A Hunnia-film gyár uj műterme (foto M anninger)

A H unnia-film gyár uj m űterm e (foto M anninger)

FILMMŰVÉSZETI ÉS TU D O M Á N Y O S

X. ÉVFOLYAM.

l.SZÁM.

A belügym inisztérium decem ber 21 -ig / \ az alább következő új engedélyeket ad ta ki, illetve szü n tete tt meg régeb­ ben k iad o tt engedélyeket:

MAGYAR VILAGUIRADÚ H etenként 15 p éldán yb an számol be a hazai és külföldi esem ényekről.

Uj m o zie n g e d élye k: B ék éscsab a: M iskolczy László, bakonyszegi lakosnak, B ékéscsabára, A ndrássy út alá. L eteg y e: Balassa János, Boha János és K ellene/ L ajos letenyei lakosoknak Letenye községbe, az ú g ynevezett H osszú-épületben {¿vő helyiségre. Z a la sz e n tg ró t: N ém eth Dezső, zalaszcntg ró li lakosnak, Z alasz en tg ró t községbe, D eák F erenc u. 3. alá. H ajd u sám so n : T ó th S ándor, hadiro k k an t, debreceni lakosnak, H ajd u sám so n , R ákóczi út 702.. alá. ■

Bem utatásra kerül az ö s s z e s magyar m ozgóképszínházakban. K ia d ja a

FILMIRODA

1937. JANUÁR 1.

VÁLTOZÁSOK A MOZI­ ENGEDÉLYESEK KÖRÉBEN

HANGOS

MAGYAR

FOLYÓIRAT

R.

T.

Budapest, IX., H ungária alsó-körut 15. sz. T e le fo n : 1-463-46. H ang o s és n é m a film fe lv é Je le k frü k lc film k é siité s , k ó p iá k és film fe ü ra io k , k e s k e n y jilm m u n k á k , u tó s z in k ro n iz á lá s . .

M egvont m oziengedélyek : N ag y b á to n y : A N ag y b á to n y -U jla k i E g y e­ sü lt Ip arm ű v ek R t. engedélye, m ert üzem ét engedély nélkül huzam osabb ideig szünetel­ tette. B ék éscsab a: Özv. M olnár Jánosné, sz. T.iffa M arg it engedélye, m ert az 1932-ben k iad o tt engedélye a la p ján üzem ét az előírt határid ő n belül nem in d íto tta meg.

HANGOS HÍRADÓ versenyen kivül áll.

Lem on d ás: Z a la s z e n tg ró t:. K p lta y

A 300 magyar mozgószin-

Jó zsef

(O rion-m .)

M eg h o s s za b b ítá s : R á ck ev e: S k u ltétv Ján o s engedélyét 1951 ju n iu s 23-ig (15 évvel) m eghosszabbították (F o rtu n a -mozgó.}

ház 75% -a l e k ö t ö t t e . 1

P O G Á N Y F R IG Y E S d r. ny. li. államtitkár, az O rszágos M agyar M ozgóképipari E gyesület eln ö k e:

HARCOLJUNK AZ EGÉSZ FILMSZAKMA BÉKÉS ÖSSZEFOGÁSÁÉRT F ilm k u ltú ra egy nagy k érd és kom plexi 1m m egvi h íg ítá sát tette felada­ tom m á: „ M elyek azok a film - és m ozikérdések, am elyek az O M M R - t ezidőszerint fo g la lk o zta t­

latkozom arró l, ami az utóbbi időben az O M M E -ben és általában a film kölcsönzők fro n tjá n végbem ent. E z az eddig nagyon is heterogén felfo g ásá­ nak és érdekűnek ism ert társa ság , velem eg y ü tt m indenki, m ég m agának e társa ság n ak legtöbb ta g ja is, á lla n ­ dóan korh o lt a széthúzásért, a m últ hónapban lezajlott (a szó ugyan hely­ telen, m ert m aga a gyűlés m á r egyál­ talán nem zajlo tt) rendes közgyűlé­ sen és a napokban m e g ta rto tt re n d k í­ vüli közgyűlésen az egyetértésnek a baráti összefogásnak és az érdekellen­ tétek kiküszöbölésének olyan szép pél­ d á já t m u tatta , olyan fényes bizonysá­ g át adta, am elyért a M M O E (ne h a­ ra g u d jé k érte) m egirigyelhetné az O M M E -t. E g y kis purparlézás, eg y ­ két négyszem közti beszélgetés után elővettük a jobbik eszünket és . . . v á­ laszto ttu n k olyan vezetőséget (tiszti­ k a rt és v álasztm án y t), am elyben a bi­ zalom teljes m értékben összpontosul és alk o ttu n k olyan alapszabályokat, am elyek a különböző k ateg ó riák sú­ lyát összeegyeztetik, az érdekellenté­ teket kiegyenlítik, a közérdek elleni kiruccanások kellő m eg to rlásá t lehe­ tővé teszik és ekként az egyesületet, m int a szakm a egyik érdekképviseleti szervét, jelentősen megerősítik. A szent karácsony, a nagy béke­ ünnep m eghozta a békét és összemunkálkodást a film kölcsönzők egyesüle­ tében és így rem élni lehet, hogy m eg­ hozza azt egyesületenkívüli életükben is. K övessék ezt az első lépést a továbbiak, am elyek h iv atv a lesznek b iztosítani az üzleti tisztességnek egyeduralm át, a szerződéses hűséget a m egkívánt szakm ai rendet és ezek révén az egész szakm a békés e g y ü tt­ élését és összefogását!

ják? N e vegyék zokon, ha én ennek a tém akörnek m ost csak egy részével ó h ajto k foglalkozni és a kérdéseknek nagyobbik részéről nem h ogy n y ilat­ kozni, de m ég vélem ényt m ondani sem kívánok. A z utóbbiak között v an ­ nak ug y an is kényes problém ák, am e­ lyek m ég nem kívánkoznak a nyilvá­ n osság elé és van n ak ügyek, am elyek­ ben em ber legyen, aki el tu d igazodni. Ilyen, részben kényes, részben külön­ böző szem pontokból különbözően m eg­ ítélt kérdések m iatt pedig, — m int pl. az egysláger k ö v etkezm én ye i, a keretm egállá p o dás, a tilalmi bizottság hatásköre, a közös m ű s o r köt és, a- játszási rend, a m a g y a r film e k rentabilitása, szá­ ma és nívója, a szin kron háttérbeszorítáisa, az elsőhetesek ki- és bevonulása, összeállások és szétválások (hogy ne m o n d ja m : megbomlások, kötelező améta stb., stb: m iért ta rtsa m és a h átam a t azoknak, ak ik ezekben nincsenek velem egy vé­ lem ényen? Ü ssék ezek azokat, akik e kérdésekben nekik közism erten ellen­ lábasaik! A m ilyen jóakaróm nak is­ m erem én Ö nt, t. S zerkesztő ú r, m eg is v agyok győződve arró l, hogy nem ó h ajt engem , p u ffer-n ak oda állítani a szak m ai k ü zd ő p o ro n d ra. E llenben szívesen és öröm m el n y i­

2

4T O R S T IB O R o rszággyűlési képviselő, az O rszágos M agyar F ilm egyesület elnöke :

KARÁCSONYI GONDOLATOK 936 karácsonyának ünnepi A m agyar film gyártás teh át elért a n apjain B udapest 14 be­ serdülő ifjúság korszakába, elérte azt, m u tató m ozgószínháza hogy írók, m űvészek, hatóságok és hi­ közül h at játszik új m a­ vatalos tényezők a legnagyobb kom oly­ gyar filmet és ezenkívül sággal foglalkoznak m ár a m agyar film­ szám os kisebb m ozgó­ gyártás problém áival. Rem élhetőleg színházban m agyar film rövidesen eljutunk odáig is, hogy a neve ragyog a vásznon. Ennél többet, m agyar pénzügyi világ érdeklődése is ennél szebbet nem lehet kívánni egy a magyar film gyártás felé fordul s a olyan fiatal m űvészeti ágtól, m int a m agyar bankem berek, akik annyi kétm agyar film gyártás, am elyet m anapság ségbesett vállalkozást finanszíroztak is úgy szokás em legetni, m intha gyer- az elm últ évtizedek folyam án, teljes m ekcipőban járna. Pedig az idei ka- egészében felism erik azt a hatalm as rácsony éppen azt bizonyítja, hogy a kulturális és gazdasági értéket, am it a gyerm ekcipőket a m agyar film levetet# m agyar film jelent, felism erik a film­ te m ár és m értföldes léptekkel közele­ gyártás üzleti lehetőségeit és meg­ dik színvonalban, értékben, belső szép­ n y itják a h itelk eretet azok szám á­ ségekben és külső h atáso k b an a k ü l­ ra, akik a m agyar film gyártás hősi kor# földi legnagyobb produkciók felé. A szakában tanúságot tettek m űvészi és m agyar film gyártás m ár nem a vállve- gazdasági m egbízhatóságukról. regetésre alkalm as kezdő növendék, A m agyar film gyártás és a m agyar hanem; rövidesen kom ollyá váló v e r­ film gyártók m indenki részéről m egér­ sen y társ a m agyar m ozik m űsorában dem lik a tám ogatást, a segítséget, a m inden külföldi produkció m ellett. jóindulatot, a sze retetek De ebből a A nnál is inkább elism erésrem éltó szerétéiből tekintélyes m ennyiségnek körülm ény ez, m ert m indenki előtt is­ kell ju tn ia azok szám ára is, akik a m a­ m eretes, hogy a m agyar gyártóknak a gyar film et elközvetítik a közönség gyártás m inden vonatkozásában sok elé: a m agyar m ozisoknak is. A m a­ kai több nehézséggel kell megküzde# gyar mozi, m int a m agyar fiLmi szószé­ niök, m int az anyagilag és technikailag ke, m inden vitán felül kom oly kulturjo b b an felkészült, s em ellett sok h e­ tényezővé em elkedett. A némafilm ide­ ly ü tt állam ilag is igen jelentősen tám o­ jén is k u ltú rát te rje sz te tt a mozi, de g ato tt külföldi gyártó vállalatoknak. Mi, akik a m agyar filmgyártást szó­ hol van annak az akkor já tsz o tt n é­ ban, írásban, a m agánélet és a közélet hány kultur# és ism eretterjesztő film­ terén eg y arán t igyekezünk tám ogatni, nek a jelentősége ahhoz képest, hogy mi, akik h arcoltunk és harcolunk érte m agyar szót kiált a néző fülébe a m indenütt, ahol szószék nyílik arra, hangszóró a legkisebb faluban is. A hogy pro p ag an d át fejtsü n k ki a m a­ m agyar m oziknak ezt a kulturtevégyar film m űvészet m ellett, mi boldog kenységét, am ely m indenesetre első­ karácso n y t ünnepelünk a m agyar film­ sorban abban nyilvánul meg, hogy m in­ m űsorok csillogó karácsonyi tényei den m agyar filmet m űsorra vesznek és alatt és rem éljük, hogy ez a karácsonyi a közönség elé visznek, honorálni kell m isztérium — három új. magas szín­ valamivel. Szerintem ma m ár a m agyar vonalú, nagyértékű '.magyar film egy# mozi kulturtevékcnysége eléri azt a színvonalat, am ely felül van az egyszerre — fogja kivetni fényes sugarait.

i

3

sze rü m utatványos bódék színvonalán. E zért m egfontolandónak tartom , v á j­ jon m éltányos-e, hogy a mozik, a m e­ lyek között kom oly színházszám ba m enő fényes fővárosi m ozgóképszínház zak vannak, a ligeti m utatványosoké­ hoz hasonló engedéllyel rendelkezze­ nek, s ezt az engedélyt havonta meg kelljen u jítaniok, míg a színházi engelyek egy teljes esztendőre szólnak. A m ozinak B udapesten és a vidéken eg yaránt ki kell kerülnie a m u tatv á­ nyosok közül, ahova hatóságilag ma tarto zik s ugyanazoknak a rendszabá­ lyoknak kellene érvényesülniük, m int a színházak felett. A m utatványosen­ gedélyt nem hízelgő rendszerét n y u ­ godtan meg lehetne szüntetni a mozik# kai szem ben, s ezzel meg lehetne adni azt a m egbecsülést, am elyet m unkássá# guk m egérdem el. De ezenkívül — vélem ényem szerint a vigalm iadó k érd ését is újra szabá­ lyozni kellene a m agyar filmekkel kap­ csolatban. K ülföldön nem csak vigalmi

adóm entességet, hanem egyéb adóm en­ tességet is kapnak egyes arra érdem es filmek és nem vitás, hogy ez a vigalmi adóimentesség m a m ár k ijár nálunk is a m agyar filmnek. Sőt talán nálunk még inkább, m int bárm ely m ás ország­ ban, m ert M agyarország az egyetlen a film et gyártó állam ok közül, am elynél a hazai piac k o rláto z o tt lehetőséged alig biztosítják a költség visszatérülését. A karácsony ünnepi csendjében ö r­ vendjünk annak, hogy az idei k a rá ­ csonyi ajándékok k ö zö tt o tt vannak már a rem ekbe szab o tt m agyar filmek is. De a karácsonyi áh itat közepette gondoljunk arra, hogy az uj eszten d ő ­ ben uj m unka vár reánk: a k ib o n ta k o ­ zóban lévő m agyar film gyártás helyes életfeltételeinek tisztázása, a hibák kiküszöbölése, a jogos igények felállí­ tása, a hivatalos helyek tám ogatása nak biztosítása, s m indez csak azért, hogy a m agyar film gyártás a reá váró kulturális, propagandisztikus, gazda­ sági és szociális feladatoknak m arad ék ­ talanul m e gf el el hessen.

A régi ism erősük:

a Havi 200 fix, a M éltóságos kisasszony, aki csak január 26 -á n fog bem utatkozni,

A Sport, am elyből csak februárban dr. Tokádén Kornél egy. aki e lő re látha tóa n

lesz szerelem és tanár,

február közepén

érkezik

vissza külföldi útjáról,

kellemes karácsonyi és b o ld o g ujéveh kívánnak. M O Z G Ó K É P IP A R I K F T . Budapesi, VII., ErzsébePkörul- 8. sz. Telefon : 1-400-28 és 1-347-37.

M ORVAY P Á L , a M agyar M ozgőképüzem engedélyesek O rszágos E g y esü letén ek ügyv. alelnöke

NEMZETI FILMGYÁRTÁS éhány évvel ezelőtt, am ikor a m ag y ar film m ég em ­ b rió k o rá t élte, a szakm a sok k o rifeu sa hirdette, h o g y a nem zeti film ­ g y á rtá s nem lehet élet­ képes, hogy fiaskóval végződik ez a d rá g a kísérlet. A M ozi­ egyesület vezetői kellő időben m eg­ látták az üzleti fa n tá ziát a m ag y ar film ben, de ezenfelül m eg látták azt is, hogy a szakm ának a n em zeti kul­ túra iránti kötelessége a m ag y ar film m egterem tése és ha ezt a kötelezett­ ség et nem teljesíti, elveszti létjo g o ­ su ltság át, m in t nem zeti kultúrtényező és k izáró lag adóalany m arad. A vállalkozók b áto rság a, a h a tó ­ sági tám o g atáso k és a m ozisok áldo­ zatkész kötései eredm énnyel járta k , az em brió életképes kam asszá fejlő­ dött és m inden rem ényünk m eg lehet a rra , h o g y egészséges férfivá érik. E ljö tt azonban az ideje annak, hogy ne csupán a puszta életére és testi kondíciójára ü g yeljü nk, de belső ér­ tékére is, különben az elért eredm é­ nyek csak n em zetgazdaságiak lesz­ nek, de nem sok közük lesz nem zeti kultúránkhoz. M i, akik m in dig a film g y ártás fej­ lesztése m ellett foglaltunk állást, m ost k im o n d ju k a szót: elég volt a m en nyiség i fejlesztésből, m ost m ár té rjü n k á t a m inőségi gyártásra! E z t term észetesen nem képzelhetjük úgy, hogy m áró l-h o ln ap ra szüntessék be a sablonos v íg játék o k g y á rtá s á t és ki­ zá ró lag k lasszikusokat film esítsenek m eg, de igenis úgy, h ogy a h ató sá­ gok a jövő évben továbbm ennek a m ár m eg k ezd ett úton és növelik a m egkülönböztetést a kulturális értékű film e k javára. Igaz, veszélyes ez az út, m ert ha a vállalkozó tőke azt ta ­

pasztalná, hogy pro tekcio nizm u s é r­ vényesül a m egítélésnél, visszahú­ zódna. A m ag y ar film g y ártás anyagi bá­ zisa m in d m áig a hozzákötések ren d ­ szere volt. M a m á r elérkeztünk odáig, hogy eldobjuk ezt a m ankót és m eg­ k íséreljük egyedül já rn i hagyni a m a­ g y a r film et. E n n ek kettős haszna volna. Ú jra piacot, elhelyezkedést ta ­ lálnának a m ag y ar film et nem g y ártó film vállalatok kitű n ő m inőségű film ­ jei, a közönség jobb film ekhez jutna, a m ozis szám ára pedig sok esetben nem kellene elvesztenie a m ag y ar fil­ m en keresett pénzt a hozzákötött gyeng e m inőségű külföldi film eken. A z első lépések ezen az úton m ár m eg tö rtén tek , m ár jelentkeznek olyan vállalkozók, akik hozzákötés nélkül hirdetik film jeiket. R észben a m ozi­ sokon is m úlik, hogy sikere lesz-e en­ nek a kezdem ényezésnek és é n e r r ő l a h e l y r ő l is f e l h ív o m k a r tá r s a im a t, h o g y m é ltá n y o ljá k az i ly i r á n y ú v á l l a l k o z á s o k a t é s f iz e s ­ se n e k m a g a s a b b k ö lc s ö n d íja k a t az e g y e d ü l k ö t h e t ő m a g y a r f i lm e k é r t.

A m a g y a r film töretlen fejlődésvo­ n ala egy kötelezettségétől szabadítja m eg a m ag y ar m ozisokat. Id á ig azt h ird ettü k , hogy m inden m ag y ar fil­ m et le kell kötni és m in d eg y ik ért m agas á ra t kell fizetni. V igyáznunk kellett a fejlődő csem etére. M a m á r ott tartu n k , hogy egyenesen veszély­ nek látjuk, ha rossz film ekk el is lehet üzleti eredm én yt elérni. H iszen ak k o r mi ösztökélje a film g y ártó k at jobb,, d rág áb b film ek előállítására, ism e rt írók, tehetséges rendezők és színészek an g azsálására. A rossz film p á rtfo golása m ár nem nem zeti és k u ltú rá lis érdek, a tehetségtelenségnek ki kell a film gyártásból pusztulnia.

GAÁ.L B ÉLA film ren d ező :

KÜLÖNÖS TÜNETEK

A m ag yar film a sajtó tükrében

arácsony szent ünnepe előtt, am ikor van ideje az em bernek egy kis szem ­ lélődésre, am ikor szép téli délutánokon szám ot te h e t az em ber ö n m ag á­ val, a k itű zö tt cél, az elért eredm ények szem pontjából — ju t egy kis idő arra is, hogy az elmúlt szezon film eseményeiről elgoridolkozzék. L ezáró d o tt a fél szezon, egym ásra tornyosulva jelen tk ez te k a mozgalmas nyári gyártási ka m p ány te rm é kei: szá= m ukkal jelezve, azt az elv itath atatlan igazságot, hogy a m agyar film gyártás folyam atossága im m ár neim illúzió, hogy a m agyar film gyártássál: m int ál­ landó m űvészi tényezővel számolni kell és a benne m egforgatott tőke szem pontjából jelentős tényezője lett gazdasági életünknek. Semmi létjogosultsága sincs teh át a csecsem ővel szem ben indokolt babusg atásnak és a sokat em legetett gyerek­ cipőt sincs m ár jussunk em legetni, sőt m eggyőződésem , hogy a magyar filmgyártás gyerekcipőit Mikulás nap­ ján indignálódva kerülné el az ősz szakállú adakozó bácsi, m ondván: „Engem ne csap jato k be, ezzel a bü ty k ö s férfi lábra való „B ergsteigcr“-rel. M ily en különös tü n et: hogy a m a­ gyar film mégis a sajtó tükrében, fúr* csa és to rz k o raszü lö tt k ép ét m u tatja, am it még m indig v attáb a kell csom a­ golni, olyan herm etikusan, hogy ettől a gyógypakkolástól a nagyközönség nem lá th a tja m eg a m agyar film — igazi értékét és nem tu d ja sohasem k o n statáln i azt az igazi érték et, am e­ ly et a m agyar film gyártásban kiem elni érdem es volna.

A sa jtó a m agyar filmmel háromféle formában foglalkozik: g y á r t á s a l a t t e lő z ő h ír e k k e l, m e g je le n é s e lő tt: és

h ir d e té s s e l

és

k o m m ü n ik é k k e l m e g je le n é s e k o r

k ritik á k b a n .

A gyártás alatti híreknek az a célja, hogy a készülő filmek iránti érdeklő­ dést felkeltse s a közönségbe beidegezze a készülő film cím ét. Ezek a hí­ rek apróbb esem ényeket közölnek, egy-egy felvételi nap im presszióit köz­ ü k a közönséggel és ha eltek in tü n k attól, hogy még eddig m ajdnem mim den m agyar filmnél tö rté n t valam i — term észetesen soha meg nem tö rté n t —• szerencsétlenség — ezeket a cikkeket az érdeklődés felkeltése sze m p o n tjá­ ból érdekeseknek és szerencséseknek lehet tekinteni. A szereplő színészek m unkájának ism ertetése, a rendező n yilatkozatai közelebb viszik az ol­ vasóközönséget a gyártás kulisszáihoz és tudjuk, hogy a benfentesség érzése m inden néző érdeklődését közelebb viszi a készülő filmhez. A m egjelenés előtti hirdetésekkel m ár egy kis baj van. Ezek a hird etések túlszárnyalnak abban, hogy az elkészült film minél hangzatosabb jelzőket kapjon. N em volna kifogásolható ez az igye­ kezet, ha ez a hirdetés a gyártóválla­ lat legnagyobb és legjobb film jének h ird etn é a produktum ot. D e nem így van. A m egjelent film mindig és m in ­ denkor á magyar film gyártás g y ű jtő elnevezéséhez m éri a m értéktelen jel­ zőket. A m egjelent film nem a „Ko­ m or k ft.“ : leghatalm asabb alkotása, hanem a magyar film gyártásé. A „Társ pata k ft.“ a m agyar film gyártás büsz­ keségét hirdeti s a „G alathea kft.“

m egcsinálja az első m agyar filmvígjáték o t. M inden film et elsőnek hird etn ek és m inden film az első m agyar drám a és m inden film a m agyar film gyártás aranykoszorús alkotása. S a m agyar film gyártás kom oly céljait diszkreditá lja az az igyekezet, ha a reklám a m egjelenő film et az egész m agyar film­ g y ártással azonosítja. H a a hirdetés célját tek in tjk , ak k e r ez a túlzó és időnként a tisztességtelen verseny k ri­ tériu m a felé hajló jelző gyártás feles­ leges buzgalom : m ert az újságot oh vasó közönség úgy is jól tu d ja, hogy a reklám ban elhelyezett jelző nem az újság, hanem a hirdető vállalat véle­ m énye. H a viszont feltételezem azt, hogy az olvasó hisz a jelzőknek, ak ­ k o r ne tételezzünk fel róla mégis anvnyi n aivitást, hogy elhigyje, hogy m in ­ den magyar fii na a m agyar film gyártás csúcsteljesítm énye és ne rom boljuk le benne a superlativusok felfokozásával azt az illúziót, am it m ár régebben 'egyegy jól sik erü lt m agyar filmnél m eg­ szerzett és am it a h ird etm én y azzal akar lerombolni, hogy nem az, hanem az ö filmje az első, am ely . . . stb. A gy ártó v állalatok irodáiban igen jkitünő és jóízlésű dram aturgok m ű­ ködnek, akik ha nem kellene konces? siókat tcnniök, bizonyára olyan h ird e­ tések e t fogalm aznának, am elyek nobih's hangjával és nívójával m éltán si­ m u lnának ahhoz az igyekezethez, hogy a m agyar film gyártás m űvészi követel­ m ényeinek m egfeleljenek és ne sülyIvesszék le ezen a vonalon a m agyar film eket a ,,m o só p o r“ reklám jai nívó­ jára, am elyeknél szintén csak az ol­ v ash ató : ,,hogy ez a legjobb és ez hab­ zik a Jegiobban.“ A legélesebb tü k ö rk ép é t a m agyar film gyártás a kritikákban k ap ja meg. A film kritika egy-két év a la tt csodá­ latos m etam orfózison m ent át. Évek­ kel ezelőtt a film kritika m eglehetősen kím életlenü l bánt a m agyar filmmel. összehasonlította a külföldi nagy fil­ m ekkel és ebből az összehasonlításból

a m agyar film ekre súlyos következm é­ nyek hárultak. A z összehasonlítást a m agyar film nem b írta el. Sem tech ­ nikai félkészültsége, sem a szakm ai erők gyakorlati tu d ása nem volt olyan fokon, hogy ezt az összehasonlítást elb irta volna. És volt még egy lénye­ ges tényező, am it a k ritika figyelmen kívül hagyott. A m i a filmben kvalitást jelent: a kiállítás, a k orlátlan nyers? anyag-fogyasztás, a felvételekre szánt id ő tartam m ind retten etes sok pénzt jelen t és ez a pénz a m agyar filmek szám ára csak olyan korlátok között állh ato tt rendelkezésre, hogy az a be­ vételi lehetőségekkel arán y b an álljon. Ebben az időben vérbe- és húsba v á­ gott, az ad o ttság o k ism erete nélkül készült ,.o b jek tív “ kritika. A m agyar film gyártás türelm i időt k ért és ezt a türelm i id ő t meg is kapta. A sajtó jó ­ indulatú tám ogatásával: a csecsem ő­ nek k ijáró babusgatással sik erü lt a m agyar film gyártás állandóságát biz­ tosítani. M a m ár k ét m űterem ben sza? kadatlanul folyik a m unka és bizony­ nyal ennek a m unkának az állandósá­ gát h ird eti az a tény, hogy a Hunniafilmgyár ké t új hatalmas stúdiót épí­ te tt a gyártó vállalkozók terveinek k i­ elégítésére. A m agyar film gyártás te h á t itt álló valóság, kom oly tényező m űvészi éle­ tünkben. Egy?egy film prem iernek n a ­ gyobb visszhangja van, m int akárm i­ lyen színházi prem iernek. A m egerő­ sö d ö tt fa h ajtásai elbírják azokat az oltásokat, am elyek fejlődésének érd e­ kében érik. A m agyar film gyártás, ha kérh et ima m ár valam it a sajtótól, az csak a jóindulatú objektivitás lehet. Jóindulat, d e o b jektivitás

K arácsonyig a m agyar film gyártás term ékeinek m integy 75%-a jelen t meg a prem ierszínházakban a közönség előtt. M a m ár üzleti eredm ényeiből m egállapítható, hogy ezek k ö zö tt a fil­ m ek k ö zö tt sok b u k o tt meg, sok volt selejtes alkotás. H ogy m iért, erre k é­

7

sőbb rátérek. M égis a m egjelent fil­ m eknek, egyíkét kom oly hangtól elte­ k intve — úgynevezett „csodálatos saj­ tója“ volt. A türelm i idő k ito ló d o tt és a sajtó a publikum kom oly értékelésével m eg­ tisztelt k ritik ák b an , a legváltozato­ sabb dicséretekkel halm ozta el azokat a film eket is, am elyek egy h ét m últá­ val n y o m talanul eltű n tek a prem ier­ mozi m űsoráról. V oltak filmek, am e­ lyek kiinduló elképzelésükben csak a kontingens-jegyekben rejlő pluszt, az am erikai eladásban lévő lehetőség és egy bizonyos m inim ális, de állandónak tek in th ető forgalom alapján nem is filmet, csak, 2200 m éter exponált filmet ak artak összehozni: és ezek a sajtó k étségtelen jóindulatú tám ogatásával: rendkívüli dicsérő jelzőket kap tak a kritikákban. A publikum olvasta a k ritik ák at és a moziból csalódottan távozott. És ú jra elolvasta és ism ét szom orúan csalódott. H arm adszor m ár nem ol­ v asta el és elh atáro zta, hogy m egvárja a publikum, száján keletkező vélem ény kialakulását. D e m ire ez hozzájut a film m ár régen nem csinálja meg azt a klauzulát, am ely a prolongáció eg y et­ len lehetősége és b á r a film valóban jó, bár a film a sa jtó m inden tám o g atását m egkapta, áldozatul esik két vagy hároimi előtte b e m u ta to tt rossz m agyar filmnek, am elynek jóindulatú kritikái csak azt eredm ényezték, hogy m ost m ár a valóban jó és m űvészi igyeke­ zettel elkészült film bírálatában sem hisznek. A m agyar film gyártás fejlődni akar. És ezt a fejlődést csak független és k o m o ly bírálat tu d ja biztosítani. V a n ­ n ak rajtam, kívül ebben a szakm ában m ég igen sokan, akik m esterségbeli felkészültségükön kívül, amlit hosszú évek önfeláldozó m unkájával szerez­ tek meg — konok hittel bíznak a m a­ gyar film gyártás m űvészi fellendülésé­ ben és akik nem csak az üzletet, hanem az üzleten túl művészi hitvallásuk m inden becsületességével a m agyar

film gyártás m űvészi nívójának az em e­ lését tűzték ki céljukul. K ern m éltá­ nyos, hogy ez az igyekezet egyenlő elbírálásban részesüljön, azzal a felü­ letességgel és azzal a dilettan tizm u s­ sal, am ely az idei m agyar film gyártás produktum aiban olyan gyakran fel­ bukkan. Ezek bizonnyal el lesznek ra g a d ta t­ va attó l az állapottól, hogy a sa jtó jó ­ indulatú tám ogatás szem szögéből néz­ ve kénytelen-kelletlen ő k et is m egdi­ csérni, az a m ásik kategória, am elyik nem ta rtja m agát prófétának és m űvé­ szi igyekezetében szívesen fogad m in­ den ok tató k ritik át, tanulni vágyik azokból a m egállapításokból, am elyre az o b je k tív k ritik a felhívja a figyel­ mét. E gyesek üzleti érdekeinek talán megfelel ez a m ai k ritik átlan állapot, de a m agyar film gyártás egyetem es ér­ deke kívánja az objektív k ritik á t és a m agyar film gyártás fejlődésének ú tjá t nem állítja meg az, ha alkalm i vállal­ kozók a jogos k ritik a szűrőjén át el­ hullanak és csak azok m ennek tovább az úton, akik kétségtelenül fontos üz­ leti szám ításaik figyelembe vételével a m agyar filmek m űvészi nívóját emelni akarják. A z o b jek tív k ritika nevelő és fe j­ lesztő hatása m ellett — a még jele n t­ kező jó in d u lato t nem az egyes filmek elbírálásáért, hanem a m agyar film? gyártás általános érdekeiért kell k é r­ nünk. II. Különös

„gyártási

a lak u lato k"

A tavalyi film szezón egy nagy siker­ től és 3—4 film norm ál üzleti eredm é­ nyétől eltekintve nem záródott kielé­ gítő eredm énnyel. A „M eseautó“ előző évi nagy sikerei s különösen azok a külföldi eladások, am elyek a „M ese? au tó “ bevételeit soha nem rem élt m ó­ dón m egnövelték, azt a látszato t kel­ tették, hogy minden nagyobb invesz­ tícióval készülő m agyar film szám ot-

8

hat ezekkel a külföldi bevételekkel. Ezek a szám ítások nem váltak be cs a m agyar film kalkulációiban csak a beiföidi bevételekkel leh ete tt szám ol­ ni. Ez eredm ényezte azt, hogy az idén rendkívül m eg növekedett azoknak a film eknek a száma, am ely egy m inim á­ lis belföldi bevételen kívül csak a kon­ tingens-jegyekből szárm azó jövedelm re és az am erikai eladásra építette kalkm lác.ióját. A tavalyi film ek előállítói kom oly és megbízható film kölcsönző cégek voltak, akik kellő fedezettel in d íto tták el film jük g y ártását, akik kalkuláció­ juk elkészítésénél szám oltak olyan alapadottságokkal, am elyeknek h ián y á­ b an k o rrek t k eretek k ö zö tt film jüket elkészíteni nem lettek volna képesek. A z idén ezek m ellett a vállalatok m ellett gombamódra n ő ttek ki azok az alkalmi magánváll atkoz ók és kft.-ék, am elyeknek sem anyagi felké­ szültsége, sem a film gyártásával k ap ­ csolatos m űvészi és üzleti elgondolása nem k ec seg tetett olyan rem ényekkel, hogy’ film jeik a m agvár film gyártás hírnevét lesznek hivatva öregbíteni. Ezek az üzleti vállalkozások nagyobb részben egészen rendkívüli m ódon in­ d íto ttá k el pénzszerző tevékenységűi k,et: az üzletben résztvevő szereplőket, rendezőket, zeneszerzőket kerestek. A z ezek által behozott pénz képezte a vállalkozás első alap tő k éjét és az ily m ódon m egszerzett 20.000—30.000 p en ­ gőhöz szerezték m eg a tovéíbbi szük­ ségletet, m űterm i hitel, nyersanyag­ hitel és laboratórium i hitel fo rm á já­ ban. S enkinek sem lenne joga perhorreszkálnj az ilyen m ódon m egszer­ ze tt tőkét, ha ennek csak üzleti igé* nyei lettek volna. De azért az illető vagy főszerepet k ív án t játszani, vagy zenét szerezni vagy’ a filmet rendez­ n i . . . M egdöbbenve v e tte ezek je le n t­ kezését a publikum , csodálkozva m e­ re sz te tte a szem ét a vászonra, ahova a pénz ju ssán felkapaszkolio'tt alkal­ m atlan fejek m eredtek rá ékes prem ierplanokban, elfoglalva a helyét az

arra érdemes színésznekl rossz m a­ gyarságéi m ondatok és zsenge zenei ak k o rd o k kev ered tek a füle felé, olyan írói és zeneszerzői nevek jegyzésével, am elyről még eddig sohasem hallott és olyan rendezői nevek m utációjában gyö n y ö rk ö d h etett, akik azt sem tud? ják, hogy a celluloidot eszik-e vagy iszszák. Az ilyen m ódon „griindolt“ vállala­ tok meillé sorakoztak azok, akiknek, ha ilyen tő ketársulás nem is ak ad t ho­ rogra, de akadtak; olyan partnerek, akik különböző m unkákban ingyen vagy’ v árt haszonrészesedés reményié; ben vállalfák a m unkát, csak azért, hogy m unkához jussanak. Ezek persze olyan csábos kalkulációval lepték meg a jám bor gyártót, ahol az előirányzat­ ban a veszteség m inden rizikója elim inálva volt és ahol a kalkuláció vég­ összegét csak akkor leh ete tt volna el­ érni, ha a filmet nem nyersanyagra, hanem papírszalagra fotografálják. T erm észetesen, am ikor a film elkés szült, kiderült, hogy ezt a filmet sem lehet m ásképen, csak egy normíilfim alapkalkulációjának keretén belül gyár­ tani, de akkor m ár kész volt a film és a kellő gondosság nélkül elkészített rossz filmről is k iderült, hogy ugyan­ annyi költséggel tisztességes m unka­ erőkkel becsületes filmet is el leh etett volna készíteni. A z alkalmi üzletek dsungeljében csak egy k iu tat látok: azzal az előre m egfontolt szándékkal készülő film, am elynek kalkulációja és m űvészi tel? icsítm ényc nem felel meg az átlagos filmnek, ne tarth asso n igényt arra, hogy7 kontigens filmnek számítson.

A s z e re te t ünnepének e lő e s té jé n g o n d o lju n k a rra , h o g y s z e re tn i c sa k a k k o r fo g ju k e z t a m e s te rs é g e t, h a h it­ te l é s m e g g y ő z ő d é s s e l c s i n á l j u k s e h ­ hez a m eggyőződéshez b en n ü n k e t a s z a k m a s z e r e t e t é n k ív ü l a s z a k m a i le l­ k iis m e r e t v e z e t.

9

LOHR FEREN C, oki. gépészm érnök, a „ H u n n ia “ -film gyár h angm érnöke:

IRANYHALLAS A FILMEN film hangfelvételeinek tö ­ k életesebbe tételéhez szük­ ség lesz a jövőben arra, hogy a hangforrás irányát a felvétel is érzékeltesse. A jelenlegi felvételi mó dók m indegyike — bele­ értve: az am erikai legjobbakat is — leg­ feljebb arra képesek, hogy távolsági h atáso k a t érnek el. A legjobb hangfel­ vételek lejátszásak o r ¡sem állapítható meg, hogy valam ely képen kívüli lát­ h atatlan szereplő h angja jobbról, bal­ ról, vagy egyenes irányból jött#e és ezért arra kell figyelnünk, hogy a k é­ pen láth ató szereplő merrefelé fordul, am ikor ezt a hangot hallotta. A felvé­ tel te h á t azért csonka, m ert a „m áso­ dik fü let“ nem kapcsoltuk bele a fel­ vételbe. A legjobb hangfelvétel sem n y ú jt töb b et, m int egy füllel való hall­ gatás. (M ég ennyit sem ny ú jt, m ert a felvételek frek v en ciatarto m án y a sziikebb, m int a fülé.) T u d ju k ugyanis, hogy a han g fo rrás irányát azért ítélh et­ jük meg, m ert k ét füllel hallunk. Az egyik fülhöz hamarabb érkezik a hang­ hullám , m int a m ásikhoz és ennek a késésnek az ideje ad ja meg a hang irányát. H angfelvételeink alkalm ával a m ikro­ fon hely ettesíti a fület, A m ikrofon hallja a beszédet vagy zenét és kábe­ len kö zvetíti a bcszédáram ot, az erősí­ tőn és fényvezérlőn á t a filmre. De ez csak egy fülnek m egfelelő hang. V a ­ laki azt m on d hatná, hogy kapcsoljunk he két m ikrofont, egym ástól olyan tá ­ volságban, m int a két fül távolsága, ak k o r m egkapjuk a kívánt irányhatást. A m ikor 1930-ban Berlinben az egyik nagy film vállalatnál tanulm ányoztam a h angfelvételt, láttam ilyen m ikrofónbcállításckat. M indenki m osolygott ak ­ k or ezen a k étíü les hangfelvételen és oka volt m osolyogni. Ez ugyanis olyan

kísérlet, am ely az egyik fület két ré szre a k a rja osztani. A m ai felfogás szerint több m ikrofon használata a filmfelvé­ teleknél csakis olyan esetben indokolt, amidőn több, különféle irányból jövő hangot kell gyors egymásutánban fel­ venni. A hangfelvétel azonban ilyen­ k o r általában csak olyan esetben sike­ rül, ha a pillanatnyilag nem dolgozó m ikrofonokat észrevétlenül kikapcsol­ juk, am i an n y it jelent, hogy az egész felvétel alatt felváltva ugyan, de m in­ dig csak egy m ikrofon dolgozik. Ez á t­ v itt értelem ben annyi, m intha csak egy füllel hallanánk. A m ásodik fülnek bekapcsolására más m ódot kell találnunk. K épzeljünk ('1 pl. k é t külön hangfelvételi gépet. M indkettő azonos kiképzésű. A két gép képviseli az egyes füleket. A mik? rofónokat felvételre beállítjuk és egy­ szerre m egindítjuk a k ét gép film jét. E g 'r-'k fülünkön az 1. szám ú gép fe j­ hallgatója, m ásikon a 2 . szám ú fejhall­ gató, külön szabályozzuk az egyes gé­ pek hangerőit. Ilym ódon kétféle h an ­ got veszünk fel, am elyek film .m éterszám ban m egegyeznek ugyan, mégis ülönbözőek. A különbözőség abban van, hogy a hang előbb vagy később érkezik az 1. sz. m ikrofonba, m in t a 2. sz.-ba. E zután következnék az ily# m ódon felvett hangok lejátszása. E cél­ ból k ét fejhallgatót teszünk fülünkre. Az egyik fejhallgatóba bevezetjük az 1. sz. hangot, a m ásik fülünkre te tt fej­ hallgatóba a 2. szám út. A z eredm ény frappáns! A ki ezt az új hangvetítést hallja, hirtelen jobbra fo rd ítja a fejét, a z t gondolván, hogy onnan szóltak hozá. Ez a binaurális hallás m egvalósí­ tása volna. A binaurális hallás m egvalósításához te h á t ilyen k ettő s felvétel szükséges. Ezek u tán a r t gondolhatnék., hogy a film gyárak a jövőben ilyen parallel

10

üzem re fognak berendezkedni és ezzel zésre, hogy a k ettő s rendszer hangszó­ m egoldottuk a helyes irányhallást a rós leadásáról beható vizsgálatot vé­ felvételeken. Sajnos, — vagy hála gezhessünk, mégis az elő ad o ttak alap­ Isten n ek — a kérdés nem ilyen term é­ ján m egállapítható, hogy a problém a szetű. nem érdektelen a tökéletesebb hang­ A felvétel talán m egbírná az t a k ö lt­ visszaadás szem pontjából. A Hunnia ségkülönbséget, am ely az egyszerű és Filmgyárban végzett fejhallgatós k ísér­ a k ettő s felvételek k ö zö tt fennáll. (Fel­ leteim m eglepő igazolása a leírtaknak, tételezzük, hogy a k ettő s gép rendel­ m ert m inden laikus, akinek fülére ilyen kezésre áll.) H angnegativ film anyagban kettős fejhallgatót tettem , behunyt nem jelen ten e kö ltség tö b b letet a két? szemm el, teljes bizonyossággal be­ tős eljárás, m ert ugyanarra a filmre m ondta, hogy a beszélő tőle jobbra, k ét hangcsikot lehetne fényképezni. (A balra, vagy egyenes irányban van-e? m ostani film kihasználás úgysem gazda­ A z irányhallás egyik gyakorlati ú tja ságos.) N em jelen t költségtöbbletet a teh át m áris járh ató , csak a gazdasági k ettő s hang kopirozása sem, m ert a p ersp ek tív ák nem kecsegtetők ennek m ostani hangfelvételi csikót két félre, elterjesztésére. Egyelőre m egelégszünk lehetnei osztani. V aló mgyan, hogy a azzal, hogy a k ettő s felvétel hangszórós részhangok kevesebb hangerőt szolgál­ visszaadását tanulm ányozzuk. ta tn á n a k egyenként, m int az eddigi felvételek, de erre egyrészt nincs is szükség az új eljárásnál, m ásrészt a visszaadó erősítő hatályosabb igénybe­ vételével, vagy a vetítő hanglám pa Ú jd o n s á g ! fén y in ten zitásának növelésével, végül a fotócella előfeszültségének növelésé­ Tökéletes filmtovábbitást,. vel (ezek m ind könnyen keresztülvihető tiszta és természetes hangv álto ztatáso k ) a lejá tsz o tt hangerőt fokozni lehet. M indezeknél a v álto zta­ szinezetü leadást biztosit a tásoknál be kell tartan i az általános to rzítá sm e n tesség ! k ö v etelm ényeket. E lbírná a költségtöbbletet egyik„ t é r t j*“ m ásik elsőhetes film színház is. Az ed ­ digi egy fotócellás leadás h ely ett két fotócelláit, k ét erősítőt, k é t hangszórót szerelne fel. De a leadás m égsem volna tökéletes. M iért? M ert a fejhallgatós A forgó lendpálya lehe­ leadás tö rv én yei nem azonosak a hangszórós leadás törvényeivel. A fej? tővé teszi, hogy uj, még hallgató közvetlenül a fülünkre m űkö­ teljesen friss filmek is a dik, a hangszóró pedig 10—20—30 m é­ legsimábban lejátszhatók. te rn y ire is. A baloldalon beállított hangszóró beleszól a jobbfülünkbe is. Ajánlatot készséggel kül d: V iszont a k ét hangszóró eredm ényes­ sége m ellett szól! az a körülm ény, hogy T E L E F O N G Y Á R R .-T. az egyik hangszóró hangosabban szól, Budapest XIV., Hungária középkrt 126-128 m int a m ásik és pedig m inden olyan esetben, am időn a szereplő a kép k ö ­ Telefon: 2-979-30. zepétől eltávolodik, vagy nem a k ö ­ zönség felé beszél. Bár tudom ásom szerint nem áll sok kísérlet rendelke­

lendpályás hangadapter.

11

MINDEN OSZTRÁK EGYSZER EGY HÉTEN MENJEN MOZIBA! gy bécsi film szaklap az österrei­ chische Filmzeitung egyik n em ré­ giben m egjelent szám ában ezzel a jel­ szóval: Jeder Oesterreicher einmal in der W o c h e ins Kino! cikket közölt és arról elm élkedik, hogy a nagyközönség ■erősebb „m ozgósítása“ érdekében ki kell adni a jelszót: m inden osztrák legalább egyszer egy héten m enjen moziba! V alóban szép jelszó és eszünk­ be ju t annak a bizonyos francia k irály ­ nak a jeligéje, aki azt m ondotta, hogy m inden franciának legalább m inden vasárnap tyűk fő jjö n az edényében! K étségtelen, hogy ezt a nagyon helyes jelm o n d ato t nálunk is át lehetne venni, hiszen a nyolem illiós kis M agyaror­ szág film kcreskedelm ének is óriási ér­ deke, hogy a m ozik láto g ato ttak le­ gyenek. A m i érdekünk is, hogy „m in ­ den magyar legalább egyszer egy hé? ten m enjen a m oziba!“ hiszen a m ozik jó ü zletm enetétől függ a film szakm a egyéb ág azatának a sorsa is. T u d ju k , hogv m ennyi baj és kín van a film ­ vállalatoknál, ha a m ozik bevétele esik és tu d ju k azt is, hogy az úgynevezett „kereskedelm i m ozgás“ (inkasszó, stb.) m ennyivel jobb és lelkesebb, ha a m o­ zik jó üzletm enetről szám olnák be és több pénz folyik be a film vállalatok kasszáiba. E nnek a kedvező és m inden bizonnyal fontos közgazdasági állapot­ nak az állandósítására, illetve a m ai­ nál sokkal jobb helyzetnek a m egte­ rem tésére nálunk sem ártana, ha he­ te n ké n t legalább egyszer minden m a ­ gyar moziba járna. A bécsi lap úgy gondolja, hogy nem ­ csak a film szakm a három ágazata, a gyártás, a kereskedelem és a m ozgó? képsza km a csinálná meg a saját maga propagandáját, hanem a napilapoktól a h etilap o k tól, valamin}*: a! folyóira­ to k tó l m egkívánják (m iután ezek úgyis eléggé bensőséges viszonyban vannak a film szakm a egyes ágazataival), hogy

E

feltűnő helyen ezt írják ki állandóan: M inden osztrák h eten k én t egyszer m enjen a moziba! E zután ilyen ta rta l­ mú plakátok kifüggesztését javasolja a lap, a városi h ird ető iro d a pedig a villam osokan, az autóbuszokon és h ir­ detési oszlopokon ragasztasson ki ilyen tarta lm ú plakátokat. Az idegen­ forgalm i iroda segítségével a vasuta­ kon az idegenek figyelm ét hívnák föl a bécsi és általában az o sztrák m ozik látogatására, további jav aslata pedig az is, hogy reklám bélyegeket, szám oló cédulákat n y o m tassanak ezzel a jel­ szóval. A lap szerint az osztrák film ­ híradó m ár kilátásba helyezte, hogy megfelelő p ro p ag an d át csinál a cél é r­ dekében. De a postai felülbélyezésen is ezt a jelszót használnák, nem be? szélve a különleges progadanda- és vevőszerző röplapoktól és egyéb nyom ­ tatványoktól. A szükséges költségeket az ö . F. szerint a film szakm a érdekelt ágazatai adnák össze a megjelenendő film ek arányában. M agától értető d ik — irja a lap — hogy állam és város (község) szintén kivenné a m aga ré­ szét, m ert hiszen m in d k e ttő n e k létér­ deke, hogy m inél több jövedelm ük legyen a m oziknak és így k ö zv etve az állam nak és városoknak. A z ötletek, íme, meg volnának. O sztrák lap társu n k utólagos engedé­ lyével mi is közöljük ezeket, hiszen, ha ezek az ötletek Becsben és általá­ ban Ausztriában m egvalósulhatnak, ak k o r nádunk is jók lehetnek. M intahogy kétségtelenül előnyösek lenné­ nek, h a meg lehetne valósítani. T alán a M M O E és az O M M E foglalkozhat? nának ezekkel a kérdésekkel, hiszen nálunk — M agyarországon — a köl­ csönzőnek legalább is olyan érdeke, m int a m ozitulajdonosoknak, hogy „minden magyar legalább egyszer egy héten m enjen a moziba!“

ZUKOR ADOLF 25 ÉVES JUBILEUMA an u á r elején a nem zet­ közi film szakm a v ilá g ra szóló ünnepségek kereté­ ben em lékezik m eg a film ipar egyik m egterem ­ tőjének, a P a ra m o u n tf ilm gy ár m egalapí tójá-' nak, a m ag y ar szárm azású Z u ko r A d o lfn ak 25 éves szakm ai jubileum á­ ról. A jubileum alkalm ából W ill Irw in, a neves new yorki publicista „ S a ra h B e rn h a rd tó l a P ezsgőkering ő “ -ig h atalm as cikket ír t Z u ko r A dolf életéről. 1888 -ban lépett am erikai földre Z u k o r A dolf, aki 40 d o llárral a zse­ bében, árv án , teljesen m a g á ra h ag y a t­ va, lépett A m erik a földjére. Z ukor A d o lf m á r gyerm ekkorában érd ek ­ lődött az irodalom irá n t és sza­ bad ó ráiban is sokat olvasott, tanult. A m erik áb an előbb kárp ito sin as, m ajd k ifu tó lesz, végül b etársu l egy csikágói szücsüzletbe. E z t az üzletét azon­ ban évek m ú ltán félbehagyta és akkor ism erkedik m eg a századvégi csodá­ val : a m ozival. a

Az új század elején a new yorki m u­ tatv án y o s negyedben tevékenykedik. Itt e lk á p rá z ta tjá k az ak k o ri idők nagy film szenzációi: a to — 20 m éteres m ozgóképek. E leinte N ew y o rk mellékuccáiban n yit m ozikat, m ajd m eg­ alak ítja a világ legelső film tá rsu la tá t: a F am o u s P la y ers in F am o u s P lays-t. (H íre s színészek, h íres darabokban!* A z első 50— 60 perces film ek a Zendai fo g o ly és a M o n te Christo. E zu tá n m á r a new yorki főuccákon n y itja m eg a további m ozikat. Z ukor szerződtette le az ak k o ri idők legnagyobb tragikáját, S ara h Bernhardot, akivel m egcsi­ n álja az első történelm i film d rám át, az E rzséb et királynőt. E z a film fo r­ ra d alm at jelentett a k in em ato g ra fia terén és ezzel m egkezdődött a film új

13

iránya. A film n ag y ip ar és nagyke­ reskedelem lett, a m ozi pedig a film ­ k u ltú ra és a m űvészet k ifin o m u lt új o tth o n a . . . Z ukor A dolf P a ra m o u n t ja így idő­ vel a legnagyobb film vállalatok egyike lett, am ely 1929 -ben, az akkori nagy összeom lásban is szilárdan ellentállt. A n ag y gazdasági v ilág o rk á n t a Pa­ ra m o unt és vele Z u k o r A dolf túlélték és m a m indketten ism ét elfoglalták régi világhatalm i pozíciójukat.

1937 ja n u á r 7 -én, a 25 éves ju b i­ leum alkalm ából v ilág szerte b em u tat­ ják a P a ra m o u n t P ezsg őkeringő c. film jét. E z a film egyidőben kerül színre Londonban, P árizsban, T o k ió ­ ban és a világ egyéb nagyvárosaiban. H o sszú az út S arah B ern h ard tó l a P ezsg ő k erin g ő ig , 25 év, látszólag a P a ra m o u n t és Z ukor A dolf ünnepe, vaj ójában azonban a kinem atográfia ese m eny teljes n egyedszázad a.

H. LEHEL MÁRIA:

ÖLTÖZKÖDÉS A FILMEN z am erikai és francia film­ gyártásban a fotográfia m ellett a díszletekkel egyenlő fontosságot tu ­ lajd o n ítan ak a ruháknak és általában az öltözkö désnek. A legszebben fotografált, legkifogástalanabbul rende* ze tt film et is elro n th atja, szegényessé, „gyenge kiállításúvá“ teh eti a színé­ szek rosszul m eg v álaszto tt öltözete, rossz ruhája. T évedés azt hinni, hogy a legkitű­ nőbb színésznő tisztán m űvészi te lje ­ sítm énnyel tö k életes síikért érh at el. A színésznő külseje, — a film — a fo­ tográfia lényegénél fogva, egyik lég* fo n to sab b tén y ező je alakításának. Sokkal inkább m in t a színpadon, ahol a s?ínhatás és az egész kép plasztikus érzékelése fo lytán a színésznő külseje nem uralkodó. A film azonban fotográifia, te h á t csak a fotográfia esztétikai törv én y szerű ségeit szabad szolgálni. A fotográfia szépsége a fény és á r­ n y ék h atáso k gazdagságában v áltoza­ tosságában és finom ságában rejlik, a filmruháknak tehát a legszebb fény- és árnyékhatásokat kell kiváltaniok. Kin Ionosén hatásosak a m erev átlátszó anyagok (tüll, o rg a rd ) átszűrik a fényt, légiesek és idealizálják a hősnő alak­ ját, a csillogó anyagok viszont nagyon szép világítási lehetőségeket biztosí­ tanak. (Későb részletesebben kitérü n k a film szem pontból alkalm as anyagok ism ertetésére.) M ásik alap törvénye a ruházkodás­ nak az arányok harm óniája. A helyes proporciók érvényesülése. A zonban itt is a fénykép, a film síkbam m egjele­ nése folytán, az egyes részek a r á n y é i

A FILM KULTÚRA mai szám án ak b o ríték lap ját

nlff

r

,:Qfss n n nyomták!

-n

14

téke egészen m ás lesz, m int a h áro m ­ dim enziós térben. T eljes egészet a kép csak akkor alkot, ha a szereplő ruhái harm onikusan beleilleszkednek a környezetbe, díszletekbe. A hoz, hogy a színésznő tö kéletes hangulatot keltsen, a darab levegőjének m egfelelően a cselekm ény hősnőjének érezhesse m agát, ruháinak a hősnő é r­ zelm ivilágát kell kifejeznie, anélkül, hogy evvel sa já t egyéniségét lefokozná. És ez egyik legfontosabb szem pont! összefoglalva az elm ondottakat, a film ruhának 1) tökéletes fényképszerüséget (fényés árnyékhatást), 2 ) szép és helyes arányokat, 3) a m'üliö hangulatát, 4) és a színésznő művészi egyéniség gét kell érvényre juttatnia. A magyar filmeknél az a felfogás é r­ vényesül, hogy a ruhatervezőnek csak ak k o r van szerepe, ha a darab tö rté ­ nése nem a mai időben folyik. V agyis a ru h á k o t csak idő és' stílszerüség szem p o n t fáiból kelt m egterveztetni, esetleges anakronizm usok elkerülése végett. A jól m egtervezett, film* és fotográfiai szem pontból „jó “ ruha ép olyan fontos a ma történő, „jelenkori“, m int a történelm i darabnál. Egyáltalán nem elég, ha a színésznő ru h ája diva­ tos, divatszem pontból a legsikerül­ tebb alkotás, de ugyanakkor a filmöl­ tözködés alaptörvényeinek nem felel meg. A mai öltözködés a d iv at látszólagos uniform izáló hatása ellenére, gazdag lehetőséget n y ú jt a női egyéniség kife­ jezésére. V iszont éppen ebből a k ife­ jezési gazdaságból adódva m eg tö rtén ­ hetik, hogy a színésznő „m agánéleté­ ben“ tökéletesen divatos, sőt érdekes ru h á ja nem felel meg szerepe k övetek m ényeinek. N em beszélve azokról a tisztán fotográfikus hatástényezőkről,

am elyek egész különlegessé, a rendes öltözködéstől eltérővé is teszik a filmruhát. A fotográfia síkbani m egjelené­ se, a m esterséges világítás, a színek hiánya, a világítási értékkülönbségekre red u k ált form a és valőrhatások m eg­ oldása, élesen elhatárolják, a film ruhát a d ivatöltözködéstől. A m ag y ar filmeknél más okból is fontos az öltö zkö dés kérdése. A kis piacra készülő, következésképen kis gyártási tő k é t am ortizáló m agyar film­ nél épen a ru h akérdés az a lehetőség, am ellyel sokszor a k állítás rovására túl gazdasiígosan k é szített filmet, egész kevés kiadással nagy m értékben gaz­ dagítani, kiállítási szépségben emelni lehet. D e a legdrágább dekorációiu film et is le ro n th a tja egy-két rossz ruha G ondoljuk csak meg, hogy milyen nagy százalékban áll prem ier vagy kö* zclképből egy film. A m ikor a d íszletezés és a kiállítás költséges értékeiből sem m i vagy alig valam i érvényesül, ugyanakkor a ruha még a legnagyobbra m éretezett prem ier-plánban is érvénye­ sül. em eli vagy ro n tja a kép művészi és fotográfiai értékét. A ruha m indig és állandóan a film egyik legfontosabb esztétika hatástényezője. A z t elhanya­ golni a film nél nem lehet és különösen nem szabad a m agyar filmeknél, ahol a jó ru h a a legkisebb költséggel elém hető és egyben a leggazdagabb dekora­ tív tényező. Speciális film szállitások a világ mindért részébe.

leggyorsabb

vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon

Tizedik évfolyamba iép ma a F I I M K U L T U R A . Kilenc ne­ héz esztendő áll a h idunk mögött. Ki­ lenc keserves év, nem csak a szakmai történelem szem pontjából, hanem a magunk szem pontjából is. U j irányt és uj szellemet vittü n k be a szakmai sajtóba. Eleinte nehéz volt a harcunk, m ert a trad ció nélküli szakm ának új volt Magyarországon az az alapos, kom oly és tudom ányos irály, amit a hí L M K U L T Ú R A meghonosított. A z­ után m egszokták, elismerték a lap je ­ lentőségét és hivatását. Ma számos vi­ déki m ozgóképszínház irodájában láll­ hat ju k a f i l m k u l t ú r a egybeköt tö tt évfolyamait. A F I L M K U L T Ú R A eddigi 9 évfolyama ko m o ly film törté­ nelem, értékes kutforrás a jövő törté ; ■.''Alvójának A 9 év cikkei, hirdetései a magyar kulturális élet egyik érdekes fejezete. A film elsőrendű kulturális tényező lett Magyarországon és ha magasabb és k o ­ molyabb körökben megism erték a fám kifinomultabb jelentőségét, azt — sze­ rénytelenség nélkül állíthatjuk — a Filmkultúrának is lehet köszönni, m ert kilenc esztendő alatt csak az a cél le­ begett szem eink előtt: felemelni a m a­ gyar film szakm a szellemi nívóját! A tizedik évfolyam küszöbén k ö ­ szönjük az edd'gi jóakaratot és kérjük az egyetem es magyar filmszakmád, te­ gye lehetővé a F I L M K U L T Ú R A to­ vábbi megjelenését azzal, hogy elöfize lésekkel és hirdetésekkel előbbre viszi a lap ügyét. Egyben lapunk barátainak szerencsés és boldog újévet kívánunk és kérjük, hogy a F I L M K U L T Ú R A minden egyes számát fogadják szeretettel a jövőben is. A F ILM K U LTÚ R A szerkesztősége és kiadóhivatala.

„H EB EL“

nem zetközi szállítm ányozási és elvám olási v á lla la t,

IV . , V Á C I - Ö T 1. T e l e f o n : 1 -1 5 9 -4 7 .

15

+

T I Z E N K É T ÉV ES AZ OL ASZ LUCE

A FILM HALOTTAT Moser Sándor, az A lkotás-m ozi egyik engedélyese, decem ber 3-án 84 éves k o rában m ehalt. Moser Sándor az első „g arn itú ra“ m ozisstársadalm ábc l való volt. O tt volt az elsők k ö zö tt, aki B udapesten a m ozit népszerűvé tettes. Foglalkozását szívvel-lélekkel fo ly tatta, igazi szívügye volt a budai kism ozi, am elyhez egész leikével ra ­ gaszk o d o tt és még élete alkonyán is szívesen foglalkozott — bár csak o tt­ honról — a mozi ügyeivel. A régi szakm ai egyesületi éleiben tevékeny ré sz tv e tt és o tt volt m indenkor, amis k or a szakm ai közügVek felad ato t ró t­ tak rá Luigi Pirandello, a világhírű olasz író, decem ber 10-én 84 éves korában tüdőgyulladás következtében elhunyt. P irandello az utóbbi években szerel­ m ese lett a film nek is, H ollyw oodban is volt, ahol egyik d a ra b já t film re n vitték. A film azonban nem te ts z e tt neki, m ire gyorsan h a z a té rt O lasz­ országba. Itt azonban több ízben k e­ rü lt k apcsolatba újból a filmmel, am elynek m űvészi és irodalm i kérdései m indig érdekelték. Épen m ost készült el 11 fu M attia Pascal (néhai Pascal M átyás) című filmje, am elyet a francia C henal re n ­ d ezett a róm ai C ines?m űterem ben. A z elm últ idényben pedig nagy belföldi sikere volt a Una non és una cosa seria c. filmje. Fritz Daghover, bécsi színész novem ­ ber utolsó n ap jaib an Bécsben m eghalt. D aghover Lil Dagover első fé rje volt, aki inkbb m int színpadi színész mű­ k ö d ö tt, m in t filmön, b ár voltak a fil­ m en is epizódszerepei.

őst volt 12 éve annak, hogy az olasz fasiszta korm ány létrehozta az Istituto Nazionale Lucet, am ely m eg­ felel a mi Filmirodáinknak. Az olasz Luee 1924 szeptem berében kezdte m eg m űködését és csakham ar jelentős té* nyezőjei le tt az olasz kulturális élet­ nek. E redetileg 2,500.000 lira volt az alaptőkéje, ez azonban m a m ár m eg­ h aladja a 23 m illiót, évi forgalm i eléri a 20 m illió lirát. A fasiszta uralom szám os örökbecsű és történelm i jelen­ tőségű esem ényét ö rö k íte tté k meg a Liuce fölvevőgépei. A Luee készíti az olasz hírad ó k at. A z olasz híradóból heten k én t négy kiadás jelenik meg, egyenként 24 kópiával, úgyhogy éven­ k én t körülbelül 5000 kópia kerül a kö* zönség m illiói elé, Évente 3 millió m é­ te r nyersfilm ct használnak fel. A Luee hírad ó it azonban nem csak a rendes m ozikban m u ta tjá k be, hanem szám os autón fölszerelt vetítőgép és m o zg ó ko ­ csit küldenek szét olyan községekbe, ahol nincsen mozi, de ahol szintén be ak a rják m u tatn i a lakosságnak a leg­ fontosabb e s e m én ye ket — filmen. A z első vándorkocsi 1926-ban indult ú t­ nak, azóta a vándorkocsik szám a m eg­ sokszorozódott. E zeket a vándorkocsi­ k a t a torinói Fiat-m űvek állíto tták elő és az olasz gyártm ányú Littorio leadójgéppel szerelték föl. A vándorm ozik közül k ettő b ejárja A lbániát és T ripoliszt. N agy szerepe volt a Lucenek az abesszin háború alatt, am ikor is rém geteg ism eretterjesztő és felvilágosító filmet k ész íte tt és ju ta tta el az egész világra. A háború a la tt A bessziniában külön keletafrikai osztálya volt a Lu­ cenek.

M

Filmművészeti Évkönyvet! $ U

l O

I Í I c T

I

Q Z

U J

i m i n i m ii in m ii i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i u i i i i i i i i i i i i i i i i i i m m ii m i i i i i m i i m ii ii m in u n n i n i it n i m ii ii m in ii i m i i ii n in i i i i u i i i ii m ii t

Ára portóval 5 pengő, m egrendelhető a kiad ó h iv atalb a n .

16

NÉGY SZENZÁCIÓ! W A L T E R R E IS C H a z E p is o d r e n d e z ő je :

KORDA

Á

FÉRFIAK NEM ISTENEK

A C ÍM S Z E R E P B E N

CHARLES LA U G H TO N

MIIRIAM H O P K IN S W ELLS

M arlene

d ie tr ic h

A CSODATEVŐ EMBER

CHARLES BOYER

f a n t a s z t ik u s f ilm r e g é n y

M indent felülm úló színes film csod a

■IV I I T A V J IN II I

TJ

FILMKÖLCSÖNZÖ ÉS FILMFORGALMI KFT. VII., ERZSÉBET-KÖRUT 45. TEL: 1-444-87 és 88.

17

SIMONYI VILMOS a M. M. O. E. szak értő -m érn ö k e:

A SZAKMAI KIKÉPZÉS UJ IRÁNYELVEI korm ány új, 7700/1936. M. E. sz. rendele te igen jelentős in tézk ed ések et tartalm az, am elyek egy­ részt a szakm ai kiképzés re n d jé t v álto ztatják meg alapjában — m ert külön­ v álasztják a gépkezelői k iképzést az üzem vezetői kiképzéstől — m ásrészt m ozgóképüzem i engedély elnyerésének feltételk én t állítják fel az üzem vezetői igazolvánnyal való rendelkezést. H a az engedélyes jogi szem ély, úgy üzem vezetői igazolvánnyal rendelkező egyént k öteles alkalm azni. A re n d e­ letnek ez a része m ár eddig is gyakor­ latban volt. K im ondja ezenkívül a rendelet 3. §-a, hogy m ozgóképüzem engedélyt csak term észetes szem ély és kizáróan az erre a célra alakult kereskedelm i társaság kaphat. Ilyen alakulatokban társadalm i egyesületek, önkorm ány? zati, vagy közigazgatási testületek nem v eh etn ek részt. L ehetővé teszi azonban a 4. §, hogy az engedélyes — ak ár jogi, akár te r­ m észetes szem ély — hazafias irányú, eszm ei célú egyesületek, vagy testü le­ tek, vagy a rra érdem es egyének tám o ­ gatása k ö telezhető legyen. Ezek az uj m ozirendelet leglényege­ sebb po n tjai. A lapvető fontosságú a rendeletnek az új szakmai kiképzésre és annak ah {alánosán kötelező tételére vonatkozó részié. M ár régebben felism ert k érd és volt az, hogy az egyesített kiké p zés a mai m odern m ozgóképszínház vezetés igé­ n yeinek m ár nem felel meg. M ás ter­ m észetű a gépkezelői és teljesen m ás jellegű az üzem vezetői m unkakör. A szak tan fo ly am mozigépész kiképző ré­ sze teljesen m egfelel a célnak, sőt tálán anyaga még m agasabb és alaposabb

is, m int azt a tanfolyam hallgatói egy részének m inden előképzettség nélküli volta Kívánna. Ez azonban nem baj, m ert ezáltal term észetes m ódon vá­ lasztódik ki az a rész, am ely az áltas lános technikai tudáshoz szükséges anyagot m egem észteni nem tudja. A z üzem vezetői rész eddig csak a közigazgatási és tüzrendészeti k ik é p z é ­ sen alapult. T ek in tv e azonban, hogy az üzem ve­ zetői m unkakör tu lajd o n k ép en üzlet­ vezetői tevékenység, m e rt hiszen a film színháznak nem csak tűzr.cndészeti és rendészeti kérdései vannak, hanem ezeken felül a legfontosabbak a m o z ­ gószínház létéi és virágzását biztosító üzleti problémák. A z üzem vezetőnek te h á t ism ernie Kell a film színház üz­ leti vezetésének m inden vonatkozású kérdéseit, hogy a vezetése a la tt álló üzem anyagi fellendülésének a haladó m odern kor követelm ényeknek m eg­ felelő fejlesztésének, kulturális és nem ­ zeti célok előbbrevitelénck tényleg irá? nyitója, vezetője legyen. A nnál nagyobb szükség van erre az üzletvezetői kiképzésre, m ert a m a­ gyar m ozgóképszínházaknak igen nagy része nem rendelkezik olyan fokú ál­ általános keresi edemi és film színháztechnikai tudással, hogy a birto k áb an levő engedélyt a legm egfelelőbben és legeredm ényesebben hasznosítsa. K ülönösen áll ez a kis vid éki m ozgó­ színházak nagy részére, ahol helyen­ ként az állapotok egyenesen borzalm a­ sak. N agy részben oka ennek a sok he­ lyen tap asztalh ató elm aradottságnak az, hogy a m ozgószínház engedélyese, aki kis m ozgóknál gyakran üzemveze? tő je és gépkezelője egy szem élyben a m ozinak, nem részesült imár eddig is a m ost m ár bekövetkező szakm ai k i­ képzésben.

N agyon helyes és a m agyar m ozgó­ képszínházak általános nívóém elkedését fogja h át elősegíteni az új rendel­ kezés. -Maguknak az új engedélyeket k érő k n ek is csak javára szolgál, m ert meg fog szűnni az az állapot, hogy a laikus engedélytkérők a m ozgóképszín­ házakban csak a pénztárt lássák és a m o zit biztos aranybányának képzel­ jék. H a m ajd az alapos üzem vezetői k i­ képzés után m egism erik a mozgószín* ház fen n tartásán ak , gazdaságos veze­ tésén ek titk a it, az azzal járó rengeteg és fáradságos m unkát, reális m érték­ kel és a valóságnak m egfelelően fog­ ják értékelni az elő ttü k eddig ham is fényben csillogó m oziengedélyt. Meg fog szűnni az a sokféle kalandos mozi alapítási terv és engedélykérési roham. Igen helyes az üzem vezetői tanfolyam kötelező elvégeztetése azért is, m ert ezáltal a m oziengedélyest az üzem, dol­ gozó tag jáv á teszi és az elért jö v ed e­ lem nek nem csak a birtokolt engedély, hanem a végzett m unka is alapja lesz. H á trá n y t ez a rész csupán a kis vi­ déki m ozgók am a részére jelent, ahol az engedélyes a m ozi gépkezelői teen­ dőit is maga végezte és ezentúl az cd* digi egy tanfolyam h ely ett két ta n ­ folyam elvégzésére kényszerül. E zt a kis h á trá n y t azonban bőven k árp ó to lja m ajd az egész szakma jö v ő ­ beni magasabb képzettsége, N e csak engedélye legyen valakinek, hímem azt a maga munkájával tudja is jól hasznosítani. H ogy a film színház anyagilag is m eg­ feleljen a várakozásnak, egyszóval, hogy jól m enjen, annak egy fötitka van: a közönséget jól kell kiszolgálni. N em isimjerem még az új üzem veze­ tői száktanfolyam anyagát, de fe lté t­ lenül tartalm azn ia kell a hivatalos tűz* rendészeti, közigazgatási és kö zren d é­ szeti tárg y ak o n kívül a közönség jó k i­ szolgálásának és a m ozgóképüzem h e­ lyes ad m inisztrálásának m ódjait is. N em fér egy ilyen kis cikk keretébe

19

az üzem vezetői m unkakör kérdéseinek részletezése, m égis néhány főbb tárgy­ kö rt megemlítek, m int a jó üzem veze­ tés alapjait. I. A jó kiszolgálás jelenti, hogy:

1. nívós, m egválogatott m űsorokat adjunk, 2 . a színházterem m inden egyes ülő­ helye kényelm es, jó látást biztosítson (általános elrendezési ism eretek), 3. a kép- és hangleadás olyan legyen, hogy a jó anyag érték eit m aradéktala* nul visszaadja, 4. váróhelyiségei, közlekedő terei célszerűek legyenek, 5. a színház fűtése, szellőztetése jól m egoldott legyen, 6 . m inden és m indég ragyogjon a tisztaságtól, 7. udvariasság és figyelem a közön­ séggel szem ben, 8 . becsületes, m indég a film érték ei­ nek m egfelelő reklám . II. Helyes film kötési politika. (N e fo rd u ljan ak elő olyan esetek, hogy egyes m ozgók 100—150 film túlkötésben legyenek.) III. E redm ényre vezető reklámpoli­ tika. IV. Biztosítási, adózási kérdések is­ merete. V. Általános film- és géptechnikai is* m eretek. V I. Általános filmgyártási Ismeretek. V II. Gazdasági tervszerűség, m ozgó­ színház kalkulációs ismeretei. Ezek nagy vonásokban az üzem ve­ zető üzleti term észetű szakkérdései, am elyeket eddig csak hosszas gyakor­ lat és sokszor nehéz tanulópénz ráfize­ tése után sa já títo tta k el a m ozgókép­ színházakat vezető üzem vezetők vagy engedélyesek. N agy segítség tehát, ha ezeket az alapvető szakism ereteket m ár előre tervszerű tanfolyam kereté* ben szerezhetik meg a mozi szakm ába befutni kívánói;. Úgy érzem ezt a célt kívánja elöbbrevinni az új mozirendelet, amely ilyen alapon m indenkire csak ¿ildásos lehet.

KORMÁNYRENDELET NÉHÁNY RÉGEBBI-MOZIRENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL A m . k ir. m in isz té r iu m n a k 7 2 0 0 /1 9 3 6 . M . E . sz á m ú rertdeleüe

a mozgó fény képüzemekről szóló rendeletek módosításáról és kiegészítéséről A m. k ir. m in isztériu m a 8.454/1920. és a 640/1980. M. E. szám ú rendeletek kieg észí­ téséül és m ódosításául a következőket ren ­ deli.

I.

1.

§•

(l/i M ozgófényképüzem ct a k ár engedélyesi, a k á r üzem vezetői m inőségben ezen­ túl csak az vezethet, ak i a 8.454/1920. M. E. szám ú rendelet 6. §-ának első bekezdésében m eg állap íto tt feltéeleken felül üzem vezetői igazolvánnyal is rendelkezik. H a a folyam o­ dó term észetes szem ély, az üzem vezetői szakk épzettség ig azolásától az engedély k i­ adásánál csak akk o r lehet eltekinteni, ha fo ­ lyam odó az üzem vezetői igazolvány m eg­ szerzésére bárm ily okból igazoltan képtelen. E bben az esetben m ozgófényképüzem ében az engedélyes term észetes szem ély is — ép úgy, m in t a jogi szeméi}’ — üzem vezetői

II. 3. §• A 8.454/1900. M. E. szám ú rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: M ozgófényképüzem fo ly ta tásá ra jogosító m u tatványengedély t term ész etes szem ély és k izáró an erre a célra alak u lt kereskedelm i tá rsa sá g kap hat. Ily en alakulásban a külö n ­ féle tá rsad alm i egyesületek és az ö n k o r­ m ányzati k ö zig azg atási testü letek nem v e­ hetnek részt. 4. §• M ozgófényképüzem fo ly ta tá sá ra jo g o su lt term észetes vagy jo g i szem ély a 8.454/1920. M. E. szám ú rendelet 10. §-ában m e g h atá ­ ro zo tt kötelezettségeken felül — külön k ö z­ érd ek ű szo lg áltatá sra (k ö ztám o g atásra szo ­ ruló és a jo gosultság feltételeivel rendelkező érdem es egyének, h a zafias irán y ú eszm ei célú egyesületek, testü letek rendszeres anyagi tá m o g atásá ra ) ezentúl is kötelezhető. E z t a közérdekű szo lg á lta tást az engedélyo k ira tb a n kötelező feltételként kell m egálla­ pítani.

20

igazolvánnyal rendelkező engyént alkalm azni köteles. (2) A z üzem vezetői igazolvány m egszerezhetése céljából a m ozgófényképgépkezelői tan fo ly am k eretében üzem vezetői szakot kell felállítani. (3) A z üzem vezetői s a gépkezelői szakot csak külön-külön lehet elvégezni. (4) A tan fo ly a m szerv ezeti szab á ly z a tá t a belüg y m in iszter az érdekelt m iniszterekkel egyetértőén á lla p ítja meg. 2 . §. Az 1. §. (1) bekezdésében m eg állap íto tt rendelkezések — a jo g i szem élyekre v o n a t­ kozó rész kivételével — m ozgófényképüzem fo ly tatására jo gosító s e rendelet életbelép­ tét m egelőzően k iad o tt engedély b irto k á b a n levő term észetes szem élyekre nem v o n atk o z­ nak.

(A 8.454/1920. M . E . sz. rendelet eredeti szö veg e: 2. M o zg ó fé n y k é p ü ze m e k fo lyta tá sá ra rend­ szerint csak term észetes szem ély kaphat rendőrhatósági engedélyt. Jo g i szem ély csak kivételesen o lyankor, a m iko r azt akár az előadások tu d om ányos v a g y haza fia s iránya és ebből kifo ly ó la g a b efe k te té si tő ke m a ­ gassága v a g y jö ved elm ező ség én ek kisebb valószínűsége, akár a vállalkozás jö v e d e l­ m ének kö zérd ekű rendeltetése ind o ko lttá te szi.)

( A 8.454/1920. M . E . sz. rendelet 10: §-a: 10. §.

M inden engedélyes köteles az üzem ében a m. kir. b e lü g ym in iszter által időnként k í­ vánt h a za fia s v a g y ku ltu rá lis irányú film e ­ k e t nyilvá n o s előadási keretében d íjtalanul bem utatni. E ze n kö telezettség nem teljesítése v a g y m egtagadása az engedély elvonását vo n ja m aga után.)

III.

(. I 640/1930. sz. M. E. rend. 2. pontja

5. §. A 040/1930. M. E. sz. rendelet 2. pon tja hatály át veszti.

2. A z engedélyes a jo g gyakorlása céljá­ ból olyan szem éllyel társulhat, aki az üzem folyta tá sá h o z tő két szolgáltai va g y abban szem élyesen kö zrem ű kö d ik. A társas szer­ ződés, am ely kizárólag a társak közt fe n n ­ álló jo g v iszo n y t szabályozza, csak a belügy­ m in iszte r jóváhagyása után vá lik jo g h a tá ­ lyossá. A társas szerződés feltételeit az en­ gedélyes és a társuló fé l a jövedelem ben való aránylagos részesedés kikö tésével és a legkisebb részesedési összeg m eghatározásá­ val is m egállapíthatja, a társas szerződés alapján azonban a társra az engedélyből szárm azó sem m iféle jo g nem száll át, ennek alapján a társ jo g o t va g y igényt m ég akkor sem tám aszthat, ha az engedély a társas szerződés tartam a alatt m egvonás kö v e tk e z­ tében, akár egyéb o ko kb ó l m egszűnt.)

IV.

7- §•

6. §. A 8 . 4 5 4 / i m és a 640/1930. M. E. szám ú rendeletnek ebben a rendeletben nem é rin ­ tett rendelkezései változatlanul érvényben m aradnak.

Ez a rendelet k ihirdetése n ap ján lép h a ­ tály b a és azt a belü g y m in iszter h a jtja végre. B udapest, 1986. évi decem ber hó 5-én. Dr. D arányi K álm án s. k. m. kir. m iniszterelnök.

Tom i Felejfthefetlen élm ény!

Csupa derű, könny, kacag ás!

M in d e n e m b e r film je! A s z í v

győzelm e

a

szívtelenség

felett.

Ez

a

. . .

Tom i É le tk é p ,

nem

g y e rm e k film ,

b ravú ro s

I r t a : O rsi M á ria

g y e rm e k s z e re p lő k k e l.

Z e n é j é t : P apír V iktor

R e n d e z t e ; Balogh Béla F ő s z e r e p l ő k : Csortos G y u la , S ziklai S ze ré n a ,

Básthy Lajos,

Dobos Anny,

Sim or Erzsébet

G y e r m e k s z e r e p l ő k : Pécsi G iz i, Ádám K lári, Polgár Zsuzsi

KÁRPÁT FILMKERESKEDELMI KFT. Budapest, VII., Erzsébet-körút 8.

Tel. 1 -3 7 5 -7 0 ,1 -3 2 5 -3 5 .

_____ 1 F J. SZABÓ F E R E N C , a b u d ap esti Béke-mozgó üzletvezetője t

A KÜLTELKI MOZIK LÉLEKTANA hány ház — annyi szo­ kás; így1 ta rtja a közm on­ dás. T udom ányosabb m ó­ don H yppolit Táine fran ­ cia filozófus „kiilőr los ká 1‘‘-járói szólhatnék; a színéről, egyéniségéről — m ondhatnám zam atjáról. A külvárosi m ozik sajátság airó l, közönségének egyéniségéről akarok pár sorban be­ szám olni, am elynek különös színe sok­ ban különbözik a város más részen levő színházak látogatóitól. M ás h á­ zak vannak és m ások a szokások is. M egfigyelve a közönség igényeit, gon­ dolkodásm ódját, legjobban akkor tűnik ki kirívó sajátossága, ha végig nézzük viselkedését, m ielőtt bejön a moziba, am ikor jegyet vált, ahogy végigélvezi a film et és végül, m ikor kim eg y az elő­ adás után. A kültelki m ozilátogató elsősorban pontosan m egnézi a h ird e te tt film p lak átjain ak szövegét, m ielőtt bem egy a színházba. Elolvassa a film cím ét esetleges alcím eit érdeklődve, m it is fog látni. V égignézi a k irakatokat, fo tó k at, hird A éseket. T alálg atja a film m eséjét — m ennyire ta rth a t ez igényt érdeklődésére. Értékeli az eres deti jó reklám ötleteket, a jó kiállítást, a pom pát, a gazdagságot, a beígért iz­ galm akat, am i arra b írja azután, hogy hemenjen a moziba. A következő lépés, m iután elhatározta, hogy m egnézi a m űsort, nehéz m űvelet: — a jegyváltás. Feltűnő jel­ lem zője a közönség nagy rétegeinek a bizalmatlanság. . . . M ennyibe kerül a jegy? M ikor lehet bem enni? . . . M eddig ta rt az előadás? . .. Ezer és ezer k érdésre kell a jegyváltásnál fe­ lelni a k ifüggesztett táblák ellenére is. A m ellett term észetesen a visszajáró pénzt esetleg o ttfelejti. M ár egy kis izgalm at vált ki, hogy szórakozni

22

megy, pén zt ad ki am iért erősen m eg­ dolgozott — családját vagy más vala­ k it m oziba visz. Sok a gyerek is — aok a gond is. . . . „Hogy egy 40 fillé­ res jegy?,, „Mikor ke zd ő d ik a 7 órai előadás?'1 Ilyen és ehhez hasonló kérdések röpködnek a levegőben. A jegyváltás után ugyanezeket m egkérdik a p o rtá s­ tól és a jegyszedőtől ú jra ............,Jó ez a jeg y ?“ . . . „Tényleg 7 órakor kezdő­ d ik ? “ „Tényleg ezt a film et já tssz á k ? “ Izgalm as tolongás és gyors elhelyez­ kedés után kezdődik az előadás. A k ö ­ zönség arca klasszikus tanulmány! M egható az a hallatlan együttérzés és figyelem, gátlásnélküli érzelem nyilvá; nítás, ami a látogatók többségére jel­ lemző. E g yütt él a cselekménnyel, v é­ lem énye, szubjektivitása igazán k ife­ jező gondolatainak sokszor hangosan n y ilv án íto tt érzelm einek. A legprim i­ tívebb eszközökkel is hallatlan siker érhető el, ha eltalálta a rendező a k ö ­ zönségnek érzékeny p o n tját, m ert nem sokat kritizál, elnéző, — ha a cselek­ m ény szíve szerint halad. A kifelé tóduló közönség hangos eszm ecseréje dönti el a film sorsát, m ert nagyjelentőségű a szájreklám. A töm eglakások és zsúfolt bérházak la* kói elsősorban a s z o m széd vélem énye után igazodnak. A „jó “ film még n a­ pok m úlva is állandó beszédtárgy. V isszaem lékeznek egy-egy jó jelenetre, zenére. Egy jól sikerült frappáns fel­ irat még hosszú ideig „él“ . A közön­ ség hálás a jó előadásért, m ent igazán áldozatot hoz viszonyaihoz képest, nna még sokkal nagyobbat — m ert a m egélhetésért sokat dolgozik, keve­ set keres és sokszor a szájától vonja el azt a pár fillért, amit szórakozásra fordít. A mozis szem pontjából te rm é sz e t­ szerűleg az előbbieknek szám bavéve,

a közönség megelégedettsége igen fon tos, m ert a látogatók állandó vendé­ gek. „Személyes ism erősök“ töm ege já r a moziba, am olyan „ idegenforga­ lomi“ egyáltalán nincs és ha nem te t­ szik a film, szem élyes sértésnek ve­ szik a dolgot; becsapva érzik magákat. Egy*egy vasárnap a külvárosokban m a m ár a kocsm ák helyett, a mozi a sétáló közönségnek a célpontja. Xapról-napra fokozotabb jelentőségű a szegényebb m unkás-néprétegnél a m o­ zik láto g atása és e fa jta kultúrigényeinek kielégítése A családok alapkövein épül fel a társadalom . A külvárosban pedig m ajdnem egyetlen szórakozóhelye a családoknak a mozi, a szegényebb és m űveletlenebb m unkástöm egek igen fontos nevelője és o k tató ja, ö ntuda t­ lan iskolája, a m űvészet külvárosi tem plom a. A h ih etetlen nagy töm eghatása a m oziknak m a még talán nem észreve? hető annyira, m ert nincs oly nagy m últja, m int a többi m űvészetnek. Az idő azonban igazolni fogja azoknak a vélem ényét, akik teljes energiájukat ennek a szakm ának m űvelésére, tanul­ m ányozására fo rdítják, m ert teljes iga­ zolásukat hozza meg a jövő. H atalm as erő, hatalom lesz a film, m ert közvetlenebb m int a sajtó, érd e­ kesebb, izgalm asabb «mint a napilap, az em berek hatalm as töm egéhez szól, a szem, a fül, a fantázia erejével. A ködös jövő távolában dicsőséges út elé néz a mozi s am ely m a még b o t­ ladozik a nehéz hétköznapok görön­ gyös országútján.

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesületének munkaközvetitfije: Budapest, V II., A lm ássy-tér 12. sz. H ivatalos ó rá k : 2 — 6-ig. T e le fo n : 1-375-98

A m unkaügyeket Szabó István a C apitolmozgó gépésze intézi. H ívható d. e. 6 - 12-ig 1-343-‘:7. alatt.

lön a várva

várt

januar nagy film­ eseménye! i

KOVÁCS EMIL

i

TAKSA |

VII., Erzsébet-körut 8.

|

T elefo n : 1-489-48.

|

I

A MŰTEREM

|

H uniéban decem berben két nagy produkció dolgozott. A z egyik a P all aszfilmp rodukció Mária nővérje, am elynek fölvételei m essze felülm úlnak m inden eddigi fölvételt. A pom pás díszletek, a nagyszabású kom oly eu­ rópai és am erikai nívóra valló fölké­ szültség garancia arra nézve, hogy ez az új m agyar film valóban a reprezen­ tatív magyar film lesz. V o lt néhány nagyszabású fölvétel, am elyhez fogha­ tó m agyar film m űterem ben csak 1—2 volt. A film vezető-főszerepét Svéd Sándor játssza, akinek rem ek énektu­ dása m éltó feltűnést fog kelteni, és am ellett egyénileg is rendkívül rokon­ szenves m ejclenés. A ném et változat* bán Svéden kívül a következők játsza­ nak: Cam illa Horn, H ilde von Stolz, Jávor Pál, R udolf Kari, O ttó Tressler, Halmay Tibor, W illv Schur, O ly G e s hauer és m ások. A m agyar változat fő­ szereplői: Svéden és Jávoron kívül ugyancsak H alm ay T ibor, H ilde von Stolz (aki tökéletesen beszél m agya­ rul), Szörényi Éva, B erky Lilli, Gőzön Gyula, Köpeczi-Bócz L ajos és Máty G erő. A filmen az Egyetem i énekkar kórusa ad elő, azonkívül a fiiharm o­ nikus zenekar is játszik. A rem ek d ísz­ letek et Vinczc M árton tervezte, Eiben István em berfölötti m unkával szenzá­ ciós fölvételeket produkált, míg a hangfölvételt Lohr Ferenc, oki. gépészmér* nők vezette a tőle m egszokott tu d ás­ sal és rutinnal. A m unkálatokat k a rá ­ csony elő tt fejezték be, úgyhogy az ünnepek u tán ra m ár csak a szinkroni­ zálási és vágási m unkálatok m aradtak. A film ném et változatának a rendezője V an de Nos's, míg a m agyart Gertler V ik to r rendezte sok hozzáértéssel és művészi átérzéssel. D ecem ber 21-én h étfőn reggel kezd­ ték meg az Eine Jnsel wird entdeckl című Atlantis’í Berna film fölvételeit Kari Lamac rendezésében. Ennek a

24

filmnek a fölvételeit a világszerte is­ m ert Zoro és Huru színészpár játssza Z oro és H uru most elsőizben szere­ pelnek m agyar film m űterem ben. A két dán színészt nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel fogadták a H unniában, ahol csakham ar otthonosan érezték m agúkat. A film több ném et szereplője is B udapesten volt karácsony előtt, így: Lucie Englisch, R udolf Kari, britz Im h o ff és mások. A fölvételeket W ilhelm W interstein, a kiváló ném et ope­ ra tő r készíti, míg a díszleteket itt is Vincze M árton tervezi ugyancsak nagy­ vonalúan és m űvészi kivitelben. A hangfölvételeket Lázár István m érnök készíti, aki az utóbbi időben több figyelem rem éltó m unkával tű n t ki. A film fölvételeit jan u ár hözepéig be is fejezik. K arácsony u tán került m űterem be a Focus-produkciő, am ely a Fizessen nagysád! című v ígjátékot fo rg atja Rát* hőnyi Á kos rendezésében. Párhuzamosan ezzel a produkcióval kezdi meg a Globus-filmvállalat első nagyszabású film jének a fölvételeit, Ennek a filmnek N y o lc előtt egy p erc­ cel . .. a címe és Pcrczel Z ita, Kahos G yula, G om baszögi Ella, Jávor Pál, Salamon Béla, Vaszary Piroska, Földessy G éza és m ások a főszereplői. A filmet Szlatinay Sándor rendezi, aki ezúttal először vállalt rendezői m un­ kát, azonban nem csak hatalm as tudása és alapos intelligenciája, hanem Ösz­ tönös művészi érzéke bizto sítja a film sikerét. Ez a film január végén készül el, úgyhogy talán m ár februárban meg is jelenik. A jan u ár—februári program ra vo­ natkozóan term észetesen állandó tá r­ gyalások folynak a Hunnia vezetősége és az érdekelt produkciók között. Való* szinüleg az; Attila-filmvállalat kezdi meg a Szivárvány című m agyar-ném et film jének a fölvételeit, lehetséges azon­ ban, hogy még egy m ásik filmet is k ez­ denek forgatni, am elyet az Ufa hoz m ajd forgalom ba és jelen tet meg az

4-

-*■

U rániában. Ennek a film nek R á d bizom a feleségem! a címe, Vaszary János írta és rendezi. A két m odern m űte­ rem, az egym ástól független hangföl­ vétel lehetővé teszi azt, hogy a két m ű­ terem ben egyszerre k ét produkció is dolgozhasson, úgyhogy ezzel b iz to sít­ ják a H unnia kapacitásának teljes ki* használását. A Magyar Filmiroda is nagyban k é ­ szül az új esztendőre és eddig úgyszól­ ván m inden hó n apra lek ö tö tté k a m ű­ term et. D ecem ber 21-ig dolgoztak a M ozgóképipari kft. produkciójában és a H azádnak rendületlenül című film fölvételeit k észítették. Ennek a filmnek N incs kegyelem ! a végső címe és Sol­ tész E n d re vezetésével igen serényen folytak a fölvételek. Uray T ivadar, Rózsahegyi Kálm án, Ráday Im re, M i­ hály ff y Béla és másoki játsszák a sik e ­ resn ek ígérkező film főszerepeit, A film et Somló E ndre rendezte, aki­ nek ez az első önálló m unkája és — h ir szerin t —• rendkívül jól sikerült. A N incs kegyelem ! előreláthatóan fe b ­ ru árb an jelenik meg prem ierben. K arácsony u tán k ezd ték meg a Lovagias ügy című Allianz*film fölvéte­ leit Székely István rendezésében. A film főszereplői Perczel Z ita, Ráday Im re, K abos Gyula, Gombaszögi Ella és G őzön G yula. A szövegkönyvet Vadnai László írta és Márkus A lfréd sze rez te hozzá a zenét. A produkciót Gál E rnő vezeti. A fölvételeket Kari K urzm ayer bécsi op eratő r készíti, míg a hangfölvételeket Pulvári K ároly sa­ ját rendszere alap ján irányítja. Ezek a fölvételek jan u ár közepéig folynak. A jan u ári és februári program ot még nem állap íto tták meg véglegesen, valószinülag a T orockói m e n n y asszony című film fölvételeit kezdik meg. M árcius 1-től novem ber 30-ig a m űterm et azon­ ban teljesen lefoglalták. V alószínűleg R ex néven új film gyártó társaság ala­ kul, am ely a T o rockói m e n n y asszonyt és a Két fogolyt viszi filmre. A fo r­ gató k ö n y v et Z ilahy L ajos és Indig

?5

O ttó írják. A M agyar Film iroda m ű ­ term ét februárban, áprilisban, június* bán és szeptem berben a Phöbus-filmvállalat, m ájusban, júliusban és o k tó ­ berben az A llianzék k ö tö tté k le és egyenként 3—3 film, gy ártására rendez­ kednek be. A M agyar Film iroda m űterm ében László Sándor, a kitűnő zeneszerző is k észített egy igen érdekes rövidfilm et Magyar Triangulum elnevezéssel. A filmen a három Kotánvi-növér zongo­ rázik, a B udapesti H angversenyzene­ kar és egy 24 tagú cigényzenekar is játsszik. A filmen Liszt: E-dur Polo* naisc-t, László Sándor egyik m agyar slágerét és H ubay Jenő: H elyre Kati című csá rd ajelen etét adják elő. A film a R em brandt-film kísérőzenéje lesz és a színpadon a K otányi-nővérck szem é­ lyesen is föllépnek, úgyhogy tu lajd o n ­ képen nem három , hanem hatzongorás hangversenyt fogunk hallani.

64 év gyártási tápasztálafa biztosítja

a DR- L E S S IN G -fé le

„SELEKTA KINOLUX

í í

99

moziszenek kiválóságár,

KÉRJEN A JÁ NLA TOT! Képviselet és raktár:

F IS C H E R H U G Ó BUDAPEST, V., VISEGRÁDI-UCCA 64. T elefon: 2-917-51.

H Í R A D Ó J A S zőnyey L ó rá n t k o rm á n y fő tan ácso s, a F ilm ip ari A lap v o lt ü g y v e ze tő aleln ö k e év ek en k e re sz tü l la k o tt a H u n n ia-film gyár ép ü letéb en . S zőnyey m ost e lk ö ltö z ö tt a H unniából és la k á s á t b e re n d e z té k g y á ri iro ­ d á k n a k . Az á ta la k ítá s t decem b erb en be is fejezték . D ecem ber 23-án n y ito ttá k m eg B u d ap est legszebb és leg eleg án sab b , de e g y ú tta l le g ­ m odern ebb film szín h ázát a V áci u ccai C orso-m ozgót. K ö rü lb elü l 25 év ó ta áll fenn B u d ap est e g y ik leg in tim eb b és le g k e d v e ­ sebb m o zg ó kép szín h áza a 3Ü8 szem ély es Corso-m ozi. C astigH one H en rik , k e re s k e d e l­ mi ta n á c so s, a Corso-m ozi k itű n ő és n ag y teh e tsé g ű ig a z g a tó ja é v e k ó ta h a rc o lt az é rt, hogy a k is m oziból m o d ern és e leg á n s film­ p a lo ta legyen. Álma v é g re v a ló ra v á lt és C astigH one m a v ezető je leh et K ö zép eu ró p a eg y ik legszebb en k iá llíto tt és m e g é p íte tt film színházának . Az« új C orso-film színház ü n n ep ély e s m e g n y itó já t d ecem b er 2|3-án ta r to ttá k m eg fényes k e re te k k ö zö tt. Az O rszágos M ag y ar M ozgóképipari E g y esü let d ecem ber 15-én re n d k ív ü li k ö z­ g y ű lést ta r to tt P o g á n y F rig y e s ny. h. á l­ la m titk á r, eln ö k v ezeté sé v e l, am ely en tö b ­ bek k ö z ö tt a la p sz a b á ly m ó d o sítást v itte k k e resztü l. E zek sz e rin t a jövő b en c sa k az leh et az OMME ta g ja , a k i a íilm kölcsönzési sz a k m áb an leg alá b b k é t é v e t tö ltö tt v e ­ z ető á llásb an . A k ö z g y ű lés e z u tá n k é t sz ám ­ vizsgáló b iz o ttsá g i ta g o t v á la s z to tt és p e­ dig H írsch L ajo s és K a sz tn e r G yula szem é­ lyében. E zu tá n „ F ilm g y á rtá s t elő m o zd ító b iz o tts á g o t“ v á la s z to tta k , am ely n e k ta g ja i: S zigeti F eren c, G u tm an n M anó, T su k Im re, d r Vitéz« M iklósné és P lesz F ere n c . F o g la l­ k o zo tt a k ö zg y ű lés tö b b ek k ö z ö tt az OMME ta g ja in a k p lu rális sz a v a z a ti jo g á n a k a k érd ésév el is. A M oziegyesület e lő te rje sz té s t te tt a b el­ ü g y m in isz té riu m n a k ik e r-m o z ien g ed ély ek k ia d á s a v é g e tt. Az E g y e sü le t v élem én y e sz e rin t ezzel leh ető v é v á lik az, h ogy k é t kisebb község, am ely ek ö ssz la k o ssá g a nem h a la d ja m eg a 10.000 lelk et, e g y ü tte s e n g e­ dély rév én ju th a t m ozihoz. Az ilyen ikeren g ed ély ek a la p já n az en g ed ély es fe lv á lt­ va já ts z h a t k é t k ö zség b en . N em csak k u l­ tu rális, hanem szociális érd e k e k is az ily e n ­ fa jta e n g ed ély e k m e g a d á sa m ellett szó ln ak . A C ity film színház v is sz a k a p ta rég i te le ­ fo n szám át: 1-111-40.

26

A P a la tín u s T u d o m án y o s K u ta tó T á rs a s á g d r Jó z se f F e ren c fő h erceg eln ö k le té v e l d e ­ cem ber 9-én a M űegyetem en tu d o m án y o s e lő a d á st re n d e z e tt, m ely alk alo m m al d r F ra n k ó Is tv á n re n d es ta g ,,A p la sz tik u s film“ cím m el ta r to tt e lő a d á st. Az előadó részle te s e lő a d á sb a n ism e rte tte a p la sztik u s film ed d ig i tö rté n elm é t, a Különböző p lasztik u s-film szab ad alm ak at, k ö z tü k a z o k a t is, a m e ly e k e t az előadó é v e k so rá n id eh az a és a k ü lfö ld ö n b e je le n te tt. E lő a d á sá t előbb álló ­ k é p e k k e l k isé rte , m ajd a h a llg a tó s á g á tv o ­ n u lt a M űegyetem v etítő h ely iség éb e, ahol s a já t felv ételű p la sz tik u s film eket m u ta to tt be az előadó. Az e lő a d á st a n a g y sz á m b a n m eg jelen t é rd e k lő d ő k n a g y tetszéssel fo g a d ­ tá k . C am era film k ft. eln ev e zéssel új film keresk ed elm i v á lla la t a la k u lt, a m ely n ek c élja jo b ­ b á ra fra n c ia film ek m a g y a ro rsz á g i b eh o za­ tala. A v á lla la t ta g ja i H eim ann Je n ő és Engel Fiilöp. Iro d á ja : E rzséb et k ö rú t 28. a la tt m ű k ö d ik . S ieg ler F rig y es, az U n iv ersal film gyár m a g y a r fió k v ezető jén ek irá n y ítá s a m ellett és B alogh Istv á n ren d ezéséb en 300 m éteres k u ltu rfilm k é sz ü lt „ K e csk e m ét, M ag y aro r­ sz á g g y ü m ö lc sö sk e rtje “ cím m el. A film, am e ly n ek első e lő a d á sa K ecsk em éten volt, az e u ró p a i és a m e rik a i m o zg ó k ép sz ín h áz a k ­ b an k e rü l b e m u ta tá s ra . A film et H u b ay Je n ő m űveiből ö ssz e á llíto tt k ísérő zen e k iséri. A Z en eszerző k S z ö v etk ez ete a jövő é v ­ ben új re n d sze r sz e rin t a k a rja a »enejogdija k a t m eg á lla p íta n i. Az új jo g d ij-m eg állap ítá s i re n d s z e rt m ost d olgozzák ki a S zövetkeztnéJ, am ely c sa k a z u tá n lép é rin tk e ­ zésbe a M oziegyesiilettel, a h o g y az a la p ­ e lv ek b e n m e g á lla p o d ta k . E te k in te tb e n az egész* v ilá g ra szóló e g y sé g es ta g d íj-k iv e ­ tési re n d s z e rt a k a rn a k m e g á lla p íta n i és tö b b ek k ö z ö tt k ü lö n b ség e t a k a rn a k te n n i az ú g y n e v e z e tt zenésfilm ek és azo k k ö z ö tt a film ek k ö z ö tt, am ely ek n él a zene c sa k a lá festé sü l szolgál. Széles L ászló, a k i év ek en k e re sz tü l m ár v eh ette a k ő b á n y a i A sto ria és U niversum m o zg ó k ép sz ín h á z a k a t, újból á tv e tte e n n ek a k é t m o zin ak a v ezeté sé t. K isk u n h a la s község b en szep tem b erb en n a g y sik e rű g a z d a sá g i k iá llítá s t ren d eztek . A k iá llítá s lá tn iv a ló iró l, a p a v illo n o k ró l, a k ü lö n b ö ző g a z d a sá g i á g a k b e m u ta tó já ró l, a v ilá g h írű h a la si c sip k ek é sz íté srő l a Ma­ g y a r F ilm iro d a fe lv é te le k e t k é sz íte tt, a m e­ ly e k m á r elk észü lte k . A film ja n u á r 17-én H alaso n k e rü l b e m u ta tá sra . Ú jp esti K orzó Mozgó k ft. eln ev ezéssel új v á lla la t a la k u lt, am ely a K orzó-m ozira a d o tt b elü g y m in iszte ri en g e d é ly k ih a s z n á ­ lá s á t tű z te k i célul. Ü g y v ezető je: özv. dr N agy M ihályné m ag án zó , B u d ap est, Logody u. 65. T ö rzstő k é je 10.000 pengő.

I B U D A P E S T E R FILMMARKT

\

M E G J E L E N É S I S T A TI S ZT IK A ERSCHEINUNGSSTATISTIK D ecem ber hónap (M o n a t D ezem ber)

M onat D ezem ber. Fox-F ilm : T h e co u n try doctor, R a d iu s-F ilm ­ theater. Jf. — P riva te num ber, R ad iu s-F ilm th eater.

Jf. H arm onia-F ilm : IV er z u le tz t lacht, D ccsiK ino. Jf. H irsch & T suk-F ilm : D er G oldm ensch, K a m ­ m erlichtspiele, Á triu m , D écsi-K ino. Jf. (ung.) K árp át-F ilm : T o m i (D as e rfro re n e K ind), U rá n ia —F ilm th e a te r, Á triu m , M etroF ilm p alast. Jf. (ung.) M etro-Film : T a rza n escapes, O m nia-C ityK ino. Jf, — O ur relations, M etro -F ilm p alast. Jf. P á tria -F ilm : M a ry o f Scotland, F o ru m -R a d iu s-F ilm th eate r. Jf. — F ollow the fleet, F o ru m -T h e a te r. Jf. Phöblts-Fiim : R en d ezvo u s am D onaukai, R oyal-A pollo. Jf. (ung.) P aram o u n t-F ilm : T e x a s R anger, O m niaC apitol-K ino. Jf. R eflektor-F ilm : Club de fe m m e s, R oyalApollo. Jv. — Jahresw ende, C orso-K ino. Jf. (ung.) U fa-Film : S ta n d sch ü tze B rüggler, U rá n ia F ilm th c a tc r und O m nia-K ino. Jf. — G lückskinder, U ra n ia -F ilm th e a te r. Jf. U nitas-F ilm : M ic k y fröhliche W eihnachten, (D isney K u rz film e 1! C ity -Á trium . Jf.

M ag y ar (u n g arisch er) film N ém et (deutscher) film A m erikai (am erik an isch er) film O sz trák (österreichischer) film F ra n c ia (fran zö sisch er) film ö sszesen

(Z usam m en)

4 2 8 1 1 16 film

EDDIG M EGJELENTEK: B ish er erschienen: S eit dem 1. Ja n u a r 1936 1936 január 1-től: M ag y ar (ung. und in U n g arn e r­ zeugte) film 21 M ag y a r (ung. F ilm scatch s) szkeccs 3 41 N ém et (deutscher) film 100 A m erik ai (am erik an isch er) film 7 A ngol (englischer) film F ra n c ia (franzö sisch er) film 18 17 O sz trá k (österreichischer) film 1 O lasz (italienischer) film 1 Lengyel (polnischer) film 2 Cseh (tschechischer) film Vegyes (aus gem ischte Scenen 2 zu sam m engestellte F ilm e) ö sszesen (Z usam m en) 213 film 1936 a u g u sztu s 1-től: S eit dem 1. A u gust 1936:

B U D A P E S T , X I V ., G Y A R M A T -U . 3 5 .

12 M ag y ar (u n g arisch er) film M ag y aro rszág o n g y á rto tt idegennyelvü (in U n g a rn g ed reh ter farm d sp rach ig er) film 1 13 N ém et (deutscher) film 40 A m erik ai (am erik an isch er) film 7 O sz trák (ö sterreich isch er) film 9 F ra n c ia (fran zö sisch er) film Cseh (tschechischer) film 1 ö sszesen Z usam m en) 83 film

TELEFON : 2-978-55.

A A A A A A A / W V W V W V W W W V S A A A A

KO VÁCS ÉS FÁLUDI FILM G Y Á R ÉS LAB O R A TO R IU M

M agyarország le g n a g yo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszerelt l a b o r a t ó r i u m a K é s z í t ; hangosfilm eket és kópiákat, film­ feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultúr-, reklámés rajztrükk-film eket

UJ MOZI megnyitása

előtt

szerezze

be

L a jta A n d o r Ára portóval

5 . - P.

FILMUVESZETI ÉVKÖNYVÉT

|

,

|

^_______________

A

A z O K T A T Ó F IL M G E S Z T I L A JO S , a VKM. O ktatófilm K irendeltségének igazgatója

FILMOKTATÁSUNK MAI ÁLLÁSA égi szokás nálunk is, m á­ su tt is, hogy m indig tö b b ­ re érték eljü k a külföldit. ö sszehasonlításnál is h a j­ landók vagyunk az ide­ gent többre tarta n i. T a ­ lán ezt a té te lt sem m i jobban nem iga­ zolja, m int a m ag y ar film sorsa, ak á r a nyilvános m ozik, ak ár az iskolák film# anyagáról van szó. Külföld felé san­ dítunk, áhítozunk, legjobb em bereink külföldre vándorolnak s a szó igaz értelm ében elárasztják m unkájukkal a világot. A m it a külföldi vállalkozónak csinálnak, az itthon is jó, de a hazai tő ke csak vonakodva vagy sehogy nem m er ugyanezekkel a tehetségekkel m unkához látni. A tanító# és o k tató film ek sorsa is ezt m u tatja. K önnyű kim utatni, hogy a m agyar ta n á r pedagógiai készsége, szaktudása, az idő szellem éhez való alkalm azkodása a film iskolai felhasz­ nálásában is könnyedebb, jobb és tö k é ­ letesebb volt, m int m ás országoké, még pedig olyanoké, am elyeket a sors k e­ gye bőségesen elláto tt pénzzel is. N a ­ gyobb m ozgalm at in d íto ttak , a kísérő zaj és fény m esszibbre h ato tt, de ér­ dem ben egyik se ju to tt előbbre a kis m ag y ar állam nál. Ma bevonult m ár a film a magya-r iskolába. A tan ó rá k alatt, vagy a tan ó rá k után pereg és h a t­ h ató san tám o g atja az ifjúságot. M in­ den állami és közvetlen állami fel­ ügyelet a la tt álló közép- és középfokú iskolának van teljes fölszerelése, vagyis

28

vetítőgépe, asztala, áram a, besö tétítő berendezése, szóval m inden ami szük­ séges. A hol ez a berendezés hiányzik, az egyedül és tisztán az illető iskola mulasztása. A felekezeti hatóságok alá tarto zó iskoláknak csak k ö rü l­ belül 25%-a filmezik. Ez annyit je ­ lent, hogy a trianoni h atáro k kö­ zé szo ríto tt M agyarország kereken 600 közép- és középfokú iskolája (pol­ gári, kereskedelm i, képzők, stb.) k ö ­ zül 400 filmmel tanít. E pillanatban 72 film áll rendelkezésre, m indeg yik 10— 25 kópiával. A vkm Oktatófilm ! Kirendeltség naponként átlag 40 db fii# m et küld szét az ország m inden ré­ szében elszórt iskolák szám ára. T erm é­ szetes, hogy a film anyag szinte óránk in t nő, de a filmek: igénylése is. Ez a film ezés 1936 október elsejével indult meg országszerte. A tan áro k m aguk kezelik a gépet. M inden iskolában van legalább 2 —3 vetítéshez értő tanár. D e van több olyan iskola is, ahol az egész tan ári kar, néha 25—30 em ber egyform án é rt a filmezéshez. M inthogy m inden iskola kap gépet fölszerelést, van olyan város, ahol 5— 10 vetítőgép dolgozik. Külföldön, se­ hol a világon nem találju k ennek m á­ sát. Még a hatalm as N ém etország is közös gépekkel dolgozik, vagyis több iskolának egy gép van. A technikai fölszerelés azonban nem m inden. K érdés, hogy az a nagy pedagógiai vihar, am ely a film iskolai bevonulását megelőzte, jogos volt-e vagy nem ? V agyis kinek van igaza,

+

+

azoknak-e akik a film ek iskolai h asz­ n álatá t ellenezték, vagy azoknak, akik p árto lták ? V égleges pedagógiai vélem ényt ma még nem lehet m ondani. H iszen az új taneszköz csak m ost vonult be az isko­ lába. H aszn álata még nem tökéletes és a tan ítás m ódszereiben még m ost m esterségbeli fogások nem lehetnek. De m ár vannak jelek. B iztató jelek, így pl. bizonyos, hogy a tanulók a fil­ m et példás figyelemmel ésb csendben nézik végig. Még a h írh ed t rosszalkodó osztályok is elfelejtik a rendetlensé­ get, fegyelm etlenséget, ha a f im pe­ reg. A figyelem és fegyelem szem pont­ jából teh át a film re a legjobbat kell m ondani, noha éppen ettől féltek a pedagógusok a legjobban. N e fe le jt­ sük el, hogy a film sötét terem ben pe? reg, ami a rcn dctlenkcdésre valóságos fölhívás. M égis csend, rend és b ék es­ ség van kicsinyeknél és nagyoknál egy­ aránt. E zt és így jelentik az iskolák. A z t is m o n d ják, hogy a film en lá­ to tt anyag megtanulása könnyebben megy és megtartása jobb. Ez is előre láth ató volt. A film pedagógiai érté k e­ lése tágabb te re t igényel s ma még korai volna tételek felállítása. A z m é­ gis b átran állítható, hogy a film beve­ zetése korszakot fog alkotni s azt is állíthatjuk, hogy az iskolai filmezésen feln őtt mai n e m ze d é k szemlélete és filmigénye is más lesz, m int az apáké, anyáké. És végül talán azt is lehet em líteni, hogy se a pedagógiai, se a szervezés, se a technikai ellátottság dolgaiban m ert a külföldi állam ok egyik-m ásik m ert a külföldi állam ok közül egyik? m ásik velünk legfeljebb egy vonalban, de nem előttünk halad.

MILYEN NAGY OLASZ F IL M EK KÉSZÜLNEK JE L E N L E G ? ° Á z olasz film gyárakban ezidőszerint a következő filmek készülnek: Scip one L Africano, rendező: C ar­ m ine Galloné, 15. hete dolgoznak ezen a filmen. Condottieri, rendező Louis T r en ke r, olaszul és ném etül. (15. hete.) 11 fu Mattia Pascal, rendező: P ierre Chenal, olaszul és franciául. (6 . hét.) La Fossa degli Angeli, rendező: C ario Lodovico fíragaglia. (10. hét.) Regina della Scala, rendező: G uido Salvini és C am illo Mas'trocinque. (4. hét). La contessa di Parma, rendező: Ales? Sandro Blasetti. Elkészültek: II corsario N ero, rendező: A m leto Palermi. L A l b e r o di A da m o , rendező: M ario Bonnard. E'tornato carnevale, rend.: Raffaele Matarazzo (egvik főszereplője T ab ó d y Klári). L u o m o che sorride, rendező: M ário Mattoli. Canto d ’A dd io, rendező: G uido Brignone. Fermo con le mani, rendező: Guglielmo Giannini e G ero Z a m bu tió .

F IL M K O P IR O Z Á S I ÉS ELLENŐRZŐ K .F.T. VIL, ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ. TELEFON: 1-372-87.

MÁR K A PH A TÓ A Z 1937. ÉVI

F IL M M Ű V É S Z E T I É V K Ö N Y V S z e rk e s z ti: L A J T A Á ra «L- p H

ara o r | |

Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

A N D O R

M egrendelhető a Film kultúra II k c. p k iad ó h iv ataláb an ||arao r

29

N ag y tra n z a k c ió a fra n c ia film piacon. A p á riz si K ereskedelm i b író sá g hosszas tá r ­ gyalások u tán hely b en h ag y ta a G aum ont— F ran co F ilm -A u b e rt tá rsa sá g ú j szerződéses viszonyát. A G. F. F. A. 1930-ban alak u lt három nagy fran cia társaság , a F ran co F ilm , a G aum ont és az A u b ert nevű cég fúziójából. A z így alak u lt tá rsa ság D evies, az ism ert nevű fran cia pén zem b er vezetése alá k erült, aki tú lm erész pénzügyi spekulá­ cióval lejtő re v itte az azelőtt v irág zó v álla­ latokat. 1934-ben a G. F. F. A. adósságai m á r 300 m illió fra n k ra em elkedtek, am i sú ­ lyos k ih atással v olt az egész fran cia film ­ ip a r életére is. A z egész világon m egism étlődő jelenség ez — go n d o lju n k csak az U fa, az angol és egyes am erikai v á llalato k hasonló so rsára — a piac trö sz tö síté se ; film ip ari m am m u tvállalatok kiépítése m in d ig hasonló eredm é­ nyeket szült. In tő jeléül an n ak a m eg d ö n t­ hetetlen igazságnak, hogy a film és m ozgók ép ip ar nem nélkü lö zh eti a teljes m értékben érvényesülő egyéni kezd em é n ye zé st és a kö zvetlen egyéni érdekeltséget. Sem m ilyen ó riá sira m éretezett k ö zponti b ü ro k ratiz m u s sem p ó to lh a tja az állandó összeköttetés és egyenes érdekeltségből folyó helyes fölism e­ rést, alkalm azko d ást és egyéni törekvést. A G aum ont-szerződés értelm ében a v álla­ lat 30 m illiós adóssága 100 m illió ra csök­ kent — évi 2 m illiós törlesztéssel. A tá r s a ­ ság alap tő k éjét pedig 100 m illió ró l 5 m illió ­ ra szállíto tták le. A z 1934. évi felértékelés a lap ján a tá rsasá g ak tív ái, m űterm ek, g y á­ rak, lab o rató riu m o k és m ozgóképsiznházak 80 m illió értékben lettek elszám olva. A z íté ­ let jo g e rő re em elkedése u tán egy pénzcso­ p o rt 30 m illió ú jo n n a n b efe k te te tt tőkével veszi á t az üzem vezetését. M eg fontolt és m értékletes vezetés m ellett valószínű, hogy a G. F. F. A. bőségesen fedezheti a 35 m il­ liós alaptőke gvüm ölcsözésének és az egyh a rm a d ra leszállíto tt adósságok tö rlesztésé­ nek terhét. V alószínű, hog y a v állalat ta lp raállása kom oly enyhülést hoz a fran cia film ip a rt sú jtó pénzügyi b iz o n y talan ság ra is. Film az a m e rik a i rá d ió b a n . A z egyes o r­ szágok rád ió társasá g ai n ag y jelen tő ség et tu ­ la jd o n ítan ak a film nek. íg y az o sztrák rá ­ dióban hetenként, szom baton ta rta n a k elő­

IS K O L Á K AZ

EGÉSZ

II

F IL M K Ö L C S Ö N Z Ö K

II

E G Y E S Ü L JÉ T E K

KULTURFILM SZÜ K SÉG LETÉR Ő L

VILÁGRA

BUDAPEST,

adást a film m el kapcsolatos tém akörről. N é­ m eto rszá g b an is igen g y a k ran h angzik el rádióelőadás a film ről. A m erik a azonban úgyszólván állandóan n ap irenden ta r tja a rád ió b an a film különböző kérdéseit. íg y 590 tú ln y o m ó részt m agánrádió-társaság kö ­ zül 480 rádiólead ó -v állalat n aponta cgy-egy ó rá t szentel a film nek és nem csak film ­ ism ertetéseket ad le, hanem egyéb, a film ­ mel kapcsolatos k érdésekről ta rta n a k egyesek előadásokat. W ill H ay s e u ró p a i ú tja . M eg írta a F ilm ­ ku ltú ra , hogy W ill Ila y s ! az am erik ai film g y áro so k szövetségének elnöke R óm ából P á risba u tazo tt. P á risi h irek sze rin t W ill H a y s három napos o ttartó z k o d á sa a la tt nem fo ly ­ ta to tt hiv atalo s tá rg y a lá so k a t a fran cia k o r­ m ánytényezőkkel. A m in t a fran cia sa jtó képviselői előtt k ijele n tette, e rre nincs is sem m i szükség, m ert a fran cia -a m e rik a i film fo rg a lm a t m indkét fél teljes m egelége­ désére szabályozza a legutóbb a láírt franciaam erikai keresked elm i szerződés. R óm ai írt­ já ró l azt a k ijelen tést tette, hogy az elért eredm ények őt teljesen kielégítik. M ussolini hosszú k ih allg atáso n fogadta, am elyen az összes fontos íilm k érd ések et alaposan m eg­ tárg y alták . A tárg y a láso k ró l a beszám olót A m erika ró m ai n agykövete fo g ja a sajtó v al közölni. A S zent A ty a H ay s előtt különös öröm ének ad o tt k ifejezést, hogy az am erik ai E rkölcsi L ig a olyan szép eredm ényeket ért el és a film g y á rtá st „egészségessé", az erkölcsiség jegyében halad ó v á tette. H a y s m eg láto g atta m ég a fran cia fő v áro sb an Louis L u m iére-1 és H ero ld S m ith s társaság áb an L ondonba u tazo tt. W ill H ays L ondonban szintén csak három n ap ig ta rtó z k o d o tt. T á r ­ sasági és szak m ai összejöveteleken kívül, sem m ilyen hiv atalo s tá rg y a lá st nem fo ly ta ­ to tt. A z angol film esek 200 teríték es ebédet adtak Plays tiszteletére, aki a N orm andicn u ta z o tt vissza A m erikába. A m in t lá tju k , a „ F ilm c á r" csupán a z é rt jö tt E u ró p á b a , hogy az olasz tárgi^alásokat szem élyesen vezesse. U tolsó pilla.na.tban érkező ró m ai táv irato k a rró l szám olnak be, hogy W ill H a y s o ttan i tá rg y a lása i során jelen tő s eredm ényeket ért el. A z am erik ai film g y ártó k film jeik bevé­ teli összegéből ; évi húszm illió lírá t vihetnek ki szabadon O laszországból.

VII.,

KITERJEDŐ

SZERVEZETÉVEL

ERZSÉBET-KÖRUT

B

II

%

GONDOSKODIK

TELEFON

A

1-374-38.

Megalakult a G LO B U S FILM k.f.t. Ü g y v e z e tő : S A S

L Á S Z L Ó

Á második félszezonban indul 2 hatalmas filmmel 1-

AZ ELSŐ IG AZI M A G Y A R BOHÓZAT! V¥

NYOLC ELŐTT EGY PERCCEL... (H e te n k in f e g y s z e r.) Főszereplők!

P e rc z e l, Z ita , F ö l d e s y

G éza,

K a b o s G y u la , Y a s z a ry P iroska , S a l a m o n B éla, M á l y G e rő , Rajna

Á lic e ,

Peti

Sándor

és

20 ra g y o g ó lá n y 2a

Á francia filmgyártás legizgalm asabb f lm rem eke;

H A JN A L I Ü TKÖ ZET HÁRRY

B A U R és I V Á N

első együttes film je.

MARCELLA

MOSJOUKINE Női főszereplő:

CHANTALL

A spanyol forradalom lélekzetfojtó

G L Ó B U S F IL M Budapest, VII., Erzsébet-körut 8.

31

izgalmai!

K .F .T . Telefon: 13-51-77.

N ém et-egyiptom h íra d ó cse re . L egutóbb érdekes tran zak ció jö tt létre az U fa és az egyiptom i M isr-film g y á rtó cég között. E sz e rin t a két v állalat kölcsönösen kicseréli az időszerű heti film híradó-esem ényeket és azokat s a já t heti m ű so ru k b a rendszeresen b eik tatják . W alt D isney első hosszú ra jz o s film je a Snow W h ite and the seven D w a rís (H ó ­ fehérke és a 7 tö rp e) 1937 szeptem berére készül el. A film vetítése 1 ó ra 20 percig ta rt. A g y ártási költségek 1 m illió dollárba kerülnek. A fran cia moi-isok az u tóbbi időben m in d ­ jo b b an elharapódzó, kím életlen és főleg észszerütlen verseny leküzdése érdekében h ely­ á r-m in im a lizá ló b izo ttsá g o t alak íto ttak . A b izo ttság h o z csatlakozó összes m o z itu la jd o ­ nosok elhatározták , hog.y a jövőben b o jk o ttálni fognak m inden olyan kölcsönzőt, aki film et szállít bárm ely helyárrom boló, szüklátó k ö rre valló m ozisnak. A m ozgalom nak m áris jelentkezik a h atása. N em rég „C iné fran c" elnevezéssel új m ozgószínház ala­ k ult 'P á risb a n , am ely jeg y eit 1 fra n k é rt áru lta. A m ozisok erélyes m ozgalm a folytán az ú j v állalat m á r 2 fra n k ra em elte föl a helvárakat. C zernin volt k ü lü g y m in isz te r fia film v ál­ lalkozó. G róf C zernin T heobald, g ró f C zer­ nin O tto k ár, a v o lt o sz trá k -m a g y ar közös k ü lü g y m in iszter fia, aki állandóan Bécsben él, C zernin— O stw a lt-F ilm név a la tt v állala­ tot alap íto tt. A z ú j v állalat v ezető je m aga a fiatal g ró f, aki nem csak film g y ártással, hanem a film szakm a m ás á g azataiv al is k í­ ván foglalkozni. Épül a róm ai új film negyed. E z év ja n u á r­ jáb an a v a tta föl M u sso lin i azt a helyet, ahol R óm a h atá rá b a n fölépítik az új C inesm űterm eket, O laszo rszág új m onum entális film g y árát. A V ia T u sco lan a-n épülő ú j film telep R óm a egyik legérdekesebb látv á­ nyossága lesz, m ert az ú j olasz H ollyw ood valóban a legm odernebb kivitelb en készül el. E d d ig m á r szám os ép ületet h o ztak tető alá. N éhány m ű terem m á r elkészült, m eg ­ épültek a szükséges helyiségek az o p e ra tő ­ rök, színészek és a produkciós iro d ák szá­ m ára, továbbá elkészült az étterem , a v illa­ m ossági központ, a v etítő terem stb. M ost el­ kezdték a körülbelül 40' m éter m agas T őrre Serbatoio nevű fő k a p u ép ítését is. A 700.000 négyszögm éter terü letb ő l 120.000 n égyszög­ m éter m á r beépült, ezenkívül k észítik a te ­ lephez vezető u ta t is. A m eglevő szabad te ­ rületen m á r m ost készítenek külső fölvéte­ leket. íg y elsősorban a S qnadrone bianco cím ű film külső fölvételeit fo rg a ttá k az új film g y ár telepén, m ost pedig a Scipione L ‘A frica n o cím ű film külső fölvételeit k é ­ szítették ott. A z u tó b b i film nél 6000 főnyi sta tisz té ria m űködött k özre a jövő nagy film g y ár szabad területén.

32

T a n u lsá g o s film k iállítás n y ilt m eg no­ vem ber 28-án L ondonban a K irá ly i F o tó ­ tá rsa sá g rendezésében. A nth o n y A sq u ith n y ito tta m eg a k iállítást, am elyen m ozim odellek, m űterm ek fotói stb. m u ta tjá k be a közönségnek az angol film ip ar m ai állását. A m egnyitó elő tti estén H . J. R o u n d m é r­ nök előadást ta r to tt h angfölvételi k érd ések ­ ről, am elynek k eretén belül különböző fil­ m eket is m u ta tta k be. A k iállítás m egrende­ zésében tevékeny szerepe v o ltt az angol k in em a to g ra fiai tá rsa sá g n a k is, am ely szám os szakm ai em léktárgy, v a la m in t többren d b eli tudom ányos film és különböző gépek b em u­ tatásával tü n te tte ki m agát. A lo san g elesi stú d ió k b a n 16.000 em b ert fo g lalk o ztatnak , akik évi 1,397,000.000 dol­ lá rt keresnek. A többi vállalatnál, am elyek kapcsolatosak a film g y ártással, m ég 30X00 szem ély keresi m eg a kenyerét. Uj film palota épül P rá g á b a n . A p rág ai Vencel té r k ö zism erten „teli v an “ m ozikkal. E g y m ás hegy én -hátán körülbelül 18 film ­ p alota áll a nagyközönség rendelkezésére. A Vencel téri film színházak szám a m ost egy ú jab b , hip erm o d ern film színházzal szap o ro ­ dik. A M oldavia-G enerali nevű b izto sító tá r ­ saság h atalm as új p alo tát épít a téren és eb­ ben az épületben helyet k ap e g y 1200 szem é­ lyes, a legm odernebb technikával felszerelt film szín h áz is. F ilm e lő a d á so k a B uckinkham T palotában. A z angol k irá ly o tth o n a a B uckingham p alota, ahol legutóbb teljesen m odern film ­ leadóhelyiséget rendeztek be. V I I I . Eduarcl angol k irá ly m á r k o ra ifjú sá g a ó ta lelkes film - és m ozib arát. A p alo ta-m o zib an a lon­ doni film m ű so ro k leg jav át já tsz á k le. A zok a n ag y film ek, am elyeket a londoni m o zik ­ ban is b em u tatn ak , so rra k erülnek v e títésre a k irá ly i p alo táb an is. S zerzői jogi k é rd é s e k tá rg y a lá s a V a rsó ­ ban . A N em zetközi F ilm k a m a ra kötelékébe ta rto z ó szerző i jo g i bizo ttsá g novem ber vé­ gén V arsó b an ülést ta rto tt, am elyen szám o­ sán v ettek részt. R engeteg nem zeti és nem ­ zetközi szerzői jo g i kérdés m erü lt föl. K ü ­ lönösen a film m e l kapcsolatos szerzői jogi k érdéseket v ita ttá k m eg. E bben a kérdésbenN ém etország, A u sztria, B elgium , F ra n c ia ország, L engyelország, S védország, S v ájc és C sehország kiküld ö ttei tettek jelentéseket. E zekből a jelentésekből m eg állap íth ató , hogy ezekben az o rszágokban a törv én y h o ­ zás v agy a tö rvénykezési jo g g y a k o rla t m i­ lyen rendelkezéseket h o zo tt a legutóbbi idők­ ben. A b izo ttsá g ezután részletes te rv e t dol­ g o zo tt ki a film szerzői jo g kérdéseiről. A F ilm k a m a ra szerzői jogi b izo ttság a legkö­ zelebb, ja n u á r 17-én és 18-án ül össze Bécs­ ben. E bből az alkalom ból tárg y aln i fognak a C onfédération In tern a tio n a le des Sociétés d 'A u teu rs et C om positeure k ik üldötteivel is.

II M T E C H N I K A AZ R.C.A. IBOLYÁNTÚLI ELJÁRÁSÁNAK TECHNIKAI ISMERTETÉSE \Z lőző híreinkben m ár beszám oltunk l— az R. C. A. ibolyántúli sugárzás­ sal dolgozó új hangfelvételezési eljá­ rásának nagy sikeréről. A m egnyilvá­ nult szakm ai érdeklődésre való tek in ­ tettel, az új eljárás technikai oldalát is ism ertetjü k a F ilm kultúra olvasói előtt. M ielőtt a készülékek vagy azokon véghezvitt átalak ításo k leírásába kéz? denénk, röviden összefoglaljuk az új eljárás elm életi felépítését A z eddigi fehér fénnyel dolgozó hangfelvételek csak ko rláto lt tiszta­ ságú han g k ép et b izto síto ttak . Főleg a kis am plitúdó vállalkozások ad tak el­ to rzu lt és a részletekben elm osódott k ép et és így a kis am plitúdók finom v áltak o z ásain ak m egfelelő m agas i'rckvenciájú hangok — úgy a zenében, m int az em beri beszédben torzítva je­ lentek meg és kellem etlen rideg árn y a­ latúnk voltak. A fén y tan b an színi el­ k é ré sn e k (k rom atikus aberrációnak) azt a jelenségét hívjuk, am elynél fog? va a fehér fényt összetevő különböző sugárzások hullám hosszuk szerint a lencséken áth aladva különböző síkban rajzo ln ak éles képet. A vörös például távolabbi síkon m int az ibolya. A k ép ­ fel vételedé® terén az úgynevezett ak ro m atik u s lencséknél javítva van a szini eltérés, vagyis annyira csök­ kentve, hogy a különböző színek ra j­ zolta képek gyakorlatilag m ajdnem tö ­ k életesén fedik egym ást. A hangfeívétclezésnél azonban a rendkívül fi­ nom és kicsiny hangképnél a színi el­ térés jelentősen és károsan befolyá-

solja a hangtisztaságot. A fentiekből ön ként a d ó d o tt az egyszínű — m ono­ krom atikus fény alkalm azásának szük­ sége. A z R. C. A. laboratórium aiban fo ly ta to tt kísérletek során beigazoló­ d o tt az is, hogy nem elég tökéletes az egyszínű fény használata sem. M ert m inden szín különböző m élyen hatol be a fényérzékeny rétegbe. V agyis nem a réteg felületén alkot képet. Be­ leütközik a réteg szemcséibe, azok m iatt útjából eltérül, h at az eredeti irányában nem fekvő szem csékre is; szóródik, tö rik és „halo-t“ (fényud­ vart) képez. így a n yert kép k örvo­ nalai bizonytalanok, elm osódottak lesz­ nek. Az ibolyántúli sugarakat az érzé­ keny réteg teljesen elnyeli, vagyis he­ lyes beállítás m ellett azok nem a réteg mélységében, hanem an n ak felüíefén alkotnak képet. Eredm ény, teljesen éles és t'szta hangkép, vagyis tökéle­ tes hangtisztaság és finomság. Ennek a rendívül finomságú, bárm ely szükséges hangfrekvenciát hűen viszszaadó eljárásnak gyakorlati értékesí­ téséhez szükséges legelőször is egy új m ásológép használata. Az eddig hasz­ nálatban levő m ásológépeken m indig volt egy egész jelentéktelen elcsúszás, m ásrészt a m áso lato k at szintén ibo­ lyántúli sugárral kell m egvilágítani. A z R. C. A .-m iihelyeiben olyan m á­ sológépet készítettek , am elynél te lje ­ sen ki van küszöbölve a filmelcsúszás és így a m ásolatokon is biztosítva van a hangképek finom és éles rajza. M agán a felvevőberendezésen nincs lényeges változás. A fénysugarak ut-

jukon láth ató k és ellenőrizhetőek, csak a film szalag előtt van egy ibolyántúli szűrő elhelyezve. A készülék összcépL tésc rendkívül ötletes, igen kis helyet foglal el, teljesen szétszedhető, egy fogással elérhetőek úgy a lám pák és az erősítők, m int a fontosabb kapcsolá­ sok. A hangasztalok hordozhatóak és a színen bárhol elhelyezhetők. A hall­ gatókon való ellenőrzésen kívül a fel­ v ételeket vizuálisan is lehet követni. Egy 12 néon-csőből álló lám pasor fog­ lal helyet a kapcsolók és fogók m el­ lett. E zeket a lám pákat úgy kapcsol­ ják, hogy egy bizonyos fokú hangm o­ duláció esetén gyulnak ki. M ennél erős sebb a m oduláció, annál több lámpa ég. így a színfalak k ö zö tt „szem m el lá th a tó “ a felvételezés m enete. Jobbról a h arm ad ik lám pa zéróval van m eg­ jelölve és 100%-os m odulációt jelez. A tov áb b iak b an logaritm us sor szerinti leimenő fo k o zat alapján, 15, 25, 35, 45 decibel a viszonlagos érték. V W W W V W S A A A A A A A A A A /V A A /W W

Tíz an g o l film 33 millió. A z angol film ­ g y ártás sohasem rem élt fejlődést ért el. de nem csak m ennyiségben, hanem m inőségben is. Az angol film g y árak b an intenzív m unka folyik és a v állalato k olyan erő feszítések et tesznek, hogy teljesítőképességben egym ást a k a rjá k felülm úlni. A z angol vállalato k kö ­ zül a K o rd a-féle „L o n d o n " és a B ritish G aum ont já rn a k elől költség és m űvészi nívó tekintetében. E z a k ét g y á r ebben az idényben 10 film et készít, am elyek költségei m eg h alad ják a 30 m illió pengőt. A K o rd afele R em b ran d t, E le fá n t boy, D a rk Jo u rn ev , M én are nőt gode és a F ire over 700.000 angol fontba k erü ltek , m íg a G aum ont öt film je „csak" 500.000 font k öltséget em ész­ tettek föl. A többi angol film v állalat befek ­ tetését figyelem bcvéve sok m illió angol fo n tra rú g az angol film g y ártás m ai érA T echnicolo r első eu ró p ai szín esfilm ­ lab o rató riu m , am elyeket d r K a lm u s rende­ ze tt be L ondonban, m ost kezdik m eg ü ze­ m üket. A z O n W in g s of the M orning, az első E u ró p áb an készült T ech n ico lo r-eljárású színesfilm felvételeit m ég A m erik áb a kellett szállítani előhívás és m ásolás végett. A T echnicolor londoni la b o ra tó riu m ai jelen tő s m értékben fo g já k elő m o zd ítan i' a szín esfil­ m ek eu ró p ai elterje d é sé t is. A z új la b o rató ­ rium ok elsőnek K orda S á n d o rn ak Law rence ezredes regényes életéből készülő film jét, a „L aw rence of A ra b ia “-t fo g já k elkészíteni.

A fra n cia film élet legjelentősebb technikai szak em b erei m eg alap íto tták P á risb a n a F il­ m esek T echnika K örét. A C ercle T echnique du C iném a m u n k a p ro g ra m ja a következő: 1. a m ozgófényképészet keretébe eső k é r­ dések és az azokhoz kapcsolódó tu d o m án y ­ ágak elm életi m űvelése; 2. a film term elési m unkam etódusok fe j­ lesztésének és a m unkaeszközök tö kéletesí­ tésének tanulm án y o zása ; 3. a film g y ártá s különböző terü letein m ű­ ködő szakem berek m unkássága közti e g y ü tt­ m űködés m egterem tése. A k ö r a legszorosabb k apcsolatot ta r tja fenn a különböző m űszaki üzem ekkel, azok m űködését ellenőrzi és tanácsokkal áll ren ­ delkezésükre, az am erikai Society of M otion P ic tu re s E n g in eers (S. M. P . E .) m in tá já ra . A fran cia C. T. C. az első ilyen irán y ú fü g ­ getlen európai film technikai alak u lat. A C. T. C. m u nkásságáról a F ilm ku ltú ra ál­ landóan tá jé k o z ta tn i fo g ja olvasóit. J ó üzlet az a m erik a i te n g e ré sz e ti film­ v e títé s. A z am erik ai k o rm án y m ár rég eb ­ ben elrendelte, hogy az am erik ai h a d ih a jó ­ kon film előadásokat kell ta rta n i a legénység részére. U g y látszik ez az ú jítá s az am erik ai film kölcsönzés szám ára is jó ü zletnek b i­ zonyult, m e rt a legutóbbi üzletévben, am ely 1986 jú n iu s 30-án záru lt, 307.000 do llár kölc sö n d íjat fizettek a h ad ih ajó k o n já tsz o tt fil­ m ekért. A h ad iten g erészet 228 em berét h a t­ hetes tan fo ly am o n m ozigépészekké képezték ki, am elyek közül 68 tan u lt N cw yorkban és 160 S an D iegoban.

^WWWVAAAAAAA>VSAAAA^WWW>r A M agyar Királyi S zabadalm i B íróság részé­ ről 114761. szám a latt szab ad alm azo tt Film atyp-géppel k észített film feliratok k ris tá ly -

tiszták, átlátszó k, rezg ésm en tesek és feh é r alapon is jól olvashatók. B udapesten a Film atyp-feliratok k észítésének jogát, a M agyarországon m e g je len ő film ekre v a ló korlátozással, a következő laboratorium ok szerezték m e g :

Seid l és V e re s-F ilm la b o rato riu m , B udapest, XIV. T hököly-ut 61. T. 2-977-75

K ru p ka-F ilm laho ratoriu m , B udapest, VIII. József-körut 71. Telefon 1-339-07.

Kovács és Falud i-F ilm lab o rato rium , B udapest, XIV. G yarm at-u. 35. T . 2-978-55

F ilm atyp -L ab o rato riu m , B udapest, X IV , S zentes-u 60. Tel. 2 963-71 és 1-387-26.

R agaszkodj a

F ilm a fy p -fe lira to k h o z!

A vetitőtechnika uj csodája „ G L O R IA -P R IZ M A T O N ” s z a b . h a n g á t e r e s z f ő g y ö n g y vászo n Világosabb, szinpompásabb, torzításmentes képek, eddig el nem ért plasztika, emellett

5 0 -7 5 % -os áram és szénm egtakaritás! D ecem ber 10-én a P A t A C E film szinházban ta rto tt szakm ai bem utatón h iv a ta lo s e lle n ő rz é s m e lle tt az ott használt 2 4 A M P É R E vetitőáram m al szem ben 8 A M P E R E áram m al az eddiginél lényegesebben világ o sab b és szin p o m p ásab b k épeket pro d u k ált. A velencei nem zetközi film kiállitáson v e tifő v á s z o n ” -nak d ek laráltak . M a g y a r g y á rtm á n y !

a

„ lé te z ő

le g tö k é le te s e b b hang o s

K e d v e z ő fiz e té s i f e lt é t e le k !

T ö b b é v e s g a r a n c ia !

G yártja és forgalom ba h o z z a :

„GLÓRIA” VETiTŐFELÜLETGYÁRTÓ- ÉS KERESKEDELMI VÁLLALAT B U D A P E S T , V I., B A J N O K U - C A 19. II. 13. —

T E L E F O N : 1 -287-17.

AZ AGFA-POZITIV a le g j o b b és a l e g t a r t ó s a b b k ó p ia a n y a g

VEZÉRKÉPVISELŐ M agyarország ré s z é re :

Lajta Andor

IPA N K I NIE »H« A LEGTÖKÉLETESEBB K É P N E G A T IV DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T I V Tfs és Tf4 DUP-POZITIV, HANG-POZITIV

BUDAPEST

X IV ., T h ö k ö l y - u t 75. T e l e f o n : 2 9 7 0 -7 6 .

35

^

^

____________________

HAM ZA D EZ SŐ Á K O S:

A LABORATÓRIUMI MUNKA ALAPISMERETEI hangosfilm elterjedése óta a laboratórium i m unka m i­ nőségével szem ben em elt követelm ények rendkívüli m értékben m egnöveked­ tek. A hangszalag helyes előhívása és m ásolása je ­ lentősen csökkenti a felvételezések hangverődési (akusztikai) hibáit és a leadásnál jelentkező „alapzörcjcket.“ K ülönösen kényes a nálunk is h asz­ nálatos állandó felületű — változó erős­ ségű rendszerekkel készült hangképek laboratórium'i kezelése. Ezeknél elen­ gedhetetlenül fontos, hogy a Jhangképeknek különösen nem m odulált — ném a — szakaszai egyenlő em ulzió tö ­ m énységnek legyenek. Ez a töm énység a pozitív film eknél m integy 35 száza­ lékos. E célból használatosak hangfel­ vételeknél a kis szem cséjű „pozitív“ érzéken y rétegű film ek és az úgy ne ve? z e tt finom szemcsére dolgozó előhívó anyagok. A film alapanyaga m ikroszkopikus vizsgálatnál szám os h ib át árul el. Sem az érzékeny réteg, sem a celluloid sza­ lag nem tök életes hom ogénitásu an y a­ gok. így m ennél világosabb, mennél tö b b fén y t áteresztő a hangkép. annál inkább és erősebben lép fel a hangleadásnál az „alapzörej.“ A film anyagi egyenetlensége az átvilágító fényt rezegteti és ezáltal a hangszórókban p a­ razita zörejek keletkeznek. L aborató­ rium i vizsgálatok igazolják, hogy az alap zörejnek m integy 50 százalékát a film anyagában és az érzékeny réteg­ ben lévő hibák okozzák. A z alapzörej csökkentése végett a hangkép átlátszó ság át le kell fokozni, szü rk iten i egészen addig a legalsó h a­ tárig, ahol ez a fátyolozás a hang­ visszaadás rovására nem megy. Ezekből is láth atju k , hogy m ilyen nagy fontosága van a jó laboratórium i

m unkának a hangos film ek készítésénél. A zt hisszük, nem lesz érd ek telen a la­ b oratórium titk a it nem ösm erő szak* m abeliek szám ára sem, egypár alap­ vető fontosságú előhívási és m ásolási kérdéssel m egism erkedni. C sak hasz­ nos lehet m inden film es szám ára, ha tisztában van azzal, hogy m ilyen pon­ tosságú és m inőségű m unkát követel­ h et meg teljes joggal a lab o ra tó riu ­ m októl. Ela önállóan tu d ja eldönteni, hogy valam ely észlelt hibát a hang elő­ állítása (m űterem ) annak fényképezése vagy a laboratórium i m unka rovására kell-e írni? Á ltalánosságban legelőször jegyezzük föl, hogy a hangfölvételezésnél legfon­ tosabb követelm ény a hangkép erő te l­ jes m egvilágítása. A gyengén m egvilá­ g íto tt (alexponált) hangképen sem m i­ lyen laboratórium i m esterkedéssel sem lehet segíteni. E zért a hangképet m eg­ világító lám pákat állandóan ellenőrzés alatt kell tartan i. A zok világító közép­ értéke — az alkalm azott film jellem ző g örbéjének függvényeként — állan­ dóan azonos m aradjon. A film átvilágítása után kezdődnek a szokásos laboratórium i m unkák. A film előhívása, m osása, rögzítése, szá­ rítása és m ásolása. M indezeket az el­ járá so k at a legnagyobb óvatossággal és elővigyázattal kell végezni. A leg­ csekélyebb karcolás, vagy porlerákodás a hangképen végzetes lehet a hangtisztaságra. E m űveletek leggondosabb elvégzé­ sét feltételezve, rá té rh e tü n k a hang­ fényképezés legkényesebb kérdésére, a legjobb optikai töm énység elérésére. A m int em lítettük a m ellékzörejek le­ csökkentése céljából a hangképet szür= kítenünk kell. A szürkítés term észete­ sen csak bizonyos határig tö rtén h et. Az alap szürkétől, az alap átlátszó ­ ságtól, a legsötétebb értékig kellő fény-

3b

f okozati lehetőség szükséges ahoz, hogy a hangkép állandó és zeneileg teljesen kielégítő értékű legyen. A h ib átlan hangfelvételezés csak a hangmérnök és laboratóriumi vegyész együttes m u n k áján ak lehet az eredm é­ nye. Az állandó felületű — változó erősségű hangképnél ennek különböző p o n tjain észlelhető átlátszósági ellen­ té t (fotográfiai k o n traszt) h atáro zza meg a különböző hangerősséget. Ezek a kon traszt-v áltozások a hangszalagon, — a film hossztengelyére m erőlegesen — sö téteb b vagy világosabb csíkozá­ sok fo rm ájáb an jelentkeznek. Egy m ély zenei hang lassan, de nagyon fi­ nom an váltakozó k o n trasz t különbsé­ gek eredm énye; míg az éles hangok­ nál egész vékony hangcsikok váltakoz. aak. A hangm érnök változó fényerőséí gekkel pró b afelvételeket készít. Ezek előhívásuk után a legsötétebb p o n tja i­ kon különböző m értékben sö tétek ; azaz különböző optikai töm énységűek. A laboratórium i vegyész egy bizonyos m érési eljárással m eghatározza, hogy m elyik töm énység b izto síth a tja az el­ érhető legjobb hangtani visszaadást. A hangm érnök pedig az ezt létesítő fény­ erősséggel végzi a fclvételezési m un­ kát. A m in t látju k , fontos m érési eljárás­ sal fogunk m egism erkedni. Ez az é r­ zékenységm érés, a sensitométria, vagy ahogy gy ak o rlati alkalm azásában hív­ ják, a töménységmérés. A lkalm azták m ár a ném afilm id ején is, a képszala­ gok egyenletes k o n trasz t h atásán ak b iztosítására. De iga;?i jelentőségre a hang fényképezéssel, ju to tt. Jó hangfel­ vétel érzékenységm érés nélkül nem k é­ szíthető. A z érzékenységmérés alapelvei. Miejlcitit Rátérnénk /az érzékenység^ m érés ism ertetésére, néhány alapfo? galm at kell tisztáznunk. Rövid tanul­ m ányok keretén belül annál is nehe­ zebb a laboratórium i kérdésekről gya* korlatilag haszn osítható ism ertetést ad ­ ni, m ert szám olnunk kell azzal, hogy az olvasók különböző előképzettséggel

37

rendelkeznek. C élunk az, hogy m inden fotókém iai ismeret nélkül \is 'érthető és értékesíthető legyen a tárgyalt anyag. Bárm ely term észeti tárgy, tájék stb. szem lélésekor láth atju k , hogy az illető tárg y n ak vagy tá jn a k vannak erőseb­ ben és gyengébben megvilágított ré­ szei. A zt az ellen tétet vagy különbsé­ get, amely- a szem lélt tárgy legjobban m egvilágított és legsötétebb részei k ö ­ zö tt m utatkozik, világítási ellentétnek vagy k o n trasz tn a k hívjuk. U gyanígy m inden fényképnek vagy filmnek is van legsötétebb és legvilágosabb rész­ lete — k o n trasz tja . term észeti tá r­ gyak helyes fényképezése a világítási ellentétek m ennél hűségesebb vissza­ adásában rejlik. Ezt a fényképezésnél különböző tényezők b iztosítják. A le* mez, vagy a film érzékeny rétegének sajátságai; a m egvilágítás tartam a, az előhívó fürdők töm énysége, hőfoka és kém iai tulajdonságaik, bróm tartalm uk vagy annak hiánya stb. A m int ism eretes a fénykép a fény­ sugárnak az ezüst só t tartalm azó fényérzékeny rétegre (em ulzióra) gyako­ rolt fotokém iai hatása ú tján létesül. Az előhívó és rögzítő fürdők „előhívják“ a lappangó képet és így a fénykép a fém ezüst lerakódás eredm énye. Ennek egyes p o n tjai aszerint lesznek sötétebbek vagy világosabbak, hogy azon a ponton több vagy kevesebb a redu­ kált ezüst lerakódás. H a k ét különböző érzékeny réteget • azonos idejű és erősségű m egvilágítás után ugyanolyan körülm ények k özött hívunk elő, az egyes részek sötétedése nem lesz azonos. H asonlóképpen vala­ mely érzékenyréteg különböző m egvi­ lágítások u tá n különböző m értékben sötétedik. A z érzékenyrétegek sö téte­ dését — feketedését — az illető réteg feketedési törvénye határozza meg. M inden rétegnek más-más feketedési törvénye van. A rétegek feketedési törvénye rendkívül fontos. Ez az egyet­ len fotokém iai sajátosság, am elynek alapján a réteg jellem ző tulajdonságait

(érzékenységét, gyorsaságát) tanulm á­ nyo zh atju k . 1la egy érzékeny réteg fekotedési tö rv én y é t grafikonon oíys m ódon ábrázoljuk, hogy a feketedés m érve a m egvilágítás függvénye le­ gyen, megkap juk a réteg jellemző gör­ béjét. F o tokém iai és optikai m éréseket csak mennyiségileg kifejezh e tő té n y e ­ zőkk el végezhetünk. N em elégedhetünk meg teh át azzal, hogy összehasonlító szem lélés u tján sö téteb b n ek vagy vi­ lágosabbnak „látu n k “ valam ely felüle­ tet. Szükséges a sötétség fokának sza­ batos m ennyiségi kifejezése. E rre az érzékeny rétegnek cgv fizikai tu la jd o n ­ sága — az opacitása — ad m ódot. H a a réteget (filmet, lem ezt) átvilágítjuk, ak k o r az feketedése m értékében több vagy kevesebb fényt ereszt át. V agyis a lera k o d o tt réteg opaeitásának azt az arán y t hívjuk, am elyben a réteg az á t ­ világító fén y t csökkenti- H a például egy réteg az átvilágító fénynek 10-ed részét engedi át, úgy annak opacitása 10. H a csak 100-ad részét, úgy opaci­ tása 100 . íg y m ár a szabatos fizikai mé* rések birodalm ában járunk. A z átvilá­ gító fény m ennyiségét úgyszintén a n ­ nak a réteg által á te re sz te tt h án y ad át m ár a g y ertya-m éter-m ásodperc ren d ­ szerrel vagyis Lux m ásodpercekkel pontosan kifejezhetjük. T eh á t a réteg jellem ző görbéje azt a viszonyt fejezi ki, am ely a m egvilágító (exponáló) fény m ennyisége és előhívás után a re d u k ált ezüstlerakódásnak opacitása k ö zö tt áll fönn. Hurter és Driffielcl angol fizikusok

ism erték föl legelőször ezeket az alap ­ elveket és így ők a m egalapozói (1800) a sensitom étriának. Az ő m unkássá­ guknak k ö szönhetjük a szabatos m éré­ sek alk alm azhatását a fényképezés te ­ rén. A laboratórium i m érések során, fő­ leg gyakorlati okokból, a redukált ezü stlerakódás opacitápát kifejező m ennyiséget tizedes logaritm usával h ely ettesítjü k . A z így logaritm us é r­ tékében k ife je z e tt opacitáslt tö m é n y s ségnek hívjuk. H a egy lerakódás o p a­ citása 10 , úgy annak töm énysége egyenlő 1.0 -el, ha 100 ak k o r 2 .0 -el. Vagyis a lerakódás töménysége a le­ rakódás opacitását kifejező mennyiség tizedes logaritmusa. K éplettel kifejezve: T = lóg

Eo E

A logaritm us szám olás elkerülése végett alant egy kis táb láz ato t közlünk. Ez a táb lázat a töm énység és az opa citás összefüggéseit szem lélteti. inénység garitm us

0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

OpacitAs M ennyiség 1.00

T öm énység L ogaritm us

1.6 1.7 1.8 1.9 2.0 2.1 2.2 2.3' 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 3.0

1.26 1.58 2.00 2.51 3.16 3.98 5.00 6.31 7.94 10.00 12.6 15.8 20.0 25.1 31.6

O pacitás M ennyiség

39.8 50.1 63.1 79.4 100.00 126 158 200 251 316 398 501 631 794 1000

r

M indenki

szám ára

nélkülöz­

hetetlen az uj 1937. évi

F ilm m űvészeti É vkönyv

T a r ta lm a z z a tö b b e k k ö z ö tt: a te lje s s z a k m a i c ím tá rt, a film g y á r tá s h o z sz ü k s é g e s s z in é s z c lm tá ra t, a z ö s s z e s m a g y a ro rs z á g i m o z ik a d a ta it, a z u j tű z re n d é s z e d re n d e le te ts tb .

— A ra O pengő (portó 70 fill.)

M egrendelhető a F ilm ku ltú ra kiadóhivatalában

38

MAKAY ARPAD, se g éd o p eratő r, a ,,H u n n ia” -film gyár g y a k o rn o k a :

A FILMSZERŰ VILÁGÍTÁS NÉHÁNY LEHETŐSÉGE égi film cm berék jól em ­ lékeznek arra az időre, am ikor napfény volt az elengedhetetlen kelléke a fölvételre kerülő jelene­ tek lefényképezésének, az ak k o r még „m odern“ üvegfalú m űterem ben, illetve szabad ég alatt. A d íszleteket a m űterem ben is a nap állásához viszonyítva építették, úgy­ hogy azok a nap bárm ely szakában m egfelelő fénym ennyiséget kaptak. A m ü fé n y n e k csak alárendelt szerep ju ­ tott. A z akkoriban használt lám patípusok közül leg elterjed tebb volt eleinte az ívlámpa, később a higanygőzlámpa. Ezek segítségével m egvilágított k é­ pekből hián y o ztak a finom árnyalatok, átm en etek és éppen ez az árnyalatnél­ küliség volt a képek kem énységének, k o n traszto sság án ak oka. E zért mai szem m el nézve m ár nem tek in th ető k m űvésziesnek a film technika egykor ünnepelt, bám u latot keltő m ozgóképei. A film gyártás föllendülésével é rt­ hető volt a g y ártás m enetének fiiggetlcnítése az id ő járástól. A hangosfilm diadalm as térfoglalasa a régi m űtér; m ek átalak ítását, új m űterm ek építé­ sét te tte szükségessé. Ezek m ár vasbe­ tonból készültek és a külső zajtól m entesek. A korszerűen beren d ezett m űterem ­ ben rögtön szem betűnik a díszletek fölö tt é p ített világosító hidak sokasá­ ga, am elyeken különböző m éretű és fajtájú fényszórók foglalnak helyet. Ezenkívül lent az o p eratő r m ellett is m egtalálhatók a lám pák sokféle tö ­ mege. A m odern film technika a m űterem ­ ben m ár kizárólag m ü fé n y t használ, am ely a legkülönbözőbb fén y h atáso k ­ nak lehet élethű kifejező eszköze. A z

39

itt használt lám pák, különleges célokra szolgáló ívlám pák kivételével, fém szá­ lasak. A bevilágítás jellegzetes m ó d jait a term észetad ta tényezők m ár eleve m eghatározzák. A szerint, hogy a fel­ vételre kerülő jelen et nappali vagy éj; jeli hangulatban játsziódik-e le, az op eratő r kifejező eszközei is különbö­ zők. N appali h atású kép leforgatásánál m indig olyan m egvilágítási lehetőséget kell keresni, am elyik a valóságnak megfelel, így pl. egy szobában az ural­ kodó fény az ablakon át vagy az* ablak felöl jöhet, míg az ellenkező oldalról derítőfény alkalm azható. A derítés m értéke gyakorlatban az operatőr egyéni elgondolásától függ. Az éjjeli vagy estéli világítás több fényhatás lehetőséget jelent, m int pl. asztali vagy falilám pa fénye, gyertya­ láng im bolygó világossága, beszűrődő holdsugár, kandalló lángja, stb. m ind cgy-egy új szín a m űvész palettáján. A fény és árnyék m egfelelő m érté k ­ ben való alkalm azása, azaz a kép plasztikussá, színessé tétele teszi első­ sorban p róbára a forgató szépérzékét és m int egyik feltétele a m űvészi k ép ­ nek, a felvétel szépségét döntően b e­ folyásolja. A zonban az ökonóm iának a m űvészetben is érvényesülnie kell. N em szabad a képet indokolatlanul teles töm ni árnyékokkal, hanem csakis ott és annyit szabad alkalm azni, ahol és am ennyinek helye van. T erm észetesen az árnyékhatás valódiságát sem szabad szem elől téveszteni, pl. a dom ináló fényforrás felé neon eshetnek hatásos árnyékok és ezért szükséges a m üfény okozta kettős árn yékok lehető teljes kiküszöbölése is. A harm adik dim enzió palástolása az op eratő r vállaira nehezedik, aki a fény és árnyék változatainak összes lehctő-

ségeit h ív ja segítségül, hogy a nézők­ ben a kép m élységérzetét keltse. Ezt a tö rek v é sét részint azzal közelíti meg, hogy a felveendő szem élyeket vagy tárg y ak at bizonyos fényhatással elvá­ lasztja a környezettől, m integy kiem eli a háttérb ő l, m ásrészt megfelelő beál­ lítással úgy fényképez, hogy a képen láth ató tárg y ak egym ásközti térbeli viszonyából k özv etk eztetn i lehessen a játék színhelyének m éreteire. H ogy a szermélyek vagy jtá,rgyaik plaszticítása kellően érzékeltethető le­ gyen, a hátteret a szereplőktől függet­ lenül kell bevilágítani. A h á tté rtő l való elválasztás legegyszerűbb m ódja az, am ikor a szem élyekre vagy tárgyakra ellenfényt adnak. Ezzel azok aránylag erős k ö rv o n alat nyernek és m egköze­ lítőleg plasztikus h a tá st keltenek. A z ellenfény nem elégséges a sze­ replők filmszerű m egvilágításához, szükséges, hogy elölről esetleg oldalról is fé n y t k apjanak. T ovábbi lehetőségek nyílnak, am ikor a szerc'plők lelkitulajdonságait sz e re ­ pükhöz híven, fénnyel is érzékelteti az o p eratő r. A szerint, am int a szerep ro? konszenves vagy intrikus, ugyanúgy lehet a fén y h atás ideális, illetőleg k a­ rak terisztik u s. Az ideális fényhatás célja az, hogy a rokonszenves vagy hősszerelm es sze­ replő m inél kellemesebben hasson a közönségre. A kadnak, különösen a női szereplők k özött, olyan nehéz arcok, am elyek szép m egvilágítása az opera­ tőr találékonyságát, sokszor türelmét Is próbára teszik. A jellem színészek m arkáns vonásait legcélszerűbben oldalfénnyel lehet h a ­ táso san k idom borítani. A z alulról jövő fény az arcnak intrikus vagy m isztikus jelleget kölcsönöz. A filmszerű világítás kifejező akkor, ha az o p eratő r azokat a fényhatásokat emeli ki, am elyek a kép hangulatát elsősorban jellem zik illetőleg az első­ rangú és alárendelt m egvilágítási h a tá ­ so k at összhangba hozza.

M egtörténik a felvételek során, hogy a jelenetek összetartozó képeinek le­ fényképezése néhány napi m egszakí­ tással folytatódik. Ebben az esetben a jellem ző fé n y h atást változatlanul kell tarta n i az egész jelenétén keresztül. A z o p eratő r egyéni ízlése szerint ak n ázh atja ki a filmszerű világítás le­ hetőségeit. E zeknek szám a kim eríthet tetten. Belőlük leszűrhetők azok a biz­ tos alapok, am elyekre m inden o p era­ tő rn ek építeni kell. Bizonyos alap tö r­ vények b etartása azonban még nem jelent m űvészi világítást. ozépen és jól világítani művészet. A z o p eratő r m unkája hasonlítható a festőm űvészeihez, azzal a különbség­ gel, hogy ecset h elyett fénysugarakkal teszi színessé, plasztikussá képeit. Szí­ nessé, hangulatossá tenni! Ez az, ami a m űvész fényképet az átlagtól m eg­ különbözteti. A fekete, szürke és fe­ hér összes árn y alatait kell ennek a fes­ tészetnek fölsorakoztatnia, hogy a kel? lő hangulat m egszülethessék. F antázia nélkül nincs m űvészi m unka, de ez csak egyik előfeltétele az alkotásnak. A hhoz, hogy az elgondolások úgy való­ suljanak meg, ahogyan azok a m űvész lelkében élnek, szükség van m egfelelő technikai berendezésre is. M ár pedig a filmszerű világítás a mai technikai felkészültség m ellett is még csak pályája elején ta rt. A m indig tökéletesedő esz­ közök cgy-egv lépcsőfokot jelentenek a fejlődés útján. M induntalan jelenik meg a piacon újabb és különleges cé­ lokat szolgáló lám pa, am elyiknek elő­ nyösebben h at a fénye, könnyebb a kezelhetősége vagy kevesebb az áram ­ fogyasztása stb. T alán nincs is olyan m essze az az idő, am ikor a filmszerű világítás már nem lesz probléma. A jövő o p eratő rje egy helyről, gombnyomással irányítja a felvevőgépet, világítja be a díszlete* két, szereplőket és sajnálkozva gondol m ajd elődjére, akinek még nehézkes gépekkel és lám pákkal k ellett b ajló d ­ nia, hogy igazolja a filmszerű világítás m űvészi színvonalát.

+

+

K IN O T E C H N I K A I SZABVÁNYÜGYI BESZÁM OLÓ A MAGYAR MÉRNÖK É S É P Í T É S Z EGYLETBEN A budapesten 1036.' augusztus 31-től szep­ tem b er 12-ig b ezáró lag le za jlo tt n a g y a rá ­ nyú nem zetközi szabványügyi k o n g resszu ­ son — m int ism eretes — 22 nem zet, össze­ sen 150 delegátussal v ett részt, am elyen a technika legfontosabb ágai szerin t tagozódó szakbizo ttság o k b an beszélték m eg a nem ­ zetközi vonatkozásokban fontos szabványok egységesítésének kérdését. E nnek a k o ngresszu sn ak az eredm ényeit és jelentőségét fo g lalta össze az a beszá­ m oló-ülés, am elyet a M ag y ar M érnök cs É pítész E g y let székházában a M érnök E g y ­ let egyetem es sza ko sztá ly i ülésén az O rsz á ­ gos M agyar Szabván y ü g y i In tézet ta rto tt. D r. M isán gyi V ilm os m űegyetem i ta n á r igen élvezetes és értékes előadásban ism er­ tette úgy a M ag y ar Szabványügyi Intézet, ’ m int az egyes nem zetek szabványügyi inté­ zeteiből m eg alak íto tt In te rn a tio n a l F ed eration of the N ation al S ta n d a rd irin g A ssociations (Isa) tevékenységét. Az előadó­ tan ár beszám olója u tán az egyes sza ko sztá ­ lyo k előadó titk á ra i ism ertették a kongreszszusi szakosztályi tá rg y aláso k at és azok fontosabb h a táro zata it. Mi a kin o sza khizottsfig beszám o ló ját em eljük ki, m ivel bennünket egyedül ez érint. M int ism ere­ tes, a S zabványügyi In tézeten belül 1 év­ vel ezelőtt alakult m eg a K ino tech n ika i S za ko sztá ly, am elynek elnökévé dr. Szabó G usztáv m űegyetem i ta n á rt, ezidei rek to rt, előadó titk á rá v á pedig B rückner Ján o s oki. gépészm érnököt, a F ilm ku ltú ra jeles film teclm ikai m u n k atársá t v álaszto tták meg. A budapesti nem zetközi k ongresszus alk alm á­ ból a kinotechnikai b iz o ttsá g ülésén 11 nem ­ zet vett reszt és M ag y aro rsz ág o t az előbbi bizo ttság által v á la sz to tt delegáció kép v i­ selte. A delegáció vezetésével B rückner J á ­ nost bízták meg. Az egyetem es szakosztályi beszám olón a m agyar delegáció v ezető je részletesen is­ m ertette a kongresszus kinotechnikai b i­ zottságának nagyj elentőségü h atáro z a ta it, amely h atáro zato k at an n ak idején lapunk teljes részletességgel ism ertetett. Az ülés előkelő és a m ag y ar technikai világ elitjét képviselő közönsége igen nagy figyelmmel k sérte a kinotechnikai b izo ttság beszám oljál és a technika leg fiatalab b ága iránti lelkes érdeklődésének adta tan u jelét. Ujabb részletek a h á tté rv e títé s h a la d á s á ­ ról. Ú jabban sok szó esik az A m erikában m indjobban elterjed ő h áttérv etítéses felvé­ telekről. Igen nagyszám ú film k észült, am e­ lyeknél a h átteret a helyszínen vették fel és

41

ezt a tu lajd o n k ép en i jelenet fo rg atásán ál az előtérben játszó színészek és fölépített d ísz­ letek m ögötti h atalm as áttetsző ernyőre ve­ títették . L e g ú ja b b an a szaklapok Cecil B. M ille felvételeiről írn ak , am elynél a h á tté r­ vetítés alkalm azásának egyik igen érdekes p é ld á já t o lv ash atju k . A szóbanforgó film , am elynek jelenlegi cím e T J IE P fla in sm a n , egyik nagyjelenetében egy folyó p a rtjá n h a ­ talm as h arci jelenet játsz ó d ik le a fehérek és az indiánok között. E z a felvétel két részben tö rtén t, m égpedig úgy, hogy először M ontanaban felvették többezer indiánnal a folyó m entén a h á ttérb e n lejátszódó tö m eg ­ jelenetet, m a jd a m űterem ben ezt a h átteret vetítve az előtérb en z a jló harci jelenethez, a kettéit eg yszerre fé n y k é p e zté k . E nnek a felvételnek az volt az érdekessége, hogy n ag y o n -n ag y m éretű v e títe tt h á tté rre volt szükség, am elyet a rendes nagyságú k ép ­ kocka nem b irt volna cl. E z é rt egym ással p árh u zam o san kapcsolt és egym ás m ellett álló két géppel v ették fel a h á tté r-ré sz t és ugyancsak két géppel v e títették a két egy­ m ás fo ly ta tá sá t képező képet. Ilyenm ódon igen n ag y m éretű h étteret nyertek. T e rm é ­ szetesen, hogy a két kép érintkezési vonala fel ne tűn jö n , e rre a részre d íszletet é p íte t­ tek fel. Szám os érdekes fogásról írn ak ezzel kapcsolatban m ég a szaklapok. íg y többek közt m egem lítik, hogy a külső felvételek m ásodik n a p já n felhős égboltot k ap tak , m íg az előző napi felvételeknél az ég egészen tisz ta volt. M iután fo ly tató lag o s jelenetről volt szó, szükséges volt, hogy az első napi felvétel é g b o ltjá ra is felhő k erüljön. Ezt op tik ai k opirgépen egyszerűen belekopiroztá k az első napi felvétel ég b o ltjáb a. Az el­ k észült felvételek a n n y ira tökéletesek, hogy m ég a szak em b er sem tu d ta m egállapítani első látásra, hogy trü k k ö s felvételről van szó. H ogy k ész ü ln ek a la ssíto tt felv ételek ? G yak ran h aszn á ljá k a lassíto tt felvételi m ód­ szert, am elynél a felvevőgépet a n o rm ális­ nál többszörösen g y o rsab b an já ra tjá k . A leginkább e lte rje d t m ódszer az, hogy a las­ sító gépeket különböző áttételek ú tjá n házi h ajtással ta r tjá k a szükséges 70, 80, 00 k ép ­ kockás tem póban. A z ilyen k é z ih a jtá s so h a­ sem szo lg á lta to tt egyenletes tem p ó t és a képben a v ilág ítási egyenlőtlenségek azon­ nal e lá ru ljá k a m eg h ajtás tökéletlenségét. A m erik ai hírad áso k szerin t ennek m egszün­ tetésére E m il O ster és John D u rst m o to ri­ kus h ajtású előtétet szerk esztettek , amely a felvevőgépékhez hozzászerelhető és segítsé­ gével 24—200 m ásodpercenkinti képkockáig bárm ily en felvételi sebesség beállítható. Egy speciális tach o m eter egyid ejű leg m u ta tja a m ásodpercenkinti képkockasebességet, a percenkinti lefutó film m ennyiségct és azt, hogy hányszoros sebességgel m egy a norm álishoz képest a film szalag.

SZAKSAJTÓ L a jta A ndor: F ilm m ű v észe ti É v k ö n y v as 1937. évre. A szerző kiadása. Á ra 5.— P . B udapest, T hököly ú t 75. T izen n yo lc év m ég egy ilyen m ozialm anach életében is eléggé kom oly és szám bavehető idő! A benne lévő ta rta lo m pedig épenséggel a m a g y a r film történelm ének 18 éve. A m ag y ar könyvespolcon 1.8 ilyen év­ könyv egym ás m ellett 18 m ag y ar év film ­ történet! A z új É vkönyv, noha sem ju b i­ leum , sem m ás ünnepi alkalom nem volt, ezidén két és V\ ívvel nagyobb te rje d e le m ­ ben jelent meg, m in t az u tó b b i eszten d ő k ­ ben. A sok korm ányrendelet szó szerin ti köz­ lése sok helyet foglal el, de viszo n t fontos körülm ény. A tű zre n d észen rendeletnek a m ozik ra vonatk o zó része m ost jelenik meg elsőízben könyvalakban. F o n to s adato k at tartalm az a könyv többi részében is, így közli a m ag y ar film v állalato k és m ozgóképszínházak teljes és részletes ad atait, továbbá az egyesületi életre vonatkozó tudnivalókat, a budapesti színészek cím - és lak jeg y zék ét és a teljes film cím tárat. A könyv külső k i­ állítása is szép és díszes és az O tth on -n yo m d a odaadó és lelkes m u n k á já n ak köszönhető. D r G y u lai F e re n c: M ű v é szi a ktfo tó . A F otóélet kiadása, B udapest, M arg it kö rú t 34. A ra 6.— P . G yulai F eren c dr, a m ag y ar m űvészi fény­ képezés n agym estere és tudósa, m ost ti) ösvényeken igyekszik a nagyközönséghez ju tn i. R endkívül érdekes és szépkiállítású könyvben az a k tfo to g rá fiá k ró l ír, azokról a m űvészi ak tfo tó k ró l, am elyek nem érin tik az ero tik a m esg y éjét, hanem abszolút m ű ­ vészi jellegűek. A rokonszenves és teh etsé­ ges író új könyvében kom oly felkészültség­ gel a d ja elő m o ndanivalóit. É rdekesen ír ja m eg a m űvészi aktfényképezés technikai fe l­ adatait és eszté tik a i célkitűzéseit. A z a k t­ fényképezés nem egyszerű és könnyű, hanem ellenkezőleg, m eglehetősen nehéz és m űvészi kivitelű m unka, hiszen ez a dolog különle­ ges term észeténél fogva m agától értetődő. E bből a szem pontból ú ttö rő G yulai d r új könyve, am elyet sok szép m ű v é szi kivitelű a k tfo tó tesz v álto zato ssá és érdekessé.

A ria u B ern h a rd K lein: Coloitr C inem atography. K ia d ó : C hapm an & H all L td . L o n ­ don. W . C. 2. A ra : 25 s. (25 angol shilling). V askos, közel négyszáz oldalas rem ek film technikai szakkönyv fekszik előttünk. Az új, p azaru l k iá llíto tt könyv a sz ín e sfilm tö r­ ténetét és teljes an y ag át öleli föl. H árom é vtized tö rténete v o n u l el e lő ttü n k, annak a harm in c évnek a tö rténete, am ely a la tt fel­ találók tu c a tja i a szín e sfilm kérdésével fog­ lalkoztak. De a szerző tovább m ent a három évtizednél: vissza p illa n tá st v e tt régi sz áza­ d o k ra is, am ik o r a színezés elm életével fo g ­ lalkoztak kom oly és v ilág h írű tudósok. A gazdagon k iá llíto tt könyvben 134 kép teszi különösképpen érth ető v é a szélesen elfolyó kérdést. A m odern k iü em ato g rafia színes­ film kérd éseit alaposan és teljes részletes­ séggel ism erteti a szerző, akinek a m u n k ája az első igazi, alapvető film tec h n ik a i történe­ lem , am ely a szín esfilm egész an y ag át össze­ fo g lalja. A szerző egyébként a Gáspárcolor londoni cég technikai ig a z g a tó ja és így v aló ­ b an az a rra alkalm as szem ély v etette m eg az első k o m o ly szín esfilm technikai sza k k ö n y v alapjait, am elyért hálás lesz neki nem csak a jelenlegi generáció, hanem az u tó k o r is. G y ak o rlat és elm élet egyesül A. iá. K lein szakm ai körökben feltűnést k eltett könyvé­ ben és így valóban végre olyan film tech n i­ kai szakkönyvhöz ju to ttu n k , am elynek sz e r­ z ő je eredeti elgondolás a lap ján és sa já t ta­ pasztalatai n yo m á n írta m eg m űvét és ezzel nem csak nevét tette ism ertté és em lékeze­ tessé a szakm ában, hanem a tudom ányos v i­ lág szám ára is m aradandót alkotott. Dr. Ing. K. F. Z im m erm ann: L ich ttech nische U ntersuchungen iiber L ich tb ild p ro j aktion. V erlag : K o n rad T riltsch , W ü rz burg. N agyon ügyes és tehetséges m unka, am e­ lyet tu lajd o n k ép en d isszertáció fo rm ájá b an n y ú jto tta k be a k a rlsru h ei technikai főiskolán a m érn ö k -d o k to ri cím elnyerése érdekében. F.zén az egyetem en külön világítástechnikai tan szék m űködik, am elyen azu tán alaposan és kellő tudom ányos felkészültséggel fo g lal­ koznak valam ennyi világ ítástech n ik ai, köztük

teh át a m ozgókép-v ilág ítástech n ik ai k é rd é ­ sekkel is. E z a négyíves m unka is felöleli a vetítési világítástech n ik a m inden kom oly kérdését és szám os tabellával, szám ítással tá m a sz tja alá m o n d an iv aló ját. A z író a könyv végén összegezi a különböző kísérle­ teket és 7 p ontban fo g lalja össze k u ta tá sa i­ nak eredm ényeit. H ellm uth L an g e: D ér T ite l im A m a ten ríilm . V erlag: P h o to k in o -V erla g G. m. b. H. B erlin S., S tallsch reib erstr. 33. Á ra fűzve R M 8.80, kötve R M 4.80. H ellm uth L ange m á r írt évekkel ezelőtt erről a fontos kérdésről, m ostani könyve ú j kiadás. B izonyos, hogy az am atő rizm u s egyik legfontosabb kérdése az a m a tő rfil­ m eknek felira to kka l t'aló ellátása. A jő és ötletes felira t élvezhetővé teszi az a m a tő r­ film et, am ely m égis csak sokban különbö­ zik az előadás során a rendes film től. A két fejezetre o szto tt könyv igen szem lélte­ tően m ag y arázza a keskenyfilm fe lira to z á ­ sának a kérdéseit. A z első részben a felira tkészítés technikai m ó d ja it ír ja le: M ilyen legyen a fe lira t? elm élkedik az iro tt és n y o m tato tt feliratró l, a trü k k fe lira tró l sem feledkezik m eg stb. A m ásodik fejezetben a felirato k m űvészi m egoldásáról értekezik a szerző, akinek ú ja b b könyve az am atö rizn-tis egyik leghasznosabb kézikönyve. F rid rích K u p len t: Z auberbuch des K inoA m ateurs. V erlag : P h o to k in o V erlag G. m. h. H . Berlin. S. S tallsch reib erstr. 33. Ára RM 2.80. F. K uplent új könyve érdekes v ilág b a v e ­ zeti az am atő rt. M egism erteti vele az a m a ­ tőrfilm egyik legérdekesebb k érdését a trü k k film e t. A z am atő rö k kétségtelenül a n orm álfilm h atása alatt b elátják , hogy a keskenyfilm technikai és m űvészi m egoldá­ sait nem szabad az eddigi síkon, a sima keskenyfilm nél m eghagyni. É rdekesebbé, vál­ tozatosabbá kell tenni és ennek ú tja főleg a trü kkszerű kidolgozáson visz keresztül. E rrő l a kérdésről elm élkedik a népszerű am atő rfilm író, aki új könyvében szaksze­ rűen ism erteti a trü k k film lényegét, a k a ­ m erákkal való m unkát, beszél to v áb b á a r a j ­ zos keskeny film ekről és m indazokról a m el­ lékkérdésekről. am elyek ezzel összefüggnek. Aki szereti a keskenyfilm nél is a v álto zato s­ ságot. sok haszonnal fo rg a th a tja K u p len t új könyvét. The 1936. Film D aily Y ear Book of Motion P ictu res. K iad ó : Jack A llicoate, 1650 B ro a d ­ way, N ew york. A világ film iro d aim án ak leghatalm asabb kötete az évenként m egjelenő am erikai mozialm anach. E zer oldalra te rje d ő szöveggel, gyönyörű képes m ellékletekkel jelenik meg évente és am ikor a postás elhozza, az em ber érzi, hogy a legjobb és legnélkülözhetetlenebb forrásm unka érk ezett m eg az Óceán túlról. T izennyolc éve jelenik m eg a nagy

43

könyv és ez a 18 év elég volt ahhoz, hogy az egész vilá g film sza k m á ja m eg ism erje és m egszeresse. A hatalm as kötet felöleli a film ­ szakm a sok m inden tu d n iv a ló ját, hogy csak egy valóban feltűnő példát m on d ju n k , a könyv nem kevesebb, m in t 15.435 cím szót so­ rol föl, k ö ztü k persze a m a g y ar film ek c í­ m eit is. H a átn ézzü k pl. ezt a cím töm eget, m eg tu d ju k belőle, hogy az első a m erikai h a n ­ g o sfilm a lto n Juan volt, am elynek p rem ier­ jé t 192(5 augusztus 15-én ta rto ttá k m eg A m e­ rikában. É le tra jz i ad ato k a t is találu n k b en ­ ne, adatok, am elyekre a, m indennapi életben szükség van. A z egész világ film v ilág át ta ­ lálju k m eg benne, a világ valam ennyi álla­ m ának film v állalatain ak a cím eit. \ könyv díszes kiállításán kívül m egérdem li a leg tel­ jesebb dicséretet, m ert kom oly és értékes tartalm án ál fogva ig azi k u tfo rrá s és elen­ gedhetetlen segédm unka. Le T o u t C inem a. (A n n u a ire General Illu stré du M onde Ctnérnatographique.) K i­ adó: P u b lic á tio n F iim a. 19. tu e des P e titsC ham ps, P a ris. Á ra 60 fran cia frank. A fran ciák nagy évkönyve im m ár 15. év­ folyam ában je le n t m eg az 1.936— 1937.id én y­ re. T öbb m in t e zer oldalas a közism ert ,,K é k -k ö n y v “ , am ely nem csak a fran cia film viszonyokat ta rta lm az z a , hanem közli az egész világ film életének cím eit és adatait. A z ism ert fran cia sztáro k ró l k észült fény­ kép egész so rá t is ta lá lju k a h atalm as könyv­ ben, am elynek n élk ülözhetetlenségét az egész film világ szakközönsége m á r régen elism eri. U F A -F ilm k alen d er 1937. K ia d ja az U n i­ versum F ilm A. G. B erlin. A z U fa m inden esztendőben igen díszes és rengeteg fényképpel illu sztrált fa li nap­ tárt ad ki, am elynek idei k iad ása m ost je ­ lent m eg. Az 19317. évi n a p tá r is főleg az U fa ism ert s z tá rja in a k a fényképeit közli, így többek k özt E g g erth M árta, H a n s A l­ ber s, W illy F ritsch. Túl Da gover, Júlián H a rve y és m ások fényképeit, közli to vábbá egyes U fa-m ű v észek születésnapi ad ata it. A szép fa lin a p tá r dísze m inden lak ásn ak és film v állalati irodának.

FILM M ŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FO LY ÓIRA T E L Ő FIZ E TÉ SI ÁR: 1 é v re 10 pengő. — ]/> évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: L a jta A ndor. S z erk e sztő ség és k ia d ó h iv a ta l: B U D A PEST, X IV., THÖKÖLY-ÜT 75. T elefon: 2-970-76. M egjelenik m inden hó n ap elsején. M inden c ik k é rt a szerző felel.

zerk ezetiik jelen leg i m eg o ld ásu k b an felette k é n y e se k . Nem é rd e k te len azo n b an m eg­ em líteni, h ogy a fo lytonos film h alad ású le ­ a d o k az u. n. le h a llg a tó asz ta lo k n á l úgy szó l­ ván k iz á ró lag o sa n a lk a lm a z o tt tip u so k . A leh a llg a tó a szta l a film g y árak és iilinkölcsönzök e g y ik n élk ü lö zh etetlen készüléke, am e ly n ek seg ítség év e l a h an g o sfilm ek egy k isebb szo b áb an le v e títh e lö k és le h a llg a t­ h a tó k . Az ilyen a szta lo k n ál a film v etítő részhez?, az u. n. o p t i k a i k i é g v e n 1 ít é s ű szerk e z eth e z n y ú ln i, a z t szereln i tilos, m ert az o k n a k igen precíz és g y á rila g be­ á llíto tt m ech a n izm u su k v an , úgyh o g y az a v a ta tla n kéz csak ro n th a t ra jta . A legtöbb őseiben ez a sz e rk e z et le v an blonibálva.

^ILMTEC^ írja : B rückner János oki. g épészm érnök.

A tü k rö s kondcnzoros fényforrás A leg e lte rje d te b b v e títő -re n d sz e r a p a ra ­ b o latü k rö s kond en zo ro s ö sszeállítás, am ely ­ nél a tü k ö r g y ú jtó p o n tjá b a n elh ely e­ zett ívfény s u g a ra it tü k ö rre l és k o n d en zo rral a k é p k o c k á ra k o n c e n trá lju k . A g y ú jtó ­ po n tb an levő k rá te rtő l k ib o c s á jto tt fé n y su ­ g a ra k a t a p a ra b o la -tü k ö r p árh u zam o s fényn y aláb b á irá n y ítja . A k o n d e n z o r lencse e zek et a p árh u zam o s fé n y s u g a ra k a t g y ű jti össze és pedig a len cse g y ú jtó p o n tjá b a . A film kockát te o re tik u sa n ebbe a g y ú jtó ­ pontba kellene hely ezn i, tén y le g e se n azo n ­ ban nem ide kerü l a film, hanem a k ondenzor-lencséhez valam iv el közelebb. A k ö v e t­ kezőkben n éh á n y a d a to t sz o lg á lta tu n k , hogy a különböző tü k ö rtíp u so k kondenzorok és am p éreszám n ál m ilyen legyen a tá ­ v olság a k o n d en zo r és a film kocka k ö zö tt: O lyan b erendezésn él, ahol a p a ra b o la tü k ö r 200 m/m átm é rő jű és g y ű jtó tá v o ls á g a 75 m/m, a ko n d en zo r átm érő je ped ig 200 m/m és gyű jtó tá v o lsá g a 500 m /m : 10 A .-nál a k o n ­ denzor és a film kocka k ö zti tá v o lsá g 45 cm ; 15 A .-nál 48 és 20 A .-nál szin tén 48 cm. O lyan berendezésn él, m in t az előbbi, de a p a ra b o la tü k ö r g y n jtó tá v o isá g a 110 m /m ; 20 A.-nél a tá v o lsá g k o n d en zo r és film kocka k ö z ö tt 45 cm; 25 A .-nél 45 cm 30 A.-nél 43 cm .; 40 A -nál 40 cm. U g y an o ly an esetb en m int előbb, c sa k a tü k ö r átm érő je 250 m/m és gyű tá v o lsá g a 110 m/m a tá v o lsá g k é p és film kocka k ö rö tt: 25 A .-nál 45 cm, 30 A .-nál 43 cm és 40 A.nál 40 cm.

A hangleadó berendezés frekvenciahűségének ellenőrzése.

Az optikaiki kiegyenlítcsü vetítőgépek N ag y o n régi k ív á n sá g , hogy a g é p h á z a k ­ ba o ly an v e títő g é p e k k e rü lje n e k , a m e ly e k ­ nél a film nem sz a k a d o z o tt m ozgással, m int ezidőszerint, hanem fo ly to n o san h ajad . E n ­ nél a ren d szern él a film kópia előnyösebb k ö rü lm én y ek k ö rö tt jut á t a gép en , v a g y is az hosszabb ideig lesz k a rc m e n te s, azo n k í­ vül a film to v áb b ító m echanizm us is e g y sz e ­ rűbb. Ilyen folytonos film h a la d á sú lead ó ­ ren d szer n ag y szám ú elg o n d o lá sb a n és k i­ vitelben lá to tt m á r n a p v ilá g o t. A g y a k o r­ la tb a n azonban ta lá n c sa k e g y típ u s tu d o tt e lterjed n i és az is c sak igen kis m érték b en . E zek a gép ek re n d k í­ vül d rá g á k , n a g y h e ly e t fo g laln ak el és

V alam ely h a n g lead ó -h eren d ezés frek v e n cia h ű ség ét ellenőrizni m egleh ető sen nehéz és n ag y k ö rü lte k in té st igénylő felad at, noha te o re tik u sa n m ag a az e ljá rá s eg y szerű lenne. V an n ak m égis o ly an g á tló k ö rü lm é­ nyek, am ely ek a m érést erősen b efo ly áso l­ já k és m eg n eh ezítik . Mit jelen t u g y a n is egy h a n g lead ó b e re n ­ dezés frek v e n cia h ű sé g é n e k ellen ő rzése? A zt, hogy a teljes b eren d ezés eg y bizonyos k o n tsan s e rő sség ű frek v en c ia sá v o t csak is eg y m e g h a tá ro z o tt é rté k ű v eszteség g el a d h a t vissza, v a g y is ha, pl. eg y olyan ideális írek ven cia-film et v e títü n k le, am elyen 50-től 10.080 fre k v e n c iá ig az eg y es frek v en cia cso p o rto k azonos h a n g erő b en v a n n a k m eg ­ rö g zítv e. úgy ez ek et a ré so p tik a , fotócel.a, erő sítő és h an g sz ó ró n k e re sz tü l v isza a d v a o ly an h an g erő b en k a p ju k m eg az eg y es fre k v e n c iá k a t, m int am in ő t a berendezés m eg ren d elések o r k ik ö tö ttü n k . M árm ost e n ­ nek a m éréséhez igen d rá g a és k én y es m ű­ szer, ú g y n e v e z e tt h an g n y o m ás-m é rő sz ü k ­ séges, és a vele való bánásm ód alap o s sz a k ­ tu d á s t igényel. M ásodsorban az a terem , ahol a h an g szó ró fel v an á llítv a , az egyes fre k v e n c iá k a t tö b b é-kev ésb é k iem eli v ag y eln y o m ja. Ez pedig a m érési a d a to k a t m eg­ h a m isítja. C sak egészen k ü lö n leg es kö rü l m ények m ellett leh et a .fenti m ódon a teljes h a n g lead ó -h eren d ezés íreo u e n cia h ű ség ét m eg á lla p íta n i. A g y a k o rla tb a n ezek re a n eh ézség ek re való te k in te tte ! sokszor m egelégszenek o ly an m é­ réssel, am elynél az erő sítő k im en etelén él m érik az eg y es fre k v e n c iá k n a k m egfelelő elek tro m o s im p u lzu st. (T eh át nem a h a n g ­ szórótól lé te s íte tt effektiv h an g n y o m ást.) Éhez a m érésh ez jó v al eg y szerű b b m űszerek is elég ség esek és h am arab b e lv ég ezh ető k . T e rm é szetesén így a h an g szó ró k im a ra d a m érésből és csa k az erő sítő ellenőrzése tö r­ tén ik .

44

BUDAPESTI FIL M P IA C Filmmegjelenések 1936. decem ber hónapban. IELMAÜYARÁZAT: Megj. = M egjelenési hely. — H. = H ossza. — F. = F elírás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. —- R endező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli. XII. 10

K anadai ötös ikrek. — M eg j.: R ádius. — H .: 2673 m. — M .: Életkép. — F .: S zántó A rm and. — F ő sz.: Jean H ersh o lt, Ju n e L áng. — C.: A.

XII. 17

T itk o s házasság. — M eg j.: R ádius. — H .: 2252 m. — M .: T á rsa d a lm i színm ű. F .: P á sz to r Béla. — F ő sz.: L o re tta Joung, R ó b ert T ay lo r. — R .: R oy dél R u th . — C.: Aluli.

XII. 9

C sókvásár. — M eg j.: Décsi. — M .: V íg játék . — F ő sz.: L ian e H aid , P e tro v its Iván. — C.: A luli.

XII. 18

A ranyem ber. — M eg j.: K am ara, Á trium , D écsi. — M .: R egény. — F ősz.: K iss F., E g ry M ária, U ray , C sortos, R ózsahegyi. — R .: G aál Béla. — C.: A luli.

VII., E rzsébet-körut 8. T. 1-375-70, 1 325-35.

Xll 9

T o m i. — M eg j.: U rán ia , Á trium , M etró. — H .: 2835. — M .: Életkép. — F ő sz.: Pécsi Gizi, C sor­ tos G yula, S im o r E rzséb et, Á dám K lári. — R .: B alogh Béla. — C .: Aluli.

METRO-GOLD WYN

XII. 23

FOX FILM r .-í., R ákóczi-út 19. T el.: 1-394-37 és 1-316-58. •

HARMÓNIA-FILM A kácfa-u. 7. T el.: 1-352-87.

HIRSCH é s TSUK, R ákóczi-út 14. T el.: 1-438-35.

KÁRPÁT-FILM

V III., S ándor-tér 3. T el.: 1-444-24 és 25.

XII. 25

XII 3

S tu a rt M ária. — M eg j.: F ó ru m , R ádius. — H .: 34!C0 m. — M .: D rám a. — F .: P acséry. — F ő sz.: K a th re e n H ep b u rn , F re d e ric M arch. — C.: Aluli.

XII. 19

D alol a flo tta . — M eg j.: F ó ru m . — H .: 3040 m. — M .: V íg játék . — F . : P á sz to r. — F ő sz.: F re d A stair, G inger R ogers. — C.: A luli.

XII. 23

D una fa r ti randevú. — M eg j.: R oyal A polló. — H .: 2370 m. — M .: V íg játék . — F ő sz.: P crczel Zita, R ád ay Im re, B alla L ici, K abos Gy., C sortos Gy. — R .: Székely Istv á n . — C.: Aluli.

Xll 11

A fe k e te légió. — M eg j.: O m nia, C apitol. — H .: 259 > m. — M .: K alan d o r. — F .: F o d o r S ándor. —• F ősz.: Jean P a rk e r, F re d Mc. M u rray . — R .: Iving V idor. — C.: A luli.

PÁTRIA-FILM E rzsébet-körút 8. T el.: 1-406-25.

PHÖBUS FILM FORGALMI RT., V II., E rzséb et-k rt 8. T el.: 1-315-62.

PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T., V II., R ákóczi-út 59. T el.: 1-344-37 és 1-405-22.

REFLEKTOR FILM

XII 10

S ándor-tér 4. T elefon: 142-5-29. XII 25

U n lía s film fo r g a lm i é s Iilm k ö lc s ö n z ő kft. E rzsébet körút 45. T elefo n : 4-44-87 és 88.

UFA-F1LM RT., K ossuth L aios-u. 13. T el: 1-838-58.

T a rza n fogsága. — M eg j.: O m nia, City. — H .: 2500 m. — M .: D rám a. — F . : E rb . — F ő sz.: Jo h n y W eissm üller, O 'S ullivan. — R .: M aclay. — C.: A. D rága rokonaink. — M eg j.: M etró. — H .: 1900 m. — M.: V íg játék . — F .: E rb . — F ő sz.: L au rel és H ard y . R .: H al R oach. — C.: Aluli.

Xll. 18

L á n yo k eg ym á s közö tt. — M eg j.: R oyal A polló. — H .: 2507 m. — M .: P á ris i erk ö lcsrajz. — F .: D r. V itéz M iklós. — F ő sz.: D aniele D arieux, B etty S tockfeld. — R .: Jaques D évai. — C.: F. É vforduló. — M eg j.: C orsó m ozi. — H .: 2745 m. —• M.: D rám a. — F ő sz.: G ordon Z ita, P á g e r A n ­ tal, R áday Im re, K o m ár Jú lia, T o ro n y i I. — C.: A. M ic ki kacagó karácsonya. — M eg j.: C ity, Á trium . — H .: 2000 m. — M .: V íg játék . — F ő sz.: M icki Silly Sim ph. — R .: W a lt. D isney. — C.: A luli.

Xll. 3

X.I 22

H avasok hőse. — M eg j.: U rán ia , O m nia. —• H .: 2577 m. — M .: D rám a. — F .: L án d o r. — Fősz. L ola Chlud. — C.: Aluli. H ázasságra Ítélem . — M eg j.: U rá n ia. — H .: 2542 ni. — M .: V ig j. — F .: L ándor. — F ősz. L ilian, W illy F ritsch , P au l K em p. R .: M a rtin P . — C .: A.

C supa ötlet, vidám ság, szívderítő helyzetkom ikum és rendezői bravúr jellem zi az U FA nagyszabású filmújdonságainak gyönyörű képsorozatát.

DELIBAB:

A z UFA nagyon felkészült az új szezonra s m ost induló új éve a nagy siker eszten d eje lesz. V alam ennyi film bizonyítéka volt annak, hogy az U FA ism ét elfoglalta azt az előkelő első helyet a világ film­ gyártói közöt, am ely ezt a vállalatot m ár évekkel ez­ előtt világhirűvé tette.

8 ÓRAI Ú JS Á G :

D iadalainak régi fényében és régi nagyságában m u tat­ kozik be új produkciói során az UFA.

BUDAPESTI HÍRLAP

A z U FA bem utatói a legteljesebb siker jegyében z a j­ lottak le.

KIS Ú JS Á G :

A sztároknak valóságos seregszem léje ez, mely a leg­ nagyobb siker jegyében za jlo tt le.

UJ

A ném et film m egtalálta önm agát, rendezői, o p eratő r­ jei még tán elsőrangú színészeinél is jobbak. De ne­ künk mégis az szerezte a legnagyobb öröm et, hogy a legszebb két film legjobb szereplője m agyar.

M A G YA RSÁ G

MAI NAP

Az U FA bem utatók nagy sikert arattak. A filmek ren­ dezésben és színészi játék b a n egyaránt m agasan ki­ em elkedtek. H atalm as m eglepetéssel szolgáltak a meg­ hív o tt közönségnek és a szaksajtónak.

ÚJSÁG :

A z U FA idei film évjárata a legkitűnőbbek közé ta r­ tozik. A szakm ai b em utatóknak nagy sikere volt s ez a siker Ígérete annak, hogy a nagyközönség is élvezni és értékelni fogja az új és érdem es film produkciót.

NÉPSZAVA

V alam ennyi ötletes, mozgalmas, színpom pás, kitünően sikerült film. B izonyára a közönség is így fogja meg­ ítélni.

Ilyen lelkesedéssel még soha semmiféle produkcióról nem irtak! A legjobban jár, ha az U FA -val tart! N y o m ato tt: Otthon nyomda (Kis Iván) Budapest, IX., Lónyay-ucca ,/). — Teiefon: 1-ö7^87 és 1-875-77.