A HATVANI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA
TARTALOMJEGYZÉK 1.
A gyakornoki szabályzat célja
3. oldal
2.
A gyakornoki szabályzat területi, személyi hatálya
3. oldal
3.
A szabályzat időbeli hatálya, módosítása
3. oldal
4.
Fogalmak meghatározása
3. oldal
5.
A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények
4. oldal
6.
A mentor
4. oldal
7.
A gyakornok feladatai
4. oldal
8.
A gyakornok felkészítésének szakaszai
7. oldal
9.
A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai
7. oldal
10.
A gyakornoki követelmények teljesítésével összefüggő eljárási rend
7. oldal
11.
A teljesítmény mérésének eljárásrendje
8. oldal
12.
A gyakornok minősítése
8. oldal
13.
Záró rendelkezések
9. oldal
14.
Záradék
10. oldal
Mellékletek
-2-
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú, többször módosított 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 4/B §-ának (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot A szabályzat a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja és rögzíti a gyakornoki követelmények teljesítésével, a teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárási rendet. 1. A gyakornoki szabályzat célja A gyakornoki szabályzat célja, hogy meghatározza a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelményeket, a gyakornok és a mentor feladatait, a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet, a gyakornok számonkérésének feltételeit, a gyakornoki minősítés különös szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Célja, a gyakornok felkészítésének, beilleszkedésének segítése, tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztése, a pedagógushivatás iránti elkötelezettség kialakítása. 2. A gyakornoki szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a Hatvani István Általános Iskola ( 4028 Debrecen, Kardos u. 24.) pedagógus munkakörben kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, akik E-H fizetési osztályba soroltak, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörben, határozatlan időre kinevezettek, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. Továbbá kiterjed a intézményvezető által mentori feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. 3. A szabályzat időbeli hatálya, módosítása Jelen szabályzat 2008. január 1-jétől visszavonásig hatályos. Módosítása jogszabály változás esetén, valamint ha a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 4. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységgel összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. ( X.8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedési mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, re rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. -3-
Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedési mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextust függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedési mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes:Az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 5. A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. A gyakornoki idővel kapcsolatos követelményeket a szabályzat 1.sz. melléklete tartalmazza. 6. A mentor A mentort az igazgató jelöli ki a tízéves és az intézményben legalább ötéves, a szakterületnek megfelelő pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkező, kinevezett pedagógusok közül. A döntés előtt beszerzi a Pedagógiai tanács véleményét. A szakmai segítő feladatait munkaköri leírás rögzíti. A mentor feladata - a gyakornok intézménybe való beilleszkedésének, munkahelyi kapcsolatai kialakításának segítése, - felkészítési terv készítése, - a helyi szervezeti hagyományok, szokások és elvárások megismertetése, - a gyakornok felkészülésének segítése tanévre szól, szakterületére vonatkozó terv szerint, - szükség szerint, negyedévenként legalább egy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, továbbá – ha igényli – havonta legalább kettő órában konzultációs lehetőséget biztosít számára, - a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint értékeli a gyakornok teljesítményét, - feljegyzés készítése a gyakornok tanítási (foglalkozási) órájának látogatásáról, a konzultációkról. A mentort a jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg. 7. A gyakornok feladatai 7.1. Általános feladatok A gyakornok feladata, hogy a Felkészítési tervben meghatározott rend szerint megismerje az intézmény - nevelési programját az intézmény küldetését, jövőképét az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, -4-
a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség-,képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet. -
helyi tantevét az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámoltatását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.
-
-
házirendjét tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézmény éves munkatervét. A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. az intézmény gyakornoki szabályzatát. minőségirányítási programját, az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési értékelési feladatok végrehajtását, az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét, a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. -5–
-
-
szervezeti és működési szabályzatát, kollektív szerződését, a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.) az intézményi védő, óvó előírásokat, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), az iskolai könyvtár működési rendjét. az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, a tanulók, a szülők, a pedagógusok – Kt.-ban meghatározott – jogait és kötelezettségeit, a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, a tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazását,
7.2 Speciális feladatok A gyakornok ismerje meg: - a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, - az intézménybe járó tanulók sajátos felkészítésének problémáit, - a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás módszertanát, - a magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek egyéni megsegítését, felzárkóztatását, - a gyermek-és ifjúságvédelem feladatait, - a felnőttoktatás módszertanát. A gyakornok a mentor támogatásával felkészül az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára, e körben - az iskola helyi tantervében a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására, - a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) célszerű megválasztására, - a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására. A gyakornok a mentor irányításával elvégzi az általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló, valamint a szakterületéhez kapcsolódó gyakorlati feladatokat. Megfigyeléseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket végez. Gyakornoki naplót vezet, melyben gyakorlati tapasztalatait szakszerűen dokumentálja. -6-
8. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell rögzíteni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év. A gyakornok felkészítésének szakaszolása: Időszak 0-1 év 1-2 év 2-3 év
kezdő haladó befejező
Elvárás minimális készség a tanítás terén szabálykövetés, gyakorlati tudás megalapozása tudatosság, tervszerűség, gyakorlati tudás, elkötelezettség
9. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott. A gyakornokokat, a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül, csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákkal lehet megbízni. Kötelező órán túli többlettanítás abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A heti teljes munkaidő kötelező órákon felüli részében a gyakornok órát látogat, konzultál a mentorral, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. ( az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a mentor óráján, tanórán kívüli foglalkozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti egy óra. (mentorral, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, az időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, mentorral, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a mentor órarendjét úgy kell összeállítani, hogy lehetőségük legyen egymás óráinak látogatására, illetve konzultáció tartására. 10. A gyakornoki követelmények teljesítésével összefüggő eljárási rend A szakmai követelmények teljesítésének biztosítására a mentor bevonásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a gyakornoki időszakra Felkészítési tervet készít. A gyakornok felkészítésének terve tartalmazza: - a szakmai követelmények teljesítését elősegítő, a gyakornok által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, azok teljesítésének időtartamát, határidejét, - a szakmai követelmények teljesítését elősegítő, mentor(ok) által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, különösen az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára való felkészítés módszereit, időtartamát, határidejét, - a teljesítés ellenőrzésének, értékelésének időpontját, módszereit és felelősét, a számonkéréssel kapcsolatos feladatokat. -7-
A mentor a felkészítési terv alapján a gyakornok bevonásával Éves mentori tervet készít, amely tartalmazza: - az adott időszakban a felkészítés és felkészülés feladatait, azok teljesítésének időtartamát és határidejét, - a felkészítés módszereit, - a rendszeres konzultációk időpontját, tárgyát, - a gyakornok tanítási ( foglalkozási) óráinak látogatási tervét, - a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendben meghatározott feladatokat, tevékenységeket és azok megvalósításának időpontját. 11. A teljesítmény mérésének eljárásrendje Az intézményvezető a tanévnyitó tantestületi értekezlet időpontjáig elkészíti a gyakornok Munkaköri leírását, amelyben meghatározza a gyakornok szakmai követelmények teljesítésével kapcsolatos tanévre szóló feladatait, a teljesítménycélokat. A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer képezi. Az intézményvezető és a mentor a tanév első napjáig ismerteti a gyakornokkal a munkaköri leírásban foglaltakat, a szakmai követelmények teljesítésével összefüggő feladatait, a teljesítménycélokat, a Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendjét. A teljesítményértékeléshez a Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendjében meghatározott értékelőlapokat kell használni, melyek tartalmazzák az értékelési területeket, a szakmai követelményeken alapuló értékelési szempontokat, az értékelést megalapozó információk forrásait, a vezetői megbeszélés konszenzusában keletkező értékelést.. 12. A gyakornok minősítése Az első két évben fejlesztési célú értékelés folyik, melynek célja a beilleszkedés segítése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A fejlesztési értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el, bevonva a gyakornok felkészítésében résztvevő kollégákat, valamint figyelembe veszi a gyakornoki önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései: - A gyakornok önértékelése - A szakmai segítő önértékelése - Az eltérő vélemények megbeszélése - A problémák feltárása, megbeszélése - A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása - A résztvevők feladatainak meghatározása - Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adnia. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. -8-
A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntés előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései: - A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről - A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről - A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is - A szakmai segítő összegző értékelése - A vezető értékelése - Az eltérő vélemények megbeszélése - A minősítő lap kitöltse, aláírása A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lennie. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. A minősítés a gyakornok személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhatja. A minősítésnek alapvetően arra kell irányulnia, hogy a gyakornok miként teljesítette a vele szemben meghatározott szakmai követelményeket, illetve a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. A minősítés szöveges, amelyben arra kell kitérni, hogy a gyakornok teljesítette-e a munkaköri leírásban meghatározott feladatait, s mennyire felelt meg a feladatai ellátásához előírt szakmai követelményeknek. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” értékelés adható. A Minősítést annak elkészülte után a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul átadja a gyakornoknak. A minősítést ismerteti is a gyakornokkal közvetlen felettese – ha személyük nem azonos – és a mentor jelenlétében. A Minősítés megismerését a gyakornok a minősítésen aláírásával igazolja, illetve feltünteti azon esetleges észrevételeit.
13. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzat elkészítése során véleményezési jogát gyakorolta a Közalkalmazotti tanács A gyakornoki szabályzatot a helyben szokásos módon kell közzétenni.
-9–
14. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2007. december 18-i nevelőtestületi ülésen véleményezte.
Debrecen, 2007. december 18.
_____________________________ a nevelőtestület nevében
A szabályzat mellékletét képezik: 1.sz., melléklet 2.sz. melléklet 3. sz. melléklet 4.sz. melléklet
Szakmai követelmények Értékelő lap Minősítő lap, minősítés területei A gyakornok önértékelésének szempontjai
Debrecen, 2008. szeptember 1 .
Bertók Krisztina igazgató
- 10 -
12. Mellékletek 1. számú melléklet: Nyilatkozatok
Ezt a gyakornoki szabályzatot az iskola nevelőtestülete a ……………..i ülésén megtárgyalta és véleményezte. ……………….200….év………………hó…….nap …………………………..jegyzőkönyvvezető …………………………..jegyzőkönyvvezető
A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a gyakornoki szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
……………….200…..év…………….hó……nap ……………………………a közalkalmazotti tanács képviselője
10
2. számú melléklet: szakmai követelmények Személyes tulajdonságok Személyes kompetenciák - Megfelelő önismerettel rendelkezik, ismeri erősségeit és korlátait, képességeit és értékeit. - Képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre, a munkájára vonatkozó visszajelzéseket pozitívan hasznosítja munkájában. - Tudja kezelni belső állapotait és erőforrásait. - Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására. - Megbízható, pontos, következetes. - A változások kezelésében rugalmas, nyitott az új eljárásokkal és szakmai információkkal szemben. Szociális kompetenciák - Mások megértése: képes mások ( tanulók, szülők, kollégák ) érzelmeit, véleményeit, nézeteit megérteni, a különbözőségeket elfogadni. - Képes tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az együttműködés készségeinek fejlesztésre. Társas kompetenciák - Képes hatékony kommunikációra és együttműködésre a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó tanulókkal, szülőkkel, az osztályban tanító pedagógusokkal, a kollégákkal, a vezetőkkel. - Rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, képes információs-kommunikációs eszközök alkalmazására. Szakmai képességek A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése - Szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására. - A tanítási-fejlesztési céloknak megfelelően választja ki és alkalmazza a taneszközöket, a tanulmányi segédleteket és a tananyagtartalmakat. - Eredményesen tudja különböző eszközök felhasználásával irányítani a tanulók osztálytermi vagy azon kívül önálló munkáját. Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása - Ismeri és a tanítás során alkalmazza a különböző tanulásszervezési eljárásokat és tanítási módszereket a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében. - Képes a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására. - Képes a tanulást segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére. - Képes a tanórai munka hatékony irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására.
11
A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése - Ismeri és az iskola helyi tantervében meghatározottaknak megfelelően alkalmazza az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. - A tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon rendszeres és alapos visszacsatolást biztosít. - Az iskola helyi tantervében meghatározott rendszerességgel, érdemjeggyel vagy szövegesen minősíti a tanulók teljesítményét. - Ismeri és alkalmazza a különböző értékelési eljárásokat a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére. - Ismeri, és rutinszerűen alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és a szummatív értékelés eljárásait. szakmai tudás A tanulók, a tanulás és tanítás folyamatának és hatásrendszerének ismerete - Ismeri és a munkája során alkalmazza az egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszereket, technikákat. - A tanítást és a tanulást a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek, valamint a tanulás különböző formáinak ismeretében tervezi, szervezi és irányítja. - Ismeri és alkalmazza a differenciálás és az adaptív tanulásszervezés eljárásait, módszereit a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezők ismerete alapján. Műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás - Ismeri a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepét, tartalmát és belső összefüggésrendszerét, szakterületének cél- és feladatrendszerét. - Ismeri a helyi tanterv elkészítésére vonatkozó jogszabályi és szakmai követelményeket. - Ismeri az iskola helyi tantervében a szakterületére és a munkaköri feladataira vonatkozó előírásokat, azokat helyesen értelmezi, és szakszerűen alkalmazza nevelőoktató munkában. - A Nemzeti alaptanterv a kerettanterv alapján el tudja készíteni, illetve adaptálni a szakterületének megfelelő tantárgy tervét. - Ismeri a pedagógiai program elkészítésére vonatkozó jogszabályi és szakmai követelményeket, továbbá a pedagógiai program tartalmi összetevőit. - Ismeri az intézmény pedagógiai programját, pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását. Az oktatás környezetét alapvetően meghatározó (jog) szabályok ismerete - Ismeri a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket. - Ismeri a közoktatásról szóló törvényt, valamint a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó legfontosabb jogszabályi eljárásokat. - szakmai munkáját a pedagógusok – Kt.-ban meghatározott – jogainak és kötelezettségeinek ismeretében végzi. - szakmai munkáját a tanulók, a szülők, - Kt.-ban meghatározott – jogainak és kötelezettségeinek ismeretében és tiszteletben tartásával végzi. - Ismeri az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését, közalkalmazotti szabályzatát. - Ismeri és alkalmazza az intézmény adatkezelési szabályait. 12
A pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli tevékenységek A tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazása - Ismeri a nevelő-oktató munkához kapcsolódó tanügyi nyilvántartásokat (osztálynapló, bizonyítvány, törzslap) - Ismeri, és helyesen alkalmazza a tanügyi nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat, különösen a téves bejegyzések javítására, a mulasztások igazolására, az érdemjegyek bejegyzésére vonatkozó szabályokat. A tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátása - Tanmenetek, óravázlatok szakszerű intézményi előírások szerinti elkészítése. - Írásbeli dolgozatok (témazáró – év eleji és év végi feladatlapok stb.) elkészítése. - Munkalapok, feladatlapok készítése. - A tanulók írásbeli munkáinak ( füzetek, munkalapok, dolgozatok stb.) intézményi előírások szerinti kijavítása, értékelése.
13
