A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai Hőtés és hıtermelés 2012. október 31.
1. rész. A hıtermelı berendezéseket jellemzı hatásfokok
2
Az éppen üzemelı hıtermelı berendezés veszteségei
3
A hıtermelı berendezés veszteségei hosszabb idıtartam alatt, amelyben üzemi és üzemszüneti állapotok fordulnak elı
4
A tüzelıanyaggal bevitt teljesítmény meghatározása az MSZ EN 15378:2008 szabvány szerint A kazánba a szilárd tüzelıanyaggal bevitt energiaáram:
m ⋅ Hx Q& bevezetett = szt , kW ∆τ ahol mszt Hx ∆τ
– a kazánba bevitt szilárd tüzelıanyag mennyisége, kg; – a tüzelıanyag főtıértéke (Hi, a gyakorlatban korábban elterjedt jelölésével: Ha, kJ/kg), vagy égéshıje (Hs, szokásos korábbi jelölésével: Hf, kJ/kg); – a tüzelıanyag-mennyiség elégésének idıtartama, s.
5
Néhány szilárd tüzelıanyag főtıértékét a következı táblázat mutatja: Tüzelıanyag
Főtıérték, kJ/kg
Feketeszén1)
24 000 – 25 000
Barnaszén1)
18 000 – 20 000
Lignit1)
11 000 – 12 000
Szénbrikett1)
18 000 – 22 000
Keményfa2)
15 2003)
Lucfenyı2)
15 8003)
Kéreg2)
15 0003)
Fapellet4)
18 500 – 19 000
1) Forrás: Főtéstechnikai Segédlet, Egyetemi jegyzet, J4-1065, BME, 1988, vagy Völgyes I.: Főtéstechnikai adatok, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989. 2) Forrás: Barótfi I.: A fatüzelésrıl körültekintıen, Magyar Installateur, 2009/1. szám, p.18-20 3) 15-20% nedvességtartalomnál 4) Forrás: Marosi B.: Közeleg egy újabb főtési idıszak, váltsunk biomassza tüzelıanyag főtésre! Magyar Épületgépészet, LVIII. évf. 2009/7-8. szám, p.30-32 6
A tüzelıanyaggal bevitt teljesítmény meghatározása az MSZ EN 15378:2008 szabvány szerint A kazánba folyadék halmazállapotú tüzelıanyaggal bevitt energiaáram: 1. eset: ha a tüzelıanyag-vezetékben fogyasztásmérı van, a következık szerint kell eljárni: – ellenırizni kell, hogy a mérés ideje alatt csak a vizsgált kazán kap tüzelıanyagot a mérın keresztül; – biztosítani kell az égı üzemének állandósult állapotát; – meg kell mérni a tüzelıanyag térfogatáramát közvetlenül, vagy a mérıeszköz két leolvasása között eltelt idı segítségével; – a bevitt teljesítményt a következı összefüggéssel kell meghatározni:
Q& bevezetett = V&ft ⋅ ρ ft ⋅ H x , kW Ahol V&ft a folyékony tüzelıanyag térfogatárama, m3/s, l/s (a szabványban; ρft – a folyékony tüzelıanyag sőrősége, kg/m3, kg/l; Hx – a tüzelıanyag főtıértéke (Hi, kJ/kg), vagy égéshıje (Hs, kJ/kg)
7
Néhány folyékony tüzelıanyag jellemzıi: Kinematikai viszkozitás, mm2/s
Égéshı, kJ/kg
Tüzelıanyag
Típus
Sőrőség 15 °C-on, kg/m3
Tüzelıolaj
TÜ 5/20
0,820 – 0,860
2,0 – 8,0 (20 °C-on)
Legalább 42 000
Extra könnyő főtıolaj
FA-60/80
Legfeljebb 0,985
Legalább 4,5 (40 °C-on)
Legalább 41 000
Könnyő főtıolaj
FA-60/120
Legfeljebb 0,985*
4,5 – 24,0 (100 °C-on)
Legfeljebb 41 000*
Főtıérték, kJ/kg
Propángáz
0,5 – 051 (folyadék)
50 110 – 50 600
46 200 – 46 500
Butángáz
0,56 – 0,59 (folyadék)
48 900 – 49 700
45 500 – 45 900
Pébé-gáz
0,525 – 0,555 (folyadék)
48 900 – 50 100
45 900 – 46 200
* Tájékoztató érték Forrás: www.mol.hu, 2010. január
8
2. eset: a tüzelıanyag-vezetékben nincs fogyasztásmérı Ekkor a tüzelıanyag térfogatáramát a szabvány szerint a következık szerint kell meghatározni: – meg kell mérni az égı fúvókája elıtti nyomást; – meg kell határozni a fúvóka típusát és méretét; – a fúvókára (például az égıgyártó által) megadott nyomás/térfogatáram összefüggésbıl meg kell határozni a térfogatáramot. Visszatérı vezetékkel kialakított fúvókák esetében a visszatérı tüzelıanyag-térfogatáramot is mérni kell.
9
A tüzelıanyaggal bevitt teljesítmény meghatározása az MSZ EN 15378:2008 szabvány szerint Gáz tüzelıanyag esetében a kazánba bevitt teljesítményt a hivatkozott szabvány szerint a következı összefüggéssel kell meghatározni:
Q& bevezetett = V&gáz ⋅ H x ahol
V&gáz – a gáz tüzelıanyag térfogatárama, m3/s, l/s; Hx – a tüzelıanyag főtıértéke (Hi, kJ/kg), vagy égéshıje (Hs, kJ/kg). 10
A gáztérfogat korrekciója az általános gáztörvény alapján:
V0 = Vm
T0 pm ⋅ = Vm ⋅ K t ⋅ K p Tm p0
Ahol Tm – a mérési idıszakra vonatkozó átlagos gázhımérséklet abszolút értéke, K, pm = pb + ∆p – ϕ · pvt , Pa, ahol pb – a mérési idıszakra vonatkozó átlagos barometrikus nyomás, Pa; ∆p – a mérınél uralkodó gáz túlnyomás átlagos értéke a mérés idıtartama alatt, Pa; ϕ – a gáz relatív nedvességtartalma, ha vízgızt is tartalmaz; pvt – a parciális vízgıznyomás. A képletben a mérési körülményekre m index és a normál állapotra 0 index vonatkozik 11
1. Példa Egy gázkazán felülvizsgálata során a beépített membrános gázmérın 6 perc alatt 1,28 m3 térfogatváltozást mértünk. Mivel a gázvezetékbe hımérsékletmérı helyet nem építettek be, jó közelítésként a gázmérı mellett mértük a levegı hımérsékletét. A gáztérfogat-mérés idején ez a hımérséklet tm = 19 °C volt, a barometrikus nyomás pb = 101 490 Pa. A gázkazán kisnyomású elosztóhálózatra kapcsolódik, ahol a körzeti nyomásszabályozó állomás szekunder oldalán a gáz nyomása közel állandó, 33 mbar. A gázkazán elıírt csatlakozási nyomása 25 mbar. Mivel a gáznyomás mérésére a membrános gázmérı közvetlen környezetében nincs módunk, a gáz túlnyomását a gázmérıben a környezeti nyomáshoz képest ∆p = 28 mbar = 2800 Pa értékőnek becsüljük. Határozzuk meg a mért gáz térfogatáramot gáztechnikai normál állapotban! (Részeredmények: Kt = 0,9863, Kp = 1,02926, Vgáz = 12,994 m3/h)
12
A hıtermelı berendezés hatásfoka MSZ EN 15378:2008 Épületek főtési rendszerei. Kazánok és főtırendszerek felügyelete.
13
Tüzeléstechnikai hatásfok Az égı üzeme közben, névleges teljesítményen vett hatásfok. A veszteséget az égéstermékkel távozó energia jelenti:
η tüz
Q& bevezetett − Q& füstgáz Q& füstgáz = = 1− & Q Q& bevezetett
bevezetett
A tüzeléstechnikai hatásfok az MSZ EN 15378 jelöléseivel: ηcmb = 100 − α ch ,on
c1 = 100 − (Θ fg − Θ air )⋅ + c2 21 − X O 2 , fg ,dry 14
A füstgáz (égéstermék-veszteség) meghatározása Az égéstermék mért CO2-tartalma alapján:
A1 & Qégéstermék = (t égéstermék − t levegı ) ⋅ + B , % CO2 Az égéstermék mért O2-tartalma alapján:
A2 & Qégéstermék = (tégéstermék − tlevegı ) ⋅ + B , % 21 − O2 Főtıolaj
Földgáz
Városi gáz
Kokszgáz
PB
A1
0,50
0,37
0,35
0,29
0,42
A2
0,68
0,66
0,63
0,60
0,63
B
0,007
0,009
0,011
0,011
0,008
15
2. Példa Határozzuk meg egy gázkazán tüzeléstechnikai hatásfokát a szabvány szerinti módszerrel! Kiinduló adatok: A tüzelıanyag H jelő földgáz, a korábbi példák szerinti összetétellel. Az égéstermék vizsgálatakor mért oxigénkoncentráció mérés alapján legyen 12,5%. Az égéstermék-hımérséklet 106 °C, a helyiségh ımérséklet 20 °C. Földgáz és adott oxigén-koncentráció esetében az állandókat vegyük fel a következık szerint: A2 = 0,66, B = 0,009. (A gázkazán tüzeléstechnikai hatásfoka : 92,55%)
16
Az égéstermék-veszteség meghatározása gáz tüzelıanyag esetében Az égéstermék-veszteség az égéstermékkel elvitt és az égési levegıvel bevitt hıáram különbsége:
Q& égéstermék = m& ét ⋅ cét ⋅ t ét − m& élev ⋅ clev ⋅ t lev Az égéstermék tömegárama:
m& ét = [Vét,elm + (λ − 1) ⋅ Vlev,elm ] ⋅ V&g ⋅ ρét
17
A λ légellátási tényezı tényleges értéke az égéstermék szén-dioxid-, vagy oxigén-tartalmából számítható:
Az égéstermék-hígítási tényezı:
A légellátási tényezı:
h=
CO2 max CO2s
h=
0,21 0,21 − O2s
λ=
Vét,elm Vlev,elm
(h − 1) + 1
18
Kazánhatásfok A készülék üzeme közben, névleges teljesítményen vett hatásfok. Az üzem közben fellépı veszteségek: - az égéstermékkel távozó energia, égéstermék veszteség, - elégetlen veszteség, tökéletlen égésbıl származó veszteség, - a készülék felületérıl a környezetbe távozó energia, elnevezése: sugárzási veszteség (szigeteletlen készüléknél 10% is lehet), - korom- és pernyeveszteség (szilárd tüzelıanyagoknál 1-3%), - rostély- és salakveszteség (szilárd tüzelıanyagoknál 5-10%).
ηkazán
Q& füstgáz + Q& sugárzási + Q& elégetlen + Q& korom + Q& salak Q& hasznos = = 1− & Qbevezetett Q& bevezetett
19
A kazánhatásfok meghatározása az MSZ EN 15378 szerint A sugárzási veszteség:
Φ ge = ∑ Ai ⋅ hi ⋅ (Θ i,env − Θ int ) , i
ahol A hi Qi,env Qint
– a kazán felülete, amit i elembıl kell összeállítani, – az i-edik felület-részre vonatkozó hıátadási tényezı, – az i-edik felület-rész hımérséklete, – a kazán helyiségének hımérséklete.
A h hıátadási tényezı értékére a szabvány a következıket javasolja: Felületi hımérséklet, °C
30
80
150
Hıátadási tényezı, W/m2·K
9
12
15 20
A sugárzási veszteség százalékos értéke a bevitt energiára vonatkoztatva:
α ge =
100 ⋅ Φ ge Φ cmb
,%
ahol Φcmb – a bevezetett energiaáram. A sugárzási veszteség meghatározása után a kazánhatásfok:
η100 = 100 – α ch,on − α ge . Ahol αch,on – az égéstermék-veszteség.
21
3. Példa Határozzuk meg egy hıtermelı berendezés sugárzási veszteségét a szabvány szerinti módszerrel! Egy hıtermelı berendezés (kazán) befoglaló méretei a következık: szélessége 1500 mm, mélysége 800 mm, magassága 1200 mm. A kazán jól hıszigetelt, a felületek átlaghımérséklete 35 °C. A kazánhelyiség hımérséklete 20 °C. (A sugárzási veszteség százalékos értéke: 0,76%. A 2. példa eredményét figyelembe véve a kazánhatásfok 91,79%)
22
A hıtermelı berendezések éves hatásfoka
ηé =
Éves főtési energia felhasznál ás Éves tüzelési energia felhasználás
η éves
Q& hasznos ⋅ τ üzem = Q& bevezetett ⋅ τ üzem + Q& készenléti ⋅ τ készenlét
η éves =
Q& hasznos
τ Q& bevezetett + Q& készenléti ⋅ készenlét τ üzem
η éves =
Q& hasznos Q& bevezetett
Q& készenléti τ készenlét 1+ ⋅ & Qbevezetett τ üzem
23
Q& hasznos Q& bevezetett
– a kazánhatásfok
Q& készenléti Q& bevezetett
– a kazán fajlagos készenléti vesztesége
τ üzem = ϕi τ üzem + τ készenlét Az éves hatásfok:
η=
ηkazán 1 1 + − 1qkészenléti ϕi
qk – készenléti veszteség ϕi – kihasználás
24
Az éves hatásfok az MSZ EN 15378 jelöléseivel:
η gen = (η cmb
α P0 100 – β cmb − α ge ) ⋅ 100 – α P 0
A számításhoz szükség van – a tüzeléstechnikai hatásfokra (ηcmb), – a sugárzási veszteségre (αge), – a készenléti veszteségre (αP0), – a kazán átlagos terhelésének (βcmb) a meghatározására. 25
4. Példa Határozzuk meg a korábbi példákban szereplı gázkazán 188 napos főtési idényre vonatkozó éves hatásfokát a (28) jelő összefüggés felhasználásával! Adatok: Kazánhatásfok a 3. példából: ηk = 91,79% A készenléti veszteség legyen 1% = 0,01 A kazán üzemideje a 188 napos főtési idényben 1580 óra. (Eredmények: a kazán kihasználtsága: 0,35, az éves hatásfok: 90,1%)
26
Szabvány átlaghatásfok A DIN 4702 szerint a 13%-os, 30%-os, 39%-os, 48%-os és 63%-os kihasználáshoz tartozó hatásfok
η5 átlag =
5
∑ i =1
5 1
ηkazán ,i
27
A hıfokgyakoriság, a külsı hımérséklet, a főtési napok és a kazánterhelés kapcsolata (Németország területére)
28
5. példa Határozzuk meg ki egy 40/30 °C h ılépcsıvel üzemelı főtési rendszerre kapcsolódó kondenzációs kazán szabvány átlaghatásfokát a DIN 4702 szerinti diagram segítségével! 1. 63% => 106,5% 2. 48% => 107,5% 3. 39% => 108,5% 4. 30% => 109% 5. 13% => 109,5% (Eredmény: 108,9%)
29
Hıszivattyúk hatékonysága1 COP (Coeficient of Performance) teljesítménytényezı A teljesítménytényezı a leadott termikus teljesítmény és a felvett villamos teljesítmény hányadosa. Megmutatja, hogy a berendezés mennyi termikus energiát állít elı 1 kW villamos teljesítmény felhasználásával.
COP =
Ptermikus kW Pvillamos kW
30
Hıszivattyúk hatékonysága2 SPF (Seasonal Performance Faktor) szezonális teljesítménymutató A szezonális teljesítménymutató egy arányszám, amely megmutatja, hogy egy főtési szezonban a teljes felvett villamos felvett energia hányszorosának megfelelı főtési energiát termel a hıszivattyú. Figyelembe veszi a változó üzemi körülményeket, például a levegı-víz hıszivattyú esetén a külsı hımérséklet változását. Korrekt SPF értéket csak a főtési szezon után kaphatunk, oly módon, hogy a főtési szezon folyamatosan mérjük a felvett villamos energiát és a leadott hıenergiát. Az SPF értékre léteznek számítási eljárások is, amik képesek figyelembe venni a várható üzemi körülményeket. A gyártó azonban nem tud a hıszivattyúra vonatkozó SPF értéket megadni, mert ez használat és rendszerfüggı. SPF értéke a főtési rendszerbe épített, mőködı hıszivattyúnak van.
Eleadott termikus kWh SPF = Efelvett villamos kWh
31
Hıszivattyúk hatékonysága3 A hıszivattyúk teljesítményeinek, valamint energiahatékonysági viszonyszámainak összehasonlítása csak azonos paraméterek mellett lehetséges. Ez a névleges értékek használatával történik. Levegı/folyadék hıszivattyúk esetében a névleges értékeket főtési esetben 45 °C-os el ıremenı víznél és 7 °C-os küls ı léghımérséklet 5 °C-os h ımérsékletváltozásánál mért értékek, hőtési esetben 7 °C-os el ıremenı víznél és 35 °C-os küls ı léghımérséklet 5 °C-os h ımérsékletváltozásánál mért értékek mellett adják meg. Folyadék/folyadék hıszivattyúk esetében a névleges értékeket főtési esetben 45 °C-os el ıremenı víznél és 10/5 hımérsékletlépcsıjő elpárologtató hımérséklet mellett mért értékek, hőtési esetben 7 °C-os el ıremenı víznél 30/25 hımérsékletlépcsıjő kondenzátor hımérsékletnél mért értékek mellett adják meg. 32
2. rész. A hıtermelı berendezések fejlesztése
33
A fejlesztés szempontjai • Az energetikai jellemzık javítása, hatásfok növelés • A külsı környezetre tett hatás csökkentése: környezetvédelmi szempontok • A belsı környezetre tett hatás csökkentése: zárt égésterő készülékek
34
Az energetikai jellemzık javítása A kazánok hasznosított energiaárama és veszteségei
35
Tüzelıanyag
Égéshı 3 Hf , MJ/m
Földgáz, L típus
1,10
32
35,5
Földgáz, H típus
1,13
35,8
40,5
Városi gáz
1,12
15,5
17,4
Propán
1,09
94
102,5
Bután
1,08
124
134
Tüzelıolaj (EL)*
1,05
42,8
45
* A főtıérték és az égéshı MJ/kg-ban 1,10
1,13
1,12
1,09
1,08
1,05
Hf /Ha
160 140 120 3
100 80
Ha, MJ/m3 Hf, MJ/m3
60 40 20
Tüzelıanyag
Tüzelıolaj (EL)*
Bután
Propán
Városi gáz
Földgáz, H típus
0 Földgáz, L típus
Hf / Ha aránya
Főtıérték 3 Ha, MJ/m
Hf és Ha , MJ/m
A különbözı gázok
Arány Hf /Ha
36
A kondenzációs kazánok kialakítása és alkalmazási feltételeik
Elsıgenerációs kazán: • utánkapcsolt 2. hıcserélı • égéstermék ventilátor • kondenzátum elvezetés
37
A kondenzációs kazánok kialakítása és alkalmazási feltételeik Másodikgenerációs kazán: • függıleges égéstermékáramlás • túlnyomásos égı • kondenzátum elvezetés
38
A kondenzációs kazánok kialakítása és alkalmazási feltételeik Korszerő kondenzációs kazán főtésre és hmv készítésre
39
A kondenzációs kazánok kialakítása és alkalmazási feltételeik Korszerő kondenzációs kazán főtıfelület
40
Az égéstermék hımérséklet és a kondenzvízmennyiség alakulása kondenzációs kazánoknál
41
A külsı környezetre tett hatás csökkentése: környezetvédelmi szempontok Az éghetı gázok égéstermékében a következı alkotók vannak: – nitrogén, az égési levegıbıl, – szén-dioxid, mint égéstermék, – oxigén, mivel a készülékbe több égési levegı áramlik, mint amennyi az égéshez szükséges, – jelentıs mennyiségő víz, gız formában, – minimális mennyiségő nemesgázok az égési levegıbıl.
42
A környezetre és az egészségre káros anyagok is keletkeznek, illetve jutnak a környezetbe. A káros anyagok általában három csoportba sorolhatók: – a nem tökéletes égés miatt keletkezı anyagok, pl. a szénmonoxid és az el nem égett szénhidrogének; – az tüzelıanyag szennyezıibıl keletkezı károsanyagok, pl. kéndioxid; – az égési levegı nitrogéntartalmának káros reakciója során keletkezı anyagok (pl. nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid).
43
A nem tökéletes égés miatt keletkezı anyagok A nem tökéletes égés következtében károsanyag keletkezik, ha – a láng hideg felülettel érintkezik és emiatt az oxidációs reakció megszakad, – túl kicsi vagy túl nagy az égési levegı aránya, – nincs megfelelı lángstabilitás, – nem megfelelı a keveredés az égési levegıvel. A nem tökéletes égésbıl keletkezı károsanyagok mennyisége az égı konstrukciójának változtatásával, az égéstér méretének növelésével és az égıbeállítás optimalizálásával csökkenthetı. 44
Az égési levegı nitrogéntartalmának káros reakciója során keletkezı anyagok A termikus NOx-képzıdés során kb. 1300 °C felett az oxigén-atomok koncentrációja rohamosan nı, mert az oxigén disszociációja (O2 → 2 O) meggyorsul. Emiatt az NOx keletkezés hevessége nı; A promt NOx-képzıdés oka, hogy a levegı nitrogéntartalma reakcióba lép a lángfrontban lévı, elégetlen szénhidrogénekkel, majd a levegı oxigéntartalmával reakcióba lépve ez a közbensı termék nitrogén-oxiddá alakul.
45
– a tőztérterhelés csökkentésével. Gazdaságossági megfontolásból általában nem használható ki; – hıelvonás az égési zónából. A tőztér falának hőtésével megoldható, más készülékfajtáknál hőtırudakat alkalmaznak; – az égéstermék visszavezetésével az égı elé, vagy az égıszájhoz; – a sztöchiometrikushoz közel álló égés létrehozásával, azaz igen kis légellátási tényezı biztosításával. A megoldás hátránya a szénmonoxid képzıdés növekedése; – a fokozatokba sorolt égés megvalósításával. Az elsı fokozatban sztöchiometrikushoz közeli égés valósul meg. A második fokozatban a légellátási tényezı már egynél nagyobb, – felületi égés megvalósításával. Platinával bevont huzalok szilárd felületén katalitikus reakció megy végbe.
A nitrogénoxid-képzıdés csökkentése
46
Az egyes megoldások hatása az NOx-kibocsátásra
47
A károsanyagok képzıdésére ható paraméterek
NOx
CO
Lánghımérséklet
↑
↓
↓
Tartózkodási idı
↑
↓
↓
A gáz és a levegı
↓
↓
↓
↑
↓
↓
Károsanyag
CnHm
keveredésének minısége
O2 parciális nyomása
48
A Lownox égık elve
49
Teljes elıkeveréső égık Természetes levegıellátású, teljes elıkeveréses égı A fúvókából kiáramló gáz a hosszú keverıcsıbe a szükséges égési levegı teljes mennyiségét beszívja, és ott a gáz a levegıvel teljes mértékben összekeveredik. Az égıfelületen szekunder levegı hozzákeverésére már nincs szükség, az égés nagyon rövid lánggal, vagy láng kialakulása nélkül megy végbe.
50
Teljes elıkeveréső égık Teljes elıkeveréses ventilátoros égı
51
Teljes elıkeveréső égık Teljes elıkeveréses felületi égı gömbsüveg égıfelülettel (Viessmann mátrix-égı)
52
A belsı környezetre tett hatás csökkentése Korlátozások a (nyílt) égésterő gázfogyasztó készülékek lakótérben való elhelyezésére. „A” típusú gázfogyasztó készülékek: nem helyezhetık el – épületek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és azokkal légtér összeköttetésben lévı helyiségekben, – testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségekben, – nevelési, oktatási építmények – legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló – helyiségeiben, a taneszköznek minısülı, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, – közvetlen természetes szellızés nélküli helyiségekben, valamint – „A” és „B” tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben. A gázfogyasztó készülékek mőködéséhez szüksége légtérbıvítés (szellızınyílás) sem nyílhat a felsorolt helyiségekbıl. 53
A belsı környezetre tett hatás csökkentése „B” típusú gázfogyasztó készülékek: A Szabályzat hatálybalépését követıen új felhasználói berendezés létesítése esetén, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévı helyiségekben „B” típusú főtı- és vízmelegítı gázfogyasztó készülék nem helyezhetı el. Kivételt képez, ha a gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (nagykonyha, mőhely, laboratórium, mezıgazdasági állattartó épület, stb.), és a felállítási helyiségben túlnyomásos, vagy kiegyenlített szellızés üzemel. Ez esetben a gázfogyasztó készülékek üzemelését reteszelni kell a gépi szellıztetés mőködéséhez.
54
A belsı környezetre tett hatás csökkentése: „C” típusú gázkészülékek „C” típusú készülékek, amelyek égési köre (légbevezetıje, tőztere, hıcserélıje, égéstermék-elvezetı tere) a készülék felállítási helyiségétıl elzárt.
55
Az energia-felhasználó termékekre vonatkozó EU-szabályozás • Energiacímkézési (Energy Labelling Directive, ELD) • Az energia-felhasználótermékek környezetbarát kialakításáról szóló (Eco-design of Energy Using Products (EuP)) irányelvek •
Az energia-felhasználó termékek környezetbarát kialakításáról szóló irányelvet (EuP) minden olyan termék esetében alkalmazni lehet, amely energiát használ fel, kivéve a jármőveket és a közlekedésben használt gépeket.
•
Az energiacímkézésrıl szóló irányelv (ELD) a háztartási termékekre és készülékekre vonatkozik.
56
Der Blaue Engel jelölés
Termékcsoport
RAL-UZ 39 Gáz főtıkazánok
Érvényességi
NOx
CO
CnHm
tartomány, kW
mg/kWh
mg/kWh
mg/kWh
≤ 70
≤ 70
≤ 60
–
≤ 30
≤ 60
≤ 60
–
Éves hatásfok, %
RAL-UZ 40 Gáz kombikazán és átfolyós vízmelegítı
10 kW: ≥ 90 70 kW: ≥ 91 10 kW: ≥ 89,5 30 kW: ≥ 90 75/60 °C hılépcsınél 10 kW: ≥ 100
RAL-UZ 61 Gáz kondenzációs
≤ 70
≤ 60
≤ 50
–
kazánok
70 kW: ≥ 101 40/30 °C hılépcsınél 10 kW: ≥ 103 70 kW: ≥ 104 Hatásfok
RAL-UZ 71 Gáz helyiségfőtı
≤ 11
≤ 100
≤ 80
–
> 4 kW: ≥ 84,5
készülékek RAL-UZ 80 Ventilátoros gázégı
≤ 4 kW: ≥ 82,5
≤ 120
≤ 70
≤ 60
–
–
57
