világhatalmi poziciób;:t került Európa feltétlenül elsöpörne a ya ltai status quo többi viasz bábuival együtt. Felejtsük el azt is most egy időre , hogy egy ilyen sikeres próbálkozás jóvá aligha t ehető károkat okozna az emigrációba szorult magyarság maximalista, e lvi álláspontján, mert mint Deák Ferenc írta, amit nyers erőszak vesz el a nemzettől, azt az idő múlása és a jószerencse mindig visszatérítheti; de amiről önként lemond, azt soha többé vissza nem nyerheti. Tegyük mindezt most félre s nézzük meg, vajon a másik status quo partner, Moszkva s maga a Kádár-rezsim, m e ly szükségképpen is csak puszta visszhangja a szavjet nagypo litika képviselőinek, vajon ők a nemzetközi status quo fenntartása szempontjából az amerikaiakhoz hasonlóan ítélik-e meg a helyzetet s látnak-e valami pozitivumot egy sikeres modus vivendi kérdésében? Ma már több, mint két és fél éves huzavona után mindenki előtt n yilvánvaló lehet, hogy ők csak addik látnak pozitivumot az ilyen próbálkozásokban, míg az a nyugati emigráció Kádár-elle nes visszhangját csökkenti, de odáig aligha, mely lényeges engedmények tételel ére köt e lezné őket. Jól tudjuk, hogy otthon a h elyzet nagyot javult . Azt is tudjuk, hogy a rendőr-terror majdnem észrevehetetlenné csöndesedett, a kabarék és az eszpresszák közönsége vígan üz tréfát - bizonyos keretek között - m ég a hatalmon l évő politikusokkal is. Mindezt tudjuk. s mégis azt kell mondanunk, hogy sok minden megváltozo tt, ami rendkívül kellemes és a mindennapi életet mcssze elviselhetőbbé teszi, mint az 1956 előtt volt, s mindennek valamennyien nagyon-nagyon örülünk; ugyanakkor az előadónak azt is meg kell mondania, hogy

36

minden igyekezete ellenére sem tudott egyetlen olyan jelenséget találni, ami Kádárék részéről lényeges elvi alapon álló kibontakozás kérdésének jegye ként lenne számontartható. Ilyen jelenség egyszerüen nincs. Ami történt - s nevezzük azokat lazításnak - feltétlenü l megmagyarázható a hruscsovi politika zsákutcájával, melyről az előbb már szóltunk. De vizsgáljuk meg Kádárélc intencióit tüzetesebben. Kennan professzor, a Princeton Egyetem neves tanára és az Egyesült Államok volt belgrádi nagykövete érdekes cikket írt a "F01·eign Affairs" 1964. januári számában. Kennan azt állítja, hogy a Vasfüggöny mögött az erőviszonyok alapjaiban megváltoztak. A hatalom már nem Moszkva kezében összpontosul egyedül, hanem policentrizálódott, azaz szétosztódott s ma már több hatalmi központ van, nemcsak egy, mint az ötvenes évek végéig volt. Egyik ilyen hatalmi központ Budapest is. Ezek az országok - füzi tovább Kennan a fejtegetést - , sok mindent megtehetnek, de sok mindent nem tehetnek meg. Nem válhatnak ki a Varsói Egyezményből, nem szüntethetik meg a kommunista párt egyeduralmát, nem követelhetik hangosan a szavjet csapatok kivonását, de ezen felül és túl sok mindent megtehetnek, amiről annakelőtte álmodni sem mertek volna s belső ügyeiket nagyjában és egészében meglepő önállósággal intézhetik, külkereskedelmi és kultúrális ügyeiket is ideértve. Ne vitassuk K ennan professzor tételét, sőt fogadjuk el azt. A helyzet alakulása következtében valóban több hatalom gyakorlására nyílik tér Budapes ten, mint annakelőtte. Ugyanakkor azonban fel kell tennünk a kérdés t: ha ez tényleg így van s ha Kádár tényleg őszintén keresne valamiféle stabilizációt, saját jólfelfogott érdekében is, miért nem foganatosít - most és azonnal - olyan kézenfekvő intézkedéseket, melyeket a népidemokratikus rendszer fenntartása mellett is fogana tos í t ani lehetne? Y alta bukása fel é Mi akadályozza m eg Kádár Jánost abban, ha van policentrizmus, hogy végre egyszer széleskörü és széles amnesztiát hirdessen, fel té telek és kivételek n é lkül, ami végre lehetövé

37

tenné, hogy a sokat szenvedettek valamennyien visszatérbessenek a mindennapi életbe? Mi akadályozza meg Kádár Jánost, hogy lebontassa az őr­ tornyokat és szögesdrótokat, a Vasfüggöny e gyű l ö l etes és szégyenteljes jeleit az osztrák-magyar határ m enté n? Mi akadályozza m eg Kádár János t abban, hogy r ende t teremtsen a magyar m ezőgazd aság i dzsungelben s m egszünt esse ezt a fájó, súlyos sebet a magya r gazdasági é le t testén? Mi akadályozza meg Kádár Jánost abban, hogy v is szaad j a az egyházak hitéleti és önkormányzati szabadságát? Mi é rt n em szünteti meg az egyházügyi hiva talokat, miért nem állít fe l egy vallásügyi minisztériumot, m ely az ellenőrzést legfe lsöb b síkon kezében tartbatná, ugyanak kor azonban az egyházak bitéleti és önkormányzati szabadsága biztosítva lenne? A legutóbbi ún. vatikáni megállapodás legkirívóbb bizon yítéka a kádári nemakarásnak ezen a téren ... Mi akadályozza meg Kádár Jánost abban, hogy egy észszerübb és maclernebb ár- és bérpolitikát folytasson? Mi akadályozza meg Kádár J á nost abban, hogy azonnali hatállyal megszüntesse azt az intézményes tömeggyilkosságo t, ami az abortusz-rendelet következtében ma Magarországo n folyik, s mely ma már tragikus m é reteket ölt? Mi akadályozza meg Kádár J á nost abban, hogy a lenini káté alapján szót emeljen a romániai magyar kisebb ség alapvető emberi jogainak lábbaltiprása ellen? Jöttek hírek, amelyek szerint Sik Endre külügyminiszter lemondása ezzel a k érdéssel állott szaros összefüggésben. Mindez nem elég, a felelősség változatlanul Kádáré s éppen a lenini elvek alapján minden oka és joga meg volna, hogy ez ellen nyiltan és félre nem érthetően til takozzék. Ha el is fogadjuk Kennan fejtegetését, hogy az orosz csapatok kivonásának kérdése, a varsói paktum ügye és a szabad választások tartásának eshetösége a nemzetközi politika vonalához tartozik, az előbb felsoroltak azonban kétségtelenül Magyarország belügyei, melyeket most és nyomban orvosoini lehetne, a népidemokratikus rendszerben is, ha Kádár valóban azt a kibontakozást keresné, amiben idekint egyesek hisznek.

38

Hogy mindez nem történt meg idáig - s aligha történik m eg a leg közelebbi jövőben - csak egyféleképpen magyarázható: K á dár és kormánya nem akar semmiféle modus vivendit találni, nem akarja a legkisebb engedményt sem tenni s ha akar konszolidációt, a kommunista pártdiktatúra konszolidációj á t akarja Magyarországon_ Ezért van mindenféle próbálkozás moclus vivenelik keresésére eleve halálra ítélve, még akkor is, ha a yaltai status quo n emzetközi rendje fennmaraclna még n éhán y évtizedig, noha m eggyőződése szerint még a hátra l évő évei is erősen meg vannak számlálva _ Moszkva és Kádár az ilyen fajta kibontakozást egyszerűen nem tartja lényegesnek a yaltai status quo fenntartása érdekében_ A múlt év októberé nek közepén olyan esemény következett be, m ely júliusban még erősen valószínűtlennek látszott: Hruscsov, a m agyarországi rendszer főtámasza, kegyvesztetté válL Aligha k é tséges, h ogy a jelenlegi prezídium csak átmeneti uralmi helyzetet teremtett Moszkvában, mint Malenkové volt Sztálin halála után_ Majd, ha leüliepedett a hruscsovi rendszer összeomlása által keletkezett porfelhő, újra tisztábban láthatunk, de bizonyos következtetéseket máris levonhatunk mind a világpolitikai helyzet, mind a magyarországi fejlőd és szempontjábóL Hruscsov bukásának közvetlen oka kétségtelenül tervbevett nyugatnémetországi látogatása volt, ami nemcsak az amerikaiakat r émítette meg (gondoljunk a New York Times és társai fanyar vezércikkeire), de megrémítette a moszkvai status quo köröke t is, mert egy német rendezés önmagában véve a yaltai status quo feladását s Európa szüks égszerű felszabadulását jelentené_ S miért szánta rá magát erre az az ember, akit, mint láttuk, a status quo erői emeltek hatalomra s tartottak vezető pozicióban több mint tíz éven át? A felelet ma már eléggé világos: az a dilemma, amibe a szavjetorosz politika került azáltal, hogy míg a status quo tengelyének egyik végét tartja a kezében, u gyanakkor, mint kommunista forradalmi á llam, a marxista-leninista elmélet kényszerítő parancsa szerint a világhatalom megszerzésére kell törekednie_ Mincladdig, míg a Szavjetunió volt az egyetlen nagyhatalom a Vasfüggöny mögött, ez a helyze t fenntartható volt s a status 39

quo ezernyi előnyét élvező szavjetoroszok szívesen el is hihették - hogy a világhatalomért háborút vívni nem kell, az amúgyis az ölükbe hull a kapitalista hatalmak tehetetlensége, rövidlátása és baklövései folytán. Az idő őket látszott igazolni s ők mint beati possidentes, rengeteg idővel rende lkeztek. Mindez egyszerre illuzórikussá vált, mikor Kína megjelent a porondon s helyet követelt a maga számára a nap a latt. Kína számára semmit sem jelent a status quo, melyet Yaltában fabrikáltak, mert abból ő kimaradt és helye sem lehet az amerikai-orosz hatalmi tengely rendszerében. Kínának nincs ideje várni, mert Kína éhes, Kína fázik és Kína forradalmának olyan fázisában van, mint az orosz volt a húszas évek közepén, amikor a szavjet rendszer még mindig szuronyokon ült s ellenforradalmárokat kutatott minden ágy alatt. Kína a világ legnépesebb állama s vezetői ma a világ legdoktrinérebb sztálinistái, akik a Ieninista-sztálinista káté alapján követelik az eredeti forradalmi vonal követését s a koegzisztencia _ értsd alatta a yaltai status quo - azonnali feladását. S mikor Hruscsov nem mutatott hajlandóságot arra, hogy kényelmes pozícióját feladja, a kínai-szavjet ellentét rendkívüli mértékig kiélesedett s már-már a világ kommunista pártjainak egy-· ségét fenyegette, ami pedig Maszkvárrak a súlyt és jelentősé­ get adja ahhoz, hogy a Washignton-Moszkva tengely egyik tényezője legyen. Ebből a problémából akart Hruscsov valahogy kilábalni valamilyen új nemzetközi érdekcsoportosítással, s ez volt az, ami a vesztét okozta. Joggal kérdezhetjük: mi lesz most? Erre teljes bizonysággal csak a történelem legfőbb Ura és Mestere, a Minden ható válaszolhatna. Az azonban nyilvánvaló, hogy a yaltai status quo mindenképpen a végét járja. Ha az új moszkvai vezetőség az amerikai vonalat választja, Kína keresni fogja a lehetőséget, hogy harmadik világtényezőt hozzon létre, s De Gaulle - akinek Franciaországát 1958-ban kizárták annak lehetősé­ gébő l, hogy a tengely amerikai végén méltó helyet biztosíthasson maga és Európa számára - már kézzelfogható jeiét adta annak, hogy azonos vonalon mozog. Ha viszont Moszkva a kínai vonal mellett döntene, ez önmagában véve is végetvetne a yaltai status quonak, mert Amerika nem fogadhatja el a ten-

40

gely háromszögesítését anélkül, hogy a négyszögesítéshez, azaz Európa bevonásához teljesértékü partnerként hozzá ne járulna. Akár így, akár úgy, a yaltai építmény összedülését semmi meg nem akadályozhatja, akármennyire is krokodilkönnyeket hullatnak érte a State Department egyes külpolitikai tea· retikusai.

Mi lesz most? Mi lesz most otthon? Érdekes olvasni a FEC "News From Hungary" november 20 -i számát a Hruscsov bukását követő budapesti hangulatváltozásróL Mikor Hruscsov bukása október 15-én a késő esti órákban elterjedt Budapesten, a budapestieket nagy izgalom fogta el s a hír rendkívül felizgatta a kedélyeket. Ezt igazán meg lehet érteni : van mitől félniük. A következő napokban a derülátóbbak úgy ítélték meg a hely· zetet, hogy "lényeges változás" (értsd rosszabbodás) nem lesz. Mindenki úgy érezte, hogy a sztálinista terror nem térhet viszsza. A jelenlegi hangulatot ma a találgatás jellemzi. Biztosra veszik, hogy a jelenlegi hatalmi elrendeződés Moszkvában csak átmeneti s a moszkvai kép előttük is homályos még. Kádár sorsát is felhősnek jellemzik. A bizonytalanság érzete újra visszalopózott otthon a szívekbe. Átmenetileg nem sok változást várhatunk, noha Kádár ún. "ellenállása", amit a New York Times a minap oly lelkendezve bejelentetett, igen tiszavirág életűnek bizonyult: már a rákövetkező napon kiadott hivatalos kommüniké teljesen a moszkvai nótát húzta s Hruscsov csak egy mellékmondatot kapott benne. Ha a moszkvai rezsim az amerikai vonal s a yaltai status quo fenntartását vállalja s a kínai követeléseket visszautasít· ja, a jelenlegi állapotok ideig-óráig tovább fennmaradnak, mincladdig, míg a nagyhatalmi viszonyok erős változása egy politikai újrarendezést ki nem erőszakol s ebből az újrarenlezésből Közép- és Kelet-Európa szovjetmegszállta részei semmiképpen ki nem hagyhatók: a világhatalmi pozicióra viszszaemelkedni vágyó és visszaemelkedő Európa elemi érdeke követeli meg ezt. 41

Ha azonban a moszkvai vona l párhuzamosul a kín aiva l, a helyzet már a közeljövőben kritikussá válhatik n emcsak Magyarországon, hanem a többi Vasfüggöny mögö tti á ll amok ban is. Vajon lehet-e még egyszer ezeket az államokat a Maszkva-Peking tengely vasmarkába szorítani s arra k é n yszeríte ni őket, hogy újra adózzanak egy jövőbeli társa dalomért, amely legjobb meggyőző désünk szerint mincli g csak utópia i m a r·ad? Ebben az esetben Kádár hamarosan e l fog tűnni, ele a pr-obléma megmarad, m e lye t az új kommunista nagyság nak kell majd megoldania, ha ugyan van rá mego ldás. Ös zintén szó lva nem is hisszük azt, hogy Magyarországra és a többi csatlósállamra újra rá lehetne húzni a bilincset s Közép- és KeletEurópa mégsem Tibet, ahol ki lehetne szisztema tiku san irtani az ellenálló lakosságot, ahogy azt a kínaiak tették és teszik a tibeti hegyek között. Itt és ekkor egy ilyen fordulat a lkalmáva l len n e nagy jelentősége egy céltudatos, okos és erélyes amerikai külpo litikának, hogy kihasználja ezt a helyzetet és elősegítse, hogy Magyarország és a többi csatlósállam a k é nyszerüs ég erejének súlyára visszatérhessen az európai közösségbe. Itt és ekkor lenne nagy jelentősége egy modus vivendi keresésé nek, hogy felsegítsük ezeket az országokat az első lépcső­ fokra ahhoz, hogy második lépéskén t kiléphessenek végre a szabadba, ahonnan a yaltai status quo őket annyi ideje mcsterségesen kizárta. Ilyen amerikai külpolitika azonban nincs és 1968-ig nem is lehet. Nagyon valószínü, hogy ha az esemény a közeljövőben következne be, az e urópai külpolitika még képtele.n lesz az amerikai külpolitika hiányát súlyban és jelentőségben helyettesíteni. Az erőviszonyok te ljesen cseppfolyós állapotban vannak, s félő, hogy a krízisállapot eredményeképpen nehéz napok várnak ránk itt is és otthon is az elkövetkező évek során . S a keresztény ember magától értetőelő optimizmusa mondatja az előadóval, hogy az emberi ostobaság és tehetetlenség olyannyira összekúszálta a világhelyzetet, hogy ebből már csak az Úristen találhat kiutat, s őszintén örül, hogy már idáig el· jutottunk. Mctternich hercegről mondják, hogy mikor 1848 . márciusában Bécsben kitört a forradalom s palotája ablakából

42

nézte a lázongó tömeget, csak annyit mondott: "Les réves passent Ja réalité rest." Elmúltak az álmok s megmaradt a valóság. Az előadó véleménye szerint a yaltai status quo omladozó ép ületében s majd az épület romjain sok amerikai politikus ugya n ezt h a marosan és őszintén megismételheti. Mert a Yaltában és Potsdamban felépített légvár összeomlóban van s maga alá t em e ti húsz év minden emberi kínlódását és gyötrelmét, ami t erőszakolt felállításával és fenntartásával az egész világnak s benne Magyarországnak okozott. i;:{ i;{ i;{

Gyékényesy Gy. László tanácskozási elnök köszönetet mond Pogá ny András dr. előadásáért, majd a tanácskozási elnök tisztét Hokky Károlynak adja át, aki a jelenlévők üdvözlése u tán Bél d y Bé la dr.-t kéri fel előadásának megtartására.

2. MEGVÁLTOZIK-E, VAGY MENNYIBEN VÁLTOZIK MEG AZ ÚJABB ESEMÉNYEK KÖVETKEZTÉBEN MAGYARORSZÁG ÉS A SZOVJET BLOKK KÖGAZDASÁGI VISZONYA A NYUGATTAL?

B éldy Béla dr. azzal kezeli, hogy a címben foglalt bonyo Iul t kérdéssel kapcsolatban megpróbálja azzal a logikus logikátlansággal ismertetni véleményét, - amely egy vélemény a sokezernyi vélemény közül - amit ez a kérdés megkövetel. Mert az egyenlet, amit szeretne majd m egoldani, annyi ismer e tlent tartalmaz, ahány kérdőjellel küzcl a mai világ a hirtelen változások sodrában. Két tényezőt azonban - szerinte - eléggé ismeretesnek vehetünk. Az egyik az Európai Közös Piac és a NATO agonizáló harca az életbenmaradásért, a másik a KGST, a Szavjetblokk ellen-"közös piacának" újjáéledése. De Gaulle politikája Amikor De Gaulle kigolyózta az egységes európai kaszinóból Angliát, az egységes európai közös piac álma hirtelen keserves felébredéssé változott. Hogy De Gaulle magánérzelmei 43

milyen mértékben szerepeitek ebben a döntésben, csak sej teni, esetleg megbocsátani lehet. Nem szereti az ango lszászokaL Talá n háborús kisebbrendűségi érzésébő l, vagy taktikai filozófiája miatt, de tény az, hogy az angol tagságra dobott fekete golyót tulajdonképpen Amerikának szánta. El le h etne vi· tatkozni azon, hogy indokolt-e ez az arisztokratikus kaszinói gesztus, vagy sem, de erre nem igen van időnk. A tény az, hogy Anglia és vele együtt m ég hat európai állam, valamint a Commomvealth politikailag talán kissé epi leptikus, dc gazdaságilag nagyon reálisan józan családja kimaradt a közös Európa építésébőL Maradt a Bel ső 6. De Gaulle nyilván úgy gondolta, hogy ebben a szűkebb udvarban a gall kakas tud leghangosabban kukorékolni, ami mindezideig így is történt. Csakhogy a kakasok nemcsak kukorélkolnak, han em. uralkodnak is háremük felett és ebben a de gaullei kakas e lszámította magát. Nyugat-Németország már Adenauer alat t is, pláne Erhard óta, olyan iramban tört előre az ipari produkció terén, hogy ennek a közgazdasági csodának realitásút nem lehet sovén francia indulókkal túlkukorékolni. Aclenauer méu o valamennyire alátámasztotta a gall reményeket, amelyek az "egyesülj és uralkodj!" elve alapján szökkentek bimbóba, ele Erhard nagy realista és már akkor is, most pedig különösen a valóságot ragadja üstökén . Ki nút tud? - ez a reváns roadern változata, ami a német népben öntudatlanul é l. Másszóval: De Gaulle azzal, hogy az örök kiegyensúlyozás történelmi szerepét betöltő Angliát kizárta az európai egységből , olyan versenytárssal maradat egyedül főleg Erhard személyében - , aki nemcsak akarja, de egyre müvészibben játssza is a prím-hegedűt. De Gaulle - Angliával együtt _ a külön francia érdekeket is kigolyózta EurópábóL Ennek következménye egy meglehetősen megosztott Közös Piac lett. Nyugat-Németország és a Benelux-á llamok majclnem hogy külön blokkot alkotnak Franciaországgal és imitt· amott a pillanatnyi nehézségei szerint ide-oda tikktakkoló - Háliával szemben. A legnagyobb baj a mezőgazdasági t éren van. Mig a többi négy ország inká bb importőr, s ebbe a helyzetbe - legalábbis egye l őre beletörődtek, a nyugat-németek és franciák igye-

44

keznek a maguk részben elavult, részben oxigén-sátor alatt nehezen lé legző mezőgazdaságukat főleg belső okok miatt - védeni. Másszóval: nem hajlandók olyan vámtarifakedvezményezre, amelyek agrártermelésüket vagy elsorvasztanák, vagy még több állami segélyezés belepumpálásával valóban luxus-termeléssé alakítanák át. A dráma most érte el a csúcspontját. De Gaulle igazi francia tradicióval deklamál a színpadon, Erhard viszont inkább hallgat, de ennek baljós színezete van. De Gaulle legutóbb, október végén odáig ment. hogy tájékoztatási miniszterén keresztül kijelentette: a mező­ gazdasági együttműködés egyúttal az európai együttműködés próbaköve is. Ha a franciák nem kapnak megfelelő tarifakedvezményt, kilépnek a Közös PiacbóL Ez a fenyegetés - mégha csupán taktikai okokból hangzott is el - egycsapásra köddel töltötte fel a Közös Piac eredetileg tiszta légkörét. Az örök barátokból, az egységes európai közgazdaság egykori bajnokaiból veszekedő versenytársak lettek. A nyu· gat-németek csak egy földművelésügyi miniszteri szóvivőn keresztül válaszoltak, méghozzá mindössze ennyit: "De Gaulle elnök csak magának árt, ha Franciaország kilép a Közös Piacból." Azóta történt ugyan valamelyes, igen fonnyadt közeledés, de a kérdés lényegét nem oldották meg. Ez viszont sötét árnyékot vet a nemsokára kezdődő genfi általános vámkonferenciára, amelyet kezdeményezőjéről "Kennedy-menet''nek ismer a világ. Eközben a Belső 6 tagjai, ki.ilön-külön "lihegve futnak a szacialista országok üzletei után", ahogy egy szavjet szakember megjegyezte. Elég utalni De Gaulle meglepő lépésére, amellyel Vörös Kínát elismerte. Ez részben Amerika-ellenesnek látszik az új koreográfiájú francia négyesben, r észben és főleg azonban a kínai üzlet megszerzésére irányult, amelyben meg akarja előzni a sokkal merevebb Amerikát. De azt is tudjuk, hogy De Gaulle 800 millió dolláros árucsere üzletet kötött a Szavjettel s abból 45 százalékot 5 évnél hosszabb lejáratú hitelre, amitől eddig a Nyugat, csendes egyetértésben, szigorúan tartózkodott. A szavjet blokk többi államával is folynak kereskedelmi tárgyalások, ha nem is hosszúlejáratú hitelnyújtás alapján, de ezt sem tudjuk biztosan. Maga Ame45

rika is ott áll, hogy a romániai nagyszabású áruprogram után - Magyarországgal is véglegezzen egy szintén nagyszabású kereskedelmi megállapodást. A KGST Mármost ezzel az egyéni érdekeiért futó, széttagolt közös piaccal szemben áll a szavjet tömb KGST-je, a Közös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely már Hruscsov idej é n telerősí­ tette tevékenységéL Ott, persze, könnyebb az egyetértés, az összehangolódás, mert a Szavjet vezényli a Szimfóniát. Ha ma már nem is sztálini ököllel veri a nagydobot, de crescendoban és így talán kissé hatékonyabb is. Éppen ezért a KGST-nél más a helyzet. A tagállamok most már meglehetősen sok szabadsággal rendelkeznek külkereskedelmi téren, bár külforgalmuk nagyobb része egymás közt bonyolódik le. De a kemény valuta szerzésének kényszere megengedi, sőt előmozdítja a Nyugattól való kereskedelmüket is. Ellenben: amíg a Közös Piac csak kereskedelmi és valamelyes bizonyos szociális és közigazgatási egység megteremtésére törekszik, addig a KGST sokkal masszívabb ennél: a közös, tervezett termelési egység alapján áll. A Közös Piacba is vannak ugyan ilyen álmok beépítve, ele ezek teljesülése még a mezőgazdaság koordinálásánál is nehezebben képzelhető el. A KGST egyre szarosabban építi ki a szakosítást, vagyis az egyes tagállamok termelési hozzájárulását az egészhez. Is· meretes, hogy pl. a magyarországi, kitűnő nemzetközi hírnévnek örvendő rácliógyártást Bulgá riának ajándékoztálc Magyarországon ezzel - egy székesfehérvá ri üzem kivételével - gyakorlatilag megszűnt a rádiógyártás és így régebbi készülékek alkatrész-pótlása és a bolgár rádiók gyatra minősége m eglehetős importra kényszeríti hazánkat. Mivel a KGST egyre erősebbé váló tevékenysége még Hruscsov idején kezdődött, amikor Koszigin, mint első miniszterelnökhelyettes volt ennek előmozdítója, feltehetjük, hogy ez a folyamat továbbfejlődik. Mármost, a 64.000 dolláros nagy kérdés az: a Szavjet új urai, Brezsnyev párt-főtitkár és Koszigin miniszterelnök új 46

irányt jelentenek-e a Nyugattal szemben, vagy sem? Máss~óval: mennyire változhatik meg a szavjet blokk közgazdasági kapcsolata a Nyugattal - kizárólag az oroszországi hata-

lomcsere következtében? Rettentő nagy kérdés ez, amely ebben a fázisában majdn e m megvátozhatatlan. Tulajdonképpen csak jósolni lehetne, amitől azonban a közgazdász őszintén visszariad. Mégis : vannak tények és vannak emberi profilok, amelyekre lehet valamelyest építeni. Persze, vannak politikai-ideológiai komplikációk is, amelyek igazolják, hogy ezt a kérdést csak logikus logikátlansággal lehet megközelíteni. Mivel a közgazdasági politikát is emberek csinálják, elő­ ször vegyük talán a két új szavjet-vezér emberi profilját bonck és alá. Brezsnyev tipikusan politikus. 58 éves. 17 éves korában kezdte a kurszki mezőgazdasági technikumban értelmiségi pá· lyafutását, majd 25 éves korában a kamenszki ukrán városka (amely később Dnyeprodzserdzsinszk ipari központtá vált) kohászati főiskolájára iratkozott be, ahol 29 éves korában végzett. Tehát kohómérnök, de pályafutása majdnem tisztán politikai. Hruscsov kedvence volt és egyideig a Szavjet elnökeként is szerepelt. Koszigin, a 60 éves új miniszterelnök 18 éves korában szövetkezeti iskolába iratkozott be, amelyet 20 éves korában fejezett be. Felsőfokú képzettségét csupán 12 évvel később szerezte meg Leningrádban, amellyel élete különben is szoro· san összeforrt, s textilipari mérnök lett. Ettől kezdve a legkülönbözőbb beosztásban majdnem töretlenül gazdasági kérd ésekkel foglalkozott. Nyugatiak szerint, akik korábban ta· láloztak vele, szerény, minden közéleti cirkuszt kerülő emb er, aki a közgazdasági kérdéseket a helyszínen is tanulmányozza, tehát gyakorlati tapasztalatai is vannak és rendkívül szívós, munkabíró. Mármost, ha az ember Hruscsov bukására gondol, önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy vajon Brezsnyev és Koszigin követi-e egykori patrónusát, vagy önálló kezdeményezésbe fog? Kettőjük együttes jelenléte a színpadon szinte automatikusan kizárja az önálló kezdeményezés lehetőségét. Okvetle-

47

nül riválisoknak kell lenniük. És kettőjük közül Brezsnyev, a párt mindenható főtitkára látszik erősebb n ek. E gyet len gyenge kis támpont van Koszigin é letéh e n a túlélésre és ez az, amit a hivatalos szavjet hirszolgá lati iroda hangsúlyoz: "Koszigin munkásságában fonto s szerep et játszottak a külföldi kapcsolatok kérdései", továbbá "korább an csaknem á ll a ndóa n ő irányította a könnyü- és é le lmiszeripar fejlesztését." Ez a két - lehet, hogy szándékosa n k özölt - adat arra enged következtetni, hogy Koszigin a hru scsovi irá n yza t s ú gója volt. Ki.ilföld és fogyasztási ipar- ez vol t és ez marad t m a is a Szavjet legnagyobb kérdőjele. Ebből azt az e lhamarkodott jóslatot lehetne m egkockázta tni , hogy akkor s incs hiba , h a Koszigin követi Hmscsov Nyuga t felé közelítő vona lát. A kínai kérd és

De minden mástól eltekintve itt van a kínai kérdés. Ebben, mint párt-főtitkárnak, Brezsnyevnek van d ö ntő szava. És ő erősen béküléken ynek látszik. Ez a kérdés önmaaában b kizárja azt a kényelmes felfogást, hogy mincl a ketten egyii tt folytatják Hmscsov politikájá t. Ko szigin talán tenné, ele Brezsnyev talán nem. Belejátszik még eb b e a szavje t marsallak kara. Utálják Amerikát, amely már van, ele fé lnek attól a Kínától, amely m ég - leh et. Jól tudják, hogy Amerika n e m veszélyes háborús fél, mert b éké t akar, de a kínaiak S zibériát akarják. A legkommunistább marsall is orosz patrióta. D e e ttől eltekintve sem akarják a n yak ukba zúdítani az új sárga Batu kánokat. A kínai k érd és sok mindenn ek a l eh etőségé t b orítja fel. Egy őszinte kibékülés Kínával a Szavjet Nyugat-ellcnességét növelné. Természetesen itt is van egy fékező erő : az, hogy a Szavjet maga is közgazdasági bajokkal küzd és n em tudná Kínát azon a skálán segíteni, a mit azok e lvárnának tőle. így azután az alapvető kérdés ez marad : meddig tart ki a tandem - Brezsnyev és Koszigin? Mive l minden ideológ iai forradalomban a pártvonal dönt, Brezsnyevnek m esszibb jövőt jósolhatunk. ő az ideológiai párt-hárfát pengeti és ez mo s t Oroszországban dönt ő lehet. Elvégre m agán ak a komrnunizmusnak végleges bukásáról, vagy túl é lés érő l van szó. Ezért

48

Brezsnyevet az egész sztálini maradék támogatja. Kosziginn e k te hát sikert és nem csupán ideológiát kell produkálnia, m éghozzá a nagyon megbuggyant közgazdasági vonalon, hogy fölébe k everedjék riválisának . Ez n ehéz dolog lesz. Lehet, hogy Koszigin alkalmas lesz erre, bár valószínűbb, hogy képess égei csupán egy nagyobb ipari kombinát vezetésének színtjéig érnek el. De erősen ké· tes , hogy egy olyan és annyira zsákutcába került közgazdasá gat, mint a Szovjeté, pusztán a "cipő-zsinór" manőverrel magasabb színtre emeljen. Gyorsan kellene produkálnia nagyon so kat, hogy fölébe kerül.jön Brezsnyevnek. Ez pedig majdnem csoda lenne, amiben a kommunisták sem hisznek. A közgazdasági csoda csak Nyugaton következhetett be, éspedig azoknak a milliárdoknak csodatevő erejével, amiket Amerika adott neki. A cipő-zsinór taktikában nem lehet bízni, márpedig úgy látszik, hogy a Szavjetnek erre volna szüksége, hogy túlélje önmagát. Tervezési bürokráciába fulladtan és tőke nélkül nem lehet gyorsan és eredményesen közgazdaságot fejleszteni . Koszigin ennek a kettős sárkánynak ledöfésével áll szemben. Az idővel fut versenyt és így majdnem biztos, hogy veszítenie kell. Egy-két év és a Brezsnyev-frakció azt mondhatja: Koszigin egy második Hruscsov. És eltemetik, hogy egy másik ukrán, Brezsnyev vegye át a teljhatalmat. Jósolni tehát nem lehet , legfeljebb logikus logikátlansággal következtetni . Minden lehetséges, de ebben a pillanatban ez az egyetlen dupla kérdőjel mered elénk : le tudja-e győzni Koszigin a terv-bürokráciát, amelynek ő is egyik alkotója volt és a tőkehiányt? Hruscsov bukásának igazi oka állítólag - és nagyon valószínüleg - az volt, hogy a hadsereg és az űrhajó­ zás költségvetését, ami az orosz nemzeti jövedelemnek tekintélyes részét elnyeli, csökkenteni akarta a fogyasztási iparak javára. Erről szóló üzenetét azonnal nyomonkövette a Presiclium trónfosztó ülése. M egbirkózik-e ezzel Koszigin? Lehet, de m ég a Pravda november 15-i igen biztató vezércikke ellenére is nehezen képzelhető el. Ne felejtsük el, hogy a Pravda a kommunista párt, tehát nem a kormány lapja (ez az Izvesztija). Másszóval: a Pravda főnöke Brezsnyev. A vezércikk szerint az új szavjet rezsim 4

Magyar T a láikozó Krónik ája

49

elismerte, hogy a legjobb megoldás a könnyűipari, tehát a fo · gyasztási javak gyártására a Hruscsov által m eghirdete lt mód: áttérni egy módosított szabadgazdálkodási rendszerre, amelyben a központi tervezést elejtenék és azt a gyárakra bíznák . Továbbá, hogy az egész termel és t profit-alapon szervezn é k meg. A Pravda m ég arra is rámutatott, hogy maga Brezsnyev egyetértett Hruscsovval két döntő közgazdasági pontban: a fogyasztási javak megnövelésének szükségességé bcn és abban az útban, amely ehhez vezet. Ez pedig a központi tervezés elejtése és a profit-bázis. Ezt írja a vezércikk, m e ly természetcsen csakis Brezsnyev tudtával, sőt sugalmazására jelenhetett m eg. De ez a kegyes hozzájárulás Koszigin problémáit n e m csökkenti, ső t az is lehet, hogy csupán vágyakat és reményeket kívá n ébreszteni, hogy a csalódás annál nagyobb legyen.

A Blat Az orosz közgazdaság a legtehetetlenebb bürokráciába fulladt. A blat uralkodik. A blat már Sztá lin idején is hatalmas volt, úgyhogy azt monclták: a blat erősebb, mint Sztálin. Mi az a blat? A feketéző egyéni befolyás é rvé nyesülése . Jgen, az állami gyárak feketéznek egymás közt. Ha nincs an;ag, vagy gép, egy blat-közvetítőhöz, a tolkácshoz fordulnak, az mecrszerzi nekik. Mivel a gyárigazgatók a terv telJ. esítménv b " alapján kapják a bónuszt és a politikai előléptetést, a biat-ra szükségük van. A tolkács, a b~at feketéző embere ma nagyobb rang, mint a gyárigazgatóé. Es többet is keres. Ez különben orosz tradició. Amikor Rozsgyeszvcn szkij admirális balti flottája elindult Japán felé, hogy legyőzze Togo britt tervek szerint épített és britt instruktorok_ által irányíto tt hajóhadát Csuzimánál, már megvolt a blat. Agyúiban lötyögtek a gránátok. Elektromos berendezései csupa rövidzárlatot produkáltak. Egyetlen csavarmeghúzó kulcsa sem pásszolt a csavarokhoz. Hónapokig vesztegelt az lndiai-óceánon, hogy megfelelő utánpótlást kapjon. Már akkor is a blat segített, ha akkor nem is ez volt a neve. Ezt a tervteljesítési korrupciót kell megszüntetnie Kosziginnek. Pontosabban: kellene. Amikor a csúcsán volt ennek,

50

nem tudta megszüntetni. Elképzelhető , hogy egy-két év alatt kiirtja azt, amivel szemben sokkal hosszabb ideig tehetetlen volt? Nehezen képzelhető el. Hruscsov is megpróbálta! Decentralizálta, majd újból koncentrálta az ipart. Am a tervteljesítés monomániáját nem lehet ilyen egyszerű tranquiliezerekkel meggyógyítani. Ez tradició náluic Ehhez újabb forradalomra volna szükség. De ki csinálja ezt? Koszigin nem képes rá , Brezsnyev pedig valószínűleg szurkol, hogy ne sikerüljön. Ha egy orosz cipőgyár teljesíteni akarja a tervet, a rendelkezésére álló nyersanyagból csupa kisszámozású cipőt gyárt, hogy több kerüljön ki belőle. Az igazgató megkapja a bónuszt és esetleg a Munka Hőse rendjével tüntetik ki, mert a tervteljesítési versenyben a darabszám számít. A cipők azután eladatlanul a raktáron maradnak a kereskedelmi szerveknél. Tavaly - a Pravda szerint - a ruhaipar gyártásának 20 százaléka eladatlan maradt, egy további nagyrészét pedig áron alul kellett értékesíteni. Nagy medúza a blat, egy-két éven belül nem lehet lenyesni a csápjait. A másik nagy akadály a tőkehiány leküzdése. A szavjet közgazdaság igen komoly tökéket produkál, ele ezek - a fogyasztó rovására - a hadseregre és az űrrepülésre mennek, ami még a tőkegazdag Amerikának is súlyos problémát okoz. Honnan veszi Koszigin a tőkét, amit a fogyasztási iparba akar befektetni? Nem akar, hanem kell! Mert a Hruscsov által elindított fogyasztási irányzatot nehezen lehetne megváltoztatni, hacsak nem sztálini terrorral, amire azonban ma már nem igen kerülhet sor. Egyetlen út volna, a Hruscsov útja: a Nyugathoz fordulni. A Nyugat elég pénzéhes ahhoz, hogy belefeküdjék halálos ellenségeinek felépítésébe. Csak az a kérdés, hogy a brezsnyevi szárny - az ideológusok, az idealisták és a pusztán ostobák - mennyire értékeli ezt a lehetőséget? Ha valóban fennáll a kettősség a mai orosz uralkodók között - amit legalábbis el kell fogadnunk - , akkor m agukban nyet-tel válaszolnak. De egyelőre talán nem mondják ki hangosan ezt a nyet-et. Egyelőre talán hagyják futni Koszigint, elvégre is ll milliárddal máris tartoznak Amerikának a háborús "lend and lease"

51

alapján -, miért ne tartoznának még többel? Hadd sze rel je fel őket Amerika, vagy a többi Nyugat gyárakkal, gépekke!, gyártási szisztémákkal, amelyekért éppen úgy nem fizetnek majd, mint ahogy Sztálin és Hruscsov sem fizetett? Ez jelentene Kosziginnek néhány évet. De ha Brezsnyev ezért aláaknázza a Nyugat-barátság vádjával és azt mondja, hogy eladásított bennünket a Nyugatnak, Koszigin éppen úgy eltűnhetik, mint Hruscsov, Molotov, vagy Zsukov. Kosziginnek tehát a következő lépésekre kell elszánnia magát: l. az évi 270 billió dolláros nemzeti termelésü, hatalmas közgazdasági szervezet bifurkációjára, sziámi kettéoperálására: fogyasztási s nem fogyasztási ipari szektorokra, 2. a Nyugathoz fordulni tökéért. Ami a jelenlegi ipari szerkezet ketté-választását illeti, ez még sokkal kisebb bürokrácia esetén sem lenne könnyü, mert valóban uralkodó intézményeket, mint pl. a Gosplan-t, a központi tervhivatalt, az anyagellátás egész területét, a szükséges gépek gyártását, vagy importját, ill. ezek ezerféle szövődését érinti. Hruscsov megpróbálkozott a decentralizációval, éppen Koszigin volt az élen és a kísérlet bal ul sikerül t, rövidesen vissza kellett állítani a centrális rendet. Igaz, hogy ez akkot· az egész ipart érintette, most pedig csak a fogyasztási iparokról van szó. De sokszor igen nehéz ezt a két kategóriát elszigetelni egymástól. Az áramtermelés pl. tulajdonk é ppen nehézipari szektor, ha energiatermelésről van szó, de fogyasztási ipar, ha világításról és egyéb házi használatról van szó. Nem leküzdhetetlen ez a probl é ma, csak nehé z leküzdeni. kell hozzá és az nincs. De talán még az időnél is súl yo sélbb gond az orosz közgazdaság már említett bürokratikus b e idegzettsége, ami minden mozdulatot a súlytalanság lassúfilmjévé tesz. A Holdon, ha eljutnak egyszer oda az oroszok, könnyebb les z rnozogniuk, mint saját bürokráciájuk iszapjában. Mire ebből kicuppant· ják egyik lábukat, a másik ragad hele. Nagy és általános köz. vélemény támogatására lenne szükség a bürokr
52

A

tőke

megszerzése

A másik lépés aránylag könnyebb Koszigin számára, inkább csak elhatározás kérdése: a tőke megszerzése. A Nyu· gattól megkaphatja, pláne ha Brezsnyev és a párt áldását adja rá, ami a Pravda szerint megtörtént. Érdekes véletlen, hogy ugyanakkor, amikor az említett Pravda-vezércikk megjelent, már Oroszországban tartózkodott az a 92 amerikai üzletember - valamennyien nagycégek vezető emberei - , kiknek útját még Hruscsov kötötte le. 63 nagy cég 92 főembere nem csupán kellemes eszmecserére utazott ki, hanem hogy üzletet, méghozzá nagy üzletet kössön. Hogy a dclegációt Hruscsov hívta meg és az ő bukása után - a Pravda vezércikkével egyidejüleg - egyhetes tanácsko· zást kezdtek, ez sokat mond. A kérdés csak az, hogy Amerika, amely egy kissé merevebb, mint a többi nyugati ország, milyen hosszú kölcsönökre lenne hajlandó. A kongresszusnak is van ebbe beleszólása, mert a nem-fizető adósnak - márpedig a Szavjet az - , nem szabad újabb hitelt adni. Közben azonban erre vonatkozólag történt már kezdeményezés a Szavjet részéről. Allítólag hajlandók volnának jelképes fizetést teljesíteni fennálló ll milliárd dolláros adósságukra, hogy ez a kongresszust kibékítse és lehetövé tegye újabb hoszzúlejáratú hitelek folyósítását. Ezt az Egyesült Államok nyilván el is fogadja megoldásként, annál is inkább, mert ez nemcsak további nagy üzletet jelenthet az amerikai ipar számára, hanem mert a kínai veszéllyel szemben igyekeznek a Szovjetet erő­ síteni. És Johnson elnök jóban van a nagyiparral és nagy kongresszusi többséggel rendelkezik, így az embernek nem érdemes nyugtalankodnia a nagyarányú üzlet nyélbeütése felől. Angliának, Francia- és Nyugat-Németországnak még annyi gátlást sem kell legyőznie, mint Amerikának. Ök máris számos export-csápot nyújtottak ki a Szavjet felé . Sőt - Vörös Kína felé is. Koszigin tehát, ha valóban akarja és engedik, felépíttetheti a Nyugattal könnyüipari szerkezetét nyugati, tehát hatékony termelés alapján az eddigi Potyemkin-ipar helyébe. Ez logikus. De logikátlan az, hogy vajon nem ez lesz-e a személyének szóló csapda, amely bukásához vezet? Ha a kínai ki53

békülés valóban bekövetkezik és nem csupán a fenyegető rém felrajzolása volt a nyugati égboltra, akkor Ko szigin nyakába varrhatják az imperialista Amerika-barátság vádját. És ez a Granovszky-utca 3-at jelentené, ahova még csak át sem kell költöznie, mert - régóta ott lakik. Eddig csak a Szavjetről beszé ltünk, de nem az egész szavjet tömbrőL Pedig erre az előadót nem csupán témá j a, hanem a szíve kötelezi: Magyarország ennek a tömbnek egy ik tagja. Nem saját akaratából, hanem a Szavjet é ből és Arnet-ika inozdulatlan tanácstalanságának következményeként. Magyarország és a tömb többi országa mári s nagyobb szabadságot élvez külkereskedelmi téren, mint maga a Szavjet. Ennek ellenére lényegileg osztozik is a szavjet sorsában. Ha azonban a Szavjetben sikerül a fogyasztási ipart - nyugati tökével- nagyobb mértékben és minös égileg is kifejleszteni, ez Magyarországnak is növekvő külkere s kedelmi kapcsolatokat jelentene a Nyugattal.

Nyugat felé Ahogy az előadó már említette, nem titok, csak részleteiben az, hogy Magyarország és Amerika között régóta folynak külkereskedelmi tárgyalások, amelyeket minclké t fél szívböl óhajt és éppen ezért igyekszik eredményesen befej ezni . Ha a Szavjet amerikai tőkéhez fordul, Magyarország haso nló igé nyei kétszeresen kielégíthetők lesznek. Amerika 1956 óta, melyet olyan könnylernűen cserbenhagyott, tisztában van azzal, hogy a magyar nép zömében nem kommunista és n e m szovjetbarát. Hogy nagyobb önállóságra, több szabaelságra törekszik. Hogy a Nyugathoz tartozónak érzi magát és hogy nyugati határai Ausztriával még a legkíméletlenebb vasfüggönypolitika ellenére is nyitott ablakot jelentenek a Nyugat felé. Magyarországra aránylag sokkal több nyugati turista érkezik, mint bármely másik tömb-államba. Ezek a turisták sok szimpátiát exportálnak onnan a nép iránt, amely ma sem adta meg magát. Magyarország részére az orosz ipari változás óriási további lökőerőt kölcsönözne a szabadabb mozgás felé. Nemcsak iparilag, hanem mezőgazclaságilag is. A háztáji gazdaságok új rendezése révén pl. az azokhoz tartozó kis darab földek

54

nemcsak megtűrt valóságként, hanem most már előmozdított célként szerepelnek. A Szavjet utánacsinálja most ugyanezt. Ipari téren a Rákosi-féle sztálinizáció, azaz acélosítás helyébe már új ötéves terv lépett, amely a fogyasztási javak fokozottabb és eliverzifikált termelését tűzte ki céljául. Nem azt monclja az előadó, hogy minden jó és minden rendben van Magyarországon. Messze vagyunk attól. De lépések történnek - előre. És ezeket a lépéseket mérföldekké hosszabbíthatja az, ha a Szavjetben ugyanezek a lépések - akár csak tipegéssé rövidülve is - útjukra indulnak. A KGST Damaklesz-kardja ugyan továbbra is ott függ a magyar sors felett , de ennek a kardnak az éle annyival csorbul, amennyivel maga a Szavjet is ezen a vonalon kezd el Iépkedni. Érdekes, furcsa, szinte lélegzetelállító, hogy egy politikailag leigázott KGST-be internált, tízmilliós kis nép a kétszázhúsz milliós nagy Oroszország előtt jár abban, amit meg kell csiná lni. Rákosi Ietűnése óta Magyarország többet haladt előre az ipari fejlesztés útján, mint a nagy Szavjet protektor. Ütemvezetövé vált. Diktálja a tempót. A kis fekete ló a nagy versenyben egyre gyorsabban veszi a köröket és egyre előbbre tört. Utánozzák. Nemcsak a többi csatlós, hanem a nagy Szavjet is. Saját tetteikkel igazolják utólag, hogy amit Magyarország csinált, az jó - jobb, mint amit ök csináltak. Micsoda termő és teremtő gazdagság van ebben a szegény kis népben! Törpeként is előbbre jár a történelem nehéz útján, mint a behemót Gulliverek. Furcsa nyugtalanságával nem tud nem-alkotni. Bármilyen rezsim üljön a nyakán, a magyar nép még akkor is teremt, amikor nem tesz semmit. Most, az új ipari honfoglalással van elfoglalva. Ez sem nehezebb neki, mint a vereckei szoros szűk szülésén keresztülesnie. Sok a hiba, sok a hiány. De mikor nem volt az? Európa teremtő müvésze, a magyar - bohéman teremt. Mindig megengedi magá nak a melléfogás luxusát. De ezen nem megy tönkre, legfeljebb önmaró vicceket gyárt. Magyarország jövője többet ígér, mint a Szovjeté. új Vasfüggöny húzódott Ie közte és a Kelet között. Életfelfogásában, szellemi és lelki beállítottságában a Nyugathoz optált.

55

Nem azért, mert a Nyugat segített megharcolni n eki történelmi harcait - ennek mindig pont az ellenkezője volt a történelmi törvény - , hanem azért, mert sohasem akart e lzárkózni - senkitől sem. A rokontalan n é p örök sóvárgásával mindig vágyott a széles emberi közösség, a terem tő v ilág felé. És ezt elsősorban Nyugaton találta meg. Nem te ljesen, sőt néha csak álmaiban, amikből nehéz volt a felébredés. De czl teszi ezer év óta és minden csalódása után újrakezdi . Nem a tervek - a 3 és 5 éves tervek - , han e m terem tő ösztöne viszi előre. A nagyfejletts égű cseh és keletnémet ipar ma virtuálisan romokban hever. A magyarak azonban szinte zéróról elindulva - új ipari országot teremtenek mo s t rnaguknak. A Szavjet foglyai m ég, de a foglyok lassankint fölébe nő­ nek börtönőreiknek. Olyan egyszerű válaszolni arra, hogy mié rt: Mert - a magyar megőrízte a vereckei e lődök kemény, konok elszántságát: Nyugat felé jutni. Még egyszerűbben: mert megőrizte sokezeréves tcremtö lelkét.

Hokky Károly tanácskozási elnök köszönetet mond B é ldy Béla dr. előadásáért, majd Kiss S á ndort kéri fel előadásának megtartására.

3. MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGtNEK PROBLÉMÁI ÉS AZ EMIGRÁCIÓ FELADAT AI

Kiss Sándo r előadó szerint a magyar függetlenség kérdése mindenkor geopolitikai tén yezők függvénye volt. Az Európa földrajzi centrumában fekvő Kárpát-mede ncé b e n a történelem tanúsága szerint a róm a iaknak sikerült először kultúrállamot, jobban mondva tartományokat létes íteniük (Pannónia, Dácia). A római birodalma t m eg döntő népvándorlás egyes hullámai átmenetileg szintén hoztak lé tre a Kárpátmedencére támaszkodó államokat vagy birodalmakat, amelyek egymást váltottálc A magyar n épnek a X. században lét56

rehozott állama már felfogta a népvándorlás későbbi hullámait és szilárd, állandó országot alkotott e területen. Magyarország ezzel a Kelet és Nyugat, Dél és Észak között ütközőpontba került, geopolitikailag Európa legnehezebb helyére. Éppen ezért függetlenségének fenntartása állandóan nagy probléma volt. Egyszer a tatár birodalom terjeszkedése majdnem meg is semmisítette, de több mint száz éven át Magyarország önálló maradt az ütközőpontban is, kivédte a hódító törekvéseket, sőt nem egyszer Európa vezető hatalmai sorába emelkedett. Már ekkor nyilvánvalóvá lett, hogy a Kárpátmedence közepét birtokló népnek kulcsszerepe van a Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedő terület nyugalmának a biztosításában. Erős államhatalom b é ké t, építést és virágzást jelent az egész térségben, gyengülő hatalom viszont a nyugati, déli és keleti hódító törekvések újjáéledését, háborút, zűr­ zavart, pusztulást. A XVI. század eleji magyar állam azonban belsőleg meggyengült és ezért áldozatul esett a délről jövő és Európa meghódítására törő török hatalomnak. A magyar fii gge tle11ség elveszett a szó igazi értelmében és soha 11em. is tért vissza. A török hatalom terjeszkedését a magyarság ugyan megállította, de a 150 éves harcban olyan vérveszteségeket szenvedett, hogy többé nem tudta kitölteni a Kárpát-medence terét. A népiségtörténeti kutatások megállipították, hogy a magyarság létszáma a XVI. század elején négy és fél-ötmillió körül volt, azaz körülbelül annyi, mint akkor a francia vagy angol nép száma. Két évszázad múlva azonban már csak egy és negyedmillió. Ez a nagy vérveszteség forrása lett későbbi bajainknak. A XVIII. században Herder német költő már el is síratta a magyar nemzetet. És ha valaki megrajzolja a magyarság akkori társadalmi képét az elnémetesedő felső nemességgel, a paraszti sorsra kerülő kisnemesi osztállyal, a legjobb fölelek újratelepüléséből kiszorított magyarsággal, nem is találja olyan nagyon pesszimistának ezt a jóslatoL A nemzethalál réme még a reformkorszakban is nyomasztó lidércként ülte meg költőink, íróink, legnagyobbjaink agyát, pedig akkor már a nemzet az ébredés és az újjászületés útját járta. A felvilágosodás Nyugatról elindult hullámai elérték a magyar földet is. Az ész kiművelésére és hatalmára alapozott

57

rendszer nemcsak az abszolút uralkodói hatalom megtestes ítőjévé vált, de akaratán kívül ugy an - mind e nütt fe lé bresztette a nemzeti eszmét is, amely a XIX. század ura lkodó eszméjévé vált. A magyar nemze t egy grandiózu s reformkor után 1848-ban kísérletet tett a magyar függe tl enség visszaállítására. A kísérlet az uralkodó családdal szemben s ikerült volna, ha az nem tudja megnyerni a k e leti abszolút h a talom segítségét. Egyúttal azonban az is n yilvá nvalóvá lett, hogy a nemzeti eszme elérte a nemzetiségeke t és a történelmi ma gya r állam felosztásának eszméje megfogant. 1848-49. tapasztalata : a magyarság egymagában már k é ptelen olyan erős államot alkotni, amely b etölti ebben a térségben a török hódoltság előtti szerepet. Ugya n akko r il yen szerepre minden más hatalom is képtelen a ma gyar ság r észvétele nélkül. Harmadszor új, korszerü állameszme k é pes csak újra egységbe fogni a nemzetiségeke t, akiknek együttes száma a XVIII. századi nagy telepítése k után a Kárpátmedencében már meghaladta a magyarság létszámát. Az első ké t tény felismerése vezetett az O sz trák-Magyar Monarchia kialakulásához, a harmaclik tény viszon t a szétbomlásához. Kossuth felismerte a nem zeti eszme nagy feszí. tő erejét és a történelmi magyar állam egységének fenntartására kidolgozta a dunai n é pek kanfederációjának terveit. De emigrációban élt- hatalom n é lkül és eszméjét m ég az a párt sem értette meg, amely a nevét zászlajára írta. Kos suth tudta, hogy csak olyan magyar állam képes az önálló állami létre törekvő nemzetiségeke t új alapokon a régivel azonos álJamkeretben tartani, amelynek belső felépítése, korszerű sége , fejlett társadalma olyan erős kohéziót teremt, amely le győz i a szétfeszítő erőket.

Kelet-Európa gyarmatosítása A nemzet azonban nem követte Kossuthot és ez Trianonban az általa megjósolt szétdarboláshoz vezetett. Az Osztrák-Magyar Monarchia helyét elfoglaló kis államok természetszerűleg ki voltak téve a nyugati és keleti hatalmak befolyási és hódító törekvéseinek és azok járszalagjára kerültek. A francia hatalom a reménytelen és kisszerű kisantant létre-

58

hozásáva l akarta útját állani a német rehabilitációnak és revansizmusnak, meg a magyar revizionizmusnak. Az újjáéledő ném e t á ll a m lép ésrő l-lépésre kiszorította a francia-angol befolyást. Hitler és Sztálin felosztotta Lengyelországot, amivel kirobbantotta a második világháborút. A nemzeti-szocialista német állam, vagy elfoglalta, vagy csatlósává tette a kelet-középeurópai kis államokat. A n émet hatalmat kiszorító szavjetorosz imperializmus már a háború utolsó időszakában elkészítette Kelet-Európa gyarmatosításának terveit és ennek menetrendjét, de azt titokban tartotta. A m eghódított kis n épek riadalmá nak eloszlatása és a nyugati lelkiismeret elaltatatása miatt kezdetben utat engedet t a nem-kommunista demokratikus erőknek is. Majd a zsarolás, fenyegetés, félelem titkosrendőri eszközeivel igyekezett ezeket az erőket szekerébe fogni, ha az nem sikerült, semlegesíteni, majd likvidálni. 1945-48 között Kelet-Európa szavjet gyarmatosítása núnden országban le játszódott.

A szavjet tervei A Szavjetunió terveiben azonban nemcsak Kelet-Európa, hanem első l épcsőként a világkommunizmus magvalósítására - az egész európai kontinens bolsevizálása is szerepelt. A háború végén és után két leülpolitikai tervet dolgoztak ki ennek végrehajtására. Az egyik felfogás hívei szerint azt a ro· konszenvet, melyet a nyugati népekben a második világháború szavjet áldozatvállalásai keltettek, nem szabad eltékozolni, hanem gyümölcsözteini kell. A Szavjetunió elpusztult területeit nyugati, elsősorban amerikai segéllyel kell újjáépíteni. Ezért egy időre mellőzzük a szovjet hatalomátvétel klasszikus módszereit a nyugat-európai államokban, azaz a szubverzív lázító, aláaknázó tevékenységet, a "vad" politikai célú sztrájkokkal az erőszak különféle formáit. De ezenfelül erősíteni kell a kommunista pártokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy minél népszerübb, tömegekre hatóbb tagokat szerző politikát csináljanak, alapos káder-képzéssel és szervezéssel felkészüljenek a második szakaszra: a hatalomátvételre. A másik felfogás abból indul ki, hogy Nyugat-Európa a háborúban elpusztult. A munkásosztály nem lesz hajlandó

59

mégegyszer felépíteni az országot éhezve, nélkülözve "a tőké­ sek számára". Ezért a kommunista pártok ereje, szerepe, vonzása megnő. A szociáldemokrata pártok is k é n y telenek lesznek feladni merev, kommunista-ellenes politikájukat , mert a munkástömegek nyomják őket balra, a szocializmus ii-ány ába. A közös munkás-front, népfront létesítésével rövid időn belül a legtöbb nyugat-európai országban koalíciós kormányzás jöhet létre, amelyben a kommunisták töltik be a vezető­ szerepet és az erőszak célszerű alkalmazásával csakhamar sor kerülhet a hatalomátvételre. Ez az elképzelés nem hagyta ki számításából azt sem, hogy Amerikában a háború végeztével felülkerekedik újra az izolációs politika, s a kormány a tömegek nyomására kény telen lesz leszerelni. Angliát és Európát elönti a háború utáni szokásos pacifista hullám. A szigetország különben is felbomló gyarmatbirodalmának problé-máival lesz elfoglalva. Az európai kontinens hatalmi vákumba kerül, amit a győztes szavjet katonai hatalom bármikor ki tölthet. A két elképzelés közül 1946-ban a harcosabb, imperialistább elmélet győzött, nem kis mértékben azért, mert míg 1945-ben a nyugat-európai helyzet a lassúbb ütemű átalakulás~ támasztotta alá, addig 1946-ban a kommunista pártok előre­ törése Nyugaton megállt, sőt már a visszahatás jelei mutatkoztak. A kapitalizmus vesztét érzi és támad, hirdették a harcos felfogás képviselői, ezért a siker érdekében sokkal élesebb harcra van szükség. Litvinavat felváltotta Molotov. KeletEurópa bolsevizálása gyors ütemüvé vált. A Nyugat félelmét és gyanakvását éppen ez a változás keltette fel. Churchill Fultonban elmondta híres beszédét a Va sfüggön y felhúzásáról és a hidegháború megindulásáról. A háború alatti Hitler leverésére összejött antifasiszta szövetség felbomlott. Amerika nem vonult ki Nyugat-Európából, sőt tervet dolgozott ki annak gyors gazdasági újjáépítésére (Marshall-terv). Majd látva Kelet-Európa szavjet gyarmatosításának könyörtelen módszereit, létrehozta a NATO védelmi rendszerét . Európa két befolyási övezetre szakadt szét. A Szavjetunió úr maradt mindazokon a területeken, amelyeket a háború végén hadseregének ellenőrzése alá vett. Ezekben az országokban - Ausztria kivételével - megkezdte a politikai, társadalmi és gazdasági

60

élet szovjetizálását, aminek gyors sikere érdekében felhúzta és egyre áthatolhatatlanabbá tette a Vasfüggönyt.

A magyar függetle11ség A magyar n ép a háború végeztével elpusztított orszagaban, reménytelen helyzetében is megkísérelte a magyar függetlenség helyreállítását és a parlamentáris demokrácia kiépítését. "A fasiszta Né metország utolsó csatlósának" titulált Magyarország az 1945-ös budapesti törvényhatósági, majd az or· szágos választásokon felhívta magára a nyugati világ figyelm é t. Ma már történelmi értéke van annak a ténynek, hogy a Vasfüggöny mögött - Csehszlovákián kívül - csak Magyarországon zajlott le több-listás választás, és ezen a magyar nép sokkal félreérthetetlenebbül döntött a parlamentáris nyugati mintájú demokrácia létesítése mellett, mint a cseh nép. Külső segítség nélkül azonban az 1945-46-os magyar demokrácia halálra volt ítélve. A sokkal kedvezőbb geopolitikai helyzetben lévő, a háborúból győztesként kikerülö, igen nagy nyugati támogatást élvező cseh demokratikus állam is csak pár héttel élte túl a magyar demokrácia erőszakos felszámolását. 1947-ben kezdetét vette a nem-kommunista pártok és szer· vezetek felszámolása és a moszkvai politikai mészárosok - a Vörös Hadsereg aktív támogatásával - 1948-ban már be is fejezték munkájukat. A szovjetizált ország a magyar társadalom egyre szélesebb rétegeinek a börtönévé vált. A kegyetlen és könyörtelen elnyomás azonban azokat a rétegeket is kiábrándította a kommunizmusból, akik 1945-ben még hittek b e nne . "A forradalom felfalja saját gyermekeit" - tartja egy r égi mondás és ez a tétel az ún. konstrukciós perekben 1948-53 között Magyarországon is nyilvánvalóvá lett. Azzal a különbséggel, hogy a forradalomnak nevezett kommunista rendszer hatalomra jutva már tömény ellenforradalommá vált, a legsötétebb reakcióvá, miden haladás és fejlődés ellenségévé. A szétzúzott magyar feudalizmus és kapitalizmus helyére az állami feudalizmust és kapitalimust ültette, amelynek biztosítására a kegyetlen és könyör telen eszközökkel dolgozó rendőrséget építette ki. A nép gátlástalan kizsákmányolása lett az a lapja a diktatórikus államgépezet fenntartásának , és a sz tálini irányú iparosítási tervek végrehaj t ásának. 61

Belső

egység A megalázó gyarmati sorsnak és a kegyetlen elnyomásnak azonban nemcsak negatív hatásai voltak. Az eln yomásban a magyar íársadalomrzak példátlan belső egysége b orz lak ozol t ki. Az osztályokat elválasztó falak leomlottak. A kommunizmus üldözésének súlya a volt uralkodó osztály el nem m e n ek ül t tagjaira nehezedett, meg az ún. "kizsákmányolókra". De kizsákmányolóknak minősültek a kisiparosok, a kiskereskedők, a módos ("kulák") kisgazdák, sőt csakhamar még az újonnan földhözjutott nincstelen parasztok is, h a ellenálltak a kommunisták kollektivizálási törekvéseinek. Az üld özö ttek iránti rokonszenv mélyen átfűtötte a magya r társadalmat, s kialakult a nemzeti egységnek egy olyan foka, amely nemcsak morális erővé, hanem politikai tényezővé is vált csakhamar. A vad terror az embereknek születés és származás szerinti megkülönböztetését eltűntette, de a kommunista hatalom előnyeit é lvező és bitorló új osztály tagjai a n ép gy űlölet é n e k és megvetésének céltáblái vá váltak. Az értékelés fokmérőJ. e az emberséa 0' a becsület, a tisztesség és a kommunizmussal szemben aktív vagy passzív ellenállás lett. A szavjet gya rmati imperializmus végeredményben olyan nemzetet hozott létre, amely 1956-ban képes volt a világ ezideig legtisztább forradalmának és szabadságharcának véghezvitel ére. A szerzvedéselc tüzében egységessé vált magyar nép pár óra alatt széfzúzta az évek alatt szisztenzatikusarz fel épített kommunista állam-gépezetet, (amelyről kiderült, hogy megbízhatósága fabatkát sem ér) és felvette a harcot a szavjet megszállá csapatokkal is. A Szavjetuniónak meg kellett hátrálnia, demoralizált csapatait vissza kellett vonnia. Néhány napig úgy látszott, hogy már-már utat enged a magyar függetlenségnek, amikor realizálta, hogy a magyar forradalom Nyugaton inkább félelmet, mint örömöt keltett. Aztán a Szavjetunió előkészületet tett a magya r forradalom legázolására és amikor az ezt a tényt feltáró forradalmi kormány nem kapott kellő értékű feleletet, realizálta, hogy nincs akadálya a magyar függetlens égi kísérlet újabb könyörtelen felszámolásának. Felmerült a kérdés: l. Miért sikerült a Szavjetuniónak kiterjesztenie hatalmát Kelet-Európára? 2. Miért nem használta 62

ki a Nyugat 1956-ban a magyar forradalom által nyújtott lehetős éget, amely Magyarországot kivebette volna a Vasfüg-

göny mögül? Mindkét problémának ma már hatalmas irodalma van. Aligha tehetünk többet, mint rövid pontokban, távirati stílusban felsoroljuk a legfőbb érveket.

A Szavjet hatalma Kelet-Európában l. A nyugatiakat Hitler szorította egy táborba a SzavjetunióvaL Meg kellett nyerni a háborút és ezért szövetségre kellett lépni a kommtmizmussal. A második világháború tragikus kimeneteléhez Hitler őrülts ége mellett azonban a nyugati hatalmak tévedése is hozzájárult. A kemény német ellenfél mellett a Szavjetunió erej é t lebecsülték. A feltétel nélküli megadás hirdetésével a n émet ellenállók alól kihúzták a talajt. Ehhez a politikához hozzájá rult az a tény is, hogy a háború elején az élesen antikommunista amerikai és angol közvéleményt át kellett hangolni ahhoz, hogy elfogadtassák vele a Szavjettel való szövetséget. (Amelyik pl. 1940-ben megtámadta a kis Finnországot.) A közvélemény átformálását a mesteri propaganda-gépezet m ellett elsősorban a fasizmus blínei tették lehetövé. Egy demokratikus ország közvéleményét azonban nem lehet olyan gyorsan átalakítani, hogy a háború végeztével rövid időn belül újra antikommunistává ne legyen. Ehhez hozzáj á rult természetesen a szavjet rendkívül ügyes propagandája, amely kifelé feloszlatta a Komintern-t, elfogadta az Atlanti Charta magasztos emberi humánuman alapuló elveit, 1945-ben aláírta a United Nations alapokmányát é s az általa m egszállt területeken kezdetben lehetőséget adott demokratikus pártok szervezésé re. Tragikus események sorozatának kellett bekövetkezni ahhoz, hogy a nyugati közvélemény többs ége felismerje és kézzelfoghatóan lássa a szavjet imperia lizmus valódi arcát. Éppen Kelet-Európa sztálini gyarmatosítása szaigáitatta ezt a keserű fe lismerés t. A háború befejeztével a közvélemény katoná i hazahívásá t követelte, a hadsereg - legalábbis nagy r észben - szélnek eresztését, a haditermelés átállítását békeiparrá. Amerikában az izolációs politikai elképzelés újraéledt, s volt időszak, amikor kétséges63

sé vált, hogy vajon nem veszí-e át a korm á ny vezetését. Míre a közvélemé n y felfogása megfordult, K e le t-Európa szavjet gyarmatosítása már be is fejeződött, a Vasfüggön y kiépült. Kelet-Európa gyarmatosítását minclen bizonn y al csa k katonai erővel lehetett volna megakaclályozni. Csakhogy Európában a konvencionális haderő terén a Szav j e tunió nagy folényben volt, mert hadserege n e m szereJt le . Nyugat-Európa szavjet katonai lerohaná sá t sem tartották le h e tetlennek. Igaz, hogy Amerika az ato merő egyedüli tulajdonosa volt, ele a Szavjetunió tisztában volt azzal, hogy az atomerőt a N y ugat aligha vetheti be vele szemben, hisz az atommal való zsarolásnak a gondolatát is elutasította a közvélemény . (A j a pán-amerikai háború végét jel e ntő két atombomba leelobásának jogosságáról és jogtalanságáról m ég több mint egy évtizedig folyt a vita.) Azt a kormányt, amely az atomerőt a Szavjetunió ellen akárcsak politikai fegyverk é nt is felhasználta volna, a nyugati közvélemény valószíní.íleg elsöpri. Hogy a Szavjetunió mennyire tisztában volt ezzel a ténnyel, azt mutatja, hogy 1948-ban kísérletet tett a berlini nyugati hídfő blokáddal való felszámolására és Görögországban, majd Koreában polgárháborút robbantott ki, így akarván végrehajtaní bolsevizálásukat. A Szavjetunió lépésről-lép é sre való országhódítás polítí· kájával kívánt előrehaladni Am e rika atomegye duralma ellenére is . Vele szemben a Nyu gat a feltartóztatás (contaínment) politikáját alkalmazta. Ez a politika sikerrel járt Görögországban (miután Tito n e m volt hajlandó átengedni Jugoszláviát a szavjet gyarmatosításnak, s ezért ujjat húzott Moszkvával) és Koreában. Ezekben az évekbe n az amerikai külügymini sz té riumban komoly erők foglalkoztak a Szavj e tunió elleni preventív háború eszméjéveL Legfőbb indokuk az volt, hogy le kell számolni a Szovjetunióval, még mi e lőtt az atombon1.ba birtokába jutna. Az igen befolyásos és tájékozott Walt er Lippnum legutóbb írt erről a kérdés ről. Truman és Ei se nhower azonban elutasította ezt a gondolatot. A Szavj e tunió n e msokára csakugyan birtokába jutott az atomerőnek, am e ly a világpolitikában azonban merőb e n új h e lyzetet terem tett. A klasszikus clauscwitzi tétel, a politika és a hadsereg szerepének viszonyáról érvényét vesztette. Az atomfegyverek e l ő tt érvényes 64

volt az a tétel, hogy a háború nem más, mint a politika továbbfolytatása fegyverekkel. Amikor a zöld asztalnál és a diplomáciáná l zsákutcába jutottak, a politikus és diplomata szerepét átvették a vezérkarok és tábornokok. Csakhogy az atomfegyverek használata olyan m ére tü pusztítást jelentene, melyb e n n em lenne többé győző és l egyőzött . Az atomháború a jele nlegi civilizációnak órák alatt végét vetné, ami belőle megmaradna, az valószínüleg biológiailag is degenerált emberi élet lenne. Az atomfegyverkezési verseny csakhamar mindkét világhatalmat olyan fegyverekhez juttatta, amelyek többszörösen elégségesek nemcsak egymás, de az egész emberiség elpusztítására is. Az atomfegyvereknél felborult a támadó és a védekező fegyverek egyensúlya. Annak ellenére, hogy a védekezés terén a kutatás lázas erővel folyik, ma még kevés valószínűsége van annak, hogy a régi egyensúly helyreállhaL Az atomfegyverkezésben ma már a mennyiségi túlsúly sem sokat számít. Az atomegyensúly (atombalance of power) ésszerüen, öngyilkossági szándék n él kül felbonthatatlan. A két világ közölt éppen ezért kialakult a hidegháború. A kommunizmus ugyanis nem adta fel a világ kommunizálásának céljait, csak átalakította módszereit. A kapitalizmus és kommunizmus közötti elkerülhetetlen összeütközés elvének helyére a békés egymás mellett való élés elvét állította. Megengedhetetlen az atomhatalmak közötti háború, de megengedhe tő , sőt kívánatos a gyarmati népek felszabadító háborúja és valamely ország belső rendjének erőszakos megdöntésére irányuló felkelés, polgárháború. Nyugat ezzel szemben nem törekszik a maga társadalmi és gazdasági rendjének erőszakos terjesztésére. csak igyekszik megakadá lyozni a kommunizmus terjedését. Különféle politikai elméletek és tervek születtek a hid egháború felszámolására, a Kelet és Nyugat közötti b ékés viszony kialakítára ( containment, disengagement, neutrális zónák létesítésére, Kennan, Gaitskill-terv, stb.). Ezeknek a terveknek a lényege a kommunizmus terjeszkedésének a megá llítása, a szabad világ határainak biztosítása. A Szov jetunió által erősza kosc111 meghódított területek, így Kelet-Európa visszahóditására nyugati politikai terv nem sziiletett egészen az utolsó éve lcig. 5

Magya r Találkozó Krónikája

65

Különbséget kell ugyanis tenni a politika és a propaga nda között. Kelet-Európa felszabadítása mindké t politikai párt propagandájában szerepelt ugyan itt az Egyes ült Államokban - elsősorban a választások idején - , de ez n e m vá lt politikává. Tény az, hogy a szabad világ, s annak v ezető hatalma, az Egyesült Államok, soha sem ismerte el a k e le t-európai szavjet gyarmatosítás jogosságát, törvényességét és soha nem adta fel annak a kifejezését, hogy ezt a te rületet a Szavj e tunió az ott élő népek akarata ellenére, bábkormányo kkal igazga tja. A kelet-európai szovjet gyarmatosítás e llentétben á ll nemcsak a háború alatt kötött egyezmén yekke l, de a vol t német csatlósállamoknak (Magyarország, Románia, Bulgária) b é keszerződésben vállalt kötelezettségeivel és a Unit e d Nations alapokmányával is. Ezeknek az e lveknek az érvénycsítését azonban a Szavjetunió és a kommunista kisebbség re támaszkodó kormányok megakadá lyozzák . Érvényesítésük csak külső erővel, hatalmi b eavatkozással lenne lehetséges. Il ye n b eavatkozás viszont háborúhoz, s mivel két atomhatalom áll egym ással szemben, atomháborúhoz vezetne.

Az atom-egyensúly A status quot el nem fogaelhatjuk - hangoztatja ez az álláspont - , de megváltoztatásukra is képtelenek vagyunk, amíg az atom-egyensúly fennáll. Felszabadítás tehát nem lehetséges. Más eszközöket kell keresni a keleteurópai népek törekvéseinek támogatásához, amelyek ugyan nagyon lassúak, eredményeik csak lassan mutatkoznak, ele mégis kifelé vezethetnek a nukleáris zsákutcából. Sok hiedelemmel ellentétben, Dulles külügyminiszternek sem volt felszabadítási politikája. Ő ugyan a "kemény kéz" módszerét tartotta hatásosnak és hangoztatta, hogy a Szavjetunióval szemben ellehet menni a szakadék szélére is (brinkmanship), ha ezzel a Szavjetuniótól engedményeket lehet kicsikarni. Ez is azonban csupán hirdetett e lv maradt, mert Dulles sem használta Amerika atomhatalmát zsarolásra. A szakadék szélére csak Hruscsov ment el jóval később, 1962ben Kubában. Dulles keleteurópai külpolitikája a Sztálin halálával megindult belső változások támogatása volt. Ezért ép-

66

pen úgy, mint Truman, realizálta a szavjet-jugoszláv szakadásban rejlő lehetőséget és támogatta Titot a Szavjetuniótól való függetlenségének megőrzésében. Úgy gondolta, hogy a "nemzeti kommunizmus" hatással lesz a szomszédos országok kommunista pártjaira és közvetve népeire is. A jugoszláv p élda nyomán ők is önállóbb, függetlenebb politikára, nemzeti érdekeik védelmére, a csatlós kötelékek lazítására törekszenek és ez a folyamat felgyorsulva elvezethet egy fokozatos fejlődéshez, a gradualizmushoz. A Szavjetunióban Sztálin halálával megindult bel ső küzdelem a hatalomért és a dullesi külpolitika végeredményben lehe tövé tette az "olvadást". Leg· j elentösebb eredménye a szavjet csapatok Ausztriából való ki· vonulása. Magyarországon Nagy Imre miniszterelnöksége, az új szakasz politikája, amit R ákosi megtorpedózott ugyan, majd igyekezett felszámolni, de éppen ez vezetett a kommunista párton belül való szakadáshoz, az írólázadáshoz, a fiatal értelmiségiek támadásához (Petőfi Kör), végeredményben a forradal omhoz.

A dullesi leülpolitika tévedése 2. A dullesi külpolitika tragikus tévedése azonban, hogy nem tartotta lehetőnek, hogy a kommunista erőszakrendsze­ ren belül eruptív lázadás is lehetséges és ezért nem készült fel egy ilyen fordulat "kezelésére". Így aztán nem is használta ki azt a lehetőséget, amit 1956-ban a lengyel felkelés és a magyar forradalom nyújtott számára. Vannak helyzetek, amikor az analizáló politikai gondolkodás akadálya lehet a szükséges politikai cselekvésnek, jóllehet az analizis logikusnak, sőt megtámadhatatlannak látszik. Eltekintve attól, hogy több tragikus esemény összejátszott abban, hogy a magyar forradalom nem kapta meg a szi.ikséges támogatást (szuezi válság, a vá· lasztás, amely a külpolitikai akciót, kezdeményezést hónapokra befagyasztja, Dulles betegsége), ez a politikai gondolkodás volt a legfőbb akadálya a visszhang elmaradásának. Murphy volt államtitkár könyvéből m á r tudjuk, hogy Washington úgy m é rte fel a h elyze tet, a Szavjetunió létének veszélyeztetése n élkül nem engedheti m eg Magyarországon egy szabad, demokratikus független rendszer létrejöttét, mert ez egyrészt

67

láncreakciót indíthat el a szavjet táborban, beláthatatlan következményekkel, másrészt egyetlen Vas fü ggöny n1ögötti állam feladása olyan presztízsveszteség, ami e lindíthatj a a szavjet impérium felbomlását. E zért, ha kell, fegyvercsen is legázolja Magyarországot. Ha Nyugat szinté n fegyverrel ezt meg akarja akadályozni, kitör a harmaclik vi lágh áború, ami óvhatatlanul atomháborúvá válik. E végveszé ly miatt azt;;m elvetették a közbülső, le hetséges lé p ése ket is, mint diplomáciai fenyegetés, az Európában állomásozó hadci-ö mozgósítása, a semlegesség gyors elismerése, UN-megf igye lök bcküldése és így tovább, amelyek valószínűleg e légségesek lehettek volna a Szavjetunió támadásának m egakadá lyozására és legrosszabb esetben is egy Finnországéhoz ha so nló h e lyze t kialakítására. (Nyilvánosságra nem hozott, de te ljesen megbízható hírforrások szerint 1956. nove mb er l-én a National Security Councilban 8:7 arányban szavazták le a b eava tkozás tervét. A Pentagon szerint azonnal mozgósíta ni kellett volna a n éme tországi X. Airbarn Divisiont, egy ejtőern:vős és egy tankhado sztályt. Légi úton szállított csapatokkal m eg kellett vo lna száll ni a budapesti ferihegyi és a clLmántuli szen tgá li repülőteret.)

A S zav j et nehézségei Sokan azt hitték, hogy a magyar forraelalom leverése olyan presztízsveszteséget jelent a Szavjetunió számára, amit nem tud kiheverni . Ez a tét e l ilyen nye rs formájában nem igaz, lehet azonban, hogy a történelem a szavjet imperializmus hanyatlásának kezdetét a magyar forrada lomtól fogja számítani és a hanyatlás okai között elsőszámú szercpe t tulajdonít ennek a valóban hoss z ú évtizedek Lllcin első magyar világpolitikai eseménynek. 1956-60 között mé g is úgy látszott, hogy a Szavjetunió aránylag könnyen kih everi ezt a csapás t és presztízsveszteséget . Legfőbb sze repe volt ebben annak a ténynek, hogy a sztálini terror és dogmatizmus alól fe lszabadított szavjet technikai intelligencia j e l entős és látván yos űrhajózási sikereket ért e l. Az lírrepülőknek a Vasfüggöny mögött nem sok hitelük akadt, azontúl azonban na gy propaganda-sikert jelentettek. Ezek az évek egybeestek a gyarmati népek felszabadítási időszakávaL A hru scsovi "Nagy Terv" ekkor alakult ki, amelynek fő té te le i a következők: Ázsia, Af-

68

rika, Latin-Amerika népeit, a volt gyarmati népeket szembe k ell állítani volt gazdáikkal, a Nyugattal. Átfogó diplomáciai, kultúrális és segélyprogrammal, a szavjet rendszer technikai és politikai fölényének hangoztatásával a kommunista irányú szacialista fejlődés büvköréb e kell bevonni e n épek vezetőit, értelmiségél és főleg ifjúságát. Így belátható időn belül, a nukleáris megsemmisülés veszélye nélkül a hatalmi egyensúly m égis m egváltozik: a szacialista Ázsia, Afrika és Latin-Amerika a szacialista Szavjetunió vezetésével együtt fog szemben állani N yugat-Európával és Észak-AmerikávaL Ez a politikai sakk-matt. Az Lírsikereken kívül Hruscsov tervét arra is alapozta, hogy a Szavjetunió és a szacialista országok ipari fejlődésének litemét összehasonlította Nyugat fejlődési ütemével és azt e lőrevetítve a jövőbe, az 1959-es pártkongresszuson meghirdette, hogy a szacialista országok termelése 1970-re beéri a kapitalista államokét, utána elhagyja azt és ezzel kézzelfoghatóvá válik "a szacialista társadalmi és gazdasági rendszer fölénye". Meg kell jegyezni, hogy a nyugati közgazdászok többsége a statisztika büvöletében él, ezért ezekben az években, s még ez évek után is, amikor a bajok már jelentkeztek, biteit adott a hruscsovi "Nagy Tervnek". 1960-tól kezdve azonban a Szovjetunión belül rohamos mértékben mutatkoztak a kifulladás és a bomlás jegyei. Az elmúlt négy esztendőben a kedvezőtlen jelenségek halmozódtak és a hruscsovi Nagy Terv teljes csődjéhez vezettele. Amilyen mértékben a Szavjetunió differenciáltabb ipari társadalommá válik, a termelés és fogyasztás közötti viszony átalakítása válik szükségessé az utóbbi javára. Így viszont a kamrnunis ta termelési és gazdasági rendszer nem tudja fenntartani a korábbi fejlődés ütemé t , sőt az lényegesen a kapitalista fejlődés üteme alá zuhan. Statisztikai zsonglőrködéssel egyideig igyekeztek eltüntetni ezt a változást, hovatovább azonban le · hete tlen volt. A Szavjetunió hivatalosan tagadja például az amerikai Central Intelligenec Agency (CIA) által egy évvel eze l őtt nyilvánosságra hozott analízist, amely kimutatja, hogy 1960 óta a szavjet gazdasági fejlődés üteme nem a riportokban m egjelent évi 8-9 százalékos" hanem csupán évi 2.5-3 százalékos. Viszont Strumilin szavjet akadémikus majd egyidőb en megjelente tett könyve kimutatja, hogy a szavjet ter69

melési jelentések feltornázzák a termelési értékeket, s azo k számszerűleg legalá bb 2-3 százalék kal alatta vannak a közölt adatoknak. Strumilin kifogásolja, hogy ez a h amis adat a gazdasági tervezésben nagy hátrányt jelent. Ma már a CIA adatainak h e lyessége alig cáfo lható. A Szavjetunió nem csinál többé propagand át a kommunista termelés erősebb ütemű fejlődésével és nem á llít fel id őpo ntok at arra , hogy mikor éri be Nyugatot termelési k apaci tá sávaL 1950 és 1963 között a Szavjetunió körülbelül 148 milliárd dollárral emelte bruttó termelésé t, K e le t-Európa kommunista államai összesen 48 milliárd dollárral. Ugya naz alatt az idő alatt Nyu gat-Európa és Kanaela körülb elü l 200 milli árclcla l és az Egyesült Államok egymaga 210 milliárclcla l. A NATO-államok együttes évi nemzeti (bruttó) termelése 1000 milliárcl (I billió). Több mint két és félszerese a Szavj e tunió és a többi kommunista állam együttes termelésé n e k. Ami a T ávo l-Ke letet illeti, arra jellemző, hogy Japán 1950-63 között k örülb e lül u gya nannyival emelte termelését, mint a több mint hétszer akkora népess éggel rendelkező Kína. A gazdasági fejlődés ütem ének le lassú lása a hruscsovi Nagy Tervet alapjaiban támadta meg. A Szavjetunió 1962 - től kezdve már erősen mérsékelni vo lt kénytelen külföldi seo-élvo programját és ezen a téren is kifulladt a N y ugat tal szemben . Sőt, tovább menve a Szavjetunióban éppe n úgy, mint a többi kommunista államban a fejlődési ütem la ss úlásá nak vizsgálata a közgazdászokat elvezette annak megállapításához, h ogy a termelés szerkezetének és metódusainak lé n yeges változtatása nélkül a bajok tovább sokszorozódnak. A szav jet gazda sági revizionisták (Libermann professzor és társaik éppúgy, mint a keleteurópaiak) ma már a kapitalista profit-szisztéma á tvétele és beépítése mellett foglalnak állást. A veszteséges termelés nem folyhatik tovább azzal az indokolássa l, hogy az állam úgyis mindent kifizet, m ert ez tragédia - , hirdetik. A veszteséggel dolgozó vállalatnak meg k e ll buknia, viszont a nyereséggel járó haszonból nagyobb mértékben kell r észeseclnie annak, aki munkájával ahhoz hozzájárult. A kommunisták ma már azzal is tisztában vannak, hogy ipari és mezőgazda­ sági termelésük korszerüsítése is lehetet len a nyugati vívmányok átvétele nélkül. Ezért törekszenek a Nyugat-Kelet kö-

70

zötti kereskedelem minél nagyobb arányú kifejlesztésére és n yugati hi telek elnyerésére. Kid e rült az is , hogy a volt gyarmati államok sem olyan érett almák, amelyek a Szavjetunió ölébe hullanak. Berlinb en ugyan sikerült a falat felemelni, de nem bizonyos, hogy a történelem azt állapítja meg: ez a Nyugat veresége volt; lehetséges , hogy a Szavjetuniónak történelmi távlatban több kárt okoz. A kubai kaland óriási vereség, amely elsősorban vezetett Hruscsov bukásához, a kínai- szavjet ellentétek nyilt kitöréséhez, majd elmélyüléséhez. Kuba következményei ma m ég beláthatatlanok. Castro ugyan uralmon maradt, de 1962 ősze óta a eastróizmus elvesztette korábbi nagy délamerikai vonzóere j ét. A S zavje tunió hanyatlásának fő oka a Nyugat gazdasági, politikai erejének hatalmas megnövekedése. A Közös Piac nagy sikere, az amerikai termelés most már több mint négy esztendei megszakHatlan fejlődése, (ami ellene mond az eddigi hullámzási elméletnek), a hatalmi egyensúlyt lényegesen áttolta a Nyugat oldalára. A szavjet-kínai ellentét már nem ideológiai, hanem hatalmi és nemzeti. Átmenetileg lehet, hogy sikerül lokalizálni, m érsékelni, de megoldani már soha. Igaz, hogy a kommunizmus hatalmának gyengülése a nyugati, addig egységes tábor osztódásához is vezetett. Az amerikai és francia politika összeütközése minden komolysága mellett azonban korántsem olyan mély, akút, mint a szovjet-kínai.

A m.agyar füg ge tlenség kivívásának

lehe tősége i

A további kérdés mostmár az, hogy ebben a világpolitikai helyzetben milyen l ehe tősége van a magyar függetlenségért való küzdelemnek, milyen tényezökön múlik annak ki vívása? J. S emmi remény nincs arra, hogy az atomegyensúly, a katonai Izatalmi egyensúly megváltozzék úgy, hogy Kelet-Európa felszabadítása katonailag lehetséges lenne. Az atomerő további osztóelása csak növeli az atomháborútól való félelmet. Az atomháború lehetős égének kiküszöbölése az elkövetkező években, évtizedekben is elsőszámú világpolitikai kérdés lesz. A magyar forradalom és a kubai krízis azt is bebizonyította, 71

hogy mind a Szovje tunió, mind az E gyesült Áll a mok h a jlandó elmenni a tönk szélére is, ha lé n yeges nemzeti bizton ságát érzi veszélyeztetve. A Szavjetunió K e le t-Európát biztonsági övének tekinti és ezt a gondolkodást m egváltoz tatni t elj cse n le het e tlen. Katonailag n e m leh e t ezért vál tozta tni K e le t-Eu rópa h e lyzetén. Feltehető esetleg, h ogy a vé d e lmi fegyver e knél si k e rül m egcsin á lni egyik félnek a n agy áttörést (a lazersugarak e l ső kísérletei erre mutatnak), d e ha ezt Nyugat éri e l (ahogy rem é ljük), nem gondolhatjuk, hogy vele zsarolni fog , mert erre a nyugati felfogás k éptelen. Mert h a a védelem tökéle tes is, birtokosának fel kell k észliinie arra, h ogy politikai céljait csak a t á madó fegyverek latbave tésével és haszn á la tával éri el. A Nyugat azonban sohasem lesz támadó. 2. A gazdasági hatalmi egyensúly e lto ló elása a más ik politika i tényező, a m e ly gyökeres változás t n e m eredményezhet ugyan, de táplálója leh e t olyan fejlődésnek, ame ly a kommunizmust a szabad vállalkozási rendszer irá n yába m ozdítj a és hajtja. A kommunizmus fé l ettő l a l épéstő l , m ert amellett, hogy termelési és gazdasági rendszere cső dj ének az e lismeré· sét is jelen ti, a n agyobb szabadság irá n yába, a hata lmi rendszer lazításának irányában hat és alááshatja az egész sze rl<:e ze t létét. Ezért csak a gazdasági kénys zerűség k észtette e ddig is és késztetheti t ovábbra is a lé pések m egtételére. Minden átvett módszert igyekszik azonban szervesen beépíteni gazdasági életébe. A kommunista te rmel és ma már n e m az, mint S z tá lin idejében volt és egyre több a kapitalis ta t e rme léssei azonos vonása. A management sze r epe éppúgy n ő, mint a kapitalizmusban . Csakhogy ezzel együtt n ő a réteg t á r sadalmi és p olitika i súlya, kívá n sága, igén ye, amely meg int csak a n agyobb szabadság irá nyába hat. A szabad vá ll a lk oz~\s i rendsze r fölén yét je lzi az Európai Köz.ös Pwc nagy s iker e, amivel együtt jár k ele teurópai vonzásának n öveked ése is. A kommunista államokban l étező technikai inte lligencia e lőtt ez a fö lé n y és vonzás világos , elism e rt. T a nulm á n yozásár a, m egismerésérc törekszenek és így a gazdasági tényezők is hatalmas forrásai a nyugati orientációnak. 3. A Nyugat !wltúrális és szellemi von zása. A magyar szellemi élet szovjetizálása csődö t mondott, átállítása nem sike72

rült. Ma Magyarországon több francia szépirodalmi könyvet fordítanak le és adnak ki már évek óta, mint oroszt és szavj e tet együttvéve. A nyugati orientáció üteme gyorsul és ebben az újonnan felnövekvő fiataloknál sincs változás. A kormányza t keresve a népszerűséget - ebben az irányban lén yeges engedményeket tett, mclyek visszavonása beláthatatlan következményekkel j árna. Ezért amikor 1963 tavaszán Hruscsovélc nyomást gyakoroltak Magyarországra, hogy Icultúrpolitikáját szigorítsa, a leülönben nagyon engedelmes Kádár-rendsze r is nemet mondott. Kijelentették, hogy ilyen lépés minde n eddigi eredményeik elsöprését jelentené. Az írók újra e iienáiiásba, haiigatásba mennének és a nemzet menne utánuk, mert akkora a tekintélyük. A kultúrális "egyensúly" (balance of power) már régen felborult a szabad világ javára és ez maga is nagy politikai té nyező. 4. A kommuni zm.us disirztegrálódása. A Nyugat hatalmának növek edése, a Szavjetunió kubai kudarca, a hruscsovi "Nagy Terv" csődje vezetett el a kínai-szavjet szakadáshoz. Mellőzve most ennek a kifejlődés é t, változásait, okait és természetrajzát, megállapíthatjuk, hogy a két kommunista nagyhatalom m é lyi.ilő ellentéte föltétlenül pozitív következményekkel jár, jóllellet elég sokan voltak és vannak, akik ezt ellenkezőképpen analizálják. De éppen ez az ellentét adott nagyobb szabadságot a keleteurópai kommunista rendszereknek, ez lett a segítője a román függetlenségi törekvéseknek és kihatott a liberalizálóclásra is. A kínai-szavjet ellenté t megoszlásokhoz vezetett a kommunista pártokban. Igaz, hogy a gazdaságilag fejletlen országokban a kommunista pártokat nagy részben átvitte a kínai oldalra, de a szakaelás és viszály megsemmisítette a manalitikus kommunizmus igézetét, részben a kommunista messianizmust, a felt étlen győzelembe és igazságba vetett naiv komnmnista hitet, amely főként fiatalokra hatott. s. Végül, ele nem utolsósorban a f elszabadulás legfőbb tény ezőj e maga a magyar 11 ép, ame ly a forrada lom leverése u táni le lki válságot kiheverte. A forraelalom egyúttal magába vetett hitének, erejének, leüzelelmének fő forrása lett. Az így visszanyert belső hittel, gerincce l újabb és újabb engedményeket csikart ki a rendszerből és a magyarországi helyzet világosan mutatja, hogy a magyar nép ezt a leüzelelmét nem 73

akarja abbahagyni, elvesztett függetlensége és önrendelkezésének visszaszerzésébe vetett hite változatlan, jóllehe t nem hisz abban, hogy rövid időn belül az lehetséges lenne. A belsö liberalizálóelás önmagában nem vezethet felszabaduláshoz. de más tényezőkkel együtt igen. Súlyponti kérdés Kelet-Európa a világpolitika egyik súlyponti k~rclése, a Szavjetunió és Nyugat viszonyának fő problémája. J e lenti Németország egységét és e terület szavjet blokkba tartozó hat államának szabadságát. Jelenti a hiclegháború problémájának megoldását, Európa békéjének biztosítását. A k e leteuróp<~i kérdés rendezése nélkül európai biztonság el nem képzelhető. A Szovjetunió, ha elvben nem is, de gyakorlati célkitűzéseí­ ben már feladta azt, hogy Nyugat-Európában a kommunizmust uralomra juttathatja. Azzal is tisztában van, hogy a német egység kialakítását sem használhatja fel arra, hogy Marx szülő-országából újabb kommunista államot hozzon létre. Ez a felismerés vezetett ezévben a külön keletnémet 20 éves szerződés megkötéséhc;z, ami viszont azt is jelenti, hogy a Szavjetunió - miután az egységes német kommunista állarn célját nem érheti el - , el van szánva, hogy Kelet-Németországból kommunista államot csináljon és ezt a világgal elismertesse. Most az a kérdés, hogy van-e a Nyugatnak egységes politikája, vagy a nagyhatalmaknak külön-külön európai politikája? Mi ennek a célja és melyek azok a módszerek, amelyekkel e célok megvalósítására törekszenek? Nyugatnak egységes politikája Kelet-Európa irányában nincsen. A NATO védelmi szervezet és alapokmánya sem tartalmaz semmi olyan megállapítást, ami Kelet-Európára vonatkozna. Még a német egység sem szerepel benne, jóllehet Nyugat-Németország a NATO tagállama. A keleteurópai térség rendezésére készített tervek, mint pl. a Kennan, vagy Gaitskill-terv, politikusok magántervei, kormányprogrammá soha nem váltak. A nyugati gondolkodás alapmotívuma a pragmatizmus. Mivel gyakorlatilag a jelenlegi helyzet úgysem változtatható meg, nyugaton azt tartják, jobb ha nem foglalkozunk vele és nem csinálunk illúziós terveket. Egységes csupán az az

74

álláspont, hogy a Szavjetunió keleteurópai hódítása jogtalan, az ott lévő rendszerek törvénytelenek, nem bírják a nép bizalmát. A hidegháború erejének csökkenésével, a nyugat-keleti kapcsolatok növelésével azonban ennek hangoztatása is ellanyhult, majd el is maradt. A kormányok egyre inkább a kapcsolatok szélesítésére törekszenek de facta kommunista kormányokkaL A hidegháborúban már récren nem hisznek ' lecrö e alábbis nem annak merev, negatív, csupán opponáló, tiltakozó módszereiben és új utakat keresnek, amelyekkel - átfogó politikai program nélkül is - szalgálhatják a terület felnyitásának ügyét. Ami a szabad világ vezető hatalmának, az Egyesült AZZamoknak keleteurópai politikáját illeti, már említettük, hogy a magyar forradalom előtt Dulles a gradualista álláspontra helyezkedett, amivel együttjárt Tito támogatása és a nemzeti kommunizmusok favorizálása. A szavjet technikai és gazdasági előretörés idején, 1956 után Hruscsov a békés leoegzisztenciát állította leülpolitikai programja tengelyébe. Ezzel együttjárt, hogy a hidegháborúnak bélyegzett minden olyan nyilatkozatot, mozdulatot, vagy lépést, amely a keleteurópai problémának csupán csak felvetésére törekedett. A nyugati világ mincladdig nem találta meg a hruscsovi leülpolitika hatásos ellenszerét, amíg a gazdasági versenyben a Nyugat fölénye ki nem rajzolódott. ~

Kennedy elnöksége új politikai program inaugurálását jelentette. Ennek fő elemei: az atomháború lehetőségének kiküszöbölése, a kommunizmus leblokkolása az ázsiai, afrikai és latin-amerikai kontinenseken, a kommunizmus elélkeletázsiai terjeszkedésének megakadályozása. E célok érclekében a nyugati védelmi rendszer fokozatos fejlesztése, a NATO, a Közös Piac, az európai egység támogatása, az atlanti szövetséghez vezető út és program kidolgozása. Kennedy "Strategy of Peace"-nek nevezte el programját, az emberiség félelemmentes életének biztosítását. Rövid elnöksége alatt érték kudarcok is, de mérlegre téve eredményeit, a mérleg azt mutatja, hogy leülpolitikája méltó felelet volt a szavjet "békés együttműködésére". Megvalósítására nem jutott idő. Meggyilkolásával ez a leülpolitikai örökség Johnson einökre szállt, aki

75

azon - ezideig - semmit sem változtatott. Lén yeges e le m e ib en nem is lehet változtatni. Vanna k világpolitikai h e lyze te k, amikor ké t, sőt több alternatíva is lehetséges azonos h a ta lmi érdekkörön belül. Van viszont, amikor ésszerűen csa k egy. Részleteiben és módszerekb en leh et különbség, alapvető vonásokban nem. Hogy a Kennedy-külpolitika K e let-Európára is kiterj e dt, annak elemei m ár feltalálhatók korábba n is , de l egel őszö c 1963. szeptemberéb en Tyler államtitkár foga lmazásában látott az egész elképzelés napvilágot. Tyle r a törvényh ozás közös külügyi bizottsága elött te tt n yilatkozatot. Áll áspo ntjána k rövid lényege: a keleteurópai népek n em adják fel küzclelmüket függetlenségükért. Bár 1956·os kísérle tük n e m s ikerült, amellyel a lengyelek és m agyarak robbanásszerűe n próbálták megvalósítani céljaikat, n em maradt e r edmé n y n é lkül. A S zovjetuniót meggyőzte, hogy ezen a területen korábbi politiká j á t nem folytathatja. A kommunista kormá nyokat arra késztette, hogy n épeik akaratának, törekvéseinek a n e mzeti é le t több területén engedjenek. Mindez n em vezetett és nem vezet gyors felszabadulásukhoz, de erősíti függetlenségi töre kvéseiket, lazítja Moszkvával való kapcsolataikat, növe li n yu gati orientációjukat. Együttvéve egészséges fo lyamatot indít el, ami az ezen a területen élő n épek helyze tét, sorsát könnyíti. Az Egycsült Államok feladata, hogy ezt a folyamatot minde n rendelkezésére álló eszközzel előmozdítsa, támogassa. Hídépítés 1964-ben Harriman államtitkár, Rusk külügym iniszte r, majd Johnson elnök ugyanilyen e lve k alapján fogalmazta m eg Amerika keleteurópai politikáját. Johnson e lnevezte hídé pítésnek (building of the bridges) , amivel azt akarta j e lezni, hogy az Egyesült Államok arra tö r e kszik, hogy minél több gazdasági, kultúrális és humá nus kapcsolatot é pítsen ki és kész arra, hogy ezeket a n é p eket törekvéseikben t á mogassa. Későbbi b eszédében, a választások során hozzáfűzte , hogy sor k erülhet humánus segélyre, technikai ta p asztala to k és más "ideák" átadására is . A nyilatkozatokból világosan kiderült, h ogy az Egyesült Államok nem biztat továbbra sem arra, hogy eruptív kitö r és

76

következzék be bármely keleterupóai népnél, de támogat olyan politikát, amelynek célja lépésről-lépésre minél nagyobb függetlenség elnyerése. Az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága tavasszal számos politikust, szakembert , c!iplomatát, professzort és Kelet-Európával foglalkozó intézm é nyt kérdezett meg arról, hogy mi lehetne a legcélravezetőbb politika. A többhetes tárgyal ás után a külügyi bizottság jelentést készített, aminek néhány elemét nyilvánosságra is hozta. Rövid lényege a jelentésnek: "Az Egyesült Államok képv i selő házá nak külügyi bizotts::í.ga május folyamán megvizs gálta a keleti blokk államaiban tapasztalható legújabb fejleményeket. A vizsgálat jelentős szakemberek és a helyzet alapos ismerő inek kiértékeléseire támaszkodik. A vizsgálat eredményeként megfogalmazott jelentés utal arra, hogy az utóbbi időben megfigyelhető változások a kom munista rendszer megelőző merevségének utólagos következményei. Következményeként egy bizonyos konfúzió támadt az egyes rendszerekben. A Nyugat arra törekedj ék, hogy ezeknek az országoknak lakossága aktív és megfontolt közremüködésének eredményeképpen belekapcsolódhassék a nyuga ti életbe, visszaszerezhesse szabadságát és maga határozhassa meg a saját szociális, politikai és gazdasági intézményeit. A jelentés hangsúlyozza, hogy a kommunista országokban tapasztalható fejlődés nem minden ese tben irányul a szabadságjogok fokozatos szélesítésére. Semmi jel nem mutat arra, hogy a kommunizmus eltért volna eredeti célkitüzésétől. A felismerhető változások ugyan arra engednek következtetni - mondja a jelentés - , hogy a kommunista erőszak közvetlen veszélye csökkent. Hosszú távon ez a jelenség azonban a kommunizmus erősödéséhez vezethet, mert a kommunizmust rugalmasabbá és többoldalúvá teszi. A jelentéseknek túlzottan optimista értékelése veszélyes és a biztonság hamis érzését keltheti. Ezért az Egyesült Államoknak minden körülmények között meg kell tartania katonai fölényét, egyideji.ileg azonban meg kell keresnie az utat ahhoz, hogy hogyan lehet a kommunista országokban megindult átalakulási folyamatot befolyásolni.

77

Befejezésül a jelentés egy sor javaslatot tesz az európai kommunista országokkal szemben folytatandó politikával kapcsolatban. A következő három pont a leglényegesebb: l. Az átalakulási folyamatnak elősegítése kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésével, csereprogramokkal és publikációk terjesztéséveL 2. Az amerikai programoknak az érdekelt arszúg vi szonyaihoz való igazítása, de emellett az amerikai politika célja változatlanul az önrendelkezési jog elvének érvényesítése marad a keleteurópai térségben. 3. A szavjet blokk esetleges támogatása gazdasági nehézségek esetén, amennyiben ezzel az érdekelt országokban további engedményeket, illetve reformokat lehet elérni, amely az ország lakosságának szabadságát szélesíti és a kommunista katonai fenyegetőzésnek csökkenéséhez vezet." A teljes jelentés nem került ugyan napvilágra, csak ez a rövid sajtónyilatkozat, de tudomásunk van arról, hogy a megadott három pontos progFam sokkal részletesebb kifejtését tartalmazza. A Kennecly-Johnson-féle leülpolitika tehát úgy látja, hogy a keleteurópai kommunista államokban bekövetkezett átalakulás lehetőséget ad egy konstruktív, gazdasági. kultúrális és diplomáciai eszközökkel folytatott belső erjesztési folyamatra.

Nyugat-Európa politikája Ami Nyugat-Európa politikáját illeti: részben megelőzte Amerikát, részben nem jutott el addig és egyetlen államnak sincsen megfogalmazott és határozottan lefektetett keleteurópai politikája. Meggyőzte annyiban, amennyiben kivéve Nyugat-Németországot - minden nyugateurópai állam fenntartotta a Kádár-kormánnyal a diplomáciai viszonyt a forradalom után is az addigi színten. 1957-től kezdve évről -évre egyre bővülő kerettel kereskedelmi szerződést kötöttek, majd az utóbbi két évben egyéves szerződések helyett hároméves terminusokra kötöttek megállapodást a magyar kormány kérésére. Ugyancsak az utóbbi évben diplomáciai képviseleteiket nagykövetségi rangra emelték kölcsönösen. Franciaország már 1960-ban kultúrális szerződést is kötött, azóta ezt követte a

78

többi állam is. Ugyanakkor se az angol, se a francia, se az olasz politikában nem jelent meg olyan elem, amely azt mutatta volna, hogy a gazdasági és kutltúrális kapcsolatok szélesítéséne k a jóviszony helyreállítása mellett politikai céljai is vannak. Csupán De Gaulle-nak volt két újévi nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy Európa határai az Uralnál vannak és eljön az idő, amikor Varsó, Prága, Budapest éppúgy hozzátartozik Európához, mint Bécs vagy Róma. Miután ezév tavaszán román kormányküldöttség járt Washingtonban, a franciák is meghívtak egy még magasabb színtű kormányküldöttséget és annak megadták azt a fogadtatást, ami a nyugati országok egymásközti viszonylatában is dukál. Azóta is jele van annak, hogy a francia politika a jelenlegi román helyzetet fel akarja használni két háború közti kapcsolatainak új· jáélesztésére. A n émetek helyzete egészen ki.ilönleges . Németország számára a német egység a legfontosabb külpolitikai probléma és minden t ennek szemszögéből kezel. Németország azonban a maga részéről átvette az amerikai leülpolitika irányvonalát és a Hallstein-doktrina miatt csak gazdasági-kereskedelmi delegációknak nevezett képviseleteit végeredményben diplomácia színten tartja és foglalkoztatja. Magyar szempontból a szom· szédos Ausztria helyzete nagyon fontos, ahol a kapcsolatok kiszé lesítésére éppen a legutóbb került sor.

Mit tehet a magyar emigráció? Végül felmerül a kérdés: mit tehet a magyar emigráció a magyar függetlenség elérésének érdekében? A magyar emigráció nem egységes (egyetlen emigráció sem az) és így ténykedése, akciói, politikai szempontjaitól, múltjától, beidegzettségeitől , itteni kötöttségeitől és helyzetfelismerésétől függenek. Egységes program kimunkálása eleve halálra van ítélve, talán nem is kívánatos. Lehet olyan helyzet, amikor a gradualista felfogás érhet el sikereket, lehet olyan, amikor a maximalista képviselheti hatásosan a magyar érdekeket. Eltekintve ugyanis a szélsőségektől, (jobb- és baloldalitól egyaránt) aztán a becs ületes, de naiv álmodozóktól, Ady szavával élve a ködevőktől, eltekintve azoktól, akik szá-

79

mára a magyar ügy csupán érzelmi fürdő, amelynek jelszavaiban jól esik megmelengetni, bizsergetni szalmaláng ra alkalmas szívünket, még mindig - kis túlzással - annyiféle álláspont van a magyar emigráció feladatairól, ahány emigráns_ Magyarország jelenlegi helyzetéből, a világpolitikából kiindulva az emigráns elképzeléseknek három nagy csoportját lehet megkülönböztetni: l. A maximalista-konzervatív álláspont szerint Magyarországon a helyzet lényegében nem változott_ Ami átalakulás van, az csupán felszínes. A kommunizmus különben scm változtatható meg, csupán legyőzhető fegyverrel, erőszakkal. A kínai-szavjet szakadás csak felszínes, nem tényező. Sokak szerint csupán játék, megosztott szerep, nagy becsapás. Arra jó, hogy elaitassa a világ közvéleményét, leszerelje a hidegháborút és ezáltal a kommunizmus szabadabban fejthesse ki_ szubverzív tevékenységét, a szabad világ aláásását. A kommunizmussal szemben éppen ezért egyetlen helyes álláspont a kérlelhetetlen, könyörtelen magatartás, a hidegháború további folytatása, az elzárkózás és felkészülés a lcszámolásra. A kommunizmus uralmát meg kell dönteni - hirdetik - , de itt aztán abba is marad a gondolatsor, mert erre logikusan csak az következik, hogy - ha kell - fegyverrel, ami persze háborút jelent. 2. Vannak - főképpen nyugatiak, de kisszámmal magyar emigránsok is - akik azt mondják, hogy a kommunizmusan belüli erjedés nagyon mélyreható, alapvető folyamat, amelv sajátos, eredeti, belső törvényei szerint mozog. Minden olyan nyugati politika, amely ezt a folyamatot elő akarná segíteni, jószándéka ellenére is gátlólag hat, mert félelmet ébreszt a rendszer híveiben, ezért akadályozza a fejlődést_ Nem tehetünk mást, mint regisztráljuk reményeinket és figye lemmel kísérjük előrehaladását.

3. Végül a harmadik csoportba tartoznak azok, akik szerint az olvadásnak, liberalizálódásnak nevezett folyamat jelentős. Olyan, amire építeni lehe t. Ezt a fejlődést diplomáciai, politikai, gazdasági. és kultúrális eszközökkel támogatni nagyon fontos . Aktív, rugalmas és rendkívül mozgékony leülpolitikára van tehát szükség. A Nyugatnak érdeke az, hogy Ke-

80

Jet-Európa a nagyobb szabadság, függetlenség irányába fejlődjék, hogy az ottani népek kivívják függetlenségüket még akkor is , ha az atomegyensúly miatt ez csak lassú folyamat eredménye lehet. Erősíteni kell tehát nyugati kapcsolataikat, fokozni a kommunista kormányokra gyakorolt nyomásukat és általában a háború kivételével használni minden eszközt és módszert, ami azt szolgálja, hogy ezek a népek elfoglalják helyüket a szabad európai n épek családjában. Az előadó nem vitatja el egye tlen álláspont becsületességét sem, ha azt különben tisztességes ember képviseli. Azt hiszi, nem kell mondania az előző évek után, hogy ő maga a harmadik felfogás hívei közé tartozik. Ezt látja a jelenlegi helyzetben egyedül járható útnak, helyesnek és célravezető­ nek. Nem lát semmi olyan jelet, amely azt mutatná, hogy a közeljövőb e n esetleg más, kedvezőbb lehetőség is felm erülheL Szándékosan nem foglalkozik a gyakorlati tennivalókkaL Egyrészt azért, mert ezek száma a helyzet szerint változik, másrészt azok aszerint alakulnak, hogy ki milyen álláspontra helyezkedik. Amiért ma akciót kell indítani, holnap már elavult lehet. Akik azonban a helyzetfelmérésb en és az elvekben meg tudnak egyezni, azok a gyakorlati lépéseknél m á r könnyen megtalálják a tennivalókat. Kennedy elnök azt mondta egyszer magáról: idealista vagyok illúziók n élkül. Maga is azt tartja, hogy idealizmus nélkül nem lehet harcolni nagy ügyekért, közösségi ü gyekér t. H it nélleül sem.mi sem lehetséges. Nem tartozik az optimisták közé, de hiszi, hogy a magyar nép jelenlegi szamani helyzetéből is kifelé halad s talán közelebb van az idő, mint hinnénk, amikor egy Finnországéhoz, majd Ausztriáéhoz hasonló semlegesség i helyzetet tud kivívni magának a szabad világ hathatós segítségéveL Az emigráció eszközei és lehetőségei korlátozottak, de Madách szavaival: "kell olyan is, aki homokot hord, vagy követ farag; n élküle nem emelkedik terem." Az emioTáció feladata talán csak a homokhordás, vagy kőfarao gás, de ezt is úgy kell végeznie, hogy fogalma legyen arról, ami épül: út a magyar n ép gyarmati, csatlós sorsától való elszakadás révén haladása, önrendelkezésének biztosítása felé, amely a magyar függetlenséghez vezető út is. ~~~

6 Magyar Találkozó Krónikáj a

81

Hokky Károly tanácskozási elnök köszönete t mond Kiss Sándor előadásáért, majd az e l őző három előadás tárgy körével kapcsolatos vitát nyitja m eg. A vitát bev eze tő e l ső hozzá. szólásra Eszenyi Lászlót kéri fel.

4. HOZZÁSZÖLASOK POGÁNY ANDRÁS DR., BÉLDY BÉLA DR. ÉS KISS SÁNDOR ELÖADÁSAIHOZ Eszenyi László mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az eddig elhangzott előadásokba az előadók hos szú évek tudományos kutatásának és tapasztala tának e r edmé nyé t sürítették be. Éppen ezért a tanulmányok hallgatása ritka szellemi csemege, de az azokhoz e lső hallás után való hozzás zólás rendkí· vül nehéz feladat. Javasolja, hogy a jövőben az előadásokat sokszorosítva előre adják ki. Nem azért, hogy "ell e nelőaclá­ sok" szülessenek meg, hanem hogy az a laposan felkészü lt hozzászólók és az előadók között magas színvonalon fol y tatott párbeszéd alakulhasson ki. Így lehet a Magyar Találk ozó az amerikai magyarság szellemi elitjének vita-fóruma. Érdemi hozzászólásában az egyik előadó álta l használt és közismert clausewitzi tételből indul ki: "A h ábo rú a politika folytatása más eszközökkel, az erőszak tén ye , amellye l az erő ­ sebb fél akaratát a gyengébbre rákényszeríti." A háború tehát az államvezetés által kitüzött célok elérésének egyik módja. Bölcseletileg a lényeg akaratunknak a másik félre való rálcényszerítése. Maga a háború nem az egyetlen célraveze tő út, a szembenálló fe lek erőmérkőzése gazdasági, politikai, vi lágnézeti és szellemi síkon állandóan folyile Az a béke - mondta - , amelyben ma élünk, a h áború folytatá sa, am.ely bcn a leüzelelem súlya a f egyve res erőszak alkalmazása h elye t t a fentebb is em.lített más t erületelere teFődött át. Az atomfegyverek megj elenése nem hadászati értelemben jelent különleges változást, hanem az államvezetők kezébe ad rendkívül veszé · lyes eszközt akaratuknak a másik fé lre való k ényszerítésé re. A több megatonos bombáknak az em beriség jövőjére gyakorolt hatása ismert és ennek a borzalmas következménynek a tudatában n em a nukleáris fegyverek t é nyleges alkalmazása, h a-

82

n em azok bevetésével kellő pillanatban való fenyegetés válr az erőszak eszközévé. Az ilyen pillanatok kiválasztása az új államveze tés míivészete. Sajnos, új hazánk vezetői az utóbbi két évtized alatt nem sok művés zi vonást árultak el. A két nagy csoport között a lényegbevágó különbség nem katonai, hanem éppen államvezetési síkon mutatkozik. Az orosz államvezetés a bol sevizmus dinamizmusából folyó pozitív célkitüzéssel rendelkezett a világháborút befejező napon és azóta is ezzel rendelkezik. Az amerikai államvezetés - az előadásokban nagyszerüen kifejtett okolmái és körülményekn é l fogva - valami furcsa tehetetlenségi állapotba esett át, amelyből mindmáig nem tudo tt kiv ergő dni. 1945 óta az amerikaiak sehol háborút nem kezdtek, hanem azokba a rendkívül ügyes orosz politika eredményeként belesodródtak A győ­ zelem varázs-szava pedig a k ezdemé nyezés. Amíg tehát az orosz felső államvezetés kristálytisztán pozitív célkitűzést ad a vezérkarnak, amely annak értelmében dolgozza ki minclen tervét s hajtatja végre világnézeti alapon a befolyása alatt tartott más államokkal, Amerika mindig maga kényszerül harcra. Az amerikai államvezetés a yaltai status quo fedő­ névvel megjelölhető tehetetlenségi állapot adott esetben történő megvédésén kívül más célt vezérkarának adni nem tud. Ez a negatív 1nagatartás a katonai fél-eredm ények és véráldozatok szülő je. Ké tségtelenül kitűnő katonai vezetőink vannak, de lehetetlen feladatot a legkitűnőbb katonai vezető sem tud még csak elfogadható módon sem megoldani (Korea, Vietnam). A továbbiakban a hozzászóló arra mutat rá, hogyan hiúsult m ea MacArthur koreai katonai terve az amerikai államvezetés "'status quo p oli tikáj a miatt, majd példákkal világítja meg, hogy a leüzelelem gazdasági, tudományos és kultúrális téren is hasonló eredményekkel végződik, mert hiányzik mögüle a győzelem záloga , a pozitív célból származó kezdeményezés . 1956-ban végre adódott alkalom, amikor minden jogi, er· leölesi és etnikai oka m egvolt az amerikai államvezetésnek arra, hogy végre k ezdeményezésbe lendüljön á t. Hogy miért n em tette, Kiss Sándor előadásában r emekül kifejtette. Ma m ú r tudjuk, hogy akkor a szavjet se1nmi szín alat t nem k ez83

dett volna még atomháborút. Ez a veszély Kuba esetében már fennforgott, de a Szovjet még akkor sem merte vállalni a kockázatot. A kubai krízis müvészileg kiválasztott törté nelmi pillanat volt az atomfegyverekkel való fenyeget és re, a Szavjet meghátrálása kétségtelen bizonyíték az '56-ban elkövetkezett végzetes amerikai államvezetési baklövésre. A magyar helyzetre vonatkozóan a hozzászóló ma már maga is a Kiss-féle osztályozás harmadik csoportjához hajlik_ Nem hiszi, hogy Amerika valaha is fel szabadítsa a közé p-k e le teurópai államokat, köztük Magyarországot is, m er t hi sze n "' mainál sokkal könnyebb adott helyzetbe n is más ké nt h atározott. Hiszi azonban, hogy a magya r csodá latos fajta. Hivat á studatá nak szolgálatában ha más kivezető utat nem lát, a m egsemmisülés kockázatának válla lásá ra is ké p es és hajlandó. A magyar 400 éven keresztül leg több ször a siker leg ki sebb remén ye nélkül harcolt. Sok amerikai értetlenül á ll szemben történelmünkkeL Hogyan tudott ez a maroknyi n é p fennmaradni idegen népek tengerében, mikor az uto lsó n é hány évszázad alatt minden háborúját elvesztette? Úgy látszik, egyenesen magyarnak kell születni annak megértéséhez, hogy ves z t e tt háborúk hősi halottai is meg tudnak tartani egy kis n em.ze tet. Azt egyre többen kezdik felfogni végre, hogy győ ztes háborúkat követő elkótyavetyélt béké k viszont a tönk szélére sodorhatják a leghatalmasabb birodalmat is. A hozzászóló - mint mondja - nem em igráns, h a nem letelepedett amerikai polgár, de szívében haláláig őrzi és hordozza mély magyarságtudatát, magyar kultúráját és azt a kötelességérzetet, hogy azért a magyar faj tá ért, amely szerinte még mindig élet-halál h arcá t vívj a odaát, mindent el kell követnie. Vállalja az emigráns feladatokat és az a meggyőződése, hogy ezt vele együtt vállalj a az egymilliós amerikai magyarság is. Csak ne beszéljünk egységről, ami - sajnos - nincs, de beszéljünk együ ttmüköd ésrő l, ami lehet és aminek lennie kell.

Nádas János dr. úgy érzi, kedves kötelessége, hogy a Magyar Ta lálkozó állandó titká r sága n evében hálás köszönetet mondjon a magyar emigráció j e l enl evő képviseleté nek, a kiváló előadóknak és hozzászólóknak. Macartney profeszorra hi84

vatkozik, aki a második Magyar Találkazón elejétől veg1g jelen volt s a végén kijelentette: csodálatos, hogy a magyarak milyen úri módon tudnak egymással vitatkozni, mennyi megértés, mennyi barátság van bennük egymás iránt. Otthoni politikai tevékenységéből idéz példákat annak igazolására, hogy a kölcsönös megértés mennyire fontos és a siker szempontjából milyen döntő jelentőségű. Hangsúlyozza, hogy a Magyar Találkozó szellemi fórum akar maradni, ahol keressük a megegyezés útját-módját. Amikor aztán ezt megtaláltuk, akkor a szükségesnek látszó feladatokat az azok elvégzésére legalkalmasabbnak látszó szövetségen, vagy egyesületen keresztül kell megoldani. Rámutat arra is, hogy már három évvel ezelőtt egyetértettek a Magyar Találkozó résztvevői abban, hogy a legalkalmasabb végrehajtó szervezetként az az Amerikai Magyar Szövetség jelölhető meg, amelyet egyes magyarak nem ismertek el, az amerikai kormány viszont szinte kizárólagosan fogadott el a magyarság érdekképviseleti szerve gyanánt. Örömmel kell megállapítania, hogy az utolsó években sok minden megváltozott. A szervezés nagy nehézségek ellenére is folyik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az emigrációnak súlya van megszervezetlenül is . Utal arra, hogy az amerikai egyetemeken és főiskolákon több mint 400 magyar tanít, mások viszont könyvtárak, tudományos intézmények, kórházak élén állnak. Az a meggyőződése, hogy húsz év múlva másként dolgozik az amerikai értelmiség új nemzedéke, mint a mai, amely magyar vonatkozású ismereteit az 1920-as évek menekült tanáraitól kapta. Ennél az adottságnál azonban tovább kell mennünk. Viszsza kell hoznunk a magyarság táborába azokat a másod- és harmadnemzedékes magyar származású amerikaiakat is, akik szívük mélyén magyarak ugyan , de a magyar problémák felismerésére és azok megoldására már nem éreznek magukban elkötelezettséget. A maga részéről a Kiss Sándor előadó szerint történő csoportosításban a maximumot követelőkhöz számítja magát, mert otthoni gyakorlati politikai tapasztalatai szerint pártok közt lehet áthidaini ellenté teket, de az országot húsz felé tépni és a kommunizmussal b éké t kötni nem lehet. Az osztrák

85

császárok németekké akartak tenni bennünket, a szavjetorosz rendszer azonban ki akarja pusztítani a Duna-Ti sza közérő l azt a makacsul ellenálló n épe t, a m e ly világuralmi törekvéscinek útjában áll. Ha a magyar n emzet 1848 után m eghódol az osztrák császári h áz előtt, sohasem lett vo lna 1867-b en kiegyezés. Mint ahogy akkor nem engedtünk a 48-bó l, ma se m engedhetünk az 56-ból, ma sem engedhetünk a te lj es magyar igazság jogos követelésébőL Nem szabad elcsüggednünk a pró sikertelenségek, félreértések miatt. Harcolnunk és munkálkodnunk kell továbbra is a magyar é le t mincle n vo n a lán , hogy mécsesünk lángja, amelyet n égy évvel ezelőtt mi is m eggyúJtottunk, a rohanó amerikai é le t n évtelen robotosaivá alakulásunk közben el ne halványuljon, han em e ll e nk ező l eg : öntudatos fáradozásunk eredményeként mind mcsszebbre világító fénnyel mutassa a magyar jövő útját. Nt. Ludwig Artúr dr. személyes é lményének elmondásá val és egy 600 főnyi protestáns egyházi kongresszus előadójá­ nak szerepében végzett neh éz feladat megoldás i mócljával arra világít rá, hogy az a tünet, amely a jelenleg folyó világnézeti harcban a mi oldalunkon mutatkozik, s amelyet Eszenyi László tehetetlenségi állapotként jelölt meg, valójában nem az államvezetés, nem is a külpolitikai vonalvezetés hibája, vagy fogyatékossága. Nem is a külpolitikai vonalvezetés idéz te elü. Sokkal mélyebben gyökerező oka van. A hozzászóló a tün etet Eszenyi László meghatározásától eltérően programtalanság gyanánt fogja fel és jelöli meg.

Az írásban beküldött hozzászólásole közill Balla András dr. a bolsevizmust n em valami szellemi irányzatnak, nem az emberiség boldogulását előbbre vinni kívánó erőfeszítésnek, hanem negatív előjelü vallásnak t ekinti. A kommunizmus minden igyekeze tével helyettesíteni akarja a régi vallások középpontjában álló metafi zikai eszmét, a m e lyet a legkezdetlegesebb politheizmus tól kezdve a legkultúráltabb monotheizmusig minden pozitív előjelü vallásnál felismerhetünk Anyagelvűsége m ég a kérészé letü epikureizmusnál is tovább megy, mert az csak azt tanította: egyél, igyál, szórakozz; a halál után úgy sincsen semmi. Ez a felfogás a

86

benne hívő egyénnek esetleg léha örömöket biztosíthat. A kommunizmus azonban azt követeli, hogy 'izzadj , koplalj, teljesítsd túl a normát, ha belepusztulsz is; mert majd egyszer - ha te nem is - késő leszármazottaid ennek eredményeként a bolsevista-szocialista paradicsomi boldogság (tomato juiceának) langyos pocsolyájában lubickolhatnak. Ennek a paradicsomi állapotnak bekövetkezésére az ígérgetéseken és a szovjet-orosz rendszer 47 éves negatívumain kívül más biztosít ékot felmutatni nem tud. Amíg pedig az bekövetkezik, addig a hamis próféták és az opportunista paraziták jól élnek (erről azonban te rmészetesen óvatosan hallgatnak). A kommunizmusnak - szerinte - éppen úgy vannak hídervisei, hitehagyottai, megtértjei, mecsetei, templomai és zsinagógái, mint a pozitív előjelű egyházaknak. Csupán a nevekben vannak bizonyos eltérések. Így: hivő helyett párttag, templom, mecset helyett: községi , megyei tanácsház, Savonarola, Luther helyett: a kiebrudalt Sztálin, Hruscsov, Rajk László, Nagy Imre, stb ., Róma, Bizánc helyett pedig Peking és Moszkva. A keresztényi "egy akol, egy pásztor" té telét a világ bolsevizálása néven ismerik, mint ahogyan isrnert előttük a dogmatikus orthodoxia és a liberális neológia is. A Föld összes egy-Istent hívő vallása a mindnyájunk sor· sát int éző és a világegyetemet igazga tó Gondvis elő Isten hitét soha fel nem adhatja, mert abban a pillanatban, amikor ezt feladja, több é n em hívő vallás. A kommunista is hasonlóképpen van. Ha feladja a kommunizmus elveit, nem kommunista többé. A lényege t a lapjában nem érintő változatokkal minden irányzatnál számolhatunk. Ilyesmi a kommunizmus esetében is előfordulhat. Ebből azonban a kommunizmus valamilyen átalakulására, polgáriasodására következtetni nem szabad. A netáni felületi forgácsolódás a mélybe nem h a t. Inkább csak a N yu eaat m eatévesztésére szolgáló védőrétegnek mondható. A o vasfüaaönyön túli rendszer önmagát sem törheti össze, mert ee minden ilyenirányú lép és ellen nyiltan vagy titokban minden erővel, azonnal tiltakoznak, vagy erélyesen fellépnek a kívülálló társutasok, mert érdekeik így kívánják. vői, hittérítői, üvöltöző

87

utat a hozzászóló abban látja, hogy minclerrőt önmagunkat kell meggyőznünk, aztán a jobb- és baloldali szomszéclunkat, stb. A Zá11creakció megváltoztathatatlan fizikai törvény, amely - ha egyszer elindul - feltétlenül érvényesülni tud. Selmeczi Kristóf dr. az angol munkáspárt elélkeleteurópai politikájáról nyilatkozik a párt történészének, C. D. H. Colenak "Russia, Europe and the Future" cimű értekezése alapján. Magyar vonatkozásban különösképpen fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy Cole naivul reménykedik a "minclent megváltó" szocializmusban, ezért a szavjet-orosz-rettenetes áron elért - részeredményeket általánosítja és túlértékeli; a elélkeleteurópai térség mezőgazclasági problémáit aránytalanul előtérbe helyezi, ami joggal ébresztheti fel azt a gyanunkat, hogy neki és párthíveinek a térség iparosaelása és ipari munkásainak sorsa nem fontos. Ennek oka valószínüleg az a propaganda, amely a térség társadalmi és gazdasági viszonyairól Károlyi Mihály és társai céljának megfelelően annak idején elborzasztó képet festett. Az a gondolat, hogy az ottani állapotokat az első világháborút követő "rendezés" idézte vagy idézbette elő, fel sem merül benne. Úgy látszik, még saját honfitársának, J. M. Keynes-nek lesújtó bírálatát sem ismeri. A hozzászóló mindebből azt a következtetést vonja Ie, hogy az angol munkáspárt irányítása alá került londoni politika inkább Belgráelelal igyekszik majd baráti szálakat szovogetni, mint a hagyományos angol-orosz kapcsolatokat esetleg za. varó "'kényes" magyar kérdést feszegetni. A

kivezető

először

A magyar emigrációnak súlyt és értelmet csak az a tevékenysége ad, amit a rabnemzet, illetve kettős járom alatt sínylődö testvéreink felszabadítása érdekében fejt ki. Nyirjesy Sá11dor dr. szerint a közelmúltban lezajlott amerikai választások eredménye, s az ebből ereelő törekvések, az amerikai külpolitikában láthatóan gyorsabb és nagyobb elhatározásokhoz vezetnek. Ezeknek a célkitűzéseknek egyike sem szolgálja a magyarság függetlenségének valamilyen formában való biztosítását. Ma nincs is erre semmiféle remény. A magyar emigrációnak nagyon hosszú ideig tartó és csak kerülő utakon járható politikai küzclelemre kell felkészülnie.

88

Hazánk felszabadítására a hozzászóló nem lát más lehemint ennek a szabadságnak arannyal való megvasarlását, amire szerinte Oroszországot , mint eladót gazdaságpolitikai vonalon előbb-utóbb kényszeríteni is lehet. Hasonlóan, mint ahogy ez Ausztria esetében történt. Itt a vételár 350 millió dollár volt. Hogy Magyarország visszavásárlása esetében mennyive l kell számolni, ma n ehéz lenne megmondani, mert Ausztriát Yaltában nem adták el az oroszoknak. tőséget,

Ha a nyugati hatalmak, de legfőképpen az Amerikai Egyesült Államok és Kanada , a gazdasági javak vásárlására nem adna Oroszországnak semmiféle hitelt, vagy más egyéb koncessziót, Oroszország meglepően rövid időn belül, az élelmiszerek és a termelési eszközök megszerzése érdekében, értékeinek eladására lenne kényszeríthető. És mert nem adhat el kimustrált hadi felszerelésein kívül mást még az újonnan felszabadított országoknak sem, pár év múlva még aranyat sem: láthatólag olyan helyzetbe hozható, amikor a rabnemzetek ér tékesítésére is sor k erülhet. Sor is kerülne erre, men az orosz mezőgazdaság lényegesen nagyobb terméseredmények elérésére - a termelési eszközök hiánya miatt - még a kisüzemi termelés esetében sem lesz képes, pedig a folyton szaporodó népess égn ek Oroszországban és Kínában is enni kell adni . Oroszországban jelenleg sem, de valószínűige a közeljövöben már Kínában sem lehet milliókat éhenhalasztani . Ha pedig Oroszország a hadiipar termelését lényegesen nem csökkentené a termel és i eszközök gyártásának a javára, akkor is saját sírját ásná . A magyar emigracw politikája szerinte csak akkor lehet eredményes, ha ennek a kérdésnek ilyen módon való szemlélését h e lyesnek ismeri el, azt magáévá teszi és minden macryar _ akár szervezetben, akár szervezeteken kívül is - ebo. ben az értelemben igyekszik befolyásolni jelenlegi hazájána k kormányát, politikai pártját és cselekvésre érett honfitársát.

Hokky Károly tanácskozási elnök az idő előrehaladt voltára való tekintettel a vitát lezárja. Köszönetet mond a hozzászólóknak és a mindvég ig fokozódó érdeklődést tanúsító részt-

89

vevőknek,

a tanácskozás folytatását 1964. november 30-án de. 10 órára tűzi ki s az ülést berekeszti. Az előadások tárgykörére vonatkozó eszmecsere kötetlen formában tovább folyik a 6 és 7 óra között lezaj ló ismerkedő fogadásan (coctail party-n), amelyet ünnepi vacsora követ.

5. DÍSZVACSORA AZ ELÖADÖK ÉS AZ ÁRPÁD ARANYÉREMMEL KITÜNTETETTEK TISZTELETÉRE 1964. november 29-én, szombaton este 7 órai kezdettel :1 Magyar Találkozó Állandó Titkársága a negyedik Magyar T a lálkozó előadói és az Árpád aranyéremmel kitüntetettek tiszteletére díszvacsorát rendez, amelyet az előző években kialakult szokáshoz híven Nádas János dr., az Állandó Titkársá rr vezetője, a Magyar Hiszekegy elmondásával nyit meg. Az áldo~ másmesteri tiszt betöltésére főtiszteletű Szab ó I st ván dr. ref. lelkészt, az asztali áldás elmondására pedig N t. B ra dz rza Gábor ev. főesperest kéri fel. Ft. Szabó István dr. áldomásmester a vacsora után rövid ünnepi beszédet mond, majd Nádas Járzos dr.-t kéri fel az elő­ adók, az Árpád aranyéremmel kitüntetettek és az Amerikai Magyar Szövetség testületileg m egjelent igazgatósági tagjainak, valamint a sajtó képviselőinek üdvözlésére és bemutatására. A bemutatottak közül Király bnre, az Amerikai Magyar Szövetség igazgatóságának elnöke, Ft. Borshy-Kerekes György, Nt. Kecskeméthy Józ sef, valamint Eszenyi Lás zló válaszol az üdvözlésre, tolmácsalja az általa képviselt szervezet üdvözlését és hangsúlyozza a Magyar Találkozó amerikai magyar vonatkozású jelentős égé t és munkájának egyetemes magyar szempontból is értékes eredményeit. Ft. Szabó István dr. áldomásmester ezután felkéri Náda.;; Járzos dr.-t, hogy az előző évben Árpád aranyéremmel kitüntetettek közül jelenlévőknek adja á t az Árpád nagydíjat jelképező aranyérmeket. Nádas János dr. rövid beszéd kíséretében ünnepélyesen átnyújtja Eszenyi László (Washington, D .. C.), Kassay De zső 90

dr .. , (Philadelphia, Pennsylvania) és Palfás Lóránt (Huntsville, Alabama) első pályadíjj a l kitüntetetteknek az Árpád aranyérmet szalaggal, majd sajnálattal jelenti be hogy Rozanich I stván (Caracas, Venezuela) közbejött akadályok miatt személyesen megj e lenni n em tudott, képviseletéről sem állt módjában gondoskodni, ezért neki az Árpád aranyérmet másk ént juttatja el. A kitüntetetést mindhárom pályadíjnyertes szerző emelkedett hangú, a magya r szellemi hivatástudat maradéktalan b e töltésére és önzetlen szalgálatára vállalkozó, p éldát mutató rövid beszéddel köszöni meg. Ft. S zabó I s tván dr. á ldomásmester felkérésére ezután Somogyi Ferenc dr. egyetemi tanár, az Árpád-pályázatok bírálóbizottságainak e lnöke tesz jelentés t a harmadik Árpád-pályázat eredményéről.

6. AZ ÁRPÁD ÉREM- ÉS DÍSZOKLEVÉL-PÁLYÁZAT EREDMÉNYE A Magyar Találkozó évről-évre meghirdetett és a honszerÁrpád fejedelemről elnevezett harmadik pályázatára beérkezett, 17 nyomtatásban már megjelent és 124 kéziratos, öszszesen tehát 141 önálló pályamű közül a felkért szakbírálók Árpád aranyérem odaítélésé:vel jutalmazták: 1. Kaszás Nagy Máté "Igy volt ... Történetek az elsülylyedt magyar falu életéből" című 1964-ben, az Árpád Könyv kiadó Vállalat kiadásában megjelent 259 oldal terjedelmű művét, amelynek szerzője: B éldy Béla dr. (Cleveland, Ohio); 2. Csávossy L eó (New York, N . Y.) "Ilyen az élet" címü, New Yorkban, 1964-ben, a szerző kiadásában megjelent 157 oldal terjedelmü müvét; 3. a "Miatyánk" című zenemüvet, amelynek szerzője: Fiedler Kálmán dr. (Chicago, Ill.); 4. a "S folyt az emberhajsza" címü, 49 költeményt magábanfoglaló kéziratos versgyüjtem é nyt, amelynek szerzője : Iváni Zoltán (New York, N. Y.); 5. Kézd y Vá sárhelyi B éla dr. (Stockholm, Svédország) "B e trachtungen über die Hunnen und Attila im Lichte von ző

91

Dichtung und Wahrheit" című, 1964-ben, Stockholmban megjelent tanulmányát; 6. Ft. Mihályi Gilbert dr. O. P. (West De Pere, Wisc.) "Európa válsága és megmentése" című, 1956-ban, Rómában megjelent 210 oldal terjedelmü politika-tudományi tanulmányát; 7. a Ft. Rákos B. Raynnmd dr. (Róma, Olaszország) szerkesztésében 1963-ban, Rómában megjelent 408 oldal terjedelmű "Népimakönyv"-et; 8. 16 kiadatlan jeligés zenemüvet, amelynek szerzője: Tornay Károly (Künnacht, Svájc).

Arpád ezüstérem odaítélésével tüntették ki: l. Csighy Sándor (New Orleans, La.) "Tükör. Önéletrajz'· című 1963-ban megjelent 175 oldal terjedelmü, "Isten Veled, Farsangi Herceg" címü, évjelzés nélkül megjelent 62 oldal terjedelmü és "Mozaik kockák. Versek" címü, 1959-ben megjelent 110 oldal terjedelmü verses köteteit; 2. "A szellem védelmében" címü jeligés kéziratot, amelynek szerzője: Flórián Tibor (Englewood, N. J.); 3. "A mesék élnek" címü 10 oldal terjedelmü kiadatlan jeligés zenemüvet, amelynek szerzőjc:Havassy Baján Sándor (Passaic, N. J.); 4. a "Bajtársi Levél" címü folyóirat 1963/ 64. évfolyamát, amelynek szerkesztője Kövendy Károly (Islington, Ont., Kan ada; 5. "A Zrínyiász és költője" címü kéziratos, jeligés irodalomtörténeti tanulmányt, amelynek szerzője : Kiihrner Béla dr. (St. Louis, La .); 6. a "Lidike" címü 53 oldal terjedelmü kisregényt, amelynek szerzője: Lajossy Sándor (Eas t Croydon, Anglia.); 7. Mérő Ferenc (Rodenkirchen b. Köln, Németország) "A citerás leány. Elbeszélések" címü 141 oldal terjedelmü müvét; 8. a Magyar Iratmisszió (Geisweid, Németország) "Pásztorokkal vagyok útban" címü 1963-ban, Lahr-Lingling-ben megjelent, 80 oldal terjedelmü karácsonyi kiadványát; 9. a "Hozzájárulás a 'Sabartoi Asphaloi' értelmezéséhez" című 23 oldal terjedelmü, jeligés kéziratot, amelynek szerző­ je Németh Gyula (Philadelphia, Pa.).

92

Arpád bronzérem odaítélésével tüntették ki: l. a "Német virág. Müfordítások német költőktől" c1mu 41 oldal terjedelmü jeligés kéziratot, amelynek szerzője: Rozanich István, az Árpád aranyérem tulajdonosa (Caracas, Venezuela). Arpád dís zoklevél kiadásával tüntették ki: l. "Többnek kellene lennünk" jeligével beküldött 14 oldal terjedelmü kéziratot, amelynek szerzője: Csepi Béla (Cleveland, Ohio); 2. "A csendőranya" címü, 3 oldal terjedelmű jeligés kéziratott, amelynek szerzője: vitéz Baranchi Tamáska Endre (Pittsburgh, Pa.); 3. "Egy szép légáció" című, 8 oldal terjedelmü kéziratot, amelynek szerzője: Nt. Vit éz Ferenc (Perth Amboy, N. J.). A bíráló bizottságok véleménye szerint a kitüntetett pályaművek a magyar szellem kimagasló alkotásai s mint ilyenek az egyetemes magyarság osztatalan megbecsülésére érdemesek. Az Árpád-pályázat eredményének kihirdetése után Ft. Szabó István dr. áldomásmester mond köszönetet a negyedik Magyar Találkozó minden résztvevőjének és mindazoknak, akik a díszvacsorán megjelentek. Elismeréssel nyilatkozik arról a fáradhatatlan, lelkes és önzetlen munkáról, amelyet Nádas János dr., mint a Magyar Talá lkozó Állandó Titkárságának vezetője, munkatársaival együtt már évek óta végez, majd átadja a szót Molnár Zsigmond dr.-nak, a müvészi műsor rendező­ jének.

7. MŰVÉSZI MŰSOR

Molnár Zsigmond dr. szellemes konferálással nyitja meg a díszvacsorát követő müvészi müsort, amelynek keretében Kávássy Klára zongoraszámaival, P. Majoros Ilonka énekszámaival, Németh Anz.elma zongora-, Németh Jó zsef pedig hegedü-játékáva l gyönyörködteti a hallgatóságot. Az egyre vidámabb hangulatot fokozzák Molnár Zsigmond dr. és Takács Teador humoros, szatírih1s monológjai, amelyeket a közönség az ének- és zeneszámokhoz hasonlóan meleg tapssal honorált. 93

A N EGY EDIK MAGY AR T ALALKOZó HARMADIK NAPJA -

1964. november 29. -

A negyedik Magyar Találkozó harmaclik napjának tanácskozásait 1964. november 29-én, vasárnap elélelőtt 10 órakor Hokky Károly tanácskozási elnök nyitja meg. Üdvözli a megjelenteket, majd felkéri Nt. Kúr Géza ref. lelkészt, az "A Fáklya" című folyóirat szerkesztőjét előadásának megtaratására.

l.

MAGYAR-SZLOV ÁK-CSEH TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK

Nt. Kúr Géza előadó azzal a megállapítással kezeli elő­ adását, hogy a cseh-111.agy ar történelmi kapcsolatok nagyon régiek, a kereszténység felvételével egyidősek. A magyarok keresztény hitre térítésében cseh hittérítők: Adalbert prágai püspök, Asztrik pannonhalmi apát (családi nevén Radla), később kalocsai érsek voltak a főtényezők. Szent István unokaöccsei: Béla, András, Levente Csehországba menekültek Ulrich herceghez, aki szívesen fogadta őket. Péter király Bratisláv cseh herceget III. Henrik német császár ellen segítette. Viszont IV. László királyunk Ottokár cseh királyt verte meg a Morva mezőn Habsburgi Rudolf érdekében. - És voltak rokoni kapcsolatok is. l. András magyar király felesége Adelheid, II. Bratislav cseh király leánya volt. Az angol Wickliffe hatására az 1398. esztendőben megkezelte Husz János azokat az előadásokat, amelyeket a prágai egyetemen mag_yarok is hallgatlak. Hu_sz János halála után ugyan, ele az ő közvetlen tanítványai: UjJaki Bálint és Pécsi Tamás ferencrendi szerzetesek lefordították a Bibliát magyar94

ra, amit aztán lemásolt az ugyancsak Husz-tanítvány, a szász Hensel Imre- magát magyarnak valló - fia: Németi György. A huszita tanok gyorsan terj e dtek Magyarországon, mert a valdens hatás nagyon erős volt itt is mindenfelé, így aztán számuk hirtelen annyira megszaporodott, hogy 1435-ben Jenő pápa már inquisitort küldött ellenük Marchia Jakab személyé ben, aki azonban - bár nagy fegyveres haderővel kezdett kiirtásukhoz - nem tudta őket elpusztítani. Albert király özvegye, Erzsébet, hogy újszülött fiának a trónt biztosítsa, Giskra cseh vezér segítségét kérte. Giskra az ország északi r észét megszá llta és valósággal uralkodott azon a vidéken . Ez természetesen á lla ndó harcokra adott okot még akkor is, amikor Giskrát Hunya eli arra kényszerítette, hogy a kormánynak és törvénynek engedelmeskedést fogadjon, mert a sereg Giskrának sem fogadott szót, hanem rabolt és garázdálkodott. Így aztán a pusztítások, amiket véghezvittek, gyűlöletessé tették a cseheket az országban és ezért üdvözölte Mátyás királyt a magyar n ép: "üdvöz legyen Mátyás, aki minket a viszályoktól és a csehek dúlúsaitól megszabadít." Mátyás a huszitákat száműzte és így - bár rendel etét a kirá ly később visszavonta, csak cseh töredékek maradtak az országban. Ott találjuk a cseheket, mint II. Lajos feles égének bizalmas embereit a magyar királyi udvarban a mohácsi vész előtt is. Az egyiknek, Zetritz Ulrichnak a n evé t Szerémi György krónikájában úgy említi, mint II. Laj os gyilkosáé t, m ert ar. állítólag Csele-pa takba fulladt király hátában b enne találták annak k ardját. "Reperimus, quod cum gladio Bohemico transfixu s era t" - mondja a krónika . .. A r eformáció m egindulása után a magyarországi protestá n s vezetökön keresz tül indult volna meg a csehek és a magyarok között szarosabb össze kött ~ tés, amikor ugyanis a cseh utraquist á k fel ek eze téből kiszakadt " unitas fratrum" a ká lvini irány felé h a jlott és a nagytekintélyű magyar reformátorok
95

1575-ben a cseh protestánsok Miksától vallásszabadságot kaptak, de ez igen rövid életü volt. Helyzetüket cs ak Bocskay István szabadságharca enyhítette nC:·mileg. A magyar nemzetnek Habsburg Rudolffal szembeni bizalnmtlansága olyan nagy volt szomorú tapasztalatok után, hogy a bécsi békekötéskor a békeszerződésnek idegen hatalmak által való garantálását kívánták, de amikor ezt nem tudták elérni, követelték, hogy legalább a főrendek írják alá a szerződést. Így aztán Rudolf 1606. augusztus 6-án, amikor rövid oklevélben megerősítette a bécsi békét, a magyarországi renelek szeptember 23-án egy pátoklevelet adtak ki, hogy a cseh, morva, sziléziai és Iausitzi rendekkel együtt a jó szomszédságot és békét fenntartják. A cseh, morva, stb. renelek pedig 19 főúr aláírásával szeptember 26-án adtak ki hasonló tartalmú oklevelet. Hiába volt azonban ez a garancia. Bocskay halála után újra kezelődtek a régi állapotok, amire a hajclúk fegyvert fogtak. Kijelentették, hogy ők "német fejedelmet soha nem fognak uralni, mert a::: a pacificatiot nem állotta". A hajdúkkal Mátyás főherceg SO napra fegyverszünetet kötött, s ezalatt országgyülést hívott össze, "melyről írtanak a morvaiaknalc, csehe 1CI1.e k. és a többi provinciabelieknek, akik a bécsi artikulusokhoz interessatusok voltanak: a bécsi békét in omnibus punctis és c lau s~tlis invoilabiter akarják, hogy őfe lsége megtartsa és megtartassa". Rudolf engedett és enyhült a helyzet. 1612-ben Rudolf után Mátyás lett a csehek királya, de mert gyermekei nem voltak, Ferdinándot választotta utódjául, aki - bár csak Mátyás halála után vehette volna át a hatalmat - zsarnoki természeténél fogva még életében belenyúlt az ország dolgaiba. Az ő biztatására a cseh protestánsokat Braunau és Klostergrab városokban kegyetlen embertelenséggel üldözni kezelték és mert a Thurn gróf e lnökl ete alatt öszszeült protestáns rendek emiatt hiába emeltek panaszt Bécsben, fegyvert fogtak vallásuk védelmére. Thurn gróf kiverte Csehországból a császári hadat, sőt Bécset is ostrom alá fog· ta. Ferdinándot a csehek trónvesztettnek nyilvánították és V. Frigyest, I. Jakab angol király vejét választották királlyá. E harcok alatt mutatta meg értékét az a kapcsolat, amelyet a csehek a magyarokkal kötöttek. Ferdinánd Magyarországtól akart segítséget és Somogyi Mátyás gyarma ti kapi-

tányt megbízta, hogy zsoldosokat fogadjon, ami azonban nem s ikerült neki. Me rt a magya rak halá llal is megfenyegették azokat, akik a királyi rendeletet az adott magyar szó ellenére foganatosítani akartálc Így aztán Ferdinánd a magyar végvárak katonái közül vitetett csapatokat, de az 1619. évi országgyűlés­ re valamennyi magyar megye azzal az utasítással küldte követ é t, hogy tiltakozzanak, ha a csehek, vagy más szövetséges tar tományok ellen akarná a kirá ly vezényelni a magyar katonákat. A katonák e nn e k tudatában m err is tarradták a csehek eib b leni harcot, amiért aztán a császári seregek orvul rájuk tört e k és legyilkolták őket. Erre az országgyülés rendjei között igen sokan követelté k, hogy a magyar renelek csatlakozzanak a csehekhez, de a lekenyerezett főpapság és a főurak ellenállásán ez meghiúsult és az országgyűlé s úgy határozott, hogy felkent király uk ellelZ nem fognak pártot ütni, egye bet nem tehetnek, mint közb enjárásukat felaj ánlják (Frank! : Pázmány P é te r é s kora). A cseh, morva rendele tehát Bethlenhez fordultak segítségért és Bethlen teljesítette a kérésüket.

B ethlen Gábor és a cseh ek Bethlen szeptember 12-én, Debrecenből kibocsátott kiadvá nyban így ír: "A csehországiaktól és állapotjukról megtalálhattunk, annak f elette, hogy az mely magyar vitézek őfelsége jó hh-ére, nevére, fizetésére segítségül mentek volt, contra jura ge ntium. az maga hadaitól quan lycaonica crudelitate levágattanak nagyobb részint . .. hogy az religiálc lib ertásának a cseh pacificario semm it sem akarván helyt adni . . . megindultunk nem egyéb okért, hanem hogy afféle megsebhedt szíve k et, elméket, núnden religiána k p ers ecutiója nélkül egymás szeret etére hozhassuk . . . " B e thlen szándékát igyek ez tek félremagyarázni. Ráfogták, hogy király akar lenni. Elhitte ezt a rágalmat III. Zsigmond lengye l király is , amíg Bethlen október 7-én Váriból kelt levelében fel n em t ár ta e lőtt e felkelésének valódi okait. B e thlen 18 .000 főből álló seregével győzelm esen haladt előre s már október 19-én Nagyszombat m ellett táborozott, ahonnan seregének felét a csehek segítségér e küldte , maga ped ig Pozso nyt vette ostrom alá és h árom nap alatt el is fo g7 Magy a r T a l állw zó Krónikája

97

Jalta. Aztán rövidesen úrrá lett az egész ország felett. Helyzetét arra igyekezett feil1asználni, hogy a b é két biztosítsa. Ezért Ferdinánddal 9 havi fegyverszünetet kötött oly feltétellel, hogy az a csehekre is kiterjesztess ék. Ferdinánd azonban n e m tartotta be ezt, hanem az egyezség ellenére megtámadta a cseheket, akiknek segítségére Bethlen egy lovash a dosztályt küldött. Május 31-re pedig Bethlen a fegyverszünet köté se szerint országgyűlést hívott össze Besztercebányára, ahol megjelentek a cseh, morva és osztrák renelek nagykövetei is, akik amikor látták, hogy Bécstől semmi jót nem r emélhetnek, június 14-én még szarosabb szövetségre léptek B e thlenneL A közben megérkezett királyi biztosok csakugyan hallani sem akartak a csehekről és mert a magyar renelek nem tántorocltak el szövetségeseiktől, az országgyűlés határozatainak előre ellentmondtak és visszatértek Bécsbe. A királyi biztosok viselkedése annyira felháborította a rendeket, hogy Bethlent csak azért is királlyá választották , amit ez el is fogadott, de magát megkoronáztatni nem engedte. Bethlen remélte, hogy a német iga alól felszabadíthatja az országot, de csalódott, mert a főurak és főpapok nagyrésze Ferdinánd pártjára állt és követelték a régi állapotok visszaállítását, tehát tovább folyt a háború. Bethlen az országban mindenütt győzött, de a határon kívül Ferdinánd volt a győz­ tes. Miksa bajor herceg, a katolikus liga vezére, Ausztriaban megverte a felkelőket, majd Bauqueval egyes ülve Csehországba tört, ahol bár - Szekfű szerint - Bethlen seregéből is kb. 8000 ember segítette a cseheket, ele mert a Péchy Simon vezetése alatt küldött újabb segélycsapatok nem érkeztek meg, Prága közelében, a Fehérhegy tövénél, megsemmisítő győzelmet aratott a csehek felett. A csatának borzalmas köve tkezményei lettele A fejüket vesztett csehek, morvák, vallásuk szabaelságának ígéretére mindenütt letették a fegyvert, de Ferdinánd ígéreté t Habs· burg-szokás szerint nem tartotta be, hanem iszonyú bosszút állt. A vezetőket válogatott kínzások között kivégeztette (volt, akinek a sapkáját fejéhez szegezték, más, akinek a szájába puskaport tömtek és felrobbantották, olyanok, akiket eleve-

98

nen megnyúz tak), jószágaikat elkobozta. Természetes, hogy eszeveszetten menekült mindenki otthonából és az aggodalom ráragadt m ég a magyarországiakra is. Bethlen hiába próbálta őket víga sztalni, b á torítani, tehát a francia követ közbenjárásával F e rdinánddal békealkudozásba kezdett. A Haimburgban megkezdett t á rgyalások félbeszakadtak, majd később újra felvették azok fonalát és Nikolsburgban, 1621. december 31-én, megkötöt ték a békét. A fehérhegyi csata után halálra keresett csehek, morvák nagyrész t Bethlen oltalma a lá menekültek vezérükkel, Thurn gróffal együtt, akinek kiadatását már Haimburgban követelte Ferdinánd Bethlentől , de ez azt megtagaclta.

Cseh menekiiltek Magyarországon A cseh menekültek egy részét Bethlen Alvincen telepíteite le, a többieknek pedig 32 falut adományozott. A menekültek között volt 42 pap is. Sokan letelepedtek Magyarország különböző részein. Magyar főurak: Nyáry, Vízkelety, Szunyogh, Turzó ezreket telepített le birtokán, de a legtöbbet I. Rákóczi György, akinek a Morva határ mellett húzódó birtokain (Pochó, Lednic, stb.) a csehek azonnal rendes gyülekezeti életet is élhettek. Általában mindenütt biztonságban voltak, kivéve Bazin és Modor városokat, ahol Carafa pápai nuncius rendeletére a magyar protestánsokat templomaiktól megfosztották és ugyanakkor az adamenekült külföldi protestánsokat is e lűzték (Brüssze li okmánytár IV. 282). Erdélyben az or· szággyűlés 1622-ben (XXIII. t.c.) külön törvényben biztosította a menekült csehek szabadságát és kimondta, hogy az "új k eresztyéne k és akiket még maguk mellé ezután is behozatnának, az országban núnden néven nevezhető mesterségeiket szabadon gyakoro lhatják ... az országnak semminemíí adó<:.ással ne tarto zzanak, stb .. ." - Csak amikor Magyarországon a protestáns üldözés a pozsonyi Delegatum Judícium alatt tetőfokát érte, akkor nem maradtak ki ők sem az üldözés alól. Nem tudjuk, mi érte őket , de mert tudjuk, hogy az 1681. évi országgyülés XXVI. törvénycikke szerint a pozsonymegyei Réthe község lett az az "artikuláris hely", ahol a magyar protestánsok templomot és papot tarthattak és a marva-magyar

99

határszélen élő csehek is ezt a helyet keresték fel azután, világos, hogy súlyos idők szakadtak rájuk is. 1703. március 24-én a debreceni ref. kollégium törvé nyeit aláírta Valesius János 40 éves cseh férfi, akit- mint maga is leírja - tekintet nélkül korára, felvettek a kollégium tanulói közé és az általában megkövetelt évfolyamok kitöltése nélkül képeztek pappá . Ennek oka a cseheknek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához füzödött reménykedés volt. Legalább egy papot akartak maguknak, hogy a szabadságharc sikeres végéig, mint szervezett egyház, ők is vallásszabadságot nyerhessenek, s mint ilyenek a cseh nemzeti feltámadást is munkálhassák. A szabadságharc bukása után is Réthén telepedett le, ahol később a magyarole is papjukká választották azzal az engedménnyel, hogy a "morva-magyar határs zélen nyomorgó cseh atyafiakho z is elmehessen azoknak éhező é:> szon1.júhozó lelkük megenyhítésére". Valesius tehát, mint réthei, majd azután mint más községbeli magyar pap is megmaradt a csehek lelkipásztorának, sőt felvette az Ecclesiarum Bohemicarum in Hungaria et Maravia Dispersarum Orbus Pastor" nevet, majd később az Episcopus Bohemicarum" címet is és végezte vállalt feladatát 91 éves koráig. Az előadónak birtokában van eredeti levelezési naplója, amit 1725-ben kezdett, amikor a magyar egyházak esperessé is megválasztották és amit folytatott 1740-ig. 165 levele van ebben a naplóban, s ezek között sokból megállapíthatjuk, hogy a cseheknek a magyarole ellen emelt minclen vádja, amivel a magyarság ellen lázították a világot, hazugság. Levelei tele vannak hálával a magyarole iránt, hogy a szegé ny "cs eh árvának" felvették a gondját. A csehek és magyarole kapcsolata Valesius után ennek tanítványain keresztül volt meg . Ezek munkájának tulajdoníthatjuk, hogy mikor II. József császár türelmi rendeletét ki adta, az addig színleg Icatolileus csehek tömegesen tértek vissza régi hi tükre és a csás zártól kérték, hogy rendeljen nekik hitük szerint való papokat. A szlovák luteránus egyház püspöke hiába küldött hozzájuk olyanokat, akik értették a n ylevüket is, ők másokat akartak . Azt írta tehát ez a püspök a tiszántúli maavar ref. egyházkerület püspökéhez: "Mitte Fra-

"'"

100

rer dilectissime, núnistros tuae confessionis in Bohemia et Moravia, quia mei 11011 sunt acceptabiles .. . " és mentek fiatal magyar papok, hogy segítsenek a cseheket talpraállítani. 87 ilyen pap ment Magyarországról, akiknek nevét és csehországi működését is ismerjük. Közülük csak öt volt a Magyarországra menekült csehek leszármazottai közül való, a többi színmagyar, akiknek e lőbb a nyelvet is meg kellett tanulniuk, hogy dolgozhassanak. És megtették ezt is. Szenvedtek, küzdöttek, többen az erejüket felülhaladó munkában kimerültek , tüdővészb en elpusztultak, néhányan visszatértek, de a legtöbb ottmaradt, amíg munkájuk kellett és a munkát végezni tudtálc Az egyile Vég János, leírja nehéz életüket és a cseheknek ve lük szemben megnyilvánuló hálátlanságá t is .1822. április 9-én kelt emlékiratát így zárja be: "Egyetle11. jó nevelésíí és érz.ésíi magyar hazámfiának sem javaslom, ső t tes tám cn t w n ban meghagyom, hogy Csehországba papnak soha többé senki ne jö jjön. Csehország csak cseheknek való ... N em érdemli ez a nemzet, hogy a venerabilis magyar publicwn csak egy lcrajcárt is vesztegessen a cseh alwnnusolwak, sőt, hogy oskoláik küszöbén is átlépni nekik az tán megengedje . . . Van zmiversitás Bécsben, nyissák meg erszényeiket és az egyenes szívíi magyarolenak a zsírját ne szívják . .. stb." Feltehető, hogy ez az emlékirat nem maradt hatás nélkül, mert a cseh diákok ugyan még aztán is sokan mentek Magyarországra tanulni, de magyar pap többé nem ment Csehországba. Ellenben a magyar egyházak és a magyar közönség még tovább is t<:'nnogatta súlyos pén zekkel és más adományokkal a csehországi gyülekezeteket. A dunántúli ref. egyházkerület 1844. évi jegyzőkönyvében is többezer forintra tehető a dom á nyt könyveltek el, amelyek egy részét a győri sóház útján már elküldötték, a t ovábbiak p edig elküldésre várnak a megj elölt helyekre. Az 1848. évi szabadsághullámot érintették a csehek is. Megpróbálkoztak a régi Csehország visszaállításáva!, de amikor Windis chgraetz a prágai szláv kongressz ust és az ennek eszméibő l fa kadt júniusi forrad a lmat széjjelugrasztotta, a császár iránti hüségre és így a Icamar illa szolgálatába adták ma101

gukat Magyarország leigázására. Az így kialakult é r zések az· után széjjeltéptek a ké t n ép között mincle n korábbi kapcsolatot.

Magyar-szlo vcík kapcsolatok Amikor Nagy Károly frank királ y állítólag " tök é letese n megverte és teljesen megs emmisí te tte", a va lóság sze rint azonban csak a Rába folyóig szorította vissza az avarokat, e rre az elfoglalt területre bajorokat igyekezett b e te lcpíte ni. Ugya n· akkor azonban megkezdődött a szlávok b eözönlése is. Thie rry Amaelé "Historie ele Attila" című művének II. kötete 200-201 oldalain olvashatjuk, hogy mit j e le nte tt ez Hwm ia. lakóira, amelynek csak kis r észe vo lt avar, a zöm e e ll enben évezrecles őslakó magyar fajta húrri vad ék . .. A b e tó dul ó szlávság ezt a védtelen lakossága t igye kezett kiirtani, s hogy ez mégsem sikerült neki, azt Thierry az Annales Me tt e n ses a dataiból idézve magyarázza: "Chaganus princeps Hunnorum pro pte r ncccesitate m populi sui imperatorem adiit, postul a ns s ibi loc um dari ad habitandum inter Sabariam et Carnuntum quia propter infestitationem Sciavarum in pristinis sebidus mane re non poterat ." (Ad. Ann. 803.) A magyar fajta lakosság tehát a Szombathely és Petrone ll közötti területre tömörült össze, ahol aztán szervezett egységben sikeresebben védekezett a tá madások e llen . Moimir és Svatopluk azonban a "Nagy Morv·a Birodalom" mega lapításáról álmodozott, tehá t hogy a d é li szlávokkal egyesülhessenek, nem mancitak le az avar biroelalo m meghódításáról, sőt, az abból 799-ben leszakított és néme t ő rgró fs ággá alakult területet akartá k elsősorban elfoglalni. Semmi sem te rm észe te sebb tehát, mint az a feltevés , hogy a szorongatott Arnulf é ppen a z őslakók rokonait , az e telközi magyarságat hívta a ma rva tá madás ellen segitségül, akik 892-ben ezért törtek be Marvaországba és aztán ezért sarcolták végig a Dunántúlra b e tolakodott szlávokat is. Palaczky, a csehek híres törté n e tírója ezt mondja: "A magyarak betörése és meg tel epedése Magyarországon, egyike azoknak az eseményeknek, melyeknek a legsúlyo sabb 102

következményei voltak Európa történelmében, a legnagyobb ami a szlávságot évezredek folyamán érte. Miként nyugaton a római befolyás alatt a frank monarchia nagyra nőtt, úgy keletkezett volna keleten Konstantinápoly hegemóniája alatt hasonló szláv birodalom és Kelet-Európának ezer év óta egészen más volna a befolyása, mint így jutott neki osztályrészül. Azonban amiatt, hogy a magyarak kialakulóban levő szervezetük szívébe hatoltak és azt szétzúzták, ezek a kilátások mindenkorra megsemmisültek. A nagy törzsnek még alig összefüggő tagjai újra elkülönültek, elidegenedtek egymástól, mivel a hatalmas idegen anyag elválasztotta őket térben is ... " Ehhez az előadó csak annyit füz hozzá, íme Palaczky is világosan megmondja, hogy csak tervben volt még a Nagy Marva Birodalom és eszerint a Kárpát-medence uralása is, és mint az Encyclopaedia Britannica (XL kiadásának XIII. kötetében) írja, "ez az árnyékbirodalom a magyarak első támadására oly tökéletesen összeomlott, hogy megérkezésük utárz 10 év múlva nyoma sem maradt. Maradjunk tehát szarosan a történeti adatok mellett. Ezek szerint pedig a valóság az, hogy ha maradt is ezekből a morvákból néhány falura való tót Magyarországon, a többiek később jöttek, hiszen még Kálmán király is hospeseknek nevezi őket és külön törvénnyel biztosítja helyzetüket. A ma legsűrübben lakott szlovák megyék csak a tatárjárás után, de még inkább a törökdúlás és a Habsburgok magyarellenes politikája következtében kapják az elpusztult magyarole helyébe telepített horvátokat és más szlávokat. A mohácsi vész után pár esztendő alatt a török több mint félmillió magyart ölt le, vagy hurcolt el. Ezeknek pótlására az 1530-as évek elején az országba menekült százezernél több horvátot a királyi Magyarország megyéiben telepítették le. Pozsony, Nyitra, Liptó, Hont, Gömör, Bars megyékbe jutott belőlük a legtöbb. Morvák szintén nagy számmal jöttek Pozsony, Nyitra, Liptó, Trencsén, Árva megyékbe és számukat még magasabbra emelte a fehérhegyi csata után a huszita menekülés. De jöttek lengyelek is. Abaújban, Sárosban, Zólyomban, Mármarosban, Trencsénben, sőt Somogyban is megtaláljuk őket (Lengyeltóti, Lengyelfalva, stb.) Vendek nagyobb csoportban Bars és Nógrád megyékben telepedtek le. És rászerencs~tlenség,

103

mutathatunk az orosz települése kre is, amelyek közül kettő magyarrá le tt, egy n émetté, a többi m egő rí z t e a mai n ap ig orosz, illetve ruszin n yelvé t. Ha ezekhez hozzákapcsoljuk a tényt, hogy a reformáció megindulása után Trencsé n megyében a cseh Hunicsovics Pál Dremota községet, a cseh Gyö rgy Czobolyfalvát, a morva Balázs Igazpüspökit, a horvát Danie lovich Csaczát, a lengyel Benedek és János Bo!eso t r eformálta, azélz minclegyik azt a helyet, ahol fajtájabeliek laktak, ez az egészből kiragaelott kép azt mutatja, hogy cseh, morva, horvá t, lengye l reformátusok a saját népükből valókhoz vitték a reformáció tanait. Nehéz lenne ellenkezőjét bizonyítani, különöse n, ha tudjuk, hogv Verancsics érsek elrendelte, hogy minclegyik szlávfajta település részére szláv áldozópapról gondoskodjanak, hogy azokat "az eretnekek helyére tegyé k, mikor azokat eltávolíthatják'·.

Szláv katolikusok betelepitése Aztán a Bécsből irány ított vallásüldözések során számtalan faluból kiűzték a magyar protestánsokat, s h e lyükbe szláv katolikusokat telepíte ttek. Így lettek színmagyar községek százával szlovákká, mint pL Turán, Ő sdöge, Ürmény, Csornok, Szentmihályút, Kököld, Kúralj, stb. annak ellenére, hogy igen sok ezek közül talá n több mint ezer esztendővel az Arpád-féle honfoglalás e lőtti idöre vezetheti vissza magyar-rokon eredetét ... Például ez a helységnév: Turán, amit az 1889. évi IV. törvénycikk végrehajtása utá n hívtak csak "Nagy Turany"nak, teljesen szlovák falu. P edig elképzelhető-e, hogy szlávok a turáni népfajta törzsnevérő l , vagy mondjuk ú gy, hogy ezek pogánykorának egyik istene nevérő l nevezték volna el falujukat? ... És ezt a neve t a szinte m egszámlálhatatlan "Túr" szógyökérbő l képzett más helységnév köríti Zemplé nben is van egy Turán, ahol meg oroszok laknak. - És p é ldá ul Túróc város közelében Larousse "Encyclopedia of Art" cimű, 1962b en megjelent műve szerint megtalálták annak a népnek. amelyiknek az ó-egyiptomiak Tumsciának nevezték hazáját -Ignatius Donelly: Atlantis c. müve egy művészi kivitelű, vallásos szertartásoknál használt fokosát, amit ez a nép, 104

az etruszk, "vál-ás" okozónak, mai magyarsággal hasogatórzak, eredeti nyelvükön váláská-nak nevezett (a csallóközi magyarak még ma is így hívják, de a szlovákok már ezt a szót is kisajátítják maguknak): nem esik-e erősen kérdőjel alá, hogy a magyar elnemzetlenítette a szlávokat? Ha pedig végig az intéger Magyarország területén a tót eredetet mutató falvak lakosságának nyelvét nézzük, nem furcsa-e ez a magyart rágalmazó állítás, amikor pl. Zala megyében Tótszentmárton, Tótszerdahely, Tótfalu horvát telepek lakossága még ma is horvátul beszél ... És bár megérthető, hogy Máramarosban, Lengyelszálláson ruszinra cserélték a szót, de hogy Tótszállás ( Szolnokdoboka), Tótvárad (Arad), Alsótótfalu (Bihar), Krasznatótfalu ( Szilágy), Kolozstótfalu ( Kolozs megyében) és még igen sok szláv telep oláh ra cserélte fel nyelvét, bár a magyaroktól kapott otthont és kenyeret, ha megérthető is, de józan ésszel magyarosításnak nem nevezhető ... Nincs időnk felsorolni a szlovák iskolák helyzetét és számát Magyarországon, de voltak éppen olyan számarányban, mint pl. a magyaroknak, azzal a különbséggel, hogy ezeket _ mert a magyartalanító Habsburgok érdekeit szalgálták -, csak három középiskolájuk bezárásával zavarta meg pánszláv mozgalmuk miatt a hatóság ... A Magyarországra menekült szerbeknek pedig 1777-ben már többszáz elemi iskolájuk volt, az 1800-as évek elején pedig voltak szemináriumaik és 12 könyvtáruk is, viszont a balkáni szerbeknek még 1815-ben is összesen csak három. elemi iskolájuk volt. Ausztria, Németország és más nyugati állam is tele van szláv hangzású családnevekkel , de ezek között egy sincs, aki beszélné őseinek a nyelvét! Hogyan állíthatja tehát bárki ezen a világon, hogy a magyar elnemzetleníteae a hozzá menekült idegeneket? Hajdan észrevették és bevallották ezt a szlávok is. Az említett V alesiusnak egyik tanítványa, J esserzius György, lefordította egy magyar lelkész segítségével az 1736-ban m egjelent Margittay-féle énekes-könyvet szlovákra, amit aztán Debrecen városa a saját költségén ajándék gyanánt kiadott olyan számban, "hogy núrzden tátrzak 105

juthasson belőle". A szlovákok hálából a könyvnek első lap jára mottó gyanánt ezt nyomtatták magyarul: Legyen dicsőítve Isten, hogy itt, ezen a vidéken nzi tótok is énekelünk, I st ennek zengedezhetünk .. . "Ezen a vidéken", azaz Magyarországon, ami kivétel volt a többi ország közül! És nemcsak a kálvinisták, hanem mások is megtették az ilyent. 1793-ban a katolikus főurak és főpapok támogatásával alakult meg Nagyszombatban az első szlovák irodalmi társaság! Csehszlovák-magyar kapcsolatok És mégis jött Trianon' De ezután aztán nem cseh és szlo· vák, hanem csehszlovák lett a magyarsággal való kapcsolata ennek az egymás mell é sodródott két népnek a történeti vonalon is ... Annak a milyenségéről azonban még az emberiség történetében sem volt példa. A magyar kormány hivatkozással az ún. fegyverszi..ineti szerződésekre, azzal nyugtatta meg a magyar nemzetet, hogy a cseh megszállás csak átmeneti jellegű, amellyel szemben minden ellenállás az entente iránti bizalom megsértése, ami az ország létérdekének a veszélyeztetése. Csak amikor a magyarság jóhiszemüsége folytán a "megszálló" csapatok a cseh stratégiai demarkációs vonalakat is átlépték és közeledtek az ország szívéhez, látta végre kormányunk szükségesnek, hogy tiltakozzék, amikor aztán megdöbbenéssel értesült a fegyverszüneti szerződés olyan magyarázatáról, hogy az csupán az ország déli részeire vonatkozik és n em érinti a Felvidéken folyó egyoldalú "hadműveleteket" . . . Így aztán, bár a háborúskodás az entente hatalmak mindegyikével megszűnt, a cseh megszállá csapatok a békés magyar polgárokat túszok gyanánt elhurcolták, a polgárokat nemcsak a közszabadság, hanem a legelemibb emberi jogok gyakorlásában is korlátozták. Az iskolai tanítást beszi..intették, a pozsonyi egyetemet bezárták, a tanárokat rendőri felügyelet alá helyezték, a megszál106

lott városokra százezreket, sőt milliókat kitevő hadisarcot róttak. A "rendfenntartásra" hivatott csapatokkal együtt jártak a "bandák", amelyek nyilt utcán megbecstelenítették az asszonyokat, lányokat . . . Botbüntetést alkalmaztak, amely - mint kétségbevonhatatlan bizonyítékok igazolják - , egyenesen őrületbe, majd halálba kergette a megalázottakaL A törvényhatóságok helyiségeiben hivatalos nyilatkozatok hangzottak el : "itt többé magyar szó nem fog elhangzani!" Egy maga sabb állású katonatiszt Eperjesen azt mondta: "A magyarak 1negérdem lik sorsukat, ha ezer esztendőn át nem tudták 1nagyarrá tenni az ország egész lakosságát. Mi három év alatt ki fogunk irtani innen minden magyar szót." És ezeket így, mint kivonatosan felsoroltuk, a Debrecenben és Nagyváradon lakó felvidéki származású magyar polgárok a világ népeihez küldött kiáltványukban, 1919-ben megírtál<. De hiába! A világ vezető nagyságainak sorai között akadtak ugyan, akik a legnagyobb fokú megbotránkozásuknak adtak kifejezést, de a helyzet alig enyhült valamit. Pozsonyban, a Massaryk által felállított ún. "Magyar Tudományos Akadémia" pályázatot túzött ki a cseh-magyar református történeti kapcsolatok megírására. Ezt az előadó is megpályázta, s a pályadíjat a történészek, mint bírálók, neki ítélté k oda, de azt nem fizették ki, sőt a munkájában foglalt adatok miatt a pályadíjhoz tartozó könyvkiadást is megtagadták és meg akarták akadályozni, hogy esetleg ő maga kiadhassa, mert kéziratát kérésére sem adták neki vissza. De megvolt a kézirat másolata és így az előadó mégis kiadta a könyvet maga. Ebből n éhány részletet idéz: "Magyarországból való utánpótlást a csehszlovák kormány betiltotta, illetve csak rövid időre engedte meg azoknak a csehszlovák állampolgár lelkészjelölteknek, akik tanulmányaikat már ott megkezdték. Akiknek azonban idevaló illetősége hiányzott, azok közül némelyeket állásukból elmozdítva az állam területéről kiutasították, másoktól a legminimálisabb léta lapot biztosító fizetést vonták el. !gy aztán a magyarországi teológiák, melyek a cseh reformátusoknak papokat adtak és neveltek valamikor, csehszlovákiai magyar hittestvéreiken nem segíthettek ... "

107

"A békeszerződésekben vállalt kötelezettségeken nyugvó ígéretekkel szemben az 1923. évi ref. konventi jegyzőkönyv 14. lapján így panaszkodik: Református egyházunk tántoríthatatlanul ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy iskaláiban - az államnyelv kötelező tanítása mellett - a tanítás nyelve a gyülekezet istentiszteleti nyelve legyen tekintet nélkül arra, hogy kiteszi-e a 20 százaléknyi kisebbséget (Saintgermaini szerző­ dés I. fejezet 8. cikk; Egyházi tv. VI. t. c., 2. paragrafus). Mély fájdalommal kell megállapítani, hogy Zemplénben, Ungban és Abaúj Tornában egész sereg iskolánk áll üresen a nevelés kimondhatatlan kárára, a szlovák tanítási nyelv erősza­ kolása miatt. Eddigi tanítóinkat az állam megkérdezésünk nélkül elmozdította, s mert szlovákul tudó tanítónk igen kevés van, inkább szünetelteti a tanítást, minthogy a magyar tanító alkalmazását megengedje ... " "A k-i gimnáziumban már másodszor bukott el érettsegin egy tíz éves lelkészi múltra visszatekintő református pap, aki tizenöt évvel ezelőtt jelesen letett érettségi után, mint csehszlovákiai magyar pap, az első gimnáziumtól kezdve újra vizsgázott a gimnázium többi osztályairól is, hogy lelkészi állásában megmaradhasson ... " A második világháború után

De mindezek meg sem közelítik azt, amit a második világháború után követtek el ezek a népek a magyarsággal szemben is. Nem idézi azokat, amiket a szenvedő alanyokhoz tartozó emberek Írtak és adtak közre igazságuk bemutatásául, ellenben idéz egy, a cseh testvérek egyházához tartozó lelkésznek idevonatkozólag a "Krestanska Revue" című cseb egyházi lap júniusi számában megjelent "Beszéltem a magyarokkal" című cikkéből néhány mondatot . Ennek megértéséhez azonban az előadónak még előbb el kell mondania az alábbiakat. A második világháború után 1946. november-december hónapban érte el a magyar-üldözés tetőfokát az úgynevezett 88-as közmunka dekrétum különös módon való végrehaj tásávaL A dekrétum szerint közmunkára kötelezhető minden 108

15-55 éves férfi és minden 18-45 éves nő. A nők mentesek, ha leendő anyák, terhességük harmadik hónapjától, továbbá, akiknek 15 évesnél fiatalabb gyermekük van s a háztartást vezetik és legalá bb egy s zemély ről gondoskodniuk kell. A köz· munkára kötelezettek legfelj ebb egy évet töltenek otthonuktól távol, aztán visszatérhetnek családjukhoz lakásukba, mely távollétük alatt másnak nem utalható ki. A behívások ellen a kézhezvételtől 15 napon b elül fellebbezni lehet ... Ezt a diktátumot azonban a védtelen magyarokkal szemben egészen másként hajtották végre. "A magyaroktól meg kell szabadulnunk és megszabadulunk tőlük, hogy a szlovák föld végre a szlovákoké legyen. Már a jövő héten megkezdjük a magyara k kiköltöztetését Szlovákiából és beállítjuk őket a csehországi mezőgazdasági munkába" - jelentette ki a dekrétum életbeléptetése előtt közvetle· nül a csehszlovák földmüvelésügyi miniszter. Ezek után az újságokból elolvashatta egész Európa, hogy a magyar lakosságú községeket váratlanul f egyveres karhatalom szállotta meg. Katonai és csendőr-alakulatok - ostromállapotszerííen - elzárták azokat a kiilvilágtól, mint például a 10,000 magyar lakosú Somorja esetében, azért, hogy "illetéktelen egyének" s zem· és fültanúi ne lehessenek annak, ami ezután követke zik. A katonasággal egy időben, a népboldogítást núndig nagyon egyéni szempontból végző VNRRA teherautói is nzegjelentek a falvakban, hogy ezeken a katonák az egész lakosságat az állomásra hurcolják . A hatalmas gépko· esik m.otorját állandóan járatták, hogy a za j elnyomja a nők és a gyerme kek jajveszékelését é5 sikoltozását. Aki ellenszegült, azt meztelenre ve tkőz tetve verték el, aztán megkötözve (n em. ritkán dróttal) földobták az autókra és vagonokba. E::. magyaráz za, hogy sok a bekötözött fejíí és testíi férfi a d eportáltak közö tt. November 18-án Köbölk ú ton és Muzslárz 16 e llen szegü lő magyart lőtt e k agyon, egyne k a k ezét szeges bakanccsal t eljesen széttaposták. Akik kétségbeesetten m enekültek a magyar határ felé, utánuk lö völdö ztek . Köbölhí tról 250. Muzsáról 170 családot hurcoltak el .. ." És ezeknek az újsághíreknek igazságá t kéts égbevonni nem lehet, mert íme: Mirejovszky János, a cseh testvér-egy109

ház egyik lelkésze, a Krestanska Revue című egyházi lap említett számában ezt írja: "A külföldi propaganda szörnyűséges történetek e t beszél arról, hogyan kerítette be télen a mi katonaságunk a magyar falvakat és hogyan deportálták az előre meghatározott embereket kíméltlenül, mindenre való tekintet nélkül mezögazdasági munkára Csehországba. Nos, a törté net e része igaz. Nemcsak magyarak mondták ezt el nekem, hanem a cseh katona is, aki segédkezett a műveletnél és aki máig is visszaemlékezik arra, milyen kegyetlen gonosz tél volt akkor. Ezt az akciót cseh katonák hajtották végre és a magyarak úgy tudják, hogy az egész dolog cseh kezdeményezésre történt. Általában mindezt a fájdalmasat, ami történt és történik a magyarokkal, a csehekre hárítják ... Ez a deportálás kemény akció volt, amelyet tekintet nélkül és bután hajtottak végre. Vén öregapákat és nagyanyákat is szállítottak el ... S ez mind pénzbe került s ezt a pénzt valakinek meg kellett fize tni. (Kétségtelenül at-ra céloz a lelkész, hogy a deportált magyarokat pénzért adták el a cseh gazdáknak). De mi, csehek, elvesztettük tiszta lelki ismeretünket I sten és az emberek előtt .. . Ha magyarakrói van szó, akkor sem szabad e lfeledkeznünk arról, hogy emberekről van szó ... " "Ma a magyarak mindnyájan polgári jogok nélkül vannak. E gy r észük reszlovakizált. De nem szabad úgy tekinteni, mintha a szlovák nemzetiséghez emberek tértek volna vissza, akik egykor az utolsó nemzedékek idején elnemzetlenedtek. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a szloválc nemzetiséghez jelentkeztek tősgyökeres magyarak is, akik csak óhajtanak szlovákolcká válni ... Ezek a reszlovakizáltak természetesen ugyanolyan bizonytalanságban élnek, mint azok, akik továbbra is magyarak maradtak és nem tudják, nem kapják-e meg holnap a rendeletet, hogy cihelődjenek fel a Magyarországra való áttelepülésre. A szlovákok nem fogadták őket maguk közé és a magyarak a reszlovakizáltakra megvetéssei tekintenek ... " "Átutaztam azokon a helyeken is, ahonnan a 18. század végén Csehországba és Morvaországba érkeztek a dicsőséges tolerációs prédikátorok, akik az ellenreformáció által össze110

taposott cseh protestantizmust új életre keltették .. . Az em berek t eljes bizony talanságban, meghőkölve, megriasztva élnek ott ... " "Az iskolák csak szlovák nyelvüek és ezekből is csak kevés van és magyar gyermekek nem látogatják őket. Vannak magyar gyermekek, akik négy év óta nem járhatnak iskolába ... " Megdöbbentő azonban ho cry ez a lelleész aki a macryarok' o ' c kal szemben elkövetett kegyetlenkedéseke n megütközik, illetve beismeri azokat, amikor meggyőződik arról, hogy a magyarok az igazságo t, helyzetük revízió alá vételét követelik, akkor így ír: "Láttam, mennyire indokolt a csehszlovákok bizalmatlansága a magyarole irá nt és azt is, hogy mennyire helyénvaló a radikális megoldás a csehszlovák--magyar kérdésben, mert a magyarole között a revizionizmus élő valami ... " Leírja, hogy a Magyarországról áttelepedő szlovákok között állítólag "nyilasok" is vannak, "kiknek Magyarországon ég a föld a talpuk alatt" és ezzel kapcsolatban megjegyzi: " ... mindenesetre felszólítás ez az éberségre és arra, hogy az ördögöt (a magyart) ne a sátánnal (ny ilassal) kergessük ki ... " íme, az Istent emlegető , a keresztény tanokra hivatkozó pap, az igazságot, s ennek érdekében a reviziót kívánó magyart ördögnek minősíti, mert arra gondol, hátha az igazság egyszer mégiscsak győz, szeretné a "veszedelmes ellenséget" radikáZisan elintézni ... De ne beszé ljünk erről se többet. Ivlinden gondolkozó emberséges ember előtt már ezekből is kétségtelenül tisztán áll a magyar sors és a magyar igazság, aminek győzelmét tántoríthatatlan hittel. Istenre, becsületre támaszkodva várja minden igaz magyar. Csak egyet kell megemlíteni m ég, hogy ti. nemcsak az élő magyarságat és a jelen magyari értékeit irtják az igazságot meghamisító ellenségeink, hanem igyekeznek még a történelem r égi magyar nagyságait is kisajátítani maguknak. Példaként Kossuth Lajost és Zrínyi Miklóst említi meg az előadó. Mindkettőjükre vonatkozólag pontosan idézi a hamis állításokat, amelyeket pontról-pontra megcáfol. A legdöntőbb

lll

érvül azonban minclkét nemzeti nagyságunk esetében azok saját kijelentéseit fogadja el. Zríny irő l Montecuccolihoz intézett levelének két monclata alapján megállapítja, hogy "így csak fajmagyar írhatott", Kossuthról pedig - annak turini e lb eszélése alapján - azt mutatja ki, hogy IV. Béla király clonációs leveléből kitűnik, hogy e l ő dj e Glád, ös-szittya származás. De az előadó szerint u gyanolyan fajmagyarnak bizonyította be magát Kossuth Lajos is az egész világ e lőtt", mint Zríny~ Miklós.

Hokky Károly tanácskozási e lnök köszönetet manci Nt. Kúr Géza előaclásáért, majd Szász Béla dr. történészt és közírót kéri fel előadásának megtartására.

2. MAGYARSÁGUNK KISEBBSÉGBE SZORULÁSA ERDÉLYBEN

Erdély közjogi helyzete Szász Béla dr. előadó, hogy a mindenkor nagyon bonyolult erdélyi nemzetiségi viszonyokat megérthessük, b evezetöjében Erdély sajátos közjogi helyzetére mutat rá, amely szerinte 900 év óta állandó. A politikailag szarosan vett Erdé ly, valamin t a tartósan hozzácsato lt területek (Partium, p artes adnexae), sőt a középkor folyamán több ízben az ország egész keleti fele, több mint kilencszáz éven át autonóm terület az egész magyar királyságon b elül. Önkormányzata az ország északi vagy déli részének nem volt, sem a Dunántú ln ak, h anem csak Erdélynek. Tudnunk kell, hogy a m agyar királyság túlterjedt a Dráva és Duna vonalán s hozzátartozott, közvetlenül a királyi hivatalok igazgatása alatt nemcsak Somogy, Baranya túlparti része, hanem Szerém, Valkó, Verőce és Kőrös megyék is, melyeket Mária Terézia uralkodása idej én önkényesen szakítottak el az országtól és neveztek el Szlavóniának, holott Szlavónia addig a Dráva és Száva közé nek nyugati fele volt. D e 112

ennek a területnek sem volt autonómiája, hanem kizárólag csak Erdélynek. Az erdélyi autonómia kettős, mivel a vármegyék közvetlenül a vajda közigazgatása alatt állanak, míg a székelyek és szászok külön autonómiával rendelkeztek az összességen belül. A székely ispán, mint a király által kinevezett személy, nem felel meg a megyék főispánjának, hanem kisebb zászlósúr, az egyes székek a Székelyföldön belül a maguk fiúszékeivel és járásaival a vármegyék megfelelői. A székelyek eredetét sokan vitatták, de a legnagyobb valószínűsége annak az elméletnek van, mely a székelyeket több, különböző hún és bolgár törzs maradványainak tartja. Mivel az avar birodalom bukása után Erdély bolgár fennhatóság alá került a IX . század folyamán, Erdélyt akkoriban a székelyeken kívül bolgárok és azok szláv alattvalói lakták. Mindkét elem, valamint a XI. század folyamán idemenekülő besenyő maradványok összeolvadtak a magyarokkal, mégis akként, hogy Erdély keleti fele a székelyek, nyugati része viszont az Erdélyt birtokbavevő magyar törzs kezére került. Oláhok

Erre az etnikailag homogén területre kerültek azután a XII. század folyamán a különböző német törzsekhez tartozó szászok s alapították meg városaikat és községeiket. Ugyanakkor tűnnek fel először a Kárpátok hegyes, erdős övezetén átszivárgó oláhok, akiket a továbbiakban kívánságukhoz képest az előadó románoknak nevez, ami korántsem jelenti azt, hogy a rómaiak ivadékának tartaná öket. Elszlávosodott és részben romanizált balkáni illyr népség, mint ahogyan elszlávosodott illyr a horvátság. A románok 1000 és 1100 körül tűn­ nek fel az Alduna vonalán, mint állandóan mozgásban lévő. lazán apróbb csoportokra, kisebb nemzetségekre, családokra oszló pásztornép, vlach, blach, olacus néven. Vlach elnevezése van az egészen újkor kezdetéig számos, nem azonos nyelvet beszé lő vándorló pásztornépnek is. Feltalálhatók Zrínyi Miklós korában Horvátországban is. Az oláhságot később szervezik meg nemzeti vezetőik, akik közül számosan magyar nemességet szereznek, sőt egyes 8 lVIagyar Találkozó Krónikáj a

113

családok felkerültek a magyar arisztokráciába is . Magána\. a köznépnek jogi állása alacsonyabb a magya r j obbágyo k é n á l, de zömük kedvező helyzetb en va n, m e rt nin csenek h onvédelmi kötelezettségeik és mive l nehezen m egfogh a tók és sze. gények, actáztatá suk is illuzórikus .

S zászok Hozzájuk hasonlóan a b evá ndorol t szászság se m általánosan védkötelezett, han e m városa fa lain kívül tulajclonk é ppen zsoldosállításra van szorítva. A vármegyék magyar 11emességét viszont á ltalában az ország megtá macl:isa ese té n mozgósítják, ezzel szemben a székelyek, mint a keleti határvédelem ellátói egészükben mindi g védkötele zettele Ez a kérdés azért igen lényeges, mert aki á llandóan h arco l, jobba n pusztul, s a kún, mongol, valamint a többszöri bizá n c i b e törések során elsősorban ők pusztulnak és a hadjáratok fe lvo · nulási útvonala a folyók völgye és a sí k vidék, azok lakói tehát többet sze nvednek. A magyarság, ele főleg a székelység nagyobb véráldozatot hoz, mint a váraik falai mögé húzódó szászok és az erdők rengetegeiben e lbúvó rom á n o le Ha főleg a mangol-tatár dúlá s m eg is ritkította az ország lakosságát, ezt bizonyos határon túl his tórikusaink eltúlozták. Erre az előadó erdélyi viszonylathan csak egy p é ldút hoz fel. Muhi után kb. 15 évvel, a kézdi székelyek, tehá t a s zéke lységnek egy kis része, olyan erős, hogy az újonnan l é t es ülő Aranyosszék számára 20 községre való te lepes t tud adni. M ég ha ezek lélekszáma n em is lenne tö bb 8-10 eze r főnél, akkor is kedvező köve tkeztetés t le het eb b ő l levo nni a székelység emberállományára. Rugonfa lvi Kiss I s tván professzor m eggyőző érvelése szerint a székelység települési t e ri.il e te m essze benyúlik a folyó völgyeken át Moldová ba, valószínűleg egész a Prut von a lái g. Bár a k eleti részt a kúnok benyom ták. A közé pkor végé n a háborúk dúlása, pusztító járványo k ellenére a r észben korunkig fennmaradt községnevek tömege bizonysága annak, hogy a magyarság is sűrű a Maros, Szamos, Kü kü llők völgyeib en. Az 1437/ 38-as és 1514-es j o bbágyláza dáso k során magyar ontja magyarnak a vérét, bár a románok is osztoznak osz114

tályostársaik sorsában. Az első lázadást a privilegizált székelyek nyomják el a vármegyék nemessége és a szászok támogatásávaL Ezért a hála, vagy a jogos büntetés, hogy Szapolyai, Báthory s más vajdák az elkövetkező 80 év alatt a szé· kelyek előjogait igyekeznek elvenni . Az események mögött ma már ideje kutatni azt is, hogy származott hátrány a magyarságra nézve, még akkor is, ha ez a kortársakról előnytelen képet nyújt. De a középkor nehéz századai ellenére a magyarság gyarapodott, az ország közepén százszázalékos többségben volt, a külső területeken is 70-80 %-ban, a Felvidéken, Erdélyben és a Dráván túl is. Pedig nehéz adót fizettünk . Az 1437/ 38-as lázadás legalább 100 ezer ember életébe került s nem sokkal később 70 ezer rabot hurcolt el a török a Maros vonalától délre eső területről. Állandósult a magyarság vérvesztesége 1500 és 1720 között, melyet igen rövid időszakokra szakít meg Bocskay István és Bethlen Gábor és I. Rákóczi György valóban céltudatos magyar nemzetpolitikája. Több kísérlet történt arra, hogy a nemzeti fejedelemség megszűnése és a szatmári béke közötti korszak (1690-1711) idejében megállapítsák az egyes nemzetiségek arányszámát. Erdély és a Partium lakossága kb. 800.000-re tehető, amibő l megközelítő számítások szerint 300-400 ezer a román, ugyancsak 300-400 ezer a magyar és a székely és 100 ezer a szász. Kétségtelenül a románság aránya erősen felment, a szászoké stagnál, míg a magyarak és székelyek abszolút számban is csökkentek. miből

A szász városok meg tudják vásárolni a betörő és hódító a békét, a románok a hegyek között nincsenek úgy kitéve a felvonuló hadseregek pusztításainak, ugyanakkor a magyarak ezreit hurcolja el rabságba a tatár és kímélet nélkül irtják a császári hadak. A székelység veszteségét növeli az a körülmény, hogy ez a nép jogaira büszke és kényes és ezért szembe kerü l uraival, a fejedelmekkel is, akik fő l eg a Báthoryak - , oly keményen bánnak el vele, mint a kü l ső ellenséggel. De ellensége jórészt saját soraiból kikerült nagybirtokos osztálya is, előbh az el őjogaiért folytatott harcban, később a XVIII. században a székelység földjeinek románokka l való r észben i betelepítésekor. Sok ember esik e ll enségtől

115

áldozatul a megújuló j árvá nyok n ak , m e lyek 1710 körül több áldozatot szednek, mint amennyi a Rákóczi vezette szabadságharcnak esik áldozatul.

Hab s burg-t elepítések Így is Kelet-Magyarországon (Erdélyben) a n emzeti egyensúlyt a Habsburgok egészen óriási, amerikai m ére tü b e te le pítései billentették meg, melyekn e k mégha voltak is katonai és gazdasági okai, két ségtel enül egyik cé lj a volt a magya rságnak saját országában való kifosztása a mind e nné l érté kesebb nemzeti vagyonból, a földből. Ez megkezdődött Rákóczi Ferenc óriási birtokainak konfiská lásával, hívei jelentős r észének kifosztásával , majd az ország közé pső és d é li részén lévő elpusztult területek betelepítéséwl. Ezenkívül az 1700 körüli nemzetiségi megoszlás alapján Magyarország nemzeti állam maradt volna. Az előadó nem ré szletezi a t e le pítés történetét, de felhívja a figyelmet arra az általánosan e lte rj e dt közhiedelemre, amely régi országunk pusztulásá t kúnnak, tatárnak, mongolnak, töröknek tulajdonítja, d e n e m is m e ri fel, hogy a legvégze tesebb csapás a történelem folyamán az 1700 utáni ellenséges szellemlí b e te lepítés volt. Sze kfü és híve i m e nteni igyekeztek a Habsburgokat . ső t odáig m e nte k , ho gy III. Károly, Mária Terézia és II. Józse f korát, mint a n e mze ti újjáépítés korszakát igyekezne k feltüntetni. Tervsze rü ség mutatkozott abban, hogy a betelepülő n é metek valósággal b ehálózták az országot, hogy a román és szerb élceket előbbre vitt ék az ország szíve felé, hogy a tótok tömbj ébő l so k ezre t telepítettek n emcsak az ország belsej ébe, Budapes t környéké r e, B ékésbe, Szabolcsba, hanem Bács-Bodrogba, sőt a Dráva-Száva közé r e is. Ugyanakkor a Dráván túli törvé n yhat óságo k k özül Valkó vármegyét m egszüntetté k, pedig egyik e volt a le gnagyobb megyéknek és a két folyó közti terül ete t S zlavóniának elnevezve leszakították a m agya r királyságb ó l. A nyitrai püspök és más világi föl desurak tótokat hoztak a tis z ta magyar Kisalföldre, mindegy volt, hogy katolikus, vagy luterá nus, a lényeg az volt, hogy ne legyen magyar! B á r a b ete l e pülő román tömegek jórésze a voltaképpeni Erdélytől n yugatra , az Alföldre k erült , E rdélyb e is jutott belőlük e lég, e l sőso rban

116

a nagybirtokokra ; B e lső-Szolnokban, Kővár vidékén, Dobokában, a Mezőségen, d e fő l eg a Maros vonalán. Magá ra a székelyföldre is jutott b elő lük H áromszékbe, Gyergyób a, Görgénybe, ami a m egbocsá thatatlan legnagyobb bünök közé tartozott, hiszen volt elég székely és m agyar jobbágy, hogy az elpusztult területeket Erdé lyben b en ép esítse. De még vérünkből való uraink sem riadtak vissza az idegen elemektőL Ha az 1900 előtti földbirtok m egoszlás pontos adatait térk ép re vinnénk, akkor a na gyb irtok ijesztő módon egybeesne a rom á n tömbökkel, legfelj ebb ki kellene egészíteni a szá· szak területeivel, akik ugyancsak bőségesen telepíte ttek le területeiken románokat. Ennek a barokknak nevezett, de sötét századnak az eredménye volt, hogy az idegen ek p ro tekcionizmusa következtében Mátyás korában m ég 80 '/; -ig magyar többségü magyar királyság most nemzetisége kkel keresztülszabdaltan 37%-os kisebbséggé zsugorodott saját ősi országa tcrületén. A telepítések története sok managráfia ellenére m ég ma sincsen felclolgozva. A Horthy-korszak alatt erre bős éges lehető ség nyílt, ele az ún. szellemtörténeti irányza t a távo lbaeső kultúr- és műv ész.e ttörté neti a lkotásoka t favorizálta. Ilyen rö· vid összefoglalásban természetesen csak felületeiben foglalkozhatunk a n emze tiségi m egoszlás k érdésével, összegezve az eddigieket, az erdélyi magya rságnak volt egy hos szú, ötszázados korszaka, amikor gyakori m egpróbá ltatások ellenére is úr volt a maga fö ldj én, a további ké t százados, amikor tartotta magát, azután egy körülbelül 120 éves, amikor tömeges idegen e kkel való b e tele píiése miatt lassan elveszítette szupremáciá ját. Ezt minclenki látta és tudta, de általában az akkori nem· zedékck m ég nem mérték fel a je l ent őségé L A n em esség Werbőczy után Icitermelte a hungárus náció fogalmát, a közjogi nemzetet, mel yhez csak a nemesség ta rtozott hozzá . Tehát a n em-magyat- aj kú bő ségese n, viszont a színtiszta magyar jobbágy n em. Ezt a n emze ti fogalmat 1867 után kiterjesztetté k az ország minden polgárára, minek következtében elő­ állott az a h elyzet, hogy n emze tiségeinknek meg voltak a maguk céltudatosan kifejlesztett külön intézm ényei, csak a m agyarság n é lleülözte ezeket . 117

Minden belső baj ellenére az 1790 és 1920 közötti időszak bizonyos mértékig felfelé haladó tendenciát mut a t. A magyarság teljesítménye annál is inkább nagyobb, mert egész sereg tényező működött össze ellenünk és m égis kísérletet tettünk, hogy saját országunkban a vezető pozic iót visszaszerezzük. Ezek olyan elemi jogokat foglaltak mag ukban, ami lyeneket a United Nations soha állami léttel n e m bíró afrikai népek részére is biztosít. Ez a hosszú időszak a felvilágosodás, a libcralizmus korszaka, az iparosodásé, a nemzetközi k er eskec\e le mé és a mezőgazdaság intenzívebbé válás áé. Egyúttal a nacionalizmus korszaka. Nagybritannia - kivéve Írország déli felét - magába olvasztja a kelta és skót kisebbsége t, sőt magukn a k az íreknek a többsége is angolnyelviivé válik, ha nem otthon, akkor Amerikában. Eltűnnek Fra nciaországban is a kel ták, a déli olaszok, a keleti németek, Németország egységessé amalgamizálódik, de jóval nagyobb területet hódítanak m eg maguknak a spanyolok és a portugálok tengerentúl. B eszéljünk talán az Egyesült Államokról, vagy az Orosz Birodalom.ról? Ha részleteiben nem is, ele általánosságban minde nki táj é kozott efelől.

Az elnyomás és beolvasztás vádja Mégis az 1750-es évektől kezdve folyton fokozódó erővel és gyakorisággal bennünket, magyarokat, vádolnak türelmetlenséggel, azzal, hogy az idegeneket elnyomjuk és b eolvasztani törekszünk, holott n yugodtan lehet állítani, hogy mi vagyunk a legtürelmesebb nép, olyan türe lmes, hogy ez már önmagunk elleni bűnnek tekinthető. Éppen a vádolt nemzedé kek korában került arisztokráciában és középosztályban j e lentős r észéig idegen vezető réteg az élünkrel Ebben a korszakban mindenkivel harcban k e llett állnunk hogy megmaradhassunk. Idegen uralkodóházunkkal, anna!~ idegen és magyar zsoldosaival, nemcsak az arisztokrácia naav b. részével, hanem a nemzetközi osztrák szoldateszkával és olyan gazdasági és hitelpolitikai erőtényezőkkel, akik bennünket. csaknem tökéletes függésben tartottak. É s ez a rabság tartott 1867 után is. Sok mindenről írtak , de általában nem beszéltek és írtak arról, hogy a magyarországi bankok és ipari vál

118

lalatok mögött idegen tőkeérdek e lts ége k állottak, bár ez könyn yen kimutatható. Amint régebben nem a székelynek, vagy a maradék felvid éki kisnemesn e k és magyar jobbágynak adták az elpusztult Magyar Alföld területét le egészen Zimonyig, 1867 után is a magyar és a szé kely volt kénytelen idegenben jobb m egél· h e tést keresni, magá ban Romániában is, amely népfölösJegét országunkra öntötte A dúsgazdag Bács-Bodrog vármegyében a kere ken egyharmad magyarság a mezőgazclasági proletárság soraiban m egh a ladta a 40%-ot ! Ezek szerint a nemzetiségiek voltak az urak , a svábok és a szerbek. A székely népfó lösleg e l egendő let t volna az egész erdélyi m e d ence fe ltöltésére. Ehelye tt priviligiumától megfosztva e l ő bb h atárő rséggé d egradálták, majd kivándorlásra kényszeríte tték. A kivándorlás ijes z t ő h át terérő l egész nagy szakirodalmunk van, bár m ég most is hián yzik egy korszerű történelmi összefoglalás. Hogy mi minden m egtörténhetik nálunk, arra a legj e llemzőbb, h ogy 1927-ben S zekfű Gyula előkelő Ma· gyar Szemléjében, az iparbáró Karnfeld Móric nyiltan aj á nlhatta, hogy n épfölöslegünk vándoroljon ki, mialatt természe tesen a fajmagyarokat kell e tt érteni s nem n emzeti kisebbségeinket! Te h á t olyan 120-130 év volt ez a magyar ságra n ézve, amikor is teni csoda, hogy .i á rván yoktól, n épb etegs ége ktől, kivándorlástól m egtizedelve mégis csak vissza tudtuk szerezni abszolút többségünket határainkon belül. Megdöbbentő, hogy u gyanakkor ez a korszak a legh a ngosabb és legértéktelenebb sovinizmus korszaka. Vágyálma a beolvasztás, nem pedig a saját sorainak m egóvása és szaporítása. Ez a hangosság adta e llen ségeink kezéb e a fegyvert, holott ugyanakkor az á llamn yelvet nem tanítottá k minden iskoláb an. Nemcsak a falvak n épe, h anem a gyá rak munkásai, a kereskedők és iparosok jó része is m eg tudott élni a magyar nyelv ismerete n élkül. Az erdélyi szászok közül p éldá ul sokkal több en tudtak rom ánul, mint magyaru l. Ipari munkásságunk 1890 körül j avarészb en még mindig néme t , cseh és tót. Ugyan akkor a kiváló magyar iparosság egy r észe k énytelen kivándorolni s a magyar iparos és munkás messze id egenben, Amerikában sze . 119

rez becsületet a magyar névnek. Miért nem lehetett ezt a réteget, a magyarságo t az iparosodás szolgálatába beállítani? A magyarság tehát 1918-ban kívülről és belülről is alá volt aknázva, csak a zsinórt kellett meggyújtani, hogy az ezeréves magyar állam szétrobbanjon.

Erdély visszatérésekor Mindezek ellenére 1940-ben, amikor Erdély északi és keleti része visszatért, pusztulásunk az 1910-es és 1940-es népszámlálások egybevetésével még nem lá tsz ik olyan tragikusnak. Két vármegyére nézve ezt az összehasonlítást minden községre nézve az előadó megejtette és annak alapján meri ezt állítani. Viszont az is tény, hogy Dél-Erdélyből nagyszámú magyar vándorolt át a felszabadult területre. Ugyanez volt a helyzet tudomása szerint felvidéki viszonylatban is. A királyi román statisztika megbízhatatlansága miatt nehéz nyarnon követni a magyarság általános veszteségét 1920 és 1940 között. Annyi ma már mégis megállapítható, hogy katasztrófális leromlásunk a kommunista uralom átvétele után következett be. Míg a királyi román politika minclig balkánian kétarcú, tehát clemokráciát és kisebbségi jogegyenlőséget hirelet és kíméletlen sovinizmust és tekintélyuralmat alkalmaz, addig a sokkal sovinisztább kommunista román politika a belső el· lentmondásokat marxista fogással még fokozza. A magyar, német és egyéb kisebbségek mindenfajtájú szervezkeclése tiltott. Etekintetben a románok sokkal szigorúbbak, mint akár a szerbek, akár pedig a csehele Bármely tömörülésre ráfoab ják, hogy nacionalista revizionizmus. Mint monclják, a román népköztársaságon belül minc!en nemzetiség egyenlő elbánásban részesül, ugyanakkor iskolákon kívül hivatalokban és mindenütt a társadalmi érintkezésben tűzzel-vassal románosítanak. Ezeknek az előelei kifogásolták a magyar uralmat, amikor több magyar beszélt románul, mint román magyarul. Ma lassan az egész magyarság kétnyelvűvé válik, mint egykor a csehek Ausztrián belül. A magyar szórványokra ugyanúgy a teljes pusztulás sorsa vár, mint félszázaddal előbb az ókirályságbeli negyedmilliónyi magyarságra. Minden kívülről, tehát Moszkvából jövő kritikát is, vagy panaszt egyszerűen Románia belügyeibe való beavatkozásnak 120

minősítenek.

Ha pedig a kritika nyugatról jelentkezik, mindent egyszerűen letagadnak és azt általában mind Washingtonban, mind egyebütt kénytelenek tudomásul venni. Ma a U.N. az afrikai bennszülöttek jogait jobban védi, mint Európa történelmi népeiből milliókét. A Lex Apponyi annakidején óriási si felháborodást váltott ki nemcsak nyugaton, hanem a szomszédban és a németek egy részénél is. Minden országban viszont magától értetődőnek tartották, hogy az állam nyelvét az iskolában tanítani kell. Kísérelje csak meg valaki itt olyan iskola létesítését, amelyben az angol nyelvet nem tanítják és az Egyesült Államok történeimét és alkotmányát nem ismertetik. Maguk a románok, akik legjobban fel voltak háborodva a Lex Apponyi miatt, annakidej én az állami támogatást elfogadták s most legjobb esetben párhuzamos iskolákat engedélyeznek, de a román nyelvet mindenképpen tanulni kell! Ennél is végzetesebb a szervezkedés lehetőségeinek megszűnése és a magyarság gazdasági legyengülése, ami ellenálló erőnk végső maradékát őrli fel. Annakidején az Ignác Rózsa által oly szemléltetően megrajzolt renegát magyar típus ma már nem is olyan ritka_ A Kárpátokon innen is. De nem ragadhatunk ki egyes tüneteket, mint pl. a pusztító magzatelhajtások és terméketlenítések tömeges eseteit. Ezek részletekbe menő, jól kiszámított pusztító eszközök, de a tömeges pusztulás szembeszökően is megmutatkozik. Még 1944-ben kezdődött tömeges gyilkosságokkal és elhurcolásokkal, folytatódott a magyarság kiüldözésével, a Szavjetunió belsejébe és Dobmctzsába való áttelepítéssel, tömegperekkel és bírói ítéletes gyilkosságokkal, a régi magyarság lassú elszigetelé sével, majd az iskolázott magyar réteg, diplomások és iparosok, gyári munkások széttelepítésével az egész regát területé n. A számban kisebb n émetség ezt talán még jobban érzi és valószínű, hogy u gyanúgy, mint a zsidóságot, lassan őket is kitelepítik.

A városok elmagyartalanoclása A nagyméretű indusztriálizálódás következtében körülbelül húsz nagyobb város lakossága amerikai méretekben nőtt. Valamennyiben a magyar elem stagnál, viszont ijesztő arányú a betelepítés román részrőL 1910 és 1956 közölt 19, ma húsz 121

Melléklet Szász B. előa,dásához.

(A következő táblá zat magyar és román hivatalos adotok alapján k észii1t.)

K ELET-MAGYARORSZÁGI NAGYOBB VÁROSOK NEMZETISÉGI STATISZTIKÁJA

.

20,000-en f elüli városok

La koss úg osszes en

l

1869

Kolozsvár Temes;-át-.- - - -

26,638 36,844 Brass ó 27,766 Arad 28,6!)8 -32,725 Nagyvárad Nagyszeben 18,998 Marosvásárhely 13,018 Szatmárné~ 18,353 V aj-da.Jli.m y a d - - ""2,597Resica 7,498 Nagybán ya 9,082 Torela 8,803 - -6;'712 Medgyes Lugos 11,654 P etrozsény 1,728 Miramaross7.iget 8,83::1 Lupény 562 Segesvár 8,204 B esZterce 7,212

Osszesen

l 275 .925

l

1910

l

1956

J

l

1961

J

~épí1910-ben m egoszlás

\l,l5 1,901 1

/ 87,82 8

l 333.386

Népi megos zl ús 1!l56-ban

l

Növl'kcd és %- ban 1910-1!l5G

l

~--

ro mán \ mn.gya r összl al~. l r om ú n ma.gya r

román l magyar

60,80S /154,723 1163,166 7,562 ! 50,704 72,555__ 142,257 1-!7,753 -7)GG l 28,552 .J. l ,0 56 123,824 129,615 11,786 ----u,83-1 63,166 106,460 113,531 10,27!) 46,085 64,16!)- 98,:fJ50- 107,26!) 3,60-1 58,421 33,4S!l 90,-J.~ - 9S,-!17 8,82-1 7,252 25,517 65,194 1,717 2:!,790 71,219 34,892 52,096 60,83 7 986 33,894 36,4!)8 4,520 2, -157 57,155 -----r,789 17,3S4 41,234 -W,079 3,796 2,71 3 35,920 12,877 9,!)92 2,677 3,389- -b-;Gi4 3::1, 614 13 ~55 - - -32 ,!>48 2,729 1,715 8,626 30 ,232 6,227 19,818 6,875 2:l,052 3,230 12,19:1 7,7-18 - 2;oöl 17,:3-12 22 ,3 61 21 ,3 70 2,]-1 :j 21.1 88 8,03-J. 3,6:30 20.:-:63 3,0:~ 1 2,687 11 ,587 3.82-l 20,292 4, 470 13,236 l

l l :339,752

l

74,033 75,855 88,329 58, H -l -35,581 59;835H,G~:l

-

7-1,155 l 15-! 2!>,268 96 202 22,7-12 ·· - · 467 - H 31,850 -68 58,424887 - - o54 579 -50 4,88:! ' 176 -7:) -~ : U l 48,077 15:3 31 ,204 ,19 17:17 = -91 50"2- ~~ - 3 ,80 l 775 ,lG 87!) 903- - -2G'J!l - -27-

l

18,1:l0 2!> ,760 - 2G ,l .il 3,5 1l ~ - ::;ss- ~ - 17!)- - G-i ' l 19,3 :!() 15,32:! ~ 65 :-l -~H i 2:),5::2 G,G57 l7,:):\2 ---rDJ-:.trl 5-12 l ~;j ;j 2!) 4 3,:392- ,~ 20:! l - n18.81 C -=---:fs- fG,éHl O ----s,-222 ~O-! 1 88 ] 2,:) l :1 502- 1- l:HJ 7, 3H -! 4,6:'5 9 lG-l- -5/G l 1 4,:)2:~ -l 29

1---yjo

l

11 ,7 11> ~Q-O;j- -i(i- 1~ l l:l - 11.724 - -2,!lH -5~ ~ ~ --4-

! 630,8 17

l 36+ ,711 l

lU

6I1

!)

A magyarság megoszlása 1910-ben Kelet-Magyarországon: Határsávban magyar cea ...... . . .... .. . .... . . .. 500,000 Székely zöm és az ahhoz csatlakozó magyarság cea 640,000

Szórványmagyar Erdélyben és a Bánátban cca .... 520,000 Szórványmagyar régi Romániában. . . . . . . . . . . . . . . 250,000

ezernél népesebb város 540 ezerről 1,140,000-re ment fel. Ezekben a városokban a magyarság létszáma mindössze 9 százalékkal emelkedett, a románoké viszont 617%-kal! Ugyanezen idő alatt Kelet-Magyarország lakossága csak 19, az ottlakó románoké 45 ?o-ka l szaporodott az ötven éves időszak alatt. Tehát nyilvánvaló az a tendencia, hogy a városokat ki vétel n é lkül elrománosítsák, mert ott az iskolákon és gyárakon és egyéb üzemeken keresztül könnyebb a magyarságat beolvasztani, mint a kis, távoleső falvakban, ahol ez azután később hajtható végre. Mindezt részletesen a mellékelt táblázat mutatja ki. (Lásd a 122. oldalon.) A hatalmas és szakszerűen áttanulmányozható - természetesen Clevelandban hozzá nem férhető - anyagból kíséreljük meg összegezni a kérdést. Átmeneti korszaktól eltekintve a magyar birodalmi politika az Árpádok és részben a vegyesházi királyok alatt pozitív magyar nemzetpolitika. Vagyis, ha eltekintünk a néha érte!· metlen és tervszerütlen idegen betelepítéstől, az ország belsejét s annak előterét magyar és rokon népek töltötték fel. Részben ösztönösen, részben tudatosan ezt a politikát alkalmazták az erdélyi fejedelmek is. Népünk sok katasztrófa köz· ben bőségesen pusztult s ez jobban sújtott bennünket, mint a tótokat és németeket. Mégis a balkáni népelemek állandó beszivárgása ellenére a magyarság szupremáciája az önálló erdélyi fejedelemség megszünéséig biztosítva volt. Ezt a hoszszú időszakot követte országunk egy századon át történő tudatos elmagyartalanítása. A felvilágosodás és a liberalizmus kora kereken 1790-től 1920-ig ugyan javulást hozott, de mivel a közjogi nemzetfogalom elhomályosította az öncélú magyar gondolatot, korántsem volt nacionalizmusunk olyan hatékony, mint a franciáknál, angoloknál, vagy pedig az amerikaiaknáL Súlyos mulasz· tás volt, hogy a fajmagyarság zöme jobbágyi sors alól felszabadulva továbbra is szegény maradt megfelelő befolyás nélkül az ország ügyeinek intézésére, nemkülönben, hogy az ország pénzügyileg 1867 után is függvénye volt a bécsi tökének. Az államnyelv nem vált kötelezővé. A honvédség és az állami iskolák kitünő szalgálatot tettek ugyan, de hatásuk nagyobb lett volna, ha önálló hadsereg az összes fegyverköte123

leseket magyar alakulatokba viszt es ha az állami iskolare ndszer ott is községekig kiterjedt volna, ahol fe lekeze ti iskolák voltak. Az iparosodás, mivel a magya r tőke nem volt független, nem haladt olyan m é retekkel. mint 1920 után csa kn em megszakítás nélkül. A Nyugat senkit sem k én yszer ít arra, hogy ne a saját anyanyelvét használja, ele kényszerít minde nkit, aki érvényesülni akar, az államnyelv tudására. Ez a tát-saclalmi és praktikussági kényszer volt az amerikanizálóelás le gerő­ sebb eszköze, másik a bevá ndorlók széttelepítése az óriási tC·· rületeken. A magyarságat az e lső világháború utáni összeomlás fe lkészületlenül érte. A wilsoni elvekben csak mi hittünk. Ürügy volt az alkalmazásuk a telhetetlen átvágyú cseh, szerb és román imperializmusok lé trehívásá ra . Még kedvezőtlen eb b le tt a helyzet a második világháború utún. Elsősorban azért, me r- t nemzetünk vezetését fajielegen és idegen érdekeket szolgúló réteg vette át. Kéts ég telen ma már, hogy nem minclen t veszítettünk el Trianonban, hanem részben előbb és részben később. Trianon előidézője elsősorban a XVIII. százaeli telepitési politika volt és ugyan ezen korszak tett bennünket a bécsi kapitalizmus függvényévé. A mai helyzet

Sokaktól eltérőerr az előadó a mai hel yze tet sem tud ja olyan egyszerű képletnek tekinteni. A minde nkori leülpolitika végtelenü! bonyolult, finom, összetett képlet. A románok velünk szemben határozo tt előnyben vannak, mert hozzászoktak a rugalmassághoz. Csa knem egyielejűleg szélső lenini vonalat követnek s baráta ik a kínaiaknak, Moszkvának és Titonak egyiclőben. És ugyanakkor felvették a nyugati gazdasági orientációt is. Az 1956 óta, ha lehet, még kíméletlenebb nacionalizmu s ellen még Kádár is szót emelt, ele míg volt némi leh etőség Hruscsov idején, azóta a helyzet kedvezőtlenebbé vált. A román kormány elég bátor ahhoz, hogy szót emeljen az ún. moldovai n ép köztársaság visszaszerzéséért. Hasonlóan nyugtalanító a helyzet nyugati viszonylatban is. Vannak német, francia, angol gazdasági kapcsolatok a Vas124

függöny moge es ezek kiegészülnek az amerikai jelentős érdekeltség-vállalásokkal. Úttörés történt Moszkva felé is és kérdéses, hogy vajon a gazdasági együttműködés és a világpiacpolitika milyen messziremenő koegzisztenciát termel ki. Ezt nehéz az európai népeknek nacionalista nézeteikkel keresztezni. Nyilvánvaló, hogy ezek a közgazdasági kapcsolatok, amelyek széles vezető rétegek érdekeit szolgálják, sokkal nagyobb erővel fognak érvényesülni (a világsajtó szembeszökő elfogultságai erre sok példát nyújtanak), mint a magyar, vagy a többi elnyomott nép kívánságai. Könnyü az afrikai és ázsiai ú j népeknek. Mindkét világrend, mint egykoron Bizánc, kedvüket keresi anyagi eszkö· zök kel. Az egyik vezető erdélyi ember a múltkoriban levelében az erdélyi helyzetet tökéletesen kilátástalannak tartotta. Az elő­ adó válaszában elismerte, hogy az erdélyi helyzet állandó roszszabbaelása letagadhatatlan. Ma mélyponton vagyunk, de bízni kell abban, hogy a részben 1916/ 17-ben, részben 1940 körül intonált világpolitikának is vannak ugyanúgy rései , mint a kommunista világpolitikának. A világtörténelem nagy példa-tára arra figyelmeztet, hogy minden megmerevedő helyzet előbb­ utóbb felborul és hogy ezzel mindig számolni is lehet. Bármennyire is elméletinek látszik ez a megítélés, ez a világtörténelem egyik legnagyobb realitása, másszóval, hogy semmisem tart örökké, így az idegháborús koegzisztenciának is végeszakad.

A tennivaló Talán érdemes volna azzal is foglalkozni, hogy m1 lS erdélyi vonatkozásban a tennivaló . .Az előadó azt hiszi, hogy a tennivalók sokoldalúak s hogy a helyi tennivalókat mindig meg lehet kezdeni, mindenütt és több-kevesebb eredménnyel lehet is folytatni. A tevékeny emberek számára bátorítás, ha ezt a részletmunkát is fontosnak tartják. De mondjuk úgy, a tennivalóknak a zöme, a "felső politika", a diplomáciai munka az nem olyan, amelyet nyilvános előadásban, vagy hírlapi cikkekben lehet tárgyalni. Ellenfeleink - márpedig sok ellenségünk van - , olyan hihetetlen tapasztalattal és ügyesség-

125

gel dolgoznak, hogy mi sem tehe tünk ki minde n kárytát az asztalra. Ez áll erdélyi viszonylatban különösképpen. S a jnos sokszor nem adhatunk hangot fájda lmunknak az erdélyi h e ly· zet miatt, de mindig, amikor alkalom kínálkozik rá, fel kell tárnunk az erdélyi valóságos helyze tet. Soh ase hi gyjük azt, hogy a mi bánatunk különösen érde kli a N yu ga tot, azért sokkal hatásosabb, ha mindenütt azt tárjuk fel, hogy egyenlő jogokat kívánunk a magunk részére az afrikai új n é p ekkel és kimutatjuk, hogy a Duna-völgye kérelésének gyö ke re s rendezése nemcsak az európai n yu gati hatalm a k érdeke, han e m az Egyesült Államoké is . Különösképpen meg kell küzdenünk az üzleti érdekek által vezérelt koegzisztencializmussal. "t?i.J i::r

Hokky Károly tanácskozási elnök köszönetet mond Szász Béla dr. előadásáért, majd a hozzászólók számára nyitja meg a vitát.

3. HOZZÁSZÖLÁSOK NT. KÚR GÉZA ÉS SZÁSZ BÉLA DR. ELŐADÁSAIHOZ

Kossányi Józs ef azokat a különleges szálakat említi, amelyek Nt. Kúr Géza előadóhoz fűzik szinte gyermekkora óta. Ismerteti az előadó írói, lelkészi magyarságvé dő szolgálatát, amelyet a húsz éves cseh uralom idején végzett, majd a köbölkúti, muzsai, az egész mádisföldi és csallóközi magyar irtásról, a komáromi és galántai esetekről mond e l - a szemtanú közvetlen tudomásáva l - megdöbbentő részleteket. De arró l sem hallgathat, mint mondja, hogy a milliós tömbben elszakított felvidéki magyarság sorsa milyen szerfelett nehéz volt a húsz éves csehszlovák megszállás idején. H a n gsúl yozza , csupán a magyar szellem őrtállóinak köszönhető, hogy ez a tömb mindvégig megmaradt magyarnak. A Kúr Gézák, Mécs Lászlók, Hokky Károlyok, Szentiványi Józsefek, Eszterházy Jánosok és Füsi Kálmánok példája és a falusi magyars ág h elytállása őrízte meg a felvidéki magyar tömböt. Örömmel tölti el, hogy a felvidéki magyar szellem az emigrációban is mun-

126

kálkodik, mert a magyarság-szolgálatnak ez az egyik leghelye · sebb útja. Nádas János dr. Nt. Kúr Géza előadásával kapcsolatban hivatkozik arra a tervszerűnek látszó magyarságellenes szlovák támadásra, mely a szlovákok szellemi központjából indult ki és a clevelandi Plain Dealer című napilap hasábjain zajlott le. Az a meggyőződése, hogy a támadás minden jóhiszemű ma· gyart meggyőz a szlovák vezetők barátságtalan magatartásáról és a jövőre is kiható ellenséges felfogásáról. Ezért újból kifogásolja, hogy a közelmúltban elindított angolnyelvű szemle második száma már úgy íróelott (vagy szerkesztődött), mintha magyar problémák nem lennének, holott annak- szerinte - éppen az lenne a legelsődlegesebb rendeltetése, hogy a magyar sérelmeket - másokra nézve nem bántó, tárgyilagos módon - angolul a világ közvéleménye előtt feltárja. Ilyen szempontból az előbb elhangzott két előadást különösképpen értékesnek tartja.

Udvari Gyetván József a magyar országgyűlési naplóból vett idézetekkel mutatja ki, hogy Magyarországon igen sokat foglalkoztak a nemzetiségi, vagy kisebbségvédelmi kérdésekkel, de annál kevesebbet a magyar sorskérdések magyar módon, a magyarság megerősítését eredményező megoldásának lehetőségeiveL A magyarság az ország vezetéséből közép- és felsőfokon egyaránt majdnem kiszorult. Örül, hogy a két előadó ennek okait nyiltan feltárta és történeti adataival utat mutatott a jövő kimunkálására. Linka László elsősorban Szász Béla dr. előadásával foglalkozik. A legteljesebb elismeréssel szól annak pontos történeti adatokkal igazolt, helyes és tárgyilagos megállapításairóL de azokkal kapcsolatban megemlíti, hogy pl. a Mária Terézia uralkodása idején történt német telepítéseknek volt két különleges oka is: részben az, hogy a 150 éves török megszállás idején sok terület lakatlanná vált és így nem volt, aki megművelje a földet, részben pedig az, hogy az akkoriban ElszászLotharingiában dúló hatalmas járványok nyomán kitört éhinség sok embert arra kényszerített, hogy elhagyja ősi hazáját. Többezer került közülük - az előbb említett oknál fogva Magyarországra. Ezek a telepesek és azok ivadékai azonban 127

mindenkor hálásak voltak a magya rságnak azért, hogy befogadta őket és otthont, hazát adott nekik . Az egyik ilyen telepes-csoport tagjai a veszprémmegyei Kolontár közs égben h~­ vő Árpád-korabeli királyi birtokra kerültek, mint földműve­ sek. Ezek közt volt többek közt Orsós Ferenc professzor családja is.

Kossányi Jó zse f megérti az érzelmi alapon elhangzott hozzászólást, elismeri, hogy a Mária Terézia korában végrehajtott német telepítések emberi és gazdasági szempontból mintaszerűek voltak, tudatában van, hogy a telepesek ivadékai közül sokan a magyarság legk iválóbb egyéniségei sorába emelkedtek, ele minclettől függetlenül igazat kell adnia Szász Béla dr.-nak, aki tárgyilagosan kimutatta, hogy ezek a zárt tömbökben végrehajtott német telepítések a magyarság szempontjából nem voltak előnyösek. Palasies Jáno s az erdélyi kérdéssel kapcsolatban megemlíti, hogy valaki a kongresszusban szóvá tette a magya rak sérelmeit. Elmondta, hogy a magyarole Erdélyből elmentek Kádárhoz, aki internáltatta őket. Ebből pedig az következik, hogy Kádárnak az erdélyi magyar sors nem szívügye. Arra kell tehát törekedni, hogy köztudatba menjen: a magyar kisebbség a kommunistáktól segítséget nem várhat. Egy horvát csoport sikerére hivatkozva azt ajánlja, hogy a magyarak is foreluljanak gyakorlatias kérésekkel a kongresszus tagjaihoz. Pl., hogy engedjék meg a magyar szó használatát, nyissák meg újból a kolozsvári magyar egyetemet, adják vissza a magyarak otthonait és elvesztett állásait. Fontos azonban, hogy az adatok minclig pontosak legyenek, a k érése k pedig olyanok, hogy azok teljesítésében. támogatásában büszkeség· gel és bizalommal tudjanak segíteni. Farkas Géza, mint a elevelaneli Amerikai Magyar Székely Szövetség elnöke, Linka László felszólalásához fűz néhány megjegyzést. Az erdélyi szászok " hálájáról" moncl el néhány példát, amely gazdaságilag kiaknázta a Székelyföld fabős égÚ , ele szükségleteinek árucsere útján történő kielégítése elől már elzárkózott és amely a szász tőke papír-, pezsgő- és posztógyárait elsősorban a regáti fogyaszták számára termeltette. Brassó, Kis- és Nagyküküllő, valamint Háromszék egy része 1940128

ben azért nem térhetett vissza Magyarországhoz, mert a szász érdekeltség képviselői Németországba repültek s ott már jóval a bécsi döntést megelőzően követelték, hogy továbbra is Romániához tartozhassanak.

Csegezi József előbb az angolnyelv-ü szemle feladatát fejti ki. Szerinte a Szemle célja nem a különleges magyar célok szolgálata, nem is a magyar sérelmek tárgyilagos ismertetése, hanem egyedül és kizárólag a Duna-medencében élő népek kívánatos együtmüködésének biztosítása, illetőleg előkészíté­ se. Egészen más kérdés - szerinte - a nemzetiségek vi· szonya a magyarsághoz Magyarországon. Elmondja személyes 'élményét' 1931-ben, amikor mint fiatal tiszt Icikerült a m. kir. Ludavika Akadémiáról. Bárhol jelentkezett új beosztásra, mindenütt idegenhangzású nevek viselőivel találkozott, az idegen telepítéseknek a magyarságra nézve káros következményeiről tehát már akkor, személyesen meggyőződött. Linlca László igazat ad Farkas Gézának abban, hogy az erdélyi szászok elkülönülő magatartást tanúsítottak a magyarokkal szemben, de hangsúlyozza, hogy a németek közt is külön testet alkottak. Ez azonban a múlté. A jövővel kapcsolatban szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a szászoknak, a németeknek, az ukránoknak, a lengyeleknek, a cseheknek és tótoknak bankjaik vannak s vannak millomosaik. Nekünk magyaroknak nincs bankunk és talán nincs milliomosunk sem. Pedig Magyarország felszabadításához milliók is kellenek. Nádas Gyula dr. már tíz éve fáradozik egy magyar pénzintézet lé trehozásán. Kövessük a többi náció példáját, mert akkor lesz ezeréves Magyarország és lesz magyar feltámadás, ha a mi millióink is legalább ugyanúgy kamatoznak, mint az övéik. - Csegezi Józs ef felszólalására válaszként az 1921-ben megtörtént soproni népszavazásra hivatkozik, ahol túlnyomóan nén1.etajkú magyar állampolgárok ütötték az első rést a szégyenletes trianoni béklyón. Nádas Rózsa dr. az angol szemle kérdéséhez kíván hozzászólni. Mindkét számot gondosan áttanulmányozta abból a szempontból, hogy nincs-e azokban olyasvalami, ami ellenkezik a sajátosan magyar szemlélettel, vagy a nem magyar szerzök írásaiban olyasvalami, ami a magyar érdekek ellen szál. 9 Magyar T a lálkozó Krónikája

129

Sajnálattal kell megállapítania, hogy mindkét sz
Hokky Károly ugyanazt a véleményét nyilvánítja, minl Nádas Rózsa dr. Ő is talált mindkét számban több olyan állítást, amelynek helytelenségé t, vagy téves voltát be tudja bizonyítani. Néhány példát fel is em lít s azok rövid cáfolatát is rögtön megadja. Nádas Gyula dr. - mint monclja - csak azért k é r szót, mert hivatkeztak rá. Az elmúlt h
Jásokat megelőzni, ezért arra k éri a jelenlévőket, maradjanak a tárgynál, "Erdély e!magyartalanodásá"-nál. Mert emellett mincle n mellékkörülmény eltörpül és ettől függetlenül: a tényállás m eg nem cáfolható. Nem vonja kétségbe, hogy nemzetiségeink közül sokan elmagyarosodtak, de ez nem azt jelenti, h ogy nemzetiségeink többsége elmagyarosodott. Viszont a magyarellenes elemek a nemzetiségek közül kerültek ki. Kivétel nélkül mindegyik közül. A n émetek közül is. Még emlékezh etünk rá, hogy a Délvidéken mi történt 1940 után. Az a kérése, hogy a tárgykörrel kapcsolatban minden érzelmi VO· natkozást kapcsoljunk ki, mert nekünk a valóságos tényállással kell szembenéznünk. Az angol nye lvü szemlére vonatkozóan ki kell jelentenie, hogy az többet akar, mint amit általában menekült-társaink hi szne k. Nem elégszik meg azzal, hogy a magyar bajokat, siralmakat a világ elé tárja. Többet akar. Építeni akar egy elkövetkező középeurópai megoldás érdekében. Egy ilyen megoldás keretében viszont nemcsak mi, magyarak veszünk részt, hanem minden más középeurópai nép is, tehát h elyes, ha azok k épviselői is elmondják a véleményüket a megoldásra nézve. "{;{"'(;{"'(;{

Hokky Károly tanácskozási elnök köszönetet mond az el· hangzott hozzászólásokért és Szász Béla dr. előadó válaszáért. Miután a k é t kitűzött tárgykörhöz több hozzászóló nem jelentkezett, az arra vonatkozó vitát lezárja. Bejelenti, hogy közérdekő javaslat előterjesztése következik. 4. KÖZÉRDEKŰ JAVASLATOK

J . Tájékoztató iroda létesítése

Kaczvinszky Pál dr. az angol n yelü szemlével kapcsolatb a n fe lmcrült észrevételekből indul ki. Véleménye szerint az abban előforduló tévedésekre tárgyilagosan rá kell mutatni. Meggyőződése, hogy a szerkesztő bizottság örömmel ad helyet az ilyen megn yilatkozásoknak, m ert a tudományos jellegli vita a szemlét csak érdekesebbé, vonzóbbá teheti. Köztudomású azonban - folytatja az előadó - , hogy nemcsak a szó-

131

banforgó angol nyelvü szemlében, a "Studies For A Ne\V Central Europe" hasábjain fordulnak e lő tévedések, han em a sajtón keresztül, tanulmányok révén, tudom á n yos müvek útj án mindmáig folyik a propaganda a magyarság e ll en. N e m mindig rosszindulattal, de kivétel n é lkül tévesen. Azt javaso lja ezért, hívjunk életre olyan központi szerveze t e t, mondjuk Tájékoztató Irodát, amelynek az lesz a feladata, hogy tagjai révén állandóan figye lemmel kísér minde n sa j tó term éke t és amennyib en a magyarságra n ézve sértő, vagy ártalmas közleményt talál, azt szakszerüen m egcáfo lja, h e lyes bíti . Az elgondolás részleteit m e llőzi. K éri, hogy a negye dik Magya r Találkozó elvileg járuljon hozzá az említett Tájékoztató Iroda felállításához, a részletes terv kidolgozásával, a tulajdonképpeni szervezéssel, valamint a müködés meg indításával p e di g bízza meg a Magyar Találkozó Allandó Titkárságá t. N ádas Jáno s dr. örömmel üdvöz li a javas latot, amelynek alapve tő kérdéseiről az Amerikai Magyar Szövetségnek j e lentést tett. Az Ameri kai Magyar Szövetség el is fogadta a javaslatba hozott Tájékoztató Irodá hoz hasonló sze rv lé te sítésének gondolatát, Kaczvinczky Pá l dr. javaslatát tehát nem csa k támogatja, hanem - h a a Magyar Találkozó az elgondolást magáévá teszi - a Tájékoztató I roda adminisz trálását is vállalja, Kaczvinszky Pál dr.-t pedig, aki lVIagyarországon alispán volt, tehát közigazgatási szervező szakem b er, a nyilvánosság előtt telkéri, hogy álljon ennek a munkának az é lé re. A jelenlévők mindkét javas latot egyhangúlag elfogadják. 2. Tiltak ozás a magyar népirtás ellen

Fazakas Ferenc a magyaro rszági abortusz-rendelet h á trányos n épesed ési következményeinek részletes ismertetése után több gyakorlati javas latot tesz. Az emigrációban különösképpen fontosnak tartja a magyar iskolák támogatását, ezek közt is lege l sősorban a bajorországi maevar leányint e rn átus megvalósításának adományok révén t ör ténő elősegítését, va lamint a magyar cserkészet minél nagyob b fokú m ege rősít ésé t. Az otthoni magyarság véde lm (! céljából felveti a bölcső­ dék támoga tásának gondolatát, erő telj es sa jtópropaganda kJ fe jtését az abortusz-rendelettel szemben, az tán javasolja, hogy minden magyar egyesület (asztaltársaság is) vegyen pártfogá132

sába egy-egy sokgyermekes családot s azt rendszeresen támogassa leüldeményeiveL Nádas Jáno s dr. behatóan foglalkozik Fazakas Ferenc javaslataival, különösen a gyakorlati megvalósítás lehetősége szempontjábóL Nagyon helyesli a széleskörű sajtó-propaganda kifejtését, valamint az erkölcsi felvilágosítás, öntudatra nevelés eszközeinek legszé lesebbkörű alkalmazását mind az emicr"' rációban, mind pedig az otthon felé. Egyébként Fazakas Ferenc javaslatait nagy örömmel üdvözli, sőt azt kéri tőle, hogy a sajtó-propagandának ő maga álljon az élére.

Az írásban beküldött hozzászólásole közül Sisa István a 'Magyar Élet' hasábjain Quo vadis Hungaria? Vészkiáltás egy elvetélt nemze t ügyében" címmel megjelent, pontos statisztikai adatokkal alátámasztott cikke végén, az otthoni magyar írók (elsősorban Kodolányi János) vészkiáltásának ismertetése után megállapítja, hogy: "Miután az otthoni írók vészkiáltása gyakorlatilag eddig süket fülekre talált, a külföldön élő magyarságra vár a feladat, hogy nemzetmentő akciót kezdjen és megállítsa önelpusztítás útjára lépett népünket. Az idekint élő százezrek riadáztatását újságok, folyóiratok, szószékek, rádióállomások révén heteken keresztül el lehet végezni . Nemzetiségi akciónknak elsősorban és közvetlenül a magyar nép felé kell irányulnia. Személyes levelek százezreibe szőtt, rádiókan át hazafelé sugárzott intés, kérés és vészkiáltás formájában: Quo vadis Hungaria? Külföldön élő világhírü tudósaink, íróink és művészeink a maguk részéről kiilön intézzenek közös kiáltványt a nemzethez és a kormányhoz és tegyék fel az aggódó, figyelmeztető, felriasztó kérdést: Qou vadis Hun garia? A döntés végső fokon nem a kormánytól, hanem a magyar nők és férfiak legszentebb személyes el határozásától függ. A nemzeti ösztön lángj a, ha most pislákolni is látszik, minden bizonnyal fellobbantható bennük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az akcióban a jelenlegi magyar kormányt figyelmen k ívül hagyjuk. Ellenkezőleg . Itt az alkalom, hogy a magyar kormány végre megválaszol133

ja a kérdést: a magyar érdeket képviseli-e e l sőso rban, vagy alárendeli azt egy idegen h a talom szolgál a tán ak. Távira tok , levelek és egyéb alkalmas formában kezdjük e l mi, a leülföldi magyarság az otthoni rendszerre l a "párbeszédet" . En n ek a párbeszédnek egyelőre egyetlen fe lté te le és tárgya lehe t: a születéskorlátozások haladék ta la n b eszünt etése. Mih c ly t ez megtörtént, társadalmi szer-vezeteink bizonyára készségesen folytatják a p á rbeszéelet arról, ho gy a külföldi magva r ság milyen módon segíthetne p é ldául b ö l cs ődéke t é píte ni otthon az újszülöttek számára.

3. Sajtó-propaganda otthon Kovács Lajos dr. töké le tesen egye tért Fazakas F e renccel az abortusz-reneleletre vonatkozó észrevéte le tekint e téb e n, rá kell azonban mutatnia, hogy a tulajdonk éppeni baj n e m ott van, ahol Fazakas Ferenc javaslatai azt orvosoini szá ndé koznak, hanem azoknál a családoknál , ahol nincs gyermek , vagy legfeljebb egy-kettő van. A sokgyermekes csalá dok k é tségtelenül minden támogatás t megérdemelne k, gyakorlatilag azonban innen otthonra ez nagyon nehezen valósítható m eg. Az abortusz-rendelet őket nem érinti. A baj azok nál k ezdődik, akik b ármilyen - akár erkölcsi, akár gazdasági - oknál fogva élnek a szabad, törvénnyel n em tiltott, ső t rendeletileg megengedett magzatelhajtás lehetőségéve L Ennek m egakadályozására erős propagandát kell kifejtenünk. De nem itt, hanem otthmz. Meg kell találni rá a l e h e tő sége t. Tegyü nk határozott, komoly lépéseket az amerikai k ormánynál, hogy a "Magyar Híre k" című kommunista propaganda új ságat csak azzal a feltétellel engedje be Amerikába, ha a magyar kormány is megengedi az itteni magyar lapok otthoni szabad terjesztését. Ilyen útan-módon aztán komoly propagandát fe jthe tünk ki az abortusz-renelelet ellen is . 4. Kimagasló é rtékű magyar közéleti tevék enység elismerése Nádas János dr., mint az Állandó Titká rság vezetője, rö· viden összefoglalja a közérdekíí javaslatok lé nyegé t, megemlíti azokat is, amelyekre vonatkozóan már korábban történ134

tek előterjesztések, majd arra mutat rá, hogy a Magyar Találkozó részéről kezdeményezett Árpád-pályázatokon odaítélt érmek és díszoklevelek az emigrációs magyar életben kimagasló értékű munkát végző egyéneket csak akkor tudják az emigrációs magyar közvéleményen keresztül a magyarság egyetemes megbecsülésére ajánlani, ha azok tudományos, irodalmi és művészeti alkotásaikkal a pályázatokon résztvesznek. Az az érzése, hogy az alkotó magyarokon kívül nagy számban vannak mások is, akik akár magyar közéleti tevékenységükkel, akár gyakorlati vezető, szervező, tanító, nevelő, újító, feltaláló, gazdasági, stb.) munkásságukkal kimagasló értékű szalgálatot tesznek az egyetemes magyarságnak. Helyénvalónak tartaná tehát, ha a Magyar Talá lkozó arra is módot és lehetősé­ get keresne és találna, hogy ezeket a kitűnőségeinket szintén az emigrációs magyar közvélemény fokozottabb figyelmébe ajánlja. Kéri ezért a negyedik Magyar Találkozót, tegye az erre vonatkozó részletes terv és szabályzat kidolgozását az Állandó Titkárság feladatává. Miután a javaslatot a jelenlevők általános tetszéssel fogadják, Nádas Jáno s dr. bemutatja a negyedik Magyar Találkozó zárónyilatkozatának tervezetét, majd a jelenlévők módosító, kiegészítő észrevételeinek gondos figyelembevétele után annak végleges szövegét, amelyet a jelenlévők egyhangúlag magukévá tesznek. Az Állandó Titkárság vezetője mégegyszer köszönetet mond mindenkinek, aki bármilyen vonatkozásban hozzájárult a negyedik Magyar Talá lkozó sikeréhez. Ehhez a köszönethez csatlakozik Hokky Károly tanácskozási elnök az Állandó Titkárság vezetője irányában is, majd a Magyar Hiszekegy elmondása után a negyedik Magyar Találkozó tanácskozásait berekeszti.

135

FÜGGELÉK Zárón y ilatk ozat A negyedik Magyar Találkozó Cleve la ndban (Ohio, USA) 1964. november 27-29 . között h árom n apos tanácskozást tartott, amelyet az alábbi záróny ilatk ozat-t a J rekesztett be: l. Minden eszközzel arra kell törekedni, h ogy a n yu ga ti hatalmak, elsősorban az Egyesült Allamok, a Va s függöny lnÖgötti népek felszabadítását programjukká tegyék, ami a Nyugat biztonságának is egyik előfeltétele. 2. A Magyar Talá lkozó az Egyesült Államok kormányától foko zott véclelm.et kér az idege n uralom alatt, a Magyarországtól elszakított t erülete ken é lő magyarság r észé re, a magyarság ellen elkövetett igazság ta lanságo k és jog talanságok megszüntetése érdekében. 3. A táj ék o ztató tev é ken ység ellátására magya r intézményeket kell teremteni és azokat minclen eszközze l erősíteni és munkaképessé kell tenni. A Magya r Talá lkozó az E gyesü lt Államokban már megl évő ilyen intézmé nynek tekinti az Amerikai Magyar Szövetsége t. 4. Köszönetet mond a kongress zus minclazon tagjairzak, akik magyar kérdésekkel foklalkoznak és fe lemelik szavukat a kommunista rabságban és a kettős elnyomás alatt szenvedó magyarság érdekében. s. Felkéri az emigráció szé les rétegeit, hogy a magya r n épir tás (törvényesített abortusz) ell en foko zottabb mértékb en tiltako zzanak, mert az a magyar nép mesterséges, fokozott mérvű csökkenésére vezet. Eh ben az ügyb e n az ú iságok , rádiók, egyesületi vezetők állandó, haté kony közreműködését kéri. 6. A Magyar Találkozó kéri az Egyesült Államok kormányát, hogy a sajtótermékek kölcsönös cserefo rgalmára vonatkozóan a jelenleg sajnálatosan tapasztalható egyoldalúságot szűntesse meg. Így az Egyesült Államok kormánya a Magyar136

országról kéretlenül és ingyenesen nagy tömegben küldött "Magyar Hírek"-et csak abban az esetben engedje be az USA területére, ha a magyarországi kommunista kormány hasonlóan beengedi a magyar folyóiratokat és újságokat. 7. Helyesnek és szükségesnek tartja a Magyar Találkozó magyar békéltető bizo ttságok életrehívását, amelyek hivatva lennének az emigrációban felmerülő meg nem értések és viszályok megszüntetése érdekében a meggyőzés eszközével az ellentéteket kiküszöbölni. 8. Szükségesnek tartja egy magyar tájékoztató iroda létesítését, amely megfelelő szakértők bevonásával állandóan figyelemmel kísérné a különböző sajtótermékek magyar vonatkozású közleményeit s amennyiben azok a magyarságra - akár tudatlanságból, akár tájékozatlanságból, vagy merő rosszindulatból - ártalmasak, vagy egyébként a valóságnak meg nem felelnek, azokat helyesbíteni hivatott. 9. A Magyar Találkozó elhatározta, hogy a kimagasló értékü tudományos, irodalmi és művészeti alkotások jutalmazására hivatott Árpád érmek és díszoklevelek kiadása mellett a jövőben a kimagasló értékű magyar közéleti tevékenység elismerésére is módot keres. Az erre vonatkozó részletes terv és szabályzat kidolgozását az Állandó Titkárság feladatává tette. 10. Végül a magyar sajtónak és a magyar rádióállomásoknak a Magyar Találkozó támogatásáért őszinte köszönetét fejezi ki. Cleveland, 1964. évi november hó 29. DR. NÁDAS IANOS. a Magya r Találkozó Allarzdó Titkárságü vezetője

1450 Grace Avenue, Cleveland, Ohio 44107

137

Az ötödik Magyar Találkozó (1965. november 26-28.)

"krónikája"

AZ ÖTÖDIK MAGYAR TALÁLKOZÓ ELS() NAPJA - 1965. november 26. l.

A TANÁCSKOZÁSOK MEGNYITÁSA Az ötödik Magyar Találkozó első napjának tanácskozásait 1965. november 26-án, pénteken este 7 órakor, a 'Nationalities Services Center' (1620 Prospect Avenue, Cleveland, Ohio) földszínti termében Nádas János dr. , az Állandó Titkárság vezetóje nyitja meg. Üdvözli a megjelenteket, majd a magyar Hiszekegy elmondása után röviden beszámol az ötödik Magyar Találkozó sikere érdekében megtett intézke d ése iről s az Állandó Titkárság munkájáról. Bemutatja Acsay Dénes dr., Balla András dr., Csávossy Leó dr., Domján Ferenc dr., Ember Sándor dr., Fiók A. Albert, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Ft. Gáspár Márton, Juhász János dr., Kállay Miklós, Kiss Sándor, Kührner Béla dr., Macartney Elemér dr., Mikó István, Mikófalvy Lajos dr., Molnár Sándor, Nagy Frigyes dr., Nyirjesy Sándor dr., Padányi Gulyás Béla dr., Pallós Lóránt, Radisies Elemér dr., Ráttkay Kálmán dr., Sík Lajos, vitéz Sólyom Fekete István dr., vitéz Szathmáry Károly, Szász Emil dr., Székely Imre dr., Teleki Béla gróf, Teleki Mihály gróf, Tornay Károly, Udvari Gyetván József és \Nass Albert üdvözlő sorait, majd az első nap tanácskozásainak vezetésére Somogyi Ferenc dr. egyetemi tanárt és volt magyar országgyűlési képviselőt kéri fel. Somogyi Ferenc dr. köszönetet mond a kitüntető felkérésért, Isten áldását kéri az ötödik Magyar Találkozóra, hogy egymást világos elmével megérthessük, a felmerülő problémákat kellőképpen megvizsgálhassuk és végeredményben egy lépéssei újra előbre juthassunk, majd arra hivatkozik, hogy egy évvel ezelőtt, mint a negyedik Magyar Találkozó első elő­ adója, Zrínyi Miklós gróf, a költő és hadvezér írásai alapján a magyar szemlélet sajátosságait s azok állandóságát igyekezett kimutatni, hogy - mint mondta - talá lkozásunk önmagunkkal eredményesebb lehessen. Úgy érzi, kötelessége, hogy 141

a magyar önismeret szolgálatában most újból Zrínyi Mikló::;t idézze: "Én nem h ízelkedhetem, édes nemzetem, tenéked, hogy hazúgságommal dícsérj elek, mert a prófétaként: Popule meus, qui te beatum praedicant, ipsi te decipiunt; hanem ím megmondom magadnak fogyatkozásaidat . .. " Kötelességét fokozza, hogy éppen az ötödik Magyar Találkozó első ülésének elnöki tisztét kell betölten ie. Az ötödik Magyar Találkozó tanácskozásaival u gya nis elérkezünk a Magyar Találkozók első lustrum-ának végéh ez. Mint köztudomású, a régi rómaiak minden lus trum végén census-t tartottak, számbavették vagyoni és népességi erőá llo­ mányukat, hogy annak ismeretében a censor áldozata után megújult hittel és felfokozott reménnyel indulhassanak az ismeretlen jövő várható és váratlan feladatainak megoldására. Nem óhajt az első lustrum censor-ának szerepére válialkozni, pedig a census, a Magyar Találkozók szellemi erőál­ lományának és eredményeinek számbavétele nemcsak igen érdekes és meglepő, de roppantul tanulságos tényeket is fel és ki tudna mutatni. Csupán három szerény megjegyzésre szorítkozik. A Magyar Találkozók első Justruma folytán szinte kétségtelenül beigazolódott, hogy 1. nem a lekicsinylő megszólás, hanem a felemelő elismerés, nem a szűklátókörű kicsinyesség, hanem az őszinte, nyilt és bátor, nagyvonalú szókimondás hoz bennünket egymáshoz közelebb; 2. nem a mindenáron irányító szervezés, hanem a példaszerűen önzetlen szaigálat szándéka eredményes; 3. nem az "előre", hanem az "utánam" jelszava vonz. Mi nem használunk jelszavakat. Egyszeriíen csak idézzük azt a tudományos megállapítást, hogy az egyik lege rő sebb társadalmi mozgató erő: az utánzás . Büszkék vagyunk arra, amit az Állandó Titkárság vezetője már korábban joggal állapított meg, hogy "a Magyar Találkozó elnevezést ma már széltében-hosszában használják magyar véreink hasonló összejövetelek megrendezésénél." Mélységesen fájlaljuk azonban, hogy sok magyar testvérünk még mindig a délibábole hőse. Fájlaljuk, hogy sok vonatkozásban a történeti régmúlt világban élünk, elméletekben 142

politizá!Lmk és végzünk "tudományos"-nak vélt kutatásokat, hogy nemzeti nagylétünk nagy temetőjéről, Mohácsról elfeledkezünk, hogy Trianon gyászát lassan levetkőzzük s annak minden okát, következményét elhárítjuk magunktól, s még minclig csak azt becsüljük meg magunk közül, akit az idegen é rdele tüntet ki; hogy az idegenek nevetséges dadogását lelkesen megtapsoljuk, "magyar barátságát" szédülten tömjénezzük s a magyar vonatkozású tehetségtelen próbálkozásokat is tűrjük ugyanakkor, amikor kimagasló értékű véreink irodalmi, tudományos, vagy müvészi alkotásait elfogultan aszerint ítéljük meg, hogy melyik, vagy milyen csoporthoz tartoznak. A Magyar Találkozók első Iustruma ezekben a vonatkozá· sokban még eredménytelen. Van tehát bőven tennivalónk a következő lustrum idejére is. Közelebb kell jutnunk a való élethez. Az örök magyar szemlélettel kell megvizsgálnunk a reánk váró feladatokat és megítélnünk az előttünk nyíló való· ságos lehetőségeket. A tárgyilagos értékelés elfogulatlan mérlegelésével: kölcsönösen meg kell becsülnünk egymást. Így a következő lustrum végéig találkozhatunk nemcsak önmagunkkal, de egymással is. Akkor aztán kéz a kézben, egy szívvel-lélekkel, talán soha még nem látott magyar egységgel kiléphetünk a szavak, szónoklatok tengeréből s elindulhatunk a tettek partjain, az alkotások útjain és megkereshetjük, meg is találhatjuk megint helyünket a nap alatt, hivatásunkat az emberiség szolgálatában és illő jutalmunkat öntudatos magyarságunkban. Az az érzése, hogy Ft. Mihályi Gilbert dr. premontrei kanonok, a wisconsini St. Norbert College tudós tanára és az Árpád aranyérem tulajdonosa ezen az úton teteti meg velünk az első határozott lépést, felkéri tehát előadásának megtartására.

2. A MAGYAR SZABADSÁGHARC ÉS A VILÁGPROBLÉMÁK ÖSSZEFÜGGÉSEI

A vándorút találkozóján rabnépünk harca a témánk Ft. Mihályi Gilbert dr. előadó szerint a Magyar Találkozó évről-évre megismétlődő összejövetele jó alkalom az élet ván-

143

dorútján való találkozás ra s egyszersmind felette alkalmas _ arra, hogy kissé elbeszélgethessünk egymás között. Az emigráció szétszóródottságában szükség van személyes eszmecserére. Az igazi baráti légkör és a parlamentárizmus szelleme p edig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az eszmecsere folytán tanuljunk egymástól, egymást gazdagítsuk és megtermékenyítsük. Bár az ötödik Magyar Talá lkozó nem hoz világrengető határozatokat, nem szerkeszt nagyhangú kiáltványokat és nem eredményezi a rabhaza azonnali felszabadítását, mégis pozitív értékű éppen azért, mert a baráti elbeszélgetésekben fogant széleskörü egyetértés boldog tudatában egyikünk sem bolyong az emigráció vándorútján árván és egyedül. egyikünk sem válik beképzelt önimádóvá, hanem képes lesz társként a többivel együttműködve képessége legjavát adni rabnépünk harcának szolgálatára. Téma után nem kell keresgélnünk. Önkéntelenül ráterclődik beszélgetésünk az emigrációs vándorember egzisztenciális töprengéseire és problémáira. Központban természetesen a haza áll, a "kis lak . . . a nagy Duna mentében". Körülbelül 4000-5000 kilométerre átérezzük, amit Petőfink érzett távol otthonátó!: "óh, mily drága e lakocska nékem! Könnyben úszik két szemern pillája, valahányszor emlékszem reája." De mindez nem azért ám, mintha szentimentalisták lennénk, mintha kimondhatatlan honvágy rágná szívünket. Hanem azért, mert "e néphez tartozunk, mely elhagyatott, legelhagyatottabb e föld kerekén"! Ez a tiszta honszerelem az, ami eszmecserénk témáját "a rabhaza harca és a világhelyzet öszszefüggései" probléma-körében összpontosítja. J. Feladatunk szaigálat a természetjog alapján

A rabhaza sorsáért érzett felelősségünk nem holmi "mecr"' bízatás"-okon alapszik, amire oly fontoskodva hivatkoztak egyesek az emigráció bizonyos korszakaiban. Né pünk ügyének képviselete nem gyökerezhetik emigrációs egyesületek monopolisztikus kisajátításában, sem pedig az emigrációba érkezett csoportok kronológiájában, hogy vajon 1945 előtti-e valaki, vagy 1945 utáni, avagy 1956-os. A mi "megbízatásunk" a legautentikusabb, mert a magyar nép fiának veleszületett 144

.jogában és kötelességében gyökerezile Ez a természet megbízatása s mint ilyen : egyetem es, nem évülhet el és nem fakulhat eL É s egyben f üggetlen is, m ert nem jó megélhetést biztosító havi fixért "magyarkoclunk"_ Minclehhez hozzá kell fűzni m ég, hogy a természetjog által reá nk rótt k ö telezetts ég szalgálatot jelent. A levitézlett politikai képvisele tek egyes tagjai azonban álomban ringatták magukat, a mikor a zt képzelték, hogy feladatuk itt kint fix haviért a világhatalom reserve-jeként készen állani, hogy adott pillanatban "hazaplántálhassák a clemokráciát". Nem is törőcl­ t ek ezért igen sokat emigrációs értékeinkkel, p éldául az ifjúsággal. Mi azonban tudjuk, hogy nekünk nem ez a feladatunk. Mi n em arra készülünk, hogy hazavonuljunk szabad Magyarországra és zsíros pozíciók visszavételével avagy biztosításával " demokráciát teremtsünk" a Duna-Tisza közén. Minden ilyen álmodozás, beképzelés és nagyravágyás a leg távolabb van tőlünk. N ekünk u gyanis az a szent meggyőző d és ünk , hogy a szebb jövő az otthoni talajban gvökerezik és az otthoni magyar szíve kb en és lelkekben fogamzik, érik és erősödik. Éppen 1956. igazolja, hogy n épünk politikailag is érett és tudj a, mit kell csinálnia adott pillanatban. Nem parancsszót vár a m enekülőktől, nem vezetést, hanem segítséget. E zeket a napokat itt é ppen annak megbeszélésére szenteljük, hogy hogyan lehetünk ebben a szaigálatban minél eredményesebbek és teljesebbek. Ezt a célt ma este úgy szalgáljuk legjobban, ha megvizsgáljuk a magyar szabadságharc és világunk h elyzetének összefüggéseit, hogy lássuk, hogy a világproblémák segítik-e, avagy h á trá ltatják-e szabadságunk ü gyét. Válaszunk egyben megszabja emigrációs t eendőink irá nyait és módozatait. 2. S zabad ságharcunk eszm.éi

Szalgálatunk tárgya, amint mondtuk, n épünk ü gye, an nak törvényes jogai és kíván ságai. Ezek legutóbb félreérthete tlen módon a n épaka rat erejeként az 1956-os szabadságharcban fejezödtek ki. E zért kívánatos, hogy körvonalazzuk a szabadságharc eszméit, amelynek szolgálatában állunk emigrációs posztjainkon. 10 Magyar T a lállwzó Kró niká i <>

145

Szabad és független Magyarország. Ez volt a sza bad ságharc legalapvetőbb mozgató ereje. Rádiómű sorok b an, utcá k tüntetéseiben, felvonulásokban, pontokba szedett köve te lése k· ben vagy kiáltványokban mindig ugyanaz volt a lé n yeg : "Rus zki, menj haza!" Ez volt Nagy Imre programj ána k a l apve tő része: kilépett a varsói szerződésből és bejclent e tte az Egyesült Nemzeteknek Magyarország semlegességét. De maga Kádár János is ezt vallotta 1956. november 1-i rádióbeszédében (csak az angol szöveg van kéznél): "Our p eop le has proved by shedcling its blood that its head elecicled to su pport to the very end the effarts of the government to obta in the evacuation of Hungary by the Soviet troops ."l Szabad és független Magyarországot követe l t a magym· nép. Követelte magának a telj es önrendelkezés jogát és annak teljes gyakorlását. Tehát n em követelte más jogait. Itt csak egyről volt szó: a magyar nép szuverén jogairól. E z t idézett beszédében Kádár János igy ismerte el: "We no Ionge r want to elepenel on anyone." Vagyis teljes k a tonai, gazdas á gi, kultúrális, politikai, stb. önállóságot követelt a n é p egyeteme. És tegyük gyorsan hozzá: n em háború árán, han em szabad választások útján nemzetközi ellenőrzés, az E gyesült Nemzetek ellenőrzése alatt.

Politikai demokrácia. Mivel a nemzeti szabadság és függetlenség keret, fel k ell vetnünk a ké rdés t : mire akarta a m a gyar n ép használni nemzeti szabadságát? A válasz a szabadságharc vívmányaiban adva van: szólásszabadság, sajtószabadság, p ártalakítási szabadság, stb. Az őt megill e tő jogoka t hoszszú idő után újra élvezhette a magyar. Röviden: diktatúra helye tt n épképviseletet teremtett a szabadságharc. A munk ástanácsok p éldául az üzemi demokrác ia szervei voltale E gypárt rendszer helyett p a rlamentáris d emokrácia volt az eszménykép. Az egész vonalon az elkobzott emberi és polgári jogo k visszaállítása volt a szabadságharc szívügye. Tény az, hogy a n épakarat napok alatt elsöpörte az egy évtized minclen erőszakával kiépített pártdiktatúrát. Ezt többek között Mao Ce-tung is elismertel. Még valamit: mindez nem egyedül Pest munkáj a volt. Ez adta a vezetést, de az egész ország ügye és vívmánya lett: "mi is a n é p oldalán állunk" 146

- visszhangzott Pesttől Záhonyig, ahogy ezt írja emlékezé seiben2.

Szűcs

Sándor le-

Társadalm.i igazságosság. Az 1956-os szabadságharc nem akart vi sszatérni a kommunista megszállás előtti társadalmi rendhez. De egyben határozottan elvetette a kommunista rendszert is. Minden arra vall, hogy a "nemzeti kommunizmus" scm elégítette ki. A magyar nép valami újat, megfelelőbbet, ember-boldogítóbbat keresett. Hogy mi ez, nem forrott ki a maga teljességében, nem lett kerekdeden megfogalmazva, de ott forrott a vágy valami olyan társadalmi-gazdasági rend után , amely minden magyart boldogít. Nem származás alapján, hanem embervolta és egyéni helytállása révén. Ez az, amit oly sokan a "harmadik út3"-nak neveznek. Az előadó ezt a társadalmi igazságosság Magyarországának nevezi. Ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen embernek vagy csoportnak sem lehet előjoga. Sem egyéni, sem csoport-privilégiumoknak nem lehet megtűrt helye. A javaknak minden magyart kell szolgálniuk. A szabadságharc a magántulajdon elvét nem vetette el, de társadalmi kötelezettségét nyiltan hangoztatta és ezért bizonyos javak köztulajdonbavételét (államosítását) magától értetődőnek tartotta. Az egyéni gazdálkodás jogát elismerte, de a szabad szövetkezés jogosságát is fenntartotta. Az individualizmus és kollektivizmus között egészséges egyensúly kialakítását keresték. Ezt a programot Mindszenty bíboros 1956. november 3-i rádióbeszédében röviden így fogalmazta meg: "a magántulajdon jogán állunk, de annak társadalmi kötelezettségeit elismerjük." Csak az köthet bele ezekbe a szavakba, aki nem akarja, vagy nem tudja megáteni a szavak mázsás erejét: benne lüktet a pápai szociális enciklikák tanítása és az ülésező Vatikáni Zsinat - "Az Egyház a mai világban" címen készülő megnyilatkozásának szelleme. Ezt a "társadalmi igazságosság Magyarországának" programját egyik new-yorki újságíró "népjóléti" programnak nevezi. Ez ellen sokan tiltakoznak, mert valami "szocialista" mellékízét érzile Az előadónak nincsen semmi kifogása ellene, hiszen volt ún. "népjóléti" minisztériumunk a Horthy-korszakban, s így a kifejezés nem szükségképpen szélső-bal értelmü.

147

De nincs ilyesmi régi barátja használatában se, hiszen népjóléti állam alatt olyan társadalmi-gazdasúgi rendszert ért, amely az elkerülhetetlen társadalmiasulás és a kötelező perszonalizmus helyes egyensúlyát megteremtve szolgálja az embert. Aki olvasta S zabó Ferenc "Személy és társadalmiasulás Teilhard szemléletében"4 címü cikkét, annak lesz alapo sabb fogalma, hogy miről beszélünk. Fájlalja, hogy nem látja emigrációnkban a társadalmi igazságosság erőteljes és őszinte hangoztatását. Szomorú eléggé, hogy sokan közülünk még mindig a régi idők előjogi kategóriájában gondolkodnak. Emigrációs magyarságunknak pedig nem szabad elszakadni az otthon közfelfogásátóL Politikai demokrácia és társadalmi igazságosság elválasz thatatlanul egybetartoznak. Mindkettő szükséges ugyanis emberhez méltó társadalmi rend felépítéséhez. Nagybirtokok közkonyháin é lő cseléd-családoknak például mit ér a hull ámzó aranysárga búzaföld, ha a gazdag anyaföld áldásaiból ki vannak semmizve? Politikai és gazdasági d emokrácia nélkül a nemzeti szabadság semmitmondó értélc

A n épekkel való sorsközösség. A magyar szabadságharc ban kifejeződött a magyarságnak a különböző népekhez való viszonyáról kialakuló elképzelése is. Nem ugyan a maga véglegesen kidolgozott formájában, de alapelveiben tisztán felismerhető. újságokba n, rádióadásokban többször felmerült a dunai federáció gondolata. Több rádió hangoztatta a románok és a szlávok felé, hogy ami folyik, nem irredenta harc és barátságot hirdetett. Mind szen ty bíboros már említett rádióbeszédében mintegy világosan összegezte a magyar álláspontot, amikor kijelentette, hogy a magyar nép nem harcol egyetlen egy nép ellen, még a Szavjetunió ellen sem. B é kében akar élni a nagyhatalmakkal és átérezve társas voltát a Kárpát-medencében és a Duna-völgyben, együtt akar dolgozni a társ és szomszéd népekkel. Az Európa-egység természet es tagjának érzi magát és többször megvallotta a szabadságharc. hogy harcával ezt az Európát is szolgálj a . Ez az egyeteme'> szolidaritás 1956. h ősi napjainak egyik legszebb vallomás a. Sajnos, e tekintetben az otthon sokkal e l ő haladottabbnak látszik, mint egyes emigrációs csoportok merev és zárt állás148

pontja. Itt még igen sokan merő érzelmi síkon kezelik a kérdést és a Kárpát-medence problémáját sokan közülünk az irredentizmus szellemében. kezelik. Bár senki sem mondhat le az igazságosság igényeiről, a vallásos ökumenizmus világában emigrációs magyarjainkat is áthathatná az, amit politikai ökumenizmusnak hívhatnánk. Egy biztos, túlzott nacionalizmusra és szé lsőséges sovinizmusra nem lehet a békét felépíteni. De egyik vagy másik nép "szupremáciájá"-ra sem lehet alapozni népek együttélését, akár a népek világközösségéről, európai egységről avagy éppen a Kárpát-medence új rendjé· rőlJ is legyen szó.

K eresztény Magyarország kívánsága is kifejeződött. A csepeli munkásoknak erre is volt gondj uk: "kívánjuk az ifj úság valláserkölcsi nevelését." Biztosak vagyunk, hogy ebben és a sok hasonló követelésben nem a "társadalmi" kereszténységet áhították vissza, amely tudott ugyan parádés Szent Istvánnapi körmenetet tartani, de az igazságosság elemi elveiről és a felebaráti szeretet követelményeiről annyiszor megfeledkezett gyárainkban, mezőgazdaságunkban stb. Itt a szívekben élő kereszténységről van szó, amely áthatja a legszélesebb nép· réteget és tudatos kereszténységet teremt a Duna-Tisza táján. Röviden a kereszténységről van itt szó, amely a n ép ügye, ahogy ezt Bé k és Gellért kifejtette "Nép és egyház" címü cikkében6. Továbbá - tegyük hozzá - olyan keresztény Magyarországot akarunk, amely a különböző vallású magyarak test· véri otthona. Nem azért, mintha minden vallás egyformán jó volna, hanem azért, mert a le lkiismereti szabadság minden embernek egyformán kijár és ezért az igazságot őszin tén kereső embernek joga Teremtőjét úgy tisztelni, ahogy ezt lelkiismere tében legmegfelelőbbn ek tartja. Az ún. ökumenikus szellem kötel ező minden magyarra. 3. Segíti, vagy akadályozza a v ilághelyzet szabadságunk iigy é t? Szabadságunk eszméinek megértése önmagában m ég nem elég emigrációs szolgálatra. Ez a szalgálatunk u gyanis nem légüres t érben történik, hanem m egadott történelmi keretben. Ez a ke ret egyben m egszabja az emigrációs munka irányát és 149

módozatait. Ezért té rünk mos t r á ennek a tö rté n e lmi h e lyzetnek megvizsgálására. A z antikommwúzmust m egvetile Az E gyesült Államok b a n ma uralkodó közvélemény az antikommunizmust nem jó szemmel nézi. Ennek több oka van. Az egyik az , h ogy n szd sőséges liberális felfogás azt hiszi, hogy nem a kommunizmus az igazi veszély, hanem a szociális egyenlűtlenség. Ép p e n ezért a szabadságharcost, mint lázasfejü és forró-s zív ü a ntikommunistát, nem veszik komolyan. Ezt nemcsak éretlenek és fe lelö tlen e k teszile Az a nti-k o mmunizmust olyanok is ostorozzák , akiknek jobban k e lle n e látniuk a történések természeté L Se szeri, se száma azoknak, akik az amerikai katolikuso kat vádolják, hogy anti-kommuni s ták. Legutóbb például Bernard Coo k, S. l., a Marqu e tt e egyetem teológusa az ifjúságnak "Krisztus üzene te a II . vatikáni zsinathoz" címen tartott előadásában kritizálta a katolikusokat, hogy háromféle gátlásuk van: "félelem a bün tö l, fé le le m a kísértéstől és félelem a kommunizmustól."

A szabadságharcosban háborúra spelallálót látna k. Az álláspontból logikusan k övetkezik, hogy gyanúval te kintenek az emigráns szabadságharcosra. Azt valahogy "megs zállottnak" tekintik, mert hazája szabadságáért küzd s mive l manapság politikai eszközök r évén erre nagy kilátás nincs, hát ráfogják, hogy háborúra is kész, csakhogy a fe lszabadulás minél előbb megvalósuljon. A h á ború pedig t e rm és ze t szerüleg az egyik legszörnyübb csapás, ezé rt a szabadságharcost eleve lehetetlenné teszik azzal, hogy a háborúra spekulálás vádját rávarrják. Ez a vádaskodás komoly elemektől is kitelik. Egyik ilyen Reverend George H. Dunne, S . J.7 Pacifis ta egyoldalúság. Egy más ik kes erű gyümölcse a hosszú évek szélsős éges liberalis ta irányzatá nak az E gyesült Álla mokban a széltében-hosszában hirdetett és köve te lt pacifizmus. N em azért keserü, mintha a béke nem lenne egyik legnagyobb értéke az emberi é le tnek, hanem azé rt, mert a béke, amit a pacifisták hirdetnek és követelnek, egyoldalú és nem az igazi béke. Így éppen azokat segíti ez a propaganda, akik az ember legbensőbb énj éb en gyökerező b ékevágya t saját maguk önző céljaira ügyesen kihasználják. A pacifisták előbbi

150

elvakul t buzgóságukban kiferclítve idézik XXIII. János és VI. Pál pápákat, de nem vesznek fáradságot, hogy utánanéznének és megértenék: n b éke, amit János és Pál pápák hirdetnek, nem akármilyen béke, nem béke "minden áron", hanem az igazságossá g és az emberi testvériség békéje.

A sajtó tükre és élesztője a szétmállasztásnak. A közvélemény eme ferdeségeinek és veszélyeinek a sajtó hűséges tükre és egyik fő formálója. Sajnos, a tény az, hogy az amerikai Sü.jtó legnagyobb része ilyen. De nem ám csak a politikai sajtó, hanem még a katolikus egyházmegyei sajtó is. Aki többet akar errő l tudni, olvassa e l az előadó két kiadványát. Az egyileS azt mutatja, hogy az amerikai sajtó Mindszenty bíborost állandóan hamis színben mutatja be és inkább őt sürgeti megadásra, mint egy-két jó szót szólna az elnyomott népek jogaié!-t. A másikbálD pedig az derül ki, hogy az amerikai sajtó legnagyobb része messzemenő reményeket füzött az 1964es Vatikán-Kádár "egyezmény"-hez. És itt a naiv reménykedés csimborasszóját olyan egyházmegyék hetilapja érte el, amelyekben tömegesen élnek magyarok. Ez a sajtó nem se gíti a rabnépek ügyét. Állandóan arról ír, hogy a kommunisták "javulnak", s ezzel a középeurópai ügyekről mit sem tudó olvasóban csak növeli világpolitikai tudatlanságát, de nem se gíti állampolgársági felelősségét tárgyilagos információjávaL A kártya a kommunista "lazulásra" van feltéve. De nemcsak a sajtó és a közvélemény ilyen egyoldalú. A hivatalos amerikai politika is sok gyatraságot mutat. Ez főleg abban összegezhető, hogy Közép-Kelet-Európa sorsát az adminisztráció ráhagyja az ún. kommunista "megszelidülésre"lO. Ezért nem is zavarja az ún. detenté folyamatot holmi szabadságkövetelésekkel. Ezért került le az Egyesült Nemzetek napireneljéről és minden diplomáciai tárgyalásról a rabnépek kifejezett ügye. J ól tudjuk, hogy a politika a "lehetőségek művészete", s ezért fő kelléke a rugalmasság. Viszont kérdezzük, mi ad kellő okot annak elhívésére, hogy a Szavjet tényleg szívbéli változáson megy át és mi biztosít, hogy a jelen körülmények között tényleg ez a "ne bántsd virág" módszer a legcélravezetőbb?

151

Ami a kommunista változást illeti, az emigrá n s emb e r nem veheti azt komolyan. Bár a túrizmus kifelé Magyarország ról felugrott az 1953-as 1132-ről az 1963-as 120.161-re, é s befelé Magyarországra az 1953-as 11.137-ről felnö veked e tt a z 1963-as 377.593-ra, jól tudjuk, hogy itt inkább gazdasági meggondolá· sok játszanak szerepet, s nem a szabadság sze rctete. Bontsák le a Vasfüggönyt, akkor majd lehet hinni a szelíclülésnck. Jan Librachll és a The Realities of Cortnnunism s ze rzői l~ is azon a véleményen vannak sok-sok mással együtt, hogy a vá ltozás felszínes és nincsen kilá tás szociális clemok r úciá ra való f,t. fejlődésre.

Ami pedig a "ne bántsd virág" módszert ille ti, n e m hi hetjük a múlt tapasztalatai alapján, hogy ez célrav e zető . E zé rt nem nézhetjük többek közt jó szemmei, hogy az admini sztr:í ció odáig megy, hogy gabonát szállít a Szovjetnek. Igaz, a ga zdaság-kereskedelem mindig is fontos eszköze volt a nemze tközi politikának. Éppen ezt n em látjuk ;:-, z admini s ztrá ció esetében, hogy felhasználná az elnyomó m egszorults ágát az elnyomottak jogainak visszakövetclésére. Ezt az egyoldalú szállítást, amit az adminisztráció azzal okol meg, hogy az éhes kommunis ta veszélyes, míg a jóllakott kezelhető , C. W wT e 11 Nutter, a Virginia egyetem gazdasági tanszékének veze tője "stupid"-nak nevezil 3. S hozzáteszi: "bármit teszünk, szimpátiánknak az elnyomott népek felé kell fordulnia, nem pedig az elnyomók felé." Az előadónak két utolsó nyáron otthon járt barátja is úgy látja: a magyar nép nem veszi jó néven, hogy elnyomóit segíti a Nyugat. Szószerint ezeke t írja: "Sajnos, a Nyugat n e m használja ki az egyetlen és leghatásosabb fe gyvert . . . mindenfelé szidták az USÁ-t és Kanadát, hogy miért adnak gabonát a szavjet blokknak." Mivel az előadónak ez a barútja egyes dolgokat elég rózsás színben ír le, ebbeli tapasztalata és megjegyzése annál hívebben tükrözi az otthoniak érzelmeit. Másik barátja azt tapasztalta 1965 nyarán, hogy "a lelkekért folyó csatát a párt elvesztette, ez biztos. A gazdasági csőd miatt, meg anyagilag is megbukott". Nagy baklövés tehát, hogy ezekből a nehézségekből a Nyugat minden ellenszolgáltatás nélkül kisegíti. 152

A szabad világ kormányai két kulacsosak. Az Egyesült Államokról fordítsuk vizsgálódó szemünket a nagyvilág színtere felé. Itt főleg azt látjuk, hogy az ún. szabad világ kormányai nem tudják kötelességüket a szabadság-szolgaság döntő harcában. Ennek egyik példája az a tény, hogy amíg amerikaiak véreznek Vietnamban, angol, német, olasz stb. hajók vígan szállítanak Észak-Vietnamnak sűrűn lá togatva a bombázásoktól eddig megleírnélt Haipong kikötőt. Másik példája a r hodéziai ellentét a fehér-fekete fajok között. Itt a hatalmon lévő angol munkáspá rt hajlandó a fehérek ellen fegyveres beavatkozásra is, ennek megengedésére kéri az Egyesült Nemzeteket és igéretet kap az Egyesült Államoktól támogatásra. Amíg a háborús eszközök igénybevételét a kommunistákkal szemben mereven elítélik, a rhodéziai fehérek ellen jogosultnak tekintik. Amíg a kommunisták évtizedek óta folyó em. bertiprása ellen nem tudnak hatékonyan fellépni, a rhodéziai fehérek ellen, akik állítólag elnyomják a feketéket, hajlandók háborúzni is. Mindez arra mutat, hogy a szabad világ kormányai nem mernek szembenézni korunk fő problémájával és a köteles szolidaritás elfe!edésével segítik a szabadság esküdt ellenségeit. Az európai egyesülés. Az 1945-ben kimerült Európa lassan kezel újra világpolitikai tényezővé válni. Ebben több tényező játszott szerepet, ele ké tségtelen, hogy az európai szalidaritás felismerése és gazdasági-politikai erővé való válása az egyik legfontosabb. Igaz, hogy ez az egyesülési folyamat csigalassan halad előre és sokszor meg is torpan. Igaz az is, hogy ma még inkább csak Nyugat-Európáról van szó és nem sok szó esik Európa leszakított testéről. Biztos azonban, hogy siker esetén a politikailag és gazdaságilag talpraállott Európa, amelyik a "third force" szerepét fogja játszani a világpolitikában, ellenállhatatlanul fogja vonzani Közép-KeletEurópa rabnépeit is. Ezért csak hívei lehetünk ennek az egészséges fejlődésnek. Ezért fejtegette az előadó ezt már 1956ban megjelent "Európa válsága és megmentése" címü munkájában, amellyel a Magyar Találkozó Árpád aranvérmét elnyerte. Viszont mégse várhatunk mindent Európa egységé től. Ne hagyjunk rá mindent, mert nem tud mindent megoldani. Úgy látszik, hogy feltétlen előmozdítója lesz az egyetemes 153

szabadságnak az öreg kontinensen, de azért például a Kárpátmedencei társnépek együttélését ezeknek a népeknek m a~uk­ nak kell kidolgozniok.

Az egyházak dialógusa az ateista kommwústákkal. Vizsgálódásunknak ki kell terjednie a katolikus egyháznak korunk nagy kérdéseire vonatkozó állásfoglalására is . Itt elsősorban gondol az előadó a II. vatikáni zsinat által jóvá h agyott munkatervre: az ateista kommunistákkal va ló dialógusra, a mit az amerikai lapok annyira felkaptak és propagálnak. Mi sem természetesebb, minthogy az egyháznak küldetése szolgálatában minden ember felé meg kell nyílnia, szinte azt mondhatnánk, minden embernek utána kell mennie. Vagy· is a dialógus az egyház lelkipásztori műköclésének lé nyege. A kérdés azonban az, hogy hogyan dialógizálunk. Mert más és más módszert kell alkalmaznunk aszerint, hogy szerencsétlen idealista, vagy becsapott ateista emberrel állunk szemben, avagy politikai hatalomra törő szervezett ateizmussal, a kommunizmussal. Ha a szé lsős éges liberális Father John B. Sheerin-t olvassuk, akkor nagyon félünk, hogy elvetjük a súlykat és sok-sok hívőb e n aláássuk antikommunista öntudatát. Ez a befolyásos pap-szerkesztő "Sympathy in Dealing with Atheists Sought" című cikkében például ezeket írja : "How did it take root so quickly in Europe? Probably from the unhappy fact that the Christians of the time preseted an image of Christianity that obscured the image of God. Under the pretense of practicing Christianity, they m ade the poor man poorer and left him in economic chains from which Marxism attempted to liberate him."14 Az előadó nem száll vitába az íróval és nem akarja védeni a vádolt keresztényeket. Biztos, hogy nem éltünk mindig keresztényien. De egyedül ezt okolni, erre hárítani a kommunizmus terjedésé t, nagyon veszélyes egyoldalúság. Woltila, Krakkó érsek e jobban ismeri a dolgokat és ő mondta egyik zsinati felszólalásában: "Az ateizmus lehet önkéntes, egyéni elöntés eredménye is . De sajnos, sokhelyütt nem ez a helyzet. A valóság az, hogy egy külső rendszer vagy adminisztráció által hirdetett és alkalmazott kényszer dédelgetett gyermeke. Ez a rendszer fizikai erőszakkal terjeszti elveit." De amíg Father Sh eerin szimpátiát k ér az

154

ateisták részére, nem mutat hasonló érdeklődést az elnyomott n épek jogai iránt. Hivatkozik arra, hogy a Vasfüggöny püspöke i sem háborút akarnak az ateisták ellen, hanem a zsinaton a velük való dialógus mellett n yilatkoztak. Ki akar ugyan háborút? De hogy a Vasfüggöny püspökei mit kértek Rómában, az nem mérvacló érv, hiszen nem nyilatkozhattak szabaclon ott sem, mert a hazameneteliel az esetleges felelősségre­ vonás Damocles-kardja lebegett felettük . Az előadó igen fél, hogy sokat árt a hivők helyes tájékozódása összezavarásában, ha ilyen fejetlenséggel ugrik bele az egyház a kommunistákkal való dialógusba. Még sok mindenről kellene szólni. Többek közt az Egyesült Nemzetekről, De Gaulle terveiről, Vörös Kína és a Szavjetunió viszonyáról, stb. De talán inkább röviden összegezzük vizsgálódásunk eredményét. A manciottak alapján igen vilá· gos, hogy a világhelyzet nem jogosít fel bennünket nagy reTnénykedésre. Nem látunk benne egyetlen tényezőt, ami hatékonyan elősegítené a magyar szabadság ügyét. De hogyan segítené, amikor 1945 óta a szabadság frontja szűkül? Valami nagy baj van a világgal: nem az, hogy a kommunizmus egyre támad, hanem az, hogy az ún. szabad világ nem áll hivatása magaslatán.

4.

Teendőink

irányvo11alai

Számunkra tehát az a legfontosabb, hogy hogyan tudjuk hazánk szabadságának ügyét a megadott történelmi keretben a legjobban szolgálni. Befejezés gyanánt az előadó szeretné felhívni a figyelmet a vizsgálódásunkból közvetlenül folyó pár alapvető szempontra: 1. A helyes tájékozódás az emigráció számára olyan fontos, mint a falat kenyér. A tájékozatlan ügyetlenül és rossz eszközökkel fog munkához. A jól tájékozott képes megtalálni a legmegfelelőbb utakat és eszközöket célja munkálására. A jelenben ne essünk ábrándozásba és naivul ne higgyük , hogy az egész világ a magyar szabadság tettlegesen elkötelezett szövetségese .. 2. Bár 1965-öt írunk, a magyar szabadságharc üzenete, illetve a rabnépünk sorsára vonatkozó helyes információs mun-

155

kának jórészben a felvilágosításra kell összpontosulnia. T együk ezt szóban, írásban, kultúr-művész munkával, ze ne, táncbemutatókkal, cserkészmunkával, stb. Politizálás m agya rul: nem elég! 3. Ismernünk kell reálisan erőinket és befolyásunk méreteit. Az előadó nem érthet egyet Wass Alb erttel, aki azt írta, hogy az 1956-os szabadságharcot nem a magyar szabadságharcosok vesztették el, hanem "a magyar emigráció, amely könnyes szemmel ugyan, de tátott szájjal és szervezetlenül figyelte az eseményeket"l5. Az 1956-os események nem voltak ilyen egyszerűek. A magyar emigráció nem "policy-planning and decision-making" fóruma a világpolitikának, teh á t nem képes közve tlenül és átütően befolyni világesemények irányításába. Az emigráció csak befolyásolni tud, de ez mindig igeniaen korlátozott hatású. Ezt ki.ilönben Wa ss Alb er t maaa is e o érzi. De miután jót vágott hazafiúi érzelmei túláradásában az emigráción, ugyanabban a cikkében Vietnammal kapcsolatban ezt jegyzi meg: "Mi, szabad földön élő magyarok, tehetetlenül szemlélői lehetünk csupán a világtörténelem nagy jeleneteinek." Ez az igaz, s nem a másik állítása. Józanul gondolkodjunk, ha hasznosak akarunk lenni és maradni!

4. Az emigrációs munkánk lényege az igazság szolgálata. Gazdag tapasztalataink birtokában mi előnyben vagyunk a történések kiértékelését illetőleg. A tényeket nem ferdíthetjük el, de nem is mutathatjuk be rózsásabban, mint amilyenek azok valójában. Ezért el kell kerülnünk, amit pl. Nagv Ferenc tett a Catholic Heraid Citizen 1964. december 12-i számában közölt hír szerint: azt állította a Mount Mary leányCollege növendékeinek, hogy a Vatikán-Kádár egyezmény "extremely significant", mert "an outsider has been recognized by a country behind the Iron Curtain". Benne a lányok a magyar ügyek szakértőjét látták, n~ert Nagy Ferenc úgy beszélt, mint "exile prime minister". Es a tény az, ho gy a szakember ködösített és a kommunisták javulásában való hiszékenységet növelte. Mit ér ugyanis a kommunisták papír-elismerése? 5. Jóakarat és buzgóság önmagában még nem elég emigrációs munkához. Naivság és tapasztalatlanság minclent le156

ronthat. Ezért az előadó igen sajnálja, hogy nagy cselekvési apostolsággal megálelott barátja így nyilatkozott: "Próféta nem vagyok, ele annyit ki merek jelenteni biztosan, hogy ha az emigráció - legyen az bár 50 éves múltú is - mellénk áll és munkánkat mind erkölcsileg, mincl anyagilag támogatja, olyan fordulatot teremtünk Magyarország történetében egy év alatt, amilyenre az emigrációban még nem volt példa."l6 6. Tartsuk, amennyire csak lehet, a közérdeklődést a problémák lényegén, ami a magyar nép fliggetlensége és sza badsága. Ezért csodálkoztunk, hogy Varga B éla a new-yorki Heraid Tribune 1964. június 3-i számának egyik cikkében úgy nyilatkozott Donovan amerikai ügyvédnek Titoval Mindszenty kiszabadítására vonatkozó tárgyalása hírével kapcsolatban, hogy Tito hasznos közvetítő lehet Mindszenty kiszabadításában. Varga Bélának tudnia kellene, hogy Mindszenty bíboros nem akarja elhagyni a hazai földet ' miért kellene tehát méo o Titot is erre igénybevenni? Miért nem hangsúlyozza Varga Béla azt, amit a bíboros magatartásával akar mondani, hogy a magyar nép egyeteme szabadságáról van itt szó, nem egyének szabadságáról. A magyar szabadság visszaállításával majd úgyis visszaáll az ő szabadsága is. A magyar ügy nem vöröskeresztes üg.v, nem menekiiltiigy, hanem embe7-i jogok és népek fü gge tlenségének ügye. Az általános helyzet t ehát nem rózsás és az emigrációé sem az. S jól tudjuk, helyzetünk csak nehezebb lehet, ha netán Ázsia elvesznék a kommunizmusnak, avagy itt az Egyesült Államokban jutnának a kommunisták a szóbanforgó konzulátusok nyomán hivatalosan is működési területhez. Akkor azután a new-yorki, chicagoi, clevelandi, los-angelesi, stb. magyarság energiáját nagyban lekötné a kommunisták helyszíni tevékenysége. M égsem Jeremiásokra van sz.üksége emigrációnknak, hanem világnézetileg öntudatos, ernyedetlen szolgálatra. Ez a szolgálat szabadságunk eszméi jegyében áll, ami megcáfolja mindazokat, akik azt hirde tik rólunk, hogy háborúra spekulálunk, hogy elavult politikai-társadalmi-gazdasági eszmék terheltjei vagyunk. Mi népiink jussát követeljük. Azt akarjuk vissza ami minden valamire való népnek drága. S erre a szalgálatra addig vagyunk elkötelezve, ameddig Vas-

157

függöny lesz a világon. Ebben a szaigálatban készek vagyunk elégni. Petőfivel valljuk: "Egy gondolat bánt engemet, ágyb an, párnák közt halni meg. Ne ily halált adj, Istenem! " Hanem lehessünk bástyakő romlott torony alján, kis ép en maradt szegletkő, amin megvethető az új világ: a népek szabadsága és benne a magyar szabadság!

Jegyzetek Ft. Mihályi Gilbert d r.

előadásához

1. The New York Times, June 13, 1957, p. l. 2. "A záhonyi határállomás a forraelalom napjaiban", Kanadai Magyarság, 1965. november 20, 8. old. 3. "Révolution Hongroise et la traisiérne voie", Esprit, 1957, 605-613 old. 4. Katolikus Szemle, 1965. 3. szám, 193-208 old. 5. Mailáth István "Federáció vagy halál", A Délamerikai Magyar Hírlap Évkönyve, 1955. 99 old. - Kovács Zoltá n "Új Magyarország felé", Katoliku s S zem le, l 964. 2. szám, 118-119 oldal. 6. Katolikus Szemle, 1964. l. szám, 1-8. oldal. 7. "There are those among us who still think that war can be the instrument of justice, who, whether they explicitly avow it or not, think that Hungary, or Poland, or the Ukraine can be literated by means of war and who nourish the hope of eventually precipitating a war of liberation ... " "John XXIII's Latest Miracle," Ave Maria, May 4, 1963 . 8. Gilbert E. Mihályi, The Supreme I ssue is Freedom, the Continuing Relevance of Cardinal Mindszenty's Quest for Human and National Rights, (New York: Patria, 1965). 9. Gilbert E. Mihályi, Communists Scu ttie 1964 Vatican-Kádár "Agreement", A Study of the U.S . Press Coverage of an Episode in the Struggle between freedom and slavery (New York: Marbor, 1965). 10. Ezt a tételt George Lichtheírn a Journal of the Historv of Philosophy 1965 áprilisi száma 96. oldalán "The Origin Marxism" címü tanulmányában így fejezi ki: a Nyugat-Kelet ellentét "gradually come to resemble the rather undramatic tension which characterízed Angio-Frank relations during the earlier part of the Victorian era." ll. The Rise of the Soviet Empire. A Study of Soviet For· eign Policy (New York: Freelerick A. Braeger, 1964).

of

158

12. Edited by W. Petersan (Englewood Cliffs: Prentice Hall, 1963). 13. "Thin Communist Hold Peace Key," Milwaukee S entinel, November 18, 1965, p. 2. 14. Th e N ew World, October 15, 196.'i, p. 4. 15. "Magyar Szemm el", Kanadai Magyarság, 1965. augusztus 28. l. oldal. 16. Csendes József, "Mit akarunk?" Detroiti Vjság, 1965. november 26. 2. oldal.

Somogyi Ferenc dr. tanácskozási elnök köszönetet mond Ft. Mihályi Gilbert dr. előadásáért, majd a tárgykörre vonatkozó vitát nyitja meg. A hozzászólókat a jelentkezés sorrendj ében kéri fel észrevételeik megtételére.

3. HOZZÁSZÚLÁSOK FT. MTHÁLYI GILBERT DR. ELŐADÁSÁHOZ Lőte Pál dr. az előadónak azzal a megállapításával kapcsolatosan, hogy a Kárpát-medence problémáját sokan közü Jünk az irredentizmus szellemében kezelik, szeretne rámutatni az irredentizmus szó értelmére. Nem hiszi, hogy az amerikai m agyarság körében b á rki akadna, aki az üres irredentizmussal vádolható lenne. Azok a szervezetek, amelyek a Trianonban elszakított magyar területek magyarságának kérdéseivel foglalkoznak, ezt igen komolyan és igen alapos, valósággal tudományos felkészültséggel teszik. - A hozzászóló másik megjegyzése szerint az előadó keveset foglalkozott a Szabadságharcos Szövetség munkájával. Kérdi, hogy helyesli-e azt és hogy be tudna-e kapcsolódni abba éppen a közelgő tízéves évforduló felfokozottabb tevékenysége során. - Végül az angolnyelvű sajtó megfe l e lő táj ékoztatásának fontosságát hangsúlyozta és felhívta a figyelmet arra a meglepő érdeklő­ désre, amelyet a közelmúltban megindított "A Hét" angol r észe keltett. S zen tmiklóssy Géza dr. arra a kérdésre szeretne választ kapni, mi lehet az ún. harmadik út lén yege. Mi h elyettesíthe-

159

ti a marxi vagy a nemzeti kommunizmust? Né pi kapitalizmus? Vagy revidiált nemzeti szocializmus? Ugyanilyen kérdés az is, mi következik az ún. irredentizmus gondolatának elvetése után. A kossuthi federáció, szövetséges államok rendszere, avagy államszövetség? Fazakas Ferenc nagy á ltalánosságban osztj a az előadó kifejtett nézeteit, mert azok az emigrációt közel ebb hozzák ahhoz a valóság-szemlélethez, amelyre céljaink megvalósítása érdekében feltétlenül szüksége van. Behatóan fog lalkozik az irredentizmus kérdésével. Fel sem tételezi ugyan , hogy annak elítélésével az el őadó le akarna mondani az e lszakított magyar területeken élő magyar véreinkrő l, mégis hangsúlyozo. akarja, hogy amíg a hely telen irredentizmus minden formájá t elítéli, addig rendüle tl en meggy őző dése, hogy a mi n égymillió elszakított magyar testvérünkrő l soha, semmiféle körülmények közt le nem monclhatunk. Éspedig pontosan azért nem, mert az előadó által említett "új világ: a n épek szabadsága és benne a magyar szabadság" ezt a négymillió magyar testvérünket is ugyanúgy megilleti, mint bárki mást. Vudy József örömmel üdvözli az előadó újszerű, harcias, ele ugyanakkor alapos fe lkészültségrő l tanuskodó, tárgyilagos hangját. Kívánatosnak tartaná, hogy az általa felvetett problémákat - esetleges félreértés ek elkerü lése céljából _ tüzetesebben megtárgyaljuk, ha lehet, a tanácskozások keretében ha nem, akkor azokon kívül. ' Csendes Jó zsef dr. különösképpen értékeli az előadást azért, mert bátran kimutatta az emigráció múltbeli tájékozatlanságát és felkészül e tlenségé t. Ez volt az oka annak, hogy a döntésre hivatottak is tájékozatlanok és felk észületlenek voitak. Előre kell gondolkoznunk, minden eshetős ég re kész tervekkel kell rendelkeznünk, hogy - mint mindig - megint Ze ne maradjunk. Az irredentizmus szó mellőzését a hozzá· szóló is helyesli, de ugyanakkor kötelességszerüen figyelmezteti hallgatóit, hogy Kárpátalja területére nekünk feltét len történelmi jogunk van. Más szava kat, más foga lmaka t kell használnunk nekünk is, mint ahogy mások teszik, de a régi célt nem szabad feladni. Annál kevésbé tehetjük ezt, me;t ellenségeink nem változtattak r égi elgondolásaiko n. A románok ma is követelik Magyarország területét a Tisza vonaláia e•

160

a csehek is lejjebb akarnak jönni 1\IIiskolcig. Hazánk területét térképen máris felosztották a századforduló végén mutatkozó népességi aránynak megfelelően, amikor Magyarországon három millió magyarral kevesebb, tehát csak hatmillió magyar lesz. Ugyanígy megvan a térkép Lengyelország újabb felosztásáról is. Ezekkel az elgondolásokkal szemben nekünk most kell felkészülnünk , mert 2000 táján utódainknak erre már nem lesz sem idejük, sem pedig módjuk. Tennivalóink programját most kell kidolgoznunk és jövőre, tíz és száz évre elő­ re, hogy időnk legyen a felkészülésre és megint ne későn legyünk kénytelenek majd síránkozni, hogy igazságtalanságok történtek velünk . Kac zv irzszky Pd! dr. az irredentizmus gondolatával foglalkozik. Szerinte arra szükség volt a múltban, de szükség van helyes értelmezésben - ma is. A múltban azért volt rá szükség, mert a trianoni békeparancs revizióját, rendelkezéseinek megváltoztatását csak b é kés úton remélhettük. Az irredentizmus tehát a múltban a magyar igazság érvényesítésének szükségességét munkálta abban a biztos reményben, hogy a magyar igazságon esett csorba a tárgyalóasztal mellett kiköszörülhető lesz. Nem tagadhatjuk azt sem, hogy a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék visszatérését a magyar közvélemény a két évtizeden keresztül következetesen folytatott irredentizmus politikájának eredménye gyanánt fogta fel. - De a helyes értelemben vett irredentizmusra napjainkban is szükség van, amikor Közép-Európa újjárendezésének kérdésébe kapcsoljuk a magyar kérdést.

Minden rendelkezésre álló eszközzel ki kell kutatnunk és be kell bizonyítanunk, hogy a magyarságnak elévülhetetlen jo· gai vannak bizonyos területekre, amelyeket egyszerűen erő­ szakkal vettek el tőle. Ezt persze nemcsak önmagunk között kell megtennünk, hanem elsősorban a befogadó államok közvéleménye előtt, ahol az idegen nyelvü fol yóiratok, hírlapok, tudományos megalapozottságú müvek és a társadalmi, valamint politikai tevékenység csak együttesen érhet el kiel égítő eredményeket. Nt . Elek Áron - mint mondja - nem akar konkrét kérdéseket felvetni, csak általánosságban szeretné örömét kifel l Magyar Találkozó Króni kája

161

jezésre juttatni az előadó komoly építőszándékkal, bíráló szellemben elmondott fejtegetéseivel kapcsolatban, amelyek - megítélése szerint - felüdítő forrásvízként hatnak a további nagyjelentőségli megbeszélésekre. Kossány i Jó zsef nem tudja elhallgatni, hogy az e lőadás felvidéki emlékeket ébresztett fel lelkében és egy más ik premontreit, Mécs Lászlót juttatott eszébe, aki az előadóhoz hasonló nyiltsággal mutatott rá mindig a közélet fonákságaira és a tennivalók helyes irányára. Különösképpen fontosnak találja a felvilágosító és tájékoztató tevé kenységre vonatkozó észrevételeket.

Kovács Lajos dr. egyetért az előadóval a régi értelmezésü irredentizmus tekintetében. A magyarság - szerinte - enélkül is vonzóerő lesz a Duna-medencében. Ezt a vonzóerőt azonban legelsősorban gazdasági téren kell a lehető legmagasabb fokra felerősitenünk. Az első feladat az ország szabaddá tétele. Ennek érdekében azonban elképzelhetetlenül n ehéz feladatot kell megoldanunk. Meg kell értetnünk a roosevelti propaganda bűvöletében élő amerikai közvéleménnyel, hogy miért kell Magyarországot és a többi Vasfüggöny mögé került államot a Szavjet hatalom köréből kiszabadítani, hogy miért kell Vietnamban amerikai élet- és véráldozattal is m eo·védeni o az emberi szabadságot. Ft. Mihályi Gilbert dr. előadó röviden válaszol a hozzászáJások során felmerült vitásabb kérdésekre. l. Elismeréssel nyilatkozik a Szabadságharcos Világszövetség munkájáról, amely a legfrissebb technikával, a legátütöbb erővel és a legeredményesebben folyik. 2. Melegen érdeklődik minden angol nyelvű sajtómegnyilatkozás iránt, mert az mindenképpen csak szalgálatot tehet a magyarság ügyénele 3. Az előadásában említett "harmadik út" közelebbi jellegére vonatkozóan többet nem tud mondani, mint amennyit gondosan kié rtékelt kutatásainak eredményeként mondott, mert ez az út méa o nem bontakozott ki teljes egészében; inkább csak lázas kereséséről beszélhetünk. 4. Nem rögzíti magát 1956-hoz. A jövő feladataira való állandó felkészülés híve. Az 1956-os szabadságharc vívmányait, megnyilatkozásait azonban feltétlenül a további fejlődés alapjául tekinti. 5. Az irredentizmus szót 162

abban a rossz értelemben használta, amelyben azt több felszólaló is bemutatta. Részletesen kifejti, mi mindenre nem gondol az irredentizmus kapcsán. Nem ad fel jogot, nem acl fel szabadságot és igazságot és a legtávolabbról sem akarja elfelej t eni elszakított magyar vérein ket, de beszédes példákkal mutat rá, mennyi önuralomra, áldozatra, megértésre van szükség ahhoz, hogy "otthon béke legyen", mert leülönben "pokol az élet". Nádas János dr. szeretett volna hozzászólni az előadás­ hoz, de most már csak köszönetet mond érte. A vita során elhangzott az a vélemény, hogy 1956-ban a magyar emigráció nem állt hivatása magaslatán. Hivatalos tudomása van arról, hogy amikor október 23-án a szabadságharc Budapesten kitört, már a következő napon, október 24-én, magyar-Amerika vezető egyházainak lelkészei, az Amerikai Magyar Szövetség illetékes főtisztviselői és még többen mások is négy teljes órán keresztül tárgyaltak Dulles külügyminiszterrel, aki megértette velük, hogy a hivatalos Amerika miért nem támogathatja a magyar szabadságharcot. Az emigrációs magyarságat tehát senki sem vádolhatja azzal, hogy nem tett meg mindent, amit megtehetett.

Somogyi Ferenc dr. tanácskozási elnök köszönetet mond Ft. Mihályi Gilbert dr. előadásáért, a hozzászólásokért s a nagy számban megjelent résztvevőknek, vendégeknek az őszinte érdeklődéséért, majd az ötödik Magyar Találkozó első napjának tanácskozásait berekeszti.

163

AZ ÖTÖDIK MAGYAR TALÁLKOZO MÁSODIK NAPJA -

1965. november 27.

Az ötödik Magyar Találkozó második nappn, 1965 . november 27-én, szombaton délelőtt 9 órakor Nádas János dr., mint az Állandó Titkárság vezetője, üdvözli a m egjelentekeL Nádas János dr. hangsúlyozza, hogy a Magyar Találkozó nem tömeggyűlés, hanem akadémikus jellegű tanácskozás, amelynek eredményeit nyomtatásban is közzé szeretnénk tenni azért, hogy akiket az óriási távolságok leküzdésével együttjáró rendkívüli költségek vagy más oleole megakadályoz tak abban, hogy személyesen megjelenhessenek közöttünk, legalább a tanácskozások lényegéről tájékozódást kapjanak és a felmerülő kérdésekhez írásban hozzászólhassanak. A továbbiakban ismerteti az előző négy esztendőn át kialakult szokásokat, majd a tanácskozási elnök tiszt ének betöltésére Bertalan Kálmán volt magyar országgyűlési képviselőt kéri fel. Bertalan Kálmán tanácskozási elnök tisztelette l és szeretettel köszönti a megjelentekeL A diplomácia eredetileg titokzatos jellegéről , majd később kialakuló különböző ágazatairól ad rövid áttekintést, hogy annak jelentőségét miné l jobban hangsúlyozni tudja, aztán felkéri Száz Zoltán dr. egyetemi tanárt, az Amerikai Magyar Szövetség külügyi titkárát, elő ­ adásának megtartására. l.

KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÜNK INTÉZMÉNYES MEGSZERVEZÉSE AZ USÁ-BAN Száz Zoltán dr. előadó úgy érzi, kissé eltért az eredetilerr :::> kitűzött tárgykörtőL Előadásának inkább azt a cimet adná: ''A z amerikai kiilpolitika és a magyarság é rdeke." 164

Reméli

8zonban, hogy a hozzászólások kiegészítik mondanivalóját s igy végeredményben kialakul a megbeszélések céljaként kitű­ zött tárgykörre vonatkozó á llásfoglalásunk is. Ha felelősségünk tudatában kívánunk hozzászólni a magyarság sorskérdéseihez, s keresni kívánjuk azt a m egoldást, amely a magyar nemzetet a kommunista zsarnokság megkötött ségéből az európai á llamrendszer független tagságához visszavezeti, mi, amerikai magyarok, nem követhetünk el végzetesebb hibá t, mintha a kérdést emigrációs magyar szemszögből tárgyaljuk. Az előadó tudja, hogy a tétel első hallásra idegenszerűen hat. Sokakban közülünk, akik életük nagyobb felét otthon töltötték, akik ma is kizárólagosan az óhaza értékskáláiban gondolkodnak, állítása helytelennek és károsnak tűnik. Ha azonban felülemelkedünk az emócionális jelszavakon, a tisz· ta, sokszor kellemetlen valósághoz, rá kell jönnünk, hogy célunkat kiindulópontunk megváltoztatása nélkül nem fogjuk elérni. Mi hát a célunk? Nem a magunk dicsősége, sem az elmúlt idők magyar politikai jelszavai igazságának egymást biztató igazolása, hanem a magyar n emzet szabadságának, függetlenségének az elősegítése. Amikor a beteg kritikus állapotban van, s bizony a magyar nép nagyobb krízis előtt áll, mint akár Rákosi Mátyás egyeduralma idején, nem leh et számunkra mérvadó, hogy csak az önmagunk politikai álláspontjának megfelelő megoldás t lássuk l e hető nek, s hogy hazaárulóknak, avagy szélsősé­ ges fantasztáknak nevezzük azokat, akik a magyar nép jövőj é t másképpen látj á k. Az egyetlen meggondolás csak az leh et: haszn ál-e a megadott út és módszer a magyar népnek ahhoz, hogy politikai függe tlens égét, anyagi jómódját és erkölcsi erejét ismét visszanyerje. Mint a fiatalabb generáció tagja, szintézise magyar, német és amerikai iskoláknak. Mint ilyen kijelenti, hogy magyarsághz'í szemléle t kialakításához az emigráció politikai atmoszférája n em ad l ehe t őséget. Senki sem vázolta Sajó Sándornál jobban az emigráció önmarcango ló dil emmáját. Ő azt írja a m agyar sorsról:

165

Bágyadtan türni furcsa végzetünk, Mely sírni késztő tréfát üz velünk; S hogy bánatunkat nincs kin megtorofni Egymást vádolni, egymást 1narcango lni! S mikor már szívünk majdnem. megszakadt, Nagy keservünkben, bús szégyenünkb en, Falhoz vágni az üres poharat! Hányszor kellene eszünkbe jutni a költő hasonlatának, mikor képtelenek vagyunk egységbe tömörülni a magyarságra káros világpolitikai fordulatokkarl Hányszor vágjuk egymáshoz a hazaárulás vádjait n yiltan, vagy k endőzötten, hányszor szidjuk és becsméreljük a Nyugatot, hogy nem siet Magyarország segítségére, hányszor lá tjuk a világpolitika tengelyét Magyarországon, s mondjuk keserü meggyőződésse l a 19. századbeli magyar diákmondás külpolitikai equivalensét: Extra H u ngariam non est vita, si est vita, non est ita. A búsmagyarság - bár igaz és hazafias érzelmektől telített - pszichótikus állapotából meg kell kezdenünk a katarzist, amely hasznos tagjává tesz bennünket az amerikai társadalomnak, akkor majd alkalmunk nyílik ténylegesen szalgáini az óhazai magyar nép érdekeit, nem mint emigránsoknak, hanem mint amerikai magyaroknak. A katarzis első eredményének a hungarocentrikus politikai világszemlélet levetkőzésének kell lennie. Mint emigránst, senkit sem vesznek a világhatalmak komolyan. Nincsenek hadosztályaink, nincs nemzetgazdaságunk, melyek engedményekre késztetnék a hatalmakat, s jogilag legtöbbünk nem is emigráns, hanem az Egyesült Államok, vagy más n y ugati országok felesküdött állampolgára. Másodszor meg kell t a nulnunk, hogy csak akkor van politikai jövőnk az Egyesült Államokban, ha mint amerikai magyaro k szálunk a világpolitikai kérdésekhez, amelyek egyike a magyar probléma. Ez nem zárja ki egyáltalán, hogy bennünket ne érdekeljen közelebbről és jobban a magyar és dunamedencei sorskérdés, mint az amerikai problémák D é l-Amerikában, avagy Kongóban. Sőt. az Egyesült Államok népe, pártjai és kormányai elvárják t ő lünk, amerikai magyaroktól, hogy ismereteink folytán mi legyünk az elit, mely az ame-

166

rikai politikát a Duna-medence felé helyzetanalízisekkel, új ötletekkel és kezdeményezéssei irányítja. Ezt a felhívást ma még a magyar emigrációnak csak kis hányada érti meg, s ke· vesen állnak a gátra, hogy amerikai szemszögből, de magyar szívvel befolyást próbáljanak gyakorolni az amerikai politikára Közép-Kelet-Európában. Igaz, hogy jól felkészült rétegeink egy részét idegenkedve fogadták 1956 körül. Igaz, hogy anyagi és ideológiai okokból akadtak sorainkban olyanok, akik a kizárólagosság elnyerése érdekében szükségesnek látták saját honfitársaik befeketítését illetékes hatóságok előtt. S igaz, hogy a második világhá· ború végén sokan ültek amerikai tanácsadói pozíciókban, akik· nek a magyar nép érdekei nem voltak mérvadók tanácsaikban. Ma azonban nem 1945-öt, nem 1950-et írunk, hanem 1965-öt. De semmi nehézség elismerése nem menti fel a magyar emigrációt az alól a vád alól, hogy nem használta ki eddig azo. kat a lehetőségeket, amelyek amerikai-magyar vonalon nyitva voltak, hogy nem tört be az amerikai kormány- és pártkapukon, mert ez sem lett volna lehetetlen, mint egyes kivételek mutatják. S ha az emigrációs meddő viták helyett sokan emigrációs vezetőinkből inkább az angol nyelvet sajátHották volna el tökéletesen, s amerikai befolyásos ismerősöket szereztek volna, nem kellene ma majdnem előlről kezdeni a komoly csatát a magyarság érdekében Amerikában a magyar szabad· ságharc által adott erkölcsi impulzus dacára is. Az előadó tudatában van annak, hogy kemény szavakat használt, talán túlszigorú az ítélet, de ez nem fölényességből, cinizmusból, vagy mindent jobban tudásból fakad. A keserű kritika abból a szeretetből fakad, amely a magyar néphez köti, fájdalmas tudatból, hogy nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy ez a nép bennünk hathatós szószólót kaphasson a világ leghatalmasabab országában, ahol a világpolitikai cselekvőképesség sokszorosan felülmúlja az európai országokéL A savas tintába mártott toll abból a gyakorlati tudatból ered, amelyet az előadó tizenegy évi amerikai politikai múltjából m eritett, abból a kilenc hónapos kongresszusi tapasztalatból, amely 1965-ben mögötte áll, ahol a maga összeköttetései, elgondolásai és tapasztalásai révén kellett azt a kép-

167

viselőblokkot

összehoznia, amelyik idáig lelkiismerete lett Amerikának legalább erdé lyi véreink üldözése tekinteté ben. Térjünk át egy pozitív programra, hisz a múlt hibáinak ostorozása nem hozza meg a jövő eredményét. Bár a világpolitika egyes mozzanatai ellenünk látszanak dolgozni, az elő­ adónak meggyőződése, hogy egységes erővel amerikai vonalon dolgozva, ki tudunk alakítani egy olyan amerikai magyar politikai szemléletet, melyet b ele lehet iktatni az amerikai világpolitikába még akkor is, ha szemléletünknek felvétele az amerikai világpolitika egyes tételeinek módosításá t tenné is szükségessé. Politikát lehet 111ódosítan.i, de forradalom, világháború, vagy alapvető politikai változás nélkül egy világhatalom politikáját nem lehet megváltoztatni, s ezt tudomásul kell vennünk. Mi lenne hát egy olyan politikai elképzelés, amely az amerikai érdekek számára a mai világpolitikai konstellációban elfogadható volna, mégis egyengethetné a magyar szabadság útját? Először is el kell fogadnunk egy hídépítési politikát, de nekünk és nem szláv és ultraliberális tanároknak kell ennek a politikának a tartalmát meg fogalmaznunk. A "hídépítés" kétoldalú játszma. Sajnos, tisztelet a kivételnek, ezt a játszmát kormányunk az elmúlt három év alatt egyoldalúan játszotta úgy, hogy a mérleg legalább nyolcvan százalékban a szatellita kisdiktátorok javára billent. Itt az a feladatunk, hogy kellő alapossággal, részletekben kidolgozzunk egy tervet az Egyesült Államok felé: miképpen lehet az amerikai n épnek és a magyar népnek, avagy akár a román, cseh és lengyel népnek is haszna ebből a politikából anélkül, hogy a vörös uralkodókat hatalmukban megerősítenénk? Az út, amelyet meg kell találnunk, hogy az amerikai gazdasági részvétel, a kultúrá lis kapcsolatok egyenes irányban álljanak a nép szabadság- és emberi jogainak fokozott helyreállításával Magyarországon és az utódállamokban, ahol a magyar kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kell amerikai politikánk élvonalában állnia. Mielőtt a tényleges hídépítés politikai síkon megtörténhetik, fel kell kormányunknak hoznia az orosz csapatok önkényes jelenJétét Magyaroszágon, 168

s meg kell lassan, de fokozott ütemben törni a magyar gazdasági élet teljes kiszolgáltatottságát a Szovjteunió felé külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésével. Ezt Romániával kapcsolatban a nyugati hatalmak már meg is tették. Különös figyelmet kell fordítanunk a kultúrális hídépítésre. Itt arra kell törekednünk, hogy minél több alkalom nyíljék a magyar népnek mind nyugati, mind nyugati magyar sajtótermékek, regények, könyvek, megszervezesere, hogy ne szakadjon el a szellemi kapocs, amely gyéren bár, de fennáll az óhaza és az amerikai magyarság között. A "Magyar Hírek"-kel kapcsolatban amerikai részről a kölcsönösség követelése, a vámok leszállítása az ajándékcsomagoknál, s nem utoljára a nyugati határzár villanydrátos és rendörkutyás rémségeinek megszüntetése, előfeltételei legyenek a hídépí· tésnek. S míg taktikailag ezen a vonalon állunk, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a végcél mind Amerika, mind a mi számunkra a magyar nép önrendelkezési jogának visszaállítása. Ha ezt a célt be tudjuk építeni a hosszútávú amerikai politikába, akkor pillanatnyilag elértük a lehetőt. Ha ez a pillanatnyi cél, akkor módszereinket is meg kell válogatnunk. A módszerek helyzetszerüleg adódnak, nem lehet kategórikusan meghatározni öket. Nem hiszi azonban az előadó, hogy akár egyes személyek, akár egyes csoportok, akár az Amerikai Magyar Szövetség ezt egyedül el fogja tudni intézni. Miután új eszmékkel jövünk, s módosításokat javaslunk, ezt azonnal és egészében a kormánygépezet elfogadni nem fogja. Siker csak akkor lehet, ha a közvélemény és a politika további tényezöit is be tudjuk kapcsoini kampányunkba egy új keletközépeurópai koncepcióért. Itt elsősorban a sa j tóról és rádióról. TV-ről, másodszor pedig az amerikai kongresszus tagjairól van szó. Az elsőnél szükséges egy néhány sajtókommentátor megszerzése, s azonfelül annyi és olyan minőségű helyi politikai és szellemi értékü program megrendezése amerikai-magyar és amerikai szakértők, politikusok és akadémikusok bevonásával, ami híranyagot jelent a sajtónak, s előadási anyagat a rádiónak és TV-nek. Enélkül a kétségtelenül hasznos, de

169

korlátolt jelentőségli szerkesztői levelek se fogják a magyar kérdést az amerikai közvélemény központjába helyezni. Másodszor, szükséges pártpolitikai és társadalmi vonalon egy széleskörű kongresszusi blokk megszervezése, amelynek legalább a kongresszus negyven százalé kát kell lazán és 15 százalékát szorosan összekapcsolnia leülpolitikai koncepcióink támogatására. E vonalon már vannak eredmények, legalábbis az erdélyi magyarság ügyében, s a következő kongresszusi évad ad alkalmat ennek kiterebélyesítésére. Itt is szükséges azonban az amerikai magyarság aktív részvétele a ki.ilönböző államokban, ha politikailag ütőképesek akarunk lenni. A kormánnyal való kapcsolatok kiszélesítése egy másik feladat. Ez csak azután lesz eredményes, ha meggonelolt é s egységes programmal jövünk. Ha nem lesz tíz-tizenöt magyar csoport, amelyik a külügyminiszté riumba szaladgál intranzigens memorandumai benyújtása céljából, hanem megbíznak az Amerikai Magyar Szövetség külügyi bizottságában, hogy az szakértelemmel fogja sorskérdéseinket kezelni. Mert míab a sajtánál a magyar elitnek egész Amerikában való tömeges fellépése szükséges, s míg a kongresszusban szintén egy sok· rétű, bár központilag koordinált akcióra van szükség, a kormánykapcsolatoknál csak egy szervezet képviselheti az amerikai magyarságot. Az előadó azzal a reménytelj es felhívással fejezi be mondanivalóját, amely lényegében programját is tartalmazza, hogy fogjunk mindnyájan össze azért, hogy az amerikai ki.ilpolitika magyar vonatkozású r észeit ne hozzá nem értő, avagy rosszindulatú elemek irányítsák, hanem loyális hazafias amerikai magyarok, akik olyan híveket tudnak szerezni nem magyar származású barátainkból is, akik Petőfivel, aki Petroviesbál vált a magyar szabadság örök költőjévé, mondják: Ha nem s zülettem volna is magyanwk, E n éphez állanék ezamel én, Mert elhagyott, legelhagya tottabb Népek között a földnek kerek.én.

1:!1:!1:! Bertalan Kálmán tanács kozási elnök köszönetet mond Száz Zoltán dr. előadásáért, majd az azzal kapcsola tos vitát nyitja meg. 170

2.

HOZZÁSZÚLÁSOK SZÁZ ZOLTÁN DR. ELŐADÁSÁHOZ Vudy József nem találja eléggé indokoltnak, hogy az elő­ adó kizárólag csak az Amerikai Egyesült Államok támogatásának megszerzésére szorítkozik. Behatóan foglalkozik az amerikai külpolitika megnyilatkozásaival, a yaltai egyezmény következményeivel, a koreai háborúval és a Vietnamért vívott harcokkal, majd azt a kérdést veti fel, miért nem igyekszik Amerika ugyanazon az alapon, amelyiken Vietnamban küzd: felszabadítani a középeurópai rab államokat. Nt. Hunyady László 40 éves tapasztalataira hivatkozik és beszé des példákkal mutat rá az amerikai külpolitika szerfölött bonyolult voltára, a teheráni és yaltai egyezmények hátterére, végül arra a megkötöttségre, amelybe az előbbi egyezmények következtében Amerika jutott. A helyzeten változtatni nem könnyű, számunkra egyenesen képtelenség. Az egyetlen j árható út a kongresszusi képviselökön keresztül vezet a kormányzat magatartásának és külpolitikájának megváltoztatásához. Ebből a szempontból igen célszerünek találja a képviselők hetenkint, vagy havonkint történő tájékoztatását. Fazakas Ferenc szerint az előadás nagy valóságé rzé sről tanúskodik. Olyasvalamiről, ami az emigrációban a legritkább. Elgondolkoztató a hungarocentrikus felfogás elítélése s ugyanakkor a magyar kötelezettségek legmesszebbmenő módon történő vállalása. Ez a kettő együtt, a régi álmok ápolgatása és a rideg valóságszerüség útján való céltudatos haladás, belső súrlódás nélleül nem megy. Nem hiszi, hogy az álmokat maradéktalanul fel lehet adni. Tudja, hogy az elő::tdó sem adta fel. Tulajdonképpen tehát csak kihangsúlyozásról van szó. Amikor tehát azt mondja, nem lehet, nem szabad mellőzni azt az utat, amelyet az előadó kijelölt, hozzá kell tennie, hogy amikor hazamegyünk, magunk között vagyunk, akkor talán mégis tovább kell látnunk a nyers valóság szükreszabott korlátaináL Kaczvinszky Pál dr. arra hívja fel az előadó figyelmét, hogy rendszeres angol n yelvü tájékoztatót adjanak ki az AMSz keretében a Congress tagjai és az angol nyelvű hírszolgálat

171

részére. Ebben a táj ékoztatóban egész Európa politikai, közgazdasági kérdéseivel kellene rövid ismertetése kke l tárgy ilagosan foglalkozni, nemkülönben a Vasfüggöny mögötti n é pek és h azánk kérdéseivel, hogy a kérdésekben táj é kozatl a n amerikai olvasók (Congressm en) figyeimét ezekre a k é rdé sekre felhív juk. Nádas János dr. azok részére, akik még nem ismerik, utólag bemutatja az előadó Száz Zoltán dr.-t, aki az U.S.A-ban végezte egyetemi tanulmányait, s személyes kapcsolatokka l rendelkezik. Az utóbbiak jelentős égé t a trianoni béketárgyalások történetéből vett példákkal vil ágítja meg. Örül, hogy egyre több és több fiatal magyar kerül be az amerikai közé letbe. A problémánk csupán az, hogyan tudnánk őket állandó testvéri, kölcsönösen segítő kapcsolatba hozni egymással. El kell mondania, hogy az előadó az Amerikai Magyar Szövetség Cleveland-ben rendezett országos közgyüléséne k választása alapján került annak a feladatkörnek élére, amelynek programját röviden elmondta. A képviselői blokk megsze rvezését a legkitűnőbb gondolatnak tartja, mert az eddigi gyakorlat jóformán semmit sem jelentett az ún. magyar-barátság mérlegén. Eddig a Congressmanek inkább csak a magyarság ünnepélyein vettek részt. A meghívott képviselő néhány rosszul kiejtett magyar szaván csak mi lelkesedtünk fel, a gondosan elkészített, gyönyörű beszédet csak mi hallgattuk végig. A képviselő pár nappal később a tót szabadságünnepélyen talán ugyanúgy elmondott _ ugyancsak rossz kiejtéssel - néhány tót szót és talán megfelelő módosítással elmondta ugyanazt a gyönyörü beszédet is, a magyarság ü gye p edi g. s őt itteni helyzete is , maradt a r égiben. Ezen végre vá ltoztatui kell. Nem az a fontos, hogy mi tudjuk , milyen nagy magyarak vagyunk, hanem az , hogy az amerikai ismerje a magyar problémákat . S záz Zoltán dr. részletesen vá laszol a hozzászólásokban felmerült kérdésekre. A tájéko z tató gondolatát örömmel üdvözli, m aga is gondolt ilyesvalamir e. A hírszolgálatos analízis· szerű tájékoztatót már januártól szeretné rendszeresen eljuttatni az illetékesekhez. Általános világpolitikai sz emlélete t azért nem adott, mert azt Ft. Mihály i Gilbert dr. már megadta, 172

másrészt mint amerikai állampolgár és az Amerikai Magyar Szövetség külügyi titkára szándékosan és szükségszerűen koncentrálta magát az amerikai külpolitika magyar vonatkozásaira. Szerinte az amerikai magyarságnak az európai hatalmak támagotását keresnie teljesen felesleges. Arra az Európában élő magyarság hivatott. A yaltai egyezménnyel kapcsolatban kifejti azt az álláspontját, hogy Európa felosztását nem a yaltai egyezmény okozta, hanem a Teheránban hozott általános döntések eredményezték. Véleménye szerint ha a yaltai egyezményt kellőképpen megalapozták volna, akkor Magyarországon ma valószínűleg nem lenne kommunista rendszer. A baj ott van, hogy a yaltai egyezményt - a több párt rendszerére alapozott szabad választást, az ország függetlenségét nem tartották tiszteletben, Amerika pedig nem tett erélyes lépéseket, hogy Oroszország az egyezményt betartsa. A világ felosztásához nem formális megegyezés vezetett, hanem egy bizonyos politikai szemlélet, amely abból indult ki, hogy Oroszországnak kétségtelenül vannak és lehetnek biztonsági követelései a szomszédos államokkal szemben egy újabb német invázió meggátlása érdekében, mivel a német invázió ezeken az országokon keresztül érte. 1944/ 46··ban ezt az elgondolást még Amerika is helyeselte. És ennek a felfogásnak még ma is vannak befolyásos képviselői. 1955/ 58 óta sok minden megváltozott már, de azzal tisztában kell lennünk, hogy Amerika Magyarország érdekében nem vállalja újabb világháború kockázatát. - A koreai "háború" említésével kapcsolatban az előadó készséggel elismeri, hogy azzal Amerika nem nyert semmit, de viszont kétségtelennek tartja, hogy ha Dél-Korea akkor elveszett volna, ma Japán, Formosa és talán a Fülöpszigetek is kommunista uralom alatt lennének. A koreai háborúnak nem az volt a célja, hogy győzzünk, hogy ÉszakKoreát elfoglaljuk, hanem hogy az ott özönlő, hömpölygő vörös áradatnak gátat vessünk. Ugyanez történt 1948/ 49-ben Európában és ugyanez történik ma Dél-Vietnamban is. A továbbiakban az erdélyi ké rdés sorozatos felvetésének hátterét ismerteti. Elmondja, hogyan készült Erdélybe öt kongresszusi képviselő és hogyan akadályozta meg azok bejutását a román kormány. Egy eljutott közülük a határig, de ott olyan tortúrában részesült, amely minden itthoni meg173

győzésnél beszédesebben bizonyította be n e ki, hogy mind M<Jgyarországon, mind Romániában szörnyű a helyzet, a nép szegénységben és elnyomásban él, a rendőrállam ma is megvan, stb. Mindebben pedig a lényeg az, hogy nem magyar, hanem amerikai mondja és bizonyítja ezt. É.ppen ezé rt nem tartja bajnak, ha a képviselő elmegy más európai rabnépek itteni csoportjainak ünnepségeire és ott elmondja a maga meggyőző­ dését. Bizonyos, hogy ezeknek a csoportoknak megvan a ma-guk sajátos elképzelésük, de ne felejtsük el, hogy a keletközépeurópai talajban gyökerező elképzelések (koncepciók) még mindig közelebb állnak a magyar elképzeléshez, mint a legtöbb amerikai képviselő elképzelése. Végül az Amerikai Magyar Szövetség külügyi bizottságával kapcsolatban kijelenti, hogy azt ő nem tekinti agy-trösztnek, tagjait sem tartja csalhatatlanoknak, ezért arra kér mindenkit, akinek van külpolitikai elgondolása és szakértelme, csatlakozzék a bizottság munkájához, hogy az minél szélesebbkörű és minél eredményesebb lehessen.

***

Bertalan Kálmán tanácskozási elnök köszönetet mond a hozzászólásokért és az előadó válaszáért, majd felkéri Gyékényesi Gy. László volt magyar iskolaigazgatót, hogy a tanácskozási elnök tisztét vegye át tőle. Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök felkérésére N údas János dr. elmondja, milyen meggondolás vezette az Állandó Titkárságot, amikor a szomszéd népek emigrációival való barátság kérdését a Magyar Találkozó napirendjére tűzte. A gondolat évek óta érlelődött már, amikor a felkért előadó, Csendes József dr., társaival együtt megkezdte a Lengyel-Magyar Szövetség szervezését s ennek során levelező kapcsolatba került az Állandó Titkárság vezetőjével és többi tagjával is. A többszörös levélváltás arról győzött meg bennünket, hooy a kérdés ismertetése a nyilvánossággal a dunamedencei r:~­ gyar jövő kimunkálása szempontjából nemcsak időszerű, hanem szükséges és hasznos is. Közben a szervező munka sikerrel járt és felkért előadónkban ma már a Lengyel-Magyar Szövetség elnökét üdvözölhetjük. Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök ezután felkéri Csendes József dr. egyetemi tanárt előadásának megtartására. 174

4. BARÁTSÁGUNK A SZOMSZÉD NÉPEKKEL LENGYEL-MAGYAR SZÖVETSÉG Csendes Jó zse f dr. előadó nem kíván a tárgykör első felével foglalkozni . Rögtön a Lengyel-Magyar Szövetség (és nem Társaság ) ismertetésével kezdi.l 10 évvel ezelőtt: 1956-ban a magyarság m egelégelve a maszkavita helytartók kizsákmányolását, párnapos kemény küzdelemmel elsöpörte az idegen zsarnokokat szálláscsinálóikkal, a magyar n ép árulóival együtt. A p es ti és vidéki fiatalság utat mutatott a jobb és szebb jövő felé . Szavát megérte tték az ország határain túl Pozsonyban, a Székelyföldön és távoli messze o rszágokban is felcsillant a szemünk : "Magyarország nem volt, h anem lesz!" A "csak" é letét és vérét felajánlani tudó kisember lelkesedése és hazaszere tete azonban nem elegendő egy ország megmenté séhez. Hosszabb kimenetelü harchoz, t ávolabb néző országépítő politiká hoz más is kell, mint lelkesedés . Áldozatvállaló, lelkiismeretes vezetők és szervezett, megbízható munkatársak kellenek. Ismeretség, politikai összeköttetés és pénz is kell. 1956-ban mindebből, sajnos, csak a lelkesedés volt meg, - s talán valami p énz. Nem voltak megfelelő vezetőlel Azok, akikről azt hittük, hogy a "pesti srácok" p éldáját követve ha kell, még "egzisztenciájukat" is kockára teszik, azok a vezetők az emigrációban csak egymással veszekedő csoportokat tudta k lé trehozni, vagy megalkuvó kijelentésekig m erészkedtek e l általában. A pesti utcákon és a term ő magyar földeken testvéreink megtették a magukét, az emigráció azonban - a jó szándékot les zámítva - csúfosan megbukott! Washingtonban és másutt élő emigrációs nagyságokról kil. Csendes Jó zse f dr. előadásának lényege n yomtatásban is megj elent a "Lengyel-Magyar Szövetség. Mit akarunk?'' címmel Winnipegben (Man. Canada), 1956-ban kiadott 50 oldalas tájékoztató 5-9. oldalán . Az itt közölt szöveg azzal majdnem teljesen azonos . (A szerkesztő.)

175

derült, hogy ők éppen olyan fizetett bábjai egy idegen hatalomnak, mint a pesti moszkoviták, vagy pedig politikai szélhámosok, akiket bizonyos körök felfújtak, mint ideig-óráig látványos léggömböt. 1965-ben a hazai helyzet sokban emlékeztet a 10 év előtti­ re. A hatalom urai vesztüket érezve halálfélelmükben a "balse-vita" mámorba menekültek. A titkos rendőrs ég idegesen tartóztat le mindenkit, akinek nincs barátságos mosoly az arcán. Az árak emelkednek. A bérek csökkennek. Nő a munkanélküliség. És nincs gyerek.

Mi értelme van ilyen életnek? Az emigrációnak az egyéni boldogulás keresésén kívül nagyobb, nemesebb, hozzá méltóbb feladata is van: segíteni, menteni szerencsétlen véreit "ahogy lehet", ha már sorsközösséget velük nem is kíván, vagy nem is tud vállalni ott a Kárpátok alján. Az emigrációnak fel kell készülnie arra a napra, amikor október 23. tizenegyedszer tűnik elénk a naptárban. Az emigrációnak jóvá kell tennie az első október 23-át. Nem azzal, hogy évenkint egyszer évfordulókkal ünnepeljük emlékét és gyászoljuk a hősi halottakat s a rokkant élőket. az árvákat, az özvegyeket és az elhullottakat, hanem azzal, hogy teszünk értük valamit. Valamit? Mindent, hogy október 23. Budapesten a szabadság, függetlenség és nemzeti öntudatra ébredés szellemében legyen megünne pelve a tizedik évfordulón. Ez az elgondolás vezette az előadót és n éhány társát, amikor két éve összeálltak, hogy tegyenek valamit hazá nkért n épünkért, fajtánkért s hogy az emigráció szégyenét is le:nossák. Röviden felvázolták a leendő Magyarország kül- és társadalmi, kultúrális programját. Munkájuk közben barátok után is néztele 1964. karácsonyán hetük aláírásával megj e lent egy felhívás Varsó-Budapest-Zágráb címmel, melyben egy észak-déli - Nyugat- és Kelet-Európa közé ékelt, politikailag és katonailag egyik blokkhoz sem tartozó - zóna létesítését javasolták. A felhívásra a szomszéd n é pek is felfigyeltek és pár

176

hónap mulva már meg is indult a tárgyalás a lengyelekkel szarosabb együttmüködés kiépítésére - egyelőre az emigrációban. 1965. október 2-án megalakult a Lengyel-Magyar Szövetség. Még ugyanabban az évben több mint száz nemzetiségi vezető és kiküldött jelenlétében és azok tényleges részvételével elutasították a kommunizmust, mint gazdasági, politikai vagy társadalmi rendszert és a világ sorsát intéző hatalmak tudomására hozták, hogy amíg a csatlós országok nem rendelkezne k szabadon saját sorsuk felől, addig tartós béke nem lesz még annyira propagált "békés koegzisztencia" erőltetése esetén sem. Végre cselekedni kell! A kisember lelkesedése és hazaszeretete ma is olyan, mint tíz évvel ezelőtt volt. Sajnos, az ún. vezetők sem sokat változtak. Az előadó és társai a lelkesedő, hazaszerető, a Kárpátok ölébe visszavágyó kisemberekhez szálnak elsősorban. Azokhoz, akik rájöttek az idegenben, hogy a magyarságat levetni nem lehet. Mert ezeknek sorainkban van a helyük. Hogy politikai súlyuk gyarapodjék, tömegre, sokezer tagra van szükségük. Ma számokra épített demokratikus módszerekkel lehet és kell szavunknak súlyt adni. Ma az eredmények számítanak. A jövőre való felkészülés, nem pedig a múlton való rágóelás a fontos. Az ő szemük a kis bölcsők ezrein, százezrein és millióin van. Ezért az amerikai életszínvonal Kárpátokig is elérő magyar megfelelőjéért dolgoznak. De ennél is több et akarnak: "Magyarország nem volt, hanem lesz!" -w'f:r'(:; Gyékényesi Gy . László tanácskozási elnök köszönetet moncl Csendes József dr. előa clásáér t, majd a tárgykörhöz hozzászóini szándékozókat kéri fel a vitában való részvételre. 4.

HOZZÁSZÓLÁSOK CSENDES JÓZSEF DR. ELÖADÁSÁHOZ Nádas János dr. szerint neki.ink a szabadságot m egalkuvás n élkül kell hirdetnünk és követelnünk nemcsak Magyarország, hanem a Vasfü ggön y mögé kényszerített mii1den más nép szá12 lVIagyar T a lá lko zó Krónikáj a

177

mára is. Ez egyrnagában véve elég lehetne a barátsághoz. A baj azonban ott van, hogy - mint valamikor Teleki Pál gróf mondta - mi ezer év távlatának szemszögéből n ézzük a dolgokat, az utódállamok fiai pedig legfeljebb 40 éves friss, fiatal, rendkívül intranzigens álláspontot vallanak. Az eb ből származó nehézségeket a hozzászóló egész sor gyakorlati példával mutatja ki. A szomszéd népekkel való barátkozás így egyelőre csak személyekre szólóan, egyéni kapcsolatok r évén lehets éges. De megítélése szerint ezen az alapon is el kellene a dolgot kezdeni, bár pillanatnyilag az egyetlen járható útnak azt a megoldást látná, hogy a nemzetközileg vegyes házasságban élőkből alakítsunk magyar-tót, magyar-román, stb. baráti köröket. Vasvári Zoltán emigrációs kisebbség-politikai tapasztalatai alapján széleskörű és igen alapos áttekintést nyújt a magyarság külpolitikai helyzetéről. Különösen hangsúlyozza, hogy a magyarság jelenleg történelmi elhivatottságával merőben ellentétes, természetellenesen rákényszerített szövetség-rendszerbe tartozik, amelynek tagjai Lengyel-, Cseh-, Kelet-Németország, Románia, Bulgária, a Szovjetunió, sőt még Külső-Mon­ gólia is. Ez a szövetség-rendszer n a pról-napra újabb és újabb tragikus bilincset ver magyarságunkra, m ert az országot gazdaságilag mind jobban kiszolgáltatja keleti szomszédainak s ezáltal nemcsak a magyar gazdasági fejlődés t ermészetes irányát torzítja el, hanem időtálló és hivatásunknak megfelelő külpolitikánk lényegét is veszélyezteti. A szláv hegemónia ebben a szövetség-rendszerben sötét, fenyegető árnyék gyanán t borult a kiszolgáltatott magyarság föl é. A magya rság helye nem itt van. 1921-ből idézi a magyar nemze tgyűl és 198. ülésének naplója alapján Bleyer miniszter m egállapítását : nekünk nincs és nem is lehet más barátunk, mint a N émet Birodalom. Hangsúlyozza, hogy ma nem csinálhatunk német orientációt, de ügyelnünk kell arra, hogy abban a pillanatban, amikor Magyarország előtt a természetes_ boldogulás útja megnyílik, ez az út ne legyen eltorlaszolva. Es ügyelnünk kell arra is, hogy az a bizonyos történelmi pillanat necsak minket találjon elkötelezettség nélkül, történelmi hivatásunkhoz való hűség­ ben, hanem a tőlünk Trianonban elszakított magyar, német, tót, rutén, horvát, vend és más testvéreinket is. Wilson hír178

hedt 14 pontjából ugyanis kettő mindenesetre eleven történelmi erő maradt: a népek önrendelkezési joga és a nemzeti kisebbség joga. A múltban ez a két elv is rombolt. A jövőben azonban építhetünk velük. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy nemcsak a magyart, hanem tót, német, rutén testvéreinket is elnyomták és elnyomják. Nekik is kijár a magyar oltalom és védelem. Ha nem is a vér és a nyelv, hát az igazság és a hűség, a lélek jogán. És nekünk be kell bizonyítanunk, hogy az ő faji, nyelvi, politikai és kultúrális elnyomatásuk nekünk éppen úgy fáj, mint a magyarság elnyomatása. Végeredményben helyesli, ha az előadó társadalmi vonalon kiépít a lengyelekkel egy barátságos kapcsolatot, ebből a társadalmi kapcsolatból azonban politikát nem kezdeményezhetünk, mert ez a politika Európa jövőjében számunkra nem lehet előnyös.

Fazakas Ferenc igen érdekesnek találja, hogy eddig mind a három előadó szakított a magyar emigrációs politika megmerevedett nézeteiveL Az előadók megállapításait a következő pontokban süríti össze: l. Isteni végzés alapján vagyunk magyarok, ennek következtében magyarságunkat az emigráció· ban sem vetkőzhetjük le. 2. A Kárpát-medencében élő szétszaggatott ·- 14 milliónyi magyarság történelmének talán legsúlyosabb válságába került: a halál-vonal alá, amikor 1965-ben az élveszületések száma kevesebb lett, mint a halálozások száma. 3. A magyar emigráció olyan általános szétesettségben van, hogy rövidesen mind a három nemzedék könnyen felmorzsolódhatik. 4. A nemzeti alapon álló emigráció még munkaközösséget sem tudott alakítani. 5. A reménytelenség az 1956-os emigránsokat is hatalmába kerítette. 6. Emigrációs csúcs-szervezet létesítése nem sikerült. 7. Az emigrációs mozgalmak vezetői olyan erkölcsi tekintéllyel rendelkező, demokratikus alapon álló, már meglévő szervezetet kerestek, amely alkalmas lehet az emigráció sokrétü feladatainak tervszerü összehangolására. 8. Az 1965. október 15-én és tizenhatodikán Cleveland-ben megrendezett kongresszus határozatai után az Amerikai Magyar S zövetség látszik legalkalma· sabbnak arra, hogy az előző pontban érintett feladatot sikerrel megoldja.

179

Az emigráció egyik legsürgősebb feladata kétségtelenül a külpolitikai magatartás alapelveinek meghatározása. A hozzászóló szerint ennek előfeltétele, hogy az emigrációs magyarság vagy az ezeréves szentistváni magyar birodalom egységének alapján álljon, vagy pedig legalább a Kárpát-mede ncében élő 14 millió magyar szabadságának osztatlanul egysége s és igazságos biztosítását követelje. Ilyen alapon merülhet csak fel a kérdés, hogy az emigrációs magyarság egyedei, csoportjai vagy más szervezetei létesítsenek-e a Kárpát-medencében élő más nemzetiségekkel, vagy a Kárpát-medencével szarnszédos területeken élő népekkel - természetesen azok emigrá· cióin keresztül - baráti kapcsolatokat, esetleg szövetségeket. További kérdés: folytasson-e külpolitikai természetű megbeszéléseket és kössön-e esetleges megállapodásokat?

A hozzászóló szerint a baráti kapcsolatok keresése és a megbeszélések folytatása a Kárpát-medencében élő népek, nemzetiségek egyedeivel és csoportjaival: parancsoló sziikségszerííség. Ahol ezeknek a népeknek vezetői találkoznak, nekünk is ott kell lennünk. Ha ezek közt halálos e llenségeink vannak, akkor annál inkább ott kell lennünk. Véleménye szerint a baráti kapcsolatokat az e lőbb leszögezett elvi á llásponton bárki keresheti és a megbeszéléseket is bárki folytathatja mindaddig, amíg az a magyarság jogainak újabb - nyilt, vagy burkolt, hallgatólagos - feladásához nem vezethet. Eddig a határig azonban - szerinte - bárki és bárme lyik csoport, szervezet kiépíthet akár helyi, akár országos viszonylatban és akár kétoldali, akár többoldalú baráti kapcsolatokat. _ A megállapodások tekintetében a hozzászóló válasza már a leghatározottabb nem minden olyan vonatkozásban, amely a magyar nemzet felségjogainak gyakorlásával függ össze. Köthető azonban- véleménye szerint - megállapodás: 1. a kommunizmus ellen folytatott küzdelemre, 2. a pánszlávizmus törekvéseinek kiküszöbölésére és 3. az utódállamok megszüntetésére nézve. Ft. Mihálvi Gilbert dr. a barátságos magatartást azok iránt és a m~gbeszélések folytatását azokkal, akikkel együtt élünk, elkerülhetetlen szükségszerüségnek minősíti. Már pe.. dig a Kárpát-medencében a magyarságnak tovább is együtt 180

kell élnie az ottani nemzetiségekkel, valamint a szomszéd népekkel. Ebből a meggondolá sból eredően örömmel üdvözli a lengyel-magyar kapcsolatok kiépítésére irányuló kezdeményezést is . Csak arra kell gonelosan ügyelni, hogy az valami· lyen politikai elkötelezettséget ne vonjon maga után. Az a munka, amelyre az előadó társaival együtt vállalkozott, rendkívül n ehéz, ezért szakértelemmel és hosszabb gyakorlat ta · pasztaJaival is rendelkező minél több magyar bevonását sürgeti. A jog, a magyar ügy és az eredményesség érclekében azt kéri, ne maradjon a kezdeményezés helyi jellegű, mert ha az marad, hiába adja meg a magyar emigráció az előadónak azt az egy évi türelmi haladékot, amelyet korábban kért, az eredmény akkor sem lesz több. Ne kössük le magunkat, de tárgyaljunk, mert enélkül nincs remény a holnapi Kárpát-medencei boldogsághoz és szebb magyar jövőhöz. Lőte Pál dr. nagy örömmel üdvözli a Lengyel-Magyar Szövetséget, mert igen fontosnak tartja, hogy a lengyelekkel a legszorosabban együttmüköcljünk. Fontos ez nemcsak az otthoni jövőt illetően, hanem emigrációs életünk szempontjából is. Cleveland-ben pl. a nemzetiségek szarosabb együttmüköclésének kiépítése terén a lengyelek haladnak az élen. Utal még bizonyos helyi lengyel-magyar kapcsolatokra, amelyeket jó lenne szarosabbra füzni. Egyébként a szomszédnépek emigrációival és a nemzetiségekkel való együttműködés t elvi alapon és általánosságban is helyesnek tartja, ele az a véleménye, hogy a közöttünk és köztük ki épülő barátságnak nem ál-csoportokon, hanem valóságos szervezeteken keresztül kell kiépülnie. A hozzászóló végül bejelenti, hogy Washingtonban nagy tüntetés folyik a Fehér Ház előtt az elnök vietnami politikája ellen. Felvonult azonban egy másik csoport is - köztük a szabadságharcosokkal - ·, amelyik az elnök vietnami politikája mellett tüntet. A Szaba dságharcos Szövetség ilyenértelmű táviratot is külclött az elnöknek.

S záz Zoltán dr. a lengyel--német ellentéteket világítja meg részletes és szakszerüen csoportosított adatokkal, majd az előadó és Vasvári Zoltán ell en tétes koncepcióját ismerteti történeti alapon, végül arra mutat rá, hogy a lengyelekkel való barátságunknak milyen jelenlegi és jövőbeli gyakorlati

181

előnyei lehetnek, ha tudatosítjuk, hogy a lengyel-magya r barátságnak messzire visszanyúló történelmi talaja van és ha azt nem akarjuk kizárólagossá tenni . Szerinte a legfontosabb, hogy mindig a magyar érdekeket nézzük. Lő tc Pál bejelentésével kapcsolatban jónak látná, ha a Magyar Találkozó is küldene táviratot az elnöknek, akit főként az értelmiségi elemek támadnak vietnami politikája miatt, itt pedig törté n e tesen tanárok, írók, újságírók és más értelmiségiek vannak j e len. Javaslatát a jelenlévők egyhangú;;m elfogadják. Ennek m egfelelően az ötödik Magyar Találkozó az alábbi táviratot intéz i az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez:

Presiclent Lyndon B. J ohnson V/hite House Washington, D. C.

The fifth Hungarian Meeting in Cleveland representing American Hun garian pmfessors, journalists, writers and intellectuals assembled from the Eastern and Mid-Westem States of the Un ited States and Canada assures you of its w holeheart ed support in regard to your valiant d e fens e of fr eedom and national self-determination in Vi e t Nam in pursuit of the best traclitions of our nation and calls your attention to the continued se rvitude of the Hungarian people in Hun gary and in other States of East Central Europe. Dr. J ohn Naclas Secretary General 1450 Grace Avenue, Cleveland, Ohio 44107 Palasies János, a "Coordinating Committee of Natwns under the Communist Yoke" elnöke arra mutat rá, hogya n lehet m ás nemzetiségekkel a legszorosabb és eredményesebb együttmüködést kifejteni. Elmondja, hogy a bolgár, dunai sváb. észt, horvát, lett, lengyel, litván, macedón, rutén, szlovák és szlovén nemzetiségekből összetevődő bizottság nem beszé l határokról, csak népekről. Csendesen dolgozik, ele sikerrel végzi munkáját. Az új honosítási törvény több alapvető ren182

delkezése pl. ettől a bizottságtól származik. Mindez azt bizonyítja, hogy az együttműködésre más nemzetiségekkel van lehetőség, csak meg kell találni annak módját. Megemlíti még, hogy a szervezetet vitéz Kovács Gyula altábornagy hívta életre, ő volt annak elnöke is, akit a hozzászóló annak halála után követett ebben a tisztségben a többi nemzetiség képviselőinek egyhangú bizalma folytán. Röviden kitér még a magyarság politikai erejének kérdésére. Példákkal igazolja, hogy amíg a magyarság clevelandi vonatkozásban egy tömbben lakott, politikai szerepe sokkal nagyobb volt, mint azóta, amióta szétszóródott. Akkor még az Egyesült Államok elnöke is eljött egy magyar ünnepélyre, ma viszont a magyar egyházak és iskolák fenntartása is egyre kérdésesebbé válik. Vudy József részletesen foglalkozik az előadó tárgykörének egyes kérdéseivel, kitér Száz Zoltán dr. válaszának egyes kitételeire, végül néhány hozzászóló megállapításaihoz fűz észrevételeket, ad kiegészítő magyarázatokat. Azt szeretné, ha a részletkérdésekben mutatkozó eltérések mögött mindig az igazság azonos gyökerét és a különböző utak-módok végén a közös magyar célt látnánk valamennyien.

Romannay Elemér nem az előadáshoz magához, hanem annak tárgyköréhez kíván hozzászólni, miután az előadás idő­ pontjának megváltozása következtében azt hallgatni nem tudta. Szerinte a magyar-lengyel barátság valóban a két nép lelkiségéből fakad. Évszázados történelmi hagyományokra, közös történelmi emlékekre támaszkodik. Hogy népeink között a történelem során soha nem merült fel komoly ellentét, ennek mégis nagyrészt az az oka, hogy országainkat a Kárpátok vonulata nemcsak földrajzilag, ele geopolitikailag is élesen elválasztotta. Ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagynunk jövő európai elgondolásaink kialakítása során sem . Népeink barátságának megvan a maga Európa -építő jelentősége, de csak akkor, ha a Nyugatra támaszkodik s a népeinket közösen fenyegető keleti veszéllyel szemben jelent összefogást. Az Odera-Neisse problémát a lengyeleknek és a németeknek közös egyetértéssei kell m egolclaniuk. Ez kizárólag az ő ügyü.k. Ebben a kérdésben mi sem pro, sem kontra nem foglalhatunk á llást. Mint a lengyelek barátai természetesen

183

óhajtjuk, hogy ez a kérdés mindkét népet kielégítö módon, az európai összefogás jegyében nyerjen megoldást. A magyar emigráció semmi körülményei< között sem támogathatja a varsói kommunista kormány németellenes politikáját, amelyet végeredményben a Szavjetunió kényszerített a lengyel népre Kelet-Lengyelország elszakításával s kelet-német területeknek Lengyelországhoz való csatolásávaL De nem támogathatjuk a kommunista lengyel kormány Közép- és Délkelet-Európa semlegesítésére irányuló politikáját sem, mert ez végeredményben a Szavjetunió érdekeit szolgálja és semmi lehetőséget nem nyújt arra, hogy a "semleges" országok valóban a maguk lábára álljanak. Ez a "semlegesség" a Szavjetunióra kíván támaszkodni s csupán a Nyugattal szemben kívánja megvédeni "semlegességét". Éppen ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a most megalakult Lengyel-Magyar Szövetség tartsa távol magát a Szavjetunió sugallta elgondolások propagálásától és tevékenységét kizárólagosan kultúrális síkon a magyar-lengyel barátság hagyományainak ápolására korlátozza. Ez a kultúrális munka amerikai síkon hatékonyan közrejátszhatik a magyar-lengyel összefogás, közös állásfoglalás kialakításához s adandó esetben pozitív tényezője lehet az európai kibontakozásnak is. Érdekeink keleten azonosak a lengyelek érdekeivel. Nem· csak a Szovjetunióval szemben, hanem a kommunista Szavjetunió esetleges bukása után a Moszkva helyébe lépni kívánó nagyukrán hatalmi elgondolásokkal szemben is. Kárpátalja és Galícia a közös érdekterületeink. A Lengyel-Magyar Szövetség hatékonyan közrejátszhatik, hogy a magyar és lengyel emigráció arra hivatott politikai szervezetei ezekben a kérdésekben összehangolják tevékenységüket. Ha a Lengyel-Magyar Szövetség ilyen értelemben dolgozik, akkor a magyar emigráció legszélesebb rétegeinek támogatására számíthat. leülönben az előadó aligha számíthat az általa kért egy évi türelmi időre, hiszen az emigrációs magyar sajtónak legfőbb feladata őrködni azon, hogy minden szervezet, minden egyéni kezdeményezés a maga módján és helyén az ország és népünk egyetemes érdekeit szolgálja. 184

Iván i Zoltán általánosságban helytelenít minden olyan elgondolást, a m ely a magyarságat egyetlen országhoz kívánja kapcsolni. Különösképpen vonatkozik ez Lengyelországra, amely ma még maga sem tudja, hogy végeredményben hová tartozik a j övőben. Csak arra szeretne utalni, hogy nekünk évszázadokban kell gondolkoznunk, tehát igen messze előre­ látóknak kell lennünk. Máriás Ferenc a magyar életet, benne az emigráció életét is, a szivárványhoz hasonlítja. A Lengyel-Magyar Szövetség - felfogása szerint - ennek a szivárványnak egyik színfoltja, amely nélkül a magyar élet nem lenne teljes. Ha a Lengyel-Magyar Szövetség így fogja fel a maga munkáját, akkor igen hasznos szalgálatokat tud tenni magyarságunknak. Meg kell azonban mondania, hogy minden hasonló kezdeményezés eredményessége azon fordul meg, hogy azt mennyiben tudja tőlünk átvenni az ifjúság. A továbbiakban részletesen kifejti, mi mindent kellene tennünk ifjúságunk megmentése érdekében. Hangsúlyozza, hogy az ifjúságat nem lehet beverni a magyar életbe. Azt abba bele kell nevelni. Ehhez a feladathoz azonban operációs bázisra van szükség. Ezért vett a Clevelandi Magyar Athletikai Club házat, hogy legyen hely az ifjúság mindenirányú tevékenységének összpontosítására. Csendes József d1'. előadó válaszol a vita folyamán felmerüH kérdésekre. Leszögezi, hogy a Lengyel-Magyar Szövetség leülpolitikai természetű megbeszélésekkel, tárgyalásokkal nem kíván foglalkozni. Ilyenirányú állásfoglalásoktól m ég negatív értelemben is tartózkodik, mert az érdekeltek már ilyenekből is olyan következtetéseket vonhatnának le, amilyenekre valójában semmi alap nincs. Sorra veszi az egyes problémákat, kie légí tő és megnyugtató felvilágításokat nyújt, majd a Lengyel-Magyar Szövetség munkatervéből mond el példaszerű részleteket, amelyek végül is á ltalános megnyugvást keltenek. Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök a vita lezárása után a Lengyel-Magyar Szövetség kérdését jellegzetesen emiarációs kérdésnek minősíti. A Szövetség müködését haszo nosnak és szükségesnek tartja, mert Lengyelország Magyarország mellett az egyetlen történelmi egzisztencia, amelyet mint pozitívumot mindenkor oda lehet tenni a tárgyaló asz-

185

talra Magyarország mellé, mert mind a két ország u gyanazt a hivatást töltötte be az évszázadok fol yamán a kereszténység kiépítésében és védelmében. A két n ép egymásra utaltsága tehát történelmi valóság, nemcsa k az emigrációs álmodozás eredménye. De fontosnak tartja a Lengyel-Magyar S zöve tség munkáját azért is, mert ezideig ez az egyetlen szomszéd nép, amely hajlandó velünk pozitív kapcsolatokat létesíteni. Ez a munka kezdeményező kiindulási pont lehet a többi szomszéd nép és kárpátmedencei nemzetiség felé is. Különösebb megegyezésre a két nép emigrációja között - szerinte - nincs is szükség, elég, ha kölcsönösen egyetért abban, hogy a térség újrarendezése elkerülhetetlenül szükséges. Mind az előadónak, mind a hozzászólóknak köszönetet mond és felkéri Vasvári Zoltánt, az Amerikai Magyar Lövész Egylet elnökét s az Amerikai Magyar Szövetség alelnökét, eWadásának megtartására.

5. MAGYAR NEVELÉSÜGYÜNK FEJLESZTÉSE AZ IFJÚSÁG PROBLÉMÁI

Vasvári Zoltán előadó úgy érzi, szokatlanul nehéz feladatra vállalkozik. Az emigráció ugyanis a legkülönbözőbb termé· szetű kérdésekkel foglalkozik, de legégetőbb problémájáról, az ifjúságról legszívesebben elfeledkezik. Pedig minden törekvése kárbavész, ha nem lesz újabb nemzedék, amelyik a magyar emigráció gondjait, nemes törekvés eit átveszi és majd megvalósítja. Az előadó a szumír őskultúráig visszamenő történelmi példák hosszú sorával mutatja ki, hogy az emberi haladás tulajdonképpen azzal kezdődött és úgy folytatódott, hogy a családi kötelékeken ke~esztül a szülők elgondolásait a gyermekek valósították meg. Igy lett minden emberi közösségben, minden kultúrában és minden ókori város-államban az ifjúság a jövő záloga. De nekünk, magyaroknak, nem kell m ás n épek régmúlt példáiból meritenünk. Népünk gyermekei - fiai és leányai - minden korban példás hősiességről tettek tanúbizonyságot. A magyar ifjúság hazaszeretete, hite és embersége a legősibb kortól kezdve középeurópai életünkön át 186

mindenkor legendás. A kötelesség mezején békében és háborúban egyaránt p é ldásan megállta helyét. Ennek igazolására dáturnak egész sorát idézhetné, de csak egyet említ: 1956. október 23-át, amikor ifjúságunk lángoló lelkesedése felégetett minden széthúzást, gyűlöletet és önzést. És az ifjúság lánglelke megfiatalította az öregeket is. Nemcsak otthon, hanem az emigrációban is. Eggyé forrt minden magyar és készen volt a legelszántabb harcra is. New Yorkban sorozóbizottság müködött. Azoknak a névjegyzéke, akik ezelőtt a sorozóbizottság előtt jelentkeztek - önként, minden rábeszélés nélkül: örök bizonyság marad, hogy fiainkat az emigrációban is megtartottuk magyaroknak. A jelentkezők nem vállalhattak részt a harcban, mert a hivatalos szervek nem engedték őket haza. De a világ ifjúsága megértette szándékukat és megnyilatkozott azoknak az ifiaknak irányában, akik a szabadság hősei lettek. És ekkor tünt ki, hogy a kommunista mákonnyal félrevezetett, vagy a szabad világ dekadenciájával elférfiatlanított ifjúságon kívül él az a fiatal nemzedék, amelyik megmentheti a huszadik század becsületét, Ennek a fiatal nemzedéknek az élén pedig a szabadságharcos magyar ifjúság állott. Népünk megtette kötelességét. És ezzel - ifjúságán keresztül -· a mi népünk vetítette az égre az emberiség újabb reménysugarát. A novemberi halotti gyertyák dermesztő lángját ez a re · ménysugár a koporsók körül is túlragyogta. Igaz-e, hogy azóta koporsóvá változik az édesanyák öle? Igaz-e, hogy a szaigarendszer magzatgyilkos kése villog a Duna-Tisza táján? Bármennyire hihetetlenül hangzik is: mindez igaz. És mi már nem mai önmagunkért, hanem holnapi utódainkért aggódunk. Megrémült szemünk előre látja a beszegezett ajtajú laktanyákat, az elnéptelenedett műhelyeket, az ősi iskolák néma falait, amelyek közt halott diákok szellemhangja hív bennünket. S nincs válasz, mert az ifjúság, amelynek kezéből a közönyös álnokság kiverte a fegyvert, nem akar újabb ifjúságot. A világ ifjúsága pedig, amely oly lelkesen tüntetett a szabadság hősei m ellett, eszeveszett különcködésekben tombolja ki magát. Amikor mindezt látjuk, őszintén m eg kell mondanunk, hogy mi magunk sem vagyunk makula n élküliek. Elfelejtet-

187

tük megszervezni a jövendőt, ifjúságunkat, amely ma otthon is, a szabad világban is egészen más képet mutat, mint a magyar szabadságharc idején mutatott. Ez azonban a mi bününk, mert a szabadság és jólét fellegváraiban nem vagyunk elég bátor őrzői gyermekeink magyar szellemü nevelésének. Magunk is nem egyszer csak immel-ámmal viseljük magyarságunk öltönyét, pedig az felséges talár, amelyet Isten adott ránk, amelyet le nem vethetünk soha. Szembe kell néznünk tehát felelősségünkkeL Le kell szögeznünk: ni11cs kétarcú magyarság, nincs kétarcú ifjúság és hazánk nem óhaza, hanem az egyetlen Magyarország, Tehát Vasfüggönyön, határokon, tengereken át a számítzött magyar egy az otthoni magyarsággal. Ezt hüségünk szellemében le kell szögeznünk. Mi gyülöljük a zsarnok bolsevista rendszert, de magyar népünket forrón szeretjük. Ezt a szeretetet kell tábortüzzé fejleszteni és e köré kell ifjúságunkat összegyüjteni, hogy fiainkat és leányainkat a vér és lélek ereje kösse az otthoniakhoz. Mert az otthoniak, amióta a világ cserben hagyta őket, Isten után csak ránk, idegenbe szakadt véreikre számíthatnak. Ha az otthon élő ifjúság látja, hogy az idegenben született fiatalság hüsége csorbítatlan, erőt kaphat a mi fiatalságunktól, hitet a feltámadásban. Ehhez azonban újjá kell szerveznünk ifjúságunkaL Ne tereljük őket idegen népek olvasztó kemencéjébe. Hosszú számüzetésünk évein át sok minden akaratunk ellenére történt. Sok ifjú elidegenedett tőlünk. De még mindig van ifjúságunk. Mentsük meg magunknak. Nem lehetetlen. Magatartásunk példája megmutatja nekik, milyen iratlan nemesi levél a mi magyarságunk. Szüntessük meg az óhaza-ú ihaza kettős szójátékát. Oltsuk gyermekeinkbe az egyetlen m~­ gyar haza szent fogalmát. Ragadjunk meg minden alkalmat magyarságtudatunk megőrzésére és fokozására. Minden egyháznak, egyesületnek és intézménynek ez legyen a legelső és legfontosabb feladata. Különösképpen támogassuk azokat a szervezeteket, amelyek ifjúságunk magyarrá nevelésével foglalkoznak. Mert itt a számüzetésben sem mondhatunk Ie egyetlen magyarról sem. Isten és Magyarország előtt feleZősek va-

gyunk minden nzagyarért. 188

Tartsuk meg ifjúságunkat a vér közösségében. A közös sors varázsa, a nyelv és a szív együtemű lüktetése párválasztásnál nem hoz idegent a családba, hanem az utódokban tovább viszi a magyar vér diadalát. Mindezt azonban csak akkor érhetjük el, ha magyar öntudatukat magyar jellemmé neveljük. N émetországban már van magyar gimnázium, de itt csak szórvány eredmény a magyar nyelv oktatása. Pedig legragyogóbb eszméink is nyomtalanul eltűnnek, ha nem indítjuk el a magyar iskolák általános mozgallnát. Elsősorban egyházainkat kell rábírnunk, hogy iskaláikban újítsák fel, vagy kezdjék meg a magyar nyelv tanítását, mint ahogy a passaici Szent István egyházközség tette. A továbbiakban az előadó elmondja, hogy az Amerikai Magyar Szövetség az ő vezetésével ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottságat létesített, amelynek az előbbiekben körvonalazott eszmei célok megvalósítása érdekében kész munkaterve van. A bizottság tevékenysége 5 részre tagozódik. Az első rész a cserkészet, az iskolák és az apródok (a lövészek utánpótlását biztosító 6-16 éves ifjak) ügyeivel foglalkozik. Ez a nevelő alosztály. A második rész "honvédelem" megjelöléssei az Amerikai Magyar Lövész Egyesület munkáját hivatott támogatni. A harmadik rész. a sport-versenyek megrendezésére és sportversenyzők edzésére, nevelésére irányul. A negyedik rész az egyetemi ifjúság megszervezését és magyarságtudatának ébrentartását célozza. Az ötödik rész pedig a magyar munkásifjúság problémáival, megszervezésével igyekszik foglalkozni_ Az előadó mindegyik feladatkört részletesen ismerteti és példákkal világítja meg. Szerinte a felsorolt feladaticörök kie légítő megoldása n é lkül az emigrációnak nem lesz utánpótlása és így annak minden kultúrális, kül- és katonapolitikai elgondolása semmivé válile

Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök köszönetet mond Vasvári Zoltán előadásáért, majd felkéri Kovács István dr.-t, a Szabadságharcos Szövetség kanadai főtitkárát, előadásának megtartúsára.

189

6. EMIGRÁCIÓS PROPAGANDÁNK f~S TENNIVALÓINK

Kovács István d r. előadó a propaganda törté n etének és elméletének rövid áttekintése után annak gyakorlati kérdéseire tér át. Előadásának ezt a részét azzal kezdi, hogy Ti tus Livius szerint a rómaiverő Hannibált - zárnai döntő veresége ellenére - végeredményben nem az ellenség győzte le, hanem hatalomrakerült karthágói honfitársainak szándékosan fékező magatartása és féltékenysége. Újból felmerült a k érd és, hogy a biztató sikerek és jelek ellenére mi okozta és mi okozza emigrációnknak az eddigieknél sokkal szélesebb alapokon felépülő hatékonyabb együttműködésének az akadályát, a sok egyhelybentopogást, a "majd ráérünk arra még", vagy a " mások úgyis elvégzik helyettünk" magatartást? Talán az ellenség: Moszkva, vagy annak budapes ti ügynökei, avagy a karthágói helyzethez hasonlóan a belülről faltörő kosokként fellépők szándékosságból vagy ostobaságból akadályozó magatartása, a vezetés nem megfe lelő volta, a szervezetek között az összhang és együttmüködés hiánya, számos honfitársunknak az emigráción belül is emigrációba bújása vagy másoknál a nemzeti öntudat alacsony színvonala, a megfelelő hazafias nevelés hiánya (a Rákosi és K á dár korszakban), vagy a nemzeti érdekeket fel nem ismerő rövidlátók, közömbösek hanyagsága? Talán tervszerü és tudományosan kidolgozott emigrációs általános politika, annak hadvezetésének és harcelj árásának és a megfelelő propagandá nak a hiánya ? Talán azért, mert sok h elyen a h elyi vezetőknek nincs meg a megfelelő kapcsolata a vezetettekkel? Talán azért, mert nem volna roadern szellemi fegyverként forgatható alkalmas ideológiánk? Illetve az nem eléggé ismert és alkalmazott? Talán azért, mert az emigrációban is megőríztük a társadalmi osztály- és művelt ségi különbségeket megtartó válaszfalakat, illetve gyökértelen helyzetünk ellenére újakat emeltünk? 190

Talán azért, mert nincsen olyan meggyazo ereJU propaganda (hírverési) szervezetünk, amely a magyarság felszabadítása érdekében megfelelő müködésre (tüntetések, felvonulások rendezésére, sbt.), sőt anyagi támogatásra rendszeresen és állandóan indítani tudná az emigrációs magyarságot? Talán azért, mert - sajnos - egyes szervezeteink csak vezetőségükben és alapszabályaikban léteznek?

A

legfőbb

cél

Az előadó azt hiszi, a most említettek közül egyik sem lehet az igazi okozó. Nem becsülhetjük le az ellenségnek emigrációnkkal szemben alkalmazott "divide et impera" (oszd meg és uralkodj) szakadatlan gyakorlati kísérleteit. Történelmünk jelen szakaszában főcélunk más nem lehet, mint Magyar Hazánk nemzeti szabadságának és függet· lenségének, azon belül pedig az egyén szabadságának visszaállítása. Elsősorban a nagyhatalmak között létrejövő egyezség vagy alkú révén, tehát békés úton, a lehető legkevesebb magyar veszteséggel, ha lehet, e nélkül is. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a nemzetközi politikában váratlanul döntő események is történhetnek, amelyek hozzávezethetnek a magyar kérdés mielőbbi megoldásához. Minden más cél - pillanatnyilag - , bármennyire életbevágó is, csak másodiagos lehet. Ha ugyanis az ország szabad lesz, visszatér az emberek hite önmagukban, alkotókedvük és új energiaforrások fakadnak majd fel, emberi erőforrások, amelyek következtében egyéb létfontosságú problémáink (pl. a születések csökkentése) fokozatosan megoldódnak. A szavjet érdekeket szolgáló magyarországi magzatelhajtásra vonatkozó rendelettel hatóságilag tervezett, szervezett és felbátorított n épirtás, továbbá az erdélyi magyarüldözés kérdésében kifejtett magyar emigrációs tevékenység és visszhang azt mutatja, hogy egyes létfontosságú kérdésekben a magyarak között megvan a cselekvő, vagy hallgatólagos összhang.

További tennivalók Van még igen sok igen fontos, sürgősen megoldandó problémánk. Pl. Hogyan lehetne a magyar kérdést, azaz az ország

191

szabadságának a visszaállítását - egybekötve a szavjet meg· szállás teljes és végleges befejezésével - az Egyesült Államok hivatalos külpolitikájának a részévé tenni? Hogy bármilyen alkú vagy megegyezés esetén a magyar kérdés az elsők között oldódjék meg? Hogyan tudnánk emigrációnic tagjait az emigrációs szervezetek részére szükséges anyagi előfeltételek biztosítására sikeresen és gyorsan ránevelni? Hogyan lehetne elérni, hogy egyes emigrációs lapjaink politikai felkészületlenségből vagy más okból ne támadják a befogadó állam szabad és türelmes politikai rendszerét vagy általánosságban egy-két népfaj t, ezáltal alkalmas célpon tot szaigáitatva pont az ellenkező eredményre, mint amit kívánunk? (Bár e tekintetben utóbb lényeges javulás történt.) Hogyan lehetne elérni, hogy akár a Szabad Európa Bizottság (FEC) brosúrájához hasonlóan, vagy hogy - ahogy azt a kommunista külképviseletek is teszik - állandóan magyar szakértök által megfelelöen összeállított és angolra, illetve a befogadó ország n yelvére kitünöen lefordított tájékoztatást küldjünk magyar vonatkozású anyaggal a befogadó ország felső vezetésének, diplomáciai testülete tagjainak és más fontos közéleti tényezöknek? Hogyan lehetne elérni, hogy a magyarországi szavjet csatlósrendszer vezetöinek járási vagy községi színvonalától felielé rendszeresen küldjünk magyar szakértök által összeállított propagandaanyagat annak újból és újból bizonyítása végett, hogy a kommunista rendszer elavult, nem kell az új szabad népeknek sem (pl. Afrika népeinek), a kommunisták az imperializmus levitézlett utolsó katonái, szabadság- és korszellemellenesek, így rendszerüle megméretett és pusztulásra érett. Versenyképtelen a magán-kapitalizmussaL A vezetök és tagok átmenthetik magukat, ha idejében észretérnek és ezt tettekkel bizonyítják. Ugyancsak névszerinti propagandaanyag küldése lenne célszerü a magzatelhajtási rendelet célzatát, indokait és következményeit, továbbá az erdélyi magyarüldözés kérdésében a budapesti kormányzat bí.ínös hanyagságát, nemtörödömségét. vagy a kommunizmus otthoni rombolásait, politikai és gazda192

sági csődjét ismertetve - ugyancsak községi vagy Jarasi színvonaltól felfelé - hogy a rendszert hiába toldozzák-foldozzák: feltartóztathatatlanul a bukás felé J1alad és hogy a szavjetnek e lőbb -utób b a politika i és katonai körülmények hatására, valamint azért is, mert a gyarmatosítás megszi.intetése km-szellem: a közvélemény nyomására is végleg ki kell vonulni. Annál is inkább , m ert a j elenlegi status quo fenn nem tartható, ha az egyensúly a nemzetközi politikában megváltozile Célszer(.í lenne az egyes befogadó országok nyelvén ún. Vörös-könyvet kiadni az összes egyetemek, fő- és középiskolák számára - természetesen ingyenes szétkülcléssel - annak bizonyítására, hogy húsz év alatt mit rombolt a kommunizmus Magyarországon, hova vezetett 1956-ban és hova vezet most és konkrét p é ldákkal bizonyítva, hogyan sértették meg és sértik meg nap mint n ap az egyének guzsbakötésével az emberi szabadságjogokat. Bizonyos lényeges és történelmünkben sokáig fennmaradó sz örnyűségeke t irodalmunk nem tárgyalja kellőképpen. Pl. a szavjet katonák magyarországi viselkedését, a krumplihámozás címén b erendeit gyermeklányok és nagyanyák megbecstel enítésétől az egyszerü ó ra-zabrálásig, polgári személyek (nők , gyermekek, öregek, b etegek) n emzetközi jogellenes, tiltott elhurcolásá tól és fogs ágbave t ésé től azoknak a táborokban elviselt szenvedéséig, tervszerű kiirtásáig; a hírhedt Rákosi és Kádár politikai rendőrségének agyafurt módszereit és vérengzéseit, a kommunizmus kitel epítéseit, harcát az egész nép ellen és azt, hogyan állt ellen az értelmiség, a munkásság, parasztság és az - ifjúság. Nincsenek megfe lelő kön vvek (egy pár kivételével) az 56os magyar szabadságharcról és forradalomról nemcsak a befogadó országok n yelvén, ele magyarul sem. Azt is fontos lenne tudni , hogyan és miért írtak rólunk a forradalom alatt és után ellenségeink és főleg a szavjet b értollnokok, mit ismertek el és be és mi haszná lható fel abból j avunkra. Ezekből a befogadó ország megállapíthatja, hogy m e lyik író hova tartozik. De n e m nyertek az emigrációs küzdelmek, nehézségek ~e m m egfe l elő iro dalmi feldolgozást. Az emigrációs veszeke13 Magya r Talá lkozó Krónikája

193

dések, a személyi kultusz, az emigrációsdi, egyesek "leeresz kedő" magatartása az emigrációban a be nem fogadottakkal szemben. Nincsenek megrajzolva az örökös álomvilágban élő semmittevők, a kákán is csomót kereső csak kritikusok, az új erkölcs-birák, az örökös tisztségvis e lők vagy csak a múlttal és a múltban élők. Nincsen kellőképpen ábrázolva a széteső hazafiság, az emigrációban vasfüggönyt maguk köré emelők terméketlen élete, avagy az új gazdagok arroganciája (sem é letünket, sem vérünket, sem zabot), akik elfeledkeznek magyar közösségi életet élni, magyarul beszélni és olvasni és a magyarság ér· elekeiért (tisztelet a kivételnek) anyagilag helytállni. Arról sincsen elég és alapos felderítő, lel ep lező és pellengérre állító írás, hogy nyiltan vagy titokban hogyan müködik a fizetett ellenség; hogyan próbál szervezeteinkbe beé pülni, bennünket megosztani, müködésünket akadályozni, vagy lehetetlenné tenni, egyes emigrációs vezetőket befeketíteni; mi lyen hitegetési és becsapási vagy megféle mlítési taktikát használ; mit tagad el, mit emel ki . Arról sincs megfelelő írás, hogy hogyan harcolhatunk olyan rövidlátó, téves meggyőződésből fakadó és végeredményben az ellenség ügyét szolgáló nyilatkozatok ellen, hogy "a magyar ügyben a működés felesleges", mert "egy-két fecske nem csinál nyarat", vagy "a törökök is százötven évig voltak hazánkban, a Habsburgok meg négyszázig" és "az oroszok is ott lesznek még jó soká." A jelen politikai meglepetései Afrikában, Ázsiában rácáfolnak az említett politikai rövidlátásra.

Taktikai tudatosítás kell Taktikai feladatunk tudatosítani: 1. A IL világháborút követően egész sereg ázsiai és afrikai n ép emelkedett fel a sokévszázados gyarmati sorsból, ugyanakkor a szabad dúlás szavjet erői - immár több mint húsz éve __ tapossák szemérmetlenül a Nyugat biztonságáért és mű­ velődéséért annyi áldozatot hozott magyar nép szabadságát, függellenségét és alapvető emberi jogait. 2. A Szavjetunió az 1956-os erkölcsileg győztes magyar szabadságharcnak katonai túlereje által történt leverésével 194

megsértette a nemzetközi békét, erőszakosan avatkozott be Magyarország belügyeibe és közmegvetést, a népeknek a Szavjetunió bűnös vezetőit elítélő magatartását maga után vonó támadást (agressziót), azaz nemzetközi bűncselekményt követett el hazánk ellen, amikor megdöntötte annak a forradalomnak kivívott törvényes szabadságát és demokratikus kormányát. Ezek szerint nemzetközi jogilag Magyarország és a Szavjetunió között a szavjet támadás folytán hadiállapot van, amelyet csak békeszerződéssei lehet rendezni - Marryarorszácr b b területi (Kárpátalja egészben vissza) és gazdasági jóvátételi követelésének igényével. E helyett buclapesti bábok a magyar nép terhére másfél milliárcl dollárt ismertek el a Szavjetunió javára a kis ország tartozásaként a "nagylelkű" elvtársi segítségért: a szavjet agresszió és megszállás költségei fejében. 3. Húsz éve tapos a szavjet csizma a magyarság testén, - a magyarság költségén! A magyarországi kommunizmus vérszegénységének ékes bizonyítékaként. 1944 őszétől évente 100.000-180.000 a elologtalan szavjet megszállá katonák száma; ezek fizetésének, eltartásának rendkívül súlyos terhe a gazdasági felemelkedéstől fosztja meg az országot. Ugyanígy évente kb. 80.000 élősdi sihederhad (párttitkárok, politikai titkos rendőrök, stb.) eltartása terheli a szargalmas magyar népet. Ezek mint a társadalom, mint a kommunista hangyaállam heréi, nem dolgoznak, csak ideológiát árulnak, jegyeznek, besúgnak, parancsolgatnak és "térítgetnek". 4. A magyar nép nyakára helyezett budapesti bábkormánynak nincs szabad akarata. Hogy fennmaradjon, a magyarországi szavjet megszállás állandósítását, vagyis az újtípusú tagállamiságot akarja. 5. A magyarországi kommunizmus elől és alatt több magyar menekült el, mint amennyi a honfoglaláskor az ország földjére lépett! 6. A magyarországi kommunizmus több magyart állított bíróság elé, üldözött, ítélt el, deportált és ölt meg, mint ameny-

195

nyit az összes egyéb ura lom egész ezeresztendős európai történelmünk folyamán . 7. A szavjet uralmi érclekeknek megfelelően a magyarországi kommunista kormá nyzat hiva talos politikájává tette az abortusz-reneleletével és hatósági segédletével irá nyított népirtást, amelynek folytán - a statisztikai adatok szerint - a világon hazánkban születik a legkevesebb gyermek, viszont ugyanezek szerint az adatok szerint hazánkban van a legtöbb öngyilkos! Húsz évre kivetítve micsocla erkölcsi, n é pi és anyagi ér· tékek mentek és mennek veszendőbe a felelőtlen kommunista politikusok miatt! A nemzeti jövedelem micsocla elpazarlása, Szavjetunióba szállítása volt és van folyamatban! És micsocla megalázá, függő helyzet! Ezenkívül micsocla kár (tényleges kár és elmaradt haszon) érte a jelenlegi nemzedékeket amiatt, hogy a kommunista zsarnokállam hosszú évekig elzárta hazánkat a Nyugattól, annak eredményeitől és áldásaitól és, hogy a Nyugattal kapcsolatunk még ma sem normális!

Összegezve: Szükség van megfelelő, tudományosan tervezett , szerve· zett, egységesen irányított és megfelelő anyagi alappal rendelkező emigrációs propagandára. Ezt nekünk, magyaroknak k e ll elvégeznünk a beforradó oro szág nyelvén (elsősorban az Egyesült Államokban) és magyarul az Otthon és az emigráció számára. Az Otthon számára: tudatosítani kell, hogy magyar népünk nincs e n magá ra h a gyatva, hogy vannak, akik tevékenyke dnek a m agyar n é p jö· vőjéért és p a naszait a világba kiáltják; továbbá a börtö nállam pribékjei számára, hogy a jövőtől tartva szüntessék meg, vagy m érsékeljék népellenes tevékenys égüket. Szükség van arra, hogy szakértőkből és mincle nek előtt hazafiakból Hungarian Information Center, vagy bármil yen más, jobb, elfogadhatóbb n évvel központi propaganclaszerv a lakuljon (New Yorkban, Washingtonban, Clevelandban, Los Angeles ben, Torontóban vagy m ás helyeken is), a vázo lt és egyéb feladatokra. 19ó

Ennek az egységes irányítás alatt működő központnak az lenne a feladata, hogy politikai fegyvertár legyen a magyar szervezetek és egyének számára, hogy kiegyenlítsen, vagyis a kívánt egyensúlyt helyreállítsa, erősítse, elő­ segítse; - hogy meghatározott magyarságérdekű tettekre felbátorítson és kellő időre mozgósítson (pl. tüntetés, felvonulás); - a magyarországi szavjet diktatúra jellegét, természetét és tevékenységét, ezek indokait felderítse, leleplezze és kipellengérezze; - hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar kérdésre, azt a nemzetközi életben állandóan fenntartsák, míg a magyar kérdés meg nem oldódott; - hogy elősegítse a befogadó országok mértékadó tényezői és a magyarság tekintetében mindazt, ami a magyarság érdekében az adott helyzetben kívánatos és megtehető és annak megvalósítását sikerre vigye ott, ahol a döntés történhetik (elsősorban az Egyesült Államok mint világhatalom jöhet figyelembe); - hogy a magyar ügy sürgős megoldásának kérdését az Egyesült Államok hivatalos szabadság- és békepolitikájának a r észévé tegye és valójában elősegítse - a mielőbbi Magyar feltámadást! elsősorban

~~~

Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök köszönetet mond Kovács István dr. előadásáért, majd a hozzászólásra jelentkezők számára nyitja meg a vitát, mégpedig Vasvári Zoltán és Kovács István dr. előbb elhangzott előadásaihoz együttesen, bár tudja, hogy mindkét előadás más-más természetű. A rendelkezésre álló idő rövidsége teszi ezt a megoldást szükségessé.

7. HOZZÁSZÖLÁSOK VASVÁRI ZOLTÁN ÉS KOVÁCS ISTVÁN DR. ELŐADÁSÁHOZ

Szebedinszky Jenő mindkét előadást élvezettel hallgatta. emlékeket id éze tt fel benne, amelyek nyomán - úgy érzi - sok mindent el kellene mondania. Ennek ellen ére csak egy m egjegyzésre és egy javaslatra szorítkozik. MegMindkettő

197

jegyzi, hogy a propagandával kapcsolatos feladatok felsorolása közben mindegyiknél érdemes lett volna megállni és tüzetesebb megbeszélést tartani. Az ifjúság kérdésével kapcsolatban pedig javasolja, hogy a következő, hatodik Magyar Találkozón az ifjabb nemzedéknek biztosítsunk legalább egy jó félnapra való tanácskozási időt. Vudy József mindkét előadás tárgykörével külön-külön behatóan foglalkozik. Véleménye szerint sem az állampolgárság felvétele, sem a születési hely nem változtathat magyarságunkon. A magyar szülők gyermeke - bármilyen állampolgárok is legyenek - mindenütt magyar marad. Igen helyesli azt a törekvést is, hogy a magyar fiúk magyar lányt vegyenek feleségül és így utódaikban is biztosítsák magyarságuk vérségi és lelkiségi folytonosságát. Hiányolja, hogy íróink és költőink eddig még nem írtak olyan műveket, amelyek a magyarnak maradás küldetésszerű fennköltségét szinte varázslatos erővel sugározzák az idegenben született magyar ifjak fogékony lelkébe. Részletesen foglalkozik a propaganda módszereinek kérdésével. Példaként egy nemzetközi vásár libanoni pavilonjára és az ott angol nyelven osztogatott propaganda-füzetekre hivatkozik. Ennek alapján olyan ügyes, angolnyelvű magyar propaganda-kiadványok megszerkesztését és kiadását sürgeti, amelyek alkalmasak arra, hogy a közvélemény érdeklődését a magyar értékekre felhívják. Száz Zoltán dr. azt fejti ki, hogy milyen roppantul nehéz követelmény a nem Magyarországon született fiatal nemzedék tagjaitól elvárni, hogy azok egyedül és kizárólag a vérségi leszármazás ténye alapján jelenlegi környezetükben is elsősor­ ban csak magyarak legyenek és maradjanak. Az idősebb nemzedéknek - bármennyire fájó is ez a megállapítás - tudomásul kell vennie, hogy ennek a köv~telménynek gyakorlati megvalósítása egyszerűen lehetetlen. Eppen ezért az a véleménye, nem ezt kell szorgalmaznunk, hanem inkább arról kell a nemmagyar földön született és nem-magyar környezetben felnevelkedett ifjúságat meggyőznünk, hogy a magyar kultúrális örökség, a magyar politikai örökség, egyáltalán az egész magyar lelkiség akkor is többé, különbbé, értékesebbé teszi, ha amerikai, vagy kanadai, stb. Azt a törekvést, hogy a magyar fiatalok egymással kössenek házasságot, elvileg helyesli, gya198

korlatilag azonban egyrészt túlzásnak, másrészt sokszor lehetetlennek tartja. Különösen vonatkozik ez olyan magyarszármazású fiatalokra, akik magyar közösségeken kívül, szórványban élnek. Lőte Pál dr. véleménye szerint a két nevelési irány szintézisét kell kialakítani. Helyesli az ifjúsági találkozó gondolatát. Ugyanígy helyesli a propaganda terén az információs iroda és a központi sajtóbizottság életrehívását. Részletesen kifejti mindkettő gyakorlati előnyeit . Nagyon fontosnak találja még, hogy az angol sajtót állandóan ellássuk megfelelő tájékoztató és hírközlő anyaggal.

Értavy Baráth József dr. azt hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy gyermekeinket mindenképpen megtartsuk magyar· ságunk keretein belül. Az egyh ázak, világi szervezetek, iskolák leglényegesebb feladata, hogy ezt a célt elérjük. A magyar házastárs megtalálásának biztosítását nagy fénnyel és pompával megrendezett magyar bálok révén látná lehetségesnek. Tudja, hogy minclehhez e l sősorban anyagi áldozatra, pénzre van szükség. Megfelelő propaganclával ezért azt is el kell érnünk, hogy a magyarság adózzék, hogy sajátos szükségleteinek kielégítése anyagiak hiányán meg ne bukjék. Az adózás gondolatát nem tartja kivihetetlennek, mert a magyarok sok minclenre hoz. nak áldozatot. A Magyarországra való hazautazásra például van pénz, pedig egy-egy ilyen ún. "óhazai" látogatás tetemes költségbe kerül. De ő ennek nem ellene beszél, hanem inkább arra szeretne rámutatni, hogy gyermekeink magyarsága érdekében ezt a tetemes költséget is vállalnunk kell, mert az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az otthont megjárt fiaink megerősödött és öntudatosult magyarsággal térnek vissza. Különösen fontosnak tartja, hogy a magyar egyházak - a katolikus magyar egyházak is, amelyek iskolát tartanak fenn gondoskodjanak arról, hogy magyar hiveik gyermekei magyar oktatásban részesüljenek. Remes György dr. az ifjúság problémáival kapcsolatosan a honvédelem kérdéséhez fűz figyelemreméltó megjegyzéseket. Magán a szón kívül csak a lövészekről és a katonapolitikáról hallottunk. Megítélése szerint azonban emigrációs katonapolitikáról csak azon az úton-módon lehet szó, mint ahogy az

199

Izrael függetlenségének kivívása előtt a zsidóság részéről történt. A lövészet megszervezését és ápolását egymagában nem tartja kielégítőnek. Szükségesne k látná a magyar eredetű kiszolgált amerikai katonák (veteránok) tömörítését is . Végül hiányolja, hogy a magyar emigrációs ifjúság nem lép hivatásos katonai pályára, holott ennek az emigrációnak legalább % része hivatásos katona, sőt katonatiszt volt. Alig akad egykét hivatásos tiszti kiképzésre jelentkező magyar ifjú. Azt sürgeti tehát, hogy igyekezzünk minél több magyart amerikai tiszti pályára küldeni. Nádas János dr. több kérdéshez szeretne hozzászólni, de mégsem teszi, mert a következő nap úgyis ki kell térnie jóformán minden egyes részletkérdésre. Most a felmerült probIémák csak azt juttatják eszébe, hogy magyarságunk szempontjából külön, szinte megoldhatatlannak látszó probléma a magyarul már nem beszélő magyar származásúak érdeklődé­ sének felkeltése és jóakaratú támogatásának megnyerése. Homnorzay Elemér csak éppen felhívja a figyelmet arra, hogy a lengyelek, akikről az előbbiekben többször- szó esett, most ünneplik kereszténységük felvételének 900. évfordulóját. Mi kb. 100 évvel megelőztük őket ebben. A másik, amit szeretne megemlíteni, egy évforduló. Húsz éve, hogy Apor Vilmos báró győri püspököt a szovjet katonák megölték . Azt hiszi, nem lenne közömbös, ha a magyarság az évforduló alkalmából a legkülönbözőbb helyeken - a megyés püspökök bevonásával - szentmiséket szolgáltatna. Nem propaganda céllal, de emlékeztetésül.

***

Gyékényesi Gy László tanácskozási elnök a vitát lezárja s a két előadót kéri fel esetleges válaszadásra. Ennek alapján előbb Vasvári Zoltán, majd Kovács I st ván dr. ad néhány vitatott kérdésre felvilágosítást. Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök a vita során az ifjúsági kérdésben kialakult két ellentétesnek látszó véleményről megállapítja, hogy azok lényegükben nem ellentétesek, csupán más és más pedagógiai módszer alkalmazását sürgetik. Az egyik közvetlen, a másik a közvetett magyarság-élmény útján igyekszik az ifjúságat a magyarság számára megtartani. A propaganda végső eredményekén t pedig véleménye sze200

rint- azt kellene elérni, hogy a magyar ügy az amerikai politikának olyan szerves kérdésévé váljék, hogy arról minden hivatásos politikus számára illendő legyen beszélni. Ismételten köszönetet mond az előadóknak, a hozzászólóknak és a jelenlévő érdeklődőknek, majd a tanácskozást berekeszti.

8. AZ ÜNNEPI VACSORA A Magyar Találkozó Állandó Titkársága 1965. november 27-én, szarobaton este 6 órakor ismerkedő fogadást (coctail party-t) , ezt követően este 7 órakor pedig az Árpád aranyéremmel kitüntetettek és az ötödik Magyar Találkozó előadói­ nak tiszteletére ünnepi vacsorát rendez. A vacsorán az áldomásmesteri tisztet ötödször is Főtiszte­ letű Szabó István dr. református lelkész tölti be, aki magyar szeretettel köszönti a vendégeket, köszönetet mond Nádas János dr.-nak és közvetlen munkatársainak az ötödik Magyar Találkozó megrendezéséért, majd elismeréssel nyilatkozik a Magyar Találkozóknak a magyarak közt világszerte követésre talált p éldamutatásáról, amely idővel meghozza a maga gyümölcsét is. Felkérésére Bodnár A. Lajosné az amerikai és magyar himnuszt énekli el Kávássy Klára zongorakíséretével, Nt. Elek Aran reformá tus lelkész pedig magasröptű asztali áldást és imát mond. A vacsora után Nádas János dr. az előző évben Árpádaranyéremmel kitüntetettek közül a jelenlévő Béldy B éla dr. (Cleveland, Ohio), Fiedler Kálmán dr. (Chicago, Ill.), Iváni Zoltán dr. (New York, N. Y.) és Ft. Mihál yi Gilbert dr. (West de Pere, Wisc.) első pályadíjjal kitüntetetteknek ünnepélyesen átnyújtja az Árpád aranyérmet szalaggal. A kitüntetést a négy pályadíjnyertes szerző nevében Ft. Mihályi Gilbert dr. köszöni m eg irányjelző gondolatokban bő­ velkedő rövid beszéd keretében. Az Árpád-pályázat magyar összefogást munkáló j el entőségét Ft. S zab ó I stvárz dr. áldomásmester méltatja. Felkérésére Somogyi Ferenc dr., a Honszerző Árpád fejedelemről elnevezett irodalmi, tudományos és müvészeti pályázatok bírálóbizottságainak elnöke tesz jelentést a negyedik Árpád-pályázat eredményéről.

201

9. AZ ÁRPÁD ÉREMÉS DÍSZOKLEVÉL-PÁLYÁZAT EREDMÉNYE A pályázatra beérkezett 16 nyomtatásban már megjelent és 80 jeligével ellátott kéziratos pályázat, összese n tehát 96 mű. Közülük 6 pályarnűvel alaki kellékhiány miatt a birálóbizottság érdemben nem foglalkozhatott, 8 pályamű e lbírálása pedig még folyamatban van. A többi 82 pályamű közül mű

I. ARANY ÉRMET NYERT: l. a "Hungarian Writers and Literature. Maclern Novelists, Critics and Poets by Joseph Reményi" című 1964-ben a Rutgers University Press gondozásában megjelent xv, 512 oldal terjeclelmű irodalomtörténeti és esztétikai tanulmánygyűjtemény, amelynek szerkesztője és kiadója: Molnár J. Agoston egyetemi tanár (New Brunswick, N. J .); 2. a "Theological Stuc\ies of Calvin" című 1959-be n megjelent hittudományi értekezés, amelynek szerzője: B é ky Zoltán dr. református püspök (Washington, D. C.); 3. a "Socialized Surgeons a nd Captive Patients" címmel a 'The Journal of Abclominal Surgery' című folyóirat 1959., 1960. és 1961. évfolyamaiban folytatólagosan megj e lent cikk· sorozat, amelynek szerzője: Egyed H. Miklós dr. sebész-orvos (Cleveland, Ohio); 4. az "Ének Stuart Máriáról" című 1962-ben, a Kossuth Kiadó gondozásában, 47 olelal terjeelelemben megj e len t regösének, amelynek szerzője: Kisjókai Erzsébet író (Hilversum, Hollandia); 5. a "Szabadságharcos induló" címü jeligés zenemű, melynek szerzője: Nagy Frigyes dr. zeneszerző (Chicago, Ill.);

II. EZÜST

É~l\tlET

NYERT:

l. a "Law in Victoria" című, 1963-ban Ausztrá liában kiadott 335 olelal terjedelmű jogszabály-gyűjtemény, amelynek szerzője : Antalfy Mihály dr. (Armaclale, Victoria, Ausztrália); 2. az "A magyarság küzclelmének méltánylata a Zrínyiek korában" címmel 1964-ben, az Északi Fény kiadásá ban meg-

202

jelent történeti tanulmány, amelynek szerzője: Csery C. Mihály dr. (Montreál, Kanada); 3. az "Örök katonák vagyunk" című jeligés zenemű-gyu]­ temény, amelynek szerzője: Havassy Baján Sándor (Passaic, N. J.); 4. a "Levelek a számkivetésből" című jeligés verseskötet, amelynek szerzője: Ro zarzich I stvárz, az Árpád arany- és bronzérem tulajdonosa, (Caracas, Venezuela); III. BRONZ ÉRMET NYERT:

l. a "Kakastollasok" című jeligés karcolat-gyűjtemény, amelynek szerzője: vitéz Bararzchi Tamáska Endre (Pittsburgh, Pa.); 2. az "Ego Sum Via" című jeligés színmű, amelynek szerzője Domokos Sándor (Winnipeg, Kanada); 3. az "Októberi árnyak" című jeligés ballada, amelynek szerzője: vitéz Németh Emő dr. Ottawa, Kanada). IV. DÍSZüKLEVELET KAPOTT: l. a "József Attila igazi arca" című 57 oldalas, 1965-ben megjelent tanulmány, amelynek szerzője: Abaffy László (Huttenheim, Németország);

2. a "Kárpátalja fontossága" című jeligés tanulmány, melynek szerzője: Berlányi Zsigmond (Highland Park, Mich.); nek

3. a "Detektívélet-vértanúhalál" címü jeligés szerzője: Bödő Károly (Pasadena, Calif.);

mű,

amely·

4. az "Emlékezés" című jeligés mü, amelynek szerzője: Gaydos Mária (New Brunswick, N. J.); 5. a "Vigyázó Isten" jeligéjü költemény-sorozat, amelynek szerzője: Kasza-Martorz Lajos (Welland, Ont., Kanada); 6. a "Találkozásaim" címü jeligés pályamü, melynek szerzője: Keleti Vilmos dr. (Miami, Florida); 7. az "Isten és hazaszeretet" címü jeligés pályamü, melynek szerzője: Kerékgyártó Mária (Levittown, Pa.); 8. a "Baj társi levél" cím ü folyóirat 1964/ 65. évfolyama, amelynek szerkesztője: Köverzdy Károly (Islington, Ont., Kanada);

203

9. az "A szentek nyomában" című útleírás, melynek szerLajossy Sándor (Croydon, Anglia); 10. a "Kelleys isiandi képeslap" című riport, amelynek szerzője: Linka László (Cleveland, Ohio); ll. az "A novicius" című jeligés elbeszélés, melynek szerzője: Naphegyi Imre (Winnipeg, Man., Kanada); 12. az "Ukrajna 1944" című jeligés elbeszélés, amelynek szerzője: Nyirádi-Sz.abó Imre (Santa Monica, Calif.); 13. a "Meglódult világ" című jeligés kézirat, amelynek szerzője: Uzoni Pü11kösti .Mihály dr. (Sao Paulo, Brazilia); 14. a "Tíz éve sincs" című jeligés költemé ny, amelynek szerzője : So pro ni Bálint (Chicago, lll.); 15. az "Üldözöttek. I. rész" címü mű, amelynek szerző­ je: S zécheny i György gróf (Bad-Godesberg, Németország). zője

V. OKLEVELET KAPOTT: l. az "A magyarság szerepe . .. " címü jeligés történeti tanulmány, amelynek szerzője: Agotai Béla dr. (Cleveland, O.); 2. az "1956. október", "Öszi séta Budán", "Lumpok", "Bent és kint", "Szüreti emlék" című 5 jeligés költemé ny, amelynek szerzője: B. Baldisár László (London, Ont., Kanada); 3. a "Költemények és müfordítások" című jeligés kézirat, amelynek szerzője: Kis-Ruszkai Cserépy József (College Park, Maryland); 4. a "Sopron, 1944. december 6." című jeligés kézirat, amelynek szerzője : Enner Károlyné (Cleveland , Ohio); 5. a "Déli harangszó" című jeligés mü, amelynek szerző­ je: Janela Tibor (Murten, Svájc); 6. az "Egy lélek köt össze minket" című jeligés költemény, amelynek szerzője: Pilisi Pál (Louvain, Belgium). 10. A MŰVÉSZI MŰSOR Az Árpád-pályázat eredményének kihirdetése után Főt S zabó I s tván dr. áldomásmester Mol11ár Z s igmond dr. művé­ szi müsorvezetőnek adja át a szót, akinek szellemes bevezető­ je után Tóth Sándor festőmüvész ötletes villám-rajzokkal és 204

karikatúrákkal szórakoztatja a közönséget. Kovács Nóra b alett-művésznő magyar száló-táncot mutat be nagy sikerrel. Iváni Z oltán dr., az Árpá d aranyérem tulajdonosa, három költemén yé t adja elő nagy érzéssel, Fiedler Kálmán dr., az Árpád aranyérem tulajdonosa, irónileus elmefuttatást olvas fel az emigrációs egység megvalósításáról, Molnár Zsigmond dr., a művészi műsor vezetője pedig tréfás monológokkal kacagtatja meg a hallgatóságot. A müvészi műsor befejezése után Száz Zoltán dr. olvassa fel az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez intézett távirat szövegét, majd Nádas Jáno s dr., mint a Magyar Talá lkozó Állandó Titkárságának vezetője, mond köszönetet az ötödik Magyar Találkozó tanácskozási elnökeinek, előadóinak, hozzászólóinak, résztvevőinek, az ünnepi vacsorán közreműködő ál· domásmesternek, lelkésznek, művészeknek, végül a nagyszámban jelenlévő vendégeknek.

205

AZ ÖTÖDIK MAGYAR TALALKOZÓ HARMADIK NAPJA -

1965. novem.ber 28.

Az ötödik Magyar Találkozó harmadik napJan, 1965. november 28-án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja, majd felkéri Nádas János dr.-t előadásának megtartására.

l. AMERIKA MASFÉLMILLIO MAGYARSAGA ÖSSZEFOGASANAK MEGSZERVEZÉSE

Nádas János dr. előadó bevezetőjében arra mutat rá, hogy az ötödik Magyar Találkozó eddig elhangzott minden előadá­ sa szervesen összefügg egymással. Mindegyik az emigráció ú j útkeresésének egy-egy leülönálló fejezete, éppen ezért egyik a másikat kiegészíti. Ehhez a kiegészítéshez szeretne az elő­ adó is hozzájárulni. Az előadó szerint az emigráció új útkeresésének első lépcsője az amerikai magyarság rn.egszervezése és az egyetemes magyarság szolgálatába állítása. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor munkánkat kiépíthetjük, az egyes szaigálati ágakat kiteljesíthetjük. Igen jó példa erre az Amerikai Magyar Szövetség legutóbbi tevékenysége. Mint köztudomású, az amerikai magyarság szervezeteinek túlnyomó része csatlakozott a Szövetséghez, úgyhogy azt máris a magyarság csúcsszervezetének lehet tekinteni. Az újabb átszervezés továbbá minden reményt megad arra, hogy az Amerikai Magyar Szövetség a következő három évben mind szervezetében, mind hatóerejében növekszik.

206

Az Amerikai Magyar Szövetség egy-egy alelnök vezetésével négy feladatkört jelölt ki. A külügyi feladatkör ismertetését Szá z Zoltán dr. előadásában hallottuk, az ifjúságit Vasvári Zoltán előadása mutatta be, a kultúrális feladatkörre vonatkozó e lőadást - az előadó családjában történt baleset következtében - sajnálattal nélkülöznünk kellett, a szervezési feladatkör vázolására most kerül sor.

Gazdasági osztály Az előadó szerint a további szervezés fontos feladata egy gazdasági osztály létesítése, amely a nagyjelentőségű közgazdasági és gazdasági kérdések beható tanulmányozásán túlm e nően hivatott lenne arra is, hogy aSzövetségnek biztos anyagi alapot, célkitűzéseinek felmerülő költségeihez megfelelő fedezetet létesítsen. Ennek természetesen sok módja lehetséges. Az első lépés azonban kétségtelenül a tehervállalás felemelése és intézményesítése. A közelmúltban megtartott országos közgyűlésen az előadó azt a javaslatot tette, hogy a Szövetség tagjai 5000 $-ig terjedő évi jövedelem esetén 2 dollárral, 10.000 $-ig terjedő évi jövedelem esetén 5 dollárral, ezen felül 10 dollárral járuljanak hozzá a Szövetség támogatásához. A gazdasági osztály feladata lenne a részletes terv kidolgozása és annak tervszerü végrehajtása. Az eredmény n em maradhat el, mert a másfé lmillió magyar emlegetése nem egészen alaptalan. A legutóbbi amerikai népszámlálás során ugyanis százezrek vallották magukat magyarnak minden rábeszélés nélkül olyan he· lyeken is, ahol magyar élet sohasem volt. Megállapításának igazolása gyanánt bemutatja az 1960. évi népszámlálás eredm ényét magyar vonatkozásban. Eszerint az amerikai Egyesült Államok 50 államának mindegyikében élnek magyarok. Még a legkevesebb magyart számláló államokban is 200-250 vérünk vallotta magát magyarnak. Megítélése szerint ezekkel a szórványban élő, de kétségtelenül öntudatos magyarokkal Is törődnünk kellene.

A magyarság létszáma Az amerikai magyarság Iétszáma az 1960. évi népszámlálás adatai szerint az egyes államokban a következőképpen oszlik 207

meg (az állam neve után szereplő e lső szám a Cson ka-Magyarországon születet t l'nagyarok létszámát nmtatja, a második szám pedig ezeket már itt sziil ete tt gyermekeikke l együtt tünteti fel): Alabama Á laska Arizona Arkansas Califo rnia Colorado Connecticut Delaware Flo ri da Georgia Hawa ii Idaho Iowa Illinois Indiana Kansas Kentucky Louisiana Main e Maryla nd Massachusets Michigan Minn esota Mississippi Missouri Montana Nebraska Nevada New Hampshire New J ersey New Mexico New York City New York State North Carolina 208

262 110 798 130 19,799 1049 7,954 259 7,404 244 117 147 85 15,652 5,816 274 299 303 136 1,775 1,871 14,996 1,297 46 2,636 325 283 171 121 27,389 99 60 ,382 53,300 253

914 324 2 353 330 50,506 2 765 25 ,367 911 17,229 l ,101 405 438 230 43 ,005 17,983 l ,126 l ,185 1,229 473 6,577 4 ,979 46,811 4,640 217 7,346 1,187 1,230 658 421 82 ,017 596 142,834 120,3 36 944

North Dakota Ohio Oklahoma Om aha Oregon Pennsylvania Rhode Island So u th Ca ralina South D ako ta Tennessee Texas Utah Vermont Virginia West Virginia Washington Wisconsin Wyoming Washington, D. C.

515 35,082 243 221 866 23,823 220 108 79 279 1,236 79 104 811 1,380 1,170 5,787 95 1,380

2,096 106,786 879 903 1,568 83,417 676 474 478 1,028 4,797 392 416 3,353 4,694 3,592 14,982 421 4,703

Erdemes megjegyezni, hogy a magyarság Iétszáma tekin tetében a városok közül New York City, Cleveland, Chicago, Detroit, Los Angeles, Pittsburgh és Philadelphia vezet, de jelentős számú magyarság él még Newark, Passaic, Bethlehem, Milwauk ee, Youngstown , Aki-on, Buffalo, Trenton, St. Louis, Miami, San Francisco, South B end, Gary, New Brunswick, Minneapolis, Baltimore, Boston és Denver városában és környékén is. A magyarság létszámának kimutatása azonban a fentebbi adatok szerint nem teljes, mert a békebeli Magyarország Trianonban elszakított területeiről származó magyarak a csehszlovákok, románok, jugoszlávok számát szaporítják, mert az amerikai törvény rendelkezése nem ismeri a magyar felfogás szerint tört é nő nemzetiségi megkülönböztetést. Sok százezer magyar esett így ki a kimutatásbóL Más százezrek viszont az alaki rendelkezései miatt estek ki. A következő népszámlálás idejére tehát arról is gondoskodni kellene, hogy ez a fonákság újból elő ne fordulhasson. l 1 Magyar Találkozó Krónikája

209

További feladatok A további szervezés igen fontos feladata egy sajtó és propaganda csoport életrehívása, valamint azon b e lül, vagy azzal szerves együttműködéssei az információs magyar központ, nemkülönben a magyar tájékoztató iroda mielőbbi megszervezése. Az előadó példákkal világítja meg, hogy ennek a csoportnak milyen óriási szerepe lehet a magyar é let felvirágoztatása terén: általános művelődési, egyházi és iskol ai, egyesületi és politikai vonatkozásban egyaránt. Ma gyar n ye lve n magyar hitet kell önteni az emberekbe. Meg kell szüntetni azokat a fonákságokat, amelyek ezt a magyar hitet szükségtelenül megrendítile Angol nyelven kiadott sajtószolgálattal pedig az amerikai sajtót, az amerikai közélet vezetőit és irányítóit kell r endszeresen tájékoztatni. Rendkívül helyesli Kaczvirzszky Pál dr. Icülönös figyelemre méltó _javaslatát, hogy a kongresszus tagjai részére hetenkint, vagy kéthetenkint Európa szabad és a Vasfüggöny mögé eső országaira vonatkozóan kiértékelt, rövid összefoglaló híranyagot adjunk. Általános szervezés i feladatként jelöli meg az előadó az egyéni erők, tehetségek és eredmények kataszterének elkészítését s annak alapján az értékes magyarak megszervezését, egyéni munkásságuk szálainak összefogását. Ezen túlm e nően az a véleménye, hogy minden magya rt össze k e ll forrni aki b ' magát magyarnak vallja, aki magyar ü gyben segítségünkre akar lenni, de legalábbis befizeti a tagsági díjat, hogy ezzel támogassa azokat, akik dolgozni akarnak. Ha a másfélmlilió amerikai magyart meg tudjuk szervezni, akkor olyan eredményeket érhetünk el, amelyek az egész - nemcsak az amerikai _ magyarság szempontjából jelentősek. A lén yeg, hogy nagyvonalú munkát tudjunk végezni s hogy az Amerikai Magyar Szövetség felelősségének tudatában a magyarság lé tszámának, tradiciójának és tudásának megfelelő szervezet legyen, amely nagyarányú propagandát tud kifejteni magyarságunk megtartása, erősítése és igazságának elismerése érdekében. Ezek a szervezési elgondolások természetesen csak az Egyesült Államokra vonatkoznak. Helyes és szükséges lenne azonban, hogy a szabad világ minden országának magyar csúcsszervezete hasonló szervezést fejtsen ki. Ott pedig, ahol 210

csúcsszervezet nincs, a magyar egyházak és egyesületek hozzanak lé tre magyar központi szervet. HOZZÁSZÖLÁSOK Fa za kas Ferenc előbb azt a kérdés t veti fel, nem lehetne-e az Amerikai Magyar Szöve tségen belül külön egyházi csoportot szervezni, amelynek az lenne a célja, hogy a magyar katolikus és protes tá ns egyházak támogatásá t biztosítsa a Szövctség számára. Később annak kifogásolása után, hogy sok az e lmé le t, kevés a gyakorlati megoldás, a gazdasági kérdésekre vonatkozóan vet fel figyelemrem éltó gondolatokat, majd a Szabadságharcos Szöve tség b ekapcsolóelása iránt érdeklődik.

Návori Kornél dr., a detroiti magyar Művész Kör elnöke a rró l a sze rv ező munkáról számol be, amelyet a Kör tevékenységével kapcsolatos mozgalom keretében indítottak el. Korábban a d e troiti magyar ság Iétszámát 75 ezer főre becsülték. A legutóbbi népszámlálás során m ég mindig 32 582 lélek vallotta magá t magyarnak. Ez az eléggé tekintélyes Iétszám azonban szervezettség n élkül n em ér semmit. Mert a külfö ldre került magyar k ét csoportba sorolható. Az egyik azt hiszi, hogy a magyar a legelső nép az egész világon s ennek megfe lelő maga tartásáva l nem mindig tesz jószaigá latot fajtájának . A másik csoport az e llenkező végletbe es ik s ú gy érzi, hogy a m agyar a világ legkisebb n épe s e nnek megfelelően minden köz. életi tevékenys égtől visszahúzódik. A magyarság tehát nem tud számarányához és tudá sához illő szer ephez jutni. Az ún. befutottak köziil sok az ál-, az alig- és nem-magyar, vagy pedig az olyan magyar, aki szégyenli, hogy magyar. Ez természetesen a szélesebb magyar rétegekben is érzeteti hatását. Egyéni tapasztalatból tudja, hogy a magyar - ha azt látja, hogy aki kiemelkedett köziiliink, n em tagadja m eg magyarságát, hanem azt öntuclatosan, büszkén megvallja, - öntudatos és szervezett közösségi munkára haj lamos. Lelkesedése sokszor csak szal m a lá ng, ele h a vezetői ezt a lán got okosan és fol ytonosan táp lálj ák, az égve marad és m essze világíthat. Gyakorlati példákkal muta tj a ki, hogyan lehet szervezetten eredmén yeket elérni. A poli ti kust , a ki magyarnak vallja m agát , p ár tá llásra való tekintet nélkül támogatni kell, mert a magyar211

ság olyan sokkal járult hozzá az Egyesült Államok kultúrális és gazdasági életének kialakításához, hogy ehhez feltétlenül joga van. Nem azért , mert soviniszta, hanem azért, m e rt meggyőződése szerint aki valóban magyar s ezt meg is vallja, az az Egyesült Államoknak csak jó szalgálatot tehet. Az egyházakat magyar alapon együttműködésre kell bírni, az egyesületek közt állandó nemes versenyt kell ébren tartani, hogy a magyarság szolgálatának lángja soha ki ne aludjélc

Nádas János dr. mindkét hozzászólásra részletesen válaszol. A továbbiakban az időszeríi leérdésele közül az erdélyi magyarság tömeges kitelepítésével, a magyar tudományos társaság megszervezésével, angol nyelvű politikai lap indításának gondolatával és a magyar emigrációs világszövetség ügyével foglalkozik . Végül Wass Albertnek "Az ötödik Magyar Találkozó résztvevőihez" intézett levelét olvassa fel.

1::r1::r1::r Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök köszönetet mond Nád;s János dr. előadásáért, majd vele egyetértésben felkéri Lőte Pál dr.-t, hogy terjessze elő határozati javaslatát az erdélyi magyarság tömeges kitelepítési terve ellen.

2. HATÁROZAT AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ÜGYÉBEN Lőte Pál dr. előadó részletesen ismerteti az erdélyi ma-

gyarság tömeges kitelepítésével kapcsolatos tervet és az arra vonatkozó különböző megnyilatkozásokat. Több rövid hozzászólás után a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Mi, az ötödik Magyar Találkazón résztvett magyar írók, tudósok, egyetemi tanárok és más értelmiségiek Erdély magyarságának mai súlyos helyzete ügyében az alábbi határozatot hoztuk: l. Súlyosan elítéljük a romániai kommunista kormány politikáját, amely a mindig lappangó sovinizmus kiszolgálásával kívánja erkölcstelen uralmát biztosítani úgy, hogy az erdélyi magyarságat gátlástalanul feláldozza.

212

l. Tiltakozunk minden olyan intézkedés ellen, amely az

erdélyi magyarságat a román néptestbe való beolvasztással igyekszik m egsemmisíteni. Tiltakozunk ezért a magyarság n é pi jogainak eltiprása ellen, tiltakozunk a magyar n ye lv, a magyar kultúra és a magyar egyházak jo· gainak széleskörü korlátozása és a magyarság gazdasági elnyomása ellen . 3. Tiltakozunk az erdélyi magyarságnak sz iilőföldj éről: Erclél yből, s azon belül a Székelyföldről való eltávolítása e llen , akár erőszakos áthelyezéssel, akár munkaalkalmaknak magya r területen való mgetagadásával hajtják azt végre. Aggódó figyelemmel kísérjük, hogy az erdélyi m agyarság gazdasági, kultúrális és politikai érvényesülésének lehetetlenné t é tele ma már sokakat a kiván· dorlás keresésének útjára kényszerít. 4. A szabadföldön élő magyarságnak nem célja, hogy erdélyi véreink üldözteté sé ből politikai tőkét kovácsoljon . A cél az, hogy Erdély magyarságá n segítsünk. Ezért is felhívjuk a Romániában és a szabadföldön élő román értelmiségieket: irákat és tudósokat,- azokat, akik Ady Endre , Bartók Béla, George Enescu, József Attila, Szabó Dezső és más nagyok szellemében meglátták valamikor az utat a népi megb ékéléshez - emeljék fel szavukat az erdélyi magyarság üldözése ellen. Ítéljék el határozottan a kommunisták politikáj á t, annak n épjog ellenes, antidemokratikus tendenciáit. Kérjük a románság legjobbjait, hogy ültessék el a két nép között a barátság magvát. A Magyar Találkozó

résztvevői

megbízásából:

Cleveland, 1965. évi november hó 28-án

d r. N á das J á nos

dr.

Lőte

Pál

dr. S záz Zoltá/l

f.rf.rf.r Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök a megejtett szavazás eredményeként Lőte Pál dr. előterjesztett határozati javaslatát egyhangúlag elfogadottnak nyilvánítja. Ezt követően Nádas János dr. javaslatára felkéri Somogyi Ferenc dr.-t , hogy a Magyar Tudományos Társaság megszervezésére vonatkozó javas latot ismertesse. 213

3. A MAGYAR TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG MEGSZERVEZÉSE

Somogyi Ferenc dr. előadó behatóan foglalkozik azokkal a tervekkel, amelyek a Magyar Találkozó cé lki tüzéseinek fokozottabb elérése érdekében tudományos társaság, akadémia, munkaközösség, kutatóintézet létesítésé re vonatkozólag mindjárt a Magyar Találkozó gondolatának elindításakor és azóta újra meg újra felmerültele A "tudományos" m egjelölésű társaság, vagy egyéb alakulat életrehívásának nem híve, mert ez a magyar szellemi élet kiválóságainak csak vékony rétegét ölelhetné fel. Nem kíván a "tudományos" tevé kenység lényegének meghatározásával foglalakozni, csak arra hivatkozik, hogy a "tudományos" jelző már e leve kizárná a szépírók és költők, müvészek összefogását. Sze rinte az "akadémia" elnevezés szerencsésebb. Ennek megvalósítását kezdettől fogva szükségesnek tartotta és állandóan szorgalmazta. Sokan azonban ezt - főként anyagi m egalapozottság hiányában - ismételten megvalósíthatatlannak látták. A kérdést néhány kiváló magyar és amerikai tudóssal is megbeszélte, akik közül valaki azt a kérdést vetette fel: miért nem csináljuk meg az immár negyedik éve nagy erkölcsi s ikerrel járó Árpád-pályázatok érem-nyerteseinek tudományos, irodalmi és müvészeti akadémiáját? Ennek megvan Jegalább az erkölcsi alapja. Életrehívása ellen senkinek sem lehetne kifogása, mert valójában már megvan. Az előadó szerint azonban ennek a megoldásnak is van hátránya. Nem ö le lhetné u gy anis magába azokat a kiváló magyar vezető, szervező és nevelő eayéniséae"" b ket, akik sem tudományos, sem szépiroclalmi, sem müvészeti tevékenységet ki nem fejtettek, de -- különösképpen emigrációs vonatkozásban - azokn á l tal;:ín sokkal értékesebb szalgálatot végeztek nemcsak a külföldi, hanem az egyetemes magyarság érdekében is. A Magyar Találkozó Állandó Titká rsága körében tehát felmerült valamilyen hivatás-, vagy hítségrendi szervezet megvalósításának gondolata is. Bármi legyen a tervezett alakulat elnevezése és bármilyen legyen annak jellege: életrehívására az előadó szerint - feltétlenül szükség van. Me rt - mint az előadó évek 214

óta hangoztatja - nem ott a baj, hogy nincsenek magyar tudományos, irodalmi és művésze ti alkotások, hanem ott, hogy sok az áltudományos, kontár, silány mü, amely csak azért lesz "kivá ló" és "híres", mert valamelyik nagyobb nyilvánossággal rendelkező kis csoport tagjának sajtó-, vagy párt-propagandával közismertté lett "alkotása", mely nem egyszer annyira gyenge, hogy még az "alkotás" elnevezését sem érdemli meg. Nem egyszer a legsilányabb megnyilatkozás is tudományos, irodalmi, vagy művészeti sikerré válik egyszerűen csak azért, mert "magyar". Más vonatkozásban a leülföldi magyar elragad tat:íssal ünnepel minden idegent, aki néhány szót eldadog magyarul, ugyanakkor saját fajtájának legkiválóbb tudomán yos, irodalmi, vagy müvészeti alkotását alig veszi tudomásul, mert nincs, aki arra a figyelmet felhívja. A legdöntőbb érv azonban - az előadó szerint - a szóbanforgó szerv életrehívása mellett az a szomorú tény, hogy a magyarság hajlamos arra. hogy az idegen szolgálatban, környezetben, vagy területen sikert elérő kiváló fiait sokkal jobban megbecsüli, mint azt, aki egész emberként, hivatásának teljes áldozatvállalásával és rendületlen hüségével kizárólagosan magyar tudós, író vagy költő és művész marad. Az előadó meggyőződése szerint annak az akadémiai színvonalú és természe tü testületnek, amelynek megszervezésérő l szó van, lege lsősorban az utóbbiak egyetemes megbecsülését kell szorgalmaznia.

HOZZÁSZOLASOK Szász B éla dr. a szóbanforgó társaság megszervezését elvileg helyesn ek találja, elnevezését illetően azonban leülönös gondosságot ajánl. Leghelyesebbnek találná, ha a Magyar Talá lkozó Állandó Titkársága bizottság keretében dolgozná ki a további terveket. Gyékényesi Gy. Lás zló tanácskozási elnök egyetért az elő­ adóval az akadémia j ellegü szervezet életrehívására s annak elnevezésé t egyszerüen és röviden "Árpád Akadémia" alakjában javasolja. Több rövid hozzászólás és javaslat után Nádas János dr. arra kéri az ötödik Magyar Találkozót, bízza m eg az Állandó Titkárságo t megfelelő szakbizottság kiküldésével s annak ki215

elégítő eredménnyel végződő munkája után hat::1lmazza fel a szóbanforgó szervezetnek - a szakbizottság által elfogadott elnevezéssel történő - megalakítására. Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök a jelenlevők egyhangú véleménye alapján a megbízást és felhatalmazást megadottnak nyilvánítja, majd a zárónyilatkozat megszöve~e­ zésére bizottság kiküldését javasolja. Ennek megtörténte után a tanácskozást - a szövegezés tartamára - felfügge sz ti. A bizottság munkájának befejezése után a tanácskozást újból megnyitja és felkéri Nádas János dr.-t a zárónyilatkozat bemutatására. Nádas János dr. először hálás köszönetet mond az ötödik Magyar Találkozó tanácskozási elnökeinek, előaclóinak, hozzászólóinak, személyes és levelező résztvevőinek, venel égei nek és külön a jelenlévőknek. Aztán bemutatja a zárónyilatkozatot. Végül kijelenti, úgy érzi, hogy az ötödik Magyar Találkozó sikeres tanácskozásai feljogosítják arra, hogy a ha todik Magyar Találkazón történő viszontlátás reményé ben búcsúzzék hallgatóságá tól. Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök megállapítása szerint az ötödik Magyar Találkozó eredményes, jó munkát végzett. Közelebb jutott a való élethez és megbeszé lései so· rán eszmei alapköveket rakott a jövő magyar élet szellemi épületének talapzatába. Az ötödik Magyar Találkozó tanácskozásait a magyar Hitvallásnak a jelenlevőkkel együtt elmondott szavaival zárja be:

"Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek

egy Istenben, egy Hazában, egy isteni örök Igazságban, Magyarország feltámadásában!" Amen.

21 ó

ZARÖNYILATKOZAT Az ötödik Magyar Találkozó Clevelandban (Ohio, USA) 1965. évi november 26-28 között h árom napos tanácskozást tarto tt, m e lye t az alábbi Záróllyilatko zat-tal rekesztett be: l. Minden eszközzel továbbra is arra kell törekedni, hogy a nyu ga ti h a ta lmak, elsősorban az Egyesült Allamok a Vasfüggöny mögötti rzépek szabadság iránti törekvését és az embe1i jogole (human ri ghts) korlátlan biztosítását elős egí tsé k. - Az erdélyi magyarság ü gyében kül ön határozatot ad ki, amely a Zárónyilatkozat szerves része.

2. A kommunizmus semmif éle válfaját el n em fogadja, n yilvánuljon meg az akármilyen form ában is, éppen ezért az Egyesült Államok kormányának a kommunizmus elleni politikáját minden tekinte tben tá mogatja. 3. A Magyar Találkozó kéri az Egyesült Államok kormá· n yá t, hogy bárminemű magya r kultúrcserét, sajtó termékek beh ozatalát csak kölcsönösségi alapon en gedélyezzen. 4. Szükségesnek tar tja a m agya rság érdekében infonná· ciós és kutató központ m egszervezésé t, továbbá magyar és idegen nyelvü ezirá n yú szaigálat ellátását.

5. A magyar jövő biztosítása érdekében kívánatosnak tartja a 1nag_va r szá rma zású ifjúság szellemi felka rolását és az egye tem es magya rság szolgá latába való bevonását. - A következő Magyar Ta lálkazón a magyar ifjúság r észére is ülésszakot biztosít tanácskozásaik céljára. 6. Szükségesnek tartja, h ogy a magyarság széles rétegei szervesen kapcsolódjanak be a magyar egyházak, intézm.ények és iskolák munká j ába. Támogassa a magyar sajtót, a magy8.r könyv kiadás t. 7. Minden magyar gócpo nton sze rvezzék meg a magyar ifjúság alsó és középfokú oktatását, lé tes ítsenek m agyar cserkészcsapatokat, s portegyesületeke t, tömörítsék az egye temi ifjúságot, vala mint a magyar munkás ifjúságot. 21 7

8. A magyarság szolgálatának ellátásához s zükséges gazdasági erőforrás elégtelensége miatt kéri az összmagyarságot fokozottabb mérvű áldozatvállalásra, alapítvány ok lé t esítésere. Ajánlatosnak tartja, hogy ezek kezelése minden ország magyar csúcsszervezete által történjék. 9. A Magyar Tudományos Társaság megszervezését elvben elhatározta és az előkészítéssel és kivi telczésével az Állandó Titkárságot bízta meg. 10. Foglalkozott a Magyar Találkozóhoz benyújtott s zámtalan értékes javaslattal, így a Magyar Emigrációs Világszövetség kérdésével is, amelyeket az Állandó Titkárság hatáskörébe utal. ll. Végül a magyar sajtónak és magyar rádióállomásokn ak a Magyar Találkozó támogatásáért őszinte köszönetét fejezi ki. Cleveland, 1965. évi november hó 28.

Dr. Nádas János A Magyar Találkozó Állandó Titkársága vezetője

1450 Grace Avenue, Cleveland, Ohio 44107 - USA

218

A II., III., IV. és V. Magyar Találkozó

személyes és

levelező résztvevői

J el magyarázat:

• - születésének éve és helye: (pl. 1906, Makó) M.- születésének helye: Magyarország. t -meghalt.

ABAFFY LÁSZLÓ (Huttenheim, Németország). * 1906, Makó. Ugyanitt érettségizett (József Attila osztálytársaként), majd a szegedi egyetemen 7 féléven át a bölcsészeti kar hallgatója volt. Hírlapíró lett. Több vidéki lap munkatársa, a Pesti Hírlap és a Pesti Újság, 1939/ 40-ben a finn-orosz harctérről a Daily Heraid és a Stefani riportere. Később a berlini Pressedienst felelős szerkesztője. Rádióriporter. Müfordító és regényíró. Munkái - 6 kötetben - magyar és német nyelven jelentek meg. 1965-ben az Árpád-díszoklevél nyertese lett. Achai ACSAY F. DÉNES dr. (St. Louis, Missouri). * 1911, Tiszaföldvár. Jog-, állam- és müvészettörténettudományi doktor, okl. ügyvéd. Magyarországon ügyvéd, ügyész, Heves vármegye tb. főszolgabírája, miniszteri osztálytanácsos, tart. tüzér főhadnagy. Több hadi kitüntetés tulajdonosa. - Németországban ügyvéd, ügyész (a U .S. High Commissianer szolgálatában). Amerikában fordító, tolmács, kártérítési ügyvivő, utazási iroda képviselője, a William Penn 209. fiókjának ügykezelője. A 'Magyar Müvelődés Barátai' intézőbizottságának tagja. ANTALFY MIHÁLY dr. (Armadale, Ausztrália). * 1906, Gyöngyös. Jogtudományi doktor, okl. ügyvéd-bíró. 1933-tól 1945-ig a m. kir. Államvasútak jogügyi osztályán müködött. Ausztráliába 1950-ben vándorolt ki. 9 éven át a vasútnál dolgozott és a különböző szakvizsgák letétele után vasúti tiszt lett. 1959-ben Melbourneben telepedett le. J elenleg az ügyészségen jogi munkakört lát el. "A vasúti közigazgatás alapvető jogszabályai" c. müve 1943-ban, "The Law Relations of the 221

Commonwealth R ailways" c. cikksorozata 1953-ban j e le n t meg. Az ezüst Árpád-érem tulajdonosa. Vitéz ARADI VÍGH MIHÁLY (New York, N. Y.). * 1900, Arad. Katonai iskoláit Brassóban, majd Nagyváradon végezte. Mindkét világháborút végigküzdötte. Az e l ső fo lya mán ké t, az utóbbi folyamán egy vitézs égi érmet szerzett. Budapes t védelmében is r észt vett. 1945. febr. 18-tól 1946. nove mber 20-ig az Andrássy-út 60. börtönében eltöltött fogság után felmentették, de 3 hónap múlva halálra ítélték, amit é le tfogy ti g tartó szigorított börtönbüntetéssé változ t·attak. 1956. nov. 7-én sza b a dult. Ké sőbb Jugoszláviába mene kült, majd Párizsba kerü lt, ahonnan New Yorkba telepede tt át. Pá rizs ban is, itt is értékes szervező munkát végzett. AUER PÁL dr. (Párizs, Franciaország) volt követ és meghatalmazott miniszter. ÁDÁM TIBOR (Calgary, Alberta, Kanada). • 1932, Miskolc. Okl. geofizikus m érnök. Tanulmányait a mi s kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és a soproni Műszaki Egye temen végezte. 1956-ban emigrált és Kanadába vándorolt, a hol kezdettől fogva geofizikusként müködött. Jelenl eg a Geophysical Service, Inc. szeiszmológusa. ÁGOTAl BÉLA dr. (Cleveland, Ohio). J ogtudományi doktor, okl. ügyvéd. Budapesten fo lytatott ügyvédi gyakorlatot. Emellett jogbölcseleti, szellem- és világtörténeti tanulmányokat folytatott. Ezekből a tárgykörökből Budapes t e n e l őadáso­ kat tartott, a szaklapokban tanulmányokat jele ntete tt meg. Emigrálása után Münchenben ü gyvé di enge dél y t kapott amerikai és német bíróságak tárgyal ás aira. Az amerikai bíróságoknál jogi szaktanácsadóként müködött. Mega lapította a "Külföldi Ücryvédek E gyesü letét", amelynek kivándorlásáioelc . b nöke volt. Az 'Amerikai Magyar Világ' és a 'Szabadság' külső munkatársa. Több Árpád-díszokl evél nyertese. Nt. BABOS SÁNDOR (Pittsburgh, Pa.). ' 1903, Budapest. A kolozsvári Református Kollégiumban é rett ségizett. A teológiát is Kolozsvárott végez te. Tanulmányait ösztöndíjjal Baselben folytatta. Rövid segédlelkészkedés után a skóciai Edinburgh egyetemén, később a University of California kínai col222

lege-án misszws munkára készült, amelyben 9 évet töltött el. 1942-ben a nukdeni teológián kapott tanszéket a bibliai és külföldi nyelvek tanítására. 1947-ben került Amerikába. Előbb Fairfield, Conn., majd Pittsburgh, Pa. ref_ gyülekezetének lelkipásztora lett. 1937 óta nős. Három gyermeke van. Magyar nyelven megjelent könyve: "A pagodák árnyékában" (Budapest, 1941.). BALÁZS LÁSZLO dr. (Trenton, N. J.). " 1898, Máramarossziget. A jog- és államtudományok doktora. A háború előtt Hévízszentandrás körjegyzője, a háború után Keszthely város jegyzője. 1947-ben emigrált Ausztriába, ahonnan 1950-ben vándorolt ki Amerikába. Áldozatos, önzetlen munkájával szerzett érdemeket. t 1965. december 19., Trenton, N. J. BALLA ANDRÁS dr. (Flushing, N. Y.). * 1907, Nyíregyháza. Bölcsész doktor a természettudományok körébő!, állatorvostudományi doktor, okl. gazda és okl. állatorvos. Iskoláit Nyíregyházán, Debrecenben és Budapesten végezte. Mint ál·· latorvos előbb a gödöllői korona-uradalomban, majd Nyiregyháza városánál, végül a debreceni központi járásban teljesített szolgálatot. Mint járási állatorvos 1944. nyarán motorkerékpár-baleset érte, aminek következtében lá tását gyakorlatilag fokozatosan elvesztette. Amerikába 1950-ben vándorolt ki, ahol 1963-ig gyárban dolgozott. Jelenleg 'disability' nyugdíjban van. A pittsburghi 'Magyarság' állandó külső munkatársa. Cikkeit 'Betulaensis' névvel jegyzi. 1963-ban Árpád-díszoklevél nyertes lett. BALOGH ZOLTÁN (Base-Kamina, Rép. du Congo, Afrika) * 1931, Budapest. Újságíró. Magyarországot 1957. januárjában hagyta el. Brüsszelben a "Hors Concours" folyóirat főszer­ k esz tője és a "Jeune Europe" munkatársa volt. 1960 óta a Kongói Köztársaságban él. Számos cikke jelent meg magyarul a Hídfő c. hetilapban. 1960-ban Árpád-díszoklevél nyertes lett. Vitéz BARANCHI TAMÁSKA ENDRE (Pittsburgh, Pa.). * 1913, Nyíregyháza. Festő- és szobrász-művész, heraldikus és

családtörténetkutató. Vitézi hadnagy, a Johannita és a Szent László Rend lovagja, volt m . kir. csendőr százados . Debrecenben jogtudományi absolutoriumot szerzett. Elvégezte a Ludovika Akadémia csendőrtiszti tanfolyamáL Tanulmányokat 223

folytatott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán és 3 éves ösztöndíjjal a Farnous Artists Schoolban (U.S.A.). Családtörténeti tanulmányoka t, e lbeszéléseket és cikkeket írt. A 'Magyarság', a 'Bajtársi Levél', a 'Hadak Útján' küls ő munkatársa. 1964-ben Árpácl-öíszoklevél nyertes lett. A bronz Árpácl-érem tul a j donosa. BARÁTH TIBOR dr. (Montreál, Kanada) volt egyetemi ny. rk. tanár. BARTÖK LÁSZLÖ dr. (Washington, D. C.). volt követ és meghatalmazott miniszter. t BÁCSKAI H. BÉLA. * 1926. Okl. gépészmérnök. A budapesti Műegyetemen végzett 1949-ben. Amerikába 1957-ben vándorolt ki . Tervező irodában dolgozik. A Magyar Szabadsághar cos Világszövetség szervező titkára. Vitéz BENKÖ BÉLA ny. tábornok (Solbacl Hall , Tirol) . BERLÁNYI ZSIGMOND (Highlancl Park, Mich.). * Gombás. Nyugalmazott csendőr alezredes. A munkácsi állami fő­ gimnáziumban érettségizett és az eperjesi jogakadémián szerzett absolutorium-oL 1910-ben katona, 1911-ben tiszt, 1912-ben csendőrtiszt lett. 1942. jún. l-én vonult nyugalomba. A Magyar Társaság pályázatá n 1960-ban 20 $ jutalmat nyert, 1965-ben Árpácl-díszoklevél nyertese lett. t 1966. Főt. BÉKY ZOLTÁN dr. (Washington, D. C.). * 1903 , Her-

nádszentandrás. A hittudományok doktora. Az amerikai református magyar egyház püspöke, az Amerikai Magyar Református Szövetség és az Amerikai Magyar Szövetség igazgatóságának elnöke, a sárospataki református hittudományi főis­ kola tb. tanára. számos amerikai egyházi, kormányzati és társadalmi szervezet főtisztségének vis elője. Tanulmányait a sárospataki főiskolán, a Rutgers University-n, a philadelphiai Divinity Theolagical Seminary-be n végezte. Hittudományi doktori olelevelét a Vvestern Biblica n Se minary-ben szerezte meg. Amerikába 1928-ban vándorolt ki . 1940-ben lett állampolgár. Nős, 2 gyermek atyja. Püspökségét megelőzően több amerikai gyülekezetben teljesített lelk észi szolgálatot. 1930 óta rendszeres tevékenysége t fejt ki a hittudomány körében. Több ön· álló tanulmánya je lent meg. Az arany Árpácl-érem tulajdonosa. 224

BÉLDY BÉLA dr. (Cleveland, Ohio). A közgazdaságtudományok doktora, okl. közgazda, író, újságíró, rádió-szerkesztő. Vo lt magyar országgy{ílési képviselő. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. BOCZONÁDI SZABO IMRE (Kanada), volt magyar országgyűlési k é pviselő.

BODNÁR A. LAJOSNÉ (Cleveland, Ohio). BODNÁR GÁBOR (Garfield, N. J .) , a Magyar Cserkész Szövetség elnöke, az AMSz országos igazgatóságának tagja. BOKOR JÁNOS dr. (Chicago, Ill.). Beregi BOLDISÁR LÁSZLÓ (London, Ontario, Kanada) . ., 1908, Ungvár. Középiskolát Debrecenben végzett. 1931-től városi vállalati tisztviselő volt. A megszállá orosz csapatok polgári egyénként fogságba hurcolták, ahonnan csak egy év múlva szabadult. Állami üzletvezető, m a jd üzemi raktárvezető lett. Családja a szabadságharc után Kanadába vándorolt, őt csak 1962-ben engedték ki. Irodalommal kora ifjúsága óta foglalkozik. Verseket, elbeszéléseket és színműveket ír. Magyarországon ezüst é rmet és két oklevelet nyert. 1965-ben Árpád-oklevél nyertese lett. BOR JENÖ (Washington, D. C.), volt m . kir. altábornagy. Nt. BORSHY-KEREKES GYÖRGY (Los Angeles, Calif.) . az Amerikai Magyar Református Egyesület volt elnöke, lapszerkesztő, egyházi szónok és író, az AMSz igazgatóságának több ciklusan keresztül tagja és elnöke. Ft. BÓDAY JENÖ S. J. (London, Ontario, Kanada). BÖDÖ KÁROLY (Pasadena, Calif.). ' 1896, Tass. Budapesten n evelkedett, középiskolai tanulmányait is ott végezte . Előbb postatisztviselő, aztán 25 éven át m. kir. detektív volt. Csoportvezető-helyettesként , majd csoportvezetőként teljesített szolgálatot. 1945 óta emigrációban, jelen leg Amerikában él. Otthon a rendőrség hivatalos lapjának állandó munkatársa volt. "A bűnjel" címmel de tektívregényt is írt. Az emigrációban a Hungária, a Kanadai Magyar Újság, a Kanadai Magyarság külső munkatársa. Több irodalmi elismerést kapott. 1965ben Árprid-díszoklevél n yertese lett. 15 Magyar Találkozó Króniká ja

225

BÖTYKÖS ZOLTÁN (Washington, D . C.) . Nt. BRACHNA GÁBOR (Cleveland, Ohio) ev.

fő es peres.

Szilsárkányi BURGYÁN ALADÁR (Cleveland, Ohio). * 1917, Dicsőszentmárton. Vegyészmérnöki oklevelét a budapesti m. kir. József nádor műszaki és gazdaságtudomány i egyetemen szerezte, ahol később tanársegé d, majd adjunktus vol t. Amerikába 1951-ben vándorolt ki. 1959-ig kutató vegyészként mű­ ködött, azóta a clevelandi Ferro Corpora tion festékkutató osztályának igazgatója. Nős. 1956 óta amerikai á ll ampol gár. Három találmánya amerikai, angol, ausztráliai, spanyol, chilei és francia bejegyzést nyert. Az Amerikai Kémiai Társaság , az Amerikai Kerámiai Társaság és az Ame ri kai Magyar Szövetség tagja, a clevelandi Magyar Társaság alapító tagja és alelnöke. BURJÁN GYULA (Chicago, Ill.). *1908, Gyergyószentmiklós. Okl. (történelem és fö ldrajz szakos) középiskolai tanár. Tanulmányait a szegedi egyetem bölcsészeti karán végezte. Az 1956-os szabadságharc idején a K eresztény Párt békésmegye i elnöke volt. 1957 elején emigrált. Jugoszláviából Am e rikába 1958 elején vándorolt ki. Több magyar lap állandó cikkírója, a "Marx vagy Krisztus" (1938) és a "Magyar gondolatok" (1939) c. művek szerzője, az MHBK, KKM, MFB, DFT, SzLT és a Hungária SzM tagja. BUZA GYÖRGYNÉ ORMAY ILDIKó (Cleveland, Ohio). CSANÁD GYÖRGY dr. (Lakewoocl, Ohio), orvos. CSÁVOSSY LEÓ báró dr. ( B écs, Ausztria). * 1896, G yő r. író, és újságíró. Régi erdélyi család sarja. Egyik őse 1698-ban kapta a bárói rangot. E gyetemi tanulmánya it Buclapesten végezte. A jog- és az államtudományok doktora, okl. gazda. 1944ig újságíró. 1950-től Amerikában él, a Népszava és a Szabadság tudósítója, 12 könyv szerzője, számos kitüntetés tulajdonosa és több pályadíj nyertese. Az arany Árpácl-érem tulajdonosa. CSEGEZI JóZSEF (Cleveland, Ohio). Nemes CSENDES JÓZSEF dr.

(Mt.

Pleasant, Mich.) .

* 1914, Tarcal. Középiskoláit Miskolcon és N y íregyházán, egye-

temi tanulmányait a debreceni egyetemen végezte. A bölcsé-

226

sze t- és az államtudományok doktora, okl. (matematika és fi· zi ka szakos) középiskolai tanár. 1962 óta a Central Michigan University-n a matematika 'associate professor'-a. Magyarországon előbb a debreceni ref. kollégiumban, később az ungvári állami gimnáziumban tanított. Kanadába 1949-ben vándorolt ki. 8 éven át Torontóban élt, aztán a windsori egyetemen, a Georgia Southwestern College-ban és a Michigan State University-n adott elő. Politikai kérdésekkel 10 év óta foglalkozik. Számos cikke jelent meg. K ét évi szervező munka után megalakíto tta a Lengyel-Magyar Szövetséget, amelynek 1965-ben e ls ö elnökévé választották. t 1966. CSEPI BÉLA (Cleveland, Ohio). " 1898, Köpcsény. Iskolá it Szegeden, G yőrött, Kecskeméten és Pécsett végezte. 1916ban avatták tisztté. Az orosz és olasz harctereken több hadi kitünte tés t szerzett . 1922-ben a cs endőrséghez lépett át és vidéki beosztásokba n teljesíte tt szolgálatot. 1938-ban a belügymini sztérium csendőrségi osztályának műszaki előadója lett és késő bb ezredesi rangot ért el. Amerikában 1951 óta él. 1963ban nyugalomba vonult. Nős , 2 gyermeke és h árom unokája van. "Gondolatok" c. könyve 1964-ben jelent meg. 1965-ben "Tallózás" címmel füzetsorozatot indított. 1964-ben Árpád-díszoklevél nyertese lett. CSERY C. MIHÁLY dr. (Montreá l, Kanada). * Magyarország. A bölcsészettudományok doktora. Tanulmányait a m. kir. Pázmány Péter Tudományegye tem en és ( ösztöndíjasként is) Ausztriában, Francia-, Német- és Olaszországban végezte. Előbb az Országos Széchenyi Könyv tár, később a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium (tudományos ügyosztályának) tisztvis e l ője , egyetemi e lőadó, a Képzőmüvészeti Főis­ kola megbízott tanára, több tudományos társaság rendes, ill. választott tagja. Tart. tüzérfőhadnagy , a Felvidéki, Erdélyi és Délvidéki Emlékérem, valamint a Tűzkereszt (kardokkal) tulajdonosa. 1945/ 49-b en a francia katonai kormányzóság n émetországi tisztviselője. 1951 óta a montreáli kat. iskolabizottság tisztvis elője, 1961-ig az Ecclesia hitbuzga lmi közlöny szerkesztője. 1932 óta több száz írása jelent meg m agyarul, angolul és franciául. Önállóan is több tanulmányt tett közzé. Az ezüst Árpád-érem tulajdonosa. 227

CSIGHY SÁNDOR (New Orleans, La.). * 1891, Csenger. Volt m. kir. alezredes, katonaköltö, a kölni Vörösmarty Irodalmi Kör és a torontoi Magyar Helikon Társaság tagja. 1937 óta ll verseskötete jelent meg. 1964-ben Árpád-díszoklevél nyertese lett. Az ezüst Árpád-érem tulajdonosa. CZANIK GÉZA dr. (München, Németország), a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke. CZERMANN ANTAL dr. (Klagenfurt, Ausztria). * 1885, Mór. A jogtudományok doktora, volt országgyűlési képviselő . Tanulmányait Budapesten végezte. Pénzügyi pályára lépett és 1935-ig osztályvezető miniszteri tanácsos lett. Ekkor a móri kerület egyhangúlag országgyűlés i képviselöjévé választotta. Mandátumát az összeomlásig megtartotta. Főleg pénzügyi, gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozott. A Faluszövetség elnökévé választotta. 1945-ben emigrált, 1949-ben Amerikába került, ahol 15 évet töltött. Jelenleg Ausztriában él. Az évek folyamán rengeteg írása jelent meg. Nemcsak szakcikkeket, hanem általános nemzetvéde lmi közleményeket, röpiratokat, regényt, életrajzot, korrajzot, történeti tanulmányt is írt, s a Faluszövetség 14 emigrációs évkönyvét is megjelentette. D'ALBERT FERENC dr. (Chicago, Ill.), hegedüművész, ze. neszerzö, karmester, a c:h icagoi Conservatorium elnöke. Nt. DARÚCZY MÁTYÁS (C leveland, Ohio), ref. lelkész. DAUBNER KÁROLY (New Brunswick, N. J.). DEME KÁROLY dr. (Cleveland, Ohio) orvos . Ft. DERECSKEI JÁNOS dr. S.J. (Toronto, Ont. Kanada). 1891, Apátfalva. A makói gimnáziumba járt s 1909-ben érettségizett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1914-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett, majd az aradi törvény· szék joggyakornokává nevezték ki. 1915-ben katona lett. Az orosz harctéren küzdött. 1916 derekán hadifocrságba esett e ' ahonnan Vladivosztokon át 1920 végén került haza. Az újpesti járásbírósághoz osztották be. 1923-ban a pesterzsébeti járásbíróság bírájává nevezték ki, de fél év múlva belépe tt a jezsuita rendbe. A teológi á t Szegeden hallgatta. 1933-ban szentelték pappá. 1934-töl 1954. okt.-ig Törökországban lelkipásztori 228

munkát végzett (1949. dec.-ig a magyar követség lelkésze volt) . 1954. dec.-től az Egyesült Államokban és Kanadában lelkipásztori teendőket lát el. T. DOMBRÁDY DÓRA (Lakewood, Ohio). * Sepsiszentgyörgy. Iskoláit ugyanott és Kolozsvárott végezte. Első írása 1943-ban jelent meg a Katolikus Világ hasábjain. Azóta állandóan ír. Elbeszéléseit az emigrációs lapok és folyóiratok közlik. A 'Magyar Nők' ifjúsági rovatának 1949 óta állandó vezetője. 7 éven át a Magyar Társaság irodalmi osztályának elnö· kek én t működött. Tripolszky András mérnök felesége . DOMJÁN ERZSÉBET (Cleveland, Ohio) . DOMOKOS SÁNDOR (Winnipeg, Mann., Kanada). Ludavika Akadémiát végzett hivatásos tiszt. 1944-ben a csendőrség kötelékében harcolt, mint századparancsnok, Aradtól Budáig. Febr. 12-én a budai gyúrűben orosz fogságba esett, ahonnan 7 év múlva szabadult . 4 hónappal később deportálták . Viszonylagos szabadságát 1954-ben nyerte vissza, amikor kőműves lett. 195ó végén ki.ilföldre menekült s 1957 óta Kanadában él. A manitobai egyetem fogorvosi karán illusztrátor és klinikai fotografus. Szobrászmüvész. Irodalommal orosz hadifogsága óta foglalkozik. Verses mesedrámát és szinmüvet írt. Színházi kritikái a Kanadai Magyar Újságban jeiennek meg. A bronz Árpád-érem tulajdonosa. DREGUSS MIKLÓS dr. (Bethesda, Md.) orvos. ECKHARDT TIBOR dr. (Riverdaie, N . Y.), v. meghatalmazott miniszter. Nt. EGYED ALADÁR (Cleveland, Ohio) ev.

főesperes.

EGYED MIKLÓS dr. (Cleveland, Ohio), orvos, az arany Árpád-érem tulajdonosa. Nt. ELEK ÁRON (Cleveland , Ohio), ref. lelkész. ENNER KÁROLYNÉ (Cleveland, Ohio). " Budapest. Tanulmányai befejezése után a 'Herceg Esterházy Hitbizomány Központi Igazgatóságá'-nál kapott állást. Előbb Budapesten, késü bb Sopronban - mint könyvelő és titkár - dolgozott az összearn lá sig. Amerikába 1962-ben érkezett. 1964-ben rádiópá-

229

lyázaton második díjat nyert, 1965-ben Árpád-oklevél nyertese lett. ESZENYI L LÁSZLÖ (Chevy Chase, Maryland). ~ 1912, Temesvár. Az Amerikai Magyar Református Egyesület föellenőre, volt m. kir- vezérkari százados. Tanulmányait a budapesti Ludavika Akadémián, a Honvéd Hadi Akadémián és a washingtoni South Eastern University-n végezte. Nős, 4 gyermek atyja. Az Amerikai Magyar Szövetség ig. tagja, a "The Civil War Round Table" történelmi társaság tagja, a Testvériség c. folyóirat társszerkesztője, 'A szabadságért és az Unióért' c. tanulmány szerzője. A második világháború folyamán mint gyalogos százados vett részt a dóni harcokban, 1944/ 45-ben pedig mint az l. hadsereg parancsnokságának hadműveleti vezérkari tisztje teljesített szolgálatot. 1934-ben, mint a Ludovika évfolyam-elsője, elnyerte a Széchenyi-díjat, 1943-ban pedig a Hadi Akadémia tanulmányi versenyének első díját. Az arany Árpádérem tulajdonosa. ÉRTAVY BARÁTH JÖZSEF (Helmuth, N. Y.), könyvtáros. ÉRTAVY BARÁTI-l KATALIN dr. (Helmuth, N. Y.), orvos. FARKAS GÉZA (Cleveland, Ohio), a Magyar Székely Szövetség v. elnöke. FAZAKAS FERENC dr. (Ann Arbor, Mich.). x 1907, Russ. A szociális és politikai tudományok legfőbb tudora, okl. gépészmérnök és okl. közgazdasági mérnök. A University of Michigan tervező főmérnök e. A Kard és Kereszt Mozgalom U .S.A. középkerületi vezetője, az Amerikai Magyar Szövetség tb. igazgatója. A magyar Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa. Nős, 2 gyermek atyja. Tanulmányait a gyulafehérvári róm. kat. Majláth főgimnáziumban, a budapesti m. kir. József nádor müszaki és gazdaságtudományi egyetemen, valamint a lillei katolikus egyetemen (Franciaországban) végezte. FIEDLER KÁLMÁN dr. (Chicago, Ill.). * 1913, Budapest. A jogtudományok doktora. Tanulmányait a budapesti gróf Széchenyi István reálgimnáziumban és a kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1931144-ben a m . kir. postatakarékpénztár tisztviselője volt. Amerikába 1950-ben ván230

dorolt ki. Költő (Soproni Bálint), író és zeneszerző. "Délibáb a ködben" c. verseskötete még Ausztriában jelent meg. Azóta állandóan ír. Sok verse és prózája jelent meg az emigrációs lapokban. Zenés színjátékát South Bendben, majd Chicagoban mutatták be. 1963-ban Árpád-díszoklevél nyertese lett, 1965ben a Szabadságharcos Szövetség aranykoszorús érmével tüntették ki. 1961 óta az Amerikai Magyar Szövetség chicagoi osztályának titkára. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. FLORIAN TIBOR (Englewood, N. J.). * 1908, Selmecbánya. 4 éves kora óta Erdélyben élt. A kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett és a kolozsvári egyetem jogi karán 4 évet hallgatott. A harmadik erdélyi írónemzedék tagjaként Reményik Sándor 'Pásztortűz' c. folyóirata köré csoportosuló irodalmi körhöz tartozott. A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság, az Erdélyi Irodalmi Társaság, a kolozsvári Pázmány Társaság, a volt Erdélyi Újságíró Szövetség, az Országos Magyar Sajtókamara, a Külföldi Újságírók Szövetsége, a Vörösmarty Irodalmi Kör és a Nemzetközi PEN Club Emigráns Szakosztályának tagja. 1949 óta Amerikában él s 1950 óta a Szabad Európa Rádió new-yorki magyar osztályának tagja. Több kötete, számos írása jelent meg otthon és az emigrációban is. Az ezüst Árpád-érem tulajdonosa. FRANKO ISTVÁN dr. (Hurlingham, Argentína). * 1896, Geszt. Az államtudományok doktora. A gimnáziumot Nagyszalontán végezte. Érettségi után a budapesti műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója lett, de tanulmányait befejezni nem tudta, mert 1915 tavaszán behívták katonának. Csak 1918-ban szerelt le. Utána elvégezte a jogot, államtudományi doktori oklevelet szerzett. Első találmánya alapján a svájci Baseibe hívták. Francia- és Olaszországban, Ausztriában technikai tanulmányokat folytatott . 1928-tól az Országos Társadalombiztosító intézet tisztviselője, 1940 óta az OTI Egészségügyi Múzeumának helyettes igazgatója volt. 1945-ben emigrált, 1947-ben Argentinába vándorolt, ahol 10 éven át gyermekjátékokat gyártott, majd műszaki üzemet rendezett be. 1957 óta nyugalomban él. Több szabadalmazott találmánya van. FÜRY LAJOS dr. (Washington, D. C.), regényíró, az Amerikai Magyar Szövetség országos titkára. 231

GALLUS SÁNDOR dr. (Ausztrália), r egcsz, őstörténész, a "Studies for a New Central Europe" szerkesztője. GARA LÁSZLÖ (Párizs, Franciaország), író, irodalomtörténész és esztétikus. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. t 1966, Párizs. Ft. GÁBRIEL ASZTRIK dr. (Notre Dame, Ind.). * 1907, Pécs . Premontrei kanonok, a bölcsészettudományok doktora, a volt kir. magyar. Pázmány Pé ter tudományegyetem bölcsészeti karának 1941-ben habilitált tanára, a Notre Dame Egyetem professzora és Középkori Intézetének igazgatója, a francia becsületrend lovagja, számos tudományos akadémia és társaság tagja, több tudományos mű szerzője. Sok szaktanulmánya jelent meg magyar, francia és ango l tudományos folyóiratokban. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. Nagyobb művei: Index' Romain et Literaturc Francaise a l' Epoque ( 1936), Les Rapports Dynastiques France-Hongrois au Mayen-Age ( 1944), Die Heilige Margarethe von Ungarn ( 1944), English Masters and Students in Paris during the XIIth Century (1949 , Student Life in Ave Maria College, Madiaeval Paris (1956), Skara House at the Madiaeval University of Paris (1960), The History of the English-German Nation at the University of Paris in the XVth Century (1956). Ft. GÁSPÁR MÁRTON (Windsor, Ont., Kanada). * 1912, Mezőkövesd. Tanulmányait a mezőköves di Szent László gimnáziumban és az egri érseki hittudományi főiskolán végezte , majd a windsori és a detroiti egyetemeken folytatta. Tiszaőrsön volt káplán , Nyíradonyban, Fegyverne ken, Hevesen és Miskolcon hitoktató, Pásztón adminisztrátor. A második világháború idején a m. kir. lég i erő lelkészeké nt teljesíte tt szolgálatot, 1945/ 48-ban az ausztriai Grác magyar lelkés ze , 1948 óta a kanadai Windsorban a Szent Antal r. k. magyar egyházközség plébánosa. GELETEI JÁNOS (New York, N. Y.). GOMBOS ZOLTÁN (Cleveland, Ohio) a Szabadság és az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője. GÖCZA IMRE dr. (Ann Arbor, Michigan). 232

GULYÁS SÁNDOR dr. (Köln, Németország). ,. 1925, Budapes t. 1943-ban érettségizett. Budapesten előbb közgazdasági, majd bölcseleti tanulmányokat folytatott . A Színművészeti Fő­ iskola rendezői tagozatának kitűnő eredménnyel történt elvégzése után rendezői oklevelet kapott. Budapesten, Szegeden, és Győrött volt rendező. Egy ideig a Falurádió munkatársaként működött. 1956-ban emigrált. Saarbrückenben, majd Nyugat-Berlinban romanisztikát, germanisztikát és színháztudományt tanult. 1961-ben summa cum laude színháztudományi doktorrá avatták. 1962-től a Westdeutscher Rundfunk munkatársa volt, jelenleg egy kölni kiadó lektora. 1963-ban Árpáddíszoklevél nyertese lett. GYÉKÉNYESI GY. LÁSZLÓ (Cleveland, Ohio). * 1906, Mohács. A bajai m. kir. állami tanítóképző intézet kitűnő eredménnyel történt elvégzése után 1929-ben néptanítói olelevelet kapott. Még ugyanabban az évben a somogyi Gyékényes róm. kat. népiskola osztályvezető tanítójává választották. Ebben a minőségb e n kifejte tt iskolai , szakelőadói, kari, egyházi, társadalmi és ifjúságnevelési tevékenységével szerzett kimagasló érdemeinek elismerése gyanánt 1937 karácsonyán egyházi főha­ tósága igazgatói címmel tüntette ki. 1945-ben emigrált. Hivatását külföldön is tovább szolgálta. Vezetőszerepet vitt emigráns egyházközség és iskolák alapításában, fenntartásában, a politikai és társadalmi, mozgalmi életben. Céltudattal munkálta az emigrációs jellegű sajtó megindítását és életbentartását. Közírói és szónoki megnyilatkozásai mindenkor különös ficr)relmet keltettek, mert azokat mindig józan tárcr"ilacrossácr b b J b b' bölcseleti elmélyültség és logikus következetesség jellemezte. Nemzetfilozófiai nézeteit 'Faktum' c. müvében foglalta össze. GYIMESY KÁSÁS ERNŐ (New York, N. Y.). * 1901, Gyergyószentmiklós. Festőmüvész. Tanulmányait a m. kir. Képzőmüvészeti Akadémián végezte ( 1923), majd Chicago ban, Budapesten, Bécsben, Münchenben, St. Gallenben, Lipcsében, Drezdában, Berlinben, Londonban és Rómában folytatta. A Farleigh Dickinsan University (Madison, N. Y.) tanára. Tíz falfestmény és igen sok m á s festm ~ ny alkotómüvésze, több érem és díj nyertese, a magyar Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa. A Ki.ilföldi Magyar K é pzőmí.ív é szek Világszövetsége és Mü-

233

kincsvédelmi Bizottsága elnöke. ton mutatta be.

Műveit

eddig 16 önálló tárla·

HALASI KÁLMÁN (Denver, Colo.), az AMSz helyi elnöke. HALMÁGYI LAJOS (Chicago, III.), az Amerikai Magyar Élet

főszerkesztője.

HANÁK SZILÁRD dr. (Cleveland, Ohio). HAVASY BAJÁN SÁNDOR (Passaic, N. J.) * 1908, Baja. Író, hirlapíró és dalköltő, zeneszerző. Versei és elbeszélései a budapesti lapokban jelentek meg. Több országos pályázaton első díjat nyert. Művei: A mesék élnek (1932), az én életem (1934), Nyugatról keletre (1939), Örök úton (1942), Szomoni hetek ( 1943) és Az önzés forradalma (1943) . 1945-ben emigrált. Amerikába 1950-ben vándorolt ki. Költeményeit és prózai írásait az emigrációs magyar lapok közölték. Több kötetre terjedő kézirata vár kiadásra. 1963-ban Árpá d-díszoklevél nyertese lett. Az ezüst Árpád-érem tulajdonosa. HECKENAST DEZSÖ dr. (Montreál, Kanada). HERCZEGH JÁNOS (Montreál, Kanada) . ' 1891, NagygeKözépiskolai tanulmányait Ungvárott, Munkácson és Szatmárnémetiben végezte. Építészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte. Az első világháborút elejétől az összeomlásig végigküzdötte. Tart. tüzérfőhadnagyként szereJt le bronz és ezüst vitézségi érem, valamint a Signum Laudis birtokában. 1923-tól 1946-ig a székesfőváros műszaki osztályán teljesített szolgálatot. 1946-ban mint műszaki tanácsost távolították el. 1958-ig Balatonfűreden gazdálkodott. Azóta Kanadában él. Cikkei az emigrációs lapokban jelennek meg. jőc.

HÉDERVÁRY-KONTH JÁNOS (Los Angeles, Calif). * 1909, Budapest. A budapesti ref. gimnázium és a Ludavika Akadémia elvégzése után 1932-ben hivatásos híradó hadnagy lett .. Debrecenben, Kassán és Szombathelyen szolgált. 1942/ 43-ban a szombathelyi 3. kerületi parancsnokság anyagi vezérkari tisztje, 1944-ben a Tatár-hágó védelmében az I. páncélos hadtest híradó zászlóaljparancsnoka volt. 1950-töl 1955-ig Argentinában elektrotechnikus, késöbb kereskedő. 1959-töl a kanadai Torontóban biztosítási ügynök. 1964 óta az Egyesült Alla234

mokban él. A Kanadai Magyarak Szövetségének igazgatósági tagja, a Johannita Rend lovagja. HOKKY KÁROLY (Lakewood, Ohio). * 1883, Abaújszepsi. Okl. középiskolai tanár. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Kolozsvárott végezte. Az első világháború előtt Budapesten és Kassán tanított. Az orosz harctéren haslövést kapott, 1918 végén 100%-os hadirokkantként szerelt le. Kassai tanári állásából a csehek mozdították el. Kárpátalján megszervezte a Keresztényszociális Pártot. A cseh uralom idején előbb tartomány-gyülési, majd országgyűlési képviselővé választották. Végül szenátor lett a prágai parlamentben. Ungvárott 'Határszéli Ú j ság' címmel magyar hetilapot szerkesztett és adott ki, amelyet 9 év után a sok elkobzás miatt kénytelen volt beszüntetni. A Prágai Magyar Hírlapnak állandó külső munkatársa volt. Kárpátalja visszatérése után Magyarország kormányzója 1939-ben m. kir. tanügyi főtanácsossá nevezte ki. Ugyanakkor országgyülési képviselőként a magyar parlamentbe is behívták. Amerikába 1952-ben vándorolt ki. Az emigrációban élénk irodalmi, publicisztikai és politikai, társadalmi tevékenységet fejt ki. Több irodalmi pályadíjat nyert. "Ruthenia, Spearhead Toward the West" c. müve 1966-ban jelent meg. HOMONNA Y ELEMÉR (Cleveland Heights, Ohio). * 1910, Isaszeg. Tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Számtan-fizika-szakos magyar középiskolai tanár, elektromérnök. Otthon középiskolákban és katonai főiskolán tanított. Az emigrációban a General Electric Co. mérnöke. Több szabadalmazott találmánya van. A horvát és általában a délvidéki kérdések kiváló szakértője. Igen sok cikke, kisebbségi és történeti vonatkozású tanulmánya jelent meg. HORTOBÁGYI JENÖ. '' 1907, Budapest. Tanulmányai befejezése után 1936-tól 1956-ig Magyarországon közigazgatási és orvosegészségügyi pályán működött, katonai szakszalgálatot teljesített. 1957-től Amerikában él s eredeti hivatásának megfelelő munkakörben dolgozik. HÓRY ANDRÁS (Innsbruck, Ausztria), volt követ és megha talmaza t t miniszter. HUBA FERENC (Painesville, Ohio), vegyészmérnök. 235

HUNT BÉLA (Cleveland, Ohio), a Szabadság sze rke sztője. Nt. HUNYADI LÁSZLÓ (Linden, N. J.). " 1899, Szamosszeg. Iskoláit Mátészalkán és Máramarosszigeten végezte. Nép· tanítói oklevelet szerzett. Az első világháborút a ll. honvéd gyalogezred kötelékében küzdötte végig. Am e rikába 1923-ban vándorolt ki. Főiskolai tanulmányoka t fol ytato tt és t eológiát végzett. Ref. lelkészként több egyháznál müködött. Jelenleg a Lioden és Vidéke Független Magyar Református Egyház lelkésze. Novellái, versei magyarországi Iapokban jelentek meg először. Amerikában megírta az amerikai magyar r efo rmátus egyház történetéL Magyar ABC és Olvasókönyv c. müvét a magyar nyári iskolák használják. Regénye - "There Are Secrets" - angolul jelent meg. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. Vitéz nemes ILLÉS Y GYULA (Paraizo, Brazília). ' 1891, Fe· hérgyarmat. Volt m. kir. honvéd huszárezredes. Osrégi magyar nemesi család sarja. A nagyváradi honvéd hadapródiskolában végzett. Az első világháborúban 36 hónapi arcvonalszolgálatot teljesített, háromszor sebesült, számos kitüntetést szerzett. A két világháború közt Budapesten, Debrecenben és Nyíregyházán szolgált. A második világháborút is végigküzdötte. EraziIiába 1949-ben vándorolt ki. Élénk tudományos és irodalmi mülcödést fejtett ki. A buenos-airesi Sumir-Magyar Tudományos Társaság 1960-ban tb. tagjai sorába hívta meg. Ugyanekkor a clevelandi Magyar Társaság irodalmi pályázatán első díjat nyert. A Délamerikai Magyar Hírlap, a Magyar Egység és a Harangszó hasábjain számos cikke jelent meg. Több kiadásra kész müve van. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. ILLÉS LAJOS (Cleveland, Ohio) . . 1919, Adony. A budapesti Fáy András gimnáziumban érettségizett, majd számviteli képesítést szerzett. A második világháborút követően a Szabadság Párt egyik szervezője lett. Később a Függetlenségi Párt listáján országgyűlési k épv iselővé választották, de a titkosrendőrs ég internálta. Csak 1949-ben szabadult. Ettől kezdve a hazafias ifjak iskolánkívüli nevelésével foglalkozott. A szabadságharc leverése után emigrált. 1957 óta Amerikában él. Egy ideig a Magyar Társaság irodalmi osztályának elnöke volt. Első írásai 1938-ban jelentek meg. Költeményeit az emigráns la236

pok rendszeresen közlik. 1963-ban Árpád-díszoklevél nyertese lett. Vitéz IRSA BÉLA (Calgary, Alta., Kanada). IVÁNI ZOLTÁN dr. (New York, N. Y.). * 1910, Kézdivásárhely. A jog- és az államtudományok doktora. Iskoláit a kolozsvári és a szegedi egyetemeken végezte. 1934-től 1937-ig a kolozsvári Ellenzék c. Iap belső munkatársa, 1937 után egy évi bécsi tanulmányút befejeztével - Budapesten több magyarországi és erdélyi Iap tudósítója volt. 1956-ban résztvett a szabadságharcban, utána emigrált. New Yorkban él. Tárcái, novellái, versei budapesti és erdélyi lapokban, folyóiratokban, főként a Keleti Újság, Magyarország, Esti Újság, Tolnai Világlapja, Híd, stb. hasábjain jelentek meg. Amerikában az emigrációs sajtó állandóan közli verseit és prózai írásait. 1962ben Árpád-díszoklevél nyertese lett. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. JANDRASICS TIBOR (Murten, Svájc). * 1934, Csörötnek. Iskoláit Köszegen és Budapesten végezte. Két évig katonai szalgálatot teljesített. 1956-ban emigrált. 16 hónapi tábori élet után Svájcba került. Írásait a Képes Világhiradó közölte. 1965ben (Janda Tibor néven) Árpád-díszoklevél nyertese lett. Ft. JASZOVSZKY JÖZSEF dr. (San Francisco, Calif.). ' 1907. A hittudományok doktora, volt budapest-csillaghegyi plébános. Esztergomban érettségizett, Bécsben végzett teológiát és az ottani egyetemen nyert doktori olelevelet a hittudományokbóL A Pázmáneum növendéke volt. 1939-ben szentelték áldozópappá a bécsi St. Stephan dómban. 7 évi káplánleadás után csillaghegyi plébános, 1946-ban a Kat. Népszövetség vezérigazgatója és Mindszenty József bíboros hercegprímás tanácsosa lett. 1948-ban emigrált. 3 évig az innsbrucki magyarak lelké szeként működött. Ameriká ba 1952-ben vándorolt ki. Azóta San Franciscoban lelkészként s a magyarak misszionáriusaként működik. Sok cikke jelent meg magyar lapokban. A Katolikus Magyarak Vasárnapjának külső munkatársa. Könyve: Der Kalvinismus in Ungarn in Sechzehnten Jahrhunctert JÁLICS GYÖRGY dr. (Cleveland, Ohio). * 1929, Budapest. Középiskoláit Köszegen és Budapesten és Cleveland-ben végez237

te. A bölcsészettudományo k doktora (sze r ves kémiából). Okle· velé t a clevelandi Western Reserve Univers i ty-n 1964-ben szerezte. Nős, egy fiú atyja. Kutató vegyész. JÁNOSSY MARGIT (Toronto Ont., Canada), a Képes Világhiradó szerkesztője. Vitéz JESZENSZKY IMRE (Passaic, N. J.), a Máltai Rend lovagja. Nt. JUHÁSZ IMRE (Cleveland, Ohio), ev. le lkész. Vitéz Kaczinfalvy KACZVINSZKY PÁL dr. (Cleveland, Ohio). Egyetemi tanulmányainak b efejezése után katonai szalgálatot teljesített. Az első világháborúban 42 hónapi arcvo nalszolgálat folyamán több hadi kitüntetést szerzett, tart. tüzérfőhadnagy lett. Magyaro rszág kormányzója később vi tézzé avatta. Az első vi lágháború végén közigazgatási pályára lépett. Szolgabíró, főszo l gabíró, alispán, végül hadmüve leti kormánybiztos volt . Az orosz m egszállás elől emigrált, majd Amerikába vándorolt, ahol a Magyar Társaság és a Mid-European Research Institute alapító, az MHBK, az AMSz és más magyar szervezetek tagjaként végez é rtékes munkásságo t. KARDOS TALBOT BÉLA dr. (Washington, D . C.). ' 1902, Kismarton. A középiskolát Pozso nyban, egyetemi tanulmányait Buclapesten végezte. A közgazdaságtudományok doktora. A Rockefeller Alap ösztön díjával a Harvard és a Wi sconsin University-n folytatott tanulmányokat. 1927-től 1935-ig a Magyar Statisztikai Társaság Allamtudományi Intézetébe n teljesített szolgálatot. 1936/38-ban a Népszövetség magyarországi pénzügyi megbízottjának titkára volt. T e leki Pál gróf szakértő­ ieként r észtvett a komáromi és bécsi konferenciákon. 1939/ 41ben az Országos Mezőgazclasági Kamara közgazdasági tanácsadója, 1941147-ben földmüvelési..igyi miniszteri osztálytanácsos. J elenleg a Library of Congress könyvtárosa. Magyarországon számos cikke, tanulmá nya j elent m eg a szaklapokban, 1951 óta pedig amerikai fo lyóiratokban, lapokban, kormánykiadványokban jelennek meg tanulmányai. Közgazdasági, poli ti kai, kisebbségtudományi és összehasonlító irodalomtudományi kérdésekkel foglalkozik. 1957-ben a Madách Alapítvány első díjának nyertese lett. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. 238

KASSAY DEZSő dr. (Philadelphia, Pa.). ' 1899, Túristván· di. Középiskoláit Mezőtúron, az egyetemet Szegeden és Pécsett végezte. Az orvostudományok doktora, fül-, orr- és gégegyógyá· szati szakorvos. A p écsi sebészeti klinika volt tanársegéde ( 1927/ 29), fül-, orr-, gégegyógyász főorvos Hódmezővásárhe­ lyen (1930-31), Nagyváradon (1941-42) és a budapesti Fehér Kereszt kórházban (1942-49), a budapesti orvosi egyetem bron· choesophagologiai és fül-orr-gégészeti osztályának vezetője, egye temi ny. ric tanár ( 1950-56). Amerikába 1957-ben vándo· roJt ki. A philadelphiai Temple University orvosi karán a bronchoesophaologiai kutatás professzora s a Lanleenau kórházban r esearch associate. A college of Physicians of Philadelphia tagja. 4 könyve és 76 tudományos közleménye jelent meg. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. KÁLLAY MIKLÖS dr. (New York, N. Y.) volt m. kir. miniszterelnök. KÁVÁSSY JÓZSEF (Lakewood, Ohio). " 1894, Bécs . Tanulmányait Budapesten végezte. Okl. vegyészmérnök. 1935-ig textilgyári mérnök Budapesten, 1945-ig textilgyári üzemvezető mérnök Székesfehérvárott. 1951-ig Németországban élt, azóta Cleveland-ben vegyészeti gyár mérnöke. KÁVÁSSY KLÁRA (Lakewood, Ohio). * 1910, Déva. Tanulmányait Székesfehérvárott, a budapesti Zenemüvészeti Főis­ kolán és Cleveland-ben végezte. Zenetanár és zongoramüvész. Mint zongoraelőadó Budapesten, Vácott, Székesfehérvárott . Mi.inchenben, Regensburgban és Cleveland-ben szerepelt hangversenyeken s más müsorokon kiváló müvészekkel együtt, gyakran önállóan is. A rádióban és a távolbalátón szintén többször adott elő. Jelenleg zongorát és zeneelméletet tanít. Az O.M.T.A. tagja. Nt. KECSKEMÉTHY JóZSEF (Washington, D. C.), az Amerikai Magyar Református Egyesület központi titkára, az AMSz országos igazgatósági tagja. KELETI VILMOS dr. (Mia mi, Fia .). ' 1892, Budapes t. Minden tanulmányát Budapesten végezte. A gyógyszertudományok doktora. 1928-ban Olaszországba vándorolt, ahol a magyar kolónia főtitkára és a magya r hetilap főszerkesztője volt. 1939-

239

ben Venezuelába vándorolt, ahol az igazságü gymini sz térium hivatalos tolmácsi teendőit látta el hat nyelven. A "Caribe" magyar újságba írt főleg hangulatos, színes útle írásoka t. 1962oen visszavonult és Miami-ben (Floriclában) telepede tt le, ahol tovább is írogatott. 1965-ben az Árpácl-díszoklevé l n ye rtese lett. i' 1965. december 28. Miami. KERÉKGYÁRTÖ MÁRIA (Riverton, N. J.). * 1914, Petrozsény. Az első világháború után szüleivel Magyarország ra menekülL Iskoláit Buclapesten végezte. Előbb magán-, később köztisztviselő volt. 1942-ben megkapta a Nemzetvé d e lmi Keresztet. A második világháború után többször letartóztatták. Munkát nem kapott_ 1956 őszén emigrált, Amerikába vánelo rolt. 1958-tól álnevekerr a Kato likus Magyarak Vasárnapjába írogatott. 1960-ban irodalmi pályázaton díjat nyert. 1965-ben Arpácl-clíszoklevél nyertese lett . KERTÉSZ ISTVÁN dr. tanár.

(Notre Dame, Ind.)

egyetemi

KERTÉSZ LÁSZLO (Garfield, N . J.) . " 1924, Zalaegerszeg. Küzclelmes ifjúsága volt. Korán kezdett verselni. Költ e m é nyeit emigráns lapok közölték. Első verseskötete : "Szemben a köddel" Nyírő József előszavával jelent meg. Második kötete: "Tíz év versei"- Prózát is ír. A Képes Világhiradó munkatársa. Előbb a Zrínyi irodalmi pályázaton nyert díjat, majd 1962-ben Árpád-díszoklevél nyertese lett. Vitéz KÉZDY VÁSÁRHELYI BÉLA dr. (Stockholm, Svédország) . A Máltai Rend lovagja. Az államtudományok doktora , őstörténész, közgazdasági író, heralclikus és geológus. Tanulmányait Buclapesten és Heidelbergben végez te. T a rt. huszártiszt. Buclapest védelm ében is résztvett. Halálos íté let után ll évi szibériai kénysze rmunkatáborba hurcoltálc Az 1956-os buclap es ti felkelésb en m egint résztvett, majd emigrált. A stackholmi House of Nobles kutatója. Több nemzetközi kongreszszuson előadóként szerepelt. Cikkei, tanulmányai számos magyar és másnyelvü közlönyben, folyóiratban jelentek meg. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. KIRÁLY IMRE (Washington, D. C.), az AMSz volt elnöke. Ft. KIRÁLY KELEMEN O.F.M. (DeVitt, Mich.). 240

Vitéz KISBARNAKI FARKAS FERENC (Arnstorf Schloss, Néme tország). * 1892, Kismarton. Szkv. vezérezredes, országos magyar főcserkész, a Vitézi Rend és a Szent László Társaság elnöke. A Ludavika Akadémiát 1912-ben végezte. Az első világháborúban kétszer sebesült, több hadi kitüntetést szerzett. Ezek alapján Magyarország kormányzója 1927-ben vitézzé avatta. A Hadi Akadémia elvégzése után vezérkari beosztásokban teljesíte tt szolgálatot, a Hadi Akadémia tanára lett, majd a honvé d e lmi minisztériumban osztályvezető volt. 1938/ 43-ban a Ludavika Akadémia parancsnoka, ezredes és vezérőrnagy, két hónapon át a dóni arcvonalon hadtestparancsnok. 194344-ben hadtestparancsnok, altábornagy, majd vezérezredes, több magyar és n émet hadi kitüntetés tulajdonosa, a Tatárhágó hős védője . Az emigrációban a Magyar Szabadság Mozgalom megszervező.ie s a Teleki Pál cserkész munkaközösség é letrehívója. Az emigráció politikai, társadalmi, főként cserkész mozgalmaiban vezető szerepet tölt be, nemzetközi jelentős égü előadásokat tart, értékes irodalmi munkásságot fejt ki. KISJÓKAI ERZSÉBET (Hilvernum, Hollandia) . ., Budapest. Iskoláit is Budapesten végezte. Festészetet és szabrászatot tanult. 15 éves korában kezdett írni. Versei, novellái budapesti folyóiratokban és lapokban jelentek meg. Sokszor szerepelt a rádióban is. 1944. június 7-én szerzői estet rendeztek számára, amelyen a legkiválóbb előadómüvészek működ­ tek közre. Jelenleg Hollandiában él, Dr. André van Assendorp bírósági elnök felesége. Első házasságából 4 gyermeke született. 1958-ban az Egyesült Államok 28 államában t artott elő­ adást a menekültek védelmében. Eddig 25 kötete jelent meg. "Bérház" c. regényével e lnyert e a Radio Free Europe pályadíját. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. Székesfehérvári KISS IMRE (Mentor, Ohio). * 1893, Székesfehérvár . Középiskoláit u gyanott, a katonai akadémiát Bécsújhelyen végezte. Az első világháborúban kétszer sebesült és vitézségi érmet szerzett. Cs. és kir. százados volt. Amerikába 1922-ben vándorolt ki. Róm. kat. templomi karnagy, kántor, ének--, zene- és rajztanár. müszaki rajzoló volt. Fe stő míí­ vész és zeneszerző. Számos cikke jelent meg a magyar lapokban. 1962-ben Arpácl-díszoklevél nyer tese lett . 16 Magyar T a lá lkozó Króniká.ia

241

Székesfehérvári KISS IMRÉNÉ RÉVEY L. P . EMMA (Men tor, Ohio). " 1902, Aranyosmeggyes. Okl. tanítónő, író és költő. Prózája és költeményei amerikai és európai magyar lapokban jelentek meg. A "Mindszenty Népe" volt nmnkatúrsa. Számos magyar mozgalom lelkes támogatója. 1962-be n Árpáddíszoklevél nyertese lett. KISS SÁNDOR dr. (Bronx, N. Y.), volt országgyi.ílési kép· a református egyház főgonclnoka .

viselő,

KLAUDINYI LÁSZLO (Chicago, Ill.), festőművész. KLINGA JÖZSEF (Cleveland, Ohio). KLOBUSICZKY DÉNES dr. (Sao Paulo, Brazília), orvosprofesszor. KLOTZ ISTVÁN (Mildenheim, Németország). * 1900, Arad. A Székely hadosztály, majd a szegedi Nemzeti Hadsereg kötelékében harcolt. Résztvett a nyugatmagyarországi felkelésben is. Később az iskolánkívüli katonai kiképzés kezdeményezője lett és az irredentizmust szolgálta. Részvénytársasági igazgató volt. 1945-ben emigrált. Azóta minclent elkövet a magyarság igazának védelmében. Emlékiratokat szcrkeszt, kiadja a "Közérdekű Levelek"-et, az emigrációs magyar egység megteremtésén fáradozik. KOLOZSVARY KÁLMÁN (Cleveland, Ohio), a clevelandi öreg Amerikás Magyarak Családja e lnöke, az Amerikai Magyar Szövetség alapító tagja, clevelandi Kossuth Osztályának tb. elnöke, stb., stb . "f 1965, Cleveland, Ohio. KOROKNAY IMRE (Toronto, Ont., Kanada). KOSSANYI JÖZSEF (Cleveland, Ohio) . ." Komáromszentpéter. író és költő. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett. Pozsonyban tanítói és polgáriiskolai tanári oklevelet szerzett. A felvidéki gyöngyösbokréta-mozgalom e lindítója. Számos irodalmi folyó irat és lap munkatársa. Megjelent kötetei: 'Máglyák', ' Éjféli kiáltás', 'Szent György és a sárkány'. KOSZORÚS FERENC (Was hin g ton, D. C.) . ., 1899, Debrecen. Volt m . kir. vezérkari ezredes, geod éziai szakértő. A Ludovika Akadémiát és a Hadi Akadémiát Budapesten végezte. 242

1918/ 26-ban huszártiszt, 1930/ 44-ben különböző magasabb vezetési beosztásokban vezérkari főnök. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. 1938141-ben a Pázmány Péter Tudományegye te m e n korszerű honvédelmet adott elő . 1943/ 44-ben minden katonai bünper főtárgyalásán hadműveleti és harcászati szak é rtő. Az emigrációban a magyar református egyház felügyelője Ausztriában és Németországban. 1951 óta Amerikáhan é l. Geodéziai szakértő. Emellett a második világháború hadtöl-tén elmén dolgozik. KOVÁCS ÁRPÁD (Flushing, N. Y.) egyetemi tanár. KOVÁCS ISTVÁN dr. (Toronto, Ont., Kanada). * 1918, Beregszász. Tanulmányait Debrecenben végezte. A jogtudományok doktora (1941), okl. ügyvéd-bíró (1949), a kanadai Ontario tartomány képesített (latin, földrajz, történelem-szakos) középiskolai tanára. 1942-ig főispáni titkár volt Nagyszöllősön, 1957-ig közjegyző Nyírbátorban. Az 1956-os szabadságharc idej én a mátészalkai Szabad Szatmár- Bereg c. politikai lapot szerkesztette. 1957-ben emigrált. Kanadában tanít. A Magyar Szabads ágharcos Szövetség kanadai szervezetének főtitkára . Bődi KOVÁCS JÓZSEF (Windsor, Ont., Kanada) . * 1922, N agykanizsa. Iskoláit ugyanott és Erdélyben végezte. Mint diák lett katona . Résztvett az ukrajnai és a kárpáti harcokban, később Buclapest védelmében, ahol többször sebesült. 1949 óta a kanadai Windsorban él, az ottani Magyar Nemzeti Kaszinó elnöke . Minden magyar megmozdulást anyagilag is támogat.

KOVÁCS LAJOS dr. (Cleveland, Ohio) . Dr. KOVÁCS LAJOSNÉ (Cleveland, Ohio) . KOVÁCS NÉ PALL RÓZSA (Pinner, Mici-x., Anglia). 1893, Máramarosszige t. A román m egszállásig Erdélyben tanított. 1918-ban került Budapestre, ahonnan 1920-ban Amerikába vándm-olt. Mint r eformátus lelkész felesége 45 éven át tevékenyk ed e tt hol hivatalos, hol önkéntes társadalmi és egyházi munkásként New Yorkban és Kanadában, majd az angliai Londonban. Írói munkásságát mint diáklány kezdte. Tárcákat, bírálatokat és főként verseket írt. A P.E.N. Club és az Internationa l Federation of Free Journalists tagja. Verseit kanadai és

243

amerikai magyar lapok is közölték. Két kötete jelent meg: az 'Örökmécs' Budapesten, a 'Vándorversek' Londonban. 1963ban Árpád-díszoklevél nyertese lett. ság"

Ft. KÖTAY ZOLTÁN (Akron, Ohio), a elevelaneli "Az Újfőszerkesztője, r.k. lelkész.

KÖTELES BÉLA (Brecksville, Ohio), okl. m émök , gyáros, a PEMCO, INC. elnök-vezérigazgatója. KÖTELES BÉLÁNÉ (Brecksv ille, Ohio) . KÖVENDY KÁROLY (Toronto. Ont., Kanada). A Székely3 éves korában került el, az Alföldön nevelkedett, 1935ben érettségizett. 18 éves koráb a n önként vonult b e katonának és tart tiszt lett. 1940-ben a Testnevelés i Főiskol án szerzet t tanári oklevelet. 1941-től a csendőrségnél teljes ítet t szolgálatot. Résztvett a kárpáti és buclapesti harcokban. 27 éves korában már százados. 1950-ig Németországban tanít s a cserkészmozgalomban vesz részt. Kanadába 19Sl-ben vándorol ki. Müszaki rajzoló lesz, de a cserkészmozgalom szervezési munkájában is alapvető jelentőségű részt vállal. 1964. óta a 'Bajtársi Levél" szerkesztője. Két ízben Árpád-díszoklevél nyertese le tt. Az ezüst Árpád-érem tulajdonosa. földről

KÖVÁGÚ JÖZSEF dr. (Lonwood, N. J.). ' 1913, Csömödér. Tanulmányait a pécsi katonai főreálban és a buclapesti Bólyai János müszaki katonai akadémián végezte. Müszaki csapattiszti szolgálatával párhuzamosan a buclapesti müegyetemen gépészmérnöki olelevelet szerzett. Mint törzskari százados részt vett a második világháborúban. Az összeomlás után a Fücrrre too len Kisgazdapárt tagja lett, Buclapest alpolgármesterévé, majd polgármesterévé választották. 1947-ben tisztségéről lemondott és 1950-ik mérnökként dolgozott, amíg le nem tartóztatták és életfogytiglani börtönre nem íté ltélc Fogságából 1956-ban, közvetlenül a szabadságharc kitörése előtt szabadult. November l-én újra Budapest polgármesterévé, két nappal később a Kisgazda Párt országos főtitkárává választották. Nov. 30-án Ausztriába menekült. Amerikába 1957-ben vándorolt ki. Előbb a Magyar Bizottság elnöke volt, 1960 óta mint mérnök dolgozik. 1957-ben a new-yorki Freedom House szabaelság-díjjal tüntettc 244

ki, 1960-ban az annadalei Bárd College díszdoktorrá avatta. Egy könyve és sok cikke jelent meg. KRAUHS GUSZTÁVNÉ (Trenton, N. J.). KRÚDY FERENC dr. (Toronto, Ont., Kanada). a magyar vol t alelnöke, országgyűlési képviselő.

képviselőház

KÚR CSABA (Warren, Ohio), szobrászművész . Nt. KÚR GÉZA (Warren, Ohio), az "A fák lya" főszerkesz­ tője.

KÜHRNER BÉLA dr. (St. Louis, Mo.). " 1895, Erdély. A jogtudományok doktora, ele a bölcsészeti karon behatá irodalomtörténeti tanulmányokat is végzett. Több mint két évtizeden át egy magyar kisebbségi napilap vezércikkírója, művé­ szeti és irodalmi kritikusa, egy ideig egy rádió-szaklap szerkesztöje, majd közigazgatási tisztviselő volt. 1945 tavaszáig egyik törvényhatósági jogú szab. kir. város kultúrtanácsosaként műköclött. Azóta külfölclön, jelenleg Amerikában él. Több magyar hetilap és fo lyóirat kü!ső munkatársa. Cikkei (kb), (dr kb) és Kiiri Béla aláírással jelennek meg. Az ezüst Árpádérem tulajdonosa. KÜRTHY TAMÁS (München, Németország). * 1921. Ta· nulmányait MagyarországoD, Németországban és Angliában végezte. Budapes ten vegyészi, Münsterben szociológiai képesítést nyert. A második világháború után a Magyar Szociálclemokrata Pártban igyekezett nyelvtudásáva l hazájának hasznos szalgálatokat tenni. 1947. októberében azonban letartóztatták és 5 évi kényszermunkára ítélték: kémkedés vádjával. Fogsága alatt olyan durván bántalmazták, hogy megvakult. Tollas Tibor költővel került egy zárkába. Szaros barátság fejlődött ki köztük. Az emigrációban is együttmüködnek. Afrikai útjukról együtt írtak beszámoló könyvet. 1963-ban Árpád-díszoklevél nyertese lett. LABANICS MIKLÖS (St. Louis , Mo.). ' 1884, Monok. Iskoláit Kassán végezte. Amerikában 1903 óta él. 9 hónapig Pennsylvaniában, később St. Louisban dolgozott. Állandó tudósítója volt a budapesti 'Szabad Szó' c. hetilapnak s több mint 3 éven át a cipészele szaklapjának Írásait az amerikai magyar

245

lapok is közölték. Szerkesztője volt a 'St. Loui s i Hírlap'-nak és az 'Illinoisi Közlöny'-nek. 1907 óta számos színmüvet írt, amelyek közül többet irodalmi pályadíjjal tüntet tek ki, továbbá nagy erkölcsi és jelentős anyagi sikerrel adtak e l ő. 1963ban az Árpád-díszoklevél nyertese lett. LAJOSSY SÁNDOR (East Croydon, Anglia). * 1920, Lajosmizse. Valódi neve: Nt. Tamás Sándor. Református lelkész. Otthon Szigethalmon és Budapes ten, az e migrációban a b écsi és az angliai magyar református egyház kötelékében te lj esített lelkészi szolgálatot. Jelenleg a Szabad Egyházak lelkésze. A Magyar Család laptulajdonos felelős szerkesztője, a Harsona Kiadó és a Harsona Kölcsönkönyvtár alapító vezetője. 6 év alatt 33 önálló művet adott ki. Irodalmi munkásságát gyermekkorában kezdte. A Kecskeméti Közlöny és a budapesti la· pok hozták írásait. Az emigrációban a Magyar Nők, a Belgiumi Magyarok, a Pásztortűz, a Harangszó és a Vasárnapi Levél közli prózáját és verseit. Több irodalmi pályadíjat nyert. 1965ben Árpád-díszoklevél nyertese lett. Az ezüst Árpád-érem tu lajdonosa. LAURISIN LAJOS dr. (New York, N. Y.), a m. kir. Operaház v. tagja. LÁSZLÓ BÉLA dr. (Akron, Ohio), állatorvos. Dr. LÁSZLÓ BÉLÁNÉ (Akron, Ohio). LENDVAY JÓZSEF (Cleveland, Ohio ), a "Képes Világhíradó" munkatársa. LINKA LÁSZLÓ (Cleveland, Ohio). Volt cégjegyző. Az emigrációban laptudósító, a clevelandi Magyar Társaság alapító tagja. Családtörténeti kutatásokat végez, vallásos és történelmi tárgyú cikkeket ír, amelyek amerikai és kanadai ma-gyar lapokban (Lékay László néven is) jelennek meg. A Szent Lázár Lovagrend tiszti keresztjének tulajdonosa. 1965-ban Árpár-díszoklevél n yertese lett. LŐTE PÁL dr. (Cleveland, Ohio). ·' Marosújvár. Középiskoláit Sopronban és Budapesten végezte. A m. kir. József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemen közgazdaság-

246

tudományi doktori olelevelet szerzett. A Magyar Gazdaságkuta· tó Intézetné l, a budapesti Kereskedelmi, majd a Külkereskedelmi hiva ta lnál működött. 1939/ 47-ben a közellátási minisztériumban te ljesí tett szolgálatot. A számviteli főiskola és a Központi Statisztikai Hivatal tanfolyamain statisztikát adott elő. 1947 után é pítőipari vállalat segédmunkása, majd statisztikusa volt. 1956 e lőtt a Petőfi Kör tagja lett. 1957 óta Clevelandben él. A HADCO Corp. főkönyvelője, a Magyar Szabadságharcos Tájékoztató Iroda főmunkatársa és a l'vi.Sz. Szövetség sajtóosztályá nak vezetője. Számos cikke és tanulmánya jelent meg. Nt. LUDWIG ARTÚR dr. (East Chicago, Ind.), ev. esperes. MACARTNEY CARLILE AYLMER dr. (Oxford, Anglia). • 1895, Crockham Hill, Kent, Anglia. Tanulmányait a Winchester College-ban, majd a cambridgei Trinity College-ban végezte. Master of Arts, Doctor of Letters (Oxford), a Brit Akadémia tagja s ( 1947-ig) a Magyar Tudományos Akadémia kültagja. Résztvett az első világháborúban. Tüzérhadnagy volt. Megsebesült. 1925/ 26-ban a b écsi brit konzulátuson, 1926/ 36-ban a N emzetek Szövetségénél teljesített solgálatot. 1936 óta az oxfordi Alls Souls College tagja. 1950/ 56-ban az edinburghi egyet em en a nemzetközi kapcsolatok tanára . 1930 óta magyar történ elmi kutatásokkal fogla lkozik. Művei majdnem mind magyar történ e lmi vonatkozásúak. Beszél, olvas és ír magyarul. I gen sok cikke jelent m eg a ngol és magyar folyóiratokban. Könyvei: 'The Social Revolution in Austria' (1926). 'The Magyars in the Ninth Century' (1930), 'National States and National Minorities' (1934), 'Hungary' (magyarul: A mai Magyarország - 1934), 'Hungary and Her Successors' (1937), 'Proble ms of the Danubian Basin' (1942), 'Studies in the Ear ly Hungm·ian Historical Sources I-VII' (1926-1946), 'The Madiaeval Hungarian Historians', 'October 1956' (1956, II. kiadás 1961), 'Hungary, A Short History' (1962), 'lndependent Eastern Europe' (with A. Co. Palmer - 1962) . Az első arany Árp á d-ér em tulajdonosa. Vitéz MACZKY LÁSZLO (Bad Cannstatt, Németország). " 1910, Heves. Teljes n eve: vitéz Lévai Borbély-Maczky László. Volt m. kir. százados. A Templomos Rend commendátora, a 247

Szent Lázár Rend és a Szent György Re nd lovagja, a Szent László Rend kormányzói jogkörrel felruházott főszéktartója. Nős, 4 gyermek atyja. Reál gimnáziumi és kereskedelmi iskolai érettségije, jogi absolutorium-a, bonvéd és csendőrtiszti képesítése van. 2-2 félévet hallgatott a közigazgatási tanfolyamon és a gazdasági akadémián is. 1945. március 31-ig a m. kir. belügyminisztérium XX. osztályán teljesíte tt szolgálatot. Azóta Nyugat-Néme tország területén emigrációban él. J e lenleg az amerikai katonai hivatalban dolgozik. A Szent László Rend kiépítésén fáradozik, a 'Ges ta' időszaki fo lyó iratot szerkeszti. Cikkei fedőnévvel jelennek meg. MADA Y BÉLA dr. (Washington, D. C.) egye te mi tanár. MAJOR JÖZSEF dr. (Cleveland, Ohio), orvos. Nt. MARKOVITS PÁL (Pittsburgh, Pa.). ' 1915, Szarvas . Evangélikus lelkész. 1934-ben Szarvasan érettségizett, majd kertészeti főiskolát végzett. 1935/ 39-ben a "Waterloo Lutheran University" szemináriumában ev. lelkészi képesítést szerzett. 1940 óta lelkészként működik (Windsor, Lyons). 1946 óta a pittsburghi Első Magyar Lutheránus Egyház lelkésze. MARTON JÁNOS, (Cleveland, Ohio), a west-oldali ev. egyház egyik alapítója és gondnoka. MATTYASOVSZKY-ZSOLNAY MIKLOS Kanada), a Cserkész Szövetség elnöke.

dr.

(Montreál,

Ifj. MÁRIÁS FERENC (Cleveland, Ohio), a KMAC ügyv . alelnöke. MÁRKUS MARIA (Párizs, Franciaország). MELEGH DEZSŐ ISTVAN (Day ton, Ohio) . " 1933, Pécs . Melegh Dezső mattyi reformátu s lelkész fia. Középi s koláit Pécsett végezte. Két éve t ausztriai menekült-táborban töltött. 1953-ban érettségizett. 19.56-ig különböző magyarországi bányákban munkaszol gálatos volt. 1957 óta Amerikában él. Az N.C.R. preciziós gépkezelője. A Magya r Református Egyesület daytoni osztályainak kezelője s az ottani magyar református egyház presbitere. Felesége Borotvay Irén. MENKÖ GÁBOR (Maidstone, Ont. , Kanada). · . 1904, Új· szász. 1923-ban Szainokon érettségizett. 1924 óta él Kanadában. 248

1928-tól 1956-ig a windsori Ford-művek alkalmazottja volt. Jelenleg nyugdíjas . Minden magyar ügynek lelkes támogatója. Különösen az 1956-os menekültek fogadása és elhelyezése körül szerzett elévülhetetlen érdemeket. MENYHÁRT SÁNDOR (Cleveland, Ohio), vállalat-tulajdonos. MENYHÁRT SÁNDORNÉ (Cleveland, Ohio). MÉRÖ FERENC (Köln, Németország.) '' 1916, Zagyvapálfalva. Iskolai tanulmányait Salgótarjánban, a főiskolát Egerben végezte. 1944-ben behívták katonai szolgálatra. 1945-ben angol hadifogságba került. Szabadulása után nem tért vissza Magyarországra. 1950 óta az Amerikai Magyar Kiadó munkatársa, főtitkára, majd helyettes vezetője. Az emigrációban kezd írni . Neve hamar ismertté válik. Termékeny író. 1961-ben elnyeri a Zrínyi Miklós Irodalmi Kör oklevelét, 1965-ben a Vörösmarty Irodalmi Kör díját. Regényeket, elbeszéléseket, verseket, műfordításokat és történeti, bölcseleti tanulmányokat ír. Az ezüst Árpád-érem tulajdonosa. MÉSZÁROS ISTVÁN (Solbad Hall, Ausztria). ' 1899, Dés. Szamosújvárott érettségizett. 1915-ben katonai pályára lépett. A volt m . kir. brassói 24. honvéd gyalogezred kötelékében végigküzdötte az első világháborút, aztán a Nemzeti Hadseregben, majd a m. kir. Honvédségnél szolgált a második világháború végéig. Nyugalmazott ezredes. A magyar ügyek lelkes támogatója. Ft. MIHÁLYI GILBERT dr. CWest De Pere, Wisc.). " 1920, Szombathely. Csorna-premontrei kanonok, főiskolai tanár, a hittudományo k doktora és a politikai tudományok mcstere (master). Filozófiai tanulmányainak befejezése után a római Gregoriana és a budapesti Pázmány egyetemen végzett hittudományi tanulmányokat . 1943-ban szentelték pappá Rómában s 1947-ben avatták doktorrá Budapesten. Teológiai tanár, majd lelkipásztor volt. 1950-ben emigrált. 3 évig Hollandiában volt magyar lelkipásztor. 1955 óta él Amerikában. Előbb lelkipásztor, aztán középiskolai tanár, majd a vvisconsini és a Georgetown egye tem en politikai tanulmányokat végez, 1961249

ben megszerzi a 'Master of Arts' fokozatot. Azóta teológiát és politikai tudományokat ad elő a premontre i rend St. Norberl College-ában. Igen élénk szakirodalmi tevékenységet fejt ki. Több könyve, sok cikke és kisebb tanulmánya j e lent meg. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. Önállóan m egjele nt nagyobb művei: Szüz Mária az Újszövetségben (1954), Európa válsága és megmentése (1956), The Principle of Sphere of Influence ín U.S. Foreign Policy Toward Hungary (1962), The Supreme Issue is Freedom (1965), Communis t Scuttie 1964 Vatican-Kaclar 'Agreement' (1965l, Liturgia és hitélet (1965). MIKEHÁZY ISTVÁN dr. (Cleveland, Ohio). ' M. A közgazdaságtudományok doktora, okleveles közga zda. Iskaláinak elvégzése után pénzügyi szaigálatba lépett. Pénzügyigazgatósági könyvszakértő, majd pénzügyminisztériumi fogalmazáskarbeli főtisztviselő, miniszteri titkár lett. A forgalmi adóhivatali szakvizsga-bizottság tagja volt. A pénzügyminisztériummal együtt telepítették ki Németországba, ahonnan 1950-ben ván· dorolt ki Amerikába. Otthon élénk szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Ittkinn a Magyar Társaság keretében fejt ki értékes munkásságot. MIKÖ ISTVÁN (New York, N. Y.), az AMSz országos alelnöke. MOGYORÖSY LASZLÖ (Chicago, Ill.), a helyi magyar egyetemi hallgatók egyesületének elnöke. Nt. MOLNÁR ÁGOSTON dr. (New Brunswick, N.J.) *1927, Cleveland. Tanulmányait Cleveland-ben, az Elmhurst Collegeban, a Laneaster Seminary-ben ~s a Michigan, valamint a Columbia egyetemen végezte. A ref. hittudományok baccalaureusa, a bölcsészettudományok doktora. A new-brunswicki Rutgers University magyar tanfolyamainak igazgatója, a Hungarian Studies Foundation elnöke, számos szaktanulmány szerzője, több tudományos társaság tagja, az arany Árpád-érem tulajdonosa. MOLNÁR GYULA dr. (Portsmouth, Ohio), orvos. MOLNÁR ZSIGMOND dr. (Cleveland, Ohio). -~ 1907, Cegléd. A jog- és az államtudományok doktora. A belügyminiszté250

riumban teljesített szolgálatot. Miniszteri titkár volt. Az emigrációban irodalmi működésével és szellemes konferánszaival szerzett jó nevet magának. MOWER SÁNDOR (Philadelphia, Pa.). * 1894, Budapest. Vegyészmérnöki oklevelét 1916-ban a budapesti műegyetemen szerezte. Müegyetemi tanársegéd, majd vegyészeti gyáros volt. 1924 óta él Amerikában. Kutató vegyész, amerikai vezető textilérdekeltségele müszaki tanácsadója. Az Amerikai Magyar Szövetség philadelphiai osztályának volt elnöke. NAGY FRIGYES dr. (Chicago, Ill.). ' 1894, Máramarossziget. A jogtudományok doktora, okleveles ügyvéd-bíró. Magyarországon gyakorló ügyvéd, majd kir. járásbíró. Zeneszerző, a Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének vizsgázott zeneszerző-tagja. Az emigrációban fordító, tolmács és zeneszerző. Az American Society of Composers, Authors and Publishers' zeneszerző-tagja. Nagyon sok kiváló zeneművet szerzett, amelyek közül több lemezen is megjelent. Irodalmi munkásságot magyar, német és angol nyelven fejt ki. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. NAGY GYÖRGY dr. (Toronto, Ont., Kanada), volt diplomata, közjegyző, a Kanadai Magyarak Szövetségének fő­ titkára. NAGY SÁNDOR dr. (New York, N. Y.). NAGYIVÁN LAJOS dr. (Bridgeport, Conn.). NAGYMIHÁLY GÁSPÁR (Miami, Fia.), építési vállalkozó. NAPHEGYI IMRE (Winnipeg, Man., Kanada). * 1912, Kolozsvár. Szobrász. Iskoláit Kolozsvárott és Budapesten végezte. Sok megpróbáltatásan ment keresztül. Járt Macedóniában, Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában, Ausztriában, Csehszlovákiában, Németországban, Luxemburgban és Franciaországban. Mint tüzértiszt az orosz harctéren küzdött. 194551-ben Németországban, azóta Kanadában él. Jelenleg az Eaton-áruház kirakatrendezője. Szórakozásból írogat. Kb. 120 novellája, 2 színműve s 3 megkezdett regénye van kéziratban. 2 novellás-kötet kiadását tervezi. A "Winnipegi Irodalmi Kör" tagja. 1965-ben Árpád-díszoklevél nyertese lett. 251

NÁDAS GYULA dr. (Lakewood, Ohio). * 1905, Kecskemét. A közgazdaságtudományok doktora, okleveles közgazda. Volt m. kir. pénzügyi taná csos. A m. kir. pénzügyminisztérium elnöki osztályán teljesített szolgálatot. Nős, 3 gyermek atyja. Az Árpád Könyvkiadó Vállalat tulajdonosa. Dr. NÁDAS GYULÁNÉ (Lakewood, Ohio). NÁDAS GYULA (Maclison, Wisc.). " 1945, Ried, Ausztria. Iskolai tanulmányait Cleveland-ben végezte. B. S. of Mathematics a Case Institute of Technology-n, graduate lecturer a Wisconsin egyetemen. A Western Reserve University magyar mű­ velődéstörténeti tanfolyamát is kitűnő eredménnyel végezte. A Magyar Társaság magyarságismereti akadémiájának ügyvezető elnöke. NÁDAS JÁNOS dr. (Lakewood, Ohio). " 1903, Kecskemét. A közgazdaságtudományok doktora, okleveles közgazcla. Ta· nulmányait Buclapesten, Berlinben és Grácban végezte. A közgazdasági egyetem ifjúsági egyesületének 5 éven át, a Magyar Egyetemi Hallgatók Országos Szövetségének 2 ciklusan keresztül volt elnöke s mindkettőnek örökös tb. elnökévé választották. Lapszerkesztő és laptulajclonos, a Magyar Sajtókamara tagja, titkára, a vidéki hetilapok országos elnöke, a Magyar Elet Pártja országos főtitkára, valamint Pest-Pilis-SoltKiskún vármegye tb. főszolgabírája volt. 1945-ben emigrált. 1948-ban Innsbruckban a Magyar Társaság alapító elnöke lett. 1952-ben Clevelandben a Magyar Társaságat újjáalakította s azóta annak elnöke. 1961-ben életrehívta a Magya r Találkozót, amelynek azóta - az Állandó Titkárság élén - vezetője . Az Amerikai Magyar Szövetség országos alelnöke (most a másoclik h árom éves ciklusban) és a elevelaneli Kossuth Osztály elnöke (ötödik éve). A n émetországi Sz t. László Rend lovagja. NÁDAS RÖZSA dr. (Lakewoocl, Ohio). 'M. A közgazdaságtudományok doktora. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara volt főkönytárosa, jelenleg a General Electric Coropany clevelandi kutató intézetének vezető könyvtárosa. NÁVORI KORNÉL dr. (Lincoln Park, Mich.). ,. 1918, Budapest. Középiskoláit Beregszászon, egyetemi tanulmányait a 252

budapesti egyetem orvosi karán végezte. Az orvostudományok doktora, szülész-nőgyógyász szakorvos. Előbb Budapesten, 1943/ 55-ben Chicagoban egyetemi tanársegéd, majd szülésznőgyógyász. 1961 óta közkórházi osztályos főorvos (Dearborn, Mich.) és gyakorló szakorvos (Lincoln Park, Mich.) . Nős, 2 gyermek atyja. A helyi és országos nőgyógyászati társaságok tagja, a detroiti Magyar Művészkör elnöke, az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági tagja. NERÁTH VILMOS dr. (Detroit, Mich.), a Székely-Magyar Szövetség elnöke. NÉMETH ANZELMA (Cleveland, Ohio). Vitéz NÉMETH ERNŐ dr. (Ottawa, Kanada). • 1903, Kecskemét. Középiskolai és jogi tanulmányait Kecskeméten végezt e . Jogtudományi doktori oklevelét Szegeden szerezte meg. 28 éven át a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője volt. A Vitézi Rend várományos tagja (édesatyja t. főhadnagyként 1916-ban hősi halált halt). 1956-ban emigrált, 1957 óta él Kanadában. Az Ottawai Magyar Egyesület egyik alapító tagja és titkára. Irodalommal ifjúkorában és az emigrációban kezdett foglalkozni. Költeményeit 1961 óta az emigrációs lapok (Katolikus Magyarak Vasárnpaja, Magyar Élet, Nemzetőr, Szemle) rendszeresen közlile Eddig mintegy 40 verse jelent meg. A bronz Árpád-érem tulajdonosa. NÉMETH GYULA (YONKERS, N. Y.). * 1917, Temessziget. A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett 1937-ben, majd a szombathelyi r. k. püspöki hittudományi fő­ iskolát végezte el. 1940/ 45-ben katonai szalgálatot teljesített. Tsz. tiszt volt. A pécsi, majd az innsbrucki egye temen folytatott tanulmányokat. Jelenleg laboratóriumi technikus, de ókori történelemmel és nyelvészettel is foglalkozik, verseket és tanulmányokat ír. Az utóbbiakat emigrációs magyar lapok közlik. 1962-ben és 1963-ban Árpád-díszoklevél nyertese lett. Az ezüst Árpád-érem tulajdonosa. NÉMETH JÖZSEF (Cleveland, Ohio). Ft. NÉMETH KÁLMÁN dr. (Brownville, Pa.). " 1897, Szamosújvár. Középiskoláinak elvégzése után a kolozsvári egyete253

men bölcsészettudományi doktori okleve let szerzett, m a jd Szt. Ferenc reneljébe lépett, a Katolikus Világ szerke sz t ő j e le tt. Későbbi szerzetesi életét egyházmegyei papi szai gá latta l cserélte fel és az egyik bukovinai székely telep lelki gondozását vállalta. 25 évvel ezelőtt megszervezte a 14.000 bukovin a i székely hazatelepítésé t. Velük együtt mene kült a szerbek elől Bácskából is. 1951-ben emigrálnia kellett. Brownsville magyar plébánosa és 5 magyar leatolileus szórvány-egyház gondozója le tt. Ir-odalmi munkásságát ittkinn is rolytatta. Legismer tebb müve a "Százezer szív sikolt", amely a bukovinai székelyekkel foglalkozik. "Tüzmadár" címü müve angolul n yom ásra k é sze n kéziratban maradt. Mint festő is tehetséges volt. i" 1966. márc. 26. NÉMETHY LÁSZLO (Cleveland, Ohio). NYIRÁDI-SZABO IMRE (Santa Monica, Calif.). * 1911, Budapest. Volt m. kir. repülőtiszt. Író és költő. 1928 és 1940 közt számos rádiójátékot, novellát és verset írt. 'Egy gép nem tért vissza' címü müvét 1943-ban megfilmesítettélc 'Öszi sírások' címü verseskötete 1932-ben jelent meg. A Petőfi Társaság és a Bartha Miklós Társaság rendes, a Magyar Tudományos Akadémia irodalmi osztályának levelező tagja volt. A háború után emigrált. A santa-manicai Zrínyi Irodalmi Kör tagja és titkára, a németországi Goethe Társaság tb. tagja. 1965-ben Árpád-díszoklevél nyertese lett. NYIRJESY SÁNDOR dr. (Englewood, N. J.). ·:< 1892, Opályi. A közgazdaságtudományok doktora, okleveles mezőgazda. 1911/16-ban igazgató tanító, 1917/ 20-ban katona és francia hadifogoly, 1920,/27-ben főiskolai és egyetemi hallgató, 1935/ 45ben tani.igyi titkár, tanácsos, főtanácsos és a székesfehérvári tankerület vezetésével megbízott kir. főigazga tó; 1945/ 4 7-ben nemzetgyülési képviselő. Társadalompolitikai, szakoktatási és közoktatásügyi tanulmányok, cikkek, könyvek szerzője . Több miniszteri elismerést apott. A Károly-csapatkereszt, a bronz vitézségi érem, a Signum Laudis és az arany Árpád-érem tulajdonosa. ORMAY JÖZSEF (Niagara Falls , Kanada). Vitéz ÖZDY BÉLA (Cleveland, Ohio). Vitéz ÓZDY BÉLÁNÉ (Cleveland, Ohio). 254

PADANYI-GULYÁS BÉLA (Genf, Svájc). * 1903, Técső . Középiskolai tanulmányait Máramarosszigeten és Budapesten végzi. Az Eötvös Kollégium ösztöndíjas tagja . A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán történelem-földrajzszakos középiskolai tanári oklevelet szerez. Egyetemi évei folyamán vezető szerepet kap a főiskolai diákmozgalmakban. A M agya r Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége küli.igy i osztályának vezetője, a Magyar Diákkülügyi Bizottság igazgatója. Tanulmányai befejeztével az IBUSZ-MÁV menetj egyiroda tisztviselője, 1938-ban igazgatója. 1939-ben Kárpátalja idegenforgalmi főbiztosa . 1945-ben a Független Kisgazda Párt programjával nemzetgyűlési képviselövé választják. 1947b en visszavonul a politikától, a Magyarak Világszövetségét szervezi újjá s annak ügyvezető elnöke lesz. 1949-ben az ÁVH elfogja. 15 évi börtönbüntetéséből 7 évet tölt le. 1956 őszén szabadul. Résztvesz a szabadságharcban, utána emigrál. A Magyar Bizottság svájci képviselője, a 'Pro Libertate' szabadegyetem egyik megalapítója és kuratóriumának elnöke. PADANYI-GULYÁS JENŐ dr. (Billings, Mo.), mérnök. PALASICS JÁNOS B.M.E., L.L.B., P .E. (Cleveland, Ohio). • Cleveland. Középiskolai, főiskolai és egyetemi tanulmányainak elvégzése után mérnöki és jogászi oklevéllel szövetségi szaigálatba lépett. Hivatali tennivalóival párhuzamosan élénk részt vesz a magyarság közművelődési tevékenységében is. A Pennsylvania egyetemnek az amerikai népcsoportok nyelvhasználatát kutató intézetében a magyar bizottság elnöke, a középeurópai ügyek egyeztető bizottságának ugyancsak elnöke , a Központi Magyar Tankönyv- és Nevelésligyi Bizottság tanügyi koordinátora, a m a gyar iskolák (tanfolyamok) váro· si felügyelője, a 'Buckeye Neighborhood Nationalities Civic Association' nemzetiségi elnöke . A clevelandi Board of Education az ő kezdeményezésére indította meg a magyar elemi és közé pfokú nyelvoktatást, a Wes tern Reserve University pedig ugyancsak az ö kezdeményezésére szervezte meg 1962-ben a magyarnyelvü magyar művelődéstörténeti tanfolyamot, 1965ben pedig a felsőfokú magyar nyelvtanfolyamot. A Western Reserve University magyar művelödéstörténeti tanfolyamán 255

'az amerikai magyar művelődés története ' című tárgykör vendég-előadója. Számos magyar egyesület és intézmény vezető-· ségi tagja. PALASICS JÁNOSNÉ Majoros Ilona (Cleveland, Ohio). PALLÖS LÖRÁNT (Huntsville, Ala.), mérnök, az arany Árpád-érem tulajdonosa. PATAKY SZILVESZTER dr. (Montreál, Kanada). PÁLL GYÖRGY dr. (New York, N. Y.). * 1892, Igal. Volt budapesti államrendőrségi tisztviselő (1911120), hírlapíró (1920/ 27), ügyvéd, a romániai Országos Magyar Párt bánsági főtitkára (1928/ 39), a temesvári Magyar Ház Rt. egyik alapítója és ügyvezető igazgatója. Észak-Erdély visszatérése után a kolozsvári, nagyváradi és marosvásárhelyi munkakamarák vezetője, egyben az Erdélyi Párt országos főtitkára (1940/ 44). 1945-ben az Országos Munkaügyi Felügyelőség, majd az iparügyi minisztérium iparfelügye le ti osztályának előadója. 1946tól miniszteri tanácsos, később az Anyag- és Árhivatal igazgatóságának vezetője . 1948-ban nyugdíjba küldté k. 1949-ben emigrált. 2 és fél évig Svájcban élt. Amerik á ba 1952-ben vándorolt ki. Félévig Clevelandban gyári munkás volt, majd a Szabad Európa magyar sajtóosztályán az államigazgatás és tervgazdasági ügyek előadója lett. 1957 óta a Columbia egyetem közgazdasági tudományos kutatója. Az Amerikai Erdélyi Szövetség egyik alapítója, negyedévi szemléjének szerkesztője.

PEKLÖ MÁRIA (Cleveland, Ohio), kémikus. PILISI PÁL (Louvain, Belgium) . " 1941, Szekszárd. A budapesti Eötvös Lóránt Tudományegye tem bölcsésze ti karának hallgatója volt. Tanulmányait a louvaini Katolihis Egyete men folytatja. 1965-ben Árpád-díszoklevél nyertese lett. POGÁNY ANDRÁS dr. (South Orange, N . J . ). • 1919, Budapest. A jogtudományok doktora, okleveles ügyvéd-bíró. Tanulmányait Kispesten és Budapesten végezte . 1946-tól 1956-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1956-ban emigrál t és Amerikába vándorolt, ahol a wisconsini állami egyetemen Masterfokozatot szerzett a könyvtártudományokbóL A Ya le Univer256

sity bibliografusa, majd a new-jerseyi Seton Hall egyetem reference department-jának helyettes vezetője, 1963-ban pedig az egyetemi könyvtárak társigazgatója lesz 'associate professor'-i rangban. Nős, 7 gyermek atyja. Élénk publicisztikai tevékenységet fejt kL Több angolnyelvű értekezés szerzője. Számos szakegyesület tagja, az Amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke. Dr_ POGÁNY ANDRÁSNÉ Lers Hortenzia (South Orange, N. J.). 'M. Okleveles középiskolai tanár. 1965-ben a Rutgers University-n könyvtártudományból Master-fokozatot szerzett s jelenleg a S e ton Hall egye temen a Catalogue Department vezetője .

UZONI PÜNKÖSTI MIHÁLY dr. (Sao Paulo, Brazília), vol t főispán, 1965-ben Árpád-díszoklevél nyer tese lett. RADISICS ELEMÉR dr. (Vaud, Svájc). * 1884, Budapest. A jogtudományok doktora. Volt n1iniszteri osztályfőnök, helyet tes államtitkár, a m. kir_ külügyminisztérium tudományos (történeti) osztályának vezetője. 9 év óta a Nestlé-cég tudom ányos munkatársa. 3000 oidah-a terjedő, francia nyelvü élelmezéstudományi lexikonját most készíti sajtó alá. 9 éven át szerkcsz tette a gen fi Népszövetség á ltal kiadott táj ékoztató jogi zsebkönyvet (Petit l\tlanuel de la Société des Nations), amely 5 n yelven, 21 kiadásban s 56.000 p éldányban jelent meg. Ugyancsak szerkesztője volt a "Magyar Lélek, Magyar Munka'' címü münek, amely angol és fran cia nyelven is megjelent, valamint a 3 kötet es "Dunatá j"-nak. Ft. RÁKOS BALÁZS RA YMUND dr. , O.F.M. (Róma, Vatikán). ' 1911 , Miskolc. Miskolcon érettségizett, majd a minorita rendbe lépett, Nagybányán és Egerben hittudományi, Szegeden b ölcsészeti tanulmányokat folytatott. 1934-ben szentelték p appá . 1941-ban középiskolai hitt antanári, 1943-ban Budapesten egyházjogi doktori oklevelet szerez. 1944-ben nyírbátor i házfőnök, majd k atonai kórházi lelkész lesz. Ebben a minő­ ségében kerül külföldre. 1947-ben rendi elő ljárás ága Rómába rendeli . Tanulmá nyait tovább folytatja s 1954-ben Salzburgban hittudományi d ok tori oklevelet szerez. 1958-ban az előírt vizsgák letétele után XXIII. J ános pápa a Szent Péter bazilika 17 Magyar Találkozó Krónikája

257

apostoli magyar gyóntatójává n evezi ki. 1960-ban a pápai helynökség fellebbviteli bíróságának és az egyh áz i törvén yszé kek felügyelő bizottságának tagja lesz. Élénk irodalmi és sza ktudományos munkásságot fejt ki magyar és olasz n ye lven. A Collegium Cultorum Martyrum tagja (1 95 5 - től). A szentévi ezüst érem, a zsinati ezüst emlé kkereszt és az Árpád-aranyérem tulaj donosa. REMÉNYI JÖZSEF dr. (Cleveland, Ohio). " 1892, Pozsony. Tanulmá n ya it Pozsonyb a n , Budapes ten és B écsbe n végez te. Amerikáb a 1914-ben vándorolt ki. Húsz évvel később, 1934-ben a szegedi m . kir. Ferenc József tudományegyetem bölcsészeti karán avatták a bölcsésze ttudomá nyo k doktorává . El ső kötete 1910-ben jelent m eg. Azóta é le te végéig á llandóan és igen sokat írt. El őb b költemén yeket és e lbeszéléseke t, aztán iroda lomtörténeti, esztétikai, kritikai tanulmányokat. Magya rul és angolul. Amerikában és Európá ban. Rövid ideig a philadelphiai osztrák-magyar konzulátus ti s zt v i se lőj e volt, aztán a clevelandi Szabadság munkatársa . 1927/ 49-ben a W es tern Reserve University előadójaként műk ö dött, m a jd az összehasonlító irodalomtörténet tanára lett. Va sváry Ödön megállapítása szerint a magyar szellemiség nagykövete volt. Sok-sok tanulmánya jelent meg elszórtan, különböz ő folyóiratokban. Ezeket gyűjtötte össze Molnár Ágosto n abban a müben , a m e ly az 1965. évi Árpád-pályázaton aranyérem nyertese lett. t 1956. szeptember 25-én, Clevelandban. RÉTHÁTI SCHILL ANGELA (Cleveland, Ohio). RÉTHÁTI SCHILL ANDRÁS ( Cleve land , Ohio ) . ROZANICH IST VÁN (Caracas, Ven ezu e la). ' 1912 , Csá ktornya. Székes feh érváro tt érettségizett, majd az 'Új F eh érvár' b e lső munkatársa lett . Később a m . kir. pos ta szolgálntába !
gyarok Vasárnapja Pintér-pályázatán kisregénye megosztott első díjat nyert, később versei több pályázaton első díjat kaptak. Az arany, ezüst és bronz Árpád-érem tulajdonosa. RUSSELL, JACK P. (Cleveland, Ohio), városi tanácsos. SÁNDOR ILONA dr. (Cleveland, Ohio), a bölcsészettudományok doktora, okl. magyar középiskolai tanár, a szalnoki állami leánygimnázium volt tanára, a clevelandi St. John College science-előadója. SÁRKÖZI IMRE (Denver, Colorado). SERES PÉTER (Binghamton, N. Y.), a Magyar Vándorzászió Bizottság elnöke. Özv. illyefalvy SÉRA ISTVÁNNÉ (Lakewood, Ohio). SIMONFFY LAJOS (Detroit, Mich.), az AMSz országos igazgatóságának tagja, mérnök. SINKÖ JÁNOSNÉ (Chicago, Ill.), az AMSz volt alelnöke. SISA ISTVÁN (Newark, N. J.), író. SMITH LAJOS (Pittsburgh, Pa.), az AMSz országos igazgatóságának tagja, az VMRA elnöke. Vitéz SÖLYOM FEKETE ISTVÁN dr. (Chicago, Illinois). • 1897, Déva. A jogtudományok doktora. Oklevelét 1920-ban Budapesten szerezte s 1924-ben Romániában nosztrifikáltatta. Magyar és román okleveles ügyvéd. A budapesti, a nagyváradi román s később magyar ügyvédi kamara tagja 25 éven á t. A nagyváradi r. k. egyházmegye ügyésze 20 éven át. A nagyváradi kir. törvényszé k állandó román tolmácsa. Az EMKE otthoni újjászervezőj e s 75 és 80 éves jubileumi emlékbizottságának itteni megszervezője. A Lengyel-Magyar Szövetség egyik alapítója és ügyvez ető főtitkára. Élénk publicisztikai tevé kenysége t fejt ki magyar, n émet, angol és lengyel nyelven. 1963-ba n Árpá d -díszoklevél n yertese lett. SOMOGYI FERENC dr. * 1906, Nárai . Az állam- és jogtudományok doktora, a pécsi volt m. kir. Erzsébet tudományegyetem jog- és államtudományi karának 1937-ben habilitá lt jogtörtén ész tanára , a clevelandi Western Reserve University 259

magyar művelődéstörténeti tanfolyamának vez e tője. 1927-ben Szombathelyen, a premontrei kano nokrend főgimnáziumában érettségizett. A p écsi egyetemen jog- és á llamtudományi, bölcseleti, történelmi és irodalomtörté n e ti ta nulmányoka t végzett. Kari könyvtáros, alkotmány- és jogtör té n eti tan á r segéd, a magánjogtörténet tanára, az alkalmazott szociálpolitika, a szociális szakigazgatás és a néprajz elüadója let t. 4 egyetemi elsö pályadíjat, belföldi tudományos kutató ösztöndíjat n yert. Baranya vármegye szociális tanácsadója, Pécs szab. kir. város országgyűlési képvi se l ője, országos szoc iáli s felügy e lő, az Országos Nép- és Családvéde lmi Abp ügyvezető elnökének állandó helyettese, végül a belügym inisztériumi közjóléti osztály és az Országos Szociális Felügy e l őség vezetője volt. 1945-ben emigrált. Ausztriában magyar színházigazgató, re nd ező, magyar középiskola i tanár és laps zerkesz tő. Amerikába 1950-be n vándorolt ki. G é pszerszá mtervezői képesítést szerzett. Sok elő­ adást, felolvasást tartott, ünnepi és alkalmi beszédet mondott, több tanfolyamot és rádió-sorozatot veze tet t. A Sze nt Lázár Rend lovagja, több tudományos és társadalmi szervezet tb., dísz-, meghívott és rendes tagja, számos könyv és szaktanulmány szerzője. Dr. SOMOGYI FERENCNÉ Varga Sarolta. " 1921, Budapest. 1939-ben Budapesten a Szent Margit Intéze t leán yg imnáziumában érettségizett, a m. kir. József nádor műszaki és gazdasági egyetem közgazdaságtudom á nyi karán folytatott tanulmányokat és ezzel párhuzamosan elvégezte a k étéves egyetemi szociális tanfolyamot is. Szociális szakelőadó, kerül e ti szociális felügyelő-helyettes lett. 1945-ben emigrált. Ausztriában a kellerbergi-feffernitzi magyar szín h áz r en d cs színjátszó tagja, majd szerkesztőségi és kiadóhivatali irodavezető. Am erikába 1950-ben emigrált. Irodai munkát végzett, rádió-előadó volt. Két gyermek anyja. Ura mu~katársak é nt a magyarság szalgálatában állandóan r észtvesz. Irásai álnéven j e lentek m eg. SÜTÖ KOVÁCS LÁSZLO (Golden, Colo .). ' 1902, Budapest. Tanulmányait Nagyenyeclen, Kolozsvárott és Buclapesten végezte. A buclapes ti Ganz-, Hajó-, Villamossági- és Waggon-gyárban üzemi és műszaki ti sztviselö volt, később a m . kir. iparügyi minisztéri um munka ü gyi osztályán kapott beosz260

tást. 1940-ben F.szak-Erdély munkaügyi felügyelője lett. 1944ben a belügyminisztérium menekültügyi osztályára került. 1945-ben emigrált. 1947-ben Münchenbe ment festészetet és dekorációs technikát tanulni. 1949/ 51-ben református diakonus lelkigondozói feladatkört látott el. 1951-ben Amerikába vándorolt ki, ahol térképészeti rajzoló lett, három év múlva osztályvezetői beosztást kapott. STIBRÁN D. TERÉZ (Cleveland, Ohio) . * 1903, Selmecbánya. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon és Kassán végezte, ahonnan a cseh megszállás után 1922-ben vándorolt ki Amerikába. 1929-ben Stibrán János dr. orvos felesége lett. Élénk tevékenységet fejtett ki mind magyar, mind amerikai körökben nemcsak a polgárosadási és más magyar érdekeket előmozdítani kívánó egyesületek keretein belül, hanem egyénil eg is. Angol és magyar nyelven szá mos cikke jelent meg. A "The Streets Are Not Paved with Gold" című korrajz-regény szerzője, az arany Árpád-érem tulajdonosa. STIBRÁN JÁNOS dr. orvos (Cleveland, Ohio). STRADA FERENC dr. (Washington, D. C.), könyvtáros. Dr. STRADA FERENCNÉ M. A. in Libr. Sc. (Washington, D. C.), könyvtáros. Főt. SZABO ISTVÁN dr. (Cleveland, Ohio). •• Üllő. Középiskoláit J ászberényben és Miskolcon végezte. Bölcsészettudományi oklevelét a debreceni egyetemen, vallástanári oklevelét Budapesten szerezte meg. A teológiát Sárospatakon végezte. Külföldi tanulmányokat folytatott Oxfordban, Daytonban, és Pittsburgh-ban, ahol a teológiából, valamint az angol nyelv és irodalomból mesteri oklevelet szerzett. Miskolcon segédlelkész, Budapesten vallástanár volt. Később Toledo (Ohio) ref. le l késze lett, 194 7 óta pedig a clevelandi Első Magyar Református Egyház lelkipásztora. Négy ízben töltötte be a Magyar Református Egyházkerület elnöki tisztét. Jelenleg a Kerület örökös tb. elnöke és egyben alelnöke. Több könyve, számos c ikke jelent m eg . Művei közül legismertebb az angolnyelvü "Mm-ch of Truth", amely Hollandiában holland n yelven is megjelent.

261

Vitéz SZABÖ ZOLTÁN (Clevelan d Heights, Ohio). Vitéz SZABÖ ZOLTÁN NÉ (Cleveland Heights, Ohio). Vitéz SZAKONYI ISTVÁN (Cleveland, Ohio). SZÁSZ BÉLA dr. (Cleveland, Ohio). * 1897, Torda. Közép· iskoláit Tordán, az egyetemet a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán végez te, u gya nott szerzett doktori oklevelet is. Mint tartal ékos tiszt 19 15/ 21ben résztvett az első világháborúban, majd a második vibgháborúban is. A budapesti Fővárosi Könyvtár künyvtü:-osa volr. 1945 januárj á ban minisztertanács i határozat ér te lmében a bu· elapesti egyetemen a világtörténelem nyilvános ren dc s tanára lett, állását azonban az összeomlás következtében e lfog la lni már nem tudta. Közel félezer tanulmánya j elent meg ki.ilönböző folyóiratokban és ll műve önálló kötetb en. Korábban több erdélyi szervezetben töltött be vezető szerepet. 1940/ 45-ben a n épi írók, művésze k, tudósok akadémiájának, a Bartha Miklós Társaságnak, 1960/63-ban pedig a " The Mid-European Research Institute"-nak volt elnöke. Az utóbbi e lődj é t, a Magyar Nemzetiségpolitikai Intézete t már 1948-ban m egsze rvezte. 1952-ben hívta életre a Kossuth Kiadót , amely tankön yvsoro· zatával az emigráció magyar iskaláinak te tt felbecsülhetetlen értékű szolgálatot. SZÁSZ EMIL dr. (Tupper Lake, N. Y.) , orvos. SZÁZ ZOLTÁN dr. (Flushing, N. Y.) . * 1930, Budapes t. Küzépiskoláit Miskolcon, Dillinge nben és Passauban végezte. Fő­ iskolai és egyetemi tanulmányokat Dillingenben, Mi.inchenben, Collegeville-ben (Minn.) és Washington, D. C.-ben folytatott. 1952-ben a történelem ből mes ter i oklevc let, 1956-ba n pe· d ig a politika-tudományból, nemzetközi jogb ó l és diplomáciából doktori oklevelet szerzett. A Seton Hall egyetemen a politika rendkívüli tanára (associate professor). Ki.ilönböző tudom ányos folyóiratokban mintegy 25 szaktanulmánya jelenJ" m eg. Könyve: "Germany's Eastern Frontiers" 1960-ban Chicagoban, 1961-ben pedig München b en n ém e tül j e lent m eg (Die Deutsche Ostgrenze). Több (rcpublican) politikai szervezet vezető tao-J·a számos tudományos társas:.íoo o rendes , tb ., vao-v b eJ

262

.::;:, ,..~

választott tagja. Az Amerikai Magyar Szövetség külügyi titkára . Nős, 4 gyermeke van. SZEBEDINSZKY JENŐ (Pittsburgh, Pa.), a "Magyarság" főszerkesztője.

SZEBEDINSZKY JENŐNÉ (Pittsburgh, Pa.) . SZEGEDI DÉNES (Trenton, N. J .) . SZENDREY TAMÁS (Cleveland, Obio). SZENTMIKLÖSSY GÉZA dr. (Lakewood, Ohio). SZENTPÁLI ISTVÁN dr. (N ev.r York, N. Y.), ügyvéd. SZÉCHENYI GYÖRGY gróf dr. (Bad Godesberg, Németorszó.g). * 191 O, Acsád. Középiskolái t Székesfehérvárott, egyetemi tanulmá nyait Pécse tt végezte. A jog- és államtudományok doktora. A keszthelyi mezőgaz dasági akadémián okl. mező­ gazda lett. Katonai szalgálatot a soproni huszárezrednél teljesített. 1941-ben Magyarország kormányzója soron kívül t. fő­ hadnaggyá nevezte ki s a Signum Laudis-szal (kardokkal) tüntette ki. Zala vármegyénél t eljesített közigazgatási szolgálatot. 1943-ban balatonfüredi főszolgabíróvá választották. 1944-ben a Lakatos-kormány fejérvármegyei főispánja lett. A németek letartóztatták; az oroszok bevonulása után 3 évi börtönre ítélt é k és további 3 évre internálták. Kiszabadulása után gépkezelőké nt dolgozott. 1956-ban emigrált. 4 évet Belgiumban töltött . 1960 óta az Internationalis Club igazgatója Ba d-Godesbergben. Igen élénk irodalmi tevékenységet fejt ki magyar, német, francia és spanyol nyelven. Sok cikke és több könyve jelent meg. 1965-b en Árpád-díszoklevél nyertese lett. SZÉKEL Y IMRE dr. (Philadelphia, Pa.) , az AMS z országos alelnöke. SZILÁGYI FERENC dr. (Richland Center , Ill.) . " 1895, Aranyosgyéres . 1914-ben Marosvásárhelyen érettségizett. Főis­ kolai és egyetemi tanulmányait Magyaróvárott , Pozsonyban és Kolozsvárott végezte. A kolozsvári Egyetemi és Fő iskolai Hallgatók Szövetségén ek elnöke volt. A jogtudományok doktora, okl. mezőgazd a . 20 éven át mezős égi földbirtokán gazdálkodott. Észak-Erdély visszatérése után az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületben kifejtett korábbi tevékenysége miatt román 26.)

töldről menekülnie kellett. A m. kir. földművelésügyi mmrsztérium kolozsvári fö ldbirtokpolitikai főosztályának gazdasági szakértője lett. 1945-ben emigrá lt. Amerikába 1952-ben vándorolt ki. Chicagoban 9 éven át nehéz testi munkát végzett. 1961-ben nyugalomba vonult. kis ta nyát ve tt és azo n gazdálkodik.

SZILÁGYI PÁL (Cleveland, Ohio). SZITNYAI ZOLTÁ N dr. (Salzburg, Au s ztr ia). * 1893, S e lmecbánya. Államtudományi doktori ok leve lét a buclapesti egyetemen szerezte. 10 éven át G yőrött volt városi a lj egyző . Első írásai az 'Élet'-ben jelentek meg. Ké s őbb a Nyugat, Napkelet és számos más szépirodalmi lap, napilap közölte novelláit, cikkeit, regényeit. Közel 40 kötete jelen t meg. (8 az emigrációban.) Számos regényét adtá k ki o laszu l, novelláit németül, angolul, franciá ul és olaszul. Több fi lm szerzője. "Tánc" című regényét a római Esperia vállalat filmesítette m eg. A Petőfi Társaság és több más irodalmi testület tagjai sorába választotta. 1945-ben a budapesti népbíróság 5 nemzeti szellemű cikkéért 5 évi kényszremunkára íté lte. 1949-ben szabadult és a drótakadályon keresztül Nyugatra menekül t. Azóta tevékeny résztvevője az emigráció szellemi é letének. Az arany Árpád-érem egyik legelső tulajdonosa. SZTRÖKAY LAJOS (Holly wood, Co.lif.), író. 1962-ben Árpácl-clíszoklevél nyertese lett. TAKÁCS JÖZSEF (New York, N. Y.), történész. TAKÁCS TEODOR (Cleveland, Ohio), szí nmüvész. TARNA IMRE dr. (Bécs, Ausztria). TASSONYI D. ÁLMOS (St. Catherines , Ont., Kanaela). TELEKI BÉLA gróf (New York, N. Y.). volt magyar oraz Erdélyi Magyar Párt vo l t országos elnöke, az amerikai Erdélyi Szövetség elnöke és az AMSz országos igazgatóságának tagja. szággyűlési képviselő,

TELEKI MIHALY gróf (London, Ang lio.). " 1896, Budapest. 1914-ben érettségizett. 32 havi harctéri szalgálatot teljesített, elnyerte a nagy- és kis-ezüst, valamint a bronz legény264

ségi vitézségi érmet, majd a Si gnum Laudist. Magyaróvárott elvégezte a gazdasági akadémiát. Kún Béla idején 6 hétre internálták. Nagybátyja birtokán dolgozott, később azt vezette. Sok m.ezögazdasági szakcikket írt. A kisgazda-társadalom érdekében ki fej tett írói tevékenységének jutalmául elnyerte a Meskó Zoltán irodalmi díjat. A Zöldmező Mozgalom egyik elinclítója volt. Kecskeméten a mezőgazdasági kamara alelnöke lett. 1935-ben Kiskúnhalason országgyűlési képviselővé választottálc 1938-ban földmüvelésügyi politikai államtitkár, majd miniszter lett. 1940 végéig megalkotta a földbirtokreformról szóló törvényt (amelyet utódja sohasem hajtott végre), a legkisebb mezögazdasági munkabért megállapító törvényt, felállí to t ta a mezögazdasági munkaügyi felügyelőséget . 1945-ben emigrált. Ausztriában dohánykertész, majd ispán volt. 1948ban Angliába vándorolt, ahol 8 éven át mezőgazdasági munkásként dolgozott, majd egy nagy londoni áruház tisztviselője lett. Kb . 8 éve vezeti a British-Hungar-ian Cultural FellO\N· ship-et, amelynek elnöke Macartney professzor. TEMESVÁRY LÁSZLÖ (Ausztria). TOLLAS TIBOR (Bécs , Ausztria) . * 1920, M. A Ludavika Akadémia elvégzése után hivatásos tiszt lett, végigküzdötte a második világháborút. Az összeomlást követően 8 évi szabadságvesztésre ítélték. Sok kínzáson esett át, de kiváló költő­ vé lett. 1956 derekán szabadult ki. Résztvett a szabadságharcban, amelynek elfojtását követően Ausztriába menekült. Mega lapította s mindmáig szerkeszti a "Nemzetőr" című lapot, amelynek angol, német, francia nyelvü mellékletei is megjelennek. Számos viláaraszóló szabadsáaharcos mozgalmat indí"' b ~ tott. Kürthy Tamással együtt Afrika új országait is bejárta. Sok cikke, több kötete jelent meg. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. TORNAY KÁROLY (Küssnacht a. R, Svájc). 1890, Diósgyőr. Hivatásos honvéd tiszt. ny. őrnagy, a "Levente" című lolyóirat volt szerkesztöje (21 éven át). Tagja volt a Magy;:rr Katonai Írók Körének, a Fráter Lóránt Társaságnak, valamint a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetének, állandó munkatársa a "Zászlónk" címü katolilws ifjúsági folyóiratnak. Írói tevékenységét az emigrációban is fol ytatta. Cikkeit a

265

Hungária, az Új Élet, a svájci Új Hiradó és a Das Neu e Volk közli. Az arany Árpád-érem tulajdonosa. TÓTH CSANÁD (New York, N. Y.). TÓTI-! KURUCZ MÁRIA (Cleveland, Ohio), író . TÖTTÖSY ERNŐ dr. (Brüsszel, Holl a ndia) . • 1918, Szombathely. Középiskoláit Újpesten, egyetemi tanulmánya it Budapesten végezte. A jogtudomá nyok doktora, okl. ü gyvé d-bíró. Másfél évig hadi szalgálatot teljesít. 1945/ 52-ben gyakorló ügyvéd. Ekkor összeesküvés vádjáva l 12 évi börtönre ítélile A szabadságharc idej én szabadul, r észtvesz annak poli ti kai eseményeiben, majd külfölclre menekül. Belgiumba n francia nyelvtanár, keresztény szakszervezeti vezető, szerkesztö, szépiroclalmi, gazdasági és jogi szakíró. 1964-ben fél é vet t öl t Ameri kában, majd p énzügyi és üzleti tanulmányai alapján 1965-ben megalapítja a "United Atlantic Inves tment Corpora tion"-t, amelynek elnök-igazgatója. Több könyve, valamint szá mos szaktanulmánya jelent m eg magyar, fran c ia, flamand és n émet lapokban. Az arany Árpá d-érem tulajdonosa. TRIPOLSZKY ANDRÁS (Lakevvoo d, Ohio) . " M. Közé piskolai tanulmányainak elvégzése után Münchenbe n e le ktroés gép észmérnöki oklevelet szerzett . 1950-ben e migrál t. A el evelaneli General Motors tervezö-osz tályán müködik. TUZSON TIBOR (Franciaország) , m é rnök, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszöve tségén e k volt e ln öke. UDVARIGYETVAN JÓZSEF Alpár (Chicago, Ill . ). " 1901, Budapest. A Ro ngyos Gárda egykori tagja. R ész t vesz a n yu ga tmagyarországi felkel ésb en, 1938-ban felvidéki szabaelcsapatban küzd . Közben falukutat ással, költészet te l és politikáva l foglalkozik. Több lap munkatársa. 1944-ben harcté ri szalgálato t te ljesít, súlyosan m egseb esü l. Németországba kerü l. Színháza t és művés zklubot szervez. Angliában Süli J ózseffel együtt elindítja a Hungarian Week című magya r hetilapot, a mai ''Hídfő" elődjét . Megszervezik az Angliai 1\!lagyarok E gyes ületé t. Amerikába 1951-ben vándoro l ki. A Chicarro Wes te rn In<=> diana Rail Roa d alkalmazottja. 1963-ban Árpá d-díszoklevél nyertese lett. 266

VALKÓ LÁSZLÓ dr. (Pullman, Wash.) . " Budapest. A közgazdaság- és politikai tudományok, valamint a nemzetközi jog doktora, a Washington State egyetemen a szövetkezeti politika professzora. Tanulmányait Budapesten, Bécsben és az Iowa State egyetemen végezte. 1950 óta több amerikai egyetemen adott elő, 19.59-ben a puerto-ricoi egyetem vendégtanára vol t. 1961-ben különböző elélamerikai egyetemeken 42 előadást tartott. 1965/66-ban 35 ázsiai, afrikai és európai ország egyetemein újabb 52 előadásban mutatta be a szövetkezeti mozgalom és tudomány modern fejlödését. "International Handbook of Cooperative Legislation" című 1954-ben megjelent mű­ ve világszerte nagy érdeklődést keltett. A wisconsini egyetem kiadásában megjelenő "International Cooperative Training Journal" szövetkezeti-jogi rovatának állandó szerkesztője. A folyóirat 17 nyelvű kiadásban közölte legújabb tanulmányát. Az American Institute of Cooperation (Washington, D. C.) 1966/ 68-ra nevelési és kutatási bizottságának országos elnöké· vé választotta. Vitéz VASVÁRI ZOLTÁN (New York, N . Y.), a Kereszt és Kard Mozgalom országos elnöke, az AMSz országos alelnöke. V ASKÓ ILONA dr. (Cleveland, Ohio). A bölcsészettudományok doktora, okl. magyar középiskolai tanár, a szolnoki állami leánygimnázium magyar-, francia-szakos volt tanára, a St. John College (Cleveland) katalogizáló könyvtárosa, a Western Reserve University magyar nyelvtanfolyamainak előadója. VARDY (óVARY) Béla dr. (Pittsburgh, Pa.). * 1936, Bercel. Egyetemi tanulmányait Cleveland-ben és Bloomingtonban végezte. A bölcsészettudományok doktora történelembőL 196364-ben a Washburn egyetemen adott elő történelmet, 1964 óta a pittsburghi Duquesne University történettanára (assistant professzor) . Több cikke és tanulmánya jelent meg angolul és magyarul. Eötvös József báróról szóló kb. 400 oldalas könyvénak kiadása most van folyamatban. Nt. VITEZ FERENC (Perth Amboy, N . J .). * 1920, Györke. Kassán érettségizett 1941-ben. A református teológiát Sárospatakon végezte. Lelkészi oklevelét 1947-ben ugyanott, népiskolai tanítói oklevelét ugyanakkor Miskolcon szerezte meg. 267

Hittudományi tanulmánya it Párizsban, Pitts burgh -be n, Prince tonban és New Yorkban folytatta. Pitts burg h-b e n (T h. M.) , valamint a Columbia egyetemen m es te ri (M . A.) ok levelet szerzett. Segédlelkészként Miskolcon és Cl eve la nd-b e n müködött. 1951/55-ben Springsdale , Pa., 1955 óta Per th Amboy, N. J . magyar református lelkésze. 2 kiadványa, több cikke j e lent meg. 1964-ben Árpád-díszokl evé l n ye rtese le tt. VUDY JÓZSEF (Youngstown, Ohio), szobr~'tsz mü vész . WAGNER FERENC dr. (Washin g to n, D. C.), a Library of Congress könyvtárosa. Czegei WASS ALBERT gróf (Gainesville, Fia .), regé n yíró, a kolozsvári egyetem díszdoktora (!944), a floridai egyetemen a külföldi n ye lvek tanára (assis tan t professzo r of foJ·eign languages), az "Amerikai Magya r Szépmíves Czéh" meg alapítója. WOJATSEK KÁROLY dr. (Boulder, Colorado) , egyetemi tanár. MEGJEGYZÉS:

N yom da- zárta utá11 is kap/unk. !öb b életra jzi adato t, mw·íyet legnag yob b saj11álat unkra már csak a köv e t kez. ő [(ró u i /((íban tudunk majd közölni. A zoktól, a k iknek n evét nem si k e riill feljegvczniinlc, J'al amint azoktól is, akiknek n evé t, vagv életrajzi adatait esel leg a leg jobb sz.án d é la mk ell en ére - !évesen kö zöltiile sz í1•e <; eln ézés t kérünk.

268

Névmutató A IV. É S V . MAGYAR T ALALKOZÓ KRÓNIK ÁI ÁHOZ

A IV. ÉS V . MAGYAR TALÁLKOZO KRÖNIKÁJÁBAN ELŐFORDULO SZEMÉLYNEVEK (a szám az oldalt jelzi)

Abaffy László 203 Acsay Dénes 141 Adenauer 44 Antalfy Mihály 202 Ádám Tibor ll Ágotai B é la 204 Balázs László ll, Baila András ll, 86, 141 Balescu 20 Barancl1i Tamáska Endre 93, 203 Berlányi Zsigmond 203 Bethlen Gábor 96 Békés Gellér t 149 Béky Zoltán 202 Béldy Béla 43, 56, 82, 91, 20! Bocskay István 96 Bodnár A. Lajosné 201 Bokor J ános ll, Boielisár László 204 Bonfinius 21 Borshy -Kerekes György 90 Bödő Károly 203 Brachna Gábor 90 Brezsnyev 46, 47, 48, 49, 50. 51 Cole, C. D. 88 Comte Ágoston 13 Cook, Bernard 150 Csávossy Leó 91, 141 Csegezi József 129

Csen dcs József 160, 177, 185 Csepi Béla 93 Cserép y J ó zs ef 204 Cscry C. Mihály 203 Czanik István ll Deák Ferenc 36 De Gaulle 40, 43, 44, 45, 7'} Dewey 27 Djilas 30 Domanovszky Sándor 13 Domján Ferenc 141 Domokos Sándor 203 Dulles 66, 67 Dunne, H. George 150 Eckhardt Tibor ll Egyed H. Miklós 202 Elek Áron 201 Ember Sándor 141 Enner Károlyn é 20 ~~ Erhard 44, 45 Eszenyi László 82, 86, 90 Eszterház_y János 126 Értavy Bar::lth József 199 Farkas Ferenc, L Kisbarnaki Farkas Géza 128, 129 Fazakas Ferenc 132, 133, 134 . 160, 171, 179, 211

Fiedler Kálmán 91, 20 l , 20~ Fiók A. Albert 141 Flórián Tibor 92 27!

Füry Lajos 130 Fi.isi Kálmán 126

Kasza- IVI
Librach, Jan 152 Linka László 127, 128, 129, 204 Lippman, Walter 27, 64 Lőte Pál 159, 181, 182, 199, 212, 213 Lud'vvig Artúr 86 MacArthur 83

Macartney 84, 141 Maday Béla ll Madách 81 Majoros Ilona 93 Máriás Ferenc 185 M e tternich 42 Mécs László 162 Mé rö Ferenc 92 Mihályi Gilbert 92, 143, 159, 162, 163, 172, 180, 201 Mikó István 141 Mikófalvy Lajos 141 Mindszenty József 147, 148, 151, 157 Molnár J. Ágoston 202 Molnár Sándor 141 Molnár Zsigmond 93, 204, 205

Moór Gyula 28 Nagy Ferenc 156 Nagy Frigyes ll, 141, 202 Nagy Imre 29 Nagy Sándor ll Naphegyi Imre 204 Nádas Gyula 129, 130 Nádas János 8, ll, 12, 23, 84, 90, 93, 127, 132, 133, 134, 135, 137, 141, 164, 172, 174, 177, 182, 200, 201, 205, 206, 212, 215 216, 218 Nádas Rózsa 129 Návori Kornél 211 Németh Anzelma 93 N émeth Ernő 203 Németh József 93 Ném e ti György 94 Nutter, G. Warren 152 18 Ma g yar T a lálkozó Króniká ja

Nyirádi-Szabó Imre 204 Nyirjesy Sándor ll, 88, 141 Padányi-Gulyás Béla 141 Palaczky l 02 Palasies János 128, 182 PalJós Lóránt 23, 91, 141 Pázmány Péter 17 Pécsi Tamás 94 Pilisi Pál 204 Pogány András 25, 43, 82 Pulszky Ferenc 21 Pulváry Károly ll Pünkösti l. Uzoni Radisies Elemér ll, 141 Radvánczy Erzsébet ll Rákos B. Raymund 92 Rákosi Mátyás 30, 34 Rákóczi Ferenc 16 Rákóczi György 17 Ráttkay Kálmán 141 Remes György 199 Reményi József 202 Rozanich István 91, 93, 203 Rugonfalvi Kiss István 141 Rusk 76 Sajó Sá ndor 165 Selmeczi Kristóf 88 Sheerin B. John 154 Sík Endre 38 Sík Lajos 141 Sisa István 133 Somogyi Ferenc 12, 91 , 141 , 159, 163, 201, 213 Soproni Bálint 204 Sólyom Fekete István ll, 141 273

Szabó Ferenc 148 Szabó István 90, 93, 201, 209 Szabó Zoltán 12 Szász Béla 112, 126, 127, 128, 130, 131, 215 Szász Emil ll, 141 Száz Zoltán 164, 170, 171 , 172, 181, 198, 205, 207, 213 Szebedinszk y J e nő 197 Szentiványi József 126 Szentmiklóssy Géza 159 Széchenyi György 204 Székely Imre 141 Takács Teadór 93 Tamáska Endre, I. Baranch i Talleyrand 31 Teleki Béla 141 Teleki Mihály 141 Teleki Pál 178 Tito 32, 34, 157

274

To rn ay Károl y ll, 92, 141 Tóth Sándor 20 4 Ty le r 76 Udvari Gyet vá n J ózsef 127, 141. UjJaki Bálint 94 Uzoni Pünkös ti Mih;:i ly 20 l Valesius János 100 Varga B é la 157 Vasvári Zo ltán 178, 181, 186, 189, 197, 200, 209 Végh János 101 Vitéz Ferenc 73 Vudy József 160, 171 , 18.3, 198 vVagner Fere nc ll Wass Albert 141, 156, 212 Zríny i Miklós 15, 16, 19, 20, 21, 22 , 141, 142

Részletes tartalommutató Tartalom

5

Előszó

7

A NEGYEDIK MAGYAR TALÁLKOZO KRÖNIKÁJA . . . . . .

9

A negyedik Magyar Találko zó első napja (1964. nov. 27.) . . ll

l. A negyedik Magyar Találkozó m egnyitása .. . ...... .... . ll

2. Somogyi Ferenc: Magyar szemlélet Zrínyi példája nyon1á n . ... ....... ..... .......................... ... ...... Szemlétet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zrínyi Miklós gróf példája .. . ......................... Történeti küldetéstudat ........ ...... .. ... . ... ....... E szmék szolgálata . . . ... ....... .. .... ................. Sorsközösség-vállalás ........................... .. ..... Nemzeti önállóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pallós Lóránt: Hozzászólás Somogyi Ferenc dr. előadásához ........... . .......................... . ...........

12

13 15 16 16 18 20

23

A negyedik Magyar Találkozó második napja (1964. no-

vember 28.) ........................................... 25 l. Pogá ny András: A magyar belpolitikai helyzet változásai az 1956. évtől n ap jainkig, különös tekintettel a jövő fejlődési irányára ...................................... A világpolitika krízis-periódusa ............... . ... · · · A belpolitika a leülpolitika függvénye ............... · Az életszínvonal emelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Y alta bukása felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi lesz most? .. ... . ............ ... ... . . . .... ... ... . ...

25 25 28 32 37 41

2. Béldy Béla: Megvá ltozik-e, vagy mennyiben változik meg az újabb események következtében Magyarország és a szavjet blokk közgazdasági viszonya a Nyu gattal? . . .. 43 De Gaulle politikája . . .. .... .......... .. ......... ..... 43 A KGST ... .. .. .. . .. ...... . . .. .. . .. .. ... .... .. .. ....... 46

275

A kínai kérdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Blat ..... .. ....... . ... · · ·. · · · · . . . ·- · · . . . ... ...... . · .. A tőke megszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugat felé ..... . ..... . . ..... . ............... . ....... ..

48 50 53 54

3. Kiss Sándor: Magyarország függetlenségén e k problémái

4.

5. 6.

7.

és az emigráció feladatai . . .. ........ ... ...... . ... . ... . 56 Kelet-Európa gyarmatosítása ... .. ........ ........ ... . . 58 A szavjet tervei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 A magyar függetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Belső egység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 A Szavjet hatalma Kelet-Európában .. . . .. . ... ........ 6.) Az atom-egyensúly ............. . ...... . ... . ...... .. . . . 66 A dullesi külpolitika tévedése ... . ......... .. .. . ... . . . 67 A Szavjet nehézségei . . . .. .... . ........................ 68 A magyar függetl e nség kivívásának l e h etősége i . . . . . . 71 Súlyponti kérdés . ..... · · · . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Hídépítés .... .. . . · · · · · · · · · · - . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Nyugat-Európa politikája . . .... . .... . ... .. ... . . ...... 7K Mit tehet a magyar emigráció? . . . . .............. . ... 79 Hozzászólásole Pogány András dr., B é ldy Béla dr. és Kiss Sándor dr. előadásaihoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Eszenyi László · · · · . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Nádas János dr. · · · · · · · · · · · ..... .... ..... . ....... . .... 84 Nt. Ludwig Artúr dr. · . . ........... .. ....... . ... . .... 8ó Az írásban beküldött hozzászólások közül . . . . . . . . . . . . 80 Balla András dr. · · · · · · · · · · . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Selmeczi Kristó f dr., Nyirj esy Sándor dr. . . . . . . . . . . . . 88 Diszvacsora az előadók és él.Z Arpád aranyérem mel kitüntetettek tiszt ele tére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Az Árpád érem- és díszo klevél-pályázat ereelménye ..... . 91 Művészi műsor · · · · · · · · · · · · · · · ....... .. . . . .. . . ..... . . . . .. 93

A 11.egyedik Magyar Találkozó harmadik napja ( 1964. november 29.) · · · · · · · · · · · · · · · · · · .. .. .. .. .... . ............ 94 1. Nt. Kúr Géza: Magyar-szloválc-cseh történelmi kapcsolatok .... · · · · · · · · · · · · · · · · . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 Bethlen Gábor és a csehek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Cseh menekült~k Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 276

Magyar-szlovák kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szláv katolikusok betelepítése . . ... ... . . ... . ... .. . . · Csehszlovák-magyar kapcsolatok A második világháború után . .. ... . ....... . ....... · ·

102 104 106 108

2. Szász Béla dr.: Magyarságunk kisebbségbe szarulása

Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdé ly közjogi helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oláhok .... . .... ... .. .. ..... . ... . . ... .... . .. . . . . ... ... Szászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Habsburg-telepítések . .. . .. ... .. . ..... . . ...... . .. . . . . Az e ln yomás és beolvasztás vádja . . .... . ...... . .. . . · · Erdély visszatérésekor ... .. .. . . .. . ... . ............. . A városok elmagyartalanodása . . . . ... ...... . .. . . .. . · Táblázat . .. . . ........ .. ... . . . . .. . . ......... . . . . .. .... . A mai helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tennivaló .... . ....... . ............ . 3. HozzászáJások Nt. Kúr Géza és Szász Béla dr. előadásaihoz ....... . ....... .. . .. . ....... . ... . . . . .. ... . ...... Kossány i József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nádas János dr., Udvari Gyetván József, Linka László Kossányi József, Palasies János, Farkas Géza . ....... Csegezi József, Linka László, Nádas Rózsa dr ....... . . Hokky Károly, Nádas Gyula dr., Kovács Lajos dr. Szász Béla dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Köz é rdekli javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l. T:ijékoztató iroda lé tesítése ( Kaczvinszky Pál dr.) 2. Tiltakozá s a magyar népirtás ellen (Fazakas Ferenc dr. . .... . . . . . . .. . .. ... . . . . . . .. . ...... . ... .. . . .... 3. Sajtó-propaganda ottho n (Kovács Laios dr .) . . . . · · 4. Kimagasló értéleü magyar közéleti tevékenység elismerése (Nádas J á nos dr.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Függel é k. Zárónyilatkozat

•••

•

o

•

•••

•

•

•

o

••

•

•••

•

•••

•

•••

•

•

•

••

112 112 113 114 116 118 120 121 122 124 125 126 126 127 128 129 130 131 131 132 13"1

134 136

AZ ÖTÖDIK MAGYAR TALALKOZO KRONTKÁJA . . ... · 139 A z ötödik Mag y ar TalálJ.:.o z.ó els ö napja (1965. nov. 26.) . · 141

l. A tanácskozások megnyitása . ... ..... . .. . .. . . ...... . . · 141 2. Ft. Mihályi Gilbert:A magyar szabadságharc és a világproblémák összefüggései .... . . . .............. . ... · 143

277

A vándorút találkozóján rabnépünk harca a témánk .. l. Feladatunk szolgálat a természetjog a lapján . ... .. 2. Szabadságharcunk eszméi .................. . ..... 3. Segíti, vagy akadályozza a világhelyzet szabadságunk ügyét? ..... .. . · · .... · ..... . ... ... ....... . . . ... .. 4. Teendőink irányvonalai . . ....... . .......... . ..... J egyzetek Ft. Mihályi Gilbert dr. e l őadásához . . . . . . . . 3. HozzászáJások Ft. Mihályi Gilbert dr. e l őadásához . . . . Lőte Pál dr., Szentmiklóssy Géza dr. ............ .. .. Fazakas Ferenc, Vudy József, Csendes József dr. .... Kaczvinszky Pál dr., Nt. Elek Áron . ..... . ........... Kossányi József, Kovács Lajos dr., Ft. Mihályi Gilbert dr. .... · · · · · · · · · · · · · · · · · . ......... . ... .. .... . ..... Nádas János dr. ••••

•••

•

••••••

••••••

o

•••••••

o

••••

•

o

o

143 144 145 149 155 158 159 159 160 161 162 163

Az ötödik Magyar Találkozó második napja ( 1965. november 27.) · · · · · · · · · · · · · · · · · · .... . .. . . .......... . .... 164 1. Száz Zoltán dr.: Külpolitikai t evékenység ünk intézményes megszervezése az USA-ban . ..... . ....... .. .... 164

2. Hozzászólások Száz Zoltán dr. e l őadásához .... .. . ..... Vudy József, Nt. Hunyady László, Fazakas Ferenc .. .. Nádas János dr., Száz Zoltán dr ..... . . .. .. . ..... .. .. 3. Csendes József dr.: Barátságunk a szomszéd népekkel. Lengyel-Magyar Társaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Hozzászólásole Csendes József dr. előadásához . . . . . . . . Nádas J án os dr. · · · · · · · . · · . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasvári Zoltán · · · · · · · · · ·. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fazakas Ferenc · · · · · · · · · · · . ......... ... .... . ......... Ft. Mihályi Gilbert dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lőte Pá l dr., Száz Zoltán dr. . .... .......... ... ... . .. Palasies János · · · · · · · · · · · · ... . . .. ........... . ... .... Vudy József, Hornonnay Elemér ...... . ....... .. .... Iváni Zoltán dr., Máriás Ferenc, Csendes Józs e f dr., Gyékényesi Gy. László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

171 171 172 175 177 177 178 179 180 181 182 183 185

5. Vasvári Zoltán: Magyar nevelésügyünk fejlesztése. Az ifjúság problémá i · · · · · · · · . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 6. Kovács István dr. : Emigrációs propagandánk és tennivalóink .. ... · · · · · · · · · · · · · · · · · · . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 278

A l egfőbb cél ......... . .. .. ......... . ...... .. . ..... További tennivalók . . . .. .. . . .......... . ............. . Taktikai tudatosítás kell ........ .... ...... . .... .. . .. Összegezve .... . . . .... .. ..... . .... ... ............. . ... .

191 191 194 196

7. Hozzászá Jások Vasvári Zoltán és Kovács István dr. előadásaihoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szebedinszky Jenő .... ... . ...... .. ................ .. Vudy József, Száz Zoltán dr., Lőte Pál dr., Értavy Baráth József dr., Remes György dr . ........ . ... . ..... Nádas János dr., Hornonnay Elemér, Gyékényesi Gy. László

197 197 199 200 201

8. Az ünnepi vacsora

9. Az Árpád érem- és diszoklevél-pályázat eredm énye ... . 202

10. A

művészi

204

műsor

Az ötödik Magyar Találko zó harmadik napja (1965. no-

ven1ber 28.) ........ .. . .. .... ... .. . ..... .. . ....... .. . 205 l. Nádas János d r.: Amerika másfélmillió magyarsága ösz-

szefogásának megszervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdasági osztály . . . ........... . .... .. . ... ..... . ... . . A magyarság létszáma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . T ovábbi feladatok ....... . ... . . . ..... . ........... . . ... Hozzászólások : Fazakas Ferenc, Návori Kornél dr. ..

2.

Lőte

206 207 207 210 211

Pál dr.: Határozat az Erdélyi magyarság ügyében . . 212

3. Somogyi Ferenc dr.: A magyar tudományos társaság megszervezése ...... . ............. ... ......... . ... . .. 214 Hozzászólásole Szász Béla dr., Gyékényesi Gy. László 215 Zárónyilatkozat Függelék

•••

•

••

o

•

••••••

•

••••

•

•

o

•••

•

•

•

•••••••••••••••••••••

o

•

•

•

·

•

•

•

•

•••

••

o

•

••

•

•

••

•••••••

•

••

o

.

o

•••••

•

•

o.

217 219

l. A II., III., IV. és V. Magyar Találkozó személyes és leve l ező

résztvevői

.... . ..... . . . .. .. . . . ... ... . .. .. ..... 219

2. Névmutató a lV. és V. Magyar Találkozó Krónikájához

261

279