A holokauszt témájának feldolgozása digitális történetmesélés segítségével – Pályamű az „Emlékezni és emlékeztetni” pályázati kiírásra Pályázó iskola: MTF, Nádasi Ferenc Gimnázium Témavezető tanár: Lanszki Anita Iskolánkban január óta folynak a Holokauszt-emlékévvel kapcsolatos készülődések. Ennek keretein belül valósítottam meg 10 tanulóval azt a programot, melynek során a holokausztot családi emlékek által közelítettük meg. Mivel intézményünk országos beiskolázású, így nehéz megszólítanunk egy-egy helyi közösséget, ezért inkább egyéni sorsokra fókuszáltunk a vészkorszak idejéből. A projekt nálunk 2014 januárjában és februárjában került megvalósításra műhelymunka formájában a „Soá családi narratívái/Vitrin projekt” az Aktív európai emlékezet program keretein belül. A projektre 7 digitális történetet készített el 10 tanuló, melyhez a technikát az Anthropolis Egyesület 2 napos kurzusán sajátítottam el 2 évvel ezelőtt. A tanulók filmjei felkerültek a vitrinmesek.hu oldalra. Az idei, áprilisi holokauszt-megemlékezés erre fog épülni az iskolánkban – a diákok megnézhetik tanulótársaik munkáit, akiknek segítségével kerekasztal-beszélgetéseket fogunk szervezni, melynek célja, hogy a tanulók passzív befogadását aktív részvétellé alakítsuk át. Adminisztráció Első lépésként találni kell egy termet, melyben lehet alkalmazni a technikát és amely rendszeresen rendelkezésre áll. Továbbá ki kell jelölni egy ideális idősávot is. Majd fontos konkretizálni a munka formáját, azaz hogy pl.: szakkör, fakultáció vagy tanórai műhelymunka keretein belül történik a munkafolyamat. A projektet előkészítő tematikus foglalkozások: – A programra a gyerekek önkéntes alapon jelentkeztek. Mindkét kilencedikes osztályban tartottam egy rövid bevezetőt a témával és annak feldolgozási módjával kapcsolatban. Bemutatásra került pár digitalis történet, hogy a tanulók lássák, milyen formában fogjuk feldolgozni az általuk választott történetet. Biztosítottam a tanulókat, hogy mozgóképkultúra- és médiaismeret tanárként a digitális módszerek alkalmazásában segítséget tudok nyújtani. – Az előkészítés második szakaszában beszélgetésre hívtunk egy idős nénit, aki Pápán szemtanúja volt kamaszként az elhurcolásoknak. – Majd a Haver Alapítvány érkezett hozzánk, amely interaktív foglalkozást tartott a gyerekeknek a zsidó identitásról, a holokausztról. – Ezt követően megnéztünk egy fikciós filmet, az „Életvonat”-ot, majd egy dokumentartisa jellegű filmet, „A Holokauszt szemei”-t. – Mindezzel párhuzamosan az évfolyamon tanító történelem szakos kolléga a téma történeti aspektusait beszélte át a gyerekekkel, míg az etika szakos kollégát megkértem, hogy vitassa meg a tanulókkal a társadalmi felelősségvállalás és a kirekesztés kérdéseit. – Opcionálisan lehet a tanulókkal múzeumba, zsinagógába menni, lehet további filmeket vetíteni. Ez attól is függ, mennyi idő áll rendelkezésre.
1
Technikai előfeltételek, digitális kompetencia Fontos, hogy az alábbi technikai eszközök eleve rendelkezésre álljanak: – Számítógép (PC) a rátelepített Sony Vegas 11-es szoftverrel, fülhallgató, külső egér (nem alkalmasak a tabletek illetve a Macintosh komputerek!) – projektor – szkenner – hangfelvevő készülék (diktafon, egyes mobiltelefonok stb.) Diktafon helyett elterjedt módszer, hogy a gyerekek okostelefonjaikra mondják fel a szövegüket. Ez azonban csak akkor működhet, ha az adott PC-kre konvertáló programot is telepítünk előzőleg, hogy a felmontott hangfájlokat a vágószoftver számára felismerhető formátumban tudjuk elmenteni. Sok tanuló rendelkezik laptoppal. Az első alkalmak egyikén tehát fel kell mérni, ki szeretne a saját gépén dolgozni, illetve meg kell vizsgálni, hogy ezek alkalmasak-e a vágóprogram futtatására. A vágóprogram használatának elsajátítása egyébként nem jelentett semmilyen gondot a gyerekeknek. Az elkészített filmek formátuma mp4 vagy avi, melyeket nagyobb terjedelmű fájlok küldésére kialakított oldalról (wetransfer) tudtak a gyerekek továbbítani. Munkaforma Az ideális csoportlétszám: 10 fő. A tanulókra kell bízni, hogy egyénileg, párban, vagy hármas csoportokban szeretnének dolgozni. Tapasztalatom, hogy a legtöbb diák szeretné megcsinálni a maga filmjét, izgalomba hozza őket a projektben rejlő kreatív potenciál és a privát történet. Csak a bizonytalanabb vagy introvertáltabb természetű tanulók alkotnak kisebb csoportokat. A munkafolyamat A diákok a ráhangoló bevezetés után, aminek során a projektvezető egy holokauszthoz köthető tárgyat mutat be és ehhez alkotnak a gyerekek hipotetikus történeteket, megkeresik a témához kapcsolódó saját történetüket. Lehet ez egy családi história, az ő személyes viszonyuk az adott témához vagy egy valahol látott-hallott történet. A lényeg, hogy ők maguk kutassák fel a részleteket és írjanak egy kis E/1-ben megfogalmazott szöveget. A szöveget a mentortanár átolvassa, ha kell, korrigálja, majd következhet a hangi rögzítés. Ez okostelefonokkal történik. Az így rögzített szöveget a diákok konvertálják a PC-n mp4 formátumba. Ezután következhet a szöveg illusztrálása, azaz a kutatói illetve kreatív munka második szakasza. Jogtiszta fotókat gyűjtenek, saját rajzokat, fotókat készítenek a tanulók. A felmontott szöveget és a fotókat digitális formában egyszerűen feltöltik egy vágóprogramba (ez esetünkben a Sony Vegas 11es verziója volt) és megvágják azt. A munkafolyamatot végigkíséri egy folyamatos kapcsolattartás. A Facebook-on létrehozott csoportban bárki írhat a résztvevők közül a közös üzenőfalra, bárki kiteheti legújabb “szerzeményét” a témával kapcsolatban. A gyerekek élnek is ezzel a lehetőséggel, mivel munka közben az aktív átélés miatt nagyon sok érzelem kavarog bennük.
2
A közös munkát lezáró vetítésen pedig élvezettel végignézik egymás munkáit és hatalmas tapssal jutalmazzák a kreatív munkát. Ezután kis kerekasztal-beszélgetés formájában a készítők tanulótársaikkal megosztják tapasztalataikat. Ezzel párhuzamosan pedig videomegosztó felületeken lehetőség adódik a kész filmek széleskörű demonstrációjára is. Időkeret, ütemezés A rendelkezésemre álló időkeret nagyjából két hónap volt. Ideális úgy kiválasztani ezt az időszakot az éves programban, hogy ne szabja ketté egy nagyobb iskolai szünet. A rendszeresség mindenképpen fontos momentum. Az alább látható táblázatban egy hipotetikus ütemterv látható, mely heti egyszeri alkalommal operál. Alkalom 1. (2x45’) „Történet I.”
Téma A tanár behoz egy holokauszthoz köthető tárgyat.
Szociális forma
Eszköz
– plénum
– céltárgy (előzetes
– egyéni
felkészülés) – papír, ceruza
Hipotetikus történetek alkotása. A tárgy valódi történetének ismertetése.
Otthoni teendő „Keressetek objektumokat!” (konkrét tárgy, fotó, helyszín)
– számítógép, projektor
Jegyzetek készítése.
– székek (/párnák – opcionális) körben elhelyezve
Saját történethez adatgyűjtés.
Hang- és/vagy képfelvétel készítése. (opcionális)
Hogyan mesélhető el egy ilyen történet DST-vel – filmvetítés. 2. (2x45’) „Történet II.”
Gyűjtött tárgyak és történetük megismerése, vetítés (ha készült felvétel).
– plénum
– számítógép, projektor
A benyomások megbeszélése.
Saját történethez képek keresése/ készítése.
Történelmi kontextusba helyezés. 2. (2x45’) „Történet III.”
Történetek kiválasztása.
– plénum
– tanulók jegyzetei
Kisebb csoportok/ stábok kialakítása.
– csoportos
– tábla/kréta
– frontális
– számítógép, internet, projektor
– csoportos
– papír/toll
A szöveg és a képi világ műfaji jellegzetességeinek ismertetése (script és storyboard). 4. (2x45’) „Storyboard”
Szöveg véglegesítése. Képanyag tisztázása.
– számítógép
Storyboard elkészítése csoportonként.
3
Szövegalkotás E/1-ben. Kiválasztott történetekhez képek keresése.
Alkalom 5. (2x45’) „Technika I.”
Téma
Szociális forma
Eszköz
A szövegek diktafonra – csoportos rögzítése.
– diktafon
Képek szkennelése. (jogtisztaság, forrásmegjelölés!)
– számítógép, külső egér, fülhallgató
Otthoni teendő
– szkenner
Vágás. I. 6. (2x45’) „Technika II.”
Vágás. II.
– csoportos
– számítógép, külső egér, fülhallgató
7. (2x45’) „Technika III.” (opcionális)
Vágás. III.
– csoportos
– számítógép, külső egér, fülhallgató
8. (2x45’) „A folyamat lezárása”
Filmek levetítése.
– csoportos
– számítógép
„Renderelés”, a kész filmek külső adathordozóra másolása. Eredmények, tapasztalatok összegzése.
– projektor, hangfalak
Konklúzió.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek rögtön az első alkalom után már igénylik az intenzívebb találkozásokat, mely részben a téma „megemészthetetlensége” miatt van. A tanulóknak igénye van arra, hogy feldolgozzák a sokkot, amit egy-egy film- vagy könyvélmény, illetve személlyel való találkozás okoz. Éppen ezért létrehoztunk egy közös, zártkörű Facebook-csoportot, ahová a résztvevők bármikor kiírhatták aktuális érzelmeiket, és azonnali reflexiót kaptak erre kommentár formájában. A dolog olyannyira kinőtte magát, hogy a közös üzenőfalunk kutatási felületté vált: a gyerekek bármilyen képet, információt, videót találtak, megosztották a csoport tagjaival, én tanárként pedig moderátori szerephez jutottam. A végén, a vágásnál olyannyira felgyorsult a munkafolyamat, hogy a tanulók tulajdonképpen nem tudtak leállni, nem tudtak várni 1 egész hetet, ezért a két- három utolsó alkalmat egymás után következő napokra kellett tenni. Pedagógiai cél – a tanulókban mindennapi szinten működő digitális kompetenciák kiaknázása (WEB 2.0) és ezáltal a tanulók motivációnövelése, a téma befogadásának megkönnyítése – a tanulók önálló munkavégzésének kialakítása, a tanulók megtapasztalják a kutatásban rejlő lehetőségeket és élményeket – a téma kreatív tanórai feldolgozása IKT-eszközök aktív alkalmazásán keresztül – a téma tapasztalati úton történő elmélyítése – a tanulók társadalmi érzékenységének fokozása – a téma vagy akár a tantárgy iránti érdeklődés felkeltése – a kutatás személyes, mégis összegző jellegének tudatosítása – a kreatív eredmény széleskörű megosztása, ezáltal tanulói diskurzusba vonása
4
Összegzés Összességében elmondható, hogy a gyerekek nagyon büszkék munkáikra. A tanulási folyamat érzelmi megalapozottságú. A bevezető alkalmak után szinte azonnal elkezdődik az adatgyűjtés. A gyerekek privát forrásokban próbálnak kutakodni, amely történhet saját családon belül vagy az ismeretségi körükben. Ez több esetben is elindított egy olyan családon belüli tényfeltárást, melynek során az idősebb családtagok első ízben beszéltek a családjukat ért tragédiáról vagy éppen személyes, de mégis történeti perspektívába helyezték a felmenőiket. A túlélőkkel/szemtanúkkal való találkozás minden esetben megrendítő erejű, kézzelfoghatóvá, plasztikussá, hitelessé teszi a diákok számára a tankönyvben leírtakat. A kutatási munka egyéni tempójú, motivációjuk belső indíttatású. A személyes élményen keresztül foglamazhatják meg egyfajta kreatív, alkotói munka során a saját gondolataikat. Mindez hozzájárul, hogy az információk, az empatikus aspektusok egy életre beágyazódjanak. A gyerekek megtanulják, hogy a véleményükről, élményeikről beszélni kell, azokat kommunikálni kell a külvilág felé. A filmek elkészítése után a tanulók maguk fejezték ki, hogy szereték folytatni a közös beszélgetéseket a holokausztról. A kerekasztal-beszélgetésen túl tervbe van véve egy színházi látogatás és egy túlélővel való találkozás is az év során.
5
