Ikt.sz.: 15/2014/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat 2015. évre vonatkozó költségvetési koncepciójára Tisztelt Közgyűlés! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (1) bekezdése szerint a megyei főjegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a megyei közgyűlés elnöke október 31-ig nyújtja be a Közgyűlésnek. A koncepció kialakítása során figyelembe kell venni a Kormány által meghatározott gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és költségvetési politika céljait.
I. A
területfejlesztés
ÁLTALÁNOS KITEKINTÉS
rendszerének
megújítása
kapcsán
a
területfejlesztésről
és
a
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: RFT) megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv. módosítása a korábbi öt területi szint helyett (kistérség, megye, régió, kiemelt térség, országos szint) alapvetően két területi szintet határozott meg (megyei és országos), azzal, hogy ezen túl két kiemelt térségi tanácsot ismer el (Balaton Fejlesztési Tanács és Tokaji
1
Borvidék Fejlesztési Tanács). A korábban működő regionális fejlesztési tanácsok jogutódjai az adott NUTS II-es szintet alkotó megyei önkormányzatok lettek. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, melynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is kiemelt jelentősége van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek alapul szolgálnak a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdeken, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A
megyei
önkormányzatok
forrásfelhasználását
a
megalapozó
jogszabályokban tervezési
rögzített,
feladataikat
a
2014-2020
végrehajtották
időszak (megyei
területfejlesztési koncepció, megyei területfejlesztési program) az elmúlt két évben, az európai uniós részdokumentumok tervezése várhatóan 2014. év végéig lezárul. 2015. évben elindul a megyei TOP források felhasználásához – a jelenleg még formálódó jogszabályi előírásoknak megfelelően – kapcsolódó feladatok végrehajtása.
II.
A Heves Megyei Önkormányzat várható területfejlesztési feladatai 2015-ben
A 2014-2020-as tervezés tekintetében – a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program elfogadását követően – a megyei önkormányzatok a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramokat tartalmazó megyei integrált területi programokat (ITP) a TOP tartalmi és forrás keretei között. Az ITP-hez kapcsolódóan felmerül egy több lépésből/ fázisból álló fejlesztési (tervezési) feladat, amely az ITP háttérdokumentum elkészítésében tetőzik és egy menedzsment feladat, ami a dokumentum tartalmának megvalósítását jelenti, (ennek előkészítése a tervezés során jelentkezik). Az ITP megvalósítás során azért nem beszélhetünk egyszerűen csak ITP 2
végrehajtásról, mert a dokumentumban rögzített fejlesztési elemek megvalósítása számtalan külső és belső hatásnak van kitéve a rendelkezésre álló 7 év alatt, az általános végrehajtási jellegű menedzsment feladatok mellett tehát a folyamatmenedzsment és változáskezelés jelentős hangsúlyt kell, hogy kapjon. A megvalósításra rendelkezésre álló idő hosszúsága tehát hatványozottan indokolja az alapos előkészítést és a rendszerbe épített rugalmasságot, annak érdekében, hogy az ITP végrehajtása során felmerülő esetleges negatív, illetve módosítást igénylő tényezők, ne veszélyeztessék az ITP teljes körű megvalósulását. Az ITP tervezés és végrehajtás időkerete 2014-2020-ig terjed. A program végrehajtása 2015 első negyedévénél hamarabb várhatóan nem kezdődik meg, figyelembe véve az ITP elfogadásához és a keretszerződés megkötéséhez szükséges időt. A megyei források összességét projektekkel kell lefedni. Minden projekt esetében számolni kell egy előkészítési, jóváhagyási (támogatási szerződés) valamint egy tervezési, közbeszerzési és kivitelezési szakasszal. Az ütemezés tervezésekor már fontos ismerni a projektek egymástól való függőségét, hogy a megvalósításra vonatkozó sorrendiség felállítható legyen. Az első évtől eltekintve az előkészítéssel és végrehajtással jelentkező feladatok párhuzamosan zajlanak. A finomra hangolt ütemezés két évre készül és fontos, hogy folyamatosan frissüljön a változásokat követve. Csak ilyen megalapozás mellett lehet már a második év közepén elkészíteni a következő két év finomra hangolt ütemezését. A folyamatos nyomon követéssel és újratervezéssel elkerülhető, hogy csúszások végül az ITP több évvel való eltolódását eredményezzék. További szempont a kapcsolódó ágazati OP kiírásokkal való időbeli összhang biztosítása. Az ITP-t az IH által jóváhagyott menedzsment szervezet (munkaszervezet) hajtja végre. A helyi szintű döntéshozatal a megyei önkormányzat közgyűlése illetve az általa felhatalmazott szerve feladata. A megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramok esetében a munkaszervezet javasolt formája a megyei önkormányzati hivatalon belül létrehozott munkaszervezet. Elvárt a feszes programmenedzsment is, ezért a kockázatok elkerülése végett javasolt nem takarékoskodni a szervezeti kapacitásokkal és kvalitásokkal. A fentiek alapján a program menedzsment nem csupán az ITP háttérdokumentum tartalmának mechanikus végrehajtását jelenti, hanem az időközben bekövetkező változások kezelése és az időben még távolabb eső projektek pontosítása és támogatási csatornába terelése is a feladata. A program menedzsment a szakmai precizitáson túl rugalmasságot és szoros együttműködést
3
igényel a helyi szintű döntéshozókkal és a szakmai feladatokat ellátó cégekkel valamint a TOP Irányító Hatósággal. A végrehajtás finanszírozásával kapcsolatban még nem kerültek elfogadásra a szükséges jogszabályok. Az elvi lehetőségek között szóba jöhet központi állami finanszírozás, közvetlen pályázati módon történő forrásbiztosítás, illetve „SLA” jellegű finanszírozás a TOP technical assistance kerete terhére. A megyei TOP források felhasználásához kapcsolódó feladatok erőforrás tervezésénél figyelembe veendő, hogy a NORDA nKft-ben 2014. január 1-től – Nógrád és Borsod-AbaújZemplén megyékkel együtt – tulajdonos a Heves megyei Önkormányzat. A NORDA a 20072013-as időszakban közreműködő szervezeti feladatokat látott el az Észak-magyarországi Operatív Programmal kapcsolatban, így sok tapasztalatot szereztek az OP végrehajtása során. Cél lehet a jövőben, hogy a NORDA megyei kirendeltségének létszáma, illetve feladatleosztása jobban illeszkedjen a Heves megyei projektek volumenéhez. További erőforrások állnak rendelkezésre a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség nKft-nél is – melyben a Heves megyei Önkormányzat szintén résztulajdonnal bír –,elsősorban pályázatírás és –menedzselés témakörében. A megyei önkormányzatok jövőbeni területrendezési és kapcsolódó területfejlesztési feladatai ellátásának biztosítása, illetve szerepének megerősítése: A megyei önkormányzat főépítészének feladata a készülő településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervhez való illeszkedés vizsgálata. Jelenleg a megyei önkormányzatok a megyei területrendezési terv szabályzatáról rendeletet alkotnak, illetve határozatot hoznak a területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről. A rendeleti rész nagyon szűk lehetőséget biztosít a megyék számára. A megyei – területi szintű - érdekek megjelenítésére csak a határozattal elfogadott munkarészben van lehetőség, de ez a települések számára nem jelent kötelezést, így azt sok esetben a településrendezési tervek készítése során nem veszik figyelembe. A területrendezési tervek szabályzatáról alkotott rendeleti munkarészben tágabb lehetőséget kellene biztosítani a megyei önkormányzatok részére, így növelve a településrendezési tervezés során a kötelezően betartandó elvárásokat. Folyamatosan szükséges annak biztosítása, hogy az újonnan megalkotandó vagy módosításra kerülő településrendezési tervekben is visszaköszönjenek a megyei területrendezési tervben foglaltak, megakadályozva ezáltal azt, hogy azok ellentétes tartalma esetleg a területi szintű 4
fejlesztések gátjai legyenek. A fenti célok elérése érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Heves Megyei Önkormányzat és a Nógrád Megyei Önkormányzat együttműködik. IV.EGYÉB FELADATOK 1. Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tervek és önkormányzati beruházások 2015. évben: A Heves Megyei Önkormányzat jelentős vagyonértékesítést és beruházást nem tervez 2015ben, a Megyei Önkormányzat tulajdonában és kizárólagos használatában maradt Eger, Dobó tér 6/A. sz. III. emeleti ingatlanrészében továbbra is elsődlegesen az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz kapcsolódóan szervezetek elhelyezése történik.
2. A Heves Megyei Önkormányzat törvényben leírt kötelező feladata 2015-ben a regionális területfejlesztési konzultációs fórum működtetése. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény rendelkezik a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) módosításáról. A hivatkozott törvény számos ponton módosította a Tftv-t, mely többek között az alábbi 28. § (1) bekezdéssel egészült ki: „A megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok.” A Tftv. 14/A. § szerint az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei regionális területfejlesztési
konzultációs
fórumot
működtetnek.
A
regionális
területfejlesztési
konzultációs fórum a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben, b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát, c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját, d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére. A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei közgyűlések megegyezése szerinti megyei önkormányzati hivatal látja el. 5
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Nógrád Megye Önkormányzata és a Heves Megyei Önkormányzat a fenti jogszabályhely alapján létrehozta és működteti az ÉszakMagyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórumot (RTKF), amelynek munkaszervezeti feladatait féléves rotációs rendszerben a soros elnököt adó megyei önkormányzat hivatala biztosítja. Az RTKF szerepe a jövőben a Megyei Területfejlesztési Koncepciók és Programok elkészítésének és végrehajtásának folyamatában a megyei önkormányzatok közötti megyehatárokon átnyúló együttműködések megtárgyalása és a koordináció elősegítése, 2015től pedig megyehatáron átnyúló fejlesztések folyamatos egyeztetése. 3. Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2015-ben elvégzendő feladatai: A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.). 28. § (1) bekezdése a megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódjaként a területileg érintett megyei önkormányzatot nevesíti. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok. A Tftv. 15.§ (1) bekezdése a fenti jogutódlásokon túl, az önkéntes térségi fejlesztési tanácsok alakításának lehetőségét változatlanul meghagyta, immáron az érintett megyei közgyűlések hatáskörébe utalva azt. A fentiekben hivatkozott törvényi változások szükségessé tették a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának a megváltozott tagsági viszonyokhoz és a megyei önkormányzatoknak a módosított Tftv.-ben foglalt területfejlesztési és területrendezési feladataihoz is igazodó értelemszerű módosítását, kiegészítését. A munkaszervezeti feladatokat 2012. február 1-től a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal látja el, amely tevékenységet várhatóan 2015 évben is biztosítja a Tanács számára a megfelelő szakmai háttér rendelkezésre állása és költségtakarékossági, költséghatékonysági okokból. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács az SZMSZ szerinti feladatokat látja el: A) A megyehatárokon túl terjedő egyes kiemelt területfejlesztési feladatok tekintetében ellátja a következőket:
a)
A Térségi Fejlesztési Tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a fejlesztési koncepcióra és programra 6
b)
A Térségi Fejlesztési Tanács térsége tekintetében véleményezi az illetékességi területét érintő fejlesztési koncepciókat és programokat.
c)
A Tisza-tó és térsége gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztése.
d)
A Tisza-tó és térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködésének elősegítése, a területfejlesztési feladatok összehangolása.
e)
A Tisza-tó térségében élők életfeltételeinek javítása, humán erőforrások fejlesztése, térségi identitás fenntartása.
f)
A korszerű, nemzetközi területfejlesztési gyakorlat megismerése és a területfejlesztési politika széleskörű alkalmazása.
g)
A Tisza-tó térsége fejlesztésére nemzetközi és hazai erőforrások feltárása, a befektetések elősegítése.
h)
A Tisza-tó térségén kívüli térségekkel együttműködések kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
i)
A Tisza-tó térsége sajátos adottságainak hatékonyabb felhasználása a területfejlesztési célok elérésében.
j)
A Tisza-tó térségi fejlesztési koncepció kialakítása, a Tisza-tó térség fejlesztési stratégiája készítésében közreműködés.
k)
A térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntések összehangolása.
l)
A Tisza-tavi térség egységes, társadalmi-gazdasági kezelésének biztosítása.
7
m)
Közreműködés a Térségi Fejlesztési Tanács illetékességi területe által érintett megyei önkormányzatokkal, azok Tftv. 13.§ (2) bek-ben meghatározott feladatainak ellátása céljából. B) A Tisza-tó TFT területfejlesztési koncepciója és programja figyelembevételével dönt
-
a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról
-
pályázati kiírások és közbeszerzési felhívások
-
fejlesztések megvalósításáról
C) Tisza-tó TFT hatásköréből nem ruházható át, azaz a Tisza-tó TFT kizárólagos hatáskörébe tartozik: - elfogadja a Tisza-tó területét érintő hosszú távú területfejlesztési koncepciót, fejlesztési programot és az egyes alprogramokat, - jóváhagyja a fejlesztési programok megvalósítását szolgáló pénzügyi tervet, - megállapodást köt az érintett tárcákkal, országos, regionális és megyei területfejlesztést és területrendezést ellátó szervekkel a fejlesztési programok finanszírozásáról, - véleményezi az illetékességi területét érintő területfejlesztési koncepciót, - dönt a Tisza- tó területén túl terjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátására készült szerződéstervezetekről, ha az a Tisza-tó TFT döntési hatáskörébe tartozó pénzeszközök felhasználásával valósul meg, - területfejlesztési koncepciók figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, - dönt a Tisza-tó TFT éves költségvetéséről és elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, - dönt a Tisza-tó TFT tagjai közül az elnök, alelnök(ök) megválasztásáról, visszahívásáról, felmentéséről, - A Tanács dönt a munkaszervezeti feladatok ellátásának módjáról - a vonatkozó keretek között biztosítja a munkaszervezet működéséhez szükséges anyagi fedezetet, és minden évben a munkaszervezet beszámolóját követően - bekéri az annak felhasználásáról szóló jelentést.
8
D) A Tisza-tó TFT feladatainak ellátásában együttműködik területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervekkel, különösen a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal, a regionális és megyei területfejlesztési konzultációs fórumokkal, illetve a térségfejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő központi és területi államigazgatási szervekkel és gazdasági kamarákkal. A Tftv. legutóbbi módosítását követően – már az újonnan felálló közgyűlések által – szükségessé válik a Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása arra is tekintettel, hogy a törvény előírásai szerint a szaktárcát a Tanácsba tagot delegálhatnak. A Tisza-tó TFT előtt további jelentős feladatok állnak – amennyiben az alábbi (már benyújtott és hiánypótolt) pályázatok pozitív elbírálásban részesülnek – ugyanis 2015-ben a leírt feladatokat meg kell valósítani: 1. Közép-Tisza-völgyön átívelő tájgazdálkodási programok előkészítése a Mirhó-Kakat tájgazdálkodási mintaprogramon keresztül A Közép-Tisza-völgy Mirhó-Kakat térsége szervesen kapcsolódik a 35 évvel ezelőtt kialakított Tisza-tóhoz. A Tiszához köthető nagyszabású tájátalakítás 1787-ben kezdődött. Az Abádszalók határában megépült Mirhó-gát megépítésével megindult a Tisza-völgy gyökeres, tájméretekben is megnyilvánuló tájátalakítása. Ez a tájbeavatkozás hat évtizeddel előzte meg az 1846-ban, a Tiszadob határában megindult európai viszonylatban is példátlan méretű, vízrendezéssel kapcsolatos Tisza-völgyi szabályozást. (Széchenyi-, Vásárhelyiprogram!). A Mirhó –fokon kifakadó tiszai árvizek a Kakat nevű egykori tiszai ősmedren a Berettyóval egyesülve elöntötték a Nagykunság, a Hortobágy és a Nagy-Sárrét hasonló adottságú lapályait. Ezzel létrejött mind a szakirodalomban, mind pedig a köznyelvben „Háromföld”ként emlegetett tisza-völgyi táj. A Mirhó-Kakat nevű programban azzal a közép-tiszai tájjal foglalkozunk, ami a jelenlegi Tisza-tótól (Mirhó-gát) délkeleti irányban a HortobágyBerettyóig húzódik. Ez a hajdani vizes táj e tájátalakítás következtében agrárkultúrtájjá alakult. Egész története során örökösen vízbajoktól szenvedett (aszályos és belvizes esztendők!). A táj sorsát tekintve is létfontosságú ügy, vízstratégiai kérdés, a táj hasznosításához fűződő felfogásunk és intézkedéseink újragondolása. A klímaváltozással kapcsolatban ezek még sürgetőbb jövőbeni feladatként jelentkeznek már jelenleg is. A komplex fejlesztési program előkészítése a vízkormányzási infrastruktúra fejlesztésére a vízvisszatartást támogató, az ártéri tájgazdálkodást lehetővé tevő vízi infrastruktúra kiépítésére, a tájgazdálkodáshoz jobban illeszkedő mezőgazdasági területhasználatra való 9
áttérésre, a táji értékekhez kapcsolódó örökségmegőrzés és turizmus fejlesztésére irányul az alábbi megközelítésekkel:
a vizsgált természetföldrajzi táj térbeli lehatárolása és ábrázolása a térinformatika eszközeivel,
a térségben meglévő, a program területét érintő vízgazdálkodási rendszerek állapotának felmérése, javaslattétel a vízhálózat kapacitásának fejlesztésére, különös tekintettel a rizstermesztés volumenének változásából eredő megnövekedett vízigény és vízelvezetés kielégítésére,
egy, az ismeretterjesztés, képzés céljait is szolgáló öntözőcsatorna felújítási tervének elkészítése és vízjogi létesítési engedélyének beszerzése,
régi, már elfeledett, illetve erősen visszaszorult gazdálkodási formák felélesztését, megőrzését
célzó
agrotechnológiai
és
genetikai
fejlesztések
(rizs,
köles
fajtafenntartása, nemesítése, termesztése),
a táj speciális ökológiai adottságaihoz (talaj, klíma, hidrológiai viszonyok) alkalmazkodó, hazánkban nem honos, de gazdasági és tájhasznosítási szempontból kiemelkedően fontos növény, az indián rizs termesztési lehetőségeinek feltárása,
az ismeretterjesztés, képzés céljait is szolgáló referencia modelltelepek (rizs, indián rizs, köles) terveinek elkészítése és vízjogi létesítési engedélyeinek beszerzése,
a táj meglévő erdőgazdasági potenciáljának felmérése, valamint a termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztési lehetőségek feltárása, különös tekintettel az erdőtársulások ökológiai, ökonómiai és társadalmi hatásaira,
a táji értékek (kunhalmok, gémeskutak stb.) felmérése, megőrzésük lehetőségeinek feltárása,
az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely Osztályozási Rendszer) és a MÉTA térképi adatbázisaira alapozva a vizsgált táj változásának felmérése, állapotának aktualizálása,
a vizsgált természeti földrajzi táj szerves szénkészlet leltárának elkészítése, javaslattétel a szénkészlet megőrzését illetve gyarapodását célzó tájhasználat változtatásra,
a komplex fejlesztési programhoz kapcsolódó PR és marketing tevékenységek.
Összes támogatható tevékenység elszámolható költsége: 177.870.000,-Ft (bruttó)
10
2. Közép-Tisza-völgyön átívelő tájgazdálkodási program előkészítése: Óballai komplex, ártéri tájgazdálkodási mintaprogram Az integrált, ökológiai, ártéri, tájgazdálkodási mintaprogramunk a Közép-Tisza-völgy Törökszentmiklóstól északra, Ballapuszta térségében elterülő, tipikusan Tisza-parti, mély fekvésű, kötött, agronómiai értelemben gyenge adottságú terület, döntő hányadában ártér. A megelőző évszázadok során a víz alakította és formálta e tájat, majd az ember gátak közé szorította a folyót, így ma az itt élők hol a vízhiánytól, hol a pusztító mennyiségű víztől szenvednek. Terveinket az alábbi fontos szempontok szerint kívánjuk megvalósítani: 1.
Lokális vízstratégiánk szerint a meglévő, de lepusztult vízkivételi mű helyreállítása, a szintén meglévő és szintén elhanyagolt csatornák karbantartása, újraépítése, továbbá az öblözetekre bontott, 720 hektárnyi vegyes művelési ágban lévő területen okszerű záportározó tavak létrehozása. Ezen meliorációs művek segítségével tudunk a vízzel gazdálkodni és meg tudjuk őrizni az időszakos többletvizeket. A tározókból kitermelt meddő és humusz segítségével szelíd termődombokat hozunk létre. 2. Agronómiai szempontból a létrejött vizes élőhelyeket fenntartjuk és hasznosítjuk, például halastavak, jóléti horgásztavak, öntözési igények, belvízrendezés céljaira. A terület jelentős részét (körülbelül 120-140 hektár) visszaadjuk a rét és legelő szolgálatába, hiszen az elmúlt évszázadokban mindig is az volt. A többi terület okszerűen szántóföldi és kertészeti (ártéri gyümölcsös) művelési ágakban hasznosul. A projekt szellemében minden gazdát törekszünk átállítani az ökológiai termelési módra. 3. A parányi zsákfalu, Óballa fejlesztése érdekében tervezünk egy biomassza erőművet a falu fűtésére, továbbá egy mély fekvésű szűrőmezőn keresztül a település szennyvíztisztítását kívánjuk megoldani. 4. A falu érdekében, de egyébként környezetvédelmi okok miatt is célunk a települést a várossal (Törökszentmiklós) és a folyóval (Tisza) összekötő közutak javítása, fejlesztése és a Tisza gáton egy kerékpárút kialakítása. 5. A mentetlen területen az ártéri gazdálkodás fokgazdálkodási formáját tervezzük oktatni és támogatni. A jelentős méretű – a mentett és mentetlen oldalt is érintő fásítási programunkon keresztül a tájba illő fásítottságot minimum 20-27%ra kívánjuk növelni, amely a tájvédelmi terület 240 hektár erdőjével már jelentős mikroklíma javító hatást is magával von.
11
6. A Közép-Tisza völgyi Népfőiskola szervezésével az Óballán lévő egykori Klebersberg iskolát kívánjuk újra életre kelteni és újra az oktatás, képzés, falu –és vidékfejlesztés szolgálatába állítani. Segítségével létrehozunk egy új életképes KÖZÖSSÉGET. A program szerves része az állandó, életvitelszerű lakó- és termelő helyekként létrehozandó tanyák újratelepülésének elősegítése, mely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az általunk épített tájba visszahozzuk az állatot, az embert és így visszahozzuk az életet. A fentiek megvalósulása esetén létrehozunk egy olyan tiszta, természetes és egyszersmind csodálatos tájat, amely vonzó élettér és példaértékű lesz minden ott élő és odalátogató, természetszerető
ember
számára.
vízkormányzási
infrastruktúra
A
komplex
fejlesztésére
a
fejlesztési
program
vízvisszatartást
előkészítése
támogató,
az
a
ártéri
tájgazdálkodást lehetővé tevő vízi infrastruktúra kiépítésére, a tájgazdálkodáshoz jobban illeszkedő mezőgazdasági területhasználatra való áttérésre, a táji értékekhez kapcsolódó örökségmegőrzés és turizmus fejlesztésére irányul. Összes támogatható tevékenység elszámolható költsége: 171.480.000.-Ft (bruttó) A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács jogszabályban foglalt feladatait tekintve egyik legfontosabb tevékenysége az idén elfogadásra kerülő Tisza-tó Területfejlesztési Program megvalósításában való közreműködés, a térségben megvalósuló fejlesztések összehangolása, figyelembe véve a – TFT által kezdeményezett módosítást követően megújuló – Tisza-tavi Kódexben megfogalmazott terület-felhasználási elveket. 4. Tisza-tó Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság 2015. évi feladatai: A Tisza-tó környezetében lévő települések felzárkóztatása és további fejlesztések elősegítése céljából hozta létre 2009. május 29-i bejegyzéssel a Tisza-tó Fejlesztési Kft-t a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, valamint az RFH Zrt. cégcsoport. A Tisza-tó Fejlesztési
Kft.
üzleti
szolgáltatási
tevékenységet
-
elsősorban
pályázatírást,
projektmenedzselést - végzett a térség önkormányzatai és vállalkozói részére. A cég 50%ban a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, illetve a 2012. évben bekövetkezett üzletrész vásárlása után 25-25%-ban a Heves Megyei Önkormányzat illetve a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzat tulajdonában áll. 2015. évi feladatai az alábbiak lesznek: 12
Tisza-tavi kódex felülvizsgálata, Tisza-tóval kapcsolatos marketing, kommunikációs tevékenységek; Kreatív kommunikációs kiadványok koncepciójának megalkotása, a negyedéves, szezonális kommunikációs kreatívok megtervezése, kampánystratégia megalkotása;Tisza-tó honlappal kapcsolatos fejlesztési munkák. A Tisza-tó Fejlesztési Kft. a korábban már említett két projekt esetében (Mirhó-Kakat
tájgazdálkodási
mintaprogram,
valamint
Óballai
komplex,
ártéri
tájgazdálkodási
mintaprogram) a pályázat megírásával segítette a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkáját, továbbá a pályázatok pozitív elbírálása esetén közreműködő szerepet tud majd vállalni a pályázatok megvalósításában.
5. A Heves Megyei Önkormányzat törvényben leírt további kötelező feladata a megyei területfejlesztési konzultációs fórum működtetése: A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény rendelkezik a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) módosításáról. A hivatkozott törvény számos ponton módosította a Tftv-t, mely többek között az alábbi 14. § (1) – (5) bekezdésekkel egészült ki: „(1) A megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. (2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál. (3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben. (4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell. (5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.” A Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata 2012. április 13-án került aláírásra. A Heves Megyei Önkormányzat az elfogadott SZMSZben foglaltaknak megfelelően 2015. évben is ellátja a fórum munkaszervezeti teendőit.
13
V.
KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉSI IRÁNYELVEK
Kiadások: a. Felhalmozási kiadások: Felhalmozási kiadások tervezésére a 2015. évre vonatkozó majdani központi költségvetési törvénytervezetben megjelölt források figyelembe vétele mellett kerülhet sor. b. Működési kiadások: Az önkormányzat működésének biztosítását a közgyűlés hivatala látja el. A működési kiadások legjelentősebb részét a személyi jellegű kiadások teszik ki. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §- a szerinti illetményalap a mindenkori központi költségvetési törvényben kerül meghatározásra, a tervezésnél ezt szükséges figyelembe venni. A köztisztviselői illetményalap jelenleg 38 650 Ft. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteria keretének meghatározására a központi költségvetési törvény által szabott keretek figyelembe vételével kell, hogy sor kerüljön. A cafeteria juttatások a köztisztviselők esetében a jelenlegi szabályozás szerint nem haladhatják meg a köztisztviselői illetményalap ötszörösét éves szinten. Ez az összeg 2014-ben 193.250 Ft. Ez az összeg tartalmazza a juttatások után fizetendő munkaadói járulékokat is. A személyi juttatások tervezésénél a jubileumi jutalom tervezésére a kötelező jogszabályi előírások alapján kell, hogy sor kerüljön. A Közgyűlés személyi jellegű kiadásai a 2014. évi bázison tervezhetőek. A tervezés során figyelemmel kell lenni a Közgyűlés személyi összetételének változása kapcsán felmerülő informatikai eszközszükségletre és egyéb infrastruktúra szükségletre. A 2015. évre vonatkozó költségvetési tervezés során az egyszeri bevételek, illetve egyszeri kiadások figyelembe vétele nélkül szükséges megállapítani a dologi kiadások előirányzatát. Bevételek: a. Felhalmozási bevételek: Felhalmozási bevételek eredeti előirányzatként történő tervezésére a 2015. évre vonatkozó költségvetési törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével kerülhet sor. 14
b. Működési bevételek: A költségvetési törvényben biztosított működési támogatáson túl az egyéb működési bevételek minimális szinten tervezhetőek. Szükséges a tervezés során az egyszeri bevételek figyelmen kívül hagyásával megtervezni az egyéb működési bevételek előirányzatának összegét. Létszámkeret: A
létszámkeret
meghatározására
a
költségvetési
keretszámok,
illetve
a
konkrét
területfejlesztési, vidékfejlesztési feladatokkal összefüggő hatáskör ismeretében lehetséges. A költségvetési rendelet tervezetének összeállítása során a 2014. évi bázissal számítunk tervezni.
Az előterjesztést a Heves Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsága, valamint az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottsága megtárgyalta és a következő szavazati aránnyal támogatta annak elfogadását: Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság: Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság:
3 igen 6 igen
A Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága várhatóan a Közgyűlés által tárgyalandó előterjesztések kiküldését követően ülésezik majd, így az előterjesztés elfogadására vonatkozó döntésük szóban kerül ismertetésre a Közgyűlés ülésén. Kérem a tiszttelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.
Eger, 2014. szeptember 17. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem:
Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője
15
Határozati javaslat: Heves Megyei Közgyűlés 2014. 09. 26-i ülésén az előterjesztésben foglaltakat megtárgyalta és a Heves Megyei Önkormányzat 2015. évre vonatkozó költségvetési koncepcióját a következőkben részletezettek szerint hagyja jóvá. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (1) bekezdése szerint a megyei főjegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a megyei közgyűlés elnöke október 31-ig nyújtja be a Közgyűlésnek. A koncepció kialakítása során figyelembe kell venni a Kormány által meghatározott gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és költségvetési politika céljait.
III. A
területfejlesztés
ÁLTALÁNOS KITEKINTÉS
rendszerének
megújítása
kapcsán
a
területfejlesztésről
és
a
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: RFT) megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv. módosítása a korábbi öt területi szint helyett (kistérség, megye, régió, kiemelt térség, országos szint) alapvetően két területi szintet határozott meg (megyei és országos), azzal, hogy ezen túl két kiemelt térségi tanácsot ismer el (Balaton Fejlesztési Tanács és Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács). A korábban működő regionális fejlesztési tanácsok jogutódjai az adott NUTS II-es szintet alkotó megyei önkormányzatok lettek. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, melynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is kiemelt jelentősége van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek alapul szolgálnak a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá 16
tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdeken, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A
megyei
önkormányzatok
forrásfelhasználását
a
megalapozó
jogszabályokban tervezési
rögzített,
feladataikat
a
2014-2020
végrehajtották
időszak (megyei
területfejlesztési koncepció, megyei területfejlesztési program) az elmúlt két évben, az európai uniós részdokumentumok tervezése várhatóan 2014. év végéig lezárul. 2015. évben elindul a megyei TOP források felhasználásához – a jelenleg még formálódó jogszabályi előírásoknak megfelelően – kapcsolódó feladatok végrehajtása.
IV.
A Heves Megyei Önkormányzat várható területfejlesztési feladatai 2015-ben
A 2014-2020-as tervezés tekintetében – a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program elfogadását követően – a megyei önkormányzatok a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramokat tartalmazó megyei integrált területi programokat (ITP) a TOP tartalmi és forrás keretei között. Az ITP-hez kapcsolódóan felmerül egy több lépésből/ fázisból álló fejlesztési (tervezési) feladat, amely az ITP háttérdokumentum elkészítésében tetőzik és egy menedzsment feladat, ami a dokumentum tartalmának megvalósítását jelenti, (ennek előkészítése a tervezés során jelentkezik). Az ITP megvalósítás során azért nem beszélhetünk egyszerűen csak ITP végrehajtásról, mert a dokumentumban rögzített fejlesztési elemek megvalósítása számtalan külső és belső hatásnak van kitéve a rendelkezésre álló 7 év alatt, az általános végrehajtási jellegű menedzsment feladatok mellett tehát a folyamatmenedzsment és változáskezelés jelentős hangsúlyt kell, hogy kapjon. A megvalósításra rendelkezésre álló idő hosszúsága tehát hatványozottan indokolja az alapos előkészítést és a rendszerbe épített rugalmasságot, annak érdekében, hogy az ITP végrehajtása során felmerülő esetleges negatív, illetve módosítást igénylő tényezők, ne veszélyeztessék az ITP teljes körű megvalósulását. Az ITP tervezés és végrehajtás időkerete 2014-2020-ig terjed. A program végrehajtása 2015 első negyedévénél hamarabb várhatóan nem kezdődik meg, figyelembe véve az ITP elfogadásához és a keretszerződés megkötéséhez szükséges időt. A megyei források 17
összességét projektekkel kell lefedni. Minden projekt esetében számolni kell egy előkészítési, jóváhagyási (támogatási szerződés) valamint egy tervezési, közbeszerzési és kivitelezési szakasszal. Az ütemezés tervezésekor már fontos ismerni a projektek egymástól való függőségét, hogy a megvalósításra vonatkozó sorrendiség felállítható legyen. Az első évtől eltekintve az előkészítéssel és végrehajtással jelentkező feladatok párhuzamosan zajlanak. A finomra hangolt ütemezés két évre készül és fontos, hogy folyamatosan frissüljön a változásokat követve. Csak ilyen megalapozás mellett lehet már a második év közepén elkészíteni a következő két év finomra hangolt ütemezését. A folyamatos nyomon követéssel és újratervezéssel elkerülhető, hogy csúszások végül az ITP több évvel való eltolódását eredményezzék. További szempont a kapcsolódó ágazati OP kiírásokkal való időbeli összhang biztosítása. Az ITP-t az IH által jóváhagyott menedzsment szervezet (munkaszervezet) hajtja végre. A helyi szintű döntéshozatal a megyei önkormányzat közgyűlése illetve az általa felhatalmazott szerve feladata. A megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramok esetében a munkaszervezet javasolt formája a megyei önkormányzati hivatalon belül létrehozott munkaszervezet. Elvárt a feszes programmenedzsment is, ezért a kockázatok elkerülése végett javasolt nem takarékoskodni a szervezeti kapacitásokkal és kvalitásokkal. A fentiek alapján a program menedzsment nem csupán az ITP háttérdokumentum tartalmának mechanikus végrehajtását jelenti, hanem az időközben bekövetkező változások kezelése és az időben még távolabb eső projektek pontosítása és támogatási csatornába terelése is a feladata. A program menedzsment a szakmai precizitáson túl rugalmasságot és szoros együttműködést igényel a helyi szintű döntéshozókkal és a szakmai feladatokat ellátó cégekkel valamint a TOP Irányító Hatósággal. A végrehajtás finanszírozásával kapcsolatban még nem kerültek elfogadásra a szükséges jogszabályok. Az elvi lehetőségek között szóba jöhet központi állami finanszírozás, közvetlen pályázati módon történő forrásbiztosítás, illetve „SLA” jellegű finanszírozás a TOP technical assistance kerete terhére. A megyei TOP források felhasználásához kapcsolódó feladatok erőforrás tervezésénél figyelembe veendő, hogy a NORDA nKft-ben 2014. január 1-től – Nógrád és Borsod-AbaújZemplén megyékkel együtt – tulajdonos a Heves megyei Önkormányzat. A NORDA a 20072013-as időszakban közreműködő szervezeti feladatokat látott el az Észak-magyarországi Operatív Programmal kapcsolatban, így sok tapasztalatot szereztek az OP végrehajtása során. 18
Cél lehet a jövőben, hogy a NORDA megyei kirendeltségének létszáma, illetve feladatleosztása jobban illeszkedjen a Heves megyei projektek volumenéhez. További erőforrások állnak rendelkezésre a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség nKft-nél is – melyben a Heves megyei Önkormányzat szintén résztulajdonnal bír –,elsősorban pályázatírás és –menedzselés témakörében. A megyei önkormányzatok jövőbeni területrendezési és kapcsolódó területfejlesztési feladatai ellátásának biztosítása, illetve szerepének megerősítése: A megyei önkormányzat főépítészének feladata a készülő településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervhez való illeszkedés vizsgálata. Jelenleg a megyei önkormányzatok a megyei területrendezési terv szabályzatáról rendeletet alkotnak, illetve határozatot hoznak a területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről. A rendeleti rész nagyon szűk lehetőséget biztosít a megyék számára. A megyei – területi szintű - érdekek megjelenítésére csak a határozattal elfogadott munkarészben van lehetőség, de ez a települések számára nem jelent kötelezést, így azt sok esetben a településrendezési tervek készítése során nem veszik figyelembe. A területrendezési tervek szabályzatáról alkotott rendeleti munkarészben tágabb lehetőséget kellene biztosítani a megyei önkormányzatok részére, így növelve a településrendezési tervezés során a kötelezően betartandó elvárásokat. Folyamatosan szükséges annak biztosítása, hogy az újonnan megalkotandó vagy módosításra kerülő településrendezési tervekben is visszaköszönjenek a megyei területrendezési tervben foglaltak, megakadályozva ezáltal azt, hogy azok ellentétes tartalma esetleg a területi szintű fejlesztések gátjai legyenek. A fenti célok elérése érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Heves Megyei Önkormányzat és a Nógrád Megyei Önkormányzat együttműködik. IV.EGYÉB FELADATOK 6. Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tervek és önkormányzati beruházások 2015. évben: A Heves Megyei Önkormányzat jelentős vagyonértékesítést és beruházást nem tervez 2015ben, a Megyei Önkormányzat tulajdonában és kizárólagos használatában maradt Eger, Dobó tér 6/A. sz. III. emeleti ingatlanrészében továbbra is elsődlegesen az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz kapcsolódóan szervezetek elhelyezése történik.
19
7. A Heves Megyei Önkormányzat törvényben leírt kötelező feladata 2015-ben a regionális területfejlesztési konzultációs fórum működtetése. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény rendelkezik a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) módosításáról. A hivatkozott törvény számos ponton módosította a Tftv-t, mely többek között az alábbi 28. § (1) bekezdéssel egészült ki: „A megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok.” A Tftv. 14/A. § szerint az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei regionális területfejlesztési
konzultációs
fórumot
működtetnek.
A
regionális
területfejlesztési
konzultációs fórum a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben, b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát, c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját, d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére. A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei közgyűlések megegyezése szerinti megyei önkormányzati hivatal látja el. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Nógrád Megye Önkormányzata és a Heves Megyei Önkormányzat a fenti jogszabályhely alapján létrehozta és működteti az ÉszakMagyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórumot (RTKF), amelynek munkaszervezeti feladatait féléves rotációs rendszerben a soros elnököt adó megyei önkormányzat hivatala biztosítja. Az RTKF szerepe a jövőben a Megyei Területfejlesztési Koncepciók és Programok elkészítésének és végrehajtásának folyamatában a megyei önkormányzatok közötti megyehatárokon átnyúló együttműködések megtárgyalása és a koordináció elősegítése, 2015től pedig megyehatáron átnyúló fejlesztések folyamatos egyeztetése. 8. Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2015-ben elvégzendő feladatai:
20
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.). 28. § (1) bekezdése a megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódjaként a területileg érintett megyei önkormányzatot nevesíti. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok. A Tftv. 15.§ (1) bekezdése a fenti jogutódlásokon túl, az önkéntes térségi fejlesztési tanácsok alakításának lehetőségét változatlanul meghagyta, immáron az érintett megyei közgyűlések hatáskörébe utalva azt. A fentiekben hivatkozott törvényi változások szükségessé tették a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának a megváltozott tagsági viszonyokhoz és a megyei önkormányzatoknak a módosított Tftv.-ben foglalt területfejlesztési és területrendezési feladataihoz is igazodó értelemszerű módosítását, kiegészítését. A munkaszervezeti feladatokat 2012. február 1-től a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal látja el, amely tevékenységet várhatóan 2015 évben is biztosítja a Tanács számára a megfelelő szakmai háttér rendelkezésre állása és költségtakarékossági, költséghatékonysági okokból. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács az SZMSZ szerinti feladatokat látja el: A) A megyehatárokon túl terjedő egyes kiemelt területfejlesztési feladatok tekintetében ellátja a következőket:
a) A Térségi Fejlesztési Tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a fejlesztési koncepcióra és programra b) A Térségi Fejlesztési Tanács térsége tekintetében véleményezi az illetékességi területét érintő fejlesztési koncepciókat és programokat. c) A Tisza-tó és térsége gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztése. d) A Tisza-tó és térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködésének elősegítése, a területfejlesztési feladatok összehangolása. e) A Tisza-tó térségében élők életfeltételeinek javítása, humán erőforrások fejlesztése, térségi identitás fenntartása. f) A korszerű, nemzetközi területfejlesztési gyakorlat megismerése és a területfejlesztési politika széleskörű alkalmazása. 21
g)
A Tisza-tó térsége fejlesztésére nemzetközi és hazai erőforrások feltárása, a befektetések elősegítése.
h)
A Tisza-tó térségén kívüli térségekkel együttműködések kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
ii)
A Tisza-tó térsége sajátos adottságainak hatékonyabb felhasználása a területfejlesztési célok elérésében.
j)
A Tisza-tó térségi fejlesztési koncepció kialakítása, a Tisza-tó térség fejlesztési stratégiája készítésében közreműködés.
k)
A térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntések összehangolása.
l)
A Tisza-tavi térség egységes, társadalmi-gazdasági kezelésének biztosítása.
m)
Közreműködés a Térségi Fejlesztési Tanács illetékességi területe által érintett megyei önkormányzatokkal, azok Tftv. 13.§ (2) bek-ben meghatározott feladatainak ellátása céljából. B) A Tisza-tó TFT területfejlesztési koncepciója és programja figyelembevételével dönt
-
a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról
-
pályázati kiírások és közbeszerzési felhívások
-
fejlesztések megvalósításáról
C) Tisza-tó TFT hatásköréből nem ruházható át, azaz a Tisza-tó TFT kizárólagos hatáskörébe tartozik: - elfogadja a Tisza-tó területét érintő hosszú távú területfejlesztési koncepciót, fejlesztési programot és az egyes alprogramokat, - jóváhagyja a fejlesztési programok megvalósítását szolgáló pénzügyi tervet, - megállapodást köt az érintett tárcákkal, országos, regionális és megyei területfejlesztést és területrendezést ellátó szervekkel a fejlesztési programok finanszírozásáról, - véleményezi az illetékességi területét érintő területfejlesztési koncepciót, - dönt a Tisza- tó területén túl terjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátására készült szerződéstervezetekről, ha az a Tisza-tó TFT döntési hatáskörébe tartozó pénzeszközök felhasználásával valósul meg, 22
- területfejlesztési koncepciók figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, - dönt a Tisza-tó TFT éves költségvetéséről és elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, - dönt a Tisza-tó TFT tagjai közül az elnök, alelnök(ök) megválasztásáról, visszahívásáról, felmentéséről, - A Tanács dönt a munkaszervezeti feladatok ellátásának módjáról - a vonatkozó keretek között biztosítja a munkaszervezet működéséhez szükséges anyagi fedezetet, és minden évben a munkaszervezet beszámolóját követően - bekéri az annak felhasználásáról szóló jelentést. D) A Tisza-tó TFT feladatainak ellátásában együttműködik területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervekkel, különösen a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal, a regionális és megyei területfejlesztési konzultációs fórumokkal, illetve a térségfejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő központi és területi államigazgatási szervekkel és gazdasági kamarákkal. A Tftv. legutóbbi módosítását követően – már az újonnan felálló közgyűlések által – szükségessé válik a Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása arra is tekintettel, hogy a törvény előírásai szerint a szaktárcát a Tanácsba tagot delegálhatnak. A Tisza-tó TFT előtt további jelentős feladatok állnak – amennyiben az alábbi (már benyújtott és hiánypótolt) pályázatok pozitív elbírálásban részesülnek – ugyanis 2015-ben a leírt feladatokat meg kell valósítani: 3. Közép-Tisza-völgyön átívelő tájgazdálkodási programok előkészítése a Mirhó-Kakat tájgazdálkodási mintaprogramon keresztül A Közép-Tisza-völgy Mirhó-Kakat térsége szervesen kapcsolódik a 35 évvel ezelőtt kialakított Tisza-tóhoz. A Tiszához köthető nagyszabású tájátalakítás 1787-ben kezdődött. Az Abádszalók határában megépült Mirhó-gát megépítésével megindult a Tisza-völgy gyökeres, tájméretekben is megnyilvánuló tájátalakítása. Ez a tájbeavatkozás hat évtizeddel előzte meg az 1846-ban, a Tiszadob határában megindult európai viszonylatban is példátlan méretű, vízrendezéssel kapcsolatos Tisza-völgyi szabályozást. (Széchenyi-, Vásárhelyiprogram!). A Mirhó –fokon kifakadó tiszai árvizek a Kakat nevű egykori tiszai ősmedren a Berettyóval egyesülve elöntötték a Nagykunság, a Hortobágy és a Nagy-Sárrét hasonló adottságú 23
lapályait. Ezzel létrejött mind a szakirodalomban, mind pedig a köznyelvben „Háromföld”ként emlegetett tisza-völgyi táj. A Mirhó-Kakat nevű programban azzal a közép-tiszai tájjal foglalkozunk, ami a jelenlegi Tisza-tótól (Mirhó-gát) délkeleti irányban a HortobágyBerettyóig húzódik. Ez a hajdani vizes táj e tájátalakítás következtében agrárkultúrtájjá alakult. Egész története során örökösen vízbajoktól szenvedett (aszályos és belvizes esztendők!). A táj sorsát tekintve is létfontosságú ügy, vízstratégiai kérdés, a táj hasznosításához fűződő felfogásunk és intézkedéseink újragondolása. A klímaváltozással kapcsolatban ezek még sürgetőbb jövőbeni feladatként jelentkeznek már jelenleg is. A komplex fejlesztési program előkészítése a vízkormányzási infrastruktúra fejlesztésére a vízvisszatartást támogató, az ártéri tájgazdálkodást lehetővé tevő vízi infrastruktúra kiépítésére, a tájgazdálkodáshoz jobban illeszkedő mezőgazdasági területhasználatra való áttérésre, a táji értékekhez kapcsolódó örökségmegőrzés és turizmus fejlesztésére irányul az alábbi megközelítésekkel:
a vizsgált természetföldrajzi táj térbeli lehatárolása és ábrázolása a térinformatika eszközeivel,
a térségben meglévő, a program területét érintő vízgazdálkodási rendszerek állapotának felmérése, javaslattétel a vízhálózat kapacitásának fejlesztésére, különös tekintettel a rizstermesztés volumenének változásából eredő megnövekedett vízigény és vízelvezetés kielégítésére,
egy, az ismeretterjesztés, képzés céljait is szolgáló öntözőcsatorna felújítási tervének elkészítése és vízjogi létesítési engedélyének beszerzése,
régi, már elfeledett, illetve erősen visszaszorult gazdálkodási formák felélesztését, megőrzését
célzó
agrotechnológiai
és
genetikai
fejlesztések
(rizs,
köles
fajtafenntartása, nemesítése, termesztése),
a táj speciális ökológiai adottságaihoz (talaj, klíma, hidrológiai viszonyok) alkalmazkodó, hazánkban nem honos, de gazdasági és tájhasznosítási szempontból kiemelkedően fontos növény, az indián rizs termesztési lehetőségeinek feltárása,
az ismeretterjesztés, képzés céljait is szolgáló referencia modelltelepek (rizs, indián rizs, köles) terveinek elkészítése és vízjogi létesítési engedélyeinek beszerzése,
a táj meglévő erdőgazdasági potenciáljának felmérése, valamint a termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztési lehetőségek feltárása, különös tekintettel az erdőtársulások ökológiai, ökonómiai és társadalmi hatásaira,
24
a táji értékek (kunhalmok, gémeskutak stb.) felmérése, megőrzésük lehetőségeinek feltárása,
az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely Osztályozási Rendszer) és a MÉTA térképi adatbázisaira alapozva a vizsgált táj változásának felmérése, állapotának aktualizálása,
a vizsgált természeti földrajzi táj szerves szénkészlet leltárának elkészítése, javaslattétel a szénkészlet megőrzését illetve gyarapodását célzó tájhasználat változtatásra,
a komplex fejlesztési programhoz kapcsolódó PR és marketing tevékenységek.
Összes támogatható tevékenység elszámolható költsége: 177.870.000,-Ft (bruttó)
4. Közép-Tisza-völgyön átívelő tájgazdálkodási program előkészítése: Óballai komplex, ártéri tájgazdálkodási mintaprogram Az integrált, ökológiai, ártéri, tájgazdálkodási mintaprogramunk a Közép-Tisza-völgy Törökszentmiklóstól északra, Ballapuszta térségében elterülő, tipikusan Tisza-parti, mély fekvésű, kötött, agronómiai értelemben gyenge adottságú terület, döntő hányadában ártér. A megelőző évszázadok során a víz alakította és formálta e tájat, majd az ember gátak közé szorította a folyót, így ma az itt élők hol a vízhiánytól, hol a pusztító mennyiségű víztől szenvednek. Terveinket az alábbi fontos szempontok szerint kívánjuk megvalósítani: 7.
Lokális vízstratégiánk szerint a meglévő, de lepusztult vízkivételi mű helyreállítása, a szintén meglévő és szintén elhanyagolt csatornák karbantartása, újraépítése, továbbá az öblözetekre bontott, 720 hektárnyi vegyes művelési ágban lévő területen okszerű záportározó tavak létrehozása. Ezen meliorációs művek segítségével tudunk a vízzel gazdálkodni és meg tudjuk őrizni az időszakos többletvizeket. A tározókból kitermelt meddő és humusz segítségével szelíd termődombokat hozunk létre. 8. Agronómiai szempontból a létrejött vizes élőhelyeket fenntartjuk és hasznosítjuk, például halastavak, jóléti horgásztavak, öntözési igények, belvízrendezés céljaira. A terület jelentős részét (körülbelül 120-140 hektár) visszaadjuk a rét és legelő szolgálatába, hiszen az elmúlt évszázadokban mindig is az volt. A többi terület okszerűen szántóföldi és kertészeti (ártéri gyümölcsös) művelési ágakban hasznosul. A projekt szellemében minden gazdát törekszünk átállítani az ökológiai termelési módra. 25
9. A parányi zsákfalu, Óballa fejlesztése érdekében tervezünk egy biomassza erőművet a falu fűtésére, továbbá egy mély fekvésű szűrőmezőn keresztül a település szennyvíztisztítását kívánjuk megoldani. 10. A falu érdekében, de egyébként környezetvédelmi okok miatt is célunk a települést a várossal (Törökszentmiklós) és a folyóval (Tisza) összekötő közutak javítása, fejlesztése és a Tisza gáton egy kerékpárút kialakítása. 11. A mentetlen területen az ártéri gazdálkodás fokgazdálkodási formáját tervezzük oktatni és támogatni. A jelentős méretű – a mentett és mentetlen oldalt is érintő fásítási programunkon keresztül a tájba illő fásítottságot minimum 20-27%ra kívánjuk növelni, amely a tájvédelmi terület 240 hektár erdőjével már jelentős mikroklíma javító hatást is magával von. 12. A Közép-Tisza völgyi Népfőiskola szervezésével az Óballán lévő egykori Klebersberg iskolát kívánjuk újra életre kelteni és újra az oktatás, képzés, falu –és vidékfejlesztés szolgálatába állítani. Segítségével létrehozunk egy új életképes KÖZÖSSÉGET. A program szerves része az állandó, életvitelszerű lakó- és termelő helyekként létrehozandó tanyák újratelepülésének elősegítése, mely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az általunk épített tájba visszahozzuk az állatot, az embert és így visszahozzuk az életet. A fentiek megvalósulása esetén létrehozunk egy olyan tiszta, természetes és egyszersmind csodálatos tájat, amely vonzó élettér és példaértékű lesz minden ott élő és odalátogató, természetszerető
ember
számára.
vízkormányzási
infrastruktúra
A
komplex
fejlesztésére
a
fejlesztési
program
vízvisszatartást
előkészítése
támogató,
az
a
ártéri
tájgazdálkodást lehetővé tevő vízi infrastruktúra kiépítésére, a tájgazdálkodáshoz jobban illeszkedő mezőgazdasági területhasználatra való áttérésre, a táji értékekhez kapcsolódó örökségmegőrzés és turizmus fejlesztésére irányul. Összes támogatható tevékenység elszámolható költsége: 171.480.000.-Ft (bruttó) A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács jogszabályban foglalt feladatait tekintve egyik legfontosabb tevékenysége az idén elfogadásra kerülő Tisza-tó Területfejlesztési Program megvalósításában való közreműködés, a térségben megvalósuló fejlesztések összehangolása,
26
figyelembe véve a – TFT által kezdeményezett módosítást követően megújuló – Tisza-tavi Kódexben megfogalmazott terület-felhasználási elveket. 9. Tisza-tó Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság 2015. évi feladatai: A Tisza-tó környezetében lévő települések felzárkóztatása és további fejlesztések elősegítése céljából hozta létre 2009. május 29-i bejegyzéssel a Tisza-tó Fejlesztési Kft-t a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, valamint az RFH Zrt. cégcsoport. A Tisza-tó Fejlesztési
Kft.
üzleti
szolgáltatási
tevékenységet
-
elsősorban
pályázatírást,
projektmenedzselést - végzett a térség önkormányzatai és vállalkozói részére. A cég 50%ban a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, illetve a 2012. évben bekövetkezett üzletrész vásárlása után 25-25%-ban a Heves Megyei Önkormányzat illetve a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzat tulajdonában áll. 2015. évi feladatai az alábbiak lesznek: Tisza-tavi kódex felülvizsgálata, Tisza-tóval kapcsolatos marketing, kommunikációs tevékenységek; Kreatív kommunikációs kiadványok koncepciójának megalkotása, a negyedéves, szezonális kommunikációs kreatívok megtervezése, kampánystratégia megalkotása;Tisza-tó honlappal kapcsolatos fejlesztési munkák. A Tisza-tó Fejlesztési Kft. a korábban már említett két projekt esetében (Mirhó-Kakat
tájgazdálkodási
mintaprogram,
valamint
Óballai
komplex,
ártéri
tájgazdálkodási
mintaprogram) a pályázat megírásával segítette a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkáját, továbbá a pályázatok pozitív elbírálása esetén közreműködő szerepet tud majd vállalni a pályázatok megvalósításában.
10. A Heves Megyei Önkormányzat törvényben leírt további kötelező feladata a megyei területfejlesztési konzultációs fórum működtetése: A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény rendelkezik a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) módosításáról. A hivatkozott törvény számos ponton módosította a Tftv-t, mely többek között az alábbi 14. § (1) – (5) bekezdésekkel egészült ki: „(1) A megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. 27
(2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál. (3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben. (4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell. (5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.” A Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata 2012. április 13-án került aláírásra. A Heves Megyei Önkormányzat az elfogadott SZMSZben foglaltaknak megfelelően 2015. évben is ellátja a fórum munkaszervezeti teendőit. c) KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉSI IRÁNYELVEK Kiadások: a. Felhalmozási kiadások: Felhalmozási kiadások tervezésére a 2015. évre vonatkozó majdani központi költségvetési törvénytervezetben megjelölt források figyelembe vétele mellett kerülhet sor. b. Működési kiadások: Az önkormányzat működésének biztosítását a közgyűlés hivatala látja el. A működési kiadások legjelentősebb részét a személyi jellegű kiadások teszik ki. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §- a szerinti illetményalap a mindenkori központi költségvetési törvényben kerül meghatározásra, a tervezésnél ezt szükséges figyelembe venni. A köztisztviselői illetményalap jelenleg 38 650 Ft. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteria keretének meghatározására a központi költségvetési törvény által szabott keretek figyelembe vételével kell, hogy sor kerüljön. A cafeteria juttatások a köztisztviselők esetében a jelenlegi szabályozás szerint nem haladhatják meg a köztisztviselői illetményalap ötszörösét éves szinten. Ez az összeg 2014-ben 193.250 Ft. Ez az összeg tartalmazza a juttatások után fizetendő munkaadói járulékokat is. A személyi
28
juttatások tervezésénél a jubileumi jutalom tervezésére a kötelező jogszabályi előírások alapján kell, hogy sor kerüljön. A Közgyűlés személyi jellegű kiadásai a 2014. évi bázison tervezhetőek. A tervezés során figyelemmel kell lenni a Közgyűlés személyi összetételének változása kapcsán felmerülő informatikai eszközszükségletre és egyéb infrastruktúra szükségletre. A 2015. évre vonatkozó költségvetési tervezés során az egyszeri bevételek, illetve egyszeri kiadások figyelembe vétele nélkül szükséges megállapítani a dologi kiadások előirányzatát. Bevételek: c. Felhalmozási bevételek: Felhalmozási bevételek eredeti előirányzatként történő tervezésére a 2015. évre vonatkozó költségvetési törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével kerülhet sor. d. Működési bevételek: A költségvetési törvényben biztosított működési támogatáson túl az egyéb működési bevételek minimális szinten tervezhetőek. Szükséges a tervezés során az egyszeri bevételek figyelmen kívül hagyásával megtervezni az egyéb működési bevételek előirányzatának összegét. Létszámkeret: A
létszámkeret
meghatározására
a
költségvetési
keretszámok,
illetve
a
konkrét
területfejlesztési, vidékfejlesztési feladatokkal összefüggő hatáskör ismeretében lehetséges. A költségvetési rendelet tervezetének összeállítása során a 2014. évi bázissal számítunk tervezni.
Felelős: Szabó Róbert Elnök Dr. Barta Viktor Főjegyző Határidő: Értelem szerint
29
