A HENGERLÉS KÍSÉRÖ JELENSÉGEI ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI KÜZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA

A HENGERLÉS KÍSÉRÖ JELENSÉGEI ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI KÜZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA TÓTH L-AJOS*

Kivonat okl. gépészmérnöknek

ıı Nehézipari Műszaki Egy-etem Kohómérnöki Karához benyújtott és elfogadott doktori é`rte-kezéséből Az értekezés bírálói: _ DT. Geleji Sándor, tsz.v. egyetemi tanár, az MTA ren-des tagja; Dr. Káldor Mihály, tszv. egyetemi tanár, a műsz. tud. kandidátusa; A Vizsgabizottság tagjai: Dr. Horváth Zoltán, tszv. .egyetemi tanár, dékán, a .műsz. tud. doktora, elnök; J)ı`. Geleji Sándor, tszv. egyetemi tanár, az MTA ren-des tagja; Dr. Káldor Mihály, tszv. egyetemi tanár, a műsz. tud. kandidátusa; Vtnnai Andnts, egyetemi adjunktus.

Az értekezés beadás-ának időpontja: 1964. május 28. Az értekezés elfog`adásá`nak időp-ontja: 1964. december 9. /\ Iıengerlés befolyásoló tényezői és a he-ngerlés kísérő jelenségei közötti összeııııaı-zı'-sı-ltet. kísérleti és elmé-letí módszerekkel határozıhatjuk meg. A kísérleti módsze„ ıiıwl közvetlenül a befolyásoló tényezők és a kísérő jelenségek közötti összefüggé.-ıu-ı |ı:ıtz'ıı`ozhatjuˇk meg. E-lm-él-eti módszerekkel -ezek .az összıefüggések közvetlenül ııı ııı Iı:ıtaˇıı`ozh.atók meg.

A henger és a henge.r-elt da.rab- közös érintke-zé-si felületé-re ható feszültségek „.ıı:_rs:'ıg:'ııi.al< és el-oszlásának ismerete alapvető jelentőséggel bír a fenti összefüggé„~l\ ıııı-p,határozásáb-a.n. Ez-ért első- lép-és-ként a he-ngerl-és be-folyá.soló tényezőinek függ- z ım'-lıvıı meghatározzuk a henger felületére ható feszültségeket. A feszültségek alapıuıı ıııwaıııis egyszerű módszerek.kel nyerh-etők a legfontosabb kísérő jelenségek -ııııııt pl. :ı hengerlési erő, a hengerlési nyomaték. a hengerelt darab előresietése stb. A lıı-l'ól_v:'ıso-ló tényezők' függvényében. A rlisszeı`táció fő célkitűzése a henger fe1ı'.ileté`re ható feszültségek mcghntfıro.|':l

\'ııH_

'lııx 'l'«ı1lı I.:ı_}ı».~. :ı Nı~lıı~7.iDııı`i IVI_ıˇ.isz.`ıl-zi I-Igyeteın Iíolıógüptani és l(ı-plı`-lcvııyııtııltltımıIıııı ı .H-z.-ı~l<ı`-ıı :ı M.ıı:_v:ıı` 'l'iıı!ııııı:ııı_v„s .f\kııclı~mi:ı Koh:'ısv.:ıti Munkal<özössı'*gı'~nek tıırt-ıııınııyıı-ı ııııııılııı I

I 75

\ ılııl;-ıı`.f:ı!lıaıı .ı llcıılııuı*/.Hit jvlı`ilı'~svk:

h I),

1),

|ıııııı| |ıııııı|

kp]

a herı_ı.;eı`lés alatt álló anyag szélessége; a liengerrésben levő anyag szélessége a st-ı`ıılvı.!,es keresztmetszetben;

arányossági tényezők (képlékeznységi modulus);

h

mm 2 [ ınm`3 1 a hengerelt darab végső keresztmetszetének területe; [mmg 1 a hengerelt darab végső részkeresztmetszeteinek területe: [mm] a hengerrésben lev-Ő anyag vas-tagsága;

hi 12.2 hs

[ II1IIl l [mm] [ mm]

zf` D.)

Fei

ki Z Z.1 ld

l

RP mm?

[mm]

[

l

[mm]

kp

P

P; R

Illlll

m nl? j

[RP]

0,.

à ınm] K llllll

U1;

S(3(3

a darab vastagsága hengerlés előtt; a darab vastagsága hengerlés után; a darab vastagsága a semleges keresztmetszetben; a hengerelt anyag alakítási szilárdsága; a duzzasztási prób-atest magassága a duzzasztás folyamán; a duzzasztási próbatest kiinduló magassága; a heng-e-r által nyomott rész hossza; a henger felületére ható radiális nyomófeszültség; a hengerelt -darab rész.keresztmetsze-teire ható erő; a henger sugara; a dxd-yh térfogatelem seb-ess-ége .a hengerlés folyamán;

1):

Illllli

v,_,. "

a dxdyh térfo-gatelemnek a hezngerhez viszonyított x irányú relatív sebessége;

SE3(I ˇl

llllllı

U1.-

a he-nge`r kerületi sebesség-e; S(3(1

:r,y,z az

r

mm

koordináták;

8,; 8 1,Š"3z

a csúszási vonal és az x tengely által bezárt szög; a semleges keresztmetszet környékén kialakult rugalmas zóna nagyságát meghatározó szög; a hengerelt darab egyszerű ré.szid-o-m-aíenak szabta-d :nyúlása prof`il-he`-ngerléskofr ; a pr-O-filhe-ngerléskor kialakult közepes nyúlás; a redukált fajlagos alakváltozás; a duzzasztás redukált fajlagos alakváltozása; ˇ a hengerlés redukált fajlagos alakváltozása; a dxdyh térf-ogate-lem fajlag-os a.lakvá1toz.ásai;

+._,C;_ EL; 8:

a dxdyh té-rf-ogatel-em fajlagos alakváltozási sebesség-ei;

V EE, ëköz 31' Era (Í

Čšrı h

9-°

1 70

a henger elfordulás szöge;

(P,

ıı henger ellerdulús szöge u semleges lceıesztmletızetlılz a feszültségek és az ulakváltozasl sebességek közötti nrányosságl tényező; a súrlódási tényező;

J. ,H ".ıi"ı.i Ü Í *nl 74-ıl Í

kp y

a vizsgált térrészre

mmtl

n,,.nm ;n'„rıı Ü I

leszültãégek;

kp l

i

I kı

_ _]

íıı ıı p k 1

fıııızıı ımlnu

É] Of

koordinátatengelyek irányába ható

u henger felületére ható rugalmas feszültségek; -

u henger felületére ható súrlódási feszültség;

t

u képlékeny anyagban fellépő bel-ső súrlódási feszültség;

az alakítást szilárdság és a feszültségek közötti arányosságl tényezõk.

1. A hengerlés alapegyenletei A lıeııguı' I'vltllelA'~ı`e ıható feszültségek a matematikai képlékenységtnn ıla|wı:l llıııılvftlggésı-l segítségével h.atánoz.h-atók meg. Mivel a hengerlés l*==ÍH|vâııılı'ı ltóııyezöl rwııı mindig egyeznek meg a m-atemlatí-kai képlékeny-ealfmlıall ııl*l\ıılııımf.nl.l tényezők-kel. az ezek közlöttzi öss2.lef-üggések megállagma-fılıııõ lvl lwll Iımw.-ıııllnl még u m-et-allográıfiát (az: alalcitási szilándság mi-zglıaláıcımtnâlıııle) én ıı meuhunlˇkal súrlódási -elméletet (a külső súrlódási telıwfvl meglmlI\ı~ıızûıııl'liıız). .-5 li-ııllı-lı ımalııl ıı ıııalvııılıtllcul képlék-enys-égtan alapegyetnletzei teëlmlıı-lfık 4-O lıvııgwlflw ııluıwgyeııletelnek, kiegészítve az alakítást szilárd-sg ı -t iz -au lııılılsı lmıvı--m ııwglııılûı'ozı'ısl módszereivel.

llflfw

-

_Í4

' Í

l

. _

- __š__§"`

. ___É

Í

_

Nfı ' I

_

I _

__

* I

*r

__íÍ, Š;-É;-_-.g Š

_

&-

ršríıê-'Š~§f*r1ılıı;_~e

il' -

[

i

ãılı

liba- ıı 'É

-ı -ı

/\ szz'ıın.ll.:'ısok -v_uys?.ı~ı`üsilı'-se i'-ı`ı.le~kt'~bı`-n a lciivvtktr/.ı"ı l`ı-ll.<'~telı~ket vesz~.'/.ıik lvl:

(1) A hengerelt clarab térl`ogat-ele-me-kérnt a dxdylı téı"l`ogatı`észt tekintjük. Ez a Ál'-elt-étel jó k-öz-elit-éssel csak nagy l„/'hkl-..,_ vis'/.onyszám esetén engedh-e-trö meg. Azonban ahogy az 1. á-bra mutatja, a semleges kenesztmetszet környék-én zkiala~kult_ rugalmas zónában ez a feltétel egyáltalán nem alkalmazható. Ezért a henger felületére ható feszzültségek-et csak az l. ábrán II-vel jelzett zóná.íkb.a=n határozzuk meg. A II zóna határát a semleges kenesztmetsz-et ismeretében a y szög segítségével határozhatj uk meg [2], [3]_ Ez a f-e~lt=-ét-el azt jelenti, hogy egytengelyű alakváltozıáıslt tétel-ezünk fel a ll zónákban. Ezért a darab felületére ható külső súrlódó f-eszültségeket mint a dxdyh térfogat-elemre ható térffogati erőket kezellhetjük.

Wz

2" ÍZ

'gˇkff I

l

3

.

7

_

5 8

*érv Ü `

[ ?

`Í*fz

4,'

5- .__ l

. `

l

l

l -

-

!Š

l

.

l

V: *V*n*0z U9 == 1 k„+a;

E, -Vkfz+of, 0'y*Š-Áffz*0'z lll

..l..l. llfll-

ÍŠ '0„57ı' lV'7. 74)

3. ábra

b) A -henger rugalmas def-ormációja elhanyagolható. Ez az elhanyagolás a kis-érl-eteik -és »számítások szerint a nagyon vékony fólia hengerlése kivételével mindig m»eg»e«n-g-edh-e-tö. c) A “hengerrésbe belépő és a hengerrésböl kilépő anyagr-ész is-eb-ess-ége állandó érték a .hengerelt darab teljes szélessége mentén. Kísérletek [2] alapján feltétel-ezh-ető, hogy a lhenge-rréslben levő .anyag sebessége is állandó a darab teljes széles-ségében. d) A c) pontban leirt zsieb-efsség-i viszonyok a hengerr-és előtt és után levő rugalmas anyagr-ész-ek .kényszerítő hatása ktövetke-ztében jönnek létre. Ez a hatás m-egnyilvánul .abban is, hogy a hengerr-és-ben 1-evő anyagra a belépés és kilépés keresztlm-etszetében rugalmas feszültség-ek hatnak. A hengerrésben fellépő rugalmas feszültségeket a belépés és a kilépés kere-sztmetszetébzen ható fleszültség-ek is-meretében lehet »meg-határozni. A továbbiakban kísérletek [2], [4] alapján a 2. ábrán vfázzolt feszültıs-égelosz;l-ást tételezzük fel a belépés és kilépés ker-esztmetszetében. A hengerrésb-en kialakult rufgalmas feszültség-ek rugalm.asságtani számításoklkal határozlhatók meg. ,

178

l.l. zl: mt_ı;agnıcg.TTıaradás t<'iTı>én'_ııv A vizsgált képlékeny test tetszőleges bérfogatel-emében lo-glallt aznyalz ıııı-tznıaı`:ıdá.sát ha az anyag sűrűsége az alakítás folyamán nem váll-ıızllı .~ı lcöv-etsk-ez-Ő egyeni-et fej-ezi ki [5]: _[_

_]_

3T |

-.- [) _

811

J

(1)

8Z

I

1.2. Az egyen-súlyt egyenletek A meeha nika általános érvényű -egyensúlyi -egy-enleteinek .alkal-mazt'ıs:ı l„»|_v-ı~l.l:. [1] a .hengerlés egyensúlyi egyenleteit a 3. ábrán vázolt térfogatı-lı-ııırv ható erők 9:. y -és 2 irányú összetevő-inek egy-ens-úlyából határozlıııllıık meg: 3 (th o'_,.)

3 fr

,

_

--- 2 ( -l_- p sm fp

1

l

L (h G.Ü.) ..- „_ ^ˇ) 1-

-' 1:

3 .ll

3 (h o`,',`."":ı

1,.) --~--- + eos qi _;„

------ _ 3 rr

,

~

ÕH

. l lpcos
rr,

3 ( )

(4)

cosrp

.»'\ -l. ábra al-apjá.n határozható meg az összefügg-és a T,-; nl; T: feszült.-,~,z~l< és a T l'-eszültség között.: 1:, Í_-\- ff?-1

.

“*";"__„;`_;:;":;;:t_`;_:. ÍÍ: ff-2 T_\.

[Í.tiz

1 -%W--~

,

ol.

g (fi cos2Oc ttfa Í-H ..

Í:

z"":T.".T`:`_%T"_t:';`_"` "Í 1

AI/tg-2 Q; __L_

Í

..

.

(Ü)

cos2 ez \. líı) «'--A (li) -egy-enletekben T a csúsztatófeszültség. Nagysága a Coulmnlız... v.-ıw alapján határozható meg: T == ,zl p-

_

(7)

ıızl .„ jı «'-ı-lı'-ke nagyobb, mint az úgynevezett -belsö csúsztatóf-esz-ültség, akı..„ zl/ ııııyag belsejében fog az -elcsúszás fellépni és a T feszültség értéke: k

T

.

.

` Tnıax """f ıfšl-

(ll)

I YU

2' A -f

,.--f'*""

ˇ

\\`

.J 'K

.

.A

I

AI

~.

F

ˇ*F

r

% T* .,íÍ//

z_..-

`.">`*~«

šw

É

*E 4 ' P

E

P

2

ÍÉ

ms-

ü

T!!

-C .

z

1

r U

.

_ É

Í

ýı>

I

I?

I

ıı,H l

G

_,4

P

ııu II

ı „Í lf ı rnı ır1

VIICI I I I

Ty

ý

9

X

Á Í\'e'p'8fE/ı'b:n- 0150'

PÍ

X

ÍÉÍJÜ

'|\|f~1§lfV_T|_

múewau

T”

3. ábra

Íz P

X

rı /1/.

ly

'IIII

7}

/

\

*ig a

X -4

~

z Ty

R \

w

Í

*

Ă

a

/& ' 0?

r

G0

co:

1

INME XV.TL

4. ábra

/\ (2.), (3), (4). (5), (li) és (7) Lrgy-Unlctsekböl kiylhjezhletii ıı (:s:ı«k «ı_,». fm) w I`ı~szíéiltsé;_{«v*kvt taı`tsalmaz(') két egyenlet ha csúszási t.arbOmányı`zı:

C05

,) fx_„

*”

„L

2 (T 3-:

20,

2

1

_ _). ..-_-._..-.__

gp V g (P

~LOq>+ ~22

'f “

t

eos? az

1 {)(!ıa§,"“)

(9)

2 za-zz~_-~z---------- _-»«-W + 2-

'I „z ha 2

'I *H

l

C05 (P1/tg2 (p __|_

_

COSˇ Q

if. 'ˇ H _`; g_ˇ%:;'; Ã:

+ °°S2„f° 1 ÉÍÍÍE énl/tgglp-zs I t 1 1; fÍÉÍP_>__i_

Š)._"i _-y 'Í-E W Őy

T1 .3..__“.;_u..g _

(Im

3y

'P l/*~22 Q” “L A (9) és (10) egyenletek egyszerüsíizhetölk, ha figyelembe vesszük, *hogy ı lıı-ııp;ulı`1-élsnléll általáıbaın a cp 'kis érték, és hogy az ac irányú rugalmas fez ı ı I I .~:(~gek változársla. is elhanyafgolhatóz " .

2

3T

h

2

»af-'ll 'E 1:10: »~-(T,„)-tg(p+U,,--'LÍcOsoc`, |_ı

O'

2 az. _

3-za" :-8

(11)

h

omg

ai, flasınfzze-L Õ-9 z.

8 .11

11

(12)

6y

A (2), (3), (4), (5), (6) és (8) egyenleteflcböl la feszültségek meghatárlozá»ılıw lczıphatjuik a ta;pa«dlási tartományra érvényes egy-enleteket: ,)„,

' ıı 2

ıa

2lg(p

. 2 _„ ~z--z + k

(Q

6)

321"

au

`

h

a~»

l+l.g2qv

W Í 2 h cos ıp

3a_

hv )

1 tgã QD + s__._;_a_) cOs- az

hl 1

33:

l

, 1:3 (

)

rug

Így?

fg~
1 "3(hO`;"g)ˇ

zzz + e --~-a

Wff+3F=3 2.

1 COS

2

õy

(14)

OC

\ ıliı) (-8 (14) egyenl-ete-k a éfefntiekhez hasonlóan kis rr esetén egyszerűbb ı.„ ıııı*ıIı:ııı iı`h:ıtó~k: (IÍ Ű*\ - - .-ı: ((1-._

0-X)

,J .ı-

.1. 1/J 11-f,ç_9_b.`..a 5

h Í) Ű”

2) U

i

IV,

(15)

211 Slll a

h

qllug .

(

2) .ll HH

.«

/

/Í

/

fl

A (El), (lll), (l I), (12), -(13), (14),

15 J és ( 16) ıj„'yvıılı~tı~l
z Í

zzff

az. .

/

me-g. Mivel ,E1 .~;úı`l<'>(.l('ı |`es'/.ültsé-g'

v`“`Í

mindig ellen1.-étes irányú a két felület krözöltití elırıozzdulázs liı"ázny.ával. az az szög az 5. ábrán l`eltünt«ete1.t :sebességi vizszO+nyO«k ifslmer-c-tében

va

l

1

-w-1>-

l

4

-Š

2 a

Í'-ej~e-Zhettő kí:

X

a

v

V1

dx M

5;__,__

NL-

.

Mšššiı

~

. “*“ R ıfI__ V, J

Í

.z

“ -Š

.,il'!.>=š` "< -A 1*

5

, .

~

y

lő

.

,

_ A ft-émekegyterngelyű Eigénybevetele esetén .a keplékenyıseg feltételét ta klötvletkezıő alakban írhatjuk: (

*

`

, (_ _ 1

A keplekentyssgz feltetet

~'L.;_..ı y

t,

Ü

DF! ;\É

l

,

ýI_)`U

Š.

õt, z iz,-,(.z;,).

(18)

t

F“

l

`-'2'*"""' A (18) egyenletben ol az egytenv gelyű húzó, vagy nyromófeszültség, g klf pedig a fém alakítáısí szilárdsága, amely hideg alakítás esetén csak az alazkválrtozás mértékének a

függvénye.

15 ábra

Akkor, ha a fém -egy tetszıöleges t»érfOfgatel«emét nem egybengelyű ıigéznybevétteln-ek, hanem tetszőleges feszültfsrérgállapotnatk vetjük alá, a képlékeny állapot bfekrövetkezéısének feltételzét .a Hu,ber-Mises-Hencky-féle elmélet értelmében a következő egyenlet fejezi [1]: ı)

(Őz “ˇ Ü'x)3

(Ű: "ˇ Űy)2

(Ű-y ˇ” Ű.\tl3

I)

2 Í_Í.;y

Íz.:

ı)

Így)

ı

2

,

(őr) °

A (19) egyenlet, ha figyelembe veszszük az a) feltételt, a 'következ-Ő formá-

ban írtható

(az -

- (az -

-> (õz, -

2 ff? (ff) .

(20)

A (19) és (20) egyenletekben 8,. az úgynevezett redukált fajlagos -alakv áltozás. Értéke R08 és Eichinger [6] szerint (szi-gO»rúa'n véve csak az alakítás alaztfti állandó alakváltozáfsıí sebesség esetén): 2 . _ . . . 2 5:' Z š[l5z""'5x.l2+ l5z*8y)2ˇlˇ(8yˇ"`5zl2l '

Egyszerű »duzzasztás esetén Ex == 6,, I- -

(21) _

_ Ezek alapján a (21) -egyen-

letből kapjuk a «duzzasztásra érvényes redukált fajlagofs alıakváltolztáfs értékét : E

I 82

r, ff

_;_-_

En __--

[LE

I

-

' (22.)

llı-ııtzı~ı`lı'-.-`nıˇ~l :_,. ` J, : J), ` U. l1Iz~vl< ıılE.ıpj`.`ın ıı (21) vp,yvıı|ı~l.b("ıl kzıp_|ul~`. ıı Iı«~ııı',iı~ı`lı'~sı`rı~ 1”-ı`vıˇ~~ny«<~s ıedukált fajlagos aılukváltozás ı'~ı`tókı.'~1.:

ff.--.ız

V-Í-8,. .1,l5Í-Ü---- h. ” Š

(-3::)

h

.~\ (22) és (23) egyenletekból látható. hogy a hengerlé-snél fellépó aılzı-s Iı ılıısi szilárdság rnegh.atározázsakor figyelernzbe kell venni .a duzzasztás f'-.sl A lıı ~ııgvı`1és iközötti különbséget. Azonos magas-sázg.c`sölkkenézs esetén a reduı„ı|l |`:ıjlaıgos alakváltozá-s értéke 15°/0 -kal nagyo-bb a fhenzgerléskor, mint .ı zlıızzıısztárskor, ami azt jelenti, hogy az alakitáfsi szilárdfság is nagyobb .ı |ı«~ıı|.{oı`l«és1kror, mint a dfuzzıarsztás esetén. 1.4. Összefüggés a feszültségek és az alakváltozás jellemzői. között Ilzı teljesül a (20) egyenlet, akkor a test térfogateleme a feszültségek ha l ıı.-z:'ıı`:ı képlékeny folyás állapotálba kerül, A -képlékeny folyás mértékét zi .- zı luk változás :sebessége jellemzi. Az alakváltozási sebesfségek és az azoızzıı If-lı-uhozó feszültségek közötti összefüggés Prandtl--Reuss [5] szerint:

3 :U Alıııl -U.)

Í

Ő "z

3y

82

2

(24)

" ıjŠy`-:E3 3 Ã pedig a képlékeny test minden pontjában külön-

ıumı po'/.itív érték (nem anyagállandó). A (24) egyenletet alkalmazva véız . ıı ı v lvmezelk hengerlésére kapjuk:

3 UA: A

r

õx ::2a„-a,,--93. 30,, 26,,-0,,-O, _

25

( )

ı«

ôy 0'

A (25) egyenlet csak hideghengerlés (ke-

ff ' .I Í

f

l

'ˇ

l

,

`

ményedó anyag hengerlése) esetén alkalmazható. Ahhoz, hogy ezt beláthaslsutk. vizsgáljuk meg Drucker [7] levezetésén-ek szellemében az egytengelyű alakítás esotét. A 6. ábrán egyszerű húzókísérlet esetére fel van tüntetve az alakválzt()zás-l`vSzültség diagram. Az ábrán O*-gal van ju-

* ,

IMML lölve az 8 alakváltozáshoz tartozó rıılakítzisi , 4 __ 4 __ szílárdság, O-val az 8+8 /lt alrakvıfıltro'/.a'ı1.~:}ıo'/. ,~„„~ 2 il E tartozó alakítási szıilárdsáq. Az ı'ıbı`ı'm vo" 'ˇ nalkázott terület - azaz ıı'/. full. vlvıııi n, (ml-u alakváltozás létrehozásához szüks(~|4w1 l<í|l~ I HI!

-ııiı ıııunku

hu ııiıws bı~lsı"ı -vı1-vı`gi-all`ı~lszııbz:ı(lulıˇıs (l:'ı;{_vııl:'ıs). vsıık pıı7.iıí\-'

|ı*lıı'II ı

*D

(rT» rr-)s1|! ãl

-

_-

U.

(.2.(ı) ı

I

A (26) egyenlötlenség csak akfkzor teljesithzetö, ha Ll'~enn:z'ıll zi flcöv-otk~ozı'i ogy~enlet : 8:/la. (27) Mivel a (27) egyenlet lényegében .a. Prandtl--Reu.ss egyenletek alapja. ezért a (27) egyenlethez hasonlóan a (25) egyenlet is csak keményedö anyag esetére érvényes. 2. A hengerlés alapegyenleteinek megoldása Az 1. fejezetben leírt alapegyvenletek az. zugyanosak 1. fejezetben ismertetett feltételekg mellett soildhatók meg. A parlciá.líAs dífferenzciál-egy~enletel< megorl`dásárıa alkalmas úgynevezett karakterisztfika módszer [2] numerikus úton általános megoldás nye-ré-sére iailkalzmas. Ez a módszer .azonban nagyon 'hosszú számolást kíván. Ezért célsze-rübib egyszerű `kísérl«eteke-n alapuló közelítő megoldás lkészítése. 2.1. A ,folyási ábra” meghatározása A (17) egyenlet segítségével a súrlódó feszültség iránya határozható meg. A zsúrlódó feszültség iránya mindig ellentétes a hengerelt darab vizsgált pontjának .a henger felületéhez viszonyított elm-ozdulási irányához képest. A fe-szült-ségeloszlás a súrlódó feszültség»ek ismerete- nélkül, za súrlódó feszültségek pedig az a szög ismerete nélkül nem határozhatók meg. Ezért az a szög i:sn'1erete -el~enge-dhetetlenül fontos a f«esz:ült`ségeloszlá;s meghatárfozásáhoiz. Mivel tg a a folyási ábra egy t-etszöl-eges folyási gförbéj ének az iránytangens-e, az a = a(a:; fu) függvény ismeretében a folyási ábra is megfhatározható. Az 5. ábra alaplján az a) és b) alaepfeltételek figyelemibevételiével a -v,._.,, relatív sebesség meghatározható: Ur: .if

" vk C05 (P "` var:

ahol

bS IıS cos (ps

“__

Ü.11

Ük

h Il

A b~) feltétel :szerint

-

,

.

'Uzzz = 'v.Tf(x)-

(30)

A (30) egyenletből differenciálással kapjuk, hogy az 8.,, alakváltozási serbos-

ség is csak cc fügigvélnyze:

93 = é..(x). 323 I 84

(31)

/\'/. aılulc-vz'ıll.o'/.:'ısi sı~b(~.ssóp; 6-ı`tvln1-0'/.ı"su ulııp-ján ısı 7. :'ıbı`:ı ieli`>l<'~.~ı<~ı rr/.ı~ ı`ıııl ı1wg'h:ıtáı`(>zfh:ıt<'ı az Ez ı.ıl:zıkvál1.ozá~si svbe.s`súg _

133

3./.F'

Ü.\f__ ((1 ii

11*

:II

(Í

x_)

( ill! .

:\~/. (1) egyenlet alapján az sz, alakváltozási sebesség

„ .3'?; L* Ö~

811

õt

(88)

82

I.

\

:\ (33) -egyenletbe beh-elyettesitett a (29) és (32) -egyenleteket a diff-erenciz'ıInu ós -ogyszerűsítéfs -elvégzése után kapjuk: 'r.).l)f-'.f_

Í)_°?. Í

õy 05

,.-

T

M

_.--„z_í_._í-_V~_-

614- ~

.

_-z--ˇ

_.

b

--y--

-

ír*

(34)

dx . ı--einem-pí-1

Í

z

'Týrrrí

1

0.3--l

G2 »-

.

.. ._í..Í_ .víz í

ı r-O

rf/ ~-is f~1-~

_,

,

,

_

.

-

. ._-_...._.-.?_l

Í? 52 ez

-02

~

I

-03 L--i_._, „_ ı

E

az

30.5-

z -

§

I

!l

-

z- ˇ

7.

,

z ..... ,4._.` mz

I

\

L

_í_

.as _ -

-

ı ı

.;

3

ı.

\

,

»

1

,__ ._.

.., W, .

|

Í

a.H._ ,ı |

;

l

ı

HIEEˇ

t

F

_.

.

77+

ie '

l

Ű.Ő `*-.f

ˇýýílkwld ı.

, I

a8).+.;...„ . z

aeJ--~-dx db[

f- -_

.

//Šazől: 3*

-+-

zz

4 . H- z..~__~ı_>-4~z. 4+ iz

4.4

z . ..-.=-__.z

z

--z-z-.-f- k-->-z

»

c

'

.

3015--év

[mm] b

L.s_.

.l m_.

ı

.

.

|

í

. ,

.

T

._ . . ~.`.|,

-

~ ~

~

Sez

=1mm

f71=Zmm '-1 A3- =3mmıı--

__: g

P Űmm 4. =25õf„„z

ı(

9,55g

8

7

6

5

ff

3

_

2

1

0

_NME xv Ti

x[rnm] ----

7. ıˇılırıı (HI:

.\ (IH) vgyunlı~tböl következik, hogy az 1,, ala-lcváltcızëfısi sebesrstég is csak .r |`i`ı_ııı.{vLˇ~n_yı~. a (34) iegyiernlcrt integrálható

,, db

1)”

_ ç_'_

5

y _

b,x_

A fentiek .ismeretében a (12) egyenletbe behelyettesitve ra (2,8), (29) és (35) egyenleteket, va folyási görbe egy tetszőleges pontjának iránytangenséı-(J egyszerüsítés után kapjuk: _dxb

b hco (P S

`

ˇ

ˇ ___ _1>.Izz: +-~=

A

_______________ _ __

_

„_

ÉP*

(36)

1

b.. h_,. cos (ps

_

f"y

«~1

'__'ˇí _ ___.

' 4-

-

'

1 T

"

7,

1

í-4 m4

'Q

~-

1

,ı._

X

§:3._L',_{_'L

'--CFAJ-eL

í z.*__....__.._ ND Lu *Á

mml

if“" Zz

'72'

._ 32j- , j __ J..

xi?

__

ˇ

L_

__ı_

Is) "-ñı

fe.

7

f

a=9.5.5rn

"-ı

jj .__._.`.__-

.i

-

___„__l__ i ,__

1 4_,__

I

rv-

--_ JE

l

5___1`,_

..._

_ ._ _

4-`

ıx

D,/2.7.9;4„„z„ _

....._....-_..

_.

1

___

__

J

4

„

--

_.

__

I ı

1

__

--ı»

_

__,_,

J

9*

l

'I li

~

ik ll

7

_______

„

í'*.õıI-` (A '_""” Í*

+ t if ,il , y v-

ˇ

-

._

__

ˇ

_. _ _ i

__ ...___ _______

.J.__

~

-____.,.-

_

« A

4 ,_.____

______

ı 5 A

Kill 2 Ezz V

4__;f

41,7

,.L

L »-0-L

._. _-.„_ _.-. . - ._

._._-

g;.~ I ı

_. _ __ _ _____- ___ z. bg/2-

×i

.

--+

-

Q. .»»-.z. „

._.._

_4.-. ._. .i

_

_ _.._________ |NnE xvTL_

8. ábra

I H6

_

be/2 =15mm

_...

17 Í 'Q' 'Q \l Do

g_

J'

ı

l Ja

- ~-----T~ --

_____ ___- - ._.-_í..--__ L ..+]@

_

,_.._ _ ___,__

4__i__ 4-

jó i

_____f_

Y--z l

__

-_

.r__

._

|

._.._____ I_._ Á F 1

_.._)_?

ı,»__-__ _

1?

I

Á'

__

2

~ı-ı Q

X8

._ .J,__ _.

ı`

____l`.-__ _„_„Z___._iq

liãzšzm

“Í

'T

.-„if

__,

.fi ll 355

»-„f

Ár

\ ı

`'-i

CDU1 C0 \ı a-í #4-A:.

i'

,_

'J

,, y

A (llll) egyenlet segítségével a b ===-7 b(x) függvény ismeretében a tg fz értéke lı ııyóımıtt felület minden pontjában meghatározható. Elvileg a (36) egyenlı=| lıól ıı lg zl l

összefüggés figyelembevételével a folyási görbék egyen-

lıflv ls ni-ughatározható, azonban lényegesen egyszerűbb az. úgynevezett ıı ılııyııw'/.ll segítségével megiha tározni a folyási ábrát. A vúzoll: módszer lha:szná.latát. mutatja a következö példa. A 7. ábrán -ı ll

lı(.ı°) l'ilggvény mellett .annak grafikus differenciálá-sával nyert

H

liisuvıëıı_y látható. Ezek segítségével és az ismert h = hz+

összefüggés

fellıııuııııilúnlivııl határozható meg la (36) egyenlet szerint a

tt %x összefüg-

zf F :\ ll ıı. ı'ılıı`ı'm ıı 7. ábra segítségével meghatározott iránymező és a graÍilııızııııı ıııı-glııılıiı-uzott folyási vonalrenfdszer 1átlh.ató. A 8/~b. ábrán össze-

lza=zlıılllıluk:*~ııl fel van tüntetve a Stebel és Lueg [8] által -kisérletileg

l. „lızflzlu-l ım~gı+gy<~zó viszonyok mellett -- meghatározott folyásábra.

a

L' 2 /l ııyımmtt felületre ható feszültségek meghatározása .\ fıılvıiııllııa lıı:ııf+ı`vt<'~ben már a karakterisztika módszer alkalmazása mi ız. lı'§ııyı~gmvıı egyszerűlbb feladat a feszültségeloszlás meghatárorzvzvı liııwälılıl egynzvı°ilıll.ı'+seket jelentenek még a b) feltételből következö zzz:-Iıiılgı:-«õzı»lı

gi- ı«;iw1ııfıılallı'~u :fwılv-kı'~b<~n vegyük fel a következő változókat:

-

z lv

Ífı

~ ~.

(37)

ki

ft l lfı ami-.ıılızı lvllıııwıııllı`ım'ıvı-ıl u (20) és (25) egyenleltekıből kapjuk: „

1 Š*

2:.

," .

l

99

Ijl

.,;

êyı

|

(38) ll.

(39)

| “§e,ıılelebl1čil ııllfı egv nlvlıı1ııılım~ı`ból mlnd E, mind ıp meg-

ÍŠ F (le ı,_ jel:-mesél le ll|4vvlt~ııılıı~ vı'-vv [(37) egyenlet] az Citgijılılëä

_

i

Í

,

Š;

_'

|

l

Í

4

_ ll

á

1

3

Íı„

(dl)

1

HH'

\ `ı

`\“ı;

%;VA

kv

FZ--Í:

Š 1*

0.7

\

4

\

If

r

>

Í, _ _

1

lv

..J.-.

_l_--__|l_________.\___

--_ ~-~-~-~-~----~---~~ \1

\

W

_

__

__

__...

`

*T-\

-------* „_

__.„__ _ _„_

+»-

»~|f- --ÍÍ1

1

}

il,

z

\ -

1,

' Í

'

,l

\

„___....,_-__.;

_

_ _ 4

Š

___,_

_

i

»_

I

H H __

+““""`_

`

*

? 3*L

. _

'

'

L

__Í__._

Í

1.A

__”

1

-+

1

,,__`„,

,H

_

`

.

J

.„_?_Z._ _,._Tý__

\

ı

íL____.

..____'í___

Í

Í

'

1

l

zl--_-Q-z I

|

`0.5 -0.4 -0.3-02-011 -0

_

F

T

X

!

J

0,1 0.2 0.3 0.4 0.5 06 û7Ey08 09 1 l=`E-I

_

ki

7

fë* Uz

7

“ˇ

__

,TH

9. á~b-Ta

I

0'z+0š

U8* 2

fı~ıME ×v.TL

09 = 0'×

Í _ _-_--%_í-T ___-.. 12 fű-.._,__ı

7.0

1

_.

z«,

W

89 0,8 :M 0,7 ""`

_

Í

7*

\

J\

Í

\_

`

w

I

\

\

-T

_

_;

\

W

`

\

w

K

M

1

Á

z

0 0,06

I „_

\

1

Í`

ı

%

`

\

J'

V

;

z_A„%~z ~~+7~_

~`*“"*""f`>`: W_ ~_L_ _„-__ ___ _

_.._.

._ _

...>. _

0 * Q559

_ -___ __ ___ _ _

.__JL____ _„.

I 2 ` \.„_Á;\

_ „_

__

Á

CZ) Q)

\

A-„Z

_-.

\

ı,__.„__'

W _.

_ _

___ ..» _ _

__

\Nrf1E xfv.T_L_

\

C0

Á\

_

ı

W _

„ _

ı.

H

\

._.._,,_.

.__ ı__í_„ííAí_L-_ __- 4.-

8

\ `

__ _ ___.____`}_-__„__-><

`

L_J,_

_1

\ ` ` `

ı

\

ÍF-

`

\

1

-~

\

“

*__ _ .__ 4`|__ Am-„+4 «z __- --iz--_-_.

\

* Í

;_4

\

Š \ ` \_-L------lí-4---+`>._ __~___

I 88

\ \

\

____L__

~ \

1-tl-Z-J L.-_

10. abra

\

\ „

___„___

®

0,3 0,2 af \

_

___

„ _ v~ Y ~<

.L

H?

w

Tãh

_

0.6 __H*%ILÍ_-_É_ -(24

ĂÍE ab_,,

\

F \

-„--

\1__

0.0

1

___

`

__

1

v--4

I

`

`F

`

7_____

\

WT-J

3 L'-.7

_

V

1.1 H-K »A+-zzz-z-~ --»-~~

7

C544.

5

_ _

~ Ír

\

3

_

»

2

1

J' [.'"”'Í

' 0

fm;

00 .

E 1, fu

\\

nt'

1 .I

\ L -1.28% \

IH

'

\

z~,[ız„ı .=]_ .

ı_ ,'41

Í

' 20

fu `

! \

_

_

,IE 'Ã . '_

' ._ _

_

14%_

sEs_e Es

/Íz ~

K1/fi,

/,I \ 2: xýlzý' Í .«;ŠAr. `l*~ \!'~`

/ıë;

ff

t

§>°““ ~, - - ~_--1

\

_.

M'g'“'"'"

`

Ar 1AV*--

Í/Nli'

NME

>\y

„_ li 'll` Jãmm `

\ i.___-_

'_°”“'

T

i

I

_

_--

sg.

íë.ír

az

_

"*\ y

11. ábra

\ ıalıı) „zz (-1 l) 1-gyı~ıılı~t~L--1: képét tünteti fel ta 9. záıbra. A 9. ábra .segítség-ével

zzzhııl × vııgy .z ı-.~u~1ı'~n 'közvetlenül leolvıafshzató .a f-eszültségeloıszláfs meghatáı

«~=z-Ifı-~ıı|ıııf `:/lllv'-l'}J,ı*.*% 13'

(J-„V

I

r

I

e1`Í„E'kG.

ff

A L! I Iéı~_|ı~zı«lln~ıı lı~iı`l. példa esetén fellépő 8,1; és 8,, értékek hányadosa z In ııhımı |:`ıI|uılı'ı. /. is-`tım~ı`lvtében 1,1 és S a 9. ábra :segítségével 'határozh-ıhı ııııqg Az Im' ıııı~;_z|ıııl.ı'ıı`ozoLt 11' és E értékek :szint-én 1átha'tó=kHa 10. ábzzıhzm llıı nıhııl jvlı-ıı 1-+~ı-l.-bvn is - a ıp és 5 értékek a nyomott felület .mzıım ızzıııı~ıIı~l\. nk|mı` ıı hı'ıı`om l`-észültség meghatározáısáthoz már csak „iz «-;;~.ızıı|ı~ı _ııııl<:z«'~p_ı-Az 'l`ı~l
Imıgz A \-l.f„;g_ıı|l |ıı*ıı}gı°ı`|ıi~nI ı°-.~wl.l)l'l1 kÖZ~OlÍÍ3ÖE'I1 SÍ-k a1&kVá11}0Zá.`SÍ álla-

Q l ıt ,Í nı ı* _ »ls i h I-fa Í

Í

=

.

H-ëÍ=1 *

*

-«

l II) A «= lé:--zıtııllfıı*-p, ııı«ı~ghııtı'ıı`ozás-ált a c) feltétel mint -ı 1+. MU) Ifzıııı-ı`vlı'-lwıı ıı (11), (36) és (37) -egyenletek

HLH!

ı

ëıl H*

ëlzlz

f

_

Í

|ııııılı§ı

Íılıiliiliil

!ı_!l'IHlÚ|ÍÍ'|Í_

Hiiıëiiııııfıı

zılzıplëııı

ıflıillllllılfl

PH--41|*

ıı

ll ıı

A

Ílflbılrlzllt

llL'!ı'/.lÍ'l-{"."H'I“I

ı-fa

ÍS

AZ- 1.

Hull i'l|)l'll. ÖSh'7z0hüS`0nlÍtŠ:S4kÉI1lJ

af I~f z

Izfz-A |H| ı„z~„„ıI„ vı_=zzııııwı!< ııı«~llı~tt végzett kísérleti

,,.l. .ı»aı-

.-ii

*

*

a

I: .-fõii||--E-Q:-lıı-ıelıiw If: I|\I*|l.HllčÍ\HIlI|l'l.

» H

»

H H ---Hit-w!«|-f-flııfı ııwulmlı'ıı`ım'ıHEı lény-ugébén

-zi

4

ı_„„._ıı§

. +1' z. '

l.z§__f„ıIlz-zıiifı f

*

ii-“§|õÍëHı

E UL

:\ hmm!! ıııı-pıılılımlt ıı gyııkm-='\ ıııı=Hıılı|ı`ıIı ı`ı`°|_|lı ı*lHÖ:-ı()I'b1m

ffi,f=ff“H|

ill* H

\'ílıl'I-'ll'l|_{H|-

ll*hl'l.Ö-

ÍH -f-iH-f|ıf-- ıılapııl lmıl|4ı'ı|)ıııı.

HW

I. t(ılılú.:'uf LTDD |

4-*

P**'§

kfw

HF

0

mml]

5,*

[kp

N!

r-F

1

'--__.

-_

21

i

š>~`~f

0

y lmml

1.011

20.8

0,452

l .0-13

20,3

0,86

6

9

1 10,5 31,5

1 6,3 27,3

1 2,1 23,1

-2,1

1 19,7 40,5

0,99-95 0,999 14,25 8,6 35.05 29,4

12

15

1

1

34,:

0,28

C-OS (1 (ír (7 Z

0.277

6.8 Ő:

2

3

N»

C08 ct

1

0

0,288

0,99

C015- (A

1

(7 :`

31,5

24

0 _'

5-1,8

44,7

1 18,9

-8,3 -10,5 14,7

10,5

0,998 0,997 0,995 3,6 -1,8 -715 19 13,7 24,4

0,98 17,2 37,5

0,98 10,7 31

0,94 0.92 3,3 --2,9 23,8 17.4

0,91 9,2 28,5

0,98 2,8 1 9,8

0,97 0,98 1,82 -5,25 18,2 12.75

0-,99 0,15 17

0,985 0,98 -2,8 --5,7 14 11,1

C06 01

3

1,095

19.9

1,2

0,258

(3.17

0:

0' :

4-4,3

0,98 19,8 39

C0=Sf 0! Ő.I`

1 17,7

0,995 13,4

Ű?

36.4

32.1

0,98 13,8 33,2 0,97 8,9 27,8 0,99 5,4 24.4

CCS (X

4

1,18

19,4

1,45

0,237

0ˇ 1' I

5

1,28

18,7

1.61

0,218

Ű >.

12,6

(ÍZˇ

30,6

'0,997 9,1 27.1

COS (I

1 9,1 25,9

0,998 8,1 22,9

1 6,8 21,8

0,999 4,3

COS- fi

6

7

1,4

1,54

18

18,8

1,72

1,7

0.2 0,182

Or (7: COS O!

8

1.7

15

1,57

0,185

0'1` 0: CO-S (1

9

1,9

12,3

1,3

0,147

(7.ı` Ő:

9,55

90

2

10

1,06

0,14

1 24,9

1

19.3

0,9995 1 5,45 3,3 17,75 15,8

0,995 3,2 20 0,9-97

1,8 18,8 0,9993

1,2 13,5

0,96 5,3 24

0,995

-0,7 14,3 0,999

-1 11,3

0,98 2,5 21,9 0,93 -0,14 18,8

0,99

0,79 -2,55 18,9 0,9 --4,2 14,5

0,985

-3,2 -5,7 11,8 0,998

9,3 0,9-97

-3,1 -»5,3 9,1

COS 01

1

1

1

1

1

6.1'

5

_3

15

1 11

_1

U:

3 13

9

7

7 -» ._ ""*U1

3. Kiizelilíi nıegcılılíısıık Az :ılz'ıbb'iakb»:ın zı *hengerlés egy nagyon fontos gyakorlati pıwıljılı'-ıııı'ı _|ı'ıı`1ı ıı profillhengerlésfnél kialakult közepes nyújtási tényező m1~g|ıııl.:'ı ı`ıı7.ı'ısE'ıı`a ~ - találhatunk egy közelítő megoldást. Látszatra az alábbi ıııvg zılılús egyáltalán nincs összefüggésben a térbeli feszültségeloszlás is»ım~ı-ı-lı“~vı~l. Mégiis azt állít`hatju'k, hogy a fenti részletes elemzés nélkül az :ılúlılıı |< im~l ítés élké-sziitése, használata és értékelése nem lehetne helyes, A 'hengerr-és után és elött levő anyagban a hengerlés folyamán csak rı ıgzılrn as alakváltozás l-ép fel. A hengerrés utáni maradó alakváltozás tvlu'ı 1. ıı heng-errésben .alakul Az egyszer1'íb»b számítás érldek-ében tételvz.» ıi 1 k l'1~l, hogy a Fhen~g-erréskböl kilépő anyag ké`pl~éikenyen d~eform.álja a hen1.11-ı`ı`és után levő egységnyi (tetszés szerint megválasztlható nagyságú) anyagızéi-:
(42)

\ 1*, «~ı-ök eredője 0 kell legyen, ha külső erő a hengerlés irányában nem lıiıl Il

f

Z P, 1

0.

(43)

\ ll! .fıhı`:ı szerint a +38 tengely irányába ható erók: pi

\

Fzzi Di (8 77 3ı<8z) '

(44)

1- 1:-ngely iı"ány.ába .ható erëók pedig: pi.

A dcmb=

F-31 DE 161482

+"`iJ-

Hırıgırlılc elõtt

(45)

Haıgulif után

ÍŐZFPÜŐHWOÍNÍÍÍVUWZ _, .

1 , f. -8 EÉE

1

7

'H

íz: 8*-

.......m-Z""""""'. 1NME xv TL

|_

`.`.r " 'ˇ

ffi.

9-z _]~-

11.2. ıˇıbrıı

FH

/\ (43). (+1) 0-* ('15) 1l`!4Y*`l1ll`U~*l< HlHI>.i11l1 H'/« l`9`.Y1~ıı.~11'.ıl_\/ |`1-|l1'~lA>1ı- iılı:ı!,(ı: I.

ı_ı

_ 24,1 D1 F~_»z`. 119; A

fffmız) A -_ZÍ Ü-1 Í"-_:z1(f`-`ı„`„z

f

Í.

1*:) -

(46)

\

lfeltétele-zve, hogy D,~_ az »egész ker-eszftme-tszetben állandó érték, a (46) vgyenletböl rendezés után kapjuk: 1

1.

F2

6 -az ~'-*Í `_

Il

,

F-zi. 6; -

f "' (47)

A (47) egyenlet formailag megegyezik Geteji professzor [1] alakváltozásimunka elméletével. Azonban .amfint a levezetésböl következik, a (47) egyenletben 8.,; az 71-edik rész .szaba-d, az egész darabtól független nyúláısa, F2, az 21-edík rész végső részlkeısezszıtmetszıe-tle. A A (47) egyenlet értékelésekor messzemenően figyelembe kell venni azokat a különbségeket, amelyek .a hengerlés -során ténylegesen fellépő és a levezetésben zalfkalmazott viszonyok között fennállnal<. Ehhez nyújt segits-éget az 1. és 2. fejezetben *ismerte=tzett meg-olfdás. IRODALOM 11' Geleji, A.: Bildsam-e formung der metalle in re-chnung und Versuch. Berlin, 1960. Tóth L.: A hengerlés kísérő jelenségei és befolyásoló tényezői közötti összefüggések vizsgálata. Egyetemi. -doktori értekezés. Miskolci NMEI, 19-64. Í3] Tóth L-.: Die ˇ-berechnung des verfozrmufngs. wie-d-ezrstan-des. prismatis-cher körper beim `2usan'ıme`ndrücken íhrer paralellen flächen_ Acta Techn. Hung. 1965. 4" Teopusı ııposaııııaır. ;\-lo'1`a.1ı.`ıypF11:3,'1a'ı` 1962.

jñf Pmger, W.--Hodge, P. G.: Tökéletesen képlékeny testek. Mű-szak-i Kia-dó. Budapest, 19-65.

'

L6] Johnson, W.--Mellor, P. B.: Plasticity fo-r mechanical eng-eneeirs. London, 19612. 27] Drucker, D. C.: A more fundamental approech to plastic stress - strain relatio-n. Proc. I-st. U. S. Nat. C-(mg. AD-pl. 1)/Iech. Chicago, 1`951. 18: Sie-b-el, Ez.-Lueg, W.: Untersuchungen über -die Spannun-gıs verteilung im Walzspalt. Mitt. Kaiser-Wilhelm Inst. Eisenforsch. 1933. I/ICCJÍELIOBAHI/IE BABI/IC!/IMOCTVI ME}Kl1Y ŠlBIlEHl»l.HMl/l, COI'IP()B0)KllAlOl.Lll×`1MI/I llPOI{ATH5-", l/I (l>Al{'l`OPAMI/I, Blll/151101111/IMIfI HA llOCJ`lE)ˇ1H101O

11-p JI. Tom P E 3 H) M E Ocııosı-ıoíi ucııızıo guzıcccprauıııı 681110 oııpczıeaemıc ııarıp;ı:»KeHı»ıiâ, .leizicrayıoııuzıx Ha ıı0ı8cpxHOcTı„ KaT1ı<ıLc Bccro Ha ocnoısc 1-ı88PcTHoı`o pacmızıpeana npoı(aTa 8 ııpoııcrce np0ı
I 02

H ıı|ı:ııııı.rıı.ııııı"ı`ıı 'ı`ı-ııpı-`ııı ırrıuııo pvıııi-ııiısı mmı-'ııo yı'ıvJLıı'ı`ı.c>ı Ha orııono No (`ııııııc`ı:ılı, ııı-ııııiı r ııpııııı-JLL-ııııı.ıMıı ıı Jııııfm-|ı`ı`:ııııııı |ıL-:ıyııı.*ı`.'ı*ı`.`ıMıı. ııoııy~ıuııııı,ıMıı zııccııcpıımi-ıı'ı:ı.fıı.ııı.ıM ııy`ı`ı~:u. li ı-::ı-ıı-cıııu u,fuıoıo ıııı ııpııMc|ıoı.ı ıı|ı:ıı«ı`ıı\ıL-cı<- ro ııpı-ımcııcıııısı oııııcııııııoıu ıı mırı-|ıı`.`ııuııı pt-ıııcıııısı :ıırıop ııpıııso;Lıı'ı` oııpcııeııcıııfıc Taıc ıiassııiacmoıo cpı-Jı_ııcı`o yıuıııııcııımr ıııııııııııcıııoııırro ııpıı ııpoı<:rı`ı
Dr. L. TÓTH ZUSAMMENFASSUNG

Die wichtigiste Ziels-etzung des Aufsatze-s War -die Bestimmung der .auf die Oberılıiı-lıv der Wa.1z`e Wirkenden -Sipannungen. Zu diesem ZW-eck Wurden -die Grundı:!ı~|vhunge-n des Walzeıns aus den Grundgleichungen der P1a.stizi.täts1ehre abgeleitet. ııvi der Ableitung der Grundgleichungen erga-b sich ein We-sefntlicher Untersehied ıııı Vorgleiıch :mit -den Ká.rmá.n--G1eıí.c:hung.erı biossı infolge der Be-aıcht-ung der Ausı.ı`ı-Il.ı.ıng des gewalzten Werkstücks. Die vom Verfas-ser abgeleiteten Grundgleichuın,zi-ıı dos Walzens sind für das Kaltwalzen eines schmalen Bandes gültig. Die Lö-sung der Grun-dgleichungen des Walzens erfolgt durch eine Annäherungsuıvhlıodc. A18 erster Sch-ritt werden in Ke-nntnis der Aus-breitung des gewalzten \\'ı~ı-lısiücks beizm Walzen, das sog. Fliessd-iagramm, dann in Kenntnis der Fliessdízaıfızıııııns und der angenommenen Umfangs-bedingungen, die za-uf die Obe-rfläche der Wıılm- wirk-en-den Spannungzen bestimmt. Die Lö-sung Wir-d .an einem kofnkreten B-ei.plvl vo-ranscha-ulicht. Über die Ri-chtigkeit der Lösung kann. man sich durc.h Verz=_Iz~ıı-lı zu den im Aufsatz mitgeieiiten Versuchsergebnissen überzeugen. A18 eine ımılilische Anwen-dung der im Aufsatz mitgete-ilten Lö-sung wird die Be-.stimzmung «h-ı- sich b-eim Walzezn bilde-n-den s.Og:. mittleren Dehnung vo-rg-efüihrt. INVESTIGATIŐN INTO THE RELATIONS BETWEEN 'l`llE ACCOMPANYING PHENOMENA AND INFLUENCING FACTORS OF ROLLING

Dr. L. TÓTH SUMMARY The main purpo-se of the -disszertation h.as. been to determine the- stresses O-n ııw .-zııı-face of the cylinder. Foır this the basich e~quations of rol1i.ng_ have been Obtai„HI lmm the basic equations of plasticity. When obtain-ing the basic equations comıı.-ıı ml to Kármán's equations. .a sub-stantial difference has been submerged as a result ..ı tııliiııp; i-nt-o account the Widening. of the ro-lled piece. The basic equations obtainod IA ılıı- :ıuihor are va-lid for the cold rolling of a narrow band. 'l`lıu basic equations of rolling are solved by the autíhor by means off an appro-„ |ıııı;.~_ method. As a first -step in knowing the Widening of the rolled piece when =„-ıızz.-_ rollod t-he so called diagram of flow is determined later knowing the diagıniım --i ılnw and the diagram of flow and the supposed perimeter co-nditions the .stırssvs .H ıvliııılor are determined.. The solution is illustrated by the author O-n a co-n-cı`ul.<~ . -...„ıı|ılı~. The reader may be convinced -of the co-rrectness of the the-oreií-czıl solııihııı In ı-o.ıııp:ırsio-n with the experimzenta.1 results reiat-ed in the .diss~e:rtatíon. As .ıı ımıvı`„„l application of the solution reiated in the dissertation the so called ııılılıllı.ı„ıı;.z.ılion cıiıused when ro-liing is. sh-own by the author.

iz

I 'Ifi

l.'FI'l`lll)l*I I)l'Ih` ll.l*Il..A'l`l()NS l'IN'l`llI*I IMS l'IIÉNOMÍ*INI'IH ('IIM!'l.FJMl'IN'l`.*\llll'lS I)ll l„AMlNA(il'I ICT l„l*.`.S l"A(J'I`l*IllIlS lz'lNl*`l„UI'lN(Í:'\N'|`

DT. L. TÓTH

R ÉSU M E I`.ob_iL`~(-live de la p-ré-szente -di-.ssertation est de détermin-er les te-nsions exe-rçzınt leur inllucnce sur la surface du cylindre. Pour parvenir á son but, lautcur a dé-duil. flvs -úquaiio-ns de base p-our le laminage a partir -des equations con-cernant la plasiı--Hé. En déduisant ces equations de base u.n-e -diffffére-nice essenti-e-lle en coınp-aı`aison :los equations -d-e Kármán -- n”a été donnée qu”en ce qui con-cerne Télargissement de la piece laminée. Les équatio-ns déduites par Iauteur sont valides pour le lamiıızı_e,`e a froid d`une bande mince. La soluti-ozn des equations -de b-as-e de laminage est cherchée par la. met-hodc flapproximatio-n. En premier pas l'auteur construit, en co-nnaisısanice -du -degré d'elaı`:.>,`isse-ment de la piece- au cours- du laminage, le dia.gra.mme d'é`couleme:~n`t=, ensuile, on co-nnaissance de celui--ci et -des cond`1tio=n-s périmétriques supposées. il -determine les teznions agisısant sur l.a surface du cylindıre_ Eın ce- qui -co-nc-ern-e la justes.se- de la solution théoríque on peut s'en co-nvairıcre par la co-mparaison -des résultats théoriques avec les do-nnees d'ess=ai présentées -dans la -dis-sertation. En application pratiquo de la s-o-lution y de-crite, l'auteur -déterm-in-e .le degré de Iextens-i-on m-O-yen-n-e se produisant lors -du laminage.

I 94

A NEHÉZIPARI ıvıŰszAKı EoYı«;'ı`ı«;M K(äzı,ı«:M ENYE1 XV.KoTET A Nehézí-paı`i Műszaki Egyetem okt-atói altal a tudo-nıányok doktora, tudománvok

kandidátusa fokozat, ill. do-liltori cím elnye1`-és-e«é1`t benyújtott és elfogadott disszertációk, továbbá a Ne-hézíparí Műszaki Egyetem Bánya-, Ko~h-ó- és Gép-ész=mé1`n-öki Karán megvédett egyetemi -doktori disszertácíól~: rövid kívon.ataí az 1964--66-os évek-böl

Szeıflıesztö Bizottság: Dr. BÉDÁ GYULA felclús szerkesztő

Dr. l"AI.K RICHARD

Dr. GELEJI SÁNDOR

Dr. KÁLDOR MIHÁLY

Dr. il`j. SÁLYI ISTVÁN

Dr. TAKÁCS ERNÕ

Dr. TERPLÁN ZÉNÓ

Dr. VINCZE ENDRE

.1\'i[.SI~lUl.(`. l§Hiˇı

Az ábrák legtübfbjét a szerkesztői; irányításával

HERCZEG ISTVÁNNÉ mtˇiszaki rajzoló

kés zl'tette

Sajtó alá rendezte

Dr. TEIRPLÁN ZÉNÓ egyetemi tanár

irányításával Dı`. VINCZE ENDRE egyetemi docens

(ii Nehézipafi M~ıˇi.szak.«-i Egyetem., Miska-lc

I'/\("ll*`.ˇl ll.\\lll`lJl/\ll(`!\ 'l`U||l(HX l)JlllUl'())l||l»|X
B cncııızıanbnoñ .m×ıTepaType npvıaeııcn pac1ıeT ızımneııanca cmıouı bıx q1cppO.1ı:ııııı1`ı`~ mzıx maTepı«ıa.nOE 8 nepcmennoıvı MarHnTHOM none, T. e. Onııcan cnylıaí/'ı, npvı ıcO1`u|mA1 8ııcıK1-ıJu
'

Dr. Gy. T-EVAN ZUSAMIVIENFASSUNG

In der Faıdhliteratur ist auí die Ber-e-chnung d-eır Impedanz massiver Ic'ı`.ı`ııııı.ıı.ı netischer Stofíe in magnetischem Weczhselfeld. hingewiesen, .also den Fall, l`><_-I zlvııı die ele~kt.romagnetisc-he W-elle im Stoíif vo-llkommen gedämpít Wir-d, Der Aufmıtv. IwÍasst :sich mıit d-er Impe-d.a.nz1b~ere1c'hn.ung düfncner fearrorrnıagfıızetisıchefı' M-etallplııl l.ı~ıı und Röhren in stark magneztischem Feld und mit der Dimeırısionierung's1mc-thmlv :ml che-r i;n. d-er chamzisfcıhien Indu:sz'E.Ti-eı üblıicher in-duktivefn Wänmveeitnzrfichtıın-p;cn, wı 1. ı ı ll Flüssi gkeıi'te1n indzire-kt erwä-rmt W-erdlezn. CALCULATING THE IMPEDANCE OF THIN HOMOGENEOUS FERROMAGNETIC METAL SHEETS AND TUBES LOCATED INTO STRONG ALTERNATING MAGNETIC FIELD Dr. Gy. TEVAN SUMM=AR.Y

Cailculatíng the faflftfernati-ng :m.agn.e-tic ft'L=e11-d impedance of cO.m.<pac;t; fcmııııııızıız 111m:ıt.Lc`ı"s may be found in tıhe tech»nicaA1 Jliteıratuıre i. e. the case iln Which 1-hv 1-lı-«-H-„ nızıgnvtic wave- is Wholly absorbed. by the material. Pazper contains the crılı-1ıl1ıHı1ıı nl' iırıpvclııncc of thin fe'r1`Ofrnagne1tic'.meta-I sLhee1:s and tuãbes being vallfid in .-1lı-111114 ıı11ı;.',`ııvl.iv fivıld :ıml -:ıs appıI`.i.c-aftıi-Orn of the method for -dıimemısio-ninig zi-nductivc lıvııllııg cqulpnıı-.nis :ıpplicnble in the chemical industry by Which liquid is indirccily hı-ıılı-ıl.

SH!

(IALCIIL DE UIMPÉDANCE DES PLAQUES MÉTALLIQUES ET TUYAUX MINCES HOM_0GÉNES, FERROMAGNÉTIQUES PLACÉS DANS UN CHAMP MAGNÉTIQUE D'INTENSITÉ VARIABLE

Dr. Gy. TEVAN RÉSUMÉ La littérature technique connait de-s mé-thodes d-e cal-culer Iirnzpédence des matiëres ferromagnétiq-ues solides placées dans un champ magznétique variable, done des méthod-ezs de caleul pour le cas Oû Ionde électromıagnétique est complët-ement absorbée p-ar la matiêre. Eétude Íait connaítre une méthode .se prêtant au caleul de Iimpédence en cxham-p magnétique inten-se de minces plaques et tuyaux métalliques fezrromagnétiques et décrit., comme un exempíle pour soın application, une méthode pratíque p-our le -dimensionn-em-ent d-es équipements de chauffage dinduction á utiliser dans Iindustrie chimique, et, á Iaide desquels des Iiquides peuvent être indjreciement réchauffés.

582

A Nl'Illl7l7.ll'/\Hl MÜh"/.Alil l'1(iYl'l'l"'l*l-M M/\(}YAl{ .NY.l'}I.\/Ü K()Zl„l`1IÍMFlN\'l'll

TARTALOMJEGYZÉK Dr Böcfker Tivadar, okl. b-ányamérfnök: Nyírádi bauzitterület hidrogeo-lógíai viszonyai 1 1- 1 1 « 1 -Dr Gulyás József, tudományos munkatárs: Különböző arány-ú négyszög alakú prizmák duzzasztásánál fellépő feszültségek és alakváltozások elméleti és kísérleti vizsgálata 1 1 1 Dr Némé-di Varga, Zoltán, okleveles geoló-gus-m.é-rnök: A hosszúheté-nyi feketeköszén-terület földtani és hegységszerkezetí vizsonyai 1Dr Somos László, okleveles ge-O-lógusmé-rn-ö-k:A Mecsek hegysé-gi (Dél-Magyaı`ország) felső triász és a kőszéntelepes alsó liász rétegs-or földtani leírása Dr Hosszú Miklós, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora: Algebrai rendszerekené-rtel.mezett fü-gg.vé`nyegye-nletek, I.V. A disztributivitás -és autodisztributivitás függvényegyenlete Dr Mo-csy Árpád, okleveles vaskohómérnőkz Egyszerű -és bonyo-lelt alakú szürkevas-öntvények lehűlési viszo-nyainak vizsgálata » Dr Remport Zoltán, okleveles ko-hómérnök: -Melegen hengerelt acéllem-ezek mechanikai anizotrópiája ~ ~ 1 1 Dr. Wéber József, tudományos munkatárs: A Parkes-eljárás vizsgálata - D1' Verő József, okleveles ge~ofizizkusm-érnök: A. földi elektro-mágneses tér pctípu.sú pulzációinak vizsgálata .a Nagycenk melletti Obszervatórium adatai alapján 1 D1' Egerszegi Pál, egyetemi adjunktus: Geoelektr-omo-s .szondázásnál véges kiterjedésű, felszink-özeli földtani alakzatok zavaró hatásának kiküszöbölése, tektonikai vonalak kimutatása 1 1

.F 1 O

7 ll lift

-I7 IH H5 li!!

HI

Hill

Dr Sz-abadfváry László, okleveles g-eofizikus-mérnök: Közép- és. Kelet-Mon.gó1i1ı

talajvíztároló .szerkezetei és azok geoelektromos kutatása - - - Dr. Molnár Pál, -Okleveles bá-nyazrnérnök: A rudabá.nyai EK-i kutatási terülvl földtani és teleptani viszonyai 1 1 D1 Tóth. Lajos, tudományos munkatárs: A hengerl-és kísérő jelens-égei és befolyásoló tényezői közötti összeıfüggések vizsgálata 1 1 D1 Benyó Tibor, okleveles k-ohómérnök: Üzemi kísérletek a nyervas oxigénbvfúvásos deszilicirozására -1 1 1 1 1Dr. Boros An-dor, -okleveles gépészmérnök: Hi-draulik-us sebességstabilizátorok néhány ü`ze1mta.n.i -és .méretezési kérdésérőfl 1

1

11 ~

Bocsáxn-czy János, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tuclományolc *ka-ndidátusa: A széngyalulás folyamata és a jövesztőszerszá.m. =kiala'l<ítás1'ı-nak irányelvei. ~ -1 1 -1 1 1 1 11 1--Dı Taky Ferenc, -ny. egyetemi tanár, a műszalki tu-do-mzá.nyO1l< kan-did1'ı1.usıı: A D»un.ai Vasmű éfríntésvédelme z 11-Iˇ)ı' Pmnfızi I.„a_ios, egyetemi a-djuniktus, a műszaki tudományok k1.ın(lid1'1L1ıs1ı: /\<`l:ılékok az általános kettős kar-dáncsuklós tengelykapcsoló elmč-lul.ı'-ılıı-v.

D1

I):

lZ'.II llll WD lll HH!

Í

!'I.lt.vr Pál, okleveles |l<-ohómérnökz A mangán kéntelenítő `hat1-'ıszı a nyersvııslmıı 1 1 1 -- 11-

LH!! ZH? 22| Llllñ

58!!

l)ı` lf`('iy Gyula, egyetemi docens, a fizikai tudományok kandidátusa: E.lméleti vizsgálaloli a tüzeléstechnika köréből 1 - --- 1-1 I)ı` Zoltán Győző, tudományos munkatárs: Ka-pilláris tulajdonság-ok szerepe a

spontán olaj-kiszorítás hatásfokában

-

--1

1-

1

249 253

Dr Asszonyi Csaba, okleveles gépészfmérnökz Approximációs módszerek nem-

lineáris termeléstervezési problémák megoldásáz-hoz

1-

1

257

Dr Csabalik Gyula, mb. egyetemi docens: Kisrnéretű acéltuskó tápfejének 'ter-

mikus vizsgálata 11

-

1

1 1 1 1

1 `

1 1

1

289

Dr Horváth Dezső, okleveles ko-hómér-nők: Úrlkúti :mangánércek metallurgiai

feldolgozási lehetőségeinek kritikai vizsgálata 1 - 1 1- 1 f Dr. Takács Ernő, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Magnetotelluriikus műszer- és módsz.erfejles.ztési vizsgálatok, valamint alkal-mzazás-uk a geofizikai ıkutatásban 1 Dr Vincze Endre, egyetemi docens, .a `rnatema:ti|kai tud-om.á.nyo`k` ka-n-didátusa: Egy általános 'módszer üggvé-nyegye-nletek néhány osztályának megoldására 1 11 1 Dr. KBSSBTŰ Zsolt, okleveles bány.am-érnök: Szilárdít-ott kő-zetköpenyre és utána .beépített bizt-osítzószenkezeftre ható kőzetnyomás v`iz.sg.álata vízdús homo-klban 1

1

1 1

1

1 1

- »

Dr. Mato-lcsy Mátyás, okleveles gépészm-ér-n-ök: Új módszer a fámsztóvizzsgálatok val-ószínűségelıméleti értékeléséhez Dr. Kulcsár József, okleveles gépészmérnök: Kerámia forgázc.so-lólapkák köszö`rülő megmunkálása gyé`mánts.zemc.s-és koronggal. Gy-émántszem.csé.s köszörűkorong vizsgálata ' 1 1 1 Dr. Tompos End-re, egyetemi adjunktus: A Dunai Vasmű kokszszenének petrográfiai v-izsgál-ata és a koksz minőség.ének .szelektív aprítás.sal elérhető jav-ulá-sıa 1 1 , Dr Draho-s István, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: A Wildhaber-Novikov-fo-gazás általánosítása forgási körgyűrűfelülettel lefejtett fogfelületek esetére Dr. Farkas József, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Egy oldalon, két irányban egyenletesen bordázott, megoszló terhelésű négyzetlemezek tervezési .kérdései 1 Dr. Szabó Szilárd, mb. egyetemi docens: Ponthegesztés -k-ondenzá-t-ortelepben tárolt energiával 1 1 Dr Vida György, mb. egyetemi docens: A hőátadási ténye-ző meghatározása Diesel-1m-o-t.o-r hen-gerében - Dr Terplán Zénó-, tanszéikvezető egyetemi tanár, a műszaki tudo-mány-ok doktora: A f-o-gas-ke-r-`ék-bolygóiművek méretezési kérdései Dr Béres Lajos, egyetemi .a-djunktus: T'ermit'heges-zt-éssel készült sín-köt.ése-k sz.ívós;s.ágána1k fo-k-ozá.sa J 1 1 Dr Lévai. I`-m.re, e-g.y-etemi docens, .a 'műszaki tud-o:m-ányok kandidátusa: Kitérőte.n-gelye-k közzö-tt változó mozgásátvitelt megvalósító - egyenesélű szerszámmal lefejthető - fo-gazott kerekek ~ Dr. T-ajnafőí, J-ó-zsef, egyetemi docens, a műszaki tudományok kan-didátusa: Sze`r.sz.ámgépek mozgásleképző tulajdonságainak elvei és néhány alkalrnazása 1 11 1 1 - 1 1 Dr. Steiner Ferenc, egyetemi adjunktus, a -műszaki tudomány-ok kandidátusa: Bougner-t-ér.képek elemzése 1 Dr Simon Sándor, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Vizsgálatok az oxigénes acélgyártásban végbemenő kénoxidáció termodinamikai és redukciókinetik.ai törvényszerűségeinek feltárására Dr Tevan György, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa; Erős váltakozó mágneses térbe helyezett vékony, homogén ferromág1nes-es fémlemezek és csövek impedanciájának szárnítása 11 F'

J

84

317

321

325

3-29 351

381

385

389

405 423 435 449 467

469

489 509

531

553

'l`l'.\')ll1| Mll|l|l{()Jll.l|_l{(.)l`() lI()J|l--`1'l`l"I)(lll`l'llŠCl(l)|`U ll|l(Í'l`l'lˇl`B`ˇˇI`/\ 'I`§l}l(lŠJlUl"l llPOMlıllllJllı`l||lUC'I`H (lll`lIll`|'l|$l)

COJÍLEIPHÍAHIKIE

ll-P T. Eefcep: Fnııporeonormıeckne ycnosna Htnpancsoro MecTOpo>1<ıLeı~ıı-ısı GunCHTOB

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

'll

.11-P FI. Fyűaıa: Teopemlıeckoe H aKcneprıMeHTaJn-.Hoe rıccneııosamzıe ,ııetlıopmaıuıll .H-P ll-P ll-P

Il-P

Í.:-lel? -1: -:s-cs .Il-P ll-P .Il-P

il-D ll-P

rı aanomsennñ, Eoaaıfıxaıoıınfıx ı1pı×ı Haõyxanrm npı»ı8M c LıeT1„ıpexyı`oJ1ı.1ıı.ıM ocnosaımem pa:-mızııınoro cOOTHOıueHı×m . . . . . , . . 3. Hamöu Bapea: l`eoTeıı1o'LeHn§1 Kameanoro yrnsı . . . . . . Jl. Hlomouı: Feonormıeckoe onnca ne Tonıuvı Eepxaero Tpzaca Melıencıcııx rep (lO>ı1 Benrpvıiı) n H1zı>K1~ıe1`O neriaca Kamesaoyronsnoro 1vıecTopO>ı<;Le1ııı>1 M. Xoccy: fbynsıınonansasıe ypasaenrın, ncTonKoBaHHsıe E aın`eõpaı1-mecıcııx cncrcmax, IV. qıyakuı-ıoHa.1nzHoe ypasrıeıme ,1n»ıcTpı×ı6yTı»ısH0cTn 14 anroıuıeıpnõyTızı8HocTı×ı . _ . . . . . _ . . . . . A. Malta: Idccneıiosasne ycnosrırı oxnancnenna lıyrynasıx OTHMEOK ııpocnıll H cıı0>lKeHHOi×i õnns Haııbnenıczı . . Il. Seepceeu: 3/cTpaHeHı×ıe Memaıonıero Bnızıi-laza 6.1m8Kı×ıx ı_< no8epxııOc'ı`ı»1 ı`eo.rıorızılıecıoıx clıopmauvıifı c Koneqnsım pacnpocrpanemıem npızı reo3fıe1<1`pı-ı'ıecKom sonnnposannn, oõnapyzfeıme TeKTOı~ıı×ıLıec1<ı»ıx .Tıı«ıHı»ıi'ı . . . Il. Caõaôeapu: CTpyı
ı

ı

ı

ı

O

0

ı

O

ı

0

ı

ı

ı

ı

il P

A. b'ı'prıu: U ıı1-ı<1ı'ı`opı.ıs nonpocax npnmenean M pacLıeTa rımpaıııııılıccıcııx e'ı`:1Gıı.ıııı:ı:ı`ı`ı1|ı1ııı L`ıc11|ıuc'ı`1-1 . _ . . . . . . . . J l-11 bl. I»'n~mm;u.- llpııııvı-e c'ı`|1oı`:ıı1m1 yrnsı 11 ııızıpeıcrmiızırıo cosııaııızııo pe_>1 JI. l!w1m.m.- Jlıııımııııı'ı`ı-,:ıı.ıı1.11: Jı:ıııııı.ıe ııo 'ı`eopı»1ı-11 oõıııel-'ı JLııoi'ıHol'ı ıfzıpiuıııııııll 1\1yı|ı`ıı.ı rılı-ııııvıııısı . . . . . . . . . . . . ll. l!11.«ıı.ı1ıı°[I.(lflı~1`ı-1-|ııı1ı:ıı1ııııı-1' ıızıııııııııc m:ı|1ı`;ııııL:ı ıı lıyryııe . . »N .ll-P Jl- f!>zm.- '|'ı-1ı|ıı~ııı~1ı-1-ıfııv ııı-ı`fıl`.1lıııı:ı1ııı1ı ıı ııı'ı.1ı:ıc'ı`ı×ı 'ı`oı1o\ıııı.ıx ııpoceccoıı .

M111

7 ll Il!"ı

fl 'I lll lıfı llll lll

lııfı l'.lIl

lfıl l'll'ı Hm llılı

2111 '.*.l'l Í'Z'| Llllfı

'Jılll

JL. .lfuırmım l'ıı.1ıı. ı~.`ııı11fııı1ı|ııı1.ı11 ı-ııııllvııı ıı ı-. 11.11. mımoııpoı-ı:1ııoJıı.ı1oı`o ııı.ı'ı`1-1'-1

ııvııııiı 111-ı|ı`ı`ıı

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

'.'.f`ıÍl

'IMS

,ll-|ı ll. _-`l1`1.`fmı.ı1.-Aııııpoıccıımaıuıoııııı..ıe .\1cTOJL1„1 pcıııeıımı ı-ıe.1ıı111eliHı>ıx ııpoöncm ıı.ıı:ıııııpoııaııı-ızı ııpoıısı1oJıeTBa _ _ _ _ _ _ _ _ _ . ,I 1-|ı Jl. lluõaxıııızcz 'l`ep11nıLıccKoc ı×ıcı1sıTaHHe ııonnsnızıx npuõsıneü Heöonızumx craııızııı.ıx cııız1TıKHocTeı`?ı MeTaıı.rıyprı×ı\1ec1'1 õarapen _ _ _ TÍÍÍÍ1 ~1:1-cs 12183 Baôa: Onpeıleneane 11<eHı×ı;1 Me>KJıy pacxonsmnmncz Eanamı, cnıznzıaemsıe 1zıHcTpy1v1eHTo.~1ı c npamoü ı<poMKoä _ _ JJ.-p I7l. Taăaag eu: Hpnnuıfınizı H HeKoTop1z1e npızımepızı ncnonssosanns cBoı`»icTsa ızıHcTpy1\«1eHTafı1„H1zıx cTa1-mos, saknımıaıneroca E Konnposa Hun ııEı×ı>1<eHn;ı _ If,-p LLI_ IIIu_1»:OH.- I/Iccneııosaana no _vcTaHoBneHı«ııo Tepmoıinnamnuecımx 14 peaKunoKızıHeTr1L1ec1<ızıx 3a1
586

257 289 317' 321 325 329 351 381

385 389

405 423 435 449 467 469 489

509 531

553

lVll'l"l`iI'Ill_llN(il*1N lllûll 'l`l*1(Í|lNlS(_Tlll*}N UNl.Vl:)ltSl"l`Ã'l` FÜR l)ll:I SC!IWI*Jl{-lNl)US'l`ltIl'.1, MISKOLC (UNGAR-N)

INHALTSVERZEICHNIS Dr. T. Böclcer: Hyd-rogeol-og.i1sehe Verhältnisse des Bauxitgebiets von Nyirád Dr. J _ Gulyás: 'I`-heoretische und experimentelle Prüfung der Spannu.ngen und Verformungen, die 'bei der Sıc-hwellung von Prismen mit verschiede-n proportio-nierten viereckigen Grundflächen aufteren 1` 1 11 Dı`. Z. Némedi Varga: Geologisohe und gebirgsstrukturelle Verhältnisse des Steinkohflen-gebiets von Hosszúhetény » 1 1 -1 Dr. L. Somos: Geolo-gische Beschreib-u-ng der kohleführenden oberen T`rias- und unteren Liassc1hicl"ıftenfol1ge im Meosek-Geb-inge (Siü-d-U-ngarn) -

-

-

Il

7 ll Il.'"ı

Dr. M. Hosszú: Fun1'ktio.nal:gle'ichu.ngen gedeutet An-hand von algebraischen Systemen IV.; F-unktio-nalıgleic-hung der Distributivität und Autod1ist.ri1buti-

Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.

vität - 1 A. Mocsy: Pr-üıfung der Abikühlu-n.gsVerhältni.sse von Graugüssen mit einfa-ohen und koımplizierten Formen Z. Remport: Mechanische Anisotro-pie Warmgewalzter Stahl-platten - J. Wéber: Prü-fung des Parkes-Verfahrens 1 J_ Verő: Prüfung der P-*ulsationen des elek~troımagneti.sohe.n Feldes der Erdo vom Typ P-C auf Gr-und der Angaben des Observatoriums. -bei Nagycenk P. Egerszegi: Die E'li1mi-nierung der stö-nenden Winkfungen o.berflächennaheı1 geologischer Fonmationen mit endlioher Ausdehnun-g bei geoelektı`ischeı` Sondierung, Nachweis tektonischer Linıien 1

-11: lll Ilfl llll

ll1."ı

Dı`. L. Szabadváry: Gr»un~dWas.serspichernde Stru.kturen Mittel- und Ost-lVloıı-

go-liens und iihre geoelektrische Forsohung Dr. P. Molnár: Die geologischen bzw. Flözverhaltnisse des nordösllicheıı Schünfgebiets vo-n Rudabánya

-

1

1

Dr. L. Tóth: Pırüfuzng der Zusammenhänge zwischen den F-olgeersc.heinunı.zı-.11 und beeinflussenden Faíkto-ren des Walzens 1 - --1 Dr. T. Bangó: Betrie-bsversu-che zur Entsilizierung -des Roheisens duroh Einblıısein von S:'ıue1`stoi`.*f

1

~

1

l'_!fl

I"ıl

I'l'1 lllñ

Dr./1\. Boros: Eini.ı.:e bet1`ieb1liche und Dimensio-n1ierung.sprobleme hydı`1ıı.ıll--sche.-1' (les-chwi1`1c|igke.ilsstabilisatoren - 1 1 l)ı`_ .I. Ilocsáııazy: Voı~.1.;1ı1ı;.; des Kohlenhobelns und Pr-inzipien der Ausgeslnllung (les (iewlııııuııtzswerlczeugs l)ı°. l-`. 'l`alcy: llvrílIıı`ıııı|,.;ssı-lııılz Im „Donau-Eisenwerk” --1-

l)1`. l... l'mmi.:l.,- llellı`ll1_u~ 1/.ııı` 'l`1lı1-oriu der allgemei-nen doppelzka1`d1ıı`ılsclıı-ıı Kıı|ı|ılıı1ı;.1--1 1 1 l)ı`. P. l'llrı*r: lúııtsı-Iıwe|'ı~lııııaswl1`l1ıııı1.z :los Mnngans in Roheisen - - - -

lllll Zllll 1!l'l' 11') l 'Jil Ft

l)ı`.(1y. l«'(i1|;: 'l"lı1~ıı111-ll_~1ı-Iıo llı1lvı*s11ı"Iıl|1ıLl1`ıı uus dem Gebiet der Fcue1`ıı1114Hf1~

'.!1lll

llr. (ly. Zoltán: l'Ilıı|'lı1s.~1 ılı-11 l111|ıll|11ı`uıı I1Il|„zı-11.111-lııılleıı 1ıu.i` den W.iı`l|lı`lı-Im 1 -1 --1 -«

1'..*`1Íl

l.0(;-|ı|ıl|(

-

1

-

-

--

---

1

z

11

-~

587

l)ı`

(`.~„`, z1s.s`:m:1;i.' {\|)1)ı`ııx-i.ıTı:ıl.iııı'ı:~sınL~IhııÍLlOı*ı zur Iuiisurıu ııiclıl.liıwEıı`vı` Pl:ıııuııı.::~a|ıı'ıılılı'm0 (lor Pı'(ı(__lul{1iı)-n

Í

Í

~~~

Í~

Íz*

:Í

ÍÍ

Íf

Dr Gy. Csabalilc: Thermis-che Prüfun-g des Gíessıkop-fes kleiıner Stahlklötze -l.)ı` D. Horváth: .Kritiszche Prüfung der meta-llurgis-chen Bearbeitungsmöglichkeiten der Mn-Erze vor Urkút zz Í ÍÍ Í ~Í Í Dr E. Takács: Untersuc-hungen zur Entwicklung fmzagnetot-ellurischer Geräte

und Mebh-Oden und ihre Anwendung in der geophysikalischen Forschung

257 289 `317 321

Dr E. Vincze: Eine allge-meine Methode zur Lösu-ng einiger K.1assen von Funk-

tiOn.a1«g1eichu.n-gen

Í

Í Í ÍÍ

Í

Í

Í

Í

325

Dr. Zs. KesseTű.` Untersuchung des Gebirgsdrucks der in Wassereichem Sand

Dr. D-r

Dr. Dr

D`r

Dr

Dr Dr

auf verfestigten G-ebirgsrnantel und nachher eingebaute Ausbaukonstruktionen W.i.r.k«t Í Í Í Í Í Í ÍÍ M. Matolcsy: Neue Methode zur WahrscheinliÍc'h.keitstáheoretisohen Bewertung der Efrm:üdu:nzgsprüÍu=ngen zzz f ÍÍ Í Í ÍÍ Í J . KUJC'-Sáf: Sc=h1eiıfbearbe`it=ung Von kera.mís.cÍhen Sip.anungsıp1ät.tzchen mit Dıi.-am:a.nzt.szcihleiifseheibe-n; Prüfung van Di.a.~m.antscfhleifscheiben - - E. Tom-pos: Pet.rO-graphis-cfhe Ufntersu-c-hungi der K-Okskohle ıdes DOnau-Eis.enWerks und die durch selektive Zerkleinerung erreichbare Qualitätsbesserung des Kokıs-es 3 Í Í I. Draho-s: Verallge-rnein-erun-g der Wizldiha:bezr+-fN~O-vi'k-ov-`Kre-isb»O«.g.enprOEE`i.1Verzahnung für den Fall einer mit Kreisringfläche abgewälzten Zahnflädhe Í ÍÍ -Í J. Farkas: Berechnungsproble-me der in Zwei Richtungen einse-itig und regelmäszsig Versteirften Qua-dratplatten ıazu~f g1eichm.ässig. Verteil-te Querbelastiung Sz_.Szabó: P-u.nk`tscÍhWeissen mit einer in Kondensa-tOrb.atterÍie gespeicherten Energie Í Í » Gy. Vida: Besti-mmung des Wärmeüb~erÍgabeÍfaktOrs im Zyli-nder des Diesel-1Vl'Ot.Or.s ~ Z. Terplán: Di-mensionierëungsprobleme der Zahnrad-Planetengetríebe -

329 351. 381

385

389

405 423 435 449

Dr L. Béres: Erhöhung der Zähigkeit der mit Thermitschweissung hergestellten Schienenverbindun gen Dr. I. Lévai: Prüfung gezahnter Räder, die zwischen ausweichenden Achsen

Dr. Dr Dr

Dr

5

eine veränderliche Bewegungzs-übertÍr.agung ve-rwirkliczhen und mit geradek;an~tigemÍ Gerät abwälzbar sind Í J. Tajnafői: Pninzipien der bewegungsabbi-1-dende`n Eilgeznscha-f`t der Werkzeugmaschínen und ihre A-nwendungen . F. Steiner: Analyse der B-O-uguer-Atlass-e Í Í S-_ Simon: UntÍe1`.sucÍhun-gen z-um Auafs-ehliessen von t=herm«Odynam.isc-hen u.n-d reaıkti-O-nsk-ínetis-che.n Ge.sÍet`z:mässigkei-ten der bei der S~tah1gewıi.nnun.g .mit SauerstOt f-Efinblasen vo-r gehen-den Schw-efelfo-xydat.i~On Gy. Tevcm: Berec-hung der Irnpedanz in stark magnetıis-ches Wechseif-eld geÍ.s.te11tÍer Dü-nner, ho-mogener ferrO«Tnfag:netische'r`Metıa1*1p1atten und R-öıhren

467

469 489 50-9

531 553

PlJHl.l(`A'l`|l)Nh' UI" 'l`lIl*1 'l`l'l(.`HNl(.Í/\l, UNlVl'.`.liSl'I`Y ()l" 'l`Ill'1 I|.l'l/\VY INl)U`S'l`I{ll'.lS MISK()LC (l"IUNGARY)

INDEX Dr. T. Böcker: Hydzrogeological relations of the bauxit-field in Nyirád - Dr. J . Gulyás: Theoretical and experimental ex.ami.nation -of s-tresses and dcform-ati-ons taıking place W-hen swelling tetragonal based prisirns with difffere-nt -proportions Í Í Dr. Z. Némedi Varga: Geo-lo-gical and mountain s--tructural relations of black coal field at Hosszúhetény Í Dr. L. Somos: Geolo-gical Des.cÍriptÍion of the upper triassic and of tıhe lowvı' lliassic strata Witıh coal seams at the Mountain Mecsek (South Hungmy)

Dr. M. Hosszú: Function.al equatiozns defined on algebraic systems IV. The functional equation of distributivity and autodistributivity - - Dr. Á. Mocsy: Exarninating the c-ooling relatio-ns Off si-mfply and so-phisticatudly shaped gray iron casti-n«gs Í -Dr. Z. Remport: Mechanic-al anisotropy of steel sheets made by hot rolllnı.: Dr. J . Weber: Invesztígıation into 'the parkes pro-ce-ss - ÍDr. J . Verő: Inves-tigzatinıg into the PC type pÍ-ulsatio-ns of the elekıtro-magnı~1.|ıf fıíeld of earth based on the data of the observactory at Nagycenk - Dr. P. Egerszegi: In e fectin-g geoeiectrical sounding the liquizdaftion of the (listurbing effect of »geological formzations With finibe extension lying ncıır to the sur-face and the pointinfg out of the tectonical lines -- - - Dr. L. Szabadváry: Ground Water reserving stru-ctures of Middle and Emıi. Mongolia and their geolectrical exploring Dr. P. Molnár: Geological - stratigraphical relations of t-he nortih-e:ıslı~ı`ıı exploration field at Rudaıbánya Í Í - - « - Í Dr. L. Tóth: Investi-gati-on in=t-o the relati-oins between the ac-c-ompanying phı~ııomona and influen-cing fact-ors of rollling f Í-f Dr. T. Benyó: Operating test.s -on desilizcization oıf pig iron by Oxygen-bluwlmz DP. A. BOTOS: Some operating and di-mensionıing problems off hydra-ulic :~ı|`n~ı-(I stabiÍlizatoı`s » Í “Í Dr. .I. Bocsánczy: Procc:~:s of coal plou-ghing and principles of developlng wlııning tool Í Í » -ÍÍ l')ı`. F. Taky: Protection ııg:ılı`ıst cloctric shock hazard of Uhe Danubizın lrıııı Wm`k3--

Dr. Dr. lI)ı`. l)ı'.

--

-

--

ÍÍ

ÍÍ

-»Í

I... Pomázi: Coııtribullııııs lo lhv theory of the general double cardıııı Jolııl P. Pčltcr: Dc.~:ulı|'uı`|7.ln-1.: v-|”.I'vvl of ıııunı.:ıınese in pig iıro-n » 1 - Gy. Fáy: 'I"hcorol|cul tv.~4l.~ı lıı l'ııvl1ı-ı-|`ıı`ıic Í - - -Gy. Zoltán.: l~`to'lo ol' Iıhv cıııılllnızv ı°|ıııı`ııclı-ı`I.~õ1.ics in teh e ficlcncy of lılw

'z ıı HD

-ıv lll HH IH! IH

HID

llifl l l 170 HID IIIII 21!! 21'! 'Jill L!Ilñ 24|!

--

25!!

Dr. Cs. A8.~ızonui.` Apprııxlıııııllıııı ııwllııııl.-4 fııı- .~uılvlı`ıg the not lineaı' producllıııı plıımılııgpı`<ılilı.~ıı`ı.~4- -- -~ -- ~-Í - -- -- - - - - - -

2M

Hıjıtılılılıwmıs ııll (||.~ı|)lıı(fı~-ıııvııl --

--«-

~Í-

-

« -

--

-

_

l)ı'. (ly. (,.`su.lm.lilc: Thcrmical ínvestigation of the [eeding heat of small dimen.siım steel sımall ingots - Í~ÍÍ ÍÍ ÍÍ Í -Í- ---

289

Dr. I). I-Iorvtáh: Critical exa-mıinati-O-n of the milling .possibilities of metallurgic.a'l Mn ores of Úrkú-t Í

Í

Í

Í

Í

-_

Í Í

Í

-

317

Dr. E. Takács: Ma-gnetotelluzri-c device an-d method -de-veloping investigations, their application in the ge-op'hys`i.c.al -pr-o-sıpecting Í Í Í Í ~ Dr. E. Vincze: A general method for solving some classes of functioinal equati-ons. Í Í Í Í Í ÍÍ Í Í Í Í Dr. Zs. Kesserű: Invesliigation into rock pressure on strengthened rosk shell and on supports set afterwa-rds in Water-beari-nig sand - - - Dr. M. Matolcsy: A new method for evaluating. the pr-obability theory of fati-

gue testings

Í

Í Í Í

Í-Í-

Í Í Í

ÍÍ

Dr. J. Kulcsár: Grinding processing OEE ceramic cutting ti-p.s by diamo-nd granular Wheel, inve-stigıating into dfíam-Ond fgnanular grindin-g' Wheel - Dr. E. Tompos: Petrographical examination of coking coals of the Danwbian Iro-n Works and the improving of the c-oke quality to be -oÍb-taine-d by selective crusıhing Í Í Í ~ Í D.-r. I. Dfrahos: Ge-neralizin-g the Wildhaber--Nowiıkow teetihıin-g for to-ot-h s.urfaces hobbed by r-otıational circular th-oroid surface f Í Dr. J. Farkas: Desig.n problems -of square plates reg ula-rly stiffened on one side in two directions un-d-er uniform normal loadi`ng Í Dr. Sz. Szabó: Spot welding by energy stored in con-denser-b.atteÍr~ies - - Dr. Gy. Vida: Determinati-on of the heat transfer fac-t-or in the cylinder of Diesel engine

Í

Í

Dr. Z. Terplárn: Diimensionin-g problems -of planet gears Í Í Dr. L. Béres: Incerasing the toughness of rail bonds by thermite welding Dr. I. Lévai: T-oothed Wheels - which may be hobbed by straight edged tool

321 325 329 351 381

385 389 405 42-3

435 449 467

- realizing changing drive between deviating shafts Dr. J. Tajnafő-i: Principles and some examples of application of the movement

469

forming properties of .machine-tools Í ~ ÍÍ Í Dr. F. Steiner: Analyzing Bouguer”s maps Í Dr. S. Simofn.: Investifgations on -discover of thermodynzamúc-al and re:acti-on-kineti.c `regu`1za-rities of sulfur-oxidation in oxygenia.n steel-:making - - Dr. Gy. Teoan: Calculating the imıpedanzce of thin homogenous feÍrro-mzaıgnet-ic metal sheets. and tu`bes located into strong .alternating magnetic field

489 509

500

531 553

ANN/\lAl*1H l)l'1 l.'UNlVI'IÍ|{Hl'l`l7I DE III-NTJUSTRIE L()URl)zl*l DI:) Mlbšilšl H4 (ÍHONGRIE)

TABLE DES MATIERES T. Böcker: Conditions hydrogéologiques du gisement de bauxite a Nyı'ı`:ˇı<| J. Gulyás: I.nvestiÍgatiÍo=ns th-éÍoÍrique et practiques des dÍéformatioÍns 01 lı-ıı sions se produisant lors du gonflement des prismes de base c:ıı`ı`('-v :ıııx profp-ortions diõ ferentes Í Í -Í Z. Némedi Varga; Les conditions géologiques et géostructur:ılc_~; ılıı Risim-en.t .houi-ller de Hoss.zúIhe`tény A Í -L. Somos: Description géologique du gisement tri-assique supóı-iı-ııı- el ılıı Ígisement houill-er triassique inférieur de la Montagne 'Mecsek (llııııp, rie Méridionale)

Í

Í

~Í

Í

-Í Í Í

Í

Í

Í

--

'I Il .N

ÍÍ

M. Hosszú: Équations fonctionelles int-erprétées pa-r des sysl.Í('~Íıııv.~ı :ılp,ı'-Iı riques IV. Les équations fonctionelles de la distributivile vi. (lv |':ıııl„ distr.i.bu`tivi'té Í Í Í Í Í Á. Mocsy: Étude -des conditions de refroÍidissemeÍnt des l`onl.vs iıı`i.-„W ılııformze simple et Ícomplexe Í Í Í Í«- Í Z. Remport: L”a-nisotropie mécanque des toles d'acier lamim'-vs iı vlııııızl J. Weber: L'-étude du procédé de Parkes --Í Í Í ---Í J. Verő: Uexamen -de la puls.atiÍon de type PC -du champ élecl.oı`ııı:ıp,ıı«'-iIqıızterresÍtre par des donné-es .livrées par l”o'bsÍervatoríe prés -de N:ıı.:_r<-i-ıılc P. Egerszegi: Liéliımıination de 1'effet t-r-oublıaint des fromes géologlqııı-8 suli surfaciales pouÍr des sondages géoéilectriqu-es et démÍonstı`ati<ııı ılvs llıiııı-Ír tectoniques Í Í Í Í Í L. Szabadváry: Les réserviors d'eau souterraine de Mongolic (fvıılı-ıılv vı Orientale et leur exÍp.l-oration géoélectrique Í -Í ÍP. Molnár: Les conÍdiÍtions géographfi-co-stratigrzaphiques de la zoııv (|'ı-x ploit.ationÍne de Rudabánya Í Í . Í Í Í -L. Tóth: L*étude des relations entre les phénomzénes complémentıılrvs ılıı l.amina.ÍgÍe et les factures l'iÍn.Ífulenc.ant Í -~ T. Benyó: Essai á l'échelle industrielle pour la désilicisation de la |`ıııılı~ |ıiıı` insu.f.fla.tion d'oÍxyg'ene Í Í Í -- A. Boros: Contributions a 1'étude de l.a ımarche. et du di-mensioı`muÍnıÍı-ııI ılı-Íi .stabilisateurs de vitesse hydrauliques Í J. Bocsánczy: Le processıus du rabotage et les prinÍcipÍeÍs diı°ecl.ouı`s :le In mise au point de ..l”ou`t`i1 d'extraction Í -Í Í F. Taky: Protectiion contre l'éllect.rocution a 1'usine Siderurgique l`)uıı:ı -L. Pomázy: Contribution a l`Íétude thÍéoı`ique de Paccouplement :ıı`!.|cıılı'(lo-uble de type géÍn(:Írzıl

ı.5

-Í

-rr HI HW llll

Hm l`.r.ı lwı I'ln l'ı:i ııııı

::ı`ı 91'! 29|

P. Piltcr: I..'o|':lˇe1. de la pré.sOnce du dósulfurant de .mzııızganóse dans lzı fıııılv

'..Ill\

Gy. Fáy: I*lssııis thóoı`iquvs (lııns le domëıine de la teohniquc du (:lı:ıııl*l'.'ıi.-.v

.!-HI

Gy. Zol.t.áÍ1ı: livlııilons vnire los |)ı`opı`iı':l„ó=s c:.ıÍ|)illııires et. lv ılif-lıil. ıl`Iııı|lv .\'|)(ıııl.iııı('~ııımı| (li-f|ı'lz|(-ı_'~(~-Í

„z

L-

-Í

--

_

_-

-_

Llflfl ıl :H I'

(ls. Asszorı-yi: lVl`út..l`ıo<.le.s d`appı`oximation pour la .s`olul.ion des pı`oblı.'~ıııc:~i ıl`oı`(lı`c de prévision non-linéafire de la production Í Í Í Í

257

Gy. Csab-ali-lc: Étude -thermique de la -massel-oÍtÍte aux dimensions ımëduites

aesıingoiõ zzracier

Í

Í

ÍÍ

Í

Í

Í

D. Horváth: L'exa;men critique des_po.ssi=bilités du traitement mé-tal1uı`gique des mineralis de -maniganése de Urkút --Í Í Í _ Í ~E. Talcács: I.nves:tigatio-ns pour d-évelopper des m-ëth-O-des et instruments. magnéto-telluriques et leur application dans les explorations géophysiques -Í Í z z ~- ÍÍÍ Í Í~Í E. Vincze: Mıétho-de gén.-érale pour rés-o-uÍdre quelques type.s d'ÍéquatiÍon. fonctionnelle

Í

Í Í

Í-

-

-

--

~

---

Í Í

- Í

Í

281) 317

321 325-

Zs. Kesseri'i: L”eÍxame-:n de la pression d-es terrains agissant dans des sa.bles aquiif-éres .sur des -éléfm-ents. de souté-nem-ent posés. ul`terieure.ment sur un ma-nteau -de roche cimentée Í

-

-

-

329-

-

M. Matolcsy: Methode nouvelle dünterprétation des résultats pour des essais de fatigue .d” a-prés la th-éorie de -probabilité Í Í Í J. Kulcsár: L”af`ıfutage des plaquettes de coupe céramique -par disque diamanté. L'examen d'Íun disqu-e d'a futage diamanté

„

381

E. Tompos: Liétu-de p-étrographique des. cokes utilisés -dans -l'-usine .sid-érurgiques Duna et l'afm-é~.l`iorati-on anticip-é-e de l.a quaílité du coke par concassa.ge .sélectif z -Í I. Urahos: G-énéralisati-on de la méthode de Wi1dhabe.r et Novi-kov ta tailler des engrenages pour le cas des. flancs taillés en dévelo-ppante par une -surface de Ícouronne de rota-ti-on Í J. Farkas: Questions de calcul des plaques carrées a deux families Orthogon.ales de nervuers dissymetriques, soumises a une ch.arge uníforme Sz. Szabó: Sou-d-ure par .points u`ti-lisant Penergie accwmulée -d”une batterie -de condensateur Í Gy. Vida: -Détermination du facteur de tran.smissi-on de ohaleur pour le cylindre d”u.n moteur Diesel

Í

Í

.

-

Z. Terplán: Questions relatives au dimensionnement -des engrenages planétaires Í L. Béres: L'augm-entation de Pendurance de Passemblage des rai1.s fait par sou-dure a thermite Í Í Í Í . I. Lév-ai: Roues dent-ées a tailler en -développante par un outil a taillan-t -dro-it et :réalisant une transmissi-on alternative de mouvement entre arbres déviants

Í

~

Í

351

Í

J. Tajnafői: Principes et quelques domaines d'a-ppl-ication des propriétés projectric-es des ima-chines-outils _ _ F. Steiner: L”ana1yse des carte.s de Bouguer Í ~ S. Simon: Essais pour découvrir les régularités thérmodynamiques et r-eacti-oncinétiques d afnhydrizdation .sulfureuse au c-ours de la fab-rication d'acier p.ar oxigé-ne Gy. Tevan: Oalcul de Piımzpédance des plaques mzéta-lliques et tuyaux miinces hom-og-énes, Eferromagnétiques plaeés da-ns un champ magnétique d'i-ntensité variable Í

Felelős ki.adó: Dr. B-éda Gyula Megjelent 500 példányban, 516/8 A/'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, 'Miskolc -- 1968 - 10163' Felelős vezető: Szemes István

385-

389"405 423 435449 467

469 489' 509

531

55-3