ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA
VARGA LÁSZLÓ
A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetése
2006
-1Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola
Varga László
A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetése
Tudományos témavezető: Prof. Dr. Turcsányi Károly, CSc 2006
-2I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSEI Az 1990-es években Közép- és Kelet-Európában, ezen belül hazánkban végbement politikai és gazdasági változások gyökeresen megváltoztatták a honvédelem működtetésének politikai, gazdasági környezetét és feltételrendszerét. Mindezek alapvetően kihatottak a honvédelmi tárca gazdálkodására, ezen belül a beszerzési tevékenységre is. Magyarország NATO és WEAG tagsága, valamint a megváltozott politikai és gazdasági környezet hatására gyökeres változások következtek be a honvédelmi tárca beszerzési irányelveiben és gyakorlatában egyaránt. A Varsói Szerződésben alkalmazott elvekből adódóan alapvetően meghatározott volt a haderő hadfelszerelése, fegyverzete, ezek gyártása és beszerzési forrásai. Ezzel szemben ma, mint NATO tagországnak, piacgazdasági körülmények között, egy sokváltozós környezetben, tőkehiányos feltételek között, bonyolultabb kül- és belpolitikai helyzetben kell dönteni a lehetőségeket meghaladó igények kielégítésének sorrendjéről, mértékéről, a beszerzési források megválasztásáról. Az Európai Unió, a NATO és a WEAG szervezeteihez való csatlakozásunk megköveteli, hogy ezen szervezetek által elfogadott, a beszerzési tevékenységet szabályozó vagy érintő előírásokat átvegyük, alkalmazzuk, illetve figyelembe vegyük. Új, a NATO tagságból adódó fejlesztési, beszerzési formák jelentek meg, mint például a NATO Biztonsági Beruházási Program (NSIP), melyek az eddig ismertektől eltérő, teljesen új beszerzési eljárást követelnek meg. A különböző nemzetközi feladatokban részt vevő és a NATO-ba besorolt katonai szervezetek, szervezeti elemek igényei és ellátásuk elsődleges prioritást nyertek, melyek jelentős tényezőként hatottak a beszerzések erőforrásainak átcsoportosítása során. A külpolitikai, külgazdasági környezet jelentős megváltozása mellett lényeges változások következtek be a belpolitika és a nemzetgazdaság területén is. Az ország biztonságát érintő politikai döntési rendszer megváltozása, a négyévente bekövetkező kormányváltások hatása mélyen érintette a honvédelmi tárca gazdálkodását, ezen belül a beszerzési tevékenységet. A változások kihatottak a nemzetgazdaság honvédelmi feladataira, a magyar hadiipar helyzetére, a készletképzésben alkalmazott elvekre, a HM és az MH szervezeteire, ezek méreteire, a honvédelem szükségleteinek összetételére. Az elmúlt 15 évben bekövetkezett és az előzőekben érintőlegesen felsorolt külön-külön is jelentős változásokat és ezek hatását tudományos igényességgel még nem elemezték. Mindezek együttes hatásának tudományos igényű vizsgálata, az ebből levonható
-3következtetések és a beszerzés szabályozására, szervezeti rendjére vonatkozó javaslatok nagyban hozzájárulhatnak a beszerzési tevékenység ésszerűsítéséhez, a rendszerben rejlő potenciális megtakarítási lehetőségek feltárásához, és mindezt hasznosítva a legfelsőbb vezetés ez irányú munkájának segítéséhez. A bekövetkezett szervezeti változások, a gazdálkodás, ezen belül a beszerzés folyamatainak változásai megkövetelik a tudományos elemzést. Az említett nemzetközi, nemzetgazdasági és honvédelmi változások ma is zajlanak, ezért a téma ma is rendkívül aktuális. A problémakör tudományos igényességgel való elemzése, az ebből eredő, a HM és az MH részére a jövőre nézve levonható következtetések, a tudományosan megalapozott elméleti háttér megteremtése olyan eszközrendszert adhat a döntéshozók kezébe, melynek alkalmazásával hatékonyan megelőzhetők a kényszerűen változó beszerzési rendszerben a működési zavarok, amelyeket később már csak jelentős humán és pénzügyi-gazdasági ráfordítással lehetne kiküszöbölni. A fentiek figyelembevételével az alábbi tudományos célokat tűztem magam elé: 1. Feltárni azokat a körülményeket, amelyek a rendszerváltozást követően befolyásolták, alakították a honvédségi beszerzéseket és a beszerzések rendszerét. 2. Vizsgálni és értékelni, hogy hazánk különböző nemzetközi szervezetekhez való csatlakozása milyen befolyással volt a honvédelmi tárca beszerzéseire. 3. Feltárni az új, korszerű beszerzési módszerek alkalmazásainak lehetőségét a honvédelmi tárcánál. 4. Mindezekkel olyan eszközrendszert adni a döntéshozók kezébe, melynek alkalmazásával hatékonyan megelőzhetők, illetve csökkenthetők a kényszerűen változó beszerzési rendszerben a működési zavarok. 5. Hozzájárulni a beszerzési tevékenység ésszerűsítéséhez, a rendszerben rejlő egyes potenciális megtakarítási lehetőségek feltárásához és mindezt hasznosítva, a döntés előkészítők és döntéshozók ez irányú munkájának segítéséhez. 6. Megvizsgálni a külföldi védelmi beszerzések tapasztalataiból adódó hazai lehetőségeket.
A PhD értekezésemben kitűzött tudományos célok elérése érdekében az alábbi módszereket alkalmaztam:
-41. A beszerzést, mint nyílt, dinamikus rendszert tételezem fel, mely környezetével szerves kapcsolatban áll. A kutatási módszerek megválasztása során az általános, a különös (részleges) és a specifikus módszerek alkalmazásával egyaránt élni kívánok. 2. Az 1990-es rendszerváltás előtti honvédségi beszerzéssekkel kapcsolatos okmányok, intézkedések, beszámolók, számszaki adatok, jelentések felkutatása, tanulmányozása, elemzése, értékelése, a megfelelő következtetések levonásával, a történeti kutatás, az analízis, az indukció és dedukció, majd a szintézis módszereivel. (Lásd felhasznált irodalom.) 3. A vonatkozó HM és MH szabályok, utasítások, valamint a témakört érintő hazai és nagyszámú külföldi publikációk felkutatása, áttekintése és tanulmányozása. (Lásd felhasznált irodalom.) 4. Konzultációk lefolytatása a honvédségi beszerzések témakörében jártas szakemberekkel, az interjúk összehasonlítása a saját tapasztalatokkal, az interjú és az összehasonlítás módszereivel. 5. Összegzett következtetések levonása, javaslatok tétele, szintézis, összehasonlítás, absztrahálás, általánosítás és indukció módszereivel. II. AZ ELVÉGZETT KUTATÁS RÖVID LEÍRÁSA, AZOKBÓL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEK Az értekezésben külön fejezetben vizsgálom és elemzem a védelmi beszerzések néhány meghatározó kérdését, felosztását és tervezését, a rendszerváltást követő külpolitikai, belpolitikai és gazdasági változások beszerzésekre gyakorolt hatásait, a védelmi beszerzések jelenét meghatározó tényezőket, a nemzetközi tapasztalatokat és alkalmazási lehetőségeiket, valamint a beszerzési tevékenység korszerűsítésének lehetőségeit. Mindemellett a téma oly széleskörű, hogy az értekezés meghatározott terjedelmi korlátai miatt a téma feldolgozása során nem törekedhettem a teljességre. Nem volt mód többek
között
a
védelmi
beszerzés
rendszerelemzésére,
a
védelmi
beszerzések
keresztmetszetének teljes körű bemutatására. Az értekezés szerkezeti felépítését tekintve a klasszikus mintát követi. A fejezetek felépítése a következő: a tudományos probléma megfogalmazása; kutatási célkitűzések; kutatási módszerek; a védelmi beszerzés, mint a kutatási téma kifejtése; tudományos eredmények; az értekezés felhasználhatósága.
-5A kutatási téma kifejtése négy jól elkülöníthető részre tagozódik. Az első fejezet a védelmi beszerzések néhány meghatározó kérdését, felosztását és tervezését kutatja és elemzi. Szervesen illeszkedik a következő részekhez, amennyiben mintegy megalapozza azokat, illetve indokolja a további kutatások irányát. Az értekezés második fejezete, súlyponti része a rendszerváltást követő kül- és belpolitikai, valamint nemzetgazdasági változásoknak a haderőre, illetve ezen keresztül a beszerzésekre gyakorolt hatásait elemzi, és a védelmi beszerzések jelenét meghatározó tényezőket vizsgálja. A harmadik fejezetben a rendszerváltást követő változásoknak a honvédelmi tárca beszerzéseire gyakorolt közvetlen hatásait vizsgálom, a költségvetés által megszabott lehetőségeket, a beszerzés szabályozói környezetét, illetve összegzem a jelenlegi helyzetet. A negyedik fejezetben a nemzetközi tapasztalatok alkalmazási lehetőségeit vizsgálom. Az EU beszerzésein és a NATO beszerzési politikáján és eljárásain keresztül vizsgálom azok tapasztalatainak hazai vonatkozásait, majd egy-egy amerikai, német, illetve brit példán, esettanulmányon keresztül – hasznosítás céljából – a jövőre nézve vonok le hazai következtetéseket. Elemzem a védelmi beszerzést, mint önálló szakterületet, illetve amerikai és brit példán keresztül vizsgálom annak humánpolitikai összefüggéseit. Végül az előző részek esszenciájaként levonom a következtetéseket és a védelmi beszerzési tevékenység korszerűsítésének lehetőségeire teszek javaslatokat. III. A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA, AJÁNLÁSOK Értekezésemben az általam kitűzött célok alapján: 1. Megvizsgáltam és elemeztem a nagy horderejű, fontosabb védelmi beszerzések (fejlesztések) végrehajtását. Megállapítottam, hogy azok az egymást követő költségvetési évek folyamán forráshiány miatt jelentős mértékben csorbát szenvednek. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a hadsereg fejlesztéséhez szükséges költségvetési források csak a hosszú távú tervezést lehetővé tevő programköltségvetés alkalmazásával biztosíthatók. 2. Megvizsgáltam és elemeztem, hogy milyen következményei vannak, ha egy hadseregben az átszervezések tervszerűtlenül és sűrűn követik egymást. Kimutattam, hogy a rendszer – adott esetben a kialakítandó katonai szervezet – működése megbomlik, káosz alakul ki. Ezt a hatást nagymértékben lehet fokozni a hadsereg felszerelését alkotó fegyver és haditechnikai rendszerek meggondolatlan, ötletszerű, fedezet nélküli cseréjével, illetve a szükséges cserék elmaradásával. A magyar hadsereg tipikus példája ennek. Megállapítottam,
-6hogy a tervezhetőség az időtényezőn kívül egy rendszer egységes, stabil kialakítását és működését biztosítja. Minél bonyolultabb egy rendszer, márpedig a korszerű hadsereg rendkívül bonyolult rendszer, annál jobban kapcsolódnak egymáshoz az alkotó elemei. Egyegy elem megbontása, megváltoztatása kihatással van a kapcsolódó elemekre is, befolyásolja azok működését. 3.
Elemeztem
az
átszervezések
védelmi
beszerzésekre
gyakorolt
hatását.
Megállapítottam, hogy jelentős késedelmet szenvedett, illetve nem lett végrehajtva a nemzetbiztonság tervezésének azon alapelve, miszerint ki kell alakítani sorrendben először a nemzetbiztonsági stratégiát, ezt követően a nemzeti katonai stratégiát, majd a katonai doktrínát, és ezek alapján kell meghatározni a fegyveres erők, köztük az MH feladatait. Azt a következtetést vontam le, hogy nem kerülhető ki az az egyébként közismert tervezési mechanizmus, miszerint a biztonságpolitikai követelmények, a szükséges képességek, az ország gazdasági teherbíró képessége stb. alapján kell meghatározni a haderő szervezetét, képességeit, felszerelését. Az áttérés tervszerű végrehajtására hosszú távú, tíz, tizenöt éves időt kell biztosítani. A jelenleg zajló haderő reform sikere nagymértékben ennek a biztosításától függ. 4. Megvizsgáltam és elemeztem az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia védelmi beszerzéseit. Megállapítottam, hogy a brit SDR eredményeként komoly szervezeti változásokat hajtottak végre a védelmi logisztika területén. A beszerzésekben jelentős szerep jutott az új logisztikai és az új beszerzési szervezetnek, a DLO-nak, és a DPA-nak. A smart beszerzés keretén belül végrehajtott szerkezeti átalakítások egyik megjelenési formája volt az IPT kialakítása. A beszerzési-fejlesztési programokat irányító IPT-k tevékenységének eredményeként lényegesen csökkentek az egyes projekteknél a költségtúllépések és késések. Ezek alapján vontam le azt a következtetést, hogy stabil működési feltételek mellett nagy haditechnikai rendszerek beszerzése esetén a projekt beszerzés bevezetése és a projekt menedzsment kialakítása lényegesen emeli a beszerzések végrehajtásának színvonalát. Az ottani tapasztalatok bizonyos feltételrendszer mellett és körülmények között a magyar védelmi beszerzéseknél is a siker reményében alkalmazhatók. 5. A saját tapasztalatok kiegészítéseként megvizsgáltam és elemeztem a fejlett nyugati országok védelmi beszerzési rendszerét. Megállapítottam, hogy ezekben az országokban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a humán erőforrás menedzsmentnek, a védelmi beszerzést önálló szakmaként, szakterületként kezelik. Megállapítottam továbbá, hogy nincs magyar védelmi beszerzői képzés, továbbképzés, és annak ellenére, hogy az ezzel foglalkozó állomány felkészítése, kiképzése hosszantartó, idő- és költségigényes feladat, a
-7védelmi beszerzéssel a humán erőforrás menedzsment nem foglalkozik. Azt a következtetést vontam le, hogy korszerű védelmi beszerzési rendszert humán erőforrás menedzsment támogatása nélkül nem lehet működtetni. Tudományos eredmények 1. Feltártam a honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének rendszerváltás előtti és jelenlegi jellemző vonásait, ennek alapján bemutattam a két időszakra jellemző folyamatok rendszerét. Feltártam és bemutattam azokat a körülményeket, amelyek az elmúlt 15 év folyamán befolyásolták, alakították a honvédségi beszerzések rendszerét, irányultságát és tárgyát. 2. Meghatároztam, hogy hazánk különböző nemzetközi szervezetekhez való csatlakozása milyen befolyással volt a honvédelmi tárca beszerzéseire. 3. Elemeztem a NATO beszerzési politikáját, eljárásait, valamint az USA, a brit és a német beszerzési módszerek egyes vonásait. Megállapítottam, hogy az ottani tapasztalatok (a projekt beszerzés bevezetése , a projekt menedzsment kialakítása, stb.) bizonyos feltételrendszer mellett és körülmények között a magyar védelmi beszerzéseknél is a siker reményében alkalmazhatók. Megállapítottam, hogy a védelmi beszerzéssel foglalkozó állomány felkészítése, kiképzése hosszantartó, idő- és költségigényes feladat, ezért a magyar gyakorlat számára célszerű a bemutatott országok tapasztalatait hasznosítani, miszerint a humán erőforrás menedzsment a védelmi beszerzést önálló szakterületként kezeli. 4. Új, korszerű módszerek alkalmazásának lehetőségeire hívtam fel a tárca figyelmét. Ezek közül a legfontosabbak: a beszerzési tevékenység hangsúlyának a hosszú távú fejlesztések megrendelésének – mint szolgáltatás beszerzése – irányába történő áthelyezése, illetve ennek következetes megvalósítása; a Horizontális Technológiai Integráció, amely közös technológiát integrál összetett eszközrendszerekbe; a Szállító Logisztikai Támogatás és a blokkgarancia; a moduláris, cserélhető, közös és nyitott struktúrák biztosítása. Ajánlások
-81. A tervezéssel kapcsolatos javaslatok A védelmi beszerzési tevékenység tervezése során a gyakorlatban felmerült problémák, illetve a tervezés hiányosságainak kiküszöbölésére a nyugati mintájú programköltségvetés és a Kbt. által meghatározott előzetes összesített tájékoztató készítését javaslom. 1.1. Tárca szintű éves beszerzési terv, illetve éves előzetes összesített tájékoztató készítése A legújabban megjelent, a HM beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló új HM utasítások előírják a tárcaszintű Éves Beszerzési Terv, illetve Előzetes Éves Beszerzési Terv készítést. Az Éves Beszerzési Tervhez, illetve az Előzetes Éves Beszerzési Tervhez kapcsolódó eljárás az egyes közbeszerzések elviselhetetlenül nagy tárcaszintű átfutási idejével kapcsolatban kialakult feszültséget hivatott enyhítheti. A beszerzési terv előnyei azonban csak akkor érvényesülnek, ha a tárca beszerzései túlnyomórészt tervszerűen alakulnak. Jelenleg ez a helyzet nem áll fenn, és ebben az esetben továbbra is az előzetes jóváhagyás korábbi rendszere érvényesül a vele járó lényegesen nagyobb átfutási idővel. Javaslom változtatni azon a sajnálatos gyakorlaton, hogy a tárca „sajátosságai” miatt a beszerzéseknek hozzávetőlegesen csak a 40-60 %-a tervezhető a tárgyévet megelőző évben, mivel a fennmaradó részre továbbra is vonatkoznak az új HM utasításban csak részben enyhített bürokratikus engedélyezési eljárások. Ez azt jelenti, hogy a Beszerzési Tervekben szereplő beszerzések módosítását, vagy a tervekben nem szereplő igények alapján lefolytatandó beszerzési eljárást a „(Köz)beszerzési Engedély Kérelem” okmányon továbbra is engedélyeztetni kell. 1.2. A programköltségvetés bevezetése A
jelenleg
Magyarországon
alkalmazott
programtervezési
lehetőségek
nem
egyenértékűek a több nyugati országban is alkalmazott programköltségvetés módszerével, mert nélkülözik azok leglényegesebb elemét, azt, hogy a program forrásai a tervben meghatározott, több évet átfogó költségvetési előirányzatokban garantáltak, és a megtakarítások az évek között automatikusan átvihetők. A programköltségvetés hiánya lehetetlenné teszi a közép- és hosszú távú tervek végrehajtását, egyes nagy ívű fejlesztéseknél a rendszerben való gondolkodást. A
hadsereg
fejlesztése
szempontjából
elengedhetetlen,
hogy
a
programok
költségvetési forrásait az állam a tervekben meghatározott, több évet átfogó költségvetési előirányzatokban
garantálja.
Javaslom,
hogy
programköltségvetés magyarországi bevezetését.
a
tárca
vezetése
kezdeményezze
a
-92. A szabályozással kapcsolatos javaslatok Javaslom a döntési szinteknek a rendelkezésre álló információhoz való telepítését. Javaslom, hogy adják vissza a közbeszerzések indításának és a nyertes ajánlattevő kiválasztásának a jogát az anyagilag és szakmailag felelős, a költségvetési kerettel rendelkező, annak előírásszerinti felhasználásáért felelős katonai szervezet parancsnokának, aki a döntés meghozatalához szükséges minden információval rendelkezik. 3. A nemzetközi tapasztalatokkal kapcsolatos javaslatok A védelmi beszerzések bonyolultsága nagymértékben megnövekedett, mind a hazai, mind a nemzetközi szabályozórendszere oly nagy terjedelmű és oly mértékben szerteágazó, hogy külön képzés, felkészültség és kellő gyakorlat nélkül még egy viszonylag egyszerű közbeszerzési eljárást sem lehet lebonyolítani. Javaslom a közbeszerzésekkel foglalkozó állomány képzésére, megőrzésére és menedzselésére a jelenleginél nagyobb gondot fordítani. 3.1. A védelmi beszerzési állomány kialakítása A védelmi beszerzés mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban önálló szakmává, szakterületté fejlődött. Az ezzel foglalkozó személyi állomány felkészítése, kiképzése hosszantartó, idő- és költségigényes feladat, ezért rendkívül nagy jelentősége van a humán erőforrás menedzsmentnek. A magyar honvédelmi tárcánál jelenleg nincs a védelmi beszerzést felsőszinten rányitó szakmai vagy humánpolitikai szervezeti elem. Javaslom a beszerzési tevékenységet végző személyi állományt – az angol példához hasonlóan – virtuálisan létrehozni, nyilvántartani, pályafutásukat figyelemmel kísérni, menedzselni. Javaslom újragondolni a HM szintű Közbeszerzési Osztály megszüntetését, illetve javaslom újbóli létrehozását. 3.2. A védelmi beszerzési képzés bevezetése Az értekezésben bemutatott példák és a hazai negatív tapasztalatok felhívják a figyelmet arra, hogy meg kell szervezni a védelmi beszerzéssel foglalkozó állomány kialakítását és szakmai képzését. A katonai logisztikával és a gazdálkodással foglalkozó tisztek részére elengedhetetlenül szükséges a védelmi beszerzések alapvető ismerete. Ezért javaslom a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a Katonai Logisztikai illetve a Gazdálkodási Szak hallgatói részére 60 órás védelmi beszerzés tantárgy oktatását bevezetni. A beszerzéssel kapcsolatos beosztást ellátó tisztek és közalkalmazottak részére a honvédelmi tárcán kívüli képzésre való beiskolázást javaslok. Erre kiválóan alkalmasak a
- 10 különböző szervezetek és oktatási intézmények által indított közbeszerzési referens képzések. Közülük a képzés színvonalát tekintve jelenleg a Magyar Közbeszerzési Társaság (Országos Vezetőképző Intézet Kft.) és a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara együttműködésében indított képzés a legalkalmasabb. A nem a HM BBBH állományában lévő beszerzési beosztást ellátó tisztek részére továbbképzést javaslok tartani. A továbbképzés keretén belül, a HM Humánpolitikai Főosztály irányításával és a HM BBBH végrehajtásával évente egy alkalommal, két-három napos időtartamban javaslom feldolgozni a beszerzés nemzetközi, hazai és tárcaszinten bekövetkezett változásait és az előző időszak tapasztalatait. Az értekezés felhasználhatósága A tudományos eredmények elérése alkalmassá teszi az értekezést arra, hogy: 1. olyan eszközrendszert adjon a döntéshozók kezébe, melynek alkalmazásával – a rövid-, közép- és hosszú távú döntések előkészítésével – hatékonyan megelőzhetőek a folyamatosan és kényszerűen változó beszerzési rendszerben a működési zavarok; 2. hozzájáruljon a beszerzési tevékenység ésszerűsítéséhez, a rendszerben rejlő potenciális megtakarítási lehetőségek feltárásához és mindezt hasznosítva, a legfelsőbb vezetés ez irányú munkájának segítségéhez; 3. anyagával megteremtse az alapját egy olyan kiadványnak, amely hasznosítható a tárca oktatási intézményeiben folyó oktatás során (például az akvizíció tantárgy keretén belül), illetve a különböző HM és MH szervezetekben beszerzéssel foglakozó személyi állomány képzésében, továbbképzésében. IV. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁVAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓIM JEGYZÉKE A „Nemzetvédelmi Egyetemi Doktorandorum” című folyóiratban, a ZMNE Tudományés Kutatásszervező Koordinációs Központ lapjában (ISSN 1588-2233) 1. A NATO beszerzési politikája és eljárásai 2002/3. szám, 58-84. oldal; 2. A közbeszerzések szabályozása az Európai Unióban 2002/3. szám, 84-113. oldal; 3. A honvédelmi tárca beszerzései 2002/4. szám, 2. kötet, 315-328. oldal. Az „Új Honvédségi Szemle” című folyóiratban (ISSN 1216-7436) 4. A vezetés korszerű gazdasági módszerei és alkalmazásuk a Bundeswehrben 1998/5. szám, 120-126. oldal); 5. Költség- és tevékenységfelelősség 1998/6. szám, 105-113. oldal;
- 11 6. A controlling, mint vezetési filozófia 1998/11. szám, 145-157. oldal; 7. A korszerű vezetési eljárások alappillérei. Ráfordításkorlátozás és racionalizálás, valamint a Market Testing alkalmazása a Bundeswehrben 1999/8. szám, 131-139. oldal; 8. A folyamatos jobbítási program a Bundeswehrben 2000/1. szám, 123-135. oldal; 9. Közbeszerzés az Európai Unióban (1-3.) 2003/8. szám, 50-61. oldal, 9. szám, 40-52. oldal, 10. szám, 56-67. oldal; Budapest, 2003. Egyéb 10. Költség- és tevékenység-számvetés a Bundeswehrben [Megjelent: Költségvetés Pénzügy Számvitel (A HM PSZSZ szakmai kiadványa) HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal II. évfolyam 1. szám, 2001. november, Budapest; 3-16. oldal] 11. A jövő hadseregének beszerzései és logisztikája [Megjelent: Bolyai Szemle (A ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar kiadványa) ISSN: 1416-1443 Különszám Haditechnika 2002 – Szimpózium II. 2002. szeptember 16-17, Budapest; 219-233. oldal]. Egyetemi jegyzetek 12. Dr. Turcsányi Károly mk. ezredessel közösen: A brit védelmi beszerzések reformja (Beszerzési logisztika I.) (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003.); 13. Dr. Turcsányi Károly mk. ezredessel közösen: Az amerikai védelmi beszerzések reformja (Beszerzési logisztika II.) (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003.). V. SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ Tanulmányaim: 1968-ban az MN Zalka Máté Műszaki Katonai Főiskola gépjármű szakán szereztem az első diplomámat. 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen levelező tagozaton közlekedésmérnöki diplomát szereztem. 1984-1986 között esti tagozaton elvégeztem a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, ipar szakon szereztem mérnök-közgazdász diplomát. 1994-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián német nyelvből katonai szakanyaggal bővített C típusú közép, majd 1996-ban felsőfokú nyelvvizsgát tettem.
- 12 2000-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen angol nyelvből katonai szakanyaggal bővített C típusú középfokú nyelvvizsgát tettem. 2000-ben és 2003-ban részt vettem a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Magyar Közigazgatási Intézet által a központi közigazgatási szervek vezetői és köztisztviselői részére szervezett,
az
európai
integrációs
felkészülést
szolgáló
közbeszerzési
szektorális
tanfolyamokon. 2005-6-ban a Gazdasági Főiskola Közbeszerzési referensképző tanfolyamának hallgatója vagyok. Munkahelyeim és szakmai munkám: 1998-tól 2003. május 23.-i nyugállományba vonulásomig a HM közbeszerzési osztályán osztályvezető helyettesként, majd osztályvezetőként dolgoztam. Beosztásomban nagy gyakorlatot szereztem a közbeszerzési törvény alkalmazásában, előírásai betartásának ellenőrzésében. Legutolsó munkakörömben betekintést nyerhettem szakterületem nemzetközi gyakorlatába is, többek között a Nyugat-európai Fegyverzeti Csoport (Western European Armament Group – WEAG) Panel III. Bizottságában és albizottságaiban képviseltem Magyarországot. Jelenleg a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-ben alkalmazottként dolgozom, mint a Közbeszerzési és Koordinációs Iroda irodavezetője. Fő feladatom a Zrt. közbeszerzési rendszerének működtetése és fejlesztése. A fejlesztési javaslatok kidolgozása, előterjesztése, a rendszerbe történő integrálása. A közbeszerzési információs rendszer szakmai rendszerkövetelményeinek meghatározása. Az üzletági igazgatóságok közbeszerzési felelősei munkájának szakmai irányítása. Az Rt. egészét érintő közbeszerzési eljárások, pályázatok figyelése, az információk terítése, a feldolgozás koordinálása. Az Rt. vezetése részére a közbeszerzési tevékenységről összefoglaló jelentések készítése, felterjesztése. Oktatói munkám: 2001 óta A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen meghívott előadóként az „akvizíció III.” tantárgyat oktatom. Budapest 2006. január 18.-án
- 13 /Varga László/
