A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI

A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI REINTEGRÁCIÓJA

AKCIÓTERÜLETI TERV ÉAOP-5.1.1/B-09-1F-2011-0002

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából

Készítette:

A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Komádi Mónika, Hajduné Májas Anikó, Róka László

2012. április

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv

TARTALOMJEGYZÉK 1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 5 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

2

A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ......................................... 5 AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK ........................................................................................................ 8 AZ AKCIÓTERÜLETEN TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK ............................................................ 10 ÜTEMEZÉS ............................................................................................................................................ 11 PÉNZÜGYI TERV.................................................................................................................................... 13 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................................................... 13 AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................ 14

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE ....................................................................................................................................................... 16

3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ......................................................................................................................................... 19 3.1 3.2 4

AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................................................. 19 A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................................ 21

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 23 4.1 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................... 23 4.2 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................. 24 4.3 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ............. 31 4.3.1 Demográfiai helyzet ........................................................................................................................ 32 4.3.2 Gazdasági helyzet............................................................................................................................ 32 4.3.3 Társadalmi helyzet .......................................................................................................................... 33 4.3.4 Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ........................................................................................... 35 4.3.5 Jövedelmi helyzet ............................................................................................................................ 36 4.3.6 Környezeti állapot ........................................................................................................................... 40 4.3.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ........................................................ 40 4.3.8 Közbiztonság ................................................................................................................................... 42 4.4 AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ................. 42 4.4.1 Közlekedés ....................................................................................................................................... 42 4.4.2 Közműhálózat értékelése ................................................................................................................. 43 4.4.3 Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 44 4.4.4 Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis............................................................................... 47 4.5 FUNKCIÓELEMZÉS ................................................................................................................................ 48 4.6 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 49 4.7 A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE .................................................... 51 4.8 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE .......................................................................................... 52

5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK .......................................................................... 53 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI .................................................................... 53 AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI.................................................................................................... 57 AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................................................................. 58 5.4 BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................... 59 5.5 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA ........................................................................................................................................................ 61 5.5.1 Tevékenységek bemutatása .............................................................................................................. 61 5.1 5.2 5.3

5.5.1.1 Szociális bérlakások felújítása ................................................................................................................ 64 5.5.1.2 Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása .......................................................................................... 66 5.5.1.3 Önkormányzati intézmény épületének külső felújítása........................................................................... 68 5.5.1.4 Közterületek fejlesztése – közlekedési fejlesztések, játszóhelyek létesítése ........................................... 70 5.5.1.5 Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek ...................................................................... 73 5.5.1.5.1 Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen ....................................................................... 74 5.5.1.5.2 Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat ............................................................................ 76 5.5.1.5.3 „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program ......................................................................... 79 5.5.1.5.4 „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok ................................................................................................................................ 80 5.5.1.5.5 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) ...................................................... 84

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

2

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 5.5.1.6

5.5.2 5.5.3

További kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek a pályázati előírásoknak megfelelően ... 86

Összefoglaló indikátor táblázatok ................................................................................................... 88 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében ............................. 92

5.5.3.1 5.5.3.2

Konzorciumi partnerek ........................................................................................................................... 92 Támogatói csoport .................................................................................................................................. 94

5.5.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok ................................................................ 95 5.6 A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN 96 5.7 A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, DE AZON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN ............................................................................................................. 96 5.8 SZINERGIA VIZSGÁLAT ......................................................................................................................... 97 5.9 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ ........................................ 99 5.10 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................................... 103 5.10.1 Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................................................. 103 5.10.2 Esélyegyenlőségi hatások.......................................................................................................... 104 5.10.3 Környezeti hatások .................................................................................................................... 105 5.10.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ................................................................... 106 5.11 A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ................................................................................................................ 107 5.12 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE........................................................ 109 5.13 LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK .......................................................................................... 111 6

PÉNZÜGYI TERV ........................................................................................................................ 113

7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE.............................................................................. 115 7.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA.......................................................... 115 7.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei ............................................................... 115 7.1.2 Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán ......................................................................... 115 7.1.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony ................................................. 117 7.1.4 Kompetenciák, felelősségi körök ................................................................................................... 118 7.1.5 Intézményi együttműködés ............................................................................................................. 122 7.2 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS ............................................................................................................. 125 7.2.1 Szervezeti terv................................................................................................................................ 125 7.2.2 Az üzemeltetés működtetés pénzügyi terve, forrásai ...................................................................... 125 7.2.3 Szociális bérlakások felújítása ...................................................................................................... 126 7.2.4 Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása ................................................................................. 128 7.2.5 Önkormányzati intézmények épületének külső felújítása ............................................................... 128 7.2.6 Közterületek felújítása ................................................................................................................... 131 7.2.7 Kapcsolódó soft tevékenységek ..................................................................................................... 134

8

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 135 KIVONAT NYÍREGYHÁZA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETBŐL ....................................................................................................... 8.2 AZ URBACT PROGRAM ..................................................................................................................... 8.3 A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI........................................................................................... 8.1

135 137 142 8.3.1 A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Huszártelepre vonatkozó javaslatai ... ....................................................................................................................................................... 142 8.3.2 A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Huszártelepre vonatkozó javaslatai .. ....................................................................................................................................................... 143 8.3.3 Lakossági kérdőív.......................................................................................................................... 144 8.3.4 A Huszár-telep lakosságának felmérése – gyorselemzés ............................................................... 147 8.4 A LAKOSSÁGI FÓRUM DOKUMENTÁCIÓJA ........................................................................................... 157 8.4.1 A lakossági fórum jelenléti íve ...................................................................................................... 157 8.4.2 A lakossági fórumról készült emlékeztető ...................................................................................... 161 8.4.3 A lakossági fórumon elhangzott prezentáció ................................................................................. 163 8.5 A TÁMOGATÓI CSOPORTTAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK .......................................................... 166 8.5.1 Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról ......................................................................... 166 8.5.2 Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről ....................................................................... 167 8.5.3 Jelenléti ív a támogatói csoport üléséről....................................................................................... 169 8.5.4 Emlékeztető a támogatói csoport üléseiről.................................................................................... 170 8.5.5 Jelenléti ív és fotódokumentáció a támogatói csoport üléséről (2012. március 30.)..................... 175 8.5.6 Emlékeztető a támogatói csoport üléséről (2012. március 30.) .................................................... 177 8.6 A PROJEKTMEGBESZÉLÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA ................................................................................. 179


3

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 8.6.1 Jelenléti ív ..................................................................................................................................... 179 8.6.2 Emlékeztető ................................................................................................................................... 180 8.7 A VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA (2012.03.12.) ..................................................... 183 8.8 IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV ....................................................................................... 190 8.9 VÁROSI RENDEZVÉNYNAPTÁRAK ....................................................................................................... 212 8.10 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE .................................................................................. 223


4


1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A településhálózatban a megyei jogú városoknak kiemelt szerepük van, ezért a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága kiemelt eljárásrendben kezeli a megyei jogú városok városrehabilitációs célú fejlesztéseit. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) – a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma – 2008 januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek egyike a Huszártelepi akcióterület. A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja című szociális városrehabilitációs projektjavaslat a Kormány 1347/2011. (X.19.) számú határozatában foglaltak szerint akciótervi nevesítésre került. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításához az ÉAOP5.1.1/B konstrukció (kiemelt projekt) keretében biztosítható támogatás. Jelen tervezési dokumentum Nyíregyháza Megyei Jogú Város Huszártelepi akcióterületének komplex rehabilitációjára vonatkozó, a két fázisból álló kiválasztás keretében a II. fázisban benyújtandó részletes Akcióterületi Terv (ATT). A dokumentumot a 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett „Az akcióterületi terv módszertani szempontjai” elnevezésű módszertani útmutatók, valamint a „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című dokumentum alapján, azoknak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda.

1.1

A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása

Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Az akcióterületen tervezett fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Huszártelepre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja”. A huszártelepi akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelvek kerültek figyelembe vételre: 

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében;



az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;



funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljanak;



a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatás legyen elérhető a helyi civil szféra mobilizálásával.


5

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv A huszártelepi akcióterület határai

A huszártelepi akcióterületet az alábbi utcák határolják: Tó utca – Simai út – vasútvonal – Bottyán János utca. A város 27 454 hektáros területének 0,41%-án elterülő, 114 hektár kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 1 875 fő volt (a város 118 795 fős népességének 1,6%-a), ennek megfelelően népsűrűsége 1 645 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség 1 511 fő, ami 1325 fő/km2-es népsűrűséget jelent. A városi átlaghoz képest lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti a pályázat előírt jogosultsági kritériumait. Indikátor megnevezése Alacsony iskolázottság Alacsony gazdasági aktivitás Magas munkanélküliség

Szegénység és kirekesztettség magas szintje

Erősen leromlott környezet

Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében alacsony volt 2001-ben (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak magas aránya 2001-ben (%) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001ben (%) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (%) Magas azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%) Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) (%) Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest (%) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben (%) Magas volt a maximum egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben (%)

Huszártelep

Referenciaérték

60,2

min. 30

2,1

max. 8

50,9

min. 30

68,9

min. 65

32,3

min. 11

11,3

min. 5

27,1

min. 15

67,9

min. 10

városi átlag 7,5-szerese n.a.

városi átlag legalább 1,5szerese városi átlag max. 60%-a

41,6

min. 25

38,3

min. 30

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata


6


A belvárostól nem messze, attól vasúttal elválasztva, ipari épületegyüttesekkel és mezőgazdasági területekkel körülvéve elhelyezkedő Huszártelep a város társadalmi és területi szegregátumaként azonosítható. A terület tömegközlekedési kapcsolata egy ritkán közlekedő helyi buszjárattal biztosított, hiányzik a közeli nagykörúttal való közúti összeköttetés. Huszártelep lakói igen rossz jövedelmi és szociális körülmények között élnek, döntő többségük roma származású. Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagtól eltérő: a fiatalok aránya magasabb, míg a munkaképes korú lakosság és az idősek aránya alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. Az akcióterület lakóinak végzettség szerinti megoszlása erősen eltér a városi értékektől: az itt élők iskolai végzettsége jóval alacsonyabb a nyíregyházi átlagnál. Huszártelep akcióterületen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városi átlagnak több mint háromszorosa, míg a felsőfokú végzettségűek aránya nagyon alacsony, csupán egykilencede a nyíregyházi átlagnak. Huszártelep helyzete gazdasági aktivitás szempontjából rendkívül kedvezőtlennek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legalacsonyabb, míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a legmagasabb Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is a Huszártelepen a legmagasabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén itt a legmagasabb a városban. Nyíregyházán belül ebben a városrészben a legalacsonyabb a háztartások jövedelme. Magas azon aktív korúak aránya, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás, az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás kerül kiosztásra. Huszártelepen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző. Mivel korábban laktanyaként funkcionált, a Huszártelep építészete korban és stílusban viszonylag egységes, az épületek elrendezése azonban – hasonlóan a lakottságukhoz – zsúfolt. Ezzel némiképp kontrasztban áll a nagy és rendezetlen központi üres terület. A lakásállomány több mint 40%-a alacsony komfortfokozatú. A huszárlaktanya volt istálló épületeiben egy lakás jellemzően egy szobát foglal magában, míg az emeletes volt legénységi épületekben nagyobb, többszobás lakások is vannak. A szociális bérlakások jelentős része felújításra szorul. Ebben a városrészben a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, az akcióterületen 303 önkormányzati tulajdonú lakás található. Huszártelep infrastrukturális fejlettsége viszonylag jónak mondható: kiépített vezetékes ívóvíz, gáz, villany és csatornahálózat van, ugyanakkor a közüzemi tartozások miatt sok lakásban nem hozzáférhetőek egyes szolgáltatások. Az akcióterületen belüli útszakaszok állapota nem megfelelő, a csapadékvíz elvezetés több helyen nem megoldott, a lakóépületek mellett sok helyen földutak húzódnak.


7


A Huszártelepen működik óvoda, bölcsőde és idősek klubja. Huszártelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol alacsony a lakosság biztonságérzete. Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, a családgondozói munka során a dolgozók rendszeresen találkoznak a prostitúció, a kamatos pénz, kisebb-nagyobb betörések, lopások és a testi sértések problémáival, így a különböző súlyú bűncselekmények jelen vannak a telep mindennapi életében.

1.2

Az akcióterületi célkitűzések

A problémák és fejlesztési szükségletek alapján a huszártelepi szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: A Huszártelep társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával. A város legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb szegregátumában tervezett infrastrukturális beruházásokra és ESZA-típusú beavatkozásokra építve megvalósítható a hanyatló státuszú Huszártelep területi és szociális kohéziója. Az akcióterület alacsony társadalmi státuszú lakosságának felzárkóztatásához olyan fejlesztések és programok megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban a lakókörnyezet és az életminőség javítását célozzák meg. A szociális városrehabilitáció egyrészt a lakásállomány, az intézmények és a közterületek felújításával hozzájárul a magasabb minőségű lakókörnyezet megteremtéséhez, másrészt a szolgáltatások fejlesztésével és a különböző hátránykompenzáló szociális, közösségi, foglalkoztatási és bűnmegelőzési programok megvalósításával biztosítja a társadalmi felzárkózás lehetőségét a Huszártelep lakossága számára. Mindezek által csökkenthetők a városon belül kirajzolódó társadalmi egyenlőtlenségek. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. A Huszártelep által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon a XIX. század második felében – részben nem is lakáscélra – épült bérlakások homlokzatának, szigetelésének, nyílászáróinak és tetőszerkezetének átfogó felújításával. Mindezek – a főként energetikai jellegű – korszerűsítések hozzájárulnak a lakások komfortfokozatának emelkedéséhez és költséghatékonyabb fenntartásához, ami közvetett módon előmozdítja a lakosság társadalmi reintegrációját. 2. A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának javítása A Huszártelepen számos közszolgáltatást nyújtó szervezet található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a közszféra funkcióinak megerősítését, végeredményben pedig a lakosság életminőségének javulását szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott oktatási, szociális és közösségi szolgáltatások (védőnői szolgáltatás, rendőrség, jogi tanácsadás) a lakosság számára könnyebben elérhetővé válnak. Mindezt az akcióterületi fejlesztések közül a Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai Telephelyének, a Napsugár Bölcsődének, valamint az Idősek Klubjának külső felújítása, valamint nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása szolgálja. Az önkormányzati tulajdonú


8


épületek – részben energetikai – korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentéséhez is hozzájárul. 3. Huszártelep közösségi funkcióinak erősítése a közterületek rehabilitációjával és kapcsolódó soft tevékenységek megvalósításával A huszártelepi közösségi funkciók és a helyi civil bázis megerősítéséhez a lakó- és középületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban az élhető környezet megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy biztonságos, használható és esztétikus helyszínt teremtsenek a helyi lakosság számára – ezt szolgálják a kapcsolódó közösségi és bűnmegelőzési akciók is. A közterületek megújításához illeszkedik a Huszártelep közlekedési feltételeinek javítása is a meglévő utak felújításával, szilárd burkolattal való ellátásával, illetve újak építésével. Az átfogó cél érdekében az infrastrukturális beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi, szociális, munkaerő-piaci és bűnmegelőzési akciók megvalósítása, amely egyfelől az érintett épületek, közterületek használatbavételét, másfelől a helyi közösség felzárkózását, a városi életbe való bekapcsolódását és biztonságérzetének növekedését segíti elő. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A Huszártelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. A környezeti fenntarthatóság szempontjából az általános szennyezettségi szint mérséklődése irányába hat 

a közüzemi infrastruktúrák további fejlesztése,



a lakóépületek energiahatékonysági felújítása,



a közintézmények külső rekonstrukciójához kapcsolódó energia-megtakarítás,



zöldfelületek kialakítása a közterületek megújítása keretében,



valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztése a helyi lakosság körében.

Az esélyegyenlőség alapelve több tekintetben is előtérbe kerül a huszártelepi fejlesztések során. Egyfelől a szociális városrehabilitáció deklarált célja a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság általános felzárkóztatása, életminőségének átfogó javítása, munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése, továbbá aktív bevonása a fejlesztés előkészítésébe, megvalósításába és nyomon követésébe. Mindezek a kapcsolódó soft tevékenységek révén valósíthatóak meg. Másfelől valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak. A szociális városrehabilitáció során kiemelt hangsúlyt kap az az alapvető anti-szegregációs elvárás, miszerint a fejlesztések nem eredményezhetik újabb hátrányos helyzetű csoportok megjelenését a szegregátumban.


9


1.3

Az akcióterületen tervezett fejlesztések és hatások

A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve Huszártelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP-2009-5.1.1/B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi: 

Lakófunkciót erősítő tevékenységek: Szociális bérlakások felújítása: A szociális bérlakások felújítása (Huszár tér 2/a. és

7., Dália u. 3.-5.-7.-9.-11.-13. épületek): homlokzati hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje, szükség szerint a magastetők szerkezeti elemeinek javítása, új héjazat beépítése (valamint szükség szerint a kémények átrakása). 

Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása a Dália u. 9. sz. alatti önkormányzati

tulajdonú lakóépület két helyiségében (védőnői szolgáltatás, rendőrség, jogi tanácsadás). 

Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: Óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épületének külső felújítása: Az egy

épületben működő Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai Telephelye, Napsugár Bölcsőde, Idősek Klubja (Dália u. 1.) külső felújítása: homlokzati hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje. 

Városi funkciót erősítő tevékenységek: Utak felújítása, létesítése: Viola u. útépítés, Viola u.- Orgona u. összekötő szakasz

útépítés, Móricz Zs. u.- Bottyán J. u. elkerülő szakasz útépítés, Bottyán J.- Dália u. burkolat rekonstrukció, Bottyán J.- Dália u. közötti lakó utak felújítása (810 m új út építése, 681 m útfelújítás) Játszóhelyek létesítése – több korcsoportos játszó- és sportlétesítményeket

tartalmazó park kialakítása: Aszfaltos játszótér kialakítása festett játékokkal, kreatív mászófallal; salakos sportpálya kialakítása labdafogó hálóval; kerítéssel körbevett hintázóhely eséscsillapító homokkal és aszfaltos streetball pálya kialakítása (4463 m² felújított zöldfelület) 

Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek: Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét

erősítő, közösségfejlesztő programok További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap): a módszertani

előírásoknak megfelelően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a soft tevékenységekre fordított költségek minimum 50%-át közvetett eljárásrend szerint használja fel (ún. mini-projektek megvalósítására). A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések mindegyike 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során


10


megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. A huszártelepi szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, környezeti és esztétikai megújulása várható. Az önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújításával, a közösségi terek fizikai rehabilitációjával, a környezetminőség és az infrastrukturális feltételek javításával, valamint a szolgáltatások körének és minőségének emelésével létrehozhatók azok a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a telepi lakosság komfortérzetét, csökkentik területi és társadalmi szegregációjukat, továbbá segíti felemelkedésüket. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához. 1.4 Ütemezés A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2012. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2014. augusztus 31-ig, illetve a soft tevékenységek esetében 2014. december 31ig megtörténik.


11

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 2007.07.012009.12.31

I.

2010 II. III.

IV.

2011 I. II. III. Előkészítés

IV.

I.

2012 II. III.

IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) Akcióterületi Terv (EATT) 1. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok 2. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Lakófunkció Szociális bérlakások felújítása Közösségi funkció Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Közszféra funkció Bölcsőde, óvoda és idősek klubja közös épületének külső felújítása Városi funkció Közterületek fejlesztése – közlekedési fejlesztések, játszóhelyek létesítése Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)


12

IV.

I.

2013 II. III.

IV.

I.

2014 II. III.

IV.


1.5

Pénzügyi terv

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. A pénzügyi terv kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását.

Tevékenység

Támogatási intenzitás

Lakófunkciót erősítő tevékenység 85,0 % Szociális bérlakások felújítása Közösségi funkció Nonprofit szolgáltató helyiségek 85,0 % kialakítása Közszféra funkció Önkormányzati intézmény épületének 85,0 % külső felújítása (óvoda. bölcsőde, idősek klubja közös épülete) Közterületek fejlesztése (városi funkció) Közlekedési fejlesztések – utak 85,0 % felújítása, létesítése 85,0 % Játszóhelyek létesítése Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások 85,0 % Soft projektelemek Projekt előkészítés, menedzsment, tartalék Projekt-előkészítés – tanulmányok, 85,0 % tervek, engedélyek 85,0 % Közbeszerzési költségek 85,0 % Műszaki ellenőr 85,0 % Tájékoztatás 85,0 % Könyvvizsgálói díjak 85,0 % Projekt menedzsment 85,0 % Tartalék ÉAOP 5.1.1 B támogatással 85,0 % megvalósítandó projekt összesen

1.6

Költségvetés (Ft) Támogatás

Önkormányzati önerő

Partneri önerő

Összesen

223 790 939

0

39 492 519

263 283 458

1 832 498

0

323 382

2 155 880

32 797 381

0

5 787 774

38 585 155

64 482 387

0

11 379 245

75 861 632

23 547 252

0

4 155 398

27 702 650

34 000 000

2 157 876

3 842 124

40 000 000

7 935 430

0

1 400 370

9 335 800

1 295 400 4 318 000 1 727 200 863 600 12 750 000 6 454 458

0 0 0 0 0 0

228 600 762 000 304 800 152 400 2 250 000 1 139 023

1 524 000 5 080 000 2 032 000 1 016 000 15 000 000 7 593 481

415 794 545

2 157 876

71 217 635

489 170 056

A megvalósítás intézményi kerete

A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (HumánNet Alapítvány, Periféria Egyesület, Gyermekjóléti Központ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság). A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot alkotnak. A projekt kialakítása és megvalósítása érdekében támogatói csoport létrehozására került sor a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. A szociális városrehabilitációs program keretében 2010. márciusban megalakult „A Huszártelep szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportja” (HTTCS), amely a projektfejlesztési időszakban is folytatta munkáját. Nyíregyháza a „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program előkészítése során csatlakozott az EU URBACT II. (2008-2011) Program Duisburg (Németország) által vezetett RegGov tematikus munkacsoportjához. A program keretében 2008. július 22-én


13


létrejött a Helyi Támogató Csoport (LSC), melynek tagjai a Huszártelepen élők helyzetének javítása érdekében tevékenykednek, biztosítanak különféle szolgáltatásokat. A támogatói csoport az URBACT II. programhoz kapcsolódva, annak folytatásaként, a Huszártelep szociális városrehabilitációs pályázat előkészítését és megvalósítását is támogatja. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság (Nyíregyházi Ipri Park Kft.) feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál.

1.7

Az előkészítő tevékenységek

Nyíregyháza Város Önkormányzata 2007 óta tudatosan készül Huszártelep szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző típusú tevékenységeket végzett el. 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. A városfejlesztési igényfelmérés keretében 2007 decemberében a Nyíregyházi Napló közreműködésével lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása volt, ezért ezt követően, 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti és huszártelepi városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai. Az IVS nyilvánosságra hozatala nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta is folyamatosan zajlik – részben a helyi média, részben fórumok segítségével –, és erre a tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. A huszártelepi akcióterületet több lakossági kérdőíves felmérés is érintette, amelyek alapján meghatározhatóak az akcióterületen jelentkező igények és szükségletek: 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke által 2008-ban elindított városi kutatássorozat (háztartáspanel), melynek célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása, háztartások vizsgálatán keresztül. A szociológiai vizsgálat két évente ismételten lekérdezésre, kielemzésre kerül, az első lekérdezés 2008-ban, a második lekérdezés 2010 tavaszán megtörtént. 2. 2010. márciusban kérdőíves felmérés zajlott le a Huszártelepen. A Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő szolgálat telepen dolgozó szakembereiből álló kérdezőbiztosok 252 lakást kerestek fel. A kérdőívet a lakásban ténylegesen élő háztartásfővel készítették el. Az adatfelvételi időszak végére 189 darab értékelhető kérdőív gyűlt össze. A felmérés Huszártelep lakosságának szubjektív jólétét, problémáit, szükségleteit és értékrendjét vizsgálta. Összességében megállapítható, hogy az akcióterületen végzett felmérések eredményei alátámasztják a tervezett fejlesztések szükségességét. Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. A huszártelepi akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről 2010. április 15-én került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen.


14


A kérdőíves felmérések és lakossági fórumok mellett további partnerségi egyeztetések történtek az érintett civil szervezetek és további szervezetek, intézmények bevonásával. Ezeken a rendezvényeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. Az előkészítő tevékenységek közé tartozik, hogy az EU URBACT II. (2008-2011) Program keretében Nyíregyházán 2008. július 22-én létrejött a Helyi Támogató Csoport (LSC), 2010. március 10-én pedig megalakult a szociális városrehabilitációs program támogató csoportja (HTCS), melynek tagjai támogatják a Huszártelep szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását. A Támogató Csoport a projektfejlesztési időszakban tovább folytatta működését, a tagok áttekintették a projekt aktuális helyzetét és egyeztették további feladataikat.


15


2

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS)1 öt olyan fejlesztési akcióterületet jelölt ki a 2007-2013 közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan megvalósítható.

Cél

Funkció

Célcsoport

Költségvetés (millió Ft)

Önkormányzati forrás (%)

Belváros és a Búza téri piac környéke

A városmag élővé tétele a központi kereskedelmi és szolgáltatási funkcióinak megerősítésével

gazdasági, közösségi, városi, közszféra

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, befektetetők

4 873

11,3

Huszártelep

A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával

lakó, közösségi, városi, közszféra

a Huszártelep lakossága

700

29,3

Érkerti lakótelep

A megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével


az érkerti lakótelep lakossága

800

20

Örökösföl di lakótelep

Az örökösföldi lakótelep élhetőbbé tétele a hiányzó közszolgáltatások kialakításával és a közösségi terek megújításával


az örökösföldi lakótelep lakossága

500

20

Tiszavasvári út menti laktanyák

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben

A Tiszavasvári út menti laktanyák területének gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból optimális hasznosítása

gazdasági, közösségi, városi, közszféra, lakó

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, befektetetők

10 596,2

kb. 5%

A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt: 

indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága;



hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára;



finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

Az IVS – településfejlesztési koncepció alapján – hosszú távú, átfogó célját a következőkben foglalja össze: Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása 1

Az IVS a város honlapján elérhető: http://www.nyirhalo.hu:1000/nyirhalo/fooldal/ivs.pdf


16


A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, hiszen a lakosság számára élhető lakófunkciójú városrészt hozzanak létre úgy, hogy csökkenjen a városrész területi és társadalmi szegregációja csökkenjen. Az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárul. 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz Tematikus cél Illeszkedés A Huszártelep esetében alapvető probléma, hogy kiesik a város fő közlekedési útvonalai közül, nem biztosított a város többi részének T1. A külső és belső gyors megközelíthetősége. Emellett jelentősek az akcióterületen megközelíthetőség és belüli közlekedési infrastruktúra hiányosságai is, amelyek pótlása elérhetőség javítása szükséges. Mindezt a közlekedési célú fejlesztések (utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása) szolgálják. A Huszártelep a lakófunkciójú területeken kívül ipari jellegű területeket is magában foglal, ahol elsősorban termelő üzemek T2. Fejlett és innovatív telepedtek meg. A cél ezzel szemben az, hogy hosszú távon vállalkozói infrastruktúra létrejöjjön és megerősödjön egy helyi vállalkozói réteg, amely kiépítése a stabil és diverzifikált megfelelő szolgáltatásokat biztosít a telepi lakosság számára. Ezt gazdasági struktúra elősegítheti a kialakítandó nonprofit szolgáltató helyiségekben kialakításához megvalósuló vállalkozói tanácsadás és kapcsolódó soft tevékenységek megvalósítása. A huszártelepi lakosság képzettségi szintje nagymértékben T3. A gazdaság igényeihez elmarad a városi átlagtól, ami alapvetően akadályozza munkaerőilleszkedő humánerőforráspiaci lehetőségeiket is. Ezt ellensúlyozhatják a megvalósuló soft fejlesztés elemek. A Huszártelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Mintaértékű T4. A(z inter)regionális projektként működhet azonban a régió és az ország hasonló szerepkör erősítése adottságú településrészei számára, amely erősítheti Nyíregyháza (inter)regionális szerepét. T5. A fenntartható turizmus Huszártelep esetében nem beszélhetünk turisztikai adottságokról kialakítása és Nyíregyháza és funkciókról. Az akcióterület egy része korábban laktanyaként versenyképes turisztikai funkcionált, így annak építészete korban és stílusban viszonylag célterületté tétele egységes, azonban védett épület nem található a területen. T6. Kiegyensúlyozott A huszártelepi épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, településszerkezet kialakítása energetikai és esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben és az épített környezet védelme javul a településkép és a városi környezet. A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az T7. A természeti és környezeti akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai állapot javítása, a környezeti korszerűsítésével, másfelől a csapadékvíz-elvezetés megoldásával ártalmak csökkentése jelentős mértékben csökken a városrész környezetterhelése. A kedvezőbb lakhatási és környezeti feltételek alapvetően T8. A lakosság egészségi hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javulásához, amit állapotának javítása és az célzott ESZA-típusú programokkal is segíteni kell. A cél eléréséhez egészségügyi ellátórendszer hozzájárul a kialakítandó nonprofit szolgáltató helyiségekben fejlesztése megvalósuló egészségügyi tanácsadás. Az akcióterületen megvalósuló non-profit szolgáltató helyiségek a T9. A magas szintű kultúra és a helyi lakosság fontos közösségi találkozási pontjává válhatnak. közművelődés lehetőségeinek Megfelelő soft tevékenységekkel, programokkal erősíthetők a biztosítása lakosok közti kötelékek és a helyi identitástudat. Az akcióterületi fejlesztések fő célja a huszártelepi lakosság társadalmi felzárkózása különböző szociális és anti-szegregációs T10. A szociális biztonság intézkedésekkel. A kiválasztott akcióterületen végrehajtott megteremtése fejlesztések az életminőség növekedését eredményezik a telep teljes népessége számára. A szociális intézményfejlesztés elősegíti a társadalmi felzárkózást és kohéziót.


17


Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, a Huszártelepre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „V10. A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja”. Emellett az EATT kidolgozása során maximálisan figyelembe vesszük az Anti-szegregációs Tervben foglaltakat, ugyanis a Huszártelep a legnagyobb kiterjedésű és lakosságszámú szegregátum a város területén.


18


3 3.1

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Akcióterület kijelölése

Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érintik, illetve érinteni fogják. 1. térkép A huszártelepi akcióterület elhelyezkedése a város területén belül

A huszártelepi akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelveket vettük figyelembe:


19

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében;



az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;



funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljanak;



a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatás legyen elérhető a helyi civil szféra mobilizálásával.

2. térkép A huszártelepi akcióterület határai

A huszártelepi akcióterületet az alábbi utcák határolják: Tó utca – Simai út – vasútvonal – Bottyán János utca.


20

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 3. térkép Az akcióterület légifotó felvétele

A város 27 454 hektáros területének 0,41%-án elterülő, 114 hektár kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 1 875 fő volt (a város 118 795 fős népességének 1,6%-a), ennek megfelelően népsűrűsége 1 645 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség 1 511 fő, ami 1325 fő/km2-es népsűrűséget jelent. Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a társadalmi kohézió és területi kohézió, valamint a lakhatási feltételek és a városi környezet minőségi javítása motiválja.

A jogosultság igazolása

3.2

A huszártelepi akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. A „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatóban az alábbi, az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az akcióterület: 

Az akcióterület teljes területe belterületen van.



Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak.


21


Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége min. 1000 fő lakótelepek esetében, hagyományos beépítésű, illetve telepszerű környezetben lévő területeken minimum 500 fő (a 2001. évi népszámlálás alapján az akcióterületi lakosság száma 1875 fő).

Az alábbi táblázat igazolja, hogy a Tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül legalább hármat teljesít az akcióterület. 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása Indikátor megnevezése

Mutató megnevezése

Forrás Huszártelep

Referenciaérték

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával 60,2 rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség KSH min. 30 körében magas volt 2001-ben (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év 2,1 feletti népesség körében alacsony volt 2001KSH max. 8 ben (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási Alacsony 50,9 csoportokban foglalkoztatottak magas aránya KSH min. 30 gazdasági 2001-ben (%) aktivitás (min. 1 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya mutatószám 68,9 az akcióterületi lakónépességen belül magas KSH min. 65 teljesítése) volt 2001-ben (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen Magas 32,3 KSH min. 11 munkanélküliség magas volt 2001-ben (%) (min. 1 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) mutatószám 11,3 aránya az akcióterületen magas volt 2001KSH min. 5 teljesítése) ben (%) Magas azon aktív korúak aránya, akiknek 27,1 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag KSH min. 15 állami vagy helyi támogatás volt (%) Önkormányzati tulajdonú lakások aránya Szegénység és 67,9 magas az akcióterületen (jelen időszakban) NYMJV min. 10 kirekesztettség (%) (min. 2 Az önkormányzat által elosztott rendszeres mutatószám városi átlag városi átlag szociális támogatásokból a lakásszámhoz teljesítése) NYMJV legalább 7,5-szerese viszonyítva a városi átlaghoz képest több 1,5-szerese támogatás (db) került kiosztásra A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony városi átlag NYMJV n.a. aránya a lakások számához képest (%) max. 60%-a A komfort nélküli, félkomfortos és Erősen leromlott 41,6 szükséglakások aránya a lakott lakásokon KSH min. 25 környezet (min. belül magas volt 2001-ben (%) 1 mutatószám Magas volt a maximum egyszobás lakások teljesítése) 38,3 KSH min. 30 aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben (%) Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Alacsony iskolázottság (min. 1 mutatószám teljesítése)


22


4

HELYZETELEMZÉS Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

4.1

4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén

A településrendezési terv az alapvetően lakófunkciójú Huszártelepre vonatkozó részei alapján a következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza: 

Az akcióterület központi része a településközponti vegyes zóna (Vt) kategóriájába tartozik, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján „több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra”.



Az akcióterület néhány utcája kertvárosias lakózóna (Lke), amely „jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál”.



Az akcióterület déli része falusias lakózóna (Lf) kategóriába tartozik, amely „terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál”.


23


Néhány terület gazdasági funkciót tölt be – kereskedelmi szolgáltató zóna (Gk) és egyéb ipari zóna (Ge) – hiszen a Huszártelepet a Déli ipartelep elnevezésű városrész fogja körbe, de ezek a fejlesztés szempontjából irrelevánsak.



Az akcióterület egy része – a Bottyán laktanya területe – a honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho) kategóriába tartozik.



Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev): A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. A területen épület újonnan nem helyezhető el.

Az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit a Mellékletek tartalmazzák. Az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása óta a tervezett fejlesztéseket figyelembe véve a következő módosítás történt a helyi építési szabályzatban2 Nyíregyháza Huszár telep, Viola utca – Dália utca közötti területre vonatkozóan: megtörtént a 8091/3 hrsz.-ú ingatlan (tervezett játszóhely) közkert zónába sorolása. (Módosítás megindításáról szóló határozat száma: 57/2011. (VI.28)).

A tervezett fejlesztések összhangban vannak a hatályos településrendezési eszközökkel.

4.2

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása

A nyíregyházi huszárlaktanyát a XIX. század második felében építették. A XIX. század vége Nyíregyháza életében a nagy beruházások időszaka volt. E fellendülés idejére esett a nagy lovassági laktanya, a mai Huszártelep (korábban Guszev-telep) építése is. Az 1891-ben elkészült kaszárnya az akkori legmodernebb igényeknek megfelelően épült, az OsztrákMagyar Monarchia legkorszerűbb lovassági laktanyája lett. A város büszkeségévé vált ez a közel másfél ezer huszár állomáshelyéül szolgáló laktanya, amely 1945-től 1957-ig a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában volt.

2

Forrás: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 21/2007. (VI. 12.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról (Egységes szerkezetben a 16/2008. (IV. 1.) KGY, a 17/2008. (IV. 1.) KGY, a 11/2009. (III.3.) KGY, 16/2009. (V.26.) KGY, a 29/2009.(IX.29.) KGY, a 36/2009.(XI.24.) KGY a 36/2009.(XI.24.) KGY, a 18/2010.(VI.29.), a 7/2011.(II.11.) a 28/2011.(VIII.26.), 41/2011.(XI.25.) és az 51/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelettel)


24


A lovasság jelentőségének visszaszorulásával 1957-ben került a városi tanács kezelésébe eredetileg azzal a céllal, hogy elhelyezhessék a településen élő szovjet katonatiszteket, később pedig a város hivatalnoki elitjét. Gyakorlatilag ez volt a város első és sokáig egyetlen lakótelepe. A Huszártelep kétszintes tiszti szállásaiban és a telep tengelyére merőleges istállóépületeiben 2 fázisban összesen 310 lakást alakítottak ki (ebből 229 szoba-konyhás, fürdőszobás lakás a volt istállóépületekben). A kolónia vonzereje csak addig tartott, amíg az 1960-as években elkezdődött az új lakótelepek építése a városban.

1. ábra A huszárlaktanya főépülete egy archív felvételen

Forrás: http://mult.szabolcs.net

A telep lakossága gyorsan kicserélődött, a tehetősebb családok a város más részein felhúzott lakótelepeken kaptak lakást, a Huszártelep pedig egyre inkább a városba költöző romák otthonává vált. Így alakult ki Nyíregyháza legnagyobb szegregátuma. A Huszártelepen élők életkörülményeinek javítása érdekében az Önkormányzat több területen, több alkalommal indított programokat, melyek egy-egy beruházást vagy akár hosszabb időn át fenntartott szolgáltatást jelentett. Időrendben elsőként a lakások felújítására, korszerűsítésére, komfortosítására (1974-75,1989, 1998) indultak programok. A hetvenes évek derekán elkezdték a telep tömbházainak felújítását, de a földszintes épületekre már nem jutott pénz. 1989-ben elkészült a Huszártelep rekonstrukciójának első koncepciója, mely megint csak a tömbházak felújításával számolt. A felgyülemlett problémákra az 1990-es években kezdtek megoldásokat keresni: közmunkaprogramokat szerveztek, csatornáztak, kicserélték a vízvezetékeket, roma közösségi házat nyitottak. Az önkormányzat még a beruházások megkezdése előtt gyermekrajzpályázatot hirdetett: arra hívta fel a Huszártelepen élő gyerekeket, hogy rajzolják le, milyen környezetben szeretnének élni. A munkák megkezdésére 1998-ban nyílt lehetőség, amikor a Közmunkatanács először írt ki olyan közmunkapályázatot, amely a leromlott telepek fejlesztését az ott élők munkájának bevonásával kívánta megvalósítani. Nyíregyháza 25 millió forintos támogatást nyert 100 ember féléves foglalkoztatására, amihez a Közgyűlés további 60 millió forintot szavazott meg. A rekonstrukciót irányító Piac- és Vagyonkezelő Kft. egyik célja az volt, hogy a közmunkások minél nagyobb hányadát vezessék vissza az elsődleges munkapiacra. A vállalat abban bízott, hogy a közmunkások számára referenciát jelent majd a féléves munkavégzés, és a telep rekonstrukciójában részt vevő alvállalkozóknak módjukban lesz másfajta munkára is kiválasztani azokat a közmunkásokat, akikkel elégedettek voltak. Ez a várakozás azonban nem teljesült. Fél év alatt összesen 199 közmunkás dolgozott a Huszártelepen hosszabb-rövidebb ideig, közülük mindössze 6 ember akadt, akit a program befejezését követően alkalmazott valamelyik alvállalkozó. Nyíregyháza 33 lakást teljesen felújított az elnyert pénzből. A közmunkaprogram első fázisában kifestették a kétszintes lakótömbök lépcsőházait, lomtalanították a pincéket, az egykori istállóépületek közötti szűk utcákban pedig járdát építettek. Az egész telepen kicserélték a vízvezetékeket, az egyszobás lakásokba vízmérő órákat szereltek fel, ami a telep régi problémáját orvosolta: a vízvezetékek és a vízcsapok rossz állapota/hiánya miatt a bérlők horribilis összegű számlákat kaptak, mivel az ivóvíz tekintélyes része elfolyt. A felújítást követően a telep vízfogyasztása a korábbi mennyiség 20 %-ára csökkent. Pályázati forrásokból rendezték be a roma közösségi házat, és a program keretében alkalmazták a ház három fiatal telepi asszisztensét is.3

3

Forrás: Zolnay János: Pro urbe Telepösszevonás Nyíregyházán, Beszélő 2000. szeptember-október


25

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 4. táblázat Közmunkaprogramok a Huszártelepen Cím

Célkitűzés

A cigányság élethelyzetét javító munkák közmunka program – 1998.

Telepszerű lakókörnyezet infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódó munkák

Telepszerű lakókörnyezet infrastrukturális fejlesztése közmunka program – 2000.

A cigányság élethelyzetét javító munkálatok a roma telepeken

Lakóépületek felújítása, közműhálózat korszerűsítése telepszerű roma lakótelepeken – 2001.

Lakóépületek felújítása, közműhálózatok korszerűsítése, egészségmegőrző és életszínvonal javító feladatok a roma lakótelepen

Középületek felújítása – 2001. közmunka program

A hátrányos helyzetűek által lakott lakótelepen a Bölcsőde felújítása roma származású közmunkásokkal


Eredmények

Főpályázó, partner

156 fő közmunkás, főleg roma alkalmazása 6 hónapig 2 8278 m út és járda készült el 33 db önkormányzati szociális bérlakás felújításra került 215 db vízóra került beszerelésre közterületek takarítása Szociális munkások alkalmazásával segítették a családok tüzelő megrendelését és elosztását 155 roma származású munkanélküli foglalkoztatása 8 hónapig A Huszár lakótelepen meglévő működésképtelen zárt rendszerű csapadékvíz csatorna-hálózat rekonstrukciója 128 fő roma munkanélküli foglalkoztatása 4 hónapig Teljes szennyvízhálózat rekonstrukció két utcában 4 lakásos szociális önkormányzati bérlakás felújítása (Huszár tér 2. szám alatti négylakásos emeletes lakóépület külső határoló szerkezeteinek cseréje, felújítása) A lakótelepen tereprendezés, lombtalanítás, parkosítás 10 fő tartós munkanélküli foglalkoztatása 4 hónapig Napsugár Bölcsőde külső rekonstrukciója

26

Költségvetés (Ft)

Támogatást nyújtó szervezet, hozzájárulás összege

Főpályázó: Nyíregyháza MJV Partner: Piac és Vagyonkezelő Kft

97.886.870

Szociális és Családügyi Minisztérium (24.459.660 Ft) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács (6.000.000 Ft)


54.524.419

Szociális és Családügyi Minisztérium (21.153.650 Ft)


72.156.067



6.599.342



Támogatást nyújtó szervezet, hozzájárulás összege

Célkitűzés

Eredmények

A szociális kirekesztődésnek veszélyének kitett rendszeres szociális segélyben részesülők életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítását szolgáló közmunka program – 2002. Belterületi csatornahálózatok, utak fenntartása – 2002. roma közmunka program

A szociális kirekesztődés veszélyének kitett rendszeres szociális segélyben részesülők életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítását szolgáló közmunka

10 fő tartós munkanélküli foglalkoztatása 4 hónapig Megújult a 34 szociális bérlakás külső homlokzata


35.669.012


Csatornahálózatok tisztítása, kaszálása, iszaptalanítása, javítása, utak javítása, útszélek karbantartása, hátrányos helyzetű emberek részére munkaalkalom teremtése, rendszeres jövedelem biztosítása, életkörülményeik javítása Tisztább, rendezettebb környezetet biztosítani a város lakóinak. A halmozottan hátrányos helyzetű emberek részére munkaalkalom létesítése A feketegazdaság visszaszorítása, a munkavállalói aktivitás növelése, rendszeres jövedelem biztosítása, életkörülményeik javítása

60 fő főleg roma származású ember foglalkozatása valósult meg 6 hónapon keresztül és 5 főt továbbfoglalkoztattunk 5 hónapon át. A városban az utak, csatornák állapota javult a folyamatos karbantartásnak köszönhetően.


35.599.000

Foglalkoztatás-politikai és Munkaügyi Minisztérium (19.739.000 Ft)

A programban 100 fő, főleg cigány származású embernek biztosítottak munkát, és 6 fő továbbfoglalkozatása is megvalósult


48.035.209

Foglalkoztatás-politikai és Munkaügyi Minisztérium (36.387.209 Ft)

Belterületi csapadékvíz-, csatorna-hálózatok karbantartása, belterületi utak fenntartása, háztartási és egyéb hulladékok mentesítése, közterületek parkosítása – 2002. közmunka program


Főpályázó, partner

Költségvetés (Ft)

Cím

27


További infrastrukturális fejlesztések: 

A Huszártelepen megvalósult megelőző városrehabilitációs tevékenységek közé tartozik 9 db szociális bérlakás építése a Viola u. 2/2 sz. alatti 8099 hrsz-ú ingatlanon, tekintettel a folyamatosan növekvő igényekre és a lakásmobilizáció feltételrendszere javításának szükségességére. A területen lévő raktárépület lebontása után, a telken észak-déli hossztengelyű szabadonálló beépítési móddal valósult meg a 9 szociális bérlakást kétoldalas elhelyezéssel magába foglaló földszintes, könnyűszerkezetes lakóépület építése 2004-ben. Az épületben 5 db 2 szobás és 4 db 1 szobás összkomfortos lakóegység, valamint egy központi fűtőhelyiség került kialakításra összesen 445,58 m2 hasznos alapterületen. A lakóegységek mindegyike saját ivóvíz- és áram fogyasztásmérő órával felszerelt, gázfogyasztás csak a közös fűtőhelyiségben van. A használati melegvízellátást a fürdőszobákban elhelyezett elektromos forróvíztárolók, a főzést villanytűzhelyek biztosítják. A fűtés padlófűtéses rendszerben a közös fűtőhelyiségben elhelyezett gázkazánnal, míg a belső fekvésű helyiségek szellőztetése elektromos ventilátorokkal történik. A keletkezett szennyvizet a Viola utcai közcsatorna hálózatra rákötéssel lehet elvezetni. Beruházási költség összesen: 61.737.393 Ft, támogatás összege: 44.370.900 Ft (Belügyminisztérium Állami Támogatású Bérlakás Program).



Az akcióterületen a közműhálózatot érintő felújítások is történtek. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az akcióterület érintett területein az általa üzemeltett közműveken az elmúlt években több helyen is végzett felújításokat, hálózat bővítéseket (Gyöngy u., Gyöngy köz, Tó u.). Huszártelepen 2005-ben valósult meg ivóvízhálózat bővítés (Muskátli u., Simai u.), 2004-2005-ben szennyvízhálózat bővítése (Muskátli köz, Muskátli utca, Orgona köz, Pálma utca).



A Huszártelepen élő gyermekek iskolai szegregációjának megszüntetése, a társadalmi integráció elősegítése és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében Nyíregyháza Önkormányzata a Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyetértésével, együttműködésével 2007. július 31-ével megszüntette a Huszártelepi 13. számú Általános Iskolát, ahol 100 fő, főleg roma származású gyermek tanult. A telepi iskola bezárását követő tanévtől a tanulók elhelyezése olyan iskolákba történt, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. A megüresedett iskolaépület hasznosítása érdekében az Önkormányzat pályázatot nyújtott be az Önkormányzati Minisztériumhoz, amelynek révén megtörtént az épület felújítása, akadálymentesítése. A beruházás teljes összege 60 millió Ft volt. A beruházás során átalakításra és akadálymentesítésre került a főépület, valamint a „B” épület. A főépületben két szinten mintegy 1250 m2 alapterületen 16 iroda, 2 esetszoba, 2 foglalkoztató, 2 technika terem, 1 könyvtár és szociális helyiségek kerültek kialakításra, felújításra. Az udvaron a „B” épületben található ebédlő is átalakításra került, a korábbi iskolai főzőkonyhából két irodahelyiség lett kialakítva, valamint egy külön bejárattal rendelkező 4 zuhanyzót és 4 mosógépet tartalmazó vizesblokk. Ez utóbbi célja, hogy a telepen vezetékes vízzel vagy mosási lehetőséggel nem rendelkező lakások bérlői számára helyet adjon a meleg folyóvizes tisztálkodásra. A tornaterem és az ebédlőből kialakított közösségi tér helyet biztosít a szervezetek számára közösségi programok, rendezvények, sportesemények szervezéséhez és lebonyolításához. A terület zöldfelületi rendezése is megvalósult. A fejlesztések eredményeként 2009 decemberében hivatalosan megnyitotta kapuit a „Huszárvár” Szociokulturális Szolgáltató Központ (Huszár tér 5.). A Szolgáltató központ működése elősegíti az itt élők társadalmi és munkaerő-piaci integrációját, lehetőség nyílik közösségi programok, felzárkóztató szakmaalapokat betanító képzések, gyermek és ifjúsági programok lebonyolítására, egyéni és csoportos tanácsadásra. Az


28


épületet a Humán-Net Alapítvány üzemelteti, és egyúttal helyben ellátja a telepen a családsegítő szolgáltatást, valamint működtette a „Tanoda” Programot és a „Biztos kezdet” Programot. A Huszárvárban helyet kapott a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Periféria Egyesület és a Gyermekjóléti Központ egysége is, mely gyermekjóléti szolgáltatást helyben biztosítja a telepen élők számára. Humán jellegű fejlesztések: 

Az 1990-es évek elején a telepen élő gyermekek megfelelő szocializációjának segítésére a Soros Alapítvány támogatásával indult a "Lépésről-lépésre" óvodai program, melynek eredetijét a Washington-Georgetown University dolgozta ki. Létrejöttének célja a kulturális sokféleség értékelése, egyenlő esélyek megteremtése, aktív önirányításra, önálló döntésekre, egyéni és közösségi felelősségvállalásra képes személyiség kialakítása, a demokrácia, a nyitott társadalom alapját képező magatartásformák, személyes autonómia létrehozása. Az óvodai program bevezetésének, kipróbálásának kezdetén sok volt a bizonytalanság, hitetlenség, a tanácstalanság. Jelentős attitűdváltozást igényelt a benne közreműködőktől, hisz a korábbi tudatosan szervező, tevékenységirányításhoz képest, egy szintén tudatos, feltételteremtő, de ugyanakkor a háttérbe húzódó, nyitott, gyerekekre figyelő és főleg kiváró magatartásra kellett áttérni. Kezdetben a hangsúly és a szemléletváltozás nehézségei jelentették a legnagyobb problémát. Ahogy megismerték a program pozitív hatásait, lelkes elkötelezettjeivé váltak annak.



A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások a kilencvenes évek elejétől biztosítottak a telepen élők számára.



Megvalósult az „Esély Kapu” halmozottan hátrányos helyzetűek komplex munkaerő-piaci programja (EA/0104/14). A pályázat 2003-ban került benyújtásra az alábbi felhívásra: PHARE „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” HU2002/000315.01.04. 2. komponensre: A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma tartós munkanélküliek foglalkoztatása és munkaerőpiaci (re)integrációja, életkörülményeik és szolgáltatásokhoz való hozzáférésük javítását szolgáló, helyi kezdeményezéseken alapuló projektek megvalósításával. Projekt teljes költségvetése: 419.678 €, támogatás összege: 300.000 €. A projekt megvalósítási ideje 13 hónap volt, ebből az előkészítés és a program értékelése, lezárása 4,5 hónapot vet igénybe, további 8,5 hónap a képzési – foglalkoztatási szakasz. A programban 50 fő tartós munkanélküli vett részt, akik munkaerőpiaci reintegrációs szolgáltatásokban (kommunikációs, csoport, mentálhigiénés, álláskeresési tréningeken valamint pályatanácsadás, munkatanácsadás és pszichológiai-életvezetési tanácsadás) részesültek. A szakmai képzés keretében 15 fő OKJ-s hulladékgyűjtő, 15 fő OKJ-s parkgondozó és 20 fő betanított jellegű épületfelújító képzésére került sor. A programban a foglalkoztató a Városüzemeltetési Kht. és a Piac és Vagyonkezelő Kft. volt, akik továbbfoglalkoztatást vállaltak minimum 10 fő részére 8,5 hónapig. (A pályázat megvalósításában a foglalkoztatókon kívül partnerek voltak: Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ, Keleti Ébredés Közhasznú Szervezet, Nyíregyháza Családvédő Egyesület, Etalon Bt, Mentálhigiénés Központ.) A programok összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza.


29

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 5. táblázat Egyéb, Huszártelepet érintő programok Megnevezés Együtt a lehetőségekért „Esélykapu” – halmozottan hátrányos helyzetűek komplex munkaerőpiaciprogramja 100 lépés közmunka program Út a munkához program

A megvalósítás időpontja

A projekt összes költsége (eFt)

Támogatott projekt esetén program neve

Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám

2004-2005

122.222

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen II.

HU0305-03-01-0015

2004-2005.

105.000

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen I.

HU0201-04-01-0015

2005.12.012006.05.31. 2009.01.012010.12.31.

39.700 479.000

100 lépés közmunka program Út a munkához program

Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Huszártelepi akcióterületen kívül az elmúlt időszakban számos városrehabilitációs jellegű projektet valósított meg, amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott. 6. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás Saját erő ideje (Ft) (Ft) Pályázati konstrukció: HU2002/000315.01.06. sz. PHARE program - Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Cím: „Esély Centrum”: egykori laktanya hasznosítása a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése érdekében Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.1. Városi Területek Rehabilitációja

2003. november

712.496.520

712.496.520

79.166.280

2004. szeptember

300.015.000

300.015.000

33.335.000

1.034.973.094

115.000.000

Cím: „Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem” Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.2. Városi Területek Rehabilitációja (barnamezős rehabilitáció) Cím: „A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. laktanyák hasznosítása – a Vay Á. laktanya ÉK-i részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő oktatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében.” Pályázati konstrukció: ÉAOP-5.1.1./B A megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása Cím: „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” Pályázati konstrukció: ÉAOP-5.1.1./B A megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása

2005. május

1.034.973.094

2008. április

1.843.555.000

1.843.554.998

1.429.717.000

2010. január

1.174.528.719

pályázat elbírálása folyamatban

pályázat elbírálása folyamatban

Cím: „Az Érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”


30


4.3

Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása

A belvárostól nem messze, attól vasúttal elválasztva, ipari épületegyüttesekkel és mezőgazdasági területekkel körülvéve elhelyezkedő Huszártelep a város társadalmi és területi szegregátumaként azonosítható. A terület tömegközlekedési kapcsolata egy rendszertelenül és ritkán közlekedő helyi buszjárattal biztosított, hiányzik viszont a közeli nagykörúttal való közúti összeköttetés. Huszártelep lakói igen rossz jövedelmi és szociális körülmények között élnek, döntő többségük roma származású (egy 2003-as kutatási eredmény szerint Nyíregyházán minden negyedik roma származású személy a Huszárlakótelepen élt, és a telepiek 85%-a vallotta magát cigány származásúnak). A 114 hektár területű Huszártelepi akcióterület Nyíregyháza szociálisan legkedvezőtlenebb helyzetű területe. A telepen zömmel hátrányos helyzetű lakosok élnek, amit az alábbi táblázatban feltüntetett adatok is igazolnak. 7. táblázat Néhány, a Huszártelep társadalmi problémáit jelző adat (2001) Érték Részesedés a városon belül (%) Lakosság 1875 fő 1,6 0-14 évesek 525 fő 2,3 A 10-x éves népességből az általános 38 fő 8,4 iskola 1. évfolyamát sem végezte el A 25-x éves népességből egyetemi 39 fő 0,3 főiskolai oklevéllel rendelkező Háztartások száma 565 db 1,3 Foglalkoztatottak 604 fő 1,4 Munkanélküliek 188 fő 3,5 1945 előtt épített lakások 369 db 9,1 Önkormányzati lakások 249 db 16,3 Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálási adatok alapján

A helyzetelemzés az alábbi adatok körére támaszkodva került kidolgozásra: 

Központi Statisztikai Hivatal adatai: akcióterületi adatok esetében elsősorban a 2001. évi népszámlálási adatok, településszintű adatok esetében T-STAR adatbázis, Nagyvárosok belső tagozódása (2003)



Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának nyilvántartásai



Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke által végzett háztartáspanel vizsgálat eredményei4



Az EATT készítése keretében 2010 márciusában végzett kérdőíves felmérés eredményei

4

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008-ban indította el azt a városi kutatássorozatot, melynek célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása. A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az ún. háztartáspanel módszertanát követi. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokról gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. Sajátossága, hogy azonos lakossági mintán, azonos kérdőívvel próbálja feltárni a változásokat, úgy, hogy a kérdezők ugyanazokat a háztartásokat keresik fel meghatározott időközönként. A kutatás kérdőívét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájának munkatársai, valamint a Debreceni Egyetemi Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék oktatói közösen készítették el, figyelembe véve (és részben adaptálva) a nemzetközi és hazai kérdőívmintákat. A kérdőív több nagy blokkban vizsgálta a város lakóinak életkörülményeit. Összességében 1848 értékelhető és feldolgozható kérdőív áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a kutatás során 1848 háztartásra vonatkozóan rendelkezünk információkkal, illetve a háztartásban élők esetében összesen 4866 főről gyűjthettünk adatokat, ami a város teljes lakosságának 4 százaléka. Annak érdekében, hogy a városi térbeli jellemzők és egyenlőtlenségek is mérhetőek legyenek, a várost 14 körzetre osztottuk fel. A városkörzetek kialakításánál arra törekedtünk, hogy az kövesse a város térszerkezetét.


31


4.3.1

Demográfiai helyzet

A város 274,54 km² (2008) területének 0,42%-án elterülő, 1,14 km² kiterjedésű akcióterület népessége a 2001. évi népszámlálás alapján 1 875 fő volt, a város lakosságának 1,6%-a. A legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 1 511 fő él az akcióterületen (118 874 fő Nyíregyházán), ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul. Az akcióterület népsűrűsége 1 325 fő/km2. Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagtól eltérő: a fiatalok aránya magasabb, míg a munkaképes korú lakosság és az idősek aránya alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. Említést érdemel, hogy nemcsak az idős – 65 éves és idősebb korúak –, hanem már a 40-64 évesek népességen belüli aránya is jóval alatta marad az átlagosnak, az alacsonyabb átlagéletkor következtében. 2. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%)

12,0 15,7

17,1 26,2

Nyíregyháza

67,2

Huszártelep

61,9

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Forrás: KSH Népszámlálás adatai alapján

Az öregedési index Huszártelepen a nyíregyházi átlagnál jóval alacsonyabb: az akcióterületen ez az érték 45,8 időskorú/100 gyermekkorú, míg a városi átlag 91,8 időskorú/100 gyermekkorú. A háztartások átlagos létszáma itt a legmagasabb Nyíregyházán belül.

4.3.2

Gazdasági helyzet

A Huszártelep akcióterületen működő vállalkozások száma jelentősen elmarad a terület lakosságarányától: az itt működő 91 vállalkozás csupán 0,4%-a a város összes vállalkozásának (míg a város lakónépességének 1,6%-a él az akcióterületen). 8. táblázat Vállalkozások adatai (db) Nyíregyháza Huszártelep (2008.12.31.) (2002.12.31.) Működő vállalkozások száma 23 197 91 Mezőgazdasági vállalkozások száma 4 930 3 Pénzügyi, gazdasági és ingatlan szolgáltatók száma 7 766 66 Ipari vállalkozások száma 1 153 16 Kiskereskedelmi üzletek száma 3 078 10 Vendéglátóhelyek száma 927 7 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata


32


A Huszártelepi akcióterületen a KSH Cég-Kód-Tár 2009. című kiadványa szerint 23 vállalkozás található (kereskedelmi és szolgáltató kft-k, építőipari, műanyagipari vállalkozások). Az akcióterületen működik többek között a Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt., a Hansa Plastik Műanyagipari Kft (Tó u. 5.), a PET palackokat gyártó PET-Expressz Kft (Huszár tér 6.), valamint a papíralapú csomagolóanyagokat gyártó BOMA Trade Kft (Orgona u. 26). 2008 év végén bezárt az akcióterületen a Berwin Zrt. nyíregyházi ruhagyára (Dália u. 8-10.), amellyel összesen 395 alkalmazott foglalkoztatási jogviszonya szűnt meg. A Berwin 1992ben vásárolta meg a valamikori Elit Ruhagyár nyíregyházi egységét. A szűkebben vett Huszártelepen, a szegregált területen jelenleg egyetlen bolt található, mely ennek következtében monopol helyzetű.

4.3.3

Társadalmi helyzet

Az akcióterület lakóinak végzettség szerinti megoszlása erősen eltér a városi értékektől: az itt élők iskolai végzettsége jóval alacsonyabb a nyíregyházi átlagnál. Huszártelep akcióterületen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városi átlagnak több mint háromszorosa, míg a felsőfokú végzettségűek aránya nagyon alacsony, csupán egykilencede a nyíregyházi átlagnak. 3. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, illetve Huszártelepen 2001-ben (%) 70,0

60,2 54,4

60,0 50,0 40,0 30,0 20,0

19,8

18,1 5,7

10,0

2,1

0,0 Nyíregyháza

Huszártelep, Déli ipartelep városrész

Huszártelep akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Forrás: KSH Népszámlálás

Nyíregyházán belül ebben a városrészben a legmagasabb a 8 osztályt sem végzettek aránya.


33

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 5. térkép A legalább 8 osztályt végzettek aránya a 15 éven felüli lakosság körében Nyíregyházán

Forrás: KSH Nagyvárosok belső tagozódása (2003)

Az akcióterületi lakásokban élők száma magasabb, mint az átlagos magyar háztartásméret (ugyanakkor a 2010. márciusi kérdőíves felmérés eredményei messze nem igazolja azt az előzetes elvárást, hogy a szegregált telepeken élő – többségében roma származású – családokban rendkívül magas a gyermekszám). A város más területein az átlagos háztartásnagyság 2,87 fő, a Huszártelepen 3,33 fő. 4. ábra A háztartások nagysága Nyíregyháza egészén és a Huszártelepen (%)

40 35 30 25 20

Város

15

Huszártelep

10 5 0

1 fős

2 fős

3 fős

4 fős

5 fős

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (Háztartáspanel vizsgálat 2008)

Az akcióterületi lakosság gazdasági aktivitását és szociális helyzetét a következő alfejezetek mutatják be.


34


4.3.4

Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából rendkívül kedvezőtlennek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legalacsonyabb (32,2%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legmagasabb (66,4%) Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is a Huszártelepen a legmagasabb. Az aktív korúak 57%-a gazdaságilag inaktív (rokkantnyugdíjas, gyermekgondozási támogatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesül, valamint egyéb eltartott). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén itt a legmagasabb a városban, a háztartások több mint felében (58,7%) nem él foglalkoztatott személy. 9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, a Huszártelep, Déli ipartelep városrészben, illetve a Huszártelepi akcióterületen 2001-ben (%) Huszártelep, Huszártelep Mutató megnevezése Déli ipartelep Nyíregyháza akcióterület városrész Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 66,4 60,5 45,4 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

47,6

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 32,2 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 58,7 Forrás: KSH Népszámlálás

43,7

13,3

37,3

51,8

55,3

35,5

Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak) nagyon magas, 50,9%, jóval meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárt. A Huszártelep lakónépességén belül a népszámlálási adatok alapján a gazdaságilag nem aktív népesség aránya 68,9%. A telepen élők megélhetési stratégiájára jellemző, hogy a segélyek, támogatások mellett általánosan jelen van az alkalmi munka, illetve a fekete foglalkoztatás. Az élethelyzetükhöz igazodó sajátos kultúrájukból, alacsony iskolai végzettségükből, beszűkült kapcsolati rendszerükből adódóan foglalkoztatásuk általában problémás. Az akcióterületen a munkanélküliség magas szintje jellemző: mind a munkanélküliek aránya, mind a tartós munkanélküliek aránya meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat. A munkanélküliségi ráta 2001-ben az akcióterületen (32,3%) nagymértékben meghaladta a települési átlagot. A városra jellemző munkaerő-piaci tendenciákat tükrözi, hogy az állástalanok közül csak minden negyedikötödik tartós munkanélküli, ennél az akcióterületi adatok rosszabb képet mutatnak: a tartós munkanélküliek aránya 11, 3% volt 2001-ben. A kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok hátterében az alacsony képzettségi szint áll: magas az analfabéták száma, az akcióterületi lakosság 60,2%-a csak általános iskolába járt, míg diplomával mindössze az itt élők 2,1%-a rendelkezik.


35

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 6. térkép A 100 lakosra jutó foglalkoztatottak száma Nyíregyházán

4.3.5

Jövedelmi helyzet

2008-ban Nyíregyháza városában a háztartások havi nettó jövedelmének átlaga 177.000 Ft volt, a medián5 jövedelem 160.000 forint, a minimum érték 20.000 Ft, míg a legmagasabb háztartási nettó jövedelem elérte a 4 millió Ft-ot. 5. ábra A háztartások nettó havi jövedelmeinek eloszlása a város egyes körzeteiben – jövedelmi átlagok, forintban Város

177184

Huszártelep

94333

Újkistelekiszőlő

152914

Hímes

162236

Örökösföld

162774

Jósaváros I.

167575

Bokortanyák

168555

Ókistelekiszőlő

169142

Belváros

178948

Oros

180898

Borbánya

183153

Nyírszőlős

192169

Kertváros

192445

Sóstó

202946

Jósaváros II.

232350

0

50000

100000

150000

200000

250000

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (Háztartáspanel vizsgálat 2008) 5

A medián olyan matematikai középérték, amely két részre osztja a mintát, s amelynél a minta elemek fele kisebb, fele nagyobb, azaz a gyakorisági eloszlást két olyan részre osztja, amely részekbe az értékek 50-50 %-a tartozik. A legfrissebb kutatásokban a jövedelmek esetében gyakrabban használt mutató, mint az átlag.


36


A városkörzetek szerinti eloszlás alapján átlag feletti nettó háztartási jövedelmek mérhetőek 6 városrészben, átlag körüli értékek jellemzik a belvárosi körzetet, és jóval az átlag alatti a Huszártelepet. A háztartások havi nettó összjövedelmét elsődlegesen az olyan mutatók alakítják, mint a háztartásban élők száma, az aktív keresők létszáma, az eltartandók száma, stb., így célszerű a jövedelmi helyzet további elemzésénél az egy főre jutó jövedelmeket figyelembe venni. 6. ábra A háztartások egy főre jutó jövedelmeinek eloszlása a város egyes körzeteiben – jövedelmi átlagok, forintban Város

69552

Huszártelep

31274

Újkistelekiszőlő

55309

Ókistelekiszőlő

55142

Bokortanyák

57916

Örökösföld

58438

Nyírszőlős

64190

Oros

66365

Borbánya

66472

Hímes

68703

Kertváros

71926

Sóstó

74097

Belváros

76384

Jósaváros I.

76768

Jósaváros II.

78513

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

90000


Mivel a háztartásnagyság, az aktív és inaktív keresők száma jelentősen befolyásolja az összjövedelmet, az egy főre jutó jövedelmek alapján egy kissé módosul az egyes körzetek jövedelmi rangsora, ugyanakkor a legkedvezőtlenebb helyzet továbbra is a Huszártelep esetében mérhető. A nyíregyházi háztartások 17,3 százaléka került 2007-ben olyan helyzetbe, hogy nem tudott valamit kifizetni. Ezek jellemzően közüzemi számlák voltak, azon belül is tipikusan a fűtéssel és villannyal kapcsolatos kiadások. A városkörzeteket figyelembe véve szignifikáns eltérések tapasztalhatóak, hiszen vannak olyan városrészek, ahol az átlagnál magasabb azoknak a háztartásoknak a száma és aránya, amelyeknél az elmúlt évben valamilyen pénzzavar fordult elő. A következő ábra adatiból jól látható, hogy ez a típusú pénzzavar dominánsan azokban a körzetekben fordul elő, amelyeknél a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelmek mérhetőek, így a legkedvezőtlenebb helyzetű Huszártelepen, míg a tehetősebb városrészekben nem tipikus a jelenség (függetlenül attól, hogy léteznek ezekben a körzetekben is olyan háztartások, amelyeknél a pénzzavar előfordult). Abban a tekintetben, hogy mit nem tudtak kifizetni, nincs igazán jelentős eltérés, általában minden körzetben a rezsivel kapcsolatos kiadások jelennek meg, azzal a különbséggel, hogy a tehetősebb városrészekben már megjelennek olyan kiadások (pl. közös költség, illeték befizetése), amelyek egyáltalán nem jellemzőek a szegényebb körzetekben.


37

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 7. ábra Háztartások aránya, amelyeknél előfordult 2007-ben, hogy valamit nem tudtak kifizetni (%) 6,2 7,8

Kertváros Jósaváros II

13,9 15,2 15,8 16 17,4 18,6 18,8

Sóstó Hímes Jósaváros I Belváros Oros Bokortanyák Borbánya

21,7 22,6

Nyírszőlős Újkistelekiszőlő

27,1

Örökösföld

30

Ókistelekiszőlő

47,6

Huszártelep

0

10

20

30

40

50


Huszártelepen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző, a vonatkozó mutatók értéke meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat: 

Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt – ez az érték az akcióterületen 27,1%



Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) – az akcióterületen a városi átlag 7,5-szerese a mutató értéke

A szociális támogatások lakosságarányos számát figyelembe véve elmondható, hogy mind a szociális segélyben / támogatásban részesülők száma, mind a segélyek / támogatások összege meghaladja a városi átlagot. 10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2009-ben Abszolút érték Nyíregyháza Rendszeres szociális segélyben fő részesülők száma Rendszeres szociális segély összege Ft Lakásfenntartási támogatásban fő részesülők száma Rendszeres gyermekvédelmi fő támogatásban részesülők száma Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (rendszeres szociális segély, db lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás)

Huszártelep akcióterület

Ezer lakosra jutó lakosságarányos érték Huszártelep Nyíregyháza akcióterület

192

86

1,6

55,3

176 952 308

21 842 835

1 488 570

14 055 878

4 233

150

35,6

99,3

4 650

436

39,1

280,6

11 119

745

93,5

493,1

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata


38


A Huszártelepen a segédmunka, betanított munka, a mezőgazdasági fizikai munka, és részben a szakmunka végzése jellemző – olyan típusú munkavégzési formákban, mint pl. varrodai dolgozó, raktáros (Háztartáspanel vizsgálat 2008). 8. ábra Az egyes jövedelemtípusok jellemzői – Munkavégzéshez kötődő jövedelemtípusok (%) 70 60 50 40 Város

30

Huszártelep

20 10 0 Főállású alkalmazotti jövedelem

Alkalmi munka

Közmunka, közhasznú munka

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (Háztartáspanel vizsgálat 2008) 9. ábra Az egyes jövedelemtípusok jellemzői – Szociális transzferek (%) Árvaellátás Rokkant nyugdíj Özvegyi nyugdíj,járadék Munkanélküli járadék

Huszártelep Város

GYED,GYES Nyugdíj Önkormányzati segélyek Családi pótlék 0

10

20

30

40

50

60

70

80

* A közfoglalkoztatási program 2009. január 1-től indult, az ábra ezt megelőző időre vonatkozó jellemzőket szemlélteti


A Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának adatai szerint a Huszártelepen 2009-ben aktív korúak ellátásában 143 fő részesült, rendszeres gyermekvédelmi támogatás 306 gyermeknek (125 családban) került megállapításra. A rendelkezésre állási támogatásban részesülők a közfoglalkoztatás keretében közcélú, közhasznú munka végzésben vehetnek részt. A közfoglalkoztatást a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft szervezi a város területén. Adataik szerint a Huszár lakótelepen élők közül 73 fő közcélú foglalkoztatás, 1 fő közhasznú foglalkoztatásban vett


39


részt 2009. évben. A város területén évi szinten 1000 fő (havi átlagban 500 fő) közfoglalkoztatása valósult meg.

4.3.6

Környezeti állapot

A Huszártelepi akcióterület egy része korábban laktanyaként funkcionált, így a Huszártelep építészete korban és stílusban viszonylag egységes, az épületek elrendezése azonban – hasonlóan a lakottságukhoz – zsúfolt. Ezzel némiképp kontrasztban áll a nagy és rendezetlen központi üres terület. A településrendezési terv alapján az akcióterület központi része a településközponti vegyes zóna, néhány utcája kertvárosias lakóterület, déli része falusias lakózóna kategóriába tartozik, néhány terület gazdasági funkciót tölt be (kereskedelmi szolgáltató zóna és egyéb ipari zóna), ezen kívül az akcióterület egy része – a Bottyán laktanya területe – a honvédelmi és belbiztonsági zóna kategóriába tartozik. Az akcióterület fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza. Helyi vagy országos műemléki védettség alatt álló épület nincs az akcióterületen. A városrész zöldterületi rendszere (80 0000 m²) hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. Ezen az állapoton nagymértékben javítana a városrész rendezetlen környezetének megújítása, amely jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. A rekreációs és közösségi funkciókat szolgálja a Huszártelepen található egyetlen sportpálya, melynek felújítása szükséges. Az akcióterületen számos önkormányzati ingatlan található. 11. táblázat Önkormányzati ingatlanok a huszártelepi akcióterületen Becsült érték Szám (db) Terület (m²) (ezer Ft) forgalomképes 27 107 586 1 223 826 korlátozottan forgalomképes 4 17 241 291 185 forgalomképtelen 24 75 628 456 575 lakások 304 17 742 759 657 intézmények 3 10 323 289 435 közterületek 24 75 628 456 575 egyéb 1 6 918 11 750 Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, szociális bérlakás. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül a bölcsőde, óvoda és az idősek klubja műszaki állapota nem megfelelő (részletesen lásd a „Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota” alfejezetben). A lakásállomány részletes bemutatását a „Lakáshelyzet” című alfejezet tartalmazza.

4.3.7

Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások az 1990-es évek elejétől biztosítottak a telepen élők számára. A szolgáltatások jelentős része közvetlenül, a telepen nyitva álló helyiségben igénybe vehető. Szorosan a szociális és gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódik a védőnői hálózat, amely évtizedek óta kiépült Nyíregyháza város területén, különös figyelmet fordítva elsősorban azokra az anyákra és gyermekeikre, akik veszélyeztetve vannak külső vagy belső körülmények által. Különösen igaz ez a Huszár telepen élők esetében. A védőnők jelenleg otthonukban látogatják meg a gyermekeket és családokat, az akcióterületen nincs egy állandó helyiség, ahol a szolgáltatás elérhető lenne.


40


A telepen évtizedek óta működik az önkormányzati fenntartású bölcsőde, mint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító gyermekvédelmi intézmény. A bölcsődéskor hatásai meghatározóak a későbbi életkorban és az óvodai élet konfliktusait is jelentősen redukálják. A gyerekek tanítása, nevelése játékos formában és a fokozatosság elvét betartva történik. A bölcsődei munka eredményeként a szülők szemlélete is folyamatosan változik. Szintén a gyermekvédelem rendszerébe tartozik a gyermekjóléti szolgáltatás, mint alapellátás. Már 1997-től, a Gyermekvédelmi törvény megszületése óta működik a telepen ez az ellátási forma. Feladata nagyon sokrétű, a roma lakosság szempontjából azonban kiemelkedő a prevenció, a szabadidős tevékenységek, közösségi programok szervezése, ezenkívül a gyermekek veszélyeztetettségének megakadályozása, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a családok alkalmassá tétele a gyermekek gondozására, együttműködés más szociális és egészségügyi intézményekkel, szolgáltatásokkal. Alternatív napközbeni ellátást végez a telepen a Periféria Egyesület. 1999-től működteti a Huszártelepi roma gyermekekre irányuló esélyegyenlőségi programját, melynek keretében a célcsoport körében előforduló problémákat csoportos és egyéni foglalkozásokkal komplex módon kezelik. A családsegítés 1993-tól működik a telepen. Az elmúlt, több mint 10 év alatt többféle formában (önkormányzati, egyesületi keretek között, alapítványi fenntartásban) végezte tevékenységét a Családsegítő Szolgálat, de minden szervezeti probléma ellenére folyamatos volt az ellátás. Jelenleg a Human-Net Alapítvány végzi a családsegítést, futtat több programot a telepen élők problémáinak kezelése érdekében. A Szocio East Egyesület adósságkezelési szolgáltatást nyújt a telepen élő, díjhátralékkal küzdő személyek számára. Ezen ellátás az 1993. évi III. törvényben szabályozott természetbeni ellátás, amely egyrészt az adósságcsökkentési támogatásból, másrészt adósságkezelési tanácsadásból áll. Ezt a tevékenységet szoros együttműködésben végzi az Egyesület az Önkormányzat Szociális Osztályával. Ezenkívül az Egyesület Teleházat működtet a telepen. A telepen élő idős lakosság számára nyújt segítséget illetve biztosítja a szabadidő hasznos eltöltését a Szociális Gondozási Központ által nyújtott házi segítségnyújtás és a nappali ellátás (idősek klubja). A Huszártelepen 2009 decemberében adták át a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központot, amely egykori általános iskola épületében jött létre. A korábban kizárólag roma gyermekek által látogatott 13. számú általános iskolát a város bezárta, a további szegregációt megelőzve jelenleg iskolabusszal hordják a tanulókat a város különböző iskoláiba. A Huszárvár épületét a Humán-Net Alapítvány üzemelteti, és egyúttal helyben ellátja a telepen a családsegítő szolgáltatást. A Huszárvárban helyet kapott a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Periféria Egyesület és a Gyermekjóléti Központ egysége is, mely gyermekjóléti szolgáltatást helyben biztosítja a telepen élők számára. Az épület emellett olyan projekteknek is helyet biztosít, amelyek a romák társadalmi integrációját segítik elő. Az intézmény célja a társadalmi integráció, éppen ezért az iskolásoknak tanodát alakítottak ki benne és a szabadidő hasznos eltöltéséhez számos lehetőséget biztosítanak, például táncházat. A Huszártelepen működik óvoda, a Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai Telephelye.


41

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Oktatás Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai Telephelye Dália utca 1. Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ Huszár tér 5.  Humán-net Alapítvány  Gyermekjóléti Központ Szociális  Cigány Kisebbségi Önkormányzat szolgáltatások  Periféria Egyesület Napsugár Bölcsőde Dália utca 1. Idősek Klubja Dália utca 1.

Az akcióterületen egy épületben működő óvoda, bölcsőde és idősek klubja épületének külső energiahatékonysági felújítása indokolt.

4.3.8

Közbiztonság

Huszártelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol alacsony a lakosság biztonságérzete. Jellemző az uzsorásoktól, futtatóktól való félelem – a 2010. márciusi kérdőíves felmérés eredményei szerint a megkérdezettek negyede állandó félelemben él a telep bűnözői miatt. Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, a családgondozói munka során a dolgozók rendszeresen találkoznak a prostitúció, a kamatos pénz, kisebb-nagyobb betörések, lopások és a testi sértések problémáival, így a különböző súlyú bűncselekmények jelen vannak a telep mindennapi életében. 13. táblázat Közbiztonsági adatok 2009 Mértékegység Ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma Bűnelkövetők száma Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma

Nyíregyháza

Huszártelep

db

9 070

42

db

8 345

44

db

420

1

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az akcióterületen a bűnelkövetők száma 2009-ben 44 fő volt, miközben a Nyíregyházán összesen 8 345 bűnelkövetőt tartottak nyilván. Az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma 2009-ben 42 db volt. Huszártelep bűnügyileg nem frekventált terület, az átlagosnál itt sincs több bűncselekmény. A rendőri intézkedések gyakorisága ezen a területen hasonló, mint a város többi részén. Jellemző azonban, hogy a családon belüli nézeteltérés, valamint az italozásból származó tettek rendezésére itt gyakoribb a rendőri intézkedés szükségessége.

4.4 4.4.1

Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása Közlekedés

A huszártelepi akcióterületet egyik oldalról vasútvonalak választják el a nagykörúttól, többi oldalát az alábbi utcák határolják: Tó utca – Simai út – Bottyán János utca.


42


Az akcióterületen belül egyes útszakaszok állapota nem megfelelő, a csapadékvíz elvezetés több helyen nem megoldott, a lakóépületek mellett sok helyen földutak húzódnak. Az úthálózat felújítása elengedhetetlen fontosságú. Nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy az akcióterületen jelentős mértékű átmenő forgalom halad át, az óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épülete mellett, valamint a szociális és kulturális funkciókat betöltő Huszárvár közösségi épülete közelében. A jelenlegi balesetveszélyes állapot megszüntetését egy elkerülő, tehermentesítő út kialakítása tenné lehetővé. 14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője Huszártelep Mértékegység akcióterület m 0 Kerékpárút hossza m 3 954 Gyűjtőutak hossza Kiszolgáló és lakóutak hossza m 3 826 Fizető parkolóhelyek száma db 0 Ingyenes parkolóhelyek száma db 0 Kerékpártárolók száma db 0 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

A terület tömegközlekedési kapcsolata egy ritkán közlekedő helyi buszjárattal (23-as buszjárat) biztosított, hiányzik a közeli nagykörúttal való közúti összeköttetés, amely fokozza a térbeli elkülönülést, területi szegregációt.

4.4.2

Közműhálózat értékelése

Huszártelep infrastrukturális fejlettsége jónak mondható: kiépített vezetékes ívó víz, gáz, villany és csatornahálózat van, ugyanakkor a közüzemi tartozások miatt sok lakásban nem hozzáférhetőek egyes szolgáltatások. A lakásokban helységenként egyedileg fűtik a szobákat. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az akcióterület érintett területein az általa üzemeltett közműveken az elmúlt években több helyen is végzett felújításokat, hálózat bővítéseket (Gyöngy u., Gyöngy köz, Tó u.). A közeljövőben üzembiztonság javító beruházásokat terveznek a Huszártelep Dália u., Viola u. körzetekben (szigetelőcserék, szórványos oszlopcsere). A többi helyen a közművek állapota jelenleg megfelel a térség biztonságos ellátásához, öt éven belül előreláthatólag rekonstrukciót nem terveznek. Huszártelepen 2005-ben valósult meg ivóvízhálózat bővítés (Muskátli u., Simai u.), 20042005-ben szennyvízhálózat bővítése (Muskátli köz, Muskátli utca, Orgona köz, Pálma utca). A Nyírségvíz Zrt. vízellátási ágazatának tájékoztatása szerint az akcióterület jelenleg kialakított utcáinak vízellátása biztosított. Közüzemi ellátó gerincvezeték vonatkozásában hiány a Tó utcán jelentkezik, itt a déli irányból feljövő gerincvezeték meghosszabbítására lenne szükség északi irányba mintegy 600 fm hosszban (D110 dimenzióval). Kapacitás oldalról a terület ellátottsága kedvező, északi irányból DN300-as, déli oldalról DN600 ivóvíz gerinc öleli körbe. A DN 600 vezeték jelenleg nem közterületen halad, ezért az itt tervezett telekalakításoknál a vezeték 6-6 m-es védősávjának biztosítására tekintettel kell lenni. A terület vízhálózati állapota vegyes képet mutat, a Guszev köz és Simai út közé eső területen lévő vízhálózat fiatal KPE ill. PVC anyagú. A Bottyán utca és Guszev köz közti északi területen a vezeték átlagos életkora 30-35 év. Ez a várható élettartam fele. Ezen a területen a problémát a horganyzott bekötések jelentik.


43


A Dália, Viola utcák vonatkozásában a bekötővezeték KPe anyagúra történő cseréje megtörtént, hasonló rekonstrukció szükséges az Orgona utca, Orgona köz, Muskátli köz és Guszev köz vonatkozásában. A felsoroltakon túl szükséges a jelenleg magánterületen észak-dél irányba áthaladó Viola és Dália utcák nyugati végét összekötő vezeték közterületre történő áthelyezését (265 m, D110). A szennyvízcsatornák jelenlegi állapota kielégítő, rekonstrukciós igény a társaság által üzemeltetett szennyvízcsatornákkal kapcsolatosan nincs. A Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetése és tisztítási programja tartalmaz a terület határain (Tó utca, Simai u.) hálózatbővítéseket is, melyek a városrehabilitáció idejéig valószínűsíthetően elkészülnek. További egyeztetések szükségesek a rehabilitációs program előrehaladásával. A Huszártelepi akcióterületen a közvilágítási fényforrások száma 196 db. A területen 1 db nyilvános távbeszélő-állomás található.

4.4.3

Lakáshelyzet

A Huszártelepi akcióterületen összesen 448 db lakás található 176 lakóépületben (2010. január), a lakások kétharmada (303 db) önkormányzati tulajdonú lakás. Itt található a nyíregyházi 2 001 db önkormányzati lakás 15,14 %-a. Ebben a városrészben a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya. Az önkormányzat ezért lakáspolitikáját, valamint ingatlanbefektetési politikáját úgy alakítja, hogy azok semmilyen körülmények között ne járuljanak hozzá a Huszártelepen kialakult szegregátum területi bővüléséhez és/vagy lakosságának növekedéséhez, hanem lehetőség szerint e politikáknak a lakosság szegregáltságának oldását, a szegregáltan élő lakosság számának csökkenését kell elősegíteniük. 7. térkép Önkormányzati lakások aránya Nyíregyházán

A volt huszár laktanya területén található egykori istállóépületekben egy lakás jellemzően egy szobát foglal magában, míg a huszárlaktanya emeletes legénységi épületeiben nagyobb, többszobás lakások is vannak. A lakások alapterülete 36 és 42 négyzetméter


44


közötti, ezek a lakások 1945 előtt épültek. A szociális bérlakások jelentős része felújításra szorul. 8. térkép A 100 lakásra jutó komfort nélküli lakások száma Nyíregyházán

A 2008 évi Háztartáspanel felmérései szerint a Huszártelepen a lakások 71 %-a 1 szobás (más körzetben 4,2%), 19 %-a 2 szobás (más körzetben 36,9 %), 4,8 %-a 2,5 szobás (más körzetben 1,4%), 4,8 %-a 3 szobás (más körzetben 37,4 %). A Huszártelepen a lakások 19 százalékában nincs víz, 26,3 százalékában nincs melegvíz, 10,5 százalékában nincs vízöblítéses WC, illetve fürdő, vagy zuhanyozó. A fűtés egyedi. 10. ábra A napi életvitelt nehezítő lakáshibák legfontosabb típusai %

60 50 40 Város

30

Huszártelep

20 10 0 Dohos

Vizes,gombás

Sötét

Rossz levegőjű


A háztartások felszereltségét vizsgálva megállapítható, hogy a Huszártelepi lakások felszereltsége minden eszköz esetében elmarad a városi átlagtól. Vannak kisebb felszereltségbeli különbségek (színes televízió, hűtőszekrény, mosógép, mobiltelefon),


45


nagyobb különbségek (mikrohullámú sütő, DVD lejátszó, házimozi rendszer) és jelentős különbségek (digitális fényképezőgép, internet hozzáférés, számítógép, személygépkocsi). A telepen található 8 darab emeletes és 16 földszintes épületben található önkormányzati bérlakásoknak mindössze 4,8%-a összkomfortos, 89,8%-a komfortos és 5,4%-a félkomfortos. A felújítások ellenére a lakások közel kétharmada rossz állapotú. A lakások infrastrukturális ellátottsága elmarad a nyíregyházi átlagtól különösen a szennyvízcsatorna tekintetében. A lakók jelentős része díjhátralékai miatt nem tudja használni az elérhető infrastruktúrát sem. A 2010. márciusban végzett kérdőíves felmérés eredményei szerint rendkívül rosszak a lakások mutatói. Az átlagos lakásméret 46 m2, miközben a megkérdezettek fele 42 m2-nél kisebb alapterületű lakásokban él. Ez azt jelenti, hogy a felmérés szerinti átlagos családnagyság mellett egy családtagra (függetlenül attól, hogy felnőttről, vagy gyermekről beszélünk) éppen 10 m2 jut, az összes helységet beleszámítva. A lakások zöme (72,9 %) egyszobás – ebben az egyetlen szobában élik mindennapjaikat a felnőttek, pihennek, tanulnak és játszanak a gyermekek. Elkülönülésre, intimitásra, a zavartalan környezet kialakítására a telep lakóinak esélyük sincsen, és ez jellemző visszásságokat okoz például a gyermekek tanulmányi eredményében, vagy a szocializációjukban – csupa olyan viselkedési jellegzetességhez vezet, melyek miatt a telepi gyermekek „külsős” környezete nem a gyermekek körülményeit, hanem magukat a gyermekeket okolja. Az elmúlt években, évtizedekben megtörtént néhány lakóház felújítása (lásd „Megelőző városrehabilitációs fejlesztések” fejezet), ám az épületek kora és szerkezeti állapota, valamint a felújítással nyerhető energiamegtakarítás egyaránt a telepi lakások rehabilitációját sürgetik. A felújítandó lakóépületek műszaki, esztétikai állapotára jellemző, hogy az épületek vagy alápincézetlenek vagy részben alápincézettek, többségében földszintes, magastetős kialakításúak. Az épületek tömör tégla elemekből készültek. Födémszerkezetük „POROSZSÜVEG” acélgerendás födém, tetőszerkezetük hagyományos fűrészelt szarufás fa ácsszerkezet, tetőfedésük szabvány kiselemes palafedés. Kéményük tégla szerkezetű, egyedi kályhafűtések égéstermékeinek elvezetésére szolgál. Homlokzatuk kőporos vakolat, a lábazati részen tégla illetve cementvakolat. Az előlépcsők tégla tartószerkezetűek beton járófelülettel és lépcsőfokokkal. A külső nyílászárók hagyományos gerébtokos ablakok szárnyanként egyrétegű üvegezéssel és ajtók. A lefolyó-és ereszcsatornák horganyzott acéllemezből készültek. Az épültek állagára jellemző, hogy a teherhordó falazatok és födémek statikailag állékonyak, szerkezeti hibájuk nincs – leszámítva, hogy egy-két csatorna következtében áztatott sarkon pár tégla vagy kő lábazati elem kimorzsolódott, ezek visszajavítás után megfelelőek. A tetőszerkezet faanyaga megfelelő, kivéve a tartósan beázott helyeken, ahol korhadásnak indult. A fa szerkezetek részleges cseréjével a probléma elhárítható. A tetőfedések elavultak több helyen átengedik a csapadékot. Teljes cseréjük indokolt. A kémények több helyen fagykárt szenvedtek, illetve a használt nem megfelelő tüzelő anyagok alkalmazása miatt károsodtak. A padlásfödémtől indulva szükséges a felújításuk Szükséges a villámhárító rendszer teljes újrakészítése. Az ereszcsatorna rendszerek a javított helyek kivételével lyukasak, elcsavarodottak, illesztésük hibás, a lefolyócsövek sok helyen hiányoznak. Teljes cseréjük indokolt. A homlokzatokon csak mutatóban van vakolat, a téglafalazat szinte mindenhol kilátszik. Az egész felületet meg kell takarítani, majd új homlokzatképzéssel kell ellátni. Az előlépcsők részben megsüllyedtek, illetve kifagytak a tégla tartószerkezetek. Az acél korlátok részben hiányoznak, illetve stabilitásukat vesztették. A lépcsőket megfelelő fagyhatár alá történő alapozással együtt újra kell építeni, és új korlátokat kell készíteni. Az állagmegóvás érdekében érdemes lenne előtetőket alkalmazni a lépcsők felé.


46


A külső nyílászáró szerkezetek karbantartás-hiányosak, illesztésük rossz, korhadnak, vasalataik nem működnek, sok esetben törött vagy hiányos az üvegezésük, párkányaik hiányoznak. Teljes cseréjük indokolt. A lakások energetikai jellemzői kedvezőtlenek, azok hőszigeteléssel és nyílászáró cserével jelentősen javíthatóak. Fűtési módok: A felújítandó lakások fűtése jelenleg egyedi szilárd tüzelésű berendezések alkalmazásával van megoldva. Egy-egy tüzelő berendezés fűti a lakószobát, illetve a konyha helyiséget, mely berendezés főzési célokat is szolgál. A berendezések kettesével vannak bekötve a tégla szerkezetű kéményekbe, melyek a tetőkön keresztül vezetik ki a füstgázokat. A lakáshelyzet és lakhatási problémák alátámasztják a fejlesztések szükségességét.

4.4.4

Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis Erősségek

Gyengeségek

 A városrész növekvő természetes szaporodással jellemezhető

 Jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság aránya

 Számos szociális szolgáltatás elérhető az akcióterületen

 A lakosság gazdasági aktivitása alacsony  Magas a munkanélküliségi ráta  A lakosság képzettségi szintje rendkívül alacsony  A Huszártelep társadalmi és közlekedési szempontból is szegregált  Balesetveszélyes közlekedési helyzet a telep nagy átmenő forgalma következtében  A telepszerű utcákban a lakásállomány jelentős része alacsony komfortfokozatú  Az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő  A közbiztonsági helyzet nem megfelelő

Lehetőségek  A támogatási források elnyerésével megvalósul a városrész szociális rehabilitációja és a lakosság társadalmi reintegrációja  Civil szervezetek megerősödése, szerepének felértékelődése  Többfunkciós közösségi terek iránti igény növekedése


Veszélyek  A támogatási források hiányában a városrész leszakadása tovább folytatódik  Foglalkoztatási és munkahely-teremtési programok hiányában nő a munkanélküliség, romlik a közbiztonság  Elmarad a nyugati elkerülő út kiépítése

47


4.5

Funkcióelemzés

A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti bontásban), és azok hatókörét. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt a Huszártelepi akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be, azonban az itt található lakóépületek felújításra szorulnak. A funkciók számbavétele alapján megállapítható, az akcióterületen megtalálható funkciók hatóköre csupán az akcióterületre terjed ki, megyei, regionális, országos vagy nemzetközi hatókörű funkció a Huszártelepen nem található. 15. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók

Nemzetközi / Országos

Gazdasági funkciók Közlekedési, távközlési funkciók

Közösségi funkciók

Megyei / Regionális

Mikroregionális         

kiskereskedelmi üzlet vendéglátó egység zárt közcsatorna-hálózat közüzemi vízhálózat tömegközlekedés nyilvános telefon sportpálya zöldterületek Huszárvár szociokulturális

szolgáltató központ Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók

 egyházközösség  cigány kisebbségi önkormányzat     

bölcsőde óvoda idősek klubja családsegítő szolgáltatás gyermekjóléti központ

A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet az oktatási szintnek megfelelő: a huszártelepi bölcsődébe, óvodába elsősorban az akcióterületen és annak közvetlen környezetében élő gyermekek járnak. Az épület állapota korszerűtlen, külső felújításra szorul. Általános iskola már nem működik az akcióterületen, mivel a városrész szegregált általános iskoláját 2007-ben bezárták, így a városrészben élő iskoláskorúak más városrészek jobb minőségű oktatást biztosító általános iskoláiban tanulnak, számukra az iskolákba való eljutás szervezett közlekedéssel megoldott. A huszártelepi szociális városrehabilitációs akcióterületen – annak jellegéből adódóan – számos funkció nem található meg, ezek közül az állami, hatósági, közművelődési funkciókat az itt élők a belvárosban vehetik igénybe, míg posta, vasútállomás és távolsági buszállomás az akcióterület szomszédságában található. A hiányzó közösségi funkciók egy része – egészségügyi, munkaügyi, jogi, vállalkozói tanácsadás – a városrehabilitáció keretében megvalósítani tervezett nonprofit szolgáltató helyiségek kialakításával biztosítható. Funkcióhiány azonosítható a közterületek, zöldfelületek minősége terén: a zöldterületi rendszer hiányos, nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. További funkcióhiányt jelent a játszóterek hiánya, ennek pótlására az akcióterületi beavatkozás lehetőséget teremt. Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának a huszártelepi akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése – a városrész társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása a


48


lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával, ami magában foglalja a lakófunkciók, közszféra funkciók, városi és gazdasági funkciók erősítését – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A funkcióelemzés keretében megállapított funkcióhiányok pótlására az akcióterületi terv lehetőségeket teremt: a szociális városrehabilitációs pályázat keretében a projektgazda ezen hiányosságok felszámolását tűzi ki céljául.

4.6

Tulajdonviszonyok értékelése

A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének bemutatása az akcióterületen. A Huszártelepi akcióterületen a pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések mindegyike 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint. 9. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen

16. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Ingatlan Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai Telephelye, Napsugár Bölcsőde, Idősek Klubja közös épülete Nonprofit szolgáltató helyiségeknek helyet adó épület

Helyrajzi szám 8096/1 8087 8080 8078 8076 8074 8072 8071/2

Cím Huszár tér 2/a. Huszár tér 7. Dália utca 3. Dália utca 5. Dália utca 7. Dália utca 9. Dália utca 11. Dália utca 13.

Tulajdonviszony önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati

8083

Dália utca 1.

önkormányzati

8074

Dália utca 9.

önkormányzati


49

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Ssz.

11.

Ingatlan

Akcióterületi közterületek

Helyrajzi szám

Cím

Tulajdonviszony

8091/1, 8086, 8095, 8111, 8084, 8073, 8075, 8077, 8079, 8081

Viola utca, Viola utca – Orgona utca összekötő út, Bottyán J. utca és Dália utca közötti utak

önkormányzati

A fejlesztések keretében tervezett konkrét tevékenységeket az „5. Fejlesztési célok és beavatkozások” fejezet mutatja be részletesen. A Huszártelepi akcióterületen a fejlesztéssel nem érintett önkormányzati, magán és állami tulajdonú ingatlanok találhatóak.

ingatlanok

között

10. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai

Az akcióterületen számos önkormányzati tulajdonú ingatlan található, ezek jellemzően közterületek, lakóépületek és közintézmények. Az akcióterület kertvárosias és falusias lakóterületein magántulajdonú lakóingatlanok helyezkednek el, míg néhány terület gazdasági funkciót tölt be (kereskedelmi szolgáltató zóna és egyéb ipari zóna), jellemzően magántulajdonú ingatlanokkal. Állami tulajdonú terület a vízmű, vasút központ, néhány út és épület, valamint a Bottyán laktanya területe.


50


4.7

A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése

Az akcióterület sajátosságaiból adódóan a szociális városrehabilitáció keretében fejlesztéssel érintett valamennyi ingatlan tulajdonosa Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi szoros partnerségben az érintett városi, illetve akcióterületi szervezetekkel. Az együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakára egyaránt kiterjed. Az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 17. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában Szervezet





 NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.





 Nyíregyházi



Távhőszolgáltató Kft.

 TIGÁZ-DSO

Földgázelosztó Kft.

 Nyírségvíz Zrt.  EON Tiszántúli

Áramszolgáltató Zrt.



Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban elképzelések a fejlesztendő közterek  a megújított közterek kialakításához szakmai és fenntartása, városképi szempontból gondozása, fejlesztési szükségletek karbantartás, javítás, meghatározása, az pótlás, csere  a cég – a 2003. évi akcióterületen található CXXIX. törvény  felújított önkormányzati előírásainak önkormányzati lakóingatlanok közötti betartásával – részt tulajdonú rangsorolás felújítás vehet a közterek és lakóingatlanok céljából parkok megújításában fenntartása, az akcióterületi vízi és karbantartása  részvétel a közvilágítási közművek megvalósításában, a  a cég hatáskörébe állapotának értékelése, a fejlesztés nyomontartozó közművek kapcsolódó fejlesztési követésében fenntartása, szükségletek, lehetőségek karbantartása, feltárása szükség esetén a beruházáshoz javítása, pótlása, szükséges közműfejcseréje lesztések tervezése, előkészítése  a cégek – a 2003. évi az akcióterületi közművek CXXIX. törvény és a állapotának értékelése, a  a cégek hatáskörébe 16/2006. MeHVM-PM kapcsolódó fejlesztési tartozó közművek együttes rendelet szükségletek, lehetőségek fenntartása, közműberuházásra feltárása karbantartása, vonatkozó előírásainak szükség esetén a beruházáshoz betartásával – részt javítása, pótlása, szükséges közműfejvehetnek az cseréje lesztések tervezése, akcióterületi előkészítése közműfejlesztésekben

 Soft elemek megvalósításában résztvevő partnerek Humán-Net alapítvány Gyermekjóléti központ Szabolcs-SzatmárBereg megyei Rendőrfőkapitányság Periféria Egyesület Egyéb szervezetek

 Város-Kép Nonprofit Kft.

 humán jellegű fejlesztési szükségletek meghatározása az akcióterületen

 részvétel a soft elemek megvalósításában, a fejlesztés nyomonkövetésében  lakosság aktivizálása

 rendezvények, programok szervezése a megújított közterületeken

 a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás legfontosabb eseményeiről Nyíregyháza nyomtatott és elektronikus sajtótermékein keresztül


51


Az ingatlanfejlesztési szándékok keretében – az akcióterület sajátosságaiból adódóan – elsősorban a közösségi jellegű beruházások megvalósítása várható, míg lakossági és az üzleti célú fejlesztési elképzelések nem ismertek. A lakosság részéről az élénkülő közösségi életnek köszönhetően az akcióterületen élők aktívabb társadalmi részvétele várható A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, bevonhatóságáról az „5.9. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez” fejezet nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.

4.8

Piaci igények, lehetőségek felmérése

A huszártelepi akcióterületi ingatlanok többsége önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlan, illetve középület, ezért az ingatlanárak vizsgálata ezen a területen nem releváns. Az akcióterület Nyíregyháza legnagyobb szegregált területe, ahol a tervezett beavatkozások valós szükségleteken alapulnak, a fejlesztések iránt valós kereslet mutatkozik. A felújítandó 82 szociális bérlakás, a felújítandó középületben működő intézmények – bölcsőde, óvoda, idősek klubja – kihasználtsága jelenleg, és a tervezett felújítások megvalósítása után hosszú távon is biztosított. A közterületek, utak megújítása és a nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása hiánypótló szerepet tölt be, a kapcsolódó soft tevékenységek megvalósítása valós igényeken alapul. A fejlesztések nem jövedelemtermelő ingatlanokat érintenek. Az akcióterületen élő lakosok és az érintett szervezetek fejlesztések iránti igényeinek felmérése a partnerségi egyeztetések (tájékoztatók, fórumok és kérdőíves felmérések) keretében történt meg (erről részletesebben lásd az „5.14. Partnerségi egyeztetések” fejezetet.) A felmérések eredményei a Mellékletek között találhatóak.


52


5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai

5.1

A szociális városrehabilitáció céljainak meghatározásához elengedhetetlen a háttérben meghúzódó szükségletek és problémák rendszerezése. Erre lehetőséget kínál a problémafa, amely az akcióterület gyengeségeit rendezi logikai, ok-okozati összefüggésbe. A gyengeségek közti logikai kapcsolat egy központi problémában öltött testet a problémaelemzés során, ez pedig a Huszártelep évtizedek óta tartó társadalmigazdasági leszakadása a város többi részétől, aminek hátterében a telepszerű városrész kedvezőtlen élet- és lakáskörülményei állnak. Ennek okai sokfélék, de alapvetően négy csoportba rendezhetők – ezekre reagálhatnak a tervezett beavatkozások. 

A városrészben a településszerkezet történelmi változásai miatt kiemelten magas az önkormányzati tulajdonú, leromlott állapotú lakások aránya, amelyeket a rászorulók szociális bérlakásként vehetnek igénybe. Mindez az alacsony képzettséggel és gazdasági aktivitással jellemezhető lakosság koncentrációját eredményezi, ami egyfajta spirális hatásként tovább mélyíti a városrész társadalmi szegregációját.



A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság számára nyújtott humán szolgáltatások minősége és mennyisége – az elmúlt időszak jelentős fejlesztései ellenére – továbbra sem megfelelő, egyrészt az érintett intézményi épületek infrastrukturális problémái miatt, másrészt az elérhető közösségfejlesztő, felzárkóztató programok alacsony száma miatt.



A Huszártelep fizikai szempontból szegregált, mivel a vasútállomás és az oda vezető vasútvonalak elzárják a város központi magjától, közvetlen közúti összeköttetés ebbe az irányba nem vezet.



A Huszártelep infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő, amely megmutatkozik a burkolatlan utak magas arányában, a közüzemi hálózatok hiányosságaiban és a funkció nélküli közterek alacsony minőségében.

A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes projektelemek szükségességét vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett lakóépületek, intézmények és közterületek műszaki állapota is előtérbe kerül, ami a pénzügyi és környezeti fenntarthatóságot is kedvezőtlenül befolyásolja. Kiemelten fontos a telep lakosságának megfelelő szociális ellátása – mind a számukra nyújtott szolgáltatások, mind a pénzbeli támogatások szempontjából.


53

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 11. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa A Huszártelep tartós társadalmi-gazdasági leszakadása Lakosság társadalmi leszakadása

Rossz élet- és lakáskörülmények

Humán szolgáltatások kínálata részben hiányos

Korlátozott pénzügyi erőforrások a lakások karbantartására

Hátrányos helyzetű lakosság magas koncentrációja

Közösségfejlesztő, felzárkóztató programok hiánya

Egyes intézmények elavult műszaki állapota

Nem megfelelő közbiztonság

Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások rossz minősége

A közterületek alulhasznosítottak, nem működnek valódi közösségi térként

A Huszártelepen élők tulajdonosi szemléletének hiánya

Közlekedési szempontból szegregált helyzet

Közüzemi és infrastrukturális hiányosságok

Kevés és leromlott állapotú köztér

A szociális városrehabilitáció célkitűzései a problémafa tükörképeként értelmezendő célfa segítségével ábrázolhatóak. A célfa a kapcsolódó indikátorokkal együtt a fejlesztések eredményeként elért jövőbeli célállapotot is rögzíti. 12. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása Lakosság társadalmi felzárkózása

A lakások karbantartása költséghatékonyabb

Humán szolgáltatások megfelelő kínálata

Hátrányos helyzetű lakosság alacsonyabb aránya

Közösségfejlesztő, felzárkóztató programok működése

Javuló élet- és lakáskörülmények

Intézmények műszaki állapota jó

Javuló közbiztonság

Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások magas minősége


Jobb közlekedési elérhetőség

A közterületek valódi közösségi térként működnek A Huszártelepen élők tulajdonosi szemlélete erősödik

Közüzemi és infrastrukturális hálózatok kiépültek

A közterületek állapota megfelelő

54


Ezek alapján a huszártelepi szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: A Huszártelep társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával. A város legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb szegregátumában tervezett infrastrukturális beruházásokra és ESZA-típusú beavatkozásokra építve megvalósítható a hanyatló státuszú Huszártelep teljes területi és szociális kohéziója. Az akcióterület alacsony társadalmi státuszú lakosságának felzárkóztatásához olyan fejlesztések és programok megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban a lakókörnyezet és az életminőség javítását célozzák meg: 

A pozitív társadalmi folyamatok beindításához a lakásállomány felújítása, az intézmények rekonstrukciója és a városrész közlekedési helyzetének javítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a közterek funkcionális megújítására is.



Az érintett közösség aktivizálása, bevonása a helyi és városi szintű folyamatokba, fejlesztésekbe hozzájárulhat a hosszú távú társadalmi beilleszkedéshez.



A tartós felzárkózás egyik eszköze a munkaerő-piaci (re)integráció, amelynek alapja a helyi társadalmi tőke, a belső erőforrások fejlesztése.



Kiemelt figyelmet kell fordítani az akcióterület nagy létszámú fiatal korosztályára, akik számára biztonságos, a kreativitást elősegítő és a hátrányokat kompenzáló környezetet, szolgáltatásokat kell biztosítani.

Mindez hozzájárul a telepi környezet oldásához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez, ami által megakadályozható a szegregált állapot fokozódása. Hosszú távon az anti-szegregációs szempontokat maximálisan figyelembe vevő lakás-kiutalási rendszerrel az is elérhető, hogy a hátrányos helyzetű népesség minél nagyobb hányada kerüljön integrált lakókörnyezetbe, amivel javulhat a Huszártelep városon belüli megítélése, és felszámolható a szegregált állapot. A fentieknek megfelelően a szociális városrehabilitáció egyrészt a lakásállomány, az intézmények és a közterületek felújításával hozzájárul a magasabb minőségű lakókörnyezet megteremtéséhez, másrészt a szolgáltatások fejlesztésével és a különböző hátránykompenzáló szociális, közösségi, foglalkoztatási és bűnmegelőzési programok megvalósításával biztosítja a társadalmi felzárkózás lehetőségét a Huszártelep lakossága számára. Mindezek által csökkenthetők a városon belül kirajzolódó társadalmi egyenlőtlenségek. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. A Huszártelep által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon a XIX. század második felében – részben nem is lakáscélra – épült bérlakások homlokzatának, szigetelésének, nyílászáróinak és tetőszerkezetének átfogó felújításával. Mindezek – a főként energetikai jellegű – korszerűsítések hozzájárulnak a lakások komfortfokozatának emelkedéséhez és költséghatékonyabb fenntartásához, ami közvetett módon előmozdítja a lakosság társadalmi reintegrációját. 2. A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának javítása A Huszártelepen számos közszolgáltatást nyújtó szervezet található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a közszféra funkcióinak megerősítését, végeredményben pedig a lakosság életminőségének javulását szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő


55


ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott oktatási, szociális és közösségi szolgáltatások (védőnői szolgáltatás, rendőrség, jogi tanácsadás) a lakosság számára könnyebben elérhetővé válnak. Mindezt az akcióterületi fejlesztések közül a Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai Telephelyének, a Napsugár Bölcsődének, valamint az Idősek Klubjának külső felújítása, valamint nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása szolgálja. Az önkormányzati tulajdonú épületek – részben energetikai – korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentéséhez is hozzájárul. 3. Huszártelep közösségi funkcióinak erősítése a közterületek rehabilitációjával és kapcsolódó soft tevékenységek megvalósításával A huszártelepi közösségi funkciók és a helyi civil bázis megerősítéséhez a lakó- és középületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban az élhető környezet megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy biztonságos, használható és esztétikus helyszínt teremtsenek a helyi lakosság számára – ezt szolgálják a kapcsolódó közösségi és bűnmegelőzési akciók is. A közterületek megújításához illeszkedik a Huszártelep közlekedési feltételeinek javítása is a meglévő utak felújításával, szilárd burkolattal való ellátásával, illetve újak építésével. Az átfogó cél érdekében az infrastrukturális beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi, szociális, munkaerő-piaci és bűnmegelőzési akciók megvalósítása, amely egyfelől az érintett épületek, közterületek használatbavételét, másfelől a helyi közösség felzárkózását, a városi életbe való bekapcsolódását és biztonságérzetének növekedését segíti elő. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A Huszártelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. A környezeti fenntarthatóság szempontjából az általános szennyezettségi szint mérséklődése irányába hat 

a közüzemi infrastruktúrák további fejlesztése,



a lakóépületek energiahatékonysági felújítása,



a közintézmények külső rekonstrukciójához kapcsolódó energia-megtakarítás,



zöldfelületek kialakítása a közterületek megújítása keretében,



valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztése a helyi lakosság körében.

Az esélyegyenlőség alapelve több tekintetben is előtérbe kerül a huszártelepi fejlesztések során. Egyfelől a szociális városrehabilitáció deklarált célja a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság általános felzárkóztatása, életminőségének átfogó javítása, munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése, továbbá aktív bevonása a fejlesztés előkészítésébe, megvalósításába és nyomon követésébe. Mindezek a kapcsolódó soft tevékenységek révén valósíthatóak meg. Másfelől valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak. A szociális városrehabilitáció során kiemelt hangsúlyt kap az az alapvető anti-szegregációs elvárás, miszerint a fejlesztések nem eredményezhetik újabb hátrányos helyzetű csoportok megjelenését a szegregátumban.


56


18. táblázat Az akcióterület fejlesztési céljainak és indikátorainak összefüggései Átfogó cél és specifikus célok Indikátor megnevezése  Támogatással érintett lakosok A Huszártelep társadalmi-gazdasági száma a rehabilitált leszakadásának megállítása a településrészeken Átfogó cél lakókörnyezet és az életminőség átfogó  Városrehabilitációs és fenntartható javításával beavatkozások által érintett terület nagysága  Támogatással felújított A Huszártelep által nyújtott életminőség önkormányzati bérlakások javítása a lakásállomány megújításával száma  Felújított közintézmények száma A közintézmények és közszolgáltatások  A projekt révén megerősített működési hatékonyságának javítása közfunkciók száma az akcióterületen Specifikus célok A Huszártelep közösségi funkcióinak  Felújítással érintett közterületek erősítése a közterületek rehabilitációjával nagysága és kapcsolódó soft tevékenységek  Megvalósított kapcsolódó megvalósításával programok száma A fenntartható fejlődést és az  Épületek felújítása révén elért esélyegyenlőséget elősegítő horizontális energiamegtakarítás elvek érvényesítése

5.2

Az akcióterület beavatkozásai

Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és amelyeket Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni – az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások tevékenységek megvalósítását jelentik. Az akcióterületi beavatkozások kijelölésére a problémákra és a célcsoportok igényeire adható válaszok, valamint a város és az akcióterület adottságainak minél jobb hasznosítása alapján került sor. A beavatkozások kiválasztásának további feltétele volt, hogy – a fejlesztéspolitikai keretek lehetőségei között – feleljenek meg az akcióterület és a városfejlesztés céljainak. A középtávon (2-7 év) tervezett akcióterületi beavatkozások között elsősorban a közszféra tevékenységei szerepelnek, az akcióterület sajátosságai miatt magánszféra által tervezett beruházások nem várhatóak. A. Városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat és partnerei által megvalósítani tervezett fejlesztések: 

Szociális bérlakások felújítása



Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása



Óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épületének külső felújítása



Közterületek fejlesztése – közterületek felújítása, játszóhelyek létesítése



Kiegészítő, „soft” tevékenységek megvalósítása o Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen o Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat


57


o o o

„Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

B. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán 

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztési elképzelés

C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani (nem a ROP támogatott projekt része) 

Összefogás a nyíregyházi mélyszegénység megszüntetéséért (TKKI pilot projekt)

Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége

5.3

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi nem fejlesztési jellegű tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a – volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó – fejlesztések hatékonysága növekedjen. A speciális, szegregált területen megvalósuló városrehabilitációs projekt keretében a lehetséges nem fejlesztési jellegű tevékenységek nagy része nem releváns, az alkalmazható eszközök köre korlátozott. 

Műszaki támogatás: az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra kerültek a módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális felülvizsgálatakor.



Beruházói igények egyeztetése: a városrész lakófunkciója miatt nem számít a magántőke elsődleges célterületének. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét és az erre irányuló szándékokat.



Hatóságokkal való együttműködés a szakágazati elképzelésekkel való összhang megteremtése céljából a hatóságokkal való együttműködés projekt eredményes lebonyolítása érdekében elengedhetetlen. A városrehabilitáció előkészítése során megkeresett szakhatóságok listája a Mellékletek között található.



Lakossági konzultáció: a város – korábbi gyakorlatának és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően – a szociális városrehabilitáció előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és a lakosság bevonására. A rendszeres konzultációra a lakossági fórumok, projektmegbeszélések teremtenek lehetőséget. A lakosság véleményének beépítését szolgálják a megvalósított kérdőíves felmérések is. A városrehabilitáció jellegének megfelelően kiemelt szerepet játszanak a város életében meghatározó civil szervezetek, az érintettek aktív bevonása érdekében támogatói csoport alakult.


58


Beavatkozási típusok és tevékenységek

5.4

A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók: 

az EAOP-5.1.1/B komponens keretében megvalósítandó tevékenységek;



magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások;



kapcsolódó, közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések (folyamatban lévő, illetve az akcióterületi fejlesztés következő ütemében tervezett beavatkozások).

A Huszártelepi akcióterület megújítása nem öncélú fejlesztések halmaza, hanem egymáshoz kapcsolódó és egymás hatásait kiegészítő beavatkozások sorozata, amelyek célja Huszártelep társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával, az épületállomány és a közterek megújítása, valamint a közszolgáltatások fejlesztése révén. A fejlesztéseket integráltan, logikus egymásra építésével kívánja a bevonandó partnerekkel szoros együttműködésben megvalósítani, oly módon, hogy azok további fejlesztések kiinduló, mozgató elemei lehessenek. A kijelölt beavatkozások – egymáshoz való térbeli és funkcionális kapcsolódásuk, szinergikus hatásuk révén – hozzájárulnak a helyzetelemzés során feltárt problémák megoldásához. A beavatkozások keretében megvalósuló fejlesztések hozzájárulását az akcióterület specifikus céljaihoz, a projektek megvalósítási feltételeit és tervezett időszakait következő GANTT diagram foglalja össze. 19. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) Beavatkozás típusa

ROP támogatással

Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként) Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Projekt neve

Akcióterületi részcélhoz való hozzájárulás


1. és 4. részcél

Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épületének külső felújítása Közterületek fejlesztése – utak felújítása, játszóhelyek létesítése „Soft” tevékenységek megvalósítása

2. és 4. részcél

2011 Megvalósítás feltétele

2013

2014

1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4

nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles

2. és 4. részcél

nem építési engedély köteles

3. és 4. részcél

engedélyes terv

2., 3. és 4. részcél

programterv

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztési elképzelés

nem releváns

nem releváns

Összefogás a nyíregyházi mélyszegénység megszüntetéséért (TKKI pilot projekt)

1., 2., 3. és 4. részcél

pilot-projekt


2012

59


Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek elhelyezkedését. 11. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése

20. táblázat Az akcióterületen tervezett fejlesztések elhelyezkedése

9.

10.

11.

Ingatlan Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Nonprofit szolgáltató helyiségeknek helyet adó épület Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai Telephelye, Napsugár Bölcsőde, Idősek Klubja közös épülete Akcióterületi közterületek játszóhely

Helyrajzi szám 8096/1 8087 8080 8078 8076 8074 8072 8071/2

Cím

Funkció

Huszár tér 2/a. Huszár tér 7. Dália utca 3. Dália utca 5. Dália utca 7. Dália utca 9. Dália utca 11. Dália utca 13.

lakó funkció lakó funkció lakó funkció lakó funkció lakó funkció lakó funkció lakó funkció lakó funkció

8074

Dália utca 9.

közösségi funkció

8083

Dália utca 1.

közszféra funkció

8091/1

Közterület

városi funkció

Viola utca, Viola utca – Orgona utca összekötő út, Bottyán J. utca és Dália utca közötti utak

városi funkció

Huszár tér 5.

12.

Akcióterületi közterületek utak

8086, 8095, 8111, 8084, 8073, 8075, 8077, 8079, 8081

13.

Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központban tervezett fejlesztések

8089


Beavatkozás típusa

EAOP-5.1.1/B pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

közszféra által megvalósítani kívánt kapcsolódó fejlesztések

60


Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

5.5 5.5.1

Tevékenységek bemutatása

Ebben a fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az ott tervezett fejlesztéseket. A beavatkozások tervezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt: 

a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen új, illetve a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások;



az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását, a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai-építészeti minőségük alapján;



a beavatkozások révén a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglévő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben valósulnak meg, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni;



tekintettel van a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására;



a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál;



a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsonystátuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez;



a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség.

Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza.


61

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 21. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

Finanszírozó alap

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

Közterületek fejlesztése


Óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épületének külső felújítása


Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen

Dália u. 9.

Dália u. 1.

Huszár tér 2/a., 7. Dália u. 3., 5., 7., 9., 11., 13

Akcióterületi épületek, közterületek

8074

8083

8096/1, 8087, 8080, 8078, 8076, 8074, 8072, 8071/2

Projekt neve

Projekt helyszíne

hrsz

Huszártelep közterületek, Bottyán J. u. – Dália u. közötti lakó utak, Viola u. – Orgona u. összekötő szakasz, Viola u. 8091/1, 8086, 8095, 8111, 8084, 8073, 8075, 8077, 8079, 8081

ERFA

ESZA

Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat

Projekt neve


Projekt helyszíne hrsz

„Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program

Projekt neve



„Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok Akcióterületi épületek, közterületek

Projekt neve



„Soft” tevékenység

62

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Finanszírozó alap

ERFA

ERFA

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Akcióterületi épületek, közterületek

Projekt neve Projekt helyszíne hrsz


„Soft” tevékenység

63

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott


Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza.

5.5.1.1 Szociális bérlakások felújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Tevékenység helyszíne

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

22. táblázat Szociális bérlakások felújítása Szociális bérlakások felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Huszár tér 2/a. (hrsz: 8096/1) Nyíregyháza, Huszár tér 7. (hrsz: 8087) Nyíregyháza, Dália u. 3. (hrsz: 8080) Nyíregyháza, Dália u. 5. (hrsz: 8078) Nyíregyháza, Dália u. 7. (hrsz: 8076) Nyíregyháza, Dália u. 9. (hrsz: 8074) Nyíregyháza, Dália u. 11. (hrsz: 8072) Nyíregyháza, Dália u. 13. (hrsz: 8071/2) Rendezett, az önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik meghatározott támogatható tevékenységekhez: Önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújítása

az útmutatóban

Lakófunkciót erősítő ERFA A Huszártelep által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával Felújítással érintett lakások száma

output

db

82

A tevékenység keretében megvalósul a Dália utca valamennyi földszintes lakásának, valamint a Huszártelep bejáratánál lévő két egyedülálló lakásnak a felújítása. Az érintett 8 épületben homlokzati hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje, szükség szerint a magastetők szerkezeti elemeinek javítása, új héjazat beépítése, valamint szükség szerint a kémények átrakása valósul meg. A fejlesztések összesen 82 lakást érintenek:  Nyíregyháza, Huszár tér 2/a. (hrsz: 8096/1) épületben 1 lakás  Nyíregyháza, Huszár tér 7. (hrsz: 8087) épületben 1 lakás  Nyíregyháza, Dália u. 3. (hrsz: 8080) épületben 12 lakás  Nyíregyháza, Dália u. 5. (hrsz: 8078) épületben 16 lakás  Nyíregyháza, Dália u. 7. (hrsz: 8076) épületben 16 lakás  Nyíregyháza, Dália u. 9. (hrsz: 8074) épületben 14 lakás  Nyíregyháza, Dália u. 11. (hrsz: 8072) épületben 16 lakás  Nyíregyháza, Dália u. 13. (hrsz: 8071/2) épületben 6 lakás Helyi lakosság


64


Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Huszártelepen a régi huszárlaktanya területén található régi legénységi és istálló-épületekben kialakított szociális bérlakások találhatóak. A felújítandó lakások közül 80 db a huszárlaktanya istállóiból 1945 előtt kialakított földszintes sorházakban található, egy lakás jellemzően egy szobát foglal magában. 2 felújítandó lakás a huszárlaktanya emeletes legénységi épületeiben található, ezek többszobás lakások. A lakóházak erősen leromlott állapotúak, felújításuk indokolt, egyrészt az energiahatékonyság növelése, másrészt az egységes városkép kialakítása érdekében. A nyílászárók cseréje 3,5-szeres, a falak szigetelése 2,5-szeres, a födém szigetelése 3,5-szeres javulást hoz a hőszigetelésben. Ezzel a lakók fűtési költsége kisebb lesz. 2013.03.01. 2014.08.31. 263 283 458 263 283 458 223 790 939

85,00

39 492 519

15,00

Tételes tervezői költségvetés, közbeszerzés kiírására alkalmas dokumentáció Nem engedélyköteles nyilatkozat rendelkezésre áll Homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés


65


5.5.1.2 Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása 23. táblázat Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Nyíregyháza, Dália u. 9., 8074 hrsz. Rendezett, az önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Nonprofit szolgáltatóház, amely térítésmentesen nyújt közszolgáltatásokat (hátrányos helyzetű csoportok – különös tekintettel az anti-szegregációs tervben megjelölt szegregált terület lakosságára – felzárkóztatását, integrációját segítő közösségi épület) Közösségi funkciókat erősítő ERFA A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának javítása Felújított szolgáltató helyiségek száma

output

db

2

A tevékenység keretében megvalósul a helyiségek kialakítása, felújítása. A megüresedett, korábban a családsegítő szolgáltatás számára nyitvaálló helyiségekben olyan szolgáltatóház kerül kialakításra, ahol a hét meghatározott napjain különböző, jelenleg még a telepen nem elérhető szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ezek védőnői szolgáltatás, rendőrség, jogi szolgáltatás, közösségfejlesztő programok. A nonprofit szolgáltató helyiségekben az alábbi szolgáltatások térítésmentes biztosítása valósul meg. Tevékenység szakmai leírása

Szolgáltatás Védőnői szolgáltatás Baba-mama klub Huszár Kórus Közösségfejlesztés Félutas ház Kalamolók Jogi szolgáltatás Közbiztonsági-rendőrségi tanácsadás Huszártelepiek Baráti Köre Tanácsadás veszélyeztetett nők számára Vállalkozási tanácsadás Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda „Mini-projektek”


Szervezet Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ, Szociális Gondozási Központ Nyíregyházi Rendőrkapitányság HUMAN-NET Alapítvány Periféria Egyesület PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Nyíregyházi Ipari Park Kft. (városfejlesztési társaság) Azon szervezetek, amelyek a közvetett eljárásrend keretében projekteket valósítanak meg

66




Az érintett szervezetek önkéntesen látják el a vállalt feladatokat előre meghatározott heti óraszámban és időpontokban. Helyi lakosság A Huszártelepen élők életkörülményeit a rossz lakáskörülmények, jövedelemhiány, abszolút szegénység, képzetlenség, munkanélküliség stb. jellemzi. Az itt élőket a telepen elérhető szociális és gyermekjóléti szolgáltatások segítik a problémáik leküzdésében. A szolgáltatások tervezésekor felmerül a kérdés, hogy a telepen kell-e biztosítani minden szolgáltatást, vagy a város más területén biztosított szolgáltatáshoz való hozzáférést kell-e megszervezni a telepen élők számára. Szakértői álláspontok szerint ez szolgáltatásonként változó lehet. A tapasztalatok szerint a helyben elérhető szociális szolgáltatások növelik az esélyegyenlőséget. Az akcióterületen jelentős társadalmi igény mutatkozik a helyben elérhető alapszolgáltatások biztosítására – azonban mindezt úgy kell megtenni, hogy a helyi lakosság szegregációja ne fokozódjon. Az igényfelmérés eredményeként kijelenthető, hogy a nonprofit szolgáltató helyiségekben olyan szolgáltatásokat kell nyújtani,  amelyek indirekt vagy direkt módon növelik a telepről való kikerülés esélyét (pl. vállalkozási tanácsadás),  amelyek közvetlenül javítják a helyi életminőséget (pl. közbiztonságirendőrségi szolgáltatás, tanácsadás),  amelyekért az akcióterületi lakosok vélhetően nem utaznának a város más részeibe (pl. jogi tanácsadás),  amelyeket egyébként is helyben kell biztosítani (pl. védőnői ellátás),  amelyeket a jelenlévő civil vagy önkormányzati szervezetek jelenleg nem nyújtanak a lakosság számára (a párhuzamosságok létrejöttének és a felesleges kapacitások kiépítésének elkerülése). A nonprofit szolgáltató helyiségek tervezett heti kihasználtsága: "A" hét Délelőtt

Délután

"B" hét Délelőtt

Délután

HÉTFŐ Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda (8:00-12:00) Kalamolók (15:00-16:00)

HÉTFŐ Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda (8:00-12:00) Kalamolók (15:0016:00)


KEDD Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Gyermekjóléti Központ jogi tanácsadása (8:00-12:00)

SZERDA Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Félutas ház (10:00-12:00)

CSÜTÖRTÖK Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Rendőrség prevenciós és tájékoztató programjai (8:00-12:00)

PÉNTEK Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Baba-mama klub (10:00-12:00)

Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda (12:00-16:00) Periféria Egyesület programja prostituáltak számára (17:00-18:00)

Gyermekjóléti Központ közösségfejlesztő programjai (14:00-16:00)

Huszár Kórus (13:00-15:00)

Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda (12:00-16:00) Huszártelepiek Baráti Köre (17:00-18:30)

KEDD Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Gondozási Központ jogi tanácsadása (8:00-12:00)

SZERDA Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Félutas ház (10:00-12:00)

CSÜTÖRTÖK Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Vállalkozási tanácsadás (8:00-12:00)

PÉNTEK Védőnői szolgálat (8:00-12:00) Baba-mama klub (10:00-12:00)

Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda (12:00-16:00) Periféria Egyesület programja prostituáltak számára (17:00-18:00)

Gyermekjóléti Központ közösségfejlesztő programjai (14:00-16:00)

Huszár Kórus (13:00-15:00)

Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda (12:00-16:00)

Kalamolók (15:00-16:00)

Kalamolók (15:00-16:00)

67

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv A létesítmény állandó kihasználtsága így csaknem 100%-os, amit hetente változó mértékben egészíthetnek ki a mini-projektek által érintett és egyéb szervezetek, programok. A tervezett szolgáltatások és feladatok biztosításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása és alkalmassá tétele a feladatellátásra. A nonprofit szolgáltató helyiségek szükségességének és kihasználtságának részletes bemutatását a Mellékletek között található „Igényfelmérés és kihasználtsági terv” mutatja be. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2013.03.01. 2013.09.30. 2 155 880 2 155 880 1 832 498

85,00

323 382

15,00

Tételes tervezői költségvetés, közbeszerzés kiírására alkalmas dokumentáció Nem engedélyköteles nyilatkozat rendelkezésre áll Homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés

5.5.1.3 Önkormányzati intézmény épületének külső felújítása 24. táblázat Önkormányzati intézmény épületének külső felújítása Önkormányzati intézmény (óvoda, bölcsőde és idősek klubja) Tevékenység neve épületének külső felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Nyíregyháza, Dália utca 1., 8083 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közoktatási-nevelési intézmények, illetve szociális és gyerekjóléti alapellátást nyújtó intézmények külső felújítása


68

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának javítása Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megtörténik az egy épületben működő Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai Telephelye, a Napsugár Bölcsőde, és az Idősek Klubja külső felújítása. A felújítás keretében homlokzati és zárófödém szigetelés, valamint a homlokzati nyílászárók cseréje valósul meg.




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

Az épület határoló szerkezetei hagyományos jellegűek. A külső falak tömör téglából készültek, födéme vasbeton gerendás szerkezetű, tetőszerkezete lapostetős kialakítású, a nyílászárók gerébtokos jellegű ajtók és ablakok. A mai hőtechnikai szabványokat és elvárásokat nem elégítik ki, ezért a határoló szerkezeteket egy plusz hőszigeteléssel szükséges ellátni, illetve a külső nyílászárókat szükséges kicserélni, ami jelentősen csökkenti az épület fűtési energia felhasználását. A tervezett felújítási munkák (tetőszigetelés, nyílászárók cseréje, hőszigetelés) az épület szerkezeti állékonyságát nem veszélyeztetik, a szerkezetek a plusz terheket biztonsággal elbírják. Helyi lakosság A 100 éves épület eredetileg a Huszár laktanya étkezdéje volt. 1959-ben nyitotta meg kapuit az óvodás gyermekek számára. Az eltelt évtizedek alatt több évig működött önálló intézményként, majd a Dohánygyári óvodához integrálták. A Kincskereső óvodához 1980-ban csatolták tagóvodaként. Az óvoda két csoportos intézményként indult, majd három, 1994-ben négy csoportos óvodává bővült. Jelenleg a Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai telephelye. Ebben az épületben működik a Napsugár Bölcsőde és az Idősek Klubja. Az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű a homlokzati szigetelés, a lapostető hő-, hang- és vízszigetelése, valamint a homlokzati nyílászárók cseréje. A felújítással az épület hőtechnikai problémái megoldódnak, energia megtakarítást eredményezve. 2013.06.01. 2013.08.31. 38 585 155 38 585 155


69

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

32 797 381

85,00

5 787 774

15,00

Tételes tervezői költségvetés, közbeszerzés kiírására alkalmas dokumentáció Nem engedélyköteles nyilatkozat rendelkezésre áll Homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés

5.5.1.4 Közterületek fejlesztése – közlekedési fejlesztések, játszóhelyek létesítése

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai

25. táblázat Közterületek fejlesztése Közterületek fejlesztése – közlekedési fejlesztések, játszóhelyek létesítése Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Huszártelep közterületek, Dália u., Viola u., Orgona u. 8091/1 hrsz. 8086, 8095, 8111, 8084, 8073, 8075, 8077, 8079, 8081 hrsz. Rendezett, a közterületek az önkormányzat 100%-os tulajdonát képezik A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közterületek fejlesztése: Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása Kapcsolódó tevékenységek: Akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása Az akcióterület tehermentesítése érdekében önkormányzati tulajdonú utak kiépítése Városi funkció, közterületek fejlesztése ERFA Huszártelep közösségi funkcióinak zöldfelületek rehabilitációjával Felújított zöldterület Felújított utak nagysága

erősítése

a

közterületek 2

output

m

output

m

és

4 463 681

Játszóhelyek létesítése


70

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv leírása

A fizikai környezet megújításának részeként megvalósul a közterek felújítása, játszóhelyek kialakítása a megújított lakóépületek és intézmények környezetében. A tervezési területen kialakítandó zöldfelület elsődleges funkciója egy több korcsoportos játszó- és sportlétesítményeket tartalmazó park kialakítása. A területen jelenleg áthúzódó kitaposott ösvényeket alapul véve betonlap burkolatú gyalogos utak kerültek tervezésre, a játszóés sportlétesítmények ezen utak mentén helyezkednek el.  É-i oldalon egy aszfaltos játszótér kerül kialakításra, mely színes festett játékokat, és egyéb foltokat tartalmaz. Ehhez kapcsolódik egy kreatív mászófal eséscsillapító homokkal körülvéve.  A terület középső részén egy salakos sportpálya kerül kialakításra labdafogó hálóval körülvéve.  A D-i oldalra alacsony kerítéssel körülvett hintázó hely kerül eséscsillapító homokkal. E területhez tartozik egy aszfaltos streetball pálya, melyet a palánk felőli oldalán szintén labdafogó hálóval szegélyezett. Az egyes elemeket fasorok, facsoportok, alacsony és magas sövények, valamint cserjefoltok fogják elválasztani. A fennmaradó területeken gyepesítés történik. A játszóterületekre padok kerülnek. Öntöző rendszer nem készül, de a 25 méterenként földbe épített vízkivételi pontok biztosítják az esetenkénti öntözés lehetőségét. Közlekedési fejlesztések – utak felújítása, létesítése A fizikai környezet megújításának részeként a megújított lakóépületek és intézmények környezetében elkerülő út építése, Viola utca aszfaltozása, Viola utca – Orgona utca összekötő út építése történik meg. Megvalósul egy elkerülő út kialakítása, mert a jelenlegi állapot balesetveszélyes. Forgalomcsillapítás lehetséges, mert az utak keskenyek, így nincs hely járda létesítésére.  Viola u. útépítés: A tervezés során a jelenleg földalapú út szilárd burkolatúvá történő átépítését terveztük meg, a terület víztelenítését szolgáló zárt rendszerű csapadékcsatorna részbeni rekonstrukciójával ill. új szakasz kialakításával.  Viola u.- Orgona u. összekötő szakasz útépítés: A Viola u. és az Orgona u. között található átkötések közül a tervezett szakasz az egyetlen alkalmas terület arra, hogy a két út közötti összeköttetést szabványos paraméterek betartása mellett biztosítani lehessen.  Móricz Zs. u.- Bottyán J. u. elkerülő szakasz útépítés: A tervezett új szakasz lehetővé teszi, hogy a Huszártelep átmenő forgalma


71




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás

kikerülhesse a Huszár teret és ne terhelje a forgalom az egyébként is rossz nyomvonal vezetésű útszakaszt.  Bottyán J.- Dália u. burkolat rekonstrukció: A beavatkozás során a kátyús, töredezett felület javítása és profilozása előirányzott. A rehabilitált felületre AC-11 záró aszfaltréteg kerül kopórétegként.  Bottyán J.- Dália u. közötti lakó utak felújítása: A felújítással érintett lakóházak közötti stabilizált utak rehabilitációja tervezett 0/20 zúzottkővel kiékeléssel. A tevékenység keretében összesen 810 m új út építése és 681 m útfelújítás történik. Helyi lakosság Közintézmények Civil szervezetek Vállalkozások A Huszártelepen szükséges a felújított intézményekhez és lakóépületekhez kapcsolódó közterületek megújítása. Huszártelep közösségi funkcióinak megerősítéséhez a lakó- és középületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is. A közterületek felújítása, játszó- és pihenőhelyek kialakítása elősegíti az élhető környezet megteremtését, a fejlesztés révén biztonságos és esztétikus helyszíneket teremtve az itt élők számára. A játszóhelyek tervezett területén építmény, egyéb műtárgy – néhány beton kandeláber oszlop kivételével – jelenleg nem található, növényzete nincs, a terület jelenleg gyomokkal borított. A közterületek megújításához illeszkedik a Huszártelep közlekedési feltételeinek javítása is a meglévő utak felújításával, szilárd burkolattal való ellátásával, illetve újak építésével. A fejlesztéssel érintett lakóépületek és intézmények megközelíthetőségének javítása érdekében elengedhetetlen a földutak szilárd burkolattal való ellátása, a meglévő rossz állapotú utak felújítása, a csapadékvíz elvezetés biztosítása. Az útfelújítások mellett az akcióterületen elengedhetetlen fontosságú egy elkerülő út kialakítása, mert a jelenlegi állapot balesetveszélyes. Jelenleg a Huszártelep jelentős mértékű átmenő forgalma az óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épülete mellett, valamint a szociális és kulturális funkciókat betöltő Huszárvár közösségi épülete közelében halad át. A tehermentesítő útszakasz kialakítása lehetővé teszi, hogy az átmenő forgalom kikerülhesse a Huszár teret. 2013.03.01. 2014.08.31. 103 564 282 Ebből:  Utak: 75 861 632  Játszóhelyek: 27 702 650 103 564 282 Ebből:  Utak: 75 861 632  Játszóhelyek: 27 702 650 88 029 639 Ebből:  Utak: 64 482 387  Játszóhelyek: 23 547 252

85,00

15 534 643


72

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv nagysága (Ft)

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Ebből:  Utak: 11 379 245  Játszóhelyek: 4 155 398

15,00

Engedélyezési szintű tervdokumentáció Egyeztetés a közműgazdákkal és engedélyezési eljárás Engedélyes tervdokumentáció, engedély, kiviteli tervek Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés

5.5.1.5 Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek A Huszártelepen tervezett fejlesztések között az infrastrukturális, beruházási jellegű beavatkozások mellett számos kiegészítő („soft”) tevékenység megvalósítása is történik, melyek hozzájárulnak a tervezett célkitűzések eléréséhez, az akcióterület közösségi funkcióinak erősítéséhez. A tervezett soft tevékenységek az alábbiak: 

Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen



Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat



„Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program



„Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok



További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap): a módszertani előírásoknak megfelelően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a soft tevékenységekre fordított költségek minimum 50%-át közvetett eljárásrend szerint használja fel.

A tevékenységek részletezését a következő alfejezetek mutatják be.


73


5.5.1.5.1 Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen 26. táblázat Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen Periféria Egyesület



Nyíregyháza, Huszártelep akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának javítása A Huszártelep közösségi funkcióinak erősítése Megvalósult program

output

db

1

Tervezett tevékenységek: 1. Szabadidős programok:  Játszóházi foglalkozások: Hasznos szabadidő eltöltési lehetőség, mivel a családok anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy gyermekeik számára fejlesztő játékot vásároljanak. A foglalkozások fontos eleme az egymásra való odafigyelés, az együttműködés tanulása, valamint a gyerekek közösségi aktivitásának erősítése.  Kreatív műhely: Célja a gyerekekben, fiatalokban rejlő kreativitás ösztönzése. A hagyományos kézműves eszközök mellett (gyöngyfűzés, üvegfestés stb.) szeretnénk ösztönözni a résztvevőket arra, hogy az őket érdeklő témákból készítsenek alkotásokat. Az alkotás fajtája lehet pl. fotó, videó, festmény, fontos, hogy róluk szóljon, és fejezze ki, hogy ők hogyan látják a világot, mi az, ami igazán fontos számukra.  Ping–pong klub: A tapasztalatok szerint ez a sport rendkívül népszerű a telepi gyerekek és fiatalok körében, viszont nincs igazán lehetőségük erre. Az elképzelések szerint egy olyan klub jellegű foglalkozás indul, ahol az asztalitenisz mellett lehetőség van a beszélgetésre, egymás megismerésére is. 2. Tematikus csoportok  Drámapedagógia csoport: A drámapedagógia az aktív, saját élményen alapuló tanulásra, magatartásformálásra épít, a szerepbe lépés, és a drámai konvenciók segítségével. A gyermekek aktuális értelemi, érzelmi szintjéhez igazodó témaválasztás segíti a nézőpontváltást és a katarzis megélését. A szerepbe lépés biztonságából játszhatják ki magukból feszültségeiket, félelmeiket, problémáikat és sajátíthatnak el új ismereteket, magatartásmódokat. Ezáltal rugalmasabbá válik a gondolkodás, véleménynyilvánítás, cselekvés, végső soron kiegyensúlyozottabb lesz a gyerek viselkedése, érzelmi élete.  Szociális készségfejlesztő csoportfoglalkozás: A csoportfoglalkozás célja, a közösségbe való beilleszkedés, a gyermektársakkal való adekvát kapcsolatteremtés, megfelelő


74




kommunikációs stílus kialakításának, a szabályok elfogadásának és követésének, a hatékony problémamegoldó képesség kialakításának elősegítése, és ezen keresztül az empátia, tolerancia, együttműködés fejlődése.  Párkapcsolatra és az egészséges szexualitásra felkészítő csoportfoglalkozás: Célja, a serdülő fiatalok családi élettel, párkapcsolattal és a szexualitással kapcsolatos ismereteinek bővítése, a fiatalok felkészítése az egészséges párkapcsolat létesítésére, pozitív párkapcsolati minták nyújtása. A szociális csoportmunka és a tematikus pszichológia csoport eszközrendszerét felhasználva olyan bizalmi környezet jön létre a csoportban, ahol a fiatalok bátran beszélhetnek a párkapcsolattal, a szexualitással és a családi élettel kapcsolatos kérdéseikről, esetleges félelmeikről, bizonytalanságukról. A csoportfoglalkozás három egymásra épülő szakaszból áll: 1. támogató csoportkörnyezet megteremtése, 2. az alapvető párkapcsolati és szexuális ismeretek felmérése és átadása, 3. párkapcsolati kommunikációs és konfliktuskezelő technikák megismerése. A csoportmunka során a fiatalok védett környezetben tanulhatnak a témát érintő konfliktuskezelési technikákat, megoldási stratégiákat. 3. Prevenciós programok:  Kismama Klub: A telepen lakó várandós és kisgyermekes anyukák védőnővel beszélhetik meg kérdéseiket és megvitathatják tapasztalataikat a szülésről, a gyermekgondozásról, valamint szakember segítségével megtanulhatják, hogyan kell foglalkozni, játszani gyermekükkel a különböző életkorokban.  Egészségügyi prevenciós foglalkozás: Az általános egészség, az egészséges életmód, és higiénia megismertetése, mindennapos rutinná való alakítása a telepen élő gyerekek körében. Helyi lakosság A Huszártelepen élő:  bölcsődés és óvodás korosztály  általános iskolai korosztály  középiskolások  kismamák  szülők, nagyszülők A Periféria Egyesület 2008-ban a „Varázsceruza” A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közösségi integrációjának előmozdítása, a fiatalkori devianciák kialakulásának megelőzése c. programban egy közösségi kutatást végzett a Huszártelepen. Céljuk az volt, hogy a telep közösségi erőforrásait felmérjék, és megismerjék, milyen igények és célok jelennek meg a telepen élő embereknél. Az információgyűjtés során három szempont szerint összesítették a tapasztalatokat: 1. problémák; 2. pozitívumok; 3. javaslatok. A problémák jellemzően szociális helyzethez, a létbizonytalansághoz, a rossz közbiztonsághoz kapcsolódtak, ugyanakkor erőteljesen jelent meg a közterület rossz állapota, és egy fontos közösségi szintér: a játszótér elhanyagoltsága. A játszótér szükségességét minden gyermekes szülő felvetette, ugyanakkor olyan programokat is hiányoltak, amelyek a felnőtteknek szólnak, és az ő igényeik szerint szerveződnek. Pozitívumot jelent, hogy az itt lakók szívesen bekapcsolódnának a környezetet szépítő tevékenységekbe, amire alapozhatunk a közösséget fejlesztő munkában. A környezet rendbetételének igénye az itt élők javaslataiban megfogalmazódott, mint ahogy a közösségi programok iránti igény is. Alapvető probléma, hogy kevés olyan program működik a telepen, amely lehetőséget ad a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez. A


75

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv telepen élő gyerekek, fiatalok szabadidő eltöltési alternatívák hiányában gyakran keverednek bajba, kevés pozitív példát látnak. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az akcióterület komplex fejlesztéshez. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2012.09.01. 2014.12.31. 3 999 840 3 999 840 3 399 860

85,00

599 980

15,00

Programterv kialakítása, összeállítása Részletes specifikáció, tevékenységek végrehajtása

5.5.1.5.2 Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat 27. táblázat Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat Humán-Net Alapítvány

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Nyíregyháza, Huszártelep akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának


76

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv javítása A Huszártelep közösségi funkcióinak erősítése Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósult program

output

db

1

Tervezett tevékenységek:  Huszártelepiek Baráti Köre: A Baráti Kör célja egy élhető lakótelep kialakulásának, kialakításának az elősegítése a telepen élők összefogásával, tevékeny közreműködésével. A tagok megfogalmazták és elfogadták azt, hogy nekik, a telepen élőknek sokat kell tenni azért, hogy rendezett környezetben, normális emberi kapcsolatokban éljenek. Ugyanakkor külső segítség, támogatás nélkül nem, vagy csak nehezen lehet változtatni a telep életén. Terveik: lakásfelújítás, közös programok (zenei foglalkozások, kultúrest, utcabál), sportrendezvények, szervezett szemétgyűjtés stb.  Mosoda: A Huszárvár felújítása során kialakításra került egy olyan vizesblokk, ahol lehetőség van a tisztálkodásra (4 db zuhanyzó) és a mosásra (4 db automata mosógép). A lakások zömében nem állnak rendelkezésre ezen eszközök, így ennek kultúrája sem alakult ki az itt élők körében. A mosodát az állagmegóvás érdekében felügyelettel és segítséggel használják az asszonyok, a tisztítószerek jelenleg adományokból biztosítottak. A szolgáltatás hosszútávon fenntartása hozzájárul a telepen élők megfelelő higiéniájához, egészségfejlesztéséhez.  Net-teázó: A Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központban Internetezéssel egybekötött kötetlen foglalkozásokat tervez az Alapítvány, ahol a fiatalok kulturált körülmények között tölthetik szabadidejüket. A program a Huszárvár Tanoda pályázati programhoz kapcsolódik, a NET-teázó a diákközösséget erősíti, fejleszti. A kulturált környezetben eltöltött idő lehetőséget ad a célzott beszélgetésekre, a szemléletformálásra, az Internet segítségével az információk áramlására, a kapcsolatépítésre.  „Kap-tár” klub: Célja a telepen élő családok, személyes kapcsolati hálójuk erősítése, használatának megtanítása és fejlesztése. Célcsoportja: a gyermekes családok.  „Szépítsd a lakásod”: A lakások külső felújításával párhuzamosan ösztönözzük és támogatjuk a lakókat a lakások belső felújítására, szépítésére. Maguk a lakók is megfogalmazták, hogy a lakótelep fejlődésének feltétele egy élhetőbb környezet kialakítása. A dohos, komfort nélküli, téli időszakban kormos, füstös lakások előidézői az egészségügyi állapotnak, gyakori a depresszió, nem kielégítő a táplálkozási szokás. Hangsúlyt fektetünk a prevencióra, a felvilágosításra, a praktikus, általuk is elkészíthető lakásszépítő eszközökre. „Szakkör” keretében, a segítő szakemberekkel közösen festjük ki a lakásokat, jól hasznosítható „csináld magad” ötleteket adunk a telepen élőknek. A legötletesebben berendezett lakásokat díjazzuk. Helyi lakosság A telepen élő családok alacsony komfortfokozatú szociális bérlakásokban laknak. A lakásokban nincs fürdőszoba, vegyes tüzelésű fűtőberendezésekkel vannak ellátva, ami összességében is kihat az egészségi állapotukra. Emellett gyakori a köztartozások felhalmozása, ami az egyes szolgáltatások felfüggesztéséhez vezet. A családok életformája, életvitele ehhez a „hiánygazdálkodáshoz” idomult. A rossz higiéniás környezet, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a rendszeres és fiatal korban elkezdett dohányzás, alkoholfogyasztás hozzájárul a telepen élők rossz egészségi állapotához. Mindezekkel együtt jellemző a családi funkciók torzulása, a nem tisztázott családi szerepek, illetve megfigyelhetők a rosszul szocializálódott, hozott minták. A szegregáció, az alacsony iskolai végzettség, az etnikai izoláció jelentős


77

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv mértékben hozzájárul a magas munkanélküliséghez, a gyenge érdekérvényesítő képességhez, az önszerveződés hiányához. A program célja, hogy a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ egy ismert és elismert hely legyen a telepiek körében, ahová nemcsak azért járnak be, hogy a szociális szolgáltatásokat igénybe vehessék, sokkal inkább azért, hogy közösségi térként használják. Várható eredmények: - Közösségfejlesztői folyamatok elindulása, fejlesztő programokon aktív részvétel, együttműködés. - A pályázati program ideje alatt a Baráti Kör öntevékeny, aktív részvétele, szervezése. - A helyi szükségletekre reagáló válaszok, módszerek rendszerbe foglalása és kontrollált módon való működtetése. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az akcióterület komplex fejlesztéshez. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2012.09.01. 2014.12.31. 4 072 000 4 072 000 3 461 200

85,00

610 800

15,00



78


5.5.1.5.3 „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program 28. táblázat „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság



Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Nyíregyháza, Huszártelep akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Bűnmegelőzést elősegítő programok Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának javítása A Huszártelep közösségi funkcióinak erősítése Megvalósult program

output

db

1

A célcsoportok (óvodások, általános iskolások, fiatalkorúak, nők) vonatkozásában elsősorban az áldozattá válásuk megelőzése a cél, továbbá az óvodás korosztályt kivéve az elkövetővé válásuk elkerülése. A fenti célok elérése és megvalósítása érdekében különböző szóróanyagok, kiadványok készítése, előadások megtartása szerepel a tervezett tevékenységek között. Óvodás korúak: Az óvodáskorúaknál elsősorban a megfelelő viselkedési minták elsajátíttatása, belsővé tétele a cél, melyet a vizualitásra alapozó kifestő füzetben feldolgozandó témákon keresztül érünk el. Iskolás korosztály: Órarend, könyvjelző, több témát feldolgozó kiadvány, mely magába foglalja a fiatalkorú bűnözést, illetve a kábítószer káros hatásait és annak veszélyeit. Felnőtt korosztály, különös tekintettel a nőkre: Olyan szóróanyag készítése, mely tartalmazza családon belüli erőszak esetén a segítő szervezetek címét, elérhetőségét, ill. ahová a krízis helyzetben lévő családok segítségért fordulhatnak. Az emberkereskedelem és a prostitúció megelőzésére szintén szóróanyag elkészítését tervezzük, mely a felvilágosítás eszközét alkalmazva, valamint a jogi következményeket részletezve nyújt segítséget az érintett célcsoportnak. Vagyonvédelmi kiadványukban többek között külön kitérünk az uzsorakölcsön, a lakásmaffia, valamint a koldulás bűncselekmények és szabálysértések témaköreire is. A tevékenységek végrehajtása során folyamatos kapcsolattartás valósul meg a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szervezetekkel, a Humán-Net Alapítvánnyal ill. az Ifjúságvédelmi Szervezetekkel, akik a Huszártelep területén tevékenykednek. Közös egyeztető fórumok, eseti megbeszélések (tapasztalatcsere) és az érintett szervezetek szóróanyagokkal való ellátása is megtörténik. Helyi lakosság A bűnmegelőzés olyan társadalmi együttműködés, közösségi védelmi rendszer, amely az állam és intézményei irányításával, a polgárok


79

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv önszerveződéseinek támogatásával, az adott jogrendszer keretein belül biztosítja a jogkövető többség életviszonyának óvását a törvénysértő magatartások bekövetkezése ellen. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az akcióterület komplex fejlesztéshez. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2012.09.01. 2014.12.31. 2 000 000 2 000 000 1 700 000

85,00

300 000

15,00


5.5.1.5.4 „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok 29. táblázat „Kishuszárok, nagyhuszárok” – közösségfejlesztő programok „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző Tevékenység neve szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek- és ifjúsági programok a szülők bevonásával Tevékenység gazdájának Gyermekjóléti Központ megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Nyíregyháza, Huszártelep akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Munkaerő-piaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai felzárkóztatását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek


80

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja

A közintézmények és közszolgáltatások működési hatékonyságának javítása A Huszártelep közösségi funkcióinak erősítése

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)



output

db

1

A tevékenység keretében az alábbi programok valósulnak meg:  Programasszisztens foglalkoztatása. A Gyermekjóléti Központ szerteágazó programjainak szervezése, az adminisztratív háttér biztosítása, a tevékenységek összehangolása, kapcsolattartás.  Szakemberképzés – resztoratív gyakorlatok. Ezen speciális konfliktuskezelési és közösségépítési irányzatot – melyet leginkább a gyermek- és fiatalkorúak reszocializációja kapcsán alkalmazhatnak – a Gyermekjóléti Központ munkatársai és az érintett iskolák pedagógusai sajátíthatják el a pályázat által biztosított forrásokból. A resztoratív technikák a kisebbségi identitás különbözőségéből adódó feszültségek és konfliktusok kezelésére egy újfajta, alternatív megoldást kínálnak. A resztoratív gyakorlatok fejlesztik a gyermekek és szakemberek közötti kapcsolatokat, csökkentik a fegyelmezési problémákat és építik a közösséget. A resztoratív technikák a pályázat többi programjának alapját képezik. Részvétel: 18 fő szakember.  Kethano Szobaszínház. A telepi gyermekekből szervezett színjátszó társulat a roma, illetve magyar irodalomból meríti repertoárját. Drámapedagógiai módszerei révén teret ad a gyermekek személyes tapasztalatainak, problémáinak feldolgozására. A játékos, örömelvű próbafolyam alkalmat ad a gyermekeknek, hogy megszeressék a rendszerességet, a kitartást, az alaposságot, illetve az irodalmi érdeklődés felkeltése révén a résztvevő gyermekek sikeresebb iskolai szerepléshez is hozzájárul. Az előadásokat a gyermekek otthonában tartjuk (szobaszínház), hogy a családok minél szélesebb körét bevonhassuk – a közös öröm és siker így gazdagítja a társulat és a közösség életét, fejleszti a résztvevők önbizalmát. Részvétel: 6 gyermekszínész, 20 néző (szülő, rokon, stb).  Diótörő Klub. A klub keretében kettős csoportvezetésű, terápiás csoportot szervezünk, melyben pszichológus szakemberek a viselkedészavarokat indukáló csoporthatás jelenléte mellett képesek oldani a gyermekek feszültségét, kezelni problémájukat. A terápiás csoport célja elsősorban a beilleszkedési zavarok csökkentése, az iskolai és társadalmi integráció elősegítése az érintett gyermekeknél, másodsorban a viselkedésterápia révén csökkenteni szeretnénk a befogadó közösségekre terhelődő feszültséget is. Várható részvétel: 7 fő.  Nevető Ünnepek. Az év kiemelkedő ünnepeihez kapcsolódóan – főképpen a tanszünetekkel egybekötött ünnepekre koncentrálva – alternatív szabadidős programok megvalósítása, a megemlékezéssel, bensőséges ünnepléssel egybekötve. A programok megvalósítása során nagy hangsúlyt helyezünk a szülők részvételére, hiszen a Gyermekjóléti Központ nem pótolni, hanem segíteni szeretné a családi ünnepek, protektív rituálék kialakulását. Részvétel: 100 gyermek, 20 szülő.  Játszótér-Játéktár. Utcai-játszótéri programsorozat a játszóterekjátékterek mind hatékonyabb kihasználása érdekében. A folyamat során nagy teret adunk a helyi kezdeményezéseknek, a fiatalok innovációinak is, melyet kölcsönözhető játéktár létesítésével kívánunk támogatni. A játékélmény, csoportélmény során a gyermekek elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyek a társas közösségekbe való beilleszkedésüket segíti elő – úgy, hogy az erre szolgáló játszótér a saját környezetükben található, és nem a „másik világban”, a telep


81

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv határain kívül eső tereken. Részvétel: 500 gyermek, 100 szülő. Huszár-tábor 2011 és 2012. A Huszártelepi lakosság szükségleteire építve mindkét évben 4 hetes nyári programot szervezünk az iskolai tanszünetben, napközi jelleggel. A Huszár-telepi sokproblémás családok esetében kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyermekek iskolai szocializációjának elősegítését. A hosszú nyári szünet alatt biztosítjuk azt a pedagógiai környezetet, amely nem hagyja elveszni a tanév folyamán megszerzett készségeket. A heti tervezésű tematika a foglalkozások keretét adja, melyeken belül minden héten sort kerítünk sport-tevékenységre, játékos készségfejlesztésre (pl. matematika, írás, olvasás területén), valamint az önismeretet, együttműködési készséget, kommunikációs készséget, illetőleg konfliktusmegoldókészséget fejlesztő gyakorlatokra. A Huszár-tábor keretén belül szülősegítő programot is megvalósítunk. Várható részvétel: 2*20 fő. Helyi lakosság - hátrányos helyzetű gyermekek - hátrányos helyzetű szülők Az akcióterületen élő roma gyerekek iskolai teljesítménye elmarad a többségi társadalomhoz tartozó gyerekekétől, kiemelkedően magas a HH/HHH, és a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. A gyerekek integrált oktatásban vesznek részt, de képességeik és családi hátterük meg sem közelíti a befogadó osztályok jellemzőit. Magas a lemorzsolódó tanulók száma, így továbbörökítődik a képzetlenség és az ezzel összefüggésbe hozható szociális hátrány. Ennek oka részben abból adódik, hogy a szülők nem képesek biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeiket már a felső tagozat eredményes elvégzésében, illetve a középiskolai tanulmányok sikeres teljesítésében, részben pedig a szülői sikertelenség és az etnikai szegregáció negatív példája rombolja a gyermekek önbizalmát, motiváltságát. A cigánygyerekek tanulmányi sikertelenségének hátterében részben a szükséges készségek és ismeretek hiánya áll, részben a kisebbségi létből fakadó pszichológiai, szociálpszichológiai tényezők állnak. Az iskolában szembekerülnek egymással az eltérő jövedelmi helyzetű csoportok, melyben a cigánylétből fakadó „elmaradás” szégyenérzetté alakul, ami a lemorzsolódás, iskolaelhagyás egyik legfőbb oka. Huszártelep általános iskoláját az önkormányzat bezárta. Jelenleg a tanulókat a város olyan iskoláiba integrálja be, ahol korábban igen alacsony volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A változás vitathatatlan előnyei mellett mind a telepi roma családoknak és gyermekeknek, mind a befogadó iskolák nevelőinek, közösségeinek óriási nehézségekkel kell szembenéznie. A telepi gyermekek körében korábban nem észlelt mértékben derült fény a telepi körülmények okozta lelki sérülésekre, súlyos viselkedészavarokra, a beilleszkedést gátló pszichés állapotokra. A helyzetet nehezíti az is, hogy a befogadó iskolákban korábban nem tanultak HH/HHH tanulók, és a nevelők – bár számtalan továbbképzésen vettek részt – igen kevés gyakorlati tapasztalattal, kevés eszközzel rendelkeznek a helyzet megfelelő „pedagógiai menedzselésére”. Sok telepi gyermek a lakókörnyezetében megszenvedett és elsajátított, olykor szélsőséges agresszív viselkedést tanúsít a számára újszerű, stresszes környezetben. A hangos konfliktusok árnyékában a telepi gyermekek túlnyomó többsége szépen csendben, a pedagógusok támogatását élvezve igyekszik beilleszkedni a korábbinál lényegesen magasabb követelményszintű intézményekbe. Több gyermek a vártnál jobban szerepelt az első években, sokuk körül jól érzékelhetővé vált a nem-roma szülők támogatása is. A pozitív forgatókönyvek létrejöttében az iskolák vezetése és tanári kara mellett fontos szerep hárul a Gyermekjóléti Központ szocializációt, egyéni és csoportos fejlesztést biztosító antiszegregációs programjaira is. A Huszár-telep lakossága körében 2010-ben az EATT Támogató 




82

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Csoportja által végzett felmérés is alátámasztja a szabadidős tevékenységek fontosságát, és azt, hogy a telepi környezet ne csupán külsőségeiben szépüljön meg, hanem közösségében is pozitív változások következzenek be. Jelenleg a telepi családok és gyermekek szabadidőeltöltésében a televíziózás tölti be a vezető szerepet, sok gyermek esetében ezen kívül csupán a csellengés marad. Rövidtávú célok:  A huszár-telepi gyermekek és fiatalok alternatív szabadidő eltöltésének elősegítése, támogatása.  Intellektuális fejlesztés, önfejlesztés, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása.  A gyerekek iskolai eredményességének elősegítése, tehetséggondozás.  Az iskolába való beilleszkedés elősegítése a szociális készségek fejlesztése által.  A továbbtanulási mutatók javítása a roma gyerekek között.  A helyi közösségi terek birtokbavétele, az értékmegőrző „tulajdonosi” személet erősítése.  A helyi szakemberek képzése, a tevékenységek hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése céljából. Hosszú távú célok:  Az akcióterületen élő roma lakosok iskolai végzettségének növelése.  Szociális és kulturális hátrányok csökkentése A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az akcióterület komplex fejlesztéshez. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2012.09.01. 2014.12.31. 4 314 000 4 314 000 3 666 900

85,00

647 100

15,00



83


5.5.1.5.5 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 30. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata



Nyíregyháza, Huszártelep akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati tulajdonban állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA és ERFA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Mini projektek száma

output

db

10

A közvetett támogatások eljárásrend értelmében a közvetítő szervezet által kiírt egyszerűsített pályázati feltételek teljesítése esetén juthat támogatáshoz a címzett. Elsősorban az alábbi témákhoz kapcsolódhatnak mini projektek, azaz programok, rendezvények, konferenciák, szemléletformáló képzések, tájékoztatók, és ezek sorozatai:  a városok megújításába az érintett lakosság bevonását célzó akciók.  közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.).  munkaerőpiaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok  helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók  integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása.  alternatív szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása.  bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. Programötletek  Gyerek programok - Nyitott fejlesztő játszóházi foglalkozások - Szociális készségfejlesztő csoportfoglalkozások - Tanulást segítő, felzárkóztató foglalkozások - Ifjúsági tanácsadás és segítségnyújtás  A cigány kultúra, hagyományőrzés - fotó kiállítás - tehetségkutatás


84




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás

- néptánc együttes, zenekar működtetése  Közösségfejlesztő programok - Aktív lakók megtalálása, bevonása - Közös programok, akciók megvalósítása (pl.: parkosítás, a lakosság bevonása lakások felújításába, szemétgyűjtési akció)  Foglalkoztatási program - munkavállalási tanácsadás álláskeresési technikák, felkészítő tréning, a tréningen részt vevő álláskeresők kiajánlása - kapcsolat a helyi kis vállalkozókkal képzési és munkahely igény felméréséről - munkaviszonnyal és munkanélküliséggel összefüggő jogi tanácsadás, - munkaközvetítés, munkavállalási igények és kínálatok felmérése, nyilvántartása - igények alapján oktatási, képzési programok megszervezése, kiajánlása,  Egészségnevelő programok megvalósítása - Életmód tanácsadás, egészséges konyhaművészet - Dietetikai tanácsadás - Mozgásprogram (aerobic, jóga, thai-ci….)  Generációk együttműködésének erősítése - Önkéntes segítségnyújtó szolgálat népszerűsítése (fiatalok bevonása az idősek ellátásának folyamatába) - kulturális örökség megismerésére, megőrzésére, megismertetésére irányuló programok - Közös programok (ünnepségek, kirándulások) megvalósítása A mini-projektek konkrét tartalma a pályázatok eredménye alapján kerül pontosításra. Közvetlen célcsoport: Címzettek (civil szervezetek) Közvetett célcsoport: a megrendezett programokon résztvevők, a szolgáltatásokat igénybe vevő helyi lakosság Az akcióterületen szükséges a szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása, szociális típusú városrehabilitációs beavatkozások segítségével. A közvetett támogatási rendszer lehetővé teszi olyan pályázói körök bevonását a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. Városrehabilitáció esetén fontos, hogy a pályázatokban meghatározott „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva valósuljanak meg, ennek érdekében a közvetett eljárásrend révén helyi civil és egyéb társadalmi szervezetek kerüljenek bevonásra. 2012.09.01. 2014.12.31. 25 614 160 25 614 160 21 772 036


85

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

85,00

3 842 124

15,00

Tervezet tevékenységek körének összeállítása Részletes specifikáció, közvetett támogatások eljárásrend alkalmazása, Működési Kézikönyv kidolgozása

5.5.1.6 További kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek a pályázati előírásoknak megfelelően A beavatkozásokhoz kapcsolódó kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek az alábbiak: 

Akcióterületi Terv kidolgozása: Az Akcióterületi Terv célja, hogy megfelelő információval lássa el a döntéshozókat a projektjavaslat támogatására, módosításra vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatalához. Az Akcióterületi Terv kidolgozása két fázisból áll: az I. fázisban egy szűkebb tartalmú Előzetes Akcióterületi Tervet kellett benyújtani, a II. fázisban a részletesen kidolgozott végeleges Akcióterületi Tervet.



Műszaki tervek elkészítése: A projekt előkészítésének egyik legfontosabb eleme a műszaki tervek, dokumentációk, költségbecslések kidolgozása, engedélyeztetése. Ennek keretében a megbízott építészek:  Felmérik és egy műszaki leírás keretében bemutatják a fejlesztendő épületek, illetve közterek jelenlegi állapotát;  Javaslatokat fogalmaznak meg az épületek és közterek funkcióival kapcsolatosan;  Engedélyes terveket készítenek az egyes létesítményekről, amelyek alapján kidolgozzák a szükséges költségbecsléseket;  Lebonyolítják a szükséges engedélyeztetési folyamatokat;  A jogszabályi előírásoknak és a tervezett funkcióknak megfelelően kidolgozzák a kiviteli tervdokumentációt.



Közbeszerzési tevékenység: A projekt nagyobb volumenű tevékenységeihez kapcsolódó közbeszerzési eljárások a hatályos közbeszerzési törvény előírásainak megfelelő lefolytatásához szükséges külső közbeszerzési szakértő szolgáltatásainak igénybevétele az alábbi területeken:  közbeszerzési dokumentációk előkészítése,  a közbeszerzési eljárás lefolytatása a közzététellel és annak költségeivel együtt,  bírálati szempontrendszer kialakítása,  részvétel a bírálatban, ajánlattevők kiértesítése a döntésről,


86




szerződés előkészítése.

A közbeszerzési eljárás lefolytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai regionális Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről dokumentum 37-46 §-nak való megfelelésre. 

Műszaki ellenőri tevékenység: A tevékenység célja, hogy a kedvezményezett érdekeinek szem előtt tartásával a projekt építési, bővítési, felújítási tevékenységeinek megvalósítása a hatályos jogszabályoknak és a pályázati útmutatónak megfelelően menjen végbe. A műszaki ellenőr a munkafázisokhoz kapcsolódó tervezési, építési, szerelési, üzemeltetési stb. tevékenységet a kivitelezés teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi. Ezen belül kiemelt figyelmet fordít  az engedélyköteles tevékenységnek, létesítménynek az engedélyező hatóságok által jóváhagyott (engedélyezett) műszaki dokumentáció szerint történő megvalósítására,  a vonatkozó jogszabályok, valamint a beruházó – tervező – kivitelező közötti szerződés betartására.



Könyvvizsgálói feladatok ellátása: A pályázathoz kapcsolódó pályázati útmutató az 50 millió forint feletti támogatási összeg esetén előírja külön könyvvizsgálat lebonyolítását, amelyhez külső szakértő szolgáltatásainak igénybevétele szükséges.



Nyilvánosság: A tájékoztatás és nyilvánosság biztosítását, valamint a beavatkozások helyi elfogadását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek az ÚSZT előírásai alapján.



Projektmenedzsment tevékenység: A tervezett fejlesztések projektmenedzsment feladataival az önkormányzati munkatársakkal aktív napi munkakapcsolatban együttműködő, de független, 100%-os saját tulajdonú városfejlesztő társaságát bízza meg az önkormányzat. A projektmenedzsment feladatokat a városfejlesztő társaság szakmailag felkészült és hasonló projektek lebonyolításában tapasztalt munkatársai látják el az önkormányzat kapcsolattartójával együttműködésben.



Tartalék: Az építés jellegű tevékenységekhez kapcsolódóan esetlegesen felmerülő, de előre nem látható tevékenységekre fordítható keret. Felhasználása a szakmai standardok alapján valamely előre nem látható esemény bekövetkezéséhez kötött. Ilyen esemény lehet pl. átlagosnál magasabb talajvízszint kezelése, eredményes régészeti feltárás miatt szükséges kutatás, stb. 31. táblázat Kötelezően megvalósítandó, kiegészítő tevékenységek költségei

A tevékenység neve Akcióterületi terv Tervezés, hatósági engedélyek díjai Közbeszerzés Műszaki ellenőr Könyvvizsgáló Nyilvánosság biztosítása Projektmenedzsment Tartalék Kiegészítő tevékenységek összesen

Támogat ás intenzitá sa (%) 85,00 85,00 85,00 85,00 85,00 85,00 85,00 85,00 85,00


Támogatás (Ft)

Önerő (Ft)

A projekt bruttó költsége (Ft)

5 312 500 2 622 930 1 295 400 4 318 000 863 600 1 727 200 12 750 000 6 454 458

937 500 462 870 228 600 762 000 152 400 304 800 2 250 000 1 139 023

6 250 000 3 085 800 1 524 000 5 080 000 1 016 000 2 032 000 15 000 000 7 593 481

35 344 088

6 237 193

41 581 281

87


5.5.2

Összefoglaló indikátor táblázatok 32. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

A pályázat kötelező indikátorai: A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező eredmény vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma nők Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

Mértékegység

Célérték Bázis- Minimálisan elvárt elérésének érték célérték időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása

db

0

0

2014

0

0

PH

output

fő

1511

1000

2014

1511

1511

PH

output

ha

0

-

2014

114

114

PH

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

Megőrzött munkahelyek száma

eredmény

fő

321

-

2019

321

321

PH

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

eredmény

TJ/év

0

-

2019

1,26

1,26

PH


88

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

Vállalás hiányában a mérés módszerének és gyakoriságának bemutatása nem releváns Önkormányzat (Igazgatási és Okmányiroda utcanév alapján vezetett) nyilvántartása alapján a projekt végrehajtás lezárásakor (1 alkalommal) Alaptérkép alapján a megvalósítást követően (1 alkalommal) Vállalás hiányában a mérés módszerének és gyakoriságának bemutatása nem releváns Az önkormányzat (Jegyzői Kabinet) nyilvántartása alapján a fenntartási időszak befejezését követően - 1 alkalommal Önkormányzati (a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. által vezetett) nyilvántartás alapján a projekt végrehajtás lezárását követő fűtési időszak végén (1 alkalommal)


Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

A pályázat további szakmai indikátorai: Új közösségi funkciók betelepedése a projekt által érintett településrészen eredmény

A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett településrészen

Létrehozott közösségi szintterületek nagysága

A szociális rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl. 2009ben RÁT, RGYK) részesülők lakásszámhoz viszonyított aránya a települési átlaghoz képest Támogatással felújított önkormányzati bérlakások száma

Mértékegység




Mutató forrása


PH

A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (fotódokumentációval alátámasztott) felmérése alapján a projekt lezárását követően (1 alkalommal)

PH

A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (fotódokumentációval alátámasztott) felmérése alapján a projekt lezárását követően (1 alkalommal)

PH

A beruházás közben készült építési napló, illetve műszaki ellenőr által kiadott nyilatkozat alapján a projekt lezárását követően (1 alkalommal)

PH

Önkormányzati (a Szociális Osztály által vezetett) nyilvántartás alapján a projekt lezárását követően (1 alkalommal)

PH


3 db

0

-

2014

Megnevezése:  Nonprofit szolgáltató helyiségek (védőnői, rendőrségi, jogi szolgáltatás)

3

6

eredmény

eredmény

hatás

output


db

m

2

%

db

0

0

750

0

-

-

-

-

2014

2014

2014

2014

Megnevezése:  óvoda  bölcsőde  idősek klubja  nonprofit szolgáltató helyiségek  lakóépületek  közterek

80

6

80

700

82

700

82

89

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Mutató típusa (output/ eredmény)

Mutató neve

Az akció keretében képzési – foglalkoztatási programban részt vevők száma

Mértékegység


fő

output

0

10

2014



Mutató forrása


10

PH

Az érintett programot koordináló konzorciumi partnerek alátámasztó dokumentumai (tematika, jelenléti ív, fotódokumentáció) alapján a projekt lezárását követően (1 alkalommal)


Mutató forrása

10

33. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat Tevékenység

Szociális bérlakások felújítása Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épületének felújítása Közterületek fejlesztése Soft tevékenységek Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program

Célérték

Célérték a

0

2014

82

82

PH

db

0

2014

2

2

PH

output

db

0

2014

1

1

PH

Felújított zöldterület Felújított utak nagysága

output

m

2

0

2014

4 463

4 463

PH

output

m

0

2014

681

681

PH


output

db

0

2014

1

1

PH

output

db

0

2014

1

1

PH

output

db

0

2014

1

1

PH

Mutató neve

Felújítással érintett lakások száma Felújított szolgáltató helyiségek száma Felújított középület száma

Megvalósult közösségfejlesztő program Megvalósult bűnmegelőzési program


Mutató típusa

Mértékegység

output

db

output

Bázis elérésének megvalósítási -érték időpontja időszak végén

90



Az érintett programot koordináló konzorciumi partner alátámasztó dokumentumai (tematika, jelenléti ív, fotódokumentáció) alapján a projekt lezárását követően (1


Tevékenység

„Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

Mutató neve

Mutató típusa

Mértékegység

Célérték

Célérték a

Bázis elérésének megvalósítási -érték időpontja időszak végén


Mutató forrása


alkalommal) Megvalósult közösségfejlesztő program

Mini projektek száma


output

output

db

db

0

0

2014

2014

1

10

91

1

10

PH

PH

A projekt dokumentációk alapján (tematika, fotódokumentáció) nyomon követhető, ellenőrzése egyszer, a megvalósítás végén


5.5.3

Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében

A szociális városrehabilitációs projekt gazdája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A projektgazda felelősségi körébe tartozik az akcióterületi fejlesztés megvalósítása, a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás, a szabályosság biztosítása, valamint a projekttel kapcsolatos elszámolások végrehajtása. A Huszártelepi szociális városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, egyeztetve a megvalósításban résztvevő konzorciumi partnerekkel (további kedvezményezettek), és egyéb érintett szervezetekkel, támogatásban nem részesülő partnerekkel. 5.5.3.1 Konzorciumi partnerek A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az EAOP-2009-5.1.1./B konstrukció keretében pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. A konzorcium tagjai a pályázatban meghatározott célok megvalósításában a cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően, konzorciumi megállapodás keretei között részt vállalnak. A támogatásban részesülő konzorciumi partnerek szerepét az alábbi táblázat foglalja össze. 34. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása Humán-Net Alapítvány Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: Alapítvány, közhasznú szervezet A partner által végzett tevékenységek teljes 4 072 000 összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) 3 461 200 Biztosít-e önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 610 800 Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket vesz részt a projektben? kiegészítő („soft”) elemek: Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat Partner szerepe a tervezésben:  fejlesztési szükségletek beazonosítása  részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken  elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához Partner szerepe a végrehajtásban:  soft tevékenység megvalósítása  folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)


Gyermekjóléti Központ Önkormányzati intézmény 4 314 000 igen 3 666 900 igen 647 100

92

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:



Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?


Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok  fejlesztési szükségletek beazonosítása  részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken  elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához  soft tevékenység megvalósítása  folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása

Periféria Egyesület Egyesült, közhasznú szervezet 3 999 840 igen 3 399 864 igen 599 976 Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen  fejlesztési szükségletek beazonosítása  részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken  elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához  soft tevékenység megvalósítása  folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Költségvetési szerv 2 000 000 igen 1 700 000 igen 300 000 Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program

93

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Partner szerepe a tervezésben:



 fejlesztési szükségletek beazonosítása  részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken  elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához  soft tevékenység megvalósítása  folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Programok szakmai támogatása

5.5.3.2 Támogatói csoport Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk ez egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, de nem konzorciumi szintű partnerekről. A vonatkozó útmutatók értelmében szociális városrehabilitáció esetén kötelezettség a projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű „támogatói csoportot” létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport létrehozására azért volt szükség, mert a szociális városrehabilitációs projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. Nyíregyháza a „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program előkészítése során csatlakozott az EU URBACT II. (2008-2011) Program Duisburg (Németország) által vezetett RegGov tematikus munkacsoportjához. A program átfogó célja, hogy Európa szerte elősegítse a fenntartható, integrált városfejlesztési politikát. Az urbanizált területek a szegénység kezelésével és az integráció megvalósításával küzdenek. A programban hasonló problémák megoldásának a nemzetközi tapasztalataival ismerkednek meg a résztvevők. Nyíregyházán 2008. július 22-én létrejött a Helyi Támogató Csoport (LSC). Tagjai a Huszártelepen élők helyzetének javítása érdekében tevékenykednek, biztosítanak különféle szolgáltatásokat. A támogatói csoport az URBACT II. programhoz kapcsolódva, annak folytatásaként, a Huszártelep szociális városrehabilitációs pályázat előkészítését és magvalósítását is támogatja. A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. A szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén (2010. március 10.) a jelenléti ívet és a jegyzőkönyvet a Mellékletek tartalmazzák) a szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy a Huszártelep szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják „A Huszártelep szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportját” (rövidítve HTTCS). A támogatói csoport tagjai az alábbi szervezetek:         

Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u.2. Human-net Alapítvány, Nyíregyháza, Körte u. 41/a. Periféria Egyesület, Nyíregyháza, Eötvös u.1. Napsugár Bölcsőde, Nyíregyháza, Dália u.1. Szociális Gondozási Központ, Nyíregyháza, Vécsey köz 2. Gyermekjóléti Központ, Nyíregyháza, Báthory u. 10. Romano Trajo Egyesület, Nyíregyháza, Hegyi u.7. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Nyíregyháza, Bercsényi u.


94


A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek meg: 

a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával a Gyermekjóléti Központ igazgatóját bízzák meg;



a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket;



a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról;



szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását.

A Támogató Csoport 2010. szeptember 16-i ülésén folytatta munkáját, ahol a résztvevők véleményezhették az akcióterületi fejlesztések tartalmát. A Támogatói Csoport a projektfejlesztési időszakban is folytatta munkáját, a 2012. március 30-án megrendezett ülésen a tagok áttekintették a projekt aktuális helyzetét és az egyes tagok feladatait, valamint egyeztettek a nonprofit szolgáltató helyiségekben tervezett programokkal, azok időbeosztásával kapcsolatosan.

5.5.4

A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok

Az alábbiakban az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó, jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatokat ismertetjük. 

A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok, területelőkészítési, telekalakítási feladatok: A városfejlesztési akcióban tervezett tevékenységek megvalósításához nem szükséges új területek megszerzése vagy építmények lebontása. A városfejlesztési akcióban az önkormányzat nem tervezi építési telkek kialakítását az akcióterületen.



Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akcióhoz kapcsolódóan vannak az önkormányzatnak útépítési feladatai, ezek elvégzésére a közterületek fejlesztése (városi funkció) tevékenységen belül kerül sor. Az önkormányzat összesen 810 m új út építését és 681 m útfelújítást tervez. A részletes leírást a műszaki dokumentáció tartalmazza.



A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken a közszféra által megvalósítandó feladatok közé tartozik. A városfejlesztési akcióban a zöldterületek fejlesztését 4463 m2 nagyságú területen tervezi az önkormányzat, ezek elvégzésére a közterületek fejlesztése (városi funkció) tevékenységen belül kerül sor. A részletes leírást a közterület-rehabilitációs tevékenység műszaki dokumentációja tartalmazza.



Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akció végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja. A projekt keretében ilyen tevékenység a bölcsőde, óvoda és idősek klubja közös épületének felújítása, valamint a nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása. A tervezett fejlesztések tartósan fennmaradó, valós igényeken alapulnak.



Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja: A városfejlesztési akció végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése érdekében önkormányzati tulajdonú lakások, lakóépületek rehabilitációja. A projekt keretében megvalósul a 8 db lakóépület esetében (82 db lakást érintően) homlokzati


95


hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje, szükség szerint a magastetők szerkezeti elemeinek javítása,új héjazat beépítése, valamint szükség szerint a kémények átrakása. A tervezett fejlesztések valós igényeken alapulnak

5.6



Kármentesítés, akadálymentesítés, azbesztmentesítés: A projekt keretében az önkormányzatnak nincs kármentesítési, akadálymentesítési, azbesztmentesítési feladata.



Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában: A tervezett fejlesztések minden infrastrukturális eleménél szem előtt tartott szempont az energiahatékonyság növelése Ez az önkormányzat által ellátandó feladat az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik: o

Bölcsőde, óvoda és idősek klubja közös épületének felújítása

o


o

Lakóépületek felújítása

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Az akcióterületen sajátosságaiból, szegregált jellegéből adódóan a városrehabilitációs fejlesztések hatásaként a magánszféra részéről további projektek megvalósítása nem várható. 5.7

A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

A városrehabilitációs projektelemeken túl az akcióterület fejlődéséhez egyéb fejlesztések is hozzájárulnak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Kormány 1315/2010. (XII.27.) számú határozata alapján dolgozta ki a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élők komplex lakhatási és képzéssel egybekötött munkaerő-piaci modellprogramját. A program keretében Nyíregyházán a Huszártelepen és a Keleti lakótelepen, helyi szintű pilotprojekt kerül megvalósításra. A komplex program főbb elemei: a szociális, közösségi programok, a lakhatási és lakókörnyezeti körülmények javítása, a foglalkoztatottság javítása, valamint a felzárkóztató-, kompetencia-képzés és a munkára szocializáló tréning. A nyíregyházi mintaprogram sarokkövei a közösségi és szolgáltatási elemeknek helyet biztosító „TKKI Pont”-ok kialakítása, valamint a lakhatási feltételek javítását célzó, a hátrányos helyzetű felnőttek körében sikeresen alkalmazott, hasznosítható ismereteket nyújtó, képzést munkával összekötő „Munka+Tanulás” modell. A hazai forrásból finanszírozott program összefogását a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) látja el. Nyíregyházán 2011. december 19-én önkormányzati és civil összefogással együttműködés jött létre annak érdekében, hogy a nyíregyházi Keleti-lakótelepen és Huszár-lakótelepen mélyszegénységben élők együttes lakhatási, képzési és munkaerő-piaci modellprogramját felállítsák. A Települési Programtanács 2012. január 25-én megtartott alakuló ülésén a hat konzorciumi tag lefektette annak a modellprogramnak az alapjait, amely a helyi foglalkoztatási, lakhatási problémákat és a társadalmi felzárkóztatást hivatott komplex módon orvosolni. Konzorciumi tagok:


96




Türr István Képző és Kutató Intézet (konzorcium vezető),



Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata,



Nyíregyháza Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata,



Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.,



Hajdúdorogi Egyházmegye Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolája,



HUMÁN-NET Alapítvány.

A 100 millió forintos program során a résztvevő, jelenleg mélyszegénységben élő családok a munkára szocializáló, életviteli, egészségügyi tréning után lakhatási támogatásban is részt vehetnek. A résztvevők többek között választhatják az építőipari alapképzést, így tevékenyen részt tudnak vállalni saját lakhatási körülményeik javításában, a kivitelezés során jelen lévő szakmai oktató mellett. A program keretében várhatóan Huszártelepen található szociális bérlakások (Viola u. 5.) belső felújítására is sor kerül. A pályázat keretében és a kapcsolódó egyéb fejlesztések keretében megvalósuló tevékenységek eredményeként az akcióterületen erősödik a társadalmi kohézió, ezáltal csökkennek a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek.

5.8

Szinergia vizsgálat

A Huszártelepi akcióterületen a pályázat keretében tervezett beavatkozások, a megelőző városrehabilitációs tevékenységek, és a kapcsolódó további beruházások egymással szinergikus kapcsolatban állnak, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, a szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzésének és részcéljainak eléréséhez. Az elmúlt években az önkormányzat több olyan pályázatot is megvalósított, illetve előkészített, amelyek Nyíregyháza infrastrukturális fejlődését segítették elő (pl. jósavárosi lakótelep rehabilitációja, egykori laktanyák átalakítása, belváros rehabilitációja) és közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez. Az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések egyrészt infrastrukturális beruházások (lakásfelújítások, lakásépítés, közműhálózat rekonstrukció, középületek felújítása), másrészt humán jellegű fejlesztések megvalósítását jelentették. (A korábbi városrehabilitációs fejlesztéseket a „4.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” című fejezet mutatja be részletesen.) A jelenlegi fejlesztési célok és tervezett beavatkozások többek között az infrastrukturális elmaradások további kezelését célozzák az akcióterületen, ugyanakkor a szociális városrehabilitáció keretében nagy teret kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a társadalmi fejlődést, közösségfejlesztést segítik elő. A korábbi, a jelenlegi és a tervezett városfejlesztési célú beavatkozások szinergiáját a következő összefoglaló táblázat mutatja be. A táblázat alapján látható, hogy a megelőző és folyamatban lévő fejlesztések túlnyomó többsége hatással van egymásra, közöttük szinergikus hatások állapíthatóak meg.


97

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 35. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia Beavatkozás típusa

Sorszám

Tevékenység

Kapcsolódó fejlesztések (kapcsolódó fejlesztés sorszáma) A: B: C: alacsony közepes erős szinergia szinergia szinergia

Roma munkanélküliek foglalkoztatása P5 közmunkaprogramok keretében Lakásfelújítások, új lakások E2 E3, E4 P1 építése Megelőző E3 Útfelújítások, járdaépítések E2, E4, P1, P2 P4 városrehabilitációs E4 Közműhálózat rekonstrukció E2, E3, P1, P2 tevékenységek az E5 Középületek felújítása P3 akcióterületen Huszárvár szociokulturális E6 E7, P5, K1 szolgáltató központ kialakítása Humán jellegű fejlesztések a E7 szolgáltatások elérhetőségének E6, P5 és minőségének javítására P1 Szociális bérlakások felújítása E3, E4, K1 E2, P4 Nonprofit szolgáltató helyiségek P2 E3, E4 P4, P5 ROP kialakítása támogatással Óvoda, bölcsőde és idősek klubja ÉAOP-5.1.1.B P3 E5, P4 közös épületének külső felújítása pályázat Közterületek fejlesztése – keretében E3, P1, P2, P4 közlekedési fejlesztések, K1 megvalósítandó P3, P5 játszóhelyek létesítése beavatkozások Soft tevékenységek E6, E7, P2, P5 E1 megvalósítása P4, K1 Összefogás a nyíregyházi A közszféra mélyszegénység kapcsolódó K1 P1, P4 E6, E7, P5 megszüntetéséért (TKKI pilot fejlesztése projekt) A: alacsony mértékű, de érzékelhető szinergia B: közepes mértékű szinergia, a beavatkozások hozzájárulnak egymás eredményeinek megvalósulásához C: erős szinergia, egymást támogató fejlesztések E1

A beavatkozások egymással térbelileg is összefüggésben állnak, a felújítandó lakóépületek, nonprofit szolgáltató helyiségek, az egy épületben található önkormányzati intézmények a megújuló közterületek és utak szomszédságában találhatóak. A térbeli összefüggések térképes megjelenítését az „5.4. Beavatkozási típusok és tevékenységek” című fejezet tartalmazza. A megvalósult és tervezett beavatkozások együttesen járulnak hozzá az akcióterület fizikai és szociális fejlődéséhez, együttesen olyan eredményeket érve el, amelyeket önmagukban – egyedi projektekként – nem lennének képesek elérni.


98


5.9

A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez

A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a három típusú beavatkozás – a lakóépület-felújítás, az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció – mentén történhet meg. 36. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai Célcsoportok  érintett épületek lakói Lakóépület-felújítás  a beruházás környezetében élők  a környező ingatlanok tulajdonosai  a felújítandó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők Intézményfejlesztés  a beruházás környezetében élők  a környező ingatlanok tulajdonosai  huszártelepi lakosság Közterületek  a közterületeken foglalkoztatottak fejlesztése  a felújítandó közterek környezetében elhelyezkedő vállalkozások Beavatkozások

A városrehabilitáció fő célszegmensét Huszártelep lakossága alkotja, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított közterek, felújított utak használóiként szóba jöhetnek. Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.


99


Tervezett beavatkozás

1. Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása 2. Óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épületének külső felújítása

3. Közterületek fejlesztése – közlekedési fejlesztések, játszóhelyek létesítése

37. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként Érintett Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés Bevonhatóság, motiválhatóság célcsoportok szempontjából  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a Az  Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és működtetés során egyaránt intézményekben ezáltal a nyújtott szolgáltatások színvonala  Motiválhatóságuk a fejlesztések foglalkoztatottak nagymértékben javul megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas  Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások bővülésével a lakosság életminősége emelkedik  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés  A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a A beruházás csökkennek működtetés során egyaránt környezetében  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését élő lakosság kezelése elengedhetetlen javító beavatkozásokba bevonhatók (pl.  Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  Könnyen igénybe tudják venni az intézmény szolgáltatásait  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés A beruházás szükséges különösen a kivitelezés és a környezetében  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek működtetés során lévő  Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését vállalkozások javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  A civil önszerveződések számára a kialakítandó  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés helyiségek szolgáltatásokat és helyszínt egyaránt szükséges különösen az előkészítés és a Civil szervezetek kínálhatnak működtetés során  A helyiségek rendelkezésre állásával a helyi civil szféra  Egyébként is magas együttműködési tovább erősödik hajlandóságuk ezáltal növelhető  A kivitelezés, illetve rendezvények idején konfliktusok jelentkezhetnek  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés  Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a A beruházás  A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák fenntartás során egyaránt környezetében csökkennek  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését élők  A közösségi funkciójú területek jelentős tranzitforgalma javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. miatti problémák csökkennek közterület-rendezés)  A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek elsődleges haszonélvezői


100

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából

A beruházás környezetében lévő vállalkozások

 A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek  Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet

Civil szervezetek

 A civil önszerveződések számára a megújult közterek helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil szervezetek is színesítik Huszártelep kulturális és szabadidős kínálatát

Felújított ingatlanok lakói

 A fejlesztés eredményeként alacsonyabb ingatlanfenntartási költségek jelentkezhetnek  Az ingatlanok értéke emelkedik  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

A nem felújított ingatlanok lakói

 Az ingatlanok értéke a felújított ingatlanokhoz képest csökken  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

4. Szociális bérlakások felújítása

Vállalkozások


 Részt vehetnek a kivitelezésben  Az épített környezet minősége emelkedik

101

Bevonhatóság, motiválhatóság  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a fenntartás során  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a fenntartás során  Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során  Motiválhatóságuk a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában magas  Bizonyos, az adott épületek külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció)  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során  Fel kell tárni számukra a lehetséges további megoldásokat a lakások felújítására  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges a kivitelezés során  Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják


Az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan az alábbiakban foglalhatóak össze. 



A lakosság: A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától.

Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése: A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a város lakosságát. Az akcióterületen, a felújítandó épületekben vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az intézmények megújulása, a lakókörnyezet minőségének javulása az életminőség emelkedését eredményezi. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. A Huszártelepi akcióterület szegregált jellege, területi elhatároltsága következtében a fejlesztések közvetlenül nem érintik a város egyéb városrészei és a környező települések lakosságát. Tágabb értelemben vizsgálva pozitívumként fogalmazható meg, hogy javul az épített környezet minősége.

Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése: A városrész lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási lehetőségeket. A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban a kisgyermekes szülők a közösségi terek használói – délután kiegészülve a diákokkal, akik az esti és az éjszakai órákban is jelen vannak a Huszártelep közterein, hétvégén pedig a kör tovább bővül a családokkal. A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran különbözőek: pl. a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, (pl. játszótér, gyermekrendezvények), míg a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják. Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket is kialakítanak, amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér, sportpálya stb.). Ezek a különböző funkciók ideális esetben a tér külső megjelenésében is leképeződnek.

A vállalkozások: a szociális városrehabilitáció célcsoportjához tartoznak bizonyos vállalkozások is, amelyek érintettek lehetnek a projekt előkészítése és/vagy megvalósítása során.

Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó területekhez, így alapvetően befolyásolják Huszártelep jellegét, arculatát, hangulatát – részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett helyiségek külső, fizikai adottságai révén. Ide tartoznak (a) a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatók, kereskedők és vendéglátók, (b) a környező területek ingatlantulajdonosai, (c) a közterületeket fenntartó Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., melynek szerepe alapvető fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában, (d) továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.

A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg (pl. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft.,


102


Nyírségvíz Zrt., E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), amelyek a közművek – a megújítandó közterületek tervezett funkcióinak megfelelő – kiépítését és üzemeltetését végzik el.



A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői (pl. Város-Kép Kht., Nyíregyházi Városi Televízió Kht., www.nyiregyhaza.hu, www.nyirhalo.hu).

A civil szervezetek: A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a szociális városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan elengedhetetlen fontosságú, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2012. április 12-i adatai szerint összesen 1062 civil szervezet működött, amelyek közül 346 alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként is szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. A civil szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúság- és családvédelemmel, ami a fejlesztendő akcióterület szempontjából kiemelt fontosságú.

5.10 A tervezett fejlesztések várható hatásai 5.10.1 Társadalmi-gazdasági hatások A Huszártelepen megvalósuló szociális városrehabilitáció hatásaként a közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával javul a környezetminőség (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.), amely hozzájárul a minőségi életfeltételek megteremtéséhez, a lakosság és az itt működő vállalkozások, civil szervezetek komfortérzetének növekedéséhez. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez. A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. A nonprofit szolgáltató helyiségek kialakításával olyan hiánypótló létesítmény jön létre, amely lehetővé teszi egészségügyi (védőnői), jogi, rendőrségi tanácsadás és közösségfejlesztő programok elérhetőségét az akcióterületen. A Huszártelepen működő óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épületének külső felújítása révén erősödik a közszféra funkció, amely elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki. Mindez hozzájárul a lakosság településrészhez kötődő identitásának megerősödéséhez. Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterületek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára, közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A megújult közterületeken számos program és rendezvény lebonyolítására nyílik majd lehetőség, melyeknek pozitív társadalmi továbbgyűrűző hatásuk van, pozitívan hatnak a helyi szerveződésekre. A helyi identitást erősítő rendezvények révén növekszik a


103


városrészben a lokálpatriotizmus, a fejlesztéseket az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. A tervezett kapcsolódó „soft” tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a bűnmegelőzési programok, a helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok, játszótér programok közösségformáló szerepet töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom munkaerő-piaci adaptációs képességét is. A gazdasági hatások a felújítandó intézmények és épületek energiahatékonyságának növekedéséhez kapcsolódnak. Mivel valamennyi felújítandó épület, szociális bérlakás önkormányzati tulajdonban van, ezért a fejlesztéseknek közvetlen ingatlanpiaci gazdasági hatása nincs. A gazdasági és társadalmi hatások eredőjeként növekszik a Huszártelepi akcióterületen élők életminősége. A fejlesztések megvalósításával lakossági mozgásokra gyakorolt hatásokkal nem kell számolni.

5.10.2 Esélyegyenlőségi hatások A fenntartható városfejlesztésnek szerves részét képezi a társadalmi kohézió erősítése. A Huszártelepen megvalósuló szociális városrehabilitáció felöleli a fizikai rehabilitáción túl a a közösségfejlesztés előmozdítását, közösségi szolgáltatások fejlesztését is. Az akcióterület társadalmi problémái mélyen gyökereznek, ezért különösen fontos, hogy a tervezett rehabilitáció elősegíti a legelmaradottabbak gazdasági, társadalmi és kulturális integrációját, hozzájárul az alapvető szolgáltatások elérhetőségének biztosításához és megerősíti a biztonságot. Az akcióterületi terv kidolgozása a következő alapelvek figyelembevételével történt: 

A projekt nem járul hozzá a város más területein az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez. A beavatkozások megvalósítása nem okozza a terület jelentős felértékelődését, így az várhatóan nem hat az alacsonyabb státuszú lakosság költözési hajlandóságára.



A fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások (közszolgáltatások, szociális ellátások, stb.) rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség.



A tervezett közösségi, és képzési foglalkoztatási programok hozzájárulnak a terület szociális problémáinak kezeléséhez.

A tervezett fejlesztések megfelelnek az esélyegyenlőség kritériumainak: 

a tervezett tevékenységek (nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása védőnői, jogi, rendőrségi tanácsadás és közösségfejlesztő programok céljára, soft tevékenységek) elősegítik a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedését, a fogyatékkal élők napi életvitelét;



a tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján. (pl. közhasznú foglalkoztatással);



a projekt a soft tevékenységek keretében olyan szolgáltatásokat, képzéseket tartalmaz, ami a hátrányos helyzetű roma népesség igényeire tekintettel került kialakításra;


104




az önkormányzat a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket;

Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi társadalom erősödő kohéziójához.

5.10.3 Környezeti hatások A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek a közlekedés, környezetvédelem és területhasználat. A tervezett beavatkozások környezeti fenntarthatóságát az alábbi területek biztosítják: 

Közlekedés: átmenő forgalom csökkentése elkerülő útvonalak révén, megújított létesítményekhez, épületekhez vezető utak szilárd burkolattal való ellátása,



Környezeti minőség: környezettudatos magatartás ösztönzése (akciók, tájékoztatók, stb.), ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása, energiagazdálkodás, energiafelhasználás racionalizálása



Zöldfelület-gazdálkodás: zöldfelületek minőségi fejlesztése



Városszerkezet: az épületek átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységesebb, esztétikusabb városkép, és kiegyensúlyozottabbá tehető Huszártelep térszerkezete.

A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek (szociális bárlakások, óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épülete) energetikai rekonstrukciója (pl. homlokzat- és tetőszigetelés) jelentős energia-megtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket eredményez, az épített környezet energiaigénye csökken. A fejlesztések eredményeként csökken az akcióterület kihasználatlan vagy alulhasznosított közterületeinek száma, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városrészi szövetbe. A közterek megújításával javul a zöldterületek minősége. A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben javulni fog. A pozitív környezeti hatások mellett szükséges figyelembe venni a negatív hatásokat is, amelyek bár jóval szerényebbek, időlegesen megzavarhatják az akcióterületen élők nyugalmát. 

A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével, az építkezések hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében csak olyan kivitelezők kerülhetnek kiválasztásra, akik a környezetet védő módszereket, technológiákat (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal stb.) alkalmaznak a beruházás során.



A megújult közterek és parkok, valamint az új rendezvények időszakosan nagy számú látogatót vonzanak majd, így azok időnként túlzsúfolttá válhatnak.

A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni.


105


5.10.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 38. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok Mutató neve

Fajlagos vízfelhasználás mértéke

teljes vízfelhasználás

termelés v. szolgáltatás egysége Fajlagos teljes energiafelhasználás energiafelhasználás mértéke termelés v. szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra hulladék arányának kerülő hulladék mértéke Összes hulladék mennyisége A kistérségben élők Kistérségben élő foglalkoztatottságának foglalkoztatottak mértéke száma A foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal Tudásmegosztásban kapcsolatos résztvevők száma tudásmegosztáson részt Össz munkavállalói vett munkavállalók létszám száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma


Típus

Bázis érték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Célérték a projekt megvalósítási időszak végén

Célérték a fenntartási időszak végén

3

eredmény

3825

3825

2014

3825

3825

fő

eredmény

321

321

2014

321

321

kWh

eredmény

457322

457322

2014

457322

457322

fő

eredmény

321

321

2014

321

321

t/év

eredmény

534,3

534,3

2014

534,3

534,3

t

eredmény

28,18

28,18

2014

28,18

28,18

t

eredmény

28,18

28,18

2014

28,18

28,18

fő

eredmény

297

297

2014

297

297

fő

eredmény

321

321

2014

321

321

fő/év

eredmény

0

264

2014

264

264

fő/év

eredmény

321

321

2014

321

321

db

eredmény

0

9

2014

9

9

db

output

0

0

2014

0

0

Mértékegység

m

106

Mutató forrása

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal


5.11 A kockázatok elemzése A nyíregyházi Huszártelepi akcióterület megújítására irányuló szociális városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók: 

A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy viszonylag csekély a bekövetkezésük valószínűsége, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást.



A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, amelyekben alapvető szerepet játszik a szolgáltatások iránti kereslet alakulása. A tendenciák egy részére – különösen a társadalmi folyamatokra – a város csak korlátozott befolyással bír, azonban a kockázatok jelentős része megfelelő marketingkommunikációval és a helyi társadalom aktivizálásával kezelhető.

A horizontális szemléletű kockázatok mindkét esetben ágazati megközelítésű kockázati területeket foglalnak magukban. A projekt kapcsán azonosításra került ágazati jellegű kockázatok a következők: 

Műszaki kockázatok: Ebbe a csoportba tartoznak az előkészítés, a kivitelezés kockázatai, a meghibásodások, valamint egyéb technikai jellegű károk. A városrehabilitáció keretében műszaki kockázatot jelenthet, hogy a kivitelező esetlegesen eltér a műszaki tartalomtól vagy ütemtervtől.



Jogi szempontok: A jogi kockázatok közé a kapcsolódó jogszabályi környezet, a szabványok, a kibocsátási határértékek változása, és a további jogszabályváltozásokból eredő tényezők sorolhatóak. Ilyen változás lehet például a közbeszerzési törvény módosulása. A projekt esetében ilyen változás volt a két fázis között, a projektfejlesztési időszak során bekövetkezett ÁFA növekedés, amely jelentős többletterhet jelent a projektgazdának.



Társadalmi szempontok: A társadalmi szempontú kockázatok közé a projekttel szembeni lakossági ellenállást, a közvélemény negatív megnyilvánulásait, illetve az általános társadalmi érdektelenséget sorolhatjuk. A szociális városrehabilitáció esetében nagyon fontos a társadalmi elfogadottság. Jelen fejlesztés előkészítése során nagymértékű társadalmi elfogadottság volt jellemző, azonban a megvalósítás és a fenntartás időszakában lehetséges, hogy egyes csoportok részéről csökken a támogatottság.



Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok: Ebbe a kategóriába a díjfizetési hajlandóság, és az üzemeltetői, fenntartói kockázatok tartoznak. A szociális városrehabilitáció egyik kockázatát a felújított épületek, közterületek rongálása jelentheti, amelynek mértéke alapos előkészítéssel és szervezéssel, a lakosság fejlesztésekbe való bevonásával csökkenthető. Jelentős pénzügyi kockázatot jelenthet a támogatási források nem időben történő és nem megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása, de ezek vélhetően nem következnek be.


107


Intézményi szempont: Az intézményi kockázatok körébe a tervezett üzemeltetési struktúra változása, a közbeszerzés, valamint a közigazgatási átalakítás hatásai tartozhatnak.

A felmerülő kockázatok részletes bemutatását – bekövetkezési valószínűségét és hatását, kezelésének lehetséges módját – a következő táblázat foglalja össze. 39. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik Kockázat megnevezése A pályázat szakmai tartalma nem éri el a kívánt minőséget. Nem tud a pályázó vissza nem térítendő támogatást bevonni a projekt megvalósításába. Hiányzik a projekt megvalósításához szükséges sajáterő. A projekt előkészítése elhúzódik.

Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

Kockázatkezelés módja

 1

7

 

A megvalósításra vonatkozó kockázatok

A helyi lakosság nem elég motivált a fejlesztésekben való részvételre.

összes

7

 

Kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás Hitelfelvétel

5

5



Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése a KSZ-szel A lakosság részére rendszeres tájékoztatás nyújtása Folyamatos egyeztetés a projektelőkészítéstől a projekt lezárásáig a fejlesztendő ingatlanok lakóival Támogatói csoport megalakítása és működtetése Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Kompetens építészek és tervezők kiválasztása Folyamatos együttműködés az érintett hatóságokkal

 3

5



Az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt csúszik a fejlesztések megvalósítása.

2

5

  

4

összes

Részletes tanulmánytervek készítése az érintett épületek és közterületek állapotának alapos felmérésével

összes

Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek meghatározása

összes



Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása

összes



Részletesen megtervezett, átgondolt műszaki tervek, tervezői költségvetések

összes



 5

 1

6

1

6

4

3

összes

Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő elkészítése Folyamatos együttműködés a KSZ-szel

 2

összes

összes



2

összes

Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Közbeszerzési szakértő alkalmazása

4



Az indikátorok teljesítése nem lehetséges. A tartalék keret nem fedezi az esetlegesen felmerülő többletkiadásokat.

összes

1

2

Nem az előírt műszaki tartalommal készül el az épület.

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val



A projekt engedélyezési eljárása elhúzódik.

A kivitelezés során előre nem látható műszaki problémák jelentkeznek.

összes

7



Az igényelt támogatási részlet átutalása időben csúszik.

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val

2



Érintett tevékenység




108


Kockázat megnevezése

Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

Kockázatkezelés módja



A fenntartásra vonatkozó kockázatok

Az energiaárak tovább emelkednek. Sem a lakosság, sem a helyi civil szervezetek nem lesznek megelégedve a projekt eredményével. Nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot a szolgáltatások igénybevételére, a közösségi terek használatára. Csökken a kereslet a közösségi létesítmények szolgáltatásai, rendezvényei iránt

Fenntartási költségek jelentős mértékben emelkednek.

A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik.

7

1

 

1

5

  

2

5

 

2

5



Rendszeres kommunikáció és promóció az elérhető szolgáltatásokról, programokról



Alternatív energiaforrások bevonása a távhőellátásba Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása Érintettek szemléletváltása a közüzemi szolgáltatások ésszerű használatára vonatkozóan Rendvédelmi szervek és bűnmegelőzési civil szervezetek hatékony (együtt)működése Bűnmegelőzési programok megvalósítása a fejlesztésekkel párhuzamosan

 3

4

  4

4

Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása Környezettudatos energiafogyasztásra való ösztönzés Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosok és közösségek aktivizálása, bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos megismerése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése



Érintett tevékenység lakóépületek és intézmények felújítása

összes

összes


összes

közterek

* 1 – leggyengébb, 7 – legerősebb

5.12 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a szociális városrehabilitáció keretében tervezett projektelemek időbeli ütemezését. A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2012. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2014. augusztus 31-ig, illetve a soft tevékenységek esetében 2014. december 31ig megtörténik.


109

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 40. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 2007.07.012009.12.31

I.

2010 II. III.

IV.

2011 I. II. III. Előkészítés

IV.

I.

2012 II. III.

IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) Akcióterületi Terv (EATT) 1. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok 2. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Lakófunkció Szociális bérlakások felújítása Közösségi funkció Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Közszféra funkció Bölcsőde, óvoda és idősek klubja közös épületének külső felújítása Városi funkció Közterületek fejlesztése – közlekedési fejlesztések, játszóhelyek létesítése Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)


110

IV.

I.

2013 II. III.

IV.

I.

2014 II. III.

IV.


5.13 Lezajlott partnerségi egyeztetések 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. A városfejlesztési igényfelmérés keretében 2007 decemberében a Nyíregyházi Napló közreműködésével: lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása volt, ezért ezt követően, 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti és huszártelepi városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Tervek kidolgozásával. Az IVS és az EATT nyilvánosságra hozatala nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta is folyamatosan zajlik – részben a helyi média, részben fórumok segítségével –, és erre a tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. (Az IVS a város honlapján elérhető: http://www.nyirhalo.hu:1000/nyirhalo/fooldal/IVS.pdf) A huszártelepi akcióterületet több lakossági kérdőíves felmérés is érintette, amelyek alapján meghatározhatóak az akcióterületen jelentkező igények és szükségletek: 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008-ban indította el azt a városi kutatássorozatot, melynek célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása. A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az ún. háztartáspanel módszertanát követi. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokról gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. A kérdőív több nagy blokkban vizsgálta a város lakóinak életkörülményeit, ezek a következők: -

A háztartások jellemzői (háztartás összetétele, lakhatás körülményei, problémák, háztartások felszereltsége, jövedelmek,)

-

Gazdasági aktivitás (munkavégzéssel kapcsolatos jellemzők)

-

Egészségi állapot (egészségi állapot megítélése, tartós betegségek)

-

Társas kapcsolatok (családi és emberi kapcsolatok jellemzői, kiterjedtsége, intenzitása)

-

Idősek helyzete (a 65 éves, illetve annál idősebb lakosok helyzete)

-

Támogató rendszerek – szociális problémák (a természetes és mesterséges védőháló jellemzői, segélyezés, vélemények a segélyezési rendszerekről, szociális ellátásról)

-

Szociális Iroda működése (ügyfelek és véleményük)

-

Biográfia (a megkérdezettek személyes jellemzői)

A szociológiai vizsgálat a tervek szerint két évente ismételten lekérdezésre, kielemzésre kerül, így a későbbiekben segítheti a változások, fejlődések, mobilizációs folyamatok stb. kimutatását a város illetve városrészek esetében. 2. 2010. márciusban kérdőíves adatfelvétel zajlott le a Huszártelepen. A Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő szolgálat telepen dolgozó szakembereiből álló kérdezőbiztosok 252 lakást kerestek fel, ezek közül 37 lakás üresen állt. A kérdőívet a lakásban ténylegesen élő háztartásfővel készítették el. Az adatfelvételi időszak végére 189 darab értékelhető


111


kérdőív gyűlt össze. A felmérés Huszártelep lakosságának szubjektív jólétét, problémáit, szükségleteit és értékrendjét vizsgálta. 3. 2012. április 2. és április 13. között célzott kérdőíves felmérés keretében zajlott le a Huszártelepen jelenleg és potenciálisan szolgáltatást nyújtó civil és egyéb szervezetek megkeresése a tervezett nonprofit szolgáltató helyiségekkel kapcsolatosann, annak feltárása érdekében, hogy milyen jellegű szolgáltatásokra lenne szüksége az akcióterületi lakosoknak, és, hogy az adott szervezetek ezek közül mit tudnak biztosítani. Összességében megállapítható, hogy az akcióterületen végzett felmérések eredményei alátámasztják a tervezett fejlesztések szükségességét. Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. A huszártelepi akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről 2010. április 15-án került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen. A kérdőíves felmérések és lakossági fórumok mellett további partnerségi egyeztetések történtek az érintett civil szervezetek és további szervezetek, intézmények bevonásával. Ezeken a rendezvényeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. Nyíregyháza a „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program előkészítése során csatlakozott az EU URBACT II. (2008-2011) Program Duisburg (Németország) által vezetett RegGov tematikus munkacsoportjához. A program átfogó célja, hogy Európa szerte elősegítse a fenntartható, integrált városfejlesztési politikát. Az urbanizált területek a szegénység kezelésével és az integráció megvalósításával küzdenek. A programban hasonló problémák megoldásának a nemzetközi tapasztalataival ismerkednek meg a résztvevők. Nyíregyházán 2008. július 22-én létrejött a Helyi Támogató Csoport (LSC). Tagjai a Huszártelepen élők helyzetének javítása érdekében tevékenykednek, biztosítanak különféle szolgáltatásokat. A támogatói csoport az URBACT II. programhoz kapcsolódva, annak folytatásaként, a Huszártelep szociális városrehabilitációs pályázat előkészítését és magvalósítását is támogatja. 2010. március 10-én a szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén a szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy a Huszártelep szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakították „A Huszártelep szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportját” (rövidítve HTTCS). A Támogató Csoport 2010. szeptember 16-i ülésén folytatta munkáját, ahol a résztvevők véleményezhették az akcióterületi fejlesztések tartalmát. A Támogatói Csoport a projektfejlesztési időszakban is folytatta munkáját, a 2012. március 30-án megrendezett ülésen a tagok áttekintették a projekt aktuális helyzetét és az egyes tagok feladatait, valamint egyeztettek a nonprofit szolgáltató helyiségekben tervezett programokkal, azok időbeosztásával kapcsolatosan. Az URBACT program bemutatását, a kérdőíves felmérés kérdőívét, a kérdőívek feldolgozásának eredményeit, a lakossági fórum és a lezajlott támogatói csoport megbeszélések, egyeztetések dokumentációját (jelenléti ívek, jegyzőkönyvek) a Mellékletek tartalmazzák.


112


6

PÉNZÜGYI TERV

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. 41. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése Tevékenység

Támogatási intenzitás

Lakófunkciót erősítő tevékenység 85,0 % Szociális bérlakások felújítása Közösségi funkció Nonprofit szolgáltató helyiségek 85,0 % kialakítása Közszféra funkció Önkormányzati intézmény épületének 85,0 % külső felújítása (óvoda. bölcsőde, idősek klubja közös épülete) Közterületek fejlesztése (városi funkció) Közlekedési fejlesztések – utak 85,0 % felújítása, létesítése 85,0 % Játszóhelyek létesítése Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások Tematikus és prevenciós programok a 85,0 % Huszártelepen Közösségépítő, közösségfejlesztő 85,0 % programsorozat „Lépések a biztonságért” – 85,0 % bűnmegelőzési program „Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző 85,0 % szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok További soft elemek közvetett 85,0 % eljárásrend szerint (programalap Projekt előkészítés, menedzsment, tartalék Projekt-előkészítés – tanulmányok, 85,0 % tervek, engedélyek 85,0 % Közbeszerzési költségek 85,0 % Műszaki ellenőr 85,0 % Tájékoztatás 85,0 % Könyvvizsgálói díjak 85,0 % Projekt menedzsment 85,0 % Tartalék ÉAOP 5.1.1 B támogatással 85,0 % megvalósítandó projekt összesen

Költségvetés (Ft) Támogatás

Önkormányzati önerő

Partneri önerő

Összesen

223 790 939

0

39 492 519

263 283 458

1 832 498

0

323 382

2 155 880

32 797 381

0

5 787 774

38 585 155

64 482 387

0

11 379 245

75 861 632

23 547 252

0

4 155 398

27 702 650

3 399 864

599 976

0

3 999 840

3 461 200

610 800

0

4 072 000

1 700 000

300 000

0

2 000 000

3 666 900

647 100

0

4 314 000

21 772 036

0

3 842 124

25 614 160

7 935 430

0

1 400 370

9 335 800

1 295 400 4 318 000 1 727 200 863 600 12 750 000 6 454 458

0 0 0 0 0 0

228 600 762 000 304 800 152 400 2 250 000 1 139 023

1 524 000 5 080 000 2 032 000 1 016 000 15 000 000 7 593 481

415 794 545

2 157 876

71 217 635

489 170 056

A fenti táblázat összefoglalóan mutatja be az egyes tevékenységek költségét, nem tartalmazza az horizontális költségek arányosítását az egyes tevékenységekre. Az akcióterület fejlesztési költségei a tevékenységek jellegéből adódóan alapvetően négy fő csoportba sorolhatók be. Ezek a csoportok, valamint tartalmuk a következő módon alakul: 

Előkészítési költségek: Az előkészítés olyan dokumentumok, tervek kidolgozását jelenti, melyek egyrészt a vonatkozó útmutatók alapján kötelezőek (ide tartozik az Akcióterületi Terv kidolgozása), másrészt hatóságilag szükségesek a tervezett beruházások kivitelezéséhez (ide tartoznak a tervezés és az építési engedélyezési eljárások során szükséges hatósági engedélyek díjai).


113


Projektmenedzsment költségei: A projektmenedzsment költségek a Városfejlesztő Társaságra vonatkozó költségeket tartalmazzák.



Építési költségek: Az építési költségek magukban foglalják az épületek és közterek felújításához kapcsolódó költségeket. Ezek a költségek az akcióterületen a szociális bérlakások felújításával, a nonprofit szolgáltató helyiségek kialakításával, az önkormányzati intézmények közös épületének felújításával, valamint a huszártelepi közterületek rehabilitációjával kapcsolatosan merülnek fel.



A megvalósításhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások költségei 3 kategóriába sorolhatók: o

projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások: ide tartozik beruházási jellegű tevékenységekhez szorosan kapcsolódó építési műszaki ellenőr költsége,

o

projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások: a különböző – pályázati útmutató vagy jogszabályok alapján – kötelező tevékenységekhez kapcsolódnak, ide tartoznak a könyvvizsgálói díjak, tájékoztatás és nyilvánosság biztosításához szükséges szolgáltatások, közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek,

o

a soft tevékenységekhez kapcsolódó költségek: rendezvények lebonyolításának költségei, reklám és marketing költségek, valamint a programalapra elkülönített költségek.

A projekt megvalósítási időszaka három pénzügyi évet (2012-2014) érint. Ennek megfelelően a beruházási költségek tervezése is e három évet fogja át. A költségek egyes évek közötti megosztását a projekt ütemtervnek megfelelő előrehaladás során, a felmerülés időszaka határozza meg. A beruházási költségek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint projekt gazda tekintetében a projekt keretében való ÁFA státusza miatt a bruttó költségtételek alkalmazásával kerültek tervezésre. A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az előzetes ütemezésnek megfelelően. A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A részletes pénzügyi elemzést a Mellékletek között található költség-haszon elemzés tartalmazza. .


114


7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

7.1 7.1.1

Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei

A megyei jogú városokkal szemben elvárás6, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság működtetésével ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei Jogú Város a középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet. A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 7.1.2

Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán

A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint gazdasági társaság alapító okiratát módosította úgy, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1., egyszemélyi alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.20'08 Saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, törzstőkéje 11.000.000 Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A társaságnál felügyelő bizottság működik – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően. A gazdasági társaság alapító okirata – figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata – a meghozott tulajdonosi határozatok alapján alkalmassá vált a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok teljesítésére. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok formájában. Az alapító okirat módosítása tárgyában Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot hozott, mely alapítói határozat

6

Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás


115


módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft. 2008. február 4. napján egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, az alábbiak szerint: Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön meghatározásra. A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai céljainak – mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát – megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi életkörülményeknek. A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak: 

a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása,



fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához,



a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés,



a(z inter)regionális szerepkör erősítése,



a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele,



kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme,



a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése,



a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése,



a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása,



a szociális biztonság megteremtése.

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: 

az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása:



akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata,



gazdaságfejlesztési elemek integrációja,



a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása,



fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel),



fenntartás koordinációja,



további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása



a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),



a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),


116


az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),



a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),



az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),



adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel, projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozókkal és a finanszírozásban résztvevő bankokkal),



az Akcióterületen projektmenedzsment:

megvalósuló

projektekkel

kapcsolatos

teljes

körű

o

a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása (elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete)

o

projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása

o

projekt költségek kontrollja

o

kockázatkezelések

o

változások menedzselése

o

projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása

o

projekt időütemezés menedzselése

o

kapcsolattartás a támogató szervezettel, megvalósítókkal, Közreműködő Szervezettel, az önkormányzattal egyeztetetten

o

projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése

o

projekt lezárása, értékelése

o

kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel

o

a projekt belső monitoringjának megszervezése

o

tájékoztatási feladatok biztosítása.

A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott kritériumnak – melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési feladatokban érintett, és egyidejűleg a vezetőnek azon kritériumoknak is meg kell felelnie, miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra – melynek maximális időtartama 5 év – vagy határozatlan időtartamra is megbízhatja. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. meglévő korlátolt felelősségű társaság alapító okiratának fentiek szerinti módosítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, így a módosított korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek. 7.1.3

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony

A fentiek szerinti módosítással átalakított korlátolt felelősségű társaság – a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása céljából – megbízási szerződést köt az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ez a szerződés megbízási


117


szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát ez a szerződés nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi. A városfejlesztő társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény rendelkezéseire is. A megbízási szerződésbe valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a szerződés-szerű teljesítést ütemezni, a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, az egyes ütemek teljesítésigazolásával egyidejűleg. A Városfejlesztő Társaság és az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által megkötendő megbízási szerződésben szabályozza az alábbiakat: 

az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásának módját,



az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását,



a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását,



az akcióterületi fejlesztések szabályozását,



a Városfejlesztő Társaság jogosítványait és kötelezettségeit,



az Önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit,



a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrást,



a vagyongazdálkodó és együttműködés módját.

üzemeltetésért

felelős

társasággal

való

esetleges

A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is. 7.1.4

Kompetenciák, felelősségi körök

A létrehozott Városfejlesztő Társaság szervezeti struktúrája, a működési rendszerben elfoglalt helye, és kapcsolatai úgy kerültek kialakításra, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának érdekeit, és mindezekkel összhangban a megvalósítani kívánt városfejlesztési programok hatékony végrehajtását. A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források felhasználása érdekében a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az önkormányzat érdekeinek érvényesítése. In house megbízási szerződés keretében megbízza a Társaságot a programok menedzselésével, és a rehabilitációs vagyonkezelési feladatok ellátásával. A társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program keretében


118


hozta létre, de a társaság feladata az azt követően induló egyéb (köztük a jelenlegi) városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselőtestülete mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala a testület joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és Akcióterületi Tervek, a rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására, valamint az IH-val és más szervezetekkel történő kötelezettségvállalásokra. Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester és – rajta keresztül – a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen fontos szerep hárul e tekintetben a Polgármesteri Kabinetre, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztályra és a Főépítészre, akiknek alapvető feladata az IVS és Akcióterületi Tervek kidolgozása és folyamatos felülvizsgálata, a megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának megteremtése. A Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. Az önkormányzat számára fontos napi szintű operatív ellenőrzést a Kft. Felügyelő Bizottságán, illetve annak elnökén keresztül képes ellenőrizni oly módon, hogy az alapszabályban meghatározott értékhatáron túl az ügyvezető csak a Felügyelő Bizottság elnökének ellenjegyzése mellett hozhat döntéseket. Ezzel a módszerrel rugalmasan és fennakadás nélkül valósíthatóak meg a programelemek, de nem sérül a tulajdonosi kontroll sem. A napi operatív munka biztosíthatósága érdekében szükséges olyan bizottsági elnököt választani, aki megfelelő szakmai képességekkel és gyakorlattal rendelkezik, és beosztásánál fogva napi szinten képes részt venni a városrehabilitációs programok végrehajtásában. A Kft. formában működő társaság ügyvezetője egyetemleges felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg. A városfejlesztő társaságnál 2 fő asszisztens áll alkalmazásban, ők segítenek a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott ügyvezetőnek a projektmenedzseri és a pénzügyi feladatok ellátásában, a műszaki és szociális/társadalmi feladatokat ellátó szakemberek szintén megbízási szerződéses viszonyban állnak a társasággal. 

Ügyvezető igazgató: feladata a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, üzleti stratégia elkészítése, megvalósítása, új üzleti lehetőségek felkutatása, rendszeres beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Fentieken túl ellátja a folyamatban lévő programok esetében felmerülő projektmenedzseri és pénzügyi feladatokat is. Ennek során feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések, illetve a kifizetés-igénylési dokumentáció összeállítása. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének koordinálása, összeállítása. A projektmenedzser felelős a Közreműködő Szervezet és a kiíró egyéb képviselői felé történő kapcsolattartásért is. Kompetenciák: felsőfokú


119


közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki jártasság, 1 idegen nyelv (angol vagy német) legalább középfokú, aktív ismerete. 

Műszaki menedzser: a projektek előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában, ellenőrzésében, a megbízott tervezőkkel történő kapcsolattartásban játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálata, esetleges átdolgozása során is szükséges a szakértelme. Szükség szerint kapcsolatot tart az érintett hatóságokkal, részt vesz a beruházások során összehívott kooperációkon és ellenőrzéseken. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez és megvalósításához további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen szerzett gyakorlat.



Szociális munkatárs: legfőbb feladata a szociális városrehabilitációs pályázati programok „soft” projektelemeinek szakmai felügyelete, a bevont partnerek programjainak koordinálása, a velük való folyamatos együttműködés. További fontos szerepe van a Programalap felhasználása során szükséges pályáztatási rendszer kidolgozásában, a mini-projektek kiközvetítésében, azok tervszerű megvalósulásának ellenőrzésében. Kompetenciák: felsőfokú, szociális területen szerzett végzettség (lehet szociológus, szociális munkás, szociálpolitikus, esélyegyenlőségi szakértő, andragógus, néprajzos, pedagógus, vagy pszichológus), legalább 3 év szociális szférában szerzett tapasztalat, 1 idegen nyelv (angol vagy német) legalább középfokú, aktív ismerete.



Asszisztens: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében, kifizetési kérelmek összeállításában, a projektekben résztvevő szakemberekkel és partnerekkel történő kapcsolattartásban, munkaszervezésben. Kompetenciák: középfokú végzettség, tárgyalóképes (angol vagy német) nyelvtudás.

A közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs feladatokat külső megbízások alapján látja el a szervezet. A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási kötelezettséggel tartozik az IH, mind a Polgármesteri Hivatal, a Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába. 

Az IH-val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok megvalósításnak lehetőségeiről.



A Közgyűlés számára negyedéves rendszerességgel pénzügyi és szakmai beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő.



A polgármester számára havi rendszerességű megvalósulási jelentést ad, illetve egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak.



A Polgármesteri Hivatal kijelölt kapcsolattartójával napi szintű kapcsolatot tart, és egyeztet a programok megvalósítása kapcsán, leadja a Közgyűlés számára előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH-val történő kapcsolatok állásáról.



A Felügyelő Bizottság elnökével operatív kapcsolatot tart, egyeztet a programok megvalósításáról. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a polgármestert és a Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, engedélyt kér azok megvalósítására.


120


Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről. 13. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája

Felügyelő Bizottság Elnök FB tag 1. FB tag 2.

Polgármester Városfejlesztésért felelős alpolgármester Képviselőtestület Bizottságok:  Városstratégiai és környezetvédelmi  Szociális, egészségügyi és ifjúsági  Gazdasági és tulajdonosi  Jogi, ügyrendi és etikai

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinet Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály Vagyongazdálkodási Osztály Főépítész

Operatív kapcsolattartás

Városfejlesztő Társaság Külső szakértők Könyvelő Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Lebonyolító Tervező (Kiviteli és engedélyes tervek) Jogi szakértő Kommunikációs szakértő

Ügyvezető Műszaki menedzser Szociális munkatárs Asszisztensek


Projektpartnerek Konzorciumi partnerek 

In house közbeszerzés/ Megbízási szerződés

Operatív kapcsolattartás

Irányító Hatóság

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Szerződéskötés

Soft tevékenységek megvalósításába bevont partnerek

Egyéb partnerek 

Támogatói csoport tagok

Nyíregyházi Civil Fórum Elnök

121


A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő korlátolt felelősségű társaság felügyelő bizottsága vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának kötelezettsége alól. A felügyelő bizottság jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem. Ezen módszer alkalmazásával fenntartható a társaság folyamatos működése, ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat képviselő testületét összehívni. A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes biztosítani a programok hatékony végrehajtását, az érintett szereplők érdekeinek érvényesülését, a város hosszú távú városfejlesztési elképzeléseinek és vagyongazdálkodásának megvalósítását. 7.1.5

Intézményi együttműködés

A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködnie az Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSZ-el), később a támogatóval való operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is. Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző osztályaival is; elsősorban a Polgármesteri Kabinettel, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztállyal, a Vagyongazdálkodási Osztállyal, a Főépítésszel, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a Társaság és a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály a felelős. A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Az együttműködés szabályozott formában jön létre, melyet az egyes projektelemekre is kiterjedően a várossal kötendő megbízási szerződés szabályoz. A projekt megvalósításába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata több partnert kíván bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Az Önkormányzat bevonja és rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési ügyekben a felelős alpolgármester a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati beszámolókon túl köteles a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást adni a projekt megvalósulásáról, illetve a következő akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil Fórummal egyeztetni a tervezett projektelemekről, különös tekintettel az ESZA típusú soft projektelemekre.


122


Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz. 14. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Irányító Hatóság

Projektpartnerek

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala

Projekten kívüli partnerek Támogatói csoport

Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.

Városfejlesztő Társaság

Pénzügyi partnerek

Egyéb partnerek (befektetők, lakosság)

Alvállalkozók

A városrehabilitációs tevékenységek sikeres végrehajtásához külső szervezetek, szolgáltatók igénybevétele szükséges. A Városfejlesztő Társaság koordinálja a beszerzési eljárások keretében kiválasztott alábbi külső szakértői tevékenységeket:  Tervezés  Közbeszerzés  Műszaki ellenőrzés  Könyvvizsgálat  Építési tevékenység megvalósítása (kivitelező)  Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása A projekt megvalósításában közreműködő külső szervezeteket, szolgáltatókat a beszerzési szabályok figyelembe vételével, a szakmai alkalmasság alapján a projektmenedzsment team választja ki.


123

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 42. táblázat Külső szolgáltatásokat ellátó szereplőkkel szembeni szakmai elvárások Szakértő / Külső Képzettségi Szakmai gyakorlat Tapasztalati feltétel szolgáltató feltétel Tervezés Tervezői Legalább 5 év tervezési Tervezőként legalább 2 db jogosultság gyakorlat Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Közbeszerzési Hivatalos Legalább 3 éves szakmai Közbeszerzési szakértőként szakértő közbeszerzési gyakorlat közbeszerzési legalább 2 db Európai Uniós tanácsadói eljárások lebonyolítása forrásból finanszírozott minősítés területén projektben való részvétel Műszaki ellenőr Jogosult műszaki Legalább a 244/2006 (XII.5.) Vezető tervezőként vagy ellenőri Korm. rendelet 2. melléklete műszaki ellenőrként szerzett szakvizsga szerinti besorolás tapasztalat Európai Uniós vagy forrásból finanszírozott Legalább 3 év szakmai projekt megvalósításában tapasztalat Könyvvizsgálat Könyvvizsgáló Legalább 3 év szakmai Könyvvizsgálóként szerzett engedély tapasztalat tapasztalat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósításában Építési Kereskedelmi és Rendelkezik az alább Az elmúlt 3 évben kivitelező iparkamarai meghatározott szakmai rendelkezik összesen kivitelezői gyakorlattal rendelkező legalább három újépítési, regisztráció szakemberrel: vagy felújítási, vagy bővítési, - rendelkezzen legalább 5 vagy átalakítási éves szakmai tapasztalattal, referenciával, melyek közül: amelyet magasépítési vagy - legalább 1 db európai uniós mélyépítési beruházások vagy hazai támogatásból megvalósítása során szerzett valósult meg; Tájékoztatás és Felsőfokú Legalább 1 éves szakmai Legalább 2 db Európai Uniós nyilvánosság végzettség gyakorlat Európai Uniós forrásból finanszírozott forrásból finanszírozott projektben való részvétel projekt tájékoztatás és nyilvánosság biztosításában

A projekt megvalósításában közreműködő személyek és szervezetek a projekt megvalósítása időszakára az egymás közötti kapcsolattartás megkönnyítése érdekében kapcsolattartót, és egy helyettes kapcsolattartót jelölnek ki. Az egyes szervezetek kapcsolattartói lesznek felelősek a projekttel kapcsolatos információáramlás biztosításáért. A kapcsolattartók elsődlegesen írásban (e-mail, fax és levél útján), illetve telefonon tartják a kapcsolatot egymással. Annak érdekében, hogy a végrehajtás minél rugalmasabban történjen, a megvalósítás egyes fázisaiban résztvevők havonta legalább egy alkalommal személyesen is egyeztetnek a projekttel kapcsolatosan. A találkozót az Önkormányzat által kijelölt kapcsolattartó hívja össze. A szóbeli egyeztetésről feljegyzés vagy emlékeztető készül, amelyet a részvevők is megkapnak, illetve szükség esetén a KSZ részére is továbbításra kerül.


124


Üzemeltetés, működtetés

7.2

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja.

7.2.1

Szervezeti terv

A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A támogatás kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által vezetett konzorcium, amely mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok gyakorlója. A tulajdonos felelős a felújításáért, karbantartásáért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra. Az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások kezelését és a közterületek üzemeltetését, karbantartását a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. (100%-os önkormányzati tulajdonú társaság) látja el, ehhez a Társaság rendelkezik a szükséges eszközökkel és humán erőforrásokkal. A NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. tevékenységénél meghatározó a Nyíregyháza várossal kötött közszolgáltatási, vagyonkezelési szerződésben foglaltak végrehajtása. Az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletében határozza meg azt az összeget, amelyet az Önkormányzat a Társaságnak a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellentételezéseként biztosít. A Társaság foglalkoztatottainak száma 240 fő. A Társaság árbevételének jelentős részét a város költségvetésében meghatározott feladatok jelentik, így a városüzemeltetés teljes vertikuma, a lakóingatlan és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok. Piaci bevételei a vásárok és piacok árbevételéből származnak.

7.2.2

Az üzemeltetés működtetés pénzügyi terve, forrásai

A fejlesztés tárgyát képező tevékenységek működési/működtetési költségei az Európai Uniós módszertani ajánlásoknak megfelelően három fő kategóriába sorolhatóak: 

Üzemeltetési költségek



Karbantartási, fenntartási költségek



Pótlási, felújítási költségek (későbbi évek beruházás jellegű költségei)

A fejlesztéssel érintett létesítmények esetében a jelenlegi adatokból és a megvalósítást követően létrejött kapacitásokból kiindulva becsülhetőek meg a várható működési bevételek és kiadások. A működési költségek között csak azok a kiadások kerülnek számbavételre, amelyek tényleges kiadással járnak. Tényleges kiadást nem jelentő tétel – mint amilyen az amortizáció – nem kerül figyelembe vételre. A szociális városrehabilitáció keretében tervezett akcióterületi fejlesztés esetében nem kerül sor új létesítmények kialakítására, épületek és közterületek felújítása valósul meg, ezek a jelenleg is működő feladatok modernizálását (illetve a nonprofit szolgáltató helyiségek esetében új szolgáltatások kialakítást) célozzák. Az alábbiakban projektelemenként kerül röviden bemutatásra a tervezett tevékenységek és szolgáltatások működése, az azokhoz kapcsolódó becsült kiadások és bevételek nagyságrendje, valamint a fenntartás szervezeti hátterét.


125


7.2.3


A szociális bérlakások Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában állnak, üzemeltetőjük a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. A NYÍRVV és az önkormányzat között kötött vagyonkezelési szerződés alapján a szerződésben megjelölt önkormányzati lakások kezelésével összefüggő feladatokért – amely magában foglalja a lakóingatlanok bérbeadásával, hasznosításával és a hozzá kapcsolódó számlázási és adminisztrációs feladatok ellátásával kapcsolatos teendőket (üzemeltetés biztosítása, közös képviselet biztosítása, bérleti és közüzemi díjak begyűjtése és minden egyéb napi ingatlankezelési tevékenység), valamint a lakóingatlanok rendeltetésszerű használatára alkalmas állapotának fenntartását, gondnoki-házfelügyelői feladatok ellátását – a tulajdonos a vagyonkezelő részére általánydíjat fizet. Az általánydíj mértéke évente a tulajdonos költségvetésében, illetve a vagyonkezelő gazdasági társaság üzleti tervében kerül meghatározásra. A fejlesztés keretében megvalósul a Dália utca valamennyi földszintes lakásának, valamint a Huszártelep bejáratánál lévő két egyedülálló lakásnak a felújítása. Az érintett 8 épületben homlokzati hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje, szükség szerint a magastetők szerkezeti elemeinek javítása, új héjazat beépítése, valamint szükség szerint a kémények átrakása valósul meg. A fejlesztések összesen 82 lakást érintenek A fejlesztést követően a bevételekben változást csak a lakók jobb fizetési moráljával lehetne elérni, jelentős változás nem várható. A felújítások révén – a tető- és homlokzat szigetelés eredményeként – nő az érintett épületek energiahatékonysága, várhatóan 20%-os költségmegtakarítást eredményez a jelenlegi értékekhez képest, a felújítást követő első teljes évtől kezdődően. A kiadások között a fejlesztést követően csak egy minimális karbantartást kell feltételezni, amely a megvalósulás utáni első évben még a kivitelezőt terheli, mint garanciális kötelezettség. A felújítás utáni karbantartási költségek a műanyag nyílászárók beállításait évente, felülvizsgálatokat, szükséges javításokat foglalják magukban. A felújítandó szociális bérlakások üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 2010 2011 Lakbér 2 963 000 3 010 000 Üzemeltetési és vízdíjak 2 939 000 2 656 000 Összesen 5 902 000 5 666 000 Kiadások (Ft) 2010 2011 1. Üzemeltetési költségek Végrehajtási költség 601 000 1 096 000 Lakás rezsiköltség 892 000 1 549 000 2. Karbantartási, pótlási költségek Lakás karbantartás 1 806 000 387 000 Összesen 3 299 000 3 032 000 Az adatok nem tartalmazzák az önkormányzat által a lakóingatlankezelésre üzemeltetőnek biztosított költséget, mely városi szinten évi 200 MFt-os nagyságrendet tesz ki.


126

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 43. táblázat Szociális bérlakások működtetésének előzetes pénzügyi becslése Szociális bérlakások felújítása Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) Lakbér Üzemeltetési és vízdíjak Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek Végrehajtási költség Lakás rezsiköltség Lakóingatlankezelésre üzemeltetőnek biztosított költség 2. Karbantartási, pótlási költségek Lakás karbantartás Összesen

2010 4,9% 2010 2 963 000 2 939 000 5 902 000

2011 3,8% 2011 3 010 000 2 656 000 5 666 000

2010

2011

2012 4,2% 2012 3 010 000 2 800 000 5 810 000 2012

2013 3,0% 2013 3 100 300 2 884 000 5 984 300 2013

2014 3,0% 2014 3 193 309 2 970 520 6 163 829 2014

2015 3,0% 2015 3 289 108 3 059 636 6 348 744 2015

2016 2,9% 2016 3 384 492 3 148 365 6 532 857 2016

2017 2,9% 2017 3 482 643 3 239 668 6 722 310

2018 2,8% 2018 3 580 157 3 330 378 6 910 535

2017

2019 2,8% 2019 3 680 401 3 423 629 7 104 030

2018

2019

2020 2,7% 2020 3 779 772 3 516 067 7 295 839 2020

2021 2,7% 2021 3 881 826 3 611 001 7 492 826 2021

2022 2,7% 2022 3 986 635 3 708 498 7 695 133 2022

2023 2,6% 2023 4 090 288 3 804 919 7 895 206 2023

2024 2,6% 2024 4 196 635 3 903 847 8 100 482

2025 2,6% 2025 4 305 748 4 005 347 8 311 094

2024

2026 2,6% 2026 4 417 697 4 109 486 8 527 183

2025

2026

2027 2,6% 2027 4 532 557 4 216 332 8 748 889

2028 2,5% 2028 4 645 871 4 321 740 8 967 612

2027

2029 2,5% 2029 4 762 018 4 429 784 9 191 802

2028

2029

2030 2,5% 2030 4 881 068 4 540 529 9 421 597 2030

601 000 892 000

1 096 000 1 549 000

850 000 1 614 058

875 500 1 662 480

901 765 1 220 000

928 818 1 256 600

955 754 1 293 041

983 471 1 330 540

1 011 008 1 367 795

1 039 316 1 406 093

1 067 377 1 444 057

1 096 197 1 483 047

1 125 794 1 523 089

1 155 065 1 562 690

1 185 096 1 603 320

1 215 909 1 645 006

1 247 522 1 687 776

1 279 958 1 731 658

1 311 957 1 774 950

1 344 756 1 819 323

1 378 375 1 864 806

2 603 000

2 634 000

2 245 942

3 446 320

4 042 064

4 163 326

3 284 062

3 379 300

3 473 921

3 571 190

3 667 613

3 766 638

3 868 337

3 968 914

4 072 106

4 177 981

4 286 608

4 398 060

4 508 011

4 620 712

4 736 229

1 806 000 5 902 000

387 000 5 666 000

1 100 000 5 810 000

0 5 984 300

0 6 163 829

0 6 348 744

1 000 000 6 532 857

1 029 000 6 722 310

1 057 812 6 910 535

1 087 431 7 104 030

1 116 791 7 295 839

1 146 945 7 492 826

1 177 912 7 695 133

1 208 538 7 895 206

1 239 960 8 100 482

1 272 199 8 311 094

1 305 276 8 527 183

1 339 213 8 748 889

1 372 694 8 967 612

1 407 011 9 191 802

1 442 186 9 421 597

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Eredmény

44. táblázat Nonprofit szolgáltató helyiségek működtetésének előzetes pénzügyi becslése Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) Önkormányzat által megtéritett rezsiktg. és karbantartási ktg. Összesen Kiadások (Ft) Rezsiköltég Karbantartás Összesen Bevétel-kiadás

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011 0 0

2010

2012 4,2% 2012 0 0

2011

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

0 0

200 000 200 000

350 000 350 000

450 000 450 000

463 050 476 478 489 820 503 535 517 130 531 093 545 432 559 614 574 163 589 092 604 408 620 123 635 626 651 516 667 804 463 050 476 478 489 820 503 535 517 130 531 093 545 432 559 614 574 163 589 092 604 408 620 123 635 626 651 516 667 804 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 360 150 370 594 380 971 391 638 402 212 413 072 424 225 435 255 446 572 458 182 470 095 482 318 494 376 506 735 519 403 102 900 105 884 108 849 111 897 114 918 118 021 121 207 124 359 127 592 130 909 134 313 137 805 141 250 144 781 148 401 463 050 476 478 489 820 503 535 517 130 531 093 545 432 559 614 574 163 589 092 604 408 620 123 635 626 651 516 667 804

0 0 0

0 0 0

2012 0 0 0

2013 200 000 0 200 000

2014 350 000 0 350 000

2015 350 000 100 000 450 000

0

0

0

0

0

0


2017 2,9% 2017

0

2018 2,8% 2018

0

2019 2,8% 2019

0

2020 2,7% 2020

0

2021 2,7% 2021

0

2022 2,7% 2022

0

127

2023 2,6% 2023

0

2024 2,6% 2024

0

2025 2,6% 2025

0

2026 2,6% 2026

0

2027 2,6% 2027

0

2028 2,5% 2028

0

2029 2,5% 2029

0

2030 2,5% 2030

0

0


7.2.4


A nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása és felújítása a felújítandó lakóépületek egyikében valósul meg, a helyiségek az épület egészéhez hasonlóan Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában állnak. Jelenleg a helyiségek üresen állnak. A felújítást követően a nonprofit szolgáltató helyiségekben számos szolgáltatás (védőnői, jogi, rendőrségi, közösségfejlesztő programok) térítésmentes biztosítása valósul meg. Az érintett szervezetek önkéntesen látják el a vállalt feladatokat előre meghatározott heti óraszámban és időpontokban. A fejlesztés megvalósítását követően a tevékenység fenntartását és az épület tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. A nonprofit szolgáltató helyiségek működése bevételeket nem generál, a kiadási oldal legfontosabb tételét a rezsi (éves szinten kb. 350 eFt) és karbantartási költségek (éves szinten kb. 100 eFt) jelentik, mivel a szolgáltatásokat az érintett szervezetek ingyenesen biztosítják, állandó alkalmazott pedig nem lesz a létesítményben. A helyiségek felújítását követően a bevételek és kiadások infláció mértékű növekedése várható.

7.2.5

Önkormányzati intézmények épületének külső felújítása

Az akcióterületen működő bölcsőde, óvoda és idősek klubja közös épülete esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. Az épületben 3 intézmény működik. 

 

A Napsugár Bölcsőde az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság keretén belül működik, a többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként. Az óvoda az intézményi átszervezések után a Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália úti telephelye. Az idősek klubja: a Szociális Gondozási Központhoz tartozik, amely a város különböző pontjain nyújtja szolgáltatásait az idős emberek számára, ezek egyike a Dália u. 1. alatt található. Az idősek klubja a saját otthonukban élőknek biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 22%-os költségmegtakarítást eredményez (alapdíj és hődíj összegéből számítva) a jelenlegi értékekhez képest, a felújítást követő első teljes évtől kezdődően. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmények bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és a bevételek döntő többségét jelentő önkormányzati hozzájárulásból. A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított.


128

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Óvoda, bölcsőde, idősek klubja üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Bölcsőde 1. Fő tevékenységből származó bevételek Gyermek térítési díj 2. Egyéb bevételek 3. Önkormányzati támogatás Összesen Óvoda 1. Fő tevékenységből származó bevételek 2. Egyéb bevételek 3. Önkormányzati támogatás Összesen Idősek klubja 1. Fő tevékenységből származó bevételek Személyi térítési díj 2. Normatíva 3. Egyéb bevétel Összesen Mindösszesen Kiadások (Ft) Bölcsőde 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Élelmiszer, gyógyszer Irodaszer, egyéb anyag Gazdasági gép Tisztítószer Textília, védőruha Vásárolt közszolg. orvosi díj Telefon díj TÁVHŐ Víz-és csatornadíj 1.2. Állandó költségek Munkabér Járulékok 2. Karbantartási költségek Takarítás, rovarirtás, őrzés, postaktg. 3. Pótlási költségek Összesen Óvoda 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1 Élelmezés 1.1.2. Fűtés 1.1.3. Egyéb (víz, telefon, szemétszállítás) 1.1.4. Biztonsági szolgálat 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Munkabér és járulék 2. Karbantartási költségek Összesen Idősek klubja 1. Üzemeltetési költségek Munkabér és járulékai Összesen Mindösszesen


2011

23 000 0 33 213 000 33 236 000 1 515 500 928 300 50 846 500 53 290 300

1 556 975 2 303 040 2 170 853 6 030 868 91 957 168 2011

1 448 000 251 000 192 000 919 000 267 000 240 000 92 000 6 132 000 51 000 0 17 289 000 5 163 000 592 000 600 000 33 236 000

15 272 300 10 148 000 1 960 000 1 964 300 1 200 000 37 867 500 37 867 500 150 500 53 290 300

6 030 868 6 030 868 92 557 168

129

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 45. táblázat Önkormányzati intézmények működésének előzetes pénzügyi becslése Önkormányzati intézmény (óvoda, bölcsőde és idősek klubja) épületének külső felújítása Projektes változat Infláció Bevételek (Ft)

2011 3,8%

2012 4,2%

2013 3,0%

2014 3,0%

2015 3,0%

2016 2,9%

2017 2,9%

2018 2,8%

2019 2,8%

2020 2,7%

2021 2,7%

2022 2,7%

2023 2,6%

2024 2,6%

2025 2,6%

2026 2,6%

2027 2,6%

2028 2,5%

2029 2,5%

2030 2,5%

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

Bölcsőde 1. Fő tevékenységből származó bevételek Gyermek térítési díj 2. Egyéb bevételek 3. Önkormányzati támogatás Összesen Óvoda 1. Fő tevékenységből származó bevételek 2. Egyéb bevételek 3. Önkormányzati támogatás Összesen Idősek klubja 1. Fő tevékenységből származó bevételek Személyi térítési díj 2. Normatíva 3. Egyéb bevétel Összesen Mindösszesen Kiadások (Ft) Bölcsőde 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Élelmiszer, gyógyszer Irodaszer, egyéb anyag Gazdasági gép Tisztítószer Textília, védőruha Vásárolt közszolg. orvosi díj Telefon díj TÁVHŐ Víz-és csatornadíj 1.2. Állandó költségek Munkabér Járulékok 2. Karbantartási költségek tarítás, rovraírtás, őrzés, postaktg. 3. Pótlási költségek Összesen Óvoda 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1 Élelmezés 1.1.2. Fűtés 1.1.3. Egyéb (víz, telefon, szemétszállítás) 1.1.4. Biztonsági szolgálat 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Munkabér és járulék 2. Karbantartási költségek Összesen Idősek klubja 1. Üzemeltetési költségek Munkabér és járulékai Összesen Mindösszesen Eredmény

23 000 23 966 0 0 33 213 000 34 607 946 33 236 000 34 631 912

24 685 0 35 646 184 35 670 869 0

25 426 0 36 715 570 36 740 995 0

26 188 0 37 817 037 37 843 225 0

26 948 0 38 913 731 38 940 679 0

27 729 0 40 042 229 40 069 959 0

28 506 0 41 163 412 41 191 917 0

29 304 0 42 315 987 42 345 291 0

30 095 0 43 458 519 43 488 614 0

30 908 0 44 631 899 44 662 806 0

31 742 0 45 836 960 45 868 702 0

32 567 0 47 028 721 47 061 289 0

33 414 0 48 251 468 48 284 882 0

34 283 0 49 506 006 49 540 289 0

35 174 0 50 793 162 50 828 336 0

36 089 0 52 113 784 52 149 873 0

36 991 0 53 416 629 53 453 620 0

37 916 0 54 752 045 54 789 961 0

38 864 0 56 120 846 56 159 710 0

1 515 500 1 530 000 928 300 1 130 000 50 846 500 54 659 000 53 290 300 57 319 000

1 575 900 1 163 900 56 298 770 59 038 570 0

1 623 177 1 198 817 57 987 733 60 809 727 0

1 671 872 1 234 782 59 727 365 62 634 019 0

1 720 357 1 270 590 61 459 459 64 450 405 0

1 770 247 1 307 437 63 241 783 66 319 467 0

1 819 814 1 344 046 65 012 553 68 176 412 0

1 870 769 1 381 679 66 832 904 70 085 352 0

1 921 279 1 418 984 68 637 393 71 977 656 0

1 973 154 1 457 297 70 490 602 73 921 053 0

2 026 429 1 496 644 72 393 849 75 916 922 0

2 079 116 1 535 556 74 276 089 77 890 761 0

2 133 173 1 575 481 76 207 267 79 915 921 0

2 188 636 1 616 443 78 188 656 81 993 735 0

2 245 540 1 658 471 80 221 561 84 125 572 0

2 303 924 1 701 591 82 307 322 86 312 837 0

2 361 522 1 744 131 84 365 005 88 470 658 0

2 420 561 1 787 734 86 474 130 90 682 425 0

2 481 075 1 832 428 88 635 983 92 949 485 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 556 975 1 600 000 1 648 000 1 697 440 1 748 363 1 799 066 1 851 239 1 903 073 1 956 359 2 009 181 2 063 429 2 119 142 2 174 239 2 230 769 2 288 769 2 348 277 2 409 333 2 469 566 2 531 305 2 594 588 2 303 040 2 303 040 2 372 131 2 443 295 2 516 594 2 589 575 2 664 673 2 739 284 2 815 984 2 892 015 2 970 100 3 050 292 3 129 600 3 210 970 3 294 455 3 380 111 3 467 993 3 554 693 3 643 561 3 734 650 2 170 853 2 298 804 2 367 768 2 438 801 2 511 965 2 584 812 2 659 772 2 734 245 2 810 804 2 886 696 2 964 637 3 044 682 3 123 844 3 205 064 3 288 395 3 373 894 3 461 615 3 548 155 3 636 859 3 727 780 6 030 868 6 201 844 6 387 899 6 579 536 6 776 922 6 973 453 7 175 683 7 376 602 7 583 147 7 787 892 7 998 165 8 214 116 8 427 683 8 646 803 8 871 619 9 102 282 9 338 941 9 572 414 9 811 725 10 057 018 92 557 168 98 152 756 101 097 339 104 130 259 107 254 167 110 364 537 113 565 109 116 744 932 120 013 790 123 254 163 126 582 025 129 999 740 133 379 733 136 847 606 140 405 644 144 056 190 147 801 651 151 496 693 155 284 110 159 166 213 2011

2012

2013

1 448 000 1 508 816 251 000 261 542 192 000 200 064 919 000 957 598 267 000 278 214 240 000 250 080 92 000 95 864 6 132 000 6 389 544 51 000 53 142 0 0 17 289 000 18 015 138 5 163 000 5 379 846 0 592 000 616 864 600 000 625 200 33 236 000 34 631 912

15 272 300 10 148 000 1 960 000 1 964 300 1 200 000 37 867 500 37 867 500 150 500 53 290 300

16 004 000 10 800 000 1 960 000 1 284 000 1 960 000 41 156 000 41 156 000 159 000 57 319 000

6 030 868 6 201 844 6 030 868 6 201 844 92 557 168 98 152 756 0

0

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

1 554 080 1 600 703 1 648 724 1 696 537 1 745 737 1 794 617 1 844 866 1 894 678 1 945 834 1 998 372 2 050 329 2 103 638 2 158 332 2 214 449 2 272 025 2 328 825 2 387 046 2 446 722 269 388 277 470 285 794 294 082 302 610 311 084 319 794 328 428 337 296 346 403 355 409 364 650 374 131 383 858 393 839 403 685 413 777 424 121 206 066 212 248 218 615 224 955 231 479 237 960 244 623 251 228 258 011 264 977 271 867 278 935 286 188 293 629 301 263 308 795 316 514 324 427 986 326 1 015 916 1 046 393 1 076 739 1 107 964 1 138 987 1 170 879 1 202 492 1 234 960 1 268 304 1 301 279 1 335 113 1 369 826 1 405 441 1 441 983 1 478 032 1 514 983 1 552 858 286 560 295 157 304 012 312 828 321 900 330 914 340 179 349 364 358 797 368 484 378 065 387 895 397 980 408 327 418 944 429 417 440 153 451 157 257 582 265 310 273 269 281 194 289 349 297 450 305 779 314 035 322 514 331 222 339 834 348 669 357 735 367 036 376 579 385 993 395 643 405 534 98 740 101 702 104 753 107 791 110 917 114 023 117 215 120 380 123 630 126 968 130 270 133 657 137 132 140 697 144 355 147 964 151 663 155 455 6 581 230 5 133 360 5 287 360 5 440 694 5 598 474 5 755 231 5 916 378 6 076 120 6 240 175 6 408 660 6 575 285 6 746 243 6 921 645 7 101 608 7 286 249 7 468 406 7 655 116 7 846 494 54 736 56 378 58 070 59 754 61 487 63 208 64 978 66 732 68 534 70 385 72 215 74 092 76 019 77 995 80 023 82 024 84 074 86 176 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 18 555 592 19 112 260 19 685 628 20 256 511 20 843 950 21 427 580 22 027 553 22 622 296 23 233 098 23 860 392 24 480 762 25 117 262 25 770 311 26 440 339 27 127 788 27 805 983 28 501 132 29 213 660 5 541 241 5 707 479 5 878 703 6 049 185 6 224 612 6 398 901 6 578 070 6 755 678 6 938 081 7 125 409 7 310 670 7 500 748 7 695 767 7 895 857 8 101 149 8 303 678 8 511 270 8 724 052 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 635 370 654 431 674 064 693 612 713 727 733 711 754 255 774 620 795 534 817 014 838 256 860 051 882 412 905 355 928 894 952 116 975 919 1 000 317 643 956 663 275 683 173 702 985 723 371 743 626 764 447 785 088 806 285 828 055 849 584 871 673 894 337 917 589 941 447 964 983 989 107 1 013 835 35 670 869 36 740 995 37 843 225 38 940 679 40 069 959 41 191 917 42 345 291 43 488 614 44 662 806 45 868 702 47 061 289 48 284 882 49 540 289 50 828 336 52 149 873 53 453 620 54 789 961 56 159 710 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16 484 120 16 978 644 17 488 003 17 995 155 18 517 014 19 035 491 19 568 485 20 096 834 20 639 448 21 196 713 21 747 828 22 313 271 22 893 416 23 488 645 24 099 350 24 701 834 25 319 380 25 952 364 11 124 000 11 457 720 11 801 452 12 143 694 12 495 861 12 845 745 13 205 426 13 561 972 13 928 146 14 304 205 14 676 115 15 057 694 15 449 194 15 850 873 16 262 996 16 669 570 17 086 310 17 513 467 2 018 800 1 574 664 1 621 904 1 668 939 1 717 338 1 765 424 1 814 856 1 863 857 1 914 181 1 965 864 2 016 976 2 069 418 2 123 223 2 178 426 2 235 065 2 290 942 2 348 216 2 406 921 1 322 520 1 362 196 1 403 061 1 443 750 1 485 619 1 527 216 1 569 978 1 612 368 1 655 902 1 700 611 1 744 827 1 790 192 1 836 737 1 884 493 1 933 489 1 981 827 2 031 372 2 082 157 2 018 800 2 079 364 2 141 745 2 203 856 2 267 767 2 331 265 2 396 540 2 461 247 2 527 700 2 595 948 2 663 443 2 732 693 2 803 743 2 876 640 2 951 433 3 025 218 3 100 849 3 178 370 42 390 680 43 662 400 44 972 272 46 276 468 47 618 486 48 951 803 50 322 454 51 681 160 53 076 552 54 509 618 55 926 869 57 380 967 58 872 872 60 403 567 61 974 060 63 523 411 65 111 496 66 739 284 42 390 680 43 662 400 44 972 272 46 276 468 47 618 486 48 951 803 50 322 454 51 681 160 53 076 552 54 509 618 55 926 869 57 380 967 58 872 872 60 403 567 61 974 060 63 523 411 65 111 496 66 739 284 163 770 168 683 173 744 178 782 183 967 189 118 194 413 199 662 205 053 210 590 216 065 221 683 227 446 233 360 239 427 245 413 251 548 257 837 59 038 570 60 809 727 62 634 019 64 450 405 66 319 467 68 176 412 70 085 352 71 977 656 73 921 053 75 916 922 77 890 761 79 915 921 81 993 735 84 125 572 86 312 837 88 470 658 90 682 425 92 949 485 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 387 899 6 579 536 6 776 922 6 973 453 7 175 683 7 376 602 7 583 147 7 787 892 7 998 165 8 214 116 8 427 683 8 646 803 8 871 619 9 102 282 9 338 941 9 572 414 9 811 725 10 057 018 6 387 899 6 579 536 6 776 922 6 973 453 7 175 683 7 376 602 7 583 147 7 787 892 7 998 165 8 214 116 8 427 683 8 646 803 8 871 619 9 102 282 9 338 941 9 572 414 9 811 725 10 057 018 101 097 339 104 130 259 107 254 167 110 364 537 113 565 109 116 744 932 120 013 790 123 254 163 126 582 025 129 999 740 133 379 733 136 847 606 140 405 644 144 056 190 147 801 651 151 496 693 155 284 110 159 166 213 0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

130

0

0

0

0

0

0

0

0


7.2.6

Közterületek felújítása

A huszártelepi közterületek fejlesztése, mint városi funkció fejlesztéseként megvalósuló tevékenységek megvalósítási helyszíneinek mindegyike Nyíregyháza Megyei Jogú Város Város Önkormányzatának tulajdonában van. A fenntartási és üzemeltetési cél az, hogy az akcióterület megújított közterületei – a rendszeres karbantartásnak és tisztításnak köszönhetően – hosszú távon is alkalmasak legyenek a közösségi, közlekedési, rekreációs funkciók ellátására. A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakított zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást, karbantartást igényel. A tevékenység keretében új szilárd burkolatú út építése és útfelújítás történik, valamint játszóhelyek létesülnek (játszótér, sportpálya). A közterületek üzemeltetését, karbantartását a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. (100%-os önkormányzati tulajdonú társaság) látja el, ehhez a Társaság rendelkezik a szükséges eszközökkel és humán erőforrásokkal. Az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatosan a Társaság tevékenységei közé tartozik az útkezelés (utak, hidak, járdák, kerékpárutak karbantartása és üzemeltetése), valamint a zöldfelületek fenntartása (zöldfelület fenntartás, közterületi és parki fák fenntartása, növényvédelem), játszótér karbantartás. A zöldfelület fenntartási feladatokat évről-évre folyamatosan csökkenő önkormányzati finanszírozás mellett kell megoldania a Társaságnak. A közterületekkel kapcsolatos legfontosabb tevékenységek a következők: 



Útkezelési és üzemeltetési feladatok – szilárd burkolatú utak (aszfalt, beton), járdák sétányok üzemeltetése, karbantartása, takarítása:  Üzemeltetés (pl.utak víztelenítése, korlátok pótlása, javítás, jelzőtáblák pótlása)  Karbantartás (pl kátyúzás, út és járda hibaelhárítás, jelzőtáblák kihelyezése, burkolatjel festése, hézagkiöntés)  Takarítás, síktalanítás (síktalanítás, takarítás, szegélyezés, mosatás, locsolás, seprési hulladék elszállítása, megsemmisítése) Zöldfelület fenntartás:  Parkfenntartás (gondozás, öntözés)  Utcai és parki fák fenntartása (kivágás, gallyazás)  Növényvédelem (utcai sorfák, parki fák, cserjék növényvédelmi munkái)  Játszótér karbantartás (játszótéri berendezések javítása, karbantartása, festése) Akcióterületi utak üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Szilárd burkolatú utak Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Szilárd burkolatú utak üzemeltetése 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Szilárd burkoaltú utak üzemeltetése 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1 Szilárd burkolatú utak karbantartása 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Szilárd burkolatú utak karbantartása Összesen


2011 1 930 161 1 930 161 2011

521 143 347 429

636 954 424 635 1 930 161

131

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Akcióterületi zöldfelületek, játszóterek üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Önkormányzati hozzájárulás 1.1. Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem 1.2. Illegális hulladék megsemmisítése 1.3. Játszótér, sportpálya Összesen Kiadások (Ft) 1. Közvetlen költségek 1.1. Üzemeltetés-fenntartás Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem Illegális hulladék megsemmisítése 1.2. Karbantartás Játszótér, sportpálya 2. Közvetett költségek Összesen

2011 397 000 315 000 0 712 000 2011

397 000 405 000 0 130 000 932 000

A városrész rehabilitációja kapcsán az üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatokra fordítandó kiadások számottevő növekedése várható. Nő a szilárd burkolatú utak alapterülete, valamint új feladatok is jelentkeznek. Parkfenntartás szempontjából a terület külterjesen kezelt V. kategóriába tartozott, de a rehabilitált területek a következő években nagyobb figyelmet igényelnek és valószínűsíthető, hogy átsorolásra kerülnek IV. parkfenntartási kategóriába. Az akcióterület az illegális hulladéklerakásokkal egyik leginkább érintett terület, az ezek felszámolására fordított összeg várhatóan nem csökken érdemlegesen. A kialakításra kerülő játszótér és sportpálya karbantartása új feladatot jelent. A NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.által végzendő közszolgáltatási feladatok körét és az azok ellátásáért az Önkormányzat által nyújtandó ellentételezés (kompenzáció) feltételeit éves közszolgáltatási szerződés rögzíti.


132


46. táblázat A közterületek fejlesztése működésének előzetes pénzügyi becslése Közterületek fejlesztése - közlekedési fejlesztések (utak) - játszóhelyek létesítése Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Szilárd burkolatú utak 1.2. Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem 1.3. IIllegális hulladék megsemmisítése 1.4. Játszótér, sportpálya 2. Egyéb bevétel Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Szilárd burkolatú utak üzemeltetése 1.1.2. Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem 1.1.3. IIllegális hulladék megsemmisítése 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Szilárd burkolatú utak üzemeltetése 1.2.2. Zöldfelület-fenntartás közvetett költsége 2. Karbantartási, pótlási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1 Szilárd burkolatú utak karbantartása 2.1.2. Játszótér 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Szilárd burkolatú utak karbantartása Összesen Eredmény

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

2 854 069 2 936 837 3 022 006 3 106 622 3 193 607 3 279 834 3 368 390 3 459 337 3 549 279 3 641 561 3 736 241 3 833 383 3 933 051 4 031 378 4 132 162 4 235 466

1 930 161

2 011 228

2 071 565

2 770 941

397 000 315 000 0

413 674 328 230 0

426 084 338 077 0

355 000 300 000 167 000

2 642 161

2 753 132

2 835 726

3 592 941

3 700 729 3 808 050 3 918 484 4 028 201 4 140 991 4 252 798 4 367 623 4 485 549 4 602 173 4 721 830 4 844 598 4 970 557 5 099 792 5 227 286 5 357 968 5 491 918

2014

2015

2011

2012

2013

365 650 309 000 172 010

376 254 317 961 176 998

387 165 327 182 182 131

398 006 336 343 187 231

409 150 345 761 192 473

420 197 355 096 197 670

431 542 364 684 203 007

443 194 374 530 208 488

454 717 384 268 213 909

466 540 394 259 219 471

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

478 670 404 510 225 177

2025

491 115 415 027 231 032

2026

503 884 425 818 237 038

2027

516 481 436 463 242 964

2028

529 393 447 375 249 039

2029

542 628 458 559 255 264

2030

521 143

543 031

559 322

748 154

770 599

792 946

815 941

838 788

862 274

885 555

909 465

934 021

958 305

983 221 1 008 785 1 035 013 1 061 924 1 088 472 1 115 684 1 143 576

397 000 405 000

413 674 422 010

426 084 434 670

430 000 400 000

442 900 412 000

455 744 423 948

468 961 436 242

482 092 448 457

495 590 461 014

508 971 473 461

522 713 486 245

536 827 499 374

550 784 512 357

565 104 525 679

579 797 539 346

594 872 553 369

610 339 567 757

625 597 581 951

641 237 596 499

657 268 611 412

347 429

362 021

372 882

498 769

513 732

528 630

543 961

559 191

574 849

590 370

606 310

622 680

638 870

655 480

672 523

690 008

707 949

725 647

743 789

762 383

130 000

135 460

139 524

139 000

143 170

147 322

151 594

155 839

160 202

164 528

168 970

173 532

178 044

182 673

187 423

192 296

197 295

202 228

207 284

212 466

636 954 0

663 706 0

683 617 0

914 411 270 000

941 843 278 100

969 157 286 165

997 262 1 025 186 1 053 891 1 082 346 1 111 569 1 141 582 1 171 263 1 201 716 1 232 960 1 265 017 1 297 908 1 330 355 1 363 614 1 397 705 294 464 302 709 311 185 319 586 328 215 337 077 345 841 354 833 364 059 373 524 383 236 392 817 402 637 412 703

424 635 2 862 161

442 470 2 982 372

455 744 3 071 843

609 607 4 009 941

-220 000

-229 240

-236 117

-417 000


627 895 646 104 664 841 683 457 702 594 721 564 741 046 761 054 780 841 801 143 821 973 843 344 865 271 886 903 909 076 931 803 4 130 239 4 250 016 4 373 267 4 495 718 4 621 598 4 746 381 4 874 534 5 006 146 5 136 306 5 269 850 5 406 866 5 547 444 5 691 678 5 833 970 5 979 819 6 129 315 -429 510

-441 966

-454 783

-467 517

-480 607

-493 584

-506 910

-520 597

133

-534 132

-548 020

-562 268

-576 887

-591 886

-606 684

-621 851

-637 397


7.2.7

Kapcsolódó soft tevékenységek

A projekt időtartama alatt megvalósuló programok, akciók vonatkozásában nem áll fenn fenntartási kötelezettség a projekt megvalósítási időszakot követően, ugyanakkor a projekt megvalósítási időszakát végigkísérik a „soft” tevékenységek. A tervezett programok városrehabilitációs programon túli további működtetése igény esetén pályázati forrásokból és szükség esetén önkormányzati támogatással is megvalósulhat. A működtetéssel kapcsolatos költség-haszon elemzést a Mellékletek tartalmazzák.


134


8 8.1

MELLÉKLETEK Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendeletből

Kivonat Nyíregyháza Megyei Jogú Város KGY rendeletéből az akcióterület építési használati övezeteire vonatkozóan NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 21/2007. (VI. 12.) KGY rendelete Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról (Egységes szerkezetben a 16/2008. (IV. 1.) KGY, a 17/2008. (IV. 1.) KGY, a 11/2009. (III.3.) KGY és a 16/2009. (V.26.) KGY rendelettel) LAKÓZÓNÁK 6. § (3) Kertvárosias lakózóna (Lke) a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) Az építési hely vonalában 20 m-nél keskenyebb telek esetén új épület építménymagassága legfeljebb 5,5 m, 16 m-nél keskenyebb teleknél legfeljebb 4,5 m lehet. c) Ha a telek szélessége az építési hely vonalában 20 m-nél szélesebb, az előírások szerinti oldalhatáron álló építési mód helyett szabadonálló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával. d) A területen - legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, és kivételesen - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény helyezhető el. e) A d) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon – az építés helyét kivéve – kétszintes növénytelepítés 5 m széles sávban biztosítható. f) A területen nem helyezhető el a megengedett lakásszámot meghaladó vendégszobaszámú épület, szálláshely szolgáltató épület és egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület. g) Erdővel közvetlen határos telkeken a hátsókert mérete 0,0 m is lehet. h) A területen a zónára meghatározott legkisebb teleknagyságnál nagyobb telkeken a rendeltetési egységek száma az övezeti előírások szerint szabályosan kialakítható telkek arányában növekedhet. Ebben az esetben – amennyiben a szabályozási terv ezt megengedi – a telken belül – az építési helyen belül – több épület is építhető a vonatkozó előírások betartásával, de egy épületben legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. Két épületnél több épület elhelyezése esetén az építés feltételeinek tisztázására az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi engedélyes tervet méretezett elvi telekalakítási tervlappal ki kell egészíteni. Az elvi engedélyezési terv telepítési terve Önkormányzati Tervtanácson bemutatásra kötelezett. i) A területen hulladékudvar engedélyezhető. (4) Falusias lakózóna (Lf) a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál.


135

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv b) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhető el. c) A területen hulladékudvar kialakítható. VEGYES ZÓNÁK 7. § (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valami sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő, helyezhető el. GAZDASÁGI ZÓNÁK 8. § (2) Kereskedelmi szolgáltató zóna (Gk) a) A zóna a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület. b) A területen - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, kereskedelmi, szolgáltatási épület, igazgatási épület, parkolóház, sportépítmény, továbbá kivételesen, - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. c) A területen meglévő épületek a kivételesen elhelyezhető épületek funkciói szerint is átalakíthatók. (4) Egyéb ipari zóna (Ge) a) A terület a védőtávolságot nem igénylő, jellemzően településgazdálkodási telephelyek elhelyezésére szolgál.

ipari,

energiaszolgáltatási

és

b) A területen újonnan nem telepíthetők: - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, c) meglévő épületek a b. pont szerinti funkciókra nem alakíthatók át. KÜLÖNLEGES ZÓNÁK 10. § (4) Honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho) a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magában. b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmények helyezhetők el.


136


8.2

Az URBACT program

Az URBAN Közösségi Kezdeményezés nyomán létrejött URBACT program városok közötti tematikus hálózatokat épít. Elősegíti a városok megújulásával kapcsolatos olyan innovatív megoldások kidolgozását és alkalmazását, amelyek az európai városok közösségeinek javára válhatnak. Az URBACT fő kihívása: a nehézségekkel küszködő területek társadalmi kohéziójának erősítése Az URBACT tevékenysége elsősorban azon városokra és városrészekre terjed ki, amelyekben magas a munkanélküliség, a bűnözés, valamint a szegénység aránya, és a közszolgáltatások nem megfelelő színvonalúak. A városok, az URBACT mozgatórugói A program lényege, hogy tematikus hálózatokba szerveződve a fenti résztvevők lehetőséget kapjanak a tapasztalatcserére, vitafórumokon való részvételre. A városok képviselői kétféleképp járulnak hozzá a program eredményeihez: egyrészről pontos információkat adnak a helyi városirányítási gyakorlatról, másrészről megosztják tapasztalataikat a hálózat többi résztvevőjével, elősegítve az URBACT hálózatok által meghatározott innovatív eljárások helyi alkalmazhatóságát. Az URBACT műhely Az URBACT munkatársai a tapasztalatok összehasonlítását és átadását lehetővé tevő közös nyelvet és eszközöket kívánnak kidolgozni. Az URBACT célja nem csupán a helyes eljárások bemutatása: párbeszéden alapuló, közös gondolkodási folyamat elindítására törekszik, amely során az URBACT hálózatok városai együtt tanulhatnak, és kölcsönösen segíthetik egymás munkáját. Az URBACT tehát egy műhely, amelyben a városok tapasztalt, uniós szakértőkkel dolgoznak együtt.

Intézményi háttér: A tagállamok Franciaországot (a városokért és a városok megújulásáért felelős minisztériumot) bízták meg a program vezetésével. Az államok a Felügyelő Tanács tagjaként vesznek részt az irányításban (országonként két mandátum, általában az állam és egy város képviselője).

A program alapja: a tematikus hálózatok A hálózatok feladata összegyűjteni és elemezni a gazdasági és a társadalmi megújulással kapcsolatos legkedvezőbb stratégiákat. A tapasztalatok összegyűjtése, elemzése és az eredmények terjesztése tekinthető a program mozgatórugójának. Egy-egy hálózat kialakításához legalább öt város részvételére van szükség, amelyek legalább három különböző országot képviselnek. A létrejövő hálózatok egy-egy adott téma köré csoportosulnak, függetlenül attól, hogy milyen mértékben különbözik egymástól a városok intézményi, kulturális, társadalmi vagy gazdasági háttere.

Az ismeretek terjesztése Az URBACT hálózatok által összegyűjtött ismereteknek el kell jutniuk a döntéshozókhoz, a városfejlesztési, valamint a szociális kérdésekért felelős szakemberekhez, és ezeket a társadalom számára is hozzáférhetővé kell tenni. A hálózatok lehetőséget nyújtanak találkozók, szemináriumok szervezésére, esettanulmány-helyszínek megtekintésére. A munkáról publikációk és féléves beszámolók formájában szakmai anyagok készülnek.


137

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Az URBACT II ma A 2004-ben indult kezdeményezés sikerének köszönhetően 2008-ban URBACT II néven megújítva folytatódik a nagyszabású program. Jelenleg 29 ország 255 városa vesz részt 28 tematikus hálózatba szerveződve. Ez mintegy 5000 aktív résztvevőt jelent.

Nyíregyháza a RegGov tematikus hálózat tagja A RegGov - Hálózat témája, hogyan lehet hatékony és fenntartható irányítási modellt kialakítani és működtetni integrált városrész-rehabilitációs munka terén. A hálózat tagjai         

Duisburg (Németország) Södertalje (Svédország) Nijmegen (Hollandia) Ruda Slaska (Lengyelország) Siracusa (Olaszország) Halandri (Görögország) Szatmárnémeti (Románia) Kőbánya Nyíregyháza

A Hálózat számára központi kérdés, hogyan lehet kialakítani – integrált városfejlesztés során – olyan jó irányítási formákat találni, amelyek nemcsak az összes szereplő tartós és hatékony „horizontális“ együttműködését biztosítja helyi szinten, hanem jobb és megbízhatóbb módszereket kutat fel a „vertikális” együttműködésre is, városrészi szinttől a városin át az Irányító hatóságok szintjéig. A RegGov- Hálózat célja kifejleszteni, kipróbálni és terjeszteni a jó együttműködés új modelljeit. Az EU 9 tagállamában 10 Helyi Támogató Csoport (LSG) létrehozása, 13 Helyi Akcióterv kifejlesztése a cél. Ennek elérését Tematikus Szemináriumokon és Tematikus Csoportokban végzett tapasztalatcserékkel, szakértők bevonásával tervezi a résztvevő európai városokban és régiókban.

A Hálózat az alábbi kérdésekre kíván összpontosítani:  Hogyan lehet kifejleszteni hosszú távú integrált akcióterveket és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi terveket elszegényedett városrészek fenntartható rehabilitációjára?  Hogyan lehet a városi társadalom leginkább kirekesztett csoportjait – pl. a roma közösség tagjait, vagy a bűnöző életmód veszélyével együtt élő fiatalokat – integrálni a városok szociális, kulturális és gazdasági életébe, a részvételt téve az integráció kiinduló pontjává?  Hogyan lehet a magánszektor és a helyi közösségek tagjait sikeresen bevonni a hatékony irányítás modelljébe és az integrált helyi akciótervekbe?  Hogyan lehet az egész városra kiterjedő, hatékony megfigyelő rendszert kifejleszteni és alkalmazni azért, hogy a helyi politika és közigazgatás már korai szakaszban beavatkozhasson olyan környékeken ahol az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés veszélye fennáll?  A helyi döntéshozók és Irányító hatóságok hogyan képesek nyomon követni az előrehaladást és eredményeket egy integrált városrész-rehabilitációs program során?  Hogyan lehet kialakítani és fenntartani átfogó és fenntartható partneri rendszert az integrált városrész rehabilitációhoz?  Hogyan lehet jó kormányzati formákat valamint vertikális együttműködési módokat kidolgozni és fenntartani a városok és régiók között integrált városfejlesztési tervekhez?  Hogyan lehet kialakítani és fenntartani jó regionális tapasztalatcserét, tanulási és együttműködési folyamatokat a város-rehabilitáció terén európai régiók városai között?

A Projekt Előkészítési (DP) szakasza:  

Első Partner-találkozó (2008. június 9-10, Södertälje): a Partnerek bemutatói, információ alapvető adminisztratív kérdésekről, az első Munkaprogram elemeinek megvitatása A Hálózat mini-honlapjának elkészítése az URBACT honlapon belül


138

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv       

A Projekt elkészítése a PRESAGE-CTE-ben A Partnerség véglegesítése (2008. május vége) A 2 napos „Inditó látogatások” a Vezető szakértő részéről az összes városban és az Európai Bizottsághoz, amelyhez a városok „Városi dosszié-mintákat” állítottak össze Az alaptanulmány (Baseline Study) véglegesítése (az adott pillanatnyi helyzet bemutatása, Partner profilok) és a részletes Munkaprogram kidolgozása Helyi támogató csoportok (LSG) megalakítása a Partner városokban Az Irányító hatóságok bevonása a Partner városban Második Partner-találkozó (2008. szeptember 19): (Közös Egyezmény, Költségvetés, Célok, a Helyi támogató csoportok létrehozása, Irányító hatóságok, Munkaprogram)

A Projekt Végrehajtási (IP) szakasza: Projekt kezdő dátum: 2008. XII. 01. – Projekt záró dátum: 2011. V. 31. Időtartam hónapokban: 30 hónap

Projekt költség (€-ban) Összesen:

Nyíregyháza részvétele:

ERDF alapból:

452.806,34

43.082,22

11.848 eFt

Társfinanszírozás: (EU partnerek)

155.593,66

10.770,56

2.962 eFt

ÖSSZESEN:

608.400,00

53.852,78

14.809 eFt

Nyíregyháza mint partnerváros Projekt felelős:

Deme Dóra, Kemenes Erika

Projekt koordinátor:

Tóthné Csatlós Ildikó

Kontakt személy:

Nagy Péter

Kihívások: Nyíregyháza sikeres és fenntartható fejlődése szempontjából a legfontosabb kihívást a nagy létszámú roma közösség jelenti. Őket a többségi társadalom nem fogadja be, rendkívül szegény és hátrányos helyeken élnek, és sok esetben nehéz pozitív és bizalmon alapuló együttműködést kezdeményezni velük.

Várt eredmények: A legfontosabb koncentrálódnak:  



eredmények,

amiket

Nyíregyháza

vár,

a

következő

területekre

Hogyan lehet hosszú távú integrált fejlesztési tervet készíteni a célterületre (Huszár Lakótelep) – helyi akciótervet – amely modellként szolgálhat? Hogyan lehet helyi partneri hálózatot kialakítani, amelyen keresztül el lehet érni, hogy az összes kulcsszereplő és az erőforrások felett rendelkező fél részt vesz az ilyen városrészrendezésben, és megteremteni azokat a szinergiákat, amelyek biztosítják a siker tartósságát és a további fejlesztés lehetőségét? Hogyan lehet a kirekesztett csoportokat – különösen a roma lakosságot – újra integrálni a város szociális, kulturális és gazdasági életébe, és milyen támogatást lehet nekik nyújtani ahhoz, hogy problémából városfejlesztési lehetőséggé fejlődjenek?

Lehetséges közreműködők: Bár Nyíregyháza városa nem rendelkezik azzal a módszertani szakértelemmel, amely hosszú távú integrált fejlesztési stratégiák kialakításához és működtetéséhez szükséges, már számos


139

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv sikeres önálló projektet és más programot hajtott végre a leginkább kirekesztődött csoportok újra integrálására és a munkaerő-piachoz való közelebb hozására. Az érintett helyi alapítványok és szervezetek készen állnak és érdeklődnek, hogy osztozzanak az Urbact Partnerek tapasztalataiban, és lehetőség szerint integrált fejlesztési stratégiák szélesebb keretébe helyezzék azokat.

Helyi Támogató Csoport (Local Support Group): 

Nyíregyháza Önkormányzata - Szociális Iroda,



Nyíregyháza Önkormányzata - Oktatási, Kulturális Iroda



Cigány Kisebbségi Önkormányzat



Nyíregyházi Vagyonkezelő és Városüzemeltetési Kft.



Humán-Net Alapítvány



Gyermekvédelmi Központ



“Periféria” Egyesület



“Romano Trajo” Egyesület



Debreceni Egyetem



MEGAKOM

Események, rendezvények kronológiai sorrendben: Előkészítő szakaszban (DP): 

Első partneri találkozó: 2008. június 9-10 Södertalje (SE) ( résztvevő: Tóthné Csatlós Ildikó, Magyar László)



Indító látogatás: 2008. június 22-23. Vezető szakértő :David Froessler, Helyszín Nyíregyháza (Huszár lakótelep, Keleti lakótelep, Jósaváros bemutatása)



Második partneri találkozó: 2008. szeptember 19. Düsseldorf (DE) ( résztvevő: Nagy Péter)



Alapozó tanulmány (Baseline Study) elkészült. 2008.10.26.

Megvalósítási szakaszban (IP): 

Első Tematikus Szeminárium: 2009.01.19-20. Halandri (GR) Hogyan lehet hosszu távú integrált városrész-fejlesztési terveket készíteni?



Vezető Szakértő

munka látogatása Satu-Mare-on és Nyíregyházán: 2009.03.10. (David

Froessler. 

3.Cluster Meeting – 3.sz. Tematikus Csoport Munkaértekezlet: 2009.06.10-11 Nyíregyháza Téma:A ROMA népesség integrációja és más elnyomott és kizárt népcsoportok bevonása a város társadalmi és kulturális életébe. (partnervárosok:Satu-Mare; Kőbánya, Dortmund, Nyíregyháza)



2.Cluster Meeting – 2.sz. Tematikus Csoport Munkaértekezlet: 2009.06.20-21 BudapestKőbánya Téma: A privát szféra bevonása a leszakadó városrészek rehabilitációjába. (partnervárosok:Satu-Mare; Nijmegen, Södertalje, Nyíregyháza, Kőbánya)



Vezető Szakértő (David Froessler.)

munka látogatása Satu-Mare-on és Nyíregyházán:

2009.10.20. 

Második Tematikus Szeminárium: 2009.11.09-10. Nijmegen (NL) Hogyan lehet nyomon követni az integrált városrész-rehabilitáció előrehaladását és eredményeit?



A „Huszárvár” szocio-kulturális központ megnyitó ünnepsége alkalmából tartott workshop. 2009.12.09.


140

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Elkészült dokumentumok: 

Baseline Study en, hu



Seminar Report Thematic Cluster 3



Seminar Report Thematic Cluster 2.



City Report: Official Opening of the Huszarvar Socio-Cultural Centre


141


8.3

8.3.1

A kérdőíves felmérések eredményei

A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Huszártelepre vonatkozó javaslatai

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet játszott a lakosság véleményének megismerése és beépítése a dokumentumba. A Huszárteleppel kapcsolatos lakossági véleményekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései között csak elvétve jelenik meg a Huszártelepre vonatkozó fejlesztés. Főként egész Nyíregyházát érintő általános fejlesztések jelentek meg, a Huszárteleppel kapcsolatosan a válaszadók jól érzékelték, hogy jelentősebb fejlesztés nem történt. Hasonló jelenség – az általános érvényű fejlesztési szükségletek dominanciája – figyelhető meg az elkövetkezendő 5 évre vonatkozóan is. Legtöbbször közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat tettek a válaszadók (út- és járdafelújítás, kerékpárút-hálózat bővítése). Fontos feladatnak tartják új parkolók létesítését, akár mélygarázs formájában is. A közösségi terek esetében kiemelték a játszóterek korszerűsítését. Közszolgáltatásokat tekintve elsősorban a tömegközlekedési viszonyok javítása jelent meg, emellett közvilágítással és csatornázással kapcsolatos javaslatok is érkeztek. A válaszadóknak alkalmuk nyílt arra, hogy városrészenként jelöljenek meg néhány általuk leginkább szükséges fejlesztést. A válaszadók a Huszártelep esetében gyakorlatilag minden területen szükségesnek ítélik a fejlesztéseket. A lakosság által legfontosabb feladat az oktatási, egészségügyi, szociális intézmények fejlesztése, illetve az elhagyott ipari, katonai létesítmények megújítása. Fontos feladatként jelentkezik még a tömegközlekedési feltételek javítása, a szabadidős, sportolási lehetőségek bővítése, illetve a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása. A kérdőívet kitöltőknek lehetőségük volt a városrészek rangsorolására a fejlesztési szükséglet szempontjából. A Huszártelep többször is megjelent a második és harmadik helyen, azaz a lakosság jól érzékeli a városrész problémáját. A beérkezett kérdőívek alapján összességében elmondható, hogy a lakosok tisztában vannak a városban eddig történt fejlesztésekkel. Rendre szinte ugyanazok a fejlesztési irányvonalak jelentek meg a következő évekre vonatkozóan, melyek elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket és az épületfelújításokat emelték ki. A megkérdezettek válaszai alapján a Huszártelep további fejlesztésekre vár – elsősorban a lakótelepi környezet átfogó megújítása céljából.


142


8.3.2

A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Huszártelepre vonatkozó javaslatai

A beérkezett kérdőívek alapján ágazatonként a következő fejlesztések megvalósítása szükséges: 

Az oktatással kapcsolatban a képviselők az iskolák felszereltségére, az oktatók megbecsülésére, illetve a szakképzés átszervezésére hívták fel elsősorban a figyelmet.



Az egészségügyi és szociális ellátást illetően az alapellátás tárgyi feltételeinek javítására helyeznék a hangsúlyt. Kiemelték az idősotthonok szerepét és fontosságát, hálózatuk bővítését.



Népesedéspolitikai szempontból a nagycsaládosok lakáshoz jutásának elősegítését és a fiatal, képzett szakmunkások letelepedésének ösztönzését emelték ki.



A tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra esetében a buszmenetrend újragondolását, villamos vonal bevezetését, fedett megállók építését, valamint több parkolási lehetőség kialakítását szorgalmazzák.



A városképpel, közterekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatok között kiemelendő a fásítás, virágok ültetése, körforgalmak parkosítása, több játszótér és park kialakítása.

A képviselőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a felsorolt lehetőségek közül városrészenként jelöljék meg az általuk leginkább szükségesnek tartott fejlesztést. A Huszártelepen megoldandó legsürgetőbb feladat a képviselők szerint a szennyvízcsatorna építése. Emellett kiemelendő a kulturális, közösségi programok számának növelése, a szociális ellátórendszer fejlesztése, a vásárlási lehetőségek javítása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek javítása. A képviselők maguk is megfogalmazhattak konkrét fejlesztési javaslatokat, melyek az egyes városrészek jövője szempontjából elengedhetetlenek. A Huszártelepen úthálózatfejlesztés, szennyvízcsatorna-építés, elkerülő utak és aluljárók építése, valamint ipari logisztikai fejlesztések a leginkább kiemelendő fejlesztési irányvonalak. A képviselőknek lehetőségük volt kiemelni és rangsorolni az egyes városrészeket fejlesztési indokoltságuk alapján: a Huszártelep többször megjelent a második-harmadik helyen kiemelve. A felmérés eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált városrész a képviselők szerint a fejlesztendő területek közé tartozik. Véleményük szerint elsősorban az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a környezetvédelem szempontjából a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása a követendő irányvonal.


143


8.3.3

Lakossági kérdőív

A háztartásra vonatkozó kérdések 1. Jelenleg hányan élnek ebben a lakásban?

- Felnőtt:

fő

- Gyermek:

fő főnek

- munkaviszonya van: 2. Mióta él

- a lakásban:

(pl. 1993)

- a telepen: 3. A lakás

m2

- alapterülete: kb. - szobáinak száma: - komfortfokozata:

(1) komfortos

(2) félkomfortos

(3) komf. nélküli

Az életmódra vonatkozó kérdések 4. Általában mennyi időt tölt el a különböző tevékenységekkel? (Elég a becslés, az időtartamot órában kell rögzíteni!) hétköznap

hétvégén

Alvás Reggeli készülődés Munka – munkahelyen Munka – háztartásban Gyermekekkel való foglalkozás (pl. tanulás) Szórakozás, szabadidő eltöltése Esti készülődés 5. Sorolja fel, mivel tölti a szabadidejét! (NE biztasd, hogy mondjon minél többet! Csak azt írd le, amit magától mond!)

6. Mivel töltik a gyermeke(i)k a szabadidejüket?

7. Kérem, értékelje, hogy milyen jól él Ön (és családja)!

A közvetlen szomszédokhoz képest A telep lakosaihoz képest Nyíregyháza lakosságához képest Az Ön rokonaihoz képest

Sokkal rosszabbul

rosszabbul

nagyjából hasonlóan

jobban

lényegesen jobban

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5


144


Problémák, szükségletek, elégedettség Milyen problémákkal küszködik? Egyáltalán nem

ritkán

sokszor

állandóan

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

Nincs munkám Nincs elég pénzem Baj van a gyerekkel az iskolában Félek a szomszédoktól Elhagyott a férjem/feleségem, egyedül nevelem a gyermekeimet Félek az uzsorásoktól, striciktől Nem tudok mit kezdeni magammal a szabadidőmben Nincs megfelelő végzettségem (Kevés az iskolám) Egyéb: ……..

Mire lenne szüksége ahhoz, hogy jobbnak értékelje a helyzetét? Egyáltalán nem szükséges

kicsit szükséges

nagyon szükséges

rendkívül szükséges

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

Eléggé

Kevéssé

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Egyáltalán nem 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Szebb, egészségesebb lakás Szebb lakókörnyezet (rendezett utcák, parkok, játszóterek) Több pénz A gyermekek sikeresebb iskolai szereplése Rendes munka Több program a telepen Valami szakma (jobb iskola)

Mennyire elégedett Ön a lakóhelyén a…? Nagyon Munkalehetőséggel Szórakozási lehetőséggel, sporttal Kulturális lehetőségekkel Óvodákkal, bölcsődékkel Iskolák munkájával Polgármesteri Hivatal munkájával Köztisztasággal Egészségüggyel Lakáslehetőségekkel Vásárlási lehetőségekkel Közösségi élettel Közbiztonsággal Gyermekeik jövőjével


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

145


Kérem, értékelje, mennyire elégedett azzal, hogy Egyáltalán nem vagyok elégedett Bezárták a telepi iskolát 1 Megnyitott a Huszárvár 1 Az eddigi gyermekprogramokkal 1 A szülőknek szóló programokkal 1 A munkanélkülieknek szóló 1 programokkal

kicsit elégedett vagyok 2 2 2 2

elégedett vagyok 3 3 3 3

nagyon elégedett vagyok 4 4 4 4

2

3

4

Tételezzük fel, hogy Ön eldönthetné, hogy mire költsék a települése pénzét. Ha 100 forintot kellene elosztania az egyes területek között, mire mennyit fordítana? FT FT Kultúra, sport A gazdaság fejlesztése Egészségügy Településkép rendezése Oktatás Turizmus Közbiztonság Közműfejlesztés El szeretne költözni lakóhelyéről? 1. nem, mert jól érzem itt magam 2. nem, bár nem érzem jól magam, de bízom benne, hogy jobb lesz 3. nem, bár nem érzem jól magam, de nincs lehetőségem elköltözni 4. igen, el szeretnék költözni ………………………..………….. (hova) 5. igen, már folyamatban van………………………………….... (hova) Szeretné-e Ön, hogy gyermeke is Nyíregyházán teremtsen magának megélhetést, itt telepedjen le? 1. Igen, szeretném, mert …………………………………. 2. Nem szeretném, mert …………………………………. Személyi blokk A válaszadó: - neme: (1) ffi - kora:

(2) nő év

- iskolai végzettsége: - munkaerőpiaci státusa: ha egyéb, mi: ……………….


Kódok Iskolai végzettsége: Mu.erőpiaci státus 1 – nincs meg a 8 o. 2 – 8 általános 3 – szakmunkás 4 – szakközép/ technikum 5 – gimnázium 6 – felsőfokú

1 – állásban van 2 – közhasznú, közcélú 3 – gyed/gyes 4 – munkanélküli 5 – nyugdíjas 6 – egyéb

146


8.3.4

A Huszár-telep lakosságának felmérése – gyorselemzés

Az elemzést készítette: Dr. Hüse Lajos Támogatócsoport vezető Az adatfelvétel, a megkérdezettek jellemzői Az adatfelvétel 2010. márciusában zajlott le, a teljeskörűség szándékával. A Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő szolgálat telepen dolgozó szakembereiből verbuvált kérdezőbiztosok 252 lakást kerestek fel, ezek közül 37 lakás üresen állt. A kérdőívet a lakásban ténylegesen élő háztartásfővel készítettük el – ő az, akinek a szava számít pl. abban, hogy mire költsék a család jövedelmét. Nem vettük számításba, hogy a Piac és Vagyonkezelő Kft. szerint ki bérli a lakást, hanem csakis az, hogy ténylegesen ki él ott. Idős – 60 év feletti – lakót csak akkor kérdeztünk, ha a lakásban aktív korú felnőtt nem élt. Az egyszer meghosszabbított adatfelvételi időszak végére 189 darab értékelhető kérdőívet számolhattunk össze. Néhány háztartásban elzárkóztak a kérdőív kitöltése elől, illetve nagyjából 25, lakottnak becsült lakásban nem találtunk otthon lakót. A mintavétel sajátosságai miatt az adataink nem reprezentatívak, ugyanakkor a magas mintaelem-szám (a lakott lakások közel 80 %-ában ki tudtuk tölteni a kérdőívet) illetve a telepen élőkre nagyjából egyöntetűen jellemző szocio-kulturális viszonyok miatt az eredmények az egész Huszár-telepre értelmezhetőek. A válaszolók átlagéletkora 39,4 év volt. Háromnegyed részben nők vállalták a kérdezőbiztosokkal való együttműködést. Egyötödük iskolai végzettsége a 8. általánost sem érte el (21,8 %), több, mint felük csupán befejezett 8 általánossal rendelkezik (56,4 %). A valamilyen szakmával rendelkező, középfokú végzettségűek aránya rendkívül alacsony, csupán 18,6 százalék – az, hogy csupán minden ötödik telepi felnőttnek van egyáltalán szakmája, előrevetíti a foglalkoztatási célú erőfeszítések sikertelenségét. Nem véletlen, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége valamilyen transzferből – regisztrált munkanélküli (26,4 %), gyes-en van (22,4 %), (rokkant)nyugdíjas (16,1 %) – vagy alkalmi munkákból él (22,4 %). Közhasznú-közcélú foglalkoztatott a válaszadók 4,6 %-a, rendes munkaviszonnyal rendelkező a válaszadók 8,0 %-a volt. Elmondható, hogy a felkeresett háztartások 59,5 %ában egyetlen felnőtt sem rendelkezik munkaviszonnyal! Azon háztartások között, ahol legalább egy felnőtt munkaviszonyból szerzi jövedelmét (40,5 %), csupán 6,8 %-ban található olyan, ahol két felnőtt is rendelkezik munkaviszonnyal. A kérdőívből nem derül ki, ugyanakkor a helyi szakemberek elmondása alapján egy komoly réteg rajzolódik ki a telepen, amely alapvetően kriminális jövedelmekre alapozza megélhetését – az uzsorázás, a prostitúció jelentős mértékben a telep „erőforrásinak” kiaknázására irányul, a drogkereskedelem, illetve a vagyon elleni bűncselekmények pedig megosztva a telepre, illetve Nyíregyházára. Az adatok statisztikai elemzése a szabad forráskódú R-programmal történt7.

7

R Development Core Team (2009). R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. ISBN 3-900051-07-0, URL http://www.R-project.org.


147


Demográfia és lakásviszonyok A felkeresett lakásokban élő felnőttek száma átlagosan 2,3 fő, a gyermekek száma 2,2 – ez nagyobb, mint az átlagos magyar háztartásméret, ugyanakkor messze nem igazolja azt az előzetes elvárást, hogy a szegregált telepeken élő – többségében roma származású – családokban rendkívül magas a gyermekszám. A lakások zömében 1-3 felnőtt, illetve gyermek él. 1. táblázat. Hány felnőtt, illetve gyermek él a lakásban (a lakások százalékában) A lakásban él … fő Felnőtt (%) gyermek (%) 0 14,9 1 12,2 24,0 2 61,7 24,6 3 13,3 17,1 4 8,0 8,6 5 2,1 5,1 6 1,6 4,6 7 vagy több 1,1 1,2 A családok nagysága tehát nem tűnik magasnak – éppen eléri a stagnáló populációhoz szükséges demográfiai küszöböt – ugyanakkor rendkívül rosszak a lakások mutatói. Az átlagos lakásméret 46 m2, miközben a megkérdezettek fele 42 m2-nél kisebb alapterületű lakásokban él. Ez azt jelenti, hogy a fentebb említett átlagos családnagyság mellett egy családtagra (függetlenül attól, hogy felnőttről, vagy gyermekről beszélünk) éppen 10 m2 jut, az összes helységet beleszámítva. A lakások zöme (72,9 %) egyszobás – ebben az egyetlen szobában élik mindennapjaikat a felnőttek, pihennek, tanulnak és játszanak a gyermekek. Elkülönülésre, intimitásra, a zavartalan környezet kialakítására a telep lakóinak esélyük sincsen, és ez jellemző visszásságokat okoz például a gyermekek tanulmányi eredményében, vagy a szocializációjukban – csupa olyan viselkedési jellegzetességhez vezet, melyek miatt a telepi gyermekek „külsős” környezete nem a gyermekek körülményeit, hanem magukat a gyermekeket okolja. A megkérdezettek szerint a lakások 60 %-a félkomfortos, közel negyedük komfort nélküli – az adatokat érdemes a Piac és Vagyonkezelő Kft. Nyilvántartásával összevetni. A megkérdezettek több, mint 60 százaléka úgy érzékeli, hogy a telep életszínvonala megegyezik a telep lakosságáéval, illetve a szomszédokéval. Ötödük úgy érzékeli, hogy némileg jobban is él környezeténél – ez a szubjektív felülbecslés egyébként jellemző a lakossági kérdőívek esetében, az emberek szeretik azt gondolni, hogy egy kicsit jobban élnek, mint a szomszédaik. Érdekes, hogy életszínvonalukat a rokonaikhoz mérve némileg rosszabbnak találták, holott a rokonok releváns része ugyancsak a telepen él. Ezzel egyfajta szubjektív jóléti rangsor is felállítható a telepen: legjobban a megkérdezettek rokonai élnek, majd a megkérdezettek, végül a telep egyéb lakossága következik. A jólét természetesen – még szubjektivitásában is – viszonylagos, hiszen a telepen élők pontosan tisztában vannak azzal, milyen nyomorúságos körülmények között élnek. A nyomorban nagy a fluktuáció: a megkérdezettek fele 11 évnél rövidebb ideje él a telepen, illetve 7,5 évnél rövidebb ideje az éppen lakott lakásban.


148


Problémák, szükségletek A megkérdezettek legnagyobb problémának a pénztelenséget ítélték meg; 40 %-uk állandó pénztelenséggel küszködik, további 30 %-uk elég sokszor belecsúszik a pénznélküliség állapotába. A problémarangsorban közvetlenül a pénztelenséget követi a munkátlanság (41 % állandóan munka nélkül van, 22,5 %-uk gyakran), és a képzetlenség (35-23 %). A képzetlenség esetében kiugróan magas viszont azoknak az aránya, akik – a többi problémához képest is – egyáltalán nem érzik problémának; arányuk közel 30 %, holott a válaszadók iskolai végzettségének túlnyomó része 8 általános, vagy még azt sem éri el. A lényegében képzetlenek közé tartozik azok harmada is, akik szerint a képzetlenségük sosem jelentett problémát. A probléma-rangsor negyedik tagja az uzsorásoktól, futtatóktól való félelem – a megkérdezettek negyede állandó félelemben él a telep bűnözői miatt. Érdekes, hogy miközben a Huszár-telepi viszonyok alapvetően rányomják bélyegüket a gyermekek viselkedésére, szociabilitására, a szülők elenyésző hányada (alig 10 %) érzékeli, hogy a gyerekkel bajok lennének az iskolában – miközben a gyermekvédelmi adatokból tudjuk, hogy a Huszár-telep iskoláskorú gyermekeinek túlnyomó többsége iskolai problémákkal küszködik, mely igen nagy százalékban indukál védelembe vételi eljárást, illetve szélsőséges esetekben családból való kiemelést. Ennek az eredménynek az értelmezésére több lehetőség is nyílik: az egyik, hogy a telepi szülők valóban nem érzékelik problémának a gyermekeik iskolai szereplését, illetőleg azt nem a saját problémájuknak, hanem az iskola problémájának tekintik – akár olyan értelmezésben is, hogy „nincs a gyerekkel semmi baj, csak az iskola csinálja a balhét”. A másik értelmezési lehetőség, hogy a szülők ugyan tisztában vannak az iskolai problémák nagyságával, súlyával, ám a kérdezőbiztosok személye (az iskolai problémák ügyében eljáró családgondozók) miatt igyekeznek a problémát kisebbíteni. 1. ábra. A problémák érzékelése nincs pénz

nincs munka

nem megfelelő végzettség

bűnözőktől fél

egyáltalán nem probléma ritkán probléma sokszor probléma állandóan probléma

elhagyta a párja

szomszédoktól fél

iskolai problémák

szabadidő eltöltése

0%

20%

40%


60%

80%

100%

149


Arra a kérdésre, hogy mire lenne szükségük ahhoz, hogy jobbnak értékeljék a helyzetüket, legtöbben a több pénzt jelölték meg – a szükséglet elsőbbsége nem okozott meglepetést, hiszen a pénztelenség okozza a legtöbb problémát a megkérdezettek véleménye szerint. Meglepő módon a szükségletek rangsorában rögtön a második a szebb környezet, és csak ezt követi a rendes munka. A telepi lakosság problémaérzékenységét látva azonban nem meglepő, hogy a szükséglethierarchia végén a gyermekek iskolai sikerei, illetve a magasabb végzettség megszerzése áll – a korábbiakban láttuk, hogy milyen magas azoknak az aránya, akik egyáltalán nem érzik problémának ezeket. 2. ábra. A szükségletek rangsorolása (a válaszok átlagában, 4-fokú skálán) 4

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0 több pénz

szebb környezet

rendes munka

szebb lakás

több program a telepen

gyermek isk. sikerei

rendes végzettség

Mind a problémák, mind a szükségletek rangsorolásából kitűnik, hogy a telepen lakók milyen jól hozzászoktak, hozzáidomultak ahhoz a sivársághoz, amelyet a nyomor kultúrája biztosít számukra. Véleményük szerint a szabadidő eltöltése nem jelent számukra problémát, holott legtöbbjük napirendjét alapvetően a „szabad időtöltés” határozza meg. Ehhez képest szabadidejüket jellemzően a televízió (illetve videó, dvd) nézésével töltik. A válaszadók több, mint 40 %-a elsőként (sokszor egyetlenként) említette a tévézést, további 20 %-a másodikként – a válaszok sorrendje nem preferencia-sorrend, csupán azt tükrözi, hogy melyik szabadidős tevékenység jutott először a megkérdezettek eszébe. Érdekes, hogy az egyéb szabadős tevékenység válaszgyakorisága rendkívül alacsony, csupán három formánál haladja meg az 5 %-ot (de egyiknél sem éri el a 10 %-ot), közülük is egyik a háztartási munka (takarítás, főzés), melyet a jellemzően női válaszadók szabadidős tevékenységként értékeltek. A másik két értékelhető szabadidő tevékenység az ismerősökkel, szomszédokkal való beszélgetés, illetve a zenehallgatás. A gyermekek szabadidő-eltöltésére elsősorban a játék (egyedül, vagy csoportban) jellemző, másodsorban itt is a televízióé a szerep. A játék kifejezetten mozgásos játékot jelent, és a válaszadók alig fele említette – külön 10 %-uk kiemelte a számítógépes játékokat. A tévénézés aránya alig marad el a játékétól. A harmadik leggyakrabban említett „szabadidő”eltöltési forma a tanulás. Egyéb formák elhanyagolható arányban kerültek említésre.


150


Azt azért meg kell említeni, hogy egy, a közelmúltban elvégzett reprezentatív kutatás szerint Nyíregyháza lakosságának – illetve az egész hazai lakosság – szabadidő tevékenységére ugyancsak kiemelkedő mértékben jellemző a televíziózás. A megkérdezett fiatalok tanítási napokon elég sok időt töltenek tv-, videó, vagy DVD-nézéssel. A válaszolók 40,5%-a naponta kb. 2–3 órát tölt ezzel a tevékenységgel. További 20,2%-uk még ettől is többet, naponta minimum 4, de legfeljebb több mint 7 órát tölt tévézéssel A hétköznapokon is elég magas tévénézési arány a hétvégeken még magasabbra szökik a vizsgált fiataloknál: 61,6%uk hétvégeken 4-8 órát tölt tévézéssel8. A szükségletek más típusú megközelítésére alkalmas a lakosság értékpreferenciáinak vizsgálata. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Huszár-telepi lakosság nyolc, előre meghatározott terület közül melyek fejlesztését tartaná fontosnak, és melyeket kevésbé fontosnak. A kérdés megfogalmazása szerint a válaszadóknak 100 forintot kellett elosztaniuk – az egyes területekre fordítandó összegek nagysága elvileg a válaszadó értékpreferenciáit tükrözi. Egyes esetekben természetesen előfordulhat, hogy a válaszadó nem gondolja át döntését, és valamely automatizmus szerint osztja el a „rábízott pénzt”, de az egyéni döntések összesítése jó megközelítéssel mutat rá a Huszár-telepiek értékpreferenciáira. 3. ábra. Mire költene?

A Huszár-telepiek döntéseinek, elosztott pénzeinek összege a 3. ábra oszlopdiagramjáról olvasható le – a hozzá tartozó, forintban értendő skála a bal oldali –, az átlaga pedig a hisztogramról – a hozzá tartozó, forintban értendő skála a jobb oldali. Az összeg és az átlag ugyanazt a rangsort vetíti elénk. Látható, hogy a három legjobban preferált terület az egészségügy fejlesztése (4469 Ft), a településkép rendezése (4144 Ft), valamint a közbiztonság növelése (3609 Ft). Úgy tűnhet, hogy a telep nyomorából logikusabban 8

Pénzes M., Hüse L. [szerk.] (2007): A nyíregyházi serdülők egészségmagatartása. NyírKEF, Nyíregyháza.


151


következne – az egyébként igen alacsony mértékben preferált – oktatás és gazdaságfejlesztés, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a telepi roma lakosság éppen az oktatás és a gazdaság (munkaerőpiac) területén éli meg legerősebben az előítéletességet és a kirekesztést – márpedig a többségi társadalom kirekesztő viselkedése semmissé teheti az oktatásfejlesztési, gazdaságfejlesztési erőfeszítéseket, illetve a romák számára elérhetetlenné9. Ennek fényében abszolút logikusnak tűnik, hogy azon problémás területek fejlesztése kerül az értékpreferencia-sor elejére, amelyeken a kirekesztődés nem, vagy csak enyhén van jelen – az itt történő fejlesztések közvetlenebbül vissza tudnak hatni a telepi romák életminőségére. Elégedettség 4. ábra. Elégedettség, elégedetlenség mértéke (összes válaszok átlagában) ovi, bölcsi iskolák munkája polgármesteri hivatal egészségügy közösségi élet vásárlási lehetőség kulturális lehetőségek lakásviszonyok közbiztonság szórakozás, sport köztisztaság gyermekek jövője munkalehetőség 1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

Az élet különféle területeit átfogóan vizsgálva a 4. ábrán láthatjuk, hogy mely területekkel kapcsolatban milyen mértékű elégedettséget éreznek a válaszadók. Miután az elégedettség a 2,5 pont alatti zónára jellemző, a Huszár-telep kapcsán inkább elégedetlenségről, mint elégedettségről beszélhetünk. Egyértelmű elégedettséget válaszadóink csupán a telepi bölcsőde, óvoda, és általában véve az iskolák munkájával kapcsolatban éreznek. Az elégedettség, elégedetlenség határán billeg a polgármesteri hivatal megítélése, az összes többi területtel kapcsolatban egyértelmű elégedetlenséget éreznek a telep lakosai.

9

Az oktatás területén az az érdekes helyzet állt elő, hogy az erősen szegregáló, már bezárt telepi iskolát a telepi lakosok nem érzékelték szegregálónak, mert az iskola falain belül nem találkoztak a többségi társadalom tagjaival (csak a mélyen elkötelezett tanári gárdával), míg azok a többségi iskolák, ahová jelenleg a telepi gyermekek integrált formában járnak, a kirekesztettség szimbólumaivá válhatnak a napi diák-diák, diák-tanár, szülő-tanár, szülő-szülő konfliktusok révén. Az, hogy ez a kettősség a legtöbb telepi család esetében enyhén, kezelhető formában jelenik meg, alapvetően nem a fizikai integrációnak, hanem a befogadó iskolák tanárai és az őket támogató szociális szféra szakemberei áldozatos munkáján múlik.


152


A telep életében bekövetkező egyes konkrét változásokra rákérdezve némileg pontosabb adatokat kaphatunk arról, hogy milyen jellegű események hozzák magukkal a lakosság várható elégedettségét (az 5. ábra értelmezéséhez: az előzőhöz képest fordítva, az elégedettség 2-2,5 pont fölött rajzolódik ki). A telep életét leginkább meghatározó két nagy eseménnyel kapcsolatosan inkább elégedettség mutatható ki – bár az iskolabezárás megítélése éppen a határon billeg. Ugyancsak elégedettek a lakosok a telepi gyermekprogramokkal. A szülőknek szóló programok mérsékelt elégedettséget váltottak ki, míg a munkanélkülieket célzó programokkal kapcsolatban elégedetlenek a lakosok – vagy, talán helyesebb az az értelmezés, hogy magával a munkanélküliséggel nincsenek kibékülve, és egyetlen olyan program sem nyerheti el igazán a tetszésüket, amelynek az eredménye nem a munkanélküli állapot direkt megszüntetése. 5. ábra. Elégedettség egyes konkrét eseményekkel kapcsolatban

Huszárvár megnyitása

gyermekprogramok

telepi iskola bezárása

Szülőknek szóló programok

munkanélkülieknek szóló programok

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

Az elégedettség és a lehetőségek bizonyos kombinációja révén alakul ki az emberekben a vágy a helyben maradásra, vagy elköltözésre. A telepi viszonyokat ismerve nem meglepő, hogy a lakosság túlnyomó része kényszerből él itt, és el szeretne költözni onnan – vagy nem érzi jól magát, és csak azért nem érett meg benne a vágy az elköltözésre, mert felmérte, hogy erre esélye sincsen. Elenyésző töredék érzi jól magát a telepen, és pontosan ugyanilyen elenyésző töredék az, akinek sikerül elköltöznie innen – bár arra nézvést nincsen információnk, hogy az elköltözés milyen arányban jelenti egyben a nyomorból való kitörést is. A telepről való menekülés vágya ugyanakkor nem feltétlenül kapcsolódik a városból való elköltözés vágyához. Mi sem jellemezhetné jobban ezt, mint hogy a válaszadók kétharmada azt szeretné, ha nem csupán ő, de még a gyermeke is Nyíregyházán teremtsen magának megélhetést, itt telepedjen le. Na persze az sem elhanyagolható tény, hogy a vizsgált populáció egyharmada nem szeretné, ha a gyermeke Nyíregyházán találna magának megélhetést. Ők – nevezhetjük ezt a csoportot talán csalódottaknak – egy városrehabilitációs beruházás szempontjából a legkritikusabbak, ugyanis csalódottságukat, frusztrációjukat nagy eséllyel fordíthatják a beruházás eredményei ellen.


153


2. táblázat. El szeretne költözni lakóhelyéről? 1. nem, mert jól érzem itt magam 2. nem, bár nem érzem jól magam, de bízom benne, hogy jobb lesz 3. nem, bár nem érzem jól magam, de nincs lehetőségem elköltözni 4. igen, el szeretnék költözni 5. igen, már folyamatban van

% 3,7 14,9 29,8 47,9 3,7

Összegzés, javaslatok A Huszár-telep – a fizikai környezetet és a társadalmi létet tekintve – a város szegregált területe. A telep, nehezebben közelíthető meg, mint a város más területei. Az önkormányzati bérlakásokban zömében cigány családok élnek, valamint azok, akik díjhátralék miatt otthonaikat elhagyni kényszerültek és a telepen jutottak szükséglakáshoz. A lakások a korabeli huszárlaktanya kaszárnyáiból és istállóiból kialakított korszerűtlen, komfort nélküli vagy félkomfortos lakások. A zsúfolt lakásokban általában nagycsaládok élnek, sok gyermekkel. A lakások egy része szoba-konyhás, és már régen szükségessé vált renoválásuk. A munkanélküliség majdnem minden családot érinti, és ez a telepről való kikerülés lehetőségeit rontja. A telep szegregációját erősíti a környezet és az életforma, valamint a telepen élő családokkal szembeni előítélet. A veszélyeztetett gyermekek számát növeli a gyakori deviáns magatartási formák előfordulása (pl.: bűnözés, alkoholfogyasztás, prostitúció) valamint a telepi sajátos életformából adódó problémák, amelyek hatással vannak a gyerekek szocializációjára is. A szegregáció a lakhatásban, az oktatásban és az életesélyekben növeli azokat a hátrányokat, amelyek miatt sokkal rosszabb helyzetből indulnak a tanulásban, a munkavállalásban és a család-alapításban, mint a telepen kívül élő kortársaik. A Huszár-telep lakosságának szubjektív jólétét, problémáit, szükségleteit és értékrendjét szondázó vizsgálatunk gyorselemzése is kimutatta a gettószerű társadalmi helyzet és lakókörnyezet hatását. Úgy véljük, hogy az eredmények magukért beszélnek – és alkalmasak arra, hogy egy komplexebb beavatkozás tervezésekor figyelembe vegyék azokat. A lakosság véleményén túl a Huszár-telepre történő beruházások esetén kiemelt figyelemmel kell lenni a telep sajátosságaira – a szélsőséges formákat öltő nyomorra, a képzetlenségre és az extrémen magas munkanélküliségre, a gettószerű elzártságra, illetve az előbbiekből fakadó, kriminalizált belső viszonyokra. Mind az épületek állagmegóvását, funkcióbővítését célzó beruházásokra, mind a társadalmi projektekre (soft-elemek) hatványozottan igaz, hogy amennyiben azokat nem tudjuk szervesen hozzáhangolni a gettószerű telep törvényszerűségeihez, úgy a beruházás csökkent értékű eredményekre vezet, és ezen eredmények is fájdalmas gyorsasággal enyésznek el. A felújított házak állapota vészes gyorsasággal leromlik, a modern játszótereknek lába kél, és a közösségi programok sem élik túl a róluk megjelenő újsághíreket. Mindez nem a helyi lakosság sajátossága, hanem a nyomor kultúrájának következménye, amely megadja a telepi lakosság számára a nyomorban való túlélés eszközeit, de megtagadja tőlük a nyomorból való kitörés lehetőségét. Amennyiben a beruházás tervezése és kivitelezése során nem tudunk megfelelő válaszokat találni a gettónyomor által felvetett kérdésekre, úgy nem csupán százmilliókat dobtunk ki az ablakon, de szembe kell néznünk azzal is, hogy a város lakossága joggal fogja a szemünkre


154


vetni, miért nem az általuk lakott területekre, városrészekre vittük a pénzt, „oda, ahol jobban megbecsülték volna” (feltételezett idézet a városlakók hangjából). A tervezés során kiemelt feladatunk, hogy a Huszár-telep város-rehabilitációjára szánt forrás értékét legalább a „befektetési szinten” megőrizzük, vagy akár idővel növeljük azt. Az Európai Unió és az Irányító Hatóság ezt az értékmegőrző, illetve értéknövelő szerepet szánta az un. soft-elemeknek, amelyek azonban csakis akkor képesek megfelelni a rájuk szabott szerepnek, ha az alábbi elvek az egész beruházás tervezésére jellemzőek: 1.

A soft-elemek sem a tervezéskor, sem a források felhasználásakor nem válhatnak a maradék-elv áldozatává. Egy soft-projekt nem a szükséges rossz – ami pénzbe kerül, amit „fönt” kötelező jelleggel előírtak, ezért kevesebb pénz jut a fontosnak tekinthető felújításra, vagy egyéb beruházásra –, hanem arra lehetőség, hogy a beruházás hosszabb távon sem veszíti el az értékét. Lehetőséget írtunk, és nem garanciát – ugyanakkor garantált, hogy a soft-elemek maradékelven való megvalósítása semmiféle hatást nem tud majd gyakorolni a helyi lakosságra, tehát a beruházás értéke nem lesz megvédhető.

2.

A közösségépítő soft-elemeket a tervezés középpontjába kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy az igazán hatékony programoknak sajátos – falakban, malterban, betonban számítható – szükségleteik vannak. Ha például egy focicsapatot szeretnénk szervezni a helyi fiatalokból, hogy motivációt, küzdésvágyat, csapatszellemet és követhető célokat csempésszünk az életükbe, akkor ennek a csapatnak kell öltöző, és kell egy kisméretű focipálya – és nem mondhatjuk azt, hogy öltözzenek a közösségi ház erre alkalmatlan helységeiben, vagy focizzanak a kisebbeknek szánt játszótéren.

3.

Az UrbAct nemzetközi együttműködés tapasztalatai rámutattak arra, hogy egy város-rehabilitációs projekt sikeréhez szükség van helyi gyökerekre, valódi helyi támogatókra. Még a soft-elemek megvalósítója esetén is igaz az, hogy a telep szempontjából kívülről jött ember, aki kívülről hoz be valamit – mert itt nincs semmi. A Huszár-telep szempontjából az egyetlen járható út, ha megtaláljuk azokat a helyben lakó képviselőket, akikre nagy szerep hárulhatna például a helyi érdekképviseletben, az új (behozott) értékek védelmében, de mindenekelőtt a közösségformálásban. Ezek a helyi képviselők (district managerek) nem feltétlenül azonosak a Kisebbségi Önkormányzat képviselőivel (akik sok esetben nem is a telepen élnek), bár lehetnek azok is – de nem címek, hanem a tényleges erőfeszítések dönthetik el, hogy kik ülhetnek le egy UrbAct -típusú kerekasztalhoz.

4.

Helyi erőfeszítések. Miután a beruházásra szánható összeg nem elég a teljes telep egységes felújításra, nem tartjuk szerencsésnek, ha a felújítandó házak kijelölése pusztán térkép alapján szerveződik. Egy térképen nem látszanak a helyi törésvonalak – például a már erőteljes ellentét a Viola utca és a Dália utca lakói között, melyet a tervezett felújítási munkálatok még tovább szíthatnak –, de nem látszanak a helyi erőfeszítések sem. Ha nem számít, hogy ki mit tesz a saját otthonáért, mert – az ő horizontjáról nézve – isteni döntés alapján kap valaki új vakolatot. Mind a közösségi szellemre, mind az egyéni motivációkra rombolólag hat, ha az egyének és családok hozzáállása még nyomokban sem jelenik meg a városfejlesztésben. Tisztában vagyunk, hogy ez az a szempont, amelyet a legnehezebb beépíteni, ugyanakkor úgy véljük, hogy végig kell gondolni annak a lehetőségét, hogy mi módon építsünk a helyi emberekre.

5.

A felnőttek képzetlensége és a gyermekek iskolai sikerei szorosan összefüggenek, és szinte bizonyos, hogy több okuk van: motivációhiány, a szegénység kultúrája, kirekesztés, az alternatív megélhetési módok elérhetősége. A soft-elemeknek lehetőleg minden okot „puskavégre kell keríteni” – mivel ez egy programon belül bajosan lehetséges, elsőrendű szempont a soft elemek tervezésekor a megvalósítók


155


szoros együttműködése, a tervezéstől kezdve a megvalósításon át a programok értékeléséig.


156


8.4 8.4.1

A lakossági fórum dokumentációja A lakossági fórum jelenléti íve


157



158



159



160


8.4.2

A lakossági fórumról készült emlékeztető

EMLÉKEZTETŐ LAKOSSÁGI FÓRUMRÓL Időpont: 2010. április 15. (csütörtök) 15.00 Helyszín: Nyíregyháza, Huszártelep Huszártér 5. (Huszárvár) Tárgy: Huszártelep szociális városrehabilitációs program Jelen vannak: Mellékelt jelenléti ív szerint

Lőrincz Tamás a terület helyi képviselője köszöntötte a megjelenteket. Róka László a MEGAKOM Kft igazgatója ismertette a program előzményeit, tartalmát. (mellékelve a bemutatott anyag) Csabai Lászlóné polgármester tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy  a program jelenleg csak a telep egy részének rendbetételét teszi lehetővé, ha ez sikeres lesz, akkor majd folytatni lehet;  a lakóépületek és közösségi épületek energiatakarékossági felújítása a cél;  a lakások felújítása bentlakással fog megtörténni, de lesz egy mobilizáció is a lakók között, a felújított lakásokban azok lakjanak, akik azt megbecsülik;  a kivitelezőnek lehetővé kell tenni, hogy a felújításban az itt lakók is részt vegyenek, ezzel is munkalehetőséget biztosítva számukra;  a programban nemcsak beruházásról van szó, hanem az emberek szemléletváltásáról is. Ebben a kiegészítő tevékenységek segítenek (közösségépítő, bűnmegelőzési programok, képzések). Kérte a megjelenteket, segítsék a program végrehajtását, vegyenek részt a munkákban, a szrvezett foglalkozásokon, képzéseken, hogy be tudjuk a többi városlakónak mutatni, van értelme az itt befektetett anyagi és szellemi tőkének. Lőrincz Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatnak különböző feltételei vannak, amit be kell tartani annak érdekében, hogy nyerjünk. Hámoriné Rudolf Irén a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője elmondta, hogy társadalmi munkában, közmunka programban már mennyi mindent tettek a telepen. A lakások fűtésének korszerűsítésében most első lépés a tető és a falak szigetelése, a nyílászárók cseréje. Ezzel együtt a lakások környezetét is rendbe kell tenni. Kérte a lakók türelmét, és megértését a program végrehajtása során. Balogh Artúr a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke kérte, hogy a kivitelezés során, különösen az építőipari tevékenységben jó minőségű anyag kerüljön felhasználásra, és a vállalkozók alkalmazzák a helyi cigányokat, ezzel is segítve megélhetésüket. Szikszay Zoltán a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ágazatvezetője ismertette az utakkal kapcsolatos terveket:  elkerülő út építése, Bottyán J. u. – Móricz Zs. u. összekötése a telep elkerülésével;  Viola u. aszfaltozása;  Viola u. – Orgonya u. összekötő út építése.


161


Ezt követően a lakók mondták el véleményeiket, javaslataikat:        

Örülnek, hogy a telepen a lakások és az utak felújításra kerülnek, és lesz elkerülő út. A Viola utcai lakások miért nem kerülnek felújításra? A lakásokhoz vezető járdákat meg kellene javítani, mert hiába lesz jó a Viola u., ha az úttól a lakásig sár van. Szeretnének dolgozni a kivitelezésben. Milyen lesz a lakások hőszigetelése? Az Idősek Klubja bejárata esős időben megközelíthetetlen, a Dália és a Bottyán J. u. közötti szakaszt fel kell újítani, járhatatlan. A több szintes épületek szigetelése is rossz, azok mikor lesznek felújítva? Mikor lesznek ezek a beruházások megvalósítva?

Csabai Lászlóné és az Önkormányzat képviselői válaszukban elmondták, hogy a program költségvetésébe jelenleg ezek a beruházások férnek bele, melyek javaslatok, még lehet rajtuk módosítani. A NYVV Kft. munkatársai a lakásokhoz vezető járdák és a Bottyán J. u. – Dália u. összekötő út felújítására készítenek egy költségvetést. Az emeletes épületek szigetelésének finanszírozásához az energetikai pályázatokat figyelik, hogy támogatást szerezzenek hozzá. A kivitelezési munkák minőségének ellenőrzését független szakértők fogják végezni. A program kivitelezése a pályázati eljárástól függően előreláthatólag 2011ben kezdhető. Lőrincz Tamás megköszönte mindenkinek a részvételt, a tájékoztatást, a véleményt, és bezárta a fórumot. Nyíregyháza, 2010. április 15. Emlékeztetőt összeállította: Vattamány Terézia


162


8.4.3

A lakossági fórumon elhangzott prezentáció


163



164



165


8.5 8.5.1

A Támogatói csoporttal kapcsolatos dokumentumok Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról


166


8.5.2

Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről Jegyzőkönyv

Készült: 2010. március 10. (szerda) 12.20 órakor a Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatala, I. em. Kistermében (Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) Tárgy: Huszártelep szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülése Jelen vannak: Mellékelt jelenléti ív szerint Vattamány Terézia (Nyíregyháza MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Városfejlesztési Osztály vezető helyettese) tájékoztatja a megjelenteket, a Huszártelep szociális városrehabilitációs projekt tervezése és megvalósítása során alapkövetelmény, hogy a projekt előkészítésébe és a megvalósításhoz kapcsolódó egyeztetésekbe bevonásra kerüljenek az érintett szervezetek, valamint a lakosság. A projektet támogató, a megvalósítást elősegítő szereplők részvételével úgynevezett „támogatói csoportot” kell létrehozni, amelynek tagjai szervesen részt vesznek az előkészítésben, és tevékenységükkel támogatják, kiegészítik a megvalósítást. Tóthné Csatlós Ildikó (Nyíregyháza MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Szociális Osztály szociálpolitikai munkatárs) ismerti, hogy Nyíregyháza csatlakozott az EU URBACT II. (2008-2011) Program Duisburg (Németország) által vezetett RegGov tematikus munkacsoportjához. A program átfogó célja, hogy Európa szerte elősegítse a fenntartható, integrált városfejlesztési politikát. Az urbanizált területek a szegénység kezelésével és az integráció megvalósításával küzdenek. A programban hasonló problémák megoldásának a nemzetközi tapasztalataival ismerkednek meg a résztvevők. Nyíregyházán 2008. július 22-én létrejött a Helyi Támogató Csoport (LSC). Tagjai a Huszártelepen élők helyzetének javítása érdekében tevékenykednek, biztosítanak különféle szolgáltatásokat. Felkérte a jelenlévő szervezeteket, hogy az URBACT II. programhoz kapcsolódva, annak folytatásaként, a Huszártelep szociális városrehabilitációs pályázat előkészítését és magvalósítását is támogassák. Vattamány Terézia felsorolja, hogy a Huszártelep szociális városrehabilitációs projekt előkészítésében és megvalósításában mely szervezetek együttműködésére számít az Önkormányzat: 1. Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u.2. 3. Human-net Alapítvány Nyíregyháza, Körte u. 41/a. 4. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Nyíregyháza, Bercsényi u. 5. Periféria Egyesület Nyíregyháza, Eötvös u.1. 6. Kincskereső Óvoda Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. 7. Napsugár Bölcsőde Nyíregyháza, Dália u.1. 8. Szociális Gondozási Központ Nyíregyháza, Vécsey köz 2. 9. Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Báthory u. 10. 10. Romano Trajo Egyesület Nyíregyháza, Hegyi u.7. A mellékelt Jelenléti íven szereplő szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozzák, hogy a Huszártelep szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják „A Huszártelep szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportját” (rövidítve HTTCS). A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeznek meg:


167

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 

a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával a Gyermekjóléti Központ igazgatóját, dr. Hüse Lajost bízzák meg;



a Támogató Csoport megbeszéléseink helyszíne a Huszárvár (Nyíregyháza, Huszár tér 5.);



a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket;



a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról;



szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását. k.m.f.t.

A jegyzőkönyvet készítette: Vattamány Terézia Hitelesítette: Tóthné Csatló Ildikó


168


8.5.3

Jelenléti ív a támogatói csoport üléséről


169


8.5.4

Emlékeztető a támogatói csoport üléseiről

EMLÉKEZTETŐ Időpont: 2010. március 24. (szerda) 10.00 Helyszín: Nyíregyháza, Huszártelep Huszártér 1. (Huszárvár) Tárgy: Huszártelep szociális városrehabilitációs program projektjeinek egyeztetése Jelen vannak: Mellékelt jelenléti ív szerint Vattamány Terézia köszöntötte a megjelenteket. Javasolta, hogy a kiküldött napirendek kerüljenek megtárgyalásra, majd Nagy Péter, az URBACT II. Program kapcsolattartója adjon egy tájékoztatást a program állásáról. 1. napirend:

Játszótér létesítése

Bartha István: Javasolta, hogy legyen 2 db játszótér, egy kicsiknek, egy a nagyobb gyermekeknek. Lehetséges helyszínek: óvoda udvara melletti terület, a bolt mögötti terület, a Huszárvár zöldterülete. Fa és/vagy műanyag alapanyagokat gondolt. Somogyiné Katona Anikó az ún. Máltai játszóteret ajánlotta, mely több, mint játszóhely, mivel a költségigénye magasabb a számunkra rendelkezésre álló keretnél, lehetne kisebb projektben gondolkodni. Lőrincz Tamás véleménye szerint a kicsiknek legyen az óvoda mellett, a nagyobbaknak a két épület között. Javasolta a telep közlekedésének javítását, az óvoda melletti út forgalomelterelését. Dr. Hüse Lajos úgy gondolja, ez a telep még nem érett meg a klasszikus játszótér építésére. Ezért egy ún. Walesi modellt javasolt, amelyhez egy aszfaltozott területre lenne szükség. Erre kerülnének felfestésre különféle jelek, a játékhoz szükséges eszközöket ők biztosítanák a felügyelettel együtt. Az óvodás és iskoláskorúak számára egyaránt megfelelő. Szokolyiné Koczka Judit és Boros Istvánné szerint is figyelembe kell venni az itt lakók életvitelét, a játszótéri eszközök őrzését. Az óvoda melletti területre javasolt telepíteni kisebb gyerekek részére játszóeszközöket. Deme Dóra szerint a játszótér kiválasztásában messzemenően tekintettel kell lenni az itt lakók társadalmi helyzetére, szemléletére. Erdei Virág olyan játszóhelyet gondolt, ahol a játszóeszközök mobilak és azokat csak őrzés esetén vihetnének ki a szabadba. Szikszay Zoltán támogatta az elkerülő út elképzelést, mert a jelenlegi állapot balesetveszélyes. Forgalomcsillapítás lehetséges, mert az utak keskenyek, így nincs hely járda létesítésére. Ezt követően a jelenlévők további véleményeket fogalmaztak meg a játszótér helyének, típusának meghatározásában. Vattamány Terézia összegezte a véleményeket, 3 játszóhely tervezését javasolta:


170




óvoda melletti terület, külön elkerítve, 3-10 éves gyermekeknek, egyszerűbb fa játszószerekkel;  kicsiknek a Huszárvár előtti zöld terület rendezése mobil játszóeszközök részére, amelyeket éjszakánként a Huszárvár pincéjében tárolhatnak;  a bolt mögötti terület leaszfaltozása az ún. Walesi játszóhely részére, amelyet a Gyermekjóléti Központ működtet. A játszóhelyek kialakításának előkészítésével Bartha Istvánt bízták meg. 2. napirend:

„Soft” elemek tervezése

Kemenes Erika ismertette, hogy már több egyeztetést folytattak a közvetlen támogatási tevékenységekkel kapcsolatosan. Arra kérte a partner szervezeteket, hogy a szemléletformáló, közösségépítő és képzési, foglalkoztatási elemek jelenjenek meg a programokban. Javasolta, hogy a lakásfelújítást előzze meg a szakipari munkák képzése, így az itt lakók maguk is részt vehetnének a lakásuk megújításában. Kérte a támogatói csoport tagjainak szorosabb együttműködését a tervezési szakaszban. Deme Dóra elmondta, hogy a tudatformáló elemek erősödtek a programban, és az Ő szervezete a felnőtt szenvedély- és a pszichiátriai betegekkel való foglalkozást – mentori jelleggel – szeretné a program támogatásával megvalósítani. 3. napirend:

Lakossági vélemények megismerése

Dr. Hüse Lajos tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai már elkezdték a telepen élő lakosság véleményének megismerését a helyzetükre, problémáikra vonatkozóan. A kérdőíves-interjús felmérés már 150 családnál (a 280-ból) megtörtént, az adatok rögzítése után előzetes elemzést március 31-re tud készíteni. 4. napirend:

A projektelemek tervezésével kapcsolatos további egyezetések

Tanyi Péter tájékoztatta a megjelenteket, hogy a március 10-i megbeszélésen elhangzottak alapján végzik a tervezői munkát  a lakásfelújítás költsége még jelenleg magasabb a tervezett keretnél, de több változat van a műszaki megoldásokra vonatkozóan, ezekről a jövő héten döntenek;  az óvoda, bölcsőde, idősek otthona épületének felújítása a 40 millió Ft-ba belefér;  az önkormányzati tulajdonú kiskereskedelmi bolt bővítése, illetve felújítása még egyeztetendő, mivel a jelenlegi bérlő ezt nem igényli;  a Roma Közösségi Ház és a Gyermekjóléti Központ átköltözésével megüresedett helyiségek visszaalakítása bérlakássá, lehet, hogy nem ebből a programból, hanem egy másik (Holcim) pályázatból finanszírozná az Önkormányzat. Dr. Hüse Lajos véleménye szerint a telepen nem kell több bérlakást kialakítani, nem célszerű ezzel is az itt élők számának növelése. Nagy Péter tájékoztatást adott az URBACT II. Duisburg (Németország) által vezetett RegGov munkacsoport tevékenységének állásáról, melyben Nyíregyháza a „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” c. programmal vesz részt. (bemutató anyag mellékelve). Tóthné Csatlós Ildikó tájékoztatta a Helyi Akciócsoport tagjait, hogy az URBACT II. programban a közeljövőben lesz két Cluster Találkozó.  Az első 2010. április 26-27–én Szatmárnémetiben, témája a magánszektor bevonása a leromlott városrészek rehabilitációjába.  A másik 2010. május 17-18-án Kőbányán, témája a roma integráció.


171


Kérte a jelenlévőket jelezzék részvételi szándékukat a tapasztalatcserére, és a létszám függvényében szervezik meg a nyíregyháziak utazását. Lehet egy napos is a részvétel. Vattamány Terézia elmondta, hogy a Huszártelep szociális városrehabilitációs program Elő akcióterületi tervét a 2010. április 26-i Közgyűlés napirendjére tűzték ki. Kérte a jelenlévőket, hogy a részanyagokat minél hamarabb adják át a MEGAKOM Kft. részére, akik az EATT-t lehetőleg április 12-re készítsék el. Mindenkinek megköszönte a részvételt és további jó munkát kívánt. Nyíregyháza, 2010. március 25. Emlékeztetőt összeállította: Vattamány Terézia s.k.


172


Emlékeztető Huszártelep szociális városrehabilitációs program Támogató Csoport üléséről

Időpont: 2010. szeptember 16. (csütörtök) 8.30 Helyszín: Nyíregyháza, Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatala, Városfejlesztési Osztály tárgyaló terme I. e. 158.sz.. Tárgy: „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program Előzetes Akcióterületi Tervének véleményezése Jelen vannak: Mellékelt jelenléti ív szerint

Vattamány Terézia köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy az RFÜ-től kapott információ szerint a pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum módosítása október végén várható, és az ÉAOP Regionális Akcióterv 5.1.1. B) komponense pályázati felhívása ezt követően nyílik meg újra. Tájékoztatta a jelenlévőket „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című program Előzetes Akcióterületi Tervének készítéséről, a Támogató Csoport legutóbbi ülése óta végzett munkáról. Az EATT vezetői összefoglalóját mindenki megkapta, a teljes anyag megtekinthető a 2010. szeptember 20-i közgyűlés anyagában, a 4. napirend alatt. Ismertette a projektelemeket, a helyszíneket, és a játszóterület új tervét. Kérte a jelenlévőket mondják el véleményüket, javaslataikat. Nyírcsák János javasolta, hogy a salakos labdarúgó pálya helyett füves legyen. Elmondta, hogy a Humán-Net Alapítvány jelenleg futó pályázata, roma gyermekek és fiatalok életesélyeinek növelését, a tehetségek gondozását tűzte ki célul. Benyújtottak egy „Zöld Övezet” pályázatot is a Huszártelep közterületeinek fejlesztésére, amelyet első körben támogatásra javasoltak. Balogh Artúr egyetért a programmal. A helyi viszonyok ismerete alapján a füves labdarúgó pályát gondolja megvalósítani. Javasolta, hogy a telepen lakó gyerekeknek, fiataloknak biztosítva legyen a sportolás, a tehetségek felkutatása, segítése. Kérte, hogy a kivitelezés során, különösen az építőipari tevékenységben megfelelő, jó minőségi munkát végezzenek, és ezért szeretnének a műszaki ellenőrzésben részt venni. A jelenlévők többségben a füves pálya mellett érveltek, ezért a Támogatói Csoport javaslatára kidolgozásra kerül a füves pálya létesítésének és üzemeltetésének költsége is. Hámoriné Rudolf Irén véleménye szerint a Dália u. 9. sz. alatti épületben levő üres helyiségekben tervezett non-profit szolgáltató funkciókat a Huszárvárba kellene telepíteni. Ezeket az üres helyiségeket lakássá kellene alakítani, mert szükség van a városban több olyan kis rezsijű, alacsony komfortfokozatú lakásokra, amelyekben ez a társadalmi réteg lakhat. A Tóthné Csatlós Ildikó, a Dr. Hüse Lajos, Erdei Virág és többek véleménye szerint a telepen nem kell több bérlakást kialakítani, nem célszerű ezzel is az itt élők számának növelése.

Dr. Hüse Lajos javasolta a szociális munkások segítségének igénybevételével a telep női lakosságát összefogó, közösséget építő, nem piaci alapon, önfenntartó jelleggel működő


173


fodrász és kozmetikus szolgáltatás bevezetését. Másik javaslata a kisgépek, mosógép, centrifuga, porszívó kölcsönzése. Lengyelné Pogácsás Mária a kisgépek kölcsönzésével kapcsolatban elmondta, hogy korábban voltak elvihető gépek, de azok elfogytak. A Humán-Net Alapítvány szervezésében most működik a telepen egy közcélú mosókonyha, ahol mosógép és centrifuga használható. Péter Lászlóné tájékoztatta a Támogatói Csoport tagjait, hogy egy másik nagy projekt keretében az óvoda belső felújítása (gyermekmosdó, belső burkolat felújítása 2,2 MFt) is megtörténik. Elmondta továbbá, hogy a Huszár telepen működő óvoda férőhelyszáma 4db 20fős csoport, de már jelenleg 100 fő a beiratkozott gyermekek száma. Ilyen létszámú csoportokban nem lehet hatékony munkát végezni a hátrányos helyzetű gyerekekkel. Véleménye szerint egy új csoport kialakítása szükséges, amihez bővíteni kellene az óvodát. Erre az Idősek Klubja helyisége adott, ha őket máshova lehetne helyezni. Farkas Tibor tapasztalata szerint az új vagy felújított épületekre jobban vigyáznak az ott lakók, különösen, ha ebben a munkában ők maguk is résztvevők. Jó lenne, ha ebbe a programba is valamilyen formában munkát kapnának, és ezzel a súlyos munkanélküliség is csökkenne a telepen. Vattamány Terézia elmondta, hogy az un. soft elemek egy része közvetlenül a konzorciumi partnerekkel, mintegy 14 millió Ft, másik része több mint 26 millió Ft közvetetten kerül felhasználásra. Ez utóbbi ad lehetőséget - a program infrastrukturális elemeihez kapcsolódva a helyi foglalkoztatási kezdeményezésekre, valamint munkalehetőségekre. A pályázati konstrukcióval kapcsolatos információkról tájékoztatni fogja a Támogatói Csoport tagjait. Mindenkinek megköszönte a részvételt és további jó munkát kívánt. Nyíregyháza, 2010. szeptember 16. Emlékeztetőt összeállította: Vattamány Terézia s.k.


174


8.5.5

Jelenléti ív és fotódokumentáció a támogatói csoport üléséről (2012. március 30.)


175



176


8.5.6

Emlékeztető a támogatói csoport üléséről (2012. március 30.)

EMLÉKEZTETŐ Tárgy: „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” című pályázati program Támogatói Csoportjának üléséről Helyszín: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Bencs terem Időpont: 2012. március 30. Résztvevők: a mellékelt jelenléti ív szerint Tóth Attila, a Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúra pályázatkezelő referense köszöntötte a megjelent tagokat, majd tekintettel a legutóbbi találkozó óta eltelt hosszú időre, rövid bemutatkozást kért mindenkitől. Jelezte, hogy a Támogatói Csoport vezetője a Gyermekjóléti Központ vezetője, ahol azonban személyi változás történt az elmúlt időszakban, így megkérdezte Dr. Nagy Erzsébetet, a Központ új igazgatóját, hogy vállalja-e a továbbiakban is ezt az örökséget, melyre vonatkozóan igenlő válasz hangzott el. Ezt követően elkezdte prezentációját, melyben kitért a projekt előzményeire, az első forduló sikerére, a pályázati konstrukció hátterére, annak országos tapasztalataira, majd projektelemenként részletesen bemutatta a programot. Ennek során – a felmerülő kérdésekre válaszolva – tisztázásra került az elkerülő út tervezett nyomvonala, az esetleges egyéb forgalomkorlátozó eszközök elhelyezésének lehetősége, illetve az, hogy a Móricz Zsigmond utcán indokolt gyalogátkelőhely a program keretében nem valósítható meg, hiszen kívül esik az akcióterületen. Pazonyi Péter kiemelte, hogy egy gyalogátkelőhely létesítése egyébként sem egyszerű folyamat, hosszadalmas engedélyezési eljárás szükséges hozzá. A program tényszerű bemutatását követően kitért a részletes projektjavaslat kidolgozásához szükséges feltételekre (tulajdonviszonyok további részletezése, lakáshelyzet részletesebb feltárása, kihasználtsági terv készítése, menedzsment tagjainak részletes bemutatása, Rendezési Tervhez való illeszkedés bemutatása, stb.). Pazonyi Péter jelezte, hogy az egyéb szakmai javaslatok között szereplő, a szociális bérlakások belső felújítását előirányzó elvárásnak vélhetően a Türr István Képző és Kutató Intézet segítségével meg lehet felelni, hiszen a TKKI szakmai koordinációjával jelenleg van folyamatban egy olyan pályázat előkészítése, amely az akcióterület lakásait érintheti (aktuális állapot szerint a Viola u. 5. szám alatt lévő ingatlant) külső és belső felújítás megvalósításával. Ugyan ez az ingatlan nem tartozik bele a jelen városrehabilitációs programba, de a későbbiek során olyan ingatlanok is bevonhatók lennének, amelyek e projektnek is részei. A prezentáció végén felsorolásra került a projektben résztvevő partnerek részéről a 2. fordulós dokumentációhoz benyújtani szükséges mellékletek listája, kiemelve azokat az eseteket, amely szervezetek esetében személyi változások is történtek az egy évvel korábbi állapothoz képest. A Támogató Csoport tagjaiként résztvevő konzorciumi partnerek kapcsán határidő kitűzése történt arra vonatkozóan, hogy a következő hét elejére legyenek szívesek ötleteket megfogalmazni azzal kapcsolatosan, hogy milyen módon lehetne a nonprofit szolgáltató helyiségek kihasználtságát növelni, milyen szolgáltatásokat tudnának a telepen élőknek felkínálni, és ezt milyen konkrét időintervallumban tudnák vállalni.


177


A szintén a partnerek részéről szükséges mellékletek kapcsán azt irányozták elő a jelenlévők, hogy április közepéig indokolt lenne a fontosabb nyilatkozatok és programtervek összeállítása és aláírása. A mini projektek kapcsán Erdei Virág kérdésére válaszolva elhangzott, hogy a program kezdetét követően, vélhetően ősztől lehet majd pályázni a programalap keretére kizárólag civil szervezetek részéről és maximum 3 millió Ft-os projektméretig. Fesztóry Sándor kérdezte, hogy várható-e lakossági fórum a területen mostanában a projekt kapcsán. Erre reagálva Tóth Attila közölte, hogy az első fordulós dokumentáció benyújtását megelőzően volt fórum a területen, de mivel a programelemek azóta nem változtak, nem feltétlenül indokolt egy újabb fórum összehívása jelenleg. Nyírcsák János kiemelte, hogy fontos egy újabb fórum megszervezése, de véleménye szerint nem most, hanem majd a program tényleges elindítását megelőzően. Kérdésként felmerült, hogy mi lesz a Dália utca páros számokkal jelzett épületeivel. Erre vonatkozóan Tóth Attila közölte, hogy azok nem részei a projektnek, tehát ennek alapján jelenleg érintetlenül maradnak. Pazonyi Péter kiegészítette, hogy egy páros számú emeletes épület felújítási költsége is meghaladja a 100 millió Ft-ot egyrészt azok nagysága, másrészt pedig leromlott állapotuk miatt. A TKKI-vel közös program során is megvizsgálták ezt a lehetőséget, de a pályázati forrás szűkössége miatt el kellett vetni. Barabás Eszter jelezte, hogy igényfelmérés szükséges arra vonatkozóan, hogy milyen szolgáltatásokra lenne a legnagyobb igény a Huszártelepen. Ezzel kapcsolatosan kérte, hogy egy előre előkészített, elektronikus levél mellékleteként eljuttatott kérdőív kitöltésével és visszaküldésével a telepen működő szervezetek lehetőség szerint segítsék ezt a felmérést.

Az emlékeztetőt összeállította: Tóth Attila pályázatkezelő referens


178


8.6 8.6.1

A projektmegbeszélések dokumentációja Jelenléti ív


179


8.6.2

Emlékeztető

EMLÉKEZTETŐ Időpont: 2010. március 10. (szerda) 11.00 Helyszín: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatala, I. em. Kisterem Tárgy: Huszártelep szociális városrehabilitációs pályázat előkészítése Jelen vannak: Mellékelt jelenléti ív szerint Giba Tamás Nyíregyháza MJV alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. Tájékoztatást adott arról, hogy milyen mértékben illeszkedik a projekt az integrált városfejlesztési stratégiához és a város fejlesztési elképzeléseihez. Az NFÜ az ÉAOP Regionális Akcióterv 5.1.1. B) komponensét, mint a ROP kiemelt tervezési felhívásait, felfüggesztette, azokra projektjavaslatot benyújtani jelenleg nem lehet. Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájában szerepelnek funkcióbővítő és szociális célú rehabilitációs programok. A belvárosi terek megvalósítása folyamatban van. Az Érkert pályázata 2010. januárban beadásra került, a hiánypótlás is megtörtént. „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” c. program előkészítése érdekében az Önkormányzat csatlakozott az EU URBACT II. (2008-2011) Program Duisburg (Németország) által vezetett munkacsoportjához. A program átfogó célja, hogy Európa szerte elősegítse a fenntartható, integrált városfejlesztési politikát. Az urbanizált területek a szegénység kezelésével és az integráció megvalósításával küzdenek. A programban hasonló problémák megoldásának a nemzetközi tapasztalataival ismerkednek meg a résztvevők. Minden egyes partner létrehoz egy Helyi Támogatócsoportot és kidolgoz helyi akciótervet. A Huszártelep szociális városrehabilitációs programja tartalmazza azokat a szükséges infrastrukturális, beruházási tevékenységeket és ahhoz kapcsolódó kiegészítő („soft”) elemeket, amelyek egy integrált városfejlesztéshez szükségesek:  a szociális bérlakások felújítása, komfortosítása,  a szociális, és oktatási intézmények (óvoda, a bölcsőde, idősek klubja) felújítása,  fizikai környezet megújításának részeként a közterek, az utak, a járdák, játszóterek felújítása a megújított lakóépületek és intézmények környezetében  valamint gyermekvédelmi, családsegítési, életmódvezetési, bűnmegelőzési, képzési feladatok. A város megszüntette a szegregált általános iskolát, létrehozta a Huszárvárat, amely helyet ad a roma lakosságot segítő szervezeteknek. Ezek hasznos tapasztalatokat adnak a további munkához. Felkérte az egyes projektelemek megvalósításában érintett szervezeteket, hogy vegyenek részt az előkészítésben, tegyenek javaslatokat a programokra, segítsék, támogassák annak megvalósítását. Róka László a MEGAKOM Kft igazgatója ismertette a jelenlévőkkel az Előzetes akcióterületi Terv előírt tartalmát, készítésének folyamatát, jelenlegi állását (mellékelve). Az EATT első változatát az Önkormányzat 2010. áprilisában kívánja megtárgyalni a közgyűlésen. Ezt követően az illetékes szervezeteket tájékoztatást adtak a tervezett tevékenységek tartalmáról, előkészítettségéről. Tanyi Péter a Nyíregyháza Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. munkatársa elmondta, hogy a Dália utca valamennyi földszintes lakását, valamint a Huszártelep bejáratánál lévő két egyedülálló lakás felújítását tervezik (ez 8 épület és 82 db lakás) az egységes összkép megjelenése érdekében. Ennek becsült költsége 330.000 ezer Ft, ami meghaladja a tervezett keretet. A felújítás tetőcserét, homlokzatszigetelést és nyílászáró


180


cserét foglal magában. Felmerült még a Roma Közösségi Ház és a Gyermekjóléti Központ által használt helyiségek szociális bérlakássá (6db) történő visszaalakítása is. Lőrinc Tamás képviselő kérdése, hogy a volt Huszár laktanya területén kívül lehetségesek-e infrastrukturális beavatkozások, mert utak, járdák felújítására az akcióterület más részén is szükség lenne. Vattamány Terézia válaszában elmondta, a pályázat előírja, hogy az akcióterületen a beavatkozások koncentráltan történjenek. Ezért az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat övező területek rendbetétele célszerű. Nagy Péter kérdése, hogy a felújítás történhetne -e un „ passzív házzá ”, milyen lesz a hőszigetelés mértéke. Tanyi Péter válaszában indokolta, hogy a felújítást lakottan kell elvégezni, a „passzív házzá” történő átalakítás többek között ezért sem lehetséges. A nyílászárók cseréje 3,5-szeres, a falak szigetelése 2,5-szeres, a födém szigetelése 3,5-szeres javulást hoz a hőszigetelésben. Ezzel a lakók fűtési költsége kisebb lesz. Giba Tamás véleménye szerint magas az egy lakásra jutó felújítási költség, úgy gondolja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló összegnek (bruttó 223.000 ezer Ft) elegendő kell lenni a tervezett lakásszám felújításához. Kemenes Erika a Szociális Osztály vezetője javasolta, hogy a védőnői szolgálatnak, egészségügyi tanácsadónak is kellene helyet biztosítani a telepen. Ez a Huszárvárban már nem fér ill. a termek mérete miatt nem alkalmas. Tanyi Péter tájékoztatása szerint a tervezett közösségi célú funkció az egy épületben működő Kincskereső Óvoda Dália utcai tagóvodája, a Napsugár Bölcsőde, az Idősek Klubja külső felújítása, melynek keretében homlokzat-, tetőszigetelés és nyílászáró csere valósul meg. Kerítés és játszóudvar építésére nincs lehetőség pályázati támogatással. Szikszay Zoltán a Nyíregyháza Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft ágazatvezetője elmondta, hogy a közterület rehabilitációt a Huszárvár és a felújított lakások köré koncentrálják. Megoldandó feladatként merült fel a forgalmas útszakaszokon a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése. A játszótér létesítése további egyeztetéseket igényel. A jelenlegi vélemények szerint szükség van egyaránt a kisebb és a nagyobb korosztályok igényeit kielégítő közösségi térre is. Rozvágyi Gabriella a Gyermekjóléti Központ munkatársa egy olyan új típusú játszótérben gondolkodik, ahol egy aszfaltozott területre felfestésre kerülnének különféle jelek, és ehhez a játszószereket ők adnák. Ez lehetne a Huszárvár mellett. Nyírcsák János a Humán-net Alapítvány vezetője szerint a Huszárvár melletti parkolóhelyekre szükségük van. A Huszárvár jelenleg kihasználatlan pincéje alkalmas lehet arra, hogy a későbbiekben közösségi funkciók helyszínéül szolgáljon. Somogyiné Katona Anikó a Periféria Egyesület szakmai vezetője javaslata az un. Máltai játszótér kialakítását, működtetését, ahol a játszótéren található játékok és a játszóházi programok befolyásolják a gyerekek szocializációját, alapvető képességeik, készségeik, társas szokásrendszereik kialakulását. Giba Tamás alpolgármestere kérte, hogy az Idősek Otthona megközelítését ebben a programban meg kell oldani, és a játszóterek tervezésének egyeztetését a Városfejlesztési Osztályra bízta. Kemenes Erika elmondta, hogy a kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozásokat a Szociális Osztály koordinálja, a közvetlen támogatások felhasználására a Nyíregyháza Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft, a Humán-net Alapítvány, a Gyermekjóléti Központ és a Rendőrség már tett javaslatokat, de még további pontosítás szükséges az érintettekkel.


181


Péter Lászlónénak a Kincskereső Óvoda vezetőjének nagyon jó tapasztalatai vannak a huszártelepi óvodában a szociális munkások tevékenységével kapcsolatosan, ezt érdemes lenne folytatni. Erdei Virág a Romano Trajo Egyesület vezetője javasolta, hogy hosszabb idejű foglalkoztatási célú programok legyenek, mivel azok hatékonysága, szemléletformáló hatása erőteljesebb. Jó lenne, ha környezetük rendbetételébe minél több ott lakót lehetne bevonni. Ezzel javíthatnák saját környezetük megbecsülését. Deme Dóra a Szociális Gondozási Központ igazgatója véleménye szerint a cél a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása. Ezt kell szem előtt tartanunk, és ezért a „soft” elemek nagyon fontosak, szükségesek. Ezt követően a jelenlévők rövid eszmecserét folytattak a Huszártelepen tervezett infrastrukturális és az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek hasznosságáról, fenntarthatóságáról. Giba Tamás zárásként elmondta, hogy a város vezetése szem előtt tartja a Huszártelepen élők helyzetének javítását, és társadalmi integrációját. A város már megtette az első lépést, megszüntette a szegregált általános iskolát. Nem a telep felszámolása, hanem a lakhatási körülmények javításán, a lakosság tudatformálása a cél. Az itt élők életének trendje nem előremutató, ezen lehet segíteni uniós és hazai forrással. A fizikai megújulás mellett megfelelő szakmai programok biztosítják a rehabilitáció hatékonyságát. Mindenkinek köszönte a részvételt és további jó munkát kívánt. Nyíregyháza, 2010. március 17. Emlékeztetőt összeállította: Vattamány Terézia


182


8.7

A Városfejlesztő Társaság alapító okirata (2012.03.12.)


183



184



185



186



187



188



189


8.8

Igényfelmérés és kihasználtsági terv IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása

BEVEZETÉS Nyíregyháza város szociális városrehabilitációs program keretében kívánja a huszártelepi akcióterületet fejleszteni. Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Huszártelepre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „A Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja”. A fejlesztés megvalósításának feltétele a Bíráló Bizottság döntése értelmében igényfelmérés elvégzése és kihasználtsági terv kidolgozása a Huszártelepen létrehozandó nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítására vonatkozóan. A dokumentum az „Útmutató az Akcióterületi Terv készítéséhez” című módszertani segédlet előírásai szerint készült.

AZ IGÉNYFELMÉRÉSBEN ÉRINTETT PROJEKTELEM BEMUTATÁSA Az igényfelmérés és kihasználtsági terv a városrehabilitációs projekt „Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása” megnevezésű, közösségi funkciókat erősítő fejlesztésére vonatkozik. Az érintett helyiségek az akcióterület északi részén lévő Dália utca 9. szám alatt található egy XIX. századi épülettömb utcafrontján. A korábban istállóként működő épületben 14 lakás és két iroda található. Az összesen 71 m2-es épületrészben korábban a családsegítő szolgálat működött, jelenleg kihasználatlan. Az épületrészben, amely két irányból is megközelíthető, összesen három egymásba nyíló irodahelyiség található (15,92 m², 20,12 m², 20,48 m²). Ezenkívül két-két közlekedőt és mosdó helyiséget alakítottak ki összesen 12,82 m²-en.

IGÉNYFELMÉRÉS Az igényfelmérés körülményei, folyamata, kezdete és befejezése 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározta az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Ezt követően 2008 szeptemberében indultak meg a huszártelepi városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. A huszártelepi városrehabilitációs programmal kapcsolatos igényfelmérés 2007 végén indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel: a Nyíregyházi Napló közreműködésével decemberben lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely a városi és városrészi problémák, funkciók, célok és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. 2008 második felében az egész városra kiterjedő vizsgálatot folytattak le „Nyíregyháza város életminősége – háztartáspanel vizsgálat 2008” elnevezéssel. Az 1484 fő bevonásával lezajlott kutatás során külön kiemelték a huszártelepi adatok feldolgozását és értékelését. 2010 márciusában célzottan megtörtént a huszártelepi lakosság szociológiai és fejlesztési tárgyú vizsgálata: a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat telepen


190


dolgozó szakembereiből verbuvált kérdezőbiztosok 252 lakást kerestek fel, ezek közül 37 lakás üresen állt. A kérdőívet a lakásban ténylegesen élő háztartásfővel készítették el. Mindezek mellett interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. A huszártelepi akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről 2010. április 15-én 15:00 órától került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen, a Huszárvárban (Huszár tér 5.). 2012. március 28-án egy széleskörű workshop keretében került sor kifejezetten a nonprofit szolgáltató helyiségek kihasználtságának optimális megtervezésére. A workshopon részt vettek az akcióterületen jelen lévő és meghatározó, az ottani körülményeket és lakossági szükségleteket behatóan ismerő önkormányzati és civil szervezetek. 2012. április 2. és április 13. között célzott kérdőíves felmérés keretében kerestük fel a Huszártelepen jelenleg és potenciálisan szolgáltatást nyújtó civil és egyéb szervezeteket (összesen 11 db szervezet) annak érdekében, hogy feltárjuk, milyen jellegű szolgáltatásokra lenne szüksége az akcióterületi lakosoknak, és, hogy az adott szervezetek ezek közül mit tudnak biztosítani. Az igényfelmérés további eszközét jelentették a megrendezett tájékoztató rendezvények – támogatói csoport alakuló ülése 2010. március 10-én, illetve további ülései 2010. szeptember 16-án és 2012. március 28-án –, amelyeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, azok megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát – különös tekintettel a nonprofit szolgáltató helyiségekre. Célcsoport elemzés Az igényfelmérés célcsoportjai az akcióterületi fejlesztés célcsoportjaival azonosíthatóak. A célcsoportok meghatározása a főbb célkitűzések és a hozzájuk kapcsolódó projektelemek mentén történt. Meghatározásra kerültek a fejlesztés által közvetlenül és közvetetten érintett célcsoportok is. Fontos, hogy a huszártelepi városrehabilitációs fejlesztések célcsoportjainak száma viszonylag alacsony – különösen igaz ez a nonprofit szolgáltató helyiségekre, ahol kifejezetten a helyben lakok életminőségét javító szolgáltatásokat kívánnak nyújtani. 1. táblázat: A huszártelepi fejlesztés fő célcsoportjai Közvetlen célcsoportok Közvetett célcsoportok  

az akcióterület lakossága az intézményben szolgáltatást nyújtók

 

az akcióterületen szolgáltatást nyújtó önkormányzati és civil szervezetek a város teljes lakossága

Az érintett célcsoportok jellemzőit, fő problémáit és motiválhatóságuk mértékét az alábbi táblázat pontosan részletezi. 2. táblázat: A fő célcsoportok jellemzői Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés Bevonhatóság, motiválhatóság szempontjából

Érintett célcsoportok  Az akcióterület lakossága

 

A nonprofit szolgáltató helyiségek kialakításával a lakosság által elérhető és testreszabott szolgáltatások bővülnek A lakosság életminősége emelkedik A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák csökkennek






Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl.

191

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából

Érintett célcsoportok 

Bevonhatóság, motiválhatóság

A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) 

Az intézményben szolgáltatást nyújtók



Az intézményekben szolgáltatást nyújtók szervezetek és személyek munkakörülménye és ezáltal a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul



 Az akcióterületen szolgáltatást nyújtó önkormányzati és civil szervezetek





 A város teljes lakossága



A civil önszerveződések számára a kialakítandó helyiségek szolgáltatásokat és helyszínt egyaránt kínálhatnak A helyiségek rendelkezésre állásával a helyi civil szféra megerősödik Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások bővülésével a lakosság életminősége emelkedik A huszártelepi városrehabilitációval a település gazdasági, társadalmi és épített környezetében jelentkező problémák, konfliktusok mértéke csökken







Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Motiválhatóságuk a fejlesztések megtervezésében és a szolgáltatások kialakításában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a működtetés során Figyelembe kell venni, hogy a kialakítandó nonprofit helyiségek és a meglévő egyéb szolgáltató központ szolgáltatásai között ne legyen átfedés Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott

A felújítandó objektum közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása, a közbiztonság erősödése várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy -elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2010-ben 117 852 fő), a kép szintén kedvező: jóllehet kevéssé valószínű, hogy ők személyesen igénybe vennék a huszártelepi nonprofit szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat, a huszártelepi lakosság integrációja és felzárkóztatása csökkenti a városon belüli gazdasági, társadalmi és környezeti különbségeket. A város többi részének lakossága esetében a cél, hogy érzékeljék a fejlesztésből származó közvetett előnyöket. A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi, kulturális és szociális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek egyrészt közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik, ismerik a helyben élők problémáit és szükségleteit, másrészt szolgáltatásokat is nyújthatnak a lakosoknak, hiszen érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségiszolgáltató terek tartalommal való megtöltésében. Számukra a fejlesztések részben


192


megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2012. március 27-i adatai szerint összesen 1061 civil szervezet működött, amelyből négy szervezet bejegyzett székhelye található az akcióterületen, de ezeken kívül további szervezetek folytatnak aktív tevékenységet – elsősorban a helyi lakosság felzárkóztatása céljából (zárójelben a huszártelepi tevékenység kezdő éve):    

HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Alapítvány (2005), PERIFÉRIA Egyesület (1999), Romano Trajo Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület (2004), SZOCIO-EAST Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központ

Fejlesztési

Emellett figyelembe kell venni azokat az önkormányzati és egyéb intézményeket, szervezeteket, amelyek alkalmasak arra, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak a huszártelepi lakosságnak:     

Szociális Gondozási Központ (1989), Gyermekjóléti Központ Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság (évtizedek óta folyamatos), Türr István Képző és Kutató Intézet Nyíregyházi Igazgatóság (2012).

Mindezekkel a szervezetekkel fontos egyeztetni annak érdekében, hogy egyfelől ne jöjjenek létre felesleges párhuzamosságok, másfelől fel kell tárni, hogy vannak-e olyan szolgáltatásaik, amelyek a nonprofit szolgáltatóba telepíthetők. (Az egyeztetés a szervezetekkel egy szakmai workshop és egy kérdőíves felmérés keretében megtörtént.) A módszertani útmutatók által előírt speciális igényfelmérések célcsoportjai a fenti – az akcióterületi fejlesztés – célcsoportjának további specifikálásával kerültek meghatározásra, amit a következő táblázat foglal össze. 3. táblázat: Az igényfelmérés azonosított célcsoportjai és azok becsült száma

Közvetlen igényfelmérési csoportok és azok becsült száma

akcióterület lakossága nonprofit szolgáltató házban potenciálisan szolgáltatást nyújtó önkormányzati, civil és egyéb szervezetek

Közvetett igényfelmérési csoportok és azok becsült száma

Nyíregyháza lakossága

1 511 fő 10 db 117 852 fő

Az igényfelmérés módszertana Kérdőíves felmérések Az igényfelmérésben fontos szerepe volt a kérdőíves felméréseknek, mivel a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. A módszer alkalmazását az indokolta, hogy a kérdőíves felmérések révén széles körben meg lehet ismerni a válaszadók fejlesztési igényeit, javaslatait, és ezzel párhuzamosan véleményeztetni lehet a fejlesztési elképzelések realitását, megfelelőségét. A módszer alkalmazásának további indoka, hogy a kérdőívek segítségével a lakosság sokkal nagyobb része elérhető és megszólítható, mint más eszközökkel, ráadásul a kitöltésre rendelkezésre álló hosszabb időintervallum miatt azok is véleményt nyilváníthatnak, akik a fórumokon és egyeztetéseken egyéb elfoglaltságuk vagy anonimitásuk megőrzése miatt nem vettek részt.


193


Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az egyes kérdőíves felmérések módszertanát: 1. A 2007-es kérdőíves felmérést Nyíregyháza Megyei Jogú Város megbízásából a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte. A kérdőíves felmérések célja olyan aktuális információk gyűjtése volt Nyíregyházára és a Huszártelepre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. Az összegyűjtött információk szerves részét képezték az Integrált Városfejlesztési Stratégia illetve a városközpont fejlesztését célzó Előzetes Akcióterületi Terv helyzetelemzésének. A válaszok figyelembe vételével kerültek meghatározásra a fejlesztések tartalmi elemei is. A nyomtatott, félig strukturált kérdőív a Nyíregyházi Naplóban jelent meg, amelyek begyűjtését Nyíregyháza Megyei Jogú Város szervezte meg. A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdőívek egyaránt tartalmaztak zárt és nyitott kérdéseket. Nyitott kérdésekre a koncepcionális és stratégiai tervezés elősegítésére szolgáló kérdések esetén válaszoltak a megkérdezettek. Ezek a kérdések a város és a városrész fejlődésével kapcsolatos jövőképet, az elmúlt és elkövetkező időszak legfontosabbnak ítélt fejlesztéseit vizsgálták spontán (listákkal nem irányított) kérdésfeltevéssel. A kérdőíves felmérés biztosította a válaszadók számára, hogy kötöttségek nélkül, minden egyéb tényező (pl. pénzügyi feltételek megléte, műszaki megvalósíthatóság megítélése) figyelmen kívül hagyásával, szabadon mondhassák el véleményüket. A nyitott kérdések kiértékelése az egyes kérdésekre érkezett hasonló vagy megegyező válaszok homogén csoportokba rendezésével történt. A legfontosabbnak ítélt fejlesztésekre vonatkozó kérdések esetén az értékelés a válaszok súlyozásával történt. Az első legfontosabbnak ítélt fejlesztések 3-szoros, a második 2-szeres, a harmadik egyszeres súllyal kerültek összeszámolásra. Zárt kérdések kerültek felhasználásra a város funkcionális szerkezetét vizsgáló, illetve a fejlesztések közötti prioritási sorrend meghatározását szolgáló kérdések esetén. A válaszok kiértékelése a jelölések összeszámításával, majd az adott kérdésre választ adók összes számához viszonyított arány meghatározásával történt. Az ily módon összegyűlt vélemények iránymutatást nyújtottak a városfejlesztés irányainak meghatározásához. 2. A 2008-as háztartáspanel vizsgálatot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke indította el. A kutatás célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása. A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az ún. háztartáspanel módszertanát követi. Sajátossága, hogy azonos lakossági mintán, azonos kérdőívvel próbálja feltárni a változásokat, úgy, hogy a kérdezők ugyanazokat a háztartásokat keresik fel meghatározott időközönként. A háztartáspanel vizsgálatnak kialakult módszertana van az Európai Unióban és Magyarországon is. Előzménynek és részben mintának is tekinthető az ECHP kutatás (European Community Household Panel – Európai Közösség Háztartáspanel), amely standardizált kérdőívvel, azonos mintán (összességében 60.500 európai háztartásban, közel 130.000 fő esetében) vizsgálta 1994 és 2001 között az európai polgárok életkörülményeit, olyan standardizált, azaz nemzetközi viszonylatban is összehasonlítható dimenziókban, mint pl. a jövedelmi helyzet, szegénység, gazdasági aktivitás, egészségi állapot. A megkérdezésre kerülők körébe, azaz a mintába azok kerülhettek be, akik 18. életévüket betöltötték és állandó nyíregyházi lakosok. A minta kiválasztását – a kutatók által megadott instrukciók alapján – az országos vizsgálathoz hasonlóan a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala választotta ki véletlenszerűen az adatbázisából, oly módon, hogy első körben egy 2000 fős adatbázis került kialakításra, majd azonos eljárással egy 400 fős adatbázis, annak


194


érdekében, hogy pótcímekkel lássák el a kérdezőket olyan esetekre, ha a „főmintából” valakik kiesnek, vagy nem vállalják a válaszadást. Összességében 1848 értékelhető és feldolgozható kérdőív áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a kutatás során 1848 háztartásra vonatkozóan nyertek információkkal, illetve a háztartásban élők esetében összesen 4866 főről gyűjthettek adatokat, ami a város teljes lakosságának 4 százaléka. 3. A 2010-es huszártelepi kérdőíves felmérést a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat telepen dolgozó szakemberei bonyolították le. A kérdezőbiztosok 252 lakást kerestek fel, ezek közül 37 lakás üresen állt. A kérdőívet a lakásban ténylegesen élő háztartásfővel töltötték ki. Az egyszer meghosszabbított adatfelvételi időszak végére 189 darab értékelhető kérdőív gyűlt össze. Néhány háztartásban elzárkóztak a kérdőív kitöltése elől, illetve nagyjából 25, lakottnak becsült lakásban nem találtak otthon lakót. A mintavétel sajátosságai miatt az adatok nem reprezentatívak, ugyanakkor a magas mintaelem-szám (a lakott lakások közel 80%-ában ki tudták tölteni a kérdőívet), illetve a telepen élőkre nagyjából egyöntetűen jellemző szocio-kulturális viszonyok miatt az eredmények az egész Huszártelepre értelmezhetőek. A kérdőívben nagy hangsúlyt kaptak az akcióterületi lakosság szükségletei és elvárásai a jelenleg és a jövőben elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatosan. 4. A 2012-ben a civil és egyéb szervezetek körében lefolytatott kérdőíves felmérés kifejezetten a nonprofit szolgáltató helyiségekre vonatkozott, így olyan szervezetek számára került kiküldésre, amelyek vagy már jelenleg is nyújtanak szolgáltatást a Huszártelepen, vagy potenciálisan alkalmasak ilyen jellegű feladatok ellátására. Az egyszerű nyitott és feleletválasztós kérdésekből álló önkitöltős kérdőívből 6 darab érkezett vissza. Fórumok, találkozók, workshopok A lakossági fórumok, egyeztető megbeszélések, szakmai jellegű workshopok a strukturálatlan csoportos interjú módszerével zajlottak. A megrendezett fórumokon prezentáció keretében kerültek ismertetésre a városfejlesztés tervezett irányai, az akcióterületi fejlesztés elemei, azok részletei, majd a résztvevők – közös gondolkodás keretében – lehetőséget kaptak kérdések, észrevételek, vélemények és fejlesztési igények megfogalmazására. A csoportos interjú alkalmazását az indokolta, hogy a résztvevők első kézből – a város polgármesterétől, a városi főépítésztől, a terület önkormányzati képviselőjétől és városfejlesztési szakértőktől – kaptak információkat a tervezett fejlesztésekről. A meghívottak azokból a célcsoportokból kerültek ki, akiket az egyes fejlesztések megvalósítása közvetlenül vagy közvetve érint. Ily módon a legkompetensebb és legérintettebb célcsoportok igényeinek megismerésére nyílt lehetőség, azonnali, közvetlen kérdések és válaszok formájában. Szándéknyilatkozatok A gazdasági fejlesztések megalapozásánál kaptak kitüntetett szerepet a kihasználtságot és igénybevételi igényeket is felmérő szándéknyilatkozatok. A nonprofit szolgáltató helyiségek kapacitáskihasználtságának tervezése az előzetes érdeklődések felmérése, szándéknyilatkozatok összegyűjtése mellett történt. A szándéknyilatkozatok alkalmazásának indoka a formalizált előzetes igényfelmérésen alapuló kapacitástervezés volt. Az igényfelmérés eredményeinek összegzése A kérdőíves felmérések és egyeztetések eredményeiből azokat emeljük ki, amelyek a huszártelepi városrehabilitáció szempontjából fontosak és relevánsnak tekinthetőek a


195


nonprofit szolgáltató helyiségek vonatkozásában is (azaz az egyébként egyik legfontosabbnak tartott lakhatási témát jelen fejezetben nem érintjük). Jelen alfejezetben nem külön-külön mutatjuk be az egyes felmérések, egyeztetések eredményeit, hanem igyekszünk átfogó képet mutatni az azonosított problémákról és szükségletekről. Az eredmények értelmezése szempontjából fontos megjegyezni, hogy a felmérések elvégzése óta részben történtek változások a Huszártelepen kínált szolgáltatások körében. Az igényfelmérés eredményeként – a nonprofit szolgáltató vonatkozásában – az alábbi fő problémák azonosíthatók:      

munkaerő-piaci nehézségek, önfoglalkoztatáshoz szükséges készségek és képességek hiánya, közbiztonsági és jogi problémák (uzsorásoktól, futtatóktól, szomszédoktól való félelem), a veszélyeztetett gyermekek magas száma a gyakori deviáns magatartási formák előfordulása miatt, kiskorú szülők nagy aránya, iskolai problémák, a közösségépítő-szabadidős lehetőségek viszonylagos korlátozottsága – ez főként a gyermek- és fiatalkorúak magas száma miatt fontos (a 2008-ban végzett háztartáspanel-vizsgálatba bevont huszártelepi háztartásokban a 18 évnél fiatalabbak aránya eléri a 60%-ot).

1. ábra A fiatal- és időskorúak aránya a háztartáspanel-vizsgálatba bevont háztartásokban (%)

10

70 60 60 50 40 40 30

28,6

25

20 10 0 65 évnél idősebbek Város

18 évnél fiatalabbak Huszártelep

Ahogy azt a következő ábra is mutatja, az itt élők viszonylag elégedetlenek az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetőségével és minőségével, a közösségi élettel, a közbiztonsággal, a köztisztasággal. Gyermekeik jövőjét fontosnak tartják, de jelenleg nem látják kitörési esélyeiket.

10

Forrás: Dr. Fábián Gergely: Nyíregyháza város életminősége – háztartáspanel vizsgálat (2008)


196


2. ábra A huszártelepi lakosság elégedettségének, illetve elégedetlenségének mértéke az 11 életkörülményeket befolyásoló általános tényezőkkel kapcsolatban ovi, bölcsi iskolák munkája polgármesteri hivatal egészségügy közösségi élet vásárlási lehetőség kulturális lehetőségek lakásviszonyok közbiztonság szórakozás, sport köztisztaság gyermekek jövője munkalehetőség 1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

Az akcióterületen jelenleg is aktív szervezetek véleménye szerint a következő szolgáltatások hiányoznak vagy hiányosak:               

bűnmegelőzési programok (gyermekeknek és felnőtteknek), drogprevenciós programok (gyermekeknek és felnőtteknek), prostituáltaknak szóló programok, szocializációs és egyéb programok gyermekeknek, korrepetálás, védőnői szolgáltatás, életvezetési tanácsadás, munkaerő-piaci felkészítő programok, jogi tanácsadás (helyi lakosoknak és a helyben jelen lévő civil szervezeteknek), vállalkozási tanácsadás, közösségfejlesztés, mediáció családok között, valamint oktatási intézmény és családok között, felzárkóztató képzés (8. általános befejezése), az óvodai és iskolai beiratkozás esetében adminisztrációs segítés, személyi okmányok pótlásának adminisztrációjában segítség.

A helyiek hozzáállása az akcióterületen megvalósított konkrét fejlesztésekhez, beavatkozásokhoz ingadozó, nem egyértelmű. A Huszárvár megnyitásának pozitív fogadtatása kétségtelen bizonyíték arra, hogy a helyben nyújtott szolgáltatásokra szüksége van a huszártelepi lakosságnak, de ezek esetében fokozott figyelmet kell fordítani az antiszegregációs szempontokra. A szülőknek és a munkanélkülieknek szóló programok eredményeivel kapcsolatban azonban inkább negatív a hozzáállás – ennek fő oka az lehet, hogy túl nagyok az elvárások ezekkel a programokkal szemben. 11

Forrás: Dr. Hüse Lajos: A Huszár-telep lakosságának felmérése – gyorselemzés (2011)


197

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 3. ábra A huszártelepi lakosság elégedettségének, illetve elégedetlenségének mértéke egyes konkrét 12 beavatkozással kapcsolatban

Huszárvár megnyitása

gyermekprogramok

telepi iskola bezárása

Szülőknek szóló programok

munkanélkülieknek szóló programok

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

A helyi lakosság részéről felmerült megoldási javaslatok sokrétűek: a munkához jutást és az ebben való segítséget elsődlegesnek tekintik, de fontosnak tartják a lakókörnyezet megújulását és a telepen elérhető szolgáltatások, programok körének nagymértékű bővülését is. Releváns megállapítás az is, hogy a Huszártelepen élők problémáik megoldásában nagymértékben támaszkodnak a különböző önkormányzati és szociális szolgáltatókra – emiatt is fontos, hogy minél több testreszabott szolgáltatás álljon a rendelkezésükre (ami ne csak pénzbeli ellátást, hanem tényleges szolgáltatást jelentsen). 4. ábra A háztartáspanel vizsgálatba bevont háztartások által igénybe vett segítség a problémáik 13 megoldásában (%, több választ is meg lehetett jelölni) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

91,1 83,3 60,9

60,9

51,9 43,5

39,1

Város Huszártelep

26,4 19,6

Család

Barátok

Ismerősök

18,2

Hivatal Szociális szolgáltató

A lakosok értékpreferenciájában14 legfontosabb helyen az egészségügy fejlesztése áll, ezt követi a településkép rendezése és a közbiztonság. Az egészségüggyel kapcsolatos 12 13

Forrás: Dr. Hüse Lajos: A Huszár-telep lakosságának felmérése – gyorselemzés (2011) Forrás: Dr. Fábián Gergely: Nyíregyháza város életminősége – háztartáspanel vizsgálat (2008)


198


problémák és elvárások felszínre kerülésének több oka is lehet a 2008-as háztartáspanelvizsgálat szerint:   

a megkérdezettek ¼-e viszonylag rossznak tartja egészségi állapotát, a válaszadók ritkábban fordulnak háziorvoshoz, fogorvoshoz, illetve vesznek részt szakrendelésen, közel felük addig halogatja az orvoshoz fordulást, amíg lehet, ötödük pedig csak akkor keres fel egészségügyi szakembert, ha már fájdalmai vannak (a teljes nyíregyházi minta esetében jóval alacsonyabb arányok mérhetőek).

5. ábra A háztartáspanel-vizsgálatba bevont háztartásokban élők egészségi állapotának szubjektív 15 megítélése (%) 4,2 3,5

Nagyon rossz

20,8

Rossz

11 45,8

Elfogadható

38,8

Város

29,2

Jó

Huszártelep

36,9 0

Nagyon jó

9,8 0

10

20

30

40

50

Az akcióterületen nyújtandó szolgáltatási kínálat meghatározása szempontjából kiemelten fontos, hogy az önkormányzat és a lakosság mobilizációs céljai összhangban vannak egymással: a helyiek több mint 4/5-e szeretne elköltözni a telepről, de többségük tisztában van azzal, hogy ez irányú lehetőségeik korlátozottak és csak hosszú távon valósulhatnak meg. 6. ábra A huszártelepi lakosság mobilizációs szándékai (%): El szeretne költözni lakóhelyéről?

3,7 3,7 14,9

16

nem, mert jól érzem itt magam nem, bár nem érzem jól magam, de bízom benne, hogy jobb lesz nem, bár nem érzem jól magam, de nincs lehetőségem elköltözni

47,9

igen, el szeretnék költözni 29,8 igen, már folyamatban van

Az önkormányzat törekvése is egyértelműen a területi és társadalmi mobilizáció irányába mutat: 14

A kérdés megfogalmazása szerint a válaszadóknak 100 forintot kellett elosztaniuk bizonyos területek között. Forrás: Dr. Fábián Gergely: Nyíregyháza város életminősége – háztartáspanel vizsgálat (2008) 16 Forrás: Dr. Hüse Lajos: A Huszár-telep lakosságának felmérése – gyorselemzés (2011) 15


199






egyfelől az IVS antiszegregációs tervében is deklarált cél a Huszártelep népességének csökkenése, amivel mérsékelhető a terület népsűrűsége és az egyes lakások túlzsúfoltsága (a 2008-ban végzett háztartáspanel-vizsgálatba bevont huszártelepi háztartások csaknem 50%-a legalább 4 fős volt, ami a lakások méretéhez képest magasnak tekinthető), másfelől egy ésszerű városon belüli mobilizációval elindítható egy felfelé irányuló spirál, amelynek eredményeként hosszú távon nagymértékben csökkenhet a szegénységi küszöb alatt és szegregált körülmények között élők aránya. 7. ábra A háztartáspanel-vizsgálatba bevont háztartásokban élők száma

17

45 38,1

40 34

35

33,3

30 24,1

25

19,6

20 15

14,3 12,3 9,5

10 5

6,9 4,8

0 1 fős

2 fős

Város

3 fős Huszártelep

4 fős

5 fős

Ennek megfelelően olyan szolgáltatásokat is biztosítani kell, amelyek közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak a telepről való kijutáshoz. Az igényfelmérés alapján szükség van olyan véleményformáló személyekre és hiteles szakemberekre, akikben a helyi lakosok megbíznak, akikhez bizalommal fordulnak, vagyis az akcióterületen jelen lévő szolgáltatóknak megfelelő tapasztalattal kell rendelkezni a speciális célcsoport megszólításában és aktivizálásában. A lakossági kérdőíves felmérések, a megszervezett széleskörű rendezvények (lakossági fórum, workshop, egyeztető megbeszélések) eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy van igény a nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítására és a bennük nyújtani kívánt szolgáltatásokra, amelyek érzékelhetően javítani fogják az akcióterületi lakosok életminőségét. A városrehabilitáció keretében tervezett fejlesztések – köztük a nonprofit szolgáltató helyiségek kialakításának – szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. A társadalmi igényeken kívül az érintett épület műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is a fejlesztés szükségességét támasztja alá, ami a szolgáltató hely fenntarthatóságát is kedvezően befolyásolja.

17

Forrás: Dr. Fábián Gergely: Nyíregyháza város életminősége – háztartáspanel vizsgálat (2008)


200


A tervezett fejlesztésekhez hasonló funkciók az akcióterületen és vonzáskörzetében A Huszártelepen egy hasonló funkciójú intézmény működik a 2007-ben bezárt általános iskola épületében. A megüresedett iskolaépület hasznosítása érdekében az Önkormányzat pályázatot nyújtott be az Önkormányzati Minisztériumhoz, amelynek révén megtörtént az épület felújítása, akadálymentesítése. A beruházás teljes összege 60 millió forint volt. A beruházás során átalakításra és akadálymentesítésre került a főépület, valamint a „B” épület. A főépületben két szinten mintegy 1250 m2 alapterületen 16 iroda, 2 esetszoba, 2 foglalkoztató, 2 technika terem, 1 könyvtár és szociális helyiségek kerültek kialakításra, felújításra. Az udvaron a „B” épületben található ebédlő is átalakításra került, a korábbi iskolai főzőkonyhából két irodahelyiség lett kialakítva, valamint egy külön bejárattal rendelkező 4 zuhanyzót és 4 mosógépet tartalmazó vizesblokk. Ez utóbbi célja, hogy a telepen vezetékes vízzel vagy mosási lehetőséggel nem rendelkező lakások bérlői számára helyet adjon a meleg folyóvizes tisztálkodásra és mosásra. A tornaterem és az ebédlőből kialakított közösségi tér helyet biztosít a különböző civil szervezetek számára közösségi programok, rendezvények, sportesemények szervezéséhez és lebonyolításához. A terület zöldfelületi rendezése is megvalósult. A fejlesztések eredményeként 2009 decemberében hivatalosan megnyitotta kapuit a „Huszárvár” Szociokulturális Szolgáltató Központ (Huszár tér 5.). A Huszárvár működése elősegíti az itt élők társadalmi és munkaerő-piaci integrációját, lehetőség nyílik közösségi programok, felzárkóztató és betanító képzések, gyermek és ifjúsági programok lebonyolítására, egyéni és csoportos tanácsadásra. Az épületet a HUMAN-NET Alapítvány üzemelteti, és egyúttal helyben ellátja a telepen a családsegítő szolgáltatást, valamint korábban működtette a „Tanoda” Programot és a „Biztos kezdet” Programot. A Huszárvárban helyet kapott a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Periféria Egyesület és a Gyermekjóléti Központ egysége is, amely helyben biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást a telepen élők számára. A Huszárvár megléte ellenére telepet jól ismerő szervezetek többségének véleménye szerint jelenleg nem megfelelő a szolgáltatások nyújtásához jelenleg rendelkezésre álló helyiségek száma és/vagy minősége. A szervezetek nemcsak nagyon fontosnak tartják nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítását és hosszú távú működtetését a huszártelepi lakosság felzárkóztatása és társadalmi integrációja szempontjából, hanem igénybe is vennék azokat rendszeresen vagy alkalomszerűen. 8. ábra Megfelelőnek tartja a szolgáltatások nyújtásához jelenleg rendelkezésre álló helyiségeket a Huszártelepen?

9. ábra Igénybe venné egy újonnan kialakítandó nonprofit szolgáltató helyiségeit? 0

0

33%

33%

67%

igen

67%

részben

nem

nem igen, alkalomszerűen igen, rendszeresen

Az új nonprofit szolgáltató helyiségekben olyan szolgáltatások kapnak helyet, amelyek a Huszárvárban nem érhetőek el: védőnői szolgáltatás, egészségnevelési,


201


egészségfejlesztési és prevenciós szolgáltatás, közbiztonsági-rendőrségi szolgáltatás, jogi és vállalkozási tanácsadás, közösségszolgáltatás stb. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy az újonnan létrehozandó nonprofit szolgáltató és a Huszárvár nem egymás riválisai, hanem egymást kiegészítő, egymásra épülő programokat, szolgáltatásokat kínálnak. Az akcióterületen és vonzáskörzetében jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatások elemzése A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti bontásban), és azok hatókörét. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt a Huszártelepi akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be, azonban az itt található lakóépületek felújításra szorulnak. A funkciók számbavétele alapján megállapítható, az akcióterületen megtalálható funkciók hatóköre csupán az akcióterületre terjed ki, megyei, regionális, országos vagy nemzetközi hatókörű funkció a Huszártelepen nem található. 4. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók

Nemzetközi / Országos

Megyei / Regionális

Gazdasági funkciók Közlekedési, távközlési funkciók

Közösségi funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók

Mikroregionális kiskereskedelmi üzlet vendéglátó egység zárt közcsatorna-hálózat közüzemi vízhálózat tömegközlekedés nyilvános telefon sportpálya zöldterületek Huszárvár szociokulturális szolgáltató központ  egyházközösség  roma nemzetiségi önkormányzat         

    

bölcsőde óvoda idősek klubja családsegítő szolgáltatás gyermekjóléti központ

A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet az oktatási szintnek megfelelő: a huszártelepi bölcsődébe, óvodába elsősorban az akcióterületen és annak közvetlen környezetében élő gyermekek járnak. Az épület állapota korszerűtlen, külső felújításra szorul. A városrészben élő iskoláskorúak számára az iskolákba való eljutás szervezett közlekedéssel megoldott. A szociális funkciók (családsegítés, gyermekjóléti ellátás, adósságrendezés stb.) a Huszárvárban koncentrálódnak, itt kínálnak a civil szervezetek közösségépítő szolgáltatásokat is, de a rendelkezésre álló helyiségek száma az iskola újbóli megnyitásával jelentős mértékben csökkent. A huszártelepi szociális városrehabilitációs akcióterületen – annak jellegéből adódóan – számos funkció nem található meg, ezek közül az állami, hatósági, közművelődési funkciókat az itt élők a belvárosban vehetik igénybe, míg posta, vasútállomás és távolsági buszállomás az akcióterület szomszédságában található. A hiányzó közösségi funkciók egy része – egészségügyi, munkaügyi, jogi, vállalkozói tanácsadás – a városrehabilitáció keretében megvalósítani tervezett nonprofit szolgáltató helyiségek kialakításával biztosítható.


202


Funkcióhiány azonosítható a közterületek, zöldfelületek minősége terén: a zöldterületi rendszer hiányos, nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. További funkcióhiányt jelent a játszóterek hiánya, ennek pótlására az akcióterületi beavatkozás lehetőséget teremt. Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának a huszártelepi akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése – a városrész társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával, ami magában foglalja a lakófunkciók, közszféra funkciók, városi és gazdasági funkciók erősítését – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A célcsoportok által megfogalmazott igények szerint szükséges az akcióterület funkcióinak megerősítése annak érdekében, hogy elérhetővé váljanak az akcióterületre és a városra vonatkozóan megfogalmazott jövőképek. Fejlesztendő létesítmények szükségességének indokoltsága A felújítandó épület a XIX. század második felében épült eredetileg a huszárlaktanya egyik istállójaként. Az épületben korábban a családsegítő szolgálat kihelyezett irodája működött, azonban ez a Huszárvár átadása óta a Huszár tér 5. szám alatti épületben kapott helyet, a Dália utca 9. szám alatti épülettömb irodahelyiségei azóta üresen állnak. A kihasználatlanság miatt az egyébként is elhanyagolt épület műszaki-fizikai állapota tovább romlott (beleértve a nyílászárókat, a homlokzatot, a tetőszerkezetet és a gépészeti elemeket egyaránt). A nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása az akcióterület közösségi funkcióit erősíti. A fejlesztés hozzájárul az akcióterületen a közösségi, szolgáltató tereik fejlesztéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, elősegíti a lakosság közösségi kapcsolatrendszerének, egészségi állapotának, jogi és gazdasági státuszának javulását, illetve a jobb közbiztonsági helyzet elérését. A Huszártelepi akcióterület fejlesztésének alapvető célkitűzése a városrész társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával, ami magában foglalja a lakófunkciók, közszféra funkciók, városi és gazdasági funkciók erősítését. Mindez – a tervezett egyéb fejlesztések megvalósításával – hozzájárul a lakókörnyezet megújításához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió és integráció erősödéséhez.

KIHASZNÁLTSÁGI TERV Az igényfelmérés eredményeinek figyelembe vétele Az akcióterületen jelentős társadalmi igény mutatkozik a helyben elérhető alapszolgáltatások biztosítására – azonban mindezt úgy kell megtenni, hogy a helyi lakosság szegregációja ne fokozódjon. Az igényfelmérés eredményeként kijelenthető, hogy a nonprofit szolgáltató helyiségekben olyan szolgáltatásokat kell nyújtani,    

amelyek indirekt vagy direkt módon növelik a telepről való kikerülés esélyét (pl. vállalkozási tanácsadás), amelyek közvetlenül javítják a helyi életminőséget (pl. közbiztonsági-rendőrségi szolgáltatás, tanácsadás), amelyekért az akcióterületi lakosok vélhetően nem utaznának a város más részeibe (pl. jogi tanácsadás), amelyeket egyébként is helyben kell biztosítani (pl. védőnői ellátás),


203




és természetesen amelyeket a jelenlévő civil vagy önkormányzati szervezetek jelenleg nem nyújtanak a lakosság számára (a párhuzamosságok létrejöttének és a felesleges kapacitások kiépítésének elkerülése).

A fentiekben említett szolgáltatások és feladatok biztosításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása és alkalmassá tétele a feladatellátásra. Funkció Közösségi funkciót erősítő fejlesztés: Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása Helyszín: Nyíregyháza, Dália u. 9. 8074 hrsz. A létesítményben végzett tevékenységek A huszártelepi viszonyokat jól ismerő szervezetek tapasztalata azt mutatja, hogy szükség van bizonyos szolgáltatások nyújtására helyben. Fontos, hogy hosszú távon az a cél, hogy egyrészt a huszártelepen élő lakosságot „mozdítsák ki” a telepről, másrészt az, hogy a város más részein élőket is „elhozzák” a Huszártelepre, ezáltal mérsékelhető a teleppel és a telepen élőkkel szembeni előítélet. A huszártelepen aktív szervezetek benyomásai alapján jelenleg a város más részein élők hajlandósága viszonylag korlátozott abban a tekintetben, hogy a Huszártelepre jöjjenek bármilyen szolgáltatás vagy program esetén. Kivételt képezhetnek a sport- vagy kulturális események, ilyen volt például az Olvassunk együtt! kampánysorozat rendezvénye, de eredményes lehet például iskolák közötti labdarúgó mérkőzés is. A nonprofit szolgáltató helyiségekben az alábbi szolgáltatások térítésmentes biztosítását tervezzük. Az érintett szervezetek önkéntesen látják el a vállalt feladatokat előre meghatározott heti óraszámban és időpontokban. 5. táblázat A nonprofit szolgáltató helyiségek szolgáltatásai és az azokat kínáló szervezetek

Szolgáltatás Védőnői szolgáltatás Baba-mama klub Huszár Kórus Közösségfejlesztés Félutas ház Kalamolók Jogi szolgáltatás Közbiztonsági-rendőrségi tanácsadás Huszártelepiek Baráti Köre Tanácsadás veszélyeztetett nők számára Vállalkozási tanácsadás Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda „Mini-projektek”

18

Szervezet Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ, Szociális Gondozási Központ Nyíregyházi Rendőrkapitányság HUMAN-NET Alapítvány Periféria Egyesület PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Nyíregyházi Ipari Park Kft. (városfejlesztési társaság) Azon szervezetek, amelyek a közvetett eljárásrend keretében projekteket valósítanak meg

18

Az érintett szervezetek szándéknyilatkozatban fejezik ki elkötelezettségüket a szolgáltatások elindításában és fenntartásában.


204


Az alábbiakban pontosan bemutatjuk a tervezett szolgáltatások részleteit és jellemzőit. Védőnői szolgálat: a megfelelő szocializációban elsődleges szerepe van a védőnőnek, aki jelenleg a telepre kijárva gondozza a családokat. A védőnő bizalmi kapcsolatban áll a családokkal, ismeri a mindennapi életüket. A bizalom azonban nehezen szerezhető meg, könnyítheti a jó, közvetlen kapcsolat kialakulását, ha a telepen helyileg is elérhető a védőnő. Ez azért is kiemelten fontos, mert a lakosság korcsoportos összetétele alapján Nyíregyháza „legfiatalosabb” városrésze: a 0-14 évesek aránya 26,2% a város 17,1%-os értékéhez képest. Nyíregyházán a védőnői szolgáltatást az Egészségügyi és Szociális Bölcsődei Igazgatóság biztosítja. A huszártelepi lakosok ellátását 5 védőnő biztosítja, akik a hét minden napján jelen lesznek a szolgáltató helyiségekben a délelőtti órákban, és az alábbi feladatokat látják el:             

családtervezéssel kapcsolatban felmerülő kérdések megbeszélése – alternatívák nyújtása, nővédelmi tanácsadás, HPV és méhnyak-rákszűrés, várandósok életvezetési tanácsokkal való ellátása, anyatejes táplálással, szoptatással kapcsolatos problémák megoldása, csecsemő és kisgyermek gondozása, ápolása, helyes táplálásának alapelvei, beteg gyermek gondozása, ápolása, kötelező és nem kötelező védőoltások fontosságának bemutatása, egészséges életmód kialakításában és megtervezésében segítségnyújtás, higiénés szempontok felállítása az egészséges környezetért, tájékoztatás a szociális juttatások igénybevételi lehetőségei, családban és közösségben felmerülő problémák, konfliktushelyzetek kezelési lehetőségeinek felvázolása, balesetmentes otthon és környezet biztosítása, együttműködés a telepi sajátosságok kezelésében.

Gyermekjóléti Központ: az intézmény jelenleg is számos jogszabályilag meghatározott szociális szolgáltatást nyújt a Huszártelepen élő gyermekek számára. A szervezet több olyan jól bejáratott szakmai programot működtet, amely elősegítheti az érintett gyermekek felzárkózását és társadalmi reintegrációját. Ezek a – többnyire prevenciós és felzárkóztató – programok jelenleg a Gyermekjóléti Központ Vécsey utcai telephelyén érhetők el, ahol azonban kevés helyiség áll rendelkezésre. Emiatt nem tudják rendszeresen biztosítani a különböző programok megszervezését, jóllehet a rendszeresség alapvető fontosságú a hosszú távú eredmények eléréséhez. A Gyermekjóléti Központ az alábbi állandó szolgáltatásokat tervezi biztosítani a huszártelepi nonprofit szolgáltató helyiségekben: 

Baba-mama klub: a klubot az a gondolat keltette életre, hogy legyen egy olyan „hely”, ahol a gyes-en lévő kismamák, fiatal anyukák a gyermekeikkel együtt kellemes környezetben találkozhassanak, megoszthassák egymással a saját élményeiket, hasznos tanácsokat kaphassanak szakemberektől. A klubtagok a találkozások alkalmával a saját problémáik megoldásához kérhetnek segítséget, legyen szó a gyermekek gondozásával kapcsolatos kérdéseikről, a testük-lelkük karbantartásáról, a depresszió elkerüléséről vagy a gyermeknevelésről. A szülők a gyermekeikkel együtt itt hasznosan eltölthetik az időt, egy házigazda szakember közreműködésével. A meghívott előadókkal hol kötött, előre meghirdetett programmal, hol pedig kötetlen beszélgetés formájában találkozhatnak a szülők. A kicsik számára ezek az alkalmak biztosítják az első gyermektársaság, az első családon kívüli közösség élményét. A klub 10 éve működik két helyszínen (a TESCO és a No-Stress Fitness Klub játszóházában), és minden év szeptemberében újra alakul elsősorban amiatt, hogy több gyermek óvodába, bölcsődébe kerül. Az első foglalkozásokon a szülőkkel megbeszéljük, hogy milyen témakörökben szeretnének szakemberekkel beszélgetni, tőlük tanácsot kérni. Meghívott vendégeink: védőnők, gyermekorvosok, Helen Doron módszerrel oktató nyelvtanár, pszichológusok, óvodapedagógusok, dietetikus


205






szakemberek. Az előző években a tagjaink megismerkedtek a baba úszás mozgásfejlesztő hatásával, több alkalommal beszélgettek védőnőkkel, többek között a gyermekek gondozásáról, a szobatisztaságra szoktatás nehézségeiről. A meghívott táplálkozási tanácsadó segítségével választ kaptak arra, hogy már kisgyermekkorban nagy jelentősége van annak, hogy gyermekeiket hozzászoktassák a megfelelő étkezéshez, a rendszeres testmozgáshoz. A szülők városi szinten bababörzét szerveztek, ahol a használt, de jó állapotú gyermekruhák, játékok és más használati tárgyak találtak új gazdákra. Az egy és hat év közötti gyermekek itt együtt lehetnek a szüleikkel, miközben valóban otthon érezhetik magukat, az igényekhez igazodó, számukra kialakított „méretes” játékok között, a kialakított kuckókban. Már az eszköztár is sokféle ötletet sugallhat a kicsik otthoni foglalkoztatásához, nem is beszélve a szakemberek hasznos tanácsairól. A meghívott szakemberek minden esetben ingyen vállalják a részvételt és a tanácsadást. A megfelelő szakmai munka irányításáért a Gyermekjóléti Központ fejlesztőpedagógusa a felelős, aki lehetőséget biztosít a szakmai kérdések megbeszélésére, tanácsadására. Az előző évek tapasztalatai, sikerei arra ösztönöznek, hogy a klubot a Huszár lakótelepen folyamatosan működtetni kell. Huszár Kórus: a Huszártelepen élő roma családok életében, mindennapjaiban a zenélés, a tánc, a zenehallgatás kedvelt időtöltésnek és kulturális tevékenységnek számít. A zene szeretetére alapozva született meg az ötlet, hogy a roma nők és anyák körében szeretnénk létrehozni egy 6-8 főből álló kamara kórust. A zenehallgatás, énekek tanulása, közös zenélés, mint kulturális tevékenység jelenhet meg a nők-anyák életében, amelynek célja a közösségteremtés, a közösséghez tartozás élményének megtapasztalása. A zenehallgatás szokásának formálása, az együtt éneklés örömének megtapasztalása együtt jár az ízlésformálással, esztétikai érzék kialakításával. Az együtt töltött idő, tanulás tevékenysége elősegíti az egymásra figyelés, alkalmazkodási készség fejlődését. A csoport számára kezdeti lépésként közös zenehallgatást tervezünk, majd az énekek, nóták meghallgatása után kiválasztjuk a megfelelő dalokat, és azokat hallás után sajátíthatják el a résztvevők. Későbbi terveink között szerepel lehetőséget biztosítani a kamara kórus számára a bemutatkozásra, kisebb fellépési lehetőségek biztosítása. Közösségfejlesztő foglalkozások a Huszártelepen: A huszártelepi társadalmi problémák kezelésében a Gyermekjóléti Központ tevékenysége lassan másfél évtizedes múltra tekint vissza. Alapvető irányelvként fogalmazódott meg, hogy a kiemelkedést támogató, fejlesztő programjait a telepi közösséghez lehető legközelebb nyújtsa, hiszen a Gyermekjóléti Központ munkatársai a családgondozás mindennapi munkája során világosan látták, hogy a telepen kívüli felzárkóztató programok hatásai milyen módon gyengülnek, múlnak el a telepi „dzsungeltörvényekhez” igazodó gyerekek, családok életéből. A társadalmi felzárkózás nemzeti stratégiájának szellemében a Gyermekjóléti Központ a Huszártelep szociális városrehabilitációs projektjének keretén belül valósítja meg közösségfejlesztő foglalkozásait, amelyben szakemberek és önkéntesek (szociálismunkás hallgatók) tevékenykednek együtt a helyi lakosokkal annak érdekében, hogy a más programok során elsajátított eredmények ne oldódjanak fel a telepi környezetben. Elfogadva Roland L. Warren amerikai szociológus funkcionális elméletét (1957), úgy gondoljuk, hogy közösség az a társadalmi alakzat, amely az alábbi öt funkciónak felel meg: 1. a szocializáció, amelyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba; 2. a gazdasági boldogulás funkciója – a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak; 3. társadalmi részvétel, teljesítve a társasági és társadalmi élet iránti általános igényt; 4. társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek betartását;


206


5. a kölcsönös támogatás segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja. A telepi viszonyoknak és a Gyermekjóléti Központ profiljának megfelelően programunk a 2. pont kivételével minden más tekintetben végig kívánja követni Warren modelljét, elsősorban a telepen élő édesanyák körében. A cigány társadalom belső kötelékeiért, az értékek továbbadásáért tradicionálisan az anyák a felelősek – ezt erősítik meg korábbi programjaink tapasztalatai is, ahol az édesanyák érzékelték először, hogy a gyermekük mellé kell állniuk abban, hogy támogassák iskolai erőfeszítéseiket. A közösségfejlesztés menete: - Indító lépések (érdeklődés felkeltése, érdeklődők bevonása), - Helyzetfeltárás, a helyi közösség felé való kommunikálás, - Problémák azonosítása (a helyi közösség bevont tagjaival együtt), - Jövőműhely (reális célkitűzések kidolgozása), - Együttműködés fejlesztése, kölcsönösség, - Közösségi mentálhigiéné gondozása, - A közösségi kultúra erősítése.  „Félutas ház” – beteg és orvos között: Fontos helyben biztosítani bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat (a felnőtt lakosság számára is): rendszeres vérnyomás- és vércukorszintmérés, vényhez nem kötött fájdalomcsillapító, lázcsillapító szerek tartása, egyéb szűrővizsgálatokhoz való jutás szervezésében segítségnyújtás. Ezenkívül ismeretterjesztő anyagokat célszerű elhelyezni és terjeszteni a telepen lévő intézményben. A felvilágosító programokon szerzett ismereteket (pl. babaápolás, gyógyszerhasználat, tisztító szerek használata) a mindennapi életben is alkalmazni lehet, a higiénés körülmények és az egészségügyi állapot javulhat, csökkenhet egyes betegségek kialakulásának esélye. A jobb személyi higiéniára való igény fokozatosan terjed, és ennek következtében csökkenhetnek az iskolai mulasztások pl. fejtetű, rüh, ótvar fertőzöttség miatt. Egyre nő a telepen a korán gyermeket szülő lányok száma, ezért számukra életvezetési, szexuális és fogamzásgátlási tanácsok adása mindenképpen szükséges. A tervben szerepelne, hogy sürgős esetben a mentőt vagy a körzeti orvost is ide lehetne hívni, mivel a mentősök gyakran csak hosszabb idő után találják meg az adott célszemélyt.  Roma gyermekek hátránykompenzációs, integrációs programja – Kalamolók: a telepi gyerekek egy részének, akik rendkívül jó ritmusérzékkel rendelkeznek, együttest alapítottunk. Klasszikus hangszerekkel és tradicionális roma eszközökkel játszanak. Lehetőségük nyílik több fellépésre, és arra, hogy tehetségüket a többségi társadalom felé is megmutassák.  Jogi szolgáltatás: általános jogi tanácsadás elengedhetetlen a Huszár lakótelepen. Az itt élő emberek szívesebben fordulnak problémáikkal olyan személyekhez, akik a saját mikrokörnyezetükben tevékenykednek. Egyfajta bizalmi légkör alakul ki a szolgáltatások viszonylatában, ez felerősödik, ha a közöttük dolgozó szakemberek végzik a szolgáltatást. A lakosok sokszor a családgondozóhoz fordulnak olyan ügyekkel is, amelyek nem tartoznak kifejezetten azok hatáskörébe, de igyekeznek segítséget nyújtani a számukra (pl. válással, gyermektartási díjjal, parlagfűirtással, közüzemi tartozásokkal kapcsolatos kérdések). A problémákat a megfelelő tapasztalattal rendelkező jogász gyorsabban és hatékonyabban meg tudja oldani. Fontos, hogy civil szervezetek is fordulhatnak a helyben elérhető jogászhoz.  A fentieken kívül lehetőség nyílik korrepetálásra (pl. pótvizsgára való felkészítés, magántanulók oktatása), bűnmegelőzési és drogprevenciós programok szervezésére, filmvetítésekre, rajzpályázatra vagy vetélkedők szervezésére is. A nagyobb hatékonyság érdekében a programokat 4-5 fős csoportokban lehet megszervezni úgy, hogy minden korosztályból folyamatosan bevonják a gondozott gyermekeket (illetve


207


szüleiket), akik számára kiemelten fontos a nonprofit szolgáltató családias, bizalmat és biztonságot nyújtó légköre. Szociális Gondozási Központ: a szervezet – hasonlóan a Gyermekjóléti Központhoz – jogi szolgáltatás nyújtását vállalja a huszártelepi lakosság, illetve szükség esetén a helyben tevékenykedő civil szervezetek számára. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság: a közbiztonság, a rendfenntartás, a kiskorúak védelme, a drogprevenció szempontjából is megelőző hatású a rendőrség jelenléte a telepen. Kéthetente egy délelőttön biztosítanak majd szervezett programokat az alábbi területeken:  

        

vagyonvédelem (vagyonvédelmi eszközök, módszerek bemutatása), áldozatvédelem: o az áldozattá válás elkerülésének lehetséges módjai, technikái, o áldozatsegítés különösen a gyermekek, fiatalkorúak, idősek, nők körében, o a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálata által nyújtott támogatások ismertetése az érintettek körében, elkövetővé válás elkerülésének lehetőségei, tolerancia képesség fejlesztése, konfliktus kezelés módszerei, problémakezelés lehetőségei, másság elfogadásának módszerei és eszközrendszere, iskolán belüli erőszak megelőzése, drogprevenció, környezetvédelem, környezettudatosság fejlesztése, prostitúció, emberkereskedelem megelőzése, család szerepe, funkciórendszere, családon belüli erőszak megelőzése, pályaválasztás segítése (rendőri pálya bemutatása).

HUMAN-NET Alapítvány: az Alapítvány hívta életre a Huszártelepiek Baráti Köre elnevezésű önszerveződést, rendszeres találkozóiknak korábban a Huszárvár adott otthont. A nonprofit szolgáltató megnyitásával újra lesz lehetőség arra, hogy a helyi lakosság közösségszervező ereje felszínre kerüljön. Periféria Egyesület: a Periféria Egyesület korábban már működtetett egy 10 hónapig tartó komplex programot az ún. Svájci Hozzájárulásból prostituáltak számára Nyíregyháza belvárosában. Ennek tapasztalataira építve a Huszártelepen is tervez rendszeres tanácsadást biztosítani a huszártelepi veszélyeztetett nők számára, akik különféle témákban kereshetik fel az Egyesület szociális munkását heti egy alkalommal (pl. áldozattá válás elkerülése, szociális és egészségügyi tanácsadás, mentális és életvezetési tanácsadás). PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány: a lakosok munkaerő-piaci lehetőségeit bővítheti a speciális, testreszabott vállalkozási tanácsadás. Szolgáltató iroda a szociális célú városrehabilitáció megvalósításának támogatására: a szociális célú városrehabilitációs projektekkel szemben elvárás, hogy az akcióterületen egy olyan szolgáltató irodát működtessen, amely segíti a projekt végrehajtását. Ez az iroda lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt biztosít a „soft” elemekről való tájékoztatáshoz, toborzáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához a bevonás helyszínéül szolgál. A nonprofit szolgáltató helyiség ehhez megfelelő helyszínt kínál, a szolgáltatást a városfejlesztési társaság feladatait is ellátó Nyíregyházi Ipari Park Kft. fogja biztosítani. Közvetett eljárásrend keretében megvalósuló projektek: azokban az időpontokban, amikor nincsenek állandó szolgáltatások, a közvetett támogatásból megvalósuló projekteket végrehajtó szervezeteknek nyújthat megfelelő helyszínt. A mini-projektek elbírálásánál előnyt jelentő értékelési szempontot jelenthet, hogy a nonprofit szolgáltató helyiségeit vegyék


208


igénybe, és hogy a megvalósítást követően is fenntartsák programjaikat. Ezek a feltételek hozzájárulnak a nonprofit szolgáltató kihasználtságának hosszú távú biztosításához. Ezekkel a szolgáltatásokkal és programokkal biztosítható a nonprofit szolgáltató központ kihasználtsága hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között, illetve egyes napokon későbbi időpontokban is. Célcsoportok 5. táblázat A nonprofit szolgáltató helyiségek célcsoportjai és azok becsült száma

Közvetlen célcsoportok és azok becsült száma

akcióterület lakossága nonprofit szolgáltató házban szolgáltatást nyújtó önkormányzati, civil és egyéb szervezetek

Közvetett célcsoportok és azok becsült száma

Nyíregyháza lakossága

1 511 fő 10 db 117 852 fő

Tervezett éves szintű kihasználtság bemutatása Az új nonprofit szolgáltatóban az alábbi helyiségek kerülnek kialakításra:   

az önálló bejárattal rendelkező 15,92 m²-es helyiség váróként, öltözőként fog funkcionálni, amely a csecsemővel vagy kisgyermekkel érkezők is megfelelő; az ebből nyíló 20,12 m²-es helyiségben a védőnői, egészségügyi szolgáltatásokat lehet majd igénybe venni; a másik nagyobb helyiségben (20,48 m²) irodát alakítanak ki a többi szolgáltatás, tanácsadás és program számára.

A két nagyobb helyiség alkalmas kis létszámú csoportos rendezvények megszervezésére is. A helyiségek tervezett heti kihasználtsága a következőképpen alakul. 6. táblázat A nonprofit szolgáltató helyiségek tervezett heti kihasználtsága

"A" hét

Délelőtt

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

Védőnői szolgálat





(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda

Gyermekjóléti Központ jogi tanácsadása

Félutas ház

Rendőrség prevenciós és tájékoztató programjai

Baba-mama klub

(10:00-12:00)

(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda Délután

Kalamolók

(12:00-16:00)

(15:00-16:00)

Periféria Egyesület programja prostituáltak számára

(10:00-12:00)

(8:00-12:00)

Huszár Kórus Gyermekjóléti Központ közösségfejlesztő programjai

(13:00-15:00)

(14:00-16:00)

Kalamolók

Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda (12:00-16:00)

(15:00-16:00)

Huszártelepiek Baráti Köre (17:00-18:30)

(17:00-18:00)


209


"B" hét

Délelőtt

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK






(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

(8:00-12:00)


Gondozási Központ jogi tanácsadása

Félutas ház

Vállalkozási tanácsadás

Baba-mama klub

(8:00-12:00)

(10:00-12:00)

(10:00-12:00)

(8:00-12:00)

(8:00-12:00)

Szociális városrehabilitációs szolgáltató iroda Délután

Kalamolók

(12:00-16:00)

(15:00-16:00)

Periféria Egyesület programja prostituáltak számára

Huszár Kórus Gyermekjóléti Központ közösségfejlesztő programjai (14:00-16:00)

(13:00-15:00)


Kalamolók

(12:00-16:00)

(15:00-16:00)

(17:00-18:00)

A létesítmény állandó kihasználtsága így csaknem 100%-os, amit hetente változó mértékben egészítenek ki a mini-projektek által érintett és egyéb szervezetek, programok. A létesítmény egész évben a fenti beosztás szerint üzemel. A projektmegvalósítást követően a tevékenység fenntartását és az épület tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. A nonprofit szolgáltató működése bevételeket nem generál, a kiadási oldal legfontosabb tételét a rezsiköltségek jelentik, mivel a szolgáltatásokat az érintett szervezetek ingyenesen biztosítják, állandó alkalmazott pedig nem lesz a létesítményben. A nonprofit szolgáltató helyiségek üzemeltetési költségei éves szinten kb. 450 eFt-ot tesznek ki.

MELLÉKLET A Huszártelepen jelen lévő szervezetek főbb jellemzői a kérdőíves felmérés alapján

Szervezet

Huszártelepen dolgozó munkavállalók száma

Havi átlagban elért huszártelepi lakosok száma

4 főállású + 1 önkéntes

200

Periféria

1 főállású + önkéntesek

35-40

Romano Trajo

2 főállású + önkéntesek

50

HUMAN-NET


Legfontosabb célcsoportok         

telep teljes lakossága 7-18 évesek munkaképes korúak munkanélküliek 0-18 évesek várandósok prostituáltak 0-6 évesek várandósok

210


Szervezet SzSzB Megyei Rendőrfőkapitányság Szociális Gondozási Központ Türr István Képző és Kutató Intézet

Huszártelepen dolgozó munkavállalók száma

Havi átlagban elért huszártelepi lakosok száma

2

75-80

 0-18 évesek  idősek  prostituáltak

3

30/nap

 idősek

4

80

Legfontosabb célcsoportok

 telep teljes lakossága  munkaképes korúak

A kérdőíves felmérésben résztvevő szervezetek által jelenleg a huszártelepi lakosoknak biztosított szolgáltatások:       

Életviteli tanácsadás, adósságkezelés, pszichológiai tanácsadás, szociális ügyintézés, közösségépítő programok (gyermek- és ifjúsági rendezvények ünnepkörökhöz kötődően), mosoda Pályázati programok (Kaptárház TÁMOP 5.2.5.), Baráti Kör Családok mentorálása, tájékoztató program szülőknek, HSCL foglalkozások (szülők az óvodában) Igényfelmérés, képzések, közösségi programok, szociális segítségnyújtás Játszóházi foglalkozások, nyári szünetben foglalkoztató szervezése, egészségügyi prevenció Idősek nappali ellátása, étkeztetése Bűnmegelőzési előadások tartása

A kérdőíves felmérésben résztvevő szervezetek által potenciálisan nyújtható szolgáltatások:  bűnmegelőzési programok (gyermekeknek és felnőtteknek)  drogprevenciós programok (gyermekeknek és felnőtteknek)  prostituáltaknak szóló programok  szocializációs és egyéb programok gyermekeknek  életvezetési tanácsadás  jogi tanácsadás (helyi lakosoknak és a helyben jelen lévő civil szervezeteknek)  közösségfejlesztés  munkaerő-piaci felkészítő programok  korrepetálás  képzések, tréningek szervezése, tartása, közösségi rendezvények szervezése  mediáció


211


8.9

Városi rendezvénynaptárak

Rendezvények 2010 időpont március 01.

program neve Fiatal tehetségek bemutatása: kötetbemutatók

március 0331.

Hajdú Mónika fotókiállítás

március 10 – április 03.

H. Németh Katalin művésztanár kiállítása

március 1415.

Megemlékezések az 1848/49-es szabadságharcról Baetz Piroska (Németország) képzőművész kiállítása

március 18 április 06. március 18 április 17.

március 1922.

Nyíregyházi Művészeti Hetek hagyományos rendezvénysorozat koncertekkel, előadásokkal, programokkal 12. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny

helyszín Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Pál Gyula Terem, Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. Nyíregyháza Kossuth tér, Petőfi tér, 48-as sírkert Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum, Nyíregyháza, Szabadság tér 9. Kodály Zoltán Általános Iskola Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16.

március 2021.

Táncgála

március 18 április 25.

Prof. Kőnig Frigyes Dr. habil, DLA, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora kiállítása Thália az archívumban Színháztörténeti beszélgetés és kiállítás Hegedűs Endre Liszt-díjas zongoraművész zongoraestje

Városi Galéria Nyíregyháza, Selyem u. 12.

Cseh Napok „Kóstoljuk meg Csehországot” címmel cseh gasztronómiai- és sörfesztivál Megyei Pedagógiai Napok nyitó hangversenye

Nyíregyháza, Kossuth tér

március 29.

Fitnesz gála

Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16.

március 29 április 02.

Húsvéti készülődés a húsvéti locsolkodásra készülve minden nap a hagyományos tojásdíszítési

Sóstói Múzeumfalu NyíregyházaSóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1.

március 22. március 23.

március 2528.

március 26.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Nyíregyháza, Széchenyi u. 4. Kodály Zoltán Általános Iskola Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18.

Vikár Sándor Zeneiskola Nyíregyháza, Kürt u. 5-11.


szervező Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected]

Vikár Sándor Zeneiskola 42/504-346 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Sz-Sz-B. Megyei Levéltár 42/414-313 [email protected] Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft. 30/399-7934 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Vikár Sándor Zeneiskola 42/504-346 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/500-552 [email protected]

212

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv időpont március 31.

április 02.

április 03. április 05.

április 12.

április 13.

április 16.

program neve helyszín módok kerülnek bemutatásra az érdeklődőknek Szerelmeim - Illyés Péter Móricz Zsigmond Megyei és előadóestje Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Tankcsapda Koncert Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. Népek zenéje - Cantemus Kórusbérlet: A cseh géniusz

Kodály Zoltán Általános Iskola Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. Falusi Húsvét Sóstói Múzeumfalu a néptáncosok által előadott Nyíregyházahúsvéti locsolkodás országos Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. népművészeti kirakodó 1. vásárral egészül ki A Költészet Napja Móricz Zsigmond Megyei és vendégek: Dévai Nagy Városi Könyvtár Kamilla előadóművész, Nyíregyháza, Szabadság tér Mohai Gábor televíziós 2. bemondó, előadóművész Az ördög hegedűsei Kodály Zoltán Általános Jávorka Sándor-hegedű, Iskola Jávorka Ádám-cselló, Falvai Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. Katalin-zongora Deák Bill Gyula és a Piramis Bujtosi Szabadidő Csarnok Plus közös koncertje és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16.

április 17-18.

Tavaszi növénykiállítás és vásár

április 23.

Művészetoktatás SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Napja a Vikár Sándor Zeneiskola tanárainak és a megye zeneiskolák tanárinak közös hangversenye A Szabolcs Néptánc Együttes Gálaműsora fennállásuknak 53. évfordulója alkalmából 2009. évi képzőművészeti ösztöndíjasok: Gabulya Márta keramikus, Horváth János festőművész, Z. Erdei Anna grafikusművész tárlata

április 25.

szervező Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Nyíregyházi Cantemus Kórus 42/508-708 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected] Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected]

Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft. 30/399-7934 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/501-898 [email protected] Tuzson János Botanikus Kert Tuzson János Botanikus Kert Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. 42/599-414 [email protected] Vikár Sándor Zeneiskola Vikár Sándor Zeneiskola Nyíregyháza, Kürt u. 5-11. 42/504-346 [email protected]

Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza, Bessenyei tér 13.

Szabolcs Néptánc Egyesület 20/562-7962 [email protected]


Városi Galéria 42/408-720 [email protected]


Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected]

május 01.

Majális a Sóstói Múzeumfaluban hagyományos, egész napos folklórprogram, májusfaállítás, a természet megújulásának, a tavasz beköszöntének ünnepi eseménye Majális

Nyíregyháza, Bujtos Városliget

május 01.

Kertvárosi Majális

Nyíregyházi Vasutas Sport Club

Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum

április 29 május 30.

Majálisok május 01.


213

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv időpont május 29.

Szőlőskerti majális és gyermeknap

helyszín Nyíregyháza, Tiszavasvári út 4. Sportpálya Nyírszőlős, Kollégiumi út

május 10.

Európai találkozó – komolyzenei koncert

Evangélikus templom Nyíregyháza, Luther tér 1.

május 14-16.

Városnapi Rendezvénysorozat "Nyíregyháza gyökerei" Múzeumi Világnap az 1970-es évek óta az évnek van egy napja, amelyen külön figyelem fordul a múzeumok felé Szépkorúak Országos Sporttalálkozója

Nyíregyháza, Kossuth tér belváros

május 18.

május 21-22.

május 22.

május 24.

május 28-29.

program neve

Sóstói Múzeumfalu NyíregyházaSóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a.

"Hetedhatár Legjobb Kis Matematikusa" nemzetközi matematika verseny döntője

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b 'C' épület Pünkösd a Sóstói Múzeumfalu Múzeumfaluban Nyíregyházapünkösdi királynéválasztás, a Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. pünkösdi király - már nem 1. teljesen hagyományos lovas ügyességi verseny keretében való kiválasztása Nagy Sportág Választó Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a.

május 29-31.

Magyarország Azerbajdzsán női kézilabda EB selejtező


május 30.

Hősök napi megemlékezés

Nyíregyháza, Hősök tere

június augusztus

Nyíregyházi Nyár

Szabadtéri Színpad Nyíregyháza, Benczúr tér 22.

június 03 július 04.

Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész kiállítása


június 03-05.

KeletExpo 2010. Regionális Kiállítás és Vásár

június 03-06.

81. Ünnepi Könyvhét

június 06.

Megemlékezés a Holocaust áldozatairól

Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Nyíregyháza, Holocaust emlékmű

június 11.

Az Iserlohni Rézfúvós Együttes koncertje

Vikár Sándor Zeneiskola Nyíregyháza, Kürt u. 5-11.

június 11-13.

21. Kelet-magyarország Kupa Nemzetközi Ejtőernyős Verseny

Nyíregyháza, Repülőtér


szervező 42/411-822 [email protected] Nyírszőlősi Közművelődési Színtér 42/470-016 Martinovszky István 30/488-4132 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected] Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Kis Vakond Tanodája 42/595-374 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected]

Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Nyíregyházi Városvédő Egyesület 42/400-187 [email protected] Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum 42/408-700 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Expo East Kft. 42/420-025 [email protected] Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Vikár Sándor Zeneiskola 42/504-346 [email protected] Nyírségi Ejtőernyős Klub 30/248-8803, 20/777-9037 [email protected]

214

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv időpont június 12.

program neve 3. KISÖK Kupa - Kisebbségi Önkormányzatok találkozója

helyszín Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a.

június 19.

Street Art Fesztivál

Nyíregyháza, belváros

június 19.

7. Sky Travel Kupa Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok találkozója

Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a.

június 23.

Szent Iván éj a magyar néphagyományból már jórészt kikopott, ám az észak-európai és a szláv népeknél mai napig jelentős nyárkezdő ünnep elevenedik meg ezen az éjszakán Tér-Zenélünk


június 25 augusztus 13. június 27 július 04.

20. Főiskolai női és férfi kézilabda VB

június 28 július 02.

Tündérek Éjszakája

július augusztus kéthetente péntek esténként 20:30-tól július 03-04.

Sóstói Színházi Esték 2010. részletes program: http://www.barbizon.hu

Senior Magyar Atlétikai Bajnokság

július 08 Nyíregyháza képzőművészei augusztus 29. - csoportos tárlat Nyári hangulat címmel július 10-11. 25. Nemzetközi Rádiós Tájékozódási Futó Bereg Kupa

július 15-24.


Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok Bujtosi Szabadidő Csarnok és és Megyei Sportintézet Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. 42/411-411 [email protected] Tuzson János Botanikus Kert Tuzson János Botanikus Kert Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. 42/599-414 [email protected] Hotel Barbizon Hotel Barbizon Nyíregyháza42/476-784 Sóstógyógyfürdő, Szódaház [email protected] u. 14. Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a. Városi Galéria Nyíregyháza, Selyem u. 12. Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Nyíregyháza, Városmajor út 4. Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16.

Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Városi Rádióklub Sportegyesület Nyíregyháza 70/338-0064 [email protected]

július 29 48. Ejtőernyős Magyar augusztus 01. Nemzeti Bajnokság

Nyíregyháza, Repülőtér

július 31.


Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Nyírségi Ejtőernyős Klub 30/248-8803 20/777-9037 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704 42/500-552 [email protected]

Sóstó Parkfürdő NyíregyházaSóstógyógyfürdő, Berenát u.

Nyíregyházi Vasutas Sport Club 42/315-255 [email protected]

augusztus 06-08.

EVACS 2010 Veterán Atlétikai Európa Bajnokság

szervező Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected]

Hírös lakodalom a több éven keresztül felidézett nyírségi lakodalmat az idén más tájegység lakodalmas játékai váltják fel Ökölvívó Nemzetközi Sóstó Kupa


215

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv időpont

program neve Jósavárosi Napok

augusztus 13-15.

augusztus 15-22.

8. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál és Karvezetői Mesterkurzus

augusztus 20.

Gálakoncert

augusztus 19-22.

4. Nemzetközi Ejtőernyős Fesztivál

Szent István napi ünnepségek augusztus 20. Szent István napi ünnepség

helyszín 1-3. Jósavárosi Művelődési Ház Nyíregyháza, Május 1. tér 10/a.

szervező

Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Kodály Zoltán Általános Nyíregyházi Cantemus Kórus Iskola 42/508-708 Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. Nyíregyháza, Repülőtér Nyírségi Ejtőernyős Klub 30/248-8803 20/777-9037 [email protected]


Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/500-552 [email protected]

augusztus 20. Kenyérünnep a gabonacsépléstől az őrlésen keresztül az új kenyérig kísérhetik végig a gabona útját az érdeklődők augusztus 20. Szent István napi hangverseny

Sóstói Múzeumfalu NyíregyházaSóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. Református templom Nyíregyháza, Kálvin tér 11.

Pro Archi Egyesület 42/315-784 [email protected]

augusztus 21. KGST-party e napon 200 körüli, ma is üzemben tartott veterán, keleti gyártmányú autó és motor vonul fel és tart látványos bemutatót augusztus VIDOR Fesztivál - a 27 Vidámság és Derű szeptember Országos 04. Seregszemléje Közép-Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja, az egyik legjelentősebb hazai összművészeti rendezvénysorozat augusztus Milotai Gábor Nemzetközi 28-29. Sportlövő Verseny


Sóstói Múzeumfalu 42/500-552 [email protected]

szeptember 01-30. szeptember 11. szeptember 02 - október 03. szeptember 17-18.

szeptember

Móricz Zsigmond Színház Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza, Bessenyei tér 42/432-267 13. [email protected] belváros

Városi Lőtér Nyíregyháza, Stadion u. 7.

37. Nyírségi Ősz Gyümölcskarnevál

Nyíregyháza, belváros

Kárpáti Tamás festő- és grafikusművész kiállítása


Kóstolja meg Magyarországot! népi ételek, agráripari termékek nemzetközi seregszemléje, amelyeket a közönség végigkóstolhat Civilek a Térre


Nyíregyházi Polgári Lövész Egyesület 42/432-022 Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum 42/408-700 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704 42/500-552 [email protected]


Váci Mihály Kulturális, Művészeti


216

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv időpont 18.

szeptember 18-19. szeptember 23-24. október 07 november 14. október 15.

október 21.

október 22.

október 22.

október 30.

november 13.

november 18 - 2011. január 09. november 20.

november 2021

december 0123.

december 0123.

december 10.

december 12.

szervező és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Őszi növénykiállítás és vásár Tuzson János Botanikus Kert Tuzson János Botanikus Kert Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. 42/599-414 [email protected] 17. Nemzetközi Levéltári Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Napok - konferencia Megyei Levéltár Levéltár, Széchenyi u. 4. Nyíregyháza, Széchenyi u. 4. 42/414-313 [email protected] Válogatás Barabás Miklós Városi Galéria Városi Galéria képzőművész anyagából Nyíregyháza, Selyem u. 12. 42/408-720 [email protected] A fehér bot világnapja Móricz Zsigmond Megyei és Móricz Zsigmond Megyei és Városi Magyarországon élő Városi Könyvtár Könyvtár látássérült írók, költők Nyíregyháza, Szabadság tér 42/598-888 országos találkozója 2. [email protected] Krúdy-nap Krúdy Gyula Art Mozi és Krúdy Gyula Art Mozi és Megemlékezés Krúdy Gyula Rendezvénycentrum Rendezvénycentrum születésének évfordulójáról Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 42/408-700 25. [email protected] Kárpátia Koncert Bujtosi Szabadidő Csarnok Bujtosi Szabadidő Csarnok és és Megyei Sportintézet Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. 42/411-411 [email protected] Megemlékezés az 1956-os Vikár Sándor Zeneiskola Polgármesteri Hivatal forradalom és Nyíregyháza, Kürt u. 5-11 42/524-524 szabadságharc 54. [email protected] évfordulójáról Nemzetközi Súlyemelő Zrínyi Ilona Gimnázium Nyíregyházi Vasutas Sport Club Utánpótlás Csapatverseny Nyíregyháza, Széchenyi u. 42/315-255 29-33. [email protected] Márton-napi vigasságok Sóstói Múzeumfalu Sóstói Múzeumfalu az új bor és a libákból Nyíregyháza42/479-704 készült ételek kóstolása,téli Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 42/500-552 asszonyi munkák 1. [email protected] bemutatása, tanítása Wilhelm Károly aradi Városi Galéria Városi Galéria képzőművész kiállítása Nyíregyháza, Selyem u. 12. 42/408-720 [email protected] Szabolcs Kupa Nemzetközi Sóstói Parkfürdő Nyíregyházi Vasutas Sport Club Utánpótlás Úszóverseny Nyíregyháza42/315-255 Sóstógyógyfürdő, Berenát u. [email protected] 1-3. Teremcross nemzetközi Bujtosi Szabadidő Csarnok Bujtosi Szabadidő Csarnok és verseny és Megyei Sportintézet Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. 42/411-411 [email protected] Ünnepváró rendezvények Váci Mihály Kulturális, Váci Mihály Kulturális, Művészeti Művészeti és és Gyermekcentrum Gyermekcentrum 42/411-822 Nyíregyháza, Szabadság tér [email protected] 9. Lakókörzeti Művelődési Házak Karácsonyi Forgatag Nyíregyháza, Kossuth tér Nyíregyházi Városüzemletető és Vagyonkezelő Kft. 42/548-460 42/402-004 [email protected] 3. Retro Fesztivál Bujtosi Szabadidő Csarnok Bujtosi Szabadidő Csarnok és és Megyei Sportintézet Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. 42/411-411 [email protected] Adventi hangverseny Evangélikus templom Krúdy Gyula Art Mozi és program neve


helyszín

217

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv időpont

program neve

helyszín Nyíregyháza, Luther tér 1.

december 17. Városi karácsonyi hangverseny

Római katolikus társszékesegyház Nyíregyháza, Kossuth tér 4 december 19. Aranyvasárnapi hangverseny Református templom Nyíregyháza, Kálvin tér 11. 2011. január 01.

Újévi Koncert



szervező Rendezvénycentrum 42/408-700 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Pro Archi Egyesület 42/315-784 [email protected] Vidéki Kulturált Ifjúságért Egyesület 30/911-6449 [email protected]

218

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Rendezvények 2011 időpont március 05.

település NyíregyházaSóstógyógyfürdő Nyíregyháza

április 16.

rendezvény Tél temetés - a Nyírség Táncegyüttes tagjaival Korzózzunk a nagyvilágban! Utazási Börze és Kiállítás Nyíregyházi Művészeti Hetek tanári koncertje Nyílt hétvége a Cantemus műhelyében Filmzene-est 2011.

április 18-24.

Húsvéti készülődés

április 24.

Zenés áhítat - orgonakoncert

NyíregyházaSóstógyógyfürdő Nyíregyháza

április 25.

Falusi húsvét

április 30 - május 01. május 01.

Tavaszi növénykiállítás és vásár

május 14.

Múzeumok Majálisa


május 15.


Nyíregyháza

május 18.

Múzeumi Világnap

Nyíregyháza

május 18.

Múzeumi Világnap

június 10-12.

június 12.

Családi Nap és Tündérek Éjszakája Gasztronómiai Utazás Szabolcsban, Szatmárban és Beregben Nyírségi Vágta


június 13.

Pünkösd

június 18.

június 19.

Múzeumok Éjszakája: Múzsák és Démonok időszaki kiállítás Édes élet II. - Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász időszaki kiállítása Zenés áhítat - orgonakoncert

június 23.

Szent Iván-éj

július 17.



augusztus 06. augusztus 20.

Földesi lakodalom a Sóstói Múzeumfaluban Szent István Napi Hangverseny


augusztus 20.

Kenyérünnep

augusztus 21.



augusztus 26 szeptember 03.

VIDOR Fesztivál - a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje

Nyíregyháza

augusztus 2728.

12. Huszártalálkozó

Nyíregyháza

március 19-20. március 24. április 13-17.

június 11.

Majális


Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza


helyszín Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Korzó Üzletközpont, Nagy Imre tér 1. Vikár Sándor Zeneiskola, Kürt u. 5-11. Kodály Zoltán Általános Iskola, Vay Á. Krt. 18. Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum, Szabadság tér 9. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Evangélikus templom, Luther tér 1. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Tuzson János Botanikus kert, Sóstói u. 31/b. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Evangélikus templom, Luther tér 1. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Tuzson János Botanikus kert, Sóstói u. 31/b.

Nyíregyháza NyíregyházaSóstóhegy NyíregyházaSóstógyógyfürdő Nyíregyháza

Kemecsei út

Nyíregyháza

Evangélikus templom, Luther tér 1. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1.

Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21.

Evangélikus templom, Luther tér 1. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Református templom, Kálvin tér 11. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Evangélikus templom, Luther tér 1. Móricz Zsigmond Színház, Bessenyei tér 13. belváros Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21.

219

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv időpont szeptember 1718. szeptember 17.

rendezvény Őszi növénykiállítás és vásár

település Nyíregyháza

Kóstolja meg Magyarországot!

szeptember 18.



szeptember 2223. október 01 november 15. október 16.

18. Nemzetközi Levéltári Napok

Nyíregyháza

Múzeumok Őszi Fesztiválja

Nyíregyháza

Zenés Áhítat - orgonakoncert

Nyíregyháza

október 21.

Krúdy és kora emlékhangverseny

Nyíregyháza

október 22.

Hidas Frigyes: Te de um koncert

Nyíregyháza

november 05.

Nyíregyháza

november 12.

Benkó Dixieland Band koncert – In Memoriam Louis Armstrong Márton Napi Vigasságok

november 27 december 17. december 01-23. december 01.

Advent a Jósa András Múzeumban Karácsonyi forgatag Jósa András Múzeum Napja

december 09-10.

4. Retro Fesztivál és Luca-napi Pálinka Ünnep

Nyíregyháza

december 18.

Aranyvasárnapi karácsonyi hangverseny

Nyíregyháza


NyíregyházaSóstógyógyfürdő Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza

helyszín Tuzson János Botanikus kert, Sóstói u. 31/b. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Evangélikus templom, Luther tér 1. Sz-Sz-B. Megyei Levéltár, Széchenyi u. 4. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Evangélikus templom, Luther tér 1. Vikár Sándor Zeneiskola, Kürt u. 5-11. Római Katolikus Társszékesegyház, Kossuth tér 4. Kodály Zoltán Általános Iskola, Vay Á. krt. 18. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Kossuth tér Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet, Géza u. 816. Református templom, Kálvin tér 11.

220

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Rendezvények 2012 Nyíregyháza április 9. Húsvéti sokadalom Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. május 1. Majális a Sóstói Múzeumfaluban Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. május 18. Múzeumi Világnap Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. május 18-20. Városnapi programsorozat Kossuth tér május 27. Pünkösd a Múzeumfaluban Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. június 2011/12. tanév utolsó hete Tanévzáró strand-party a Parkfürdőben Parkfürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Berenát u. 1-3. június 22-23. Sóstói könnyűzenei fesztivál Tófürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Blaha L. stny. 1. június 23. Szent Iván-éj Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. július 21. Úszó és repülő alkalmatlanságok versenye és Tóparty bogrács-party Csónakázó tó és a tó melletti Krúdy sétány, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő július-augusztus Szabadtéri Nyár Szabadtéri Színpad, Benczúr tér 22. július 20-21. Gasztrofesztivál Sóstógyógyfürdő augusztus Sóstói nemzetközi vízilabda gála és boksz gála Parkfürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Berenát u. 1-3. augusztus 4. Hírös lakodalmak (sváb lakodalom) Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. augusztus 16-21. 9. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál Kossuth tér, Kodály Zoltán Általános Iskola, Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18., Bujtosi Szabadidő Csarnok, Nyíregyháza, Géza u. 8-16. augusztus 17-19. SóstóSer Fest Parkfürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Berenát u. 1-3. augusztus 20.


221

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv Kenyérünnep a Sóstói Múzeumfaluban Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. augusztus 24-szeptember 1. VIDOR Fesztivál Móricz Zsigmond Színház, Bessenyei tér 13., belváros szeptember 15. Kóstolja meg Magyarországot! Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. szeptember 15. Sóstói Bendő-fenő Fesztivál Csónakázó tó és Krúdy sétány, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő október 20-21. Nyíregyházi Krúdy Napok Nyíregyháza művészeti intézményei november 10. Márton napi vígasságok Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. november 27-december 31. Évbúcsúztató rendezvénysorozat

A szociális városrehabilitációs projekt keretében 2013-2014-ben megvalósítani tervezett tevékenységek a megvalósítást megelőző években nem szerepeltek a város rendezvénynaptárban.


soft

222


8.10 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke 1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben ............................................................................... 16 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz ................................................... 17 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása .................................................................................................. 22 4. táblázat Közmunkaprogramok a Huszártelepen ............................................................................................... 26 5. táblázat Egyéb, Huszártelepet érintő programok.............................................................................................. 30 6. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán ........................................ 30 7. táblázat Néhány, a Huszártelep társadalmi problémáit jelző adat (2001) ........................................................ 31 8. táblázat Vállalkozások adatai (db) .................................................................................................................... 32 9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, a Huszártelep, Déli ipartelep városrészben, illetve a Huszártelepi akcióterületen 2001-ben (%) .............................................................. 35 10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2009-ben....................................................................... 38 11. táblázat Önkormányzati ingatlanok a huszártelepi akcióterületen ................................................................. 40 12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek ..................................................................... 42 13. táblázat Közbiztonsági adatok 2009 ............................................................................................................... 42 14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője .......................................................................... 43 15. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre ...................................................................... 48 16. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai ...................................................................... 49 17. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában ................................................................................................................................. 51 18. táblázat Az akcióterület fejlesztési céljainak és indikátorainak összefüggései ............................................... 57 19. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) ............................... 59 20. táblázat Az akcióterületen tervezett fejlesztések elhelyezkedése ..................................................................... 60 21. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról ......................................................................... 62 22. táblázat Szociális bérlakások felújítása .......................................................................................................... 64 23. táblázat Nonprofit szolgáltató helyiségek kialakítása ..................................................................................... 66 24. táblázat Önkormányzati intézmény épületének külső felújítása ...................................................................... 68 25. táblázat Közterületek fejlesztése...................................................................................................................... 70 26. táblázat Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen ...................................................................... 74 27. táblázat Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat ............................................................................ 76 28. táblázat „Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program ........................................................................ 79 29. táblázat „Kishuszárok, nagyhuszárok” – közösségfejlesztő programok ......................................................... 80 30. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)..................................................... 84 31. táblázat Kötelezően megvalósítandó, kiegészítő tevékenységek költségei ....................................................... 87 32. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) ................................................................................................................................... 88 33. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat .......................................................................... 90 34. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása ................................................................................................ 92 35. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia .................................................................................... 98 36. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai .......................................................................................................... 99 37. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként .................................. 100 38. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok ............................................................ 106 39. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik .............................. 108 40. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ..................................................................... 110 41. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése .......................................................................... 113 42. táblázat Külső szolgáltatásokat ellátó szereplőkkel szembeni szakmai elvárások ........................................ 124 43. táblázat Szociális bérlakások működtetésének előzetes pénzügyi becslése ................................................. 127 44. táblázat Nonprofit szolgáltató helyiségek működtetésének előzetes pénzügyi becslése .............................. 127 45. táblázat Önkormányzati intézmények működésének előzetes pénzügyi becslése ......................................... 130 46. táblázat A közterületek fejlesztése működésének előzetes pénzügyi becslése ............................................... 133 1. ábra A huszárlaktanya főépülete egy archív felvételen ..................................................................................... 25 2. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) ................... 32 3. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, illetve Huszártelepen 2001-ben (%)........................................... 33 4. ábra A háztartások nagysága Nyíregyháza egészén és a Huszártelepen (%) ................................................... 34 5. ábra A háztartások nettó havi jövedelmeinek eloszlása a város egyes körzeteiben – jövedelmi átlagok, forintban ....................................................................................................................................................... 36


223

Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja Akcióterületi Terv 6. ábra A háztartások egy főre jutó jövedelmeinek eloszlása a város egyes körzeteiben – jövedelmi átlagok, forintban ....................................................................................................................................................... 37 7. ábra Háztartások aránya, amelyeknél előfordult 2007-ben, hogy valamit nem tudtak kifizetni (%) ................ 38 8. ábra Az egyes jövedelemtípusok jellemzői – Munkavégzéshez kötődő jövedelemtípusok (%) .......................... 39 9. ábra Az egyes jövedelemtípusok jellemzői – Szociális transzferek (%) ............................................................. 39 10. ábra A napi életvitelt nehezítő lakáshibák legfontosabb típusai % ................................................................. 45 11. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa ................................................................................... 54 12. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa .................................................................................... 54 13. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája .................................... 121 14. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája ..................................................................... 123 1. térkép A huszártelepi akcióterület elhelyezkedése a város területén belül ........................................................ 19 2. térkép A huszártelepi akcióterület határai ........................................................................................................ 20 3. térkép Az akcióterület légifotó felvétele ............................................................................................................ 21 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén ............................................................................................... 23 5. térkép A legalább 8 osztályt végzettek aránya a 15 éven felüli lakosság körében Nyíregyházán ..................... 34 6. térkép A 100 lakosra jutó foglalkoztatottak száma Nyíregyházán .................................................................... 36 7. térkép Önkormányzati lakások aránya Nyíregyházán ....................................................................................... 44 8. térkép A 100 lakásra jutó komfort nélküli lakások száma Nyíregyházán .......................................................... 45 9. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen.................................... 49 10. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai .............................................................. 50 11. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése .................................. 60


224

A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI

Recommend Documents