A hírszerzésen alapuló operatív együttműködés koordinálása uniós szinten a külső határokon a biztonság fokozása érdekében

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség

A Frontex 2006. évi éves jelentése A hírszerzésen alapuló operatív együttműködés koordinálása uniós szinten a külső határokon a biztonság fokozása érdekében

Az Igazgatótanács elnökének előszava Örömömre szolgál, hogy bemutathatom az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség – röviden a Frontex – első éves jelentését. A jelentés felvázolja az utóbbi évben végzett operatív tevékenységeket, valamint az igazgatást és a pénzgazdálkodást – beleértve a költségvetési gazdálkodást is –, és bemutatja a jövőre vonatkozó terveinket is. Ez a Frontex első éves jelentése a működésének első teljes évéről, amióta a Tanács 2004. október 26-án elfogadta a Frontexet létrehozó 2007/2004/EK rendeletet. Ezúton szeretném megragadni a lehetőséget, hogy rövid történeti áttekintést adjak a Frontex létrehozásáról, majd felvázoljam a Frontex által az elkövetkező évekre kijelölt irányt. Az EU külső határait illetően a közösségi politika integrált igazgatást kíván kialakítani, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának előfeltételeként biztosítja a személyek ellenőrzésének és a határok felügyeletének magas és egységes szintjét. Az Európai Unió tagállamai külső határainak integrált igazgatásáról szóló, 2002. május 7-i közleményében a Bizottság támogatta a „külső határszakértők közös egységének” létrehozását, amelynek feladata az operatív együttműködés igazgatása a tagállamok külső határain. A Tanács által 2002. június 13-án elfogadott terv, amely az EU külső határainak igazgatására irányult, jóváhagyta a külső határszakértők közös egységének létrehozását, amely a külső határok integrált igazgatását hivatott megvalósítani. Mindazonáltal ez az egység strukturális korlátokba ütközött az operatív együttműködés koordinálását illetően. Végül 2005. május 1-jén a tagállamok operatív tevékenységeinek igazgatása és koordinálása céljából létrejött a Frontex (2007/2004/EK tanácsi rendelet). A Bel- és Igazságügyi Tanács döntése értelmében az Ügynökség székhelye Varsó lett. Az Ügynökség munkája során létrehozását megelőzően létrejött örökségre, (jogi) struktúrákra és tapasztalatokra támaszkodik, és erős operatív „központban” ötvözi ezeket. A jelentés mellékletében található az Igazgatótanács tagjainak felsorolása. Bár a külső határok ellenőrzése és felügyelete a tagállamok felelőssége, a Frontex elő kívánja segíteni az e határok igazgatására vonatkozó jelenlegi és jövőbeli közösségi intézkedések alkalmazását. A közösségi politikának nyilvánvalóan előnyére válik a külső határok ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos tagállami tevékenységek fokozott koordinálása. Ebben az összefüggésben a külső határok a tagállamok azon szárazföldi és tengeri határai, valamint repülőterei és tengeri kikötői, amelyek a külső határok személyek általi átlépésére vonatkozó közösségi jog hatálya alá tartoznak.

Az ügyvezető igazgatót, a finn Ilkka Laitinen dandártábornokot az Európai Bizottság javaslata alapján 2005. május 25-én nevezte ki az Igazgatótanács, az Ügynökség pedig 2005. október 3-án kezdte meg tényleges operatív munkáját Varsóban.

2 / 31 A Fr on t e x 2 0 0 6 . é vi é ve s jel e nté se

Mivel a határigazgatási operatív együttműködés terén sok ilyen irányú tapasztalat és magas szintű szakértelem áll rendelkezésre, az Igazgatótanács rendelkezik az ahhoz szükséges képességekkel, hogy támogassa az Ügynökséget feladatainak ellátásában. A fokozatos és döntő fontosságú fejlődés évét követően, amikor az igazgatási feladatok az operatív tevékenységekhez képest nagyobb figyelmet kaptak, a hangsúly immár azokra a kiemelt figyelmet érdemlő műveletekre tevődött át, amelyek a Földközi-tenger térségében az EU területére beáramló illegális migrációs hullám leküzdésére irányulnak. 2006-ban a Frontex folytatta a határigazgatás szakszerűbbé tételét, és olyan jelentős kezdeményezéseket indított el, mint a Frontex közös támogatócsoportjai és a tagállamok műszaki berendezéseinek közös kezelése. Létrejött a harmadik országokkal folytatandó operatív koordináció, egy folyamatos eljárás, amely az összehangolt erőfeszítések erősségeinek feltárásához szükséges. A gyorsreagálású határvédelmi csapatokról (RABIT) szóló rendelet elfogadásával, amelynek jóváhagyására hamarosan sor kerül, a Frontex jó helyzetbe kerül ahhoz, hogy megbirkózzon az e döntés alapján rá háruló felelősséggel. Ez egyre inkább szükségessé teszi a tagállamok Ügynökségnek nyújtott támogatását, hogy az helyt tudjon állni a kihívásokban, és általában teljesíteni tudja az Ügynökség környezetének elvárásait.

2006-ban sok mindent elértünk, és ezúton is köszönetet szeretnék mondani az Ügynökségnek az erőfeszítéseiért, amelyek eredménye a komoly előrelépésekben mutatkozott meg. Nagy bizalommal tekintek a jövőbe, amely kétségtelenül sok akadályt gördít majd elénk. Az Ügynökség készen áll e kihívások kezelésére.

Őszinte tisztelettel: Minze A. Beuving


Az Igazgatótanács tanácskozásai és döntései 2006-ban Az Igazgatótanács 2006-ban nagyon intenzív munkát folytatott. Az igazgatóságnak egyrészt biztosítania kellett, hogy az Ügynökség dinamikus fejlődésének fényében elegendő erőforrást bocsássanak a rendelkezésre. 2006 során az Igazgatótanács öt alkalommal ülésezett. Míg 2005 során az Ügynökség igazgatási működésének lehetővé tételét szolgáló fő szabályozási intézkedéseket fogadták el, addig 2006 a Frontex operatív működésének első teljes éve volt. A rendelet alapján az Igazgatótanácsra ruházott feladatokon túl az Igazgatótanács külön figyelmet fordított a költségvetési és személyzeti kérdések stratégiai jelentőségére, valamint az Ügynökség első operatív tevékenységeire. Az alábbiakban néhány kiválasztott határozat felsorolása olvasható, amelyeket az Igazgatótanács az év során fogadott el: - az ügyvezető igazgató döntéshozatali eljárásainak megállapítása az Ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódóan; - keretrendszer kialakítása arra nézve, hogyan vehet részt az Egyesült Királyság az Ügynökség tevékenységeiben; - kerethatározat elfogadása arról, hogy a Frontex miképpen tud együttműködni harmadik országokkal, valamint az ügyvezető igazgató felhatalmazása a kiválasztott országokkal e tárgyalások kezdeményezésére; külön hangsúlyt fektettek a Romániával és Bulgáriával folytatott együttműködés elősegítésére, mielőtt csatlakoztak az EU-hoz; - a 2005-ben fel nem használt pénzeszközök azonosítása, hogy azokat felhasználás céljából 2006-ra csoportosítsák át; - a 2006-os létszámtervre vonatkozó módosítási eljárás kezdeményezése, hogy több alkalmazottat tudjanak felvenni; - a 2006. évi költségvetés két módosításának elfogadása, amelyek keretében a költségvetést 12,3 millió euróról 19,2 millió euróra emelték; - a 2007. évi költségvetés-tervezet és létszámterv elfogadása. Ezen elfogadott határozatokon túl az Igazgatótanács rendszeres eligazítást is kapott az ügyvezető igazgatótól az Ügynökség tevékenységeinek aktuális állásáról. Kiemelt figyelmet kapott az Ügynökség középtávú tervezése, amely olyan kérdéseket érintett, mint például – az integrált határigazgatás fejlesztését szem előtt tartva – a Frontex fejlődésének iránya.


Az ügyvezető igazgató bevezető megjegyzései

A Frontex 2005. október 3-án kezdte meg munkáját varsói ideiglenes épületében. Ezen a napon a nemzeti határőrizeti hatóságok által kirendelt 27 szakértő és 17 ügyviteli alkalmazott ült egy asztalnál. 2006 végén, a Frontex karácsonyi összejövetelén már 72 alkalmazott találkozott, hogy megünnepeljék a tényleges fennállásuk első évét. 2006 során tanúi voltunk annak, hogy teljes költségvetésünk 12,4 millió euróról 19,2 millió euróra nő, az Igazgatótanács pedig rendre bővíti munkaprogramunkat. 2006-ban a Frontexnek két fontos feladattal kellett foglalkoznia egyidejűleg, ami igen egyedülálló helyzetet teremtett: Egyrészről a Frontexnek bizonyítania és demonstrálnia kellett, hogy már készen áll arra, hogy ténylegesen koordinálja a tagállamok operatív együttműködését a külső határokon. Másrészről az Ügynökségnek ezzel egyidejűleg kellett megteremtenie és kialakítania a szervezetet, beleértve az igazgatási és pénzgazdálkodási keretet is; emellett a Frontexnek alkalmazottakat kellett toboroznia, hogy képes legyen választ adni az operatív részről felmerülő kihívásokra. 2006-ban valamennyi tagállam és schengeni társult ország részt vett a Frontex tevékenységeinek legalább egyikében, akár a közös műveletek terén került azokra sor, akár a kísérleti projektek, a kockázatelemzés, a képzés vagy a kutatás és fejlesztés terén. A Frontex rendkívül széles körű tevékenységet folytat, ezzel egyidejűleg pedig egy keretrendszer logikáját követi, az integrált határigazgatásét, amelyet a Frontex nemcsak támogat, hanem megpróbálja tovább is fejleszteni azt. A Frontex egy négy pillérből álló belépés-ellenőrzési modell páneurópai modelljét támogatja, amely nemcsak a határellenőrzést öleli fel, hanem más fontos elemeket is. A tagállamok közötti információcsere és együttműködés, a bevándorlás és a hazatelepülés képezi a modell első pillérét. A második pillér a határőrizetből – beleértve a határfelügyeletet is –, a határellenőrzésekből és a kockázatelemzésből tevődik össze, ezt követi a szomszédos országok határőrizeti, vám- és rendőrhatóságaival folytatott együttműködés, amely a modell harmadik elemét alkotja. Az utolsó elem a harmadik országokkal folytatott együttműködéshez kapcsolódik, és kiterjed a közös tevékenységekre. A Frontex a nemzeti és nemzetközi szintű határigazgatás terén is ösztönzi a hatóságok együttműködését, és kijelöli ezen együttműködés szerepét és mozgásterét. E kulcsfontosságú elvek bemutatása után meg szeretném ragadni a lehetőséget, hogy bemutassam küldetésnyilatkozatunkat, amely az összes korábban említett szempontot felöleli: • A Frontex egy hiteles európai operatív koordinátor és közreműködő, amelyet a tagállamok és a harmadik országok teljes körűen elismernek és támogatnak. • A Frontex tevőlegesen támogatja az együttműködést más, határügyekben illetékes bűnüldöző szervekkel, amelyek uniós szinten a belső biztonságért felelnek. • A Frontex tevékenységei az operatív információkon alapulnak. A Frontex kiegészíti a tagállamok nemzeti határigazgatási rendszereit, valamint polgáraik szabadságát és biztonságát, és külön hozzáadott értékkel ruházza fel ezeket. • A Frontex hatékonyságának alapját rendkívül motivált és magas szakmai tudással rendelkező személyzete képezi. 5 / 31 A Fr on t e x 2 0 0 6 . é vi é ve s jel e nté se

•

A Frontex kulcsfontosságú szereplő az integrált határigazgatásra irányuló közös uniós politika végrehajtásában, és tevőlegesen támogatja az EU integrált határigazgatási rendszerének fokozatos fejlesztését és hatékony működését.

A Bizottság és különösen a Bel- és Igazságügyi Tanács szorosan követte a Frontex és tevékenységeinek fejlődését, és új impulzusokkal is előmozdította azt. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az Igazgatótanácsnak, a Frontex összes alkalmazottjának, valamint valamennyi partnerünknek a 2006 során nyújtott aktív támogatásukért. Mindezek után büszkén mutatom be Önöknek a Frontex 2006. évi éves jelentését; rendkívüli év volt ez alkalmazottaink, partnereink és jómagam számára is. Őszinte tisztelettel:

Ilkka Laitinen


Az EU külső határainak helyzete 2006-ban – rövid áttekintés Az EU tagállamai és a schengeni társult országok által adott tájékoztatás, valamint más intézményi és szabadon hozzáférhető források információi alapján a Frontex azt a feladatot kapta, hogy gyűjtse össze és elemezze a külső határokon zajló illegális bevándorlás nagyságrendjéről és trendjeiről képet adó fő megállapításokat. Általánosságban megállapítható, hogy az EU tagállamai és a schengeni társult országok az uniós/schengeni külső határaikon az illegális határátlépések csökkenő tendenciáját figyelték meg. Ezen általános csökkenő tendenciával szemben a jelentések szerint Spanyolország külső határain és Görögországban, főként a török szárazföldi határon nőtt a felderített esetek és az elfogatások száma. A korábbi évekhez hasonlóan a schengeni külső szárazföldi határokon (főleg az osztrák és német külső schengeni szárazföldi határokon) lényegesen magasabbak a felderítési adatok, mint az EU külső szárazföldi határain. A Frontex nyomon követi és értékeli majd e helyzet alakulását a 10 új EU-tagállam közelgő schengeni csatlakozását követően is. A schengeni tagállamok a belföldi migráció és az általános rendőrségi ellenőrzési intézkedések eredményeképpen szintén jelentős nagyságrendű felderítésekről számoltak be a belső schengeni határokon belül is (pl. Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Hollandiában). 2006-ban a keleti külső határokon főként ukrán, román, bolgár, szerb, albán, moldovai és indiai állampolgárokat lepleztek le. Az illegális migránsok felderítésére, elfogására és beléptetésük megtagadására főként a következő határszakaszokon került sor: A Szlovákia és Ukrajna, Szlovénia és Horvátország, Görögországa és Albánia, valamint Görögország és Törökország közötti szárazföldi határon. Az osztrák külső schengeni határok, Ceuta és Melilla spanyol városok, a Kanári-szigetek, Szicília és Lampedusa szigete, az Egyesült Királyság légi és tengeri határai és a görög–török tengeri határ szintén jelentős illegális bevándorlás színhelyei. A Frontex az illegális belépések számának/a beléptetések elutasításának növekedését figyelte meg a légi határokon; továbbra is a párizsi Charles de Gaulle és londoni Heathrow repülőtér, valamint a frankfurti, amszterdami, madridi és milánói repülőtér képezik a légi úton érkező illegális bevándorlás gyűjtőpontjait. A légi határokon főként dél- és közép-amerikai, kínai és nigériai állampolgárokat lepleztek le. Franciaország és más tagállamok arról számoltak be, hogy az Afrikából Spanyolországba és Olaszországba tartó illegális bevándorlás közvetve érinti őket. A néhány tagállamban jelenleg érvényes jogszabályok miatt sok migránst 30–40 nap után szabadon engednek a fogva tartásból, és néhányuk folytatja útját a személyek szabad mozgásán alapuló térségben. Az EU déli tengeri határain leleplezett illegális bevándorlók leggyakrabban marokkói állampolgárok (az összes felderítés kb. 70%-a az olasz tengeri határokon), őket követik a Szaharától délre eső régió állampolgárai (főleg a Kanári-szigeteken), az eritreai állampolgárok és az egyiptomiak (főként Olaszországban és Máltán).


A Frontex eljárási mechanizmusai európai koordinátorként betöltött szerepének ellátása érdekében A Frontex működésének legelején az ügyvezető igazgató úgy döntött, hogy mivel a Frontexnek együtt kell működnie valamennyi tagállammal és a schengeni társult országokkal, e koordináció biztosítása érdekében egy hálózat létrehozása szükséges. Mindegyik tagállam és schengeni társult ország kijelölte és létrehozta az úgynevezett nemzeti Frontex kapcsolattartó pontokat (NFPoC). Ez az nemzeti kapcsolattartó pont – amelyből minden tagállamban/schengeni társult országban egy van – megkap minden információt a Frontextől, és feladata, hogy ezeket a nemzeti közigazgatásban az illetékes hatóságok körében terjessze. 2006 júliusában került sor a Frontexnél a nemzeti kapcsolattartó pontok első ülésére, amelyen elfogadták az eljárási mechanizmusokat. Arról is közös megállapodás született, hogy a Frontex különféle tevékenységi területeit tekintve nyilvánvalóan több hálózatot kell majd létrehozni, például a Frontex Kockázatelemzési Hálózatot (FRAN) (lásd alább) vagy a képzési koordinátorok hálózatát. Mindazonáltal a nemzeti kapcsolattartó pontok mögött meghúzódó központi elképzelés az volt, hogy a tagállamokban/schengeni társult országokban egyetlen egységes kapcsolattartó pontnak kell áttekintenie a Frontex valamennyi folyamatban lévő tevékenységét. A közös műveletek és kísérleti projektek végrehajtásakor a hosszadalmas eljárások elkerülése érdekében a Frontex mindegyik nemzeti szervvel partnerségi keretmegállapodást kötött. E megállapodás valamennyi partnerre vonatkozóan megegyezik, és rögzíti az együttműködés kereteit. E keretmegállapodást a gyakorlatban az adott tagállammal/schengeni társult országgal kötött egyedi megállapodásokon keresztül hajtják végre. A tagállamok és schengeni társult országok egymás közötti kölcsönös támogatásának megszervezése és előmozdítása érdekében a Frontex egyéb, kifejezetten operatív struktúrákat is kialakított. Ez az új, fokozatosan kialakított struktúra képezi majd a Frontex operatív tevékenységeinek alapját. Emellett vizsgálnia és értékelnie kell a jobb határellenőrzési teljesítményre irányuló új technikai megoldásokat és eljárásokat is. A Frontex közös támogatócsoportjai (FJST) a tagállamok és schengeni társult országok határőrtisztjeiből álló csoportok, amelyek keretében a tagok személyesen, technikailag és felszerelések felajánlásával támogatják egymást, amely felszereléseket a migrációhoz kapcsolódó jelenségek minőségét és mennyiségét tekintve rendkívüliként azonosított helyszíneken vagy szárazföldi és tengeri határterületen vetik be. A Frontex tevőlegesen részt vett a gyorsreagálású határvédelmi csapatokról (RABIT) szóló, későbbiekben elfogadandó tanácsi rendelettel kapcsolatos vitában is. A tagállamoknak lehetőségül lesz majd arra, hogy a Frontex keretében más tagállamok különlegesen kiképzett szakértőiből álló gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetését kérjék területükön, amelyek ideiglenesen segítséget nyújtanak nemzeti határőreiknek. A szakértők alkalmazása hozzájárul majd a tagállamok közötti szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás erősítéséhez. Nyilvánvaló, hogy ezt az eljárási mechanizmust szorosan koordinálni kell a korábban említett közös támogatócsoportokkal (FJST). Az operatív feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal a Frontex keretében Az alapító rendeletben megköveteltekkel összhangban az Igazgatótanács első döntése a Frontex operatív feladatokkal kapcsolatos döntéshozatali eljárásainak kialakítása volt. Az igazgatóság


által elfogadott döntéshozatali folyamat az operatív kezdeményezések kialakítására irányuló szabályok és eljárások integrált rendszere, amely négy szakaszból áll: 1) Kockázatelemzés vagy valamely tagállam (operatív tevékenységet kezdeményező) javaslata, amely közös intézkedésekre irányuló ajánlásokat fogalmaz meg. 2) Operatív kezdeményezés előkészítése: Az operatív feladatokat a Frontex összes illetékes egységének közreműködésével készítik elő, és ezeket közösen kezelik és vitatják meg az igazgatótanácsi üléseken (amelyen valamennyi egységvezető jelen van), hogy biztosítsák a feladatok átfogó és koherens előkészítését; amennyiben az ügyvezetőigazgató-helyettes elfogad egy kezdeményezést, azt döntéshozatal céljából az ügyvezető igazgató elé terjeszti. 3) Az operatív terv előkészítése és a végrehajtás: Az egységvezető alkalmazottaival kidolgozza az operatív tervet, amelyet jóváhagyás céljából az ügyvezetőigazgató-helyettes elé kell terjeszteni. A tervet az összes illetékes egység közreműködésével készítik elő, és ismételten megvitatják a Frontex igazgatótanácsi ülésein, hogy ebben a szakaszban is biztosítsák az átfogó és koherens előkészítést. Az utolsó szakaszban az ügyvezető igazgató jóváhagyja az operatív tervet. Az operatív terv tartalmazza többek között az előkészítés általános leírását, az ütemtervet, a cselekvés módját, a technikai eszközöket és a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat, a művelet részletes költségvetését, a kommunikációs terv végrehajtási költségeit, a végrehajtáshoz kapcsolódó kockázatokat stb. A projektvezető és az egyedi projektekhez kijelölt egység felel a tevékenység teljes körű végrehajtásáért. 4) Értékelés/végrehajtás ellenőrzése: Az elért eredmények alapján értékelési jelentés készül, amely figyelembe veszi a fogadó ország és a részt vevő államok hozzájárulásait, valamint a kirendelt tisztviselők közreműködését. Az értékelési jelentés foglalkozik a művelet során láthatóvá váló hiányosságokkal és problémákkal is. Az egységvezető a Frontex igazgatótanácsi ülésén mutatja be a zárójelentést; a végrehajtást ellenőrző intézkedésekre vonatkozó ajánlásaikat további megfontolás céljából az ügyvezetőigazgató-helyettesnek és az ügyvezetőnek nyújtják be.

A Frontex szervezete Az alapító rendelet szerint a Frontex fő feladatai a következők: • • • • • •

a külső határok igazgatása terén a Frontex hangolja össze a tagállamok közötti operatív együttműködést; a Frontex támogatja a tagállamokat a nemzeti határőrök képzésében, beleértve közös képzési követelmények kialakítását is; a Frontex végzi el a kockázatelemzéseket; a Frontex felel a külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatási eredmények nyomon követéséért; a Frontex támogatja a külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamokat; a Frontex biztosítja a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatást a tagállamok részére.

A Frontex 2006-os szervezeti felépítésében világosan tükröződnek ezek a feladatok:



EXECUTIVE DIRECTOR

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

INTERNAL AUDIT AND QUALITY MANAGEMENT

BELSŐ AUDIT ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

EXECUTIVE SUPPORT

ÜGYVEZETŐ TÁMOGATÁS:

STRATEGIC PLANNING

STRATÉGIAI TERVEZÉS

EXTERNAL COOPERATION

KÜLSŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

AIDE-DE-CAMP

SZÁRNYSEGÉD

DEPUTY EXECUTIVE DIRECTOR

ÜGYVEZETŐIGAZGATÓ-HELYETTES

INFORMATION AND TRANSPARENCY

TÁJÉKOZTATÁS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

SECURITY AND LEGAL ASSISTANCE

BIZTONSÁG ÉS JOGSEGÉLY

OPERATIONS

MŰVELETEK

COORDINATION AND RETURN OPS

KOORDINÁCIÓ ÉS VISSZATÉRÉSI MŰVELETEK

LAND BORDERS

SZÁRAZFÖLDI HATÁROK

SEA BORDERS

TENGERI HATÁROK

AIRPORTS

REPÜLŐTEREK

RISK ANALYSIS

KOCKÁZATELEMZÉS

ANALYSES

ELEMZÉSEK

SITUATION CENTRE

HELYZETELEMZŐ KÖZPONT

TRAINING

KÉPZÉS

PLANNING, RESEARCH AND DEVELOPMENT

TERVEZÉS, KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

FINANCE AND PROCUREMENT

PÉNZÜGYEK ÉS BESZERZÉS

ADMINISTRATION

IGAZGATÁS

HUMAN RESOURCES

HUMÁN ERŐFORRÁSOK

INFORMATION TECHNOLOGY

INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA

AGENCY SERVICES

ÜHYNÖKSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISTICS

LOGISZTIKA


A Frontex operatív tevékenységei Közös műveletek és kísérleti projektek 2006-ban kockázatelemzés alapján 15 közös műveletet hajtottak végre, amelyből ötöt 2007 első negyedévében kellett végrehajtani. A tevékenységek minden határterületet felöleltek, függetlenül attól, hogy tengeri, szárazföldi határokon vagy repülőtereken hajtották-e végre őket. A közös műveletek földrajzi területét, valamint végrehajtásuk időpontját a kockázatértékelésben és/vagy a külső határokon felmerülő veszélyek elemzésében jelölték ki. Az alábbiakban néhány példán keresztül szemléltetjük a Frontex közös műveleteit. Poseidon: A szárazföldi/tengeri határon végzett közös művelet példája A 2006 júniusában és júliusában a Földközi-tenger keleti térségében, a görög felségvizeken és a görög–török szárazföldi határon végrehajtott Poseidon-művelet céljai között a fokozott szárazföldi és tengeri határellenőrzés és –felügyelet, valamint a határőrtisztek tudásának és szakismereteinek cseréje és javítása állt. A művelet eredményei megerősítették azt a feltételezést, hogy ez a régió az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás egyik legfontosabb útvonala. Az osztrák, olasz, lengyel és egyesült királysági összekötő tisztviselők részvétele számos illegális bevándorlási és embercsempészeti ügy felderítéséhez járult hozzá. Jelenlétük emellett hasznosnak bizonyult az információk és a szakértelem cseréjében is, különösen az útiokmányok különböző típusait illetően, ami létfontosságú a hamis/hamisított okmányok leleplezésében. E kéthetes művelet során összesen 422 személyt lepleztek le, akik illegálisan próbáltak beutazni. Közülük 86 személyt a görög és olasz kikötőkben lepleztek le (járművekben elbújt személyek, hamis dokumentumok használata és utazás útiokmányok nélkül, hamisítási esetek), 73 személyt a tengeren, 263 illegális migránst pedig a szárazföldi határon (beleértve azt a 6 esetet is, amikor az illegális bevándorlást segítették). Amazon: Példa a repülőtereken végzett közös műveletekre Kockázatelemzés alapján a Frontex úgy döntött, hogy támogatja az EU tagállamok erőfeszítéseit a Dél-Amerikából érkező illegális bevándorlás elleni fellépésben. Ebből a szempontból az EU nagy repülőterei képezik a fő célpontot, és ezért ezek képezték részét az Amazon elnevezésű műveletnek. Az EU illegális bevándorlás által leginkább érintett légi határainak támogatása érdekében létrehozták az EU-tagállamok szakértői csoportját, amelyet az EU legfontosabb tranzit- és célállomást képező repülőterein vetettek be. A szakértők tapasztalatokkal rendelkeztek a hamisított dokumentumok felismerésében, és az érintett repülőtereken segítséget nyújtottak a határőrtiszteknek, és arra törekedtek, hogy a lehető legtöbb hamisítást leplezzék le. Az ilyen jellegű műveletek másik nagyon fontos tényezője a különleges nyelvi és kulturális ismeretekkel rendelkező szakértők közreműködése. Az operatív terv egyik kulcseleme a művelet során szerzett fontos információk megosztása és azok elemzése volt. A Frontex központjában egy koordinációs központot hoztak létre az operatív tevékenységek igazgatásának támogatása céljából. A háromhetes művelet során összesen 3166 harmadik országbeli állampolgár beléptetését tagadták meg az e projekt keretében támogatott repülőtereken, és a 3166 harmadik országbeli állampolgárból 1992 dél-amerikai állampolgár volt. Tagadhatatlan, hogy az elutasított délamerikai állampolgárok százalékos aránya jelenleg 62,9%, ami nagyon magasnak tekinthető. Az operatív szakaszban 199 hamis/hamisított dokumentumot fedeztek fel. .


Az alapító rendelet 8. cikke értelmében egy vagy több tagállam támogatást kérhet a Frontextől, amennyiben a külső határok ellenőrzése és őrizete terén fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesül. A korábbi évek statisztikáin alapuló kockázatelemzés már jelezte, hogy nőtt a nyomás a külső tengeri határokon. Mindazonáltal 2006 kora nyarán a Kanári-szigetekre érkező illegális bevándorlók beáramlása, valamint a Máltára és Lampedusa szigetére irányuló kisebb, de még mindig riasztó mértékű bevándorlás elégséges indokot szolgáltatott a 8. cikk alkalmazásához. Az alábbiakban e műveletek néhány részletét ismertetjük.

Hera I és II: visszatérési művelettel összekapcsolt közös tengeri művelet a 8. cikk alapján 2006 során a Frontex tevékenységeinek középpontjában a Kanári-szigetek felé áramló illegális bevándorlás állt, amely a Frontex kockázatelemzésében megállapított négy fő, EU-ba vezető útvonal egyikének részét képezi. 2006 júniusa és decembere között több mint 20 000 illegális bevándorló érkezett a Kanári-szigetekre. 2006. július 17-én kezdték meg a szakértők alkalmazását (HERA I), amikor is 9 tagállami szakértőből álló csoport érkezett a Kanári-szigetekre, hogy segítséget nyújtson a spanyol hatóságoknak a bevándorlók azonosításában és származási országuk megállapításában. Az első szakértői csoportban, amely augusztus 17-ig dolgozott, Franciaország, Portugália, Olaszország és Németország vett részt. Mivel segítségnyújtásuk hasznosnak bizonyult, egy második szakértői csoport (9) is megkezdte tevékenységét, amelyben Olaszország, az Egyesült Királyság, Portugália és Németország képviseltette magát. Később hollandiai szakértők is csatlakoztak hozzájuk. A harmadik szakértői csoport szeptember 19-én kezdte meg a munkát, és tevékenységében hollandiai (2), franciaországi (2), olaszországi (2), portugáliai (4) és norvégiai (1) szakértők vettek részt. A Frontex szakértői és a spanyol hatóságok az illegális migránsok 100%-át azonosították. Ezen illegális migránsok közül a spanyol hatóságok 6076 személyt küldtek vissza származási országukba, amelyek közé elsősorban Marokkó, Szenegál, Mali, Gambia és Guinea tartozott. Az interjúk során gyűjtött információk alapján lehetővé vált több segítőtárs elfogása, elsősorban Szenegálban, továbbá sikerült elkerülni több mint ezer ember elindulását. A második modul – a HERA II elnevezésű közös tengerfelügyeleti művelet – augusztus 11-én indult el, amelynek keretében több tagállam technikai határfelügyeleti felszerelését egyesítették azzal a céllal, hogy fokozzák az ellenőrzést a nyugat-afrikai partok és a Kanári-szigetek közötti térségben, eltérítve ezzel az ezt a migrációs útvonalat használó hajókat, és hozzájárulva a hosszú és veszélyes út során a tengeren bekövetkezett halálesetek számának csökkenéséhez. Az első alkalommal hajtottak végre ilyen műveletet Szenegál és Mauritánia felségvizein, és ennek során szorosan együttműködtek a helyi hatóságokkal. A spanyol hajókon és helikoptereken kívül a műveletben részt vett egy portugál és egy olasz hajó, valamint egy olasz légi jármű. A művelet időtartam 9 hét volt, ezt később 2006. december 15-ig meghosszabbították. A művelet meghosszabbított időtartama alatt egy finn légi járművet használtak. Mindösszesen 7 tagállam/schengeni társult ország vett részt a Frontex által koordinált eddigi leghosszabb műveletben, amelynek teljes költségvetése 3,5 millió euro volt. A HERA II operatív szakaszában 3887 illegális bevándorlót tartóztattak fel és térítettek vissza az afrikai partok közelében, akik 57 cayucón (kis halászhajó) keltek útra. A HERA I és II műveletek során közel 5000 illegális bevándorlót sikerült megakadályozni abban, hogy egy olyan veszélyes útra keljenek, amely akár az életükbe is kerülhet. A Frontex támogatta az érintett tagállamokat abban, hogy tevékenységeik koordinálásával uralni tudják a helyzetet a külső határokon.


Nautilus I: Még egy visszatérési művelettel összekapcsolt tengeri művelet a 8. cikk alapján Nemcsak a spanyol külső határokon nőtt az általános tendenciával szemben drámai mértékben a felderített esetek és az elfogatások száma, hanem Málta és Dél-Olaszország tengeri határain is. Két műveletet készítettek elő a régióban. Az első művelet keretében egy migránsok azonosításával foglalkozó szakértői csoport kezdte meg augusztus 1-jén munkáját Máltán, az Egyesült Királyság, Dánia, Magyarország, Németország és Olaszország szakértőinek részvételével. A szakértők Máltán végzett munkájának eredményeképpen nőtt a sikeresen azonosított migránsok száma, és így nagyobb lehetőség nyílt a származási országukba való visszatérésükre. Mintegy 300 interjút bonyolítottak le az illegális bevándorlókkal, és a nemzeti szakértők a tolmácsok közreműködésével következtetéseket adtak át máltai kollégáiknak a migránsok valószínű származási országára vonatkozóan. A kapott eredményeket bemutatják a harmadik országbeli hatóságoknak, hogy elismerjék a bevándorlókat, kiállítsák az útiokmányokat, majd megszervezzék visszatérésüket. Emellett 5 tagállam részvételével (Málta, Olaszország, Görögország, Franciaország és Németország) közös tengeri műveletre került sor 2006. október 5. és 15. között. A művelet célja az Európai Unió déli tengeri határain a határfelügyelet ellátása volt, elsődleges célkitűzésként pedig a Máltára és Lampedusa szigetére irányuló illegális bevándorlási hullám leküzdését fogalmazták meg. A művelet időtartama alatt uralkodó kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére sikerült elérni a célkitűzést. A műveletnek az is célja volt, hogy a földközi-tengeri EU-tagállamok körében a határellenőrzési műveletek terén megteremtsék a jobb együttműködés és koordináció közös operatív alapját.

A közös műveletek egy másik köre a külső szárazföldi határokon működő kapcsolattartó pontok hivatalainak irányítására összpontosított. A kapcsolattartó pontok hivatalai helyi határőrizeti szakértői csoportok, amelyek határellenőrzést és –felügyeletet látnak el egy földrajzilag körülhatárolt, „gyújtópontban” lévő területen. A kapcsolattartó pontok hivatalainak fő jellegzetessége abban áll, hogy a más tagállamokból érkező vendégtisztviselők támogatást és segítséget nyújtanak a vendéglátó határőrizeti hatóságnak, amely azonban továbbra is teljes körűen maga felel minden megtett intézkedésért.

Az operatív együttműködés terén a tevékenységek egy másik formája a kísérleti projekt. A kísérleti projekteket arra a célra használják, hogy kipróbálják a határigazgatás néhány új elemét, vagy újakat fejlesszenek ki, majd pedig döntést hozzanak ezek esetleges továbbfejlesztéséről. 2006-ban hét kísérleti projekt indult el, három a Földközi-tenger térségével kapcsolatban, három a bevált gyakorlatok terén, egy pedig a szomszédos harmadik országokkal folytatott együttműködést érintette. A kísérleti projektek egyik formája lehet a megvalósíthatósági tanulmány.


Példa kísérleti projektekre: A Medsea és a Bortec megvalósíthatósági tanulmány Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésének elnökségi következtetéseiben felhívta a Frontexet, hogy kezdeményezzen megvalósíthatósági tanulmányt az EU déli tengeri határain, azaz a Földközi-tengeren az ellenőrzés és a felügyelet megerősítéséről, valamint a földközitengeri parti őrségek hálózatáról, amely az EU tagállamait és az észak-afrikai országokat öleli fel. Ez a feladatot a MEDSEA tanulmány keretében látták el. A Frontex által 2006 júliusában átadott tanulmány leírja azt a szervezeti struktúrát és az információcsere azon módját, amely egy uniós megközelítés keretében biztosítja az ilyen jellegű operatív tevékenység koordinálását. Ugyanezek a tanácsi következtetések kérték, hogy vizsgálják meg egy olyan felügyeleti rendszer kialakításának technikai megvalósíthatóságát, amely kiterjed az EU teljes déli tengeri határára és a Földközi-tengerre. A Frontex e felkérésre adott válaszként elkészítette a BORTEX-tanulmányt. A tanulmány bemutatja a déli tengeri határokra és a nyílt tengerre is kiterjedő felügyeleti rendszer struktúráját. A javasolt rendszer a jelenlegi felügyeleti tevékenységeken és azok naprakésszé tételén alapul, létrehozva ezzel az Európai Felügyeleti Rendszert. 2007-ben a Frontex folytatja az ilyen jellegű kísérleti projektek lebonyolítását (lásd még „A továbbvezető út” című fejezetet is). A MEDSEA és a BORTEC együttesen az EU közös megközelítésére irányuló együttműködési és koordinációs munkakoncepciót öleli fel, amelynek célja, hogy életeket mentsenek meg a tengeren, és kezeljék az illegális bevándorlást.


A kísérleti projektek egy másik formája a legjobb gyakorlatok azonosítása és gyűjtése. Határigazgatási konferencia mint a legjobb gyakorlatok cseréjének példája A 2006 novemberében tartott határigazgatási együttműködési konferenciával nyílt vitafórumot kívántak létrehozni, amelynek célja meghatározni a határokon átnyúló együttműködés legjobb gyakorlatait. A konferenciát a Frontex és Finnország határőrségének közös szervezésében Imatrában (Finnország) tartották meg. A konferencián az EU-tagállamok, a schengeni társult országok, a csatlakozó országok, az EU-val szomszédos harmadik országok képviselői és az Europol vettek részt. A konferencia előtt felmérést készítettek a kétoldalú határigazgatási együttműködés meglévő formáiról. E felmérés a lehetőségek széles körét mutatta be, például a különböző létező megállapodásokat, információcseréket és közös fellépéseket. A konferencia volt az első fő esemény a Frontex által irányított, a határigazgatási küldöttek szervezetére vonatkozó projekt keretében. Ebben az összefüggésben a „határigazgatási küldöttek szervezete” (BDO) fogalom két ország közötti kétoldalú határigazgatási együttműködést takar, amely hivatalosan szervezett struktúrán alapul. Egy megfelelően irányított BDO lehetővé teszi, hogy egy határ két oldalán álló határőrizeti szolgálatok rendszeresen ülésezzenek, információkat cseréljenek, valamint közös műveleteket hajtsanak végre, és kölcsönös érdeklődésre számot tartó képzéseken vegyenek részt. Bár a kétoldalú találkozók és együttműködés a hatékony határigazgatásnak csupán egy szeletét képezik, ez a sajátos eszköz nagyon hatékonynak bizonyul a határügyekkel kapcsolatos bűncselekmények megelőzésében. Az együttműködés e fontos formájának fenntartása és erősítése volt a Frontex fő célkitűzése, amikor e projekt elindítása mellett döntött. A konferencián a megbeszélések négy fő területre összpontosítottak: a határigazgatási küldöttek szervezetének általános bemutatása; szerkezetük és funkcionális elemeik; határigazgatási együttműködés a külső szárazföldi határok átkelőhelyein áthaladó, határokon átnyúló forgalommal kapcsolatban; határigazgatási együttműködés a bűncselekmények megelőzésével kapcsolatban, valamint információcsere és gyakorlati együttműködés a határigazgatási küldöttek szervezetének keretében.

Visszatérési együttműködés A visszatérési együttműködés területén négy közös visszatérési művelet keretében nyújtottak támogatást több tagállamnak. Ezen a területen is egy rendszert jelöltek ki a közös visszatérési művelettel kapcsolatos segítségnyújtás irányítása céljából. A kijelölt és jelenleg használt technikai megoldás az ICONET, egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére. A visszatéréssel foglalkozó egység is részt vett a Frontex képzési egységének arra irányuló projektjében, hogy bemutassák a közös visszatérési műveletek egységes előírásait; e projekt 2007ben is folytatódni fog. Emellett egy kétéves projekt is indult a visszatérésekkel, a legjobb gyakorlatokkal, a dokumentumokkal és a visszaküldéssel kapcsolatban. A nemzetközi szakértők 4 szeminárium keretében fognak ülésezni, majd összegyűjtik és terjesztik a legjobb gyakorlatokat.


Kockázatelemzés Annak érdekében, hogy képes legyen ellátni a feladatait, a Frontexnek biztosítania kell, hogy a tagállamok kockázatelemzési szakértői továbbra is támogassák a Frontex kockázatelemzési egységét. E célból létrehozták a Frontex Kockázatelemzési Hálózatot (FRAN). 2006 júniusában és decemberében két FRAN-ülésre kerül sor, így sikerült kapcsolatokat kialakítani a tagállamok és a schengeni társult országok legtöbb elemzési egységével; 2006 decemberében elfogadták a FRAN koncepcióját, amely szerit a FRAN ülései fórumként szolgálnak az operatív információk cseréjére. Az egyik forrásként a FRAN-t felhasználva a Frontex 2006 végén átfogó kockázatelemzést állított össze, amely valamennyi külső határra kiterjedt. Ezt az átfogó kockázatelemzést figyelembe veszik majd a Külső Határok Alapból biztosított források éves elosztása céljából is. Emellett négy célzott kockázatelemzést is elkészítettek, amelyek főként az afrikai kontinensről érkező migrációs áramlásra összpontosítanak, hogy pontosabban elemezzenek néhány meghatározott földrajzi területet. Példaként: A Tanács – az illegális bevándorlók 2006. nyári beáramlási hulláma hatására – felkérte a Frontexet, hogy készítsen Afrikáról célzott kockázatelemzés. A feladatot a Frontex időben teljesítette. Emellett 2006-ban célzott kockázatelemzést is kezdeményeztek egy meghatározott témában, amelyet 2007-ben véglegesítenek. Kilenc veszély-/kockázatelemzést vezettek be a legfontosabb közös műveletek tekintetében, amelyeket a Frontex koordinált. Az idevágó információkat a részt vevő tagállamokkal és részben az Europollal szorosan együttműködve gyűjtötték össze. A 2006-os FIFA-világbajnokság körüli, Frontex által koordinált projekt előkészítő munkálatai alkalmasak arra, hogy szemléltessék a nemzeti hatóságokkal kockázatértékelés elkészítése céljából folytatott szoros együttműködést.


Várható volt, hogy a 2006-os FIFA-világbajnokság sok turistát vonz Németországba. Sajnálatos módon azonban az is előre jelezhető volt, hogy egy ilyen nagy sportesemény bűnözők és illegális migránsok beáramlásához vezet, akik a világ legkülönbözőbb részeiről Németországba és a többi tagállamba tartanak. Mindez természetesen kihívás elé állította az EU határigazgatását is. Első alkalommal fordult elő, hogy a Frontex az érintett EU-tagállam megfelelő hatóságával, azaz a német szövetségi rendőrség igazgatóságával közösen készített kockázatértékelést. E jelentés azonosította a fent említett eseménnyel együtt járó illegális bevándorlással kapcsolatos veszélyeket és kockázatokat, lehetővé téve, hogy az illetékes hatóságok uniós és nemzeti szinten dönthessenek a megfelelő ellenintézkedésekről. E kockázatelemzés alapján a Frontex közös műveletet kezdeményezett, amelynek célja az volt, hogy a tagállamok határigazgatásért felelős hatóságai közötti valós idejű információcsere erősítésével és a tagállamok külső határain felmerülő kockázatokra összepontosítva hozzájáruljon a 2006-os világbajnokság résztvevőinek biztonságához. Ezen információcsere alapján lehetővé vált annak vizsgálata, hogy az embercsempészek milyen mértékben használhatják ki az ilyen nagy sporteseményeket. Összesen 12 tagállam (Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság) vett részt a közös műveletben. Az információcsere platformjának létrehozása mellett a Frontex pénzügyileg is támogatta a német operatív összekötő tisztviselők kiküldését más tagállamok határátkelőhelyeire (Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország repülőtereire, valamint Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia szárazföldi határaira). A közvetlen kapcsolattartás céljából a Frontex a német szövetségi rendőrség igazgatóságára is küldött összekötő tisztviselőt. Az e művelet során szerzett tapasztalatokra építve a későbbiekben meghatározzák majd a nagy sporteseményekkel kapcsolatos határigazgatás legjobb gyakorlatait.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Frontex kockázatelemzési egysége és operatív egysége közötti együttműködés nem csak a később operatív tervezés alapjául szolgáló elemzés elkészítésére irányult. A két egység a projekt végrehajtása során is együttműködött, különösen a projekt értékelési szakaszában. Sor került a közös integrált kockázatelemzési modell (CIRAM) felülvizsgálatára is, amelyet a későbbiekben továbbfejlesztenek. Első lépésként a CIRAM felülvizsgálatára volt szükség, hogy tükrözze a Frontex létrehozását és működését. A felülvizsgált CIRAM fő célja, hogy előállítsa azokat az operatív információkat, amelyek a Frontex küldetésnyilatkozatából következő tevékenységekről hozandó döntésekhez szükségesek. Két különböző dokumentumot készítettek, egy általános dokumentumot és egy szakértői dokumentumot, amely információkat tartalmaz a koncepcionális modellről, a módszertani eszközkészletről, a súlyozásról, az információgyűjtési tervről és a mutatókról. A probléma területének és nagyságának azonosítására szolgáló általános és kezdő módszerként a súlyozási rendszert használják fel az éves értékeléshez. A Frontex két, korlátozottan hozzáférhető Bűnüldözési Értesítőt készített az Európai Unió határainak biztonságáról, és azokat a tagállamok határőrizeti hatóságai között terjesztette. A Frontex Helyzetelemző Központ létrehozása céljából megvalósíthatósági tanulmányt készítettek, a kockázatelemzési egység és az IT-szakértők megállapításait pedig megfontolás céljából bemutatták a Frontex Igazgatótanácsának. A Frontex kockázatelemzési egysége közreműködött a szervezett bűnözés veszélyeit értékelő 2007. évi jelentés elkészítésében is, mivel egy jelentést nyújtott be az Europolnak az EU külső határain megfigyelhető szervezett bűnözésről. Emellett az Európai Bizottság felkérte a Frontexet 18 / 31 A Fr on t e x 2 0 0 6 . é vi é ve s jel e nté se

és az Europolt, hogy készítsenek közös értékelést a szervezett bűnözés, a korrupció, az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem terén az EU, a Nyugat-Balkán és az európai szomszédsági politika (ENP) többi országa közötti együttműködés javításáról. 2006-ban a Frontex tevőlegesen támogatta a mediterrán tranzitmigrációról (MTM) szóló folyamatos párbeszédet, továbbá e fórum feladatainak végrehajtásában közreműködő partnerügynökségként csatlakozott az ICMPD-hez (Migrációs Politikát Fejlesztő Nemzetközi Központ) és az Europolhoz. Bemutatták e három ügynökség közös értékelésének tervezetét, és elindítottak egy projektet a végrehajtás ellenőrzése céljából.

Képzés A Frontex egyik fő feladata, hogy támogassa a tagállamokat a nemzeti határőrök képzésében, ideértve a közös képzési szabványok kialakítását is. Ahhoz, hogy a képzés terén is hiteles közösségi operatív koordinátorrá váljon, a Frontexnek itt is hálózatokat és rendszeres kapcsolatokat kellett kiépítenie. A képzés terén a következő megközelítés mellett döntöttek: Az egyes tagállamok és schengeni társult országok úgynevezett képzési koordinátorokat jelöltek ki. Feladatuk, hogy a Frontex iránymutatásai szerint bizonyos képzési tevékenységeket valósítsanak meg, illetve bemutassák országaiknak a Frontex által kifejlesztett eszközöket. A legújabb hírek egymás közötti megosztása érdekében 2006-ban háromszor üléseztek a képzési koordinátorok. Az üléseken emellett a képzési eszközöket is bemutatták a képzési koordinátoroknak. 2005-től a Frontex az EU tagállamainak felajánlásai alapján kialakította és létrehozta a „partnerségi akadémiák rendszerét”. Jelenleg mintegy 136 határőrképzési akadémia és iskola működik az EU tagállamaiban. A Frontex partnerségi akadémiáit azzal a céllal hozták létre, hogy a légi, szárazföldi és tengeri határokkal kapcsolatos sajátos képzési feladatokra, az idegen nyelvekre, a felderítési technológiákra és a középszintű képzésre összpontosítsanak. 2006 során hivatalos kereteket kapott az együttműködés több partnerségi akadémiával, nevezetesen az ausztriai, finnországi, németországi, litvániai, szlovákiai és egyesült királysági partnerintézményekkel. Az egyik legnagyobb képzési projekt az egységes alaptanterv (CCC) aktualizálásával foglalkozott. A CCC célja a határőrtisztek képzésének egységesítése egész Európában. A CCC jelenleg egyrészt egy általános részből áll, amely felöleli azokat a széles körű ismereteket, amelyet mindegyik tagállamban minden határőrtisztnek meg kell szereznie az alapképzése során. Emellett három gyakorlati modult is kidolgoztak, amelyek az alapképzést követően a szakosodásra szolgálnak a tengeri, légi és szárazföldi határőrizet területén. A CCC-t operatív felhasználás céljából a tervek szerint 2007 januárjától kezdve hajtják végre. Annak érdekében, hogy választ adjon az integrált határigazgatás követelményeire, 2006-ban a Frontex sokat tett a harmadik országok határőrtisztjeinek szóló képzési programok és modulok fejlesztése terén is. Ez a projekt 2007-ben is folytatódik. 2006 során előkészítették a hamisított dokumentumok észlelésére vonatkozó képzési szabványok kidolgozását, illetve a közös visszatérési műveletek egységes képzési szabványainak kidolgozását is. 2006-ban átgondolták és elkezdték végrehajtani a lopott gépjárművek észlelésére irányuló képzési tevékenységeket, illetve a helikopterpilóták közös taktikai légi-járőrözési képzését is. 19 / 31 A Fr on t e x 2 0 0 6 . é vi é ve s jel e nté se

Mindezek mellett az európai környezetben végzett munka megköveteli a határőröktől, hogy idegen nyelveket beszéljenek. 2006-ban nyelvi képzési projektet dolgoztak ki azzal a céllal, hogy egy egész EU-ra kiterjedő nyelvi képzést hozzanak létre a RABIT-ok, a kapcsolattartó pontok hivatalaiban dolgozó tisztviselők és a Frontex közös támogatócsoportjaiba kirendelt tisztviselők számára. A projekt végrehajtására 2007-ben kerül sor. A Frontex emellett részt vett a 2006-os Európai Képzési Nap előkészítésében is, amelyet november 22–24-én rendeztek meg.

Kutatás és fejlesztés A Frontex szakértői hálózatot hozott létre, hogy képes legyen betölteni közösségi szintű koordinátorként és közreműködő segítőként vállalt szerepét a kutatás és fejlesztés terén. A tagállamok és a schengeni társult országok, a kutatási szolgáltatásnyújtók és az uniós intézmények, mint például a Közös Kutatóközpont (KKK) képviselőinek részvételével két munkaértekezletet szerveztek 2006-ban. A hálózat létrehozásán túl a Frontex részt vett az európai technológiai szolgáltatásnyújtók képviselőivel tartott üléseken, hogy figyelemmel kísérje a magánszektor kutatási és fejlesztési tevékenységeit is. A Frontex négy értesítőt adott ki a kutatási és fejlesztési tevékenységekről, és eljuttatta ezeket az értesítőket a megfelelő nemzeti határőrizeti hatóságokhoz. Az Ügynökség emellett részt vett a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyeléshez (GMES) kapcsolódó projektekben, mint amilyen a MARISS (tengerekről készített képfelvétel a műholdalapú termékek integrálásán keresztül) és a LIMES. Sor került egy határbiztonságról és a legénység nélküli légi járművekről (UAV) szóló értesítő kiadására is. A KKK-val szoros együttműködésben átfogó jelentést tettek közzé a biometrikus adatok terén rendelkezésre álló technológiákról. Véglegesítették azt a projektet, amelynek célja a technológiákat illetően a tagállamok operatív szükségleteinek azonosítása, valamint egy olyan hálózat létrehozása, amely a tagállamok és a kutatási szolgáltatásnyújtók között a zöldhatárok felügyeletével kapcsolatos információcserére szolgál.

Külkapcsolatok és együttműködés a nemzetközi szervezetekkel Az integrált határigazgatás egyik eleme a szomszédos országokkal, de a harmadik országokkal is fenntartott kapcsolatokra összpontosít. Ezt a szempontot az alapító rendelet is rögzíti. A külkapcsolatok terén az első tevékenységek közé tartozott, hogy megszólítsák az EU jövőbeli tagállamait – Bulgáriát és Romániát –, és már a csatlakozásuk előtt kialakítsák az együttműködés lehetőségét. Az Igazgatótanács úgy döntött, hogy mindkét ország megfigyelői státuszt kapjon az Igazgatótanácsban, de az is közös érdeknek bizonyult, hogy a lehető leghamarabb bevonják a román és bolgár kollégákat az operatív együttműködés gyakorlati munkájába. E célból a kollégák részt vettek a FRAN-ban, a képzési tevékenységekben, a K+F tevékenységekben, valamint néhány operatív tevékenységben. Ami a tagjelölt országokat illeti, a Horvátországgal kötendő munkamegállapodás a végső fázisban van, és kialakult az első kapcsolat a Frontex és a külföldi állampolgárokkal, határügyekkel és bevándorlási ügyekkel foglalkozó török minisztérium között. 20 / 31 A Fr on t e x 2 0 0 6 . é vi é ve s jel e nté se

A szomszédos országokat illetően munkamegállapodásokat kötöttek az Orosz Állami Határőrizeti Szolgálattal. Ukrajnával kapcsolatban 2006 júniusában kezdődtek meg a tárgyalások Ukrajna Állami Határőrizeti Szolgálatának vezetőjével a jövőbeli együttműködésről, és ennek során a két fél érdeklődésének adott hangot, és munkamegállapodást dolgozott ki. A 2006 során a mediterrán térségnek tulajdonított különös fontosságot szem előtt tartva nem hivatalos kapcsolatokat alakítottak ki Marokkóval, Mauritániával, Szenegállal, a Zöld-foki Köztársasággal, Gambiával, Bissau-Guineával, Guineával (Conakry) és Nigériával. 2006-ban fokozatosan elindították a Marokkóval, Mauritániával, Szenegállal és Líbiával megkötendő munkamegállapodásokra irányuló tárgyalásokat. A külkapcsolatok terén a munka tekintélyes része abban állt, hogy a Frontexet a fontosabb országok és hatóságok számára ismertté tegyék. Ezért a Frontex részt vett több nemzetközi konferencián, ahol harmadik országok tisztviselőinek népes hallgatósága előtt mutatták be. Ez jó lehetőséget nyújtott (nem hivatalos) kapcsolatok kiépítésére és fenntartására a harmadik országok megfelelő hatóságaival.

Más európai és nemzetközi szervezetek körében a Frontex az év során folyamatosan népszerűsítette küldetését. 2006 során tárgyalások folytak az Európai Rendőrségi Hivatallal, az Europollal egy együttműködési megállapodásról, amelyet 2007 elején írnak majd alá. Mindemellett a Frontex áttekintette a határigazgatási és migrációs ügyekben érintett EUügynökségekkel és a nemzetközi szervezetekkel folytatandó együttműködés lehetőségeit. További együttműködés céljából kapcsolatfelvételre került sor például az OLAF-fal (Európai Csalás Elleni Hivatal), az Eurojusttal, a CEPOL-lal (az Európai Rendőrségi Akadémia), az Interpollal (Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete), a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM), az ICMPD-vel (Migrációs Politikát Fejlesztő Nemzetközi Központ) és az UNHCR-rel (az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa).

Tájékoztatás/PR-tevékenységek és átláthatóság A PR-tevékenységek, az átláthatóság és a kommunikációs tevékenységek célja, hogy a Frontex operatív feladatainak előmozdítása mellett naprakész és pontos információkat nyújtsanak. Szem előtt tartva, hogy különösen 2006 nyarán a Frontex kiemelt médiafigyelmet kapott, kijelenthetjük, hogy az újságírók és a nyilvánosság több ezer megkeresésére adtunk választ ebben az évben. Ezenkívül több tucat sajtókonferenciát és ülést szerveztek az újságírókkal. Elkészült egy rendszeresen frissített weboldal is, amely a www.frontex.europa.eu címen látogatható meg. 2006-ban a Frontex nem kapott dokumentumokkal kapcsolatos megkeresést az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint. Egy alkalommal konzultáltak a Frontexszel az EU Tanácsának Főtitkárságához címzett megerősítő kérelemben. Részleges hozzáférést biztosítottak. 21 / 31 A Fr on t e x 2 0 0 6 . é vi é ve s jel e nté se

Igazgatás A már említettek szerint a Frontex 2005. október 3-án kezdte meg működését Varsóban, 44 fős személyzettel. 2006 végére a személyzet létszáma 72 főre nőtt. Ez a létszámterv módosításának volt köszönhető, amelyet a költségvetési hatóság januárban kezdeményezett, és 2006 októberében fogadott el. Mivel a Frontex kirendelt nemzeti szakértőkkel (SNE-k) és kisegítő alkalmazottakkal indult, hogy minél hamarabb működőképessé váljon, az Ügynökség folyamatos munkájának biztosítása érdekében személyzeti struktúrájának módosítása és több állandó alkalmazott felvétele vált szükségessé. 2006 végére a Frontex személyzeti állományát az ideiglenes megbízottak, a szerződéses megbízottak és a kirendelt nemzeti szakértők képezték. Miután a személyzet kérte egy Személyzeti Bizottság létrehozását, a humánerőforrás-részleg előkészítette a Személyzeti Bizottság megválasztásához szükséges szabályokat és eljárásokat, és sikeresen lebonyolította a választási folyamatot. Ekképpen 2006. december 15-től a Frontex személyzete saját bizottsággal rendelkezik. A Frontex igazgatási eljárásainak kialakítására tekintettel számos iránymutatást és szabályzati dokumentumot kellet kidolgozni, megvitatni és elfogadni, például a munkaszabályzatot, a belső eljárási szabályokat vagy a küldemények nyilvántartására és szétosztására vonatkozó iránymutatásokat. Az igazgatás másik fontos feladata a Frontex (egyelőre) végleges épületének kiválasztási folyamata volt. Amikor a Frontex székhelyét Lengyelországnak ítélték oda, kiderült, hogy a lengyel kormány által felajánlott épület elhelyezkedése és biztonsági színvonala elmaradt az Ügynökség elvárásaitól. Ráadásul a befogadó ország által ajánlott bérleti szerződés 2006 végén lejárt. Ezért 2006 első felében pályázati eljárást indítottak, hogy az Ügynökség számára megfelelő és alkalmas új épületet találjanak. 2006 szeptemberének végére kijelölték az új helyszínt, és aláírták a szerződést. Ezzel egyidejűleg – az épület és a személyzet biztonságát illetően – ötszintű biztonsági rendszer koncepcióját dolgozták ki, amelyet az új épületben kell megvalósítani. Az e rendszer megtervezésére és megvalósítására vonatkozó pályázati eljárást 2006 decemberében indították el. Az igazgatás másik elengedhetetlen eleme az informatikai és kommunikációs technológia (IKT). 2006-ban a fő feladatot annak biztosítása képezte, hogy a Frontex biztonságos, védett és gyors csatornát használhasson az operatív információk cseréjére. E feladatot sajnálatos módon befolyásolta az a tény, hogy a Frontex székhelye ideiglenes épületben volt. Ellentmond a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek az olyan jelentős beruházások végrehajtása, amelyek nem vihetők át az új épületbe. Az IKT-részleg biztosította azt is, hogy a Frontex rákapcsolódjon az EU TESTA II hálózatra. A Frontex pénzügyi függetlenségének előfeltételeként állandó kapcsolatot tudtak létrehozni a pénzügyi rendszer szoftverével, például az SI2-vel és az ABAC-cal. Ősszel optikai szálas technológiával megvalósították egy új IKT infrastruktúra tervét, hogy végrehajtsák az IKT stratégiai célkitűzését, azaz a védett, gyors és nagy kapacitású csatorna rendelkezésre állását. A terv a minősített információk feldolgozására és továbbítására szolgáló 22 / 31 A Fr on t e x 2 0 0 6 . é vi é ve s jel e nté se

biztonságos hálózatból – amelyet magas rendelkezésre állású berendezésekkel szigeteltek el és ilyenekből állítottak össze –, továbbá egy gyors, megbízható irodai hálózatból állt, amelyet úgy bővítettek, hogy akár 200 felhasználói munkaállomás kiszolgálására is képes legyen.

Pénzügyek és beszerzések 2006-ban a Frontex egy sajátos struktúra része volt, amikor arra került sor, hogy a hatóság végrehajtja az ügynökség költségvetését. Az operatív feladatokhoz, például a műveletekhez, kockázatelemzéshez, képzéshez, illetve kutatáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó kiadásokat illetően a Frontex pénzügyileg független volt, az ügyvezető igazgató pedig engedélyezésre jogosult tisztviselői minőségében függetlenül járhatott el. A személyzeti és egyéb igazgatási kiadáshoz szükséges összes dokumentumot a Frontexben készítették elő, a kiadásokat azonban az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatóság egyik engedélyezésre jogosult tisztviselője engedélyezte Brüsszelben. Már maga a Brüsszel és Varsó közötti távolság jelentősen lelassított több folyamatot is, így a Bizottság és a Frontex minden tőle telhetőt megtett, hogy a lehető leghamarabb véget vessenek ennek a helyzetnek. Ezen erőfeszítések eredményeképpen 2006. október 1-jétől pénzügyi függetlenséget biztosítottak a Frontexnek. 2006 közepére teljesült a fő előfeltétel. A Bizottság véglegesítette előkészítő munkáját, amely arra irányult, hogy az ABAC/SI2 pénzügyi szoftverét bevezesse az ügynökségeknél. A Frontex volt a harmadik EU-ügynökség, amelynél 2006. október 1-jén működésbe helyezték ezt a rendszert. A Frontex még az említett időpont előtt kialakította pénzügyi szabályait és eljárásait, valamint pénzügyi folyamatait, hogy teljesítse a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás fő elveit. A költségvetést illetően is dinamikus fejlődés ment végbe. A Frontex Igazgatótanács által elfogadott 2006-os induló költségvetése 12,4 millió euro volt. A költségvetési hatóság (az Európai Parlament és a Tanács) megítélte ezt a költségvetést az Ügynökségnek. Sajnos a létszámtervben túl kevés álláshelyet szerepeltettek (28 helyett 17), ami nem volt elegendő, így ebben a tekintetben az első soron következő feladat a létszámterv módosítási eljárásának kezdeményezése volt, hogy több alkalmazottat lehessen felvenni. A módosítási eljárás több okból kifolyólag is késett, és a költségvetési hatóság csak 2006 októberében ítélte oda a további álláshelyeket. A hatóság döntése értelmében azonban további pénzeszközöket (3,9 millió euro) ítéltek meg a Frontexnek. Ezt követően az Igazgatótanács 2006 novemberében jóváhagyta ezeket a kiegészítő pénzeszközöket. Időközben a mediterrán térségben az illegális migránsok beáramlásának hatására az Igazgatótanács augusztusban újabb költségvetés-módosítást hajtott végre, amelynek összege 3,4 millió euro volt. Az év végen 19,2 millió eurós teljes költségvetés állt a Frontex rendelkezésére.

A működési és igazgatási kiadások a következőképpen oszlottak meg:

1. cím – Személyzeti kiadások 2. cím – Igazgatási kiadások 3. cím – Operatív tevékenységek ÖSSZESEN

Költségvetés 4.700 000 1.400 000 13.066 000 19.166 000


Teljesített 4.188 000 488 000 11.691 000 16.367 000

89% 35% 90% 85%

A későn rendelkezésre bocsátott kiegészítő források, amelyeket elég meglepő módon 2006 októberének végén ítéltek meg a Frontexnek, kiadási problémákhoz vezettek. Az 1. címben a létszámterv késedelmes felülvizsgálata miatt nem lehetett az év korábbi időpontjában felvenni az előirányzott személyzetet. A 2. címben a bérleti költségekkel kapcsolatos kiadások a kezdetben vártnál jóval alacsonyabbak voltak, mivel a Frontex végleges épületébe való átköltözésre csak 2007 elején került sor. Ugyanez érvényes az IT területére vonatkozó költségvetésnek az előirányzottól elmaradó kiadásaira: a fontos beruházásokat csak a Frontex végleges épületében kellett végrehajtani. Alapvetően ez az oka annak, hogy nem lehetett többet felhasználni a költségvetésből. Ugyanez érvényes a 3. címre, ahol 2006-ban az operatív egység megpróbált minél többet ésszerűen felhasználni a költségvetésből, azonban az Ügynökség felvevőképességének megvannak a maga korlátai.

Az alábbi táblázat mutatja be a költségvetés megoszlását a Frontex különböző operatív tevékenységei között. 3. CÍM 30 – Műveletek A következő bontásban: Szárazföldi határok Tengeri határok Légi határok Összevonva Visszatérési együttműködés 31 – Kockázatelemzés 32 – Képzés 33 – Kutatás és fejlesztés 34 – Műszaki eszközök kezelése 35 – Egyéb operatív cselekmények 39 – Tartalékok ÖSSZESEN

Költségvetés 11.089 000

Teljesített 10.622 000

898 000 9.229 000 315 000 380 000 267 000 187 000 1.060 000 120 000 10 000 100 000 500 000 13.066

876 000 8.831 000 293 000 358 000 265 000 116 000 756 000 97 000 0 100 000 0 11.691 000

Végül de nem utolsósorban 2006-ban 10 pályázati eljárást bonyolítottak le a 13 800 eurós küszöbérték felett, hogy fedezzék az irodabeszerzéssel, bútorokkal és IT-eszközökkel kapcsolatos szükségleteket, továbbá közel 70 kisebb pályázati eljárásra került sor, pl. konferenciatermek bérlése a szakértői ülésekhez, audio- és videofelszerelések, illetve tolmácsolási szolgáltatások igénybevétele az igazgatótanácsi ülések során.


A továbbvezető út 2007 egy újabb kihívásokkal teli év lesz a Frontex számára, újfent az operatív feladatok, valamint szervezetének megerősítése szempontjából. Az utóbbival kezdve: Az Igazgatótanács elfogadta a 22,2 millió euro összegű 2007-es költségvetést; a költségvetési hatóság úgy döntött, hogy megemeli az Igazgatótanács által eredetileg kért összeget, és 35 millió eurós költségvetést fogadott el a Frontex számára 2007-ben. A pénzügyi források ilyetén megemelése – amelynek eredménye az emeltebb szintű tevékenység – a humán erőforrások növelésével jár együtt. 2007 végéig jelentősen növelni kell a jelenlegi 70 fős személyzetet, mégpedig 130–140 főre. Már 2006-ban is nehéznek bizonyult az Ügynökség számára a szakértők felvétele. A lényegi probléma az, hogy Európában viszonylag szűk a potenciális jelöltek köre. Másik visszatartó tényező a fizetésekre alkalmazott negatív korrekciós együttható; a Frontex személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állománya csak 76,6%-át kapja meg annak a fizetésnek, amelyet Brüsszelben vagy Luxembourgban fizetnek. Másrészt a Frontex csak tapasztalt és motivált személyzettel képes az elvárások szerint teljesíteni. A Frontex 2007-ben is folytatja az operatív reagálási kapacitásainak fejlesztésére irányuló munkát. Érdemes megemlíteni a Frontex által javasolt úgynevezett FJST-ket (a Frontex közös támogatócsoportjai) és a RABIT-ok (gyorsreagálású határvédelmi csapatok) létrehozásáról szóló rendelettervezetet. Mindkét javaslat egy tagállamokból érkező szakértői állomány létrehozását irányozza elő, akiket a Frontex képez ki, és akik a közös műveletekben bevethetők. Ez az állomány olyan szakértőkből és szakértői csoportokból áll, akik a határellenőrzés egyes szempontjai terén szakismeretekkel, valamint szakirányú földrajzi ismeretekkel rendelkeznek. Létrejöttével ez az állomány erősíteni fogja a közös műveletek végrehajtását, abban az értelemben, hogy könnyebbé válik az egyes műveletekkel foglalkozó csoportok összeállítása. Míg a RABIT-okat sürgős és kivételes helyzetekben vetik be, a közös támogatócsoportokat a kockázatelemzésünk alapján kezdeményezett rendszeres Frontex-műveletekben veszik igénybe. A RABIT-rendeletet 2007 első felében kell elfogadni, a Frontex létrehozásáról szóló rendeletet pedig módosítani kell, hogy belefoglalják ezt az új koncepciót. A Frontex befejezi a rendelkezésre álló műszaki eszközök központi nyilvántartásának (CRATE) létrehozását. E Frontex által létrehozott nyilvántartásokban szerepelnek a tagállamok tulajdonát képező külső határellenőrzési és –felügyeleti eszközök, amelyeket azok a 2007/2004/EK rendelet 7. cikkében előírtak szerint önkéntes alapon és egy másik tagállam felkérésére készek ideiglenesen e másik tagállam rendelkezésére bocsátani. Létrejöttével a műszaki nyilvántartás is erősíteni fogja a Frontex által koordinált közös műveleteket, mivel kevesebb szükség lesz arra, hogy eseti kéréseket nyújtsanak be műszaki eszközökre. Az Európa déli tengeri határainak Európai Felügyeleti Rendszerét (Medsea és Bortec) javasló megvalósíthatósági tanulmány eredményeit továbbfejlesztik. Bár a tagállamoknak még sok előrelépést kell tenniük a javasolt megoldás felé vezető úton, a Frontex jelenleg kezdi meg az új struktúra egy részének, azaz a nyílt tengeri együttműködési modell részeként az EU déli tengeri határain az Európai Parti Őrségek Hálózatának (EPN) megvalósítását. A Frontex a tagállamok közötti együttműködés erősítésével tovább fokozza a határbiztonságot, továbbá a tagállamokkal együtt folytatja a regionális határigazgatási kezdeményezések kidolgozását, elsősorban a déli tengeri határokon. 25 / 31 A Fr on t e x 2 0 0 6 . é vi é ve s jel e nté se

A Frontex tovább javítja elemzési kapacitásait is. Megerősítik az európai összekötő tisztviselők hálózatával kialakított kapcsolatokat is. Létrejön majd a Helyzetelemző Központ, és kialakítják a tagállamokkal és a kiemelt partnerekkel folytatott kommunikáció és információcsere biztonságos csatornáit. A Frontex másik feladata, hogy a megfelelő operatív információkat tartalmazó anyagok előállítása érdekében a 2006-os fejlemények és tapasztalatok alapján végrehajtsa az új közös integrált kockázatelemzési modellt. Mivel az illegális bevándorlás messze túllép egyetlen régió határain, a harmadik országokkal folytatott együttműködés igen fontos szerepet tölt be. A 2006-ban elért eredmények alapján az Európai Unió külkapcsolati politikájához igazodva fokozatosan kialakítják a Frontex harmadik országokkal folytatott operatív együttműködését, amely fenntartható partnerséget fogalmaz meg célként. Külön erőfeszítéseket folytatnak a földközi-tengeri térségben, Nyugat-Afrikában, KözépÁzsiában és a Távol-Keleten lévő harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott együttműködés elmélyítése érdekében. Egyértelműen folytatni kell a tényleges operatív együttműködést az Európai Unió és a Közösség intézményeivel és szerveivel, valamint a témában érintett nemzetközi szervezetekkel, különösen az Europollal és az Interpollal. A Frontex folytatja munkáját a képzés, illetve a kutatás és fejlesztés terén, és az alapító rendeletben rögzített feladatok szerint halad előre. Mivel a Frontex központját 2007 márciusában új épületbe helyezték át, fontos, hogy megfelelő igazgatási és IT támogatást nyújtsanak az egységeknek az operatív tevékenységek folytonosságának biztosítása érdekében. Másrészről továbbra is a fő prioritások közé tartozik a biztonságos és gyors saját hálózatunk fokozatos megvalósítása, ami lehetővé teszi a Frontex gyors és megbízható információcseréjét. És végül, de nem utolsósorban: A Frontex irányítási kapacitásának erősítése érdekében 2007-ben még számos eljárás áll majd fejlesztés alatt, amelyek főként a megfelelő gazdasági és személyzeti erőforrásokból és azok hatékony felhasználásából állnak.


Az Igazgatótanács tagjai 2006. december 31-től

Ország Ausztria

Név Robert Strondl úr

Beosztás/rang

Belgium

Marc Van Den Broeck úr

Ciprus

Savvas Theophanous úr

Cseh Köztársaság

Jindrich Urban úr

Dánia

Hans-Viggo Jensen úr

Észtország

Roland Peets úr

Finnország

Jaakko Smolander úr

Franciaország

Yves Jobic úr

Németország

Udo Burkholder úr

A Német Szövetségi Rendőrség felügyelője

Görögország

Dimitrios Panopoulos úr

Magyarország

Béndek József úr

Olaszország

Giovanni Pinto úr

Lettország

Gunars Dabolins úr

Litvánia

Saulius Stripeika tábornok

Luxemburg

Raoul Ueberecken úr

Málta

Andrew Seychell úr

Hollandia

Minze A. Beuving úr

Lengyelország

Mirosław Kuśmierczak úr

Portugália

Manuel Jarmela Paulos úr

Az idegenrendészeti részleg vezetője – Rendőrparancsnokság, dandártábornok A Frontex Igazgatótanácsának elnökhelyettese, a Magyar Határőrség országos parancsnoka Igazgató/Bevándorlási szolgálatok őrsége A Lett Határőrség tábornoka A Litván Állami Határőrszolgálatok főparancsnoka / tábornok Az Igazságügyi Minisztérium tanácsadója a Rendőrparancsnokság Különleges Fegyvernemének helyettes biztosa A Holland Királyi Csendőrség parancsnoka, altábornok Az Igazgatótanács elnöke A Lengyel Határőrség főparancsnoka, dandártábornok A Határ- és Idegenrendészeti Szolgálat főigazgatója

Belügyminisztérium, Operatív ügyek osztálya / dandártábornok Szövetségi rendőrség egységvezetője – rendőrségi főfelügyelő Az Idegenrendészeti és Bevándorlási Egység parancsnoka / a Rendőrparancsnokság felügyelője A Cseh Köztársaság Idegenrendészeti és Határrendőrségének igazgatósága a Dán Nemzeti Rendőrség helyettes nemzeti biztosa A határőrség főigazgatója / alezredes A Finn Határőrség vezetője / altengernagy A SDAITS, a Francia Határrendőrség Központi igazgatóságának aligazgatója


Szlovénia

Marko Gaŝperlin úr

Szlovákia

Michal Borgula úr

Spanyolország

Jose Felipe Hernandez Diaz úr

Svédország

Christer Ekberg úr

Izland

Johann R. Benediktsson úr

Norvégia

Odd Berner Malme úr

Európai Bizottság

Jonathan Faull úr

Európai Bizottság

Jean-Louis De Brouwer úr

A Belügyminisztérium igazgatóhelyettese Az Idegenrendészeti és Határrendőrség hivatalvezetője, Belügyminisztérium Idegenrendészeti és dokumentációs főbiztos Igazgató/a Nemzeti Bűnügyi Rendőrség helyettes vezetője Rendőrségi biztos a Nemzeti Rendőrségi Igazgatóság helyettes biztosa Az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatóság főigazgatója Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatóság, B. Igazgatóság, igazgató

Az Igazgatótanács üléseire meghívott képviselők

Írország

Edward Martin McLaughlin úr

Egyesült Királyság

Tony Smith úr

Megfigyelők Bulgária

Krasimir Petrov úr

Románia

Nelu Pop úr

Svájc

Juerg Noth úr

A Nemzeti Bevándorlási Iroda nyomozati főfelügyelője Az Egyesült Királyság Bevándorlási Szolgálatának határellenőrzési igazgatója

A Határrendőrség igazgatója / főbiztos A Határrendőrség Főfelügyelőségének vezetője A Svájci Grenzwachtkorps főparancsnoka


II. melléklet: A 2006-ban indult vagy végrehajtott közös műveletek és kísérleti projektek felsorolása

A művelet és/vagy kísérleti projekt rövid ismertetése Agelaus: A művelet fő célja a legjobb gyakorlatok kialakítása és végrehajtásuk támogatása az EU repülőtereire érkező kiskorúakkal való foglalkozás terén, különös tekintettel kísérő nélküli vagy nem közeli hozzátartozóval utazó kiskorúakra. Információgyűjtés a probléma vizsgálata és elemzése érdekében, azzal a céllal, hogy javítsák azon utazók észlelését, akiknél a legnagyobb a valószínűsége, hogy veszélybe kerülnek vagy a beléptetés érdekében csalásban vesznek részt.

Részt vevő országok CZ, DE, FR, HU, IT, LV, NL, PL, PT, SE, SI, SK, UK és az Europol

Agios: A művelet az útlevél-ellenőrzés fokozására irányult a földközi-tengeri spanyol kikötőkben, hogy azonosítsák a hamisított dokumentumokat.

DE, ES, FR, IT, NL, PT

Amazon: A fő célkitűzés a latin-amerikai országokból érkező illegális bevándorlás elleni küzdelem volt.

DE, ES, FR, IT, NL PT, UK

FIFA 2006: A művelet a Németországgal való együttműködésre irányult a 2006-os FIFA-világbajnokság előkészületei során, különösen az illegális bevándorlással és az ahhoz kapcsolódó illegális tevékenységekkel összefüggésben. A projektet elsősorban Európa fő repülőterein hajtották végre.

AT, CZ, DE, EL, ES, FR, HU, IT, PL, SI, SK, UK

Kapcsolattartó pontok hivatalai, I. és II. művelet A projekt célja az operatív együttműködés további erősítése az EU külső határain a kapcsolattartó pontok hivatalait felölelő rendszer folytatásával és továbbfejlesztésével (személyzeti és tapasztalatcsere).

AT, CZ, DE, EE, FI, FR, HU, IT, LV, PL SI, SK

Hera I és II: A projekt fő célkitűzése Spanyolország támogatása volt a Kanári-szigetek térségében kialakult migrációs helyzet kezelésében, mégpedig kiterjedt határellenőrzésen, a bevándorlók azonosításán, valamint a Szenegál és Mauritánia melletti nyílt vizeken őrjáratok létrehozásán keresztül, ami visszaszorította az afrikai országokból induló hajók elindulását Mauritánia, Szenegál és a Zöld-foki Köztársaság felségvizein.

DE, ES, FI, FR, PT, IT, NL, NO

Hydra: E projekt célja egyes ázsiai állampolgárok illegális bevándorlásának felderítése volt.

AT, DE, ES, FI, FR, IT, NL, UK


Illegális munkavállalók: A művelet az illegális munkavállalók beáramlásának ellenőrzésére irányult a kiválasztott határátkelőhelyeken.

AT, CZ, DE, HU ,IT, PL, SI, SK

Nautilus: A fő célkitűzés a líbiai partokról behajózó illegális bevándorlók hullámának kezelése, a máltai hatóságok ismereteinek/operatív információinak javítása, valamint a sikeresen azonosított illegális bevándorlók százalékos arányának növelése.

DE, EL, FR, IT, MT

Niris: A közös művelet célja a balti-tengeri kikötőkön keresztül érkező illegális bevándorlás elleni küzdelem, különös tekintettel az egyes ázsiai országok bűnözői hálózatai által szervezett illegális migrációra.

A Balti-tengerrel határos tagállamok és schengeni társult országok

Poseidon: A projekt megkísérelte a határellenőrzés hatékonyságát mérni a „balkáni útvonalon”, és illegális bevándorlás elleni közös műveletek hajt majd végre a szárazföldi és tengeri határokon.

AT, EL, IT, PL, UK és az Europol

Torino 2006: A 2006-os torinói olimpiai játékokra utazó személyek határellenőrzése a repülőtereken.

DE, ES, FR, IT, NL, UK

Zeus: A projekt célja a tengerészek azonosítása és elfogása a repülőtereken és kikötőkben, mivel vízumaik és útleveleik kiváltságaival gyakran és várhatóan nagy mértékben visszaélnek.

DE, ES, FI, FR, IT, MT, NL, PL, PT, LV, UK

Kísérleti tanulmányok Határigazgatási küldöttek: A projekt célja a határőrszolgálatok mindennapi együttműködésének erősítése a külső határok mindkét oldalán, a legjobb gyakorlatokat felvázoló dokumentált modellek létrehozásával.

Valamennyi, külső szárazföldi határral rendelkező tagállam

Medsea: „Földközi-tengeri parti őrségek hálózata”, amely a földközi-tengeri EU-tagállamokat öleli fel azzal a céllal, hogy biztosítsák a mindennapi határfelügyeleti intézkedések koordinálását a tagállamok illetékes hatóságai között, és kialakítsák a Frontex által irányított operatív együttműködés platformját a tagállamok és adott esetben harmadik országok között.

AT, CY, DE, EL, ES, FI, FR, HU, IT, MT, NL, PT, SI, UK

Bortec: A projekt célja az volt, hogy vizsgálják meg egy olyan felügyeleti rendszer kialakításának technikai megvalósíthatóságát, amely kiterjed az EU teljes déli tengeri határára és a Földközi-tengerre. Négy tagállam szakértőiből (Görögország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország)

AT, CY, DE, EL, ES, FI, FR, HU, IT, MT, NL, PT, SI, UK


egy központi csoportot hoztak létre, és nyolc olyan tagállamot kerestek fel, amely déli tengeri határokkal rendelkezik; a következtetéseket és ajánlásokat 2006 decemberében fogalmazták meg. Argonauts: A projekt egy kézikönyv kidolgozására irányult, amely a nagy nemzetközi sportesemények során folytatott integrált határigazgatás kérdéseivel foglalkozik.

Valamennyi tagállam és schengeni társult ország

Útiokmányokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok: Közös operatív megközelítés és együttműködés kialakítása a tagállamok között harmadik országok állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban. A projekt keretében nemzeti szakértők részvételével munkacsoportot hoznak létre, amely megosztja a tapasztalatokat és kidolgozza a legjobb gyakorlatokat.

Valamennyi tagállam schengeni ország

Napi üzemeltetési költségek: A projekt célja közös szabályok és eljárások kidolgozása a napi üzemeltetési költségek kiszámítására a közös műveletekben alkalmazott különböző típusú eszközök tekintetében.

Valamennyi tagállam és schengeni társult ország

Zöldhatárok felügyelete: A projekt célja egy konferencia megszervezése és koordinálása a zöldhatárokon folyó felügyeleti tevékenységek taktikájáról és legjobb gyakorlatairól.

Valamennyi, külső szárazföldi határral rendelkező tagállam


és társult

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség

Rondo ONZ 1, 00-124 Warsaw, Poland Telephone +48 22 544 95 00 Fax +48 22 544 95 01 www.frontex.europa.eu

A hírszerzésen alapuló operatív együttműködés koordinálása uniós szinten a külső határokon a biztonság fokozása érdekében

Recommend Documents