A HATVANI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

A HATVANI

SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai Programja

" Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. " (Szent-Györgyi Albert)

1

TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM............................................................................................................4 Általános feladatok ................................................................................................................5 Eszközök, eljárások ...............................................................................................................6 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................9 Szervezeti formák ................................................................................................................10 Napközi otthon .....................................................................................................................11 Diákétkeztetés ......................................................................................................................11 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások................................................................11 Diákönkormányzat ...............................................................................................................11 Versenyek, vetélkedő, bemutatók ........................................................................................12 Szakkörök ............................................................................................................................12 Tanulmányi kirándulások ....................................................................................................12 Erdei iskola ..........................................................................................................................13 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás ..............13 Iskolai könyvtár ...................................................................................................................13 Iskolai sportkör ....................................................................................................................13 Művészeti nevelés…………………………………………………………………………14 Hit- és vallásoktatás .............................................................................................................14 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................14 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................................................................19 Tevékenységek.....................................................................................................................19 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .........20 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK ............21 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ ISKOLAI PROGRAM ..........................................................................................................24 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ...................25 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ...........27 A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI.................................................................27 Szervezeti formák ................................................................................................................28 Képviseleti fórumok ............................................................................................................29 Nevelőtestületi szinten .........................................................................................................29 Szervezeti formák ................................................................................................................30 Információs csatornák ..........................................................................................................30 Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem ............................................................30 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE………………………………………………………..32 Tantervek .............................................................................................................................31 Óratervek .............................................................................................................................32 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK .....................38 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................39 AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ..........................40 TELJESÍTMÉNY SZERINTI ÉRTÉKELÉS ..........................................................................41 Magatartás ............................................................................................................................43 Szorgalom minősítése ..........................................................................................................45 2

Jutalmazások ........................................................................................................................47 Fegyelmező intézkedések ....................................................................................................47 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ..48 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ...........................................................50 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt célja és feladatai .............................50 Az egészségnevelés színterei ...............................................................................................51 KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM..................................................................................52 Az iskola környezeti nevelési tevékenység kiemelt célja és feladatai .................................52 A környezeti nevelés színterei .............................................................................................53 Alkalmazott módszerek .......................................................................................................53 FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉSI PROGRAM ...............................................................54 Cél .................................................................................................................................54 Az oktatás tartalmi elemei ...................................................................................................54 Készségek fejlesztése ...........................................................................................................55 Tanórán kívüli programok ...................................................................................................55 ISKOLAI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA…………………56 MELLÉKLET ..........................................................................................................................55 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ....................................................................................................98 A pedagógiai program elfogadása .......................................................................................98 Jelen pedagógiai program érvényességi ideje .....................................................................98 A pedagógiai program módosítása ......................................................................................98 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ..................................................................99 VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS .........................................................100

3

I. NEVELÉSI PROGRAM NEVELÉSI ALAPELVEK -

Az életkori sajátosságok szem előtt tartása

-

Következetesség

-

A fokozatosság elve

-

Saját, egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása; az ismeretek előhívásának gyorsítása

-

Sikerélmény biztosítása

-

Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása/gyakorlása

-

A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete/gyakorlása

Célok: -

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait, az azok eléréséhez elvégzendő feladatokat

a

társadalmi

igények,

a

tanulók

neveltségi

szintjének

figyelembevételével és fejlesztésük érdekében határoztuk meg. -

A tanuló teljes személyiségének fejlesztése, elsősorban szilárd jellemének kialakítása, a humánum kiteljesítése. Tudjanak értéket alkotni, rangsorolni, az emberhez, a természethez humanista módon viszonyulni.

-

A reális önismeret, önértékelés kialakítása.

-

Kellő ismeretekhez juttatni a tanulókat a politikai demokrácia intézményeiről, hogy képesek legyenek állampolgári jogaik és kötelességeik gyakorlására; s az ehhez szükséges kommunikációs készség és a különbözőképpen gondolkodó emberekkel való együttműködés képességének kialakítása.

-

A közösségi értékek védelme, a mindennapi emberi együttélést biztosító normák tudatosítása, s az ehhez elengedhetetlen tulajdonságok - a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a minőségért érzett felelősség - kialakítása.

-

A műveltség megszerzésének igényére neveléssel a gyermek alkalmassá tétele a továbbtanulásra, önművelődésre.

4

-

A társadalmi változásokhoz kreatív alkalmazkodás, a mások érdekeinek számbavételével okos, megfontolt érdekérvényesítés képességének kialakítása.

-

A lakóhelyünk, iskolánk megismeréséhez, megbecsüléséhez, hagyományainak őrzéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, tevékenységek gyakoroltatása; ezzel egyidejűleg törekvésünk, hogy közelítőleg minden körzetünkben élő tanköteles gyermek itt végezze általános iskolai tanulmányait.

-

A célok elérésével valósulhat meg, hogy az általános iskolát végzett tanuló megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeinknek.

Általános feladatok. A nevelői közösség szintjén: Jó példamutatás - a nevelőtestület jellemzője legyen a rend, fegyelem, kiegyensúlyozottság. Továbbépíthető

ismeretanyag

közvetítése,

ehhez

a

szükséges

átképzésben,

továbbképzésben való részvétel. Gondos tervezőmunka, célravezető módszerek, eszközök meghatározása (tanmenet), a differenciált képességfejlesztés biztosítása. Az általános iskolai képzés egész időtartama alatt az értő olvasás, a nyelvikommunikációs képességek, a testkultúra hatékony fejlesztése. A követelések dinamikájának biztosítása. A követelmények indokoltságának meggyőződéssé fejlesztése. Érzelmek keltésével a kialakított normák belátásáig eljuttatni a tanulókat. A diákönkormányzat szerepének erősítése a tanulói önállóság, a felelősségteljes cselekvés gyakoroltatása érdekében. Lehetőség

biztosítása

„szereplésre,

bemutatkozásra”

versenyek,

szervezésével. A szülőkkel való együttműködés erősítése. A tanulói közösség szintjén: Általában értéket védő, humánus magatartás, felelősségvállalás.

5

vetélkedők

Tisztelet tanúsítása a szülők, nagyszülők iránt, családi hagyományok ápolása, az önzés leküzdése. Kulturáltság a viselkedésben, a kommunikációban, udvariasság, segítőkészség, a durvaság elutasítása felnőtt jelenléte nélkül is. Törekvés a megismerésre, igény az önművelésre, fogékonyság az esztétikum iránt. A mindennapi munka szorgalmas, rendszeres, kötelességtudattal történő elvégzése. A szülői közösség szintjén : Tudja a szülő a gyermeke nevelésével kapcsolatos kötelességeit, és tudatosan teljesítse azokat. Vállalja és közvetítse az iskola értékrendszerét. Mindenekelőtt saját gyermekének szeretetteljes, következetes nevelésével járuljon hozzá az intézmény céljainak megvalósításához. Éljen a család és iskola kapcsolattartásának lehetőségeivel. Vegyen részt az iskola rendezvényein, különösen, ha abban gyermeke konkrét feladattal/szereppel érdekelt. Rendszeres ellenőrzéssel hasson oda, hogy gyermeke vállalt feladatait kitartóan végezze.

Eszközök, eljárások. Tanítási órán: -

az ismeretanyag feldolgozásához rendelkezésre álló tantárgyspecifikus tanulói, tanári

segédletek,

grafikai

taneszközök,

auditív,

vizuális,

audiovizuális

információhordozók tanulókísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, oktatástechnikai taneszközök -

szülői engedéllyel a tanulók saját (nyomtatott, transzparens, hanganyag stb.) eszköztára

-

fentiekkel az aktív és önálló, egyben racionális tanulás segítése

Tanítási órán kívül : -

valamennyi, a tanítási órákra rendelkezésre álló eszköz használata a tanórán kívüli foglalkozásokon is a nevelők illetve a tanulók rendelkezésére áll 6

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon - pl. szakkör – készített eszközök felhasználhatók egyéb tanórán kívüli programokon pl. kiállítás, bemutatás, ajándékozás

Iskolán kívül : -

a nevelő-oktató munkánkkal megvalósítandó célok, feladatok elérésében jelentős szerepet kapnak az iskolán kívüli eszközök/tevékenységek is: kirándulások, tárlatlátogatások, hangversenyek, szereplések különböző ünnepi alkalmakkor, táborozások, sportegyesületi tagság, zeneiskola stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:  meggyőzés  minta  példa  példakép  eszménykép  bírálat  önbírálat  beszélgetés  felvilágosítás  tudatosítás  előadás  vita  beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei:  követelés  megbízás  ellenőrzés

7

 értékelés  játékos módszerek  gyakorlás A magatartásra ható módszerek:  ösztönző módszerek  ígéret  helyeslés  bíztatás  elismerés  dicséret  osztályozás  jutalmazás  kényszerítő módszerek  felszólítás  követelés  parancs  büntetés  gátlást kiváltó módszerek  felügyelet  ellenőrzés  figyelmeztetés  intés  tilalom  átterelés  elmarasztalás Nyelvi (verbális) eszközök:  beszéd  beszélgetés  interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök:

8

 arckifejezés  szemmozgás  tekintet  térközszabályozás  testhelyzet. testtartás  mozdulatok (gesztusok)  kulturális jelzések Szociális technikák:  technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez:  fejlesztő interjú  fejlesztő beszélgetés  szociális készségfejlesztő technikák:  minta- és modellnyújtás  megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás)  szerepjáték  dramatizáló tevékenység

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Nevelési feladatok. -

A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

-

A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

-

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Az

emberi

együttélés

szabályainak

megismertetése.

A

társas

kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

9

-

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

-

A tanulók akarati nevelése: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

-

A tanulók nemzeti nevelése: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

-

A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

-

A tanulók munkára nevelése: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

-

A tanulók egészséges életmódra nevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az osztályfőnöki órákon - minimum 10 óra - az 5. 6. és 7. évfolyamokon ezeket a kérdésköröket fel kell dolgozni.

Szervezeti formák. -

hagyományos tanórákon alkalmazott nevelési formák

-

kompetencia alapú oktatáson alapuló nevelési formák

-

differenciált foglalkoztatás

-

iskolaotthonos nevelés az 1-2. évfolyamon.

-

Hagyományőrző tevékenységek:

10

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulója valamint 1920. június 4. alkalmából. Az

iskolai

hagyományainknak

megfelelően

egyéb

rendezvényeket,

összejöveteleket tartunk az SZMSZ-ben leírtak alapján. Az iskolában kirándulási terv készül, amelynek alapján tanulóink megismerik hazánk tájait, történelmi emlékhelyeit. Napközi otthon: A napközis csoportok kialakításakor homogén csoportok szervezésére kell törekedni. Tanítás nélküli napokon legalább 10 jelentkező esetén biztosítjuk a napközi otthoni ellátást. A napközis és tanulószobai korrepetálásokon a szaktanárok által odairányított tanulók részvétele kötelező, de a korrepetálást saját elhatározásból is igénybe vehetik a tanulók. Diákétkeztetés: Ennek során törekedni kell a helyes étkezési szokások kialakítására és azok tudatos alkalmazására. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradó diákok felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

11

Versenyek, vetélkedő, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Érdeklődés alapján hirdetjük meg a szakköröket, annyit, amennyit a Fenntartó engedélyez és finanszíroz. Énekkar 

Diákszínjátszás



Tanítási dráma - tánc



Diákújságírás



KRESZ



Környezetvédelem



Könyvtárhasználat



sakk



nyelvvizsga-előkészítő



zenei előkészítő



háztartástan



stb.

Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára a kirándulási terv alapján évente egy alkalommal

tanulmányi kirándulást szerveznek. A részvétel önkéntes. A

tanulmányi kirándulás pénzügyi fedezetét a szülői befizetések biztosítják szükséges az érintett tanulók szülői közösségének beleegyezése.

12

Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. A részvétel önkéntes. Pénzügyi fedezetét a szülői befizetések biztosítják, s szükséges még a szükséges az érintett tanulók szülői közösségének beleegyezése. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel önkéntes amennyiben költségekkel jár. A felmerülő költségeket a szülők befizetése biztosítja. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését és a tantervi követelmények teljesítését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol az ingyenes internetezési lehetőség is biztosított számukra. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolánk egyik profilját a sportélet fejlettsége jelenti.

Művészeti nevelés: A Szent István Általános Iskola pedagógiai tevékenységének másik nagy profilja a művészeti nevelés – ezen belül tanulóinknak lehetősége van magas színvonalon az ének-, a táncművészet, valamint a képzőművészetekben kibontakoztatni tehetségüket.

13

Hit- és vallásoktatás: Iskolánkban a történelmi egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az osztályközösség a tanulók iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető munkaközössége. Ebben a formában a közös cél érdekében mindenkinek hajlandónak kellene lennie a közös értékrendek elfogadására, ennek megfelelően viselkedik, munkálkodik. A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze. Célunk olyan igazi közösségek kialakítása, amelyek a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti- és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait, életkori jellemzőit. Továbbá célunk, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse a tanuló fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei:  család;  az iskolán kívüli közösségek;  az iskola. A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területei:  tanórák;  tanórán kívüli foglalkozások;  diákönkormányzati munka;  szabadidős tevékenységek. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: 14

Az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető munkaközössége, ahol a csoportba szerveződés véletlenszerűen történik. Ebben a formában a közös cél érdekében mindenkinek hajlandónak kellene lennie a közös értékrendek elfogadására, ennek megfelelően kellene viselkednie, munkálkodnia. Ennek érdekében az alábbiak megvalósítására törekedhetünk:  a tanulás támogatása:  kölcsönös segítségnyújtással,  közösségi ellenőrzéssel,  a tanuló kezdeményezéseinek segítése,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése,  a tanulók önállóságának kifejlesztése illetve fejlesztése,  a már elért eredmények továbbfejlesztése,  különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzetének erősítése,  olyan nevelő kollektíva kialakítása mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt foglalkozások, napközis szabadfoglalkozások, kirándulások és túrák érzelemmel teli élményei kiváló fejlesztési területek. Ennek érdekében a nevelő:  nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,  a tevékenységek átgondolt pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,  ismertesse meg a tanulókkal a társas együttműködés alapvető szabályait,  a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,  a séták, túrák, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősségérzetet.

15

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanuló a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségének megfelelő szinten önállóan intézi saját ügyeit. Hogy mindez minél maradéktalanabbul valósulhasson meg, minden pedagógus feladata a következő:  olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,  a kialakított, meglevő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,  a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése,  a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségek tevékenységét is. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztési feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményekre épülő módszerekre kell építeni. Ezért a feladatok a következők:  jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szülőkkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,  olyan

közösségek

létrehozása,

amelyek

nemcsak

befogadják,

hanem

tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik történelmi és kulturális örökségeinket,  a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmakként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,  a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség, az egymásrautaltság érzése, az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,

16

 olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. A közösségi nevelés színterei és alkalmai: Tanórán belül: -

Tanítási órákon a tantárgyak tananyagához kötődő alkalmak.

-

Osztályfőnöki órákon az óra témájához fűződő lehetőség.

-

Könyvtárban, művelődési intézményekben tett látogatások.

-

Tanulmányi kirándulások.

-

Sportversenyek, vetélkedők.

Tanórán kívüli: Ünnepélyek: Tanévnyitó. Karácsonyi ünnepség és a templomi hangverseny műsorának előadása. Tanévzáró és ballagás. Nemzeti Ünnepek, megemlékezések: Október 6. Október 23. Március 15. Június 4. Hagyományos programok: (Az éves munkaterv rögzíti: feladatok és felelősök megjelölésével.) FÓRUM a nyolcadikosoknak az iskolaválasztással kapcsolatban Halloween Party - angol nyelvű program „Mikulás – nap” Karácsonyi Ünnepség Farsang; Volt tanítványainknak lehetőséget biztosítunk osztálytalálkozó szervezésére;

17

– Iskolai szintű kirándulás kétévenként – Gyermeknap; –

„Iskolai

Napok”:

kiállítás,

vidámballagás,

GÁLA

(művészeti

bemutató).

Aktuálisan, igény szerint a tehetséggondozó művészeti szakkörök, az év során sikeres produkciók bemutatkozása. – Táborozások, szervezett túrák: - nyári táborok, erdei iskola.

18

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A

beilleszkedési,

magatartási

és

tanulási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

tevékenységek arra irányulnak, hogy megelőzzük a tanuló személyiségének sérülését, illetve enyhítsük, lehetőség szerint szűntessük meg a már bekövetkezett károsodásokat. A megelőzés feltétele, hogy a pedagógus jól ismerje a gyermek szubjektív állapotát. Különböző vizsgálati módszerekkel – pl. szociometria – meg kell ismerni a gyermekek egymáshoz való viszonyát, a tanuló közösségben elfoglalt helyét, kapcsolatai jellegét. Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata különösen –

a magatartási problémákkal küzdő gyermekeink figyelemmel kísérése

–

egyénre szabott feladatok adása

–

az érintett tanulók bevonása érdeklődési körüknek megfelelő tanórán kívüli tevékenységekbe jó képességeik megerősítésére, fejlesztésére

–

rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel (családlátogatás, fogadóóra).

A gyermek fejlődése károsodásának kezelését egyidejűleg a gyermek, a gyermek kortárs közössége, a szülő/család és a pedagógus együttműködésével kell kezelni. Az iskolai keretben nem megvalósítható feladatokhoz igénybe kell venni –

a Pedagógiai Szakszolgálat

–

a Nevelési Tanácsadó

–

a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét.

Tevékenységek – Szoros kapcsolat a partner intézményekkel, az óvodákkal, a nevelési tanácsadóval, a tanulási és képesség vizsgáló bizottsággal és a gyermekjóléti szolgálattal. – Iskolán belül a belső gondozói rendszer működtetése 2 fő belső gondozó irányításával – A fejlesztő pedagógusok mindennapos munkakapcsolata az érintett nevelőkkel, szaktanárokkal. – Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás. – Az iskolaotthon A napközi otthonban folyó foglalkozások. – A felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások. 19

– A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. – A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. – A fejlesztő foglalkozások.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A nevelő-oktató munka egyik legfontosabb része a tehetség felismerése és gondozása, mert napjainkban is helytálló, hogy a kreatív, az élet valamely területén tehetséges emberek a fejlődés mozgatórugói, ők viszik előbbre a „világot”. A tehetség, vagyis az emberi tulajdonságok, képességek rendszere azonban csak az egyén és környezete

közötti

megfelelő

kapcsolatban,

megfelelő

pedagógiai,

pszichológiai

módszerekkel hozható felszínre. A tanulók számára különböző tevékenységformákkal lehetőséget kell biztosítani képességeik megismerésére. A tehetséggondozás formái, keretei -

tanítási órákon lehetőség szerint differenciálás a tananyagban, módszerekben

-

csoportmunka

-

emeltszintű oktatás

-

szakkörök

-

énekkar

-

sportköri órák

-

szaktárgyi, kulturális és sportversenyek

-

különböző iskolai és iskolán kívüli feladatmegoldó versenyek

-

vetélkedők

-

pályázatok

-

művészeti bemutatók

-

javaslat

iskolán

kívüli

foglalkozásokon

való

sportegyesületek stb.) -

tájékoztatás középiskolára előkészítő tanfolyamokról

20

részvételre

(zeneiskola,

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyermekvédelmi törvény elsősorban az önkormányzatok gyermekvédelemmel összefüggő kötelezettségeit rögzíti, amellyel azonban jobbára áttételesen a közoktatási intézményeknek is kijelölt feladatokat. A gyermekvédelem jogi hátterének teljességét a szociális törvényben található szabályozások jelentik. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési – oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az iskolában olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek számára biztosítsa a fejlődéshez szükséges  feltételeket,  lehetőségeket – a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakozásához, hogy  szükség estén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magába foglalja:  a családdal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét,  a tanulói szervezetek, diákönkormányzat munkájának segítését, bevonását az intézmény döntéshozatalába, az iskolai munka tervezésébe,  azokat az iskolai tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben,  a tanuló személyi jogainak tiszteletben tartását,  a tanuló joga, hogy hozzájusson

a jogai gyakorlásához szükséges

információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,  segítségnyújtás a tanulóknak abban, hogy meg tudjanak felelni az előírt tantervi követelményeknek, viselkedési és magatartási elvárásoknak,  a család anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszer-ellátásban részesüljön,  a gyermek napközi, ill. tanulószobai ellátásának biztosítását.

21

A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus számára kötelezettség, de különösen a GYIV- felelősnek és az osztályfőnököknek a feladata. A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységei Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetetésében. Biztosítani kell bármilyen hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását, amennyiben észrevette, hogy a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlott, felfigyelt a családban jelentkező gondokra, problémákra (pl. a szülők anyagi helyzetének romlása, vagy a családi élet megromlása) jeleznie kell az iskolai GYIV- felelősnek, aki intézkedik, vagy ha az iskola nem tud segíteni, jelzi a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Iskolán belül Feladatok A veszélyeztetett gyermekek esetében: 

a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak,



a veszélyeztetett gyermek tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése,



Drog- és bűnmegelőzési programok megtartása,



a hasznos szünidei elfoglaltság – nyári táborok- ajánlása, biztosítása,



tanácsadás tanulóknak, szülőknek, tanároknak,



szociális ellátások számbavétele (pl. reggeli ügyelet, ingyenes étkeztetés).

A hátrányos helyzetű gyermekek esetében 

a hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök

közreműködésével, 

nyilvántartásba vétel, javaslat további teendőkre,



tanulmányi előmenetelük figyelemmel kísérése,



hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása,



a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése,

22



tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak,



szociális ellátások számbavétele.

Az iskola valamennyi gyermekének esetében 

általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében,



mentálhigiénés programok szorgalmazása,



kapcsolattartás a diákönkormányzattal,



szociális ellátások számbavétele,



minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete

Felelősök  A gyermekvédelmi felelős:  Osztályfőnök  Nevelők Iskolán kívül Feladatok  a gyermek nevelési tanácsadóba irányítása  javaslat a szülőknek a családsegítő szolgáltatásainak igénybevételére  javaslat a gyermek ideggondozói, gyermekpszichiátriai vizsgálatára  segélykérelem kezdeményezése az illetékes gyámhatóságtól  pártfogó kirendelésének szorgalmazása a gyámhatóságon  súlyos esetben rendőrségi feljelentés Felelősök  szülők  nevelőszülők  gyámhatóság  nevelési tanácsadó  családsegítő  egészségügyi intézmények  rendőrség

23

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ ISKOLAI PROGRAM A tanulási kudarc eredője a gyermek adottságainak/képességeinek hiánya, nevelési ártalom vagy több tényező együttesen. Elsődleges feladat a tanulási kudarc okának felderítése. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  a belső gondozói rendszer működtetése,  a fejlesztő pedagógusok fejlesztő tevékenysége,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás,  tanulási technikák elsajátítása tanítási órákon és a napköziben,  az egyéni foglalkozások, korrepetálások,  a felzárkóztató foglalkozások,  logopédiai foglalkozásokon való részvétel kezdeményezése  szakvélemény alapján felmentés az idegen nyelv osztályozása alól  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése elősegíti az eredményes szocializációt, a beilleszkedést, a magasabb értékek elfogadását, a többi tanulóval való együtt haladást. Ehhez szükséges:  Egyéni fejlesztési terv, egyéni haladási ütem  Differenciált nevelés  Individuális oktatási módszerek alkalmazása  Folyamatos értékelés, hatékonyság vizsgálat  Tanulói teljesítmények elemzése  A szükségletekhez igazodó módszerek alkalmazása  Alternatívák keresése  Alkalmazkodás az eltérő képességekhez  Együttműködés gyermekek, szülő, pedagógus és szakember között

24

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében a tanuló

fogyatékosságának

típusához

igazodó

szakképzettséggel

rendelkező

gyógypedagógussal működünk együtt, illetve igénybe vesszük a gyógypedagógiai intézmények szakmai szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának - a fogyatékosság típusához és fokához igazodó - fejlesztő programját az oktatási miniszter 2/2005.(III.1.) OM rendelete alapján az iskola helyi tanterve tartalmazza.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Kitűzött célok a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységekben: 

A hátrányos szociokulturális környezetben élő tanulók szakmához juttatásának elősegítése, családi életre nevelése.



A tehetséges tanulók támogatása és az esély egyenlőség biztosítása.

Szervezeti formák és szociális ellátások: 

Kötelező tanórák:  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.



Nem kötelező, választható tanórák:  idegen nyelv, matematika emelt szintű oktatása a tehetség kibontakoztatására.



Egyéni foglalkozások:  felzárkóztató órák (korrepetálás);  fejlesztő foglalkozások.



Tanórán kívüli foglalkozások:  napközi otthon;  iskolaotthonos foglalkozás;  diákétkeztetés;  felzárkóztató foglalkozások; 25

 iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 

Családgondozás:  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;  továbbtanulás irányítása, segítése;  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;  tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;  étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;  szoros kapcsolat kialakítása, kapcsolattartás külső segítő intézményekkel, szervekkel – információközvetítés.



Egyéb:  belső gondozói rendszer működtetése;  szakkörök;  énekkar;  művészeti csoportok;  iskolai sportkör, tömegsport;  reggeli ügyelet;  menzaügyelet;  iskolai rendezvények;  erdei iskola;  táborozások;  kirándulások;  szabadidős foglalkozások;  magántanulók osztályozó vizsgára történő felkészítése – vizsgaanyag előzetes összeállítása és közlése;  drog- és bűnmegelőzési programok;  táborozási hozzájárulások.

Felelősök:  osztályfőnök;  szaktanárok;  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

26

 alapítványi kuratóriumi tagok;  szülők;  gyámhatóság;  családsegítő;  gyógypedagógiai szakszolgálat;  egészségügyi intézmények;  rendőrség.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, fali vetítővászon, írásvetítő állvány, televízió, videomagnó, CD lejátszós kazettás magnetofon. A

tanórai

oktató

és

nevelőmunkát

segítő

taneszközök

listája

a

„Funkcionális

taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként a nevelési-pedagógiai program mellékletében található.

A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Szülői szinten: -

az emeltszintű programban való részvétel lehetőségét;

-

az idegen nyelv megválasztását; 27

-

a gyermekvédelem segítségét;

-

logopédiai szolgáltatást;

-

napközi otthoni ellátást;

-

az étkezési hozzájárulás csökkentését;

-

a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások szervezését

- Mint a tanítási-nevelési folyamat segítője -

az iskolai alapítványok támogatásában;

-

az iskola eszköztárának gazdagításában;

-

az iskola esztétikai arculatának alakításában;

-

turisztikai programok segítésében;

-

a környezeti feltételek javításában;

-

a tevékenység formái: pénzadományok, tárgyi támogatás, szellemi és fizikai társadalmi munka,

Szervezeti formák. Közösségi szinten: 

Az osztályok szülői munkaközösségei;



Az osztályok szülői munkaközösségének választmánya



Az iskolai szülői közösségi választmány ;



Az Alapítvány kuratóriumának szülői képviselete.

Közéleti szinten: A gyermeknevelés két fő színterén – az iskolában és a családban – összhangot kell teremteni a gyermekneveléssel kapcsolatos közös célok elérése érdekében. Az együttműködés érdekében :  tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, az alkalmazott módszerekről;  az iskolának ismernie kell a szülőknek az iskola nevelési céljairól, az alkalmazott módszerekről alkotott véleményét ;  alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, segítői lehessenek.

28

Képviseleti fórumok. a, Szülői értekezlet. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. a)

Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás,

szabadidő

helyes

eltöltése,

egészséges

életmódra

nevelés,

tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) b)

Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Nevelőtestületi szinten:  Szaktanárok  Napközi-otthonos nevelők  Osztályfőnökök

29

 Munkaközösségi vezetők  Igazgatóhelyettes  Igazgató Szervezeti formák  szakmai munkaközösségek: 

alsó tagozatos 1-4. évfolyam;



felső tagozatos – 5.-8. évfolyam;



osztályfőnöki 1-8. évfolyam.

Információs csatornák. Szóban: -

szülői értekezletek

-

SzMK összejövetelei

-

iskolarádió

-

diákönkormányzat tisztségviselői útján

Írásban: -

hirdetőtábla

-

faliújság

-

levél, esetenként sokszorosítva

-

meghívó

Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem . Szülői: Szülői Munkaközösség: az elnök hívja össze, állást foglal, képviseli, érvényesíti a szülők érdekeit az iskola vezetőinek, a nevelőtestület érdekelt tagjainak vagy egészének összehívásával. Tanulói: Diákönkormányzat: a diákönkormányzat jogait a DÖK összejövetelein, iskolagyűlés, osztálygyűlés keretében gyakorolja. A tanulói érdekérvényesítés lehetőségeinek biztosításáért a diákönkormányzat munkáját segítő nevelő felelős.

30

Dolgozói: Szakszervezeti alapszerv: a dolgozói érdekérvényesítés szerve az iskolai szakszervezeti alapszerv. Közalkalmazotti tanács: elnöke a nem szakszervezeti dolgozó érdekvédelmét is ellátja. Az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés fórumai: a fenti vezetők által az iskolavezetéssel folytatott egyeztetések ill. szervezett dolgozói összejövetelek.

II.

HELYI TANTERV (A tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei.)

Tantervek. H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

31

Óratervek. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1.-3. évfolyamon az anyanyelv és a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg 1-1 órával, amit egyéni képességfejlesztésre fordítunk. A matematika és az idegen nyelvek emelt szintű oktatása régóta hagyomány, és egyben feladat az s teljes mértékben összhangban van a megyei és a városi fejlesztési tervekkel. Éppen ezért az erre jelentkező tanulók számára matematikából és idegen nyelvből a 4. évfolyamtól emelt szintű oktatást biztosítunk. Az emelt szinthez a Fenntartó az oktatási törvény által meghatározott óraszámokon túl tantárgyanként még 2-2 többletórát is biztosít. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon  a heti három kötelező testnevelés óra,  a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon  heti három testnevelés óra,  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,  a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.  A napközi otthonban és a tanulószobán  a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.  Az iskolaotthonban  minden tanítási napba beépített testnevelés óra, amelyből 3 óra délelőtt van, 2 óra pedig a délutáni időszakban,  a játékos, egészségfejlesztő testmozgás minden olyan délutáni tanítási időszakban, amikor nincs testnevelés óra. Egyéni fejlesztésre fordítható órakeret Az oktatási törvény 52.§ (11) és 129. § (10) bekezdése alapján biztosított, egyéni fejlesztésre fordítható órakeretet az alábbiakra használjuk fel:  Korrepetálás  Tehetséggondozás  Különféle szakkörök  Különféle sportkörök

32

 Nyelvvizsgára előkészítő  Középiskolai előkészítő  Úszás

1-4. évfolyam óratervei 2011/2012-es tanév 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám

Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Tantárgy

4. évfolyam

4

3

3

5

5

3

3

111 166 ,5 111

4

4

148

-

148 166 ,5 166 ,5 -

-

-

1

1

37

1

2

1 1 1

1 1 1

37 37 37

1 1 1

1 1 1

55, 5 37 37 37

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv

4

Magyar irodalom

4

3

Idegen nyelv

-

-

Matematika

4

5

Informatika

1

Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel

4

4

3

4

-

-

5

4

1

148 129 ,5 166 ,5 37

4

4

4

5

-

-

5

4

1

148 129 ,5 166 ,5 37

1

-

1

1

37

1

1

37

1 1 1

1 1 1

37 37 37

1 1 1

1 1 1

37 37 37

33

Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen

3

3

111 3

3

111 3

3

111 3

3

20

20

740 20

20

740 20

20

740 22

23

Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás – egyéni képességfejlesztés Matematika (4.-től 2 emelt szint) Emelt sz. angol nyelv 2 Emelt sz. német nyelv 2

111 832 ,5

2

74

2 2

74 74

2012/213-as tanév 3. évfolyam

4. évfolyam Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Tantárgy

2. évfolyam

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám

1. évfolyam

4

3

3

5

5

3

3

111 166 ,5 111

4

4

148

1

148 129 ,5 166 ,5 37

-

-

1

1

37

1

2

1 1 1

1 1 1

37 37 37

1 1 1

1 1 1

55, 5 37 37 37

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv

4

Magyar irodalom

4

3

Idegen nyelv

-

-

Matematika

4

5

Informatika

1

Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel

4

4

3

4

-

-

5

4

1

148 129 ,5 166 ,5 37

4

4

3

4

-

-

5

4

1

148 129 ,5 166 ,5 37

1

1

1

1

37

1

1

37

1 1 1

1 1 1

37 37 37

1 1 1

1 1 1

37 37 37

34

Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen

3

3

111 3

3

111 3

3

111 3

3

20

20

740 20

20

740 20

20

740 22

23

Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás – egyéni képességfejlesztés Matematika (4.-től 2 emelt szint) Emelt sz. angol nyelv 2 Emelt sz. német nyelv 2

111 832 ,5

2

74

2 2

74 74

2013/2014-es tanév 3. évfolyam

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika

4 4 4 1

4 3 5 1

148

Környezetismeret

1

Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák

1 1 1 3 20

4 4 4 1

148

37

4 3 5 1

1

37

1

1 1 1 3 20

37 37 37 111 740

1 1 1 3 20

129,5

166,5

35

4. évfolyam

Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Tantárgy

2. évfolyam

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám

1. évfolyam

4 4 4 1

148

37

4 3 5 1

1

37

1

1 1 1 3 20

37 37 37 111 740

1 1 1 3 20

129,5

166,5

37

3 4 3 4 1

3 4 3 4 1

1

37

2

1

1 1 1 3 20

37 37 37 111 740

1 1 1 3 23

1 1 1 3 22

129,5

166,5

111 148

111 148 37 55, 5 37 37 37 111 832,5

összesen Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás – egyéni képességfejlesztés Matematika (4.-től emelt szint) Emelt sz. angol nyelv Emelt sz. német nyelv -

2

2

74

2 2

2 2

74 74

A FELSŐ TAGOZAT ÓRATERVE A 2011/2012-ES TANÉVTŐL A 2013/2014-ES TANÉVVEL BEZÁRÓAN. tantárgy /évf. 5. 6. 7. 8. Magyar irodalom 2 2 2 2 Magyar nyelv 2 2 2 2 Történelem 2 2 2 2 Idegen nyelv 3 3 3 3 bontott csoportban német/angol Matematika 3 3 3 3 Informatika(csop.b 1 1 1 1 ont.) Természetismeret 2 2 Biológia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika - életvitel 0,5 0,5 0,5 0,5 Testnevelés (a 2,5 2,5 2,5 2,5 Kt.48.§ (2) bek. és + + + + 36

52.§ (3) bek.alapján Osztályfőnöki Modulok Tánc-és dráma Hon-és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Etika (integrálva az

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1 0,5

0,5 0,5

osztályfőnökibe)

Egészségtan

0,5

(integrálva a testnevelésbe)

Kötelező órák össz. + :(a 243/2003.

22,5 +0,5

22,5 +0,5

25 +0,5

25 +0,5

2 2 2 -

2 2 2 -

2 2 2 -

2 2 2 0,5

24,5

24,5

28

28

(XII.17.) Korm.r. 8.§. (1) bek. c pontja alapján nem számít bele a tanulók napi terhelésébe.)

Választható órák Angol nyelv Német nyelv Matematika Mozgóképkultúra és médiaismeret Maximális óraszám

A FELSŐ TAGOZAT ÓRATERVE A 2014/15-ÖS TANÉVTŐL tantárgy /évf. 5. 6. 7. 8. Magyar irodalom 2 2 2 2 Magyar nyelv 2 2 2 2 Történelem 2 2 2 2 Idegen nyelv 3 3 3 3 bontott csoportban német/angol Matematika 3 3 3 3 Informatika(csop.b 1 1 1 1 ont.) Természetismeret 2 2 Biológia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika - életvitel 0,5 0,5 0,5 0,5 Testnevelés (a 2,5 2,5 2,5 2,5 Kt.48.§ (2) bek. és + + + + 37

52.§ (3) bek.alapján Osztályfőnöki Modulok Tánc-és dráma Hon-és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Etika (integrálva az osztályfőnökibe) Egészségtan (integrálva a testnevelésbe) Kötelező órák össz. + :(a 243/2003. (XII.17.) Korm.r. 8.§. (1) bek. c pontja alapján nem számít bele a tanulók napi terhelésébe.) Választható órák Angol nyelv Német nyelv Matematika Maximális óraszám

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1 0,5

0,5 0,5 0,5

22,5 +0,5

22,5 +0,5

25 +0,5

25 +0,5

2 2 2 24,5

2 2 2 24,5

2 2 2 28

2 2 2 28

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK A szaktudományos és a pedagógiai szakszerűség érdekében az iskolai oktatásban csak olyan tankönyv használható, amelyet tankönyvvé nyilvánítottak. Tanulmányi segédletként használható minden olyan kiadvány, amely nem ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányával, törvényeivel, és figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait. A pedagógus joga, hogy a jogszabályokban és az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában

megfogalmazottaknak

megfelelően

megválassza

az

alkalmazott

tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A kiválasztásnak szempontjai:  Az iskola helyi tantervének feleljen meg.  Előnyben kell részesíteni azokat, amelyek több éven keresztül használhatóak.

38

 A viszonylagos állandóságra törekvés jegyében új csak az oktatás minőségét jobbító esetben kerül bevezetésre.  A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának törvényi kötelezettsége. A szülőket a megelőző tanév végéig (legkésőbb augusztus 31-ig) tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van. A tankönyvek kiválasztásának elvei:  A tananyag feldolgozása során vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait.  A tananyag megfogalmazása legyen világos, jól érthető, olvasmányos.  A feltétlenül megtanulandó részeket nyomdatechnikailag válassza el a tájékoztató részektől.  A kérdések, a feladatok, az illusztrációk segítsék a megértést.  Legyen gondolkodtató, segítse elő a tanultak gyakorlati alkalmazását.  Legyen tetszetős, szerkezetében áttekinthető és feleljen meg az egészségügyi követelményeknek pl. betűnagyság, tankönyvméret.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az iskola helyi tantervében "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második -nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a második -nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot az évfolyamot ismételni köteles.

39

A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  egy tanítási évben az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-nál többet mulasztott;  magántanuló volt. Az első (évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei. A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái

AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, gyakorlati tevékenysége mellett az írásbeli munkák révén is ellenőrzik. Az írásbeli munkák lehetnek: röpdolgozatok, témazáró dolgozatok, írásbeli mérések. Az írásbeli beszámolások, a gyakorlati tevékenységek és a szóbeli feleletek a tanulók tudásának értékelésében azonos súllyal kerülnek beszámításra. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal az 1-4. évfolyamon legfeljebb egy, 5-8. évfolyamon legfeljebb kettő témazáró, illetve írásbeli mérést lehet íratni. Az írásbeli témazáró dolgozatok és a mérések megírásának időpontját legalább 3 nappal korábban az érintett tanulók tudomására kell hozni. Ilyen kötelezettség a röpdolgozatok esetében nem áll fenn.

40

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:  Az otthoni/napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatokkal az elsődleges cél  a tanítási órán feldolgozott művelődési anyag gyakorlása a tantárgyi követelmények teljesítésének biztosítása érdekében  motiváció a következő tanóra anyagához  az önállóan végzett – gyűjtő-, kutató munkát igénylő – feladatvégzés gyakorlása  a gondolkodás, a kreativitás fejlesztése  a tanuló önmagához viszonyított fejlődését segítendő szükség szerint differenciált házi feladatok kijelölése  a feladat nehézségi fokát a feladat mennyiségének meghatározásakor szem előtt kell tartani  több napos tanítási szünet esetén is legfeljebb az egyik óráról a másikra szokásos mértékű feladatot kapják a tanulók  a házi feladatok elvégzése egyenletes terhet jelentsen a tanulóknak  a szóbeli feladatokra vonatkozóan kiemelten figyelmet kell fordítani  a több versszakból álló versek megtanulásának ütemezésére, a határidő kijelölésére  a felkészülést segítendő a lényeg kiemelésére, a kulcsszavak közös megkeresésére  tartós hiányzás után, amikor a tanuló első alkalommal jön iskolába, sem szóbeli, sem írásbeli feladatot nem kérünk számon. Teljesítmény szerinti értékelés: A továbbhaladás szempontjából a periódusban elért teljesítmény megállapításának módja a) A periódus során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított nevelői vélekedés b) Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szerint. Minősítések: Teljesítmény szerinti értékelés: Az

előírt

követelmények

teljesítését

a

nevelők

az

egyes

szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy 41

gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

A szöveges értékelés a következő: o KIVÁLÓAN TELJESÍTETT o JÓL TELJESÍTETT o MEGFELELŐEN TELJESÍTETT o FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL  A második évfolyam év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon valamennyi tantárgy esetében félévkor és év végén osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: O JELES (5), O JÓ (4), O KÖZEPES (3), O ELÉGSÉGES (2), O ELÉGTELEN (1).

42

Az érdemjeggyel történő értékelés esetén az érdemjegyek minimális száma a félév során:  a heti 1 órában tanított tantárgyak esetében 3 érdemjegy,  a heti 1 óránál magasabb óraszámban oktatott tantárgyak esetében 4 érdemjegy. Az alsó tagozaton, második osztálytól az évfolyamismétlésre kötelezés szülői beleegyezés nélkül történhet (idegen nyelvre is vonatkozik a tanulás első évében). Első évfolyamot akkor is ismételhet a tanuló, ha igazolt és igazolatlan mulasztás miatt a követelményeket nem tudta teljesíteni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. Ennek bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A mérések során elért tanulói teljesítményeket érdemjeggyel nem értékeljük, s osztályzat kialakításánál nem vehető figyelembe.

Magatartás. Értékelési szempontok:  együttműködési képesség,  fegyelmezettség,  felelősségvállalás,  szabálytisztelet,  közösségi munka. Az érdemjegyek, osztályzatok a következők: (5) példás (4) jó (3) változó (2) rossz Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

43

a)

Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

b)

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

c)

d)

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki. -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

44

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Szorgalom minősítése. Értékelési szempontok:  tanulmányi munkához való viszony,  képességeihez viszonyított teljesítmény,  érdeklődés, igényesség, rendszeresség. Az érdemjegyek, az osztályzatok a következők: (5) példás, (4) jó, (3) változó, (2) hanyag Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a)

Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. 45

b)

Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

c)

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)

Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

46

A magatartás és a szorgalom érdemjegyek, osztályzatok megállapítása. A tanuló magatartását és szorgalmát havonta érdemjeggyel értékeli az osztályfőnök. A félévi és a tanév végi osztályozó értekezleten az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályzatra. A javaslat elfogadásáról vagy annak módosításáról a vitás esetekben a tanulót oktató-nevelő pedagógusok szavazással döntenek. Ha a szavazás során egyenlő szavazati arány alakul ki, akkor az osztályfőnök szavazata kétszeresen számít.

Jutalmazások. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesítheti, jutalmazhatja. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatóak:  szaktanári dicséret,  napközis csoportvezetői dicséret,  szakkörvezetői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret.

Fegyelmező intézkedések. Fegyelmező intézkedést alkalmazunk azzal a tanulóval szemben, aki  tanítási órán magatartásával zavarja társai munkáját;  megsérti az iskolai Házirend előírásait;  vállalt feladatait nem teljesíti;  iskolán kívül elítélendő magatartást tanúsít.

47

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és érvényesíteni kell a fokozatosság elvét, amelytől indokolt esetben -- a vétség súlyára tekintettel -- el lehet térni. Az írásbeli figyelmeztető intézkedések a következők lehetnek:  szaktanári figyelmeztetés,  napközis csoportvezetői figyelmeztetés,  szakkörvezetői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés. A fenti fegyelmező intézkedéseknél figyelembe kell venni a fokozatosság elvét, de a fegyelmi vétség súlyát is. Súlyos fegyelmi vétségért azonnal adható igazgatói figyelmeztetés. Egy fokozat maximum kétszer adható, de a pedagóguson múlik, hogy ezzel él-e, vagy a magasabb fokozatot adja a tanulónak.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez a Mérey Ildikó nevével fémjelzett "Hungarofit-tesztet" használjuk (megjelent az OM által 2000-ben kiadott "Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez" c. kiadványban). A mérésbe bevont képességek. A teszt az alábbiakat tartalmazza: 1. Cooper-teszt (12 perces futás) 2. Helyből távolugrás 3. Hasonfekvésben törzsemelés 4. Felülés hanyattfekvésből 5. Fekvőtámasz 6. Kétkezes dobás hátra 7. Egykezes lökés előre

48

A fentieket az alábbiakkal egészítjük ki: 8. 60m-es futás 9. Távolugrás 10. Kislabdahajítás A felméréseket ősszel és tavasszal végezzük. A kapott értékeket egy táblázat segítségével pontokban fejezzük ki. A kapott pontok alapján történik az egyes tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítésére. Minősítő kategóriák. IGEN GYENGE

0 - 20.5 pont

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként

gyógyszerek

fogyasztására

van

szükség.

Hajlamos

a

gyakori

megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE

21 - 40.5 pont

Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ

41 - 60.5 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES

61 - 80.5 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan, kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ

81 - 100.5 pont

49

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ

101 - 120.5 pont

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA

121 - 140 pont

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül - nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt célja és feladatai  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel 

a táplálkozás,



az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,



a betegségek és a gyógyulást segítő magatartás,



a családi és kortárskapcsolatok,



a környezet védelme, környezeti ártalmak,



az aktív életmód, a sport,



a személyes higiénia,



a szexuális fejlődés,



a családtervezés területén.

50

Az egészségnevelés színterei Tanórai foglalkozások. Minden évben az osztályfőnöki órákon, az „Áldozatvédelmi program” keretében előadásokat tart a védőnő, melynek témái a következők: 5. osztály - Dohányzás - Alkohol 6. osztály - Dohányzás - Alkohol 7. osztály - Drog 8. osztály - Drog Tanórán kívüli foglalkozások. -

Napközis foglalkozások az egészséges táplálkozás (egészséges ételek készítése szakköri keretben ill. napközis csoportban)

-

Délutáni szabadidős foglalkozások

-

Mindennapi testmozgás és a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.

Iskolánkban a mindennapos testmozgást az alábbiak szerint biztosítjuk: -

az 1 – 4. évfolyamon tanórai keretben a Kt. 52.§-ának (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások számának megnövelésével

-

az 5 - 8. évfolyamon a választható órák terhére szervezett sportköri órák oly módon történő szervezésével, hogy a tanítási órákon kívül valamennyi évfolyam számára elérhető legyen a sportfoglalkozás.

-

Egészségnap (a Rákellenes Liga mozgalmának keretében)

-

Balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás, a közlekedéssel és a közúti forgalommal kapcsolatos versenyek, gyakorlati foglalkozások, felvilágosítás

-

Hétvégi iskolai programok (túra, kirándulás, erdei iskola)

-

Kulturális és felvilágosító programok, előadások: a dohányzás, alkoholfogyasztásés kábítószer használat, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése; szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is

51

-

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára vonatkozó felvilágosító előadások

-

Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató

-

Szakmai programok, tréningek (Gyermekjóléti Szolgálat, Szivárvány Szociális Szolgálat,

orvos,

pszichológus,

rendőrségek

bűnmegelőzési

osztályának

szakembere) Iskolán kívül. Kortárssegítő képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a képző intézmény: -

Nevelési Tanácsadó

-

Szivárvány Szociális Szolgálat

-

Gyermek pszichodráma csoport - Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz: Vöröskereszt (csecsemőgondozási verseny)

Iskolafogászat. Iskolafogászaton évente 2 alkalommal vizsgálja meg a gyermekeket. A mindenkori 2 osztály bekapcsolódik az Országos fogápolási programba.

KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Az iskola környezeti nevelési tevékenység kiemelt célja és feladatai:  a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,

52

 a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés színterei :  az összes tantárgy tanórai foglalkozásai,  a nem hagyományos tanórai foglalkozások,  tanórán kívüli foglalkozások,  hazai és nemzetközi együttműködések,  az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

Alkalmazott módszerek :  természettudományos megfigyelések,  interjúk, felmérések készítése,  adatgyűjtés, feldolgozás, információrögzítés együttműködéssel,  esszé kidolgozása csoportosan,  fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek definiálása, pontosítása,  viták, szituációs játékok,  természetvédelmi gyakorlatok (őrjáratok, madárvédelem, faültetés),  részvétel közvetlen iskolai környezetünk védelmében, fejlesztésében,  részvétel a helyi, városi környezetvédelmi tevékenységben,  az iskola tisztaságának megőrzése, javítása, a szemét mennyiségének csökkentése,  a Madarak és Fák Napjának iskolai szintű megünneplése,  kiállításokon, vetélkedőkön való részvétel és ilyenek iskolai rendezése.

53

FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉSI PROGRAM Cél: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelemi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:  az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog  a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga  a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga  a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga  a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog  az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog  a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga  a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

Az oktatás tartalmi elemei:  Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  Kritikus fogyasztói magatartás a fogyasztói jogok érvényesítése: 

alapvető szükségleteinek kielégítése



a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás



választás különböző termékek és szolgáltatások között



a választáshoz szükséges tények ismerete



a jogos panaszok tisztességes rendezése



az egészséges, elviselhető környezet

 Környezettudatos fogyasztás  Fenntartható fogyasztás  Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

54

Készségek fejlesztése:  a kritikus gondolkodás  az egyéni és csoportos döntéshozás és problémamegoldás  információgyűjtés  információfeldolgozás

Tanórán kívüli programok:  interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  riportkészítés az eladókkal  médiafigyelés, reklámkritika  egyéni és csoportos döntéshozatal  helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása  adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában  esettanulmány  viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, piaci magatartások felismerése, fogyasztói kosár készítése)  érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BEVEZETÉS Az iskolai könyvtár fogalma: "Az iskolai könyvtár az oktatási nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató, nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Szakszerűen elhelyezett, feltárt gyűjteményére és a könyvtári rendszerben, információs hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása

érdekében

tantervi

program

55

szerint

szervezi,

és

a

nevelőtestülettel

együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Egyúttal széles körű lehetőségeket kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére." (Forrás: Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája) Az iskolai könyvtár küldetése „Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, a könyveket és egyéb forrásokat biztosítja az iskolai közösség minden tagja számára, Egyúttal lehetővé teszi, hogy kritikus gondolkodóvá, a különböző típusú és formájú információhordozók hatékony használójává váljanak, és hozzáférjenek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz.” TÖRVÉNYI HÁTTÉR, SZABÁLYOZÓK Az UNESCO által 1999-ben elfogadott küldetés nyilatkozat egyértelműen meghatározza az iskolai könyvtár kettős alapfeladatát: egyrészt biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, másrészt

olyan tanulási

környezetet jelent,

amely korszerű információhasználati,

könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. Kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a könyvtárhasználatra nevelést. „A

könyvtárhasználatra

nevelés

átfogó

célja,

hogy

elősegítse

tanulók

önálló

információszerzési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnövekvő

nemzedék

képes

legyen

az

információs

válság

elmélyülésének

megakadályozására. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik

kreatív,

problémamegoldó

gondolkodásmóddal

rendelkeznek,

eligazodnak,

a

társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettségséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 45.§ (5) bekezdése szabályozza a könyvtárhasználatra nevelés során gyakran használt tanulásszervezési módok (pl. projekt, témahét) iskolai megjelenését. (5) A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére,

56

együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől - az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával - el lehet térni.

A KÖNYVTÁR ADATAI: Az oktatási intézmény neve: Szent István Általános Iskola Az oktatási intézmény címe: 3000 Hatvan, Bajcsy-Zsilinszky u. 8. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: Neve: Szent István Általános Iskola Iskolai Könyvtára Címe,: 3000 Hatvan, Bajcsy-Zs u.8. Működtető: Szent István Általános Iskola, Hatvan, Bajcsy-Zsilinszky út 8. A könyvtár jellege: zárt könyvtár A könyvtár elhelyezése: az iskola első emeletén A könyvtár használata: iskola tanulói, pedagógusai és egyéb dolgozói A könyvtár alapdokumentumai: 

A Szent István Általános Iskola Könyvtárának Működési Szabályzata



A könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata



Tartós tankönyvek kezeléséről szóló szabályzat



A Szent István Általános Iskola könyvtárának házirendje



A könyvtár munkaterve

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR HELYE AZ ISKOLA ÉLETÉBEN Az iskolai könyvtár az iskolánk szerves része. Alapvető funkciója az iskolában folyó képzési és nevelési tevékenységek támogatása.

57

A Pedagógiai Program a közoktatási intézmény nevelő-oktató munkáját alapvetően meghatározó dokumentum. A következőben azokat az elemeket emelem ki, amelyek kapcsolódnak a könyvtár-pedagógiai tevékenységhez: -

„A tanulók egyéni tanulását, önképzését és a tantervi követelmények teljesítését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol az ingyenes internetezési lehetőség is biztosított számukra.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: -

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök listájában könyvek, videokazetták, arcképsorozatok, diafilmek szerepelnek, amelynek beszerzése folyamatosan történik. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete tartalmazza az iskolai könyvtár működési rendjét. Ideértve a könyvtár igénybevételének, működésének szabályozását, valamint a gyűjtőköri szabályzatot (Szervezeti és Működési Szabályzat 2011.). Az iskola házirendje a következőképpen tartalmazza az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályokat.„Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll a kölcsönzési időpontokban. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet, tartós taneszközt elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést fizet.” (Házirend 2011.) Alapvető szakmai dokumentumok közé tartoznak továbbá még a következők, amit rendszeresen elkészítek tanévekre lebontva, a könyvtári munkaterv, kiegészítve mellékletként a könyvtárhasználati ismeretek anyagát 1.-8.- osztályokban tartalmazó résszel, valamint a tartós tankönyvek kezelésére vonatkozó szabályzattal és a tanév végi beszámolók.

HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP Iskolai

könyvtárunk

az

iskola

megalakulásától

létezett,

azaz

1959-től.

Először

osztályteremben, majd egy könyvtári szobában alakítottak ki helyet az ifjúsági könyvek számára. Külön gyűjtemény állt rendelkezésre a tanárok és a tanulók számára. Az 1967/68-as tanévben az alagsori pincehelyiségben alakítottak ki könyvtárat. Az iskolai könyvtár állománygyarapítását 1978-tól 1998-ig a Városi Könyvtárban működő iskolai könyvtár ellátórendszer oldotta meg. Módszertani segítséget nyújtott az iskolai könyvtárosokból álló munkaközösség megalakulása. A leltárkönyvünk megnyitási ideje: 1998. 04. 01. A könyvtáros félállásban végezte a könyvtárosi munkát. 2003-ban került a modern, mai napig

58

is gyönyörű könyvtár átadására, amely egy 108 m2 területű, 50 férőhelyes, világos és tágas helyiség, új bútorokkal. 2004-től főállású könyvtáros látta el a teendőket 2007-ig. 2007-től 2011-ig csak félállásban dolgozott az iskolai könyvtáros. 2011/12-es tanévtől újra főállású könyvtáros dolgozik. Hagyomány, hogy évente versenyeznek tanulóink könyvtárhasználati versenyen a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyen, megyei és országos szinten. Szervezünk helyi, iskolai szintű könyvtárhasználati versenyeket alsó és felső tagozatos tanulók részére. Folyamatosan részt veszünk országos, megyei, kistérségi, városi versenyeken és városi könyvtár által meghirdetett könyvtárhasználati versenyeken. Hagyományossá vált a könyvtárban megrendezett vers- és prózamondó, népdal-, és sakkverseny, felolvasók versenyek, népmese verseny, verseny Március 15-e tiszteletére, valamint különböző iskolai ünnepélyek, előadások, értekezletek megtartása. A helyiség egyik felében van a kézikönyvtár, és öt asztal öt számítógéppel. Itt találhatók a folyóirattartón elhelyezett időszaki kiadványok is. A terem másik részében van elhelyezve a kölcsönző állomány, azaz az ismeretterjesztő művek, a szépirodalmi művek, helytörténeti gyűjtemény, a Világ-Nyelv pályázat angol, német nyelvű dokumentumai, az Apáczai Kiadó tankönyvei. A folyóirattartón elhelyezett időszaki kiadványok felett vannak a névadónkról szóló kiadványok, valamint az Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatók. Külön polcon találhatók a mese, a vers, a sorozat feliratú állományrészek. Zárt szekrényben vannak elhelyezve a hangkazetták, a videó kazetták, a CD, CD-ROM lemezek és a DVD kazetták. A tartós tankönyvek külön tanteremben vannak elhelyezve. Állományunk egyharmad része kézi- és segédkönyv, kétharmad része szépirodalom és ismeretterjesztő. Iskolánk fő profilja az idegen nyelv (angol, német) oktatása. Ez a gyűjtőkörben is jelentkezik, s egy 20 fős osztálylétszámnak megfelelő szótár, segédkönyv, munkafüzet áll az angol és német szakos kollégák rendelkezésére, amely letéti állományba került az idegen nyelvi laborba. A fejlesztő foglalkozásokon használatos nyomtatott dokumentumok és a logopédiai foglalkozást segítő dokumentumok is letéti állományban találhatók. hagyományos

dokumentumokból

A gyarapodás könyv és a nem

csökkenő

mértéket

mutat.

Az iskolai könyvár szolgáltatásait és működési rendjét a helyi pedagógiai programnak megfelelően a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségeknek és a helyi adottságoknak megfelelően szervezzük meg. A szolgáltatások igénybevételének szabályait a könyvtár működési szabályzata fogalmazza meg. Nyitvatartási idő heti 22 óra. Az állomány nagysága 11 083 db könyvtári egység.

59

A könyvtár betűrendes raktári katalógussal rendelkezik. A katalógus cédulák szabadpolcon öt fiókban vannak elhelyezve. A fiókok tartalma az állományrészek szerint oszlik meg. A nem hagyományos dokumentumok nyilvántartása külön füzetes nyilvántartásban történik. A letéti állományok is külön füzetes nyilvántartásban találhatók. A tankönyveket brosúra nyilvántartásba vettük. Vezetjük az egyedi és csoportos leltárkönyvet. A könyvtár 2010. január1-jéig kapott könyvek cédulakatalógusával rendelkezi. Ezután csak a SZIRÉN nevű könyvtári programmal történik az állomány feldolgozása. Jelenleg elérhető a könyvtár katalógusa a www.konyvtarportál.hu oldalon. A kézikönyv és az ismeretterjesztőállomány egy része nincs még feldolgozva. Szorgalmazni kell az újabb dokumentumok beszerzését, a tanárok szakmai anyagát bővíteni kell. Szakórákra megfelelő mennyiségű dokumentumokat kellene biztosítani. A tanítókkal, a tanárokkal egyeztetni kell a gyűjteményszervezést. Szükséges a számítógépes katalógus teljes kiépítése. Hangulatosabbá és vonzóvá kell tenni az iskolai könyvtárat. Könyvtárunk népszerűsítéséhez ki kell használni az iskola weblapján megjeleníthető információkat. Könyvtárunkban egy gép munkagépként szolgál a könyvtáros részére. Öt gép áll a könyvtárhasználók számára. A korszerű információs technológiák szükségesek a könyvtárhasználati ismeretek oktatásához, a könyvtár - tanítási időn kívüli tevékenységéhez. Könyvtárunkban az alábbi technikai eszközök találhatók: 1 db színes többcsatornás televízió, 2 db videó lejátszó, 1db DVD lejátszó, 1 db diavetítő, 1 db lézernyomtató, 1 db írásvetítő, 2 db

hangszóró,

1 db mini HIFI kétkazettás magnó és CD lejátszóval, 1 db szkenner, 1 db projektor. A kapcsolattartás elengedhetetlen a könyvtárosi munkában. Sajnos jelenleg fax, telefonkészülék és fénymásoló nincs a könyvtárunkban.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KAPCSOLATAI 

Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye



ADY ENDRE KÖNYVTÁR



Újhatvani Fiókkönyvtár



Katolikus Általános Iskola 60



Iskolánk Diákönkormányzata és az Alapítványa

A SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK CÉLJA Olyan könyvtár kialakítása, amely mind szakmai, mind pedagógiai szempontból megfelel a kompetencia alapú oktatásnak és az iskolai közösség minden tagja, számára biztosítja szolgáltatásait. Olyan képességek és készségek fejlesztése, /olvasás- szövegértés, információ keresése, jegyzetelési technikák/ amelyek az információs társadalomban is szükségesek. A kulcskompetenciák fejlesztése: tanulási képesség, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, önálló ismertszerzés, munkavégzés képességének kialakítása, ismerethordozók használatára nevelés. A hátrányos helyzetű tanulók szocializációjának elősegítése, a tanórán kívüli nevelési programok megvalósításában is nyújtson segítséget a könyvtár. Együttműködés a könyvtáros és a szaktanárok, osztályfőnökök között, hogy magasabb szinten sajátítsák el a tanulók a szükséges olvasási, tanulási, probléma-megoldási, információs és kommunikációs és technológiai készségeket. A célok egy része a könyv és könyvtárhasználati órákon valósul meg, amelyet a könyvtárostanár tart és a szaktárgyi órákon, amelyet a szaktanár tarthat a könyvtárban a könyvtárostanár közreműködésével.

A SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS KÖNYVTÁRÁNAK FELADATA

ISKOLA

ISKOLAI

A szolgáltatások fejlesztése, a könyvtár, mint munkavégzési, tanulási környezet fejlesztése. A könyvtári állomány fejlesztése a Gyűjtőköri Szabályzatban foglaltak alapján, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével. A

számítógépes

tájékoztatás

és

kölcsönzés

kialakítása,

működtetése.

A könyvtár szakmai kapcsolatainak ápolása, továbbképzések látogatása, pályázatok figyelése.

Együttműködés

a

munkaközösség

vezetőkkel,

a

szaktanárokkal,

az

osztályfőnökökkel, a Városi Könyvtárral, a többi iskolai könyvtárral. A pályázati lehetőségek folyamatos

figyelemmel

kísérése.

Kiegészítő feladatok: a tanórán kívüli feladatok lebonyolítása, felkészítés a vetélkedőkre, versenyekre.

61

A könyvtárhasználatra épülő szaktárgyi órák kiemelt kezelése. A könyvtárhasználatra épülő szakórák megvalósulása lassan alakuló folyamat. Iskolánkban a magyar, a történelem, a biológia, a földrajz, a technika szakos tanárok számára vannak leginkább olyan dokumentumok, amelyeket a könyvtárhasználati ismeretek tanítására felhasználhatunk.

A KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK OKTATÁSÁNAK HELYE A NAT-BAN A könyvtárhasználattan a kerettanterv egészét átszövi. A forrásalapú ismeretszerzésre vonatkozó ismeretek megjelennek a közös követelményekben, az informatika és a szaktárgyak alapvető követelményrendszerébe építve.

Óraszámok 

mint befogadó tárgyakban:

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Magyar nyelv és

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

irodalom

Informatika, Osztályfőnöki

Informatika

2 informatika

2 informatika

2 magyar

2 magyar

1 osztályfőnöki (javaslat)

1 osztályfőnöki (javaslat)

Összesen: 5 óra

Összesen: 5 óra

5 magyar összesen: 5 óra

Taneszközök: Huga Ibolya: Könyvek és könyvtárak titkai : könyvtárhasználati ismeretek az 1-2. osztály számára Huga Ibolya: Vár a könyvtár : könyvtárhasználati ismeretek a 3-4. osztály számára Rácz Tiborné: Könyvtárhasználati tudnivalók általános iskolásoknak 5 - 8. Sándor Gertrúd: Könyves füzet. Segédeszköz és feladatgyűjtemény a könyvtárhasználat gyakorlásához az ált. isk. 2-8. o.

62

Könyves-Tóth Lilla: Információ - Könyv - Könyvtár 1. Alapfokú információkereső gyakorlatok a könyvtárban 8-12 éveseknek Katsányi Sándor, Könyves-Tóth Lilla: Információ - Könyv - Könyvtár 2. Információkereső gyakorlatok a könyvtárban 12-18. éveseknek (A könyvek az iskolai könyvtárban megtalálhatók.)

A KÖNYVTÁRHASZNÁLATOT ALAPOZÓ ISMERETEK AZ ALSÓ TAGOZATBAN 1. osztály Cél: A tanulók könyvtárlátogatás alkalmával szerezzenek élményeket. Ismerjék meg a helyes könyvtári viselkedés szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat a könyvtárban elhelyezett gyermekkönyvek csoportosításáról. Magyar nyelv és irodalom - Óraszám: 5 óra Témák: 

Ismerkedés a könyvtárral, beiratkozás, a könyvtár sajátosságai. (1 óra).



Az iskolai könyvtár szolgáltatásai. (1 óra)



A gyermekkönyvek csoportosítása, válogatása. Ismerkedés a gyermekújságokkal. A szövegekben a kép és a szöveg együttes ismerete. (3 óra)

Alapkövetelmények, feladatok: A könyvtár megismerése. Élményszerzés a könyvtárlátogatás alkalmával. Válogatás a gyermekkönyvek között. Értékelés: Folyamatos szóbeli értékelés megerősítéssel, évvégén a szöveges értékelésben. 2. osztály Cél: Sajátítsák el a tanulók a könyvtárhasználat rendjét. Ismerjék meg a betűrend szerepét a könyvtári rendben. Alakuljon ki bennük az olvasás szeretete, a könyvek védelme iránti igény. Ismerjék meg a könyv főbb részeit, tudják megállapítani a könyv szerzőjét és címét, tudják használni a tartalomjegyzéket.

63

Legyenek képesek (segítséggel) használni a gyermeklexikont. Magyar nyelv és irodalom - Óraszám: 5 óra Témák: 

A könyvtár sajátosságai, a könyvtárhasználat rendje, a könyvtárhasználat alapvető szabályai.(1 óra)



A könyv adatai, tartalmi, formai elemei (szerző, cím, kötéstábla, számozott oldal) (2 óra)



Gyermeklexikon, szócikk, gyermekújság használata. (2 óra)

Alapvető követelmények, feladatok: A könyvtár használata közben a helyes viselkedési szabályok elsajátítása. A könyv főbb adatainak, szerzőjének és címének a megállapítása, lényeges tartalmi és formai elemeinek a megkülönböztetése. Szócikk keresése (segítséggel) gyermeklexikonokban, keresés tankönyvek, gyermekkönyvek tartalomjegyzékében, gyermekújságban. Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. 3. osztály Cél: A tanulók bővítsék további ismereteiket a könyvtárban elhelyezett dokumentumok rendjéről. A betűrend segítségével találják meg a szabadpolcon a gyermekeknek szóló könyveket. Ismerjék meg a gyermekek részére szerkesztett sorozatokat, tudják, hogy tanulmányaik során melyeket (hol) hasznosíthatják. Rendszeresen használják a helyesírási szótárt. Magyar nyelv és irodalom - Óraszám: 5 óra Témák: 

Rend a könyvtárban, a könyvtár főbb része, a könyvek csoportosítása tartalmuk szerint, sorozatok (2 óra)



A lexikonok és szótárak jellemzői, használatuk (3 óra)

Alapkövetelmények, feladatok: Ismerkedés a könyvtár rendjével (raktári rend).

64

A könyvek csoportosítása tartalmuk szerint: szépirodalom és ismeretközlő irodalom megkülönböztetése. A sorozat szerepe az önálló ismeretszerzésben. A lexikon és a szótár megkülönböztetése. A helyesírási szótár kezelésében való gyakorlottság. Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. 4. osztály Cél: Szerezzenek tapasztalatokat a nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok köréről. Ismerjék meg a legfontosabb gyermekeknek szóló kézikönyveket. Szerkezeti jellemzőinek ismerete alapján legyenek képesek a tanulók, a feltett kérdésekre adandó válasz megkeresésére, lényegkiemelésre. Magyar nyelv és irodalom - Óraszám: 5 óra Témák: 

Gyermekfolyóiratok, gyermekrovat (1 óra)



Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok köre az iskolai könyvtárban (1 óra)



Kézikönyvek használata (2 óra)



Ismerkedés a könyvtári tájékoztató eszközökkel – katalóguscédula, a katalógusok szerepe a könyvek és egyéb információhordozók keresésében (1 óra)

Alapkövetelmények, feladatok: Ismerkedés a gyermekeknek szóló folyóiratokkal. Tapasztalatok alapján a dokumentumtípusok megnevezése. A könyv tartalmának megállapítása a megismert szerkezeti elemek segítségével. A kézikönyvek, lexikon- szótár-enciklopédia megkülönböztetése – tartalmi és formai jegyek. Gyermeklexikonok, a helyesírási szótár használata. Katalógusok szerepe a könyvek és egyéb információhordozók keresésében Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva.

65

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK A FELSŐ TAGOZATBAN: 5. osztály Cél: Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben. Vegye igénybe a szolgáltatásokat, használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. Legyen képes a dokumentumtípusok önálló használatára. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Tudjon segítséggel különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Informatika – Óraszám: 2 óra Témák: 

Hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése (1 óra)



Egyszerű és irányított forrás és információkeresés. (1 óra)

Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. Magyar nyelv és irodalom - Óraszám: 2 óra Témák: 

Az iskolai könyvtár használata, a kialakított állománycsoportok jellemzői (1 óra)



Könyvek tartalom szerinti csoportosítása, lexikonok, szótárak, enciklopédiák. (1 óra)

Kerettantervben a magyar szakórákba beépíthető anyag: 

Dokumentumok gyűjtése megadott témához.



Napilapok, hetilapok, folyóiratok formai és szerkezeti jellemzőinek megismerése.



Vázlatkészítés adott szócikk alapján.

Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. 66

Osztályfőnöki óra - Óraszám: 1 óra Témák: 

Gyűjtőmunka aktuális témához

Alapkövetelmények, feladatok: Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Tudjon segítséggel adott témában keresni. Értékelés: szóbeli értékelés 6. osztály Informatika – Óraszám: 2 óra Cél: Ismerkedjen meg a tanuló az iskolai könyvtárral, különös tekintettel a nem hagyományos dokumentumok körére. A hagyományos dokumentumok közül a lexikonban, szótárakban és enciklopédiákban való eligazodás eszközszintű használata. A betűrendes katalógus használata adott probléma megoldása során. Témák: 

Dokumentum-típusok a könyvtárban - jellemzőik (1 óra)



Raktári rend, raktári jelzet, betűrend szakrend - tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása – egyszerű keresések (1 óra)

Alapkövetelmények, feladatok: Eligazodás a könyvtár funkcionális tereiben. Ismerje a dokumentumok használatának alapvető szabályait. A dokumentumok használatához szükséges eszközöket tudja pontosan használni. A könyvek szerkezeti jellemzőinek használati sajátosságait ismerje meg. Legyen képes a tanuló a katalóguscédula és könyv adatainak a megfeleltetésére, tanulja meg a betűrendes leíró katalógus alkalmazását. Keressen segítséggel a szerzői és címszó katalógusban. Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. Magyar nyelv és irodalom - Óraszám: 2 óra Cél:

67

Eredményesen tájékozódjon az iskolai könyvtárban, használja (segítséggel) önálló feladatvégzésre. Ismerje meg a periodikák (napi, hetilap, folyóirat) formai és szerkezeti jellemzőit. Szerezzen jártasságot a kézikönyvtárban. Egyszerűbb rövidebb szövegekből tudja kiemelni a lényeget, készítsen rövid vázlatot, használja a vázlatot szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Témák: 

Jegyzetelés, vázlatkészítés gyakoroltatása (1 óra)



Ismerkedés a különféle információhordozókkal és az internettel (1 óra)

Alapkövetelmények, feladatok: Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Tudjon segítséggel adott témában keresni. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. Osztályfőnöki - Óraszám: 1 óra Témák: 

Gyűjtőmunka aktuális témához (helyismeret, pályaorientáció, ünnepélyek, családi események, stb.). (1 óra)

Értékelés: szóbeli értékelés 7. osztály Informatika – Óraszám: 2 óra Cél: A tanuló képessé tétele a könyvtári eszközök és dokumentumok önálló használata alapján a mindennapi élethez, tanuláshoz szükséges ismeretszerzésre. Ismerje meg a tanuló a könyvtári rendszert alkotó könyvtárak típusait, tudatosodjon benne, hogy az elsajátított könyvtári ismeretek képessé teszik a különféle könyvtártípusokban való eligazodásra. Témák.

68



Különféle könyvtártípusok, a könyvtári rendszer: nemzeti könyvtár, szakkönyvtárak (benne az iskolai) közkönyvtárak (1 óra)



Irányított forrás- és információkeresés (formai és tartalmi szempontok szerint) hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban (1 óra)

Alapkövetelmény, feladatok: A könyvtári rendszert alkotó könyvtártípusok megismerése a róluk szóló dokumentumok segítségével (könyv, internet, weboldalak) és/vagy látogatás (Városi Könyvtár, Gyermekkönyvtár) formájában. A könyvtári tájékoztató eszközök használatának gyakorlása a szaktantárgyi (informatika) ismeretszerzéshez, és a mindennapi élet egyéb területein való tájékozódás megvalósításához. Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. Magyar nyelv és irodalom – Óraszám: 2 óra Cél: Legyen képes a tanuló önállóan (irányítással) megválasztani a tanulmányaihoz szükséges dokumentumokat. Sajátítsa el a forrásfeldolgozás technikai lépéseit. Ismerje meg az ismereteinek rendszerezési módját, a tömörítés, lényegkiemelés, az összefoglalás sajátosságait. Témák: 

Forrásfeldolgozás, jegyzetelés. (A megoldandó probléma, feladat jellegének megfelelően segítséggel válassza kis és használja a könyvtár indirekt tájékoztató eszközeit.) (1 óra)



Adatok, információk keresése, gyűjtése különféle információhordozókról (1 óra)

Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. Osztályfőnöki óra – óraszám: 1 óra Témák: 

A különböző könyvtártípusok bemutatása és a használatukból eredő önművelési lehetőségek. Ismerkedés a nemzeti könyvtárral. (1 óra)

Alapkövetelmények, feladatok:

69

Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Ismerje meg az OSZK történetét, szerepét, szolgáltatásait. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Értékelés: szóbeli értékelés 8. osztály Informatika Óraszám: 2 óra Cél: A tanuló képessé tétele a könyvtári eszközök és dokumentumok önálló használata alapján a mindennapi élethez, tanuláshoz szükséges ismeretszerzésre, a számára szükséges könyvtártípus kiválasztására. Tudatosodjon benne a kézikönyvtár szaktárgyi tájékoztatásban betöltött szerepe. Ismerje és tudja használni a közhasznú információkat közvetítő adathordozókat (címtárak, telefonkönyvek, adattárak, stb. – és ezek internetes változatai.) Tudjon keresni a betűrendes katalógusban minden szempont szerint, ismerje a szakkatalógus és a tárgyszókatalógus használatának módját. Igazodjon el a különféle könyvtári adatbázisokban. Témák: 

Keresési szempontok kifejezése az iskolai könyvtár kódrendszerével (SZIRÉN adatbázis) és internetes könyvtári adatbázisok használata (1 óra)



Irányított forrás- és információkeresés (formai és tartalmi szempontok szerint) hagyományos és számítógépes katalógusokban. (1 óra)

Alapkövetelmény, feladatok: A

könyvtári

rendszert

alkotó

könyvtártípusok

feladatkörének

(gyűjtőkörének,

szolgáltatásainak) megismerése a róluk szóló dokumentumok segítségével (könyvek, CD, internet - weboldalak). A tárgyi katalógusok (szakkatalógus ill. tárgyszókatalógus) megismerése és használata a tájékozódásban. Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva.

70

Magyar nyelv és irodalom – Óraszám: 2 óra Cél: Legyen képes a tanuló önállóan (irányítással) megválasztani a tanulmányaihoz szükséges dokumentumtípusokat. Sajátítsa el a forrásfeldolgozás technikai lépéseit. Ismerje meg az ismereteinek rendszerezési módját, a tömörítés, lényegkiemelés, az összefoglalás sajátosságait. Sajátítsa el az önálló ismeretszerzés lépései közül a hivatkozás és idézet felhasználásának etikai, formai követelményeit. Ismerje meg az időszaki kiadványok gyakorlati hasznát. Témák: 

Forrásfeldolgozás, jegyzetelés. (A megoldandó probléma, feladat jellegének megfelelően, önállóan v. segítséggel válassza ki a megfelelő információhordozót és használja azt a kitűzött célnak megfelelően. (1 óra)



Adatok, információk keresése, egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szövegösszefüggésben, jegyzet ill. beszámoló készítése (1 óra)

Értékelés: szóbeli értékelés és írásbeli számonkérés érdemjegyre az aktuális szakórai érdemjegyhez beírva. Osztályfőnöki óra - óraszám: 1 . óra. Témák: 

Gyűjtőmunka aktuális témához, a mindennapi tájékozódás forrásai és használatuk. (1 óra)

Alapkövetelmények, feladatok: Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Tudjon adott témában (kevés irányítással) keresni. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos (könyvtári) tájékozódás kereteit. Tudja használni a mindennapi tájékozódásban a hagyományos és elektronikus információforrásokat. Értékelés: szóbeli értékelés

71

AJÁNLÁS A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT MEGTERVEZÉSÉHEZ A KÜLÖNBÖZŐ SZAKTÁRGYAKBAN 1-4. évfolyam: olvasás-történelmi olvasmányok, környezetismeret. Alapvető ismeretek és tevékenységek: 

Könyvtár rendjének megismerése



Gyermekkönyvek helye a könyvtárban



A könyv részei és adatai



Gyermeklexikon, szótárak, enciklopédiák használata

Tevékenységek, feladattípusok: 

Kölcsönzés rendjének ismertetése



A könyv részeinek felismerése



Könyvek csoportosítása tartalmuk szerint



Kézikönyvek használata (szótár, lexikon, enciklopédia)

5. évfolyam Alapvető ismeretek és tevékenységek: 

Eligazodás a könyvtár raktári rendjében (szép-, illetve szakirodalom).



Különböző dokumentumtípusok ismerete és használata (könyv, időszaki kiadvány: sajtótermékek, évkönyv, audiovizuális ismerethordozók).



Kézikönyvek használata (szótár, lexikon, enciklopédia).

Tevékenységek, feladattípusok: 

Tevékenységek könyvekkel bármely tantárgyban, könyvek keresése (adott témáról szóló könyvek felsorolása);



Könyvismertetés (egy könyv tartalomjegyzéke és átlapozás alapján);



Beszámoló (a könyvben található rövidebb rész tartalmának ismertetése).



Kézikönyvhasználat: ismeretlen szavak kifejezések keresése (Magyar értelmező kéziszótár, Idegen szavak és kifejezések szótára), fogalom meghatározás (lexikonok felhasználásával);

72



Személyekhez kapcsolódó adatok keresése (általános lexikon, Ki kicsoda? életrajzi lexikon stb.).

6. évfolyam Alapvető ismeretek és tevékenységek 

A betűrendes leíró katalógus használata.



A sajtótermékek (napilap, hetilap, folyóirat) ismerete.

Tevékenységek, feladattípusok

    

Adott szerző műveinek kigyűjtése a katalógusból, megkeresése a könyvtárban. Adott szerzőről szóló mű keresése a katalógusban és a könyvtárban. Annak megállapítása, hogy különböző tantárgyak témáiról milyen sorozatok szólnak. Tanult témákhoz friss információ keresése ismeretterjesztő folyóiratokban. Aktuális témák figyelése a napilapokban és a tömegkommunikációs műsorokban. (Például az időjárás változásainak figyelése egy adott időszakban a napilapok, tömegkommunikációs eszközök meteorológiai jelentése és természetes megfigyelés alapján).



Tantárgyhoz kapcsolódó folyóiratcikk vagy könyvrészlet közös feldolgozása (olvasás, lényegkiemelés, vázlat készítése).



Tantárgyi témákhoz kapcsolódó tájékozódás a korosztálynak készült szakirányú könyvekben, ismeretterjesztő könyvekben.

7. évfolyam Alapvető ismeretek és tevékenységek 

A kézikönyvtár dokumentumainak ismerete és használata.



Egyszerűbb tantárgyi témák feldolgozása egy-két nyomtatott forrás felhasználásával.

Tevékenységek, feladattípusok 

Tájékozódás arról, hogy a kézikönyvtárban milyen segédkönyvek találhatók egy-egy tantárgyhoz (pl. a történelemhez: általános lexikon, életrajzi lexikon, történelmi fogalomtár, kronológia, történelmi atlasz stb.).

73



Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása segédkönyvekkel (ismeretterjesztő könyv vagy folyóirat szövegrészletei).



Feladat önálló megoldása a könyvtárban (a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés forrásválasztás segítséggel, a megfelelő szövegrész feldolgozása, jegyzetelés, beszámoló a jegyzet alapján, írásban vagy szóban).

8. évfolyam Alapvető ismeretek és tevékenységek 

Ismerje, és segítséggel használni tudja a tárgyi katalógusokat.



Feladatok önálló megoldása több forrás felhasználásával.

Tevékenységek, feladattípusok 

Forrásgyűjtés különböző tantárgyak témáihoz a könyvtár tárgyi katalógusából, irodalomjegyzék készítése.



A jegyzéken szereplő művek megkeresése a polcon.



Az adott szinten leginkább használható művek kiválasztása, bemutatása.



Anyaggyűjtés a kiválasztott művekből (jegyzetelés, cédulázás).



A gyűjtött anyag rendszerezése, vázlatkészítés.



Önálló beszámoló írásban vagy szóban (a feladatsor többlépcsős, alkalmas a differenciálásra is).

A fenti tevékenységek megszervezése során A tanár feladata 

A feldolgozandó tananyagrész kiválasztása (olyan téma, amelyhez elég irodalom, illetve forrás áll rendelkezésre a könyvtárban vagy az interneten, és amelyhez a tanuló rendelkezik előismeretekkel.



A feladat egyértelmű kijelölése.



Útmutatások a probléma megoldásának menetéhez. (pl. könyvek ajánlása, irodalomjegyzék)



Az elvégzett feladat értékelése.

A tanuló feladata 

A téma fogalmainak pontos meghatározása (tájékozódás a könyvekben).

74



A probléma pontos megfogalmazása (egyértelmű keresőkérdés és szempontok).



Tájékozódás a könyvtárban (katalógusokban, számítógépes adatbázisokban).



A megfelelő források kiválasztása.



Információgyűjtés (jegyzetelés, cédulázás).



Rendszerezés, vázlatkészítés.



A témáról szóló önálló beszámoló elkészítése (idézetek, hivatkozások szabályos alkalmazása.



Jegyzék készítése a felhasznált irodalomról.

MELLÉKLET A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök listája a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Képek, betűkártyák, szótagkártyák.  Hívóképek.  Írott és nyomtatott ABC. (falikép)  Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)  Betűsín.  Írott kis és nagy ABC.  Fali tablók: 

Hangtani ismeretek.

 Szavak alakja, jelentése.

75

 A szó.  A mondat.  Gyermeklexikon.  Szólások, közmondások könyve.  Nemzeti jelképek.  Fali táblák:  Igék.  Az igenév.  A teljes hasonulás.  Mondat.  Az állítmány fajtái.  A jelzők rendszere.  Ok és célhatározó.  Történelmi arcképsorozat.  Helyesírási szabályzat és szótár. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Űrmértékek (cl, dl, l).  Demonstrációs óra.  Táblai vonalzók.  Táblai körző.  Számkártyák (1-1000-ig).  Helyi értéktáblázat.  Kéttányéros mérleg és súlysorozat.  Hőmérő.  Színes rudak. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Az idő (oktatótábla).  Iskolai iránytű.  Magyarország domborzati térképe.  Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel.

76

 Szobai hőmérő.  Borszeszégő.  Domborított földgömb.  Videokazetták: 

Életközösségek I.



Életközösségek II.



Életközösségek III.



Életközösségek IV.



Vadon nőtt gyógynövényeink.



Dunántúli középhegység.



Dunántúli dombvidék.



Alpokalján.

 Homokasztal.  Tanulói kísérleti dobozok.  Ásványok.  Magyar nemzet jelképei (fali tabló)  Élő természet (dia pozitívok).  Testünk (videofilm).  Közlekedés szabályai (videofilm).  Nagyító.  Szűrőpapír. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.  Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: 

Magyar népzenei anyag.



Gyermekdalok.



Himnusz.



Szózat.



Magyar és rokon népek dalai.



Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar.



Iskolai ünnepek újabb dalai.

77



Európai népdalok.



Egyházi énekek.



Jeles napok, ünnepkörök dalai.



Kórusművek, műzenei szemelvények.

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Diapozitívek:  Steindl Imre: Országház.  Kispaládi parasztház.  Thököly vár - Késmárk.  Medgyessy Ferenc: Anyaság.  Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra.  Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű.  Szőnyi István: Este.  Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.  Pabló Picasso: Maria arcképe.  Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin.  Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.  Hollókői ház.  Füstös konyha.  Matyó tisztaszoba.  Mai lakóház külső és belső képe.  Árva vára.  Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.  Schaár Erzsébet: Kirakat.  Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből.  Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.  Paul Cézanne: Csendélet.  Ferenczy Károly: Festőnő.  Fényes Adolf: Testvérek.  Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal.

78

 Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,  Ember alakú butella.  Kerített ház - Pityerszer.  Botpaládi ház.  Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter.  Hősök tere.  Vajdahunyad vára.  Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház.  Ligeti Miklós: Anonymus.  Ferenczy Béni: Bem érem.  Götz János: Szarvas.  Cseh László: Táncolók.  Michelangelo: Ádám teremtése.  Ferenczy Károly: Október.  Fényes Adolf: Babfejtők.  Koszta József: Tányértörölgetők.  Glatz Osztkár: Birkózók,  Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb.  aratókorsó, tálak, miskakancsó.  Magyar koronázási jelvények. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Olló, kés, vonalzó 40 db.  Mintázó eszközök 20 db.  Építőkocka (fa).  Szövőkeret 30 db.  Csiszolópapír. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Síp.  Gumilabda (20 db).  Babzsák (20 db).

79

 Ugrókötél (20 db).  Kislabda (20 db).  Tornapad (3 db).  Tornazsámolyok (6 db).  Medicinlabda (10 db).  Karika (20 db).  Jelzőszalagok (10 db).  Ugrószekrény (1 db).  Dobbantó (1 db).  Tornaszőnyeg (4 db).  Bordásfal (10 db).  Mászókötél (5 db).  Mérőszalag (1 db).

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:  Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).  Írói arcképsorozat (3 db).  Magyar értelmező szótár (5 db).  Szinonima szótár (5 db).  Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).  Életrajzi lexikon (5 db).  Helyesírási szabályzat és szótár (20 db).  Hanganyag (hangkazetta, CD):  Népdalok, népmesék.  János vitéz.  Mitológiai és bibliai történetek.  Versek (Petőfi, Arany).  A kis herceg.  Görög regék és mondák.  Rege a csodaszarvasról.

80

 Népballadák.  Arany: A walesi bárdok.  Toldi.  Egri csillagok (részletek).  Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei.  Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei.  Halotti beszéd és könyörgés.  Ómagyar Mária - siralom  Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték).  Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.  Megzenésített versek.  Videofilmek:  Magyar népmesék.  János vitéz (rajzfilm).  A Pál utcai fiúk (film).  Rab ember fiai (film).  Magyar mondák:  Álmos vezér,  A fehér ló mondája,  A szentgalleni kaland,  Botond,  Lehel kürtje,  István megkoronázása.  Arany: A walesi bárdok.  Ludas Matyi (rajzfilm).  Egri csillagok (film).  Janus Pannonius emlékére.  Mátyás könyvtára.  A Corvinák.  Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.

81

 Mikszáth : Szent Péter esernyője (film).  Mikszáth prózája.  Liliomfi (film).  A reformkor I-II.  Petőfi.  Egy magyar nábob (film).  Kárpáti Zoltán (film).  A kőszívű ember fiai (film).  Halotti beszéd.  Légy jó mindhalálig (film).  Móricz és a Légy jó mindhalálig.  Móricz élete.  Nyugat.  A fiatal József Attila.  Erőltetett menet (film).  Könyv:  Népmesegyűjtemények (10 db).  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db).  Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db).  Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db).  Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db).  Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db).  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db).  Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db).  Fali tablók: 

Hangtan.



A teljes hasonulás.



Jelentéstan.



Szótan.



A szófajok.

82



Jelentés.



Szerkezet.



Mondattan.



Magyar nyelvemlékek.



Nyelvcsaládok.

 Egyéb eszközök:  Petőfi (diasorozat).  Fogalmazás 5. (diasorozat).  Arany János: Toldi (diasorozat).  Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).  A főnév (oktatócsomag).  Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)  Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm). A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Falitérkép:  Az ókori Kelet.  Az ókori Görögország.  A Római Birodalom.  Bibliai országok - Pál apostol utazásai.  Magyarország X-XI. sz.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás.  Európa Nagy Károly korában.  Magyarország a korai feudalizmus idején.  A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.  A tatárjárás Magyarországon 1241-42.  A Föld népei a XIV-XV. században.  Magyarország 1526-1606.  Európa a XIV-XV. században.  A feudális Magyarország a XV. században.  Magyarország a XVII. században.  Európa a XVII. század közepén.

83

 Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század.  Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).  Magyarország népei a XVIII. század végén.  Európa a XVIII. század végén.  A Föld népei a XVI-XVIII. században.  Az 1848/49-es szabadságharc.  Európa a XIX. század második felében.  Európa a XIX. században.  Európa 1815-1849.  Európa az I. világháború idején.  A gyarmati rendszer 1830-1914.  Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben.  A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).  A Tanácsköztársaság honvédő harcai.  Európa a II. világháború idején.  Hazánk felszabadulása.  Videokazetta:  Az ókori Egyiptom.  Egyiptomi hétköznapok.  Egyiptom, a Nílus ajándéka.  Széthi, a fáraó.  A piramisok.  A kínai Nagy Fal.  Az ókori Hellász.  Görögország.  Az ókori Róma.  Róma és Pompei.  Róma építészete.  A Colosseum, Róma.  Álmos vezér.  Honfoglalás, államalapítás.  Aquincum.

84

 Élet a középkori Európában.  Céh, inas - legény - mester.  A románkori művészet.  A román stílus.  Mátyás király.  Hunyadi János.  Mátyás országa.  Mátyás király könyvtára.  A lovagok, a Hunyadiak.  Mohács.  Magyar ereklyék.  Nagy Szulejmán és kora.  Rákóczi szabadságharca.  A francia forradalom.  Reformkor I-II. rész.  Kossuth élete.  A kiegyezés.  Oroszország a cártól Sztálinig.  Versailles.  A II. világháború.  1956. október 23.  Egyéb:  Írásvetítő transzparens  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  A magyar államcímer története (falikép).  Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).  A középkori társadalom (falikép). Az idegen nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Nyelvi labor – kiegészítő felszerelések (16 db)  Multimédiás számítógépek (1 db)

85

 Tankönyvek, munkafüzetek, hangkazetták, tesztek, munkafüzetek.  Videokazetták:  Window on Britain  Guide to Britain  CD-ROM: idegen nyelvi CD-k. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Táblai körző fa (2 db).  Táblai vonalzó 450-os fából (5 db).  Táblai vonalzó 600-os fából (5 db).  Táblai szögmérő fából (5 db).  Méterrúd fából (5 db).  Összerakható m3 (5 db).  Alaphálók, alapábrák (2 db).  Nagy matematikusok arcképei (5 db).  Sík és mértani modellezőkészlet (2 db).  Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia).  Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia)  Oszthatósági szabályok (falikép).  Százalékszámítás (falikép).  Kétkaros mérleg és súlysorozat.  Hatványozás azonosságai (falikép).  Halmazok (falikép).  Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia).  Lineáris függvény (falikép).  Másodfokú függvény (falikép).  Abszolút érték függvény (falikép).  Mértékegységek (falikép).  Területszámítások (falikép).  Kocka, téglatest (testek).  Űrmérték sorozat.  Szétszedhető dm3

86

 Tükrözés (falikép).  Terület és kerületszámítások (falikép).  Négyszögek, kerülete, területe (falikép).  A kör kerülete, területe (falikép).  Szögpárok (falikép).  Hasábok (falikép).  Eltolás (falikép).  Pitagorasz-tétele (falikép).  Az egyenes körkúp, gúla (falikép).  Az egyenes henger, gömb (falikép).  Műanyag henger.  Műanyag kúp.  Műanyag gúla.  Műanyag hatszög alapú hasáb.  Műanyag ötszög alapú hasáb.  Testek felszíne, térfogata (falikép).  Algoritmus folyamatábra (falikép). Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Pentium multimédiás számítógép – komplett (18 db).  CD meghajtó 40x (18 db)  Hangkártya + hangfal (18 db).  Projektor (1 db).  Modem (1 db).  Tintasugaras nyomtató (4 db).  Lézernyomtató (1 db)  Fali tablók  Alapvető programok a számítógépekhez:  WINDOWS 98 vagy 2000.  OFFICE 97 vagy 2000.  Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

87

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Terepasztal.  5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához.  5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához.  Kőzetgyűjtemény.  5-8. osztályos táblai vak térképsorozat.  Hőmérő (15 db).  Iránytű (15 db).  Térképjelek.  Magyarország térképe (falitérkép).  A Föld éghajlata (falikép).  A Föld természetes növényzete (falikép).  A Föld domborzata (falitérkép).  Földgömb (10 db).  Tellurium.  A Föld felszíne (dombortérkép).  A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép).  A Föld forgása és keringése (falikép).  Afrika domborzata és vizei (falitérkép).  Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép).  Afrika domborzata (falitérkép).  Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép).  Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép).  Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).  Európa domborzata és vizei (falitérkép).  Európa országai (falitérkép).  Észak-Európa (falitérkép).  Kelet-Európa (falitérkép).  Ázsia domborzata (falitérkép).  Közép Európa (falitérkép).  A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).

88

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály).  Mágneses rúd pár fatokban.  Táblai mágnes 25 mm-es.  Fényből áram (videokazetta).  Részecskemodell (videokazetta).  Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat).  SI mértéktáblázat (falikép).  Mágneses készlet (komplett).  A naprendszer (tabló).  Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db).  Mikolacső (10 db).  Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db).  Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db).  Rugós erőmérő (25 db).  Kétkarú emelő (5 db).  Karos mérleg, súlysorozattal (5 db).  Hőmérő.  Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db).  Kétütemű motorminta (1 db).  Négyütemű motorminta (1 db).  Áramátalakító (1 db).  Csengő redutkor (1 db).  Dugaszos ellenállásszekrény (1 db).  Generátor minta (1 db).  Elektromotor és generátor (4 db).  Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db).  Transzformátor modell (2 db).  Mérőműszer (Voltax) (25 db).  Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db).  Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db).  Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db).

89

 Prizmatartó (1 db).  Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db). A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Biológiai egységcsomag.  Bonctű.  Csíráztató.  Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához.  Kézi nagyító (15 db).  Metszettároló.  Mikroszkópizáló.  Lámpa.  Mikroszkóp.  Szilvafa virága (modell).  Burgonya virága (modell).  Almafa (oktatótábla).  Rovarok (oktatótábla).  Lepkék (oktatótábla).  Sertés koponya.  Juh koponya.  Madár csontváz.  Emlős csontváz.  Fogtípusok.  Lábtípusok.  Szarvasmarha (oktatótábla).  Házityúk (oktatótábla).  Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).  Fenyő (oktatótábla).  Erdei pajzsika (oktatótábla).  Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).  Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák).  Keresztes pók (oktatótábla).

90

 Mókus (oktatótábla).  Sün (oktatótábla).  Szarka (oktatótábla).  Sertés koponya.  Róka (oktatótábla).  Szarvas v. őzagancs.  Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).  Görény (oktatótábla).  Sáska (oktatótábla).  Ürge (oktatótábla).  Varjú (oktatótábla).  Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).  Hal (csontváz).  Béka (csontváz).  Rák testfelépítése (oktatótábla).  Fürge gyík (csontváz).  Nemzeti parkjaink (falitérkép).  Fali tablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete

91

 Az emberi bőr (bőrmetszet).  Emberi csontváz.  Csípőcsont.  Csövescsont.  Koponya.  Emberi torzó.  Lapos és csöves csont metszete.  Emberi nyelv fogakkal (modell).  Légzés (oktatótábla).  Szív-modell.  Vese (metszet).  Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla).  Szem (modell).  Hallás és egyensúly szerv (modell).  Emberi fejmetszet.  Fül (modell). Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Videofilmek:  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Az izmok és a mozgás  A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel  Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol  Ép testben ép lélek  Az emberi szervezet reprodukciós rendszere A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Kémcső (50 db).  Főzőpohár (25 db).  Óraüveg (10 db).

92

 Borszeszégő (10 db).  Kémcsőfogó (10 db).  Vasháromláb (8 db).  Azbesztháló (8 db).  Vízbontó készülék (1 db).  Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).  Pálcika modell (1 garnitúra).  Mágneses atommodell (1 garnitúra).  Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db).  Fali tablók:  Atomok elektronvonzó képessége  Fémek jellemerősségi sora  Periódusos rendszer  Elektronhéjak kiépülése  Oktatótáblák:  Fémek reakciói vízzel  Fémek reakciói savval  Sav-bázis reakció  Közömbösítés  Redukció a redukáló sorban  Peptidkötés  Videokazetták:  Ismeretlen ismerős a víz  Kincsek a homokban és a bányákban  A fémek általános jellemzése  A víz  Az élet elemei  Levegő, tenger, kőzet  Atom és molekula  A víz egy csodálatos nyersanyag  A konyhasó  Tűzijátéktól a házépítésig

93

 A magyar ezüst, az alumínium  Az év fém a vas  Lidércfény és nitrátos vizek  Kénsav a felhőből és a gyárból  Szabadon és kötve  Atom és molekula  Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db). Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Pianínó.  CD lejátszó (3 db)  A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag CD lemezen.  Videofilmek:  Tánctípusok.  Jeles napok népszokásai.  Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  1 személyes rajzasztal (30 db)  Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.  Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz.  Táblai körző (fém hegyű).  600-os táblai vonalzó.  450-os táblai vonalzó.  100 cm-es táblai vonalzó.  Táblai szögmérő.  Műanyag, átlátszó kocka, tégla.  Demonstrációs testek (fa).  Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db).  Videofilmek:  Képzőművészet a honfoglalás idején

94

 A román stílus  A gótika  Reneszánsz  XIX. század művészete  XX. század művészete  Pásztorkodás a Hortobágyon  Testbeszéd, gesztus A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Fareszelő lapos 25x200 (15 db).  Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db).  Fareszelő fél gömbölyű 25x200 (15 db).  Vasreszelő lapos 25x200 (15 db).  Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db).  Vasreszelő fél gömbölyű 25x200 (15 db).  Laposfogó (10 db).  Kalapács 15-20 dekás (15 db).  Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db).  Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db).  Lyukfűrész (10 db).  Kézi fúró (amerikáner) (4 db).  Lemezvágó olló (10 db).  Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db).  Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db).  Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db).  Asztali fúrógép (állványos) (1 db).  Asztali körfűrész (1 db).  A gépek (fali tabló) (3 db).  Kerékpár (1 db).  KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db).  LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).

95

A felső tagozatos háztartási gyakorlatok tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Konyhaszekrény (1 db)  Gáztűzhely (2 db)  Mosogatógép (1 db)  Hűtő- és fagyasztószekrény (1 db)  Olajsütő (1 db)  Mikrohullámú sütő (1 db)  Robotgép-komplett (1 db)  Kenyérszeletelő (1 db)  Kuktafazék (2 db)  Fémtálcák (6 db)  Késkészlet – komplett  Vágódeszka (6 db)  Tepsi (2 db)  Leves- és tésztaszűrő (2 db)  Teaszűrő (2 db)  Gyúrótábla + sodrófa (2 db)  Kenyereskosár (6 db)  Fűszertartó (6 db)  Tároló doboz (6 db)  Evőeszköztartó (3 db)  Csepegtető tálca (3 db)  Fakanál (9 db – különböző méretűek)  Szedőkanál (9 db – különböző méretűek)  Keverőtálak (6 db – fém vagy üveg)  Dagasztótál (2 db)  Törlőruha (10 db)  Asztalterítő (10 db)  Mosogatóruha, szivacs, felmosó (3x3 db)  Étkészlet – 3 garnitúra 

Mélytányér

96



Lapostányér



Süteményes tányér



Kompótos tányér



Leveses tál



Sültes tál



Salátás tál



Teás készlet - komplett



Pohár készlet



Evőeszközök - komplett



Fazéksorozat – komplett



Lábassorozat – komplett

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Sportudvar kiépítése / futópálya, dobókör, távolugró, kézilabdapálya, kosárlabdapálya, füves labdarúgópálya /  Ugródomb (1 db).  Magasugrómérce fém (1 pár).  Magasugróléc (1 db).  Maroklabda (10 db).  Súlygolyó 3 kg (1 db).  Súlygolyó 4 kg (1 db).  Tornaszekrény (1 db).  Gyűrű (1 db).  Gerenda (1 db).  Dobbantó (1 db).  Tornazsámoly (4 db).  Medicinlabdák (20 db).  Ugráló kötél (20 db).  Kézi súlyzók (10 db).  Mászókötél (5 db).  Kosárlabda (15 db).  Kézilabda (5 db).

97

 Futball-labda (5 db).

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program elfogadása. A Közoktatási Törvény értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a Szent Itván Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadása. Az elfogadáshoz a nevelőtestület tagjainak 50 % + 1 fő szavazata szükséges. A szavazás minden esetben nyílt.

Jelen Pedagógiai Program érvényességi ideje . A nevelőtestület határozata alapján érvényes: 2012. augusztus 31.

A Pedagógiai Program módosítása. A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a Szülői Közösség;

-

az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a

98

Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál;



az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az iskola igazgatóhelyettesénél.

99

VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS – LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉKOK. A Pedagógiai Programot az iskolai Diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Hatvan, 2011. július 19. .................................................. az iskolai Diákönkormányzat vezetője

A Pedagógiai Programot a Szülői Közösség iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Hatvan, 2010. július 19. ................................................. az iskolai SZK nevében

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület elfogadta. Kelt: Hatvan, 2011. július 19. ................................................. igazgató

A Szent István Általános Iskola Pedagógiai Programját Hatvan Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jóváhagyta. A képviselő-testületi határozat száma:…/2011. (00.00.) számú képviselő-testületi határozat Hatvan, 2011. augusztus 00 . ……………………………… a Fenntartó részéről

100