A helyben központosított közbeszerzési rendszer alkalmazása A közpénzekb l történ beszerzések hatékony, átlátható, költségkímél végrehajtása érdekében alkotta meg az Országgy lés „a közbeszerzésekr l” szóló 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.), amely uniós csatlakozásunk napján, 2004. május 1-én lépett hatályba. Részben a közösségi jog változása, részben a felhalmozott gyakorlati problémák miatt több ízben is módosították a törvényt. A törvény alkalmazásának egyik problémája az volt, hogy minden költségvetési szerv külön ajánlatkér nek min sül, ezért az önkormányzati intézmények önállóan kellett, hogy lefolytassák a közbeszerzési eljárásokat – feltéve, ha a beszerzés volumene meghaladta a vonatkozó értékhatárokat -. Az atomizált – viszonylag kis mennyiség – beszerzések esetében nem jelent az önkormányzat, illetve intézménye számára a beszerzési piacon olyan nagyságrendet, amely kedvez bb árakat eredményezne. A gazdasági értelemben vett hatékony beszerzés feltételezi, hogy olyan nagyságrend a beszerzési igény, amely alacsonyabb árak mellett is vonzóvá teszi a közmegrendelés teljesítését a piacon. Többek között ezért az intézményfenntartó önkormányzatok számára új racionalizálási lehet séget biztosított a közbeszerzési törvény 2007. január 11-én hatályba lépett módosítása, amely el relátó tervezésre, takarékosságra és meggondolt döntéshozatalra késztetheti az érintett szerveket. A szabályzás lényege: A Kbt. 17/B §-a szerint az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. Err l a képvisel -testület kizárólag rendeleti formában dönthet, mellyel az új Kbt. hatálybalépésével megsz nt korábbi rendeletalkotási lehet séget ismét felélesztette a jogalkotó – bár jóval sz kebb körben, mint amilyen lehet sége az EU.csatlakozás el tt e témában nyújtott az önkormányzatoknak. A helyi rendeletben: a) ki kell jelölni a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet; továbbá meg kell határozni b) a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek körét, az eljáráshoz való csatlakozás lehet ségét; c) a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét; d) az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttm ködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját; e) az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetend , kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedez díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét. Az új törvényi lehet ség valójában a központi közigazgatási szervezetrendszerben már hosszú évek óta m köd – jelenleg a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben
2 szabályozott – központosított közbeszerzés kisebb lépték és liberálisabb – az önkormányzatok számára tág döntési teret enged – szabályozása. A kezdeti tapasztalatok alapján a helyben központosított közbeszerzés szabályait a 2008. évi CVIII. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 2008. évi 187-es számában; a továbbiakban: Kbtm) 8.§-a a következ képpen módosította: „8. § (1) A Kbt. 17/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: (2) A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és a (3) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. (2) A Kbt. 17/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: [A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben] „b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehet ségét;” (3) A Kbt. 17/B. §-ának (3) bekezdése a következ új f) és g) ponttal egészül ki: [A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben] „f) meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét – e törvény szabályai szerint – az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le; g) meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes – az e törvényt l az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltér – szabályait, az európai közösségi joggal összhangban.” A Kbtm. 108.§. (1) bekezdése alapján a módosítás 2009. április 1-én lép hatályba, ezt követ en a helyben központosított közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések a következ k (kiemelve a módosított szövegrészek): „17/B. § (1) Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. (2) A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és a (3) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. (3) A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben a) kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet;
3 b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehet#ségét; c) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét; d) meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttm7ködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját; e) meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetend , kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedez díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét; f) meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét - e törvény szabályai szerint - az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le; g) meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes - az e törvényt#l az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltér# - szabályait, az európai közösségi joggal összhangban.” A fentiek alapján a módosítás lényegét a következ kben lehet összefoglalni: 1.) Egyértelm vé tette a Kbtm, hogy az önkormányzati rendeletben a helyben központosított közbeszerzés hatály alá kötelez jelleggel, csak az önkormányzat által m ködtetett költségvetési szerveket lehet vonni, az önkormányzat – legalább többségi - tulajdonosi közrem ködésével m köd gazdasági társaságok számára önkéntes a helyben központosított közbeszerzési rendszerhez történ csatlakozás. Emiatt a korábbi rendeletet szükséges felülvizsgálni. Amennyiben a hatályos önkormányzati rendelet alanyi hatálya kiterjedt a gazdasági társaságokra, akkor ezeket ki kell hagyni az adott mellékletb l, helyette viszont szabályozni szükséges, hogy milyen módon csatlakozhat önként a gazdasági társaság a központosított rendszerhez. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy az önként csatlakozás esetén a csatlakozott szervezetre minden – a helyi rendeletben -, illetve a Kbt-ben meghatározott rendelkezés vonatkozik, tehát az alkalmazandó jog tekintetében nem lehet különbség a kötelez en a rendelet hatálya alá tartozó és az önként csatlakozó szervnek a rendszer tárgyi hatálya alá tartozó szervek eljárásai között. 2.) Új szabályozási kötelezettséget jelent, hogy a Kbtm. – a gyakorlati tapasztalatok alapján- a helyben központosított beszerzési rendszerben történ beszerzésekre jellemz eljárástípusnak a keretmegállapodásos eljárástípust ajánlja. Mivel ez az eljárás két részb l áll, ahol az els részben a keretmegállapodásban részes ajánlattev ket választja ki az ajánlatkér , míg a második részben történik a tényleges beszerzés, amely szakaszban csak a
4 keretmegállapodást kötött ajánlattev k vehetnek részt. Az eljárástípus sajátosságai miatt a két részben elkülönülhetnek az ajánlatkér k. Lehet ség van arra, hogy eljárás mindkét részét a központosított beszerzésben kizárólagosan ajánlatkérésre feljogosított szerv bonyolítsa le, de arra is lehet ség adódik, hogy az eljárás els részét az el bb említett szerv, míg az eljárás második részét a beszerzésben ténylegesen érintett költségvetési szerv folytassa le. Az önkormányzatnak a rendeletben kell megállapítani, melyik megoldást kívánja alkalmazni. Ennek során azt célszer mérlegelni, hogy adottak-e a feltételek az intézménynél, hogy törvényesen, megfelel en folytassa le az eljárást, illetve melyik megoldás t nik gazdaságosabbnak. 3.) Új lehet séget teremtett a Kbtm. azzal, hogy lehet vé teszi, hogy a helyben központosított közbeszerzések során az önkormányzati rendelet eltérjen a Kbt-t l, amelyre 2004. május 1-t l nem volt lehet ség. Hangsúlyozni kell, hogy az eltérések csak a helyben központosított közbeszerzési eljárás keretében megvalósított eljárásokra terjedhetnek ki, más közbeszerzési eljárásokra nem. Ki kell továbbá emelni, hogy az eltérések nem eredményezhetik az irányadó európai közösségi irányelvekt l történ eltérést. Ebben a körben különösen a Kbt. alapelveit kell kiemelni. (Diszkriminációmentesség, versenysemlegesség, egyenl bánásmód kötelezettsége, nyilvánosság, átláthatóság, kiszámíthatóság, a kötelez en alkalmazandó határid k, stb.) Az eltérések tehát f ként eljárás-technikai jelleg ek lehetnek. Célszer szabályozni például, milyen esetekben mentesülhetnek a helyben központosított közbeszerzési rendszer alanyi hatálya alá tartozó szervek a központosított beszerzés kötelezettsége alól. (Például nincs olyan érvényes keretmegállapodás, amely alapján az ajánlattev a beszerzend árut, szolgáltatást nyújtani tudná.) E módosítás alapján nem kötelez a meglév rendeleteket módosítani, az eltérés lehet ség, de nem teremt szabályozási kötelezettséget. A fentiekben összefoglaltuk a helyben központosított rendszerre vonatkozó szabályozást, kiemelve azon önkormányzatok módosításból adódó feladatait, amelyek eddig alkottak e tárgykörben rendeletet. Szakmai segítséget kívánunk adni azoknak az önkormányzatoknak is, amelyek eddig nem vezették be a helyben központosított közbeszerzési rendszert. A bevezetésre irányuló döntés el tt az alábbiakat célszer mérlegelni. A helyben központosított közbeszerzés (várható) el nyei 1.) A közbeszerzési eljárások átláthatósága Az új szabályozás kedvez en hat a közbeszerzési eljárások átláthatóságára, vagyis a folyamatok a nyilvánosság el tt zajlanak és ellen rizhet ek, továbbá biztosítható a szakmai megalapozottság, amely ugyancsak elengedhetetlen feltétele az Európai Unió elvárásainak megfelel közbeszerzési rendszernek. 2.) A szakmai szempontok el#térbe kerülése A szakmaiság el térbe kerülése várhatóan azzal hozható majd összefüggésbe, hogy a beszerz szervezet keretei között m köd állandó szakmai bizottság minden egyes
5 eljárás során kiegészül az adott közbeszerzés tárgya szerinti speciális szakértelemmel rendelkez személyekkel, akik a jöv re nézve is képesek lesznek megtervezni, összehangolni, és szakmai alapra helyezni a beszerzéseket. Mindez természetesen abból a szempontból is kiemelend , hogy a közbeszerzési törvény olyan komplex joganyag, amelynek alkalmazása számos szakterületr l igényel ismereteket, vagyis a speciális szakértelemmel rendelkez személyek nagyobb arányú bevonását eredményez minden változás kedvez en fog hatni a lefolytatandó eljárások általános szakmai színvonalára. Ez a fajta szakmai központosítás tehát el segíti a közpénzek ésszer felhasználását és a közbeszerzési eljárás átláthatóságát, vagyis azoknak a céloknak a megvalósulását, amelyek már a Kbt. bevezet szakaszaiban megfogalmazást nyertek. 3.) Adminisztratív terhek csökkenése Az újonnan bevezetett rendszer további számottev el nye, hogy a beszerzések központi lebonyolításából ered en jelent sen csökkenhetnek a helyben központosított közbeszerzéssel érintett intézmények adminisztratív terhei. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az elemz k szerint a helyben központosított közbeszerzési rendszer bevezetésével az egybeszámítási kötelezettség miatt várhatóan jelent sen csökken a nem közbeszerzési úton beszerzett áruk és szolgáltatások mennyisége, értéke, mindez pedig a korábbinál nagyobb átláthatóságot eredményez. 4.) Ár- és díjcsökkenés A piac törvényeib l is levezethet , hogy az azonos vagy hasonló termékek egy eljárásban való beszerzése a nagyobb mennyiség miatt várhatóan alacsonyabb árakat, díjakat fog eredményezni, mindez pedig a rendelet hatálya alá tartozó vagy oda önként belép szervek, és így a helyi önkormányzat gazdaságosabb m ködését segítheti. 5.) Egységes, figyelemmel kísérhet# szerz#dések A fentiekben már utaltunk az adminisztráció jelent s csökkenésére, további el nyként jelentkezik a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötend szerz dések egységesülése, teljesítésük hatékonyabb figyelemmel kísérése. További mérlegelés kérdése, hogy az említett el nyök csak a központosított beszerzési rendszer kialakításával érhet k-e el. A Kbt. szerint mind az önkormányzat, mind az önkormányzat költségvetési szerve, mind az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, mind az önkormányzati társulás a Kbt. szerint önállóan „klasszikus” ajánlatkér nek min sülnek. Egy adott beszerzéssel kapcsolatban tehát a központosított beszerzési rendszer hiányában is dönthet úgy a képvisel -testület – jellemz en a közbeszerzési terv elfogadásakor – hogy ajánlatkér ként az eljárásban nem a költségvetési szerv, hanem az önkormányzat lép fel. Ebben az esetben az költségvetésében szerepel a fedezet. Ez bármilyen beszerzés esetén alkalmazható megoldás, míg a központosított rendszer csak
6 azokra az árukra, szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre a helyi rendelet hatálya kiterjed. Több önkormányzat közösen is felléphet ajánlatkér ként, akár úgy, hogy együtt látják el az ajánlatkér i feladatokat, akár úgy, hogy az önkormányzatok megbízzák az egyiket az eljárás lebonyolításával. Lehet ség van arra is, hogy a hasonló típusú, tárgyú beszerzéseket az önkormányzati társulás – így a többcélú önkormányzati társulás is – bonyolítsa le, és a társulás – feltéve, ha önálló jogi személyiséggel rendelkezik – legyen ajánlatkér . Amennyiben a központosított beszerzési rendszer várható el nyeit az el bb ismertetett módokon is elérhet k, megfontolandó, szükséges-e kiépíteni a helyben központosított közbeszerzési rendszert. A központosított közbeszerzési rendszer kialakítása során el kell dönteni, hogy mely szervezet legyen a rendszerben kizárólagos ajánlatkér ként kijelölve. Nincs akadálya annak, hogy ez a szervezet a polgármesteri hivatal, a körjegyz ség, az önálló jogi személyiséggel rendelkez önkormányzati társulás munkaszervezete legyen, mint ahogy az is elképzelhet , hogy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság legyen ez a szervezet. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e szempontból akkor nem merülhet fel aggály e szervezet közvetlen kijelölésével, ha maradéktalanul teljesülnek a Kbt. 2/A.§-ában foglalt – a házon belüli beszerzésekre vonatkozó - feltételek. Amennyiben az önkormányzat „küls s” céget kíván megbízni a helyben központosított közbeszerzési rendszer kizárólagos ajánlatkér i jogának gyakorlásával, akkor azonban meg kell vizsgálni, hogy a rendszer m ködtetéséért fizetend díjak, költségek figyelembe vételével számított becsült költség alapján nem kell-e a szervezet kiválasztására közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ha a becsült érték eléri a Kbt-ben meghatározott irányadó értékhatárokat, a „vállalkozás” nem jelölhet ki az önkormányzati rendeletben, csak ha el tte lefolytatta az önkormányzat a közbeszerzési eljárást, azt követ en lehet a nyertes szervezetet megnevezni a helyi rendeletben.
