A Homokhátság és a tanyák a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepcióban
Dr. Kecskés László vezető-főtanácsos Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Területfejlesztési Iroda
http://fejlesztes.bacskiskun.hu/
Európa 2020
Nemzeti Fejlesztés 2020
Bács-Kiskun 2020 helyzetelemzés Bács-Kiskun 2020 koncepció Bács-Kiskun 2020 programozás
Országos és megyei tervezési folyamatok áttekintése 2012
2013
OTK
Megyei területfejlesztési koncepciók
Megyei programozás
EU‐s források tervezése
Jún.
Nov.
Ápr.
Jún.
A területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon 2012. 01.01-től Közigazgatási intézmények
Partnerségi intézmények
Országgyűlés Országos Területfejlesztési Tanács
Kormány Minisztériumok
NUTS I. Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Térségi Fejlesztési Tanácsok NUTS II. Megyei önkormányzatok
Megyei Kormányhivatal NUTS III.
NUTS IV. Települési önkormányzatok NUTS V.
Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Újszerű megyei területfejlesztési tervezés
1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata
2. A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje 3. Központi területfejlesztési tervezési szakmai koordináció / támogatás / ellenőrzés
2011. évi CLXXXIX. Törvény (önkormányzatok)
2011. évi CXCVIII. Törvény (területfejlesztés és rendezés)
Eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul
Első lépés: megyei
területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése
GDP/fő*
EU-átlag <75 % -a
75-90 %
> 90%
*index: EU-27=100
Régiók 3 csoportja Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók
Az EU összes régiója számára igazságos rendszer (jogosultságok szimulálása)
6
Az EU kohéziós politikájának célterületei
Képzés
KKV-k támogatása
Energiahatékonyság
Megújuló energiaforrások Közlekedés/szállítás Kutatás és innováció
http://fejlesztes.bacskiskun.hu/
Régiók közötti együttműködés
7
A vidékfejlesztés új rendszere Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) – lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokat közös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg
Partnerségi Szerződés – nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU2020-as célok megvalósítása érdekében
Egyéb CSF alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA)
Vidékfejlesztés: EMVA
Prioritások
Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás
Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken
Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése
Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése
A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése
Erőforrás-hatékonyság előmozdítása és alacsony széndioxid kibocsátású és a környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti ágazat támogatása
Vidékfejlesztési Program(ok)
Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken
Európa 2020 és a vidékfejlesztési politika: egyértelműen közös alapok! Intelligens fejlődés: •Az innováció, készségek, zöld technológiák és a kutatások támogatása •Társadalmi innovációt ösztönző intézkedések hozása Vidékfejlesztés
Inkluzív növekedés: •Helyi erőforrások mozgósítása, vidéki gazdaságok diverzifikálása és helyi piacok és munkahelyek fejlesztése •A mezőgazdasági szerkezetátalakítással párhuzamosan alternatív megélhetési lehetőségek bevezetése
Fenntartható növekedés: •Erőforrás hatékonyság és a közjavak előállításának növelése •Kibocsátáscsökkentés, szénmegkötés növelése és bioenergia előállítás •Fenntartható földhasználat biztosítása és a biodiverzitás csökkenésének megállítása
Helyzetelemzés Statisztikai adatok elemzése Térségi és helyi fejlesztési dokumentumok vizsgálata Teljesült és nem teljesült fejlesztési elképzelések számbavétele
A művelési ágak változásai Bács-Kiskun megyében 1990 és 2009 között (ha)
Művelési ág Szántó- terület Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági összesen: Erdő Nádas Halastó Termőterület összesen: Művelés alól kivett terület Földterület összesen
1990 406,30 16,10 10,05 38,77 141,99
2000 377,00 8,30 9,90 29,30 129,90
2009 374,60 8,30 10,80 22,60 133,50
Változás 1990-2009 (e ha) -31,70 -7,80 0,75 -16,17 -8,49
613,21 153,39 6,91 1,35 774,86 81,01 855,87
554,30 169,60 9,50 1,40 730,00 126,60 856,60
549,80 169,10 8,80 1,50 729,20 130,80 860,00
-63,41 15,71 1,89 0,15 -45,66 49,79 4,13
terület
Agrotáji - növénytermesztési és állattartási specializációk Bács-Kiskun megye kistérségeiben
Kistérségnév
Termelési körzet
Mezőgazdasági Mezőgazdasági Társas Regisztrációban népsűrűség népsűrűség vállalkozások a cégek aránya fő/km2 aránya %
Bajai
Bácska
alacsony
4,7
magas
5,9
33,7
Bácsalmási
Bácska
átlagos
6,4
alacsony
2,8
25,5
Kalocsai
Dunavölgyisíkság
alacsony
5,4
magas
4,4
27,4
Kunszentmiklós Dunavölgyii síkság
alacsony
5,5
alacsony
2,9
22,9
Átlagos üzemméret (ha)
Kecskeméti
Homokhátság
átlagos
8,0
magas
5,3
16,2
Kiskőrösi
Homokhátság
magas
13,4
átlagos
3,4
9,1
Kiskunfélegyhá Homokhátság zai
átlagos
6,2
átlagos
4,0
20,2
Kiskunhalasi
Homokhátság
átlagos
7,1
átlagos
3,2
18,4
Kiskunmajsai
Homokhátság
magas
9,8
alacsony
3,1
10,4
Jánoshalmai
Homokhátság
magas
8,5
átlagos
4,0
18,2
Agrotáji - növénytermesztési és állattartási specializációk Bács-Kiskun megye kistérségeiben Kistérségnév
Termelési körzet
Meghatározó művelési ágak
Megyei részesedés alapján
Termésterület alapján
Bajai
Bácska
szántó-erdő
komplex (szántógyümölcs-erdő)
Kukorica-búza
Bácsalmási
Bácska
szántó
Kalocsai
Dunavölgyisíkság
szántó-gyep
szántó
Kunszentmiklósi
Dunavölgyisíkság
szántó-gyep
gyep
Megyei termésterületből való részesedés szerint
A megyei termelésből 30 % feletti részesedésű növények
Kukorica-búzaárpa-napraforgó
szójabab, repce
Búza-kukorica
Búza-napraforgókukorica
fűszerpaprika, szójabab, mustármag
Búza-kukorica
Búza-napraforgó
vöröshagyma, mustármag
Kukorica-búza
Kukoricatritikále
Tritikále-árpa
cseresznye/meggy, fóliás és üvegházi növények, sárgabarack, őszibarack, szilva
Kukoricatritikále
Tritikále
szőlő, alma, spárga
Kukoricanapraforgó
Tritikále-árpa
dohány
Kecskeméti
Homokhátság
szántó
komplex (gyümölcs-szőlőerdő-szántó)
Kiskőrösi
Homokhátság
komplex
szőlő-gyep
Kiskunfélegyház ai
Homokhátság
szántó-gyep
Kiskunhalasi
Homokhátság
szántó-erdő
Kiskunmajsai
Homokhátság
komplex
Tritikálekukorica
Jánoshalmai
Homokhátság
szántó-erdő
Kukorica-búza
erdő
Kukorica-búza
mák Tritikále
Agrotáji - növénytermesztési és állattartási specializációk Bács-Kiskun megye kistérségeiben Kistérségnév
Termelési körzet
Egyéb specialitások
Állattenyésztés szerepe
Állattenyésztés ágazatai
Bajai
Bácska
spárga
Meghatározó
Komplex szerkezet
Bácsalmási
Bácska
mák
Kiegészítő jellegű
Sertés
Kalocsai
Dunavölgyi-síkság
burgonya, repce, mák, vöröshagyma
Átlagos
Baromfi-sertés
Kunszentmiklósi
Dunavölgyi-síkság
burgonya, dohány, fűszerpaprika
Átlagos
Juh
Kecskeméti
Homokhátság
körte, spárga
Meghatározó
Komplex szerkezet
Kiskőrösi
Homokhátság
cseresznye/meggy, őszibarack, szilva, körte
Meghatározó
Juh
Kiskunfélegyházai
Homokhátság
fóliás és üvegházi növények
Átlagos
Szarvasmarha
Kiskunhalasi
Homokhátság
-
Átlagos
Juh
Kiskunmajsai
Homokhátság
burgonya, fóliás és üvegházinövények
Kiegészítő jellegű
Baromfi
Jánoshalmai
Homokhátság
-
Kiegészítő jellegű
Baromfi (sertés)
Bács-Kiskun 2020
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás
Vidéki környezetminőség
Föld- és birtokpolitika
Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika
Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac
Helyi gazdaságfejlesztés
Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek
Nemzeti stratégiai programok Talajvédelmi program
Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása
Ivóvíz program
Föld- és birtokrendezési program Üzemszabályozási program
Szennyvíz program
Tanyás térségek fejlesztési programja Környezetbiztonsági program
Árvízvédelmi program
Vízkészlet- és vízminőség-védelmi program
Területi vízgazdálkodási program
Demográfiai földprogram, „fiatal gazda életpályamodell”
Települési vízgazdálkodás
Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme
Hulladékgazdálkodási program
Szociális földprogram
Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program
Levegőminőségvédelmi és zajterhelés csökkentési program
Ökológiai gazdálkodás program
Agrármarketing, bel- és külpiaci program
Ártéri tájgazdálkodás program Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura 2000)
Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás program
„Kert-Magyarország” kertészeti program
Országos és nemzetközi élelmiszerfeldolgozás program
Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program
Homokhátsági program
Gyepre alapozott és őshonos állattartási program Állattenyésztés-fejlesztési program
Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program Növényi fehérjeprogram
Ásványi nyersanyag és energiaerőforrásgazdálkodási program
Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program
Falusi, tanyai vendéglátás program
Ellenőrzött élelmiszerlánc program
Kézműves program
Tudatos fogyasztó és vásárló program
Helyi szövetkezetek, helyi pénz programok
Hungarikum program
Halászati program Vadgazdálkodási program
Egészséges közétkeztetési program
Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés
Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer K+F infrastruktúra rekonstrukció program Vidéki kulturális és épített örökség program Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése
Nemzeti lovasprogram Nemzeti erdőprogram
Térségi komplex vidékfejlesztési programok Tanyás térségek fejlesztési programja
Tisza-völgy komplex fejlesztési program
Homokhátság program
Ormánság program
Cserehát program
Zöld Duna Program
Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek programja
Határon átnyúló kapcsolatok és programok
Programozás
Régi - Új módszerek
A LEADER Terület-alapú megközelítés Helyi finanszírozás és menedzsment
Helyi kezdeményezések Partnerség és helyi akciócsoport
Hálózat és együttműködés
Innováció Integrált megközelítés
Új eszközök a területi célok érvényesítésére ITI: Integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment) CLLD: Közösségvezérelt helyi fejlesztése (Community-led local development) Közös: Területi alapú Funkcionális, (sokszor) nem adminisztratív területi egységek integrált fejlesztésére Segíti a tematikus koncentrációból adódó nehézségek áthidalását Sajátos menedzsment Azonban teljesen eltérő céllal és szemlélettel
ITI – Integrált területi beruházások Bármely régión belüli vagy régión átnyúló (illetve határmenti) funkcionális területi egységek integrált fejlesztésének lebonyolítására Egy vagy több OP kettő, vagy több prioritási tengelyének részvételével Menedzsment: egy vagy több közreműködő szervezetre lehet delegálni ERDF források legalább 5%-át ITI-n keresztül integrált városfejlesztés megvalósítására kell fordítani – a városi hatóságok bevonásával a lebonyolításban (feladatok ledelegálásával) ITI lényege: különböző tematikájú tevékenységeket tartalmazó integrált csomagról való előzetes döntés több évre vonatkozóan
Példa ITI
Regionális ERFA OP
I T I
Nemzeti/ágazati ERFA OP
Az ERFA források legalább 5 %-a ITI-k finanszírozására
ESZA OP
Város 3
Város 1 Város 2 Város 3 Város 20
Kohéziós Alap
+ további források ESZA és Kohéziós Alapból
Community Led Local Development • A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) LEADER szemléletmódja az EU fejlesztéspolitikájának hatékony és eredményes eszköze. • A CLLD az EU és a tagállami célok szigorúan „alulról felfelé” irányuló megközelítésén alapszik.
Community-led Local Development • „A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésről ( CLLD) szóló rendelettervezet (28-31. cikk) (4) a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap – együttesen a CSF.
A Közös Stratégiai Keret (CSF) a Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésnek (CLLD) egységes módszertan alkalmazását javasolja 1. A CLLD konkrét, régió alatti szintű területekre összpontosít. 2. A CLLD- ket helyi közösségi akciócsoportok irányítják, amelyek a helyi társadalmi, gazdasági érdekeket képviselik. 3. A CLLD integrált, több szektort felölelő, terület specifikus, helyi fejlesztési stratégiákon (HFS) keresztül valósul meg.
A Közös Stratégiai Keret (CSF) alapok a CLLD - éknek egységes módszertan alkalmazását javasolják, amely:
4. A CLLD figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket. 5. A CLLD a helyi innovatív jellemzőkre épül. 6. A CLLD alapja a hálózatépítés és együttműködés.
Az egységes CLLD módszertan eredménye
Az egységes CLLD módszertan lehetővé teszi az alapok egymáshoz kapcsolt és integrált felhasználását a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS) megvalósítása során !
A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés fő céljai 1. Ösztönzik a helyi közösségeket az integrált, alulról építkező megközelítések kidolgozására. 2 Fejlesztik a közösségi kapacitásokat és ösztönzik az innovációt, a társadalmi innovációval együtt. 3. Elősegítik a közösségi irányítást a közösségen belüli részvétel növelésével.
A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés fő céljai
4.Segíti a többszintű kormányzást. A helyi közösségek számára olyan struktúrát biztosít, amelyen keresztül minden területen, teljes mértékben részt vehetnek az EUcélkitűzések megvalósításában.
Project 1 ERFA
Project 2 ESZA
Működtetési költségek a „vezető forrásból”
ESZA
EMVA
Helyi Fejlesztési Stratégia ETHA
ERFA
Project 3 EMVA
Project 3 ETHA
Helyi akciócsoport Önkormányzatok
Vállalkozók
Civil szervezetek
http://fejlesztes.bacskiskun.hu/
Köszönöm a figyelmüket
Tel: 70/4222881
E-mail:
[email protected]
