Székely testvéreknél 2009. május 22-24. -
Chorus Matricanus, százhalombattai női kar. Két koncertünk volt, Szovátán és Parajdon. Beugróként kerültem a kórusba, alt-2 szólam. Útközben rövid kolozsvári városnézés. Az idegenvezető a megmaradt székely zárványban élők megható mentalitásával, népi áldással köszönt bennünket. Az 1585-ben megnyitott Házsongárdi temető, Erdély Pantheonja – többek között – neves erdélyi írók, művészek, nyelvészek, filozófusok, természettudósok és közéleti személyiségek nyughelye. A temető néhány nevezetes halottja: Dsida Jenő, Apáczai Csere János, Brassai Sámuel, Xantus János, Misztótfalusi Kis Miklós, Jósika Miklós, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert, Szilágyi Domokos. A nevesebb síroknál nemcsak megállunk, hanem verset is olvasunk fel az adott szerzőktől.
Wass Albert: Házsongárdi temetőben Egy délután a zajtól messze szöktem, s az életemet mentem kipihenni a házsongárdi öreg temetőben. Ősz volt. Halálos. Lomb-hullásos. Szent. Olyan lélek-csitító volt a csend: a némaság és a néma ajkú holtak. Akkor láttam: a fényvirágos álmok, amik a lelkem szent csodái voltak, halottak lettek: néma ajkú holtak. És éreztem: egyszer majd újra ősz lesz, s a hervadásban meglassul a vérem. akkor az őszt majd könyörögve kérem. A holtaktól megirigylem az álmot, s cserébe nyújtom minden álmomat hogy én legyek az őszi csendtől áldott. S meglátom majd: bűbájos álmaimmal az életemet nagyon teleszőttem… s megállok ismét kissé megpihenni a házsongárdi öreg temetőben.
Brassai Sámuel síremléke
-
-
-
-
-
-
Kolozsvár Kolozs megye székhelye, Erdély történelmi központja. Híres szülöttei: Mátyás király, Bocskai István és Bolyai János. Kb. 400e fős lakosa közül 19% a magyarság aránya, így nincsenek magyar feliratok – csak 20% arányú magyar lakosság felett írják ki a neveket magyarul. Megnézzük a Szent Mihály templomot és Mátyás szülőházát – másra sajnos nincs idő.
A látogatás idején 1.450.000 magyar él Románia területén. A legnagyobb magyar központ Marosvásárhely, 180-200e fő lakosából 51% magyar. A románosítás azonban erős. Az egyetlen megoldás a területi autonómia, nincs más kiút. Ha ez nincs, „felfalnak bennünket”, még 50 év, és ezen a vidéken nem lehet majd magyar szót hallani . A székely emberek a mai napig őrzik a hagyományokat; romlatlanok, roppant kedvesek, humorosak, szerény helyzetükben is jó kedélyűek, jószívűek, bizakodók. Ízes beszédüket annyira jó volt hallgatni. „Jó számot ütöttél bé?” (a mobiltelefonba) „Reggeliztek-e?” „Mint mondottam…” „Hallottam, az éjjel nagy idő volt.” (vihar) „Odamentem, s nem volt ott senki.” Az infrastruktúra még mindig nagyon szegényes, az utak rossz minőségűek, aki erre utazik, ajánlják, hogy ne jöjjön errefelé túl jó autóval, főleg a hegyekbe ne. Sok helyen épp csak villany van, de a víz nincs bevezetve. A látogatás idején 67-70 Ft egy román lei. Csombor, kürtőskalács, juhsajt, székelykapu.
„Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” (Reményik Sándor)
Szállásunk és első koncertünk színhelye Szováta, egészen pontosan a Szovátai Tavaszi Kórusfesztivál. Díszvendég: Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A fesztiválon velünk együtt összesen 9 kórus szerepelt. Műsorunk: 1. Üdvözlégy Istenszülő 2. Csesznokov: 103. zsoltár, Áldjad én lelkem az Urat (ószláv szöveggel) 3. Karai: Sárközi karikázó 4. Bartók: Ne hagyj itt 5. Kodály: Túrót eszik a cigány 6. Bárdos: Magos a rutafa A Bartók-műhöz – a kedvenc darabomhoz – ajánlom meghallgatni a kórus igen magas szakmai színvonalú előadását ezen az elérhetőségen: http://www.chorusmatricanus.extra.hu/Track18.wav.mp3 A fesztiválon a közös mű a számomra igen vicces (szakállas…) Üzenet a kék bolygónak – mosolyogtam: erre még emlékszik valaki? Életem első zongorakísérete általános iskolás ötödikes koromból, az egész iskola előtt… A Sóvidékről. A Sóvidék központja Szováta. A város sós tavairól és sós szikláiról nevezetes, leghíresebb tava a Medve-tó. A Sóvidéket kettévágja Maros és Hargita megye határa. Az itteni lakosok fő megélhetési forrásai a fakitermelés és a vendéglátás. Alsó-Sófalva 100% magyar lakosságú. A sóbányában még 200 milliárd tonna kibányászatlan só van. A bánya levegője igen jól gyógyítja az asztmát és más légúti betegségeket, így a bányán belül külön helyiségeket alakítottak ki a gyógyulni kívánóknak: a gyerekeknek játszóteret, a felnőtteknek asztalokat, sakktáblákat, olvasnivalókat. Egy alkalom 4 óra hosszú, semmi egyebet nem kell tenni, csak bemenni és 4 órán át ott tartózkodni, közben lehet beszélgetni, játszani, sakkozni, olvasni. 1415 fok van odalent. Kiömlött a só, veszekedés lesz – a szólásmondás eredete, hogy a székelyek valaha tényleg veszekedtek, ha kiömlött a só, mert annyira drága volt. Kedves székely szólásmondás: A hal nem étel, a sör nem ital, a leány nem gyerek, az asszony nem ember, a medve nem játék.
A parajdi sóbányai koncertünk műsora: 1. Üdvözlégy Istenszülő 2. Padre Martini: In monte Oliveti 3. Csesznokov: 103. zsoltár 4. Kocsár: Ave Maria
Futva bár, de néhány közeli települést még gyorsan megnézhettünk. Farkaslaka: a közelben élő sok farkasról kapta a nevét, főleg szénégetőiről híres, döntően magyar lakosságú község. Székelyudvarhely: e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja, innen az elnevezés. Hargita megye második legnépesebb városa. A Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő kisebb települések fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá. Iskolaváros. Szejkefürdő: a „szejke” a néprajzosok szerint „zavaros”-t jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta nevét. Itt, egykori birtokán van Orbán Balázsnak, a Székelyföld leírójának hét, székely kapuval díszített síremléke. Korond: iparművészeti központ, fazekasfalu, vasas-kénes gyógyfürdővel, három borvízforrással. Unitárius templom. A falu határában aragonitot bányásznak. Tordai hasadék (hazafelé úton): mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, nem messze Torda városától. A szakadék kb. 2 km hosszú. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van. Legendája: Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt. „A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.” (Jókai Mór: Egy az Isten) Kedves székely anekdota (saját lejegyzés, most hallottam…): 1964-ben egy alsó-sófalvai székely bácsi úgy határoz: meg akarja nézni a tokiói olimpiát. Át is ballag gyalogszerrel Felső-Sófalvára a községházára. - Kérek egy jegyet Tokióba. Az ügyintéző meghökken: - Innen? Kérem, fáradjon át Parajdra, ott van vasútállomás, ott valószínűleg többet tudnak segíteni. A bácsi át is megy Parajdra. - Kérek egy jegyet Tokióba. - Innen? Kérem, tessék átmenni Marosvásárhelyre, ott vannak nemzetközi vonatok, ott valószínűbb, hogy kap jegyet. A bácsi át is megy Marosvásárhelyre. - Kérek egy jegyet Tokióba. - Azt tudom tanácsolni, tessék elmenni egészen Bukarestbe, ott van a nemzetközi repülőtér, innen sajnos nem tudunk segíteni. A bácsi el is megy Bukarestbe, és valóban meg is kapja a jegyet. Elmegy Tokióba, megnézi az olimpiát, majd beballag a tokiói jegyirodába. - Kérek egy jegyet Sófalvára. Az ügyintéző visszakérdez: - Alsó-Sófalvára vagy Felső-Sófalvára?
Kolozsvár
Szejkefürdő, székelykapuk Orbán Balázs sírjánál
Székelyudvarhely
Medve-tó, Szováta
Sóhegy Szovátán, a Medve-tó mellett
Tordai hasadék
