A Honvédszakszervezet programja

törlésre javasolt piros- javasolt szöveg (Zárójeles rész: Megjegyzés)

HOSZ-2011 A Honvédszakszervezet programja A Honvédszakszervezet (a továbbiakban: Hosz) eddigi tevékenysége bebizonyította a haderőn belüli érdekvédelem létjogosultságát. A honvédelemi politikában felfedezhető és a Magyar Honvédségen belül tapasztalható tendenciák pedig azt mutatják, hogy a Hosz-ra, mint sajátos körülmények között működő, a Magyar Honvédség reprezentatív érdekképviseleti szerveződésére a jövőben is szükség lesz. A magyarországi társadalmi változások, az Európai Unióhoz, a NATO-hoz történt csatlakozásból eredő új típusú értékrendek megjelenése, a még várható reformok megvalósítása, a nemzetközi szerepvállalásokból eredő kötelezettségek teljesítése további kihívásokat, feladatokat jelentenek a Hosz részére, amelyek a folyamatos változtatás, a rugalmas alkalmazkodás, a mobilitás igényét követelik meg a Hosz vezetőitől döntéshozó szerveitől, a szervezet struktúrájának kialakításától, működésének tartalmi, formai jellemzőinek alakításától egyaránt. A továbbiakban is deklaráljuk, hogy a Hosz vezetése és tagjai tevékenységüket az állami hatalomtól való függőség nélkül (hát ez mostanság nem érvényesül), pártpolitizálástól mentesen , pártoktól és felekezetektől (és érdekes módon ez sem, lásd imádság, amin nem minden magyarországi vallás volt jelen, így felekezetek tekintetében nem volt semleges a rendezvény) semlegesen, a demokratikus elvek betartásával fejtik ki. Azonban nyitottak vagyunk minden olyan társadalmi erővel, szervezettel való együttműködésre, amely szakszervezetünk tagságának, illetve a katonák érdekeinek képviseletét támogatja. A társadalmi párbeszéd során hatni kívánunk a társadalmi folyamatokra és - nemzetközi kapcsolatainkon keresztül – az európai biztonság alakítására. Az Európai Unió intézményein és az Euromil-ben meglévő nemzetközi kapcsolatainkon keresztül törekszünk az európai katonák jogainak védelmére, a fegyveres ágazat és a közszféra szolgálatvállalói egésze szociális és kulturális vívmányainak megőrzésére. Aktívan és hatékonyan kívánunk részt venni a szféránkat érintő jogalkotásban, valamint a Magyar Honvédség az állomány szolgálati viszonyait érintő belső szabályainak, előkészítésében, kialakításában, amely során érvényesíteni kívánjuk az alkotmányban biztosított alapvető állampolgári és személyiségi jogainkat. Alapelvünk változatlan: a katona, hazája védelmében feladatokat ellátó „egyenruhás állampolgár”, aki szolgálata ellátása során állampolgári jogait jogszabályokban rögzített korlátozásokkal gyakorolja, ugyanakkor megilleti a jogegyenlőség, azaz minden jogkorlátozás csak valamilyen ellentételezéssel lehetséges. Munkáltatóinkkal, a HM és az MH vezetésével hatékony, toleráns és az egyenjogú felekre jellemző párbeszédet kívánunk fenntartani. A Hjt. sajátos közszolgálatként fogalmazza meg a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatot, amelyet a katona akár élete feláldozása árán is köteles teljesíteni, ezért jogosan várjuk el a társadalom megbecsülését és elismerését, amelynek a feladatok ellátásához szükséges felszerelésben, fegyverzetben, továbbá az illetmények és a kiegészítő juttatások javításában is érzékelhetőnek kell lenniük.


A Hosz mindenkor készen áll az illetmények emeléséért, és az illetményen kívüli juttatások bővítése érdekében további erőfeszítések megtételére. El kívánjuk érni, hogy a katonák jogaikban a többi állampolgárral egyenlő, a társadalom által megbecsült, erkölcsileg- és anyagilag méltó módon elismert, speciális jogállású alkalmazottak legyenek, akik a lehető legbiztonságosabb munka- és szolgálati körülmények között teljesíthetik feladataikat, akik később a nyugállományú éveikre is kiterjedő szociális biztonságban élhetnek. Feladatunknak tekintjük a szolgálati nyugdíjrendszer visszaállítását, a szerződéses állomány részére a korkedvezményes nyugdíjjogosultság illetve azzal hasonló mértékű ellátási forma elérését, a munkaerő piacra való visszailleszkedés támogatását, mindent megteszünk a 13. havi illetmény illetve a passzív választójog visszaszerzése érdekében. Az alkotmányban és az idősügyi nemzeti stratégiában rögzített tisztes időskorú életvitel megvalósítása érdekében újszerű módon kell ellátni a nyugállományba készülők, a szolgálatteljesítés során tartósan sérült, rokkant illetve a nehéz élethelyzetbe került, időskorú nyugdíjas katonák érdekvédelmét. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a nyugállományú katonák, a velük sorsközösségben kitartó családtagjaik közérzetének javítását, a katonatársadalomhoz való kötődését szolgálja. Ismételten kezdeményezzük egy veteránotthon létrehozását! A korábbi évek gyakorlatából okulva az érdekvédelem primátusa elsőbbsége mellett, egyensúlyt kell teremteni a Hosz ez irányú kötelezettségeinek teljesítése és a szolgáltatások nyújtása között (Ez teljességgel kivitelezhetetlen, figyelembe véve a jövőt, mely a szakszervezetek elszegényedése felé mutat). Meg kell szabadulni a személyi kultusz maradványaitól, a demokratikus centralizmus valamint az informális működés káros hatásaitól. (Ezt nem tudom értelmezni. Mik a személyi kultusz maradványai? Kinek volt személyi kultusza?) Elsőrendű feladatként kell kezelnünk a bizalom helyreállítását a szakszervezeten belül, a tisztségviselők és a tagság és a teljes állomány között, valamint a külső partnerek (HM, MH vezetése, ágazati partnereink, illetve a civil szakszervezeti szövetségek) felé. (Ez nyelvtanilag értelmezhetetlen. Lehet, hogy azt szerette volna a fogalmazó leírni, hogy az ágazati partnerek felé ezt a bizalom helyreállást kell közvetíteni?) A Hosz vezetői, tisztségviselői fő feladatuknak tagjaink érdekvédelmét, érdekérvényesítését tekintsék, melyet csak a tagokkal együtt lehet megvalósítani. Olyan szervezeti kultúrát kívánunk megvalósítani, amely képes feltárni és közös érdekké szervezni a tagság gondjait, és megbízható partnernek mutat minket belső viszonyaikban is. I. Az érdekképviseletei tevékenység és az érdekvédelem hatékonyságának növelése, a tagok (Az alapszabály szerint a választott tisztségviselő is tag, az ő jövedelmét akkor a Hosz mindig emelni fogja. (sic!),illetve a katonaállomány képviseltek jövedelmének emelése, megélhetésének, munkakörülményeinek javítása érdekében: 1) Az illetmények emelése és az illetményen kívüli juttatások fejlesztése, minimálisan a 2002. évi illetményszint elérése. Ennek érdekében tárgyalások kezdeményezése a saját és az ágazatközi érdekegyeztetési fórumainkon.


2) Követeljük, hogy a HM vezetése a katonák számára dolgozzon ki egy, az EU Kközép-kelet Eeurópai tagállamaiban a fegyveres szolgálatot ellátókhoz hasonló életszínvonalat és megélhetést biztosító, az egyenruhás állampolgárok teljesített kötelezettségeihez mért, méltányos, az EU hasonló szakmáinak átlagjövedelmeihez közelítő illetmény felzárkóztatási programot. 3) Kezdeményezzük a Hjt. módosítását a „túlszolgálat” (túlóra, rendkívüli munka) tárgykörében. El kell érni, hogy a Hjt.-t a Munka törvénykönyve, illetve a Kközalkalmazottak, Kköztisztviselők és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény mentén módosítsák az EU munkaidő szervezésre vonatkozó 2003/88 irányelve szerint. (A rendkívüli munkavégzés időtartama, nem haladhatja meg a160-200 órát, illetve feltételekhez kötve maximum 300 óra lehet.) Katonaállományunk érdekében szükséges a pénzügyi fedezet megteremtése a túlszolgálat ellentételezésére. 4) A ruházati illetmények kifizetése, a ruházati cikkek biztosítása folyamatos anomáliáinak feltárása és szemléltetése kormányszinten. A jelenlegi és az évek óta hibásan működő, olcsóbbá tehető rendszer átalakításának kezdeményezése a többi fegyveres és/vagy közszféra megoldásainak preferálása mentén. El kell érni, hogy a kor követelményeinek megfelelő sportruházat biztosítsanak az állománynak és az újonnan bevezetett ruházati cikkeket (első ellátásként) ne az utánpótlási norma terhére hanem alapellátmányként biztosítsák az állomány részére. 5) A honvédség gondoskodjon teljes állományának, a kor színvonalán álló, illetve az adott körülményeket figyelembe vevő, kulturált elhelyezéséről. El kell érnünk a lakhatáshoz, vagyis a családot is figyelembevevő, az elhelyezéshez való jog érvényesítését, érvényesülését, amelyen keresztül a munkahelyhez közeli lakáshoz (szolgálati lakás), vagy bérlakáshoz jutás, nőtlen szállón, átvonuló szállón történő elhelyezés, vagy kedvezményes albérlet igénybevétele biztosított. El kell érni, hogy a lakásügyek megoldása ne húzódjon évekig, ideértve a munkáltatói kölcsön folyósítását. El kell érni, hogy méltányos és igazságos legyen a rendszer, fel kell lépni az ügyeskedések, a harácsolók a vagyongyarapító szabályok és személyek ellen) 6) A nyugállományú és a rokkant katonák speciális ügyeinek hatékonyabb intézésére ismét működtetni kell olyan fórumot, tanácskozó szervet, amely a fenti kategória, tagságának érdekeit feltárja, elemzi, javaslatait a HM vezetői részére eljuttatja. 7) A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) lehetőségeinek kihasználásával, ismét kezdeményezni a nyugdíjkorrekció folytatását, az önhibájukon kívül hátrányba kerültek nyugdíjának fokozatos és folyamatos felzárkóztatását. 8) Az üdülés és rekreáció rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az mindenki számára biztosított és elérhető legyen. Bárki szabadon választhasson, hogy milyen formában, és módon kívánja a szabadidejét eltölteni, regenerálódását megoldani. A főidényben szűk honvédségi üdülőkben biztosított - kapacitásokat, ki kell egészíteni, egyéb a tagság számára előnyös, illetve a szakszervezet által biztosított lehetőségekkel.


9) El kell érnünk, hogy a katonák egészségügyi ellátását a HM továbbra is magas színvonalon biztosítsa. Az egészségmegőrzésre és a betegségek megelőzésére dolgozzanak ki egészségvédelmi programokat, amelyeknél kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzetközi missziós feladatokat ellátók fizikai és mentálhigiénés regenerálódására. 10) Sikertelen tárgyalások esetére felhasználva az országos érdekegyeztetés fórumait, a Hosz nyomásgyakorló eszközrendszerének teljes palettáját felhasználva, akciók, tervek kidolgozása az aláírásgyűjtéstől, a petíció benyújtáson át, a demonstrációig, akár az ország közvéleményét befolyásoló egyéb figyelemfelhívó akciókig, céljaink elérése érdekében. 11) Pozícióink erősítése az ágazatközi és az országos érdekegyeztetésben, akár partnerek keresése más, esetleg a közszférában működő, országos szintű szakszervezeti szövetségekkel. 12) Tapasztalatcserék, konzultációk kezdeményezése a szakszervezeti szövetségekkel, továbbá nemzetközi szövetségeseinkkel, és partnereinkkel. (utánpótlás, képzés, szolgáltatások, nyomásgyakorlás, stb. kérdésekben). 13) A jogi segítségnyújtás (képviselet, tanácsadás) továbbfejlesztése, a jogsegélyszolgálat bővítése. A Hosz-al szerződéses viszonyban álló jogászok, ügyvédek – a Hjt. sajátosságainak megfelelően történő – képzésének, továbbképzésének megszervezése. A szervezett utánpótlás biztosítása a Hosz tagjainak munkaügyi vonatkozású magas színvonalú jogvédelme céljából. (Tudom, hogy az alelnök asszony liblingje a jogsegélyszolgálat, de szerintem nem olyan mérges mostanság a helyzet, hogy ennyire nagy hangsúlyt kellene fordítani a jogsegélyszolgálat nagymértékű fejlesztésére) 14) Hatékony érdekképviselet nem lehet képzett szakszervezeti tagok és vezetők nélkül. Szakszervezeti akadémia keretén belül végezzük képzéseinket és felkészítjük a vezetői utánpótlást (Szakszervezet politikailag erre a részre nagyságrendekkel nagyobb hangsúlyt kell fektetni). 15) Hatékony érdekképviselet nem valósítható meg egzisztenciájukban bizonytalankodó, veszélyeztetett szakszervezeti vezetőkkel, tisztségviselőkkel. A választott tisztségviselők védelmét tovább kell fejleszteni (Kíváncsi vagyok ez alatt mit értenek?). A HM-Hosz megállapodáson keresztül (akár Hjt. módosítást is elérve) biztosítanunk kell a függetlenített tisztségviselők honvédség keretén belüli foglalkoztatását, illetve rendelkezési állományban tartásukat, akár 2-3 évig is, az eddig biztosított egy évvel szemben. Megállapodásban és/vagy Hjt.-ben rögzíteni, hogy a tisztségviselőket szakszervezeti tevékenységük során is illesse meg az előmenetelhez való jog. (Jé, minden szentnek maga felé hajlik a keze? Mindezzel együtt ez jó lenne, de ennél is jobb, ha a függetlenített vagy hivatásos érdekvédők, tisztviselők inkább teljességgel függetlenek lennének a munkáltatótól!!!!) 16) Az összeférhetetlenségi szabályaink rögzítsék a függetlenítet tisztségviselők, illetve az EB elnök és tagok más tevékenységhez való viszonyát, például felügyelő bizottsági tagság, vállalkozói tevékenység, stb. vállalásának lehetőségét vagy tiltását. (Véleményem szerint minden a munkavállalóhoz köthető bizottsági tagságot tiltani kellene!)


17) A szakszervezetbe történő belépés ösztönzése, a PR munka javítása, kiadványok frissítése. 18) A tagsági kártyához kapcsolódó szolgáltatásokat felül kell vizsgálni, és a többség részére használhatóvá tenni. 19) Fel kell készülni egy olyan helyzetre is, amikor a Hosz tevékenységét más szervezeti keretek között és más felépítésben működteti. (Ez számomra érthetetlen, kicsit ki kellene fejteni) II. A hatékony érdekképviselet, érdekvédelem egy átgondoltabb és rugalmasan működtethető szervezeti struktúrát is követel. Ezért a Hosz Alapszabály Szerkesztő Munkacsoport számára a fentiek végrehajtása érdekében az alábbiakat javasoljuk: A jelenlegi bizonytalan jogi helyzetben rugalmas, akár évente módosítható szervezetet kell kialakítani, amely képes a legfontosabb érdekvédelmi feladatok ellátására, és ennek során nem lépi túl a tagdíjbevétel kereteit. 1) A demokratizmus erősítése érdekében valamennyi tisztségviselőt az általa képviseltek válasszák, és delegálással kerüljön a felső szintű szerv vezetésébe. Valamennyi választott tisztségviselő (szerv) évente legalább egyszer köteles beszámolni választóinak az általa végzett munkáról, és a kezelt költségvetés felhasználásáról. 2) A végzendő feladatokhoz kell meghatározni a Hosz struktúráját és a függetlenített, illetve választott tisztségviselői, és alkalmazotti, adminisztratív munkaköröket, létszámokat. Bizonyos funkciók legyenek megpályázhatóak. 3) A „Hosz rendes tagsággal rendelkező tagja, minden funkcióra jelölhető és választható” Ennek az elvnek megfelelően a választott tisztségviselők esetében, meg kell szüntetni a tisztséghez kötött jelölési rendszert. (Húha ez mit jelent?) 4) Rögzíteni szükséges a választott tisztségviselők szavazati jogait. Elv: amelyik fórum hatásköre a tisztségviselő megválasztása, azon a fórumon legyen a tisztségviselőnek szavazati joga is. 5) A döntéshozatali rendszer módosítása, még inkább létszámarányossá tétele esetére, kisebbségi garanciákat kell kidolgozni. Bizonyos kérdésekben pl. 2/3-os szavazati arányra lehet szükség. 6) A nyugállományúak tagfelvétele, és a tagdíj megállapítása, egyértelmű korlátokkal, kerüljön át a Hosz elnökségének hatásköréből a Nyugállományú Tagozat elnökségéhez. 7) A Hosz ellenőrző bizottsága feladatkörének, hatáskörének bővítése, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlásának ellenőrzésére, továbbá a fegyelmi eljárások lefolytatására és döntésre a választmány elé terjesztésére.


Elfogadta a Hosz …..kongresszusa.

A Honvédszakszervezet programja

Recommend Documents