2010.03.28.
A hazai KKV-fejlesztési infrastruktúra jelene és feladatai a jövőben
Nagy András Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Főbb tevékenységeink: Mikrohitelezés v Tanácsadás (Innováció, Marketing, Üzleti, Turizmus, Vidékfejlesztés, Jogi, Start up, Spin off) v Oktatás, képzés v Rendezvényszervezés v Pályázatok végrehajtása v Információ nyújtás v Inkubátorház program v Klaszter tevékenység (PANFA, NYDFK) v Enterprise Europe Network (EEN) v Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) v
2
1
2010.03.28.
I. Helyi Vállalkozói Központok A kis- és középvállalkozókat segítő, vállalkozás-élénkítő intézményrendszer kiépítéséhez az Európai Unió 1991-től Phare forrásokból anyagi és szakmai segítséget nyújtott a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok létrehozására, azok munkaszervezeteinek, a Helyi Vállalkozói Központok (HVK-k) felállítására. A megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok országos hálózata 1996-ra az egész országot lefedte. A HVK Hálózat tagjai az EU-s normáknak megfelelően szektorsemlegesek, helyi támogatottságra és összefogásra épülnek. A HVK-k alaptevékenységei: tanácsadás, képzés, ingatlan (inkubátorház, ipari park) és mikrohitel biztosítása, klaszterszervezés, valamint fejlesztési programok generálása.
3
II. Infrastruktúra, Intézményrendszer: Alaphelyzet: 1. A vállalkozásfejlesztés elnagyolt és regionálisan, valamint funkcionálisan tagolt intézményrendszerrel rendelkezik. Állami és regionális szervezetek, vállalkozásfejlesztési alapítványok, kamarák, érdekképviseletek, államilag finanszírozott intézmények tartoznak ebbe a körbe. Probléma: az intézményrendszer csak a kisvállalkozások szűk körét éri el. Okok: l Az ügyfelekkel szemben nagy adminisztrációs igényeket támasztó, lassú döntési eljárású, az ügyfelekre kevésbé, a pénzellátásukat biztosítókra inkább figyelő, nem önfenntartó működésű szervezetek. l A számszerű adatokból láthatónál nagyságrendekkel kisebb a fogadó közeg. Túl sok a mikro és viszonylag kevés a kis és közepes; a sem tőkét, sem szaktudást nem igénylő tevékenységű; a növekedési törekvések nélküli vállalkozás. Probléma: A vállalkozásfejlesztési szervezetek nem játszanak kitüntetett szerepet a kis- és közepes vállalkozások életében. A vállalkozások inkább társadalmi közegük erőforrásaira támaszkodnak. Üzleti tanácsért a vállalkozások elsősorban családjukhoz és üzleti partnereikhez fordulnak, egyéb szervezetekhez - szakmai szövetségekhez, érdekképviseleti szervezetekhez, bankokhoz, vállalkozásfejlesztési szervezetekhez csak ezeket követően. A vállalkozások mindössze 7 százaléka fordult már segítségért vállalkozásfejlesztési szervezethez. Közülük 71 százalék kapott éremleges segítséget. A vállalkozások mindössze 20 százaléka tagja valamilyen gazdasági egyesületnek, érdekképviseletnek, vagy kamarának.
(Mikro-, kis-, és közepes vállalkozások jellemzői és várakozásai Jelentés egy kérdőíves felmérés alapján 2008.) 4
2
2010.03.28.
2. Probléma: A hazánkban kialakult vállalkozásokat támogató intézményrendszer alacsony hatékonyságú, széttagolt, számos párhuzamosság van, ugyanakkor ezen intézmények állami és uniós támogatástól függnek.
Vélemények: A vállalkozásfejlesztési intézmények oldaláról az MVHK úgy véli, hogy a stratégia nem jó, mert többek között az intézményi rendszert nem kezeli megfelelően, versenyeztetésre kényszerít. l
l
A szervezetek közötti verseny a hatékonyság rovására megy és szükségtelenül sokszorozza meg a vállalkozásfejlesztési intézmények számát, és a kapacitásaiknak lekötését, ezért nem tudnak kellően specializálódni, professzionálissá válni. A meglévő intézményrendszer alapvető problémája, hogy a vállalkozások nem bíznak a vállalkozásfejlesztésre szakosodott szervezetekben.
Az MVHK szerint az intézményi verseny káros. Az intézményrendszer alacsony hatékonyságú. Lehetséges okok: l A vállalkozásfejlesztő intézmények a rövid távú szemlélete, l a gyakran változó prioritások, l a kapkodó projektkiírások, l a vállalkozásfejlesztési szervek kontrolljának hiánya. Egy előzetes hatástanulmány keretén belül meg kellene vizsgálni az eddigi intézmények integrálási, összevonási, valamint megszűntetési lehetőségét! 5 (ERENET gp. javaslatok).
3. A kamarai törvény megváltoztatása és az önkéntes tagsági forma bevezetése szétzilálta a szolgáltatóipar vállalkozóit. Probléma: l l l l
a szakmai képzettség színvonala nem korszerű, nem naprakész, az elvégzett munka minősége gyakran silány, a határidőket nem tartják be, a KKV-k részéről elkövetett etikai vétség következmény nélkül marad.
A kamarák a múltban keveset tettek a tagságukért, a vállalkozók többsége örült, amikor megszűnt a fizetett kamarai tagság.
(ERENET KKV fejlesztési stratégia (Szabó A.)
6
3
2010.03.28.
III. Jelenlegi helyzet (NFGM Éves jelentés 2008.) Az intézményrendszer magába foglalja a kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesztési programokat lebonyolító állami – vagy részben állami – tulajdonú szervezeteket, háttérintézményeket, a kkv-szektor finanszírozását ellátó intézményeket, illetve a szektor érdekképviseletét ellátó, szolgáltatásokat, információkat, tanácsadást nyújtó szervezeteket. 3. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT TÁMOGATÓ SZERVEZETEK
3.1. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium feladatai és a tárca kis és középvállalkozói szektor erősítésére irányuló tevékenysége 3.1.1. Gazdasági Egyeztető Fórum 3.1.2. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) 3.2. A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények 3.2.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) végrehajtásában résztvevő intézmények. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 3.2.2. Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.) 3.2.3. Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) 3.2.4. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) 3.2.5. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) 3.2.6. Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) 3.2.7. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 3.2.7.1. Tőke Unió Program: Garantiqa Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és Garantiqa Pont Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. 3.2.8. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) 7 3.2.9. Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
3.2.10. Garanciaszövetkezetek: UNIO Garancia Szövetkezet 3.2.11. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. 3.2.12. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) 3.2.13. MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 3.2.14. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (CKTA) 3.2.15. Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (MiFiN Zrt.) 3.3. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Pénzügyminisztérium) 3.4. Vállalkozásfejlesztési központok hálózata 3.4.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 3.4.2. Megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok – Helyi Vállalkozói Központok – és az általuk létrehozott szerveződések 3.4.2.1. Helyi Vállalkozói Központok 3.4.2.2. Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium Non-profit Kft. 3.4.3. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) 3.5. A kamarai rendszer 3.5.1. Köztestületi kereskedelmi és iparkamarák 3.5.1.1. A közjogi kereskedelmi és iparkamarai rendszer 3.5.1.2. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 3.5.1.3. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 3.5.2. Magyar Agrárkamara (MA) 3.5.3. Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary) 3.5.4. Vegyes kamarák 3.6. Regionális fejlesztést támogató szervezetek 3.6.1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) 3.6.2. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) 8 3.6.2.1. Informatikai Kockázati Tőkealap Zrt. (IKTA)
4
2010.03.28.
3.7. Befektetés-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés 3.7.1. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt.) 3.7.1.1. Enterprise Europe Network Konzorcium 3.8. Innovációt, kutatás-fejlesztést támogató intézmények 3.8.1. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 3.8.2. Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) 3.8.3. Ipari parkok 3.8.4. A műszaki fejlesztést és az innovációt elősegítő további intézmények 3.9. A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere 3.9.1. Szociális és Munkaügyi Minisztérium programja a munkahelyek megőrzésére és teremtésére 3.9.2. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 3.10. Vállalkozói érdekképviseletek 3.10.1. Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) 3.10.2. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) 3.10.3. Magyar Iparszövetség (OKISZ) 3.10.4. Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) 3.10.5. Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) 3.10.6. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 3.10.7. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 3.11. A vállalkozások meghatározott csoportjait képviselő szervezetek, vállalkozásfejlesztést támogató alapítványok 3.12. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézményei 9
IV. Elmélet és Gyakorlat 1. A vállalkozásfejlesztés egyik fontos eleme az uniós támogatások rendszere. 2006. július 1-jével létrehozták a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amely 2008. május 1-jétől a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá került. Az NFÜ-be kerültek a tárcáktól az Irányító Hatóságok, az összevonás révén csökkent a közreműködő szervezetek száma!? Jelenleg, több mint 30 intézmény!!! Elhangzott: VOSZ 2010. Március 8.-ai rendezvény… 2. A változásokat erőteljes centralizálás jellemezte, a kormány saját hatáskörébe vonta a 2007-től rendelkezésre álló EU források feletti döntési jogkört. – Decentralizáció hiánya! 3. A rendszernek két elvárást is teljesítenie kell. Egyrészt elvárják az adminisztráció-csökkenést, a szerződések gyorsabb megkötését és a megítélt támogatások gyors kifizetését, másrészt szigort és elővigyázatosságot feltételeznek. A pályázati adminisztráció csökkentése érdekében számos változás került bevezetésre. – Ennek ellenére ma is hosszú a bírálati, szerződéskötési, és folyósítási idő!!! Másik probléma, hogy a pályázatokat életszerűtlenül, szakmaiatlanul, végrehajthatatlanul írják ki. – Nem egyeztetnek előtte gazdaságfejlesztési szereplőkkel! 4. MFB 12 háttér-, ill. közreműködő szervezet, a MAG és a Pólus Program Iroda révén nemcsak finanszírozással foglalkozik!!! A MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozói szféra és a vállalkozói környezet erősítését célzó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közreműködő szervezete. A Pólus Program Irodához tartozik nemcsak a pólus városok fejlesztése, hanem a klaszterfejlesztés 10 is.
5
2010.03.28.
5.
A gazdasági kamarák a működésükkel járó költségeket a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, a tagdíjból és az egyéb bevételekből fedezik. Kötelező vagy önkéntes tagság dilemmája!
6.
Regionális fejlesztést támogató szervezetek: RFT, RFÜ, VÁTI, RFH szerepe Regionális Operatív Programok 2007–2013 A VÁTI Kht. 2007. évtől közreműködő szervezeti feladatokat lát el Regionális Operatív Programok humán infrastrukturális fejlesztéseit érintő prioritásaihoz kapcsolódóan. Az RFH csoport pénzügyi szolgáltatásokkal – vállalkozás-finanszírozás (tőkebefektetés, hitelnyújtás, kezességvállalás, faktoring); üzletviteli-, komplex fejlesztési és pályázati tanácsadás; kistérségi, megyei, régiós projektek kidolgozása; hazai és EU-s fejlesztési források kidolgozása; oktatás, képzés; határ menti- és INTERREG együttműködések erősítése segíti a kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok fejlesztéseit. A Regionális Fejlesztési Holding–csoport terméke – a kkv-pályázati támogatásmegelőlegező kölcsön – kedvező megoldást nyújt azon a KKV-k részére, amelyek saját eszközeikből nem tudják előfinanszírozni támogatott fejlesztéseiket. – Valójában kevesen ismerik, kevesen élnek vele
Probléma: - sokszereplős, - államilag centralizált - lassú rendszer, - nem veszi figyelembe a piaci igényeket, - gazdaságfejlesztési szakembereket kevésbé vonják be az előkészítésbe
11
7. ITD Hungary A főtevékenysége továbbra is a tőkebehozatal ösztönzése, ami magában foglalja a nagyberuházók által igénybe vehető egyedi kormányzati döntéseken alapuló támogatásokat is, az üzletfejlesztés, kereskedelemfejlesztés, a magyar vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítése, a beszállítói tevékenység támogatása, az Enterprise Europe Network működtetése. Feladatait rendezvényein (üzletember-találkozók, konferenciák, tanulmányutak stb.), egyéni konzultációin és kiadványain keresztül teljesíti.
Befektetés-ösztönzési tevékenység 2007 márciusától az ITD Hungary-hoz került a kiemelt beruházásokhoz kínált támogatásokat kezelő rendszer egésze, az úgynevezett egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások szisztémája.
Probléma: - Csak a létesített munkahelyek számát veszi figyelembe!!! - Magyarország első a GDP-ből a multicégeknek juttatott támogatás arányában! - Nincs összehangolva a KKV fejlesztéssel - Nem vonja be a HVK -kat, kamarákat, klasztereket és egyéb gazdaságfejlesztési szereplőket.
Megoldás: - A multinacionális cégek támogatását csökkenteni kell, ill. úgy kell szabályozni, hogy cserébe ne csak munkahelyteremtést vállaljanak, hanem beszállítói KKV kapcsolatok fejlesztését, KKV szektor bevonását is! - Decentralizálni a működést, jobban bevonni a gazdaságfejlesztési szervezeteket! 12
6
2010.03.28.
8. Foglalkoztatáspolitika, munkahelyteremtés
Probléma: az állam kizárólag közvetlen módon, munkahely-teremtési programokkal képzeli el a munkahelyek létrehozását.
Megoldás: - adórendszer kiszámíthatósága, - adóterhek csökkentése, - a KKV-k közvetett módon való megerősítése - a KKV – k komplex fejlesztése - Sok a szervezet: SZMM, ÁFSZ, MK, ESZA, OFA 9. Innovációs intézményrendszer
Probléma: - több szervezet és hálózat szerepe NKTH, EEN, RIÜk koordinálatlan, - nem viszik végig az innovációs folyamatot, - kevés innovációs és K+F beruházás
Megoldás: - intézményharmonizáció - megfelelő állami és uniós szerepvállalás - innovációs folyamat követése - ösztönző rendszer kialakítása
13
Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány H-8900 Zalaegerszeg, Köztársaság út 17. tel.: +36 92 316 033, +36 92 310 800 fax.: +36 92 316 062 e-mail:
[email protected] www.zmva.hu
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 14
7
