A hazai hévízhasznosítás történeti áttekintése és problémafölvetés

A hazai hévízhasznosítás történeti áttekintése és problémafölvetés

Szita Gábor okl. gépészmérnök

Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) – elnök

Tartalom 1. Állásfoglalás 2. Történeti áttekintés 3. A veszélyhelyzet

4. Út a megoldás felé 5. Nemzeti minimum

„Szentestől Szentesig – Kezdet és vég?” – a Magyar Geotermális Egyesület Szakmai Napja, Budapest, 2011. május 3.

Állásfoglalás A magyarországi geotermikus energiahasznosítók túlnyomó többségét megoldhatatlan feladat elé állította egy, a 2010-ben leköszönt kormány által elfogadott rendelet. A jellemzően több évtizede hatósági engedéllyel működő energetikai célú termálvíz hasznosítások engedélyei a rendelet következtében 2012 végén lejárnak. Amennyiben a vízfelhasználó mégis tovább kívánja folytatni tevékenységét, akkor olyan új engedélykérelmet kell benyújtania, ami a lehűlt termálvíz elhelyezésére vonatkozóan kizárólag a visszatáplálást (visszasajtolást) tartalmazza. Az új engedély birtokában – területi besorolástól függően – vagy 2014, vagy 2020 végéig a visszatápláló létesítményt meg is kell valósítania. Mai tudásunk alapján azonban teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy még ha a visszatáplálás, mint műszaki megoldás megbízható és gazdaságos formában mindenki számára elérhető is lenne, és az összességében 20-30 milliárd forintra becsülhető beruházási forrás is rendelkezésre állna, az országosan szükséges több száz rendszer tervezése, engedélyezése és kivitelezése legalább egy évtizedet venne igénybe. Ugyanakkor sem az igényelt minőségű műszaki megoldás, sem az anyagi hátér nincs birtokunkban, és mivel az energetikai célú termálvíz hasznosítás országosan legjelentősebb területére a 2014-es határidő vonatkozik, a rendelet elegendő türelmi időt sem biztosít az átállásra. A hatást könnyű kiszámítani: a termálkutakat be fogják zárni. A termelő üzemek (kertészetek, állattartó telepek) tönkremennek, a piacról hiányzó termékeket külföldről kell megvásárolnunk. A dolgozókat elbocsátják, a vidék népesség megtartó képessége csökken. Ahol a termálvíz energiáját lakásfűtésre használják, ott a szolgáltatási díj fog emelkedni. Nemzetgazdasági szinten: a földgázfelhasználás nő, az energiaimport függőség erősödik, a megújuló energiahasznosítás csökken. „Szentestől Szentesig – Kezdet és vég?” – a Magyar Geotermális Egyesület Szakmai Napja, Budapest, 2011. május 3.

2. Történeti áttekintés

A termálkút fúrások száma 1960-2010. között 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2010

Forrás: VITUKI



A magyar termálvíz hasznosítás fejlődése Szentes, kórházi termálkút fúrása 1958.

mérsékelt

gyors

stagnáló

új fellendülés

350

300

250

200

150

100

50

0

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000


2005

2010


Az első visszasajtolási próbálkozás Szeged – Mihálytelek 1978. 350

300

250

200

150

100

50

0

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005


2010


Egy nemzetközi konferencia









A geotermia megjelenése a távfűtésben Nagyszabású energiaracionalizálási program 1985-87-ben Kút fajtája

Település Terv

Megvalósulás

Termelő

Termelő

Mosonmagyaróvár

Kettős működésű

Termelő, kísérleti csövezéssel

Szarvas


Termelő, külön visszasajtoló

Csongrád


Termelő, kísérleti csövezéssel

Szentes-1


Termelő

Szentes-2


Kettős működésű (Hámán K.)

Hódmezővásárhely


Kettős működésű (Mátyás u.)

Makó


Termelő

Kapuvár

Mosonmagyaróvár Kapuvár

Szarvas Csongrád Szentes Hódmezővásárhely

0

50 km

Az eredeti terv szerinti 7 visszasajtoló rendszerből csupán 2 épült ki úgy, hogy ott visszasajtolást üzemszerűen működtethettek. Közülük is csak a Hódmezővásárhely Mátyás u-i rendszer üzemelt néhány évig. Bebizonyosodott a kettős működésű kutak alkalmatlansága.


Makó


A szarvasi visszasajtolási próba 1987-ben A rendelkezésre álló szivattyúkkal legföljebb 7 bar nyomást lehetett előállítani. Ezt 29 óra alatt érték el úgy, hogy a térfogatáram nem haladta meg a 18 m3/h-t. A kút kiváló termelési paraméterekkel rendelkezik. Megfúrása óta nem használták semmire.

10

Nyomás (bar)

Nyelőképesség (m3/h/bar)

Térfogatáram (m3/h)

20

9

18

8

16

7

14

6

12

5

10

4

8

3

6

2

4

1

2

0

0

12:00 14:00 16:00 18:00 20:00 22:00 0:00

12 óra

2:00

4:00

6:00

8:00

10:00 12:00 14:00 16:00

17 óra



Visszasajtolás Szeged-Felsővároson Az események sorrendben: 

1983. 1984. dec.

A kutak fúrása (KBFI) Első kísérlet - homoklerakódás



1988.

Kúttisztítás



1992.

PHARE támogatású termelési-visszasajtolási kísérlet



1992. nov.



1994.



1994-95.

Újabb három hetes visszasajtolási kísérlet (A mérési program kidolgozója: John W. Lund, volt IGA elnök) PHARE kivitelezési pályázat kiírása (A tenderdokumentációt készítette: Christian Boissavy, volt EGEC elnök) Kivitelezés



1995. jún. 20.

Ünnepélyes miniszteri átadás, az üzemeltetés elindítása



1998. ápr.

A visszasajtolás leállítása



Következtetés: a felszíni technológia fejlesztésével a visszasajtolás üzembiztonsága és gazdaságossága nem növelhető.



Kötelezés visszasajtolásra Szegváron 1996-ban A szegvári Primőr Profit Kft. 6 termálkúttal mintegy 13 ha üvegházat és fóliasátrat fűt.



Kötelezés visszasajtolásra Szegváron 1996-ban A szegvári Primőr Profit Kft. 6 termálkúttal mintegy 13 ha üvegházat és fóliasátrat fűt. Vízkontingens-csökkentés kérvényezése üvegház felújítás idejére.



Kötelezés visszasajtolásra Szegváron 1996-ban A szegvári Primőr Profit Kft. 6 termálkúttal mintegy 13 ha üvegházat és fóliasátrat fűt. A felújítás után az eredeti vízkontingens visszaigénylése.

Az új engedély:

Visszasajtolási kötelezettség mind a 6 termálkútra.

Bírósági per. Következmény: bizalmatlanság a hatóságok és a vízfelhasználók között.



Egy EU támogatott tanulmány 2001-ből REINJECTION OF COOLED BRINES INTO SANDSTONE RESERVOIRS – A FIELD APPLICATIONS STUDY FOR GEOTHERMAL SITES IN HUNGARY Acronym : REBRISAR THERMIE Type B action N : STR/1475/98/NL

„Az üzemeltetők számára ajánlott alternatíva nagyon világos. Vagy folytatják a kitermelést a megszokott módon és tönkremennek, vagy áttérnek az vízvisszanyomási gyakorlatra.” „The alternative offered to operators is quite clear. Either perpetuate the ancient exploitation status and perish or survive and expand by generalising the injection practice.”



VITUKI tanulmány 2001-ből Termálvíz készleteink, hasznosításuk és védelmük Készült a KM megbízásából a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete összeállításában. „… energetikai célból új hévízkivétel visszatáplálás nélkül gyakorlatilag nem engedélyezhető. Mindez nem jelenti a már korábban engedélyezett energetikai célú hévízhasznosítások azonnali kötelezését a hévíz-visszasajtolására, de bizonyos “türelmi” időszak után ez is elérendő cél.”

2003. évi CXX. törvény egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 19. A Vgtv. 15. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet – a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint – vissza kell táplálni. '' „Szentestől Szentesig – Kezdet és vég?” – a Magyar Geotermális Egyesület Szakmai Napja, Budapest, 2011. május 3.


VITUKI tanulmány 2001-ből Terület (év) Szeged, Algyői szénhidrogén mező (1969 óta üzemel)

Mélység (m-m) 950-1700 (term.) 1900-2000 (betápl.) 1450-1800

Szeged, Szentmihálytelek (1978-79, kísérlet) Szeged, Móra F. MgTSZ. (1993-94 óta) Szeged, FLÓRATOM Kft. (MOL Rt., 1996) Szeged, Felsőváros (kísérlet 1984-85, 1992 üzem: 1994 óta)

1659-1850 (term.) 1655-1812 (betápl.) 1076-1284 (nyelő) 1490-1653 (betápl.) ferde fúr. kútpár 1745-1898 (term.) 1696-1917 (betápl.)

Hódmezővásárhely, Távfűtőmű (1986 óta üzemel) Hódmezővásárhely, Hódtólakótelep (GEOHÓD Kft.) (1998 óta)

Kettősműködésű kút 2060-2273 (term.) 1386-1601 (betápl.) Kútpár 1833-1997 (term.) 1473-1669 (betápl.)

Szentes, Távfűtőmű (1988 óta üzemel)

Kettősműködésű kút 2094-2309 (term.) 1065-1252 (betápl.)

Hőfok (Co)

Megjegyzés 500 kútba20-200 m3/d betápl. 50140 bar-al 10-50 mg/l lebegő anyag

80-100 80 55 74 82 85

86 60 74 61

95 56

832-592 m3/d betápl. 2.i-(23) 6 bar 1/5-1/10 re csökk. Nyelőképesség 300-1250 m3/d betáp. -2-8 m ü szintén lehűlt nyug.-52,8 m 2 kút: 840, ill. 1610 m3/d 26-32 Co betápl. 2,5-3,5 ill. 4,7-5,0 bar-al 480m3/d 67 Co bar, 1080 m/d 80 Co 10,5 bar, 720 m3/d 34 Co 1,6 bar. 1995/96: 600-720 m3/d 3-4- ről 1519 bar-ra nő. 960 m3/d 15-16 bar-al 10 év alatt megduplázódott a nyomásszükséglet. 1998-ban néhány nap után 1060 m3/d 3,0-3,5 bar nyomásnál állandósult. Az 1999. évi szezon végén 700-840 m3/d 4,0-4,5 bar-al. Kezd.: 720 m3/d 4,5-5,1 bar, 528600 m3/d 4,8 bar

2.a táblázat A hévíz visszatáplálás hazai tapasztalatainak összefoglalása (porózus képződmények)



VITUKI tanulmány 2001-ből Terület (év) Szeged, Algyői szénhidrogén mező (1969 óta üzemel)

Mélység (m-m)

Hőfok (Co)

950-1700 (term.) 1900-2000 (betápl.) 1450-1800

Szeged, Szentmihálytelek (1978-79, kísérlet) Szeged, Móra F. MgTSZ. (1993-94 óta) Szeged, FLÓRATOM Kft. (MOL Rt., 1996) Szeged, Felsőváros (kísérlet 1984-85, 1992 üzem: 1994 óta)

1659-1850 (term.) 1655-1812 (betápl.) 1076-1284 (nyelő) 1490-1653 (betápl.) ferde fúr. kútpár 1745-1898 (term.) 1696-1917 (betápl.)

Hódmezővásárhely, Távfűtőmű (1986 óta üzemel) Hódmezővásárhely, Hódtólakótelep (GEOHÓD Kft.) (1998 óta)

Kettősműködésű kút 2060-2273 (term.) 1386-1601 (betápl.) Kútpár 1833-1997 (term.) 1473-1669 (betápl.)

Szentes, Távfűtőmű (1988 óta üzemel)

Kettősműködésű kút 2094-2309 (term.) 1065-1252 (betápl.)

6:2

Megjegyzés 500 kútba20-200 m3/d betápl. 50140 bar-al 10-50 mg/l lebegő anyag

80-100 80 55 74 82 85

86 60 74 61

95 56

832-592 m3/d betápl. 2.i-(23) 6 bar 1/5-1/10 re csökk. Nyelőképesség 300-1250 m3/d betáp. -2-8 m ü szintén lehűlt nyug.-52,8 m 2 kút: 840, ill. 1610 m3/d 26-32 Co betápl. 2,5-3,5 ill. 4,7-5,0 bar-al 480m3/d 67 Co bar, 1080 m/d 80 Co 10,5 bar, 720 m3/d 34 Co 1,6 bar. 1995/96: 600-720 m3/d 3-4- ről 1519 bar-ra nő. 960 m3/d 15-16 bar-al 10 év alatt megduplázódott a nyomásszükséglet. 1998-ban néhány nap után 1060 m3/d 3,0-3,5 bar nyomásnál állandósult. Az 1999. évi szezon végén 700-840 m3/d 4,0-4,5 bar-al. Kezd.: 720 m3/d 4,5-5,1 bar, 528600 m3/d 4,8 bar

2.a táblázat A hévíz visszatáplálás hazai tapasztalatainak összefoglalása (porózus képződmények)



2004: Új vízvédelmi jogszabályok Közvetett kényszerítés a visszasajtolásra a többszörösére növelt szennyvízbírság által.

Következmény: ÁLLÁSFOGLALÁS 2004

Geotermikus Munkabizottság (Két-, majd többoldalú tárgyalások a KvVM-mel.)



A KvVM-MGtE tárgyalások eredményei (2005.) •

A visszasajtolási referenciák száma jelentősen lecsökkent.

•

Egyértelművé vált, hogy a jogszabályok meghozatala előtt elmaradt az előírt széleskörű elemzés, illetve a szakmai szervezetekkel nem egyeztettek.

•

Kiderült, hogy a szennyvízbírságolásra nincs közvetlen EU-s előírás, jogszabály.

•

Egységes álláspont alakult ki abban, hogy „A vízvisszasajtolás széleskörű alkalmazásának bevezetéséhez még kutatás-fejlesztésre van szükség.”

•

Javaslat született egy ún. Földhő Program indítására.

•

A Munkabizottság egyetértett abban, hogy jelenleg a hévíz kitermelés és az utánpótlódás a hévíztárolókban egyensúlyban van.



A 2004. utáni első visszasajtolási referencia Fülöpjakab, 2006. január Termelő kút

Energetikai hasznosítás (kertészet)

Visszasajtoló kút


3. A veszélyhelyzet

A 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 77.-78. Víztest állapota Nem kértek felmentést. A felhasználó felmentést kapott.

GYENGE

A felhasználó felmentést kapott.

2012. dec. 22. 2014. dec. 22.

visszasajtolás nélkül

JÓ

2020. dec. 22.

visszasajtolással

„Vízgazdálkodási, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve előnyösebb lenne, ha a visszasajtolás kötelezettsége 2013. január 1. napjától terhelne minden termálvíz hasznosítót.” (KvVM, 2010. április 1.) „Szentestől Szentesig – Kezdet és vég?” – a Magyar Geotermális Egyesület Szakmai Napja, Budapest, 2011. május 3.


Ugyanaz másképpen 2012. dec. 22.

2014. dec. 22.

2020. dec. 22.

Elfolyatás Visszatáplálás



Ugyanaz másképpen – és az alternatívák

Vizes élőhely

Elfolyatás Visszatáplálás

1983 „Szentestől Szentesig – Kezdet és vég?” – a Magyar Geotermális Egyesület Szakmai Napja, Budapest, 2011. május 3.

4. Út a megoldás felé

A termálvíztestek értékelésének eredménye -1 a Vízgyűjtő Gazdálkodási terv (2009.) szerint em3/év A víztest neve

Víztest kódja

Északnyugat-Dunántúl

pt. 1.1

93

Nyugat-Alföld

pt. 1.2

218

228

Dél-Alföld

pt. 2.1

5 429

1 085

7 800

Észak-Alföld

pt. 2.2

3 119

1 422

544

Délkelet-Alföld

pt. 2.3

1 359

141

859

Északkelet-Alföld

pt. 2.4

325

107

82

Északi-középhegység medencéi

pt. 2.5

0

Délnyugat-Dunántúl

pt. 3.1

926

209

11 469

3 192

Porózus összesen

Ivóvíz

Ipari

Energetikai

Bányá -szati

Mezőgazdasági öntözés

147

egyéb

Fürdési célú

Egyéb célú

37

1 471

0

941 50

4

227 70

9 432

279

74

Visszatáplálás

Szabad készlet

1 748

6 844

1 387

6 230

373

3 976

244

18 961

176

3 099

188

8 548

399

1 548

124

4 657

68

3 498

616

4 766

4 577

27

1 978

27 2

Össz.

1 193

3 728 4 813

227

5 579

37

2 576

37

3 787

0

13 577

1 090

17 136

1 209

43 881

1 420

47 326

Forrás: Liebe Pál: Termálvíz készleteink a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben, Földhő Hírlevél 25.



A termálvíztestek értékelésének eredménye -1 a Vízgyűjtő Gazdálkodási terv (2009.) szerint em3/év

A víztest neve

Víztest kódja

Északnyugat-Dunántúl

pt. 1.1

1 748

6 844

Nyugat-Alföld

pt. 1.2

1 387

6 230

Dél-Alföld

pt. 2.1

18 961

3 728

Észak-Alföld

pt. 2.2

8 548

4 813

Délkelet-Alföld

pt. 2.3

4 657

5 579

Északkelet-Alföld

pt. 2.4

4 766

4 577

Északi-középhegység medencéi

pt. 2.5

27

1 978

Délnyugat-Dunántúl

pt. 3.1

3 787

13 577

43 881

47 326

Porózus összesen

Össz.

Szabad készlet

43 881 47 326 Forrás: Liebe Pál: Termálvíz készleteink a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben, Földhő Hírlevél 25.



A termálvíztestek értékelésének eredménye -2 Regionális és lokális vízszint süllyedések

Forrás: Liebe Pál: Termálvíz készleteink a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben, Földhő Hírlevél 25. „Szentestől Szentesig – Kezdet és vég?” – a Magyar Geotermális Egyesület Szakmai Napja, Budapest, 2011. május 3.


A felszíni elhelyezés értékelésének eredménye Gondolatok a használt hévizek felszíni befogadóba történő elhelyezéséről „Összességében az országban a termálvízzel terhelt befogadók mintegy 30%-a esetében nem biztosított megfelelően a hígulás a jelenlegi termálvíz bevezetések mellett. Ez a magyarországi összes vízfolyásnak kevesebb, mint 6 %-a.” „A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés (az energetikai célra használt termálvíz is) a tanulmányban vázolt feltételek esetében nem kizárt.” „A használt termálvizekre vonatkozó kritériumokat nem csővégi szabályozással, hanem a befogadó terhelhetősége alapján lenne célszerű meghatározni.”

Forrás: Dr. Szilágyi Ferenc és Dr. Clement Adrienne, Földhő Hírlevél 26. „Szentestől Szentesig – Kezdet és vég?” – a Magyar Geotermális Egyesület Szakmai Napja, Budapest, 2011. május 3.


Az MGtE véleménye 2005-ben Részlet a „Helyzetértékelés” c. tanulmányból Nem szabad abbahagyni a próbálkozást a pannon homokkőbe való visszasajtolásra, de nyilvánvalóan egészen más alapokon kell a dologhoz hozzáállni, mint eddig. Mivel nem ez az egyetlen mód az energetikailag használt termálvizek felszíni elfolyatásának csökkentésére, tisztázni szükséges, hogy a visszasajtolás általánossá tétele

• mekkora ráfordítást igényel, és ehhez mennyi állami támogatás szükséges, • a ráfordítás arányban lesz-e a környezeti állapot javulásával.


5. Nemzeti minimum

Részlet az Új Széchenyi Tervből „… a geotermikus energia természeti erőforrásaink közül a magyar nemzeti vagyon egy szinte érintetlen része, védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű kiaknázása, felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, az energiafelhasználás, biztosítás kitüntetett tényezője”. a magyar nemzeti vagyon … védelme a nemzet elemi érdeke

Feladat: A magyar nemzeti vagyon a magyar nemzet érdekében hasznosuljon! „Szentestől Szentesig – Kezdet és vég?” – a Magyar Geotermális Egyesület Szakmai Napja, Budapest, 2011. május 3.

5. Nemzeti minimum

A geotermikus ágazat jellemzői •

A gazdasági és politikai rendszerváltozást követően a geotermikus ágazat nem ment tönkre, bár fejlődése másfél évtizedre gyakorlatilag megállt.

•

Ezen a területen nem alakultak ki kiugróan nagyméretű vállalkozások, ebből következően monopolhelyzete sem alakult ki senkinek. A mezőgazdasági termelő üzemekben ─ részben válaszul a multinacionális kereskedelmi hálózatok megjelenésére ─ végbement egy kisebb tőkekoncentráció, de emellett mind a mai napig több száz a családi vállalkozások száma is.

•

A legutóbbi időkig sikerült az ágazatot magyar kézben tartani, azaz mind a tervezők, mind a kivitelezők, mind a geotermikus energiát hasznosítók szinte 100 %-ban magyar tulajdonú vállalkozások.

A nemzetgazdaság többi ágazatához viszonyítva ez nem lebecsülendő eredmény.


5. Nemzeti minimum

Nemzeti minimum A geotermikus energiahasznosítás magyarországi hagyományait folytatva 1. lehetőséget kell adni az ágazat életben maradásához, 2. támogatást kell nyújtani további fejlődéséhez, 3. meg kell akadályozni az idegen tulajdon, a spekuláció és a versenykorlátozó szándék térnyerését.

Ehhez föl kell használni 1. a támogatás politikában és 2. a jogszabályalkotásban

adódó valamennyi lehetőséget.


Köszönöm a figyelmet!

Magyar Geotermális Egyesület Cím: 1021 Budapest, Ötvös János u. 3. Telefon: (1)-224 0424, fax: (1)-214 5953 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.mgte.hu


A hazai hévízhasznosítás történeti áttekintése és problémafölvetés

Recommend Documents