A HATVANI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4028 DEBRECEN, KARDOS U. 24

A HATVANI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4028 DEBRECEN, KARDOS U. 24.

Készült: Készítette:

2009. szeptember 28. Bertók Krisztina Igazgató

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2. 3. 4 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12 13. 14. 15. 16. 17.

Általános rendelkezések, az SZMSZ hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok Az intézmény szervezeti rendje Az intézmény vezetése, irányítása Az iskola közösségei A vezetők és az intézmény közösségeinek kapcsolattartási rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az intézmény működési rendje A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje Ünnepségek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ellátása A tanulók szociális ellátásával kapcsolatos feladatok Az intézményi védő-óvó előírások Feladatok rendkívüli esemény bekövetkezésének esetére Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Záró rendelkezések

MELLÉKLETEK I. sz. melléklet II. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4.sz. melléklet 5.sz. melléklet 6.sz melléklet 7.sz melléklet

Az ügyeletes nevelők feladatai Az iskolai könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata Főfoglalkozású könyvtáros munkaköri leírása Folyóiratok jegyzéke Szabálytalanságok kezelésének szabályzata Rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek Költségvetési szerv szervezeti ábrája

FÜGGELÉK I. sz. függelék

Alapító okirat

1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ SZMSZ HATÁLYA

1.1

A Hatvani István Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. szeptember 28-án fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a Közalkalmazotti Tanács, egyetértési jogot gyakorolt a szülői szervezet és a diákönkormányzat. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó, a Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata jóváhagyásával lép hatályba. Ezzel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata.

1.2.

Jelen szabályzat határozatlan időre szól.

1.3.

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzat betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező. Az SZMSZ megismerése és megtartása kötelező a tanulóknak, valamint azoknak is, akik az iskolával kapcsolatba kerülnek, létesítményeit használják.

2.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, a működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket, és minden olyan kérdést, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

3.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSIS SZABÁLYZAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK 1993. évi LXXIX. törvény 1992. évi XXII. törvény 1992. évi XXXIII. törvény 138/1992. (X.8.)

11/1994. (VI.8.) 2004. évi XVII. törvény

23/2004. (VIII.27.) 2/2005. (III.1.)

A közoktatásról szóló, többször módosított törvény, A Munka Törvénykönyvéről, A közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított törvény, Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, többször módosított MKM rendelet A nevelésioktatási intézmények működéséről, A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. , valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. módosításáról, OM rendelet, A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. OM. rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásáról.

4.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE

4.1.

Az intézményi feladatok színvonalas ellátása érdekében az intézmény szervezeti egységekre tagolódik. Szervezeti egységek: - alsó tagozat - felső tagozat - napközi otthon és tanulószoba - a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítők – könyvtár - további alkalmazottak: kisegítők

4.2.

4.3.

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: hosszú (fejbélyegző) HATVANI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 4028 Debrecen, Kardos u. 24. Telefon: 412-108 hosszú (fejbélyegző)

HATVANI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 4028 Debrecen, Kardos u. 24. OM. 031080

körbélyegző:

Hatvani István Általános Iskola 4028 Debrecen, Kardos u. 24. középen a Magyar Köztársaság címere

Az intézményi bélyegző használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek iskolatitkár

4.4.

Az intézmény dokumentumai - az intézmény működésének jogi alapja a B/51. sorszámú alapító okirat, amelyet Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 173/2008. (VI.26.), a 165/2006. (VI.29.) Ö.h. és a 133/2004. (VI.30.) Kh. határozatával elfogadta. - az intézmény szakmai – pedagógiai működését szabályozó Pedagógiai Program, amelyet Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottsága 64/2004.(VI.25.) OB. határozatával fogadott el és hagyott jóvá. - az intézmény mindennapi működési rendjét, valamint a tanulói jogok és kötelezettségek érvényesítését a házirend szabályozza, amelyet Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése………………..fogadott el és hagyott jóvá. az intézmény egy tanévre szóló munkaterve határozza meg a tanév helyi rendjét. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja 4.5.

Az intézmény engedélyezett létszáma Az intézmény engedélyezett létszámát Debrecen Megyei Jogú Önkormányzatának mindenkori hatályos költségvetési rendelete tartalmazza.

Város

5.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, IRÁNYÍTÁSA

5.1.

Az intézmény vezetője Az iskola élén az oktatási intézmény vezetője, az igazgató áll, aki munkáját magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. A nevelési – oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése - a nevelő – oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - a munkáltatói, valamint köztelezettség vállalási jogkör gyakorlása - a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendjéhez igazodó, méltó megszervezése - a gyermek-és ifjúságvédelmi munka irányítása - a tanuló – és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása

5.2.

Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője – a közoktatási törvény 54. és 55. §-a alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy rendelet nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Felel továbbá: - az intézmény ellenőrzési, mérési-értékelési és minőségbiztosítási programjának működéséért - a belső ellenőrzési rendszer működéséért - a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzéséért - a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. Az oktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

5.3.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai -

igazgatóhelyettesek iskolatitkár adminisztrátor gazdasági összekötő

- élelmezési összekötő Munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettesek megbízatását – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató adja határozatlan időre. Feladatuk és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az iskolatitkár, adminisztrátor, gazdasági összekötő, élelmezési összekötő szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Beszámolási kötelezettségük, felelősségük kiterjed a munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. Az intézmény gazdasági feladatait a Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és AMI Gazdasági Egység látja el. Vezetője felelős az intézmény költségvetésének végrehajtásáért és a számlák időbeni kifizetéséért. A gazdasági egységgel a gazdasági összekötő tart fenn rendszeres kapcsolatot. Az iskolai étkeztetés – a fenntartóval kötött szerződés alapján a SODEXHO Magyarország Kft. végzi. Az élelmezési összekötő rendszeres kapcsolatot tart fenn a SODEXHO Magyarország Kft élelmezési vezetőjével. Az intézményvezető és közvetlen munkatársai között a kapcsolattartás folyamatos és rendszeres.

5.4.

A Pedagógiai Tanács Szakmai – pedagógiai tanácskozó testület. Az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező, javaslattételi joggal rendelkezik. Az iskolai munkatervben meghatározottak szerint rendszeresen és aktualitástól függően tart megbeszélést az iskolai feladatokról. Tanácskozásait az igazgató készíti elő és vezeti. A tanácskozásokról minden esetben feljegyzést kell készíteni. A Pedagógiai Tanács állandó tagjai – a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint – ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A Pedagógia tanács állandó tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők meghívott tagok: szakszervezeti főbizalmi közalkalmazotti tanács elnöke diákönkormányzat képviselője

5.5.

A vezetők helyettesítésének rendje A távollevő intézményvezetőt általános helyettesi jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a feladatok elvégzésére írásbeli megbízást ad. Az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési feladatokat a felsős igazgatóhelyettes látja el. Mindhárom vezető akadályoztatása esetén a helyettesítést a természettudományi II. munkaközösség vezetője végzi. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután a távozó vezető után a napközis ügyeletes pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

6.

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a tanulók és a szülők alkotják.

6.1.

Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskola igazgatója alkalmazza a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az alkalmazottak egy része oktató –nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató- nevelő munkát közvetlenül segítő más alkalmazott. Az iskolai közalkalmazottak jogait, kötelességeit, és juttatásait, valamint az érdekérvényesítési lehetőségét a magasabb jogszabályok (MT, Kjt) és az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és Kollektív Szerződése rögzíti.

6.1.1. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok tagjait a jogszabályokban meghatározott részvételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény dolgozóját és közösségét az iskolai rendezvényeken és azokon a fórumokon, amelyekre meghívót kap. Véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állóminden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat, véleményeket a döntés meghozatala előtt a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Az egyetértési jog a döntés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a jogszabályok szerint egyetértésre jogosult közösség az intézkedéssel egyetért. A öntési jog a jogszabályban meghatározott kizárólagos intézkedési jog a rendelkező személy vagy közösség számára. Testületi jogkör esetén a testület a többség (51%+ 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad rész jelen van.

6.2.

A nevelők közösségei

6.2.1. Az intézmény nevelőtestülete A Ktv.56.§ alapján a nevelőtestület a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési – oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Ktv. és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 6.2.1.1. A nevelőtestület döntési jogköre - a Pedagógiai program és módosításának elfogadása - az SZMSZ módosításának elfogadása - a Házirend módosításának elfogadása - a tanév munkatervének elfogadása - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása

-

a tanulók magasabb évfolyamba való lépésének megállapítása a tanulók osztályozó vizsgára való bocsátása a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás az intézményvezetői programok szakmai véleményezése a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a diákönkormányzat működésének jóváhagyása saját feladatainak és jogainak részleges átruházása foglalkozási, illetve Pedagógiai program, valamint az SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása.

6.2.1.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró - félévi és év végi osztályozó - őszi és tavaszi nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy a Pedagógiai Tanács ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület döntéseit, határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. 6.2.1.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Így a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek félévkor és év végén a végzett munkájukról. A nevelőtestület az osztályközösségek tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelését az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. Az osztályfőnöknek beszámolási kötelezettsége van az osztályközösségről a nevelőtestületnek. A nevelőtestület az alábbi jogköreit ruházza át a szakmai munkaközösségekre: - a Pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása - tankönyvek, taneszközök kiválasztása - át-és továbbképzésre történő javaslattétel - a szakmai munkaközösség – vezető munkájának értékelése - kitüntetésre történő javaslattétel. 6.2.2. Szakmai munkaközösségek és azok vezetőinek jogai és feladatai A nevelési – oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. (Ktv. 58. § ) A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési – oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - alsó tagozatos munkaközösség ( tagjai: tanítók) - társadalomtudományi munkaközösség ( tagja: felső tagozatos magyartörténelemének szakos pedagógusok, könyvtáros) - természettudományi munkaközösség I. ( tagja: felső tagozatos matematika fizika-kémia, számítástechnika szakos pedagógusok) - természettudományi munkaközösség II. (tagja: biológia, földrajz, rajz, technika, testnevelés szakos pedagógusok) - idegen nyelvi munkaközösség ( felső tagozatos angol szakos pedagógusok) - napközis munkaközösség ( tagja: napközis nevelők) A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A munkaközösség-vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai 5 évenként választják. A munkaközösség-vezetőt az igazgató nevezi ki. A szakmai munkaközösségek feladatai a gondozott tantárgycsoportnak megfelelően: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 30. §-ában megszabottakon túl a következő tevékenységeket folytatják: - Javaslatot készítenek saját tantárgycsoportjuk tantárgyfelosztására. Az iskola igazgatója ez alapján készíti el a végleges tantárgyfelosztást, s az esetleges, szükséges változtatásokat megbeszéli a munkaközösségvezetővel. - A munkaközösség pedagógus szükségletének megoldására álláshelyekre pályázati kiírást javasol. - A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról javaslatot tesznek az igazgatónak. - Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére. - Megválasztják a munkaközösség vezetőjét, melyben az igazgató egyetértési jogot gyakorol. A szakmai munkaközösségek vezetői felelősek a munkaközösség munkatervében rögzített feladatok végrehajtásáért, irányító, koordináló tevékenységükkel elősegítik az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságának növelését az adott tanévben kitűzött konkrét célok megvalósítását. Vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaközösségek munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A munkaközösség vezetői az illető részterületeknek a felelősei és a terv végrehajtásáért személy szerint felelnek, az időarányos végrehajtásról esetenként szóban, az év végi értekezlet előtt írásban beszámolnak.

A beszámolónak tartalmaznia kell: - az elvégzett munka értékelését, azt, hogy a munka hogyan segítette elő a munkatervi célkitűzések megvalósítását, - javaslatokat. A tantárgycsoportok munkaközösség vezetőjének további feladatai: - A szaktanári feladatoknál részletezett tevékenységek megvalósítását elősegíti, - Jelzi az igazgatónak, melyek azok a területek a tantárgycsoporton belül, ahol az előbbrelépés feltétlenül indokolt, milyen speciális oktatási-nevelési feladatok kitűzése szükséges ahhoz, hogy az adott tantárgycsoportban vagy tantárgyban a munka hatásfokát növelni tudják, s ezzel kapcsolatban tevékenységi formákat ajánl, - Belső továbbképzéseket szervez, - Elősegíti, hogy a munkaközösség feladatbankkal rendelkezzék, - szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködést, tapasztalatcseréjét, óralátogatását annak érdekében, hogy a szakmai, módszertani, didaktikai fejlődésük ezáltal is biztosítva legyen, - Lehetőség szerint évente legalább egyszer mindenkinél a munkaközösségen belül órát látogat. - Javaslatot tesznek munkaközössége tagjainak anyagi és erkölcsi elismerésére, illetve az igazgató ilyen irányú javaslataival kapcsolatban véleményt nyilvánít. - Különös figyelemmel kíséri a pályakezdő pedagógusok tevékenységét. A Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint segíti munkájukat. Számukra és mentoruk számára minden, a betanuláshoz szükséges információt, segítséget biztosít. - Az éves terv szerint részt vesz a szakmai munka belső ellenőrzésében. - Az Intézményi Minőségirányítási Program 8. fejezetében leírtaknak megfelelően részt vesz az iskola ellenőrzési és teljesítményértékelési tevékenységében.

6.3.

A szülők közösségei Az iskolában az osztály szülői munkaközösségek működnek a szülőkőknek a Közoktatási törvényben meghatározott jogai érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből az alábbi tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes. Az iskolai szülői szervezet Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet, melynek munkájában az osztályok SZM-elnöke és elnökhelyettese vesz részt. Az iskolai szintű szervezet az általuk meghatározott munkaterv szerint működik. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését és a pedagógiai munka eredményességét. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

Az iskolai szervezet az alábbi jogosítványokkal rendelkezik: - egyetértési jogot gyakorol, - a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor. véleményezési jogot gyakorol -

a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésekben a Pedagógiai program elfogadásakor és módosításakor az iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor a tankönyvtámogatás módjáról, mértékéről, a nevelőtestület által összeállított tankönyvlistáról az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításakor az iskola vezetőjének megbízásakor, illetve a megbízásának visszavonásakor az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával kapcsolatos fenntartói döntések előtt

döntési jogot gyakorol -

6.4.

saját szervezeti és működési rendjének megállapításában munkatervének elfogadásakor.

A tanulók kötelességei

6.4.1. Az alsó és felső tagozatos osztályok közössége Az iskola alsós tagozatának, illetve felsős tagozatának összefogására, a tagozatokat érintő problémák megbeszélésére, az iskola közösségének építésére, a hagyomány és értéktisztelet fejlesztésére iskolagyűléseket tartunk. Az iskolagyűlést az iskola igazgatója hívja össze előre meghirdetett időpontban és vezeti. 6.4.2. Osztályközösségek Az azonos évfolyamra egy osztályba járó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség önmaga diákképviseletéről dönt a következő módon: az osztályközösség, mint az iskolai diákönkormányzat legkisebb egysége két képviselőt választ az osztályból, akik az iskolai diákönkormányzat vezetőségének tagjai. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll, akit az igazgató bíz meg a feladat ellátásával. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért órakedvezmény és pótlék illeti meg. Az osztályfőnökök feladatát és hatáskörét munkaköri leírásuk tartalmazza. 6.4.3. Diákönkormányzat 6.4.3.1. A tanulók, tanulóközösségek és diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával, illetve Házirendjével.

6.4.3.2. A diákönkormányzat jogosítványai Véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét ki kell kérni az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb csoportját érintő döntések meghozatala előtt - az iskolai sportkör működései rendjének megállapításához - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásához - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez Egyetértési jogot gyakorol: - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor - a Házirend elfogadásakor és módosításakor - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor Döntési jogot gyakorol: - saját működését illetően - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásában - egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában - vezetőjének megbízásában - tájékoztatási rendszerének kialakításában. 6.4.3.3. Az iskolában évente két alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megfogalmazhatja véleményét. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként két diákközgyűlést kell tartani, ahol az iskolaigazgató és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanuló kérdéseket intézhetnek az iskola igazgatójához, vezetőihez kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt munkájáért pótlék és órakedvezmény illeti meg.

7.

A VEZETŐK ÉS AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógus vezetőkön, a választott diákképviselőkön és a választott szülői képviselőkön keresztül az iskola igazgatója fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres időpontjait az iskola munkaterve tartalmazza.

7.1.

Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje

Az intézmény alkalmazotti közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével, a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselőik útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai - Pedagógiai Tanács - különböző értekezletek (nevelőtestületi, tagozati) - megbeszélések Ezen fórumok időpontjait az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgató az iskolai munkaterv hónapokra bontott feladatairól, valamint az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (hirdetőfüzet) keresztül értesíti a nevelőket. A Pedagógiai Tanács állandó tagjai kötelesek: - A Pedagógiai Tanács ülései után tájékoztatni kell az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülésen elhangzottakról - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni kell az igazgató vagy helyettese felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy helyetteseivel. A teljes alkalmazotti kör gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor, vagy ezt jogszabály írja elő. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

7.2.

Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: -Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje alsó tagozat (alsó tagozatos igazgatóhelyettes

munkaközösség)

–

alsós

igazgatóhelyettes

felső tagozat ( humán, idegen nyelvi, természettudományi munkaközösség – felsős igazgatóhelyettes

I.,

–

általános

természettudományi

II.

napközi otthon és tanulószoba ( napközis munkaközösség) – alsós igazgatóhelyettes nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő (könyvtár) – igazgató további alkalmazottak – kisegítő – felsős igazgatóhelyettes - iskolai adminisztráció, portaszolgálat, karbantartás - igazgató A szervezeti egységek közötti megfelelő kapcsolattartásért, együttműködésért a szervezeti egységek vezetői felelősek. A vezetők ennek megfelelően: - részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén,

-

-



7.3.

jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket, az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat az IMIP-ben meghatározottak szerint, gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett szaktanároknak.

A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje - az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek felkerüljenek az iskola honlapjára, - a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. Ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, például a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elvei, az iskolai belső szabályzatok, helyi tantervek felépítése, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, különös tekintettel a tanulmányi idő alatti vizsgák rendjére. - a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. A szülői közösséggel való kapcsolattartás rendje Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök tart rendszeres kapcsolatot. A szülői munkaközösség intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetője, az iskolai szülői szervezet elnöke vagy az osztályfőnöm juttatja el az intézmény vezetőjéhez vagy helyetteseihez. A szülői munkaközösség megkeresésére az igazgató, illetve helyettesei kötelesek megadni a szükséges információkat, tájékoztatást. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató az iskolai szülői szervezet ülésén - az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket. A tanuló egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások (indokolt esetekben) - szülői értekezletek - fogadóórák - nyílt napok ( alsó és felső tagozaton) - írásbeli tájékoztató a tájékoztató füzetben. Az iskola a tanév során az éves munkatervben meghatározott időpontokban osztályonként két szülői értekezletet (szeptemberben és februárban) és két iskolai fogadóórát tart (novemberben és áprilisban). Az osztályfőnök vagy az osztály szülői

munkaközössége kezdeményezésére rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, amelyről tájékoztatni kell az iskola igazgatóját. Az 1. osztályosok szüleit a tanév kezdetét megelőzően májusban tájékoztatjuk a tanulók sikeres iskolakezdésének érdekében. A szaktanárok havonta egy fogadóórát tartanak a hónap első hetében általuk kijelölt időpontban. Rendkívüli esetben, ha a szülő a fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni az iskola valamely pedagógusával, telefonon vagy írásban kell időpontot egyeztetnie az érintett pedagógussal. Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet, írásos bejegyzést az osztálynaplóban, és az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tanuló tájékoztató füzetében minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni. (szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóban tárolt információs füzetbe dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. A tanulói teljesítmény rendszeres visszajelzése érdekében a heti 1 órás tantárgyból félévente 3, heti két órás tantárgyból 4, az ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább egy érdemjeggyel osztályozható a tanuló.

7.4.

A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetője a diákönkormányzat vezetőjének vagy képviselőnek kérésére előzetes egyeztetés után lehetőséget biztosít a tanulókat érintő kérdések megvitatására. Az osztályok diákképviselői a rendszeresen tartott diáktanácsülésekre meghívhatják az intézmény vezetőjét vagy bármelyik helyettesét. A diákönkormányzatot segítő tanár is eljárhat az iskolai diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A tanulók véleménynyilvánításának rendjét és formáit, valamint a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit az iskola Házirendje tartalmazza.

8.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A belső ellenőrzés célja. az intézményben folyó pedagógiai munka hatékonyságának mérése. Feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerűségét - elegendő mennyiségű információt szolgáltasson az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, az egyes pedagógusok munkavégzéséről. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra, és a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkatervben elhelyezett ellenőrzési tervben kell meghatározni.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - a munkaközösség-vezetők. Az ellenőrzés formái: - tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása - a tervező munka ellenőrzése (tanmenetek, foglalkozási tervek, programok) - írásos dokumentumok vizsgálata ( osztálynaplók, törzskönyvek, foglalkozási naplók) - tanulói munkák vizsgálata - belső tantárgyi mérések - beszámoltatás szóban és írásban - a szülők és a tanulók által jelzett tapasztalatok megbeszélése az érintettekkel - egyéb pedagógiai feladatok ellátásának ellenőrzése. Az ellenőrzés rendje: - az ellenőrzés előtt tájékoztatni kell az érintettet és közvetlen vezetőjét az ellenőrzési szándékról - az eseti ellenőrzés lefolytatásáról az igazgató dönt - az ellenőrzés tényét rögzíteni kell az osztálynaplóban, illetve a foglalkozási naplóban - az ellenőrzött foglalkozásokat még aznap értékelni kell az érintett pedagógus és közvetlen vezetője bevonásával - az ellenőrzés következtében felmerült problémák esetén az igazgató vizsgálatot rendelhet el - az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgató félévkor és év végén tájékoztatást ad a nevelőtestületnek. 9.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

9.1.

A vezetők intézményben való tartózkodása Szorgalmi időben az igazgatónak vagy egyik helyettesének hétfőtől péntekig 730 és 1600 óra között az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendje kifüggesztve látható az igazgatóhelyettesi iroda ajtaján. A vezetők helyettesítésének rendje jelen SZMSZ 6.5. pontjában van rögzítve.

9.2.

A pedagógusok munkarendje A közoktatási törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozópedagógus munkarendje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelőés oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A pedagógus a tanítási, foglalkozási rája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a munkaidő kezdetekor köteles jelenteni az

intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a pedagógus helyettesítésről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, vagy taneszközeit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. A pedagógus köteles bejelenteni az igazgatónak vagy bármelyik igazgatóhelyettesének, ha az osztály tanítási időben az iskola épületét elhagyja. A pedagógus számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása alapján. A pedagógus magántanítványként saját intézményének tanulóit nem taníthatja.

9.3.

Az intézmény tanulóinak munkarendje. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus felügyelettel használhatják. A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében használhatják. A tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola életének belső rendjének részletes szabályozását a Házirend tartalmazza.

9.4.

A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét – a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban, - az igazgató és helyettesei állapítják meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottai: - iskolatitkár - adminisztrátor - gazdasági összekötő - élelmezési összekötő - portás - eljáró-portás - karbantartók - kisegítők Az intézményben minden közalkalmazottnak be kell tartania az általános munka-és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést a munkavédelmi felelős tartja a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottaknak. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak napi munkarendjének összehangolt kialakítására, változtatására, szabadságuk kiadására.

9.5.

A tanév helyi rendje A tanév kezdés és zárás időpontját, valamint az évközi tanítási szünetek rendjét az oktatási miniszter rendelete határozza meg. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten. Ezt éves munkatervben rögzítik.

A tanév helyi rendjét, a Házirendet és a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási órákon ismertetik a tanulókkal. A szülők a tanév helyi rendjét az első szülői értekezleten ismerik meg. 9.6.

A tanítási napok rendje Az iskolai oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban heti órarend alapján pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első óra 745 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat rendelhet el. Az óraközi szünetek időtartama 10 és 15 perc a házirendben leírt csengetési rend szerint. A szünetek rendjét szintén a Házirend tartalmazza. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt – indokolt esetben – az igazgató tehet. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az igazgató adhat engedélyt a látogatásra. Az étkeztetést 1130 és 1430 közötti időszakban kell lebonyolítani. Az étkezés lebonyolítását az igazgatóhelyettesek által beosztott pedagógusok felügyelik.

9.7.

Az intézményben való tartózkodás rendje

9.7.1. Az intézmény nyitva tartása Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 700 órától 1830 óráig tart nyitva. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. Az iskolában portaszolgálat működik 700 órától 1830 óráig terjedő időben. A portások felelnek az iskolai vagyon védelméért, valamint segítenek a belépőknek az eligazodásban. 9.7.2. Az intézmény helyiségeinek használati rendje Az iskola épületét címtáblával, a tantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a karbantartók feladata. A zászlók kitűzését, használatát külön jogszabály határozza meg. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - az iskolai tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásáért, - a tűz-és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok megtartásáért. A nyitva tartás ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni az iskola helyiségeit. A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyelettel vehetik igénybe. Az iskola különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről a Házirend intézkedik részletesen. Az órarend szerinti órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra az órát, a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítás előtt és a 700 - 1325-ig terjedő időben, és a napközis foglalkozást követő ügyeleti

időben (1600 – 1700 óráig ) a tanulók felügyeletét az ügyeleti beosztás szerinti pedagógusok látják el. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott területen a Házirendnek megfelelően a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az intézményben egy időben 7 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbiakra terjed ki: földszint: 1 fő 1. emelet 1 fő 2. emelet 2 fő 3. emelet 1 fő udvar: 2 fő Az ügyeletes nevelők feladatait a jelen SZMSZ I. számú melléklete tartalmazza. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe az iskola helyiségei. Az egyes helyiségek berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő – a használatba vétel ideje alatt – anyagilag felelős. Az intézmény sporteseményeinek helyszínt adó területek: két tornaterem, labdarúgó pálya. A sportlétesítmények területén a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A tanulók sportolás közbeni felügyeletét, a balesetvédelmi szabályok betartását a szaktanár, illetve a felügyelő tanár köteles biztosítani. 9.7.3. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók tartózkodási rendje az iskolában Idegenek számára a nyitva tartás ideje alatt lehetséges a belépés az iskolába. Bármilyen hivatalos ügy intézője bejelentkezik a portán. A portás felírja a nevét, a látogatandó nevét, a látogatás célját, a belépés és a kilépés idejét. Ha az iskola vezetőivel vagy pedagógusaival kíván beszélni, az irodák előtti folyosón várakozhat. A gyermekére várakozó szülő az iskola földszinti folyosójának előterében és az iskolaépület előtti udvari részben tartózkodhat. Az iskolában működő egészségügyi ellátás (orvos, védőnő), illetve az időszakos szűrővizsgálatot végző szakemberek az orvosi szobát vehetik igénybe. Az iskola a helyiségeit külön megállapodás alapján külső igénylőnek bérbe adhatja, ha ez az iskolai foglalkozásokat,, rendezvényeket nem zavarja. Az engedélyezésről az igazgató dönt. A bérlő a szerződésben meghatározott időpontban tartózkodhat a bérleti szerződés tárgyát képező helyiségben. A bérleti szerződésben ki kell kötni a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A közoktatási törvény 39. § (4) bekezdése értelmében az intézményben párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

9.7.4. Egyéb rendelkezések Szorgalmi időben a hivatalos ügyintézés az iskolatitkári irodában történik az alábbi időpontokban: hétfőtől-csütörtökig 730 – 1600 óráig pénteken 730 – 1330 óráig Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos intézkedésre külön ügyeleti rend szerint tart nyitva az igazgató által meghatározott módon. A nyári szünetben a vezetői ügyelet hetenként szerdán 800 – 1200 óráig kell megszervezni. Az ügyeleti rendet az igazgató a szülők, tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit – valamilyen rendezvény céljára – elvinni csak az igazgató engedélyével, írásbeli elismervény ellenében lehet. Az iskola épületében az alkalmazottak csak a kijelölt helyen dohányozhatnak. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata. Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve: az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő reklámokra - a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény reklámjára - az oktatási tevékenység reklámjára, valamint - az ilyen tevékenységet folytató illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel összefüggő megjelenítésére. Külső személy ezen szempontok figyelembevételével és az igazgató engedélyével helyezhet el hirdetést az intézményben. Az engedélyezett hirdetést, plakátot az iskola bélyegzőjével kell ellátni. -

9.7.5. Vagyonvédelem A portások feladata a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése. Szokatlan esemény észlelését az igazgatónak kell jelenteniük. Az épület nyitva tartási ideje után a portás ellenőrzi a tantermek zárását, az elektromos berendezéseket áramtalanítja, valamint kezeli az épület biztonsági rendszerét. A karbantartók felelősek a tantermek, szaktantermek, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért, javításáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az iskolatitkár tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartóknak a hiba megjelölésével. Az újbóli használatba vételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Azt intézmény területén, az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. ( 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet). A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felméretése, a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

10.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE

10.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanulók számára az alábbi – az intézmény által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokat működteti: - napközi otthon 1-4 évfolyamig - tanulószoba 5-6 évfolyamig. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások - szakkörök, felvételi előkészítők - énekkar - diáksportkör - felzárkóztató foglalkozások - tehetségfejlesztő foglalkozások - tanfolyamok - tanulmányi, sport és kulturális rendezvények - könyvtárlátogatás - hitoktatás A fenti foglalkozások helyét és időpontját az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra való általános szabályok -

-

-

-

-

-

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, de a jelentkezést követően a részvétel kötelező. A jelentkezés egy tanévre szól. A jelentkezés rendjét a Házirend tartalmazza. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően, az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével indítunk. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes – a kórusvezető javaslatára történik – az abból való kilépést a szülő írásban kérheti indoklással az igazgatótól. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. A tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A részvételért havonként előre térítési díj fizetendő. A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az intézmény a tanulók részére évente egy alkalommal kirándulást szervez, szülői hozzájárulással. A kirándulások célja: hazánk tájainak és kulturális örökségeinek megismerésével a tanulók nemzeti öntudatának ápolása, valamint az osztályközösséghez való tartozás érzésének erősítése. A kirándulás időpontját az éves munkaterv rögzíti. Egy napnál hosszabb kirándulás csak az igazgató engedélyével szervezhető. A tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A résztvevő tanulók felkészítéséért illetve az iskolai versenyek szervezéséért a munkaközösségek illetve a szaktanárok felelősek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel minden tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes egyházakkal. A hitoktatáshoz az intézmény tantermet biztosít a tanítási rendhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyházi jogi személye által kijelölt hitoktató végzi.

10.2. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elvei: A napközis vagy tanulószobai foglalkozásokra való felvételt írásban kell kérni az iskola igazgatójától. Első osztályosok esetén a beiratkozáskor, a többi tanuló esetén május 20ig. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni vagy tanulószobai elhelyezését. A kérelemmel egy időben kell bejelenteni az igényt a normatív, illetve rászorultsági étkezési támogatásra. Normatív támogatás jár: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - három-vagy többgyermekes családban él - tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek A rászorultsági támogatás biztosítása a család szociális és anyagi helyzetének függvénye. A megfelelő dokumentumok ( kereseti igazolás, határozat, nyilatkozat…) benyújtása után – a törvénynek megfelelően – az iskola igazgatója dönt a támogatás mértékéről. Erről a szülőt írásban értesíti. A napközis és tanulószobai foglalkozások működési rendjét a Házirend tartalmazza. 10.3. A mindennapos testedzés formái és diák-sportegyesület, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést a heti kötelező tanórai testnevelés órákon, napközis foglalkozások keretében, valamint a délutáni tömegsport foglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksport-egyesület (DSE) és a tömegsport órák keretében kell megszervezni. A tornatermek és sportudvar a hét minden napján délutánonként – a testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók számára nyitva tartanak. A tömegsport foglalkozások pontos idejét és helyét a tanév elején és a II. félév kezdetén az igazgatóhelyettes határozza meg és órarendben rögzíti. A tömegsport foglalkozások megtartásáról foglalkozási naplót kell vezetni. Az iskolai diák-sportegyesület mint önálló jogi személy működik. Munkáját vezetőség irányítja. A diák-sportegyesület lehetőségeket nyújt a tanulóknak foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A diák-sportegyesület tagja lehet az iskola minden tanulója. A diák-sportegyesület foglalkozásainak rendjét a tanév elején kell meghatározni, illetve megszervezni. A sporttörvény értelmében a sportcsoportok indításához felmérést kell végezni. Az iskola és a diák-sportegyesület együttműködését a két fél képviselője által aláírt Együttműködési megállapodás szabályozza.

10.4. Az iskolai könyvtár működési rendje A nevelő-oktató munka a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik, amely minden tanítási napon a nyitvatartási idejében a tanulók és pedagógusok rendelkezésére áll. A könyvek, folyóiratok, valamint egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje rendelkezik, amely a Házirend mellékletében található.

A könyvtár feladata: - a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása - e dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, kölcsönzése - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. A könyvtár iskolai tankönyvellátás keretében tartós tankönyveket szerez be, amelyeket a rászoruló tanuló számára egy tanévre kölcsönöz. Az iskolai könyvtár gyarapításának elve a könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező Gyűjtőköri Szabályzatban található. A könyvtár gyarapítása a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével a Gyűjtőköri Szabályzat szerint történik. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár felelős. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A könyvtáros-tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - az általános iskolákban működő könyvtárakkal - HBM Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet könyvtárával - Debrecen város könyvtáraival. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - könyvtári dokumentumok kölcsönzése - könyvtári dokumentumok helyben történő használata - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása - tájékoztatás az iskolai könyvtár, valamint más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól - versenyek, vetélkedők szervezése - az iskolai dokumentumok hozzáférhető elhelyezése ( Pedagógiai Program, Házirend, IMIP, SZMSZ) - internet használat A könyvtár szolgáltatásai ingyenesek. A könyvtár szolgáltatásait az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki a könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár nyitva tartási rendje: hétfő 9 – 15 kedd 8 – 14 szerda 12 – 15 csütörtök 8 – 12 péntek 10 – 13 (Az iskolai könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata jelen SZMSZ II. sz. melléklete.)

11. ÜNNEPSÉGEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSA

A

HAGYOMÁNYOK

Az iskolai hagyományápolás célja: A magyar nép nemzeti hagyományainak, valamint városunk, Debrecen, és iskolánk, a Hatvani István Általános Iskola hagyományainak megőrzése, ápolása egyrészt állampolgári felelősség, másrészt a különböző közösségekhez való tartozás tudatát erősítik. Iskolánk jó hírnevének öregbítése az iskola minden dolgozójának és tanulójának feladata és kötelessége. Ünnepségek, megemlékezések, magyar népi szokások ápolásának rendje: - tanévnyitó ünnepség, elsősök köszöntése - megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.) - ünnepség az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére (október 23.) nemzeti ünnep - névadónkra, Hatvani Istvánra emlékezünk (november 2.) - adventi készülődés a napköziben - karácsonyi ünnepségek alsó és felső tagozatban - farsangi rendezvények az alsó tagozatban - ünnepség az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére (márc.15.) Nemzeti ünnep - húsvéti népszokások ápolása a napköziben - alapítványi bál vagy gálaműsor - 8. osztályosok ünnepélyes ballagása - tanévzáró ünnepség A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányoknak: - sötét (fekete, kék vagy szürke) szoknya vagy nadrág, fehér blúz fiúknak: - sötét (fekete, kék vagy szürke) nadrág, fehér ing Minden tanévben megrendezett városi, megyei szintű hagyományos versenyeink: - Országos Apáczai Népdaléneklési Verseny megyei fordulója – felső tagozat - Megyei Apáczai Népdaléneklési Verseny – alsó tagozat - Alsós komplex tanulmányi verseny - Lévai Tamás KRESZ - verseny - Hatvani Ördöngös – kupa ( kispályás labdarúgás) - „Mozdul a család” vetélkedő - Angol nyelvi megyei prózamondó verseny

12.

A TANULÓK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SFELADATOK

12.1. Gyermek-és ifjúságvédelem Az intézmény feladatának tekinti a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók gondozását. A családi nehézségek többnyire tanulási gondokkal, valamint magatartási zavarral is párosulnak. Az ezzel kapcsolatos feladatok megoldása gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata.

Munkáját a munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnökök, osztálytanítók és napközis nevelők együttműködnek a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg a gyermekeket veszélyeztető okok, akkor a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményhálózathoz kell fordulni segítségért. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős minden tanév kezdetén írásban és az iskola hirdetőtábláján keresztül értesíti a tanulókat, hogy milyen időpontokban, hol kereshető fel. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére: előadások, tájékoztatók szervezése. Az intézmény vezetői és pedagógusai továbbtanulási, pályaválasztási segítséget nyújtanak a szülőknek és a tanulóknak a középfokú tanulmányok megkezdéséhez. 12.2. Az iskola tankönyvrendeléssel és tankönyvtámogatással kapcsolatos eljárásrendet a Házirend I. sz. melléklete tartalmazza. 12.3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény Ktv. 41. § 5) bekezdése alapján gondoskodik a rábízott gyermekek/tanulók egészségének megóvásáról. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az iskolában iskolaorvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók a rendelési idő alatt. Az iskolaorvos munkáját védőnő segíti. Az iskolaorvosi ellátás célja: - egészségügyi prevenció - elsősegélynyújtás és akkut betegellátás Az egészségügyi prevenció keretében végzett iskolaorvosi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók egészségügyi állapotának szűrése és ellenőrzése ( minden tanév páratlan osztályánál). A szűrés tartalma: a tanulók fizikai állapotának mérése, általános belgyógyászati vizsgálat, szemészeti szűrővizsgálat, színlátás és hallásszűrés - pályaválasztás előtti vizsgálat és tanácsadás - kötelező oltások beadása az egészségügyi rendelet szerint - közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása - gondozás és egészségnevelési feladatok ellátása - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése. A kötelező orvosi vizsgálatokat és védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az illetékes igazgatóhelyettessel egyezteti. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A Városi Egészségügyi Szolgálat szervezésében az iskola tanulói fogászati szűrésen vesznek részt, a 8. osztályos tanulók pedig tüdőszűrésen. Ezeket a vizsgálatokat az illetékes igazgatóhelyettesek koordinálják.

12.4. A gyógy-és könnyített testnevelés rendje Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos gyógyvagy könnyített testnevelést írjon elő számukra. A könnyített testnevelésben részesülő tanuló részt vesz az órarendi testnevelési órákon, de – állapotától függően – bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat nem kell végrehajtania. Azok a tanulók, akiket az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján gyógytestnevelésre utal, gyógytestnevelési órákon vesznek részt szakképzett gyógytestnevelő tanár irányításával. A gyógytestnevelési és gyógyászati ellátás kötelező egészségvédő ellátás az arra rászoruló tanulók számára 12.5. A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje Intézményünk a diákigazolvány kiadására jogosult intézmény. Az oktatási miniszter rendeletében meghatározottak szerint részt vesz az új diákigazolvány megrendelésében vagy cseréjéhez szükséges adatlap kitöltésében. A diákigazolvánnyal kapcsolatos adatokról és tényekről nyilvántartást vezet, a nyomtatványokat és diákigazolványokat biztonságosan tárolja. Bevonja a diákigazolványt a jogszabályban felsorolt esetekben. A diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet értelmében a közoktatási diákigazolványok közül azok, amelyeknek tulajdonosa még nem töltötte be a 16. életévét, érvényesítő matrica nélkül is használhatóak azon tanévet követő október 31. napjáig, amelyben az illető a 16. életévét betöltötte. Az ideiglenes diákigazolványokra továbbra is kell az érvényesítő matrica. A nyomtatványok és a diákigazolványok átvételéért, tárolásáért, kiadásáért, érvényesítéséért, bevonásáért, a nyilvántartások vezetéséért az iskolatitkár a felelős. A diákigazolványokkal kapcsolatos feladatellátásra kijelölt személy munkavégzését az igazgató ellenőrzi.

13.

INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

13.1. Védő – óvó előírások a tanulóbalesetek megelőzésére Az intézmény vezetője köteles biztosítani az intézményben a biztonságos munkavégzés feltételeit. A feltételek meglétét munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi, illetve ellenőrizteti. Minden tanév elején nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleten biztosítja a balesetvédelemhez szükséges óvó-védő rendszabályok ismertetését. Az ismertetés tényét írásban kell dokumentálni és azt megőrizni. Az iskola pedagógusainak feladatai: - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása - az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. - ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező

-

-

viselkedés szabályára, vagy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A szakórákon, foglalkozásokon, amelyeken a gyerek bármilyen balesetveszélyes eszközzel, tárggyal vagy géppel kapcsolatba kerül, használ, az órát tartó nevelő kötelessége tájékoztatni a tanulókat a lehetséges veszélyforrásokról, felhívni a figyelmet az eszközök, gépek rendeltetésszerű használatára s annak betartását ellenőrizni. A tornatermekben a tanulók tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A számítógéptermekben a tanulók csak tanári felügyelet mellett dolgozhatnak. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnökök feladata különösen: - minden tanév első osztályfőnöki óráján ismertetni kell a tanuló egészségének, testi épségének védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat, különös tekintettel: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokra - a Házirend balesetvédelmi előírásaira, - a baleset, tűz-és bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőkre, a menekülés rendjére, útvonalára - a tanulók kötelességére a baleset megelőzésével kapcsolatban az iskola területén, a közösségi kirándulásokon vagy az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken. - a tanulók balesetvédelmi oktatásának időpontját és az oktatáshoz kapcsolódó tanulói névsort az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az osztályfőnöknek visszakérdezéssel kell meggyőződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a megfelelő ismereteket. Az iskola alkalmazottainak feladatai: - a munkavégzése során észlelt baleseti veszélyforrást azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének. - közreműködni az észlelt baleseti veszélyforrás elhárításában. - Az általuk használt munkaeszközök, takarítószerek gondos elzárása a tanulók elől. Azok használata közben a tanulókat el kell különíteni. 13.2. Intézményi feladatok tanulóbalesetek esetén A pedagógusok feladatai: - A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost vagy mentőt kell hívni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. - Tájékoztatni kell a tanuló szüleit is. - A balestet, sérülést okozó veszélyforrást meg kell szüntetni. - Minden tanulói balesetet, nagyobb rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének. A munkavédelmi felelős feladatai: - a tanulóbalesetet az OKM. honlapján megjelent nyomtatványon kell jelenteni, 1 példányát nyomtatott formában az irattárban kell elhelyezni.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményvezető feladata: -

Az iskolában történt minden balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy lehetett volna a balesetet elkerülni. A vizsgálatban meg kell állapítania, hogy milyen intézkedést kell tennie hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

14.

FELADATOK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSÉNEK ESETÉRE

14.1. Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható esemény, amely megzavarja a nevelő-okató munka hagyományos menetét, veszélyezteti az intézmény épületét, felszereléseit, illetve az intézményben lévő tanulók, dolgozók testi épségét, biztonságát. Rendkívüli eseménynek számítanak: - tűz, - robbantással történő fenyegetés - természeti katasztrófa valamely formája. 14.2. Ha az intézmény bármely dolgozójának vagy tanulójának tudomására jut, hogy az intézmény épületét vagy a benne tartózkodókat veszély fenyegeti, köteles azonnal közölni az iskola igazgatójával, vagy valamely intézkedésre jogosult személlyel. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén intézkedésre jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - iskolatitkár - munkavédelmi felelős - tűzvédelmi felelős A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót - tűz esetén a tűzoltóságot - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket - természeti katasztrófa esetén a katasztrófaelhárító szerveket. 14.3. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős személy riasztja az épületben tartózkodó személyeket (jelzőkolomp, jelzőcsengő használata) és azonnal hozzá kell látni az épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak és az épületben tartózkodó nem pedagógus dolgozóknak is a tűzriadó terv mellékletében található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk az iskola épületét. A tanulócsoportok épületből való kivezetéséért az órát, illetve a foglalkozást tartó tanárok a felelősök. Az épület kiürítésekor az alábbiakra kell nagyon ügyelni: - a nevelőnek gondoskodnia kell a tantermen kívül tartózkodó tanulókról is! - a tantermet, az épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meggyőződjön arról, hogy nem maradt senki sem az épületben. - a tanulókat a kijelölt várakozási helyen meg kell számolnia!

14.4. Az igazgatónak vagy az intézkedésre jogosult felelős személynek az épület kiürítésével egyidejűleg az alábbi feladatokat kell ellátnia: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitása, - a vízszerzési helyek szabaddá tétele - a közművezetékek ( elektromos áram, gáz) elzárása - a rendvédelmi és katasztrófa elhárító szervek fogadása (tűzoltóság, rendőrség) 14.5. Az épületbe érkező rendvédelmi és katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatója vagy az általa megbízott személy tájékoztatja a következőkről: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről - a kiürítésről - az épületben tartózkodó személyek számáról, életkoráról - a veszélyeztetett épület jellemzőiről - a közmű ( víz, gáz, elektromos áram) vezetékek helyéről - az épületben található veszélyes anyagokról (méreg9 A rendvédelmi és katasztrófavédelmi szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni.

15.

AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE

15.1. Az intézmény az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséhez, a tanulók továbbtanulásának biztosításához, a gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi és gazdasági feladatainak ellátásához rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Az intézményt a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Ugyanakkor az oktató-nevelő munka különböző szakterületének képviselői is rendszeres kapcsolatot ápolnak más intézmények azonos beosztású alkalmazottaival. 15.2. Az intézményi külső kapcsolattartás formái: - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon - intézményi rendezvények látogatása - közös rendezvények, tanácskozások szervezése - szakmai bemutatók, versenyek, vetélkedők szervezése - közös értekezletek tartása 15.3. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: - Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala ( Debrecen, Piac u. 20.) - a fenntartó által finanszírozott többi oktatási intézménnyel - Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és AMI Gazdasági Egység - HBM Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet (Debrecen, Monti ezredes u. 7.) - Hunniareg Pedagógiai Intézet 4028 Debrecen, Zákány u. 5. - Városi Nevelési Tanácsadó ( Debrecen, Bajcsy Zs. u. 45.) - SULISZERVÍZ (Debrecen, Kossuth u. 42.) - Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye gyermekjóléti Szolgálata ( Debrecen, Böszörményi út 68.) - Városi Nevelési Tanácsadó - Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola - SODEXHO Magyarország Kft

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes nevelő-oktató munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő szervezetekkel: - Hatvani István Általános Iskola Alapítványa - Hatvani István Általános Iskola DSE A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és a Városi Egészségügyi Szolgálattal, s ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn: - Debrecen Megyei Jogú Város Népjóléti Osztályával - Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Szolgálatával. A munkakapcsolatok felügyeletéért az igazgató a felelős.

16.

AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Az intézmény Pedagógiai programja, Minőségirányítási Programja, Házirendje, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata az iskolai könyvtárban van elhelyezve. A dokumentumok egyéb tartózkodási helyének megnevezését az iskolai hirdetőfaliújságon kifüggesztjük. Az iskola dolgozói, a tanulók és a szülők a fenti dokumentumokról az iskola igazgatójától, illetve helyetteseitől kaphatnak tájékoztatást a hét munkanapjain.

17.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.1. a FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetéséről az intézmény igazgatója a jóváhagyást követő 7 munkanapon belül gondoskodik. 17.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 17.3. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását kezdeményezheti bármelyik aláíró fél, de szükségessé teheti jogszabály változása is.

.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Hatvani István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az alkalmazotti kör 2009. szeptember 28- án véleményezte és elfogadásra javasolta.

Debrecen, 2009. szeptember 28. ……………………………. az alkalmazotti kör képviseletében

A Hatvani István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács véleményezte.

Debrecen, 2009. szeptember 28. ……………………………….. a Közalkalmazotti Tanács elnöke

A Hatvani István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola nevelőtestülete 2009. szeptember 28-án megtartott nevelőtestületi értekezleten véleményezte és elfogadta.

Debrecen, 2009. szeptember 28.

………………………………….. igazgató a nevelőtestület nevében

A Hatvani István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai szülői szervezet a 2009. szeptember 03-án megtartott ülésén véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett.

Debrecen, 2009. szeptember 03. …………………………….. szülői szervezet vezetője

A Hatvani István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai diákönkormányzat 2009. szeptember 28-án megtartott ülésén véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett.

Debrecen, 2009. szeptember 28.

……………………………………. az iskolai diákönkormányzat vezetője

A Hatvani István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézményben működő szülői és diákszervezetek közösségei véleményezték, és azt követően a nevelőtestület elfogadta.

Debrecen, 2009. szeptember 28. ……………………………. intézményvezető

Hitelesítés

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottsága jóváhagyta a hatvani István Általános iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát. A fenntartó nevében az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát ……./……/….. iktatószámon nyilvántartott és az 50/2005. (V.23.) OB. számú határozattal jóváhagyott intézményi alapdokumentumként hitelesítem.

Debrecen, 2009.

Szabó Gyula Oktatási Bizottság

l.sz. melléklet

AZ ÜGYELETES NEVELŐK FELADATAI Folyosói ügyeletes: - 700 órakor a reggeli ügyeletes elfoglalja helyét. - Szünetekben végigjárja a folyosót, a termeket, ügyel a rendre, fegyelemre - Figyelmezteti a tanulókat, hogy készüljenek órakezdésre - Emlékezteti a heteseket feladataikra ( táblatörlés, szellőztetés stb.) - Becsengetéskor felügyeli, hogy a tanulók rendben vonuljanak termeikbe - A büfénél biztosítja a rendet és a sorbaállást. Udvari ügyeletes: - 700 órakor elfoglalja helyét. - Ügyel a tanulók testi épségére, baleset esetén gondoskodik a tanuló ellátásáról - Távol tartja az udvaron levő diákokat az iskola mögötti salakpályás területtől - Jelzőcsengéskor felügyeli, hogy a tanulók rendben vonuljanak az iskola épületébe - Ügyel a sportpálya rendeltetésszerű használatára. Ebédlői ügyeletes: - Az ebédlőben ügyel a rendre, a kulturált étkezésre, a tanulók pontos sorakoztatására és ültetésére, a táskák elhelyezésére - Figyel az osztályok ebédeltetési sorrendjére - Ügyel arra, hogy étkezést követően a diákok a használt evőeszközöket vigyék vissza és az asztalt rendben hagyják maguk után, a székeket tegyék a helyükre. - A napközis nevelő kivételével az ebédlői ügyeletes nem egy időben ebédel a gyerekekkel.

2.sz. melléklet AZ ISKOLAIKÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A folyamatos, tervszerű és arányos állománygyarapítást a 203/1986. ( Művelődési Közlöny 24.sz.) MM útmutató figyelembevételével, a gyűjtőköri leírás alapján kell végezni. A Gyűjtőköri Szabályzat célja, indoklása: Célunk a gyűjtőkör olyan körülhatárolása, részletes kimunkálása, amely képes az iskolai könyvtár meg növekedett feladatköréből adódó szakmai igények kielégítésére. A nevelési, oktatási intézményekről szóló 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet a korábbiaknál differenciáltabban határozza meg az iskolai könyvtáraknak a pedagógiai tevékenységben, nevelőmunkában betöltött szerepét, a tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtését, feltárását, megőrzését, használatát, illetve használatának tanítását. Az iskola jellegéből adódó alapfunkciók: - Biztosítani az iskola pedagógusai részére a szakmai továbbképzéshez és önműveléshez a szakirodalmat. - Biztosítani az iskola tanulói részére az önálló ismeretszerző készség kialakítása érdekében, a tantervi anyag elsajátítását segítő szak-és ismeretterjesztő irodalmat. - Biztosítani az iskola vezetői részére az iskolaszervezéshez, gazdálkodáshoz, ügyintézéshez szükséges könyveket. - Közvetíteni a hálózati központtól kapott pedagógiai információkat. A könyvtár fő gyűjtőkörébe az iskola alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak. A fő gyűjtőkör területei: - kézikönyvek - a tanított szaktárgyakhoz szorosan kapcsolódó szakirodalom - pedagógiai kiadványok válogatással - válogatott szépirodalom (házi és ajánlott) - aktuális témák irodalma ( iskolai ünnepélyek, vetélkedők, versenyek megrendezéséhez szükséges dokumentumok) - a legfontosabb helytörténeti kiadványok és az iskola történetével kapcsolatos dokumentumok - időszaki kiadványok - a tanórákon használható hangkazetták, videokazetták, CD-lemezek, stb. A mellék gyűjtőkör területei: -

A tanult tárgyakban részletesebb ismereteket nyújtó dokumentumok A tanároknak a szaktanári órákra való, elmélyült felkészülést biztosító művek

-

A szakirodalom olyan újdonságai, melyeknek megjelenését nagy társadalmi érdeklődés kíséri Szakirodalom ( a különös társadalmi érdeklődés által kísért szépirodalmi művek) Azok az AV dokumentumok, melyek a tanulók nyelvtanulásának, művészeti, irodalmi ismereteinek önművelés útján történő elmélyítését szolgálják. Periodikumok ( az oktató-nevelő munkát segítő folyóiratok)

Egyes állományrészek elkülönítése: 1.) Központi könyvtár - kézikönyvtár - ismeretközlő irodalom - szépirodalom - pedagógiai gyűjtemény - minden olyan folyóirat, mely általános érdeklődésre tarthat számot 2.) Hivatalos segédkönyvtár Az iskolavezetéssel kapcsolatos munkaügyi, gazdasági és adminisztrációs munkát segítő könyvek, jogszabálygyűjtemények, ügyviteli szabályzatok, a pénz és anyaggazdálkodás körébe tartozó művek. 3.) A könyvtár módszertani feldolgozó és tájékoztató segédkönyvtára Címleírási, szakozási segédletek, szabványok, könyvtári szakszótárak, általános és szakbibliográfiák, könyvkiadói jegyzékek, repertóriumok, kötetkatalógusok. 4.) Helyismereti gyűjtemény Az iskola életével, működésével,történetével kapcsolatos dokumentumok. (évkönyvek, sajtókönyvek, fotók, stb.) /Igazgatói iroda/ 5.) Egyes szaktantermek, előadótermek gyűjteményei A szaktárgyak legfontosabb kézikönyvei. A munkaeszköz jellegű segédletek, szótárak, határozók, táblázatok, feladatgyűjtemények. A szemléltetéshez szükséges AV dokumentumok. A beszerzendő művek példányszámai: -

Meghatározó: 1) a könyvtár fú-vagy mellék gyűjtőkörébe tartozik-e 2) hány elkülönített állományrészbe tartozik

Ennek megfelelően házi olvasmányok legalább 5 tanulóként 1 példány. Ajánlott olvasmányokból 10 tanulóként 1 példány. -

A szakórákon munkaeszközként használt művekből annyi példány, hogy egy tanulócsoportban legalább minden 2 tanulóra jusson 1 példány. A szaktanárok által kijelölt és az oktató-nevelő munkában felhasznált művekből legalább 3-4 példány.

A beszerzés forrásai: -

KELLÓ - Könyvtárellátó Társaság Könyvesboltok Pedagógiai intézeti kiadványok

Ajándék: csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek be. A gyűjtés szintje és mélysége: Kézikönyvtár ( nem kölcsönözhető)

1.)

Teljességre törekvően gyűjtjük: - általános és szaklexikonok - általános és szakenciklopédiák - szótárak, fogalomgyűjtemények - a szaktudományok alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet összefoglaló dokumentumai - a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató szakirányú segédkönyvek, - atlaszok Válogatva gyűjtjük: - a szaktudományok középszintű elméleti és történeti összefoglalói, - az iskolában oktatott nyelvek tanításakor felhasználható idegen nyelvi, segédkönyvek, - nem nyomtatott ismerethordozók (AV, SD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak megfeleltetett féleség Ismeretközlő irodalom (kölcsönözhető)

2.)

Teljességre törekvően gyűjtjük: - munkáltató eszközként használatos művek közül az alapszintű ismeretközlő irodalom, - 1-8. évfolyamon használatos tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények, idegen nyelvű segédletek Válogatva gyűjtjük: - tananyagot kiegészítő és tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap-és középszintű ismeretközlő irodalom 3.) Szépirodalom (kölcsönözhető) Teljességre törekvően gyűjtjük: -

házi és ajánlott olvasmányok, a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei, átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ-és a magyar irodalom bemutatására, a népköltészet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek

Válogatva gyűjtjük: -

a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei, regényes életrajzok, történelmi regények, gyermek-és ifjúsági kötetek, ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek, az iskolában tanított idegen nyelvek oktatásához, a nyelvtudás szintjének megfelelő szépirodalmi művek Pedagógiai gyűjtemény ( kölcsönözhető)

4.)

Teljességre törekvően gyűjtjük: -

pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, szótárak, a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom, tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma, az iskolai élettel kapcsolatos statisztikai-és jogszabálygyűjtemények

Válogatva gyűjtjük: -

pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók, dokumentumgyűjtemények, az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó művek, tantárgymódszertani segédkönyvek, segédletek, oktatási intézmények tájékoztatói Könyvtári szakirodalom

5.)

Teljességre törekvően gyűjtjük: -

könyvtárügyi jogszabályok, irányelvek, a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédletek, az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok

Válogatva gyűjtjük: 6.)

a könyvtáros tájékoztató munkájához szükséges kézi- és segédkönyvek, bibliográfiák Hivatali segédkönyvtár (kölcsönözhető)

Teljességre törekvően gyűjtjük: -

az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaügyével kapcsolatos kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények, közlönyök

Kéziratok (korlátozottan kölcsönözhető)

7.)

Teljességre törekvően gyűjtjük: -

az iskola pedagógiai dokumentumai iskolai rendezvények dokumentációja, iskolaújság, az iskola által megjelentetett meséskönyv Helyismereti gyűjtemény (kölcsönözhető)

8.)

Teljességre törekvően gyűjtjük: -

az iskola névadójáról szóló dokumentumok, az iskola történetével, életével kapcsolatos dokumentumok

Válogatva gyűjtjük: -

Debrecenre és a hajdú-bihari tájegységre vonatkozó helytörténeti kiadványok

3. sz. melléklet FŐFOGLALKOZÁSÚ KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A munkakör célja: Az iskolai könyvtár szakszerű és pontos működtetése az intézményben folyó oktató-nevelő munka segítése, a pedagógiai program megfelelő könyvtári szolgáltatás nyújtásával. Legfontosabb feladatok: -

az állomány gondozása, az állomány gyarapítása, beszerzett művek állományba vétele, az állomány selejtezése, védelme. az állomány feltárása, katalógusok építése, a könyvtár bemutatása, megismertetése, a könyv – és könyvtárhasználat biztosítása a nevelőknek és tanulóknak, egyéni foglalkozás a tanulókkal, könyvtári foglalkozások, óralátogatások megszervezése, különböző könyvtári szolgáltatások nyújtása (tematikus kiállítás, bibliográfia készítése), ajánló jegyzékek készítése a nevelők kérésére, önképzésük segítése, a nevelők folyamatos tájékoztatása a beszerzett könyvekről, szakfolyóiratokról, rendelések nyilvántartása, folyóirat-rendelés, belső továbbképzések előkészítése szakirodalom ajánlásával, a szakfolyóiratokból szerzett információk továbbítása, kölcsönzés, könyvtári statisztika vezetése, jól használható kézikönyvtár összeállítása, pályázatok szorgalmazása, könyvtárhasználat és könyvtárismereti vetélkedők szervezése

4.sz. melléklet FOLYÓIRATOK JEGYZÉKE ADÓ Alkalmazott Pszichológia Autó-Motor A biológia tanítása Csengőszó Édes Anyanyelvünk

T T T T T

5.sz. melléklet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA

2009

A szabálytalanságok kezelésének szabályzata Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. A szervnél előforduló szabálytalanságok kezelésére - figyelembe véve a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját - az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. l. Általános rész 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük, a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból A szabálytalanság bekövetkezhet - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely terü1etén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb: 1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: félrevezetés - csalás,

- sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság.

A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: 

figyelmetlenségből elkövetett szabálytalanság,

 nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság,  hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság,  határidő elmulasztása miatti szabálytalanság. 2. A szabálytalanságok megelőzése 2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a· szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására.

2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása a szerv vezetőjének feladata. A szerv vezetőjének kell gondoskodnia - belső utasítási rendszerének megfelelően - arról, hogy a szerv valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen.

A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti; hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végső soron a szerv célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szerv működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata. 3.2. Felelősségi szabályok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába a szerv vezetője - az 1. számú mellékletben meghatározott rendben - más személyeket is bevonhat. 3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése, kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek

3.4. Általános elvek A költségvetési szerv vezetőjének (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék.

A FEUVE rendszer kielégítő működéség biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatot határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható. 3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése - intézkedések, eljárások meghatározása - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha a szerv valamely - nem vezető beosztású - dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét.

A költségvetési szerv vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség, esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály -, azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet - szerint kell eljárni. A szerv vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírna. Az ellenőrzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) 3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban a szerv vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések. A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd

- a megfelelő intézkedés megtétele. A 2. számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. 3.5.3 Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső' ellenőrzés végrehajtását is, amelynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.5.4. Nyilvántartási feladatok A költségvetési szerv vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII.16.) korm. rendelet). 4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok; folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek,

- a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (e1sősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézményi finanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes - az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű - területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azazhogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb.okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán fel tételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az – intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés

1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie.

- a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen, ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. A szerv hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísémi a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső

ellenőrzési tevékenység. az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés során: - rendszeresen át kell tekinteni a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelőzés keretében - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés szempontjából

kezdeményezésének

ellenőrzése,

áttekintése

jogosság,

célszerűség

- a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - a gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e, - a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e) - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes – feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően,

- a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni.

5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásba más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanak-e A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje A szerv. vezetője köteles bevonni más személyeket is – a szerv 2. számú mellékletében meghatározott szabályzatban rögzítettek szerint – a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is. A szerv vezetője mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni, vagy

- szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni, A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. 7. A szabályzat hatálya A szabályzat a szabályzat aláírása napján lép hatályba.

Debrecen, 2009. szeptember 30.

Bertók Krisztina igazgató

1. számú melléklet A szabálytalanságok kezelésébe bevont más személyek A szervnél a szabálytalanság kezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közreműködni – a felelősség terület meghatározásával: Szervezet Terület (szervezeti egység) Hatvani István Általános oktatás Iskola Hatvani István Általános gazdasági egység Iskola

Közreműködő személy, beosztása Bertók Krisztina, igazgató Mátyás Tiborné gazdasági ügyintéző

2. számú melléklet Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok:

1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról, szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. §(1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV.törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

6. SZ. MELLÉKLET

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1.

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak.

2.

Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál, stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3.

4.

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: 

papír alapú nyilvántartás,



számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

5.

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: 

Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgató o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár.



A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgató o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár, o osztályfőnökök, o napközis nevelők, o gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök.

6.

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:



Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: o igazgató o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár.



A tanulók adatait továbbíthatja: o Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató. o A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. o A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár. o A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár. o A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolatosan adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. o Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató. o A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

8.

A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: 

összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),



törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök),



bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),



beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár),



osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),



napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),



9.

diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár).

A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli

szabályoknak

megfelelő

pénzügyi

nyilvántartáshoz

csatolva

kell

nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény kincstárnoka a felelős.

10.

Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

6.sz melléklet Rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, és az ezt meghatározó jogszabály Kisegítő tevékenység:

682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

FÜGGELÉK

Sorszám: B/45. ALAPÍTÓ OKIRAT 1. 1.1. 1.2.

A költségvetési szerv neve: Székhelye: Az intézmény telephelye:

2. 2.1.

A költségvetési szerv besorolása Tevékenység jellege alapján:

2.2.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint:

3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alapfokú nevelés-oktatás Az intézmény típusa: általános iskola Tagozat megnevezése: Évfolyamok száma: 8 A felvehető maximális tanulólétszám:610 fő

4.

Alapító szerv neve és székhelye:

4.1.

Alapításról rendelkező határozat száma: Közvetlen jogelőd megnevezése, Székhelye:

4.2.

Hatvani István Általános Iskola 4028 Debrecen, Kardos u. 24. Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási Feladatot ellátó közintézmény Önállóan működő költségvetési szerv

Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20. -

5.

Fenntartó neve, székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac u. 20.

6.

Irányító szerv neve, székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac u. 20.

7.

A költségvetési szerv működési köre:

Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe

8.

Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008-ban meghatározott besorolás: 85.20 Alapfokú oktatás Szakágazat száma: 852010 Alapfokú oktatás

A költségvetési szerv szakfeladatai: 8.1. 8.2.

80121-4 80122-5

alapvető szakfeladat szakfeladat

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása ( a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

8.3.

80511-3

szakfeladat

8.4.

80591-5

szakfeladat

8.5. 8.6. 8.7.

55232-3 92403-6 55241-1

szakfeladat szakfeladat szakfeladat

9.

Ellátandó kiegészítő tevékenysége:

10.

Ellátandó kisegítő tevékenysége

10.1.

70101-5 szakfeladat

Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

11.

Ellátandó vállalkozási tevékenység:

Nem folytathat vállalkozási tevékenységet

12.

A kisegítő és vállalkozási tevékenység Arányának felső határa a költségvetési szerv kiadásaiban: A kisegítő tevékenység arányának Felső határa 10 % Vállalkozási tevékenység felső határa ---

13.

A vezető kinevezési, megbízási, választási rendje:

Oktatási célok és egyéb feladatok - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása, könyvtár Iskolai intézményi közétkeztetés Diáksport Munkahelyi vendéglátás -

A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás határozott időre, 5 évre adható. 14.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkozási Jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII: törvény alapján.

15.

Jogi személyiségű szervezeti egységének adatai:

16.

Gazdálkodási jogköre:

-

Önállóan működő ,előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Vénkerti Általános iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el. A

munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti. 17.

Feladatellátást szolgáló ingatlan vagyon: 20837 hrsz-ú Debrecen, Kardos utca 24. sz. alatti 9880 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 117,67 m2 nagyságú ingatlanrésze

18.

Vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek ( elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni.