A HIPNÓZIS SZEREPE A TESTI BETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN ÉS GYÓGYÍTÁSÁBAN Bányai Éva ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék
Meghívott előadás az I. Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszuson Budapest, 2014. november 14-15. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) K 109187 nyilvántartási számú pályázatának támogatásával
A hipnózis meghatározása: társas hatásra kialakuló módosult tudatállapot „A hipnózis olyan folyamat, amelyben az egyik személy (a hipnotizőr) egy másik személynek (a hipnotizáltnak) elképzelt élményekre vonatkozó szuggesztiókat ad, amelyek megváltozott érzékeléssel, emlékezettel és akarati cselekvéssel járnak. Klasszikus esetben ez az élmény és a vele társuló viselkedés érzékcsalódással határos szubjektív meggyőződéssel és kényszerrel határos akaratvesztéssel társul. Így a hipnózis jelenségei a tudat társas interakció kontextusában létrejövő módosulásait tükrözik.” Kihlstrom J.F.(2008). The domain of hypnosis revisited. In M.R. Nash & A.J. Barnier (eds), The Oxford handbook of hypnosis. Oxford, New York, etc: Oxford University Press, 21.
A módosult tudatállapotok azonosítása: a konvergáló műveletek logikájával KIHLSTROM (1984/2008)
KIHLSTROM, J. F. (1984/2008) Tudatos, tudatalatti, tudattalan – kognitív megközelítésben. In Bányai É., Benczúr L. (szerk.) A hipnózis és hipnoterápia alapjai. Szöveggyűjtemény. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 85-148.
Alapkutatások: mély hipnózisban szinkronizáció az EEG-ben
Theta teljesítmény nő
„HIPOTÉZISMAGATARTÁS”: új lehetőségek kipróbálása Grastyán Endre (1985) A játék neurobiológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 45. SABOURIN, M. E., és mtsai, (1990); CRAWFORD, H. J. (1994) Brain dynamics and hypnosis: Attentional and disattentional processes.
International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis, 42, 204-232
Mély hipnózis: aszimmetria az agyféltekék EEG teljesítményében Indukció: jobb féltekei túlsúly parietotemporálisan és parieto-occipitálisan
Bal
Feladatvégzés hipnózisban: flexibilitás a féltekeváltásban
Jobb
BÁNYAI, É. I., MÉSZÁROS, I., CSÓKAI, L. (1985) Interaction between hypnotist and subject: A social psychophysiological approach (Preliminary report). In Waxman, D., Misra, P. C., Gibson, M., Basker, M. A. (Eds.) Modern trends in hypnosis. New York, London: Plenum Press, 97-108.
BÁNYAI É. (1993) A módosult tudatállapotok pszichofiziológiai jellemzői. In Agykutatás és kísérleti pszichológia. Budapest: MTA Pszichológiai Intézete, 59-87.
PET-tel mért anterior cingulum (Brodmann 32) aktiváció szuggerált auditív hallucináció alatt
SZECHTMAN, H., WOODY, E., BOWERS, K. S., NAHMIAS, C. (1998) Where the imaginal appears real: A positron emission tomography study of auditory hallucinations. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 95, 1956-1960, February 1998.
A fájdalomcsökkentő hatás háttere: az anterior cinguláris kéreg aktivitásváltozása Szomatoszenzoros kéreg: nincs különbség az aktivitásban a szuggesztiók függvényében
„Minimálisan kellemetlen” „„Fájdalmasan forró”
RAINVILLE, P., DUNCAN, G. H., PRICE, D. D., CARRIER, B., BUSHNELL, M. C. (1997) Pain affect encoded in human anterior cingulate but not somatosensory cortex. Science, 277, 968-971.
Vizsgálati helyzet: • a személyek keze langyos vízben, • kétféle szuggesztió Anterior cinguláris kéreg: nagyobb aktivitás a szuggerált fájdalomra
A hipnózis disszociatív hatásainak idegélettani háttere
• De Pascalis és mtsai, összefoglalása De Pascalis (2007): – az anterior cingulum (ACC) Brodmann 32-es áreájából eredő prefrontális és centrális fázisfüggő 40 Hz-es gamma oszcilláció mértéke szignifikáns összefüggést mutat a fájdalmas elektromos áramütés által kiváltott fájdalom mértékével (ez mintegy a szubjektív fájdalomélmény objektív mutatója) – erősen hipnábilisoknál hipnózisban adott analgéziás szuggesztió hatására a fájdalomcsökkenéssel párhuzamosan szignifikánsan csökken ez a gamma aktivitás.
• PET-tel mért agyi véráramlási eredmények auditív hallucináció alatt: ACC aktiváció (Szechtman és mtsai, 1998) • ACC aktiváció a fájdalom kellemetlenségét módosító szuggesztió hatására is (Rainville és mtsai, 1997, 1999, stb.) Úgy tűnik, az ACC a felelős a frontális és posterior területek időleges szétkapcsolásáért hipnózisban (szkizofréniában hasonló hatás)
Hipnóziskutatás: a hipnózis testi hatásainak kontrollált bizonyítékai • DEBENEDITTIS, CIGADA, BIANCHI, SIGNORINI és CERUTTI (1994): – a hipnózis a paraszimpatikus tónus viszonylagos túlsúlya irányába változtatja meg a szimpatikus és paraszimpatikus aktivitás arányát • HARRIS, PORGES, CARPENTER és VINCENZ (1993): – mind a kardiális vágusztónus, mind a szívfrekvencia ingerekre mutatott reaktivitása összefüggésben van a hipnózis iránti fogékonysággal: erősen fogékonyaknál nagyobb változások
Hipnózis hatása az immunfunkciókra Ruzyla-Smith, Barabasz, Barabasz & Warner (1995) egészséges önkéntesek 3 csoportjánál: • Hipnózis csoport 1 hétig naponta: „képzeljen el egy erős immunreakciót” • Relaxáció: csökkent környezeti ingerléssel (vízben lebegve) • Kontroll csoport: „képzeljen el egy erős immunreakciót” – szuggesztió hipnózis nélkül Eredmény: • A hipnózis csoportnál: – magasabb B sejt szám – magasabb CD4+T lymphocyta szám – magasabb NK sejt % mint a relaxációs és kontroll csoportnál (Hasonló eredmény Gruzelier, Smith, Nagy, Henderson, 2001)
Feltételezett hatásmechanizmusok HPA tengely
Szimpatikus idegrendszer
SANDERS, V. M., ICIEK, L., & KASPROWICZ, D. J. (2000) Psychosocial factors and humoral immunity. In Cacioppo, J. T., Tassinary, L. G., & Berntson, G. G. (eds.) Handbook of psychophysiology. Cambridge University press, p. 428.
A hipnózis egyre hangsúlyosabb alkalmazása: a testi betegségek és a szomatizációs zavarok kezelésében és gyógyításában
A hipnoterápia hatékonyságának kontrollált vizsgálata Randomizált prospektív klinikai vizsgálatok, metaelemzések: [összefoglalása: BÁNYAI É. (2014. megjelenés alatt).
Hipnoterápia. In Füredi J., Németh A., Tariska P. (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás. Budapest: Medicina ; BÁNYAI É. (2014. megjelenés alatt). Hipnózis a pszichoonkológiában. In Vértes G. (szerk.) Hipnózis – Hipnoterápia. 2. átdolgozott, bővített kiadás. Budapest: Medicina]
Bizonyított pozitív hatás: • fájdalomcsökkentésben (akut és krónikus is!) • irritábilis bélszindrómánál • kóros elhízásnál • immunreakcióknál (→ egyre gyakoribb felhasználás: allergiás és rákos betegek kezelése során)
Prospektív randomizált kontrollált klinikai hatásvizsgálatunk: LELKI ERŐFORRÁSOK ÉS GYÓGYULÁS
• CÉL: Annak a hipotézisnek a vizsgálata, hogy a
kemoterápiához társított hipnoterápia pozitív hatást fejt ki a közepes-magas kockázatú emlődaganatos betegek – életminőségére, – hangulatára, – megküzdési kapacitására, – immunfunkcióira, – hosszú távú relapszusmentes túlélésére.
• ELŐZETES EREDMÉNYEK: bíztatóak!
Pszichoszomatikus zavarok: a hipnoterápia kitüntetett alkalmazási területei
Kérdés: Mi a háttérmechanizmusa a hipnoterápia gyógyító hatásának a pszichoszomatikus zavaroknál?
Pszichoszomatikus betegeknél gyakori tünet
A|lexi|thymia (görög) A = hiány lexis = szó thymos = érzelem
Sifneos francia pszichoanalitikus alkotta szó (1973)
Az alexithymia jellemzői Sifneos (1973), majd Nemiah (1984) után megnövekedett érdeklődés mai definíciót jellemző vonások (Taylor, Bagby, Parker, 1997. Disorders of affect regulation: Alexithymia in medical and psychiatric illness. Cambridge University Press): 1. nehézség az érzések felismerésében, valamint az érzések és az emocionális arousal testi szenzációinak megkülönböztetésében 2. nehézség abban, hogy másoknak leírja érzéseit 3. a képzeleti folyamatok beszűkülése (kevés fantázia) 4. ingerhez kötött, külsőleg irányított kognitív stílus
Az érzelemszabályozás zavarának tényezői alexithymiában • Az emocionális válasz-rendszer – kognitív (élmény) területének sérülése – viselkedéses kifejezésének sérülése
• Az érzelmek interperszonális regulációjának sérülése – az alexithymiások a kifejezés hiánya miatt nem tudják mások megnyugtató hatását kiváltani – ők sem tudnak megnyugtatni másokat
• Az intraperszonális szabályozás sérülése – differenciálatlan szorongásukat nem tudják fantáziával, álmokkal, játékokkal csökkenteni
Az alexithymia neurobiológiai alapjai • Heiberg és Heiberg (1977): egypetéjű ikreknél magasabb az alexithymiás jellegzetességek konkordanciája, mint kétpetéjűeknél ez az agyi struktúrák relevanciájára utal • Hoppe és Bogen (1977): epilepsziások commiszurotomiája után alexithymiás szindróma: a féltekék közti transzfer deficitje • jobb-félteke sérülés: alexithymiás nehézségek (expresszív aprozódia, nehézség a fantáziálásban) • jobb félteke gátlása (a túl-aktivált bal félteke hatása)
Fejlődési faktorok az alexithymia etiológiájában • Pszichoanalitikus elgondolás sok megfigyelés alapján (Emde, 1988; Stern, 1985, 1995; Osofsky, 1992): – ha az elsődleges gondozó nem férhető hozzá emocionálisan – és/vagy inkonzisztens reakciókat ad – bizonytalan kötődés és az érzelemszabályozás zavara alakul ki, mert – Crittenden (1994): olyan reprezentációs modell alakul ki, amely nem integrálja az affektív és kognitív információt
• Háttér-mechanizmusa: Gergely és Watson (1996): az érzelem-tudatosulás szociális biofeedback modellje
A szülői érzelemtükrözés szociális biofeedback modellje: Gergely és Watson • A csecsemő érzelemkifejezése automatikus • A gondozó a csecsemő érzelemkifejezését eltúlzottan tükröző arci és vokális gesztusokat produkál: „jelölt visszatükrözés” • mivel a csecsemőnél kezdetben a külső környezetre irányuló figyelem és a környezet explorációja van középpontban, • a diszkrét érzelmi megnyilvánulásait kísérő proprioceptív, fiziológiai és viszcerális ingerek sajátos belső mintázataira való érzékenység a csecsemő automatikus érzelemkifejezése és a gondozó érzelemtükröző reakciója közti kontingens kapcsolat észlelésén keresztül alakul ki, • s ez szolgál alapul az érzelem tudatosulásához
Többdimenziós interakciós kutatás 1982(Összefoglalása: Bányai, 2008) Párhuzamos regisztrálás a Mérés időpontja hipnotizőrnél és hipnotizáltnál Hipnózis iránti attitűdök Magatartási megnyilvánulások (verbális és nem-verbális) Fiziológiai paraméterek (EEG, EKG, EMG, EOG, BRG és légzés)
Szubjektív élmények (szóbeli vagy írásbeli beszámoló, szubjektív hipnózis mélység skála) Kapcsolati jellemzők (archaikus bevonódás, szimpátia)
Hipnózis előtt Hipnózisra való várakozás alatt Raport kialakításakor Hipnózisindukció alatt Teszt-szuggesztiók alatt Dehipnózis alatt Dehipnózis után
Interakciós szinkronitás (az egyéni ritmusok összhangja)
látható fizikai aktivitásokban rejtett fiziológiai folyamatokban együttmozgás „kántálás” mikroszinkron-mozgások tükörtartás
együttlégzés együttlazulás együttfeszülés együttes szívritmusváltozás
szubjektív élményekben azonos élmények megjelenése hangulati harmónia a beszámolókban
Hipnózisstílus Anyai stílus
Apai stílus
• raport alakításakor személyes hangvétel (keresztnevén szólítja a hipnotizőr a v.sz.-t); a hipnotizőr bátorítja a v.sz. megnyilvánulásait (szavak száma a v. sz.-nél magas)
• raport alakításakor a hipnotizőr kevésbé személyes; korlátozó (gátolja a v.sz. kezdeményezéseit, szavak száma a v. sz.-nél alacsony, nála magas)
• hipnózis alatt gyakori interakciós szinkronitás; az érzelmek szabad kifejezése
• hipnózis alatt ritka az interakciós szinkronitás; visszafogott az érzelemkifejezés
• dehipnózis után a hipnotizőr élményeiben gyakori utalás saját testi bevonódására; harmónia a v.sz. és hipnotizőr élményeiben
• dehipnózis után a hipnotizőr nem utal saját testi bevonódására, hanem racionálisan elemzi a helyzetet; komplementaritás a v.sz. és hipnotizőr élményeiben
A hipnózisindukció felfogható úgy, mint szociális biofeedback Biofeedback Hipnózisindukció • Műszeres visszajelzés • Személyes visszajelzés • a nem-tudatos élettani • a tudatos és éppen nem folyamatokról (pl. alfatudatos, de tudatosítható aktivitás, szívritmus, folyamatokról (pl. légzés) hólyagfeszülés) Hasonlóságok • Mindkettő visszajelzés, ami • felerősíti, a tudat fókuszába hozza a visszajelzett folyamatokat Különbségek •Műszeres •nem-tudatos
•Személyes • •tudatos és tudatosítható folyamatokat erősíti fel
Az anyai hipnózisstílus hatása A hipnotizőrök testi-fizikai bevonódása elősegíti a beteg rejtett belső világának empátiás átélését
Anyai hipnózisstílusnál a hipnotizőr empatikus tükröző reakciója a hipnotizált fokozatos szenzitizációját idézi elő saját belső állapotaira (hasonlóan a csecsemőanya interakcióhoz)
Zsigeri ingerek feldolgozása: automatikus
Hogyan hat erre a feldolgozásra a hipnózis?
Az automatikus információfeldolgozás vizsgálata: eltérési negativitás (EN) kutatás (Csépe Valériával és Mády Krisztával közösen)
• Paradigma: passzív kakukktojás (oddball) paradigma • Ingerek: digitalizált természetes beszéd /mássalhangzó-magánhangzó (CV) szótagok/ • Standard inger: (S): [ba:] • Deviáns inger: D1 [ga:] képzés helye tér el, D2 [pa:] zöngésség tér el • Exponálási valószínűség: S: 70%, D1: 15%, D2:15% • Inger intenzitása: 70 db nHL • Interstimulus intervallum: 1 sec (inger végétől a következő inger kezdetéig) • Inger időtartama: 200 msec
• Az ülés és regisztrálás felépítése: – Hipnózisindukció vagy zenei összeállítás (randomizáltan) EKP 2 kísérleti blokk • 200 inger/kísérleti blokk • Ingerek exponálása: véletlen sorrendben • EEG regisztrálás 3x2perc •
– Zenei összeállítás vagy hipnózisindukció (randomizáltan) • • • •
EKP 2 kísérleti blokk 200 inger/kísérleti blokk Ingerek exponálása: véletlen sorrendben EEG regisztrálás 3x2perc • V.sz.-ek: 6-6 erősen, közepesen és gyengén hipnábilis önként jelentkező személy • A v.sz.-ek feladata: komputerjáték (célpontkövetés)
Automatikus információfeldolgozás vizsgálata
Eltérési negativitás (EN) kiszámítása
Mély hipnózis: az automatikus információfeldolgozásra jellemző EN maximuma bal oldali frontális területre tevődik át Jobb maximum
Bal maximum
BÁNYAI, É. I., CSÉPE, V., MÁDY, K. (1995) Is mismatch in physiology a sign of match in hypnosis? Event related potential and behavioral data. In 2nd European Congress of Ericksonian Hypnosis and Psychotherapy, 3-7. October
1995., München, Abstract-Band, 5-6.
KÖVETKEZTETÉS: HIPNÓZISBAN a pszichoszomatikus gyógyítás lehetséges háttérmechanizmusa • Viszonylagos jobb agyféltekei működési túlsúly → az alexithymiás nehézségek csökkenése • Rugalmas féltekeváltás a feladat függvényében:→ a féltekék közti transzfer serkentése • A hipnózisindukció mint szociális biofeedback → segít az implicit emóció explicitté tételében
Az érzelemszabályozás korrekciója hipnózisban • Anyai hipnózisstílusnál a hipnotizőr empatikus tükröző reakciója a hipnotizált fokozatos szenzitizációját idézi elő saját belső állapotaira (hasonlóan a csecsemő-anya interakcióhoz – Gergely, Watson,1996) • Az automatikus információfeldolgozás megváltozása miatt (EN maximuma bal, verbális féltekében) hipnózisban a hipnotizált könnyebben verbalizálja az automatikusan feldolgozott viszcerális érzékleteket, és így a hipnotizőr segíteni tud neki az érzelmi állapotok tudatosításában, verbális kifejezésében, mentalizációjában → végső soron az érzelem szabályozásában
