líteni, h o g y az O E E erdőrendezési szakosztálya által r e n d e z e t t e d d i g i két fatöm e g m é r ő v e r s e n y e n , a h o l a pontosság és a felhasznált idő kerültek értékelésre, szögszámláló mintavétellel érték e l a l e g j o b b eredményeket. E d d i g i t a p a s z t a l a t a i n k s z e r i n t e g y erdőrendező e g y n a p a l a t t átlagosan 30—35 h a - o n t u d t a a relaszkópos körlapösszeg-mérést elvégezni. Jól használható, g y o r s a n e l v é g e z hető eljárás ez más módszerekkel végzett fatömegfelvételek ellenőrzésére i s . A szögszámláló mintavétel j o b b á r a egyszemélyes m u n k a . E n n e k következtében k i e s n e k a t ö b b személy összedolgozásánál óhatatlanul e l ő f o r d u l ó hibák, az e l hallás, az elírás, a félreértés esetei.
634.0.114.359
A HUMINANYAGOK NÖVÉNYÉLETTANI HATÁSA ÉS ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI CSEMETETERMELÉSBEN DR.
JURCSIK
ISTVÁN
A huminanyagok egymáshoz közel álló szerkezetű alapegységek polimerizációjából képződött, különböző molekulanagyságú vegyü letek rendszerét képezik. A növényi légzés biokatalizátorai. A nö vényi légzés fokozásával az egész intermedier anyagcserét serken tik. Ez a magok csírázásserkentésében és a csemeték gyorsabb fej lődésében nyilvánul meg. Lignitpor—lombfafűrészpor—homok 1:1:1 keverékével, mint humuszban gazdag tápközeggel, sikeres kísérlete ket folytattak a fenyőcsemeték intenzív termelésével kapcsolatcsolatban. A mesterséges keverék olcsóbb és jobb eredményeket ad; nincs csemetedőlés és nem gyomosodik. A legújabb kutatások s z e r i n t a h u m i n a n y a g o k azonos v a g y e g y m á s h o z k ö zel álló szerkezetű alapegységekből álló, azonos kötési e l v s z e r i n t összekötött, nagy molekulájú (polimer) vegyületek rendszerét képezik. A röntgenográfiai és ultracentrifugás vizsgálatok a s z e r k e z e t i elképzeléssel összhangban valószínűsítették, h o g y a h u m i n a n y a g - m o l e k u l á k lineárisak, pál ca v a g y b o t alakúak. E z e k micellakötegekké állnak össze, é p p ú g y , a m i n t az a cellulóz esetében történik. A z egyes bot alakú molekulákat a talajoldatból m e g kötött k a t i o n h i d a k ( p l . Ca, Mg) kötik össze. U g y a n i l y e n h i d a k kötik a h u m i n sav molekulákat a talaj agyagásvány-részecskéihez is. A t a l a j b a n a z élő a n y a g lebontódásából származó, más szerves a n y a g o k (fe hérje-bomlástermékek, szénhidrátok stb.) és a h u m i n s a v micellákon, illetőleg ezek közeiben megkötött k a t i o n o k és a k a t i o n o k fennmaradó s z a b a d v e g y é r t é k e i v e l megkötött a n i o n o k (pl. PO^~) együttesen alkotják a h u m u s z t . A h u m u s z ezért tápanyagbanknak tekinthető, a m e l y b ő l megfelelő v e g y i hatásokra (pl. a gyökérszőrök által kiválasztott s a v a k hatására) az ásványi tápanyagok m o b i lizálódhatnak és a n ö v é n y számára rendelkezésre állhatnak. A h u m i n a n y a g o k növényélettani hatásával a z u t ó b b i évtizedekben s o k a n foglalkoztak és kíséreltek m e g e r r e magyarázatot a d n i . A legvalószínűbbnek Hriszteva 1949-ben a d o t t feltételezése b i z o n y u l t , a m e l y s z e r i n t a h u m i n s a v a k légzési katalizátorok. Prat 1955-ben fejtette k i azt a véleményét, h o g y a h u m i n 265
(*)
C-)
1. ábra. A himatomelansav modellképlete
H [
~0
OH
0
0
0 ff.CH,.-,
CH-CH-CHOH-
s a v a k biológiai aktivitását szabad g y ö k ö k okozzák és ezek a fenolok o x i d á c i ó jánál j ö n n e k létre ( s z e m i - k i n o n o k ) . E z e k páratlan e l e k t r o n o k a t t e r m e l n e k és m i n d e n o l y a n f o l y a m a t o t szabályoznak az élő s z e r v e z e t b e n , m e l y e l e k t r o n továbbításon a l a p u l . A csírázás a n ö v é n y fejlődésének n a g y o n energiaigényes szakasza. A szük séges energiát a szubsztrát lánc és a légzési lánc foszforillálásánál keletkező A T P szolgáltatja. A légzésintenzitás fokozása tehát csírázásserkentéshez vezet. H a a h u m i n a n y a g o k oxigénátvivő (légköri oxigént o k t í v 0 állapotba hozó) katalizátorok, a k k o r a légzésintenzitást, és így a csírázást serkenteniük k e l l . A himatomelán-sav modellképletéről (1. ábra) leolvasható, h o g y ez s z e m i k i n o n típusú s z a b a d g y ö k ö k e t tartalmazó, megfordíthatóan f e n o l — k i n o n átmenetre képes kémiai szerkezet m o d e l l j e . í g y a l k a l m a s az oxigén aktiválására. A kísérletek azt mutatták, h o g y optimális huminsav-koncentrációnál víz kultúrában csíráztatott m a g v a k összgyökérhossza u g y a n a z o n csíráztatási idő m e l l e t t c s a k n e m kétszerese a k o n t r o l l - , vízkultúrában, h u m i n s a v nélkül csíráz t a t o t t m a g v a k összgyökérhosszának. A légzési f o l y a m a t , m i n t a biológiai energiatermelés forrása és m o t o r j a , g y o r s a b b munkára készteti a vele fogaskerék módjára k a p c s o l t e g y é b élettani c i k l u s o k a t — a fehérjeszintézist, az R N S - és DNS-szintézist és ezzel együtt az e n z i m e k és e g y é b , a n ö v é n y i fejlődéshez szükséges a n y a g o k szintézisét, így a csíranövény összes biokémiai f o l y a m a t a i t előnyösen befolyásolja. E z m a k roszkóposán a n ö v é n y magasságának és szárvastagságának növekedésében n y i l vánul m e g . G y a k o r l a t i l a g a h u m u s z , illetőleg az a b b a n levő h u m i n a n y a g o k növényélet t a n i és t a l a j t a n i szerepe a k ö v e t k e z ő : — Javítja a talaj f i z i k a i szerkezetét, ezáltal levegő- és vízkapacitását. — Megőrzi a talaj m a k r o - és mikroelem-tápanyagkészletét és megfelelő t a r t a mossággal a d a g o l j a a n ö v é n y e k számára: tápanyagbank. E g y e s e s e t e k b e n letompítja a túlságosan n a g y mennyiségben j e l e n levő k a t i o n o k mérgező hatását. — S e r k e n t i a légzést és ezáltal az egész i n t e r m e d i e r anyagcserét és a n ö v e kedést. — A z egészséges talaj életben központi szerepet f o g l a l e l ; a m i k r o s z e r v e z e t e k által l e b o n t o t t szerves anyagból épül f e l és ezek n e m huminanyagszerű b o m lástermékeit is megköti, más m i k r o o r g a n i z m u s o k v i s z o n t élettevékenységük közben bontják a h u m u s z t . — A h u m u s z bomlásánál és a talajlélegzéssel kikerülő C 0 nagymértékben részt vesz a m a g a s a b b rendű n ö v é n y e k széndioxid-asszimilációjában. — Előnyös hatása, h o g y egyes káros m i k r o s z e r v e z e t e k (csemetedőlést okozó g o m b á k ) fejlődését gátolja, és így n ö v é n y v é d ő anyagként szerepel. 2e
2
266
A z erdészeti g y a k o r l a t b a n elsősorban a c s e m e t e k e r t i tápközegek összeállítá sánál v a n szerepe a tápközegnek, i l l . a talaj h u m u s s z a l való dúsításának. E z e k re a célokra a többi humusztrágyázásra a l k a l m a s a n y a g közül a f a j l a g o s a n legolcsóbb beszerzési és szállítási költségűek a gazdaságos energiatermelésre már csak kevésbé a l k a l m a s , fosszilis h u m u s z h o r d o z ó k , a barnaszén és l i g n i t p o r o k a l k a l m a s a k . A f i a t a l korú szenek h u m i n a n y a g a i kémiai s z e r k e z e t r e nézve k ö zel állnak a t a l a j h u m u s z h u m i n a n y a g a i h o z . Laboratóriumi kísérleteimben várpalotai, c s e r i - a k n a i p o r l i g n i t e t k e v e r t e m össze különböző arányokban l o m b f a fűrészporral és h o m o k k a l ( b á n y a h o m o k és f o l y a m i h o m o k egyaránt megfelelő). A z így készített tápközegeken f e k e t e fenyőmagot csíráztattam és a csíranövények kelését, fejlődését összehasonlí t o t t a m a tőzegen csíráztatott csíranövények kelésével, fejlődésével. A kísérlet hez légszáraz fűrészport, 0—1 m m szemnagyságú várpalotai l i g n i t p o r t , bánya h o m o k o t és légszáraz osli tőzeget használtam. A hőmérséklet 16—20 ° C v o l t . E g y tenyészedényben (virágcserép) 20 d b m a g o t v e t e t t e m e l , 3—5 m m mélyre. A tápközegek összetétele Lignitpor Fűrészpor térfogat % 10 20
1. c s e r é p 2. c s e r é p 3. c s e r é p 4. c s e r é p 5. c s e r é p
30 30
60 50 40 40 osli tőzeg
Homok
a
Kelési % vetéstől s z á m í t o t t 30. n a p o n
30
60
30
70
30 30
85 90 40
A z 1., 2., 3. e d é n y b e n levő tápközegek öntözése trágyaelemeket tartalmazó öntözővízzel, a 4., 5. edények anyagának öntözése kútvízzel történt. A trágya e l e m e k e t tartalmazó öntözővíz 0,32 g K - t , 0,14 g N-t, 0,06 g P - t és 0,036 g h u m i n s a v a t t a r t a l m a z o t t literenként. A kicsírázott m a g o k száma az 1., 2., 3., 4. s o r r e n d b e n növekedett és m i n d a hajtás, m i n d a gyökérfejlődésben is, hasonló s o r r e n d a l a k u l t k i . A l e g k i s e b b csírazási százalékot a tőzegbe vetett m a g o k mutatták. Itt j e l e n t k e z e t t a cse metedőlés is. A tápelemeket is tartalmazó ö n t ö z ő v í z n e m javította a kelési százalékot, így ezt a következő kísérletben elhagyhatónak véltem. A kísérleteket hasonló eredménnyel megismételve, a r r a a következtetésre j u t o t t a m , h o g y — az összeállítás műveletének minél egyszerűbb módját is szem előtt t a r t v a — az optimális keverési arány a lignitpor—fűrészpor—homok szá mára az 1 : 1 : 1 arány. A l i g n i t p o r b a n és fűrészporban m e g l e v ő s z e r v e t l e n tápelemek a tárolás, együttérlelés és a tenyészidő alatt is t o v á b b f o l y ó érlelődés következtében f o kozatosan feltáródnak, mineralizálódnak és a n ö v é n y e k g y ö k e r e i által f e l v e h e tővé válnak. A l i g n i t p o r 170 m g N-t, 130 m g K 0 - t a r t a l m a t , a fűrészpor 20 m g K 0 - és 10 m g P 0 - t a r t a l m a t , v a l a m i n t 30—40 m g N-t j e l e n t a bekeverési aránynak megfelelően, 100 g tápközegben. ( A fenyőcsemeték tápanyagigénye P 0 = 8—30 m g ; K 0 = 10—20 m g ; N = 150—200 m g , 100 g t a l a j b a n . „ A fenyők termesztése" B p . , 1966., 189. o.) A várpalotai l i g n i t P 0 - t a r t a l m á r a nézve pontos adat n e m áll rendelkezésemre, a z o n b a n más f i a t a l korú szenek k e l való hasonlóság alapján, i t t is feltételezhető a bekeverési aránynak m e g felelően 10—30 m g P 0 jelenléte, a 100 g tápközegben levő l i g n i t p o r b a n . M i n denesetre az üzemi kísérletnél foszforhiányra utaló tünet n e m v o l t m e g f i g y e l 2
2
2
2
5
5
2
2
2
5
5
267
hető a n ö v é n y e k e n . A nitrogénforrást általában a tápközeg érése közben k i fejlődő mikroflóra szaporodása, életműködése és elhalása útján képződő Ntartalmú vegyületek adják, amelyekből a g y ö k e r e k által felvehető ammónia- és nitrát-nitrogén képződik. Gyurka Pál az Erdészeti és F a i p a r i E g y e t e m e n m e g vizsgálta a frissen készített és a négy hónapig érlelt lignitpor—fűrészpor—ho m o k keverék mikroorganizmus-számát és azt találta, h o g y az érlelési idő alatt az a e r o b m i k r o o r g a n i z m u s o k száma általában 10—14-szeresére nőtt, az aerob cellulózbontóké p e d i g ezerszeresre. A laboratóriumi kísérleteket P a p e r p o t cellákban megismételve ( F h 608) hasonló e r e d m é n y e k r e j u t o t t u n k és e n n e k alapján a M e c s e k i Erdő- és F a f e l dolgozó Gazdaság bólyi csemetekertjében üzemi kísérleteket végeztünk a f e n tebb leírt, optimális keverési arányú tápközeggel erdeifenyő-, vörösfenyő-, lucfenyő-, L a w s o n - c i p r u s - és palántacsemete nevelésére, 1976-ban. A kísérlet a v e l e párhuzamosan végzett kovácshidai tőzegen való csemeteneveléssel s z e m b e n szintén a l i g n i t e s tápközeg előnyét bizonyította. K ü l ö n ö s előnyként j e l e n t k e z e t t a tőzeges táptalajjal s z e m b e n a l i g n i t p o r o s keverék a z o n tulajdonsága, h o g y a r a j t a n e v e l t csemeték n e m szenvedtek a csemetedőléstől és n e m g y o m o s o d t a k . A h u m u s z n a k a csemetedőlést o k o z ó gombák e l l e n i hatását már régebben kimutatták (Peitsa Mikola: Phytopathology, v o l . 22. 202., 1952). A g y o m m a g v a k t ó l való mentességet a keverék eredete már m a g a biztosította. A m e g n e v e l t csemetéket a gazdaság kiültette. A z o k o n a h e l y e k e n , a h o l a vágástakarítás és a talaj-előkészítés megfelelő v o l t , a csemeték j ó l fejlődtek. A z erdeifenyő ültetését Gencsi L. és dr. Papp L. által ajánlott, tágabb hálózat b a n végezték és ez a koronafejlődésre biztató feltételt jelentett. A K o m l ó 35 S z erdőrészletre kiültetett csemeték 1979 őszén pusztulástól m e n t e s e k v o l t a k , a fenyők átlagos magassága 1,20—1,40 v o l t . A leírt laboratóriumi és szabadföldi kísérletek alapján megállapítható, h o g y a l i g n i t p o r o s tápközeg előnyösen alkalmazható a fenyőcsemete-nevelésben és ez beilleszthető dr. Sólymos R. által k i d o l g o z o t t fenyőfatermelési r e n d s z e r b e . ( A z Erdő, 1979. 28., 1:22—24.) A használt c s e m e t e k e r t i tápközeg előnyei a k ö v e t k e z ő k : — A l k a l m a s b u r k o l t gyökérzetű csemeték nevelésére; a szárazon betöltött keverék vetés és beöntözés után a cellákból, illetőleg a tasakokból n e m hullik k i . —• A m a g a s humusztartalmú és ezenkívül m a k r o és m i k r o tápelemeket t a r t a l mazó tápkeverék ára s o k k a l k i s e b b , m i n t a hasonló célra a l k a l m a z o t t t ő zegé. — A l i g n i t p o r fajlagos szállítási költsége is k i s e b b . — A tápközegben t e r m e l t csemeték m e n t e s e k a gyomosodástól és a csemete dőlés veszélyétől. — A tápközeg m a g a s h u m i n a n y a g - t a r t a l m a csírázás és növekedésserkentő hatása következtében i g e n előnyös. A tápkeverék összeállítását (lignitpor—fűrészpor-—homok 1 : 1 : 1 arányban) célszerű a felhasználás előtti őszi-téli hónapokban elvégezni. A z érlelés p r i z mákba f e l r a k v a történik, a k o m p o s z t érleléséhez hasonló m ó d o n , a h o l az Bondor—Gál: Erdészeti szaporítóanyag-termelés c. k ö n y v é b e n szerepel. A p r i z mába 30 c m magasságonként célszerű a megfelelő m y k o r r h i z a betelepítése céljából megfelelő fajú idős v a g y k ö z é p k o r ú e l e g y e t l e n , egészséges állományok alól begyűjtött a l o m h u m u s z o s föld rétegezése, m i n t e g y 5 c m vastagságban. ( „ A fenyők termesztése", B p . , 1966., 119. o.) A p r i z m a anyagát időközben m e g f o r g a t n i n e m szükséges, n e m k e l l beöntözni és műtrágyával dúsítani. A fentiek 4
268
szerint, a tápközeg érlelés után elegendő ásványi tápanyagot t a r t a l m a z . A vetés utáni n e g y e d i k hónapban esetlegesen jelentkező tápanyaghiányt levéltrágyák kipermetezése útján k ö n n y e n megszüntethetjük. M e g j e g y z e n d ő még, h o g y a jól beérett, ásványi tápanyagban g a z d a g tápkeveréket biztonsággal j e l z i az u g r ó villások (Collembola) tömeges megjelenése.
I R O D A L O M Jurcsik I.—Lantos G.: A h y m a t o m e l a n s a v s z e r k e z e t e és b i o k a t a l i k u s s z e r e p e a csí r á z ó m a g v a k l é g z é s é b e n . Á s v á n y i h u m u s z h o r d o z ó k , h u m u s z v e g y ü l e t e k kutatása és hasznosítása. B p . , 1972. M T E S Z - k i a d . 81—92. o. Jurcsik I.: E g y e t e m i d o k t o r i é r t e k e z é s . S o p r o n , 1978. Hriszteva, A. L.: V A S Z H N I L . (1948) Prat, S.: C s . B i o l o g i e , 4., 435—541. (1955) Gencsi L.: A z e r d e i f e n y ő k o r o n a s z e r k e z e t é n e k a l a k u l á s a és a v e l e k a p c s o l a t o s tőt á v o l s á g p r o b l é m á j a . A z Erdő, 19., 1:183—191. (1970) Papp L.: A b u r k o l t g y ö k e r ű c s e m e t é k a l k a l m a z á s a a z e r d ő s í t é s b e n . Erdészeti K u tatások, I. (1975)
634.0.920(569.11)
SZÍRIA ÖKOLÓGIAI VISZONYAI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSA KOUBAILY,
EMAD
2
Szíria a Földközi-tenger k e l e t i partján f e k s z i k , területe 185 180 k m . Éghajlatát Pabot (1954 és 1957) s z e r i n t n é g y f o n t o s a b b klímatájra o s z t h a t juk. A Földközi-tenger partvidéke téli esős évszakkal és v i s z o n y l a g cseké l y e b b hőmérsékleti ingadozással. A tengerparttól kelet—délkelet felé h a l a d v a , egy széles, átmeneti sztyeppzóna után, e g y r e szárazabb és szélsőségesebb s i v a t a g i klimába h a j l i k , a m i t 6—8 hónapig tartó szárazság, i g e n kevés csapadék és m a g a s hőmérséklet j e l l e m e z . A n e g y e d i k fontos éghajlati táj a télen h a v a s csúcsokkal g y ö n y ö r k ö d t e t ő m a g a s hegységek, az A n t i l i b a n o n (2628 m) és a H e r m o n (2814 m) vidéke. Napfény és m e l e g bőségesen j u t Szíriának, a z o n b a n a csapadékot n a g y o n szűkmarkúan méri a természet. A Földközi-tenger partjától mindössze 80—100 k m távolságban húzódik az évi 400 m m csapadékátlagot jelző izohiéta. Ettől n y u g a t r a csapadékosabb az időjárás, a t e n g e r p a r t o n eléri az évi 800 m m - t is, de délkelet felé e g y r e k e v e s e b b az eső, és a szíriai puszták már csak 70—80 m m csapadékot k a p n a k évente. N a g y o n jellemző a z o n b a n — és a növényzet v i s z o n y a i t ez határozza m e g elsősorban — , h o g y az ország területének 88%-án az évi átlagos csapadékösszeg n e m éri e l a 400 m m - t . Szíria d o m b o r z a t i v i s z o n y a i változatosak. A t e n g e r p a r t o n k e s k e n y , h o m o k dűnékkel szegélyezett síkság húzódik, a m e l y csak L a t a k i a k ö r n y é k é n és a l i b a n o n i határ m e l l e t t szélesedik néhány kilométernyire. A k e s k e n y p a r t i 269
