A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2009. évi üzleti évrıl szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése
I. BEVEZETÉS A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996 évi CXII törvény (Hpt.) 137/A.§, és a A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet (Nyhkr.) rendelkezéseinek megfelelıen a rendeletben elıírt információkat. Bemutatja és összefoglalja kockázataival, szavatoló tıkéjével, tıkemegfelelésével kapcsolatos legfontosabb információit, a 2009. évi magyar számviteli jogszabályok alapján elkészített beszámolóját alapul véve. A feltüntetett adatok millió forintban értendık, minden ettıl eltérı eset jelölésre került.
II. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos mőködését. II.1. Kockázatkezelés szabályozása A magyar törvényi szabályozás a hitelintézetek tıkemegfelelésének vizsgálatát, szabályozását három "pillérre" bontja. 1. pillér: a Hpt. 76 §. 1. bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, deviza árfolyamváltozás, árukockázat, mőködési kockázat) tıkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tıkekövetelményét a Hpt, valamint a kockázatok kezelésérıl és tıkekövetelményérıl szóló kormányrendeletek (Hkr., Pkr., Kkr. és a Mkr). által elıírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. A fejlettebb módszereknél a módszer alkalmazásához a Felügyelet engedélye szükséges. 2. pillér: A Hpt. 76/K §-ában elıírt belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt.145/A §-ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belsı tıkeszükséglet a takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenıen kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tıkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját mőködésérıl, kockázatairól rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr.3.§-8§-aiban, illetve a 12.§-16.§-aiban meghatározott információkat.
1
II.2. Kockázatkezelési stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: 1) 2) 3) 4)
Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete
1) Kockázatvállalási politika: A Takarékszövetkezet által alkalmazott belsı szabályzatai tartalmazzák kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat az elıírásokat, kockázatkezelési célokat, amelyeknek az egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Ezek az elvek, módszerek a következık: - A számítások alapján meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett a biztonságos mőködés elve alapján. - A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel, vagy az azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. - A takarékszövetkezet kockázatokat csak a belsı szabályzatokban meghatározott keretek között és mértékig vállal, szem elıtt tartva folyamatosan az óvatosság elvét. - Minden lényeges kockázatot azonosítani kell, mérni és figyelni. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeljük. A nem számszerősíthetı kockázatokat kontrolláljuk, ezek alakulásáról szükség szerint jelent készítünk. A limitek betartása minden érintett számára kötelezı. - A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak,és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével,bonyolultságával (költséghaszon elve). -A Takarékszövetkezet kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére.
2) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet kockázati stratégiájának megfelelıen elsısorban hazai fogyasztók számára nyújt hitelt. Portfoliójában jelentıs részt képviselnek a mikro-,
2
kis-és középvállalkozások, a lakosság valamint az önkormányzatok. A Takarékszövetkezet részt vesz konzorciális hitelezésben is. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy: - milyen típusú és milyen mértékő kockázatot képes felvállalni, - a felvállalt kockázatból milyen mértékő megtérülés várható, - rendelkezik-e valamely területen komparatív elınnyel, továbbá - milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet. Meghatározó kockázatok az alábbiak: - Hitelezési kockázat Az ügyfelekkel és partnerekkel szemben fennálló követelések nem teljesítésébıl fakadó kockázat, amikor az ügyfél vagy a partner nem vagy nem pontosan a szerzıdés feltételei szerint teljesíti kötelezettségeit. - Nem kereskedési célú kamatkockázat Azon jelenlegi, illetve jövıbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezıségére, tıkehelyzetére a kamatlábak kedvezıtlen változása esetén hatnak. - Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok Kereskedési könyvi eszközöknél a piaci kamatlábak, árfolyamok változásából jelentkezı veszteség. - Piaci kockázat A Takarékszövetkezet esetében piaci kockázatnak minısülı kitettség akkor keletkezik, amikor a devizahitelezéshez kapcsolódóan nyitott pozíció keletkezik bármely idegen devizanemben. - Likviditási kockázat: Annak kockázata, hogy a takarékszövetkezet nem képes kötelezettségeit idıben teljesíteni. - Koncentrációs kockázat Azonos jellemzıkkel bíró ügyfelekkel szembeni kockázatok együttesébıl ered. - Országkockázat Az adott országban bekövetkezı, a hitelezı, befektetı által nem kontrollálható esemény miatti veszteség lehetısége - Mőködési kockázat A nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı, jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezhet.
3
3) Kockázati szerkezet: A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a jövıre vonatkozóan, a stratégiai tervével összhangban dolgozza ki. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: − Hitelezési kockázat - sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer − Partnerkockázati kitettségek - eredeti kockázat módszere − Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer − Mőködési kockázat - alapmutató módszer A tıkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tıkének a tényleges kockázatokkal történı összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a kereskedési könyvi kockázatok, illetve a tevékenység egészében felmerülı árfolyam- és árukockázat szabályozás által megadott módszerekkel történı felmérését, a kockázatokhoz tartozó tıkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tıkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerzıdéseknek jogilag érvényesnek végrehajthatónak/kikényszeríthetınek kell lenniük.
és
bírósági
úton
A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végezése kötelezı, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres idıközönként - esetenként helyszínen is - ellenırizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenırzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptk-ban lefektetett joggal élni.)
4
4) Kockázatkezelési szervezet: A Hévíz és Takarékszövetkezet szervezeti felépítésében a belsı ellenırzés, a kockázatkezelés, valamint az egyéb szervezeti egységtıl is elkülönül. A belsı ellenır szakmai irányítását a Felügyelı Bizottság végzi. A belsı ellenırzés tevékenységét önállóan, az ellenırzési tervben foglaltaknak megfelelıen látja el. A kockázatokat a belsı ellenırzés rendszeresen vizsgálja. Az ellenırzés eredményérıl tájékoztatja az Ügyvezetést és beszámol a Felügyelı Bizottságnak. A Takarékszövetkezet a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére kockázatkezelı munkakört alakított ki, de a kockázatok elızetes kiszőrésében alapvetıen az illetékes döntési szinteken lévı személyek is részt vesznek. Az ügyintézı szervezeten belül kockázatkezelı munkatárs tevékenységét közvetlenül az elsıszámú ügyvezetı (elnökügyvezetı) irányítása alatt látja el. A kockázatkezelı legfontosabb feladatai a kockázatok figyelése, mérése, elemzése, javaslattétel a kockázatok kezelésére. A Takarékszövetkezet együttmőködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: − módszerek fejlesztése, módszertani kérdések, − elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása, − belsı, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása, − adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés, − belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A tıkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tıkének a tényleges kockázatokkal történı összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a különbözı kockázatok megadott módszerekkel történı felmérését, a kockázatokhoz tartozó tıkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tıkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerzıdéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak/kikényszeríthetınek kell lenniük. A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végezése kötelezı, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres idıközönként - esetenként helyszínen is - ellenırizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenırzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptk-ban lefektetett joggal élni.)
5
II.3. Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet lényegesnek minısít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tıkekövetelmény számításánál szavatoló tıkével kell rendelkeznie; b) amelybıl származó potenciális veszteség mértéke - Takarékszövetkezet vezetıségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tıke 10%-át, c) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a lényegesnek minısített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: a) az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tıkekövetelmény számításának lehetséges módjait; b) az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerősíthetık, illetve mutatószámokkal mérhetık, ezért limitekkel kezelhetık. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; c) az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerősíthetık, csak minıségi ismérvekkel becsülhetık, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenırizhetık d) a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek, úgymint a Jen alapú hitelezés, hitelezési feltételek fellazulása lakossági szegmensben, gépjármő finanszírozás, hitelnyújtás Magyarországnál alacsonyabb szuverén hitelminısítéső országban rezidens adós számára, országhatáron átnyúló szolgáltatások, illetve fióknyitás külföldön, pénzügyi vállalkozás tevékenységét refinanszírozó hitel, valamint faktoring állományok kockázatai, Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendık nyomon. A Hévíz és Takarékszövetkezet a kockázatos portfóliók közt szereplı tevékenységek közül 2009. évben egyiket sem végezte, így ezek után tıkeszükséglet nem keletkezett.
III. SZAVATOLÓ TİKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Az alapvetı tıke összege: 615,1 millió Ft, a járulékos tıke összege: 52 millió Ft, kiegészítı tıke elem nincs. Az alapvetı tıke pozitív összetevıi: 619,1 millió Ft, negatív összetevıi: 4 millió Ft. A járulékos tıke pozitív összetevıi: 52 millió Ft, negatív összetevı nincs. A Hpt. 5. sz. melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvetı és járulékos tıke összege: 667,1 millió Ft, a Hpt. 5. sz. melléklet 14. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: 0 Ft. A Hpt. 5. sz. melléklet 17. pontja szerinti érték: 667,1 millió Ft.
6
IV. HÉVÍZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET TİKEMEGFELELÉSE IV.1. Belsı tıkekövetelmény számítási eljárás A belsı tıkekövetelmény számítás egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind az irányítási, mind a felügyelıi funkciót ellátó vezetı testületek − megfelelıen azonosítják, mérik, összesítik az intézmény kockázatait, − az intézmény kockázati profiljának megfelelı tıkét tart, − megfelelı kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti. A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet elvégezte belsı tıkekövetelmény számítását. A kockázatok fedezésére 474,6 millió Ft tıkeszükségletet határozott meg. A hitelezési kockázatra tekintettel képzett tıkeszükséglet meghatározása az alábbi koncepció szerint történik: tıkeszükséglet = kockázattal súlyozott kitettség 8%-a A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményének meghatározását a sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tıkébıl le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következı kitettségi osztályok valamelyikébe: − központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, − regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, − közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, − multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, − nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, − hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, − vállalkozással szembeni kitettség, − lakossággal szembeni kitettség, − ingatlannal fedezett kitettség, − késedelmes tétel, − fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, − értékpapírosítási pozíció, − kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy − egyéb tétel. A felsorolt kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl szóló 196/2007. (VII.30.) Korm. Rendeletben meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni.
7
A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke: − eszköz esetén annak könyv szerinti értéke, − kitettségnek minısülı mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke, − származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy − repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték.
IV.2. Tıkekövetelmény kitettségi osztályonként SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális Intézmények Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
Adatok: M Ft 250,6 0 3,9 0 38,7 3,7 123,4 53,6 17,5 9,8
IV.3. Hitelezési és felhígulási kockázat Késedelmes tétel a kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tétel. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja: a) lakossággal szembeni kitettség esetén − a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy − az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén − a kettıszázötvenezer forintot, vagy − az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát.
8
A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20 %-a, − Egyébként 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. IV.4. Hitelminıség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképp változik, és ennek következtében − −
miként nı az értékvesztés és céltartalék képzés, és miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tıkeszükséglet.
A stressz teszt által mért tıkeszükségletet a két tényezı eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tıkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5 %-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1. Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függıen, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3. Elıre rendelkezésre bocsátott és elıre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása -a garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5 %-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába.
9
4. Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévı tételek, valamint az önkormányzati és a 100 %-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 5. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20 %-nál nagyobb értékvesztést feltételezve: − −
50 %-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez, 100 %-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez, Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100 %-os és a 150 %-os kockázati súlyozás alá esı állományokat az alábbi tételeknél, − önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli, intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek, − vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek, − lakossági kitettségek közül átsorolt tételek, 6. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek − A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minısítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. − A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100 %-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelı értékvesztés elszámolását feltételezve.
IV.5. A késedelemnek és hitel minıségromlásnak a szabályzatokban való megközelítése 1. Ügyfél,- és partnerminısítés: Az ügyfél fizetési késedelme az ügyfél adósminısítésében, majd az adósminısítés felülvizsgálata során is jelentıs szerepet játszik. Oly mértékő hitelkésedelem, amely kétes vagy rossz kintlévıség minısítési kategóriát keletkeztet, már a legkedvezıtlenebb ügyfélminısítési kategóriát vonja maga után. Az újratárgyalt, prolongált hitel kizárhatja a legkedvezıbb ügyfélminısítési kategóriába sorolást. Mivel az adósminısítés befolyásolja az egyedi minısítésnél a várható veszteség összegét, ezért közvetetten a fizetési késedelem összefügg a hitelminıség romlással. 2. Fedezetértékelés: A kintlévıség fizetési késedelme kizárólag nagyon szélsıséges esetben hat a biztosíték fedezetértékére. Amennyiben, a takarékszövetkezet a hátralékos hitelnél, megkíséreli a biztosíték mobilizálását, érvényesítését és az - általános esetben bármely ok miatt- nem történik meg, akkor a takarékszövetkezet az ügyfél egyedi minısítésénél az adott fedezet értékét várható veszteségcsökkentı tételként már nem veheti figyelembe. Ezen az úton a fizetési késedelem közvetetten összefügg a hitelminıség romlással. 3. Kintlévıségek minısítése:
10
A kintlévıségek minısítése, értékvesztés elszámolása és céltartalék képzés rendje a takarékszövetkezet ügyletminısítési és értékelési, a kintlévıségek értékvesztése és céltartalék képzés szabályai nevő szabályzatában (továbbiakban ügyletminısítési szabályzat), a Eszköz forrás értékelési szabályzatban és a fedezetértékelési szabályzatban kerültek rögzítésre. A hatályos 250/2000 (XII. 24) kormányrendelet elıírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette az „Ügyletminısítési és értékelési”, a „Kintlévıségek értékvesztési és céltartalék képzési” szabályzatát. Az eszközök minısítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerülnek elszámolásra. A 8.000 EFt, és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerősített minısítési eljárást - elsısorban a késedelem idıtartamához kötıdıen- alkalmaz. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minısíti a takarékszövetkezet. Egyszerősített minısítés: A minısítési kategóriát az ügyfél fizetési késedelme határozza meg. Minısítési kategória meghatározás: I. Problémamentes követelések Azon egyszerősített eljárás alá tartozó kintlévıségek minısíthetık, ahol az adós ügyfél) tıke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a 15 napot, - lakossági hiteleknél a 30 napot nem haladja meg, II. Külön figyelendı követelések Azokat a kintlévıségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyek esetében - az adós (ügyfél) tıke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a 16-60 napig, - lakossági hiteleknél a 31-60 napig terjed. III. Átlag alatti minısítéső követelések Azon követelések, amelyeknél a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 61-90 napig terjed. IV. Kétes minısítéső követelések Azon követelések, amelyeknél a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 91-365 napig terjed. V. Rossz minısítéső követelések Azok a kintlévıségeit, amelyek esetében a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja. Minısítési kategóriához értékvesztés kulcs meghatározás: A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerősített minısítés hatálya alá tartozó tételek esetében az kintlévıség minısítési kategóriához rendelt fix értékvesztés %-kal határozza meg.
11
Teljeskörő minısítésekkel kapcsolatos értékelési szabályok: A takarékszövetkezet a minısítésnél a 250/2000 kormányrendelet 7. sz. mellékletében (továbbiakban) kormányrendelet meghatározott szabályok szerint jár el. A kintlévıségek minısítést több tényezı figyelembevételével határozza meg. A várható veszteség meghatározása az elsı lépcsı. A meghatározás súlyponti eleme a fizetési késedelem, de emellett, szerepet játszik az ügyfél adósminısítése és az országkockázat. A várható veszteséget csökkent(het)i a fedezetértékelési szabályzatban meghatározott fedezetek értéke. Az elıbbi két tétel adja a nem fedezett várható veszteség értékét. A nem fedezett várható veszteség összegével megegyezı értékvesztést számol el a takarékszövetkezet a könyveiben. Az elszámolt értékvesztés %-a meghatározza az ügylet kinntlévıség minısítési kategóriáját, így a hitelminıségét is. Összegezve megállapítható, hogy a fizetési késedelem, az ügyféllel szembeni követelés – hitelezıi oldalról nézve – egyik legfontosabb tulajdonsága, amely a hitelezı szabályzataiban, ügyvitelében több fontos kérdést – így a követelés hitelminıségét is – alapvetıen meghatározza. A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként: Adatok: M Ft 2 947,1
Központi kormányok és központi bankok Regionális kormány, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális Intézmények Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
54,4 0,0 0,0 0,0 2 114,3 150,0 2 512,6 1 671,7 222,4 0,0 0,0 236,3
A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem végez.
IV.6. A kitettségek gazdasági ágazatbeli megosztása Adatok: M Ft Ágazat megnevezése
2009
12
összeg Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar Villamos energia-, gáz-, gızellátás, légkond. Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, adminisztratív és szolg. támogató tevékenység Egyéb tevékenységek
% 4,8
0,4
0 164,2 0
12,9 0
131,9 271,7 79,5 31,1 75,7 35,0 340,9 99,4
10,4 21,4 6,3 2,4 6,0 2,7 26,8 7,8
36,4
2,9
IV.7. Kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítása ügyfélkategória szerint Adatok: M Ft Hátralévı futamidı
Ügyfélkategória Éven belüli Önkormányzatok
1-5 év között
5 éven túli
10,0
0
37,8
Nem pénzügyi vállalkozás
910,7
208,3
151,6
Lakossággal szembeni Egyéni vállalkozók
564,6 209,2
738,9 182,5
1 478,1 161,4
Non-profit szervezetek
4,0
1,2
Külföldi
0,1
3,8
29,7
IV.8. Késedelmes tételek összege ügyfél-kategória szerinti megbontása nettó értéken Jogi személyiségő vállalkozás: 95,8 millió Ft, nem jogi személyiségő vállalkozás: 12,3 millió Ft, egyéni vállalkozások: 11,7millió Ft, magánszemélyek: 30,5 millió Ft.
IV.9. Elszámolt és visszaírt értékvesztés és céltartalék ügyfél kategória szerint
Ügyfélkategória
Értékvesztés és céltartalék képzés
Adatok: M Ft Értékvesztés és céltartalék visszaírás
13
Jogi személyiségő vállalkozások
250,8
133,1
Nem jogi személyiségő vállalkozások
21,0
23,3
Egyéni vállalkozások
61,9
37,0
182,0
86,3
Önkormányzatok
0
0
Non-profit szervezetek
0
0
25,0
16,1
Lakosság
Külföldi
A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem végez.
IV.10. A kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminıség-romlás következett be az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalékra vonatkozó adatok ügyfél kategóriánként
Ügyfélkategória Jogi személyiségő vállalkozások Nem jogi személyiségő vállalkozások Egyéni vállalkozások Lakosság Külföld Önkormányzatok Non-profit szervezetek
Nyitó 166,5
Elszámolt Deviza Képzés árfolyam 250,8 0
Adatok: MFt Visszaírt Záró Felszab Deviza adítás árfolyam 129,4 3,7 284,2 23,3
69,8
20,8
0,2
0
67,5
97,7
61,4
0,5
37,0
0
122,6
185,8
175,5
6,5
86,3
0,
281,5
1,9
25,0
0
13,2
2,9
10,8
0
0
0
0
0
0,1
0,1
0,20
0,0
0
0
V. SZTENDERD MÓDSZER A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelkockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. 14
A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettség besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı minısítı szervezet általi hitelminısítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.
VI. HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet a tıkekövetelmény mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal.
VII. BIZTOSÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE A Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek, fedezeti értékének számítási alapját – az értékbecslésben meghatározott érték és – a könyvszerinti érték képezik. A Takarékszövetkezet az egyes fedezetcsoportokat – érvényesíthetısége, – értékállósága, – ellenırizhetısége alapján alakította ki. Az elfogadott fedezetek lehetnek: – likvid fedezetek – közraktárjeggyel biztosított fedezetek – ingatlanok – egyedileg beazonosítható, nevesített ingóságok – egyéb fedezetek – garanciák, készfizetı kezességek. Az elfogadott fedezetek további csoportosítás szerint lehetnek: a) az elıre rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékok: – a takarékszövetkezetnél óvadékként elhelyezett készpénz, vagy betét, – a nem hitelnyújtó pénzintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz, vagy betét – az életbiztosítási kötvény vagy szerzıdés, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint a
15
–
nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapír, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja és
b) az elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek. – Garancia és készfizetı kezesség A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként: – a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt; – a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységő csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt, – a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységő csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, – olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. A Takarékszövetkezet a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminısítési kategóriáját a következıkben teszi közzé: Kezességet vállalók hitelminısítési kategóriája 2009. december 31-én Minısítési kategória Garanciát nyújtó 1 2 3 4 5 megnevezése (AAA-AA-) (A+-A-) BBB+-BBB-) (BB+-BB-) (CCC+-CCC-) Központi kormány, X központi bank
A Takarékszövetkezet hitelezési kockázat-mérséklésre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciák Magyar Állam általi viszontgaranciáját fogadta el. A kitettségek összes értéke, amelyek esetében a Takarékszövetkezet készfizetı kezességet, garanciát vett figyelembe 376 millió Ft. Elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettségek értéke 13,5 millió Ft, mely lakossággal szembeni kitettség.
VIII. KERESKEDÉSI KÖNYV VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet 2009. évben Kereskedési könyv vezetésére nem volt kötelezett. VIII.1. Kereskedési könyvben nem szereplı részvényekre vonatkozó információk A pénzügyi intézményekben lévı részvények mérleg szerinti értéke 14,633 millió Ft, melynek megoszlása: 14,433 millió Ft Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., 0,2 millió Ft Garantiqa Hitelgarancia Zrt.. A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet nem rendelkezik olyan információval, mely a befektetések után értékvesztés elszámolását tette volna szükségessé.
16
Az elızıeken túl a takarékszövetkezet nem pénzügyi vállalkozásnak minısülı kapcsolt vállalkozásánál, egyszemélyes Kft-jében 20,580 millió Ft üzletrésszel rendelkezik, amely problémamentes minısítéső. Az elızı évben értékpapír értékesítés nem történt, így értékesítésbıl származó eredmény nem keletkezett. VIII.2. Kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyvi kamatkockázat mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatóját. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését, a lejárat nélküli szerzıdések tartós részét, illetve a betétfelmondást nem modellezi. A kamatkockázat mérése havonta történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította devizanemenként a portfólió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. 2009.
Súlyozott pozíciók/Szavatoló tıke (%)
I. negyedév
5,18
II. negyedév
5,62
III. negyedév
7,99
IV. negyedév
7,32
IX. MŐKÖDÉSI KOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, eredményét és szavatoló tıkéjét érintı - mőködési kockázat tıkekövetelményét az alapmutató módszerével számítja ki. A mőködési kockázat alapmutató módszere szerinti tıkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a mőködési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhetı. Az alapmutató módszere szerinti tıkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: – –
a kapott kamat és kamat jellegő bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegő ráfordítás különbözete, és a bevételek forgatási célú részvényekbıl, részesedésekbıl (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi mőveletek nettó nyeresége és egyéb
17
bevételek üzleti tevékenységbıl, valamint a fizetett (fizetendı) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi mőveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelızı három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem vehetı figyelembe: – az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalékfelhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel, – az általános igazgatási költség, – a kereskedési könyv részét nem képezı tételek - ide nem értve a devizát - eladásából realizált bevétel, a pénzügyi mőveletek nettó nyereségében és a pénzügyi mőveletek nettó veszteségében szereplı eredmény, az egyéb bevételek között szereplı üzleti tevékenységbıl származó bevétel, – az egyéb bevételek között lévı a biztosítási események miatti kártérítésbıl származó bevétel. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív elıjelő összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet mőködési kockázatának tıkekövetelménye az elıbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. Mőködési kockázat Összeg
Tárgyévet megelızı 3. év bruttó jövedelme 543,398
Tárgyévet megelızı 2. év bruttó jövedelme 640,755
Tárgyévet megelızı 1. év bruttó jövedelme 726,902
Tıkekövetelmény 2009 év 95,553
Hévíz, 2010. április 08.
Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága
18
