Debreceni Kinizsi Pál Általános Iskola Debrecen, Kuruc u Szervezeti egységkód: OM azonosító: Pedagógiai Program

Debreceni Kinizsi Pál Általános Iskola Debrecen, Kuruc u. 32-42. Szervezeti egységkód: 082036 OM azonosító: 031081

Pedagógiai Program 3.2 Helyi tanterv tantárgyanként-felső tagozat 2. rész

3. 2 A felső tagozat helyi tanterve tantárgyanként (normál osztályok esetén) TARTALOMJEGYZÉK- 2. RÉSZ BIOLÓGIA ..................................................................................................................................... 3 Biológia 7. évfolyam .......................................................................................................................... 8 Biológia 8. évfolyam ........................................................................................................................ 17

FIZIKA ........................................................................................................................................ 25 Fizika 7. osztály ............................................................................................................................... 29 Fizika 8. osztály ............................................................................................................................... 42

KÉMIA ........................................................................................................................................ 54 Kémia 7. évfolyam ........................................................................................................................... 58 Kémia 8. évfolyam ........................................................................................................................... 65

FÖLDRAJZ .................................................................................................................................. 73 Földrajz 7. évfolyam ........................................................................................................................ 75 Földrajz 8. évfolyam ........................................................................................................................ 83

ÉNEK-ZENE ................................................................................................................................ 93 Ének-zene 5. évfolyam ..................................................................................................................... 97 Ének-zene 6. évfolyam ................................................................................................................... 101 Ének-zene 7. évfolyam ................................................................................................................... 105 Ének-zene 8. évfolyam ................................................................................................................... 109

VIZUÁLIS KULTÚRA ................................................................................................................. 113 Vizuális kultúra 5. évfolyam .......................................................................................................... 116 Vizuális kultúra 6. évfolyam .......................................................................................................... 122 Vizuális kultúra 7. évfolyam .......................................................................................................... 130 Vizuális kultúra 8. évfolyam .......................................................................................................... 137

HON- ÉS NÉPISMERET .............................................................................................................. 144 Hon- és népismeret 5. évfolyam ..................................................................................................... 144

INFORMATIKA .......................................................................................................................... 152 Informatika 5. évfolyam ................................................................................................................. 159 Informatika 6. évfolyam ................................................................................................................. 171 Informatika 7. évfolyam ................................................................................................................. 187 Informatika 8. évfolyam ................................................................................................................. 200

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT.................................................................................. 212 Technika 5. évfolyam ..................................................................................................................... 214 Technika 6. évfolyam ..................................................................................................................... 222 Technika 7. évfolyam ..................................................................................................................... 230

TESTNEVELÉS ÉS SPORT .......................................................................................................... 240 Testnevelés 5. évfolyam ................................................................................................................. 243 Testnevelés 6. évfolyam ................................................................................................................. 256 Testnevelés 7. évfolyam ................................................................................................................. 273 Testnevelés 8. évfolyam ................................................................................................................. 288

OSZTÁLYFŐNÖKI ..................................................................................................................... 304 Osztályfőnöki 5. évfolyam .............................................................................................................. 307 Osztályfőnöki 6. évfolyam .............................................................................................................. 314 Osztályfőnöki 7. évfolyam .............................................................................................................. 320 Osztályfőnöki 8. évfolyam .............................................................................................................. 325

-2-

Biológia A változat Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, mely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait és a hozzájuk vezető megismerési módszereket. Mivel a paradigmák, kutatási programok ma is változnak, a természettudományok tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy azok századok kollektív munkájával születtek meg, folyamatosan alakulnak, és sok esetben nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. A természettudományok fejlődésének jellemzőit és módszereit az iskolai oktatás és nevelés során is figyelembe kell venni. A tanulókat meg kell ismertetni a tervszerű megfigyeléssel és kísérletezéssel, az eredmények ábrázolásával, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, ellenőrzésének és cáfolatának módjával, a modellalkotás lényegével. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek alkalmazása nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. A gazdaság, a versenyképesség számára létfontosságú a kellő számú és felkészültségű műszaki szakember. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. A természettudományok tanítása során alapvető a tudományágak pontos és részben elkülönült fogalomhasználata. A természettudományi nevelésnek ugyanakkor elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi érvényesülését is. Ezért az sem a tartalmak, sem a módszerek tekintetében nem szorítható be kizárólag a szaktudományok szűken értelmezett kereteibe. Az iskolai oktatásnak és nevelésnek olyan, természettudományos módszerekkel vizsgálható kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyeket a társadalom és a gazdaság adott időben és helyen felvet, amelyek befolyásolják az egyén és a közösség jelenlegi életét, illetve kihatással vannak a jövő alakulására. Ilyenek az egészségmegőrzéssel, a természeti forrásokkal való fenntartható gazdálkodással összefüggő problémák. Cél, hogy a tanulók cselekvő közreműködőivé váljanak a tanulási folyamatnak, egyben felkészüljenek az aktív állampolgári szerepvállalásra. A természettudomány nemcsak ismeretek rendszere, az emberiség közös kultúrkincse, hanem magasan szervezett kollektív megismerési eszköz is. A közoktatásban folyó természettudományos nevelés a maga sajátos eszközeivel ehhez biztosít hozzáférést. Erre az alapra épül a természettudományos és műszaki életpályákra való felkészítés is. Ahhoz, hogy a tudás személyessé váljék, a diszciplínák tudásrendszereit a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik és gondolkodásmódjuk sokféleségéhez kell igazítani. Így felkelthető a tanulók érdeklődése, megalapozható a nem természettudományos pályát választók kellő tájékozottságának kialakítása, és – megkülönböztetett figyelemmel a tehetségek gondozására – elérhető a fiatalok egy részének természettudományokhoz köthető pályákra irányítása is. A közoktatásban felépített természettudományi tudás érvényességének és működőképességének feltétele a rendszerszerűség. Az alapelvek, kulcsfogalmak és modellek tudásrendszerét közérthető, érdeklődést keltő és fenntartó, azt tovább bővíthető módon kell fejleszteni. Ennek eszköze a tanulók cselekvő részvételét biztosító tudásépítés. Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások és interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományi nevelés a tanulókat aktív szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód -3-

kialakítására készteti. A megalapozott természettudományos műveltség teszi lehetővé a félrevezetésen, manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerését és hárítását is. A biológia a természetismeret 5–6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival szerves egységben bővíti a tanulók biológiai ismereteit, erősíti a természettudományos tárgyak tantárgyközi kapcsolatait, továbbfejleszti a tanulók megismerési képességeit, elősegíti személyiségük sokoldalú kibontakozását, formálja ön- és világszemléletüket, segíti a természeti és társadalmi környezetben való eligazodásukat, testi és lelki harmóniájuk kibontakozását. A biológiai ismeretek elsajátítása során a tanítás-tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kap a testilelki egészség, az énkép és önismeret, a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, valamint az információs és kommunikációs kultúra fejlesztési feladatainak megvalósítása. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen nyitott, tanúsítson érdeklődést környezete és szervezete iránt. Legyen érzékeny problémáira. Tanuljon meg tapasztalatokat, tudományos ismereteket szerezni. Legyen képes megszerzett tudását a mindennapi életben hasznosítani. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Ehhez az szükséges, hogy:  legyen képes a természetben és a szervezetében játszódó jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások tudatos megfigyelésére;  tudjon vizsgálatokat, kísérleteket önállóan végezni és rendelkezzen megfelelő gyakorlattal az anyagok eszközök ismeretében, balesetmentes használatában;  ismerje fel a megfigyelések, vizsgálódások feladataiban rejlő problémát, legyen képes azok tapasztalatait értelmezni, magyarázni, belőle következtetéseket levonni és róluk írásos, rajzos feljegyzéseket készíteni;  tudja a szöveges és a képi információhordozókat önállóan használni, diagramokat elemezni, ezekből következtetéseket levonni;  legyen képes ismereteinél a lényeges és a lényegtelen elkülönítésére, a mennyiségi és minőségi jellemzők összehasonlítására, az ok-okozati összefüggések felismerésére és magyarázatára;  tudja használni az ismeretek megszerzésénél és reprodukálásánál a megismerési algoritmusokat,  vegye észre az egészséges test felépítésének és működésének csodáit;  ismerje a környezetét és egészségét károsító tényezőket, használja fel ismereteit a veszély időbeni felismerésére és elhárítására;  tekintse egészségének, környezetének védelmét elsőrendű feladatának és vegyen részt aktívan a megvalósításban. Sajátítson el megfelelő mennyiségű és mélységű ismereteket az élő és élettelen anyag tulajdonságairól, szerkezetének és működésének összefüggéseiről. Ennek érdekében:  ismerje meg a legfontosabb szerves és szervetlen anyagok jellemző tulajdonságait;  tudja az élelmiszerek, ételek tápanyag-tartalmát és táplálkozását e szerint alakítsa;  értse, hogy az élő szervezetet felépítő anyagok mennyisége, aránya és szerkezete elválaszthatatlan a működéstől;  ismerje fel az élő anyag különböző megjelenési formáiban a hasonlóságokat és a különbségeket;  lássa az ökológiai rendszerekben az anyagok áramlását, körforgását;  értse a növényi, állati és emberi szervezet építő és lebontó anyagcsere-folyamatainak elválaszthatatlanságát;  legyenek biztos ismeretei a szervezetet károsító anyagok (nikotin, alkohol és a drog) mérgező hatásáról kipróbálásuk és használatuk veszélyeiről; -4-

ismerje a leggyakoribb környezetszennyező anyagokat, törekedjen felhalmozódásuk megelőzésére és az esetlegesen kialakuló károk csökkentésére. A környezetben való tájékozódás érdekében szükséges tudnia, hogy a természet élő és élettelen dolgai, jelenségei, kölcsönhatásai időben és meghatározott térben zajlanak. Így fontos, hogy:  tudja, a természetben minden állandó változásban, mozgásban van,  tudja, a természeti jelenségek, folyamatok, kölcsönhatások időben és térben játszódnak,  értse a folyamatok időbeliségét és visszafordíthatatlanságát,  ismerje fel az élőlények egyedfejlődési szakaszait és időtartamát,  tudatosuljon benne, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől, mert azzal állandó és folytonos anyagcserét folytatnak,  rendelkezzen megfelelő szintű testtopográfiai ismerettel az élőlények és saját szerveztük felépítésénél,  lássa a test külső és belső tereiben a rész és az egész viszonyát,  ismerje a főbb biomok, életközösségek földrajzi helyét. Lássa a természettudományok XX. században bekövetkezett fejlődését és meghatározó szerepét a Föld és a földi élet jövőjében. Ennek érdekében:  ismerje a közvetlen tapasztalatszerzés módszereit, szerepét és jelentőségét a természettudományos megismerésben;  tudja, hogy ezen tapasztalatait az információhordozók által bővítheti, fejlesztheti;  fogadja kritikával az információkat, mert téves nézetekkel is találkozhat;  értékrendjében kapjon megfelelő helyet a tudomány és a tudás tisztelete;  ismerje hazánk kiemelkedő eredményeket elért tudósait, kutatóit, orvosait;  legyen büszke eredményeikre, nemzetközi elismertségükre;  törekedjen munkásságuk széles körű ismertetésére és hírnevük öregbítésére. 

Kompetenciák A biológia tantárgy tanulása során az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának, esztétikai-művészeti tudatosságának, kifejezőképességének, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségnek, kezdeményezőképességének, szociális és állampolgári kompetenciájának fejlesztéséhez is. A biológia tudomány történetének megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikus döntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével, a családtervezéssel, és a gyermekvállalással kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosságuk. Elvárható a felelősségvállalás másokért, amennyiben a tanulóknak szerepet kell vállalniuk a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismertetésében, és az áltudományos nézetek elleni harcban, továbbá a csalók leleplezésében. A közoktatási biológiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek.

-5-

Az értékelés leggyakoribb formái  Az önálló és csoportos tanulói tevékenység: forráshasználat; megfigyelés; kísérletezés; applikációs tevékenység; programkészítés, szervezés.  Szóbeli feleltetés.  Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, munkalap, feladatlap, témazáró.  Önálló – tanórán kívüli – forráshasználat (könyv, folyóirat, multimédiás eszközök), megfigyelés, adatgyűjtés, kiselőadás, programkészítés. Értékelési szempontok:  Milyen szinten sajátította el a tanuló a tananyaghoz kapcsolódó szaknyelvet és az élőlények testtopográfiai ismereteit?  Hogyan használja a megismerési algoritmusokat?  Felismeri-e az élőlényeket, tudja-e őket jellemezni?  Képes-e a megismert tények, folyamatok, fogalmak elemzésére, törvényszerűségek bizonyítására?  Érti-e az ökológiai rendszerek szabályozó folyamatait, tudja e példákkal illusztrálni a környezet –életmód- szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggéseket?  Képes-e a növényi és állati anyagcsere összehasonlítására, látja e az autotróf anyagcsere szerepét a bioszférában?  Felismeri e a növény és állatvilág élőlényeinek testfelépítésében és életműködéseinek fejlődésében az evolúciós újításokat?  Képes-e a megismert élőlények rendszerezésére?  Ismeri-e az emberi szervezet felépítését, működését, szabályozó folyamatait?  Látja-e szervezetében a rész és az egész viszonyát, az életfolyamatok irreverzibilitását?  Elsajátította-e és alkalmazza-e a mindennapokban az egészséges életvitel szokásrendszerét?  Tudja-e, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan kell ott viselkedni?  Rendelkezik-e megfelelő önállósággal a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében, az eszközök balesetmentes használatában, az információhordozók kiválasztásában, hasznosításában?  Elsajátította-e az értő, a válogató a kritikai olvasás megfelelő szintjét, és tudja-e hasznosítani az ismeretszerzés folyamatában?  Miként tud önállóan vagy társaival együttműködve ismereteket szerezni, gyakorlatokat végezni, megszerzett ismereteit új szituációban alkalmazni?  Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet- és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye?

-6-

A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, lefedje a biológia tantárgy kerettantervi anyagát;  a biológia tankönyv tartalma korrekt és igényes legyen szaktárgyi szempontból  a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására rendelkezésre álló órakeretben;  a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, nyelvezete alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz;  a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;  a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő biológiai, illetve természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését;  Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:  amelyek több éven keresztül használhatók;  amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;  amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);  amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;  amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; Heti és éves óraterv A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

7. évfolyam

1,5 óra

54 óra

8. évfolyam

1,5 óra

54 óra

-7-

Biológia 7. évfolyam Tematikai egység címe Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodás a hideghez, és a világtenger övezeteihez Rendszer az élővilág sokféleségében Részekből egész Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám

Órakeret 9 óra 12 óra 9 óra 10 óra 10 óra 4 óra 54 óra

Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (9 óra) Előzetes tudás:  Az éghajlat elemei, a talaj (humusz), az éghajlati övezetek jellemzői.  A környezeti tényezők hatása az élőlényekre.  Táplálkozási lánc.  A víz körforgása a természetben. Nevelési-fejlesztési célok:  A rendszerszemlélet fejlesztése az élővilág és a környezet kapcsolatának, az életközösségek szerkezetének, időbeni változásának elemzése során.  Az életközösségek belső kapcsolatainak megértése a fajok közötti kölcsönhatások típusain keresztül.  Az életközösségek veszélyeztetettségének felismerése, a lokális környezetszennyezés globális következményeinek feltárása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Hogyan határozzák meg az élettelen környezetei tényezők az élőket, az élők az élőket, az Példák a növények környezethez élettelen az élőket, az élettelen az való alkalmazkodására élettelent? (szárazságtűrő, fénykedvelő, A környezeti tényezők (fény, árnyéktűrő). Kémia: a víz hőmérséklet, levegő, víz, talaj) szerkezete és hatása a növényzet kialakulására. jellegzetes tulajdonságai. Miért elképzelhetetlen az ÉLET Példák a víz fontosságára. víz nélkül? A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér, oldószer). A magas hőmérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve Szobanövényeink egy része eloszlásához való trópusi eredetű. Milyen ápolási alkalmazkodási stratégiák Földrajz: A Föld gömb igényben nyilvánul ez meg (pl. (testfelépítés, életmód, élőhely és alakja és a földrajzi orchideák, broméliák, kaktuszok, viselkedés) bemutatása néhány övezetesség, a forró -8-

filodendron)? Példák az élőlényeknek a magas hőmérséklethez való alkalmazkodásra. Az életközösségek vízszintes és függőleges rendeződése, mint a környezeti feltételek optimális kihasználásának eredménye.

jellegzetes forró éghajlati növény és állat példáján keresztül. A kedvezőtlen környezet és a túlélési stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás felismerése.

A forró éghajlati öv jellegzetes Táplálkozási lánc összeállítása a biomjainak jellemzése (területi forró éghajlati öv biomjainak elhelyezkedés, kialakulásuk okai, jellegzetes élőlényeiből. főbb növény- és állattani jellemzői). Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben.

éghajlati öv. Tájékozódás térképen.

A trópusokról származó gyümölcsökkel és fűszerekkel kapcsolatos fogyasztási szokások elemzése; kapcsolatuk a környezetszennyezéssel.

Matematika: modellezés; összefüggések megjelenítése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tengeren túli kereskedelem jelentősége (Kolumbusz Kristóf)

Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? Milyen forrásból tudjuk C-vitamin szükségletünket kielégíteni a téli hónapokban? A trópusi éghajlati öv fontosabb haszonnövényei, szerepük a Projektmunka lehetősége: a forró táplálkozásban. éghajlati övben megvalósuló emberi tevékenység (az Mi befolyásolja az élőlények ültetvényes gazdálkodás, a ismétlődő, ritmusos aktivitását? fakitermelés, a vándorló-égető A biológiai óra. földművelés, a vándorló állattenyésztés, túllegeltetés, az Milyen következményekkel jár emlősállatok túlzott vadászata)és az erdők kiirtása? a gyors népességgyarapodás Az élőhelyek pusztulásának, hatása a természeti folyamatokra; azon belül az elsivatagosodásnak cselekvési lehetőségek felmérése. az okai és következményei. Az elsivatagosodás megakadályozásának lehetőségei. Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való Kulcsfogalmak/ alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, fogalmak elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős.

-9-

Tematikai egység: Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz (12 óra) Előzetes tudás  A környezeti tényezők hatása az élőlényekre.  Az éghajlat elemei és módosító hatásai.  Éghajlati övezetek.  Táplálkozási lánc. Nevelési-fejlesztési célok:  letközösségek felépítésének és belső kapcsolatrendszerének megismerése megfigyelések és más információforrások alapján.  Az élőlények alkalmazkodásának bizonyítása a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolatának elemzésével.  Az emberi szükségletek kielégítésének környezeti következményei, veszélyei feltárása során a globális problémákról való gondolkodás összekapcsolása a lokális, környezettudatos cselekvéssel. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Mely környezeti tényezőknek van elsődleges szerepük a növényzeti övek kialakulásában a mérsékelt övezetben? A környezeti tényezők és az A természetes növénytakaró élővilág kapcsolatának változása a tengerszint feletti bemutatása a mérsékelt övi Földrajz: Mérsékelt magasság, illetve az egyenlítőtől biomok néhány jellegzetes övezet, mediterrán való távolság függvényében. élőlényének példáján. éghajlat, óceáni A mérsékelt övezet és a éghajlat, kontinentális magashegységek környezeti éghajlat, tajgaéghajlat, jellemzői. függőleges földrajzi övezetesség. Hogyan változik egy rét, vagy a Időjárási jelenségek, a park füve a nyári szárazságban, A környezeti tényezők élővilágra földfelszín és az illetve eső után? tett hatásának értelmezése a időjárás kapcsolata, A mérsékelt éghajlati övezet mérsékelt övi (mediterrán, légköri és tengeri biomjainak (keménylombú kontinentális, tajga, áramlatok (Golferdők, lombhullató erdőségek, magashegységi övezetek, déli és áramlat, füves puszták jellemzői) északi lejtők) fás társulások szélrendszerek). jellemzése (földrajzi helye, összehasonlításával. Csapadékfajták. legjellemzőbb előfordulása, környezeti feltételei, térbeli Vizuális kultúra: szerkezete, jellegzetes növény- és formakarakterek, állatfajok). formaarányok. A megismert állatok és növények Honnan „tudja” egy növény, jellemzése (testfelépítés, hogy mikor kell virágoznia? életmód, szaporodás) Magyar nyelv és Honnan „tudja” a rigó, hogy csoportosítása különböző irodalom: Szövegértés mikor van tavasz? szempontok szerint. - a szöveg egységei A mérsékelt öv biomjainak közötti tartalmi jellegzetes növényei és állatai. megfelelés Példák az állatok közötti felismerése; a szöveg Fajok közötti kölcsönhatások kölcsönhatásokra a jellegzetes elemei közötti oknéhány jellegzetes hazai hazai életközösségekben. okozati, általános-10-

társulásban (erdő, rét, vízvízpart). Az ember természetátalakító munkájaként létrejött néhány tipikus mesterséges (mezőgazdasági terület, ipari terület, település) életközösség a Kárpát-medencében. Hogyan alakulnak ki a savas esők és hogyan hatnak a természetre? A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés).

egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Petőfi: Az Alföld. Az ember és a természet sokféle Matematika: kapcsolatának elemzése : Algoritmus követése, A természetes élőhelyek értelmezése, készítése. pusztulásának okai (pl. savas eső, Változó helyzetek fakitermelés, az emlősállatok megfigyelése; a túlzott vadászata, felszántás, változás kiemelése legeltetés, turizmus) és veszélyei; (analízis). Adatok a fenntartás lehetőségei. gyűjtése, rendezése, Aktuális környezetszennyezési ábrázolása. probléma vizsgálata. Az invazív növények és állatok betelepítésének következményei. Gyógy- és allergén növények megismerése. Gyógy -növények felhasználásának, az allergén Melyek a parlagfű gyors növények ellen való védekezés elterjedésének okai és formáinak ismerete és következményei? jelentőségének felismerése. Invazív és allergén növények A lakókörnyezet közelében lévő (parlagfű). életközösség megfigyelése: a levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata. Lehetséges projektmunka: helyi környezeti probléma felismerése, a védelemre vonatkozó javaslat kidolgozása. Kulcsfogalmak/ Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, fogalmak zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat. .

Tematikai egység: Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez (9 óra) Előzetes tudás:  Éghajlati övezetek.  Vizek– vízpartok élővilága.  Környezeti tényezők, életfeltételek.  A fajok közötti kölcsönhatások típusai. Nevelési-fejlesztési célok:  Az élővilág sokféleségének, mint értéknek felismerése.  Az életközösség anyag- és energiaáramlása és az egyensúlyi állapot közötti összefüggés megértése.  A Föld globális problémáinak összegzése, a fenntarthatóságot támogató életvitel, illetve az egyéni és közösségi cselekvés megalapozása.  A tudomány és a technika a társadalomban és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének bemutatása konkrét példák alapján.  A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása. -11-

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából. Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei? A világtenger, mint élőhely: környezeti feltételei, tagolódása. A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Mi kapcsolja össze a közös élőhelyen élő fajokat? Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai. Anyag- és energiaáramlás a tengeri életközösségekben.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hőmérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin.

Földrajz: hideg övezet, sarkköri öv, sarkvidéki öv.

Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint.

Matematika: táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott Táplálkozási lánc és táplálékozási információk piramis összeállítása a tengeri azonosítása, élőlényekből. összekapcsolása, Példák a fajok közötti rendezése. Az élőhelyek pusztulásának okai: kölcsönhatásokra a tengeri a prémes állatok vadászata, a életközösségekben. túlzott halászat, a bálnavadászat, a szennyvíz, a kőolaj, a Kutatómunka: nemzetközi radioaktív hulladék, a turizmus törekvések a következményei. környezetszennyezés megakadályozására, illetve a környezeti terhelés Fizika: Az energiacsökkentésére. Az ember megmaradás elvének Milyen veszélyekkel jár a természeti folyamatokban játszott alkalmazása. globális fölmelegedés a szerepének kritikus vizsgálata Az energiatermelés sarkvidékek és az egész Föld példák alapján. módjai, kockázatai. élővilágára? A Nap A Föld globális problémái: Az életközösségek, a bioszféra energiatermelése. túlnépesedés - a világ élelmezése, stabil állapotait megzavaró Időjárási jelenségek, a fogyasztási szokások – anyag- és hatások és a lehetséges földfelszín és az energiaválság, következmények azonosítása. időjárás kapcsolata. környezetszennyezés – a A környezeti kár, az ipari és Csapadékfajták. környezet leromlása. természeti, időjárási katasztrófák Természeti okainak elemzése, elkerülésük katasztrófák. Viharok, Konkrét példák a biológiának és lehetőségeinek bemutatása. árvizek, földrengések, az orvostudománynak a cunamik. mezőgazdaságra, az -12-

élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatására. Az energia-átalakító folyamatok Hogyan függ az egyén környezeti hatásának elemzése, életvitelétől a fenntarthatóság? alternatív energiaátalakítási A fenntarthatóság fogalma, az módok összehasonlítása. egyéni és közösségi cselekvés Az energiatakarékos magatartás lehetőségei a fenntarthatóság módszereinek és ezek érdekében. fontosságának megismerése Az éghajlat hatása az épített önálló forráskeresés és környezetre (pl. hőszigetelés). feldolgozás alapján. Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése, egyéni vélemények megfogalmazása. Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, Kulcsfogalmak/ madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, fogalmak táplálkozási piramis, fenntartható fejlődés, táplálkozási piramis.

Tematikai egység: Rendszer az élővilág sokféleségében (10 óra) Előzetes tudás:  A főbb növény- és állatcsoportok tulajdonságai.  A környezethez való alkalmazkodás formái.  A testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolata. Nevelési-fejlesztési célok:  Az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok értelmezése.  A hierarchikus rendszerezés elvének alkalmazása.  A tudományos modellek változásának felismerése.  A tudományos módszerek és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Mire jó a dolgok (könyvek, A rendszerezés és a csoportosítás Magyar nyelv és zenék, ruhák, gyűjtemények) közti különbség megértése. irodalom: Egy csoportosítása és rendszerezése a Irányított adatgyűjtés, majd vita a hétköznapi kifejezés hétköznapi életben? darwinizmussal és az evolúcióval (rendszerezés) alkalmi Az élőlények csoportosításának kapcsolatos hitekről és jelentésének lehetőségei. tévhitekről. felismerése; a szöveg egységei közötti Milyen szempontok szerint lehet tartalmi megfelelés csoportosítani az élőlényeket? felismerése. Kulturált Igaz-e, hogy az ember a könyvtárhasználat. majomtól származik? Rendszertani kategóriák (ország, A tudományos rendszerezés törzs, osztály, faj) megnevezése, Matematika: alapelvei a leszármazás elve, és a közöttük lévő kapcsolat Halmazok néhány jellegzetes bizonyítéka. ábrázolása. eszközjellegű használata. Az élővilág törzsfejlődésének Fogalmak egymáshoz időskálája. A hazai életközösségek való viszonya: alá- és jellegzetes fajainak rendszertani fölérendeltségi -13-

besorolása (ország, törzs). A főbb rendszertani csoportok Baktériumok, egyszerű jellemzőinek felismerése 1-1 eukarióták, gombák, növények és tipikus képviselőjének példáján. állatok Egy magyar múzeumban, általános jellemzői. nemzeti parkban, A növények és állatok országa természettudományi jellegzetes törzseinek általános gyűjteményben stb. tett látogatás jellemzői. során látott, korábban ismeretlen fajok elhelyezése – a testfelépítés jellegzetességei alapján – a fő rendszertani kategóriákban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

viszony; mellérendeltség. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.

Földrajz: a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tájékozódás a térben és időben. Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály.

Tematikai egység: Részekből egész (10 óra) Előzetes tudás:  A növények és az állatok testfelépítése.  Táplálkozási lánc.  Szaporodási típusok a növény- és az állatvilágban. Nevelési-fejlesztési célok:  A rendszerszemlélet fejlesztése rendszer és környezete kapcsolatának elemzésén keresztül.  A rész és egész viszonyának felismerése az élő egységes egész és a benne összehangoltan - működő szerveződési szintek összefüggésében.  A növényi és az állati sejt hasonlóságainak megállapításával a természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.  Az ember természetben elfoglalt helye, a természetben megjelenő méretek és nagyságrendek érzékeltetésével.  A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolása a növényi sejt és növényi szervek működésének példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Hogyan tudunk különbséget tenni Az élővilág méretskálája: a Magyar nyelv és élő és élettelen, növény és állat szerveződési szintek irodalom: szövegértés között? nagyságrendjének - a szöveg egységei Az élő szervezet, mint nyitott összehasonlítása. közötti tartalmi rendszer. A rendszer és a környezet megfelelés A rendszer és a környezet fogalmának értelmezése az felismerése; a fogalma, kapcsolata, biológiai egyed, és az egyed alatti szövegben értelmezése. szerveződési szinteken. megfogalmazott feltételeket teljesítő Miért nem képes a szövetes példák azonosítása. élőlények egy-egy sejtje az -14-

összes életműködés lebonyolítására, míg az egysejtűek egyetlen sejtje igen? A biológiai szerveződés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. Testszerveződés a növény- és állatvilágban. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fő sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban. Minek a megfigyelésére használunk távcsövet, tükröt, nagyítót, mikroszkópot? A fény-, illetve az elektronmikroszkóp felfedezése, jelentősége a természettudományos megismerésben.

A rendszerek egymásba ágyazottságának értelmezése az egyeden belüli biológiai szerveződési szintek példáján. Növényi és állati sejt megfigyelése, összehasonlításuk. A felépítés és a működés összefüggései a növényi és az állati sejt példáján.

.

.

Miért keletkezik két egyforma sejt egy egysejtű élőlénye kettéosztódásakor? A sejtosztódás fő típusai, és szerepük az egyed, illetve a faj fennmaradása szempontjából.

Fizika: lencsék, tükrök, mikroszkóp. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség értelmezése. Tárgyak, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (méret) szerint; becslés, nagyságrendek.

Informatika: adatok gyűjtése az internetről.

A növényi és az állati szövetek fő típusai, jellemzésük. Az ivaros és ivartalan Mi a magyarázata annak, hogy a szaporodási módok táplálkozási láncok általában zöld összehasonlítása konkrét példák növénnyel kezdődnek? alapján. A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata; jelentősége a földi élet szempontjából. Mire lehet következtetni abból, hogy a sejteket felépítő anyagok az élettelen természetben is megtalálhatók? Az élőlényeket/sejteket felépítő anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) és szerepük az életműködések megvalósulásában. -15-

Kémia: a víz szerkezete és tulajdonságai, oldatok, szerves anyagok.

Miben egyezik, és miben különbözik a madarak tojása, a halak ikrája és a mohák spórája? A szaporodás mint a faj fennmaradását biztosító életjelenség. Fő típusai. Kulcsfogalmak/ Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, légzés, ivaros és ivartalan szaporodás. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén  A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel.  Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték.  Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani.  Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit.  Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit.  Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait.  Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között.  Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival.  Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait.  Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig).  Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést.  Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.  Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.  Legyen tisztába a bőr és a mozgásrendszer felépítésével és alapvető működési sajátosságaival.  Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni.  Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

-16-

Biológia 8. évfolyam Tematikai egység címe Szépség, erő, egészség A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám

Órakeret 10 óra 15 óra 12 óra 12 óra 5 óra 54 óra

Tematikai egység: Szépség, erő, egészség (10 óra) Előzetes tudás:  A kültakaró és a mozgás szerveinek legfontosabb jellemzői.  A hám-, a kötő- és támasztó-, valamint az izomszövetek szerkezete. Nevelési-fejlesztési célok:  Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása érdekében a rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése.  Az egészséget veszélyeztető tényezők azonosítása, az ismeretek és tapasztalatok felhasználása a veszély időbeni érzékelése és elhárítása érdekében.  A fogyatékkal élő emberekkel tanúsított elfogadó, segítő, megértő magatartás erősítése.  A reális énkép és az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az emberi test síkjai, szimmetriája, formavilága, esztétikuma.

Milyen szerepe van a bőrnek és függelékeinek (haj, köröm) a vonzó megjelenésben? Mikor és miért izzadunk? A bőr felépítése és funkciói. A bőr szerepe a külső testkép kialakításában: a bőr kamaszkori változásainak okai, következményei. Házi kozmetikumok használata, illetve hogyan válasszunk kozmetikai szereket? A bőr- és szépségápolás. A bőr védelme; bőrsérülések és ellátásuk. Bőrbetegségek (bőrallergia, fejtetvesség, rühatka,

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A kétoldali szimmetria felismerése, példák szimmetrikusan és aszimmetrikusan elhelyezkedő szervekre.

Informatika: adatok gyűjtése az internetről.

A bőr szöveti szerkezetének és működésének összefüggése. Példák a szerkezeti változás – működésváltozás összefüggésére.

Magyar nyelv és irodalom: a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony felismerése.

Matematika: A pattanás, a zsíros és a száraz Modellezés; bőr, a töredezett haj és köröm összefüggések összefüggése a bőr működésével. megjelenítése. Szimmetria, tükrözés. Kémia: az oldatok kémhatása. Környezetkímélő tisztálkodási és tisztítószerek megismerése, kipróbálása. Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségessége. -17-

gombásodás). Milyen kapcsolat van az ember mozgása és fizikai munkavégzése között? A mozgásszervrendszer aktív és passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés). Hogyan alkotnak a csontok egységes belső vázat? A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban. Miként befolyásolja az életmód a mozgásszervrendszer állapotát? Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) ellátása, mozgásszervi betegségek (csípőficam, gerincferdülés, lúdtalp) és megelőzésük.

Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Az emberi csontváz fő részei, a legfontosabb csontok felismerése. A szervezet mozgása és a szervek, szövetek működésének kapcsolata.

Példák a jellegzetes csontkapcsolatokra.

Fizika: erő, forgatónyomaték; mechanikai egyensúly.

Testnevelés és sport: a bemelegítés szerepe a balesetek megelőzésében.

Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A mozgássérült és mozgáskorlátozott emberek segítése.

A mozgás, az életmód és az energia-szükséglet összefüggései. Kulcsfogalmak/ Kültakaró, mozgás-szervrendszer, ízület. fogalmak

Tematikai egység: A szervezet anyag- és energiaforgalma (15 óra) Előzetes tudás:  A sejt felépítése, sejtszintű életfolyamatok.  A tápcsatorna szakaszai és fő működéseik, a táplálékok tápanyagtartalma.  A légző szervrendszer részei és működéseik.  A keringés szervei és szerepük a szervezet működésében. Nevelési-fejlesztési célok:  A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolásával a rendszerfogalom mélyítése.  A saját és mások egészségének megőrzése iránti felelős magatartás erősítése.  Az egészséges táplálkozás jellegzetességeire építve a tudatos fogyasztói szokások megalapozása, erősítése.  Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása, illetve baleset esetén a tudatosan cselekvő magatartás megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Miért van szüksége szervezetünknek különböző Kémia:a legfontosabb tápanyagokra (fehérjékre, tápanyagok (zsírok, szénhidrátokra és zsírokra)? A táplálékok csoportosítása fehérjék, -18-

Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe.

jellegzetes tápanyagtartalmuk alapján.

szénhidrátok)kémiai felépítése

Matematika: Adatok, rendezése, ábrázolása. Matematikai modellek (pl. függvények, táblázatok, rajzos Számítások végzése a modellek, diagramok, témakörben (pl.: testtömeg-index, grafikonok) Melyek az alultápláltság, a kalóriaszükséglet) értelmezése, túlsúly, az elhízás okai és használata. következményei? Lehetséges projektmunka: Az egészséges táplálkozás Felvilágosító kampány jellemzői (minőségi és összeállítása az egészséges mennyiségi éhezés, táplálkozás megvalósítására; a Magyar nyelv és alapanyagcsere, testtömeg-index, testsúllyal kapcsolatos problémák irodalom: a szöveg normál testsúly). veszélyeinek megismerésére. egységei közötti Az egészséges étkezési szokások tartalmi megfelelés népszerűsítése. felismerése; a A táplálkozásnak és a mozgásnak szövegben alkalmazott a keringésre gyakorolt hatása, az speciális jelrendszerek Hogyan jutnak tápanyaghoz és elhízás következményei. működésének oxigénhez a szervezetünk magyarázata belsejében található sejtek? (táblázat). A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban és a véralvadásban. Miért nincs önemésztés a tápcsatornában? A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában.

A fő tápanyagtípusok útjának bemutatása az étkezéstől a sejtekig.

Miben különbözik a be- és a kilélegzett levegő összetétele, és mi a különbség magyarázata? A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. Milyen történések játszódnak le a szív működésekor? A vér- és vizeletvizsgálat A keringési rendszer felépítése és jelentősége, a laborvizsgálat működése. legfontosabb adatainak értelmezése. A táplálkozás és a légzés szerepe szervezet energiaellátásában. A vér szerepe a szervezet védelmében és belső állandóságának fenntartásában. Vénás és artériás vérzés Immunitás, vércsoportok. A felismerése, fedő- és nyomókötés védőoltások jelentősége. készítése. Mitől függ, hogy mennyi -19-

folyadékot kell elfogyasztanunk egy nap? A kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése. A vízháztartás és a belső környezet állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése. Hogyan függ össze a szívinfarktus a kockázati tényezőkkel? Vérzéstípusok vérzéscsillapítások. Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése.

Az interneten található betegségtünetek értelmezése és értékelése. Vita a rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, a védőoltások, valamint az egészséges életmód betegségmegelőző jelentőségéről. Az eredményes gyógyulás és az időben történő orvoshoz fordulás ok-okozati összefüggésének összekapcsolása. Informatika: adatok gyűjtése az internetről, prezentáció készítése.

A szív és az érrendszeri betegségek tünetei és következményei.

Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának fontossága a belső környezet állandóságának fenntartásában. Technika, életvitel és gyakorlat: betegjogok. A rendszeres szűrővizsgálat, önvizsgálat szerepe a betegségek megelőzésében.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, véralvadás, immunitás, szűrlet, vizelet, só- és vízháztartás.

Tematikai egység: A belső környezet állandóságának biztosítása (12 óra) Előzetes tudás:  A sejt felépítése.  Külső- és belső környezet, egyensúlyi állapot.  Környezethez való alkalmazkodás, az érzékszervek specializálódása adott inger felfogására. Nevelési-fejlesztési célok:  A szervezet és a környezet kölcsönös egymásra hatásának megértése.  A környezeti jelzések kódolásának és dekódolásának értelmezése az érzékelés folyamatában.  Az alkohol és a kábítószerek káros élettani hatásának ismeretében tudatos, elutasító attitűd alakítása. -20-

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A környezeti jelzések érzékelésének biológiai jelentősége. Mi történik, ha valamelyik érzékszervünk nem, vagy nem megfelelően működik? Mit jelent a szemüveg dioptriája? A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei.

Fejlesztési követelmények Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, a tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Az érzékszervi fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítésük kulturált módja. Adatgyűjtés a leggyakoribb szembetegségekről és korrekciós lehetőségeikről. Annak megértése, hogy az érzékelés az érzékszervek és az idegrendszer együttműködéseként jön létre.

Kapcsolódási pontok Fizika: A hang keletkezése, hangforrások, a hallás fizikai alapjai. Hangerősség, decibel. Zajszennyezés. A fény. A szem és a látás fizikai alapjai. Látáshibák és javításuk.

Matematika: Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése (analízis). Modellek megértése, használata.

Miben hasonlít, és miben különbözik az EKG és az EEG? Az idegrendszer felépítése; a Példák arra, hogy a tanulás központi és a környéki lényegében a környezethez való idegrendszer főbb részei, az alkalmazkodásként. egyes részek Az idegsejt felépítése és működése. Magyar nyelv és A feltétlen és a feltételes irodalom: Szövegértés reflex. - a szöveg elemei A feltételes reflex, mint a közötti ok-okozati, tanulás alapja. általános-egyes vagy Meddig tudjuk visszatartani a kategória-elem lélegzetünket, tudjuk-e viszony magyarázata; szabályozni a szívverésünket? A személyes felelősség egy hétköznapi Az alapvető életfolyamatok tudatosulása, a szülő, a család, a probléma megoldása a (légzés, pulzusszám, környezet szerepének bemutatása a szöveg tartalmi vérnyomás, testhőmérséklet és függőségek megelőzésében. elemeinek vércukorszint) A kockázatos, veszélyes felhasználásával. szabályozásának működési élethelyzetek megoldási alapelve. lehetőségeinek bemutatása. Informatika: Mely tényezők veszélyeztetik szövegszerkesztés. az idegrendszer egészségét? Az alkohol egészségkárosító hatásai. A lágy és kemény drogok legismertebb fajtái, hatásuk az ember idegrendszerére, szervezetére, személyiségére. A megelőzés módjai. Kulcsfogalmak/ Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, fogalmak központi és környéki idegrendszer.

-21-

Tematikai egység: A fogamzástól az elmúlásig (12 óra) Előzetes tudás:  Sejtosztódás.  Szaporodási típusok a növény-és állatvilágban.  A nemi érés jelei. Nevelési-fejlesztési célok:  Felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra alapozott örömteli nemi életre és a tudatos családtervezésre.  Az életszakaszok főbb testi, lelki és magatartásbeli jellemzőinek megismerésével azoknak a viselkedési formáknak az erősítése, melyek biztosítják a korosztályok közötti harmonikus együttélést.  Az önismeret fejlesztésével hozzájárulás önmaguk kibontakoztatásához, mások megértéséhez, elfogadásához, a boldogságra való képesség kialakításához. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Mi a szexualitás szerepe az Az örökítő anyagot Informatika: ember életében? megváltoztató környezeti hatások szaktárgyi A férfi és a nő szaporodási megismerése, azok lehetséges oktatóprogram szervrendszerének felépítése és következményeinek megértése, használata. működése. felkészülés a veszélyforrások elkerülésére. Fizika: ultrahangos vizsgálatok az orvosi Milyen változások zajlanak le a diagnosztikában. szervezetben a női nemi ciklus Másodlagos nemi jellegek alatt? gyűjtése, magyarázat keresése a Matematika: Elsődleges és másodlagos nemi különbségek okaira. ciklusonként átélt idő jellegek. A biológiai nem és a nemi és lineáris időfogalom; A nemi hormonok és a pubertás. identitás megkülönböztetése. időtartam, időpont. Az ivarsejtek termelődése, A petesejt és a hím ivarsejt felépítése és biológiai funkciója. termelődésének összehasonlítása. Magyar nyelv és A menstruációs ciklus. A nemek pszichológiai irodalom: szövegértés Az önkielégítés. jellemzőinek értelmezése. - a szöveg egységei közötti tartalmi A biológiai és társadalmi érettség megfelelés különbözőségeinek megértése. felismerése; a szöveg Melyek a különböző Érvelés a tudatos családtervezés, elemei közötti okfogamzásgátlási módok előnyei az egymás iránti okozati, általánosés hátrányai? felelősségvállalásra épülő egyes vagy kategóriaA fogamzásgátlás módjai, örömteli szexuális élet mellett. elem viszony következményei. Hiedelmek, téves ismeretek felismerése; a Az abortusz egészségi, erkölcsi tisztázására alapozva a megelőzés bibliográfiai rendszer és társadalmi kérdései. lehetséges módjainak mibenléte és A nemi úton terjedő betegségek tudatosítása. alkalmazása; a kórokozói, tünetei, szövegben következményei és megelőzésük. megfogalmazott feltételeket teljesítő Mely környezeti és életmódbeli Mikortól tekinthető a magzat példák azonosítása. hatások okozhatnak meddőséget? embernek/élőlénynek? – Érvelés A fogamzás feltételei, a méhen a tudatos gyermekvárás mellett. belüli élet mennyiségi és minőségi változásai, a -22-

szülés/születés főbb mozzanatai. Hogyan változik az építő- és lebontó anyagcsere aránya az egyes életszakaszokban? A méhen kívüli élet főbb szakaszainak időtartama, az egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői. Mikor alakul ki és meddig változik a személyiség? A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői. A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok Az önismeret és az énfejlesztés fontossága.

A születés utáni egyedfejlődési szakaszok legjellemzőbb testi és pszichológiai megnyilvánulásainak összehasonlítása, különös tekintettel az ember életkora és viselkedése összefüggésre.

Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével. Példák a családi és iskolai agresszió okaira, lehetséges kezelésére, megoldására.

Melyek a jó emberi kapcsolatok jellemzői? Leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban. A családi és az egyéni (rokoni, iskolatársi, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentősége, szerepük a személyiség fejlődésében. A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben. Kulcsfogalmak/ Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, fogalmak szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén  A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel.  Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték.  Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani.  Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit.  Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit.  Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait.  Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között.  Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival.  Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait.  Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig). -23-

        

Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival. Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiaipszichológiai problémáival. Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

-24-

Fizika B változat 7-8. évfolyam

Heti óraszám Éves óraszám

7. évfolyam A B 1,5 1,5 54 54

8. évfolyam A B 1,5 1,5 54 54

A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb törvényszerűségeit igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvényszerűségek harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodálva bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést. Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az azokat értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a felfedezések és az azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő szellemóriás munkáját, hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens, egymásra épülő tudásszövetét jelenítik meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern tudományos módszer kialakulása óta nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Az egyre nagyobb teljesítőképességű modellekből számos alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyet a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív képességeinek megfelelő gondolati és formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a szakirányú felsőfokú képzés során eljussanak a választott terület tudományos kutatásának frontvonalába. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű megfigyelésével, a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű megjelenítésével, grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú megfogalmazásával. Ez utóbbi nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány fél évezred óta tartó diadalmenetének ez a titka. Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt törvényeket a természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják igazolásuk vagy cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken alapuló érveléssel, amelynek része a megismert természeti törvények egy-egy tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi korlátainak megvilágítása. A fizikában használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való részvételről kapjanak vonzó élményeket és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán túlmutató jelentőségével is. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi, az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika jelenségkörének megismerése. -25-

Célok és feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7– 8. évfolyamon a fizika tantárgy tanításának és tanulásának legfőbb célja és feladata a tanulók felvértezése mind a személyiségük, tudásuk, készségük és képességük, mind a gondolkodásuk fejlesztésével arra, hogy majd boldoguljanak, helytálljanak magánéletükben, élethivatásukban és a 21. századi társadalomban. Ennek érdekében a NAT Ember és Természet műveltségterülete előírásainak megfelelően a legfőbb feladat a természettudományos és más alapkompetenciák fejlesztése, a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság és tudásvágy megerősítése, a sikerélmény biztosítása, a tantárgy megszerettetése, a fizika további tanulásának érzelmi és értelmi magalapozása. A fizika alaptudomány, mert saját, a többi természettudomány alapjául is szolgáló fogalomrendszere, alapelvei és törvényei vannak. Ezért bizonyos előismereteteket a többi reál tantárgy tanításához a fizikának kell biztosítania. A fizikának meghatározó szerepe és felelőssége van a természet megismerésében és védelmében, a technika fejlesztésében és az ahhoz való alkalmazkodásban is. A tanítási-tanulási folyamatban központi szerepet kell biztosítani legfontosabb szereplőknek, a tanulóknak. Ezért  figyelembe kell venni a tanulók többségére jellemző életkori sajátosságokat;  minél aktívabb szereplővé kell tenni őket a tudás megszerzésében (tanulói kísérletek, a bemutatott kísérletek közös elemzése, önálló adatgyűjtés stb.);  gondoskodni kell a többség sikerélményéről, mert ez a legfontosabb tényezője a tantárgy megszerettetésének, tehát érzelmileg és értelmileg is hozzá kell kötni a tanulókat a fizikához;  mivel a tanulók azt az ismeretet, gondolatot fogadják be legkönnyebben, ami jól kapcsolódik a már meglévő ismereteikhez, tudásuk bővítésénél építeni kell a korábban megszerzett iskolai vagy iskolán kívüli konkrét tapasztalataikra, ismereteikre. Érdemes ezeket az egyes témák feldolgozása előtt céltudatosan feleleveníteni, bővíteni;  figyelembe kell venni, hogy a tanulók ebben az életkorban egyre több területen képesek az elvontabb (absztrakt, formális) gondolkodásra. Ezt nagymértékben erősíti, fejleszti, ha azt megfigyelések, kísérletek, mérések, ezek elemzése előzi meg, és a későbbi gyakorlati alkalmazások igazolják helyességüket;  a tanulók ismerjék meg és gyakorolják be a hagyományos és a korszerű ismeretszerzési módszereket és a korszerű eszközök alkalmazását, mert ezzel hatékonyabbá és könnyebbé tehetjük munkájukat;  lehetőséget kell adni csoportmunkára, mert az jellemformáló, és felkészíti őket a felnőttkori feladatok elvégzésére. Fejlesztési feladatok A fizika tanulása, tanítása nem lehet öncélú (csak a fizikai tartalomra figyelő), formális (csak a jelenségek, fogalmak, törvények stb. emlékezeti tudását segítő és elváró). Ezért ezt a műveltségi területet az egész természettudomány és az általános műveltség részeként kell feldolgozni úgy, hogy a fizika minél több szállal kapcsolódjon ezekhez. Közös munkával (a tanulókkal és a többi kollégával) el kell érni, hogy a tanulók döntő többsége elinduljon, és évről évre előrelépjen azon a fejlődési folyamaton, amelynek eredményeként 18 éves korára képes lesz:  biztonsággal tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban, felismerni abban a helyét és feladatait, és ezek ismeretében képes lesz rendszerben gondolkodni és önállóan cselekedni;  megismerni az ehhez szükséges fizikai jelenségeket, fogalmakat, törvényszerűségeket életkorának megfelelő alkalmazási szinten és kialakítani önmagában az olyan logikus (a természettudományokra jellemző, de általánosan felhasználható) gondolkodásmódot, amely -26-

 

segíti felismerni és megkülönböztetni az áltudományos tanokat a bizonyított ismeretektől, így tudatosan tudja, hogy döntéseiben mit vegyen figyelembe; észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni, értékelni a legkiválóbb fizikusok munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére. eldönteni, hogy miben tehetséges, és ez alapján meghatározni azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet.

Biztosítani kell a tanulóknak, hogy:  irányítással vagy önállóan, egyedül vagy csoportosan megtervezhessenek és végrehajthassanak megfigyeléseket, kísérleteket, ezek elemzését, közös értékelését és az eredményeket szakmailag és nyelvileg is helyesen fogalmazzák meg. Ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat.  hagyományos mérőeszközök (mérőszalag, óra, hőmérő, mérleg, rugós erőmérő, feszültségés áramerősség-mérő stb.) és ezek korszerű változatát alkalmazhassák; az ismeretszerzés minél többféle lehetőségét (könyvtár, számítógép, internet, multimédiás eszközök stb.) felhasználják;  a fizikai ismeretek rendszerében felismerjék, hogy melyek azok az alapvető fogalmak, elvek, törvények, amelyekre a rendszer épül. Ezekkel kiemelt hangsúllyal kell foglalkozni, pl.: az anyag és ennek mindkét fajtája (a részecskeszerkezetű, ill. a mező), valamint legfontosabb tulajdonságaik (halmazállapot, tehetetlenség, gravitáló képesség, a kölcsönható képesség, mágneses és elektromos tulajdonság stb.); a megmaradási törvények; a tér, idő, tömeg elemi szintű értelmezése.  észrevegyék és tudatosan használják az a) anyag, test, változási folyamatok, b) ezek tulajdonságai, c) az ezeket jellemző mennyiségek összetartozó, de alapvetően különböző jellegű fogalmát.  értsék az energia és energiaváltozás (munka, hőmennyiség) mint mennyiségi fogalmak jelentőségét az állapot és az állapotváltozás általános jellemzésében, az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok szakmailag helyes értelmezését és annak elfogadását, hogy ezek célszerű, egyszerűsített kifejezések, pontatlanok ugyan, de használatuk mégis elfogadható, ha tudjuk, mit „rejtjelezünk” velük. A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül különösen az alábbiak fejlesztéséhez járulhat hozzá: Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek hatékonyságának ismerete, az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való tájékozódásának elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete. Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés. Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával kapcsolatban, mind írásban, a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban, a felelések és prezentációk alkalmával. Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben, a mennyiségi fogalmak jellemzésében és a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző táblázatok elkészítésére, grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik. Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok készítése. -27-

Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása. Mindezekre és sok más sikeres fejlesztésre és a sikerélmény széleskörű biztosítására a legalkalmasabb módszer a gyermekközpontú, az életkori sajátosságokat tiszteletben tartó, gyakorlati szemléletű, rendszerben gondolkodtató, színvonalas fizikatanítás.

-28-

Fizika 7. osztály Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.) B változat

A tematikai egységek címe Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások Mozgások Energia, energiaváltozás Hőjelenségek Év végi ismétlés, összefoglalás, az elmaradt órák pótlása Az óraszámok összege Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

11 17 9 14 3 54

Természettudományos vizsgálati módszerek Órakeret: kölcsönhatások 11 A tulajdonság és mennyiség kapcsolata. A mérés elemi fogalma. Hosszúság-, idő-, hőmérséklet-, tömegmérés gyakorlati ismerete. A megfigyelés és a kísérlet megkülönböztetése. A tömeg és térfogat elemi fogalma. Együttműködési képesség fejlesztése. A tudományos megismerési módszerek bemutatása és gyakoroltatása. Képességek fejlesztése megfigyelésre, az előzetes tudás mozgósítására, hipotézisalkotásra, kérdésfeltevésre, vizsgálatra, mérés tervezésére, mérés végrehajtására, mérési eredmények kezelésére, következtetések levonására és azok kommunikálására.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A természetismeretben tanultak felelevenítése. Milyen kísérleteket láttatok és végeztetek az 5. osztályban természetismeret-órán? Ismeretek: A tanulói kísérleti munka szabályai. Veszélyforrások (hő, vegyi, elektromos, fény, hang stb.) az iskolai és otthoni tevékenységek során.

Fejlesztési követelmények Ismeretek felidézése, rendszerezése.

Kapcsolódási pontok

Természetismeret 5. évfolyam: I. Az anyag és néhány fontos Fényképek, ábrák, saját tulajdonsága; IV. tapasztalatok alapján a veszélyek Állandóság és változás megfogalmazása, megbeszélése. környezetünkben, kölCsoportmunkában veszélyre csönhatások c. figyelmeztető, helyes magatartásra fejezetek. ösztönző poszterek, táblák Technika, életvitel és készítése. gyakorlat: baleset- és egészségvédelem. Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció.

-29-

Ismeretek: Megfigyelés. Leírás, összehasonlítás, csoportosítás. Céltudatos megfigyelés. A természet megfigyelésének fontossága a tudósok természettörvényeket feltáró munkájában. Problémák, alkalmazások: Hogyan kell használni a különböző mérőeszközöket? Mire kell figyelni a leolvasásnál? Hogyan tervezzük meg a mérési folyamatot? Hogyan lehet megjeleníteni a mérési eredményeket? Mire következtethetünk a mérési eredményekből? Mérőeszközök a mindennapi életben. Ismeretek: Mérőeszközök használata. A mért mennyiségek mértékegységei és átváltásai.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A megfigyelőképesség ellenőrzése egyszerű feladatokkal. Szempontok megfogalmazása jelenségek megfigyelésére, a megfigyelés végrehajtására és a megfigyelésről szóbeli beszámoló. Megfigyelések rögzítése, dokumentálása. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő, hőmérséklet stb. mérése, meghatározása csoportmunkában, az eredmények egyéni feljegyzése. Mérési javaslat, tervezés és végrehajtása az iskolában és a tanuló otthoni környezetében. Hipotézisalkotás és értékelés a mérési eredmények rendszerbe szedett ábrázolásával. Előzetes elképzelések számbavétele, a mérési eredmények elemzése (táblázat, grafikon).

Kémia: a kísérletek célja, tervezése, rögzítése, tapasztalatok és következtetések.

Földrajz: időzónák a Földön. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az időszámítás kezdetei a különböző kultúrákban. Matematika: mértékegységek; megoldási tervek készítése.

Egyszerű időmérő eszköz csoportos készítése. A tömeg és a térfogat nagyságának elkülönítése. (Jellegzetes tévképzet: a két mennyiség arányos kezelése.) Önálló munkával különféle információhordozókról az élővilág, az épített környezet és az emberi tevékenység hosszúság- és időbeli méretadatainak összegyűjtése tanári és önálló feladatválasztással. Test – tulajdonság – mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

Órakeret: 17 A sebesség naiv fogalma (hétköznapi tapasztalatok alapján). A sebességváltozást eredményező kölcsönhatások és a különféle erőhatások felismerése. A hétköznapi sebességfogalom pontosítása, kiegészítése. Az egyenletes mozgás vizsgálata és jellemzése. Lépések az átlagsebességtől a pillanatnyi sebesség felé. A mozgásállapot és a lendületfogalom előkészítése. A közlekedési, balesetvédelmi szabályok tudatosítása, a felelős magatartás erősítése. Mozgások

-30-

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen mozgásokat ismersz? Miben különböznek és miben egyeznek meg ezek? Ismeretek: Hely- és helyzetváltozás. Mozgások a Naprendszerben (keringés, forgás, becsapódások). Körmozgás jellemzői (keringési idő, fordulatszám). A testek különböző alakú pályákon mozoghatnak (egyenes, kör, ellipszis= „elnyúlt kör” – a bolygók pályája). Problémák: Hogyan lehet összehasonlítani a mozgásokat? Milyen adatokat kell megadni a pontos összehasonlításhoz? Hogyan lehet eldönteni, hogy ki vagy mi mozog? Ismeretek: A mozgás viszonylagossága. Problémák: Milyen sebességgel mozoghatnak a környezetünkben található élőlények, közlekedési eszközök? Mit mutat az autó, busz sebességmérőjének pillanatnyi állása? Hogyan változik egy jármű sebességmérője a mozgása során? Hogyan változik egy futballlabda sebessége a mérkőzés során (iránya, sebessége)? Miben más ez a teniszlabdáéhoz képest? Ismeretek: A sebesség. Mozgás grafikus ábrázolása. A sebesség SI-mértékegysége. Az egyenes vonalú mozgás gyorsulása/lassulása (kvalitatív fogalomként). Átlagos sebességváltozás közlekedési eszköz egyenes vonalú mozgásának különböző szakaszain. A sebességváltozás természete

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Mozgással kapcsolatos tapasztalatok, élmények felidézése, elmondása (közlekedés, játékszerek, sport). Mozgásformák eljátszása (pl. rendezetlen részecskemozgás, keringés a Nap körül, égitestek forgása, a Föld–Hold rendszer kötött keringése). A mozgásokkal kapcsolatos megfigyelések, élmények szabatos elmondása.

Testnevelés és sport: mozgások. Magyar nyelv és irodalom: Petőfi és a vasút; Arany: a levéltovábbítás sebessége Prága városába a 15. században. Matematika: a kör és részei.

A viszonyítási pont megegyezéses Magyar nyelv és rögzítése, az irányok rögzítése. irodalom: tájképek. Matematika: Descartes-féle koordináta-rendszer és elsőfokú függvények; vektorok. Az egyenletes mozgás sebességének meghatározása az út és idő hányadosaként, a fizikai meghatározás alkalmazása egyszerű esetekre. Egyszerű iskolai kísérletek, sportmozgások, közlekedési eszközök egyenes vonalú mozgásának megfigyelése, ábrázolása út-idő grafikonon, és a sebesség grafikus értelmezése. Az egyenes vonalú egyenletes mozgásra egyszerű számítások elvégzése (az út, az idő és a sebesség közti arányossági összefüggés alapján). Következtetések levonása a mozgásról. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalom értelmezése. Út-idő grafikonon a mozgás sebességének értelmezése, annak felismerése, hogy a sebességnek iránya van. -31-

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek (fékidő), sebességhatárok. Matematika: arányosság, fordított arányosság. Földrajz: folyók sebessége, szélsebesség. Kémia: reakciósebesség.

egyenletes körmozgás során. Ha akár a sebesség nagysága, akár az iránya változik, változó mozgásról beszélünk.

Jelenségek: Az egyik szabadon mozgó testnek könnyebb, a másiknak nehezebb megváltoztatni a sebességét. Ismeretek: A tömeg. A tehetetlenség, mint tulajdonság, a tömeg mint mennyiség fogalma. Mértékegység. Problémák, jelenségek: Minek nagyobb a tömege 1 liter víznek, vagy 1dm3 vasnak? Minek nagyobb a térfogata 1kg víznek, vagy 1 kg vasnak? Azonos térfogatú, de különböző anyagból készült, illetve azonos anyagú, de különböző térfogatú tárgyak tömege. Ismeret: A sűrűség mint tulajdonság és mint az anyagot jellemző mennyiség. Jelenség: Nem mindegy, hogy egy kerékpár, vagy egy teherautó ütközik nekem azonos sebességgel. A gyermeki tapasztalat a lendület fogalmáról. Felhasználása a test mozgásállapotának és mozgásállapot-változásának a jellemzésére: a nagy tömegű és/vagy sebességű testeket nehéz megállítani. Ismeretek: A test lendülete a sebességtől és a tömegtől függ.

A gyorsulás értelmezése kvalitatív szinten mint az aktuális (pillanatnyi) sebesség változása. Egymás utáni különböző mozgásszakaszokból álló folyamat esetén a sebesség változásának értelmezése. A sebesség fogalmának alkalmazása különböző, nem mozgás jellegű folyamatokra is (pl. kémiai reakció, biológiai folyamatok). A tulajdonság és - annak jellemzője- a mennyiség kapcsolatának és különbözőségének felismerése. Az alap és a származtatott mennyiség megkülönböztetése. A testek tömegének összekapcsolása a részecskemodellel (a tömeget a testeket felépítő részecskék tömegének összege adja).

Egyes anyagok sűrűségének kikeresése táblázatból, és a sűrűség értelmezése. Annak felismerése, hogy a test mozgásállapotának megváltoztatása szempontjából a test tömege és sebessége egyaránt fontos. A mozgás és a mozgásállapot megkülönböztetése. Konkrét példákon annak bemutatása, hogy egy test lendületének megváltozása mindig más testekkel való kölcsönhatás következménye. Annak a kísérletsornak a gondolati elemzése és a gondolatmenet bemutatása, amiből leszűrhető, hogy annak a testnek, amely semmilyen másik testtel nem áll kölcsönhatásban, -32-

Testnevelés és sport: lendület a sportban. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési szabályok, balesetvédelem. Matematika: elsőfokú függvények, behelyettesítés, egyszerű egyenletek Kémia: a sűrűség; részecskeszemlélet.

A magára hagyott test fogalmához vezető tendencia. A tehetetlenség törvénye.

nem változik a mozgásállapota: vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy áll.

Jelenségek, kérdések: Milyen hatások következménye a mozgásállapot megváltozása. Az erő mérése rugó nyúlásával.

Rugós erőmérő skálázása. Különböző testek súlyának mérése a saját skálázású erőmérővel.

Ismeretek: Az erőhatás, erő. Az erő mértékegysége: (1 N). Az erő mérése. A kifejtett erőhatás nagysága és az okozott változás mértéke között arányosság van. Az erőhatás, mint két test közötti kölcsönhatás, a testek mozgásállapotának változásában (és ezt követő alakváltozásában) nyilvánulhat meg. Problémák: Hogyan működik a rakéta? Miért törik össze a szabályosan haladó kamionba hátulról beleszaladó sportkocsi? Ismeretek: A hatás-ellenhatás törvénye. Minden mechanikai kölcsönhatásnál egyidejűleg két erőhatás lép fel ezek egyenlő nagyságúak, ellentétes irányúak, két különböző testre hatnak, az erő és ellenerő jellemzi ezeket. Ismeretek: Az erő mint vektormennyiség. Az erő vektormennyiség, nagysága és iránya jellemzi.

Demonstrációs kísérlet: két, gördeszkán álló gyerek erőmérők közbeiktatásával, kötéllel húzza egymást – a kísérlet ismertetése, értelmezése. Kapcsolódó köznapi jelenségek magyarázata, pl. rakétaelven működő játékszerek mozgása (elengedett lufi, vízi rakéta).

Annak tudása, hogy valamely test mozgásállapot-változásának iránya (ha egy erőhatás éri) megegyezik a testet érő erőhatás irányával (rugós erőmérővel mérve a rugó megnyúlásának irányával). Problémák: A súrlódási erő mérése rugós Miért nehéz elcsúsztatni egy erőmérővel, tapasztalatok ládát? rögzítése, következtetések Miért könnyebb elszállítani ezt a levonása. ládát kiskocsival? Hétköznapi példák gyűjtése a Mitől függ a súrlódási erő súrlódás hasznos és káros eseteire. nagysága? Kiskocsi és megegyező tömegű Hasznos vagy káros a súrlódás? hasáb húzása rugós erőmérővel, következtetések levonása. Érvelés: miért volt korszakalkotó Ismeretek: találmány a kerék. -33-

Matematika: a vektor fogalma.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek (a súrlódás szerepe a mozgásban, a fékezésben). Testnevelés és sport: a súrlódás szerepe egyes sportágakban; speciális cipők salakra, fűre, terembe

A súrlódás. A súrlódási erő az érintkező felületek egymáshoz képesti elmozdulását akadályozza. A súrlódási erő a felületeket összenyomó erővel arányos, és függ a felületek minőségétől. Gördülési ellenállás. Közegellenállás jelenség szintű ismerete. Problémák: Miért esnek le a tárgyak a Földön? Miért kering a Hold a Föld körül?

stb. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a kerék felfedezésének jelentősége.

Egyszerű kísérletek végzése, Matematika: következtetések levonása: vektorok. a testek a gravitációs mező hatására gyorsulva esnek; a gravitációs erőhatás kiegyenIsmeret: súlyozásakor érezzük/mérjük a A gravitációs kölcsönhatás, test súlyát, minthogy a súlyerővel gravitációs mező. Gravitációs a szabadesésében akadályozott erő. test az alátámasztást nyomja, vagy A súly fogalma és a súlytalanság. a felfüggesztést húzza; 1 kg tömegű nyugvó test súlya a ha ilyen erőhatás nincs, súlytaFöldön kb. 10 N. lanságról beszélünk. Kísérleti igazolás: rugós erőmérőre függesztett test leejtése erőmérővel együtt, és a súlyerő leolvasása – csak a gravitációs hatásra mozgó test (szabadon eső test, az űrhajóban a Föld körül keringő test) van a súlytalanság állapotában. (Gyakori tévképzet: csak az űrben, az űrhajókban és az űrállomáson figyelhető meg súlytalanság, illetve súlytalanság csak légüres térben lehet.) Jelenségek: Testek egyensúlyának vizsgálata. Asztalon, lejtőn álló test Az egyensúlyi feltétel egyszerű egyensúlya. Ismeretek: esetekkel történő illusztrálása. A kiterjedt testek egyensúlyának feltétele, hogy a testet érő erőhatások „kioltsák” egymás hatását. Jelenségek: A csigán, pallóhintás levő testek egyensúlya. Ismeretek: Az erőhatás forgásállapotot változtató képessége. A forgatónyomaték elemi szintű fogalma.

Példák keresése az erőhatások forgásállapot-változtató képességének szemléltetésére.

-34-

Alkalmazások:

Az egyszerű gépek működési Technika, életvitel és elvének vizsgálata konkrét gyakorlat: háztartási Egyszerű gépek. példákon. eszközök, Emelő, csiga, lejtő. Példák gyűjtése az egyszerű szerszámok, Ismeretek: gépek elvén működő eszközök mindennapos Az egyszerű gépek alaptípusai és használatára. eszközök (csavar, azok működési elve. Alkalmazás az emberi test ajtótámasztó ék, Az egyszerű gépek esetén a (csontváz, izomzat) rámpa, szükséges erő nagysága mozgásfolyamataira. kéziszerszámok, csökkenthető, de akkor hosszabb Tanulói mérésként/kiselőadásként kerékpár). úton kell azt kifejteni. az alábbi feladatok egyikének elvégzése: Történelem, arkhimédészi csigasor társadalmi és összeállítása; állampolgári egyszerű gépek a háztartásban; ismeretek: a kerékpár egyszerű gépként arkhimédészi működő alkatrészei; csigasor, vízikerék a egyszerű gépek az építkezésen. középkorban. Viszonyítási pont, a mozgás jellemzői (sebesség, átlagsebesség, gyorsulás (kvalitatív), periódusidő, fordulatszám). A tehetetlenség és a tömeg, Kulcsfogalmak/ tömegmérés, sűrűség. fogalmak Erőhatás, erő, gravitációs erő, a súly, súrlódási erő, hatás-ellenhatás, Egyensúly. Forgatónyomaték. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

Órakeret: 9 A különféle kölcsönhatások, állapotváltozások felismerése. Erő, elmozdulás mennyiségi fogalma. A mennyiség mint a tulajdonság jellemzője. Az energia fogalmának mélyítése. Az energiaváltozással járó folyamatok, termelési módok, kockázatainak bemutatásával az energiatakarékos szemlélet erősítése. Energiatakarékos eljárások. A természetkárosítás fajtái fizikai hátterének megértetése során a környezetvédelem iránti elkötelezettség, a felelős magatartás erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, gondolatok az általános szemléletmód erősítésére: Keressünk különféle módokat: egy test felmelegítésére! egy vasgolyó felgyorsítására! mi a közös ezekben a változásokban, és mi a különböző? Van-e valami közös a különféle változásokban, ami alapján mennyiségileg össze lehet hasonlítani azokat?

Energia, energiaváltozás

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Jelenségek vizsgálata, megfigyelése során energiafajták megkülönböztetése (pl. a súrlódva mozgó test felmelegedésének megtapasztalása, a megfeszített rugó mozgásba hoz testeket, a rugónak energiája van; a magasról eső test felgyorsul, a testnek magasabb helyzetében a gravitációs mezőnek nagyobb energiája van stb.). Annak megértése, hogy minden

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ősember tűzgyújtási eljárása (fadarab gyors odavissza forgatása durva falú vályúban). Földrajz: energiahordozók, erőművek. Kémia: kötési

-35-

Ismeretek: Az energia elemi, leíró jellegű fogalma. Az energia és megváltozásai. Az energia megmaradásának felismerése és értelmezése. Munkavégzés és a munka fogalma. A fizikai munkavégzés az erő és az irányába eső elmozdulás szorzataként határozható meg. A munka mint az energiaváltozás egyik fajtája. A munka és az energia mértékegysége. A testen végzett munka eredményeként változik a test energiája, az energia és a munka mértékegysége megegyezik: neve joule (ejtsd: dzsúl). A joule jele: J. Jelenségek: Különféle munkavégzések vizsgálata, elemzése. Olyan esetek felismerése, amelyeknél az erőhatások ellenére nincs munkavégzés. Ismeretek: Az energia különféle fajtái belső energia, „helyzeti” energia, mozgási energia, rugóenergia, kémiai energia, a „táplálék” energiája. A mozgó testnek, a megfeszített rugónak, a gravitációs mezőnek energiája van. Jelenségek, ismeretek: Energiaátalakulások, energiafajták: vízenergia, szélenergia, geotermikus energia, nukleáris energia, napenergia, fosszilis energiahordozók. Napenergia megjelenése a földi energiahordozókban. Problémák, gyakorlati alkalmazások: Energia és társadalom. Az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok értelmezése!

olyan hatás, ami energia. állapotváltozással jár, legáltalánosabban energiaváltozással jellemezhető. Eseti különbségtétel a munka fizikai fogalma és köznapi fogalma között. A hétköznapi munkafogalomból indulva az erő és a munka, illetve az elmozdulás és a munka kapcsolatának belátása konkrét esetekben (pl. emelési munka). A munka fizikai fogalmának definíciója arányosságok felismerésével: az erő és az irányába eső elmozdulás szorzata. (1 J = 1N·1 m)

Konkrét energiafajták felsorolása (napenergia, szélenergia, vízenergia, kémiai energia /égés/), és példák ismertetése egymásba alakulásukra.

Saját tevékenységekben végbemenő energiaváltozással járó folyamatok elemzése. A köznapi nyelvben használt energiával kapcsolatos kifejezések értelmezése (pl. -36-

Kémia: hőtermelő és hőelnyelő kémiai reakciók, fosszilis, nukleáris és megújuló energiaforrások (exoterm és endoterm reakciók, reakcióhő, égéshő).

Miért van szükségünk energiaváltozással járó folyamatok létrehozására? Milyen tevékenységhez, milyen energiaváltozással járó folyamat szükséges? Ismeretek: Energiamérleg a családi háztól a Földig. James Joule élete és jelentősége a tudomány történetében. Gyakorlati alkalmazások: Egyszerű gépek működésének vizsgálata energiaváltozások szempontjából Jelenségek, problémák: A társdalom és a gazdaság fejlődése egyre kevesebb izomerőt igényel! A gépek működtetéséhez üzemanyag kell. Mi ennek a feltétele és mi a következménye?

energiaszállítás, energiaforrás, energiatakarékosság, energiahordozó, energiaelőállítás stb.) és annak belátása, hogy ez egyszerűsíti ugyan a szóhasználatot, de mindig tudni kell, hogy mit fejez ki valójában. Az energiatakarékosság szükségszerűségének megértése, az alapvető energiaforrások megismerése. Annak felismerése, hogy egy jelenség több féle szempontból is vizsgálható, és – ha helyes a következtetés – ugyanazt az eredményt kapjuk. Annak elmagyarázása, hogy miként vezethető vissza a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) és a megújuló energiaforrások (víz, szél, biomassza) léte a Nap sugárzására.

Részvétel az egyes energiaváltozással járó folyamatok, lehetőségek előnyeinek, Energiaforrások: hátrányainak és alkalmazásuk kockázatainak megvitatásában, a Fosszilis energiahordozók és tények és adatok összegyűjtése. A kitermelésük végessége. vita során elhangzó érvek és az A vízenergia, szélenergia, megje- ellenérvek csoportosítása, lenése a földi kiállítások, bemutatók készítése. energiahordozókban. Projektlehetőségek a földrajz és a A geotermikus energia, a kémia tantárgyakkal nukleáris energia, haszna, kára és együttműködve: veszélye. Erőműmodell építése, erőműA Föld alapvető energiaforrása a szimulátorok működtetése. Nap. Az egyes energiahordozók Különböző országok energiafelhasználásának módja, előállítási módjai, azok környezetterhelő hatásai. részaránya. Az energiahordozók beszerzésének módjai (vasúti szénszállítás, kőolajvezeték és tankerek, elektromos hálózatok). Jelenségek, problémák: Az energiaváltozással járó Van, aki ugyanannyi idő alatt folyamatok jellemzése gyorsaság több munkát végez, mint mások. és hasznosság szempontjából. Hogyan jellemzik az ilyen szorgalmas és ügyes ember Ismeretek:

-37-

Kémia: kémia az iparban, erőművek, energiaforrások felosztása és jellemzése, környezeti hatások, (energiakészletek). Földrajz: az energiaforrások megoszlása a Földön, hazai energiaforrások. Energetikai önellátás és nemzetközi együttműködés.

tevékenységét? Ismeret: A teljesítmény és a hatásfok fogalma.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

Energia, energiaváltozás, energiamegmaradás. Munkavégzés, munka. Energiafajták: mozgási, belső-, rugalmas „helyzeti” energia. A megújuló energia: vízi, szél-, geotermikus, napenergia; A nem megújuló energia: fosszilis; Teljesítmény, hatásfok.

Órakeret: 14 Hőmérséklet-fogalom, csapadékfajták. Halmazállapotok és változásaik. Az energia fogalma és mértékegysége. Az energiaváltozások jellemzése. Az energia fajták sokfélesége. Az anyag egyik fajtájának részecskeszerkezete. Az egyensúly (sok területre érvényes) fogalmának alapozása, mélyítése (egyensúlyi állapotra törekvés, termikus egyensúly). A részecskeszemlélet és az energiaváltozás kapcsolata. Az anyagfogalom mélyítése. Az energiatakarékosság szükségességének beláttatása, az egyéni lehetőségek felismertetése. A táplálkozás alapvető energetikai vonatkozásai kapcsán az egészséges táplálkozás fontosságának beláttatása. Hőjelenségek

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek: Milyen hőmérsékletű anyagok léteznek a világban? Mit jelent a napi átlaghőmérséklet? Mit értünk a „klíma” fogalmán? A víz fagyás- és forráspontja; a Föld legmelegebb és leghidegebb pontja. A Nap felszíni hőmérséklete. A robbanómotor üzemi hőmérséklete. Hőmérséklet-viszonyok a konyhában. A hűtőkeverék. Ismeretek: Nevezetes hőmérsékleti értékek. A Celsius-féle hőmérsékleti skála és egysége. Alkalmazások: Otthoni környezetben előforduló hőmérőtípusok és hőmérsékletmérési helyzetek.

Fejlesztési követelmények A környezet, a Föld, a Naprendszer jellegzetes hőmérsékleti értékeinek számszerű ismerete és összehasonlítása. A víz-só hűtőkeverék közös hőmérséklete alakulásának vizsgálata az összetétel változtatásával. A Celsius-skála jellemzői, a viszonyítási hőmérsékletek ismerete, tanulói kísérlet alapján a hőmérő kalibrálási módjának megismerése.

A legfontosabb hőmérőtípusok (folyadékos hőmérő, digitális hőmérő, színváltós hőmérő stb.) megismerése és használata -38-

Kapcsolódási pontok Biológia–egészségtan: az élet létrejöttének lehetőségei. Földrajz: hőmérsékleti viszonyok a Földön, a Naprendszerben. Matematika: mértékegységek ismerete. Kémia: a hőmérséklet (mint állapothatározó), Celsius-féle hőmérsékleti skála (Kelvin-féle abszolút hőmérséklet).

Matematika: grafikonok értelmezése, készítése.

egyszerű helyzetekben. Hőmérséklet-idő adatok felvétele, táblázatkészítés, majd abból grafikon készítése és elemzése. A javasolt hőmérséklet-mérési gyakorlatok egyikének elvégzése: Pohárba kiöntött meleg víz lehűlési folyamatának vizsgálata. Elektromos vízmelegítővel melegített víz hőmérséklet-idő függvényének mérése (melegedési görbe felvétele, különböző mennyiségű vízre, különböző ideig melegítve is). Só-jég hűtőkeverék hőmérsékletének függése a sókoncentrációtól. A melegítés okozta változások megfigyelése, a hőmérséklet mérése, az adatok táblázatba rendezése, majd a hőmérséklet időbeli alakulásának ábrázolása, következtetések megfogalmazása. Ismeretek: Hőmérséklet-kiegyenlítődési A hőmérséklet-kiegyenlítődés. folyamatok vizsgálata egyszerű A hőmennyiség (energia) eszközökkel (pl. hideg vizes kvalitatív fogalma mint a zacskó merítése meleg vízbe). melegítő hatás mértéke. Egysége Hőmérséklet-kiegyenlítéssel járó (1 J). folyamatokra konkrét példák gyűjtése; annak felismerése, hogy hőmennyiség (energia) cseréjével járnak. Annak felismerése, hogy a közös hőmérséklet a testek kezdeti hőmérsékletétől, tömegüktől és anyagi minőségüktől függ. Problémák, jelenségek, A különböző halmazállapotok és alkalmazások: azok legfontosabb jellemzőinek A víz sűrűségének változása megismerése. fagyás során. Jelentősége a vízi életre, úszó jéghegyek, a Titanic Tanári mérést követő katasztrófája. csoportmunka alapján a jég-víz Miért vonják be hőszigetelő keverék állandó intenzitású anyaggal a szabadban lévő melegítésekor fellépő jelenségek vízvezetéket? Miért csomagolják bemutatása a részleges be a szabadban lévő kőszobrokat? elforralásig, a melegedési görbe A halmazállapot-változásokkal felvétele és értelmezése. kapcsolatos köznapi tapasztalatok (pl. ruhaszárítás, A mindennapi életben gyakori csapadékformák, forrasztás, az halmazállapot-változásokhoz utak téli sózása, halmazállapotkapcsolódó tapasztalatok, változások a konyhában stb.) jelenségek értelmezése. Ismeret: hőmérőtípusok.

-39-

Informatika: mérési adatok kezelése, feldolgozása. Kémia: tömegszázalék, (anyagmennyiségkoncentráció).

Földrajz: energiahordozók, a jéghegyek olvadása. Biológia–egészségtan: az emberi testhőmérséklet. Kémia: „hőtermelő és hőelnyelő” folyamatok (exoterm és endoterm változások). Földrajz: a kövek mállása a megfagyó víz hatására. Biológia–egészségtan: a víz fagyásakor bekövetkező térfogatnövekedés hatása a befagyás rétegességében és a halak áttelelésében. Kémia: halmazállapotváltozások, fagyáspont, forráspont (a víz szerkezete és

Ismeretek: Halmazállapotok és halmazállapot-változások. Melegítéssel (hűtéssel) az anyag halmazállapota megváltoztatható. A halmazállapot-változás hőmérséklete anyagra jellemző állandó érték. Olvadáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő fogalma. Csapadékformák és kialakulásuk fizikai értelmezése. Problémák, alkalmazások Az égés és a A tüzelőanyagok égése és annak környezetszennyezés kapcsolata. következménye. Az égés jelensége, fogalma és a vele kapcsolatos energiaváltozás jellemzése. A gyors és a lassú égés. Élelmiszerek szerepe az élő szervezetekben. Az élő szervezet mint „energiafogyasztó” rendszer. Annak tudása, hogy mely átalakulásoknál nő energia, illetve melyeknél csökken. Ismeretek: A halmazállapotok és változások értelmezése anyagszerkezeti modellel. Az anyag részecskékből való felépítettsége, az anyagok különböző halmazállapotbeli szerkezete. A kristályos anyagok, a folyadékok és a gázok egyszerű golyómodellje. A halmazállapotváltozások szemléltetése golyómodellel. A belső energia. Belső energia szemléletesen, mint golyók mozgásának élénksége (mint a mozgó golyók energiájának összessége). Melegítés hatására a test belső energiája változik. A belsőenergia-változás mértéke megegyezik a melegítés során átadott hőmennyiséggel.

Az anyag golyómodelljével kapcsolatos ismeretek felfrissítése és alkalmazása az egyes halmazállapotok leírására és a halmazállapot-változások értelmezésére. Annak felismerése, hogy melegítés hatására a test belső energiája megváltozik, amit jelez a hőmérséklet és/vagy a halmazállapot megváltozása. Egy szem mogyoró elégetésével adott mennyiségű víz felmelegítése az energiatartalom jellemzésére. Tanári útmutatás alapján az élelmiszerek csomagolásáról az élelmiszerek energiatartalmának leolvasása. Az élelmiszereken a kereskedelemben feltüntetik az energiatartalmat. -40-

tulajdonságai). Keverékek szétválasztása, desztillálás, kőolajfinomítás

Kémia: égés, lassú oxidáció, energiaátalakulások, tápanyag, energiatartalom. Biológia–egészségtan: egészséges táplálkozás, az egészséges énkép kialakítása.

Kémia: halmazállapotok és halmazállapot-változások. Értelmezésük a részecskeszemlélet alapján.

Milyen anyag alkalmas hőmérő készítésére? Ismeretek: Hőtágulás és gyakorlati szerepe. Hőtan és táplálkozás: az életműködéshez szükséges energiát a táplálék biztosítja. Problémák, jelenségek, alkalmazások: Elraktározhatjuk-e a meleget? Mely anyagok a jó hővezetők, melyek a hőszigetelők? A Nap hősugárzása, üvegházhatás. A légkör melegedése. A hőáramlás szerepe a fűtéstechnikában. Hősugárzás, a hőkameraképek és értelmezésük. Az energiatudatosság és a hőszigetelés. Ismeretek: „Hőátadás”, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyszerű kísérletek bemutatása a Matematika: egyszerű különböző halmazállapotú számolások. anyagok hőtágulására. Gyűjtőmunka alapján beszámoló tartása a hőtágulás jelentőségéről a technikában és a természetben. Egyszerű demonstrációs Technika, életvitel és kísérletek alapján a hőátadás gyakorlat: különböző módjainak, alapvető energiatakarékossági jelenségfajtáinak megismerése. lehetőségek a Jó és rossz hővezető anyagok háztartásban (fűtés, megkülönböztetése. hőszigetelés). Gyűjtőmunka alapján gyakorlati esetek alapján annak bemutatása Földrajz: a Nap internetes képekkel, sugárzásának hatása, videofelvételekkel, hogy mikor jelentősége; légköri van szükség jó hővezetésre, folyamatok; hideg és mikor szigetelésre. meleg tengeri A hőszigetelés és az ezzel áramlatok. kapcsolatban lévő Kémia: üvegházhatás energiatakarékosság (a fémek hővezetése). jelentőségének felismerése. Hőmérséklet, halmazállapot, halmazállapot-változás, olvadáspont, forráspont, termikus egyensúly. Égés, égéshő. Hőtágulás. Hőterjedés.

Követelmények 7. évfolyam végén 1. Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások A tulajdonság és mennyiség kapcsolata. A mérés elemi fogalma. Hosszúság-, idő-, hőmérséklet-, tömegmérés gyakorlati ismerete. A megfigyelés és a kísérlet megkülönböztetése. A tömeg és térfogat elemi fogalma. Kölcsönhatások. 2. Mozgások A hétköznapi sebességfogalom pontosítása, kiegészítése. Az egyenletes mozgás vizsgálata és jellemzése. Átlagsebesség és pillanatnyi sebesség. Az egyenletes mozgás sebességének meghatározása az út és idő hányadosaként, a fizikai meghatározás alkalmazása egyszerű esetekre. Az egyenes vonalú egyenletes mozgásra egyszerű számítások elvégzése (az út, az idő és a sebesség közti arányossági összefüggés alapján). A tehetetlenség és a tömeg, tömegmérés, sűrűség. A tehetetlenség törvénye. Erőhatás, erő, gravitációs erő, a súly, súrlódási erő, hatás-ellenhatás. A hatás-ellenhatás törvénye. Egyensúly. Forgatónyomaték. 3. Energia, energiaváltozás Energia, energiaváltozás, energiamegmaradás. Munkavégzés, munka. Energiafajták: mozgási, belső-, rugalmas „helyzeti” energia. Teljesítmény, hatásfok. 4. Hőjelenségek Hőmérséklet, halmazállapot, halmazállapot-változás, olvadáspont, forráspont, termikus egyensúly. Égés, égéshő. Hőtágulás. Hőterjedés (hővezetés, hőáramlás, hősugárzás). -41-

Fizika 8. osztály

Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.) B változat

A tematikai egységek címe Nyomás Elektromosságtan Optika, csillagászat Év végi ismétlés, összefoglalás, az elmaradt órák pótlása Az óraszámok összege

15 20 14 5 54

Tematikai egység/ Órakeret: Nyomás Fejlesztési cél 15 Előzetes tudás Matematikai alapműveletek, az erő fogalma és mérése, terület. Helyi jelenségek és nagyobb léptékű folyamatok összekapcsolása (földfelszín és éghajlat, lég- és a tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások; a globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai). A testek súlya és a természetben előforduló, nyomással kapcsolatos Tantárgyi fejlesztési jelenségek vizsgálata (víznyomás, légnyomás, a szilárd testek célok nyomása). A víz és a levegő mint fontos környezeti tényező bemutatása, a velük kapcsolatos takarékos és felelős magatartás erősítése. A hallással kapcsolatos egészségvédelem fontosságának megértetése. A matematikai kompetencia fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, gyakorlati alkalmazások: Miért lehet a rajzszeget beszúrni a fába? Mi a különbség a síléc, tűsarkú cipő, úthenger, és a kés élének hatása között? Hol előnyös, fontos, hogy a nyomás nagy legyen? Hol előnyös a nyomás csökkentése? Ismeretek: A nyomás fogalma ,

Fejlesztési követelmények Különböző súlyú és felületű testek benyomódásának vizsgálata homokba, lisztbe. A benyomódás és a nyomás kapcsolatának felismerése, következtetések levonása. A nyomás fogalmának értelmezése és kiszámítása egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként. Szilárd testekkel kifejtett nyomáson alapuló jelenségek és -42-

Kapcsolódási pontok

mértékegysége. Szilárd testek, folyadékok és gázok által kifejtett nyomás. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A folyadékoszlop nyomása. Közlekedőedények, folyadékok sűrűsége. Környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége. Ismeretek: Nyomás a folyadékokban: nem csak a szilárd testek fejtenek ki súlyukból származó nyomást; a folyadékok nyomása a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől függ. Gyakorlati alkalmazások: hidraulikus emelő, hidraulikus fék. Ismeretek: Dugattyúval nyomott folyadék nyomása. A nyomás terjedése folyadékban (vízibuzogány, dugattyú). Oldalnyomás. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: autógumi, játékléggömb.

alkalmazások ismertetése. Annak belátása, hogy, gravitációs mezőben levő folyadékoszlop nyomása – a rétegvastagságtól és a folyadék sűrűségétől függ. Közlekedőedények vizsgálata, folyadékok sűrűségének meghatározása.

Pascal törvényének ismerete és demonstrálása.

A gáznyomás kimutatása nyomásmérő műszerrel. A légnyomás létezésének belátása. Annak megértése, hogy Ismeretek: a légnyomás csökken a Nyomás gázokban, légnyomás. tengerszint feletti magasság Torricelli élete és munkássága. növekedésével. Gyakorlati alkalmazások: Arkhimédész törvényének Léghajó. kísérleti igazolása. A sűrűség meghatározó Ismeretek: szerepének megértése abban, A folyadékban (gázban) a hogy a vízbe helyezett test testekre felhajtóerő hat. Sztatikus elmerül, úszik, vagy lebeg. felhajtóerő. Egyszerű számítások végzése Arkhimédész törvénye. Arkhimédész törvénye alapján. A következő kísérletek egyikének elvégzése: Cartesius-búvár készítése; kődarab sűrűségének meghatározása Arkhimédész módszerével. Jellemző történetek megismerése Cartesius (Descartes) és Arkhimédész tudományos munkásságáról. -43-

Technika, életvitel és gyakorlat: ivóvízellátás, vízhálózat (víztornyok). Vízszennyezés

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök.

Kémia: a nyomás mint állapothatározó, gáztörvények. Földrajz: a légnyomás és az időjárás kapcsolata. Biológia–egészségtan: halak úszása. Technika, életvitel és gyakorlat: hajózás. Testnevelés és sport: úszás. Földrajz: jéghegyek.

Gyakorlati alkalmazások: Nyomáskülönbségen alapuló eszközök.

A hanggal kapcsolatos problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a hang? Mitől kellemes és mitől kellemetlen a hang? Hangrobbanás. Miért halljuk a robbanást? Jerikó falainak leomlása. Mi a zajszennyezés, és hogyan védhető ki? Ultrahang (pl. denevérek, bálnák, vesekő-operáció). Ismeret: A hang keletkezése, terjedése, energiája. A terjedési sebesség gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb. Az emberi hallás első lépése: átalakulás a dobhártyán ( Zajszennyezés. Hangszigetelés.

Néhány, a nyomáskülönbség elvén működő eszköz megismerése, működésük bemutatása. (Pipetta, kutak, vízlégszivattyú, injekciós fecskendő. A gyökér tápanyagfelvételének mechanizmusa.) Hangforrások (madzagtelefon, üvegpohár-hangszer, zenei hangszerek) tulajdonságainak megállapítása eszközkészítéssel. Annak megértése, hogy a hang a levegőben periodikus sűrűségváltozásként terjed a nyomás periodikus változtatására, és hogy a hang terjedése energiaváltozással jár együtt. A zaj, zörej, dörej, másrészről a zenei hangskálák jellemzése.

Biológia–egészségtan: tápanyagfelvétel, ozmózis. Kémia: cseppentő, pipetta, ozmózis.

Ének-zene: hangszerek, hangskálák. Biológia–egészségtan: hallás, ultrahangok az állatvilágban; ultrahang az orvosi diagnosztikában. Matematika: elsőfokú függvény és behelyettesítés.

A hangok emberi tevékenységre gyakorolt gátló és motiváló hatásának megértése.

Ismeretek: Szemléltetés (pl. animációk) Földrajz: a Föld Rengés terjedése a földkéregben alapján a Föld belső szerkezete és kérge, köpenye és és a tengerekben: a földrengések a földrengések kapcsolatának, a mozgásai. kis rezgésszámú hangrezgések cunami kialakulásának megértése. formájában történő terjedése, a cunami kialakulásának leegyszerűsített modellje. Kulcsfogalmak/ Nyomás, légnyomás. Sűrűség. Úszás, lebegés, merülés. fogalmak Hullámterjedés. Hang, hallás. Ultrahang. Tematikai egység/ Órakeret: Elektromosság, mágnesség Fejlesztési cél 20 Előzetes tudás Mágneses és elektrosztatikus alapjelenségek, földmágnesség. Az elektromos alapjelenségek értelmezése és gyakorlati alkalmazása; Az egyen- és a váltóáram megkülönböztetése. Összetett technikai Tantárgyi rendszerek működési alapelveinek, jelentőségének bemutatása fejlesztési célok (elektromos hálózatok felépítése). Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismertetése. Érintésvédelmi ismeretek elsajátíttatása. -44-

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan lehet könnyen összeszedni az elszórt gombostűket, apró szögeket? Mit tapasztalsz két egymáshoz közel levő mágnesrúd különböző helyzeteiben? Ismeretek: Mágnesek, mágneses kölcsönhatás. Ampère modellje a mágneses anyag szerkezetéről. Földmágnesség és iránytű.

Fejlesztési követelmények

Kis csoportos kísérletek végzése permanens mágnesekkel az erőhatások vizsgálatára (mágnesrudak vonzásának és taszításának függése a relatív irányításuktól), felmágnesezett gemkapocs darabolása során pedig a pólusok vizsgálatára; tapasztalatok megfogalmazása, következtetések levonása: az északi és déli pólus kimutatása; bizonyos anyagokat (pl. vas) mágnesessé lehet tenni; a mágneses pólusokat nem lehet szétválasztani. Az iránytű orientációjának értelmezése, egyszerű iránytű készítése. Jelenségek, gyakorlati Tanári bemutató kísérlet alapján a alkalmazások: kétféle elektromos állapot Elektrosztatikus jelenségek a kialakulásának megismerése hétköznapokban (műszálas dörzs-elektromos kísérletekben, a pulóver feltöltődése, átütési vonzó-taszító kölcsönhatás szikrák, villámok, villámhárító). kvalitatív jellemzése. Tanári irányítással egyszerű Ismeretek: elektroszkóp készítése, Az anyag elektromos működésének értelmezése. tulajdonságú részecskéinek (elektron, proton és ion) létezése. Az elektromos tulajdonság és az Az atomok felépítettsége. elektromos állapot Az elektromos (elektrosztatikus megkülönböztetése. kölcsönhatásra képes) állapot. Az elektromos töltés mint mennyiség, értelmezése. Bizonyos testek többféle módon elektromos állapotba hozhatók. Az elektromos állapotú testek erőhatást gyakorolnak egymásra. Kétféle (negatív és pozitív) elektromos állapot létezik, a kétféle „töltés” közömbösíti egymás hatását. Az elektromos tulajdonságú részecskék átvihetők az egyik testről a másikra. Jelenségek: A feszültség fogalmának Elektrosztatikus energia hozzákapcsolása az elektromos bizonyítéka a hőhatás alapján: az töltések szétválasztására fordított -45-

Kapcsolódási pontok Földrajz: tájékozódás, a Föld mágneses tere. Kémia: vas elkülönítése szilárd keverékből mágnessel (ferromágnesesség).

Kémia: elektromos töltés, elektron, elektrosztatikus vonzás és taszítás, a fémek elektromos vezetésének anyagszerkezeti magyarázata (ionos kötés, ionrács, ionvegyületek elektromos vezetése oldatban és olvadékban).

Kémia: az elektron, a töltés és a feszültség.

átütési szikrák kiégetik a papírt. A töltött fémgömb körül a próbatöltés-inga megemelkedik. Ismeretek: A feszültség fogalma és mértékegysége. A töltések szétválasztása során munkát végzünk. Ismeret: Az elektromos áramkör és részei (telep, vezetékek, ellenállás vagy fogyasztó). A telepben zajló belső folyamatok: a különböző elektromos tulajdonságú részecskék szétválasztása a két pólusra. A két pólus közt feszültség mérhető, ami az áramforrás elektromos mezejének mennyiségi jellemzője. Ismeret: Az elektromos egyenáram. Az elektromos egyenáram mint töltéskiegyenlítési folyamat. Az áram erőssége, az áramerősség mértékegysége (1 A). Adott vezetéken átfolyó áram a vezető két vége között mérhető feszültséggel arányos. A vezetéket jellemző ellenállás fogalma, mérése és kiszámítása. Az ellenállás mértékegysége (1 Ω). Ohm törvénye. Gyakorlati alkalmazások: Az elektromágnes és alkalmazásai. Elektromotorok.

munka végzéséhez. Az elektromos mező energiájának egyszerű tapasztalatokkal történő illusztrálása.

Egyszerű áramkörök összeállítása Kémia: a vezetés csoportmunkában, különböző anyagszerkezeti áramforrásokkal, fogyasztókkal. magyarázata. Galvánelem. A feszültség mérése elektromos áramkörben mérőműszerrel.

Áramerősség mérése (műszer kapcsolása, leolvasása, méréshatárának beállítása). Ellenállás meghatározása Ohm törvénye alapján (feszültség- és árammérésre visszavezetve). Mérések és számítások végzése egyszerű áramkörök esetén.

Oersted kísérletének kvalitatív értelmezése. Tekercs mágneses terének vizsgálata vasreszelékkel, hasonlóság kimutatása a Ismeretek: rúdmágnessel. Az áram mágneses hatása: az Az elektromotor modelljének elektromos áram mágneses bemutatása. mezőt gerjeszt. Csoportmunkában az alábbi Az áramjárta vezetők között gyakorlatok egyikének elvégzése: mágneses kölcsönhatás lép fel, elektromágnes készítése és ezen alapul az elektromotorok zsebtelep, vasszög és szigetelt működése. huzal felhasználásával, a pólusok és az erősség vizsgálata; egyszerű elektromotor készítése -46-

Kémia: az elektromos áram (áramerősség, galvánelem, az elektromos áram kémiai hatásai, Faraday I. és II. törvénye).

gemkapocs, mágnes és vezeték felhasználásával. Egyéni gyűjtőmunka az elektromágnesek köznapi/gyakorlati felhasználásáról. Problémák, gyakorlati alkalmazások: Milyen változás észlelhető az elektromos fogyasztók alkalmazásánál? Mi a hasznos célú és milyen az egyéb formájú, felesleges energiaváltozás különböző elektromos eszközöknél (pl. vízmelegítő, motor)? Mit mutat a havi villanyszámla, hogyan becsülhető meg realitása? Ismeret: Az áram hőhatását meghatározó arányosságok és az azt kifejező matematikai összefüggés (E=UIt), energiakicsatolás, fogyasztók. Problémák, jelenségek: Miben különbözik az otthon használt elektromos áram a „zsebtelepek” által létrehozott áramtól? Az elektromos árammal mágneses mezőt hoztunk létre. Lehet-e mágneses mezővel elektromos mezőt létrehozni? Ismeretek: Az elektromágneses indukció jelensége. Váltakozó áram és gyakorlati alkalmazása.

Technika, életvitel és gyakorlat: elektromos eszközök biztonságos használata, villanyszámla értelmezése, elektromos eszközök energiafelhasználása, energiatakarékosság.

Az Ohm-törvény felhasználása egyszerű esetekben. A rendszerben gondolkodás erősítése.

Egyéni gyűjtőmunka az alábbi témák egyikében: Hol használnak elektromos áramot? Milyen elektromossággal működő eszközök találhatók otthon a lakásban? Milyen adatok találhatók egy fogyasztón (teljesítmény, feszültség, frekvencia)? Az elektromosság gyakorlati jelentőségének felismerése. A hőhatás jelenségét bemutató egyszerű kísérletek ismertetése (pl. az elektromos vízmelegítés mértéke arányos az áramerősséggel, a feszültséggel és az idővel. A fogyasztó fényerejének változása folytonosan változtatható kapcsolóval. Ellenállásdrót melegedése soros és párhuzamos kapcsolású fogyasztókban az áramerősség növelésével.) Tanári vezetéssel egy családi ház -47-

Matematika: egyszerű számítási és behelyettesítési feladatok.

elektromos világításának megtervezése, modellen való bemutatása. A balesetvédelem fontosságának felismerése. Annak megítélése, hogy a háztartásokban előforduló elektromos hibák közül mit lehet házilag kijavítani és mi az, amit szakemberre kell bízni. Problémák, gyakorlati Az erőművek és a Földrajz: az alkalmazások: nagyfeszültségű hálózatok energiaforrások Miért elektromos energiát alapvető vázszerkezetének földrajzi megoszlása használunk nagy részben a (generátor, távvezeték, és az energia mindennapi életünkben? transzformálás, fogyasztók) kereskedelme. Melyek az ország bemutatása. energiafogyasztásának Annak belátása, hogy az Kémia: legfontosabb tényezői? Honnan elektromos energia bármilyen energiaforrások és származik az országban módon történő előállítása hatással használatuk felhasznált elektromos energia? van a környezetre. környezeti hatásai. Az elektromos energia Csoportos gyűjtőmunka a hazai „előállítása”, szállítása. erőműhálózatról és jellemzőiről (milyen energiaforrással működnek, mikor épültek, mekkora a teljesítményük, stb.). Magyarország elektromosenergiafogyasztása főbb komponenseinek megismerése, az elektromos energia megtakarításának lehetőségei. Mágneses hatások, pólusok, mágneses mező. Elektromos tulajdonság, elektromos állapot, töltés, elektromos mező. Kulcsfogalmak/ Áramerősség, feszültség, ellenállás, áramkör, elektromágnes. fogalmak Elektromágneses indukció, váltakozó áram, generátorok és motorok. Erőmű, transzformátor, távvezeték. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret: 14 Hosszúságmérés, éjszakák és nappalok váltakozása, a Hold, Előzetes tudás látszólagos periodikus változása. Sebesség, egyenletes mozgás. Energia, energiaváltozás. Hősugárzás. Frekvencia. Az anyag és a kölcsönhatás fogalmának bővítése. A fény tulajdonságainak megismerése. A fény szerepe az élő természetben. A beszélgetések és a gyűjtőmunkák során az együttműködés és a Tantárgyi fejlesztési kommunikáció fejlesztése. A tudomány és a technika társadalmi célok szerepének bemutatása. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzőinek összehasonlítása során a modellhasználat fejlesztése. Optika, csillagászat

-48-

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Árnyékjelenségek. Fényáteresztés. Visszaverődés, törés jelensége. Hétköznapi optikai eszközök (síktükör, borotválkozó tükör, közlekedési gömbtükör, egyszerű nagyító, távcső, mikroszkóp, vetítő, fényképezőgép). Száloptika alkalmazása a jelátvitelben és a gyógyászatban. Távcsövek, űrtávcsövek, látáshibák javítása, fényszennyezés.

Fejlesztési követelmények

Az árnyékjelenségek magyarázata a fény egyenes vonalú terjedésével. Fény áthatolásának megfigyelése különböző anyagokon és az anyagok tanulmányozása átlátszóságuk szempontjából. Jelenségek a visszaverődés és a fénytörés jelenségének vizsgálatára. Periszkóp, kaleidoszkóp készítése és modellezése. A sugármenet kvalitatív megrajzolása fénytörés esetén (plánparalel lemez, prizma, vizeskád). Ismeretek: Kvalitatív kapcsolat felismerése A fény egyenes vonalú terjedése. a közeg sűrűsége és a törési A fényvisszaverődés és a szögnek a beesési szöghöz fénytörés: a fény az új közeg viszonyított változása között. határán visszaverődik és/vagy A teljes visszaverődés megtörik; a leírásuknál használt jelenségének bemutatása alapján fizikai mennyiségek (beesési (pl. az akvárium víztükrével) a szög, visszaverődési szög, törési jelenség kvalitatív értelmezése. szög rajzolása). Az optikai szál modelljének Teljes visszaverődés. megfigyelése egy műanyag Hétköznapi optikai eszközök palack oldalán kifolyó vízsugár képalkotása. Valódi és látszólagos hátulról történő kép. megvilágításával. Síktükör, homorú és domború Kép- és tárgytávolság mérése tükör, szóró- és gyűjtőlencse. gyűjtőlencsével, Fókusz. fókusztávolságának A szem képalkotása. meghatározása napfényben. Rövidlátás, távollátás, Sugármenetrajzok bemutatása színtévesztés. digitális táblán. A tanuló környezetében található tükrök és lencsék képalkotásának kísérleti bemutatása. Tükrök esetén a kép keletkezésének értelmezése egyszerű sugármeneti rajzzal. Gyakorlati különbségtétel a valódi és a látszólagos kép között. A fókusz kísérleti meghatározása homorú tükör és gyűjtőlencse esetén. Az emberi szem mint optikai -49-

Kapcsolódási pontok Biológia–egészségtan: a szem, a látás, a szemüveg; nagyító, mikroszkóp és egyéb optikai eszközök (biológiai minták mikroszkópos vizsgálata). Matematika: geometriai szerkesztések, tükrözés. Technika, életvitel és gyakorlat: a színtévesztés és a színvakság társadalmi vonatkozásai.

lencse működésének megértése, a jellegzetes látáshibák (távollátás, rövidlátás) és a korrekció módja (szemüveg, kontaktlencse). Ismeretek: A fehér fény felbontása színekre A fehér fény színeire bontása. prizma segítségével; a fehér fény Színkeverés, kiegészítő színek. összetettségének felismerése. A tárgyak színe: a természetes Tanulói kísérlettel a színkeverés fény különböző színkomponenseit bemutatása forgó színkoronggal. a tárgyak különböző mértékben A tárgyak színének egyszerű nyelik el és verik vissza, ebből magyarázata. adódik a tárgy színe. Problémák: Az elsődleges és másodlagos Milyen folyamatokban keletkezik fényforrások megkülönböztetése, fény? Mi történhet a Napban, és gyakorlati felismerésük. mi a Holdon? Minek a fényét Fénykibocsátást eredményező látják a „kék bolygót” megfigyelő fizikai (villámlás, fémek izzása), űrhajósok? kémiai és biokémiai (égés, Ismeretek: szentjánosbogár, korhadó fa stb.) Elsődleges és másodlagos jelenségek gyűjtése. fényforrások. Fénykibocsátó folyamatok a természetben. Problémák, jelenségek, Hagyományos és új mesterséges alkalmazások: fényforrások sajátságainak Milyen az ember és a fény összegyűjtése, a fényforrások és viszonya? az energiatakarékosság Hogyan hasznosíthatjuk a fénnyel kapcsolatának vizsgálata kapcsolatos tapasztalatainkat a (izzólámpa, fénycső, környezetünk megóvásában? kompaktlámpa, LED-lámpa). Milyen fényforrásokat Az új és elhasznált izzólámpa használunk? összehasonlítása. Milyen fényforrásokat érdemes Összehasonlító leírás a használni a lakásban, az mesterséges fényforrások iskolában, a településeken, fajtáiról, színéről és az okozott színpadon, filmen, közlekedésben hőérzet összehasonlítása. stb. (színérzet, hőérzet, élettartam)? A fényforrások használata Mit nevezünk egészségügyi vonatkozásainak fényszennyezésnek? megismerése. Milyen Magyarország A fényforrások használata fényszennyezettsége? környezeti hatásainak Ismeretek: megismerése. Mesterséges fényforrások. A fényszennyezés fogalmának Fényszennyezés. megismerése.

-50-

Biológia–egészségtan: a színek szerepe az állat- és növényvilágban (klorofill, rejtőzködés). Kémia: égés, lángfestés. Biológia–egészségtan: lumineszcencia. Földrajz: természeti jelenségek, villámlás.

Biológia–egészségtan: a fényszennyezés biológiai hatásai, a fényszennyezés mint a környezetszennyezés egyik formája. Kémia: nemesgázok, volfrám, izzók, fénycsövek.

Problémák, jelenségek: A csillagos égbolt: Hold, csillagok, bolygók, galaxisok, gázködök. A Hold és a Vénusz fázisai, a hold- és napfogyatkozások. Milyen történelmi elképzelések voltak a Napról, a csillagokról és a bolygókról? Ismeretek: Az égbolt természetes fényforrásai: a Nap, Hold, bolygók, csillagok, csillaghalmazok, ködök stb. A Naprendszer szerkezete. A Nap, a Naprendszer bolygóinak és azok holdjainak jellegzetességei. Megismerésük módszerei. Geocentrikus és heliocentrikus világkép. A tudományos kutatás modelleken át a természettörvényekhez vezető útja mint folyamat.

A csillagos égbolt megfigyelése szabad szemmel (távcsővel) és számítógépes planetáriumprogramok futtatásával. Az objektumok csoportosítása aszerint, hogy elsődleges (a csillagok, köztük a Nap) vagy másodlagos fényforrások (a bolygók és a holdak csak visszaverik a Nap fényét). A csillagok és a bolygók megkülönböztetése képüknek kis távcsőbeli viselkedése alapján.

A fázisok és fogyatkozások értelmezése modellkísérletekkel. A Naprendszer szerkezetének megismerése; a Nap egy a sok csillag közül. A csillagos égbolt mozgásainak geocentrikus és heliocentrikus értelmezése. Ismeretek szerzése arról, hogy a Naprendszerről, a bolygókról és holdjaikról, valamint az (álló-) csillagokról alkotott kép miként alakult az emberiség történetében. Differenciált csoportmunka alapján Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galilei, Kepler munkásságának megismerése. Problémák, jelenségek, A különböző sugárzások alkalmazások: hatásairól a köznapi és a A Nap és más fényforrások médiából származó ismeretek felbontott fénye (pl. gyertya összegyűjtésével a látható lángja megsózva). fénytartomány kibővítése Infralámpa, röntgenkép létrejötte elektromágneses spektrummá, (árnyékhatás), mikrohullámú sütő. kiegészítése a szintén közismert A röntgen ernyőszűrés az emberi rádió- és mikrohullámokkal, szervezet és ipari anyagminták majd a röntgensugárzással. belső szerkezetének Annak felismerése, hogy a fény vizsgálatában, az UV sugárzás hatására zajlanak le a növények veszélyei. életműködéséhez A hőtanhoz továbbvezető nélkülözhetetlen kémiai problémák: Mit hoz a villám, reakciók. amivel felgyújtja a fát, amibe belecsap? Mit sugároznak ki a fénnyel együtt az izzított fémek? Mit ad a fény a kémiai reakcióhoz? -51-

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az emberiség világképének változása. Csillagképek a különböző kultúrákban. Kémia: hidrogén (hélium, magfúzió). Matematika: a kör és a gömb részei. Földrajz: a Naprendszer. A világűr megismerésének, kutatásának módszerei.

Biológia-egészségtan: növényi fotoszintézis, emberi élettani hatások (napozás); diagnosztikai módszerek. Kémia: fotoszintézis, (UV fény hatására lejátszódó reakciók, kemilumineszcencia).

Ismeretek: A napfény és más fényforrások Az infravörös és az UV sugárzás, (elektromágneses) spektruma: a röntgensugárzás élettani rádióhullámok, mikrohullámok, hatásainak, veszélyeinek, infravörös sugárzás, látható fény, gyakorlati alkalmazásainak UV sugárzás, röntgensugárzás. megismerése a technikában és a A Nap fénye és hősugárzása gyógyászatban. biztosítja a Földön az élet feltételeit. A napozás szabályai. Példák az infravörös és az UV sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásaira, veszélyeire, gyakorlati alkalmazásaira a technikában és a gyógyászatban. Egyenes vonalú terjedés, tükör, lencse, fénytörés, visszaverődés. A fény Kulcsfogalmak/ hatása az élő természetre. Fényszennyezés. fogalmak Nap, Naprendszer. Földközéppontú világkép, napközéppontú világkép. Követelmények 8. évfolyam végén 1. Nyomás A nyomás fogalmának értelmezése és kiszámítása egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként. Szilárd testekkel kifejtett nyomáson alapuló jelenségek és alkalmazások ismertetése. A folyadékoszlop nyomása. Közlekedőedények, folyadékok sűrűsége. Pascal törvényének ismerete. Nyomás gázokban, légnyomás. Arkhimédész törvénye. Hullámterjedés. Hang, hallás. A hang keletkezése, terjedése, energiája. 2. Elektromosság, mágnesség Mágneses hatások, pólusok, mágneses mező. Elektromos tulajdonság, elektromos állapot, töltés, elektromos mező. Áramerősség, feszültség, ellenállás, áramkör, elektromágnes. A vezetéket jellemző ellenállás fogalma, mértékegysége és kiszámítása. Ohm törvénye. Elektromágneses indukció, váltakozó áram, generátorok és motorok. Erőmű, transzformátor, távvezeték. 3. Optika, csillagászat Az anyag és a kölcsönhatás fogalmának bővítése. A fény tulajdonságainak megismerése. A fény szerepe az élő természetben. A fény egyenes vonalú terjedése. Visszaverődés, törés jelensége. Hétköznapi optikai eszközök. Nap, Naprendszer

-52-

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait. Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza. A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja. Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb. Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség. Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre. A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

-53-

Kémia B változat A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált emberét képessé teszi arra, hogy a környezetében megjelenő és mindennapi tevékenységében felhasználásra kerülő anyagok kémiai tulajdonságait, hatásait, a kémiai jelenségeket és azok összefüggéseit, törvényeit megértse, és segíti őt az anyagok tudatos felhasználásában. Az anyag sokféleségének bemutatása mellett e sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A továbbfejleszthető ismeretanyag és a szemléletmód járuljon hozzá a tanulók egységes természetés társadalomképének formálásához, egyéni képességeik felismeréséhez és fejlesztéséhez, a természettudományok iránti érdeklődés és az önművelés iránti igény felkeltéséhez. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, vizsgálata és értelmezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom, a könyvtár és az elektronikus információhordozók révén. Legyenek képesek a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére. A kémia tanulása alakítson ki felelősségteljes tudást az élő környezet megóvása és az egészséges életmód megvalósítása érdekében. A kémiai tananyag a lehetőségek maximális felhasználásával kapcsolódik több más műveltségterülethez, azokkal együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A kémia műveltségi terület keretei között folyó nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolhatnak a diákok. A kémiai eljárások, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával az a cél, hogy kialakuljon a tanulókban a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A kémiaoktatás feladata, hogy nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, komplex természetbarát szemléletet, biztosítson olyan kémiai alapműveltséget, amely alkalmas a szakirányú képzés megalapozására. A kémia, mint belépő természettudományos tantárgy, kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok az élet minden területén jól használható módot alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel. Tanulmányaik során a tanulók legtöbbször tapasztalatokból, megfigyelésekből, kísérletekből indulnak ki, ezekből vonnak le következtetéseket, majd kutatják az anyag viselkedésének okait. A tapasztalatok sarkallhatják a miértek keresésére. A tudományos megismerés egyes formáinak alkalmazásával egyre önállóbban tudnak új ismereteket szerezni. Közben hasznos anyagismeretekhez jutnak, amelyeket a napi tevékenységeik során közvetlenül is alkalmazhatnak. A kémiával való ismerkedés közben olyan tapasztalatokon nyugvó, biztos anyagismereten alapuló tudást szerezhetnek meg, amely nemcsak segíti őket (például a háztartási teendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a szénmonoxid hatása). A természettudományos szemlélet birtokában a tanulók egyre tudatosabban ügyelhetnek az egészségükre, szűkebb és tágabb környezetükre. Az így kialakuló látásmód védheti meg a jövő generációt az áltudományok különböző formáitól. A változatos témakörök inspirálhatják a tanulókat és a tanárokat is arra, hogy a tananyagot a legkülönbözőbb módokon közelítsék meg, problémákat vessenek fel, kutakodjanak, vitázzanak, és ehhez keressenek az interneten adatokat, információkat. Tervezzenek kísérleteket, tapasztalati tényekkel, érvekkel bizonyítsanak. Erősíti a motivációt, a tantárgyhoz való kötődést az is, ha a már meglévő infokommunikációs jártasságra (prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon, tudásépítő platformokon) épít. A pályaválasztásukat segítheti a magyar vegyészek világhírű teljesítményével való találkozás is. -54-

A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak, módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat. Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel (saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel). Az otthoni megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is elősegíthetik. A tanulók az életkorukhoz és a 21. századhoz alkalmazkodó módszerek alkalmazásával nemcsak kémiatudásra, anyagismeretre és szemléletre tesznek szert, hanem megőrizhetik nyitottságukat, érdeklődésüket az ilyen témák iránt. A kíváncsiság pedig az újabb ismeretek megszerzésének hajtóereje. Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai A tanterv a fejlesztési feladatok közül kiemelt hangsúllyal a következőket tartalmazza:  a természettudományos megismerés módszereinek bemutatása,  a kémiatanulás módszereinek bemutatása, a tanulási készség kialakítása, fejlesztése,  tájékozódás az élő és az élettelen természetről,  az egészséges életmód feltételeinek megismertetése,  a környezetért érzett felelősségre nevelés,  a hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés, kapcsolódás Európához, a világhoz,  a kommunikációs kultúra fejlesztése,  a harmonikusan fejlett ember formálása,  a pályaorientáció,  a problémamegoldó képesség, a kreativitás fejlesztése,  döntésképes személyiségek fejlesztése, akik tárgyi ismereteik segítségével, képesek a lakóhely és az iskola közvetlen aktuális problémáinak, sajátos természeti adottságainak megismerése alapján véleményt formálni és cselekedni. A tanulók  megfigyelőképességének és a fogalmak megalkotásán keresztül logikus gondolkodásmódjának fejlesztése,  önállóan végzett célirányos megfigyeléseik és kísérleteik eredményeiből, a megismert tények, összefüggések birtokában legyenek képesek következtetések levonására, ítéletalkotásra,  életkori sajátosságaiknak megfelelően legyenek képesek a jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerésére,  legyenek képesek arra, hogy gondolataikat szóban és írásban nyelvileg helyesen, világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával fogalmazzák meg,  ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, számítási feladatokat megoldani, ismerjék és alkalmazzák a problémamegoldás elemi műveleteit,  tudják magyarázni ismereteik mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat,  használjanak modelleket,  szerezzenek gyakorlottságot az információkutatásban, legyenek motiváltak az IKT-eszközök használatában,  legyenek képesek alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és az órán kívüli tevékenységek során,  ismerjék fel az ismereteikhez kapcsolódó környezeti problémákat, ismereteik járuljanak hozzá személyiségük pozitív formálásához,  tudják, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték,. legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudomány fejlődése milyen szerepet játszik a társadalmi folyamatokban, a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, és e munkában jelentős szerepet töltenek be a magyar tudósok, kutatók is. -55-

Kompetenciák A kémia tantárgy a számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez. Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségének fejlesztéséhez is. A kémiatörténet megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. A csoportmunkában végzett tevékenységek, a kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a tanulók megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban is. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik médiatudatosságuk. Értékelés Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással való leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. Formái:  szóbeli felelet,  feladatlapok értékelése,  tesztek, dolgozatok osztályozása,  rajzok készítése,  modellek összeállítása,  számítási feladatok megoldása,  kísérleti tevékenység minősítése,  kiselőadások tartása,  munkafüzeti tevékenység megbeszélése,  gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése,  poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint,  természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a kémia tanítására rendelkezésre álló órakeretben;  a taneszköz segítségével a kémia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen  a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; -56-



a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő kémiai szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését;

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:  amelyek két éven keresztül használhatók;  amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;  amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);  amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;  amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; 7. évf. 1,5 54

Heti óraszám: Évfolyamok óraszáma:

-57-

8. évf. 1,5 54

Kémia 7. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3. 4.

Órakeret

A kémia tárgya, kémiai kísérletek Részecskék, halmazok, változások, keverékek A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok A kémiai reakciók típusai Összesen:

4 óra 19 óra 12 óra 19óra 54 óra

Órakeret 4 óra Térfogat és térfogatmérés. Halmazállapotok, anyagi változások, Előzetes tudás hőmérsékletmérés. Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A kémia tárgyának, alapvető módszereinek és szerepének megértése. A kémia kikerülhetetlenségének bemutatása a mai világban. A kémiai A tematikai egység kísérletezés bemutatása, megszerettetése, a kísérletek tervezése, a nevelési-fejlesztési tapasztalatok lejegyzése, értékelése. A biztonságos laboratóriumi céljai eszköz- és vegyszerhasználat alapjainak kialakítása. A veszélyességi jelek felismerésének és a balesetvédelem szabályai alkalmazásának készségszintű elsajátítása. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) A kémia tárgya és jelentősége A kémia tárgyának és a kémia Biológia-egészségtan: A kémia tárgya és jelentősége az kísérletes jellegének ismerete, a ízlelés, szaglás, ókortól a mai társadalomig. A kísérletezés szabályainak tapintás, látás. kémia szerepe a mindennapi megértése. Egyszerű kísérletek életünkben. A kémia felosztása, szabályos és biztonságos Fizika: a fehér fény főbb területei. végrehajtása. színekre bontása, a Kémiai kísérletek M1: Kísérletek rögzítése a látás fizikai alapjai. A kísérletek célja, tervezése, füzetben. rögzítése, tapasztalatok és Vegyszerek tulajdonságainak következtetések. A kísérletezés megfigyelése, érzékszervek közben betartandó szabályok. szerepe: szín, szag Azonnali tennivalók baleset (kézlegyezéssel), pl. esetén. szalmiákszesz, oldószerek, Laboratóriumi eszközök, kristályos anyagok. Jelölések vegyszerek felismerése a csomagolásokon, Alapvető laboratóriumi szállítóeszközökön. eszközök. Szilárd, folyadék- és Laboratóriumi eszközök gáz halmazállapotú vegyszerek csoportosítása a környezettel tárolása. Vegyszerek való anyagátmenet veszélyességének jelölése. szempontjából. Kulcsfogalmak/ Balesetvédelmi szabály, veszélyességi jelölés, laboratóriumi eszköz, fogalmak kísérlet. Órakeret Tematikai egység Részecskék, halmazok, változások, keverékek 19 óra Balesetvédelmi szabályok, laboratóriumi eszközök, halmazállapotok, Előzetes tudás Tematikai egység

A kémia tárgya, kémiai kísérletek

. -58-

halmazállapot-változások. Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmak kialakulásának bemutatásán keresztül. A részecskeszemlélet és a daltoni atomelmélet megértése. Az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének elsajátítása. Az állapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikai változások értelmezése. A fizikai és kémiai változások A tematikai egység megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése. A nevelési-fejlesztési kémiai változások leírása szóegyenletekkel. Az anyagmegmaradás törvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írt céljai reakcióegyenletek rendezése. A keverékek és a vegyületek közötti különbség megértése. A komponens fogalmának megértése és alkalmazása. A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrét példákra, különösen az elegyekre és az oldatokra vonatkozóan. Az összetétel megadási módjainak ismerete és alkalmazása. Keverékek szétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Részecskeszemlélet a kémiában A részecskeszemlélet elsajátítása. Biológia-egészségtan: Az atom szó eredete és a daltoni Képletek szerkesztése. emberi testhőmérséklet atommodell. Az egyedi M: Diffúziós kísérletek: pl. szabályozása, légkör, részecskék láthatatlansága, szagok, illatok terjedése a talaj és modern műszerekkel való levegőben, színes kristályos termőképessége. érzékelhetőségük. A részecskék anyag oldódása vízben. méretének és számának A vegyjelek gyakorlása az eddig Fizika: tömeg, szemléletes tárgyalása. megismert elemeken, újabb térfogat, sűrűség, elemek bevezetése, pl. az ókor energia, Elemek, vegyületek hét féme, érdekes halmazállapotok A kémiailag tiszta anyag elemfelfedezések története. Az jellemzése, egyensúlyi fogalma. Azonos/különböző eddig megismert vegyületek állapotra törekvés, atomokból álló kémiailag tiszta vegyjelekkel való felírása, termikus egyensúly, anyagok: elemek/vegyületek. Az bemutatása. olvadáspont, elemek jelölése vegyjelekkel Egyszerű molekulák forráspont, (Berzelius). Több azonos szemléltetése modellekkel vagy hőmérséklet, nyomás, atomból álló részecskék képlete. számítógépes grafika mágnesesség, Vegyületek jelölése képletekkel. segítségével. Molekulamodellek hőmérséklet mérése, A mennyiségi viszony és az alsó építése. sűrűség mérése és index jelentése. mértékegysége, testek úszása, légnyomás Molekulák mérése, tömegmérés, A molekula mint atomokból álló térfogatmérés. önálló részecske. A molekulákat összetartó erők (részletek Földrajz: vizek, nélkül). talajtípusok. Halmazállapotok és a kapcsolódó A fizikai és a kémiai változások fizikai változások jellemzése, megkülönböztetésük. Matematika: százalékszámítás. A szilárd, a folyadék- és a Egyszerű egyenletek felírása. gázhalmazállapotok jellemzése, a M: Olvadás- és forráspont Történelem, társadalmi kapcsolódó fizikai változások. mérése. Jód szublimációja.. és állampolgári Olvadáspont, forráspont. A fázis szilárd és a folyadékfázisok ismeretek: őskorban, fogalma. sűrűsége. -59-

Kémiai változások (kémiai reakciók) Kémiai reakciók. A kémiai és a fizikai változások megkülönböztetése. Kiindulási anyag, termék. Hőtermelő és hőelnyelő változások A változásokat kísérő hő. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok a rendszer és a környezet szempontjából.

Pl. vaspor és kénpor keverékének ókorban ismert fémek. szétválasztása mágnessel, illetve összeolvasztása. Égés bemutatása. Hőelnyelő változások bemutatása hőmérséklet mérése mellett, pl. oldószer párolgása, hőelnyelő oldódás. Információk a párolgás szerepéről az emberi test hőszabályozásában. . Egyszerű számítási feladatok az anyagmegmaradás (tömegmegmaradás) felhasználásával.

Az anyagmegmaradás törvénye A kémiai változások leírása szóegyenletekkel, kémiai jelekkel (vegyjelekkel, képletekkel). Mennyiségi viszonyok figyelembevétele az egyenletek két oldalán. Az anyagmegmaradás törvénye. Komponens Komponens (összetevő), a komponensek száma. A komponensek változó aránya.

Elegyek és oldatok összetételének értelmezése. Összetételre vonatkozó számítási feladatok megoldása. M: Többfázisú keverékek Elegyek és összetételük előállítása: pl. porkeverékek, Gáz- és folyadékelegyek. nem elegyedő folyadékok, Elegyek összetétele: korlátozottan oldódó anyagok, tömegszázalék, térfogatszázalék. lőpor. Szörp, ecetes víz, vízTömegmérés, térfogatmérés. A alkohol elegy készítése. teljes tömeg egyenlő az Egyszerű számítási feladatok összetevők tömegének tömeg- és térfogatszázalékra, pl. összegével, térfogat esetén ez üdítőital cukortartalmának, nem mindig igaz. ételecet ecetsavtartalmának, bor alkoholtartalmának számolása. Oldatok Adott tömegszázalékú vizes Oldhatóság. Telített oldat. Az oldatok készítése pl. cukorból, oldhatóság változása a illetve konyhasóból. Anyagok hőmérséklettel. Rosszul oldódó oldása vízben és étolajban. anyagok. A „hasonló a Információk gázok oldódásának hasonlóban oldódik jól” elv. hőmérséklet- és nyomásfüggéséről példákkal (pl. keszonbetegség, magashegyi kisebb légnyomás következményei). Keverékek komponenseinek Keverékek szétválasztásának szétválasztása gyakorlása. Kísérletek szabályos Oldás, kristályosítás, ülepítés, és biztonságos végrehajtása. dekantálás, szűrés, bepárlás, M: Egyszerű elválasztási mágneses elválasztás, feladatok megtervezése és/vagy -60-

desztilláció, adszorpció. A levegő mint gázelegy A levegő térfogatszázalékos összetétele.

kivitelezése, pl. vas- és alumíniumpor szétválasztása mágnessel, színes filctoll festékanyagainak szétválasztása papírkromatográfiával. Néhány vizes oldat Információk a desztillációról és Édesvíz, tengervíz (sótartalma az adszorpcióról: pl. tömegszázalékban), vérplazma pálinkafőzés, kőolajfinomítás, a (oldott anyagai). Telkes-féle – tengervízből ivóvizet készítő – labda, orvosi Szilárd keverékek szén, dezodorok, szilikagél. Szilárd keverék (pl. só és homok, Információk a levegő vas és kénpor, sütőpor, bauxit, komponenseinek gránit, talaj). szétválasztásáról. Sós homokból só kioldása, majd bepárlás után kristályosítása. Információk az étkezési só tengervízből történő előállításáról. Valamilyen szilárd keverék komponenseinek vizsgálata, kimutatása. Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, Kulcsfogalmak/ vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás, anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, fogalmak oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék. A részecskék szerkezete és tulajdonságai, Órakeret vegyülettípusok 12 óra Részecskeszemlélet, elem, vegyület, molekula, kémiai reakció. Előzetes tudás A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben a vegyértékelektronok számának, illetve a periódusos rendszernek az A tematikai egység ismeretében. Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadronevelési-fejlesztési állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés, kovalens kötés és fémes kötés értelmezése a nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvés céljai elmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabb vegyülettípusokba. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Az atom felépítése A periódusos rendszer Fizika: tömeg, töltés, Atommodellek a Bohr-modellig. szerepének és az áramvezetés, természet Atommag és elektronok. anyagmennyiség fogalmának a méretviszonyai, atomi Elektronok felosztása törzs- és megértése. Képletek méretek. vegyértékelektronokra. szerkesztése, anyagmennyiségre Vegyértékelektronok jelölése a vonatkozó számítási feladatok vegyjel mellett pontokkal, megoldása. elektronpár esetén vonallal. M: Vegyértékelektronok A periódusos rendszer jelölésének gyakorlása. Története (Mengyelejev), Információ a nemesgázok kémiai felépítése. A viselkedéséről. vegyértékelektronok száma és a Az elemek moláris tömegének Tematikai egység

-61-

kémiai tulajdonságok összefüggése a periódusos rendszer 1., 2. és 13–18. (régebben főcsoportoknak nevezett) csoportjaiban. Fémek, nemfémek, félfémek elhelyezkedése a periódusos rendszerben. Magyar vonatkozású elemek (Müller Ferenc, Hevesy György). Nemesgázok elektronszerkezete. Az anyagmennyiség Az anyagmennyiség fogalma és mértékegysége. Avogadroállandó. Atomtömeg, moláris tömeg és mértékegysége, kapcsolata a fizikában megismert tömeg mértékegységével. Egyszerű ionok képződése A nemesgáz-elektronszerkezet elérése elektronok leadásával, illetve felvételével: kation, illetve anion képződése. Ionos kötés. Ionos vegyületek képletének jelentése. Kovalens kötés A nemesgáz-elektronszerkezet elérése az atomok közötti közös kötő elektronpár létrehozásával. Egyszeres és többszörös kovalens kötés. Kötő és nemkötő elektronpárok, jelölésük vonallal. Molekulák és összetett ionok kialakulása. Fémes kötés Fémek és nemfémek megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. Fémek jellemző tulajdonságai. A fémes kötés, az áramvezetés értelmezése az atomok közös, könnyen elmozduló elektronjai alapján. Könnyűfémek, nehézfémek, ötvözetek.

megadása a periódusos rendszerből leolvasott atomtömegek alapján. Vegyületek moláris tömegének kiszámítása az elemek moláris tömegéből. A kiindulási anyagok és a reakciótermékek anyagmennyiségeire és tömegeire vonatkozó egyszerű számítási feladatok. A 6·1023 db részecskeszám nagyságának érzékeltetése szemléletes hasonlatokkal.

Az ionos, kovalens és fémes kötés ismerete, valamint a köztük levő különbség megértése. Képletek szerkesztése. Egyszerű molekulák szerkezetének felírása az atomok vegyértékelektronszerkezetének ismeretében az oktettelv felhasználásával. Összetételre vonatkozó számítási feladatok megoldása. M: Só képződéséhez vezető reakcióegyenletek írásának gyakorlása a vegyértékelektronok számának figyelembevételével (a periódusos rendszer segítségével). Ionos vegyületek képletének szerkesztése. Ionos vegyületek tömegszázalékos összetételének kiszámítása. Molekulák elektronszerkezeti képlettel való ábrázolása, kötő és nemkötő elektronpárok feltüntetésével. Példák összetett ionokra, elnevezésükre. megmunkálhatósága, alumínium vagy vaspor égetése. Kulcsfogalmak/ Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só. fogalmak

-62-

Órakeret 19 óra Vegyértékelektron, periódusos rendszer, kémiai kötések, fegyelmezett Előzetes tudás és biztonságos kísérletezési képesség. A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése. Egyszerű reakcióegyenletek rendezésének elsajátítása. A reakciók összekötése A tematikai egység hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás, nevelési-fejlesztési korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg. Az ismert folyamatok céljai általánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Egyesülés Az egyesülés, bomlás, égés, Biológia-egészségtan: Egyesülés fogalma, példák. oxidáció, redukció ismerete, anyagcsere. ezekkel kapcsolatos egyenletek Bomlás rendezése, kísérletek szabályos Fizika: hő. Bomlás fogalma, példák. és biztonságos végrehajtása. . Levegőszabályozás gyakorlása Gyors égés, lassú égés, oxidáció, Bunsen- vagy más gázégőnél: redukció kormozó és szúróláng. Izzó Az égés mint oxigénnel történő faszén, illetve víz tetején égő kémiai reakció. Robbanás. benzin eloltása, értelmezése az Tökéletes égés, nem tökéletes égés feltételeivel. égés és feltételei. Rozsdásodás. Reakcióegyenletek írásának Korrózió. Az oxidáció mint gyakorlása. oxigénfelvétel. A redukció mint oxigénleadás. A redukció ipari jelentősége. A CO-mérgezés és elkerülhetősége, a CO-jelzők fontossága. Tűzoltás, felelős viselkedés tűz esetén. Oldatok kémhatása, savak, lúgok Savak, lúgok és a sav-bázis Savak és lúgok, disszociációjuk reakcióik ismerete, ezekkel vizes oldatban, Arrhenius-féle kapcsolatos egyenletek sav-bázis elmélet. pH-skála, a pH rendezése, kísérletek szabályos mint a savasság és lúgosság és biztonságos végrehajtása. mértékét kifejező számérték. M: Háztartási anyagok Indikátorok. kémhatásának vizsgálata többféle indikátor segítségével. Növényi Kísérletek savakkal és lúgokkal alapanyagú indikátor készítése. Savak és lúgok alapvető reakciói. Kísérletek savakkal (pl. sósavval, ecettel) és pl. fémmel, Közömbösítési reakció, sók mészkővel, tojáshéjjal, vízkővel. képződése Információk arról, hogy a sav Közömbösítés fogalma, példák roncsolja a fogat. Kísérletek sókra. szénsavval, a szénsav bomlékonysága. Megfordítható reakciók szemléltetése. Víz pHjának meghatározása állott és frissen forralt víz esetén. Tematikai egység

A kémiai reakciók típusai

-63-

Különböző töménységű savoldatok és lúgoldatok összeöntése indikátor jelenlétében, a keletkező oldat kémhatásának és pH-értékének vizsgálata. Reakcióegyenletek írásának gyakorlása. Egyszerű számítási feladatok közömbösítéshez szükséges oldatmennyiségekre. A kémiai reakciók egy általános Az általánosítás képességének sémája fejlesztése típusreakciók nemfémes elem égése (oxidáció, segítségével. redukció) → égéstermék: . Kémcsőben lévő, indikátort is nemfém-oxid → nemfém-oxid tartalmazó, kevés NaOHreakciója vízzel → savoldat oldathoz sósav adagolása az (savas kémhatás) indikátor színének fémes elem égése (oxidáció, megváltozásáig, oldat bepárlása. redukció) → égéstermék: fémSzódavíz (szénsavas ásványvíz) oxid → fém-oxid reakciója vízzel és meszes víz összeöntése → lúgoldat (lúgos kémhatás) indikátor jelenlétében. savoldat és lúgoldat összeöntése (közömbösítési reakció) → sóoldat (ionvegyület, amely vízben jól oldódik, vagy csapadékként kiválik). kémiai reakciók sebességének változása a hőmérséklettel (melegítés, hűtés). Kulcsfogalmak/ Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció, redukció, pH, sav, lúg, közömbösítés. fogalmak Kémia 7. osztályos követelmények 

Elem, vegyület, molekula, periódusos rendszer, kémiai reakciók ismerete



A halmazok, keverékek, kémiai reakciók ismerete



A természetben előforduló anyagok ismerete, kémiai reakciók ismerete



A háztartásban előforduló anyagok és azok kémiai jellemzői, kémiai reakciók ismerete



Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor



Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában

-64-

Kémia 8. évfolyam 1. 2. 3. 4.

Tematikai egység Élelmiszerek és az egészséges életmód Kémia a természetben Kémia az iparban Kémia a háztartásban Szabadon tervezhető Összesen:

Órakeret 14óra 12 óra 14óra 14 óra 3 óra 54 óra

Órakeret 14 óra Elem, vegyület, molekula, periódusos rendszer, kémiai reakciók Előzetes tudás ismerete, fegyelmezett és biztonságos kísérletezés. A szerves és a szervetlen anyagok megkülönböztetése. Ismert anyagok besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. Információkeresés az élelmiszerek legfontosabb összetevőiről. A mindennapi életben előforduló, a konyhai tevékenységhez kapcsolódó kísérletek tervezése, A tematikai egység illetve elvégzése. Annak rögzítése, hogy a főzés többnyire kémiai nevelési-fejlesztési reakciókat jelent. Az egészséges táplálkozással kapcsolatban a kvalitatív és a kvantitatív szemlélet elsajátítása. A tápanyagok céljai összetételére és energiaértékére vonatkozó számítások készségszintű elsajátítása. Az objektív tájékoztatás és az elriasztó hatású kísérletek eredményeként elutasító attitűd kialakulása a szenvedélybetegségekkel szemben. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Szerves vegyületek Az élelmiszerek legfőbb Biológia-egészségtan: Szerves és szervetlen anyagok összetevőinek, mint szerves az élőlényeket felépítő megkülönböztetése. vegyületeknek az ismerete és főbb szerves és csoportosítása. szervetlen anyagok, Szénhidrátok M:. Csiriz készítése. anyagcsereElemi összetétel és az elemek Karamellizáció. folyamatok, tápanyag. aránya. A „hidrát” elnevezés Tojásfehérje kicsapása magasabb tudománytörténeti magyarázata. hőmérsékleten, illetve sóval. Fizika: a táplálékok Egyszerű és összetett Oldékonysági vizsgálatok, pl. energiatartalma. szénhidrátok. Szőlőcukor étolaj vízben való oldása (glükóz, C6H12O6), tojássárgája segítségével, gyümölcscukor (fruktóz), majonézkészítés. Információk a tejcukor (laktóz), répacukor margarinról, szappanfőzésről. (szacharóz). Biológiai szerepük. Alkoholok párolgásának Méz, kristálycukor, porcukor. bemutatása. Információk Mesterséges édesítőszerek. mérgezési esetekről. Ecetsav Keményítő és tulajdonságai, kémhatásának vizsgálata, növényi tartalék-tápanyag. háztartásban előforduló további Cellulóz és tulajdonságai, szerves savak bemutatása. növényi rostanyag. Tematikai egység

Élelmiszerek és az egészséges életmód

Fehérjék Elemi összetétel. 20-féle -65-

alapvegyületből felépülő óriásmolekulák. Biológiai szerepük (enzimek és vázfehérjék). Fehérjetartalmú élelmiszerek. Zsírok, olajok Elemi összetételük. Megkülönböztetésük. Tulajdonságaik. Étolaj és sertészsír, koleszterintartalom, avasodás, kémiailag nem tiszta anyagok, lágyulás. Alkoholok és szerves savak Szeszes erjedés. Pálinkafőzés. A glikol, a denaturált szesz és a metanol erősen mérgező hatása. Ecetesedés. Ecetsav. Az egészséges táplálkozás Az egészséges életmód kémiai Élelmiszerek összetétele, az szempontból való áttekintése, összetétellel kapcsolatos egészségtudatos szemlélet táblázatok értelmezése, ásványi kialakítása. sók és nyomelemek. M: Napi tápanyagbevitel Energiatartalom, táblázatok vizsgálata összetétel és energia értelmezése, használata. szempontjából. Üdítőitalok Sportolók, diétázók, kémhatásának, összetételének fogyókúrázók táplálkozása. Zsír- vizsgálata a címke alapján. és vízoldható vitaminok, a CInformációk Szent-Györgyi vitamin. Tartósítószerek. Albert munkásságáról. Szenvedélybetegségek Információk a drog- és Függőség. Dohányzás, nikotin. alkoholfogyasztás, valamint a Kátrány és más rákkeltő anyagok, dohányzás veszélyeiről kapcsolatuk a tüdő betegségeivel. Alkoholizmus és kapcsolata a máj betegségeivel. „Partidrogok”, egyéb kábítószerek. Kulcsfogalmak/ Szerves vegyület, alkohol, szerves sav, zsír, olaj, szénhidrát, fehérje, dohányzás, alkoholizmus, drog. fogalmak Órakeret 12 óra A halmazok, keverékek, kémiai reakciók ismerete, fegyelmezett és Előzetes tudás biztonságos kísérletezés. A természetben található legfontosabb anyagok jellemzése azok kémiai tulajdonságai alapján. Szemléletformálás annak érdekében, hogy a tanuló majd felnőttként is képes legyen alkalmazni a kémiaórán A tematikai egység tanultakat a természeti környezetben előforduló anyagok nevelési-fejlesztési tulajdonságainak értelmezéséhez, illetve az ott tapasztalt jelenségek és céljai folyamatok magyarázatához. A levegő- és a vízszennyezés esetében a szennyezők forrásainak és hatásainak összekapcsolása, továbbá azoknak a módszereknek, illetve attitűdnek az elsajátítása, amelyekkel Tematikai egység

Kémia a természetben

-66-

az egyén csökkentheti a szennyezéshez való hozzájárulását. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Hidrogén A légköri gázok és a Biológia-egészségtan: Tulajdonságai. Előfordulása a légszennyezés kémiai szaglás, tapintás, látás, csillagokban. vonatkozásainak ismerete, környezetszennyezés, megértése, környezettudatos levegő-, víz- és Légköri gázok szemlélet kialakítása. talajszennyezés, A légkör összetételének M: Hidrogén égése, durranógáz- fenntarthatóság. ismétlése (N2, O2, CO2, H2O, próba. Ar). Tulajdonságaik, légzés, Annak kísérleti bemutatása, hogy Fizika: Naprendszer, fotoszintézis, üvegházhatás, a az oxigén szükséges feltétele az atommag, a CO2 mérgező hatása. égésnek. Lépcsős kísérlet természetkárosítás gyertyasorral. fajtáinak fizikai Levegőszennyezés . háttere, elektromos Monitoring rendszerek, áram. határértékek, riasztási értékek. Szmog. O3, SO2, NO, NO2, CO2, Földrajz: ásványok, CO, szálló por (PM10). kőzetek, vizek, Tulajdonságaik. Forrásaik. környezetkárosító Megelőzés, védekezés. anyagok és hatásaik. Ózonpajzs. Az ózon mérgező hatása a légkör földfelszíni rétegében. A savas esőt okozó szennyezők áttekintése. Vizek A vizek, ásványok és ércek Édesvíz, tengervíz, ivóvíz, kémiai összetételének esővíz, ásványvíz, gyógyvíz, áttekintése; a vízszennyezés szennyvíz, desztillált víz, kémiai vonatkozásainak ismerete, ioncserélt víz, jég, hó. megértése, környezettudatos Összetételük, előfordulásuk, szemlélet kialakítása. felhasználhatóságuk. A M: Különböző vizek bepárlása, a természetes vizek mint élő bepárlási maradék vizsgálata. rendszerek. Környezeti katasztrófák kémiai szemmel. Vízszennyezés A Föld vízkészletének terhelése kémiai szemmel. A természetes vizeket szennyező anyagok (nitrát-, foszfátszennyezés, olajszennyezés) és hatásuk az élővilágra. A szennyvíztisztítás lépései. A közműolló. Élővizeink és az ivóvízbázis védelme. Ásványok, ércek Az ásvány, a kőzet és az érc fogalma. Magyarországi hegységképző kőzetek főbb ásványai. Mészkő, dolomit, szilikátásványok. Barlang- és -67-

cseppkőképződés. Homok, kvarc. Agyag és égetése. Porózus anyagok. Kőszén, grafit, gyémánt. Szikes talajok. Kulcsfogalmak/ H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, ásvány, érc, levegőszennyezés, vízszennyezés. fogalmak Órakeret 14 óra A természetben előforduló anyagok ismerete, kémiai reakciók ismerete, Előzetes tudás fegyelmezett és biztonságos kísérletezés. Annak felismerése, hogy a természetben található nyersanyagok kémiai átalakításával értékes és nélkülözhetetlen anyagokhoz lehet jutni, de az ezek előállításához szükséges műveleteknek veszélyei is vannak. Néhány előállítási folyamat legfontosabb lépéseinek megértése, A tematikai egység valamint az előállított anyagok jellemzőinek, továbbá (lehetőleg nevelési-fejlesztési aktuális vonatkozású) felhasználásainak magyarázata (pl. annak céljai megértése, hogy a mész építőipari felhasználása kémiai szempontból körfolyamat). Az energiatermelés kémiai vonatkozásai esetében a környezetvédelmi, energiatakarékossági és a fenntarthatósági szempontok összekapcsolása a helyes viselkedésformákkal. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) A vegyész és a vegyészmérnök A tágabban értelmezett vegyipar Biológia-egészségtan: munkája az iparban, a vegyipari főbb ágainak, legfontosabb fenntarthatóság, termékek jelenléte termékeinek és folyamatainak környezetszennyezés, mindennapjainkban. A vegyipar ismerete, megértése, levegő-, víz- és és a kémiai kutatás modern, környezettudatos szemlélet talajszennyezés. környezetbarát irányvonalai. kialakítása. M: Információk a vegyipar Fizika: az energia Vas- és acélgyártás jelentőségéről, a vas- és fogalma, A vas és ötvözeteinek acélgyártásról. mértékegysége, tulajdonságai. A vas- és Alumínium oxidációja a energiatermelési acélgyártás folyamata röviden. A védőréteg leoldása után. eljárások, hatásfok, a vashulladék szerepe. környezettudatos magatartás fizikai Alumíniumgyártás alapjai, A folyamat legfontosabb lépései. energiatakarékos A folyamat energiaköltsége és eljárások, környezetterhelése. energiatermelés Újrahasznosítás. Az alumínium módjai, kockázatai, tulajdonságai. víz-, szél-, nap- és fosszilis energiák, Üvegipar atomenergia, a Homok, üveg. Az üveg természetkárosítás tulajdonságai. Újrahasznosítás. fajtáinak fizikai háttere, elektromos Papírgyártás áram. A folyamat néhány lépése. Fajlagos faigény. Földrajz: Tematikai egység

Kémia az iparban

-68-

Újrahasznosítás. Műanyagipar A műanyagipar és hazai szerepe. Műanyagok. Közös tulajdonságaik. Energiaforrások kémiai szemmel Felosztásuk: fosszilis, megújuló, nukleáris; előnyeik és hátrányaik. Becsült készletek. Csoportosításuk a felhasználás szerint. Alternatív energiaforrások. Fosszilis energiaforrások Szénhidrogének: metán, benzin, gázolaj. Kőolaj-finomítás. A legfontosabb frakciók felhasználása. Kőszenek fajtái, széntartalmuk, fűtőértékük, koruk. Égéstermékeik. Az égéstermékek környezeti terhelésének csökkentése: porleválasztás, további oxidáció. Szabályozott égés, Lambdaszonda, katalizátor. Biomassza Megújuló energiaforrások. A biomassza fő típusai energetikai szempontból. Összetételük, égéstermékeik. Elgázosítás, folyékony tüzelőanyag gyártása. A biomassza mint ipari alapanyag a fosszilis források helyettesítésére. Mész A mészalapú építkezés körfolyamata: mészégetés, mészoltás, karbonátosodás. A vegyületek tulajdonságai. Balesetvédelem.

fenntarthatóság, környezetkárosító anyagok és hatásaik, energiahordozók, környezetkárosítás. Az energiaforrások áttekintése a kémia szempontjából, környezettudatos szemlélet kialakítása. M: Robbanóelegy bemutatása, gázszag. Információk a kémiai szintézisek szerepéről az üzemanyagok előállításánál. Információk az egyén energiatudatos viselkedési lehetőségeiről, a hazai olajfinomításról és a megújuló energiaforrások magyarországi fölhasználásáról.

M: Információk a mész-, a gipszés a cementalapú építkezés során zajló kémiai reakciók szerepéről. A főbb lépések bemutatása, pl. a keletkező CO2-gáz kimutatása meszes vízzel, mészoltás kisebb mennyiségben. Információk a régi mészégetésről.

Gipsz és cement Kalcium-szulfát. Kristályvíz. Kristályos gipsz, égetett gipsz. Az égetett gipsz (modellgipsz) vízfelvétele, kötése. Cementalapú kötőanyagok, kötési idő, nedvesen tartás. Kulcsfogalmak/ Vas- és acélötvözet, alumínium, üveg, papír, energia, fosszilis energia, földgáz, kőolaj, szén, biomassza, mész, körfolyamat, kristályvíz. fogalmak -69-

Órakeret 14 óra A háztartásban előforduló anyagok és azok kémiai jellemzői, kémiai Előzetes tudás reakciók ismerete, fegyelmezett és biztonságos kísérletezés. A háztartásokban található anyagok és vegyszerek legfontosabb tulajdonságainak ismerete alapján azok kémiai szempontok szerinti, szakszerű jellemzése. Az egyes vegyszerek biztonságos kezelésének, a szabályok alkalmazásának készségszintű elsajátítása a kísérletek során, A tematikai egység a tiltott műveletek okainak megértése. A háztartási anyagok és nevelési-fejlesztési vegyszerek szabályos tárolási, illetve a hulladékok előírásszerű céljai begyűjtési módjainak ismeretében ezek gyakorlati alkalmazása. A háztartásban előforduló anyagokkal, vegyszerekkel kapcsolatos egyszerű, a hétköznapi életben is használható számolási feladatok megoldása. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Savak, lúgok és sók biztonságos A háztartásban előforduló savak, Biológia-egészségtan: használata lúgok és sók, valamint tudatos fogyasztói Használatuk a háztartásban biztonságos használatuk szokások, (veszélyességi jelek). Ajánlott módjainak elsajátítása. fenntarthatóság. védőfelszerelések. Maró Annak bizonyítása, hogy a anyagok. tömény lúg és az étolaj reakciója Fizika: az energia során a zsíroldékony étolaj fogalma, Savak vízoldékonnyá alakul. mértékegysége, Háztartási sósav. Információk táplálékaink elektromos áram. Akkumulátorsav. Ecet. sótartalmáról és a túlzott Vízkőoldók: a mészkövet és a sófogyasztás vérnyomásra márványt károsítják. gyakorolt hatásáról. Sütőpor és szódabikarbóna reakciója vízzel Lúgok és ecettel. Információk a Erős lúgok: zsíroldók, szódabikarbónával való lefolyótisztítók. Erős és gyenge gyomorsav-megkötésről. lúgokat tartalmazó tisztítószerek. Tematikai egység

Kémia a háztartásban

Sók Konyhasó. Tulajdonságai. Felhasználása. Szódabikarbóna. Tulajdonságai. Felhasználása. A sütőpor összetétele: szódabikarbóna és sav keveréke, CO2-gáz keletkezése. Fertőtlenítő- és fehérítőszerek Hidrogén-peroxid. Hipó. Klórmész. Tulajdonságaik. A hipó (vagy klórmész) + sósav reakciójából mérgező Cl2-gáz keletkezik. A klórgáz tulajdonságai. A vízkőoldó és a klórtartalmú fehérítők, illetve fertőtlenítőszerek együttes

A háztatásban előforduló fertőtlenítő- és mosószerek, valamint biztonságos használatuk módjainak elsajátítása. A csomagolóanyagok áttekintése, a hulladékkezelés szempontjából is, környezettudatos szemlélet kialakítása. . Semmelweis Ignác -70-

használatának tilalma.

tudománytörténeti szerepe. Információk a kettős Mosószerek, szappanok, a vizek oldékonyságú részecskékről. keménysége Vízlágyítók és adagolásuk Mosószerek és szappanok, mint különbsége mosógép és kettős oldékonyságú részecskék. mosogatógép esetében. A szappanok, mosószerek Információk a foszfátos és mosóhatásának változása a foszfátmentes mosópor vízkeménységtől függően. A víz környezetkémiai vonatkozásairól. keménységét okozó vegyületek. Alumínium oldása savban és A vízlágyítás módjai, lúgban. Információk: mi miben csapadékképzés, ioncsere. tárolható, mi mosható mosogatógépben, mi melegíthető Csomagolóanyagok és mikrohullámú melegítőben. hulladékok kezelése Információk a A csomagolóanyagok áttekintése. csomagolóanyagok Az üveg és a papír mint szükségességéről, a újrahasznosítható környezettudatos viselkedésről. csomagolóanyag. Alufólia, Műanyag égetése elrettentésként. aludoboz. Az előállítás Információk az iskola környékén energiaigénye. Műanyagok működő hulladékkezelési jelölése a termékeken. rendszerekről. Élettartamuk. Réz és nemesfémek Kémiai információk ismerete a A félnemesfémek és háztartásban található néhány nemesfémek. A réz (vörösréz) és további anyagról, azok ötvözetei (sárgaréz, bronz). biztonságos és környezettudatos Tulajdonságaik. kezelése. A háztartásban Tudománytörténeti érdekességek. előforduló kémiai jellegű Az ezüst és az arany ún. számítások elvégzési módjának tisztaságának jelölése. elsajátítása. Választóvíz, királyvíz. A rézgálic színe, számítási feladatok permetlé készítésére és Permetezés, műtrágyák műtrágya adagolására. Réz-szulfát mint növényvédő Információk a valós szer. Szerves növényvédő szerek. műtrágyaigényről. Adagolás, lebomlás, várakozási Információk a háztartásban idő. Óvintézkedések használt szárazelemekről és permetezéskor. A növények akkumulátorokról. A közvetlen tápanyagigénye. Műtrágyák N-, áramtermelés lehetősége P-, K-tartalma, vízoldékonysága, tüzelőanyag-cellában: H2 ennek veszélyei. oxidációja. Az energia kémiai tárolása Energia tárolása kémiai (oxidáció-redukció) reakciókkal. Szárazelemek, akkumulátorok. Mérgező fémsók, vegyületek begyűjtése. Vízkőoldó, zsíroldó, fertőtlenítő- és fehérítőszer, mosószer, Kulcsfogalmak/ vízkeménység, csomagolóanyag, műanyag, szelektív gyűjtés, nemesfém, permetezőszer, műtrágya, várakozási idő, adagolás, szárazelem, fogalmak akkumulátor. -71-

Kémia 8. osztályos követelmények        

A szerves és a szervetlen anyagok megkülönböztetése. Ismert anyagok besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba A természetben található legfontosabb anyagok jellemzése azok kémiai tulajdonságai alapján A levegő- és a vízszennyezés esetében a szennyezők forrásainak és hatásainak összekapcsolása, továbbá azoknak a módszereknek, illetve attitűdnek az elsajátítása, amelyekkel az egyén csökkentheti a szennyezéshez való hozzájárulását A légköri gázok és a légszennyezés kémiai vonatkozásainak ismerete, megértése, környezettudatos szemlélet kialakítása A vizek, ásványok és ércek kémiai összetétele Fémek előállításának folyamatai, építőanyagok szerepe Az energiaforrások áttekintése a kémia szempontjából, környezettudatos szemlélet kialakítása és az energia előállítás lehetőségei Az egyes vegyszerek biztonságos kezelésének, a szabályok alkalmazásának készségszintű elsajátítása

A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. A fejlesztés várt Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja eredményei a két magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és évfolyamos ciklus vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek végén során tapasztalt jelenségeket. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.

-72-

Földrajz 7. évfolyam

8. évfolyam

A heti óraszám

1,5

1,5

Az éves óraszám

54

54

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmigazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak. A földrajz tantárgy a természet- és társadalomföldrajz, valamint a regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban, integrálja a földtani, a légkörtani, a hidrológiai, a talajtani és a planetológiai tudást. Tantárgyi előzménye az alsó tagozatos környezetismeret, illetve 5–6. évfolyamon a természetismeret, így annak követelményrendszerére épül, amelynek teljesítését feltételezi. A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A tananyag feldolgozása során a tanulók minden tényt, jelenséget és folyamatot elsődlegesen térbeli, emellett időbeli változásában, fejlődésében ismernek meg, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat felelős magatartásuk a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és környezeti problémákat. A tartalmak feldolgozása a szűkebb és a tágabb környezet földrajzi jellemzőire épül. Kiemelt része a haza és környezete földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetése, amelynek során megalapozódik a hazához és a magyarsághoz való kötődés. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismeréséhez. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tiszteletet és, hogy legyen igényük a megőrzésükre a következő nemzedékek számára is. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, gondolkodás fejlődéséhez. A hazáról, a földrészünkről és a távoli földrészekről való tudásszerzés mellett nagymértékben segíti a tanulók képességeinek fejlődését A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Folytatja az 5–6. évfolyamon megkezdett integrált tudásszerzést és az egységes természettudományi szemlélet alakítását. Az állandóság és a változás látszólagos ellentmondásosságát, a rendszerek törvényszerűségeit, a struktúra és a funkció összefüggéseit, az anyag, az energia, az információ különböző formáit regionális megjelenésükben vizsgálja. A természeti jellemzőkhöz hozzákapcsolja azok társadalmi-gazdasági felhasználását. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információkezelő tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a -73-

tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Mivel a földrajz tantárgy feladatának tekinti,hogy a tanulók megismerjék a helyi, a regionális és a globális környezetüket, a valóság pedig gyorsan változik, ezért a tanulók kénytelenek állandóan önállóan frissíteni ismereteiket. A földrajz tantárgynak tehát célkitűzése, hogy ösztönözze a médiumok által közvetített világ kritikus elemzését, értelmezését, megértesse a tanulókkal, hogy a világ itteni ábrázolása nem azonos a valósággal, az eseményeknek és a jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatják. A földrajztanulás során a tanulók megszerzik a szemléleti térképolvasás képességét, és jártasságot szereznek az okfejtő térképolvasásban (különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken). A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy elősegíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú középfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az általános iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. ÓRATERV 7. évfolyam Témakörök

Összes óraszám

A szilárd Föld anyagi és folyamatai A földrajzi övezetesség alapjai

8 7

Gazdasági alapismeretek

5

Afrika és Amerika földrajza

17

Ázsia földrajza

12

Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Összesen

5 54 8. évfolyam

Európa általános földrajza

6

Észak- és Mediterrán-Európa földrajza

6

Atlanti-Európa földrajza

6

Kelet- és Közép-Európa földrajza

7

A Kárpát-medencevidék földrajza

5

A hazánkkal szomszédos országok földrajza

6

Magyarország természeti és kulturális értékei

8

Magyarország társadalomföldrajza

10

Összesen

54

A kerettanterv által előírt tartalmak a rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot, és a szabadon tervezhető órakeretből felhasznált órákat, iskolánk az alkalmazható tudás megszerzésére, a tananyag begyakorlására, képesség- és készségfejlesztésre használja fel. -74-

Földrajz 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A szilárd Föld anyagai és Órakeret folyamatai 8 óra Szemléleti kép a Föld belső gömbhéjairól. Megfigyelések és vizsgálódások alapján szerzett tapasztalatok a környezetünkben megtalálható szilárd anyagokról. A talajképződés lényege hazai talajtípusok vizsgálata alapján. Emberi és természetföldrajzi Előzetes tudás időléptékek, időtartamok érzékelése. Konkrét, lakóhelyhez közeli példák ismerete környezetalakító tevékenységre, természeti értékek védelmére. A térszemlélet fejlesztése az ember által tapasztalható méretek (pl. hegyek) és a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Az időfogalom, az időbeli tájékozódás fejlesztése az ember által tapasztalható időtartamok és a földtörténeti időegységek arányainak érzékeltetésével. A felfedeztető tanulási stratégia alkalmazása (megfigyelések, vizsgálódások, mérések megadott szempont alapján tanári A tematikai egység irányítással), a balesetmentes és biztonságos eszközhasználat nevelési-fejlesztési gyakoroltatása, a tapasztalatrögzítés önállóságának fokozatos növelése. céljai Az oksági gondolkodás erősítése, mélyítése több ok együttes hatására bekövetkező jelenségek vizsgálata során. A szükségletek kielégítése és a fenntarthatóság közötti egyensúly lehetőségének bemutatása, a környezettudatos gondolkodás, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség megalapozása. A természet mint megbecsülendő és védendő érték beláttatása a talaj példáján. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Környezetünk anyagainak vizsgálata Kémia: Szerves és szervetlen Ásványokból összetett természetes (kőzetek, ércek) és anyag, keverék, szilárd anyag, mesterséges anyagok (pl. beton, tégla) összehasonlítása egyes ásványok és kőzetek egyéni és csoportos vizsgálódással. A legfontosabb bio- összetétele. és ércásványok, kőzetalkotó ásványok, drágakövek, Halmazállapotok. magmás, üledékes és átalakult kőzetek (vas- és rézérc, bauxit, agyag, márvány) tulajdonságainak megfigyelése, Biológia-egészségtan: élő anyag. mérése, vizsgálata; csoportosításuk. A talaj anyagainak és szerkezetének megismerése Matematika: Képzeleti mozgatás, különböző talajtípusok vizsgálata, összehasonlítása során. szétvágások. Időegységek, A talajkeletkezési folyamat és a talaj tulajdonságainak időtartammérés, számok a összekapcsolása számegyenesen. A folyamatosan változó bolygó és környezet A földövek és méreteik, a kőzetöv és a kőzetlemezek Fizika: úszás, sűrűség, felépítésének megismerése. A földtani és a erőhatások, szilárd testek fizikai természetföldrajzi kontinensfogalom összekapcsolása. változása. Geológiai (belső) erők megnyilvánulásainak megértése a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával (hegyláncok felgyűrődése, gyűrődés; mélytengeri árkok és óceáni hátságok keletkezése; vulkánosság és földrengés; emelkedés és süllyedés, vetődés, rögösödés; magmás, átalakult kőzetek keletkezése). -75-

A földrajzi (külső) erők felismerése folyamatokban (aprózódás és mállás; lepusztulás és felhalmozódás, feltöltődés; üledékképződés, üledékes kőzetek keletkezése). A geológiai erők és a földrajzi erők harcának értelmezése. A kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatok megkülönböztetése. A szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzete természetföldrajzi és környezeti következményeinek felismerése a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példái alapján. (külső) erők felismerése. Tájékozódás a földtörténeti időben Tájékozódás a geológiai mozgások, változások időskáláján egyes események időpontjának, folyamatok időtartamának elhelyezésével, idővonalzó készítésével. Kőzetöv; ásvány, kőzet, érc; magmás, üledékes és átalakult kőzet; ősmaradvány; építőanyag, nyersanyag, energiahordozó anyag. Geológiai Kulcsfogalmak/ (belső) és földrajzi (külső) erő. Óceáni és kontinentális lemez, magma, fogalmak vulkán, láva, földrengés. Szilárdhulladék-lerakó, földtani természetvédelem. Geológiai idő, földtörténeti időegységek. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A földrajzi övezetesség alapjai

Órakeret 7 óra

Időjárási elemek, jelenségek. A besugárzás és a felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai, a felhő- és csapadékképződés jelenségek felismerése. Példák hozatala az időjárási elemek térbeli és Előzetes tudás időbeli változásaira, az éghajlat-módosító tényezők megnyilvánulására. A nedves és a száraz kontinentális éghajlat jellemzése, társadalmi-gazdasági hatásainak felismerése hazai példákon. A Föld gömb alakjának és az éghajlati övezetek kialakulásának összekapcsolása. A modellszemlélet alapozása a földrajzi övezetességi rendszer elemeinek példáival a regionális földrajzi tanulmányok előtt. A földrajzi és az éghajlati övezetesség különbségének megértetése. A földrajzi övezetesség elemeinek összeillesztése különböző típusú összefüggéseket mutató ábrák (diagramok, modellek, magyarázó ábrák) elemzése során. A kutatásos stratégia alkalmazása (természeti adottságok értékelése a A tematikai egység nevelési- társadalom szempontjából, társadalmi-gazdasági hatásaik, környezeti fejlesztési céljai következményeik meglátása példákban). Az övezetek, övek bemutatási szempontjainak és a tipikus tájak jellemzési algoritmusának megismertetése. Szociális nevelés a környezet és az életmód kapcsolatának felfedezésével. Családi életre nevelés a más kultúrákban jellemző családi életmódok bemutatásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Éghajlati alapismeretek Fizika: fény, hullám, Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők hőmérséklet, érvényesülésének felismerése, magyarázata; az éghajlat halmazállapot, csapadék. övezetességét kialakító tényezők értelmezése; éghajlati diagram olvasása. Matematika: modellek és A forró övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása diagramok megértése, -76-

Esőerdővidék (a felszálló légáramlás következménye, jellemzői, adatleolvasás. erdőirtás és termőföld-erózió); szavannavidék (az évszakos esőzés következményei, legelőváltó gazdálkodás, az Biológia-egészségtan: elsivatagosodás folyamata); sivatag (a leszálló légáramlás életfeltételek, uralma, jellemzői, napenergia-készlet). életközösségek, biomok, A mérsékelt övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok ökológiai értelmezése kapcsolatrendszerek. A mediterrán táj és a mediterrán gazdálkodás jellemzése; a természetföldrajzi jellemzők a földrészek belseje felé való Informatika: adatgyűjtés az változásának felismerése a valódi mérsékelt övben, a füves internetről, időjárási területek és a vegyes szántóföldi gazdálkodás összefüggéseinek térképek, előrejelző bemutatása; a tajgavidék és az erdőgazdálkodás jellemzése. rendszerek. A hideg övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása A megvilágítás évszakos különbsége következményének felismerése a szélsőséges természeti viszonyokban. A függőleges földrajzi övezetesség A természetföldrajzi adottságok függőleges változásának és a hegység éghajlat- és vízválasztó szerepének felismerése; a magashegységi táj jellemzése; a vízenergia-hasznosítás modellszerű értelmezése; helyes magatartás lavinaveszélykor. Vízszintes és függőleges földrajzi övezetesség, földrajzi övezet és öv. Szélrendszer (passzát, nyugatias, sarki); éghajlat (egyenlítői, szavanna-, forró övezeti sivatagi, mediterrán, óceáni, tajga); éghajlat- és vízválasztó Kulcsfogalmak/ hegység; vízjárás. Sivatagi váztalaj, szürke erdei talaj. Elsivatagosodás, hóhatár, gleccser. Vízenergia, napenergia. fogalmak Tipikus táj (esőerdő-, szavanna- és tajgavidék, sivatag, mediterrán és magashegységi táj). Gazdálkodás (erdő-, vegyes szántóföldi és legelőváltó gazdálkodás). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 5 óra A gazdaság természeti feltételeinek, a gazdasági ágazatok tevékenységeinek felismerése példákban. A családi bevétel és Előzetes tudás kiadás példáinak ismerete. Közgazdasági szemlélet alapozása az üzletekben vásárolható termékeket előállító gazdasági ágazatok tevékenysége közötti szoros kapcsolat és az egyes termékek árát befolyásoló sokféle tényező felismertetésével. A kreatív gondolkodás fejlesztése a piac működési alapelvének, a Tantárgyi kereslet és a kínálat szerepének köznapi gyakorlati példákon fejlesztési célok keresztül történő megértetése során. Gazdasági és pénzügyi nevelés, a felelős gazdálkodás megalapozása a családi gazdaság működésének helyzetgyakorlatokban való bemutatásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A gazdaság értelmezése Történelem, társadalmi A gazdasági ágazatok feladatának, szerepének megismerése egy és állampolgári ország életében; a szolgáltatás és a mindennapi élet kapcsolatának ismeretek: a gazdasági meglátása (lakóhelyen és a világhálón igénybe vehető ágak történelmi szolgáltatások); az országok és a gazdasági fejlettség alapadatainak kialakulása; megismerése. nemzetközi Pénzügyi alapismeretek. együttműködések. Gazdasági alapismeretek

-77-

Egy termék árát befolyásoló tényezők (ráfordítások, kereslet, kínálat) és kapcsolatuk megértése. A pénz és szerepe, típusai, Matematika: fizetési módok megismerése. mennyiségek A piac működési alapelvének, a kiadás-bevétel rendszer megértése összehasonlítása, egyszerű köznapi példákban. A kölcsön veszélyeinek felismerése. A százalékszámítás, takarékosodás és a megtakarítások lényege. egyenes arányosság. Nemzeti és közös valuták, árfolyam egyszerű értelmezése, a valutaváltás eljárásának megismerése helyzetgyakorlatokban. Informatika: adat- és (gyakorlat) ténygyűjtés az Nemzetközi együttműködések internetről. A nemzetközi együttműködések szükségességének felismerése különböző típusú szervezetek példáin (EU, ENSZ, WHO, UNESCO, WWF, regionális és civil szervezetek). Gazdasági ágazat és ág, gazdasági szerkezet. Kulcsfogalmak/ Kereskedelem, vám. Pénz, kiadás, bevétel, kölcsön, megtakarítás. Valuta, fogalmak árfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 17óra A földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben. A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek Előzetes tudás főbb természeti adottságainak és környezeti problémáinak összefüggései. A földrajzi övek és a tipikus tájak földrajzi jellemzési algoritmusának használata. A földrészek és az óceánok megnevezése. Átfogó kép kialakítása Afrika és Amerika természetföldrajzi jellemzőiről a Föld fejlődéséről és a földrajzi övezetességi rendszerről való tudás alkalmazásával. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. A valós térbeli viszonyok megismertetése térkép alapján, a szemléleti térképolvasás képességének fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése a földrészek társadalmi-gazdasági jellemzői és a természeti adottságok, a történelmi események, a világban zajló gazdasági folyamatok elemzésével, illetve a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepének, a gazdasági fejlettség területi különbségeinek, okainak, társadalmi és környezeti A tematikai egység következményeinek megláttatásával. Az országjellemzés nevelési-fejlesztési algoritmusának alkalmaztatása. A környezeti szemlélet fejlesztése a regionális társadalmi-gazdasági és céljai környezeti problémák világméretűvé válásának érzékeltetésével, az emberiség közös felelősségének megértetésével a környezet állapotában, valamint a hosszú távú természeti, környezeti folyamatok példákban való felismertetésével. Családi életre nevelés a más kultúrákban lévő életmódok megismertetésével. A kommunikációs képességek fejlesztése a szövegbeli speciális jelrendszerek működésének megfigyelésével, valamint különböző jellegű információs anyagokban való célszerű kereséssel, tablóösszeállítással és beszámoló-készítéssel (országcsoportok, országok bemutatása). Afrika és Amerika földrajza

-78-

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Afrika természetföldrajza Afrika domborzatának és tájainak megismerése. Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség következményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozókészletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése. Afrika társadalomföldrajza Emberfajták, népek és kultúrák találkozása. A népességrobbanás, a fiatal népesség és következményeinek összekapcsolása esetleírásokban (etnikai feszültségek, országok közötti és polgárháborúk). A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeinek feltárása. Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl. Biológia-egészségtan: menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati A forró övezet megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességének élővilága. Városi felismerése. ökoszisztéma. Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak megértése. Történelem, társadalmi Amerika természetföldrajza és állampolgári A földrész szerkezeti tagolódásának, a szerkezetfejlődési múlt ismeretek: gazdaságot és életmódot meghatározó szerepének megismerése. Gyarmatosítás, ókori Észak-, dél- és közép- amerikai tájtípusok összehasonlító elemzése. öntözéses kultúrák. A természetföldrajzi övezetesség, az É-D-i nyitottság és K-Ny-i Amerika meghódítása. zártság következményeinek, veszélyhelyzeteinek felismerése. Az Urbanizáció, aszimmetrikus vízgyűjtő terület következményeinek megismerése, a technológiai fejlődés. vízrendszer-hasznosítás modellezése. Amerika társadalomföldrajza Erkölcstan: lokális A földrész népességföldrajzi tagolódásának megismerése; a cselekvések és globális népességkeveredésből fakadó társadalmi-gazdasági előnyök, problémák. hátrányok felismerése példákban. A népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a település-együttesek, az agglomerációs zóna kialakulási folyamatának értelmezése példákban. A farmgazdálkodás modellezése, a mezőgazdasági övezetesség átalakulásának értelmezése (pl. elmetérképezéssel). Az erőforrásgazdálkodástól a tudásalapú társadalomig való fejlődési út értelmezése; a technológiai övezet jellemzése. Amerika országföldrajza Eltérő szerepű országok (világgazdasági nagyhatalom, felzárkózó erőterek, banánköztársaságok) földrajzi összehasonlítása. Amerikai Egyesült Államok mint világgazdasági vezető hatalom; Brazília mint gyorsan fejlődő ország. Tagolatlan és tagolt partvidék; gyűrt- és röghegységrendszer, szárazföldi árokrendszer. Hurrikán, tornádó; vízesés, időszakos folyó, artézi kút, tóvidék, sivatagtípus. Kulcsfogalmak/ Emberfajta, bennszülött. Túlnépesedés, éhségövezet, menekült, járvány, fogalmak túllegeltetés, ökológiai katasztrófa. Gyűjtögetés, talajváltó, ültetvényes és oázisgazdálkodás, vándorló és istállózó állattartás, monokultúra, vadfoglalás, farmgazdaság. Egyoldalú gazdaság, banánköztársaság, -79-

Topográfiai ismeretek

gazdasági befolyás, bérmunka, világcég, tudásalapú társadalom, világgazdasági nagyhatalom. Tipikus táj (ültetvény, farm, rezervátum, menekülttábor, technológiai övezet, urbanizáció, városövek, városövezet, agglomerációs zóna). Afrikai- és Kanadai-ősföld, Atlasz, Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Dél- és Kelet-afrikai- magasföld, Brazil-felföld, Mexikói-fennsík, Amazonas- és Kongó-medence, Szahara, Szudán; Mississippi- és Paranáalföld, Préri, Floridai- és Kaliforniai-félsziget; Száhel. Amerika részei. Vörös-tenger, Guineai- és Mexikói-öböl, Amazonas, Kongó, Mississippi, Nílus, Orinoco, Paraná; asszuáni Nagy-gát; Nagy-tavak, Panamacsatorna. Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela; Alexandria, Atlanta, Brazíliaváros, Chicago, Houston, Kairó, Los Angeles, New Orleans, New York, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Szilícium-völgy, Washington.

Tematikai egység/ Órakeret Ázsia földrajza Fejlesztési cél 12 óra A földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben. A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságaival és környezeti problémáinak Előzetes tudás összefüggései. A sivatag, a tajgavidék, a magashegység, az agglomeráció és a technológiai park tipikus tájak jellemzői, az országok jellemzési algoritmusának használata. Oksági gondolkodás fejlesztése Ázsia természetföldrajzi jellemzőinek okaival, társadalmi-gazdasági következményeivel és a világ gazdasági folyamataival való összefüggésekben történő feldolgozásával. A földrajzi tényezők életmód-meghatározó szerepének felismertetése. Prognosztikus szemlélet fejlesztése az ázsiai gazdasági fejlettség területi különbségeinek és okainak megláttatásával, a társadalmi és környezeti következményeik elképzeltetésével. A tematikai egység Környezeti szemlélet fejlesztése a regionális társadalmi-gazdaság, nevelési-fejlesztési környezeti problémák világméretűvé válásának példákban való céljai érzékeltetésével, az egészséges környezet megőrzésében a társadalmi felelősségének bemutatásával. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a rövidebb időtartamú társadalmi és környezeti folyamatok példákban való felismertetésével. A szemléleti térképolvasás fejlesztése különböző tartalmú térképeken való önállóan tájékozódással, az információk közötti összefüggések indoklásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ázsia természetföldrajza Matematika: okA „legek” földrésze: óriástájak és szerkezeti egységek, változatos okozati gondolkodás, éghajlat és termőföldhiány, vízbőség és vízszegénység modellezés. kontrasztjának, okainak megismerése. Természeti veszélyhelyzetek (földrengés, vulkánkitörés, cunami, tájfun) felismerése, a helyes Fizika: légköri magatartás megismerése. jelenségek fizikai Belső-ázsiai sivatagok: kontinensbelseji zárt fekvés törvényszerűségei, következményeinek megértése. természeti Monszun vidék és terület: a kialakító okok összehasonlítása a forró katasztrófák. -80-

és a mérsékelt övezetben, jellemzésük, az öntözéses monszungazdálkodás modellezése. Történelem, társadalmi Ázsia társadalomföldrajza és állampolgári Népek és kultúrák jellemzőinek, népességkoncentrációk kialakulási ismeretek: ókori okainak és következményeinek megismerése. Az ősi kultúrák, a jelentős ázsiai világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló kultúrák, napjaink szerepének felismerése példákban. gazdasági fejlődése; a Területi fejlettségi különbségek felismerése. A világ új fejlődési és gazdasági gazdasági pólusa, felgyorsult gazdasági növekedés, hatalomváltás. technológiaátvitel-folyamat értelmezése. Ázsia regionális földrajza Biológia-egészségtan: Eltérő szerepkörű országcsoportok: olajországok, mezőgazdasági biotechnológiai alapanyag-termelők, összeszerelő-beszállítók, újonnan iparosodott forradalom, országok, új gazdasági hatalmak megismerése. életfeltételek. India: a hagyományos zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásai. Japán: a termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység; a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom; a természeti katasztrófahelyzetek földrajzi alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. Kína: a világ meghatározó gazdasága; a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. Vulkáni szigetív. Kontinentalitás, szélsőségesen szárazföldi terület, monszunvidék és monszunterület; mérsékelt övezeti sivatagi, forró és Kulcsfogalmak/ mérsékelt övezeti monszun éghajlat, tájfun, cunami, talajpusztulás. Népességrobbanás, világvallás, zarándokhely. Öntözéses gazdálkodás, fogalmak zöld forradalom, technológia-átvitel, csúcstechnológia, informatikai társadalom. Eurázsia, Ázsia részei, Közel- és Távol-Kelet; Arab-félsziget, Fülöp- és Japán-szigetek, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Dekkán- és Közép-szibériai-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Pamír, Csomolungma, Fuji, Góbi, Hindusztáni-, Kínai- és Nyugat-szibériaialföld, Mezopotámia, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Urál; Topográfiai Fekete-, Japán- és Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Aral- és Bajkál-tó, ismeretek Boszporusz, Brahmaputra, Indus, Jangce, Gangesz, Mekong, Ob, Sárga, Urál-folyó, Tigris. Dél-Korea, India, Japán, Kína, Kuvait, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Hongkong, Kalkutta, Kanton, Mumbai, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Tematikai egység/ Órakeret Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Fejlesztési cél 5 óra A szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények példái. Eligazodás a földtörténeti időben. A forró és a hideg övezet és öveik főbb természeti adottságainak, környezeti problémáinak Előzetes tudás ismerete. Az óceánok és a tengerek tulajdonságainak elkülönítése, a földrészek és az óceánok megnevezése. Átfogó kép alkotása Ausztrália és a sarkvidékek természetföldrajzi A tematikai egység jellemzőiről, az okok és a jellemzők közötti összefüggések nevelési-fejlesztési felismertetése a Föld fejlődéséről és az övezetességi rendszerről való céljai tudás alkalmazásával. -81-

A környezetgazdálkodási szemlélet fejlesztése a tengeri erőforrások globális folyamatokban betöltött szerepének felismertetésével példákban, sérülékenységének és következményeinek megértetésével. A modellszerű gondolkodás fejlesztése elméleti modellalkotással a térség problémáiról. Az információszerző stratégia fejlesztése a tengert ábrázoló térképeken való tájékozódással, információleolvasással. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ausztrália, a kontinensnyi ország Történelem, társadalmi Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és és állampolgári artézivíz-készlet, termékeny alföldek és hegyvidék) és ismeretek: nagy * következményeik ismerete. Szigetvilág az óceánban (Óceánia), a földrajzi felfedezések; speciális fekvés gazdasági, társadalmi és környezeti hajózás. következményeinek (hajózás, idegenforgalom stb.) megismerése. A sarkvidékek földrajza Az Északi- és a Déli-sarkvidék Kémia: ózon; sósvíz és összehasonlító földrajzi jellemzése; az ózonréteg-elvékonyodás édesvíz; okainak és következményeinek átlátása; a sarkvidék mint speciális vízszennyezés. élettér értelmezése; az Antarktika szerepének, a kutatóállomások Biológia-egészségtan: jelentőségének megismerése. életfeltételek, a hideg A világtenger földrajza Az óceánok és tengerek földrajzi övezet és a tengerek jellemzőinek, a tengeráramlások szerepének, a világtenger mint élővilága. erőforrás (ásványkincsek, árapály-energia, halászat) és mint Fizika: Felhajtóerő, veszélyforrás (szökőár) megismerése; a veszélyeztető folyamatok hőszigetelés. A (pl. vízszennyezés, túlhalászás) egyszerű értelmezése. tengermozgások fizikai * Szigetvilág az óceánban (Óceánia), a speciális fekvés gazdasági, alapjai (hullámok társadalmi és környezeti következményeinek (hajózás, vízfelületen). idegenforgalom stb.) megismerése. Állandóan fagyos és tundraéghajlat, fahatár, belföldi jégtakaró, jéghegy, Kulcsfogalmak/ ózonréteg, korallzátony, jégsivatag. Világtenger; tengeráramlás; árapályfogalmak energia, túlhalászás, kutatóállomás. Őslakos, bevándorló. Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea, Grönland, Hawaii; Murray. Topográfiai Ausztrália, Új-Zéland; Melbourne, Perth, Sydney. Északi-sarkvidék, Déliismeretek sarkvidék (Antarktisz). Továbbhaladás feltételei 7. osztály A tanuló  ismerje a talaj kialakulásának fogalmát, a talajtípusokat.  ismerje a Föld belső szerkezetét, és a földfelszínt alakító külső és belső erőket.  legyen képes tájékozódni az éghajlati övezetek és az éghajlatok között.  ismerje a gazdasági élet alapfogalmait.  legyen képes az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok természeti-, társadalmi- és gazdasági jellemzőit bemutatni.  tudja megadott szempontok alapján bemutatni az Európán kívüli kontinensek tipikus tájait, legfontosabb országait.  ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit.  legyen képes különböző térképi információk felhasználására, az Európán kívüli kontinensek és azok tipikus tájainak, illetve országainak bemutatása során.  tudja megmutatni különböző méretarányú és tartalmú térképen az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat. -82-

Földrajz 8. évfolyam Tematikai egység/ Órakeret Európa általános földrajza Fejlesztési cél 6 óra Szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények felismerése példákban. Eligazodás a földtörténeti időben. A földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságai, környezeti Előzetes tudás problémái. A szélrendszerek éghajlatot meghatározó szerepe. A földrészek és országcsoportok szerepe a világgazdaságban. Az Európa-tudat megalapozása az integrációs folyamat céljainak megismertetésével, napjaink törekvéseinek érzékeltetésével. A tanulni tudás képességének fejlesztése az előzetes (a távoli földrészekkel kapcsolatos) tudás előhívásával és alkotó felhasználásával. Az analizáló képesség fejlesztése Európa természetföldrajzi adottságai és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti A tematikai egység veszélyek feldolgozásával. nevelési-fejlesztési A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az európai kulturális céljai sokszínűség földrajzi okainak és a népességkeveredés következményeinek elemzése során. A közös európai kultúra, főként földrajzi alapjainak ismerete és a megőrzésére irányuló igény kialakítása. Az információszerzési képesség fejlesztése adatok, egyszerű adatsorok, diagramok értelmezésével, elemezésével, a földrajzi övek jellemzési szempontjainak önálló használatával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Európa általános természetföldrajzi képe Szerkezetalakító Fizika: erőhatások. folyamatok és a külső erők felszíni következményeinek, a domborzati adottságok következményeinek és a nagytájak Történelem, társadalmi mozaikjának megismerése. és állampolgári Európa változatos és szeszélyes éghajlatának, a nyitottság a többi ismeretek: A természetföldrajzi tényezőre való hatásának megismerése. A természeti adottságok természeti adottságok szerepének meglátása az európai társadalmi- és a történelmi gazdasági életben. események kapcsolata. Európa társadalomföldrajzi képe és folyamatai Európa mint Európa változó társadalmi erőforrásainak, az elöregedő társadalom évszázadokon át a Föld gazdasági következményeinek megismerése. legfejlettebb és vezető Az európai erőtér gyengülő világgazdasági szerepének felismerése, térsége; az integráció az új válságjelenségek (növekvő eladósodás, munkanélküliség) története, értelmezése; a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetének intézményrendszere; térképezése. Az Európai Unió földrajzi lényegének megértése; az infrastruktúra és országok és térségek változó szerepének felismerése az integrációs fejlődés. folyamatban. Biológia-egészségtan: életkor. Kaledóniai-, variszkuszi- és alpi hegységképződés; eljegesedés. Időjárási front. Kulcsfogalmak/ Öregedő társadalom; indo-európai nyelvcsalád; soknemzetiségű ország; uniós polgár, állampolgár; letelepedési engedély, munkavállalási fogalmak engedély. Gazdasági és politikai integráció; euró-övezet, Schengeni övezet. -83-

Topográfiai ismeretek

Európa részei; Észak-atlanti-áramlás. Az Európai Unió tagállamai és fővárosuk; Strasbourg, Vatikán.

Tematikai egység/ Órakeret Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Fejlesztési cél 6 óra Áttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről. A hideg mérsékelt és a meleg mérsékelt öv, a mediterrán táj és gazdálkodás jellemzőinek, a Előzetes tudás vándorló állattartás lényegének ismerete. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. Lényegkiemelő és összehasonlító képesség fejlesztése a két kontinensrész közös és egyedi földrajzi-környezeti vonásainak, azok okainak és következményeinek feltárásával. Gyakorlatorientált szemlélet fejlesztése az ismert világ folyamatos tágulása a fejlődésben A tematikai egység máig érzékelhető hatásainak, valamint a természeti és gazdasági nevelési-fejlesztési körülmények, hagyományok gondolkodásmódot, életmódot befolyásoló hatásának felismertetésével. céljai Az információfeldolgozás képességének fejlesztése ismeretekről való leírás készítésével segédeszközök használatával, tanári irányítással. A szociális kompetencia fejlesztése az országcsoportok környezeti problémáinak irányított projektmódszerrel történő feldolgozásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tenger, a tagolt partvidék szerepe az észak- és dél-európai népek Történelem, társadalmi életében és állampolgári A tengerparti fekvés elszigetelő és a világ más részeivel összekötő ismeretek: Földrajzi szerepének, az életmódra gyakorolt hatásának belátása. fekvés szerepe a világgazdasági helyzetben; Észak-Európa földrajza: az északi fekvés következményeinek nagy földrajzi megismerése; az eltérő jellegű természeti tájak, az adottságaikhoz felfedezések; igazodó munkamegosztás modellezése; országai jóléte, gazdagsága munkamegosztás. okainak, összetevőinek értelmezése. Mediterrán-Európa földrajza Gyarmatosítás Dél-Európa természetföldrajzi jellemzése; a napfényövezet, a következményei kikötőövezet és az üdülőövezet földrajzi-környezeti modelljének (gyarmattartók). megalkotása. Az országok gazdasági életének, a szolgáltató Kultúrák ütközése. ágazatok súlyának megismerése. A népességmozgások és a menekültáradat kialakulási okainak és Informatika: bemutató következményeinek értelmezése Olaszország példáján. A készítése. környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban. A Balkán-térség A térség természetföldrajzi jellemzése, a karsztvidékek modellezése; a kultúrák találkozási következményeinek felismerése példákban. Fjord, moréna. Kikötőövezet, üdülőövezet, karsztvidék, tengeri bányászat, vízerőmű, földhőerőmű. Kereskedelmi flotta, bérfuvarozás, Kulcsfogalmak/ parasztgazdaság, földbérleti rendszer, mezőgazdasági szövetkezet, fogalmak munkamegosztás, vendégmunkás, munkaerővándorlás, időszakos idegenforgalom. Adriai-, Balti- és Északi-tenger; Appenninek, Appennini-, Balkán-, Pireneusi (Ibériai)-, Skandináv-félsziget, Izland, Kréta, Szicília. BaltiTopográfiai ősföld, Balkán-, Dinári- és Skandináv-hegység, Pireneusok, Dalmácia, ismeretek Etna, Finn-tóvidék, Vezúv; Pó. Norvégia; Bergen, Helsinki, Oslo, Várna, Velence, olasz ipari háromszög. -84-

Tematikai egység/ Órakeret Atlanti-Európa földrajza Fejlesztési cél 6 óra Áttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyhelyzetek ismerete. A valódi mérsékelt öv természetföldrajzi Előzetes tudás jellemzői, az óceáni éghajlat. A tenger szerepe a társadalom életében. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. A kritikai gondolkodás fejlesztése az öregedő társadalom, a túltermelés és a társadalom nagymérvű környezetátalakító tevékenysége következményeinek feltárásával (mentális térképkészítés). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a termelés más kontinensekre való áthelyezése következtében kialakuló válsághelyzet és az új fejlődési pályák választása konfliktusának elemzésével. A tematikai egység A környezeti szemlélet alakítása a környezeti állapot javítására tett nevelési-fejlesztési kezdeményezések bemutatásával, a regionális és a a globális szemlélet céljai összekapcsolása. Földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, másodlagos információhordozók kiválasztása tanári irányítással. A térbeli intelligencia fejlesztése az országok népességi, gazdálkodási adatai egymáshoz való viszonyának, nagyságrendjének érzékeltetésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Atlanti-Európa földrajzi jellemzői és problémái Történelem, A nyugati fekvés földrajzi következményeinek felismerése, Nyugat- társadalmi és Európa természetföldrajzi jellemzése. állampolgári A fosszilis energiahordozó és ásványi nyersanyag-készletek fogyása ismeretek: következményeinek felismerése. Bányavidékek és ipari körzetek gyarmatosítók, ipari átalakulási folyamatának és a gazdasági szerkezet forradalom, modernizációjának értelmezése. A szélenergia-hasznosítás; a technológiai váltás. környezet savanyodása, a vízszennyeződés okozati és prognosztikus értelmezése. Matematika: kritikai Nyugat-Európa meghatározó országai gondolkodás, Regionális földrajzi sajátosságaik megismerése összehasonlító nagyságrendi elemzéssel viszonyítás. Egyesült Királyság (a gyarmattartó szigetország, a világ műhelye és a profilt váltó iparvidékek). Franciaország (az élelmiszertermelés és a könnyűipar hagyományainak, a modern ipar kialakulásának földrajzi összefüggései). Kulcsfogalmak/ Multikulturalizmus. Bányavidék, átalakuló ipari körzet, szélpark, savas ülepedés és eső, a környezet savanyodása. fogalmak Brit-szigetek, Francia-középhegység, Londoni- és Párizsi-medence, Mont Blanc, Pennine; La Manche, Rhône, Szajna, Temze. Topográfiai Anglia; Birmingham, Glasgow, Lyon, Manchester, Marseille; Középismeretek angliai-iparvidék. Tematikai egység/ Órakeret Kelet- és Közép-Európa földrajza Fejlesztési cél 7 óra Áttekintő kép Európa és Ázsia északi része természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági Előzetes tudás lehetőségek, környezeti veszélyhelyzetek. A hideg és a valódi mérsékelt öv földrajzi jellemzőinek, a -85-

kontinentalitás térbeli változásának ismerete. A mérsékelten szárazföldi és a szárazföldi terület természetföldrajzi jellemzői, a hegyvidéki függőleges övezetesség és hatásuk az életmódra. Magashegység, tajgavidék, bányavidék, átalakuló ipari körzet, kikötőövezet mint tipikus tájak, tájjellemzési algoritmus. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. Az oksági gondolkodás fejlesztése a nyersanyagban való gazdagság, szegénység és a függőség, valamint a történelmi, politikai változások és a társadalmi-gazdasági hatások felismertetésével. A tematikai egység A tájfejlődés társadalmi összetevőinek, illetve a térbeli kölcsönhatások nevelési-fejlesztési és érdekek érvényesülésének felismertetése (a különböző adottságú tájak átalakítása kultúrtájakká). céljai A közép-európai regionális tudat megalapozása hazánk közvetlen környezetének európai összefüggésben való megismertetésével, a közép-európai országok és hazánk kapcsolatának értelmezésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kelet-Európa, kapocs Ázsia és Európa között Történelem, A kontinensbelseji fekvés és a hatalmas kiterjedés természet- és társadalmi és társadalom-földrajzi következményeinek felismerése (összehasonlító állampolgári tematikus térképolvasás). A termelési kapcsolatrendszerek (ásványi ismeretek: nyersanyag-, energiahordozó-kitermelés és feldolgozóipari ágazatok; Technológiai energiagazdaság, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás; eltérő célú kapcsolatok. mezőgazdasági termelés) megértése. Szocialista világrend, Oroszország hidegháború, Az európai és ázsiai erőközpont sokszínű természeti és társadalmi Szovjetunió. Osztrákalapjai, nagy területi fejlettségkülönbségek. Magyar Monarchia, Közép-Európa világháború. A hegyvidéki Közép-Európa: A közép-európai magashegyvidék természetföldrajzi jellemzői Biológia-egészségtan: társadalmi életet befolyásoló hatásának bizonyítása; a tej- és az életközösségek. erdőgazdaság, az idegenforgalom meghatározó szerepének igazolása. A medencei Közép-Európa: A gazdasági-társadalmi élet eltérő jellegű feltételeinek feltárása a Közép-európai-sík- és rögvidék feltöltött alföldjein, dombvidékein, középhegységi tipikus tájain. A közép-európai országok összefonódó gazdasági múltjának és jelenének értelmezése. A vegyipari és a gépipari kapcsolatrendszerek felismerése. Lengyelország és Csehország összehasonlító komplex földrajzi jellemzése. Németország földrajza, az európai gazdaság motorjának elemzése (esetelemzés, mentális térképkészítés). Természetátalakítás, kultúrtáj. Katonai és politikai nagyhatalom, Kulcsfogalmak/ tervgazdálkodás, gazdasági körzet, nagyüzemi gazdálkodás, családi fogalmak mezőgazdálkodás, energiagazdaság, hegyi turizmus. Alpok, Kaukázus, Lengyel- és Német-középhegység, Szudéták, Csehmedence, Kelet-európai-síkság, Német–Lengyel-alföld, Kaszpi-mélyföld; Ruhr-vidék, Szilézia; Boden-tó, Dnyeper, Don, Duna–Majna–Rajna vízi Topográfiai út, Visztula, Volga. ismeretek Oroszország, Svájc; Brno, Frankfurt, Gdańsk, Hamburg, Katowice, Köln, Krakkó, Moszkva, München, Plzeň, Stuttgart, Szentpétervár, Volgográd. -86-

Tematikai egység/ Órakeret A Kárpát-medencevidék földrajza Fejlesztési cél 5 óra A földszerkezetet alakító folyamatok. Éghajlatot alakító és módosító tényezők, a vízhálózat. Áttekintő kép Európa és benne Közép-Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági Előzetes tudás lehetőségekről, környezeti veszélyhelyzetekről. A magas- és a középhegyvidék, a dombvidék és a feltöltött síkság tipikus tája. A közép-európai és a magyarországi nagytájak ismerete. Az oksági gondolkodás fejlesztése a medencejelleg közvetlen és közvetett földrajzi következményeinek, az ember életmódját meghatározó feltételeknek az összekapcsolásával, illetve prognosztizálással. A kritikai és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése stratégiai tervezéssel társadalmi, környezetvédelmi témájú feladatmegoldásban tanári útmutatással. A tematikai Időszemlélet fejlesztése különböző léptékű földtani, földrajzi, egység nevelésikörnyezeti folyamatok elemzésével (a Kárpát-medencevidék fejlesztési céljai kialakulása, az ember környezet-átalakító tevékenysége). A szociális kompetencia fejlesztése a medencevidék népeinek, országainak együttműködésében rejlő lehetőségek, az együttműködés szubjektív korlátainak felismertetésével. A digitális kompetencia fejlesztése digitális prezentációs kiselőadás készítésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Kárpát-medencevidék természetföldrajzi egysége Fizika: fizikai A Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása folyamatok a a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése. földkéregben. A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban. Magyar nyelv és A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból irodalom: tájjal, adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése. szülőfölddel A Kárpát-medencevidék társadalom-földrajzi egysége kapcsolatos irodalmi A medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájátalakításnak és művek. következményeinek az ok-okozati rendszerű megismerése, Történelem, társadalmi prognosztizálása. és állampolgári A Kárpát-medencei népesség összetételének értelmezése, a ismeretek: Magyar Magyarország határán túli néprajzi tájegységek és földrajzi alapú Királyság, magyar népszokásaik megismerése. kultúra. Erkölcstan: nép, nemzet, nemzetiség, etnikum. Földtani alapszerkezet, medencejelleg, szeszélyes időjárás és vízjárás, aszályveszély, árvízveszély, vízrendezés, vízkészlet, földcsuszamlás, Kulcsfogalmak/ kultúrpuszta, szikesedés; földhőenergia, biomassza. Vásárvonal, fogalmak vásárváros, hídváros. Magyarság, nemzetiség, nemzeti kisebbség, etnikum, néprajzi csoport, néprajzi táj, nyelvsziget; székely, csángó. Kárpát-medencevidék, Kárpátok; Erdélyi-hegyvidék, Erdélyi-medence; Topográfiai Király-hágó, Vereckei-hágó. Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, ismeretek Székelyföld, Őrvidék, Partium. -87-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra Áttekintő kép Közép-Európa és benne a Kárpát-medence, KeletEurópa és a Balkán térség természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről. A magas- és Előzetes tudás középhegyvidék és a feltöltött síkság tipikus tájainak, a kárpátmedencei nagytájak ismerete. A magyarság kárpát-medencei múltjának, jelen helyzetének ismerete. A nemzeti öntudat fejlesztése a szomszéd országok hazánkkal való múltbeli és jelenlegi kapcsolatának tudatosításával, a magyarsághoz kapcsolódó országrészeik földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetésével. Oksági gondolkodás fejlesztése az országok földrajzi jellemzőinek rendszerezésével (összehasonlító táblázat, mérlegelés, logikai sorok, idő- és térsorok, folyamatvázlatok, sémák stb.). A tematikai egység A kritikai gondolkodás fejlesztése tényelemzéssel (országok földrajzinevelési-fejlesztési környezeti jellemzői). céljai A tanulni tudás képességének fejlesztése az előzetes (a KözépEurópával kapcsolatos) tudás előhívásával és alkotó felhasználásával. Médiatudatosságra nevelés és a digitális kompetencia fejlesztése internetalapú szolgáltatások célirányos használatával (pl. tények, adatok, képek, idegenforgalmi ajánlatok keresése). A kommunikatív és a művészi kifejezőkészség fejlesztése országbemutatás során (tanulói kreatív módszerek). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Kárpát-medence magashegységi keretének országai Történelem, társadalmi Az alpi és a kárpáti országok természet- és társadalom-földrajzi és állampolgári jellemzőinek összehasonlítása; történetelmondás hazai és külföldi ismeretek: Trianoni utazások átélt élményeiről szerződés és Ausztria mint a legfejlettebb gazdaságú alpi szomszéd földrajzi következményei. jellemzése. Magyar szórványok, Őrvidék; a hazánkkal való Szovjetunió. társadalmi-gazdasági kapcsolatok. Jugoszlávia, délszláv Szlovénia mint a legfejlettebb délszláv térség és Szlovákia mint a háború. fiatal kárpáti ország (a Felvidék) földrajzi jellemzőinek megismerése és bemutatása. A keleti termékeny vidékek országai Románia gazdag természeti erőforrásokra épülő útkereső gazdaságának bemutatása; Erdély és Partium földrajzi jellemzése. Ukrajna mint Kelet-Európa potenciális éléstára, energiaszolgáltatója földrajzi-környezeti kapcsolatrendszereinek feltárása; Kárpátalja földrajzi jellemzése. A déli hegyvidékek országai Horvátország és Szerbia: hasonló nyelv, eltérő vallás és kultúra (országok összehasonlító természet- és társadalom-földrajzi jellemzése); a Vajdaság, Délvidék magyarlakta termékeny tájának földrajzi jellemzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Bécsi-medence, Duna-delta, Grazi-medence, Isztria, Magas-Tátra, Topográfiai Hargita; Maros, Olt, Vág. Horvátország, Szerbia, Ukrajna; Vajdaság; ismeretek Arad, Belgrád, Brassó, Fiume, Graz, Kassa, Kijev, Kolozsvár, A hazánkkal szomszédos országok földrajza

-88-

Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Salzburg, Újvidék, Ungvár, Temesvár, Zágráb. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi jellemzői, nagytájai. Magyarország nagytájai és egyes középtájai, megyéi, Előzetes tudás néhány városa. A hegységek és a felszín alatti vizek típusai. A középhegység, a karsztvidék és a feltöltött alföld tipikus táj. A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpátmedencevidék egészében való földrajzi értelmezésével. Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés módszerével, a jellemzők okainak és következményeinek összekapcsolásával). A tematikai egység A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet nevelési-fejlesztési megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a céljai nemzettudat formálása. Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és értékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos személyes és közösségi cselekvési lehetőségek felismertetésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyarországi nagytájak Hon- és népismeret: A medencei fekvés nagytájanként eltérő következményeinek nemzeti kultúra, értelmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak néprajzi csoport, természet- és társadalom-földrajzi jellemzése, a természeti népszokások. adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának modellezése. Magyar nyelv és A magyar nemzeti kultúra: irodalom: szöveges A magyarországi néprajzi csoportok és földrajzi alapú információgyűjtés. hagyományaik értelmezése; a magyar földrajzi felfedezők, utazók és tudósok kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása tanulói Biológia-egészségtan: kutatómunka alapján. ökológia és Természeti, kulturális és történelmi értékvédelem, eredetvédelem természetvédelem. A védettség különböző fokozatainak és jellegének összehasonlítása helyek, objektumok példáin; a védelem lényegének megértése, a védett helyeken engedélyezett tevékenységek megismerése; kulturális hungarikumok megismerése projektmunkában. Hordalékkúpsíkság, löszvidék, árterület, szikes puszta, dombvidék, hegységközi medence, romhegység, tanúhegy, karsztosodás. Világörökségi védettség, nemzeti park, tájvédelmi körzet, Kulcsfogalmak/ természetvédelmi terület, természeti emlék, történelmi emlékhely, a fogalmak törvény erejénél fogva védett terület és érték, bioszféra-rezervátum, Ramsari terület, termék-eredetvédelem. Aggteleki-karszt, Badacsony, Balaton-felvidék, Baradla, Bükkfennsík, Budai-, Kőszegi-, Soproni-, Tokaj-Eperjesi- (Zempléni-), Villányi-hegység, Cserehát, Cserhát, Gerecse, Pilis, Vértes, Baranyai-, Topográfiai Somogyi- és Tolnai-dombság, Bodrogköz, Dráva menti és Pestiismeretek síkság, Győri-, Marcal- és Tapolcai-medence, Hajdúság, Hegyalja, Jászság, Őrség; Szigetköz, Mohácsi- és Szentendrei-sziget, TihanyiMagyarország természeti és kulturális értékei

-89-

félsziget; Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Sajó, Sió, Tisza-tó, Zagyva, Zala. A magyarországi világörökség helyszínek és nemzeti parkok. Órakeret 10 óra A Kárpát-medence társadalomföldrajzi jellemzői. Magyarország megyéi, néhány városa. A gazdasági ágazatok szerepe az országok Előzetes tudás életében és kapcsolataik különböző példái. Reális tudáson alapuló nemzettudat kialakítása a magyar gazdaság világgazdaságban és az európai gazdasági erőtérben változó helyzetének értelmezésével. Gazdasági nevelés a gazdasági ágazatok jellegzetességeinek, értékeinek, gondjainak problémaközpontú megközelítésével, gondolatvázlatok készítésével és stratégiai tervezéssel. A kreativitás, a kezdeményező- és vállalkozóképesség szerepének felismerése a társadalmi-gazdasági fejlődésben regionális és hazai A tematikai egység példákon. nevelési-fejlesztési A földrajzi környezetben, a köznapi életben való eligazodás és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Állampolgárságra nevelés céljai a hírek földrajzi-környezeti tartalmú információinak értelmezésével, nézetek megfogalmazásával, kifejtésével. A tanulni tudás képességének fejlesztése kooperatív módszerekkel, hálózatos tanulással. A gyakorlati életre nevelés az internetalapú szolgáltatások (pl. adattárak, menetrendek, idegenforgalmi ajánlatok) használatával, a szerzett ismeretek másokkal való digitális megosztásával, valamint a tudatos vásárlói magatartás jellemzőinek bemutatásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Népesség és településhálózat Történelem, társadalmi A népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a és állampolgári társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; ismeretek: Népesedési népességszerkezet megismerése. ciklus, A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; infrastruktúrafejlődés a lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, történelmi falusi települések, természeti, épített és emberi környezet, Magyarországon. gazdasági, szociális eltérések). Kommunikációs és A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak technológiai fejlődés. elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk lehetőségeinek megismerése. Matematika: Modellek megértése. Adatok Magyarország gazdasági szerkezete jegyzése, ábrázolása. Magyarország gazdasági szerkezetének elemzése; a fejlettség és az életmód kapcsolata, a regionális különbségek megismerése. Informatika: A fogyasztási szokások változásának belátása, okaik feltárása és internetalapú következményeik megvitatása. szolgáltatások A magyar gazdaság főbb működési területei. használata. Az átmenő forgalom jellemzői és infrastruktúrája; a térben és szerkezetében változó külgazdasági kapcsolatok. Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban, elérő jellegű körzetei (okozati és prognosztikus bemutatás). Hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek; a hagyományok földrajzi alapjai. A magyar mezőgazdaság helye a Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Magyarország társadalomföldrajza

-90-

globális gazdaságban, európai integrációban. A húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, kommunikációs ágazat) szerepe, jövőbeli lehetőségei. A tudásipar feltételei és jellemzése; az ipari és infoparkok szerepe. Fogyó társadalom, településhálózat, régió, eurorégió, tranzitország, menekültstátusz, termelői támogatási rendszer, kistermelő, vállalkozás, Kulcsfogalmak/ fogyasztói kosár, idegenforgalmi körzet, gyógyturizmus, bor- és fogalmak gasztronómiai turizmus, falusi turizmus, szolgáltatáskereskedelem, tudásipar, infopark. Magyarország megyei jogú városai. Balatonfüred, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hévíz, Kalocsa, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Topográfiai Mohács, Paks, Röszke, Siófok, Százhalombatta, Szentendre, ismeretek Szentgotthárd, Tihany, Tiszaújváros, Visegrád, Visonta, Záhony. Továbbhaladás feltételei 8. osztály A tanuló  tudja megadott szempontok alapján bemutatni Európa természeti adottságait és gazdasági jellemzőit.  ismerje az Európai Unió politikai – és gazdasági szerepét.  ismerje földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet-, gazdaság- és társadalom földrajzi sajátosságait.  ismerje fel a globalizáció érvényesülését napjaink gazdasági életében.  tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján.  tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával.  ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében.  ismerje a társadalmi-, gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását.  ismerje hazánk környezeti értékeit.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUS VÉGÉN A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól). Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalomföldrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét. Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a -91-

globalizáció érvényesülését regionális példákban. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

-92-

Ének-zene A változat

Heti óraszám Éves óraszám

5. évfolyam A B 1 1 36 36

6. évfolyam A B 1 1 36 36

7. évfolyam A B 1 1 36 36

8. évfolyam A B 1 1 36 36

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.) Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető. Generatív és kreatív készségek fejlesztése A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. -93-

A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül. Felismerő kottaolvasás A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti. Befogadói kompetenciák fejlesztése A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését. A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket -94-

rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani. A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak. Zenehallgatás A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja. A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására. Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Tárgyi feltételek  Szaktanterem pianínóval vagy zongorával  Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz  Megfelelő terem a kórusmunkához  Ötvonalas tábla  Mágneses tábla  Ritmushangszerek  Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók  Számítógép internetkapcsolattal  Hangtár, hozzáférhető hanganyag -95-

Fejlesztési feladatok és óraszámok 5-8. évfolyam Helyi tantervi óraszám Tematikai egység Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

17

17

13

13

3

4

4

4

3

3

3

3

4

3

4

4

9

9

12

12

A kerettanterv által előírt tartalmak a rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot, és a szabadon tervezhető órakeretből felhasznált órákat, iskolánk az alkalmazható tudás megszerzésére, a tananyag begyakorlására, képesség- és készségfejlesztésre használja fel, éneklésre és zenehallgatásra.

-96-

Ének-zene 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Éneklés

Órakeret 17 óra

Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak Előzetes tudás megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia. Éneklési készség fejlesztése a korábban elsajátított dalkincs ismétlésével és bővítésével az életkor adta hangi lehetőségek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai figyelembe vételével (hangterjedelem: a-e”, törekvés a tiszta intonációra). Kifejező és stílusos éneklésre való törekvés kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar népzene: válogatás régi rétegű és új stílusú népdalokból Magyar nyelv és irodalom: (5 magyar népdal éneklése). verbális kifejezőkészség fejlesztése. Gregorián zenei szemelvények. Történelem, társadalmi és Magyar történeti énekek: históriás énekek, kuruc kori dalok, az állampolgári ismeretek: 1848–49-es szabadságharc dalai. magyar történeti énekek és a magyar történelem Nemzeti énekeink: Erkel Ferenc-Kölcsey Ferenc: Himnusz párhuzamai. éneklése fejből. Erkölcstan: mű (szöveg) Más népek dalai, a műzene tonális és funkciós zenei nyelvének értelmezése erkölcsi megismerését segítve. szempontok alapján. Zongorakíséretes dalok: bécsi klasszikus és más zenei stílusból. Dráma és tánc: Népdalnéptánc, hangszeres népzene, Többszólamúság: kánonok, könnyű reneszánsz a tánc funkciója. (8 szemelvény a fenti témakörökből). A dalanyag tiszta, kifejező, éneklése, kiscsoportos és egyéni előadásmódban, törekvés a stílusos éneklésre. Régi és új stílusú népdal, gregorián ének, históriás ének, kuruc kori dal, Kulcsfogalmak/ Himnusz, dal mint műfaj, kórusmű, társas ének. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan Órakeret alkotó), kreatív zenei tevékenység 3 óra

Előzetes tudás

Egyszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal.

-97-

Visszatérő forma és variáció alkotásának fejlesztése. A rögtönzés fejlesztése a A tematikai egység következő zenei ismeretek felhasználásával: 6/8-os metrum, felütés. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmus, metrum: Kreatív gyakorlatok változatos ritmusképletekkel, verssorok ritmizálása, osztinátó. 6/8, 3/4 helyes hangsúlyozása, páros-páratlan metrumok váltakozásának megéreztetése mozgásos gyakorlatokkal. Egyszerű, stilizált tánclépésekből lépéssor kombinálása régi korok zenéjéhez. Dallami improvizáció: Adott ritmus motívumra dallamvariációk pentachordokkal, dúdolással, szolmizálva. Zenei forma alkotás: Kérdés-felelet játékok funkciós környezetben, négy és nyolcütemes egységekben.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkezetek: kérdés és felelet, versek ritmusa, szótagszáma, verssorok ritmizálása. Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Dráma és tánc: stilizált tánclépések.

Változatos ritmusképletek használata.

Dallami rögtönzés, a tanult zenei formák alkalmazásával. Kulcsfogalmak/ Hatnyolcad, zenei periódus, visszatérő forma, dallami variáció, szekvencia. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti Órakeret alapismeretek 3 óra Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan. További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt szemelvényeknél könnyebb olvasógyakorlatok reprodukciója a felismerő kottaolvasás és a fejlődő belső hallás segítségével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés - tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. Ritmikai elemek, metrum: új ütemfajták: 6/8, 3/8, felütés, csonka ütem, tizenhatodok Dallami és harmóniaelemek: r’ és m’ hangok, fi, szi, Hangközök: kis és nagy szekund, kis és nagy terc. Zenei előadásra vonatkozó jelzések: tempójelzések. Ütemfajták, felütés, ritmikai elemek megkülönböztetése és egyszerűbb ritmusgyakorlatok során reprodukálása. -98-

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete. Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata. Matematika: számsorok, törtek.

6/8, 3/8, felütés, csonka ütem, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, abszolút Kulcsfogalmak/ hangnevek (pontosítva), violinkulcs. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret 4 óra

Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről. A zenehallgatásra kiválasztott művek értő befogadása a befogadói A tematikai egység kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeken keresztül, az nevelési-fejlesztési énekléssel és a generatív tevékenységekkel fejlesztett differenciált hallási céljai készség és zenei memória által. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Korábbi tevékenységek folytatása, elmélyítése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, értelmezés.

Hangszínhallás és többszólamú hallás készség fejlesztése: énekes hangfajok ismerete (szoprán, mezzo, alt, tenor, bariton, basszus) Formaérzék fejlesztése: visszatéréses kéttagú forma

Dráma és tánc: tánctételek a nép- és műzenében.

A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: a zenei befogadást segítő legszükségesebb elméleti ismeretek, lexikális adatok (népzenéhez kapcsolódva, pl. népszokások, néphagyomány, a szöveg jelentése; a komolyzene befogadásához kapcsolódva, pl. zenetörténeti ismeretek, zeneszerzői életrajz megfelelő részei, a megismert zeneművek műfaja és formája). A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő szempontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, műzenei és népi hangszer (duda, tekerő, citera). Szemléltetéssel a különböző zenei formák felismerése. Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életével, a művek műfajával és formájával kapcsolatban. Hangköz, formai egység (dallamfordulat, dalforma) Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Zenei befogadás – Zenehallgatás

Órakeret 9 óra

Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni. A népzene tárházából és a megjelölt korok zeneműveiből válogatva a tanulók érdeklődését erősítve törekvés a zeneirodalom remekműveinek megismertetésére. Hangverseny-látogatásra nevelés.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az énekes anyaghoz kapcsolódó eredeti népzenei felvételek meghallgatása, Magyar nyelv és ezek művészi szintű adaptációi mai autentikus előadóktól. irodalom: magyar történelmi énekek, Más népek zenéje, világzenei feldolgozások nemzetiségeink zenei irodalmi párhuzamok. hagyományainak megismerése. Történelem, társadalmi Reneszánsz kórusdalok, barokk szemelvények. és állampolgári ismeretek: történelmi Zeneirodalmi szemelvények a stílusérzék fejlesztéséhez – a bécsi klasszika korok, korstílusok. zeneirodalmából. Erkölcstan: zeneművek Zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumából erkölcsi tartalma, válogatva: üzenete, viselkedési vokális művek, normák. hangszeres művek(versenymű), daljáték/operarészletek. Dráma és tánc: Reneszánsz táncok, A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. táncformák, zenés játék, opera cselekménye. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének Vizuális kultúra: felhasználásával). művészettörténeti stíluskorszakok. Gregorián ének, reneszánsz tánc, madrigál, dal, daljáték, opera, menüett, szvit, Kulcsfogalmak/ concerto, versenymű. fogalmak Az énekes anyagból 5 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult Követelmények az zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. 5. évfolyam végén Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték. Ajánlott zenehallgatási anyag Magyar népzene, más európai népek zenéje. Gregorián énekek a magyar és európai gregorián hagyomány alapján. Zene Mátyás király udvarából (Pavane, Gaillarde, Basse dance, Balle) Henry Purcell: Artúr király (King Arthur), Shepherd, shepherd leave decoying, Fairest isle Georg Friedrich Händel: Tűzijáték szvit (Music for the Royal Fireworks), HWV 351; Vizi zene Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr zongoraverseny, K. 467, II. tétel Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola (Die Zauberflöte), K. 620 – részletek Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 IV. tétel Ludwig van Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel - Örömóda Kodály Zoltán: Magyar népzene sorozatból balladák

Ének-zene 6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Éneklés

Órakeret 17 óra

Előzetes tudás

Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia.

Éneklési készség fejlesztése a korábban elsajátított dalkincs A tematikai egység ismétlésével és bővítésével az életkor adta hangi lehetőségek nevelési-fejlesztési figyelembe vételével (hangterjedelem: a-e”, törekvés a tiszta céljai intonációra). Kifejező és stílusos éneklésre való törekvés kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar népzene: válogatás régi rétegű és új stílusú népdalokból Magyar nyelv és (szerintem 5 magyar népdal éneklése). irodalom: verbális kifejezőkészség Nemzeti énekeink: Egressy Béni-Vörösmarty Mihály: Szózat fejlesztése. éneklése fejből. Történelem, társadalmi Más népek dalai, a műzene tonális és funkciós zenei nyelvének és állampolgári megismerését segítve. ismeretek: magyar történeti énekek és a Zongorakíséretes dalok: bécsi klasszikus és más zenei stílusból. magyar történelem párhuzamai. Többszólamúság: kánonok, (8 szemelvény a fenti témakörökből). Erkölcstan: mű (szöveg) értelmezése erkölcsi A dalanyag tiszta, kifejező, éneklése, kiscsoportos és egyéni szempontok alapján. előadásmódban, törekvés a stílusos éneklésre. Dráma és tánc: Népdalnéptánc, hangszeres népzene, a tánc funkciója. Régi és új stílusú népdal, Szózat, dal mint műfaj, duett, kórusmű, társas Kulcsfogalmak/ ének. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan Órakeret alkotó), kreatív zenei tevékenység 4 óra

Előzetes tudás

Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal.

A variáció alkotásának fejlesztése. A rögtönzés fejlesztése a következő zenei A tematikai egység ismeretek felhasználásával: 6/8-os metrum, felütés, dúr-moll dallami nevelési-fejlesztési fordulatok, tercpárhuzam. céljai

-101-

Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmus, metrum: Kreatív gyakorlatok változatos ritmusképletekkel, verssorok ritmizálása, osztinátó. 6/8, 3/4 helyes hangsúlyozása. Dallami improvizáció: Adott ritmus motívumra dallamvariációk.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkezetek: kérdés és felelet, versek ritmusa, szótagszáma, verssorok ritmizálása. Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése.

Tercpárhuzamok szerkesztése Zenei forma alkotás: Zenei forma alkotása visszatérő elemekkel (rondó, variáció). Változatos ritmusképletek használata. Dallami és harmóniai rögtönzés, a tanult zenei formák alkalmazásával.

Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Dráma és tánc: stilizált tánclépések.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dúr, moll, tercmenet, zenei periódus, visszatérő forma, rondó, dallami variáció, szekvencia.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti Órakeret alapismeretek 3 óra Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan. További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt szemelvényeknél könnyebb olvasógyakorlatok reprodukciója a felismerő kottaolvasás és a fejlődő belső hallás segítségével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés - tudatosítás Magyar nyelv és irodalom: gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. jelek és jelrendszerek Ritmikai elemek, metrum: ismerete. új ütemfajták: triola, kis éles és kis nyújtott ritmus. Dallami és harmóniaelemek: dúr és moll hangsorok. Vizuális kultúra: vizuális Zenei előadásra vonatkozó jelzések: tempójelzések és dinamikai jelek. jelek és jelzések használata. Ütemfajták, felütés, ritmikai elemek megkülönböztetése és egyszerűbb ritmusgyakorlatok során reprodukálása. Matematika: számsorok, törtek. Triola, kis éles és kis nyújtott ritmus, dúr és moll hangsor, vezetőhang, abszolút Kulcsfogalmak/ hangnevek (pontosítva), violin- és basszuskulcs, allegro, andante, mezzoforte, fogalmak pianissimo.

-102-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret 3 óra

Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről. A zenehallgatásra kiválasztott művek értő befogadása a befogadói A tematikai egység kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeken keresztül, az nevelési-fejlesztési énekléssel és a generatív tevékenységekkel fejlesztett differenciált hallási céljai készség és zenei memória által. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Korábbi tevékenységek folytatása, elmélyítése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, értelmezés.

Hangszínhallás és többszólamú hallás készség fejlesztése: énekes hangfajok ismerete (szoprán, mezzo, alt, tenor, bariton, basszus), Formaérzék fejlesztése: triós forma, rondó forma, variációs forma. Dráma és tánc: A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: a zenei tánctételek a nép- és befogadást segítő legszükségesebb elméleti ismeretek, lexikális adatok műzenében. (népzenéhez kapcsolódva, pl. népszokások, néphagyomány, a szöveg jelentése; a komolyzene befogadásához kapcsolódva, pl. zenetörténeti ismeretek, zeneszerzői életrajz megfelelő részei, a megismert zeneművek műfaja és formája). A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő szempontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, műzenei és népi hangszer (cimbalom). Szemléltetéssel a különböző zenei formák felismerése. Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életével, a művek műfajával és formájával kapcsolatban. Hangköz, formai egység (variációs Kulcsfogalmak/ forma, triós forma és fogalmak rondó forma).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Zenehallgatás

Órakeret 9 óra

Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei Előzetes tudás kifejezésekkel is meg tudják nevezni. A népzene tárházából és a megjelölt korok zeneműveiből A tematikai egység válogatva a tanulók érdeklődését erősítve törekvés a zeneirodalom nevelési-fejlesztési remekműveinek megismertetésére. céljai Hangverseny-látogatásra nevelés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az énekes anyaghoz kapcsolódó eredeti népzenei felvételek meghallgatása, Magyar nyelv és ezek művészi szintű adaptációi mai autentikus előadóktól. irodalom: magyar történelmi énekek, Más népek zenéje, világzenei feldolgozások nemzetiségeink zenei irodalmi párhuzamok. hagyományainak megismerése. Történelem, társadalmi -103-

Barokk szemelvények.

és állampolgári ismeretek: történelmi Zeneirodalmi szemelvények a stílusérzék fejlesztéséhez – a bécsi klasszika korok, korstílusok. zeneirodalmából. Erkölcstan: zeneművek Zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumából erkölcsi tartalma, válogatva: üzenete, viselkedési vokális művek, normák. hangszeres művek – szerenád, divertimento, szimfónia tétel (triós forma, rondó forma), hangszeres művek (variáció) Dráma és tánc: Reneszánsz táncok, A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. táncformák, zenés játék, A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás opera cselekménye. szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával). Vizuális kultúra: művészettörténeti stíluskorszakok. Dal, szerenád, divertimento, versenymű, szimfónia. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Az énekes anyagból 5 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei Követelmények a anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. 6. évfolyam végén Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték. Ajánlott zenehallgatási anyag Magyar népzene, más európai népek zenéje. Johann Sebastian Bach: János passió – részletek, BWV 245 Joseph Haydn szimfóniái közül: G-dúr, „Üstdobütés” szimfónia Wolfgang Amadeus Mozart: Egy kis éji zene (Eine kleine Nachtmusik), K. 525 Robert Schumann: Gyermekjelenetek (Kinderszenen), op. 15 Liszt Ferenc: Csárdás obstiné, Magyar fantázia Georges Bizet: Carmen – „Az utcagyerekek kórusa” („Avec la garde montante” – részlet az I. felvonásból) Bartók Béla: Falun BB 87a Ligeti György: Síppal, dobbal, nádihegedűvel - dalciklus Weöres Sándor verseire

-104-

Ének-zene 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 13 óra

Zenei reprodukció – Éneklés

Biztos éneklési készség, kifejező és stílusos előadás csoportosan. A dalkincs ismétlése és folyamatos bővítése: többféle zenetörténeti stílusból A tematikai egység válogatott szemelvény, magyar népdalok, más népek dalai, kiegészítve a nevelési-fejlesztési magyar populáris zene műfajaiból válogatott néhány példával. Az énekhang további képzése, figyelve a tanulók egyéni vokális fejlődésére (mutálás). céljai Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar népzene az életkornak megfelelő csoportokból válogatva Más népek dalai Más földrészek népzenéje, afroamerikai zene.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: verbális kifejezőkészség fejlesztése, versmegzenésítések irodalmi alapja.

Zongorakíséretes dalok. Többszólamúság: kánonok, reneszánsz társasdalok rövid részletei.

Idegen nyelvek: más népek dalai eredeti nyelven.

Példák a populáris zenéből. A zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó énekes anyag. A fenti zenei példák éneklése közben az életkori sajátosságoknak megfelelő tiszta intonáció és helyes hangképzés (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról), továbbá stílusos, kifejező éneklésre törekvés. Kulcsfogalmak/ Társasdal, keserves, táncnóta. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret 4 óra

Ritmus- és dallamvariálási készség, fejlődő formaérzék. A kialakított készségek továbbfejlesztése. Generatív képességfejlesztés komponálással, rögtönzött folytatással.

-105-

Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző metrikájú, egyszerű ritmusgyakorlatok alkotása és reprodukálása.

Kapcsolódási pontok Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése.

Ritmus, metrum: különböző táncok metrikai és ritmikai jellemzőinek megfigyelése, reprodukciója ritmusimprovizáció, szinkópálás.

Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.

Dallam: blues skála megismertetése. Komponálás és rögtönzés összekapcsolása: egyszerű dallam alkotása megadott paraméterekkel (hangkészlet, metrum, ritmikai elemek, szekvencia), rögtönzött folytatás (pl. kérdés és felelet rögtönzés). Kulcsfogalmak/ Ritmusvariációk, augmentáció, diminúció. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Ritmikai, metrikai és dallami alapkészségek: a tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kottaképről és azok alkalmazásának és újraalkotásának képessége a különböző generatív tevékenységek során. Könnyű olvasógyakorlatok énekes reprodukciójának képessége.

További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei A tematikai egység reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt zenei nevelési-fejlesztési anyagnál könnyebb olvasógyakorlatok reprodukciójával a belső hallás fejlesztése. Felismerő kottaolvasási képesség fejlesztése egy-egy céljai meghallgatott zenemű kottaképének követése alapján. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés – tudatosítás – gyakorlás/alkalmazás hármas egységében: a változó ütemmutató felismerése, fejlődés a felismerő kottaolvasás terjedelmében és sebességében. Ritmikai elemek, metrum, új ütemfajták Dallami és harmóniaelemek: harmóniai változások megfigyelése. Hangközök: kis és nagy szext, kis és nagy szeptim (megismerés szintjén). Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kapcsolódási pontok Matematika: törtek.

Kis és nagy szext, kis és nagy szeptim.

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret 4 óra

A megszerzett éneklési és generatív készségek szintjével, valamint az átélt zenei élmények mennyiségével arányos befogadói kompetencia. A tematikai egység Összetettebb, hosszabb, fokozott koncentrációt igénylő zenei anyag nevelési-fejlesztési befogadásához szükséges kompetenciák fejlesztése. céljai Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó zenei tapasztalatok Szerkesztési és formai ismeretek: homofon és polifon szerkesztésmód.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: középkori világi költészet, nemzeti romantika, romantikus Műzene és népzene megkülönböztetése hangszerek megfigyelésével. vers, szövegelemzés. Alapvető ismeretek, a mű keletkezésének körülményeiről, zeneművek Történelem, társadalmi és állampolgári történeti koráról, a zeneszerzők életéről, a művek műfajáról és ismeretek: zeneirodalmi formájáról. alkotások történelmi kapcsolata. Ismerkedés a partitúrával (a zenehallgatást segítő egyszerűsített kottakép). Idegen nyelvek: énekes Más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetése, művek eredeti nyelven. bemutatása, az önálló ismeretszerző tevékenységre való ösztönzés, Erkölcstan: önálló gyűjtések, kutatások (zenei példa és ismeretanyag). műalkotások erkölcsi üzenete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Vizuális kultúra: művészettörténeti stíluskorszakok és stílusirányzatok. Homofónia, polifónia, műzene, népzenei feldolgozás, klasszikus zene, populáris zene.

Órakeret 12 óra A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése. Zenei befogadás – Zenehallgatás

A tematikai egység A befogadói kompetencia erősítése az ismeretek kronológiai nevelési-fejlesztési rendszerezésével. Zenehallgatóvá nevelés. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az énekes anyaghoz kapcsolódó szemelvények meghallgatása, Magyar nyelv és irodalom: zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumából romantikus és kortárs válogatva: költészet, szövegelemzés. a középkor és a reneszánsz zenéje: madrigál, barokk zene: szvit, concerto, concerto grosso részletek, bécsi klasszicizmus: vonósnégyes, versenymű, a romantika zenéje: romantikus dal, operarészlet, zongoradarabok, programzene, szimfonikus költemény, a 20. század zenéje: daljáték.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi kapcsolata.

Vizuális kultúra: művészettörténeti A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. stíluskorszakok és stílusirányzatok ismerete. A meghallgatott szemelvények felismerése. -107-

A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával). Kulcsfogalmak/ Madrigál, concerto grosso, vonósnégyes, versenymű, szimfonikus költemény. fogalmak Az énekes anyagból 7 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert Követelmények a zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. 7. évfolyam végén Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik. Ajánlott zenehallgatási anyag Európán kívüli kultúrák népzenéje Gregorián énekek Johann Sebastian Bach: 3. Brandenburgi verseny, BWV 1048 – 3. tétel Jean Baptist Lully: Az úrhatnám polgár – balett Ludwig van Beethoven: V. „Sors” szimfónia, Op. 67. Franz Schubert: Die Schöne Müllerin – dalciklus Frederic Chopin: H-dúr nocturne, op. 32. No. 1 Erkel Ferenc: Hunyadi László - részletek Liszt Ferenc: Les Preludes Kodály Zoltán: Székelyfonó – Görög Ilona balladája Keith Emerson–Greg Lake–Carl Palmer: Egy kiállítás képei (Pictures at an Exhibition) Presser Gábor, Kocsák Tibor, a Szörényi-Bródy szerzőpáros és más magyar szerzők egy-egy zenés színpadi művének részlete.

-108-

Ének-zene 8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Éneklés

Órakeret 13 óra

Biztos éneklési készség, kifejező és stílusos előadás csoportosan. A dalkincs ismétlése és folyamatos bővítése: többféle zenetörténeti stílusból A tematikai egység válogatott szemelvény, magyar népdalok, más népek dalai, kiegészítve a nevelési-fejlesztési magyar populáris zene műfajaiból válogatott néhány példával. Az énekhang további képzése, figyelve a tanulók egyéni vokális fejlődésére (mutálás). céljai Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar népzene az életkornak megfelelő csoportokból válogatva Magyar nyelv és Más népek dalai irodalom: verbális Más földrészek népzenéje, afroamerikai zene. kifejezőkészség Zongorakíséretes dalok, népdalok 20. századi vagy mai feldolgozásai. fejlesztése, Többszólamúság: kánonok, reneszánsz társasdalok rövid részletei. versmegzenésítések Példák a populáris zenéből. irodalmi alapja. A zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó énekes anyag: dal- és témarészletek a barokk és a romantika korából. Idegen nyelvek: más A fenti zenei példák éneklése közben az életkori sajátosságoknak népek dalai eredeti megfelelő tiszta intonáció és helyes hangképzés (szükség esetén egyénre nyelven. szabott kezdőhangról), továbbá stílusos, kifejező éneklésre törekvés. Kulcsfogalmak/ Társasdal, keserves, táncnóta. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret 4 óra

Ritmus- és dallamvariálási készség, fejlődő formaérzék.

A tematikai egység A kialakított készségek továbbfejlesztése. Generatív képességfejlesztés komponálással, rögtönzött folytatással. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különböző metrikájú, egyszerű ritmusgyakorlatok alkotása és Matematika: absztrakt reprodukálása. gondolkodás fejlesztése. Ritmus, metrum: különböző táncok metrikai és ritmikai jellemzőinek megfigyelése, Vizuális kultúra: reprodukciója önkifejezés, érzelmek ritmusimprovizáció, szinkópálás. kifejezése többféle eszközzel. Dallam: blues skála megismertetése. Komponálás és rögtönzés összekapcsolása: egyszerű dallam alkotása megadott paraméterekkel (hangkészlet, metrum, ritmikai elemek, szekvencia), rögtönzött folytatás (pl. kérdés és felelet rögtönzés). -109-

Kulcsfogalmak/ Ritmusvariációk, augmentáció, diminúció. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Ritmikai, metrikai és dallami alapkészségek: a tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kottaképről és azok alkalmazásának és újraalkotásának képessége a különböző generatív tevékenységek során. Könnyű olvasógyakorlatok énekes reprodukciójának képessége.

További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei A tematikai egység reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt zenei nevelési-fejlesztési anyagnál könnyebb olvasógyakorlatok reprodukciójával a belső hallás fejlesztése. Felismerő kottaolvasási képesség fejlesztése egy-egy céljai meghallgatott zenemű kottaképének követése alapján. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés – tudatosítás – gyakorlás/alkalmazás hármas egységében: a változó ütemmutató felismerése, fejlődés a felismerő kottaolvasás terjedelmében és sebességében. Ritmikai elemek, metrum: új ütemfajták: Dallami és harmóniaelemek: harmóniai változások megfigyelése. Hangközök: kis és nagy szext, kis és nagy szeptim (megismerés szintjén). Kulcsfogalmak/ Kis és nagy szext, kis és nagy szeptim. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kapcsolódási pontok Matematika: törtek.

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret 4 óra

A megszerzett éneklési és generatív készségek szintjével, valamint az átélt zenei élmények mennyiségével arányos befogadói kompetencia. A tematikai egység Összetettebb, hosszabb, fokozott koncentrációt igénylő zenei anyag nevelési-fejlesztési befogadásához szükséges kompetenciák fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó zenei tapasztalatok Magyar nyelv és Szerkesztési és formai ismeretek: homofon és polifon irodalom: középkori szerkesztésmód. világi költészet, nemzeti romantika, romantikus A népdalfeldolgozás módjai Bartók és Kodály művészetében. vers, szövegelemzés. Műzene és népzene megkülönböztetése hangszerek megfigyelésével. Impresszionizmus a festészetben és a zenében. Történelem, társadalmi A populáris dalok zenei jellemzőinek megfigyelése a következő és állampolgári szempontok alapján: forma, szöveg, szövegábrázolás, dallami ismeretek: zeneirodalmi jellemzők, alapritmus és más érdekes ritmikai elemek, hangszerelés, alkotások történelmi improvizáció, dallami díszítés, különleges előadói megoldások. kapcsolata. Előzetes tudás

A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: -110-

Idegen nyelvek: énekes

Alapvető ismeretek, a mű keletkezésének körülményeiről, zeneművek művek eredeti nyelven. történeti koráról, a zeneszerzők életéről, a művek műfajáról és Erkölcstan: formájáról. műalkotások erkölcsi Ismerkedés a partitúrával (a zenehallgatást segítő egyszerűsített üzenete. kottakép). Más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetése, bemutatása, az önálló ismeretszerző tevékenységre való ösztönzés, Vizuális kultúra: művészettörténeti önálló gyűjtések, kutatások (zenei példa és ismeretanyag). stíluskorszakok és Összefüggések bemutatása a zenei stíluskorszakok és történelmi stílusirányzatok. események között, önálló gyűjtőmunka segítségével. Homofónia, polifónia, zenei impresszionizmus, műzene, népzenei Kulcsfogalmak/ feldolgozás, klasszikus zene, populáris zene. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 12 óra A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. Előzetes tudás A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése. A tematikai egység A befogadói kompetencia erősítése az ismeretek kronológiai nevelési-fejlesztési rendszerezésével. Zenehallgatóvá nevelés. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az énekes anyaghoz kapcsolódó szemelvények meghallgatása, Magyar nyelv és irodalom: zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumából romantikus és kortárs válogatva: költészet, szövegelemzés. Zenei befogadás – Zenehallgatás

a középkor és a reneszánsz zenéje: gregorián és trubadúr ének, Történelem, társadalmi és barokk zene: kantáta és oratórium állampolgári ismeretek: bécsi klasszicizmus: szimfónia, zeneirodalmi alkotások a romantika zenéje: romantikus dal történelmi kapcsolata. a 20. század zenéje: kórusművek, opera, táncjáték, kamarazene, jazz és a rock születése, Vizuális kultúra: kortárs zenei művek megismerése. művészettörténeti A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. stíluskorszakok és A meghallgatott szemelvények felismerése. stílusirányzatok ismerete. Zenetörténeti korszakok, stílusjegyek, műfajok és formák rendszerezett ismerete. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával). Kulcsfogalmak/ Trubadúr ének, oratórium, kantáta, táncjáték, kamarazene, jazz, rock. fogalmak

-111-

Az énekes anyagból 8 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a Követelmények a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva 8. évfolyam végén olvassák. Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik. Ajánlott zenehallgatási anyag Európán kívüli kultúrák népzenéje Gregorián énekek, korai többszólamú művek részletei Georg Friedrich Händel: Messiás (Messiah), HWV 56: For unto us a child is born, Halleluja Joseph Haydn: Évszakok (Die Jahreszeiten), Hob. XXI:3 – Szüreti kórus Maurice Ravel: Bolero Erik Satie: Gymnopedie No. 1. Bartók Béla: Concerto, BB 123 IV. tétel – Megszakított közjáték Igor Sztravinszkij: A katona története (Histoire du soldat) – elbeszélésre, játékra és táncra John Cage: 4’33” Ligeti György: Atmosphères, Lux aeterna Krzysztof Penderecki: Hirosima emlékezete (Threnody for the Victims of Hiroshima) Benjamin Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára (The Young Person’s Guide to the Orchestra: Variations and Fugue on a Theme of Henry Purcell), op. 34 Andrew Lloyd Webber valamely művének részlete

-112-

Vizuális kultúra 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

heti óraszám 1 1 1 1

éves óraszám 36 36 36 36

Iskolánkban a vizuális nevelés célja, hogy segítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezésében és megítélésében, környezetünk értő alakításában. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik, hanem a vizuális jelenségek, közlések köznapi formáival, és az épített, alakított környezettel is. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen. A vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja a tapasztalás, és a tapasztalat ábrázolása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni. Az ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, és fejlesztése. A vizuális kultúra napjainkban egyre nagyobb teret kap, mivel, az információs csatornák gazdagodása a jellemző. Az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése gyakori jelenség a valós élethelyzetekben. Ezért a médiatudatosság fejlesztése egyre fontosabb. Célok és feladatok A rajz és vizuális kultúra tantárgy legfontosabb célja a tanulók látáskultúrájának fejlesztése. Ki kell alakítani a gyermekben egy tudatos szemléletmódot. Ennek segítségével képessé kell válniuk az őket körülvevő világ vizuális információáradatának feldolgozására. A környezetet egyre kritikusabban vizsgáló kiskamaszok rendkívül fogékonyak a látható világ jelenségeire. Ezért a feladatoknak életszerűeknek, könnyen érthetőnek kell lenniük. Ébren kell tartanunk az érdeklődésüket a világ sokszínűsége, értékei iránt. Képessé kell tennünk a gyermekeket a természet szépségeinek felismerésére, visszatükrözésére. A tanulók kreativitását elősegítik az egyéni élményeken alapuló feladatok is. Saját élményeinek vizuális formába öntésekor újra átélheti és értékelheti a megtörtént eseményeket. Az átlagosnál tehetségesebb tanulóknak differenciált feladatokkal kell biztosítanunk az előrehaladásukat. Ezek a feladatok összetettebb, nehezebb megoldási módokat kínálnak az arra képes alkotóknak. A művészettörténeti ismereteket konkrét feladatokhoz kapcsolódnak. A művészettörténet, és az alkotó munka, a gyerekekhez közelebb hozza a témákat. Fejlesztési követelmények Oktató-nevelő munkánk során tapasztalhatjuk, hogy a tanulók különböző szinten képesek elsajátítani az új ismereteket. Ennek okai leginkább az egyéni fejlettségük különbségeiben és az adottságaik közti eltérésekben rejtőznek. Figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, hiszen a különböző korosztályoktól más-más színvonalú teljesítményt lehet és kell elvárnunk. A tanítási órákon mindezek tudatában kell fejlesztenünk a gyermekek képességeit. -113-

A gyermek figyelmét tudatosan irányítanunk kell a konkrét feladatokkal. Pontosan megfogalmazott, egyértelmű gyakorlatokkal jól alakíthatók, fejleszthetők a képességek. Ilyen feladatok például a közvetlen természet megfigyelések, a beállítások utáni tanulmányrajzok. A modelleket nem elég síkban ábrázolni, plasztikai megoldásokra is szükség van. A művészettörténeti tanulmányokhoz kapcsolódó feladatok a vizuális memóriát és az önálló ítéletalkotást segítik elő. Az egyes korszakok, stílusok alkotásainak elemzésével tovább bővül a gyermek szókincse, kifejezőkészsége. Az alkotóképességek fejlesztésénél kihasználhatjuk a korosztály fogékonyságát, érdeklődését az új technikák és tevékenységformák iránt. Egy látványosabb megoldás, vagy szokatlan nézőpont könnyen “beindítja” a gyermek fantáziáját. A látható világ tükrözése mellett fontosak, az elsősorban a fantáziát igénybe vevő feladatok. Ezekben a gyermek rengeteg kötöttségtől mentesül, szabadabban alkothat. A tantárgy jellegéből adódóan az egyes tevékenységi formák, az egész iskolaszakaszt átívelik. A fő különbség a megoldásban, a műveleti szintek fejlettségében mutatkozik. Célszerű bizonyos kulcsfeladatokat egy-egy tanév, sőt az egész négyéves periódus folyamán bizonyos változtatásokkal néha megismételtetni. Ezekkel a munkákkal hosszabb távon lemérhető a képességek tényleges fejlődése a tanulóknál Az értékelés Az elvégzett munka, a tanuló által nyújtott teljesítmény nagyon összetett eredmény. A tanulók teljesítménye több körülménytől függ: az óra milyenségétől, az adott tanítási anyagtól, a tanár magyarázatától stb. Két gyermek teljesítménye ugyanazon az órán is óriási különbségeket mutathat egymáshoz viszonyítva. Emellett gyakran tapasztaljuk, hogy ugyanaz a gyermek is nagy teljesítménybeli ingadozásokat produkál, látszólag megegyező feltételek és feladatok esetén is. Ráadásul a legtöbb gyermek más-más szintű vizuális intelligenciával bír. Ami az egyik tanulótól szép teljesítmény, az lehet, hogy egy tehetségesebbtől kevés lenne ugyanazon feladatnál. Ezért úgy célszerű mérnünk, hogy önmagához képest és társaihoz is viszonyítsuk a tanuló munkáját. Önmagához képest vessük össze korábbi munkáival a mostani teljesítményét. Egymáshoz képest bevált módszer az óra végi közös szóbeli értékelés. A művészettörténeti részeket ötletes feladatokkal célszerű közelebb hozni a tanulókhoz. Ezeken felül még célszerű szorgalmi és gyűjtőmunkákkal is motiválni a gyermekeket a téma iránt. A “pluszmunkák” külön értékelésével több lehetőséget kapnak azok a tanulók, akik szerényebb manuális képességeket örököltek. Mivel a teljesítmény rendkívül összetett produktum, nagyon körültekintően kell eljárnunk az értékelésekor. Pedagógiai szempontból szerencsésebb a bíztató jellegű, ösztönző értékelés. A gyakran megismétlődő túlságosan kritikus, elmarasztaló jellegű értékelés egy életre elveheti a gyermek kedvét a munkától. Inkább a pozitívumokat kell észrevennünk, hangsúlyoznunk a kiskamaszok alkotásaiban.

-114-

5–6. évfolyam A vizuális kultúra részterületei közül az 5–6. évfolyamon nagyobb arányban szerepelnek a „Kifejezés, képzőművészet” részterülethez kapcsolódó tartalmak, hiszen a megjelenő művészettörténet tananyagával bővülnek a fejlesztés követelményei. Ehhez hasonló a „Tárgy- és környezetkultúra” részterület tematikai egységeinek aránya is, hiszen az alsóbb iskolaszakaszhoz képest új feladatok jelennek meg: a tervezett alakított tér és az épített környezet szerkezeti, történeti tanulmányozása. E szakaszban a „Vizuális kommunikáció” részterület tartalmai a másik kettőhöz képest csekélyebb mértékben vannak jelen.

-115-

Vizuális kultúra 5. évfolyam Tematikai egység címe Órakeret Kifejezés, képzőművészet 6 óra Valóság és képzelet Kifejezés, képzőművészet 8 óra Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció 4 óra Idő- és térbeli változások Vizuális kommunikáció 3 óra Jelértelmezés, jelalkotás Vizuális kommunikáció 4 óra Kép és szöveg Tárgy és környezetkultúra 5 óra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra 6 óra Tárgy és hagyomány Az éves óraszám 36 óra A kerettanterv által előírt tartalmak a rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot, és a szabadon tervezhető órakeretből felhasznált órákat, iskolánk az alkalmazható tudás megszerzésére, a tananyag begyakorlására, képesség- és készségfejlesztésre használja fel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Órakeret Valóság és képzelet 6 óra Az élményt nyújtó, személyes megnyilvánulások érvényesítése az alkotó folyamatban. A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és Előzetes tudás alkalmazása a kifejező alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása. Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel az előtanulmányok során A tematikai egység szerzett tapasztalatok alkalmazásával. Tér és sík megkülönböztetése, nevelési-fejlesztési megjelenítése különböző méretű és formájú felületeken való céljai komponálással. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A valóság, modell (pl. épített és természetes környezet, tárgyak, Magyar nyelv és alakok) célirányos megfigyelése adott szempontok (pl. térbeli irodalom: a műélvezet helyzet, arány, plaszticitás, színviszonyok) alapján, és ábrázolása megtapasztalása. síkban illetve térben, különböző technikákkal (pl. grafika: ceruza, tus, pác, kréta, fotó, akvarell, tempera, mintázás, konstruálás). Matematika: pontos -A látható és a művészi forma. Egyszerűsítés és lényegre törő megfigyelés, ábrázolás lényegkiemelés. Egyszerű téri helyzetek leírása (pl. formai, szerkezeti, felületi, tónusbeli), az adott valós látvány sajátosságaiból kiinduló Ének-zene: zenei élmény kompozíció egy részletének képi igényű nagyítása, illetve feldolgozása. kompozíciós variációk létrehozása, különböző színes technikákkal (pl. akvarell, temperafestés, pasztell-, olajkréta, Dráma és tánc: vegyestechnika). dramatikus Szabad asszociációs és vizuális játékok adott témára (pl. fogalom, improvizációk irodalmi, jelenség, hang, szín, mozgás, gondolat, érzés, tárgy, cselekvés). képzőművészeti, zenei -116-

Az előhívott impressziók megjelenítése síkban, térben, időben. művek alapján. Kulcsfogalmak/ Tömörítés, kiemelés, kompozíció, szín-, vonal-, formaritmus, variáció, színharmónia, színkontraszt, főszín, mellék/kiegészítő szín, méretarány. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Órakeret Stílus és mozgás 8 óra Művészeti ágak és a képzőművészeti ágak legfontosabb megkülönböztető jegyeinek felismerése. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális leírása. A vizuális nyelv alapelemeinek Előzetes tudás megkülönböztetése és használata. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, az érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása. A vizuális közlés különböző műfajú köznapi és művészi formáinak felismerése. A megfigyelt jelenségek térbeli helyzetének, arányainak, plaszticitásának és szín- és fényviszonyainak megfigyelése és A tematikai egység ábrázolása. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és nevelési-fejlesztési irányzatok elemi ismerete legjellemzőbb műtárgyain és szimbolikus tárgyain keresztül, gyakorlati feladatok előkészítő szakaszába céljai ágyazottan. A vizuális nyelv alapelemeinek és azok egymáshoz való viszonyának értelmezése. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különböző mozgások (pl. emberi, állati, ipari, gépi, mechanikai, Természetismeret: Az kémiai, földrajzi, biológiai) megfigyelése és rögzítése egy vizuális emberi test, testarányok. látványban, felhasználva megadott művészettörténeti alkotások Mozgásképesség. inspiráló hatását. Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek megjelenítése Matematika:változó meghatározott művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek helyzetek, időbeliség. elemzése, és inspiráló, alkotó felhasználása által síkban és/vagy térben. Történelem, társadalmi Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése és állampolgári alapján, művészettörténeti korszakok, (pl. őskor, ókori egyiptom, ismeretek: történeti ókori görög és római, romanika) stílusjegyeinek elemzése, korok, korszakok. összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, kifejezőeszköz, tériség) szerint. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák eltérő szemléletének megtapasztalása. Könyvtárhasználat.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ének-zene: zenetörténeti és zeneirodalmi alapismeretek a befogadói hozzáállás fejlesztése céljából. Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, képsík, képi és optikai helyzetviszonylat, takarás, pont, vonal, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, nagyság, kiegészítő szín, kevert szín, kontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus. -117-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Órakeret Idő- és térbeli változások 4 óra Érzékelhető tulajdonságok alapján azonosságok és különbözőségek tudatos felismerése, leírása. A közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények feldolgozása. Megfigyelt jelenség látványelemeinek Előzetes tudás megnevezése. Események, történések elmondása, részekre bontása, a jellemző fázisok megjelenítése. A tematikai egység A természeti vagy épített környezet idő és térbeli változásainak sűrített nevelési-fejlesztési megjelenítése. Természettudományos és technikai megfigyelés és gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mozgásélmények megfigyelése valóságos vagy mozgóképi Magyar nyelv és irodalom: példák alapján, a mozgássor fázisokra bontása (pl. történet ideje, helyszíne, mozgókép „kikockázása”). A mozgás megjelenítése vizuális cselekmény kezdő- és átírással (pl. egyszerű tárgy-animáció, optikai játékok: végpontja, cselekményelemek pörgetős füzet, zootrop szalag). sorrendje. Természetismeret: mozgás és idő változása; ciklikus jelenségek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az idő ábrázolása vizuális eszközökkel. Dráma és tánc: Mozgásfolyamatok, mozgássor. Informatika: adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése, használata. Matematika: változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás kiemelése. Mozdulat, mozdulatsor, hely- és helyzetváltoztatás, állapotváltozás, Kulcsfogalmak/ folyamat, fázis, valós idő, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, fogalmak képkocka, tárgy-animáció, zootrop-szalag. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Órakeret Jelértelmezés, jelalkotás 3 óra Egyszerű vizuálisan értelmezhető jelenségek, jelzések, közlő ábrák értelmezése. Tájékozódás vizuális elemek alapján. Az egyszerű Előzetes tudás vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép értelmezése. A tematikai egység Magyarázó rajzok, képes használati utasítás pontos értelmezése. A nevelési-fejlesztési legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. céljai -118-

Ismeretek/fejlesztési követelmények A legfontosabb egyezményes vizuális jelek, jelzések, szimbólumok (pl. tájékozódás, közlekedés, cégérek, parancsikonok, attributumok) gyűjtése, értelmezése. A közösség számára fontos, nem vizuális jellegű információk (pl. események, időpontok, tevékenységek, jellemzők) képi tömörítése, direkt jellé (pl. piktogram, jelzőkártya) alakítása, használatba helyezése (pl. ismert útvonal rajzán vizuális jelzések kialakítása).

Kapcsolódási pontok Természetismeret: Tájékozódás természetes és épített környezetben; technikai eszközök működésének megfigyelése. Jelek, jelzések felismerése és értelmezése. Földrajz: tájékozódás, térrajz, útvonalrajz, térképvázlat. Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei olvasás és írás: kotta. Informatika: rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Matematika: Tájékozódás. Objektumok alkotása. Rendszeralkotás. Jel, jelentés, egyezményes jelzés, jelrendszer, piktogram, embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Órakeret Kép és szöveg 4 óra Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Alapfokú jártasság dramatikus játékformákban. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszédmód eszközeinek alkalmazása. A Előzetes tudás szóhasználat és testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Vizuális sűrítés és kiemelés fogalmának ismerete, megfelelő alkalmazása. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a A tematikai egység jelentésmódosulások megfigyelésének céljával. A különböző nevelési-fejlesztési kommunikációs felületeken megjelenő reklám hatásmechanizmusának céljai értelmezése és alkotó használata. Médiatudatosság kialakítása a személyes preferenciák érvényre juttatásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása (pl. Magyar nyelv és plakát, képregény) után, az alkotóelemek variálásával a vizuális és irodalom: szöveg és kép verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad viszonya. játékos feladatokkal (pl. adott kép szövegaláírásának megváltoztatása, azonos szövegek különböző képekhez rendelése). Ének-zene: zenei Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjáték, dramatikus stílusok és formák. játék), szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán. Dráma és tánc: nem verbális kommunikációs játékok. -119-

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Informatika: multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott grafika.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Tervezett, alakított környezet 5 óra Építmények, építészeti alkotások típusainak, funkcionális térrészeinek megnevezése. Térbeli formák kiterjedésének, méretének, téri Előzetes tudás helyzetének megállapítása. Környezetalakítás egyszerű eszközökkel. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása. Szerkezetek és A tematikai egység térmodellek állékonyságának (statikájának), teherbírásának nevelési-fejlesztési megfigyelése. Különböző korok és kultúrák tárgyi és épített környezetének vizsgálata értelmezés céljából, meghatározott céljai szempontok alapján. Változatos anyag- és eszközhasználat a tárgykészítés során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű tértervezés és téralakítás meghatározott célból (pl. Történelem, társadalmi és védelem, szakralitás, figyelemfelkeltés, emlékállítás, inter- állampolgári ismeretek: akció) különféle eszközökkel (pl. rajzos vázlat, magyarázó történelemi korszakok. rajz, fotómontázs, modellezés) és anyagokkal (pl. agyag, Természetismeret: Az ember karton, fa, gipsz, drót, textil, talált tárgyak) történeti korok hatására bekövetkező változás legfontosabb alátámasztó-teherhordó (pl. oszlop, pillér, fal) a táj képében. és térlefedő (pl. gerenda, födém, boltív, boltozat, kupola) A természeti és mesterséges, lehetőségeinek, illetve alaprajzi elrendezéseinek megfitechnikai és épített. gyelésével. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével Magyar nyelv és irodalom: (pl. alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás) saját tervezés különböző kultúrák eltérő (pl. tárgy, környezet) megjelenítése szabadkézi rajzban. létmódja, szemlélete. A közvetlen környezetben található tárgyak (pl. bútor, Könyvtárhasználat. szerszám, jármű, szerkezet, öltözék, hangszer), épületek (pl. Technika, életvitel és lakás, pályaudvar, templom, iroda, istálló, garázs, víztorony, gyakorlat: tervezés, palota, színház, múzeum) elemzése forma és rendeltetés, anyagalakítás. valamint a díszítés kapcsolatán keresztül, az összegyűjtött Matematika: Egyszerűsített információk alapján. rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. A tér elemei, síkbeli, térbeli alakzatok. Tárgyak tulajdonságainak vizsgálata. Geometriai modellek. Épület, építmény, téri helyzetek, építészet, alaprajz, homlokzat, forma, funkció, alátámasztás, térlefedés, oszlop, pillér, fal, gerenda, födém, Kulcsfogalmak/ boltív, boltozat, kupola, térmodell, térkonstrukció, alapanyag, gazdaságos fogalmak anyaghasználat, elemző- magyarázó rajz, kézműves technika, sorozatgyártás, design.

-120-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy és környezetkultúra Órakeret Tárgy és hagyomány 6 óra Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok csoportosítása. A különböző anyagokról szerzett tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Tárgyak, épületek, műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Alapvető manuális készségek működése az anyagalakítás során. Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti sajátos jegyeinek A tematikai egység értelmezése. A közvetlen környezetben található tárgyakon, nevelési-fejlesztési épületeken a forma, a rendeltetés és a díszítmény kapcsolatának céljai megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti Hon- és népismeret: jellegzetességeinek, viseletének, és kézműves tevékenységének család és lakóhely, megismerése, elemzése (pl. skanzen vagy helytörténeti kiállítás falvak és városok. látogatásával, vagy gyűjtött képek alapján). A mai életbe, életformába illeszthető, hagyományos kézműves Magyar nyelv és technikával (pl. szövés, hímzés, nemezelés, lemezdomborítás, irodalom: népköltészet. papírmerítés) készített tárgy (pl. iskolaszer, öltözet, hangszer, Könyvtárhasználat. játék, kisbútor) létrehozása, meghatározott tulajdonos (pl. adott személyiség, életkor, nemek, foglalkozás) vagy funkció Természetismeret: (hétköznapi, ünnepi) számára, a környezettudatosság környezettudatosság, lehetőségeinek figyelembevételével. fenntarthatóság. Létrehozott vagy talált tárgyak díszítésének megtervezése és kivitelezése különféle díszítőelemek (pl. növényi, állati, Ének-zene: népzene. geometrikus motívumok) gyűjtése, megfigyelése, tanulmányozása után, oly módon, hogy a díszítmény összhangban legyen a tárgy Dráma és tánc: formai, funkcionális és társadalmi üzenetével, illetve az alkotó népszokások. személyes közlési szándékával. Különböző történeti korok (pl. népvándorlás kora) és kultúrák (pl. Technika, életvitel és Európán kívüli) sajátos, legjellemzőbb szimbolikus tárgyainak, gyakorlat: hagyományos épületeinek felismerése és elemző vizsgálata. foglalkozások, szakmák. Népművészet, mesterség, hagyományos kézműves technika, forma, Kulcsfogalmak/ funkció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, formaredukció, díszítmény, motívum, formaritmus, környezettudatosság, társadalmi fogalmak üzenet. A továbbhaladás feltételei az 5. évfolyamon A tanulók  képesek legyenek a vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazására az érzelmeik, élményeik ábrázolása során.  tudják az egyszerű kompozíciós alapelveket használni a képalkotásban.  legyenek képesek a szöveg és a kép együttes jelentésének értelmezésére és alkalmazására különböző alkotó jellegű tevékenység során.  tudják megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat.  ismerjék a tanult művészettörténeti korok stílusjegyeit.  legyenek képesek az épített környezet formáinak, színeinek, nagyságviszonyainak és térbeli viszonyaink ábrázolására.  tudjanak megrajzolni kevésbé össztett látványt. -121-

Vizuális kultúra 6. évfolyam Tematikai egység címe Órakeret Kifejezés, képzőművészet 6 óra Valóság és képzelet Kifejezés, képzőművészet 7 óra Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció 3 óra Idő- és térbeli változások Vizuális kommunikáció 2 óra Jelértelmezés, jelalkotás Vizuális kommunikáció 6 óra Kép és szöveg Tárgy és környezetkultúra 6 óra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra 6 óra Tárgy és hagyomány Az éves óraszám 36 óra A kerettanterv által előírt tartalmak a rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot, és a szabadon tervezhető órakeretből felhasznált órákat, iskolánk az alkalmazható tudás megszerzésére, a tananyag begyakorlására, képesség- és készségfejlesztésre használja fel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Órakeret Valóság és képzelet 6 óra Az élményt nyújtó, személyes megnyilvánulások érvényesítése az alkotó folyamatban. A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és Előzetes tudás alkalmazása a kifejező alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása. Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel az előtanulmányok során A tematikai egység szerzett tapasztalatok alkalmazásával. Tér és sík megkülönböztetése, nevelési-fejlesztési megjelenítése különböző méretű és formájú felületeken való céljai komponálással. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A valóság, modell (pl. épített és természetes környezet, tárgyak, Magyar nyelv és alakok) célirányos megfigyelése adott szempontok (pl. térbeli irodalom: a műélvezet helyzet, arány, plaszticitás, színviszonyok) alapján, és ábrázolása megtapasztalása. síkban illetve térben, különböző technikákkal (pl. grafika: ceruza, tus, pác, kréta, fotó, akvarell, tempera, mintázás, konstruálás). Matematika: pontos Egyszerű téri helyzetek leírása (pl. formai, szerkezeti, felületi, megfigyelés, tónusbeli), az adott valós látvány sajátosságaiból kiinduló lényegkiemelés. kompozíció egy részletének képi igényű nagyítása, illetve kompozíciós variációk létrehozása, különböző színes Ének-zene: zenei élmény technikákkal (pl. akvarell, temperafestés, pasztell-, olajkréta, feldolgozása. vegyestechnika). Szabad asszociációs és vizuális játékok adott témára (pl. fogalom, Dráma és tánc: jelenség, hang, szín, mozgás, gondolat, érzés, tárgy, cselekvés). dramatikus Az előhívott impressziók megjelenítése síkban, térben, időben. improvizációk irodalmi, Irodalmi, zenei, filmes élmények felidézése, s a létrejött képzőművészeti, zenei -122-

személyes tartalmak megjelenítése a kifejezési szándéknak művek alapján. megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes, grafikai technika, mintázás, konstruálás, installáció talált tárgyakból, fotó). Tömörítés, kiemelés, kompozíció, szín-, vonal-, formaritmus, variáció, Kulcsfogalmak/ színharmónia, színkontraszt, főszín, mellék/kiegészítő szín, fogalmak komplementer, méretarány. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Órakeret Stílus és mozgás 7 óra Művészeti ágak és a képzőművészeti ágak legfontosabb megkülönböztető jegyeinek felismerése. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális leírása. A vizuális nyelv alapelemeinek Előzetes tudás megkülönböztetése és használata. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, az érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása. A vizuális közlés különböző műfajú köznapi és művészi formáinak felismerése. A megfigyelt jelenségek térbeli helyzetének, arányainak, plaszticitásának és szín- és fényviszonyainak megfigyelése és A tematikai egység ábrázolása. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és nevelési-fejlesztési irányzatok elemi ismerete legjellemzőbb műtárgyain és szimbolikus tárgyain keresztül, gyakorlati feladatok előkészítő szakaszába céljai ágyazottan. A vizuális nyelv alapelemeinek és azok egymáshoz való viszonyának értelmezése. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különböző mozgások (pl. emberi, állati, ipari, gépi, mechanikai, Természetismeret: Az kémiai, földrajzi, biológiai) megfigyelése és rögzítése egy vizuális emberi test, testarányok. látványban, felhasználva megadott művészettörténeti alkotások Mozgásképesség. inspiráló hatását. Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek megjelenítése Matematika:változó meghatározott művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek helyzetek, időbeliség. elemzése, és inspiráló, alkotó felhasználása által síkban és/vagy Történelem, társadalmi térben. és állampolgári Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése ismeretek: történeti alapján, művészettörténeti korszakok, (pl. gótika, reneszánsz, korok, korszakok. barokk) stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek Magyar nyelv és tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, irodalom: különböző kifejezőeszköz, tériség) szerint. kultúrák eltérő Képek, látványok, médiaszövegek, események (pl. műalkotások, szemléletének fotók, filmek, élmények, álmok, közösségi alkalmak) szöveges megtapasztalása. leírása, a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak Könyvtárhasználat. azonosításával. A leírás alapján személyes feldolgozások Ének-zene: zenetörténeti megjelenítése síkban, térben vagy időben (pl. festés, plasztika, és zeneirodalmi parafrázis, intermediális: pl. fotográfia, kinetikus, installációs, alapismeretek a environment, eseményművészet) a tárgyalt művészettörténeti befogadói hozzáállás korszak inspiráló felhasználásával. fejlesztése céljából. Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, képsík, képi és optikai Kulcsfogalmak/ helyzetviszonylat, takarás, pont, vonal, felület, forma, faktúra, textúra, fogalmak szín, tónus, irány, térbeliség, nagyság, kiegészítő szín, kevert szín, kontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus. -123-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Órakeret Idő- és térbeli változások 3 óra Érzékelhető tulajdonságok alapján azonosságok és különbözőségek tudatos felismerése, leírása. A közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények feldolgozása. Megfigyelt jelenség látványelemeinek Előzetes tudás megnevezése. Események, történések elmondása, részekre bontása, a jellemző fázisok megjelenítése. A tematikai egység A természeti vagy épített környezet idő és térbeli változásainak sűrített nevelési-fejlesztési megjelenítése. Természettudományos és technikai megfigyelés és gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A természet, (pl. növény, időjárás, ember, táj, állat) az Magyar nyelv és irodalom: épített környezet (pl. épület, település, híd) időbeli történet ideje, helyszíne, folyamatainak, változásainak (növekedés, pusztulás, cselekmény kezdő- és fejlődés, lebomlás, öregedés, penészesedés, rozsdásodás) végpontja, cselekményelemek megfigyelése, modellezése (pl. hószobor, anyag változása sorrendje. kitéve az időjárásnak) személyesen választott cél érdekében (pl. emlékek felidézése, napi tevékenység tervezése). A Természetismeret: mozgás és folyamatok dokumentálása, ábrázolása saját készítésű idő változása; ciklikus fotókkal, képekkel, szöveggel. jelenségek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az idő ábrázolása vizuális eszközökkel. Dráma és tánc: Mozgásfolyamatok, mozgássor. Informatika: adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése, használata. Matematika: változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás kiemelése. Mozdulat, mozdulatsor, hely- és helyzetváltoztatás, állapotváltozás, Kulcsfogalmak/ folyamat, fázis, valós idő, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, fogalmak képkocka, tárgy-animáció Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Órakeret Jelértelmezés, jelalkotás 2 óra Egyszerű vizuálisan értelmezhető jelenségek, jelzések, közlő ábrák értelmezése. Tájékozódás vizuális elemek alapján. Az egyszerű Előzetes tudás vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép értelmezése. A tematikai egység Magyarázó rajzok, képes használati utasítás pontos értelmezése. A nevelési-fejlesztési legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. céljai -124-

Ismeretek/fejlesztési követelmények Képes (pl. fotósorozat), rajzos használati utasítás létrehozása az előzetesen értelmezett képi utasítások (pl. műszaki berendezések üzembe helyezése, tárgyak összeszerelése, Lego) tanulmányozásának segítségével. Az utasítás kipróbálása, ellenőrzése, a visszacsatolás után módosítás a felmerült problémák alapján.

Kapcsolódási pontok Természetismeret: Tájékozódás természetes és épített környezetben; technikai eszközök működésének megfigyelése. Jelek, jelzések felismerése és értelmezése. . Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei olvasás és írás: kotta. Informatika: rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Matematika: Objektumok alkotása. Rendszeralkotás. Használati utasítás, jel, jelentés, egyezményes jelzés, jelrendszer, piktogram, embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Órakeret Kép és szöveg 6 óra Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Alapfokú jártasság dramatikus játékformákban. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszédmód eszközeinek alkalmazása. A Előzetes tudás szóhasználat és testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Vizuális sűrítés és kiemelés fogalmának ismerete, megfelelő alkalmazása. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a A tematikai egység jelentésmódosulások megfigyelésének céljával. A különböző nevelési-fejlesztési kommunikációs felületeken megjelenő reklám hatásmechanizmusának céljai értelmezése és alkotó használata. Médiatudatosság kialakítása a személyes preferenciák érvényre juttatásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása (pl. Magyar nyelv és plakát, képregény) után, az alkotóelemek variálásával a vizuális és irodalom: szöveg és kép verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad viszonya. játékos feladatokkal (pl. adott kép szövegaláírásának megváltoztatása, azonos szövegek különböző képekhez rendelése). Ének-zene: zenei Reklámhordozó felületek (pl. folyóirat, póló, reklámszatyor, stílusok és formák. kitűző, hűtőmágnes) gyűjtése, csoportosítása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés Dráma és tánc: nem alapján. verbális kommunikációs Korábban készített saját alkotás továbbgondolása, felhasználása játékok. alkalmazott grafikai feladatként (pl. DVD-borító, képernyővédő, arculati elem), vagy képgrafikaként. Informatika: Nem mozgóképi reklámhordozók (pl. CD-borító, plakát, multimédiás csomagolóanyag, termékcimke) tervezése, kivitelezése szabadon dokumentumok -125-

választott technikával (pl. digitális képszerkesztéssel, kollázs előállítása kész technikával vagy élőképben), a reklám hatásmechanizmusának alapelemekből. tudatos használatával. Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, Kulcsfogalmak/ reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi fogalmak valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott grafika. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Tervezett, alakított környezet 6 óra Építmények, építészeti alkotások típusainak, funkcionális térrészeinek megnevezése. Térbeli formák kiterjedésének, méretének, téri Előzetes tudás helyzetének megállapítása. Környezetalakítás egyszerű eszközökkel. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása. Szerkezetek és A tematikai egység térmodellek állékonyságának (statikájának), teherbírásának nevelési-fejlesztési megfigyelése. Különböző korok és kultúrák tárgyi és épített környezetének vizsgálata értelmezés céljából, meghatározott céljai szempontok alapján. Változatos anyag- és eszközhasználat a tárgykészítés során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű tértervezés és téralakítás meghatározott célból (pl. Történelem, társadalmi és védelem, szakralitás, figyelemfelkeltés, emlékállítás, inter- állampolgári ismeretek: akció) különféle eszközökkel (pl. rajzos vázlat, magyarázó történelemi korszakok. rajz, fotómontázs, modellezés) és anyagokkal (pl. agyag, karton, fa, gipsz, drót, textil, talált tárgyak) történeti korok Természetismeret: Az ember legfontosabb alátámasztó-teherhordó (pl. oszlop, pillér, fal) hatására bekövetkező változás és térlefedő (pl. gerenda, födém, boltív, boltozat, kupola) a táj képében. lehetőségeinek, illetve alaprajzi elrendezéseinek megfiA természeti és mesterséges, gyelésével. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével technikai és épített. (pl. alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás) saját tervezés (pl. tárgy, környezet) megjelenítése szabadkézi rajzban. Magyar nyelv és irodalom: Egy választott tárgy vagy épület átalakítása, áttervezése, különböző kultúrák eltérő modellezése meghatározott célok érdekében (pl. álcázás, létmódja, szemlélete. transzparencia, figyelemfelkeltés, megváltozott környezeti Könyvtárhasználat. hatás: árvíz, hó, napfény, közösségi esemény) a történeti korok, európai és Európán kívüli, illetve a modern Technika, életvitel és társadalmak tárgyi környezetéből hozott példák elemzéséből gyakorlat: tervezés, származó tapasztalatok alapján, a gazdaságos anyagalakítás. anyaghasználat érvényesítésével. Matematika: Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. A tér elemei, síkbeli, térbeli alakzatok. Tárgyak tulajdonságainak vizsgálata. Geometriai modellek. Épület, építmény, téri helyzetek, építészet, alaprajz, homlokzat, forma, funkció, alátámasztás, térlefedés, oszlop, pillér, fal, gerenda, födém, Kulcsfogalmak/ boltív, boltozat, kupola, térmodell, térkonstrukció, alapanyag, gazdaságos fogalmak anyaghasználat, elemző- magyarázó rajz, kézműves technika, sorozatgyártás, design. -126-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy és környezetkultúra Órakeret Tárgy és hagyomány 6 óra Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok csoportosítása. A különböző anyagokról szerzett tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Tárgyak, épületek, műalkotások, természeti látványok megfigyelése, Előzetes tudás leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Alapvető manuális készségek működése az anyagalakítás során. Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti sajátos jegyeinek A tematikai egység értelmezése. A közvetlen környezetben található tárgyakon, nevelési-fejlesztési épületeken a forma, a rendeltetés és a díszítmény kapcsolatának céljai megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti Hon- és népismeret: jellegzetességeinek, viseletének, és kézműves tevékenységének család és lakóhely, megismerése, elemzése (pl. skanzen vagy helytörténeti kiállítás falvak és városok. látogatásával, vagy gyűjtött képek alapján). A mai életbe, életformába illeszthető, hagyományos kézműves Magyar nyelv és technikával (pl. szövés, hímzés, nemezelés, lemezdomborítás, irodalom: népköltészet. papírmerítés) készített tárgy (pl. iskolaszer, öltözet, hangszer, Könyvtárhasználat. játék, kisbútor) létrehozása, meghatározott tulajdonos (pl. adott személyiség, életkor, nemek, foglalkozás) vagy funkció Természetismeret: (hétköznapi, ünnepi) számára, a környezettudatosság környezettudatosság, lehetőségeinek figyelembevételével. fenntarthatóság. Létrehozott vagy talált tárgyak díszítésének megtervezése és kivitelezése különféle díszítőelemek (pl. növényi, állati, Ének-zene: népzene. geometrikus motívumok) gyűjtése, megfigyelése, tanulmányozása után, oly módon, hogy a díszítmény összhangban legyen a tárgy Dráma és tánc: formai, funkcionális és társadalmi üzenetével, illetve az alkotó népszokások. személyes közlési szándékával. Különböző történeti korok (pl. népvándorlás kora) és kultúrák (pl. Technika, életvitel és Európán kívüli) sajátos, legjellemzőbb szimbolikus tárgyainak, gyakorlat: hagyományos épületeinek felismerése és elemző vizsgálata. foglalkozások, szakmák. Népművészet, mesterség, hagyományos kézműves technika, forma, Kulcsfogalmak/ funkció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, formaredukció, díszítmény, motívum, formaritmus, környezettudatosság, társadalmi fogalmak üzenet. A továbbhaladás feltételei a 6. évfolyamon A tanulók  legyenek képesek a vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.  tudják a kompozíciós alapelveket használni a képalkotásban.  legyenek képesek térbeli és időbeli változások vizuális megjelenésére.  ismerjék a tanult művészettörténeti korok stílusjegyeit.  legyenek képesek a mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, és ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítására.  tudják a szöveget és a képet együttesen alkalmazni alkotó munkáman.  ismerjék a 12 tagú szinkört.  tudják megkülönböztetni a színeket hőfokuk alapján.  legyenek képesek adott tárgy elemzésére, tanulmányrajz és metszetrajz készítésére.  ismerjék a hagyományos népi életmódot. -127-

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben végezzük, az alábbi műtípusok, művek, alkotók bemutatása ajánlott: Megalitikus építészet (pl. Stonehenge), őskori mágikus ábrázolás (pl. altamirai barlangrajz), ókori egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templom (pl. Kheopsz piramisa, Zikkurat – Úr, karnaki Ámon-templom), faragott mészkőszobor az ókori Egyiptomból (pl. Írnok szobor, Nofretete fejszobra), halotti kultusz tárgyai (pl. Tutenchamon arany halotti maszkja), az ókori Egyiptom ábrázolását bemutató falfestmény vagy dombormű (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény), az ókori görög és római templom (pl. athéni Akropolisz: Parthenon, Erektheion; Pantheon), ókori színház, amfiteátrum (pl. Colosseum), görög és római emberábrázolás (pl. delphoi kocsihajtó, Szamothrakéi Niké, Laokoón-csoport, római portré szobor), korakeresztémy és bizánci templom (pl. Santa Sabina, Hagia Sophia), népvándorlás kori tárgy (pl. nagyszentmiklósi kincs, honfoglaláskori öltözet), románkori és gótikus templom, székesegyház (pl. pisai dóm, jáki bencés apátsági templom, amiens-i székesegyház, nyírbátori református templom), Magyar Szent Korona és koronázási palást, épületdíszítő és oltárszobrok a középkorból (pl. V. Stoss), gótikus freskó és oltárkép (pl. Giotto, M.S. Mester), gótikus üvegablak (pl. chartres-i katedrális üvegablakai), reneszánsz és barokk palota és kastély (pl. Palazzo Farnese, chambordi kastély, versailles-i palota, fertődi Eszterházy-kastély), a reneszánsz és barokk mesterei (pl. Michelangelo B., Leonardo da Vinci, Raffaello S., A. Dürer, P. Bruegel, P. P. Rubens, Rembrandt, D. Velazquez, Vermeer van Delf). A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúly kerüljön a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példákra is. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző A fejlesztés várt helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység eredményei a két során. évfolyamos ciklus Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. végén Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

-128-

7–8. évfolyam Mivel a vizuális kultúra tantárgy legfontosabb célja ebben az iskolaszakaszban is a vizuálisan, illetve vizuális művészi eszközökkel megismerhető világ vizsgálata és az esztétikai, művészeti nevelés. E megismerési folyamatban különösen fontos szerepet nyer, hogy a tantárgy nem csupán a megfigyelés, értelmezés, azaz a befogadás tevékenységeinek segítségével kívánja teljesíteni ezt a feladatot, hanem csakúgy, mint az alsóbb iskolaszakaszokban, egy produktumokat létrehozó alkotótevékenység. E tevékenység különösen fontos, mert az alkotófolyamat során az önálló tanulói utak bejárásával a hatékony és önálló tanulás támogatásának is megteremti a lehetőségét, az önismeret és önértékelés képességének a fejlesztésére is. A médiatudatosság fejlesztésének egyre fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. Ebből következően a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos vizuális kultúrához kapcsolódó fejlesztési követelményei is itt jelennek meg, külön tematikai egységekben

7. évfolyam 8. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma 1 óra 1 óra

-129-

A tantárgy éves óraszáma 36 óra 36 óra

Vizuális kultúra 7. évfolyam Tematikai egység címe Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története Az éves óraszám

Órakeret 5 óra 7 óra 4 óra 4 óra 3 óra 3 óra 5 óra 5 óra 36 óra

A kerettanterv által előírt tartalmak a rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot, és a szabadon tervezhető órakeretből felhasznált órákat, iskolánk az alkalmazható tudás megszerzésére, a tananyag begyakorlására, képesség- és készségfejlesztésre használja fel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Órakeret Érzelmek, hangulatok kifejezése 5 óra Látvány plaszticitásának és színviszonyainak, érzelmi hatásainak megfigyelése és kifejező ábrázolása. Színtani alapok kifejező használata és ismerete. Önkifejezés alkalmazása az alkotó-tevékenységekben. VizuálisElőzetes tudás esztétikai jellegű szempontok érvényesítése az alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban. A A tematikai egység kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Személyes gondolatok, nevelési-fejlesztési érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális kifejezés alapvető eszközeinek céljai segítségével. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező feldolgozása Magyar nyelv és színes technikákkal (pl. akvarell, temperafestés, fotókollázs/montázs, irodalom: verbális pasztell, vegyes technika), különböző színérzet (pl. hideg, meleg), illetve közlésformák, a különböző ábrázolási rendszerek (pl. perspektíva, axonometria) műelemzés verbális használatával. módszerei. Művészeti élmények (pl. zene, mozgás, médiajelenség) vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban, Ének-zene: A zenei és térben, időben (pl. zene hangulatát kifejező festészeti vagy plasztikai vizuális élmények megjelenítéssel, talált tárgyakból készített installációval, fotókollázs kapcsolata. technikával). Zenei kompozíció. Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, sík Dráma és tánc: jelenetek, alkotás térbelivé alakítása, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy mozgások, összetett részletekkel, stílus- és műfajváltás, idő és karaktercserék). mediális művészeti hatások élményének feldolgozása. -130-

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Megjelenítés, vizuális átírás, stilizálás, kiemelés, kompozíció, színritmus, vonalritmus, formaritmus, felületek (textúra, faktúra), parafrázis, mozgásfázisok, fotókollázs, montázs, vetület, Monge vetület, horizont, nézőpont, tapasztalati távlattan, perspektíva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Órakeret A művészi közlés, mű és jelentése 7 óra Művészeti és a képzőművészeti ágak legfontosabb jegyeinek megkülönböztetése a műelemzés során. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális és képi elemzése. A vizuális kifejezés Előzetes tudás eszközeinek használata. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A vizuális közlés különböző műfajú köznapi és művészi formáinak árnyalt megkülönböztetése. Különböző ábrázolási rendszerek, színkontrasztok, felületi hatások felismerése, kifejező szerepük értékelése műalkotások A tematikai egység tematikus elemzésén keresztül. A megfigyelt jelenségek, műalkotások formai nevelési-fejlesztési és színviszonyainak értelmezése vizuális és verbális módszerekkel. A céljai legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok legjellemzőbb műalkotásainak és szimbolikus tárgyainak azonosítása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, Történelem, társadalmi és művészettörténeti korszakok, stílusirányzatok (különösen 18. és a állampolgári ismeretek: 19. század irányzatai) stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, Időmeghatározás. Művészeti művek tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, korstílusok és irányzatok kifejezőeszköz, tériség, mű célja: pl. mágia, megörökítés, kötődése a társadalmi, provokálás, tanítás) szerint. kulturális háttérhez. Képek, látványok, médiaszövegek, események (pl. műalkotások, Társadalmi témák vizuális fotók, filmek, élmények, álmok, közösségi alkalmak) önálló megjelenítése. elemzése a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak megkülönböztetésével, illetve az elemzés eredményének, a Magyar nyelv és irodalom: a következtetéseknek a bemutatása szöveggel és képekkel (pl. szöveg művészeti ágak mellérendelt és illusztráció kapcsolatok létrehozása a szemléltetés érdekében). viszonyainak megtapasztalása. Könyvtárhasználat. Ének-zene: művészettörténeti és zenetörténeti összefüggések.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Informatika: Internetes portálok használata. Digitális prezentációk készítése. Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, vetület, képsík, axonometria, egy iránypontos perspektíva, képzőművészeti műfaj, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, síkbeli és téri helyzetviszonylat, takarás, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, formatömeg, főszín, mellékszín, kevert szín, színkontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus, stíluskorszak, stílusirányzat, intermediális kifejezés/műfaj, kortárs művészet. Vizuális kommunikáció Órakeret Magyarázó képek/rajzok 4 óra A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. -131-

Nem vizuális természetű információk érzékletes képi megfogalmazása. A tematikai egység Időbeni folyamatok értelmezhető vizuális megjelenítése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Pontosan értelmezhető információközlések képes és rajzos Magyar nyelv és irodalom: használati utasítások megfogalmazásával, kivitelezésével (pl. Szöveg és kép viszonya. kitalált, „képtelen tárgyról”) a különféle jelentésmódok, ábrázolások Nyelvi és nem nyelvi kódok megfigyelésének céljával. mindennapi közlési Nem vizuális természetű információk érzékletes megjelenítése helyzetekben. Meggyőző egyezményes jelzések használatával (pl. grafikonon, diagramon), kommunikáció. Ábrák, képek, és/vagy saját jelzésrendszer alkalmazásával, a jelentésváltozatok illusztrációk kapcsolata a megfelelő működésének tudatosítása érdekében. szöveggel. Szó szerinti és metaforikus jelentés. Matematika: Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése. Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint. Rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Földrajz: a mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció. Egyezményes jel, jelzés, saját jel, jelzés, jelrendszer, tér-idő változás, (grafikon), (diagram). Vizuális kommunikáció Órakeret Mozgóképi közlés 4 óra Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Különböző mozgások vizuális rögzítése. Hang és kép együttes alkalmazása. Tervvázlatok készítése. Mozgások megfigyelése, megjelenítése. Időbeni folyamatok értelmezhető megjelenítése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A mozgókép működésének, a mozgás illúziókeltésének értelmezése kreatív feladatmegoldás érdekében (pl. taumatróp fotokollázs technikával, rajzolt/fotózott zootróp-szalag készítése zootrópdobba/hengerbe).

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: cselekmény, jelenet, feszültség, konfliktus, fordulópont; díszlet, jelmez, kellék, fény- és hanghatások. Magyar nyelv és irodalom: elbeszélő, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés; szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, jelenet, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont. Informatika: Egyszerű animációk. A hagyományos

-132-

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

médiumok modern megjelenési formái. Technikai kép, optikai játék (taumatróp, zootróp, fenakisztoszkóp), retinális utóképhatás, a mozgás illúziója, animáció Vizuális kommunikáció Órakeret Vizuális kommunikációs formák 3 óra Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása adott szempontok alapján, olvasása, értelmezése. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A verbális és a vizuális kommunikáció közötti lényegi különbségek felismerése és megfogalmazása kreatív gyakorlatok tanulságaiból levonva (pl. képek szóbeli leírásával, „közvetítésével” történő rekonstruálással). A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása, összehasonlítása a különféle vizuális kifejező eszközök, médiumok tudatosítása érdekében.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Gyakori szövegtípusok. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Információhordozók természete, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. Informatika: Multimédiás dokumentumok elemei. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák. Kommunikációs médiumok és szerepük. A hagyományos médiumok modern megjelenési formái.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Matematika: Osztályozás. Rendszeralkotás - elemek elrendezése; rendszerezést segítő eszközök (pl. táblázatok). A kép „működése”, közvetlen és közvetett kommunikáció, tömegkommunikáció, televízió, internet, gesztusnyelv, közlekedési tábla, térkép, plakát, képes , fotográfia, (techno)médium,

Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Órakeret A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi 3 óra ábrázolásban, az írott és az online sajtóban A művészeti alkotások és a médiaszövegek egyaránt konstruált textusok. A művek (irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotások) és a médiaszövegek nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos néhány fontos alapfogalom Előzetes tudás (pl. ismétlés, motívum, kompozíció) ismerete, helyes alkalmazása élőszóban. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, A tematikai egység web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd nevelési-fejlesztési kialakítása, a mediális írás-olvasás tudás fejlesztése. A médiumok nyelvi céljai apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mozgóképi szövegek (pl. filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, Magyar nyelv és Tematikai egység/ Fejlesztési cél

-133-

animációs filmek) megfigyelése és elemzése annak tudatosítása céljából, irodalom; ének-zene; hogy melyek a figyelemirányítás, kiemelés eszközei (legfontosabb dráma és tánc; vizuális motívumok ismétlése, közelkép, fény/szín, zenei hangsúlyok, kultúra: a hangsúlyozás, kameramozgások, váltakozó beállítások tempója). nyomatékosítás eszközei Napilapok, magazinok, hírportálok, címlapok és belső oldalak rendjének a társművészetekben. megfigyelése, a nyomtatott és online sajtó szövegeinek megkonstruálása Informatika: a során alkalmazott fontosabb figyelemvezető, kiemelő eljárások hagyományos médiumok tudatosítása érdekében (pl. címrend, betűméret, tipográfia, szín és modern megjelenési folthatások, tördelés, írott szöveg és képi illusztráció viszonya, képaláírás, formáinak megismerése, linkek, felnyíló/futó ablakok, hang-és képanyagok). alkalmazása. Ismétlés, közelkép, képkivágás, tempó, kameramozgás, címrend, tipográfia, Kulcsfogalmak/ tördelés, illusztráció, képaláírás, link, banner. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Tervezett, alakított környezet 5 óra Közvetlen környezet vizuális megfigyelése alapján tapasztalatok megfogalmazása. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és elemzés során. Egyszerű téri helyzetek értelmezése Előzetes tudás vizuálisan és szövegben. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Egyszerű tárgykészítő technikák alkalmazása. Tervvázlatok készítése. Megfigyelések alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Tárgykészítő, kézműves technikák megfelelő A tematikai egység alkalmazása. Tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése különböző nevelési-fejlesztési szempontok alapján. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése. A céljai választás lehetőségének mérlegelése a feladatmegoldás során felmerülő ötletek között. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Tárgytervezés (pl. öltözék kiegészítő, csomagolás), tárgyalkotás Matematika: Síkbeli és térbeli (pl. saját amulett, egyszerű repülő eszköz) a vizuális felmérésből, alakzatok. Vetületi ábrázolás. megismerésből származó elemző tapasztalatok (pl. rajzos felmérés) alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével. Technika, életvitel és gyakorlat: Mintatervezés megadott cél érdekében (pl. pólóra a toleranciáért, Szükségletek és igények falfestmény az iskola ebédlőjébe). elemzése, tevékenységhez Épületek, tárgyak átalakítása, áttervezése meghatározott célok (pl. szükséges információk védelem, álcázás) vagy más funkció betöltése (pl. használati kiválasztása, tervezés szerepe, tárgyból személyes tárgy) érdekében. Egyszerű műszaki jellegű jelentősége, műveleti sorrend ábrázolás segítségével (pl. alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás) betartása, eszközhasználat. saját tervezés (pl. tárgy, környezet) megjelenítése szabadkézi Lakókörnyezet-életmód. rajzban, illetve az önálló tervezési, tárgyalkotó folyamat Tárgyak, szerkezetek, dokumentálása az ötlettől a kivitelezésig. rendeltetés. A környezettudatos élet lehetőségeinek összegyűjtése a közvetlen környezetben. Biológia-egészségtan: Minőségi tulajdonságok megkülönböztetése. Környezet fogalmának értelmezése. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése. Környezettudatos magatartás, fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Földrajz: védett hazai és nemzetközi természeti értékek. Tervezési folyamat, felmérés, funkció, gazdaságos anyaghasználat, alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás, műszaki jellegű ábrázolás, vonalfajta, környezettudatos magatartás, környezetvédelem. -134-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Az épített környezet története 5 óra Tárgyak, épületek vizuális megfigyelése adott szempontok alapján. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és elemzés során. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Épített, tervezett környezet értelmezése különböző módon. Különböző korú és típusú tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése különböző szempontok alapján. Az építészet térszervező és tömegalakítást szolgáló eszközeinek megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.

-135-

Ismeretek/fejlesztési követelmények Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. anyaghasználat, funkció). – Az építészet történetében megjelenő alapvető térszervezést és tömegalakítást (pl. alaprajztípusok, alátámasztó elemek, térlefedések) szolgáló építészeti megjelenések összegzése a fontosabb építészettörténeti példák alapján. Legalább egy, közvetlen tapasztalatok útján megismerhető néprajzi tájegység (pl. Tiszántúl – pl. Jászság, Bodrogköz) tárgykultúrájának (pl. épület, öltözék, használati tárgy) elemző vizsgálata és legfontosabb jegyei alapján megkülönböztetése más tárgycsoportoktól.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: épületek, használati és dísztárgyak megfigyelése. Hon- és népismeret: Néprajzi tájegységek, nemzetiségek. Hagyományos paraszti tárgykultúra. Földrajz: A természeti környezet és a kultúra összefüggései. Magyarország és a Kárpát-medence földrajza, kulturális régió. Technika, életvitel és gyakorlat: lakókörnyezet és életmód; tárgyak, szerkezetek, rendeltetése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ének-zene: népdalok, hangszeres népzene. Építészeti elem, közösségi és személyes tér, alaprajztípus, osztatlan és osztott (vagy egyszerű és bővített) tér, fő-, oldal-, kereszthajó, apszis, dongaboltozat, keresztboltozat, oszloprend, masztaba, piramis, akropolisz, amfiteátrum, bazilika, palota, kúria, használati tárgy, dísztárgy, rituális tárgy, viselet, népi kultúra, néprajzi tájegység, kézművesség, ipari formatervezés, organikus építészet.

A továbbhaladás feltételei a 7. évfolyamon A tanulók          

tudják önállóan alkalmazni a vizuális megfigyelési szempontokat. munkáikban tudják alkalmazni a színek optikai – és érzelmi hatását. tudjanak színellentétet és színharmóniát létrehozni. ismerjék a tanult művészettörténeti korok stílusjegyeit. ismerjék a népi építészet jellemzőit. tudják értelmezni a magyarázó rajzokat, és tudjanak maguk is magyarázó rajzokat készíteni. tudjanak bonyolultabb kompozíciós alapelveket alkalmaznia vízuális ábrázolás közben. legyenek képesek egyszerű vetületi- axonometrikus- és perspektívikus ábrákat szerkeszteni. a térbeli történésekte tudják egyszerű mozgóképben ábrázolni. tudjanak képet és szöveget egységes vízuális élményként ábrázolni. Ismerjék a reklám hatásmechanizmusát.

-136-

Vizuális kultúra 8. évfolyam Tematikai egység címe Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés Vizuális kommunikáció Montázs Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története Az éves óraszám

Órakeret 5 óra 7 óra 4 óra 4 óra 2 óra 2 óra 2 óra 5 óra 5 óra 36 óra

A kerettanterv által előírt tartalmak a rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot, és a szabadon tervezhető órakeretből felhasznált órákat, iskolánk az alkalmazható tudás megszerzésére, a tananyag begyakorlására, képesség- és készségfejlesztésre használja fel. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Órakeret Érzelmek, hangulatok kifejezése 5 óra Látvány plaszticitásának és színviszonyainak, érzelmi hatásainak megfigyelése és kifejező ábrázolása. Színtani alapok kifejező használata és ismerete. Önkifejezés alkalmazása az alkotó-tevékenységekben. VizuálisElőzetes tudás esztétikai jellegű szempontok érvényesítése az alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban. A A tematikai egység kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Személyes gondolatok, nevelési-fejlesztési érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális kifejezés alapvető eszközeinek céljai segítségével. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező feldolgozása Magyar nyelv és színes technikákkal (pl. akvarell, temperafestés, fotókollázs/montázs, irodalom: verbális pasztell, vegyes technika), különböző színérzet (pl. hideg, meleg), illetve közlésformák, a különböző ábrázolási rendszerek (pl. perspektíva, axonometria) műelemzés verbális használatával. módszerei. Művészeti élmények (pl. zene, mozgás, médiajelenség) vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban, Ének-zene: A zenei és térben, időben (pl. zene hangulatát kifejező festészeti vagy plasztikai vizuális élmények megjelenítéssel, talált tárgyakból készített installációval, fotókollázs kapcsolata. technikával). Zenei kompozíció. Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, sík Dráma és tánc: alkotás térbelivé alakítása, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy jelenetek, mozgások, részletekkel, stílus- és műfajváltás, idő és karaktercserék). összetett mediális művészeti hatások -137-

Kulcsfogalmak/ fogalmak

élményének feldolgozása. Megjelenítés, vizuális átírás, stilizálás, kiemelés, kompozíció, színritmus, vonalritmus, formaritmus, felületek (textúra, faktúra), parafrázis, mozgásfázisok, fotókollázs, montázs, vetület, Monge vetület, horizont, nézőpont, tapasztalati távlattan, perspektíva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Órakeret A művészi közlés, mű és jelentése 7 óra Művészeti és a képzőművészeti ágak legfontosabb jegyeinek megkülönböztetése a műelemzés során. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális és képi elemzése. A vizuális kifejezés Előzetes tudás eszközeinek használata. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A vizuális közlés különböző műfajú köznapi és művészi formáinak árnyalt megkülönböztetése. Különböző ábrázolási rendszerek, színkontrasztok, felületi hatások felismerése, kifejező szerepük értékelése műalkotások A tematikai egység tematikus elemzésén keresztül. A megfigyelt jelenségek, műalkotások nevelési-fejlesztési formai és színviszonyainak értelmezése vizuális és verbális módszerekkel. céljai A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok legjellemzőbb műalkotásainak és szimbolikus tárgyainak azonosítása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, Történelem, társadalmi és művészettörténeti korszakok, stílusirányzatok (különösen a 20. állampolgári ismeretek: század irányzatai) stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek Időmeghatározás. Művészeti tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, korstílusok és irányzatok kifejezőeszköz, tériség, mű célja: pl. mágia, megörökítés, provokálás, kötődése a társadalmi, tanítás) szerint. kulturális háttérhez. Személyes véleményt kifejező elemző jellegű vizuális megjelenítés Társadalmi témák vizuális adott témában (pl. felnőtté válás, tolerancia, szorongás) a kortárs megjelenítése. irányzatok példáinak felhasználásával (pl. fotóalapú, kinetikus, installációs, environment, performansz/eseményművészet). Magyar nyelv és irodalom: a Képek, látványok, médiaszövegek, események (pl. műalkotások, művészeti ágak mellérendelt fotók, filmek, élmények, álmok, közösségi alkalmak) önálló elemzése viszonyainak a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak megtapasztalása. megkülönböztetésével, illetve az elemzés eredményének, a Könyvtárhasználat. következtetéseknek a bemutatása szöveggel és képekkel (pl. szöveg és illusztráció kapcsolatok létrehozása a szemléltetés érdekében). Ének-zene: művészettörténeti és zenetörténeti összefüggések.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Informatika: Internetes portálok használata. Digitális prezentációk készítése. Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, vetület, képsík, axonometria, egy iránypontos perspektíva, képzőművészeti műfaj, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, síkbeli és téri helyzetviszonylat, takarás, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, formatömeg, főszín, mellékszín, kevert szín, színkontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus, stíluskorszak, stílusirányzat, intermediális kifejezés/műfaj, kortárs művészet. Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés

Órakeret 4 óra -138-

Előzetes tudás

Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Különböző mozgások vizuális rögzítése. Hang és kép együttes alkalmazása. Tervvázlatok készítése. Mozgások megfigyelése, megjelenítése. Időbeni folyamatok értelmezhető megjelenítése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A mozgóképi nyelv alapjainak, működésének értelmezése, majd kreatív alkalmazása összetettebb feladat kapcsán (pl. story-board, kamerába vágott videoanyag készítése megadott fogalomból vagy fotográfiákból kiindulva), mely a médium sajátos (nyelvi) működésének felismerését célozza meg.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: cselekmény, jelenet, feszültség, konfliktus, fordulópont; díszlet, jelmez, kellék, fény- és hanghatások. Magyar nyelv és irodalom: elbeszélő, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés; szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, jelenet, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Informatika: Egyszerű animációk. A hagyományos médiumok modern megjelenési formái. képkivágás, nézet (gépállás, gépmozgás), beállítás, jelenet, expozíció, lezárás, konfliktus, fordulat, elbeszélő-szerkezeti alapséma, story-board. Vizuális kommunikáció Órakeret Montázs 4 óra Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Különböző mozgások vizuális rögzítése. Hang és kép együttes alkalmazása. Tervvázlatok készítése. Reflektálás filmes élményekre. Szabad asszociáció. Időbeni folyamatok értelmezhető megjelenítése. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Térben és időben egymástól távol eső elemek, részletek, motívumok egységes egésszé szervezése új információközlés, alkotás létrehozása, különféle technikával megvalósított konkrét feladatmegoldás (pl. fotókollázs, vagy „montázs-film” meglévő, „talált” mozgóképi részletek „összeszerelésével”) érdekében. A mozgóképi (tér-idő) szerkesztés jelentőségének, a montázs néhány alaptípusának felismerése, összehasonlítása konkrét rövidfilmek, illetve játékfilmrészletek (pl. Gaál István: Pályamunkások, Rodriguez: Desperado, Lang: M – Egy város keresi a gyilkost) elemzése, összehasonlítása kapcsán.

Kulcsfogalmak/

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: ellentét és párhuzam, a feszültségteremtés eszközei.

Magyar nyelv és irodalom: a kompozíció meghatározó elemei; különböző nézőpontú elbeszélés; cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés; szerkezet, a cselekményt alkotó elemek; ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét; metaforikus jelentés; allegória, szimbólum; szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások. Montázs és gondolkodás, montázselv, tér-idő szervezés, (mozgóképi -139-

fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

szerkesztés/montázs), leíró és szubjektív kép/nézőpont; lineáriscselekményábrázoló és párhuzamos montázs. Vizuális kommunikáció Órakeret Vizuális kommunikációs formák 2 óra Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása adott szempontok alapján, olvasása, értelmezése. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A verbális és a vizuális kommunikáció közötti lényegi különbségek felismerése és megfogalmazása kreatív gyakorlatok tanulságaiból levonva (pl. képek szóbeli leírásával, „közvetítésével” történő rekonstruálással). A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása, összehasonlítása a különféle vizuális kifejező eszközök, médiumok tudatosítása érdekében.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Gyakori szövegtípusok. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Információhordozók természete, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. Informatika: Multimédiás dokumentumok elemei. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák. Kommunikációs médiumok és szerepük. A hagyományos médiumok modern megjelenési formái.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Matematika: Osztályozás. Rendszeralkotás - elemek elrendezése; rendszerezést segítő eszközök (pl. táblázatok). A kép „működése”, állókép és mozgókép különbözősége, közvetlen és közvetett kommunikáció, tömegkommunikáció, távközlés, televízió, internet, gesztusnyelv, képes forgatókönyv, mozgókép, (techno)médium.

Média és mozgóképkultúra – Órakeret A média kifejezőeszközei 2 óra Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete A reprodukálás, a technikai úton rögzített kép/hang és az ábrázolás Előzetes tudás fogalmának ismerete. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, A tematikai egység web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd nevelési-fejlesztési kialakítása, a mozgóképi írás-olvasás tudás fejlesztése. Alapszintű céljai mozgóképnyelvi tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mozgóképi közlés kettős természetének, azaz egyszerre ábrázoló és Magyar nyelv és reprodukáló alaptulajdonságának megtapasztalása és tudatosítása (pl. irodalom; ének-zene; mobiltelefonnal rögzített képek vagy híradórészletek tanulmányozása dráma és tánc; vizuális alapján). A dokumentum és a fikció fogalmának magyarázata konkrét kultúra: az elbeszélő, példákon keresztül (pl. Bunuel: Föld kenyér nélkül, Tarr Béla: Hotel előadó kifejezési Magnezit). szándékának szubjektív Tematikai egység/ Fejlesztési cél

-140-

Kulcsfogalmak/ fogalmak

nézőpontja. Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, kettős természet, valóság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Órakeret A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban 2 óra A dolgok elmondásának, megjelenítésének szükségszerű módja, a kihagyás, Előzetes tudás tér- és időváltások alkalmazása, az ehhez kapcsolódó konvenciók elfogadása. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, A tematikai egység web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd nevelési-fejlesztési kialakítása, a mediális írás-olvasás tudás fejlesztése. A médiumok nyelvi céljai apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A filmkép jelenidejűségének megtapasztalása, felismerése és a Informatika: Digitális képek montázs alapfunkcióinak azonosítása a mozgóképi ábrázolásban jellemzőinek megismerése, (pl. a cselekmény folyamatosságának és ritmusának megteremtése, minőségének javítása. a mozgóképi szöveg jellemző terének és idejének létrehozása, Képszerkesztő program jelentésalkotás) kreatív gyakorlatok kapcsán (pl. egyszerű történés használata. Műveletek vagy történet tervezése és felvétele „kamerába vágott” technikával), képekkel: képszerkesztés, az alpvető montázstípusok és megoldások kipróbálása érdekében vágás. Montázs készítése. (pl. lineáris, párhuzamos montázs, flashback, flash forward). Digitális hangformátumok. Az Művészeti példák (pl. képzőművészet, fotó, irodalom, zene) egyes formátumok közötti összevetésével a montázshatás általánosabb, emberi gondolkodást átalakítás elvégzése. Hang és kifejezést jellemző értelmének tanulmányozása. vágása egy hangszerkesztő program segítségével.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Magyar nyelv és irodalom; ének-zene; dráma és tánc: időbeli és térbeli változások kifejezései különböző eszközökkel. Könyvtárhasználat. Montázs, szerkesztés, idő, tér, folyamatosság, ritmus, flashback.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Tervezett, alakított környezet 5 óra Közvetlen környezet vizuális megfigyelése alapján tapasztalatok megfogalmazása. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és elemzés során. Egyszerű téri helyzetek értelmezése vizuálisan Előzetes tudás és szövegben. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Egyszerű tárgykészítő technikák alkalmazása. Tervvázlatok készítése. Megfigyelések alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Tárgykészítő, kézműves technikák megfelelő A tematikai egység alkalmazása. Tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése különböző nevelési-fejlesztési szempontok alapján. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése. A céljai választás lehetőségének mérlegelése a feladatmegoldás során felmerülő ötletek között. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Tárgytervezés (pl. öltözék kiegészítő, csomagolás), tárgyalkotás Matematika: Síkbeli és térbeli (pl. saját amulett, egyszerű repülő eszköz) a vizuális felmérésből, alakzatok. Vetületi ábrázolás. megismerésből származó elemző tapasztalatok (pl. rajzos felmérés) alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével. Technika, életvitel és gyakorlat: Mintatervezés megadott cél érdekében (pl. pólóra a toleranciáért, Szükségletek és igények falfestmény az iskola ebédlőjébe). elemzése, tevékenységhez Épületek, tárgyak átalakítása, áttervezése meghatározott célok (pl. szükséges információk -141-

védelem, álcázás) vagy más funkció betöltése (pl. használati tárgyból személyes tárgy) érdekében. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével (pl. alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás) saját tervezés (pl. tárgy, környezet) megjelenítése szabadkézi rajzban, illetve az önálló tervezési, tárgyalkotó folyamat dokumentálása az ötlettől a kivitelezésig. A környezettudatos élet lehetőségeinek összegyűjtése a közvetlen környezetben.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

kiválasztása, tervezés szerepe, jelentősége, műveleti sorrend betartása, eszközhasználat. Lakókörnyezet-életmód. Tárgyak, szerkezetek, rendeltetés. Biológia-egészségtan: Minőségi tulajdonságok megkülönböztetése. Környezet fogalmának értelmezése. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése. Környezettudatos magatartás, fenntarthatóság.

Földrajz: védett hazai és nemzetközi természeti értékek. Tervezési folyamat, felmérés, funkció, gazdaságos anyaghasználat, alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás, műszaki jellegű ábrázolás, vonalfajta, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Az épített környezet története 5 óra Tárgyak, épületek vizuális megfigyelése adott szempontok alapján. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és Előzetes tudás elemzés során. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Épített, tervezett környezet értelmezése különböző módon. Különböző korú A tematikai egység és típusú tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése különböző nevelési-fejlesztési szempontok alapján. Az építészet térszervező és tömegalakítást szolgáló céljai eszközeinek megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy Történelem, társadalmi és a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. állampolgári ismeretek: anyaghasználat, funkció). épületek, használati és – Az építészet történetében megjelenő alapvető térszervezést és dísztárgyak megfigyelése. tömegalakítást (pl. alaprajztípusok, alátámasztó elemek, térlefedések) szolgáló építészeti megjelenések összegzése a fontosabb Hon- és népismeret: Néprajzi építészettörténeti példák alapján. tájegységek, nemzetiségek. Legalább egy, közvetlen tapasztalatok útján megismerhető néprajzi Hagyományos paraszti tájegység (pl. Tiszántúl – pl. Jászság, Bodrogköz) tárgykultúrájának tárgykultúra. (pl. épület, öltözék, használati tárgy) elemző vizsgálata és legfontosabb jegyei alapján megkülönböztetése más Földrajz: A természeti tárgycsoportoktól. környezet és a kultúra összefüggései. Magyarország és a Kárpát-medence földrajza, kulturális régió. Technika, életvitel és gyakorlat: lakókörnyezet és életmód; tárgyak, szerkezetek, rendeltetése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ének-zene: népdalok, hangszeres népzene. Építészeti elem, közösségi és személyes tér, alaprajztípus, osztatlan és osztott (vagy egyszerű és bővített) tér, fő-, oldal-, kereszthajó, apszis, dongaboltozat, -142-

keresztboltozat, oszloprend, masztaba, piramis, akropolisz, amfiteátrum, bazilika, palota, kúria, használati tárgy, dísztárgy, rituális tárgy, viselet, népi kultúra, néprajzi tájegység, kézművesség, ipari formatervezés, organikus építészet.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók 19. század építészetének megjelenései (pl. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Steindl Imre: Országház), romantika, realizmus és impresszionizmus, posztimpresszionizmus festői (pl. F. Goya, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, E. Manet, C. Monet, V. van Gogh, P. Gauguin), 19–20. század fordulójának irányzatai (pl. A. Gaudi, A. Rodin, G. Klimt, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar), 20. századi és kortárs irányzatok példái (pl. W. Gropius, F. L. Wright, Le Corbusier, Makovecz Imre, H. Moore, H. Matisse, P. Picasso, M. Duchamp, M. Chagall, S. Dali, Kassák Lajos, J. Pollock, A. Warhol, V. Vasarely, Erdély Miklós). A továbbhaladás feltételei a 8. évfolyamon A tanulók  tudják önálló alkotó képzeletüket kiteljesíteni ábrázoló-, tervező feladatok során.  ismerjék a tanult művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeit, és tudják ezeket a stílusjegyeket a saját munkáikban is alkalmazni.  tudjanak bonyolult formáról elemző tanulmányrajzot készíteni.  tudjanak vetületi-, axonometrikus- és persektívikus ábrákat szerkeszteni.  tudják alkalmazni a színellentétet és a színharmóniát, a hangulatok ábrázolásában.  legyenek képesek a médiatudatos gondolkodásra a vizuális kommunikáció eszközei segítségével.  ismerjék a mozgóképi közlésmód eszközeit.  tudják összekapcsolni a társművészeteket a vízális művészettel.  ismerjék a legfontosabb kultúrákat, művészettörténeti korokat és stílusirányzatokat.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbelitérbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

-143-

Hon- és népismeret

Hon- és népismeret 5. évfolyam 5. évfolyam A

B

Heti óraszám

1

1

Éves óraszám

36

36

A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását. Megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, a szomszéd- és rokonnépek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. Ösztönöz a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére. Bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit, a hagyományőrzést, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Értékrendjével hozzájárul a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez, a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához és a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A tanítás során – pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával –, minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére a tanulás során, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód

Órakeret 3 óra

Alsó tagozatos olvasmányok a családról. A legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való tartozás érzésének kialakulása, értékének tudatosítása. A megszerzett ismeretekkel a néhány emberöltővel korábbi időszakról alkotott kép tágítása, ezzel az időfogalom fejlesztése.

-144-

Ismeretek Családunk története, családfa. Szomszédság, rokonság. Rokoni viszonyok, elnevezések.

Fejlesztési követelmények Családfa készítése a rokoni viszonyok, elnevezések alkalmazásával.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.

Nagyszüleink, dédszüleink világa falun és városban. Nagyszüleink, dédszüleink világának erkölcsi normái. A harmonikusan működő családi minták.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Családi történetek gyűjtése, mesélése a nagyszülők, dédszülők Erkölcstan: Család, gyermekkorából, életmódjuk jellemző otthon. Egyén és elemeinek kiemelése (gazdálkodó közösség. életmód – ipari munka). A megismert családi történetek Technika, életvitel és megosztása – az önkéntesség gyakorlat: A családi élet betartásával – az osztályközösséggel. színtere, a családi otthon; A hagyományos paraszti vagy városi különböző családmodell működésében az lakókörnyezetek értékteremtő munka, a javakkal való jellemzői. ésszerű gazdálkodás meghatározó Rokonsági és generációs szerepének felismerése. kapcsolatok a családban. A felmenő családtagok, rokonsághoz tartozó személyek életének időbeni behatárolása. Családfa, rokonsági fok (felmenő ág: apa/anya, nagyapa/nagyanya, dédapa/dédanya, lemenő ág: gyermek, unoka, dédunoka, oldalág: testvér/báty, öcs, nővér, húg, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni (ángy), házassági rokonság (műrokonság).

Az én világom II. Órakeret 3 A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti óra életmód Az én világom. Családismeret, családtörténet. Előzetes tudás A lokális ismeretek tudatosításával a szülőföld szeretetének, a helyi értékek A tematikai egység megbecsülésének erősítése. A helyi társadalom tagoltságáról, a közösség nevelési-fejlesztési sokszínűségéről és az ebben rejlő gazdagságról szemléletes kép kialakítása. Az céljai: időbeli tájékozódás fejlesztése a helyi nevezetességek időbeli elhelyezésével. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az én városom, falum. A helyi hagyományok megismerése, Történelem, társadalmi és A lakóhely természeti adottságai, feldolgozása különböző állampolgári ismeretek: helytörténete, néphagyományai. tevékenységekkel. Falvak és városok. A település társadalmi rétegződése Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a Szegények és gazdagok (etnikum, felekezet, foglalkozás, haza megbecsüléséhez vezető egyéni világa. életkor, vagyoni helyzet). és közösségi tevékenységek A lakóhelyhez köthető neves elsajátítása (pl. a közvetlen Technika, életvitel és személyiségek, nevezetes épületek, környezet értékeinek feltárása, az gyakorlat: lakókörnyezetek intézmények. emlékhelyek gondozása.) és életmódbeli jellemzők A lakóhely nevezetes épületeinek, a (nagyvárosi, városi, falusi Helytörténet, helyi hagyományok, régió jeles szülötteinek történelmi települések, természeti, nevezetességek. korszakokhoz kötése. épített és emberi A régió hon- és népismereti, néprajzi környezet). jellemzői, néphagyományai. Természetismeret: Személyes tér. A földrajzi tér: közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

-145-

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Erkölcstan: Szegények és gazdagok. A vallás funkciói. Vallási közösségek és vallási intézmények. Helytörténet, természeti környezet, neves személy, helyi hagyomány, település, régió.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Találkozás a múlttal I. Órakeret A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek 6 óra Családtörténet, településtörténet. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti tényezők A tematikai egység meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás nevelési-fejlesztési felismertetése. A különböző mesterségek megismerése során a szakmák céljai: megbecsülésének kialakítása. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A ház történeti fejlődése. Az életmód és a háztípusok történeti Természetismeret: Jurta, veremház, egysejtű ház, változásainak megismerése képi és Településtípusok (tanya, többosztatú ház. egyéb információk alapján, falu, város), jellemző A házak külső jellegzetességei: mindezek összefüggésének képük, a hozzájuk kötődő falazat, tetőszerkezet, tetőformák. felismerése. tevékenységek. A természeti körülmények, a A konyha, az ételkészítés és rendelkezésre álló építési anyagok és Vizuális kultúra: eszközei. a különböző háztípusok kialakulása lakóhelyhez közeli néprajzi Kenyérsütés, gabonaételek, közötti összefüggések felfedezése. tájegység építészeti burgonyaételek, vajkészítés, A konyhai cserépedények funkció jellegzetességei, hurkatöltés. szerinti rendszerezése; a népművészete. Konyhai cserépedények: a főzés, legfontosabb ételek alapanyagainak, sütés, tálalás, élelmiszertárolás elkészítési módjának, Technika, életvitel és edényei. eszközkészletének megfeleltetése. gyakorlat: A családi Fazekasmesterség. A berendezési tárgyak gazdálkodás, takarékosság. funkcióváltozásainak nyomon Családi munkamegosztás. Sarkos és párhuzamos elrendezésű követése konkrét példák alapján. Ételkészítési folyamatok. szobák. Az évszázaddal korábbi idők Munkasarok – szentsarok. családon belüli, korosztályok és Testnevelés és sport: Tároló bútorok, ülőbútorok, asztal, nemek szerinti munkamegosztásának gyermekjátékok, népi ágy. összehasonlítása a mai korral. játékok. Bútorművesség. Népi játékok élményszerű elsajátítása. Ének-zene: népi Munkamegosztás a családon belül. Az oktatás körülményeinek, gyermekdalok, népi Férfi és női munkák, a gyerekek módjának időben történt gyermekjátékok. feladatai. változásairól ismeretek szerzése képi Napi, heti és éves munkarend. és rövid szöveges Történelem, társadalmi és információforrások alapján. állampolgári ismeretek: Gyermekjátékok, a belenevelődés gyermekek nevelése és folyamata. oktatása régen. Az iskola régen és ma. A felnőttek életét utánzó játékok, eszközös, ügyességi játékok, sportjellegű játékok. Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház, falazat, tetőtartó szerkezet, Kulcsfogalmak/ tetőformák, konyhai cserépedény, munkasarok, szentsarok, munkamegosztás, fogalmak belenevelődés, utánzó játék, eszközös játék, sportjellegű játék.

-146-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Találkozás a múlttal II. Órakeret A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel) 6 óra A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek. A gazdálkodó élet főbb területeinek megismerése során a rendelkezésre álló A tematikai egység természeti javak ésszerű felhasználása előnyeinek, az önellátás fontosságának nevelési-fejlesztési belátása. A közösen végzett munka előnyeinek, közösségerősítő hatásának céljai: felismertetése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hétköznapok rendje. Az állattartási módokban a Történelem, társadalmi és A gazdálkodó ember legfontosabb honfoglalás előtti életmód állampolgári ismeretek: munkái. elemeinek, illetve az Nők és férfiak életmódja. Gabonamunkák: szántás, vetés, életmódváltással bekövetkező Öltözködés, divat. aratás. A gabonamunkákhoz változások következményeinek kapcsolódó szokások. felismerése képi és szöveges, illetve Technika, életvitel és Állattartás: a szilaj-, a félszilaj- és a egyéb (pl. tárgyi) források – gyakorlat: anyagok kezestartás. feldolgozása, rendszerezése alapján. tulajdonságai, anyagok A pásztorok ünnepei. A hétköznapi vászonviselet feldolgozása. Kendermunkák. elemeinek összehasonlítása a Fonóbeli munkák és játékok. gyerekek ruházatával képek alapján. Erkölcstan: szokások, A hasonlóságok és a különbségek normák szerepe, Hétköznapi és ünnepi viselet. megfogalmazása. jelentősége. Hétköznapi vászonruhák, a női és a A jellegzetes táji ünnepi viseletek férfi viselet darabjai. megismerése során a magyar Gyermekviselet. népviseletek sokszínűségének Néprajzi tájak eltérő ünnepi viselete. felfedezése. A közösséghez tartozás külső kifejezésformájának Táplálkozás. észrevétele. Az egykori és a mai Hagyományos paraszti ételek. megjelenési formák Napi és heti étrend. jelentéstartalmának feltárása konkrét Téli és nyári étrend. példák alapján. Az önellátó életvitel meghatározó elemeiben a természettel kialakított harmonikus kapcsolat előnyeinek észrevétele. A hagyományos paraszti táplálkozás jellemzőinek és a gyerekek étkezési szokásainak összevetése. A szembetűnő különbségek és a tovább élő táplálkozási szokások megfogalmazása, tapasztalatok megosztása. Szántás, vetés, aratás, szilaj- és félszilaj állattartási mód, fonás, szövés, fonó, ing, Kulcsfogalmak/ gatya, pendely, szoknya, kötény, ünnepi viselet, böjtös nap, téli étrend, nyári étrend. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Órakeret Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. 12 óra Társas munkák, közösségi alkalmak Az alsó tagozaton (ének-zene, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret órák), valamint a különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. -147-

egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy színjátékszerű szokásainak, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokások élményszerű, tevékenységközpontú, hagyományhű elsajátítása, különös tekintettel a helyi hagyományokra; a lakóhelyhez, a tájhoz való kötődés erősítése. Ismeretek Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. A jeles napok, ünnepi szokások fogalma, szerepe, általános jellemzői. Előkészületek (advent, nagyböjt), munkatilalmak, jellegzetes ételek, népviselet, köszöntő és színjátékszerű szokások. Karácsonyi ünnepkör. Advent, az adventhez tartozó jeles napok, szokások (pl. Miklós és Luca napja, Ádám-Éva napja, karácsonyi kántálás, betlehemezés). Karácsony napjától vízkeresztig, pl. névnapköszöntés, regölés, aprószentek napi vesszőzés, szilveszteri, újévi szokások, újévi köszöntők, vízkereszt, háromkirályjárás. Farsang, farsangi szokások. Farsangi ételek, bálok, szokások. Farsangi köszöntők és maszkos alakoskodások. Iskolába toborzó szokások: Balázsés Gergely-járás. Nagyböjt és a húsvéti ünnepkör jeles napjai és szokásai. Nagyböjti játékok, virágvasárnapi kiszehajtás és villőzés, a nagyhét jeles napjai. Húsvéti szokások, pl. húsvétvasárnapi zöldágjárás, húsvéti locsolkodás, hímestojás készítés, fehérvasárnapi komatálküldés. Májusfaállítás, pünkösd, pünkösdi szokások. Pünkösdikirály-választás, pünkösdölés, pünkösdikirálynéjárás. A nyári napforduló ünnepe. Szent Iván napi szokások, énekek. Gazdasági ünnepek, társas munkák.

Fejlesztési követelmények A jeles napok, ünnepi szokások jelentőségének, közösséget megtartó szerepének, valamint az ünnepi előkészületek fontosságának felismerése a paraszti élet rendjében a konkrét szokások, ünnepek tevékenységeinek megismerése, elsajátítása során különböző (néprajzi) forrásanyagok segítségével, pl. eredeti hangzóanyag meghallgatása, filmek, fotók, ábrák megtekintése a különböző népszokásokról. Az ünnepi szokások jellemzőinek megkülönböztetése a hétköznapok rendjétől. A legfontosabb állandó és változó időpontú ünnepek felismerése. A különböző jeles napokhoz, ünnepi szokásokhoz kapcsolódó – néprajzi és pedagógiai szempontok alapján kiválasztott – köszöntő és színjátékszerű szokások élményszerű, hagyományhű módon történő elsajátítása, eljátszása. A szokás kellékeinek elkészítése. A kalendáriumi szokásokhoz kapcsolódó tevékenységek végzése: termés- (pl. lucabúza ültetés), férj(pl. András napi böjtölés), időjárásjóslás (pl. hagymakalendárium); jeles napok, ünnepi szokások tárgyai (pl. hímestojás készítése). Régi fényképek gyűjtése, rajzok készítése kalendáriumi szokásokról, társas munkákról, közösségi alkalmakról. Szóbeli, írásbeli élménybeszámolók hagyományos és új (helyi) közösségi, ünnepi alkalmakról. Annak felismerése, hogyan igyekezett a hagyományos faluközösségben harmonikus kapcsolat kialakítására az ember a természettel, a faluközösség tagjaival; hogyan igazította a gazdasági munkákat az évszakok váltakozásához. A természetismeret, az időjárási -148-

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: vallási népszokások. Dráma és tánc: ismerkedés a táncillemmel, a naptári ünnepekhez kapcsolódó (helyi) népszokásokkal. Ének-zene: a magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmből. (Pl. Jókai Mór–Várkonyi Zoltán: Egy magyar nábob – pünkösdikirályválasztás.)

Az őszi jeles napokhoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások (pl. szüret, fonó, fonóbeli játékok, tollfosztó, kukoricafosztó), közösségi alkalmak (pl. vásár, pásztorünnepek). Az emberi élet fordulói. A gyermek születése – hiedelmek és szokások. Keresztelő. Gyermekkor, leány-, legényélet. A lakodalom néhány jellegzetessége.

megfigyelések, a népi időjárás jóslások szerepének felismerése a gazdasági évben. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások néhány jellegzetességének összehasonlítása a mai korral, pl. olvasmányok, olvasmányrészletek segítségével. Annak tudatosulása, hogyan segítette a hagyományos faluközösség az egyént az emberi élet fordulóinál. Egy-egy megismert népszokás tájegységhez, etnikai csoporthoz történő kötése.

-149-

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ünnep, jeles nap, böjt, advent, karácsonyi ünnepkör, karácsonyi kántálás, betlehemezés, bölcsőske, regölés, névnapi köszöntés, aprószentek napi vesszőzés, újévi köszöntők, háromkirályjárás, farsangi köszöntők, iskolába toborzó szokások, böjti játékok, kiszehajtás, villőzés, húsvét, zöldágjárás, komatálküldés, májusfaállítás, pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, nyári és téli napforduló, társasmunka, kaláka, aratás, szüret, fonó, tollfosztó, kukoricafosztó, vásár, pásztorünnep, keresztelő, leány-, legényélet, lakodalom.

Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és Tematikai egység/ Órakeret népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Fejlesztési cél 6 óra Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség Hon- és népismeret előző témái. Előzetes tudás A magyar néphagyomány sokszínűségének és közös vonásainak megismerése a tájegységek, etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzőinek A tematikai egység bemutatásával. A saját közösség megismerése által az identitástudat, a nevelési-fejlesztési kötődések erősítése. A földrajzi környezet, a történeti és a gazdasági tényezők céljai hatásának felismerése a néphagyományok alakulására, konkrét táji példákon keresztül. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyar nyelvterület néprajzi tájai, A határon túli magyarok lakta Természetismeret: A tájegységei, etnikai csoportjai, a területek, illetve a magyar Kárpát-medence és határainkon túl élő magyarok. nyelvterület nagy néprajzi tájanak hazánk nagytájai. Dunántúl; azonosítása térképen. A népi kultúra értékei, Észak- Magyarország; A magyar nyelvterületen élő etnikai népszokások. Alföld; csoportok (pl. palóc, matyó, kun, A kulturális élet valamint a nagytájakhoz tartozó székely) megnevezése. földrajzi alapjai határon túli tájak (pl. Burgenland, A Magyarországon élő nemzeti (nyelvek, vallások). Muravidék, Zoboralja, Mátyusföld, kisebbségek (pl. német, szlovák, A magyarsághoz kötődő Bácska, Bánát, Kárpátalja) szerb, horvát, szlovén, román, roma) világörökségi Erdély és Moldva. megnevezése. helyszínek. Jellegzetes hon- és népismereti, A természeti adottságok, éghajlati A magyarság által néprajzi jellemzőik. viszonyok életmódra, népi lakott, országhatáron túli Példák az anyagi kultúra és a folklór építészetre gyakorolt hatásának területek, tájak közös és köréből. felismerése. egyedi földrajzi vonásai. Képek gyűjtése a megismert tájakra Nemzeti parkok, Magyarországon élő nemzeti jellemző viseletekről, népi tájvédelmi körzetek. kisebbségek. építészetről, népművészetről, hagyományokról. Vizuális kultúra: Tájékozódás a nagy tájegységek lakóhelyhez közeli területéhez köthető néprajzi tájegység világörökségekről, magyar szellemi építészeti kulturális örökségekről, nemzeti jellegzetességei, viselete parkokról. és kézműves tevékenységei. Szülőföld. A tanuló saját szülőföldjének Természetismeret: A természeti környezet meghatározó megismerése meglévő helytörténeti Személyes tér. A szerepe, hatása a gazdálkodásra, a irodalom feldolgozásával, földrajzi tér: közvetlen településszerkezetre, az építkezés gyűjtésekkel. környezet, lakóhely, módjára. A kistáj beillesztése a korábban környező táj, haza. A táj jellegzetes népviselete, megismert megfelelő nagytájba. kézműipari tevékenysége. (Nagyvárosok iskoláinak tanulói Vizuális kultúra: Népszokások, népdalok, a választhatják a városhoz közeli táj lakóhelyhez közeli népköltészet fennmaradt alkotásai feldolgozását.) néprajzi tájegység (mesék, mondák). Helyi kutatások igénybevétele a építészeti -150-

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Követelmények az 5. évfolyam végén

történeti múlt feltárásához. jellegzetességei, viselete Önálló gyűjtőtevékenység és kézműves alkalmazása az ismeretszerzés tevékenységei. folyamatában. A természeti környezet befolyásoló Magyar nyelv és hatásának felismerése a mesterséges irodalom: népdalok, környezet kialakításában. népmesék, mondák. Megismert helyi népszokások, népdalok, mesék, mondák közösség előtti bemutatása. Etnikai csoport, nemzeti kisebbség, néprajzi táj, határainkon túl élő magyarok, a nemzeti összetartozás napja. A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek honés népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel.

-151-

Informatika

Heti óraszám Éves óraszám

5. évfolyam A B 1* 1* 36

36

6. évfolyam A B 1+0,5* 1 54

Tematika egység/fejlesztési cél 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 6. Könyvtári informatika

7. évfolyam A B 1+0,5* 1

36

54

8. évfolyam A B 1+0,5* 1

36

54

36

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

A 4 18

B 4 18

A 4 14

6

A 2 24

B 2 18

A 2 24

B 2 18

8

8

8

8

6

6

6

6

2

2

20

10

16

4

16

4

2

2

6

6

3

3

3

3

2

2

2

2

3

3

3

3

B 4

Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az -152-

eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást és az innovációt. A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az -153-

életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes megismertetni. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes programokat. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetők. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák kifejtésére. -154-

A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó feladatokra. A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei. Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló tanulást. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához. Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A programozással foglalkozó diák a program használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük. -155-

A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak. Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése, melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, -feldolgozó képesség. Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez. Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is hangsúlyt kell fektetni. Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét. -156-

A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. 5–6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb eszközöket. Megismerik a fájl- és mappakezeléssel kapcsolatos műveleteket és a víruskereső program használatát. A számítógép kezelése során figyelembe veszik, hogy az adatok védelméről is gondoskodniuk kell. Az alkalmazói ismeretek témakörben a tanulmányi és közösségi feladataikhoz kapcsolódóan kerül sor a számítógépes programok használatára. A szövegszerkesztő és prezentációkészítő alkalmazások használata az egyéni munka mellett a csoportmunka során is megjelenik. A multimédiás környezetben szövegek, képek, animációk, hangok kezelésével foglalkoznak. Az információszerzés során az adatokat rendszerezni kell, hogy később könnyebben feldolgozhatók legyenek. A tanulók megismerik a táblázatos adattárolás, a grafikus adatábrázolás, az esztétikus adatmegjelenítés formáit. Először tanári segítséggel értelmezik a rendszerezett formában megjelenő adatokat, később önállóan is tudnak hasonló formában adatokat rendezni. A korábbi ismeretek alapján és az életkori sajátosságoknak megfelelően ebben a képzési szakaszban a tanulók a problémamegoldás alapvető folyamatával és elemeivel ismerkednek meg. A problémamegoldás előtt információkat gyűjtenek, és megtervezik a folyamatot. A tanulók kezdetben közösen értelmeznek kész algoritmusokat. Eleinte tanári segítséggel, majd egyre önállóbban készítenek egyes tevékenységeket leíró algoritmusokat és folyamatábrákat. A problémamegoldás érdekében az életkori sajátosságnak megfelelő fejlesztőrendszerek használata ajánlott. A szoftverek használata közben a tanulók megismerkednek az utasításokkal, egyszerű programokat írnak, kész programokat értelmeznek. A tanulási képességek fejlesztése és a tanulási folyamatok támogatása érdekében interaktív oktatóprogramok alkalmazására kerül sor. Az oktatóprogramok használata közben a tanulók azonosítják az algoritmusok lépéseit, tanulmányozzák a beállítások módosító szerepét. Az interaktív programhasználat során beavatkoznak a folyamatokba, a beavatkozások következményeinek megfigyelése lehetővé teszi a programok hatékony, tudatos irányítását. Az információszerzés egyre inkább átkerül az internetre. Ebben a korosztályban elsősorban tanári irányítással zajlik az információszerzés. Az interneten történő tájékozódás és a szükséges információ beszerzése érdekében meg kell ismerni a böngésző szolgáltatásait. A tanulók eleinte a tanár által ajánlott oldalakat keresik fel, később megismerik a kulcsszavas és tematikus keresőgépek használatát is. -157-

Az információs társadalomban alapvető elvárás, hogy a tanulónak legyen saját postafiókja, ismerje az elektronikus levelezés alapvető funkcióit és az infokommunikáció szabályait. Fontos tisztázni az adatvédelem jelentőségét. A hagyományos média mellett a tanulás, művelődés során egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus adathordozók és az interneten lévő tartalmak használata. Az információs társadalom témakör feldolgozása közben a tanulók megismerkednek az internet használata közben felmerülő problémákra, felkészülnek azokra a feladatokra, amelyek az online világban várnak rájuk. Tapasztalatot szereznek az informatikai biztonsággal kapcsolatos területeken, megismerkednek a számítógép védelmi lehetőségeivel, a személyes adatvédelemmel. A tanulók a tanulás során számtalan különböző minőségű információforrással találkoznak. A célnak megfelelő források kiválasztása megfelelő tapasztalaton alapul, melynek érdekében az információforrások hitelességének megítélésére, értékelésére kerül sor. A tanulást támogató információforrások saját dokumentumokban való alkalmazása, az információforrásokra való hivatkozások egyre nagyobb szerepet töltenek be a tanulás során, ennek érdekében a tanulók hivatkozásokat tartalmazó mintákat tekintenek meg és értelmeznek. Az e-szolgáltatások fontos szerepet töltenek be az információs társadalom kialakításakor, ennek érdekében a tanulók az életkori sajátosságoknak megfelelő elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, azonosítják azok szerepét. Megfigyelik a szolgáltatások működését, megfogalmazzák az eljárások futtatása közben szerzett tapasztalataikat, azonosítják az egyes eljárások célját. Kiválasztják a személyes igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat, megismerik a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eljárásokat, és tapasztalatot szereznek azok biztonságos működésében. A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit. Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása.

-158-

Informatika 5. évfolyam A-B osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4

1. Az informatikai eszközök használata Programok indítása.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megteremtése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Adott informatikai környezet tudatos használata Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az alkalmazási területek összegyűjtése csoportmunkában.

Természetismeret: a számítógépek szerepe az időjárás-előrejelzésben; számítógépes modellek alkalmazása; mérések és vezérlések a számítógéppel.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet megismerése. A számítógép káros hatását csökkentő egyszerű mozgásgyakorlatok végzése.

Természetismeret: az egyes életszakaszokra jellemző testarányok és méretek; az érzékszervek védelmét biztosító szabályok. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat. Testnevelés és sport: az irodai és a számítógép előtt végzett munkához gyakorlatok.

Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Számítástechnikai mértékegységek.

Természetismeret; matematika; idegen nyelvek; magyar nyelv és irodalom: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása során a fájl- és mappaműveletek alkalmazása.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Az iskolai hálózat használata. A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Kulcsfogalmak/ Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, fogalmak operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. -159-

Órakeret 18

Szövegbevitel billentyűzetről. A tematikai egység Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek végrehajtása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata.

Történelem: rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról, pl. címer, családfa, egyszerű alaprajzok készítése. Természetismeret: ismeretterjesztő források keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása; vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről.

Szövegműveletek végrehajtása Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Helyesírás ellenőrzése.

Történelem; magyar nyelv és irodalom: nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretter-jesztő, publicisztikai szövegek olvasása és megértése; a szöveg-elemzés; az információskommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, rövidebb beszámolók anyagának összegyűj-tése, rendezése külön-böző nyomtatott és elektronikus forrásokból.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szövegegységek, szövegszerkesztés

-160-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök használata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése.

Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése Adatok értelmezése és rögzítése táblázatban. Néhány közhasznú információforrás használata Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Kulcsfogalmak/fogalmak

Információ, adat, információforrás. -161-

Matematika: tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint; becslés; mennyiségek fogal-mának alapozása; tárgyak tulajdon-ságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; Tapasztalati függvények, sorozatok alkotása, értelmezése; matematikai modell keresése változások leírására, rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával, szavakban megfogal-mazott helyzetről, történésről készült matematikai „szöveg” értelmezése. Természetismeret: az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása; kísérletek végzése, a történés többszöri megfigyelése, adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása; együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 8

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.

A tematikai egység Információ gyűjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek ismerete és ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek nevelési-fejlesztési megismerése. Csoporttevékenységben való részvétel. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése A problémamegoldáshoz szükséges információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete.

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; matematika; erkölcstan; természetismeret; ének-zene; vizuális kultúra; technika, életvitel és gyakorlat; testnevelés és sport: a tantárgyak által használt jelölésrendszerek ismerete.

Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos készítése, értelmezése. Folyamatábra készítése.

Természetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: a tantárgyakban tanult tevékenységek szöveges, rajzos megfogalmazása, algoritmizálása, folyamatábrák készítése. Matematika: gondolkodás, értelmezésmodellek (pl. rajzos modellek, gráfok) megértése. Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Alkotás és kreativitás – rendszeralkotás (elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök fadiagram, útdiagram, táblázatok - használata, készítése). Megalkotott rendszer átalakítása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban.

-162-

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; matematika; erkölcstan; történelem; társadalmi és állampolgári ismeretek; természetismeret; ének-zene; vizuális kultúra; technika, életvitel és gyakorlat; testnevelés és sport: a

tantárgyak tananyagainak egyéni vagy csoportos feldolgozása, a produktum bemutatása multimédiás eszközökkel. Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése. A robotika alapjainak megismerése A folyamatos beavatkozást, vezérlést igénylő problémák megoldási módjának megismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Technika, életvitel és gyakorlat: a rendszeresen végrehajtandó tevékenységek alaputasításainak kidolgozása.

Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Algoritmusok megvalósítása a számítógépen.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen Fejlesztőrendszerek alaputasításainak ismerete, alkalmazása. Egyszerűbb feladatok megoldási algoritmusainak megvalósítása Logo vagy más fejlesztőrendszer segítségével.

Kapcsolódási pontok Matematika: modellek (pl. rajzos modellek, gráfok) értelmezése, algoritmus követése, értelmezése, készítése. Rendszeralkotás, elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök - fadiagram, útdiagram, táblázatok használata, készítése; megalkotott rendszer átalakítása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása Természetismeret: Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a műveletek, összefüggések végeredmények megjelenítése. kiszámolása. Válasz megfogalmazása szóban és írásban. Matematika: ismerethordozók használata - oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata. A programozni kívánt művelettel kapcsolatos -163-

alapvető ismeretek. Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus.

-164-

Matematika: tájékozódás a síkban (alapvető fogalmak és eljárások felidézése, alkalmazása). A tájékozódást segítő viszonyszavak. Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotásuk előtt. Szerkesztések különböző eszközökkel és eljárásokkal. Objektumok létrehozása adott feltételek szerint. Geometriai alakzatok tulajdonságai. Koordinátarendszer, koordináták.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Egy fejlesztői rendszer alapszintű ismerete.

A tematikai egység Oktatóprogramok használata. A különböző típusú beállítások módosító szerepének nevelési-fejlesztési felismerése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban Matematika: oktatási-tanulási Interaktív oktatóprogramok használata. technológiákkal való Beavatkozás a program folyamataiba. megismerkedés, azok interaktív A beállítások módosító szerepének felismerése. használata. Kulcsfogalmak/ Eljárás, beállítás, paraméter, interaktivitás, oktatóprogram. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 2

4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.

A tematikai egység Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Keresőkérdések megfogalmazása Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése.

Biológia-egészségtan: állatokról, növényekről képek, adatok gyűjtése.

Információforrások irányított kiválasztása Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése.

Magyar nyelv és irodalom: kulturális hírportálon keresztül egy meglátogatandó színházi előadás műsorának keresése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény.

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető -165-

használata, böngészőprogram ismerete.

Felelős magatartás az online világban Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél előzetes tudás

netikett.

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.

A tematikai egység A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Idegen nyelv: nyelvi oktatóprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; magyar nyelv és irodalom: korabeli filmek megtekintése (Magyar Nemzeti Filmarchívum), közkönyvtárak felkeresése, elektronikus könyv olvasása.

Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprogram.

5. Az információs társadalom

Órakeret 2

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése.

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az informatikai biztonság kérdései Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. -166-

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység elvégzéséhez és eredményéhez kapcsolódó biztonságos eszközhasználat.

Az adatokat – különösen a személyes információkat – érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. A személyes adatok védelme.

Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes életvitel tevékenységei, eljárásai.

Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: közreműködés a közösségi normák kialakításában.

Az információforrások megkülönböztetése a saját dokumentumban Információforrások gyűjtése. A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. Magyar nyelv és irodalom: az információs-kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, információforrás, hivatkozás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás

Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

A tematikai egység Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben.

Biológia-egészségtan: egészséges életmód. Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetben megismerhető munkatevékenységek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás.

6. Könyvtári informatika

Órakeret 2

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. -167-

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében.

Matematika: ismeretek rendszerezése.

Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése.

Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra. Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon).

Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.

Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata.

Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. A média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Szövegek műfaji különbségének érzékelése. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási kézikönyvek. A média különféle funkcióinak felismerése. Adott szöveg fikciós vagy dokumentum-jellegének megfigyelése, felismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Természetismeret: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti

-168-

folyamatokról - információgyűjtés tanári irányítással (földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat). Térképfajták. Térkép és földgömb használata. Matematika: ismerethordozók használata (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok.

Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Vizuális kultúra: tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott és elektronikus forrásokban. Természetismeret: tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv és médiatár, kiállítási-múzeumi anyagok).

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Minden tantárgy, feladat esetében: a A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. forrásfelhasználás jelölése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Kulcsfogalmak/ Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, fogalmak honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.

-169-

Követelmény az 5. évfolyam végén

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; tudjon egyszerű programot készíteni; legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni. el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

-170-

Informatika 6. évfolyam A-B osztály

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret A oszt:4 B oszt: 4

Programok indítása.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megteremtése. Víruskereső programok használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Adott informatikai környezet tudatos használata Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az alkalmazási területek összegyűjtése csoportmunkában.

Természetismeret: a számítógépek szerepe az időjárás-előrejelzésben; számítógépes modellek alkalmazása; mérések és vezérlések a számítógéppel.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet megismerése. A számítógép káros hatását csökkentő egyszerű mozgásgyakorlatok végzése.

Természetismeret: az egyes életszakaszokra jellemző testarányok és méretek; az érzékszervek védelmét biztosító szabályok. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat. Testnevelés és sport: az irodai és a számítógép előtt végzett munkához gyakorlatok.

Az operációs rendszer alapműveleteinek alkalmazása Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Számítástechnikai mértékegységek.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Víruskereső programok használata Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. -171-

Természetismeret; matematika; idegen nyelvek; magyar nyelv és irodalom: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása során a fájl- és mappaműveletek alkalmazása, mértékegységek, számrendszerek.

Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog, vírus, víruskereső program.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret A oszt: 14

2. Alkalmazói ismeretek

B oszt: 6 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről. Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról, pl. címer, családfa, egyszerű alaprajzok készítése. Természetismeret: természettudományi témájú ismeretterjesztő források tanári segítséggel történő keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása; vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről.

Szövegműveletek végrehajtása Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Helyesírás ellenőrzése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; magyar nyelv és irodalom: nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek olvasása és megértése; a szövegelemzés; az információskommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése; alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek alkalmazása; rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott és elektronikus forrásokból.

Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban.

Természetismeret: prezentációk készítése önállóan és

-172-

A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. csoportmunkában. Bemutatók készítése közös munkában, csoportokban. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása. Kulcsfogalmak/ Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök használata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése.

Kapcsolódási pontok Matematika: tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint; becslés; mennyiségek fogalmának alapozása; tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; Tapasztalati függvények, sorozatok alkotása, értelmezése stb.; matematikai modell keresése változások leírására, rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával, szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről készült matematikai „szöveg” értelmezése. Természetismeret: az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása; kísérletek végzése, a történés többszöri megfigyelése, adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása; együttváltozó mennyiségek összetartozó

-173-

adatpárjainak jegyzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése Adatok értelmezése és rögzítése táblázatban. Néhány közhasznú információforrás használata Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben Digitális tudástárak megismerése. Online tudástárak használata. Térképhasználati alapismeretek megszerzése Útvonalkeresők, térképes keresők használata.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tanult helyek megkeresése a térképen; események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről; távolságok becslése és számítása történelmi térképeken; tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen.

Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalkereső.

-174-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret A oszt: 8 B oszt: 8

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Információ gyűjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek ismerete és ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése. Csoporttevékenységben való részvétel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése A problémamegoldáshoz szükséges információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete.

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; matematika; erkölcstan; természetismeret; énekzene; vizuális kultúra; technika, életvitel és gyakorlat; testnevelés és sport: a tantárgyak által használt jelölésrendszerek ismerete.

Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos készítése, értelmezése. Folyamatábra készítése.

Természetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: a tantárgyakban tanult tevékenységek szöveges, rajzos megfogalmazása, algoritmizálása, folyamatábrák készítése. Matematika: gondolkodás, értelmezésmodellek (pl. rajzos modellek, gráfok) megértése. Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Alkotás és kreativitás – rendszeralkotás (elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök - fadiagram, útdiagram, táblázatok használata, készítése). Megalkotott rendszer átalakítása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában -175-

Magyar nyelv és irodalom;

Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban.

idegen nyelvek; matematika; erkölcstan; történelem; társadalmi és állampolgári ismeretek; természetismeret; énekzene; vizuális kultúra; technika, életvitel és gyakorlat; testnevelés és sport: a tantárgyak tananyagainak egyéni vagy csoportos feldolgozása, a produktum bemutatása multimédiás eszközökkel. Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése.

A robotika alapjainak megismerése A folyamatos beavatkozást, vezérlést igénylő problémák megoldási módjának megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a rendszeresen végrehajtandó tevékenységek alaputasításainak kidolgozása.

Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Algoritmusok megvalósítása a számítógépen. Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen Fejlesztőrendszerek alaputasításainak ismerete, alkalmazása. Egyszerűbb feladatok megoldási algoritmusainak megvalósítása Logo vagy más fejlesztőrendszer segítségével.

Kapcsolódási pontok Matematika: modellek (pl. rajzos modellek, gráfok) értelmezése, algoritmus követése, értelmezése, készítése. Rendszeralkotás, elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök - fadiagram, útdiagram, táblázatok használata, készítése; megalkotott rendszer átalakítása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása Természetismeret: Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a műveletek, összefüggések végeredmények megjelenítése. kiszámolása. Válasz -176-

megfogalmazása szóban és írásban. Matematika: ismerethordozók használata - oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata. A programozni kívánt művelettel kapcsolatos alapvető ismeretek. Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Matematika: tájékozódás a síkban (alapvető fogalmak és eljárások felidézése, alkalmazása). A tájékozódást segítő viszonyszavak. Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotásuk előtt. Szerkesztések különböző eszközökkel és eljárásokkal. Objektumok létrehozása adott feltételek szerint. Geometriai alakzatok tulajdonságai. Koordinátarendszer, koordináták.

Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus.

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Egy fejlesztői rendszer alapszintű ismerete.

A tematikai egység Oktatóprogramok használata. A különböző típusú beállítások módosító szerepének nevelési-fejlesztési felismerése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban Matematika: oktatási-tanulási Interaktív oktatóprogramok használata. technológiákkal való Beavatkozás a program folyamataiba. megismerkedés, azok interaktív A beállítások módosító szerepének felismerése. használata. Kulcsfogalmak/ Eljárás, beállítás, paraméter, interaktivitás, oktatóprogram. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret A oszt: 20 B oszt: 10

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek -177-

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.

A tematikai egység Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Keresőkérdések megfogalmazása Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése Biológia-egészségtan: Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A állatokról, növényekről keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése. képek, adatok gyűjtése. Információforrások irányított kiválasztása Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Magyar nyelv és irodalom: kulturális hírportálon keresztül egy meglátogatandó színházi előadás műsorának keresése.

Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.

A tematikai egység Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer használata. Saját email cím készítése. Netikett ismerete. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása.

Idegen nyelvek: levelezés külföldi diákokkal, partneriskolákkal.

Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. A mobilkommunikáció eszközei.

Felelős magatartás az online világban Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, netikett.

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. -178-

Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete. A tematikai egység A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata

Idegen nyelv: nyelvi oktatóprogramok Weboldalak megtekintése, mentése. használata. Szöveg, kép mentése weboldalról. Történelem; magyar nyelv Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése. és irodalom: elektronikus Elektronikus könyv keresése, olvasása. könyv olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata. Kulcsfogalmak/ Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprogram. fogalmak

-179-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret A oszt: 6

5. Az információs társadalom

B oszt:6 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése.

Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az informatikai biztonság kérdései Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység elvégzéséhez és eredményéhez kapcsolódó biztonságos eszközhasználat.

Az adatokat – különösen a személyes információkat – érintő visszaélések, Technika, életvitel és gyakorlat: veszélyek és következmények megismerése a személyes életvitel Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. tevékenységei, eljárásai. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. A személyes adatok védelme. Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése. A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése.

Technika, életvitel és gyakorlat: közreműködés a közösségi normák kialakításában.

Az információforrások megkülönböztetése a saját dokumentumban Információforrások gyűjtése. A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. Magyar nyelv és irodalom: az információs-kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, információforrás, hivatkozás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás

Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása. -180-

A tematikai egység Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben.

Biológia-egészségtan: egészséges életmód. Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetben megismerhető munkatevékenységek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Könyvtári informatika

Órakeret A oszt: 2 B oszt: 2

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.

A tematikai egység A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus nevelési-fejlesztési felhasználása a tanulmányi feladatok során. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban.

Matematika: ismeretek rendszerezése.

Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése.

Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra. Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon).

Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.

Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek

Magyar nyelv és irodalom: -181-

Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata.

ismerkedés különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. A média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Szövegek műfaji különbségének érzékelése. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási kézikönyvek. A média különféle funkcióinak felismerése. Adott szöveg fikciós vagy dokumentumjellegének megfigyelése, felismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Természetismeret: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról információgyűjtés tanári irányítással (földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat). Térképfajták. Térkép és földgömb használata. Matematika: ismerethordozók használata (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények).

Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok.

-182-

Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Vizuális kultúra: tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott és elektronikus forrásokban. Természetismeret: tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv és médiatár, kiállítási-múzeumi anyagok). Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Követelmény a 6. évfolyam végén.

Minden tantárgy, feladat esetében: a forrásfelhasználás jelölése.

Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; -183-

ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; tudjon egyszerű programot készíteni; legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

-184-

7–8. évfolyam Az informatikai eszközök közül a számítógéppel való kommunikáció során fontos egy operációs rendszer rutinszerű használata. Ezeken az évfolyamokon a tanulók már önállóan használják a legfontosabb eszközöket, segítség nélkül kezelik a fájlokat és mappákat. Napjainkban egyre fontosabbá válik az információk digitális formában való tárolása, az analóg információk digitalizálása. A digitalizált állományok mérete sokszor rendkívül nagy lehet, ezért szükséges a tömörítési módok és eljárások ismerete is. Az alkalmazói ismeretek elsajátításával gyakorlottan használják a szövegszerkesztő programot, tudnak szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni. A dokumentumok esztétikus megjelenítése érdekében képek gyűjtésére, feldolgozására kerül sor képszerkesztő program segítségével. Ismerik a táblázatkezelés alapjait, a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudnak különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájukban elhelyezni, ismerik a webes publikáció jellemző elemeit. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tovább mélyítik az algoritmusleíró eszközökkel kapcsolatos ismereteiket, egyszerű algoritmusokat értelmeznek és fogalmaznak meg. Az iskolai élettel kapcsolatos vagy egyénileg választott összetettebb problémák megoldásának folyamatát a tanulók tanári segédlettel részfolyamatokra bontják fel. A korábban megkezdett, folyamatos beavatkozást igénylő problémák tanulmányozása a paraméterértékek változtatásával és a változtatások eredményeinek megfigyelésével folytatódik. A tanulók a problémákhoz algoritmusokat készítenek, az algoritmusokat programozási nyelven kódolják, a kódolás során megismerik a program működését, alkalmazzák a megismert utasításokat. Az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elve alapján a tanulók több oldalról megközelíthetik a problémát, feltárják a probléma szerkezetét, értelmezik az adatok közötti összefüggéseket, a strukturált megoldás érdekében eljárásokat készítenek. Az egyenletekkel leírható folyamatok tanulmányozása nem feltétlenül igényel informatikai segítséget, viszont a véletlen jelenségek tanulmányozása elképzelhetetlen a számítógép véletlenszám-generátora nélkül. A véletlenen alapuló jelenségek tanulmányozása akár a saját készítésű, akár mások által készített programok tanulmányozásakor tanulságos. Az infokommunikációs eszközök használatakor, az információszerzés során az általános iskola utolsó évfolyamain az internet hatékony használata kerül előtérbe. A tanulók az egyszerű keresések mellett az összetett keresések végzésében is gyakorlatot szereznek. Az információszerzés során szerzett tapasztalatok következtében megjelenik a kritikus szemlélet az információk hitelességével szemben. A szükséges információk megkeresésén, letöltésén túl a saját anyagaik publikálására is sor kerül. A korábbi évek során megismert infokommunikációs eszközök bővítése, egyéb internetes és mobilkommunikációs lehetőségek megismerése következtében a tanulók egyre tudatosabban választanak a rendelkezésre álló elektronikus médiumok között. Betartják az adatvédelem alapvető szabályait, felismerik az ártó szándékú támadásokat és megfelelő eszközökkel képesek védekezni ezek ellen. Az információs társadalom témakör feldolgozása során a tanulók megismerik az információkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a veszélyek elhárítási lehetőségeit, a jogi és etikai vonatkozásokat. Az alkalmazás során kiemelt szerepet kap az információforrások hitelességének értékelése, az információk etikus használata. Az informatikai eszközök használatakor törekednek a -185-

helyes módszerek kialakítására, megismerik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokat és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait. A tanulók az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal ismerkednek meg, majd sor kerül azok hétköznapi életben betöltött szerepének, céljainak azonosítására és biztonságos, kritikus használatára. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló forráskiválasztást és használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét. A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban, értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék készítése és a hivatkozások.

-186-

Informatika 7. évfolyam A-B osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 7.A oszt:2 7.B oszt:2

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben Számítógépes és nem számítógépes informatikai környezetek megismerése, összehasonlítása.

Fizika: egyes technikai eszközök működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben.

Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata A számítógép fő egységei. Neumann elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai.

Fizika; biológia-egészségtan; kémia: a tudomány és a technika mindennapi élettel való kapcsolata, az egyéni felelősség kérdése.

Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása.

Fizika; kémia; matematika; biológiaegészségtan: a tantárgyi órán felmerülő feladatok informatikai eszközzel történő megoldása. Az adott helyzethez legjobban illeszkedő hardver és szoftver kiválasztása. A tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének nyomtatása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, hálózat, hálózati szolgáltatás.

-187-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 7.A oszt:24 7.B oszt:18

2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése.

A tematikai egység Szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Objektumok szövegben való elhelyezése. Összetett dokumentum készítése. Táblázatkészítés nevelési-fejlesztési szövegszerkesztővel. Digitális képek alakítása, formázása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szöveges, rajzos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Kisebb méretű dokumentum minta vagy leírás alapján történő szerkesztése. Objektumok a szövegben Objektumok beillesztése a szövegbe. A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentum készítése Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet különböző területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban). Fizika; kémia; biológiaegészségtan: kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Szöveg, táblázat, objektumok.

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete.

A tematikai egység Táblázatkezelés. Táblázatos dokumentumok készítése. Az adatkezelés alapjainak fejlesztése. Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, nevelési-fejlesztési módszerek. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Táblázatkezelés Táblázatkezelő program használata. A munkakörnyezet beállítása. A táblázatkezelő menürendszerének megismerése. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása.

Matematika: ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében, a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. -188-

Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalmának megismerése.

Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

százalék, kamatos kamat, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség, logaritmus függvény). Táblázatok készítése. Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz: Mérési adatok, ábrák, értelmezése. Természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel, diagramok elemzése, értelmezése. Fizika; kémia; földrajz; biológia-egészségtan: a vizsgált természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 7.A oszt:6 7.B oszt:6

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az információ világában való tájékozódás képessége, jelrendszer ismerete. Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése. Algoritmuskészítés. Egy fejlesztőrendszer ismerete. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése. Csoportos feladatmegoldás. Összetett probléma megoldása fejlesztői környezetben.

-189-

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerű algoritmusok készítése.

Matematika: algoritmus követése, értelmezése, készítése. Elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása.

Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában Iskolai élethez kapcsolódó probléma megoldása önállóan vagy irányított csoportmunkában.

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tantárgyak tananyagainak feldolgozása, adatgyűjtés interneten. Az adatok tárolása és cseréje különböző informatikai eszközök felhasználásával.

A robotika alapjainak megismerése, egyszerű vezérlési problémák megoldása Egyszerű vezérlési feladatok megoldása fejlesztői környezetben.

Matematika: Tájékozódás a síkban. A tájékozódást segítő viszonyok ismerete. A feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotásuk előtt. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárásokkal. Objektumok létrehozása adott feltételek szerint. Geometriai alakzatok tulajdonságai. Koordinátarendszer, koordináták.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés.

-190-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Fejlesztői környezet ismerete. Adatbevitel, a végeredmény megjelenítése.

A tematikai egység Algoritmusok készítése és megvalósítása. Tervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek alkalmazása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása Algoritmusok tervezése az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei alapján. Algoritmus kódolása fejlesztői környezetben.

Matematika: algoritmus követése, értelmezése, készítése. Rendszeralkotás - elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása.

A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata Az eredmény meghatározása a bemenő adatok alapján.

Fizika; kémia: műveletek, összefüggések kiszámolása, számítógépes mérések elvégzése. Matematika: oktatásitanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata. A programozni kívánt művelettel kapcsolatos alapvető ismeretek.

Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése Elemi és összetett adattípusok megismerése és alkalmazása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Matematika: a feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy a feltételek hogyan befolyásolják az eredményt.

Alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat.

-191-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Fejlesztői környezet ismerete.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tantárgyi szimulációs programok használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése Tantárgyi szimulációs programok használata, a beállítások hatásainak vizsgálata. A szabályozó eszközök hatásai az oktatóprogramokban. Véletlen jelenségek modelljei. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kapcsolódási pontok Kémia; fizika; biológia; földrajz: szimulációs programok. Matematika: véletlen esemény.

Véletlen jelenség, modell, szimuláció, beállítás.

Órakeret 7.A oszt:16 7.B oszt:4

4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése.

A tematikai egység Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a nevelési-fejlesztési hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hatékony, céltudatos információszerzés A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Kulcsfogalmak/fo Keresés, letöltés. galmak

-192-

Fizika: természettudományos anyagok gyűjtése, a megbízhatóság vizsgálata.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Elektronikus levél írása, fogadása, új postafiók regisztrálása.

A tematikai egység A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A kommunikációs modell megismerése Az információ küldésének és fogadásának kommunikációs eszközei, funkciói, kiválasztási szempontjai. Az elektronikus levelezés alapjai. A mobilkommunikáció eszközei.

Kémia; biológia-egészségtan: feladatok közös kidolgozása kommunikációs csatornákon keresztül.

Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. Kulcsfogalmak/ Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, fogalmak adatvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.3. Médiainformatika A hagyományos és az elektronikus média kezelése, az internetes média elérése, egyes elemek letöltése. A médiában megjelenő információk hitelességének kritikus értékelése.

A tematikai egység A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; önálló és nevelési-fejlesztési kritikus attitűd fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban A média alkalmazási lehetőségei. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten.

Kulcsfogalmak/fo galmak

Matematika: bonyolult vagy érdekes függvények vizsgálatához anyaggyűjtés, digitális táblára anyagfeldolgozáshoz. Földrajz: térképhasználat. Magyar nyelv és irodalom: hangoskönyv, elektronikus könyv.

Idegen nyelvek; magyar nyelv és irodalom: szótárak, lexikonok használata. Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, elektronikus könyv, hangoskönyv, információmegosztó portálok.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom -193-

Órakeret 7.A oszt:3 7.B oszt:3

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Előzetes tudás

Informatikai biztonsággal, információkezeléssel kapcsolatos tapasztalatok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése.

Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása. Az információ kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk A tematikai egység nevelési- lehetőségei. Az információforrások hitelességének értékelése. fejlesztési céljai Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése Az adatvédelemmel kapcsolatos feladatok megismerése. Az adatokkal való visszaélések kivédése. Az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyek és következmények megismerése. Védekezési módszerek és szempontok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: az emberi tevékenységek hatásainak felismerése, a tevékenységek nem várt hatásainak kezelési ismeretei.

Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése Megbízható információforrások ismerete. Az információ hitelességének értékelése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése.

Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései A jogtiszta szoftverhasználat előnyei. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek.

Technika, életvitel és gyakorlat: az iskolai környezet rendje, tisztasága. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség).

Az információforrások etikus felhasználásának megismerése Az információszerzés folyamatának ismerete. Az információforrások etikus felhasználása. Az információforrások feltüntetése. Az információ értékként való kezelése, megosztása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes felelősség belátása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában. Fizika; kémia; biológia-

-194-

egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata, kiselőadások tervezése. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Az információ és az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásának Technika, életvitel és megismerése gyakorlat: a probléma Az információ szerepe az információs társadalomban. megoldásához szükséges Az informatikai eszközök használatának következményei. komplex tájékozódás. Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, Kulcsfogalmak információforrás, hitelesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes /fogalmak szoftver, korlátozottan használható szoftver. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Életkori sajátosságoknak megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének A tematikai egység nevelési- felismerése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a fejlesztési céljai kritikus szemléletmód kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Technika, életvitel és gyakorlat: a megtakarítási lehetőségek felismerése, a hatékonyság, egészség- és környezettudatosság érvényesítése.

Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatások, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó.

6. Könyvtári informatika

Órakeret 7.A oszt:3 7.B oszt:3

Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári -195-

tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. A gyermekkönyvtár (-részleg) önálló használata. Könyvtárlátogatás.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat.

Könyvtári szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. A kézikönyvtár önálló használata. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. A forráskeresés és -feldolgozás lépéseinek tudatosítása, irányított alkalmazása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata: a tevékenységhez kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata. Természettudományi témájú ismeretterjesztő források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása. Magyar nyelv és irodalom: Írás, szövegalkotás: rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek

-196-

alkalmazása. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal (tények, adatok, menetrendek, hírek, idegenforgalmi ajánlatok). Dokumentumtípusok, kézikönyvek Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata.

Matematika: ismerethordozók használata könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok, helyesírási kézikönyvek használata, ismeretlen kifejezések jelentésének megkeresése egynyelvű szótárakban. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Biológia-egészségtan: az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok bemutatása határozókönyvek alapján.

Forráskiválasztás A feladatnak megfelelő forrástípus önálló kiválasztása. Információforrások hitelességének vizsgálata, szelektálása. Többféle forrásra épülő tematikus gyűjtőmunka.

-197-

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata. A tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása,

érvényességük kiterjesztése. Magyar nyelv és irodalom: az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a források megbízhatósága. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Magyar nyelv és irodalom: Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. források megjelölése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások megértése. Forrásjegyzék összeállítása. Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, Kulcsfogalmak/ szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, fogalmak szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék.

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje meg a különböző informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; Követelmény a 7. évfolyam végére ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait; tudjon kódolni algoritmusokat; tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben; ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes megkeresni a kívánt információt; legyen képes az információ értékelésére; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; -198-

ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást; legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

-199-

Informatika 8. évfolyam A-B osztály

Órakeret Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Az informatikai eszközök használata

8.A oszt:2 8.B oszt:2

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben Számítógépes és nem számítógépes informatikai környezetek megismerése, összehasonlítása. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és az ismeretek bővítése, használata A számítógép fő egységei. Neumann elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás.

Kapcsolódási pontok Fizika: egyes technikai eszközök működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben.

Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése.

Fizika; biológiaegészségtan; kémia: a tudomány és a technika mindennapi élettel való kapcsolata, az egyéni felelősség kérdése.

Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása. Nyomtatás fájlba, pdf állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés.

Fizika; kémia; matematika; biológia-egészségtan: a tantárgyi órán felmerülő feladatok informatikai eszközzel történő megoldása. Az adott helyzethez legjobban illeszkedő hardver és szoftver kiválasztása. A tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének nyomtatása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány. 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus -200-

Órakeret 8.A oszt:24 8.B oszt:18

létrehozása Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Objektumok szövegben való elhelyezése. Összetett dokumentum készítése. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Digitális képek alakítása, formázása. Hangszerkesztés. Webes publikáció készítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Összetett dokumentum készítése Szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása. Prezentáció készítése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet különböző területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban). Fizika; kémia; biológiaegészségtan: kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

Információk publikálásának különböző módjai az interneten Weblap készítése. A html nyelv alapszitű ismerete. Bloghasználat megismerése. Vizuális kultúra: a technikai médiumok képalkotó módszerei; vizuális reklámok.

Digitális képek alakítása, formázása Digitális képek jellemzőinek megismerése. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Szöveg, digitális kép, weblap, blog.

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Táblázatkezelés. Táblázatos dokumentumok készítése. Az adatkezelés alapjainak fejlesztése. Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Táblázatkezelés Táblázatkezelő program használata. A munkakörnyezet beállítása. A táblázatkezelő menürendszerének megismerése. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalmának -201-

Matematika: ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében, a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, kamatos kamat, terület-, felszín-,

megismerése. Függvények használata, összetett feladat megoldása táblázatkezelővel.

Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása.

Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten Térképhasználati ismeretek alkalmazása. Térképek keresése, használata. Keresés a térképeken, a térképek átalakítása.

térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség, logaritmus függvény). Táblázatok készítése. Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz: Mérési adatok, ábrák, értelmezése. Természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel, diagramok elemzése, értelmezése. Fizika; kémia; földrajz; biológia-egészségtan: a vizsgált természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata. Földrajz; fizika: a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjai és felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 8.A oszt:6 8.B oszt:6

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Az információ világában való tájékozódás képessége, jelrendszer ismerete. Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése. Algoritmuskészítés. Egy fejlesztőrendszer ismerete.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése. Csoportos feladatmegoldás. Összetett probléma megoldása fejlesztői környezetben.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerű algoritmusok készítése.

-202-

Kapcsolódási pontok Matematika: algoritmus követése, értelmezése, készítése. Elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő

eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása. Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában Iskolai élethez kapcsolódó probléma megoldása önállóan vagy irányított csoportmunkában.

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, történelem: a tantárgyak tananyagainak feldolgozása, adatgyűjtés interneten. Az adatok tárolása és cseréje különböző informatikai eszközök felhasználásával.

A robotika alapjainak megismerése, egyszerű vezérlési problémák megoldása Egyszerű vezérlési feladatok megoldása fejlesztői környezetben.

Matematika: Tájékozódás a síkban. A tájékozódást segítő viszonyok ismerete. A feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotá-suk előtt. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárások-kal. Objektumok létrehozása adott feltételek szerint. Geometriai alakzatok tulajdonságai. Koordinátarendszer,

Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés.

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Fejlesztői környezet ismerete. Adatbevitel, a végeredmény megjelenítése.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Algoritmusok készítése és megvalósítása. Tervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek alkalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása Algoritmusok tervezése az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei alapján. Algoritmus kódolása fejlesztői környezetben.

Matematika: algoritmus követése, értelmezése, készítése. Rendszeralkotás - elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása.

A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata Az eredmény meghatározása a bemenő adatok alapján.

Fizika; kémia: műveletek, összefüggések kiszámolása, számítógépes mérések

-203-

elvégzése. Matematika: oktatásitanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata. A programozni kívánt művelettel kapcsolatos alapvető ismeretek. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése Elemi és összetett adattípusok megismerése és alkalmazása.

Matematika: a feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy a feltételek hogyan befolyásolják az eredményt.

Robotvezérlési, grafikai feladatok megoldása fejlesztőrendszerrel Az automataelvű fejlesztőrendszer alapfogalmai. Robotvezérlési alapfogalmak. Síkgeometriai feladatok megoldása az adott fejlesztőrendszerben. Alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, kimenő adat.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Fejlesztői környezet ismerete.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tantárgyi szimulációs programok használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése Tantárgyi szimulációs programok használata, a beállítások hatásainak vizsgálata. A szabályozó eszközök hatásai az oktatóprogramokban. Véletlen jelenségek modelljei. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Kémia; fizika; biológia; földrajz: szimulációs programok. Matematika: véletlen esemény.

Véletlen jelenség, modell, szimuláció, beállítás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 8.A oszt:16 8.B oszt:4

4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése. Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények -204-

Kapcsolódási pontok

Összetett keresések űrlapok segítségével Tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. Hatékony, céltudatos információszerzés A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása.

Földrajz: a Föld országainak, fővárosainak bemutatásához, prezentációk készítéséhez anyagok gyűjtése, kiselőadás készítése.

Fizika: természettudományos anyagok gyűjtése, a megbízhatóság vizsgálata.

Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/fo Keresés, letöltés, publikálás, hitelesség, űrlap. galmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Elektronikus levél írása, fogadása, új postafiók regisztrálása.

A tematikai egység A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A kommunikációs modell megismerése Az információ küldésének és fogadásának kommunikációs eszközei, funkciói, kiválasztási szempontjai. Az elektronikus levelezés alapjai. A mobilkommunikáció eszközei.

Kémia; biológia-egészségtan: feladatok közös kidolgozása kommunikációs csatornákon keresztül.

Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Az internet kommunikációs szolgáltatásai.

A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: közösségi portálokon megjelenő személyes adatok vizsgálata a védelem és adatbiztonság szempontjából.

Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem.

4.3. Médiainformatika

-205-

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, az internetes média elérése, egyes elemek letöltése. A médiában megjelenő információk hitelességének kritikus értékelése.

Előzetes tudás

A tematikai egység A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; önálló és nevelési-fejlesztési kritikus attitűd fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban A média alkalmazási lehetőségei. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes térképek keresése.

Matematika: bonyolult vagy érdekes függvények vizsgálatához anyaggyűjtés, digitális táblára anyagfeldolgozáshoz. Földrajz: térképhasználat. Magyar nyelv és irodalom: hangoskönyv, elektronikus könyv. Idegen nyelvek; magyar nyelv és irodalom: szótárak, lexikonok használata.

Kulcsfogalmak/fo galmak

Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, elektronikus könyv, hangoskönyv, információmegosztó portálok.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 8.A oszt:3 8.B oszt:3

5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Informatikai biztonsággal, információkezeléssel kapcsolatos tapasztalatok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása. Az információ kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk lehetőségei. Az információforrások hitelességének értékelése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése Az adatvédelemmel kapcsolatos feladatok megismerése. Az adatokkal való visszaélések kivédése. Az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyek és következmények megismerése. Védekezési módszerek és szempontok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: az emberi tevékenységek hatásainak felismerése, a tevékenységek nem várt hatásainak kezelési ismeretei.

Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése Megbízható információforrások ismerete. Az információ hitelességének értékelése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenységekhez

-206-

szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései A jogtiszta szoftverhasználat előnyei. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek.

Technika, életvitel és gyakorlat: az iskolai környezet rendje, tisztasága. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség).

Az információforrások etikus felhasználásának megismerése Az információszerzés folyamatának ismerete. Az információforrások etikus felhasználása. Az információforrások feltüntetése. Az információ értékként való kezelése, megosztása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes felelősség belátása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában. Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata, kiselőadások tervezése. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.

Az információ és az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásának megismerése Az információ szerepe az információs társadalomban. Az informatikai eszközök használatának következményei. -207-

Technika, életvitel és gyakorlat: a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás.

Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, információforrás, hitelesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver.

Kulcsfogalmak /fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Életkori sajátosságoknak megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének A tematikai egység nevelési- felismerése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a fejlesztési céljai kritikus szemléletmód kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása.

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: a megtakarítási lehetőségek felismerése, a hatékonyság, egészség- és környezettudatosság érvényesítése.

Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatások, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

6. Könyvtári informatika

Órakeret 8.A oszt:3 8.B oszt:3

Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete. Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. A gyermekkönyvtár (-részleg) önálló használata. Könyvtárlátogatás.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat.

Könyvtári szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. A kézikönyvtár önálló használata. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata: a tevékenységhez -208-

Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. A forráskeresés és -feldolgozás lépéseinek tudatosítása, irányított alkalmazása.

kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata. Természettudományi témájú ismeretterjesztő források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása. Magyar nyelv és irodalom: Írás, szövegalkotás: rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal (tények, adatok, menetrendek, hírek, idegenforgalmi ajánlatok).

Dokumentumtípusok, kézikönyvek Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata.

-209-

Matematika: ismerethordozók használata könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok,

képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok, helyesírási kézikönyvek használata, ismeretlen kifejezések jelentésének megkeresése egynyelvű szótárakban. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Biológia-egészségtan: az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok bemutatása határozókönyvek alapján. Forráskiválasztás A feladatnak megfelelő forrástípus önálló kiválasztása. Információforrások hitelességének vizsgálata, szelektálása. Többféle forrásra épülő tematikus gyűjtőmunka.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata. A tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. Magyar nyelv és irodalom: az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a források megbízhatósága.

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások megértése. Forrásjegyzék összeállítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Magyar nyelv és irodalom: források megjelölése.

Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék.

-210-

Követelmény a 8. évfolyam végére.

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje meg a különböző informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; ismerje az informatikai eszközökkel kapcsolatos függőség néhány jellemzőjét, legyen képes tenni a függőség kialakulása ellen; önállóan legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot önállóan vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon összetett táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon, html nyelven weblapot készíteni. tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait; tudjon kódolni algoritmusokat; tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben; ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást; legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

-211-

Technika, életvitel és gyakorlat

Heti óraszám Éves óraszám

5. évfolyam A B 1 1 36 36

6. évfolyam A B 1 1 36 36

7. évfolyam A B 1 1 36 36

A Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5–6. évfolyamon az, hogy az 1–4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok újabbakkal egészüljenek ki, és az élményszerű megismerés önállóbbá, tudatosabbá, célzottabbá váljon. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a tanulók alapkészségei erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek, elvontabbá váljanak. A tevékenységek keretei kilépnek a tanterem védett környezetéből, a játékos tevékenységek helyébe fokozatosan az életből átvett feladatok lépnek, a tanulói tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel megkezdődik a felkészülésük környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra és saját sorsuk befolyásolására. A veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget, s így egyre inkább képessé válnak az önképzésre, önálló tanulásra. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására irányulnak. A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználására, az egészséges táplálkozás érdekében hagyományos és korszerű eljárások és eszközök alkalmazására kell példákat mutatni. A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati tevékenységekkel (tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadása. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá. Az alkotóképesség fejlesztése a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés részben a modellezés során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök balesetmentes és szakszerű használatával történik. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban történő munkavégzéskor a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett szerep kipróbálására kerül sor. A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A harmonikus és esztétikus zöld környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. Az adottságok függvényében szobai és kerti növények termesztése, hobbiés haszonállatok gondozása is végezhető. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, hibajavítás, értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési feladatok végzése során. A Közlekedés témakör egyrészt az 1–4. évfolyamon elsajátítottak ismétlése, gyakoroltatása (a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés KRESZ szerinti szabályai, rendje, eszközrendszere, a balesetmentes, udvarias közlekedés elvárható követelményei, elsősegélynyújtás), másrészt bővítése (menetrendek, információforrások használata). A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, mire képesek. A reális önismeret és a pozitív énkép kialakítása, a közösségi feladatok vállalásában az együttműködési képesség fejlesztése, valamint a szakmák, -212-

foglalkozások jellemzői és az azokra való alkalmasság megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat. 7. évfolyamon új és egyszersmind nagy jelentőségű tematikai egységként a munkába állás előzményeit, a munkákat, munkakörnyezeteket, szakmákat, továbbtanulási lehetőségeket közvetlenül és célzottan bemutató, pályaorientációt szolgáló tanórák, foglalkozások jelennek meg. A korábbi években a produktív tevékenységek tapasztalatai révén kialakult önismeret, a már felismert saját tulajdonságok összevethetővé válnak a megismert lehetőségekkel, az ismeretek az életpályára vonatkozó elképzeléssé válhatnak, a továbbtanulásról, a pályaválasztásról szóló elhatározássá érlelődhetnek. A 7. évfolyamon a család által használt összetettebb műszaki rendszerek, közművek, közszolgáltatások összefoglalásával befejeződik, teljessé válik a háztartás, a lakókörnyezet megismerése. Ennek révén a családi életre nevelés elemeként tudatosabbá válhat a családon belüli munkamegosztás és az azon belül lehetséges saját szerepek. Az ennek keretében szerzett tapasztalatok, a vizsgálódás, a működési próbák, a környezet alakításában elvégzett kisebb feladatok, amellett, hogy a pályaorientációt segítve további alkalmakat adnak arra, hogy a tanulók feltárják saját képességeiket, jelentősen fejlesztik a műszaki és természettudományos kompetenciát is. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók egyrészt felhasználják a természettudományos tantárgyakban tanultakat, másrészt az ekkor szerzett tapasztalatok alapul szolgálnak a későbbi években sorra kerülő tanuláshoz. A társas kapcsolati kultúra fejlesztésére a csoportos keretek között végzett feladatmegoldás, a tanuló saját tevékenységének, a saját továbbtanulási elképzeléseknek a társakéival való összevetése adhat alkalmat. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását a saját szerep megtalálása, az ötleteknek, elképzeléseknek a valósággal, a lehetőségekkel való összevetése és értékelése, a tanulás tanítását, a hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlődését pedig a tantárgy valamennyi 7. osztályos foglalkozását jellemző feladatközpontú tevékenységi tartalmak segítik. A matematikai kompetenciát és a gazdasági, pénzügyi nevelést a háztartási és a közlekedési rendszerek megismerése, működésük elemzése során elvégzett, célzottan a mennyiségi összefüggésekről szóló számítási feladatok szolgálják. Ezeknek a költségekre vonatkozó eredményei egyben hozzájárulnak a takarékosság, a környezettudatosság, a fenntarthatóság iráni elkötelezettség fejlesztéséhez is. A 7. évfolyam kerettantervében a Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés fejezet is teret nyert, amelynek sajátos fejlesztési célja, hogy a diák az otthonában előforduló kisebb-nagyobb műszaki természetű hibák, működészavarok megelőzését szolgáló, házilag is végrehajtható karbantartási feladatokat vagy esetleg egyszerűbb javítási műveleteket is képes legyen elvégezni. Fejlesztési feladatok és óraszámok Tematikai egység rövid címe Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedés Évfolyam összesen:

5. évfolyam 8 10

6. évfolyam 8 10

7. évfolyam 11 7

14

14

10

4 36

4 36

8 36

-213-

Technika 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret: 8 óra

1. Ételkészítés

A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Előzetes tudás Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása. Tapasztalat és saját élmények a környezetről. Személyi: Technika és háztartástan tanár További feltételek Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges eszközök. Tankonyha. A saját tevékenység, a cselekvések és a következmények összefüggéseinek belátása, a saját felelősség felismerése. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás, együttműködés a csoportos tevékenységek során. A tematikai egység Az étkezéssel, ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységek azonosítása, felismerése. nevelési-fejlesztési Tapasztalatok megfogalmazása az ételkészítési anyagok tulajdonságairól, átalakulásáról. céljai A konyhai tevékenységekkel járó veszélyérzet kifejlődése, törekvés erősítése a biztonságra, fegyelmezettségre, megfontoltságra. Feladatvállalás, célratörő, hatékony munkamagatartás, produktivitás fejlesztése. Törekvés az igényességre, tiszta környezetre, kulturált viselkedésre. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák 1.1 Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek Irányított beszélgetés – Természetismeret: Információforrások, Élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban. Egészséges életmód. Korszerű, frontális osztálymunka Haszonnövények audiovizuális egészséges táplálkozás. Éhezés, közétkeztetés, családi étkezés Tanári magyarázat, és haszonállatok, anyagok. Ételek, étel-alapanyagok azonosítása, évszakokhoz, étkezési alkalmakhoz, szemléltetés termények, élethelyzetekhez kapcsolása. termékek az egyes A feladatoknak Az élelmiszerek beszerzésével kapcsolatos tudnivalók (élelmiszerlánc, nyomon Feladattal irányított évszakokban. megfelelő anyagok, követhetőség). A tudatos és takarékos élelmiszer-beszerzés szempontjai. egyéni és kiscsoportos Hőmérséklet, szerszámok, Ételreceptek értelmezése. feldolgozó munka. hőmennyiség, konyhai eszközök, Az ételkészítés folyamatának részekre, műveletekre bontása, az étkezéshez kapcsolódó hőátadás. kisgépek. teendők meghatározása, a csoporton belüli, illetve a családi munkamegosztás Feladattal, Tápanyagok, lehetőségeinek megbeszélése. szempontokkal irányított táplálék, 1.2. Ételek készítése megfigyelés, csoportos egészséges Az étel-alapanyagok tisztítása, előkészítése, receptúra szerinti mérése, a készítéshez megbeszélés. táplálkozás. szükséges eszközök meghatározása. Matematika: 1.3. Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások Szövegek, ábrák arányosság, -214-

Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények feladattal irányított fajlagos megismerése, betartása. elemzése mennyiségek, 1.4. Konyhai eszközök, gépek használata tömeg- és A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a használatukkal járó Feladattal, térfogategységek. balesetveszélyek azonosítása. szempontokkal irányított Magyar nyelv és Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütő- stb. berendezésekhez, a megfigyelés, egyéni és irodalom: forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása csoportos munkavégzés szövegértés, és ezek elhárításának gyakorlása. szókincs- és 1.5. Étkezési kultúra Vásárlási terv és fogalombővítés, Az étkezési szokások és azok történeti háttere. költségvetés készítése kommunikáció, A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az piktogramok. étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása. Erkölcstan: 1.6. Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok felelősségünk az Az ételkészítéshez, illetve az étkezéshez használt edények és eszközök mosogatása. egészség A konyha és az étkező takarítása. megőrzésében. 1.7. Környezettudatosság Az étkezéshez, ételkészítéshez kapcsolódó energia-, víz- és anyagtakarékosság, valamint az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei. A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, éhezés, közétkeztetés, családi étkezés, főtt étel (meleg étel), hideg étel, tálalás, Kulcsfogalmak/ mosogatás, maradék étel, ételtárolás, hulladék, fogyaszthatóság, anyagtakarékosság, energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív fogalmak hulladékgyűjtés.

-215-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret: 10 óra Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés annak megfelelő használatára, alakítására. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a Előzetes tudás problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, -eljárásokkal történő megoldása. Használati utasítások megértése, helyes értelmezése.. Személyi: Technika és háztartástan tanár További feltételek Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges eszközök, gépek. Tapasztalatszerzés az épített, illetve mesterséges környezet elemeiről és összetevőiről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A környezet állapota, használati jellemzői, az emberi életminőségre és a természeti környezetre gyakorolt hatásai iránti érdeklődés, a környezetet alakító tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tematikai egység A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a nevelési-fejlesztési tapasztalt látvány, jelenség stb. vizsgálatából fakadó tapasztalatok rögzítése. céljai Gyakorlati problémamegoldás lépéseinek azonosítása. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Elemi agrotechnikai ismeretek elsajátítása. Igényesség a kulturált, rendes, tiszta, esztétikus környezet iránt. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák Irányított beszélgetés – Matematika: Információforrások, 2.1. A mesterséges, illetve épített környezet A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői: építmények építése. Tapasztalatok frontális osztálymunka geometria, audiovizuális gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről. Tanári magyarázat, számok, anyagok. Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal. szemléltetés számítások, Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi mértékegységek A feladatoknak anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés. Feladattal irányított kezelése, egyenes megfelelő anyagok, Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik. egyéni és kiscsoportos arányosság. szerszámok, feldolgozó munka. kisgépek. 2.2. Az épített környezet biztonsága, katasztrófa-elhárítás A mesterséges környezetet, épületeket károsító természeti, időjárási hatások azonosítása. Természetismeret: Feladattal, Vetület, térkép, 2.3. Balesetek megelőzése Mechanikus jellegű baleseti veszélyek. szempontokkal irányított méretarány. Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. megfigyelés, csoportos Szerkezeti 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben

-216-

Elektromos eszközök érintésvédelme. Munkavédelmi eszközök, felszerelések. Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz szükségességének felismerése. 2.5. Környezettudatosság Környezettudatos épületek tervezése. Környezetbarát anyagok és eljárások alkalmazása a tevékenységek során. 2.6. Növénytermesztés, állattartás Növények (pl. dísznövények, fűszernövények, fák) telepítése és gondozása. Hobbi- és haszonállatok tartásával kapcsolatos feladatok megismerése. 2.7 Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások A veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerése, teendők a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

megbeszélés. Szövegek, ábrák feladattal irányított elemzése

anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Haszonnövények, haszonállatok. Gépek.

Feladattal, szempontokkal irányított Erkölcstan: Az megfigyelés, egyéni és ember és a csoportos munkavégzés környezet kölcsönhatása, felelősségérzet. A tárgyi világ (modern technikai eszközök) életmódkönnyítő használata, mértékletesség, veszélyforrások.

Épület, építmény, alaprajz, helyszínrajz, méretarány, szerkezeti anyag, fizikai és technológiai tulajdonság, építés, készítés, termelés, munkavédelmi szabály, munkavédelmi eszköz, használati utasítás, baleset, áramütés, érintésvédelem.

-217-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés

Órakeret: 14 óra

Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Előzetes tudás Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Személyi: Technika és háztartástan tanár További feltételek Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem. Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. A tematikai egység Az anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk közötti kapcsolatok megértése. nevelési-fejlesztési Tervrajz készítése és a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése. céljai Kézügyesség fejlesztése. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés erősítése a biztonságra. A változtatásokhoz, változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, felkészülés a veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelésére. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák 3.1. A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai Irányított beszélgetés – Matematika: Információforrások, tulajdonságai frontális osztálymunka mérés, audiovizuális Természetes és mesterséges faanyagok, papír, textil, képlékeny anyagok vizsgálata méretarány, anyagok. szemrevételezés, próba, összehasonlítás, mérés alapján. Tanári magyarázat, kicsinyítés, Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák. szemléltetés nagyítás, A feladatoknak 3.2. Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása geometriai megfelelő anyagok, A tárgyak rendeltetése és használati jellemzői. Feladattal irányított szerkesztések, szerszámok, Mérés milliméteres pontossággal. Mérőeszközök alkalmazása. Új szerszámok és egyéni és kiscsoportos geometriai kisgépek. műveletek megismerése, alkalmazása. feldolgozó munka. transzformációk, Összetett (többféle anyagból, több alkatrészből álló) használati tárgyak, építmény testek. Anyagminták, makettek, járműmodellek készítése természetes anyagok, hulladékok felhasználásával. Feladattal, mérőeszközök, A modellezés mint hobbi lehetőségeinek megismerése. szempontokkal irányított Természetismeret: ábrák, információ A tárgykészítéshez kapcsolódó szakmákról ismeretek szerzése. megfigyelés, csoportos mérés, az anyagok források, 3.3. Műszaki kommunikáció alkalmazása megbeszélés. fizikai Méretmegadás elemei. tulajdonságai, Modell anyagok, Rajzjelek (hajlítási vonal, tengely, nem látható él, furat, átmérő, sugár). Méretarányos Szövegek, ábrák mechanikai papír, textil és kicsinyítés, nagyítás. feladattal irányított kölcsönhatások, famegmunkáló -218-

Vetületi ábrázolás. elemzése anyagszerkezet. szerszámok, 3.4. Takarékos, hatékony, igényes munkavégzés Tárgyak, modellek célszerű és takarékos tervezése. Feladattal, Erkölcstan: rajzeszközök Anyagok újrafelhasználása. szempontokkal irányított Kötődés a tárgyi A szükséges információk gyűjtése, felhasználása. megfigyelés, egyéni és világhoz. Anyagmennyiség kiszámítása a tervek alapján. csoportos munkavégzés Találmányok az Munkafolyamat tervezése, szervezése. A kivitelezés problémái. emberiség Együttműködés társakkal közös tevékenységben. szolgálatában (az 3.5. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet emberek javára, Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok kárára). célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése. Anyag, fa, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológia, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, tervezés, minta, Kulcsfogalmak/ rajzjelek, vonalfajta, méret, mérés, méretarány, vetületi ábrázolás, anyagmennyiség, költség, szabály, veszélyforrás, baleset, fogalmak segítségnyújtás

-219-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret: 4 óra

4. Közlekedési ismeretek

A gyalogos közlekedés alapismeretei. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok. A vízi és légi közlekedés eszközei. Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges eszközök, közlekedési táblák. Hagyományos és korszerű környezetkímélő közlekedéstechnikai eljárások, célszerű eszközök alkalmazásával a technikai ismeretek bővítése, a környezettudatos magatartás erősítése. Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Irányított beszélgetés – frontális osztálymunka

Ismeretek/fejlesztési követelmények 4.1. A forgalomszabályozás közlekedési jelzései A közúti közlekedési jelzések hierarchiája. A jelzőtáblák és útburkolati jelek. A forgalomirányító fényjelzőkészülékek jelzéseinek jelentése. 4.2. A közlekedés rendszere, közlekedéstörténet A járművek. A városi, közúti, a vízi és légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedés fejlődése, találmányok és feltalálók a közlekedéstörténetben – információgyűjtés, rendszerezés. A közlekedéssel kapcsolatos foglalkozásokról, szakmákról információszerzés. 4.3. Balesetvédelem Közlekedésbiztonsági ismeretek. A féktávolság.

Tanári magyarázat, szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szaknyelv, szókincsbővítés, szövegértés, könyvtárhasználat.

Taneszközök Információforrások, audiovizuális anyagok. Terepasztal, ábrák, feladatlap

Informatika: Járműmodellek, internethasználat, információ források. könyvtárhasználat, Feladattal, alkalmazások szempontokkal irányított használata. megfigyelés, csoportos megbeszélés. Természetismeret: sebesség, Szövegek, ábrák gyorsulás. feladattal irányított elemzése Erkölcstan: találmányok az Közlekedési táblák, emberiség szabályok értelmezése szolgálatára (anyagi hasznára, -220-

javára, kárára).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Útvonaltípus, főútvonal, kerékpárút, autóút, autópálya, közlekedési csomópont, forgalomirányítás, elsőbbség, kikerülés, fékezés, fékút, megállás, tilalom, közlekedési tábla, viselkedési norma, útkereszteződés, alárendelt út, egyenrangú út, útviszony, közlekedésbiztonság

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén     

Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, biztonságos alkalmazása.

Továbblépés feltételei az 5. osztály végén       

A foglalkozásosokon való, aktív cselekvő részvétel. A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése. A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása a tevékenység elvégzése. Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani, a háztartási gépeket szakszerűen használni. A használt eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. A közúti közlekedés ismerete. Biztonságos közlekedési magatartás.

-221-

Technika 6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret: 8 óra

Ételkészítés

A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. A korszerű, egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek, ételkészítési eljárások alapjainak ismerete. Előzetes tudás Konyhai eszközök, gépek biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása. Tapasztalat és saját élmények a környezetről. Személyi: Technika és háztartástan tanár További feltételek Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges eszközök. Tankonyha. A saját tevékenység, a cselekvések és a következmények összefüggéseinek belátása, a saját felelősség felismerése. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás, együttműködés a csoportos tevékenységek során. A tematikai egység Az étkezéssel, ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységek azonosítása, felismerése. nevelési-fejlesztési Tapasztalatok megfogalmazása az ételkészítési anyagok tulajdonságairól, átalakulásáról. céljai A konyhai tevékenységekkel járó veszélyérzet kifejlődése, törekvés erősítése a biztonságra, fegyelmezettségre, megfontoltságra. Feladatvállalás, célratörő, hatékony munkamagatartás, produktivitás fejlesztése. Törekvés az igényességre, tiszta környezetre, kulturált viselkedésre. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák 1.1 Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek Irányított beszélgetés – Természetismeret: Információforrások, A tradicionális magyar konyha értékei, hungarikumok. frontális osztálymunka Haszonnövények audiovizuális A készítendő étel és a szükséges alapanyagok mennyiségének meghatározása, a Tanári magyarázat, és haszonállatok, anyagok. költségek, valamint a készítés időszükségletének becslése. szemléltetés termények, Az élelmiszer-biztonság alapszabályai. Kiemelt kockázatú élelmiszertermékek. termékek az egyes A feladatoknak Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése. Feladattal irányított évszakokban. megfelelő anyagok, Ételreceptek értelmezése. egyéni és kiscsoportos Hőmérséklet, szerszámok, 1.2. Ételek készítése feldolgozó munka. hőmennyiség, konyhai eszközök, Az étel-alapanyagok tisztítása, előkészítése, receptúra szerinti mérése, a készítéshez hőátadás. kisgépek., hűtógép szükséges eszközök meghatározása. Feladattal, Tápanyagok, Főzött jellegű (pl. levesek, főzelékek, főtt tészta), sütőben készülő (pl. sütemények, szempontokkal irányított táplálék, pizza, rakott ételek), továbbá serpenyőben készülő ételek (pl. zöldségételek, palacsinta, megfigyelés, csoportos egészséges tükörtojás) készítése. megbeszélés. táplálkozás. 1.3. Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások Fertőtlenítőszerek, -222-

A hőkezelési eljárások (melegítés, hőn tartás, hűtés, fagyasztás) kipróbálása, a hőkezelés Szövegek, ábrák mosószerek. hatásainak, szerepének feltárása az egyes ételek elkészítése és tárolása során. További feladattal irányított Matematika: ételtartósítási eljárások kipróbálása, az ételek és ételalapanyagok megromlásának elemzése arányosság, vizsgálata. Ételek tárolása, csomagolása. fajlagos A megmaradt ételek felhasználási lehetőségei, az ételmaradékok kezelése. Feladattal, mennyiségek, Az étel-alapanyagok és az ételek háztartásban való tárolásának alapvető szempontokkal irányított tömeg- és élelmiszerhigiéniai szabályai, a kereskedelemből származó élelmiszerek megfigyelés, egyéni és térfogategységek. fogyaszthatósági, illetve eltarthatósági adatainak értelmezése. csoportos munkavégzés. Magyar nyelv és Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények irodalom: megismerése, betartása. Vásárlási terv és szövegértés, 1.4. Konyhai eszközök, gépek használata költségvetés készítése szókincs- és A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a használatukkal járó fogalombővítés, balesetveszélyek azonosítása. kommunikáció, Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütő- stb. berendezésekhez, a piktogramok. forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása Erkölcstan: és ezek elhárításának gyakorlása. felelősségünk az A konyhai eszközökhöz kapcsolódó élelmiszer-higiéniai szabályok megismerése, egészség alkalmazása. megőrzésében. 1.5. Étkezési kultúra A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása. 1.6. Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok Az ételkészítéshez, illetve az étkezéshez használt edények és eszközök mosogatása. A konyha és az étkező takarítása. 1.7. Környezettudatosság Az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, főtt étel (meleg étel), hideg étel, főzés, sütés, tálalás, mosogatás, maradék étel, Kulcsfogalmak/ ételtárolás, tartósított élelmiszer (étel), ételmaradék, hulladék, fogyaszthatóság, megromlás, ételmérgezés, anyagtakarékosság, fogalmak energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret: 10 óra Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés annak megfelelő használatára, alakítására. Település, épület, építés menete. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. Alapvető agrotechnikai ismeretek. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, -eljárásokkal történő megoldása. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben

-223-

Használati utasítások megértése, helyes értelmezése.. Személyi: Technika és háztartástan tanár További feltételek Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges eszközök, háztartási gépek, modellek. Tapasztalatszerzés az épített, illetve mesterséges környezet elemeiről és összetevőiről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A környezet állapota, használati jellemzői, az emberi életminőségre és a természeti környezetre gyakorolt hatásai iránti érdeklődés, a környezetet alakító tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tematikai egység A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a nevelési-fejlesztési tapasztalt látvány, jelenség stb. vizsgálatából fakadó tapasztalatok rögzítése. céljai Gyakorlati problémamegoldás lépéseinek azonosítása. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Elemi agrotechnikai ismeretek elsajátítása. Igényesség a kulturált, rendes, tiszta, esztétikus környezet iránt. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák 2.1. A mesterséges, illetve épített környezet Irányított beszélgetés – Matematika: Információforrások, A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása. Mechanikus frontális osztálymunka geometria, audiovizuális szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tanári magyarázat, számok, anyagok. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről. szemléltetés számítások, Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal. mértékegységek A feladatoknak 2.2. Az épített környezet biztonsága, katasztrófa-elhárítás Feladattal irányított kezelése, egyenes megfelelő anyagok, Az épített környezet, az épületek és a háztartás tűz- és vagyonbiztonsága, védelem az egyéni és kiscsoportos arányosság. szerszámok, időjárási hatások ellen. feldolgozó munka. kisgépek. A mesterséges környezetet, épületeket károsító természeti, időjárási hatások azonosítása. Természetismeret: Tűzveszélyes tevékenységek, helyzetek felismerése, tűzvédelmi szabályok ismerete. Feladattal, Vetület, térkép, 2.3. Balesetek megelőzése szempontokkal irányított méretarány. Mechanikus jellegű baleseti veszélyek. megfigyelés, csoportos Szerkezeti Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. megbeszélés. anyagok fizikai és Elektromos eszközök érintésvédelme. kémiai Munkavédelmi eszközök, felszerelések. Szövegek, ábrák tulajdonságai. Építési és mechanikus állagmegóvó, javító, takarító munkák során használt eszközök, feladattal irányított Haszonnövények, felszerelések használatának szabályai. elemzése haszonállatok. Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz Gépek, szükségességének felismerése. Feladattal, elektromos 2.4. Veszélyes anyagok a háztartásban szempontokkal irányított jelenségek, -224-

Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok (gyógyszerek, megfigyelés, egyéni és mechanikai kozmetikai anyagok, irtószerek, tisztítószerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek, csoportos munkavégzés kölcsönhatások. műszaki célú vegyi anyagok stb.) tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. Erkölcstan: Az Az anyagok kémiai veszélyeiről való tájékozódás információforrásokból. ember és a 2.5. Környezettudatosság környezet A háztartási tevékenységek becsült víz- és energiaigényének és költségének kölcsönhatása, meghatározása. felelősségérzet. Víz és energiatakarékosság. A pazarló használat felismerése. Kis zajterhelésű, víz- és A tárgyi világ energiatakarékos háztartási gépek használatának jelentősége. (modern technikai A hulladékok azonosítása, csoportosítása, szelektív gyűjtése. Mindennapjainkban eszközök) keletkező újrafelhasználható és veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelése, életmódkönnyítő tárolása. Tájékozódás a hulladékokról, veszélyeikről és újrahasznosításuk lehetőségeiről használata, információforrásokból. mértékletesség, Környezetbarát anyagok és eljárások alkalmazása a tevékenységek során. veszélyforrások. 2.6. Növénytermesztés, állattartás Hobbikert létesítésével és fenntartásával kapcsolatos munkálatok. Komposztálás. Élelmiszernövények termesztési fogásainak elsajátítása. 2.7 Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások Az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatások (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban). A veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerése, teendők a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén. Alaprajz, helyszínrajz, méretarány, vagyonvédelem, tűzvédelem, alkatrész, szerkezet, gép, rendszer, szerkezeti anyag, fizikai és Kulcsfogalmak/ technológiai tulajdonság, termelés, javítás, felújítás, állagmegóvás, karbantartás, vegyszer, permetezés, oltás, gyógyszer, mérgezés, fogalmak fertőzés, egészségkárosodás, baleset, áramütés, érintésvédelem, hulladék, veszélyes hulladék. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

További feltételek

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Szaktanterem. -225-

Órakeret: 14 óra

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. A tematikai egység Az anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk közötti kapcsolatok megértése. nevelési-fejlesztési Tervrajz készítése és a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése. céljai Kézügyesség fejlesztése. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés erősítése a biztonságra. A változtatásokhoz, változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, felkészülés a veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelésére. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák 3.1. A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai Irányított beszélgetés – Matematika: Információforrások, tulajdonságai frontális osztálymunka mérés, audiovizuális Természetes és mesterséges faanyagok, műanyagok, fémek, papír, textil, képlékeny Tanári magyarázat, méretarány, anyagok. anyagok vizsgálata (hajlítás, törés, hasítás, keménység, rugalmasság, nedvszívás, szemléltetés kicsinyítés, korrózió), szemrevételezés, próba, összehasonlítás, mérés alapján. nagyítás, A feladatoknak Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák. Feladattal irányított geometriai megfelelő anyagok, 3.2. Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása egyéni és kiscsoportos szerkesztések, szerszámok, A tárgyak rendeltetése és használati jellemzői. feldolgozó munka. geometriai kisgépek. Mérés milliméteres pontossággal. Mérőeszközök alkalmazása. Új szerszámok és transzformációk, műveletek megismerése, alkalmazása. Feladattal, testek. Összetett (többféle anyagból, több alkatrészből álló) használati tárgyak, építmény szempontokkal irányított makettek, jármű- és gépmodellek készítése természetes anyagok, hulladékok és egyéb megfigyelés, csoportos Természetismeret: építőelemek (pl. konstrukciós játékok – fa- és fémépítő, Lego, Lego Education megbeszélés. mérés, az anyagok készletek) felhasználásával. fizikai A modellezés mint hobbi lehetőségeinek megismerése. Szövegek, ábrák tulajdonságai, A tárgykészítéshez kapcsolódó szakmákról ismeretek szerzése. feladattal irányított mechanikai 3.3. Műszaki kommunikáció alkalmazása elemzése kölcsönhatások, Műszaki rajzok készítése, olvasása (értelmezése). anyagszerkezet. 3.4. Takarékos, hatékony, igényes munkavégzés Feladattal, Tárgyak, modellek célszerű és takarékos tervezése. szempontokkal irányított Erkölcstan: Anyagok újrafelhasználása. A szükséges információk gyűjtése, felhasználása. megfigyelés, egyéni és Kötődés a tárgyi Anyagmennyiség, költség kiszámítása a tervek alapján. csoportos munkavégzés világhoz. Munkafolyamat tervezése, szervezése. A kivitelezés problémái. Találmányok az Együttműködés társakkal közös tevékenységben. emberiség 3.5. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet szolgálatában (az Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok emberek javára, -226-

célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.

kárára).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyag, fa, fém, műanyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológia, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, tervezés, minta, rajzjelek, vonalfajta, méret, mérés, méretarány, vetületi ábrázolás, anyagmennyiség, költség, szabály, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Közlekedési ismeretek

Előzetes tudás

További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret: 4 óra

A kerékpáros közlekedés alapismeretei. Viselkedési normák a közösségi közlekedési színtereken. Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek ismerete. A szárazföldi közlekedés eszközei. Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges eszközök, közlekedési táblák. Kerékpárok, kerékpáros gyakorlópálya Biztonságos kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete, alkalmazása. Hagyományos és korszerű környezetkímélő közlekedéstechnikai eljárások, célszerű eszközök alkalmazásával a technikai ismeretek bővítése, a környezettudatos magatartás erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 4.1. A forgalomszabályozás közlekedési jelzései A rendőri forgalomirányító tevékenység. 4.2. A közlekedés rendszere, közlekedéstörténet A járművek. 4.3. Balesetvédelem Közlekedési helyzetek, veszélyek, balesetek elemzése, megelőzése. Az érzékelési- és útviszonyok forgalombefolyásoló szerepe. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán. A kerékpár karbantartása. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Az elsősegélynyújtás feltételrendszere, helyzetfelmérés, biztosítás és segélyhívás. -227-

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Irányított beszélgetés – frontális osztálymunka Tanári magyarázat, szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka. Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, csoportos megbeszélés. Szövegek, ábrák

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szaknyelv, szókincsbővítés, szövegértés, könyvtárhasználat. Informatika: internethasználat könyvtárhasználat, alkalmazások használata. Természetismeret:

Taneszközök Információforrások, audiovizuális anyagok. Kerékpárok, kerékpáros gyakorlópálya.

4.4. Vasúti közlekedés A biztonságos és udvarias vasúti közlekedés szabályai. Közúti és vasúti menetrendek, útvonaltérképek tanulmányozása. Útvonalterv készítése térkép és útvonaltervező segítségével.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

feladattal irányított sebesség, elemzése gyorsulás. Közlekedési táblák, Erkölcstan: szabályok értelmezése találmányok az Kerékpárszerelés emberiség Kerékpározás szolgálatára gyakorlása (anyagi hasznára, gyakorlópályán javára, kárára). Útvonaltípus, főútvonal, kerékpárút, autóút, autópálya, közlekedési csomópont, forgalomirányítás, elsőbbség, kikerülés, fékezés, fékút, megállás, tilalom, közlekedési tábla, viselkedési norma, útkereszteződés, alárendelt út, egyenrangú út, útviszony, közlekedésbiztonság

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén           

Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezet-átalakító tevékenységgel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása. A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel. Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése.

Továbblépés feltételei a 6. évfolyam végén      

A foglalkozásosokon való, aktív cselekvő részvétel. A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése. A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása a tevékenység elvégzése. Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani, a háztartási gépeket szakszerűen használni. Egyszerű axonometrikus és vetületi rajzok olvasása, értelmezése, az anyagok érzékelhető tulajdonságainak azonosítása A használt eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. -228-

  

A közúti közlekedés és tömegközlekedés szabályainak ismerete, alkalmazása, veszélyforrásai ismerete. Biztonságos közlekedési magatartás. Fogadja el a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, alkalmazza az szabályait. Ismerje a tudatos fogyasztói magatartást és a célszerű gazdálkodást

-229-

Technika 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret: 11 óra

1. A háztartás és a közszolgáltatások

A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, a kezelésük biztonsági szabályai. A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik. A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés azok megfelelő használatára. Előzetes tudás A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatainak, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémák megoldása során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése. Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése. Személyi: Technika és háztartástan tanár További feltételek Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem. Tapasztalatszerzés a háztartás műszaki jellegű rendszereinek felépítéséről, működéséről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Az ember mindennapos tevékenységei és a környezet állapota, jellemzői közötti összefüggések felismerése, a természet általi meghatározottság és a környezetre gyakorolt hatások megértésére irányuló szándék, a tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tematikai egység A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a nevelési-fejlesztési tapasztalt látvány, jelenség vizsgálatából fakadó tapasztalatok önálló rögzítése. céljai Gyakorlati problémamegoldás feltételeinek és lépéseinek meghatározása segítséggel. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Igényesség a megfelelően funkcionáló, rendezett mesterséges környezet iránt. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák 1.1. A háztartás elektromos rendszere Irányított beszélgetés – Fizika: Elektromos Információforrás Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási frontális osztálymunka áram, áramkör, ok, audiovizuális hálózatban. energiatermelés, anyagok. Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és egyéb Tanári magyarázat, energiaátalakítás, eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk. szemléltetés energiaforrások. A feladatoknak Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi eszközök Fényforrások, megfelelő jellemzői, szerepe. Feladattal irányított motorok működési anyagok, Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági egyéni és kiscsoportos elve, az elektromos szerszámok, lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése. feldolgozó munka. áram hőhatása. szerelvények, Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök működéséről és Elektromos és hőtani modellek, -230-

használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása, értékelése. 1.2. A háztartás és a lakókörnyezet vízellátó-, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető, illetve -kezelő rendszere A vízfelhasználáshoz kapcsolódó felszerelési, berendezési tárgyak, szerelvények szerkezete és működése. Az ivóvíz forrásai, a víz minősége, fizikai, kémiai és biológiai jellemzői, vízfogyasztási módok, a víz élelmi, más háztartási, valamint műszaki, technológiai célú felhasználása. A háztartási szennyvíz keletkezési forrásai, az elvezetés, gyűjtés, tisztítás eljárásai, eszközei. A csapadékvíz káros mechanikai és kémiai (korróziós) hatásai az emberi lakókörnyezetben. Üzemzavarok, rendellenességek a vízellátás és a szennyvíz-, valamint a csapadékvízelvezetés működésében. Felelősségünk a talajvíz és a vízbázisok tisztaságának megőrzésében. A vízfogyasztás árának, díjainak meghatározása, takarékossági lehetőségek. Víz- és csatornaszámlák tartalmának értelmezése. A csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás lehetőségei. Víztakarékos technológiai megoldások és rendszerek. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt, a vízfelhasználáshoz kapcsolódó eszközök működéséről és használati jellemzőiről. 1.3. A háztartás és a lakókörnyezet különböző fűtési megoldásai A gáz forrásai, az ellátás rendszere, elemei, gázfűtés, a gáz szállítása, tárolása, gázt felhasználó háztartási készülékek. Szilárd tüzelőanyagok és fűtőberendezéseik, üzemeltetési szabályaik. Füstgázelvezetés, az égéstermékek környezeti hatásai. A gázhálózat, gázpalackok, gázfogyasztó berendezések üzemeltetésének veszélyei, üzemzavarok, a használat biztonsági szabályai, a biztonsági berendezések működési jellemzői. Gázszivárgásra és más üzemzavarra utaló jelek, teendők és tilalmak rendellenességek esetén. A fűtési és más hőenergia-felhasználási költségek meghatározása, takarékossági lehetőségek. Gázszámlák tartalmának értelmezése. Megújuló energiaforrások felhasználása a fűtésben és a használati melegvíz készítésében. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt, fűtésre, hőenergia-termelésre használt eszközök működéséről és használati jellemzőiről, összehasonlításuk energetikai, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból. 1.4. Hulladékgazdálkodás -231-

Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, csoportos megbeszélés. Szövegek, ábrák feladattal irányított elemzése Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, egyéni és csoportos munkavégzés Számítások Gyűjtőmunka, tabló

mennyiségek (feszültség, áramerősség, teljesítmény, hőmérséklet, hőmennyiség, hőenergia, égéshő, fűtőérték). Biológiaegészségtan: A víz szerepe az élet kialakulásában és fenntartásában. A víz humán-élettani szerepe. A hulladékok tárolásának, kezelésének biológiai veszélyei. Mérgező anyagok egészségügyi hatásai. Földrajz: A víz körforgása a természetben. A víz felhasználása az egyes gazdasági termelési területeken. Fosszilis és megújuló energiaforrások. Matematika: számok, alapműveletek, matematikai modell. Kémia: Az égés mint

szerelőkészletek.

A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben. A keletkező hulladékok fizikai és kémiai jellemzői, tárgyként való tovább használati, illetve anyagként való újra feldolgozhatóságuk lehetőségei. A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások, hulladékok házilagos kezelése, komposztálás. A hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei. A hulladékok kezelése, a hulladék keletkezésével, tárolásával, kezelésével járó veszélyek. Veszélyes hulladékok, környezeti és egészségügyi hatásaik. Komposztálható hulladékok. Háztartási körülmények között égethető és nem égethető hulladék anyagok. A hulladékokkal járó költségek meghatározása, a csökkenést eredményező megoldások, a takarékosság lehetőségei. Tapasztalatok gyűjtése a lakókörnyezetben keletkező hulladékokról, a gyűjtés, kezelés megoldásairól, az újrahasznosítási lehetőségekről.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

kémiai folyamat, égéstermékek, a környezetre káros hatású kémiai anyagok. A víz tulajdonságai. Korrózió. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Családi kiadások.Takarékoss ág a háztartások fogyasztásában. Erkölcstan: A modern technika alkalmazásának előnyei, hátrányai, veszélyei, az életvitelt könnyítő lehetőségei. Magunkért és másokért érzett felelősség. Mértékletesség a fogyasztásban. Érték és mérték. Informatika: információkeresés, internethasználat Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, használati melegvíz, vízvezeték, vízszerelvény, szennyvízvezeték, csatornázás, szennyvíztisztítás, gázenergia, gázfogyasztás, gázfűtés, gázszivárgás, gázmérgezés, füstmérgezés, füstgázelvezetés, szilárd tüzelés, hulladék, veszélyes hulladék, újrahasznosítás, hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla Órakeret: 7 óra

2. Közlekedés -232-

Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, közlekedési jelzőtáblák. A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás. Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Tanpálya A közúti kerékpáros közlekedésben való felelős részvétel erősítése. A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megfigyelésével, megvitatásával a szabályismeret, a szabálykövető attitűd, a felelősségérzet és a környezettudatosság erősítése.

-233-

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Irányított beszélgetés – frontális osztálymunka

Ismeretek/fejlesztési követelmények

2.1. A kerékpáros közúti közlekedés A kerékpáros közúti közlekedés KRESZ szerinti szabályai, eszközrendszere. A balesetmentes, udvarias közlekedés. Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán. Felkészítés a közúti forgalomban történő kerékpáros közlekedésre. 2.2. Közlekedéstörténet A motorok fejlődési állomásai. A korszerű szárazföldi közlekedés. A járműmeghajtások jövője. 2.3. Környezet- és egészségtudatos közlekedés A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget károsító hatások. A mozgás élménye. A természet mint közlekedési környezet. A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése. 2.4. Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások Tájékozódás közlekedési útvonalakról, járatokról, adatokról. Papíralapú és elektronikus menetrendek használata. A közlekedés idő- és költségigényének meghatározása útvonaltervező segítségével. A közlekedési környezet – mint rendszer – jellemzői. A közlekedési infrastruktúra mennyiségi jellemzői (idő, sebesség, gyakoriság, közlekedési logisztika).

Tanári magyarázat, szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, digitális információk kezelése. Testnevelés és sport: kerékpározás.

Feladattal, szempontokkal irányított Fizika: motorok, megfigyelés, csoportos mechanika. megbeszélés. Matematika: Szövegek, ábrák, tájékozódás a menetrendek, térképek térben térkép és feladattal irányított egyéb vázlatok elemzése alapján, számok, Feladattal, műveletek, szempontokkal irányított számítások megfigyelés, egyéni és időtartamokkal. csoportos szerelés. Kerékpározás Informatika: Alkalmazások használata. Többszálú lineáris olvasás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Motor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti terhelés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés -234-

Kapcsolódási pontok

Taneszközök Információforrások, audiovizuális anyagok. Térképek, menetrendek, utikönyvek Motor és egyéb működő modellek Kerékpár, kerékpáros gyakorló- és ügyességi pálya.

Órakeret: 10 óra

Tájékozottság a háztartás ellátó rendszereiről Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Rajzolvasás, mérés. Előzetes tudás Tárgyak elkészítése minta alapján. Egyszerű szerelési műveletek elvégzése segítséggel. Szerszámok biztonságos alkalmazása. Tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése Személyi: Technika és háztartástan tanár További feltételek Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem. Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A tematikai egység A karbantartás szükségességének felismerése, helyzetelemzés, hibakeresés, problémamegoldás, a változásokhoz való rugalmas nevelési-fejlesztési alkalmazkodás képességének fejlesztése. céljai A munka során felhasznált anyagok technológiai tulajdonságainak felismerése, az ismeretek alkalmazása. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, a biztonság iránti igény kialakítása. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák 3.1. Karbantartás a háztartásban Irányított beszélgetés – Fizika: áramkör, Információforrások, Vízvezeték-szerelvények, különféle vízcsapok, lefolyók, WC tartályok működése frontális osztálymunka vezető, fogyasztó, audiovizuális (szabályozása), gyakran előforduló hibák, javítások. az elektromos anyagok. Áramkör: a biztosító, a vezeték és a szerelvények mérete, valamint a fogyasztók Tanári magyarázat, áram munkája és teljesítménye közötti összefüggés. szemléltetés teljesítménye. A feladatoknak Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók – adatok megfelelő anyagok, értelmezése, összehasonlítása. Feladattal irányított Informatika: szerszámok, Fali dugaszoló aljzatok, vezetékcsatlakozások, villásdugók szerelése. egyéni és kiscsoportos információkeresés szerelvények, A laikus által végezhető javítások határai. feldolgozó munka. , irányítás, modellek, 3.2. A) Tárgykészítés szabályozás. szerelőkészletek. Egy probléma (érzékelés, kapcsolás stb.) megoldása elektronikai áramkör modell Feladattal, készítésével, a hozzá tartozó kapcsolási rajz segítségével. szempontokkal irányított Erkölcstan: Az irányítástechnika és az automatizálás alapjainak megismerése a készített modell megfigyelés, csoportos Kötődés a tárgyi segítségével. megbeszélés. világhoz. Motoros járműmodell (közúti, vízi, vagy kötött pályás) tervezése, elkészítése, Találmányok az kipróbálása, értékelése. Szövegek, ábrák, emberiség A gépek és a gépelemek megismerése a készített modell segítségével. diagramok feladattal szolgálatában (az 3.3. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet irányított elemzése emberek javára, Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása. kárára. A szerszámok célszerű, balesetmentes használata. Feladattal, -235-

A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.

szempontokkal irányított megfigyelés, egyéni és csoportos munkavégzés

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Vízvezeték, szerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör, A) gépelem, B) kötés, horgolás, varrógép

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése

Órakeret: 8 óra A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, erről szerzett tapasztalatok. Előzetes tudás Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan. A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok. Személyi: Technika és háztartástan tanár További feltételek Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök. Munkahelyek. A munkavégzés jelentőségének tudatosítása a társadalom jóléte szempontjából. Az ember környezetének, valamint tevékenységeinek, munkájának, továbbá a megélhetés és az életminőség kapcsolatának felismerése. Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. A tervezett pálya jellemzőinek összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, fejlődő önismeret, reális önértékelés. A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség, szaktudás, tanulás, munkakultúra) tudatosítása. A tematikai egység A saját életpálya és életminőség alakításában viselt személyes felelősség felismertetése. nevelési-fejlesztési Előzetes ismeretszerzés a karrier, a hivatás és a családi élet összeegyeztetéséről. céljai A munkamegosztás, az egyéni és kollektív munkatevékenységek, a technológiai folyamat, a produktumok stb. összefüggéseinek felismerése, megértése. A munkára való alkalmasság összetevőinek, a munkavégzés körülményeinek és a munkát végzőre gyakorolt hatásoknak, a munkával járó veszélyeknek a felismerése. Tapasztalatszerzés a helyes munkamagatartásról, a munkakultúráról. A megismert munkakörnyezetekről alkotott vélemény és érvek megfogalmazása a saját elképzelésekkel összevetve. Közelebb kerülés a saját pályaválasztási döntéshez. A munkakereséssel, munkába állással kapcsolatos alapvető tudnivalók elsajátítása. Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények módszerek, munka- és Taneszközök pontok szervezési formák -236-

4.1. A tanulási pálya A tanulási pálya szakaszai. Képzési lehetőségek, eltérő tanulási utak, szakmatanulási lehetőségek megismerése, elemzése, összevetése. Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma. 4.2. Szakmák és munkák Az egyes gazdasági ágazatokhoz tartozó munkák, foglalkozások, szakmák, szakmacsoportok megismerése, elemzése, összevetése. Szakmák közös és eltérő tevékenységi elemei, termékei, szolgáltatásai, munkakörülményei. A napi életvitelt meghatározó, az egyes szakmákhoz, foglalkozásokhoz kapcsolódó jellemzők (pl. munkaidő beosztás, szezonalitás). 4.3. Munkakörnyezetek megismerése Előzetes tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről, szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről. Információforrások felkutatása. – Egyedi termékkészítéssel foglalkozó, javító, felújító; – árutermelő, ipari vagy agrár jellegű; – kereskedelmi, vendéglátási, gazdasági, közlekedési jellegű; – egészségügyi, szociális, oktatási jellegű, és személyeknek szolgáltatást nyújtó más munkahely, munkakörnyezet, foglalkozás megismerése helyszínen tett látogatás, audiovizuális segédanyag vagy meghívott szakértő segítségével. Információgyűjtés a megismert munkakörnyezetekről: az alkalmazott eszközök, technológiák, a felhasznált anyagok, a munkafolyamatok jellemzői, a tevékenység feltételei és környezeti hatásai, munkaszervezeti sajátosságok, munkakörülmények, kereseti lehetőségek. A szerzett tapasztalatok rögzítése, feldolgozása. 4.4. Környezet és pályaválasztás A családi, települési környezet, az életmód, a megélhetés, a továbbtanulási lehetőségek és a személyes ambíciók összevetése. Elképzelések megfogalmazása a saját lehetőségekről, tanulási pályáról. Karrier és hivatás fogalma, ezek hatása a családi szerepek, értékrend és munkamegosztás alakulására. A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási lehetőségei. A szakmákról, munkalehetőségekről, pályaalkalmasságról, továbbtanulásról szóló információk forrásainak megismerése, használata. Önálló tájékozódás szakmákról, munkákról internetes (pl. Nemzeti pályaorientációs portál) és más -237-

Irányított beszélgetés – frontális osztálymunka Tanári magyarázat, szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka.

Informatika: adatgyűjtés az internetről.

Földrajz: a Bemutató filmek gazdaság ágai, a munkahelyteremté s természet- és gazdaságföldrajzi alapjai.

Feladattal, szempontokkal irányított Történelem, megfigyelés, csoportos társadalmi és megbeszélés. állampolgári ismeretek: Szövegek, ábrák munkahely és feladattal irányított munkavállalói elemzése szerep. Munkahely látogatás Önismereti, pályaalkalmassági tesztek

Információforrások, audiovizuális anyagok.

Erkölcstan: A munka és a munkát végző ember tisztelete. Személyes tapasztalatok, együttműködés, egyéni boldogulás és a csapatmunka. Pályaválasztás – foglalkozás, élethivatás. Magyar nyelv és irodalom: az önéletrajz formái, a hivatalos levél jellemzői.

információforrásokból, valamint a személyes környezetben. 4.5. Munkavállalás Vállalkozók és alkalmazottak az értékteremtő munkában. A vállalkozói lét és az alkalmazotti helyzet előnyei és hátrányai. Vállalkozói tevékenységek, a vállalkozó személye, felelős vállalkozói magatartás. Alkalmazottként való elhelyezkedés. A munkába állás adminisztratív előzményei (álláskeresés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú). 4.6. Megélhetés A család megélhetése, a jövedelemforrások, a napi életvitel, az élethelyzetek és az életminőség összefüggései. A család megélhetési, önfenntartási lehetőségei, tevékenységei, a tanulás és a munkamagatartás szerepe, kapcsolata. Teendők és lehetőségek munkanélküliség esetén. Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai munka, kétkezi munka, szellemi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, termék, szolgáltatás, foglalkozás, munkahely, Kulcsfogalmak/ munkaidő, munkabér, munkaadó, munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés, fogalmak munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér. Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása. A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése. Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége. Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett. Követelmények a 7. A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. osztály végén Tájékozottság a közlekedési környezetben. Tudatos közlekedési magatartás. A közlekedési morál alkalmazása. Környezettudatos közlekedésszemlélet. Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése. Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel. Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése. A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése. -238-

A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.

Továbblépés feltételei

A foglalkozásokon való, aktív cselekvő részvétel. A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése. A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása. Ismerje fel az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, fogadja el az egészségvédelemnek és az élet feltétlen tiszteletének fontosságát. Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel

-239-

Testnevelés és sport 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

A

B

A

B

A

B

A

B

Heti óraszám

5

5

5

5

5

5

5

5

Éves óraszám

180

180

180

180

180

180

180

180

Az 5. évfolyammal kezdődően a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1–4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakokat szem előtt tartó komplex készség- és képességfejlesztés. A tulajdonképpeni sportági képzés az 5. évfolyamon kezdődik meg, és teljesedik ki a 8. évfolyamra, mindvégig szem előtt tartva a motoros teljesítmény két alapvető összetevője – a mozgáskészség és motoros képesség – szükségszerű összhangjának megteremtését. A Nemzeti alaptanterv Testnevelés és sport műveltségterület célkitűzéseinek megvalósításához 5–8. évfolyamon az örök értékeket képviselő tradicionális sportágak mellett a tanulók érdeklődését kiváltó újszerű sport-, illetve testgyakorlati ágakra helyezzük a hangsúlyt. A javasolt tartalmak feldolgozása igényes és sokoldalú mozgáskultúrával, magas szintű cselekvésbiztonsággal ruházza fel a tanulókat. Olyan tudásról van szó, melynek előnyeit észrevétlenül élvezik a mindennapok cselekvéseiben, motoros és motivációs bázisa a rekreációs célú sporttevékenységeknek, és nem utolsó sorban utat mutat, és utat nyit a tehetségesek előtt az élsport világába. Ez az életkor kiemelkedő szerepet játszik a testnevelés és sport iránti elkötelezettség, az élethosszig tartó fizikai aktivitás iránti igény megalapozásában. Ebből a prioritást élvező szempontból a tartalom megjelenési formái és a hozzájuk kapcsolódó módszerek is kulcstényezőnek számítanak. A nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamára összeállított kerettanterv a sportági, illetve testgyakorlati ágak pszichomotoros tartalmai mellett különös gondot fordít a tudatosítást elmélyítő, az informáltságot gazdagító, ezáltal a kognitív szférát érintő elméleti ismereteknek – természetszerűleg szoros összefüggésben a motoros tartalommal. Így a tartalom szerves részei a személyi higiénével, a balesetek megelőzésével, a játék-versenyszabályokkal, a sport- és testgyakorlati ágakkal kapcsolatos alapvető technikai-taktikai tudáselemek, az életkorhoz igazított élettani ismeretek, a tudatos tanulást segítő cselekvési, biomechanikai, edzéselméleti elvek, módszerek stb. Az elméleti tudásanyag része továbbá az egészséggel, az életmóddal, azaz a test kulturálásával kapcsolatos ismeretek köre. A testnevelésóra minden mozzanata az 5-8. évfolyamon is magában rejti az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésének lehetőségét. A játék- és viselkedésszabályok betartatásával a szabálykövető magatartást alapozzuk meg. De ez csak meggyőző pedagógiai tevékenység eredményeként valósulhat meg. Cél beláttatni azt, hogy a szabályok az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szolgálják. Így élvezhető minden játék, a játék- és versenyszabályok tisztelete biztosítja az egyenlő feltételeket. Ilyen körülmények között az adott cél mindenki számára elérhető. Az erkölcsi fejlődést szolgálja a fair play fogalmának megismerése, az igazságosság elvének elfogadása és annak gyakorlatba ültetése, a kötelességteljesítés, a szorgalmas munkavégzés és a mások teljesítménye iránti felelősségérzet elismerése. Ide kapcsolhatók a felelősségvállalás másokért fejlesztési terület elvárásai. A motoros közeg természete megkívánja a társakkal való együttműködést, de együttnevelés esetén a közösséghez tartozó fogyatékkal élő társaknak történő segítség is erkölcsi kötelesség. Hazánk gazdag a nemzetközi sportsikerekben. A sportéletünk sikereinek és kiemelkedő sportembereink megismerése a nemzeti öntudat és hazafias nevelés erős érzelmeket is megmozgató eszköze. Ez a témakör minden tanulót megérinti, és büszkeséggel tölti el, nem beszélve a sportban tehetséget mutató tanulókról. Esetükben már az 5. évfolyamtól kezdve -240-

lehetőség nyílik a pályaorientáció megalapozására. Nincs is talán több olyan műveltségterülete a közoktatásnak,, amely hatékonyabb terepe lenne a demokráciára nevelésnek. Az erőszakmentesség, az agresszió elvetése és a konfliktusok normális kezelése alapvető elv és gyakorlat a testnevelésben ezen az iskolafokon is. A közös célért való együttműködést kínálja a motoros oktatás megannyi szituációja. Az erőszakmentességet szolgálja a testnevelés azzal is, hogy már az 5. évfolyamtól kezdve felhívja a figyelmet a sporteseményekhez kapcsolódó agresszióra és elítéli azokat, a médiában megjelenő formái esetében is. Szembesülni önmagunkkal, reális testképet és énképet kialakítani szinte lehetetlenség lenne a motoros cselekvések végrehajtása és átélése nélkül. A motoros teljesítmény külső értékelése még nagyon fontos pedagógiai módszer ebben az életkorban. De a 7–8. évfolyamra az önértékelés, a belső értékelés szerepe egyre inkább felértékelődik. Önkritikai és kritikai érzékük eredményeként ebben az életkori szakaszban már határozott véleményt tudnak megfogalmazni saját és társaik teljesítményéről, illetve magatartásáról. A testi és lelki egészségre nevelés értékei egybeforrnak a testnevelés és sport műveltségterület célrendszerével. Bár a nevelési terület feladatainak megoldásából minden közoktatási tantárgynak ki kell venni a részét, a testnevelés deklaráltan és rejtett tantervi hatásként is záloga a feladatok realizálásának, az életkori szakasz sajátosságainak megfelelően. Szorosan ide tartoznak azok a sport és a környezet kapcsolatát tartalmazó, a környezettudatosságot szolgáló információk, amelyre a szabadtéren történő sportfoglalkozások adnak lehetőséget. A kerettanterv szerkezeti egységei révén a motoros tanulás komplexitását tükrözi ezen az iskolafokon is. Motoros képességek, motoros készségek egymással szerves és funkcionális kapcsolatban fejlesztendők. Ezt a két összetartozó elemet játékos, élményt nyújtó módszerekkel és célszerű szakpedagógiai instrukciókkal realizáljuk, valamint hozzáadunk az életkornak, értelmi képességeknek megfelelő elméleti ismereteket, akkor a sikeres tanulás, a hatékony motoros oktatás stratégiáját valósítjuk meg. Ezzel megismertetjük a tanulókat az eredményes tanulás alapvető technikáival, és felkészítjük őket az önálló testkulturális művelődésre. A fejlesztési területek feladatainak fentebb bemutatott megvalósításával sikeresen munkálkodunk a hatékony, önálló tanulás, valamint a szociális és állampolgári kompetencia kialakításán. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése döntően két módon valósul meg az 5–8. évfolyam testnevelés oktatása keretében. Meghatározó eszköz a szaknyelvi terminológiai, valamint a testkulturális ismeretek koncentrikusan bővülő körének igényes közvetítése a testnevelő tanár által. De nem elhanyagolható a kommunikációs kompetencia fejlesztése szempontjából a szűk értelemben vett szakmai közléseken túl, a tanár-tanuló kommunikáció milyensége, illetve a tanulók kommunikációs lehetőségeinek biztosítása. Erre alkalom nyílik a tanórákon többek között a hibajavítás, a saját és más teljesítményének értékelése, a játékszituációk megbeszélése, a győzelmek-vereségek okainak feltárása, az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében. Cél a testkultúrához kapcsolódó, valamint közösségben végzett motoros tanulás folyamatához kapcsolódó kommunikációs hajlandóság és nyitottság kialakítása. A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztésére a testnevelés és sport természetéből adódóan ebben az életkori szakasz is számtalan lehetőséget tartogat. Elég csak a különböző foglalkoztatási formákban történő munkavégzésre gondolni. A testnevelési játékok, sportjátékok csapatainak megszervezésében, tevékenységükben, a tanórai versenyek lebonyolításában való részvétel is önálló feladat megoldását várja el a tanulóktól. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon, szervezeti és önkéntes formákban mindenki megtalálhatja a képességeinek, ambícióinak leginkább megfelelő reszortot, illetve feladatot. A kompetenciák és a fejlesztési területek összefüggéseire jellemző, hogy ennek a kompetenciának a fejlesztése egyúttal az erkölcsi fejlődést, a demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztését, a felelősségvállalást másokért az önkéntességet és még a pályaorientáció nevelési területek céljait is szolgálják. A testnevelés tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A motoros cselekvések mozgásmintát és mozgásmodellt megközelítő megjelenítésük által esztétikai tartalommal bírnak. Már az 5. évfolyamtól kezdve nagy -241-

hangsúlyt kell fektetni a megjelenítés, a végrehajtás minőségére, mert ezek egyrészt az eredményesség mutatói, másrészt a belső motiváció kiváltó hatásai lehetnek. Egy szemre is szép tornaelem vagy labdás megoldás nagy hatással van az egyénre és a társakra egyaránt. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést már ezen az iskolafokon is. Fejlesztési feladatok és óraszámok 5-6. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Helyi tantervi óraszám az 5. évfolyamon A-B

Helyi tantervi óraszám a 6. évfolyamon A-B

1.Természetes és nem természetes mozgásformák

18

18

2. Úszás és úszójellegű feladatok

18

-

3. Sportjátékok

44

62

4. Atlétikai jellegű feladatok

29

29

5. Torna jellegű feladatok

29

29

6. Alternatív környezetben űzhető sportok

23

23

7. Önvédelmi és küzdő feladatok

19

19

-242-

Testnevelés 5. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 18 óra Az egyszerű bemelegítő gyakorlatok szaknyelvének ismerete és azok önálló végrehajtása. Az egyszerűbb alakzatok, térformák kialakítása. A tanórához kapcsolódó higiénés és magatartási szabályok betartása. A relaxáció, a tudatos ellazulás fogalmának ismerete. Természetes és nem természetes mozgásformák

A tanórák megszervezéséhez szükséges rendgyakorlatok elsajátítása. A biomechanikailag helyes testtartás végrehajtása. Mozgásszabályozás: kéz-, láb koordinációs képesség fejlődése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az erősítés, nyújtás és a mobilizálás alapvető elveinek és egyszerű módszereinek megismerése. Együttműködés a rendgyakorlatok, és a csoportos feladatok végrehajtásánál. A személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása. Ismeretek/ fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Rendgyakorlatok - térbeli alakzatok kialakítása. Az óra szervezéséhez szükséges térformák alakzatok és kialakításuk. Sorakozó vonalban, oszlopban. Tér- és távköz felvétele. Nyitódás, zárkózás. Igazodás, takarás. testfordulatok. Megindulás, megállás. Fejlődés, szakadozás. Gimnasztika Természetes mozgásformák egyéni-, és társas szabadgyakorlatokban, szerek/kéziszerek felhasználásával, játékos feladatokkal összekötve. Játékos gimnasztikai gyakorlatsorok zenére, önállóan is. Képességfejlesztés: Keringésfokozás testnevelési játékokkal. Alapállóképesség, koordinációs képesség fejlesztése:2-4 alapformájú szabad-, szer-, kéziszergyakorlatok zenére is (ritmusérzék fejlesztése). Testtartásért felelős izomcsoportok erősítése, nyújtása. Játékok, versengések A szervezet előkészítését, bemelegítését szolgáló testnevelési játékok eszközzel is, versenyjelleggel. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatok. Légző-, lábboltozat erősítő gyakorlatok. Gyermekjóga. Gerinctorna. Motoros, ill. fittségi tesztek végrehajtása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az óra szervezéséhez szükséges rend-, és gimnasztikai gyakorlatok alapfogalmai. A bemelegítés és a levezetés fontossága. A motoros alapképességek elnevezései. A szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos alapismeretek. Az erősítés, nyújtás és a mobilizálás alapvető elvei, és egyszerű módszerei. A törzserősítő gyakorlatok szerepe a testtartás javításában. A futás szerepe és jelentősége a keringési, mozgató és légzési rendszer fejlesztésében. Alapvető ismeretek az alkalmazott játékok lebonyolításában. Egészségnevelési ismeretek: napi tisztálkodás, fogmosás, hajmosás, -243-

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások. Környezetismeret: testünk, életműködéseink, az emberi szervezet. Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

egészséges táplálkozás. Sportfelszerelések tisztasága, öltözői rend. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Rendgyakorlatok, szabad-, társas-, szer-, és kéziszergyakorlat, bemelegítés, levezetés, képességfejlesztés, erő, gyorsaság, állóképesség, koordinációs képesség, erősítés, nyújtás, mobilizáció, testtartás, életmód, egészséges táplálkozás.

Úszás és úszó jellegű feladatok

Órakeret 18 óra

Az uszoda rendszabályainak, baleset megelőzési intézkedéseinek ismerete, betartása. Egy úszásnem 25 m-es biztonságos leúszása. Az alsóbb évfolyamokon tanult úszásnem ismerete. Az alsó tagozatban tanult úszásnem technikájának javítása. Egy új úszásnem jártasságszintű elsajátítása. Fejlődés az aerob állóképesség terén az úszásnemnek megfelelő ritmus kialakítása, folyamatos és távolságot növelő úszással. Az uszoda higiéniás szabályainak betartása. Az úszás szerepének ismerete az egészséges életmódban és az életvédelemben.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 óra biztosítása előírt (a két évfolyamon együttesen). Amennyiben az iskola úszásoktatásra a helyi tantervben csak 18 órát tervez, vagy nem használja fel a teljes (36 órás) időkeretet, a fennmaradó órákat a többi tematikai egység időkeretének bővítésére kell fordítania.

Természetismeret: közegellenállás, a víz tulajdonságai, felhajtóerő, víz és vízszennyezés, személyi higiénia, testápolás

MOZGÁSMŰVELTSÉG Hátúszás Feladatok háton: lebegés, siklás Hátúszó lábtempó Hátúszó kartempó Hátúszás kar- és lábtempó és technikai gyakorlatai Hátúszó rajt előkészítő gyakorlatai Új úszásnem a gyorsúszás Gyorsúszás lábtempó: siklás hason, korlátnál Gyorsúszás kartempó: kartempó járásban, egykaros gyorsúszás Gyorsúszás: kar és lábtempó összekötése Gyorsúszás levegővétele: gyakorlása járás közben, vízben hátrafordulással. Gyorsúszás: kar-, lábtempó, levegővétel összekapcsolása. Úszások mélyvízben Ugrások, merülések, taposások: beugrás mélyvízbe. Rajtok Képességfejlesztés A koordinációs képességek fejlesztése a technikai gyakorlatok pontos végrehajtása. Aerob állóképesség fejlesztése növekvő taposással és úszással a tanult úszásnemekben. A gyorsasági állóképesség fejlesztése rövidebb távon, ismétlésekkel a tanult úszásnemekben. Versenyszerű úszás meghatározott távolságra. -244-

Játékok, versengések. Fogójátékok, feladatok labdával és különböző eszközökkel. Egyéni sor és váltóversenyek úszólappal, egyéb eszközökkel. Talpas, fejesugrások. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. A bemelegítés vizes gyakorlatai: tartásjavító, prevenciós vízi gyakorlatok ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az úszásnemek szakkifejezései. A víz szervezetre gyakorolt hatásai. A vízben végezhető játékok balesetvédelmi és játékszabályai. Az uszoda és fürdők higiénés szabályai. Az úszástudás és vízbiztonság szerepe az egészség és életvédelemben. Bátorságra nevelés a mélyvízben történő gyakorlatokkal. Kulcsfogalmak/ Úszásnem, levegővétel, taposás, fejesugrás, intenzív úszás, aerob állóképesség, fogalmak vízbiztonság, önkontroll, életvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési fejlesztési céljai

Sportjátékok

Órakeret: 44 óra

Az alapvető manipulatív-, hely-, és helyzetváltoztató mozgások. Játékban és gyakorlás közben különböző megoldások kézzel és lábbal is. A sportjátékok elsajátításához szükséges labdás és labda nélküli motoros és kognitív képességek. Sportszerű magatartás játék közben. A sportjátékok életkori sajátosságokhoz igazodó technikai és taktikai tudásának elsajátítása. Fejlődés: a sportjátékok mozgásanyagának tudatos és intenzív gyakorlása. A csapatjátékos tulajdonságainak kialakulása, szerepük a játék közben. Aktív részvétel a sportjátékok előkészítő játékaiban. Törekvés a sportszerűségre, szabálykövető magatartás, figyelmes és hatékony munkavégzés. Érdeklődés felkeltése a sportjátékok iránt. Az egyénnek megfelelő sportjáték megtalálása, sportágválasztás.

-245-

Ismeretek/ fejlesztési követelmények Legalább két sportjáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG Kosárlabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: megindulás, megállás, futás közben iram és irányváltoztatások. Alaphelyzet. Elszakadás a védőtől. Labdás technikai gyakorlatok: labdás ügyességi gyakorlatok. Labdavezetések mindkét kézzel, labdavezetéses feladatok. Hosszú indulás, megállások 1-2 leütés után, sarkazás. Átadások, átvételek: kétkezes mellső-, felső átadások helyben és mozgás közben. Kosárra dobások: helyből egy kézzel, fektetett dobások 1,2 leütésből. Fektetett dobás labdavezetésből /mini kosár 5-ös méret/ Taktika: emberfogásos védekezés, védőmozgás, a védő helyezkedése. Képességfejlesztés A kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző gyakorlatokkal: futás irány és iramváltásokkal, felugrások stb. Játékok, versengések: kosárlabdajáték könnyített szabályokkal, kosárra dobó versenyek, részvétel az iskolai mini kosárbajnokságban. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés: baleset-megelőzés a kosárlabdázás játékelemeinek szabályos és körültekintő végrehajtásával. Röplabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: alaphelyzet, igazodás a labdához Labdás technikai gyakorlatok: alkarérintés könnyű műanyag labdával, majd röplabdával. Egyéni és páros gyakorlatok: alsó egyenes nyitás: gyakorlása egyénileg és párokban. Kosárérintés: egyéni és páros gyakorlatok, kísérletek a folyamatos és váltakozó érintésekre Taktikai alapgyakorlatok: Nyitásfogadás, felállás és helyezkedés nyitásfogadáshoz. Képességfejlesztés: különböző egyensúlyi helyzetekből állás, testhelyzetek változtatása. Játékok, versengések: játékos feladatok pl.: zsinórlabda Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés: A röplabdajáték szabadidőben, szabadtéren, strandon játszható egyszerű játékformáinak megismerése. Kézilabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: alaphelyzet: védekező és támadó lábmunka; megindulás-megállás; felugrás-leérkezés; laza emberfogás taktikája. Labdás technikai gyakorlatok: A labda fogása, guruló labda felvétele állóhelyben és mozgás közben. Labdavezetés mindkét kézzel állásban és mozgás közben nehezített körülmények között is. Egykezes felső átadás, átadások egy és két kézzel. Célba dobási gyakorlatok. Kapura lövések helyből, kilépéssel; felugrással. Bedobás, büntetődobás, szabad dobás. Kapusmunka. Alaphelyzet; helyezkedés, védés kézzel, lábbal. Taktikai gyakorlatok: 1:1, 2:2; elleni játék. Képességfejlesztés -246-

Kapcsolódási pontok Matematika: logika, térbeli tájékozódás, alakzatok Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció Természetismeret: mechanikai törvényszerűségek, az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

Kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző gyakorlatokkal pl. futások iram és irányváltoztatásokkal Játékok, versengések A technikai elemek gyakorlása testnevelési játékokban és játékos feladatokban. Kézilabdajáték szabálykönnyítéssel. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között. Labdarúgás Labdás technikai gyakorlatok Játékos labdás feladatok 2-3-4- vagy több játékos együttműködésével. Labdavezetés külső-belső csüddel, mindkét lábbal. Rúgás: belső, külső, teljes csüddel állított labdával és mozgásból. Átadások: átvételek mindkét lábbal, mozgás közben. Fejelés: előre, oldalra. Labdalevétel: talppal, belsővel. Egyszerű cselek. Partdobás. Taktikai gyakorlatok: 1:1 elleni játék, labdaszerzés, szabályos szerelés játék közben. Kisjátékok: 2:1;3:1; 4:2, 5:2, alkalmazása egy és két kapura. felállási formák kispályás játékban. Kapusmunka: Alaphelyzet, guruló, félmagas ívelt labdák elfogása. Kigurítás, kidobás. Képességfejlesztés A kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző gyakorlatokkal, (pl.: futások előre-hátra és oldalra labdával is, a játékelemek intenzív gyakorlása. A labdás koordináció játékos fejlesztése a játékelemekből kiindulva (cél elérése labdával, célba lövés, összjáték stb.). A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között a játékelemek intenzív gyakorlásával és mérkőzések játszásával. Játékok, versengések A technikai és taktikai feladatok megoldását előkészítő, valamint a begyakorlást elősegítő játékok és játékos feladatok. Részvétel az iskolai kispályás bajnokságban. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Az életkori sajátosságokhoz igazodó képességfejlesztés megvalósítása, különös tekintettel a koordinációs képességekre. baleset megelőzés a szabályok körültekintő betartásával. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportjátékok játékelemeinek technikailag helyes és célszerű végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, a tudatos és önállótanulás segítése érdekében. A sportjátékok szabály-, és taktikai alapismeretei. Az eredményes csapatjáték feltételei és a csapatjátékos tulajdonságok tudatosítása. A sportjátékok szabadidőben is űzhető formáinak megismerése. Öntevékeny játékszervezés. A sportszerűség, a fair-play szerepe, a szabálykövető magatartás. A magyar sportjátékok kiemelkedő bázisai, nemzetközi sikerei. A sportjátékok iránti érdeklődés kialakulása és megszilárdítása. -247-

Elszakadás a védőtől, hosszú indulás, sarkazás, fektetett dobás, laza emberfogásos védekezés, testcsel, kétkezes mellső átadás, mini kosárlabda, szabálykövető magatartás, bedobás, szabaddobás, büntetődobás, fair-play. Játékelemek, labdaátadás, átvétel, csüd, kispályás labdarúgás, Aranycsapat

Kulcsfogalmak /fogalmak

Tematikai egység/ fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési fejlesztési céljai

Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret: 29 óra

Az egyszerű futó-, ugró-, és dobóiskolai gyakorlatok végrehajtása. Játékos feladatok, közepes és nagy intenzitású helyváltoztató mozgások többszöri illetve hosszabb ideig történő végrehajtása. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A guggoló- rajt vezényszavainak ismeret, gyors reagálás az indításra. Guggoló távolugrás, átlépő magasugrás egyéni adottságoknak és képességeknek megfelelő bemutatása. Egyéni tempóban járások, tartós futások. Törekvés a legjobb teljesítmény nyújtására versenyhelyzetekben. A Kölyökatlétikával és/vagy a játékos feladatokkal kapcsolatos élmények kifejezése. Az atlétikai cselekvésminták elsajátítása, alkalmazása az egyéni adottságoknak megfelelően. Törekvés az atlétikai versenyszámok technikájának elsajátítására, teljesítménynövelésre. A kondicionális képességek fejlesztése: az aerob állóképesség, az alsó-, és felső végtag dinamikus erejének fejlesztése. A tartós futás technikájának optimalizálása, az egyénhez igazított sebesség kialakítása. Kitartás és igyekezet a motoros képességfejlesztésben, a tartós munkavégzésben. Érdeklődés az atlétika sportág iránt. Tehetséggondozás a versenysport iránt érdeklődők számára.

Ismeretek/ fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok Iramfutások. Lassú futás tempóváltással, feladatokkal. Közepes iramú futás, lendületesen, természetes mozgással. Futóiskola, akadályfutás szabadban, tornateremben. Állórajt, rajtok különböző kiindulási helyzetekből. Gyorsfutások, vágtafutások, repülő és fokozó futások. Váltófutás: egykezes alsó váltás. Tartós futás a táv és az iram változtatásával. Szökdelések, ugrások: Szökdelő és ugróiskolai feladatok. Helyből távolugrás, folyamatosan is. Guggoló vagy lépő technika nekifutásból,elugró sávból. Magasugrás: 6-8 lépésből átlépő technikával nyújtott vagy hajlított lábbal: magasugróversenyek. -248-

Kapcsolódási pontok

Ének-zene: ritmusgyakorlatok, ritmusok. Természetismeret: energianyerés, szénhidrátok, zsírok, állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Informatika: táblázatok, grafikonok.

Dobások: Dobóiskolai gyakorlatok: dobások és lökések különböző kiinduló helyzetekből tömött labdával, 3-4 lépés lendületből. Dobások és lökések különböző célba, különböző labdával. kislabda hajítás célba és távolba nekifutással. Súlylökés helyből. Képességfejlesztés Az ideg-izom koordináció javítása futóiskolával. Rajtgyakorlatok: reakcióképesség, gyorsulási képesség fejlesztése, A láb dinamikus erejének fejlesztése ugróiskolai feladatokkal. Játékok, versengések Az atlétikai versenyszámok elsajátítását és begyakorlását segítő játékos feladatmegoldások, testnevelési játékok és versenyek. rajtversenyek. Váltóversenyek. Helyből távolugró versenyek. Távol-, és magasugró versenyek. Kislabdahajító versenyek helyből és nekifutással. Célba dobó versenyek. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. A tartós futás technikájának optimalizálása, az egyénhez igazított tartós futás sebességének kialakítása. A szabadidőben és különböző terepeken végzett tartós futások, kocogások előtti bemelegítő gyakorlatok. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futással kapcsolatos alapismeretek. El-, és felugrásoknál a kar és lábmunka jelentősége. A nekifutás sebességének, az el-, és felugrás közötti kapcsolat. A hajításokkal és dobásokkal kapcsolatos ismeretek. A fejlesztő folyamat során alkalmazott játékok, játékos feladatmegoldások céljainak és jelentőségének tisztázása, az atlétikára jellemző mozgások elsajátítása. Az alapvető versenyszabályok ismerete és betartása, a tanulók önmagukhoz viszonyított teljesítményének emelése, egymás teljesítményének elismerése Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Állórajt, térdelőrajt, vágta-, tartós futás, váltás, futóiskola, el-, és felugrás, hajítás, lökés, edzettség.

Torna jellegű feladatok

Órakeret: 29 óra

Előzetes tudás

Az alapvető hely-, és helyzetváltoztató célszerű magabiztos végrehajtása. Alapvető tornaelemek ismerete. Szekrényugrás: ugrásfajták. Az egyensúly megtartása fordulatok, dinamikus gyakorlatok közben. Mászókulcsolás: mászás az egyéni adottságoknak megfelelően. Ritmikus mozgások zenére egyénileg, párokban.

A tematikai egység nevelési –fejlesztési céljai

A cselekvésbiztonság fejlesztése a torna jellegű mozgásokban. Igényesség: tornászos testtartás, tornászos mozgás, végrehajtás Motoros képességek fejlesztése: a test ereje, az ízületek mozgékonysága, izomérzékelés, térbeli tájékozódás az egyensúlyozó képesség szempontjából. Törekvés kreativitásra, improvizációra, önkifejezésre a torna jellegű -249-

feladatmegoldásokban. Az izmok és izomcsoportok erejének növelését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete. A balesetvédelmi ismeretek tudatos alkalmazása, egymás iránti segítőkészség kialakítása. Az érdeklődés kialakítása a torna jellegű feladatmegoldások iránt, a versenysport iránti érdeklődés felkeltése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Torna A talajtorna és legalább egy tornaszer választása kötelező. Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok: akadályokon fel-, le-, és átkúszások. Támlázások különböző irányokba, különböző szereken. Gurulóátfordulások: előre-hátra, különböző testhelyzetekből különböző testhelyzetekbe. Fejállásból gurulóátfordulás előre. Kézállásba fellendülés bordásfalnál. Mérlegállás. Tigrisbukfenc. Kézenátfordulás /cigánykerék/ mindkét oldalra. Szekrényugrás 2-4 részen: Felguggolás, homorított leugrás guggoló átugrás. Gerenda: felguggolás, homorított leugrás. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok: bordásfal, kötél, / húzódzkodások, kötélmászás/. Gyűrű fiúknak: alaplendület, lebegőfüggés, homorított leugrás. Lányoknak: alaplendület, lebegő-, zsugorlefüggés. Egyensúlyozó gyakorlatok: járások, fordulatok, szökdelések, feladatok gerendán. Képességfejlesztés Koordinációs képességfejlesztés egyszerű tornaelemek kombinációjával, térben való tájékozódás. Egyensúlyérzék fejlesztése. Függésben végzett gyakorlatok: a törzs, a kar a váll erejének fokozatos erősítése. Játékok, versengések Ügyesség és erőfejlesztés. Akadály és váltóversenyek. Tehetséggondozás. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. A szervezet sokoldalú alkalmazkodásának elősegítése torna jellegű feladatmegoldásokkal. Szembesülni a saját testtömeggel: a test izmainak arányos fejlesztése, a helyes testtartás kialakítása. A cselekvésbiztonság növelése.

Természetismeret: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei.

Ritmikus gimnasztika /lányoknak/ Előkészítő mozgások: az RG-re jellemző tartásos és mozgásos gyakorlatelemek. Zene alkalmazása. Fő mozgások: testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, forgások. Szerrel végrehajtott mozgások pl. kötél Képességfejlesztés Az ízületi mozgékonyság, a ritmus-, a reagáló-, egyensúlyozó képességek fejlesztése. Az improvizációs képesség, kreativitás, az esztétikai érzék fejlesztése. Nyújtó, erősítő hatású, állóképességet, mozgáskoordinációt, ritmusérzéket fejlesztő szabad-, bordásfal, kötélgyakorlatok. Játékok, versengések Egyéni és páros versengések különböző feladatokkal. Prevenció, életvezetés Az egészségmegőrzés megalapozása, a szabadidős testedzési formák ismeretek alkalmazása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A torna jellegű feladatmegoldások kulcsmozzanatai. Szaknyelv: életkorhoz, fejlesztési folyamathoz igazítva. Ismeretek a szerek eszközök biztonságos használatához, biztosításhoz, -250-

segítségnyújtáshoz. Az életkorhoz igazított kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. A teljesítmény elismerése. Balesetmentes gyakorlás szabályainak betartása, betartatása. A helyes testtartás tudatosítása. Az ellenjavallt, károsodást okozó gyakorlatok kerülése Tornászos testtartás, gurulóátfordulás, tigrisbukfenc, kézen-átfordulás, Kulcsfogalmak/ guggoló átugrás, alaplendület, lebegőfüggés, segítségnyújtás, RG. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Alternatív környezetben űzhető sportok

Órakeret: 23 óra

Előzetes tudás

Néhány szabadidős mozgásforma alaptechnikai elemeinek végrehajtása és szabályainak ismerete. Az alternatív sportok sporteszközeinek biztonságos használata játéktevékenységben A természetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak ismerete. Az időjárási körülményeknek megfelelő öltözködés.

A tematikai egység nevelési és fejlesztési céljai

A helyi tárgyi feltételeknek megfelelően választott tevékenységek. A szabadidőben jól hasznosítható sportágakban való gyakorlottság megszerzése. A szabadtéren különböző időjárási viszonyok között végzett tevékenységekben való aktív részvétel, viselkedési és magatartási normák betartása. A szervezet edzettségének növelése, az egészséges életmód iránti igény erősítése, a személyi és környezeti tisztaság ápolása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább négy, az évszaknak megfelelő és a körülményekhez, feltételekhez igazodó fizikai aktivitás: gyaloglás, kirándulás, kerékpár túrák, kocogás, tartós futás a szabadban, tájfutás, görkorcsolya, gördeszka, szánkózás, hógolyózás, korcsolyázás, asztalitenisz, tollaslabda, íjászat, frizbi, métajáték Egyéb szabadidős mozgásos, táncos tevékenység

Természetismeret: időjárási ismeretek tájékozódás térképhasználat gravitáció szabadesés forgómozgás az emberi szervezet működése.

Frizbi

-251-

Dobások párokban, csoportokban (57 fő), állóhelyben, majd mozgásban és helycserékkel. Folyamatos passzolások. Nyitások meghatározott távolságra. Célbadobások a koronggal a zónába. Védekező mozgások, ugrások, elkapások. Tájfutás A térkép. A térképi ábrázolás. A térképek típusai. A természetjárás fontosabb térképtípusai. Város- és parktérképek. Útvonaltervezés a várostérképen. Túra a városban – csoportokban. Felkészülés a túrára: tervkészítés, a szükséges tárgyak összeírása stb. Túra jelzett turistautakon. A térkép követése tanári irányítással. Az iránytű és a tájoló. A tájolás. Távolságmérések a térképen. Távolságmérési gyakorlatok. Városi túra tervezése és önálló feladat megoldása. Turista- és tájfutó térképek jelrendszere. Túra tervezése: menetrend, távolságmérések, menetidő-megállapítás stb. Tájékozódás a terepen (gyakorlatok az iskola környékén). Terepgyakorlatok – vezetővonal-követés gyakorlása tájfutó térképpel közösen, majd kisebb csoportokban, futással. A tájékozódási ismeretek bővítése és rendszerezése. Önálló feladatmegoldást igénylő tevékenységre történő felkészítés. Korcsolyázás Gyakorlatok jégre lépés előtt: állások egy lábon, guggolások, törzshajlítások; járások, lépések előre, hátra, oldalra. Jéghez szoktatás: esés-felállás; gimnasztikai gyakorlatok palánkfogással és a palánk fogása nélkül; harántcsúszások előre, hátra. Egyenes korcsolyázás: alapállás; két lábon siklás előre, hátra (palánk fogással is); halacska (palánk fogással); halacska két lábon, egy lábon; halacska váltott lábon; lökés egy lábon. Kerékpár túrák: KRESZ szabályok ismerete, a kerékpározás alapvető közlekedési szabályai

Asztalitenisz (folyosón és szabadban felállított asztalon is gyakorolható) Előkészítő gyakorlatok: a játékoknál felsorolt játékos gyakorlatok. Technikai elemek: alapállás; ütőtartás; lábmunka; tenyeres hosszú adogatás; tenyeres kontraütés; fonák hosszú adogatás; fonák kontraütés; fonák droppütés; tenyeres droppütés; fonák nyesett adogatás; tenyeres nyesett adogatás; alapszervák. Képességfejlesztés A szabadidőben jól űzhető sportágak gyakorlásával a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése.

Az asztalitenisz játékhoz szükséges koordinációs képességek fejlesztése játékos gyakorlatokkal, illetve az alapütések technikájának gyakorlásával. A láb és a kar gyorserejének fejlesztése, különös tekintettel az asztalitenisz sportág igényeire. Játékok, versengések Váltóverseny, egyéni és csapat célba dobó verseny koronggal, -252-

mérkőzések. Versenyek meghatározott távon. Ügyességi versenyek. Egyéni és csapat váltóversenyek Korcsolyázás: Játékos rajtolási és megállási gyakorlatok: rajtolás, megállás meghatározott vonal előtt és mögött. Ívben korcsolyázás tárgyak, társak megkerülésével. siklóversenyek, korcsolyaversenyek 30 és 60 méteren, időmérésre. Íves korcsolyázás tárgyhoz közeli kanyarodással, versenyszerűen.

Asztalitenisz: Labdapattogtatás az ütő tenyeres, illetve fonák oldalán különböző testhelyzetben, állóhelyben és járás közben ügyesebb és ügyetlenebb kézzel. Ütögetés a falra, illetve párokban - ügyetlenebb kézzel is. Játékos ütögetés, pattogtatás, egyensúlyozás állomásokon, mindkét kéz igénybevételével. Ütögetés az ütő tenyeres és fonák oldalát váltogatva. Szervák célba - versenyszerűen. Rövidített, illetve szabályos játszmák. Prevenció életvezetés, egészségfejlesztés Szabadidőben, különböző évszakokban, egyénileg, csapatban formális és informális keretek között űzhető új testedzési formák jártasság szintű elsajátítása. Az edzettség növelése, a balesetek megelőzése, elkerülése. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A különböző időjárási körülményekhez és sportágakhoz igazodó bemelegítés. A választott sportági szabályok ismerete: korcsolyázás szabályai stb. A választott aktivitáshoz köthető baleset-elhárítási ismeretek. Környezettudatos viselkedés ismeretei és betartása. Az időjárásnak és a sportolási formának megfelelő öltözék tudatosítása.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési –fejlesztési céljai

Frizbi, korong, tájfutás, természetjárás, térképismeret, asztalitenisz,korcsolya,sportszerűség,

Önvédelmi és küzdősportok

Órakeret 19 óra

Néhány önvédelmi fogás bemutatása. A grundbirkózás alapvető ismerete és szabályai. Sportszerű küzdelem, agresszió elutasítása. Az önvédelmi feladatok céljának betartása, elfogadása. Balesetek elkerülése érdekében az alapvető eséstechnikák és önvédelmi fogások elsajátítása. A tanult technikák változó körülmények közötti alkalmazásában jártassági szint elérése. Az alapvető önvédelmi szabályok, a leggyakoribb vészhelyzetek elkerülésének, a menekülés, segítségkérés módjának és lehetőségeinek -253-

ismerete. Annak belátása, hogy a küzdősportokat csakis önvédelemre használhatják. Törekvés az önfegyelemre, önszabályozásra.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Történelem, társadalmi és Önvédelem állampolgári ismeretek: keleti Önvédelmi fogások: szabadulások egy és kétkezes lefogásból, és ősi magyar harci kultúrák átkarolásból. Természetismeret: izmok, Grundbirkózás: Fogáskeresések állásban, megfogások és ízületek, anatómiai ismeretek, fogásmódok (kapocsfogás, tenyérbefogás, csuklófogás). testi és lelki harmónia Alapállások, alaphelyzetek gyakorlása, fogáskeresés játékosan. Dzsúdó: Eséstechnikák. Állásküzdelem: fogáskeresés, fogásbontás, küzdőmozgás játékosan. Képességfejlesztés: Az elvárt képesség kialakításához szükséges speciális és küzdősportokra jellemző bemelegítő gyakorlatok: kúszások, mászások, valamint speciális egyéni és páros képességfejlesztő gyakorlatok. Játékok, versengések Küzdőjátékokat előkészítő érintéses feladatok és játékok. húzások, tolások előkészítése páros küzdőjátékokkal. A grundbirkózás és a dzsúdó alaptechnikáinak jártassági szintű elsajátítása, az erő összemérése A tehetséges tanulók alaptudásának biztosítása az iskolán kívüli versenyeztetéshez és a sportegyesületbe történő irányításhoz. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A balesetek megelőzése szempontjából fontos az alapvető eséstechnikák és önvédelmi fogások elsajátítása. Viselkedésminták: veszélyes helyzetek és fenyegetettség elkerülése szempontjából. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A gyakorlatok helyes végrehajtására vonatkozó technikai ismeretek. Játékos feladatmegoldások. A versenyzés során az elbizakodottság és a félelem leküzdésének tudatosítása. A siker és kudarc feldolgozása. Az ellenfél képességeinek elismerése. A magyar küzdősport legjobbjai, olimpiai bajnokunk: Kovács Antal. Dzsúdó, önvédelmi technika, eséstechnika, állásküzdelem, fogáskeresés, Kulcsfogalmak, fogásbontás, agresszió fogalmak

-254-

Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása, a szervezési feladatokban való részvétel. A bemelegítés és a sokoldalú előkészítés folyamán törekvés a pontosságra és az intenzitásra. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, a tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismeret. Úszás: Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 m-en biztonságos folyamatos úszás.

Követelmények az 5. évfolyam végén

Sportjátékok: A sportjátékok szabályainak, technikai és taktikai alapjainak ismerete és alkalmazása tanórán kívül is. Atlétika: A tanult futó-, ugró-, és dobógyakorlatok jártasság szintű ismerete. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete. Torna jellegű feladatok: A testtömeg feletti uralom nem szokványos támaszhelyzetekben és gyakorlatokban. Segítségadás. Alternatív környezetben űzhető sportok: A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai bemutatása. A természeti környezetben történő sportolás szabályainak betartása. Önvédelmi és küzdősportok: a tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

-255-

Testnevelés 6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési - fejlesztési céljai

Természetes és nem természetes mozgásformák

Órakeret 18 óra

A gyakorláshoz és az óra rendjének kialakításához szükséges alakzatok szaknyelvének ismerete, önálló végrehajtása. A tanult rend-, ill. gimnasztikai gyakorlatok folyamatos, pontos, intenzív végrehajtása. Alakzatok, térformák ismerete. A tanórához szükséges öltözői, tornatermi rend, higiénés és magatartási rend betartása. A tanórák szervezéséhez szükséges rendgyakorlatok ismerete. A biomechanikailag helyes testtartás tudatos alkalmazása. Alapvető jártasság a relaxációt szolgáló gyakorlatokban. A ritmus-, kar-, láb koordináció fejlődése. Az erősítés, nyújtás, relaxáció egyszerű módszereinek ismerete. A csoportos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Környezeti, személyi higiénia. A relaxációs tudás továbbfejlesztése

Ismeretek,/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Rendgyakorlatok, térbeli alakzatok térformák kialakítása. Sorakozó vonalban és oszlopban. Tér és távköz felvétele. Nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás. Testfordulatok. megindulás, megállás, fejlődés, szakadozás. Gimnasztika Egyéni és társas szabadgyakorlatok szerek-kéziszerek, játékos feladatok és versengések alkalmazásával. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: eszközzel, eszköz nélkül, egyénileg, párban, csoportban a gerinc és ízületvédelem szabályainak megfelelően. Játékos gimnasztikai gyakorlatok zenére, határozott formájú gyakorlatok: 4-8 ütemű szabad-, társas-, szer-, és kéziszer gyakorlatok önállóan vagy irányítva is. Szabadgyakorlat füzér (68 gyakorlat) irányítva, vagy önállóan, zenére is. Képességfejlesztés Keringésfokozás testnevelési játékokkal. Alapállóképességet és ízületi mozgékonyságot fejlesztő egyszerű 2-4 alapformát tartalmazó szabad-, szer-, és kézigyakorlatok. Koordinációs képességfejlesztés zenére is: ritmusérzék, kinesztétikus differenciáló képesség. A testtartásért felelős izomcsoportok erősítése, nyújtása. Játékok, versengések A szervezet előkészítését és bemelegítését szolgáló testnevelési játékok, eszközzel is. Koordinációt és fittséget fejlesztő szabály- és feladatjátékok kooperatív-, és versenyjelleggel. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális gyakorlatanyag. A testtartásért felelős izmok koncentratív használata. Légző és lábboltozatot erősítő gyakorlatok. Javasolt: 10 testtájékra vonatkozó gerinctorna gyakorlatanyagából óránként egy

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások.

-256-

Környezetismeret: testünk, szerveink működése. Vizuális kultúra: környezeti kultúra, kommunikáció. Ének-zene, DVD, CD

gyakorlat alkalmazása. Az 5-6. osztályosok relaxációs gyakorlatai. Az autogén tréning alapfokú gyakorlatai. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az óra szervezéséhez szükséges rend-, és gimnasztikai gyakorlatok alapfogalmai. A bemelegítés és a levezetés fontossága. A szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos elemi ismeretek. Az erősítés, a nyújtás, és a mobilizálás alapvető elvei, egyszerű módszerei. A futás szerepe, jelentősége a keringési, mozgató-, légzési rendszer fejlesztésében, az egészség megőrzésében, a fittség fokozásában. Alapvető szervezési ismeretek az alkalmazott játékok lebonyolításában. Egészségnevelési alapismeretek: napi tisztálkodás, fogmosás, hajmosás, egészséges táplálkozás. Öltözői rend, sportöltözék tisztasága. Ismeretek a pubertással járó testi-, lelki változásokról. Relaxációs alapismeretek: belső figyelem, önkontroll, feszültség feloldása. Személyes felelősség: egészség, sport, életvitel, baleset-megelőzés. Rendgyakorlatok, szabad-, társas-, kéziszer-gyakorlatok, bemelegítés, levezetés, Kulcsfogalmak/fo képességfejlesztés, erő, gyorsaság, állóképesség, koordinációs képesség, erősítés, nyújtás, prevenció, megelőzés, galmak biomechanikailag helyes testtartás, relaxáció, fittség, edzettség, érzelem- és feszültségszabályozás, életmód, egészséges táplálkozás. Tematikai egység/ fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret: 62 óra Alapvető manipulatív mozgások célszerűen végrehajtva: hely-, és helyzetváltoztatások Játékban és gyakorlás közben különböző biztonságos feladatmegoldások kézzel és lábbal is. Sportszerű magatartás. A labdás és labda nélküli motoros és kognitív képességek. A sportjátékok életkori sajátosságaihoz igazodó technikai és taktikai alapjainak gyakorlati és elmélet elsajátítása. A motoros képességek tudatos fejlesztése. A csapatjátékos tulajdonságok kialakulása, szerepük tudatosítása az eredményes játéktevékenységben. Aktív részvétel a sportjátékok előkészítő játékaiban, és a sportjátékok egyszerűsített, valamint kiteljesedő formáiban. Törekvés a sportszerűségre, a szabálykövető magatartásra, a pontos munkavégzésre. Érdeklődés kialakulása a sportjáték iránt. Az egyéni adottságoknak megfelelő sportjáték megtalálása rekreációs, vagy versenyszerű sportágválasztás elősegítése érdekében. Sportjátékok

Ismeretek/ fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Kosárlabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: megindulás, megállás, futás közben iram és irányváltoztatások. felugrások egy és páros lábról. Alaphelyzet. Cselezés meginduláskor, futás közben. A védőtől való leszakadás egyszerűbb módjai. Labdás technikai gyakorlatok: ügyességi gyakorlatok. Magas, közép és mély labdavezetések állás és futás közben, mindkét kézzel. Hosszú és rövid indulás. Megállások 1-2 leütés után, labdavezetésből sarkazás. Megállás, sarkazás, önpasszból ill. kapott labdával. Kétkezes mellső-, felső-, egykezes felsőátadások helyben és mozgás közben pattintva is. -257-

Kapcsolódási pontok Matematika: logika, valószínűség számítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció Természetismeret: mechanikai

Páros, hármas lefutás. Kosárra dobások: helyből egy kézzel, fektetett dobás 1,2 leütésből, labdavezetésből kapott labdával mindkét oldalról. Taktikai gyakorlatok: Emberfogásos védekezés, taposás alaphelyzetben, a védekezés kar-, és lábmunkája; védőmozgás-: a védő helyezkedése. Képességfejlesztés A sportágra jellemző kondicionális képességek fejlesztése gyakorlatokkal, iram és irányváltoztató futások. A motoros képességek és a labdás koordináció kiemelt fejlesztése. Játékok, versengések Labdás és labda nélküli játékos technikai gyakorlatok. Kosárlabdajáték könnyített szabályokkal. Kosárra dobó versenyek egyénileg és csapatban. Részvétel az iskolai mini kosárlabda bajnokságban, az versenyszerű utánpótlás nevelés és a sportágválasztás elősegítése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Baleset megelőzés a kosárlabdázás játékelemeinek szabályos és körültekintő végrehajtásával. A kosárlabdázás bővíti a fizikai rekreációra alkalmas sportok repertoárját. Röplabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: alaphelyzet, igazodás a labdához. Labdás technikai gyakorlatok: alkarérintés, kosárérintés: összekapcsolásuk, folyamatos és váltakozó érintésgyakorlatok; gyakorlása egyénileg és párokban. Alsó egyenes nyitás gyakorlása egyénileg és párokban. Felső ütőérintés: egyénileg és párokban. Taktikai alapgyakorlatok: nyitásfogadás nyitásfogadás csillagalakzatban. Felállás és helyezkedés nyitásfogadásnál. Képességfejlesztés Állás különböző egyensúlyi helyzetekben, testhelyzetek változtatása. Labdaütögetés a kéz és a láb különböző felületeivel. Játékok, versengések A technikai elemek gyakorlása testnevelési játékokban, játékos feladatok. Mini röplabda. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A röplabdajáték teremben, szabadban, szabadidőben, strandon is játszható formáinak megismerése. Kézilabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: Alaphelyzet; védekező és támadó lábmunka, megindulás-megállás; felugrás és leérkezés, ütközések, cselek. Irányváltoztatások; cselek, fordulatok labda nélkül. Sáncolás, laza és szoros emberfogás. Labdás technikai gyakorlatok: a labda fogása, elfogása, guruló labda felvétele állóhelyben és mozgás közben. Labdavezetés mindkét kézzel állásban és mozgás közben irány és iramváltoztatással. Egy és kétkezes átadások helyben és mozgás közben. Labdaátvételek és átadások mozgás közben különböző irányokba és irányokból. Célba dobási gyakorlatok. Kapura lövések: helyből, kilépéssel, 3 lépés után felugrásból, passzív, félaktív és aktív védővel szemben. Bedobás. Szabaddobás. Büntetődobás. Ütközések, indulócsel, (testcsel, átadócsel, átadási csel, és labdavezetés). Kapusmunka: alaphelyzet, helyezkedés, védés kézzel-lábbal, kidobás; 7 méteres védése. Taktikai gyakorlatok: 1:1; 2:1; 3:1; elleni játék. Védekezés emberfogással és 6:0-ás területvédekezéssel. -258-

törvényszerűségek; Az emberi szervezet működése

A védő és a támadó helyezkedése. Egyéni védekezés, üres helyre helyezkedés, szabadulás a védőtől. Támadásból védekezésbe való visszarendeződés; helycsere labdaátadással, labdavezetéssel. Lerohanások, rendezetlen védelem elleni játék. Képességfejlesztés A kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző gyakorlatokkal, a játékelemek intenzív gyakorlásával, mérkőzések játszásával. A labdás koordináció kiemelt fejlesztése. Játékok, versengések labda nélküli és labdás technikai elemek gyakorlása testnevelési játékokban és játékos feladatokban. Kézilabdajáték szabálykönnyítéssel, mérkőzésszerűen. Részvétel az iskolai bajnokságban, utánpótlás nevelés elősegítése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között, a játékelemek intenzív gyakorlásával és mérkőzések játszásával. A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésével hozzájárulás az edzettség és fittség szervi megalapozásához. Balesetmegelőzés a kézilabdázás játékelemeinek szabályos és körültekintő végrehajtásával. A kézilabdázás megszerettetésével és a játéktudás bővítésével a fizikai rekreációra alkalmas sportok repertoárjának bővítésére. Labdarúgás Labdás technikai gyakorlatok Játékos labdás feladatok 2-3-4 vagy több játékos együttműködésével. Labdahúzogatás, -görgetés; haladás közben, fordulatokkal is. Labdavezetések külső-, belső csüddel, mindkét lábbal. Átadások (passzolások) átvételek mindkét lábbal, mozgás közben talppal, belsővel, csüddel, combbal, mellel. Levegőből érkező labda átvétele belsővel. Fejelés: előre, oldalra különböző irányból érkező labdával. Alapszerelés, megelőző szerelés, labdaátvétel megakadályozása. Egyszerű cselek. Partdobás. Taktikai gyakorlatok: Labdaszerzés, szerelés a játékban; Szabadulás emberfogásból elfutással és testcsellel. Támadásból visszarendeződés védekezésbe. Kisjátékok: 2:1, 3:1; 4:2, 5:2 alkalmazása egy és két udvarra. Területvédekezés. Felállási formák a kispályás játékban Képességfejlesztés A kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző gyakorlatokkal. (futások előre- hátra- oldalra) irányváltással és fordulatokkal, labdával is; szökdelések-ugrások a labda felhasználásával is; A labdás koordináció kiemelt fejlesztése. A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között a játékelemek intenzív gyakorlásával és mérkőzések játszásával. A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése hozzájárulás az edzettség és fittség szervi megalapozásához. Játékok versengések A technikai és a taktikai feladatok megoldását előkészítő, valamint a begyakorlást segítő játékok és játékos feladatmegoldások. Cserefutball 34 fős csapatokkal. Játék 1 kapura 2 labdával. 2:1 elleni játék. Kispályás labdarúgás. Részvétel az iskolai bajnokságban, az utánpótlás nevelés elősegítése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés -259-

Baleset-megelőzés a labdarúgás játékelemeinek szabályos és körültekintő végrehajtásával. Az életkori sajátosságokhoz igazodó képességfejlesztés megvalósítása. A labdarúgás növeli a fizikai rekreációra alkalmas sportok repertoárját. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportjátékok játékelemeinek technikailag helyes és célszerű végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, a tudatos és önálló tanulás segítése. A sportjátékok játékszabály és taktikai ismeretei. A sportjátékok elsajátítását kedvezően befolyásoló kondicionális és koordinációs képességek, valamint fejlesztésük alapismereti és egyszerű módszerei. Az eredményes csapatjáték feltételei és a csapatjátékos tulajdonságok tudatosítása. A sportjátékok szabadidőben is végezhető formáinak megismerése. Öntevékeny játék szervezés és vezetés alapvető ismeretei. A sportszerűség, a fair-play szerepe, a szabálykövető magatartás fontossága a sportjátékokban, A szabálytalanság és durvaság elutasítása, a negatív jelenségek helyes értelmezése. A magyar sportjátékok kiemelkedő bázisai, nemzetközi sikerei. A balesetvédelemre, a tárgyi-létesítményi feltételekre és a sportoló felszerelésre vonatkozó alapismeretek. A testnevelési játékok széles repertoárjának ismerete, a szabadidős tevékenységek öntevékeny megszervezése. A sportjátékok iránti érdeklődés kialakulása és megszilárdulása az egyéni adottságoknak és érdeklődésnek leginkább megfelelően. A megfelelő sportjáték megtalálása rekreációs célú testedzésre, a versenyszerű sportolás elősegítésére.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Védőtől való elszakadás, hosszú és rövid indulás, sarkazás, önpassz, fektetett dobás, emberfogásos védekezés, kétkezes mellső átadás, mini kosárlabda, szabálykövető magatartás. Ütközés, testcsel, sáncolás,laza és szoros emberfogás, bedobás, szabaddobás, büntetődobás,fair play,.Játékelemek, labdaátadás, labdaátvétel, labdahúzogatás, labdagörgetés, csüd, szerelés, dekázás, partdobás, kigurítás-kirúgás, kispályás labdarúgás,összjáték, Aranycsapat

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret: 29 óra

Egyszerű futó-, ugró-, dobóiskolai gyakorlatok végrehajtása. Helyváltoztató mozgások többszöri illetve hosszabb ideig történő végrehajtása játékos, közepes és nagy intenzitással. A guggolórajt vezényszavainak ismerete és gyors reagálás az indítás jeleire. A guggoló távolugrás és az átlépő magasugrás egyéni adottságoknak és képességeknek megfelelő bemutatása. Egyéni tempóban, járások közbeiktatásával is tartós futás. Törekvés versenyhelyzetekben a legjobb teljesítmény nyújtására. A Kölyökatlétikával és/vagy a játékos feladatokkal kapcsolatos élmények kifejezése.

-260-

A tematikai egység nevelési-fejlesztési célja

Atlétikai cselekvésminták elsajátítása, illetve alkalmazása az egyéni adottságoknak megfelelően. Az atlétikai versenyszámok technikájának elsajátítása, a teljesítmény növelése. Kondicionális képességek fejlesztése: az aerob állóképesség-, az alsó-, és felső végtag dinamikus erejének fejlesztése. A tartós futás technikájának optimalizálása és az egyénhez igazított sebesség kialakulása. Kitartás és igyekezet a motoros képességfejlesztésben, valamint a tartós munkavégzésben. Érdeklődés az atlétika sportág iránt. Tehetséggondozás a versenysport iránt érdeklődők számára.

-261-

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok: Lassú futás tempóváltással, közbeiktatott feladatokkal. Futóiskolai gyakorlatok. Akadályfutás.(szabadban természetes, teremben mesterséges akadályok).Iramfutások: lendületesen, természetes mozgással, közepes iramú futás. Állórajt, térdelőrajt. Rajtok-, indulások különböző kiinduló helyzetekből. Vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással, különféle színtereken. Repülő és fokozó futások 30.40 méteren. Vágtafutások 20-30 m-en. Váltófutás, egykezes alsó váltás. Tartós futás a táv növelésével és a távnak megfelelő iram megválasztásával. Szökdelések, ugrások: Szökdelő, ugróiskolai gyakorlatok. Helyből távolugrás folyamatosan is. Távolugrás guggoló vagy lépőtechnikával, 8-14 lépés nekifutásból az elugrás helyzetét tartva, elugró sávból. Magasugrás: 6-8 lépésről átlépő technikával nyújtott vagy hajlított lábbal. Dobások: Dobóiskolai gyakorlatok: dobások és lökések különböző kiinduló helyzetekből tömött labdával, helyből és 3-4 lépéses lendületből. Dobások és lökések különböző célba, különböző labdával. Vetőmozgás füles labdával célba helyből és negyed fordulattal. Kislabdahajítás célba és távolba nekifutással. Súlylökés helyből. Képességfejlesztés Az ideg-izom kapcsolat javítása futóiskolai gyakorlatokkal. Reakciógyorsaság, felgyorsulási képesség fejlesztése rajtgyakorlatokkal. Gyorskoordinációs képességek fejlesztése különböző sebességgel végzett futásokkal. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának fokozatos növelése és az távnak megfelelő egyéni iram kialakítása. Mozgásátállítódás képességének fejlesztése akadályfutásokkal. Kinesztétikus differenciáló képesség fejlesztése iramváltásos futással.A láb dinamikus erejének és a ritmusérzék növelése ugróiskolai gyakorlatokkal. Játékok, versengések Az atlétikai versenyszámok elsajátítását és begyakorlását segítő játékos feladatmegoldások, testnevelési játékok, versenyek. Rajtversenyek. Futóversenyek 60 m-es távon, térdelő rajttal. Váltóversenyek. Helyből távolugró versenyek. Távol-, és magasugró versenyek. Kislabdahajító versenyek helyből és nekifutással. Súlylökő versenyek. Célba dobó versenyek. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A tartós futás technikájának optimalizálása az egyénhez viszonyítva a szabadidőben végzett önálló gyakorlás érdekében. Bemelegítő gyakorlatok elsajátítása a szabadidőben végzett kocogás, tartós futás előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS -262-

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok, ritmusok. Természetismeret: energianyerés, szénhidrátok, zsírok, állóképesség, erő, gyorsaság.

Földrajz: térképismeret. Informatika: táblázatok, grafikonok.

A tartós futás, vágtafutás és az irambeosztással kapcsolatos alapismeretek Az el-, és felugrásoknál a kar-, láblendítés jelentősége. Kapcsolat a nekifutás sebességének és az el-, ill. felugrás között. Különböző eszközökkel különböző célba dobások végrehajtásával kapcsolatos ismeretek. A szabad levegőn végzett tartós futások szerepe az edzettség és fittség kialakításában. A fejlesztő folyamat során alkalmazott játékok, játékos feladatmegoldások céljának és jelentőségének tisztázása az atlétikában. Alapvető versenyszabályok ismerete és betartása. Törekvés a tanulók teljesítményének emelésére, egymás teljesítményének elismerése. Az aerob jellegű futások jelentősége az egészség megőrzésében. Ismeretnyújtással érdeklődés felkeltése a rendszeresen végzett tartós futás iránt. Kulcsfogalmak/ Állórajt, térdelőrajt, vágtafutás, tartós futás, váltófutás, alsó váltás, aerob állóképesség, futóiskola, irambeosztás, el- és felugrás, hajítás, lökés, edzettség. fogalmak

Tematikai egység/ fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Torna jellegű feladatok

Órakeret 29 óra

Az alapvető hely és helyzetváltoztató, valamint manipulatív mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Alapvető tornaelemeket tartalmazó gyakorlat önálló bemutatása. A szekrényugrásoknál nyújtott karú támasz. Az egyensúly megtartása fordulatok, dinamikus kar-, törzs és lábgyakorlatok közben. A mászókulcsolás végrehajtása az egyéni képességeknek megfelelően. Egyénileg, párban, csoportban végzett ritmikus mozgások zenére. A motorikus cselekvésbiztonság fejlődése a torna jellegű feladatmegoldásokban. Igényesség az esztétikus test iránt, a tornászos mozgás elsajátítása. Fejlődés a torna jellegű feladatmegoldások szempontjából kiemelt motoros képességek terén, különös tekintettel a test erejére, az ízületi mozgékonyságra, az izomérzékelésre, a térbeli tájékozódásra és az egyensúlyozó képességre. Törekvés a kreativitásra, improvizációra, önkifejezésre a torna jellegű megoldásokban. A reális testkép és testtudat kialakulása. Az izmok, izomcsoportok erejének növelését és nyújtását szolgáló módszerek, gyakorlatok megismerése. A balesetvédelmi ismeretek tudatos alkalmazása, az együttműködés az egymás iránti segítőkészség kinyilvánítása. Az érdeklődés kialakítása a torna jellegű feladatmegoldások iránt, a versenysport iránt érdeklődők tehetséggondozása céljából.

Ismeretek/ fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Természetismeret: az egyszerű gépek működési

MOZGÁSMŰVELTSÉG Torna -263-

Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok: Akadályokon fel-, le-, át- és lemászások, kúszások, támlázások különböző irányokba. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás. Gurulóátfordulások előre- hátra: különböző testhelyzetekből különböző testhelyzetekbe. Zsugorfejállás. Fejállás, különböző lábtartásokkal. Fejállásból gurulóátfordulás előre, különböző testhelyzetekből, különböző testhelyzetekbe. Fellendülés kézállásba, bordásfalnál. Fellendülés kézállásba és gurulóátfordulás. Spárgakísérletek. Mérlegállás. Tigrisbukfenc. Kézenátfordulás mindkét oldalra. Összefüggő talajgyakorlat Ugrások: keresztbe ill. hosszában állított 2-4.részes ugrószekrényen: felguggolás, homorított leugrás; zsugorkanyarlati átugrás; guggolóátugrás, huszárugrás, gurulóátfordulás hosszában állított szekrényen, felguggolás-terpeszleugrás. Gerenda: támaszhelyzeten át, fel-, és leugrás. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok: függőszereken függőállásban, függésben, fekvőfüggésben. Bordásfal: függésben le-, fel-, oldalra Kötélmászás. mászókulcsolás Gyűrű: Fiúk: hátsó függés, függésben lendület hátra, térd-, sarokemelések: alaplendület függésben, zsugorlefüggés, fellendülés lebegőfüggésbe, hátsó függés homorított leugrás Lányok: lendületek előre-hátra; fellendülés lebegőfüggésbe, zsugorlefüggés. Egyensúlyozó gyakorlatok: Egyensúlyozó járások, játékos feladatok gerendán, ferde padon, fordulatokkal. érintőjárás, hármaslépés, fordulatokkal és szökdelésekkel. Mérlegállás. Függőleges repülés lábterpesztéssel. Képességfejlesztés Koordinációs képességek fejlesztése egyszerű talajgyakorlati elemek végrehajtásával, azok kombinációjával: téri tájékozódó képesség, mozgásátállítódási képesség, ritmusérzék. A váll kar és a törzs erejének fokozott erősítése támaszhelyzetben, függésben végzett gyakorlatokkal. Játékok, versengések. Játékos és utánzó feladatokkal ügyesség és erőfejlesztés. Akadály és váltóversenyek a tornaszerek felhasználásával. Összefüggő talajgyakorlat (fiúk-lányok), gerendagyakorlat (lányok) önálló összeállítása, bemutatása a társak pontozásával. Tehetséggondozás a torna sportágban: versenyeken való részvétel. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A szervezet sokoldalú alkalmazkodásának elősegítése a torna jellegű feladatmegoldásokkal. A saját testtömeg mozgatása, különböző támaszban-, függésben végzett gyakorlatokkal a test izmainak arányos fejlesztése. A cselekvésbiztonság növelése elősegíti a mindennapi élet biztonságát. A gyakorlás biztonságos körülményeinek megteremtése. Ritmikus gimnasztika (lányok) Előkészítő mozgások:az RG-re jellemző tartásos és mozgásos gyakorlatelemek. Fő mozgások: Testsúlyáthelyezések különböző irányokba, különböző kar- és törzsmozgásokkal kombinálva. Járások: alapforma, guggoló, lábujjon-, sarkon-, külső talpélenjárás, érintő-, hintajárás. Járások láblendítéssel, térdemeléssel, sarokemeléssel; hajlított járás, különböző kar- és törzsmozgásokkal kombinálva, különböző irányba, fordulatokkal -264-

törvényszerűségei

is. Ritmizált lépések: keringő-, ridalépés, zárt és nyitott hármaslépés, váltólépés egyszerű formái különböző kar-, ill. törzsmozgásokkal, fordulatokkal kombinálva. Futások: alapforma, térdemeléssel, sarokemeléssel, ollózó-, harántterpesztéssel – különböző kar-, ill. törzsmozgásokkal, fordulatokkal kombinálva. Szökdelések: térdemeléssel, sarokemeléssel, harántterpesztéssel, oldalterpesztéssel, őztartással, lábkeresztezéssel, fordulattal, galoppszökdelés, szökdelés őztartással, szökdelő hármaslépés, koppantó szökdelés, indiánszökdelés – különböző kar-, ill. törzsmozgásokkal, fordulatokkal kombinálva. Ugrások: ugrássorozatok, hajlított olló, olló, őz, hajlított őz, terpeszugrás, bicskaugrás, összeugrások térd- és láblendítéssel. Egyensúlyozás: lábujjon térdemeléssel előre, oldalra; hajlított lábemeléssel hátra (attitude). Forgások: lépőforgás (tour chaine), egyszerű fordulatok, forgások egy lábon. Kötélgyakorlatok: rövidkötél-gyakorlatok, lendítések, lengetések, körzések, nyolcas körzések, áthajtások, keresztáthajtások, dobásokelkapások, testre csavarások, talajra ütések, pörgetések, különböző irányokban és síkokban kötve egyszerű testtechnikai elemekkel. Képességfejlesztés Az ízületi mozgékonyság, a ritmus-, a reagáló-, az egyensúlyozó képességek fejlesztése. A törzs-, láb-, csípőizület-hajlítók és feszítők dinamikus-statikus erejének növelése. Az improvizációs képesség, kreativitás, esztétikai érzék fejlesztése. Nyújtó, erősítő hatású állóképességet, ritmusérzéket, mozgáskoordinációt, ízületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok (szabad, bordásfal, zsámoly, kötél stb.) Játékok, versengések Átfutások, átugrások oszlopban kötél felhasználásával. Páros gyakorlatok kötéllel. Játékos feladatok, egyéni és páros versengések kötél áthajtásokkal, más feladatokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Prevenciós funkciók betöltése, aerob munkavégzéssel, az egészséget szem előtt tartó gyakorlatok jártasság szintű elsajátításával. Új szabadidőben is gyakorolható testedzési formák megismerése által hozzájárulás az egészségmegőrző szokásrendszer kialakulásához. Aerobik (lányoknak-fiúknak) Alapállás: 24 ütemű alaplépések (Low-impact): járás (march), sarokérintés (heel dig), támadólépés (lounges), lábujjérintés (toe touch), kitörés (squat), térdlendítés (knee lift), saroklendítés (leg curl), lép-zár-lépés (steptouch), keresztlépés (grapevine), A-lépés (A step), V-lépés (V step), bokszlépés (boksz step), stb. Zenére történő mozgások aerobik alaplépésekkel 4x8 ütemű egyszerű koreográfia Képességfejlesztés Ritmusképesség-fejlesztés: egyszerű közismert zene kitapsolása minden ütemre. Aerob munkavégzéssel az aerob állóképesség fejlesztése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Prevenciós funkciók betöltése aerob munkavégzéssel. Új szabadidőben is gyakorolható testedzési formák megismerése által hozzájárulás az egészségrendszer megalapozáshoz. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tornajellegű feladatmegoldások kulcsmozzanatai. -265-

az életkorhoz igazított torna szaknyelve. Ismeretek a szerek, eszközök biztonságos használatáról, a segítségnyújtásról és a biztosításról. A torna jellegű feladatok sikeres megoldásához szükséges alapvető kondicionális és koordinációs képességek. A szenzitív életkorhoz igazított erőfejlesztő gyakorlatok helyes végrehajtására vonatkozó ismeretek. Osztálykeretben rendezett tornaversenyek rendezése. A kiemelkedő teljesítmény és az egyéni képességekhez viszonyított fejlődés elismerése. A balesetmentes gyakorlás szabályainak betartása, betartatása. Az egymásnak nyújtott segítségnyújtás. Az RG- és az aerobikgyakorlatok helyes, az egészséget szem előtt tartó kivitelezésének alapismeretei. A helytelen gyakorlat végrehajtása következményeinek tudatosulása Az aerob munkavégzésnek az állóképesség fejlesztésében betöltött. szerepe. A helyes testtartásért felelős izmok-izomcsoportok erejének növelésére és nyújtására vonatkozó alapismeretek, Az ellenjavallt, károsodásokat okozó gyakorlatok elkerülése. Tornászos testtartás, támlázás, tigrisbukfenc, kézenátfordulás, zsugorkanyarlati ugrás, guggoló átugrás, huszárugrás, alaplendület függésben, zsugorlefüggés,lefüggés, lebegőfüggés, összefüggő Kulcsfogalmak/ gyakorlat,segítségnyújtás,biztosítás, tornaverseny , pontozás, fogalmak RG, hintajárás, keringőlépés, ridalépés, hármaslépés, olló, őzugrás, terpeszugrás, bicskaugrás, lépőforgás. Aerobik,fitnesz, támadólépés, kitörés, A-lépés, V-lépés, boxlépés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Alternatív környezetben űzhető sportok

Órakeret 23 óra

Néhány szabadidős mozgásforma alaptechnikai elemeinek végrehajtása és szabályainak ismerete. Az alternatív sportok sporteszközeinek biztonságos használata játéktevékenységekben. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak ismerete. Az időjárási viszonyoknak megfelelő öltözködés. A helyi tárgyi feltételek függvényében választott sportági mozgásokkal a tematika megszervezése. A szabadidőben jól hasznosítható sportágakban gyakorlottság megszerzése. a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között végzett tevékenységekben aktív részvétel. A szervezet edzettségének növelése. Az egészséges életmód iránti igény erősödése. A szabadban végzett testedzés jelentősége, a személyi és környezeti tisztasággal kapcsolatos ismeretek bővítése. A testneveléssel és sporttal kapcsolatos beállítódás erősödése. az alternatív környezetben végzett sporttevékenységek viselkedési és magatartási formáinak betartása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények -266-

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Az évszaknak, a körülményekhez és a feltételekhez igazodó fizikai aktivitások: gyalogos, kerékpártúrák, kirándulás, kocogás, tartós futás, tájfutás, BMX, görkorcsolya, korcsolya, szánkózás, hógolyózás, asztalitenisz, tollaslabda, floorball, frizbi, számháború, métajáték. Frizbi Dobások párokban, csoportokban (57 fő), állóhelyben, majd mozgásban és helycserékkel. Folyamatos passzolások. Nyitások meghatározott távolságra. Célbadobások a koronggal a zónába. Védekező mozgások, ugrások, elkapások. Tájfutás A térkép. A térképi ábrázolás. A térképek típusai. A természetjárás fontosabb térképtípusai. Város- és parktérképek. Útvonaltervezés a várostérképen. Túra a városban – csoportokban. Felkészülés a túrára: tervkészítés, a szükséges tárgyak összeírása stb. Túra jelzett turistautakon. A térkép követése tanári irányítással. Az iránytű és a tájoló. A tájolás. Távolságmérések a térképen. Távolságmérési gyakorlatok. Városi túra tervezése és önálló feladat megoldása. Turista- és tájfutó térképek jelrendszere. Túra tervezése: menetrend, távolságmérések, menetidő-megállapítás stb. Tájékozódás a terepen (gyakorlatok az iskola környékén). Terepgyakorlatok – vezetővonal-követés gyakorlása tájfutó térképpel közösen, majd kisebb csoportokban, futással. A tájékozódási ismeretek bővítése és rendszerezése. Önálló feladatmegoldást igénylő tevékenységre történő felkészítés. Korcsolyázás Gyakorlatok jégre lépés előtt: állások egy lábon, guggolások, törzshajlítások; járások, lépések előre, hátra, oldalra. Jéghez szoktatás: esés-felállás; gimnasztikai gyakorlatok palánkfogással és a palánk fogása nélkül; harántcsúszások előre, hátra. Egyenes korcsolyázás: alapállás; két lábon siklás előre, hátra (palánk fogással is); halacska (palánk fogással); halacska két lábon, egy lábon; halacska váltott lábon; lökés egy lábon.

Asztalitenisz: Labdapattogtatás az ütő tenyeres, illetve fonák oldalán különböző testhelyzetben, állóhelyben és járás közben - ügyesebb és ügyetlenebb kézzel. Ütögetés a falra, illetve párokban - ügyetlenebb kézzel is. Játékos ütögetés, pattogtatás, egyensúlyozás állomásokon, mindkét kéz igénybevételével. Ütögetés az ütő tenyeres és fonák oldalát váltogatva. Szervák célba - versenyszerűen. Rövidített, illetve szabályos játszmák. Képességfejlesztés A szabadidőben jól űzhető sportágak gyakorlásával a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. Játékok, versengések -267-

Természetismeret: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat, iránytű használat, gravitáció, szabadesés, forgómozgás, siklás stb.

Egyéni és csapat váltóversenyek. Ügyességi versenyek tárgyak alkalmazásával. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Szabadidőben, különböző évszakokban, egyénileg, csapatban, formális és informális keretek között űzhető új mozgásformák jártasság szintű elsajátítása. Az edzettség növelése az alternatív környezetben űzhető sportok által. A sportági mozgásformák technikailag helyes elsajátítása a balesetek megelőzése érdekében, ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A különböző időjárási viszonyokhoz igazodó bemelegítés. A frizbi játékszabályainak ismerete. A szabadban és különböző évszakokban végzett testedzés egészségre gyakorolt hatásai. Környezettudatos viselkedés ismeretei és betartása. Az időjárásnak és a sportolási formának megfelelő öltözék tudatosítása. A választott aktivitásoknak megfelelő fogalmak, pl.: frizbi, korong, zóna, tájfutás, természetjárás, térképtípusok, Kulcsfogalmak/ korcsolyázás,asztalitenisz, tenyeres ütés, fonák ütés, stb.. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Önvédelmi és küzdőfeladatok

Órakeret 19 óra

Néhány önvédelmi fogás bemutatása. Tompítással történő esés: előre, hátra, oldalra. A grundbirkózás alapvető szabályainak ismerete és alkalmazása. Sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartása, az agresszió elutasítása. Az önvédelmi feladatok céljának belátása, elfogadása. A balesetek elkerülése szempontjából elengedhetetlenül fontos alapvető eséstechnikák és önvédelmi fogások elsajátítása. A tanult technikák változó körülmények közötti alkalmazása, jártassági szint elérése. Az alapvető önvédelmi szabályok, a leggyakoribb vészhelyzetek elkerülésének, a menekülés a segítségkérés módjainak és lehetőségeinek ismeretei. Annak belátása, hogy a küzdősportokat csakis önvédelemre lehet használni. Törekvés az önfegyelemre, önszabályozásra.

Ismeretek/ fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Önvédelem Önvédelmi fogások: Szabadulások egykezes, kétkezes lefogásból, mellső, hátsó egykezes és kétkezes átkarolásból. Grundbirkózás: Fogáskeresések állásban, megfogások és fogásmódok (kapocsfogás, tenyérbefogás, csuklófogás) Alapállások, alaphelyzetek gyakorlása. Fogáskeresés gyakorlása játékosan Dzsúdó Különböző eséstechnikák tompító felületének elsajátítása -268-

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúrák. Természetismeret: izmok, ízületek, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia.

alacsony, talaj közeli helyzetekben. Zuhanó esések előre, hátra, oldalra különböző kiinduló helyzetekből (térdelés, nyújtott ülés, guggolás, hajlított állás, állás). Csúsztatott esés jobbra és balra állásban, majd oldalazó szökkenéssel. Félvállas gurulás előre és hátra. Állásküzdelem: fogáskeresés és fogásbontás gyakorlása. Küzdőmozgás elsajátítás Társas rávezető gyakorlatok. Képességfejlesztés Az elvárt képességek kialakításához szükséges speciális küzdősportokra jellemző bemelegítő gyakorlatok, kúszások és mászások, speciális egyéni és páros képességfejlesztő gyakorlatok. Játékok, versengések Küzdőjátékokat előkészítő érintéses feladatok és játékok. Húzások, tolások előkészítése páros küzdőjátékokkal. Földharcjátékok. A grundbirkózás és a dzsúdó alaptechnikáinak jártasságszintű elsajátításával az erő összemérésének megteremtése. A tehetséges tanulók alaptudásának biztosítása az iskolán kívüli versenyeztetéshez és sportegyesületbe irányításhoz. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A balesetek elkerülése szempontjából fontos alapvető eséstechnikák és önvédelmi fogások elsajátítása. Viselkedésminták kialakítása veszélyes helyzetek és fenyegetettség elkerülés. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A gyakorlatok helyes végrehajtására vonatkozó technikai ismeretek. Játékos feladatmegoldások szerepe az önvédelmi és küzdősportok elsajátításában. A versenyzés során az elbizakodottság és félelem leküzdésének tudatosítása. Az agresszió és az asszertivitás értelmezése. A siker és a kudarc mint a versenyzés velejárója. Az ellenfél képességeinek elismerése: együttműködés a gyakorló párral. A magyar küzdősport legjobbjai: Olimpiai bajnokunk Kovács Antal Veszélyes helyzetekre, fenyegetettségre, a fenyegetettség elkerülésére vonatkozó, valamint a segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek. Dzsúdó, önvédelmi technika, eséstechnika, állásküzdelem, Kulcsfogalmak/fogalmak fogáskeresés, fogásbontás, földharc, fairplay, agresszió, asszertivitás.

-269-

Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A

biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete.

Sportjátékok

Követelmények a 6. évfolyam végén

A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban. Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.

A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában.

Atlétika jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában.

Torna jellegű feladatok A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. -270-

Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal. Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak.

Alternatív környezetben űzhető sportok A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása. A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon.

Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása. Jártasság néhány önvédelmi fogásban. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

-271-

Fejlesztési feladatok és óraszámok 7-8. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Helyi tantervi óraszám az 7. évfolyamon A-B

1.Természetes és nem természetes mozgásformák

Helyi tantervi óraszám a 8. évfolyamon A-B

17

17

-

-

3. Sportjátékok

49

49

4. Atlétikai jellegű feladatok

40

41

5. Torna jellegű feladatok

29

28

6. Alternatív környezetben űzhető sportok

22

22

7. Önvédelmi és küzdő feladatok

23

23

2. Úszás és úszójellegű feladatok

-272-

Testnevelés 7. évfolyam Tematikai egység /Fejlesztési cél

Természetes és nem természetes mozgásformák

Órakeret 17 óra

Előzetes tudás

A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. A tanult rend-, és gimnasztikai gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő végrehajtása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Az előző évfolyamban tanult gimnasztikai szakkifejezések ismerete. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Gyakorlottság a szervezés célszerűségét, gyorsaságát szolgáló új térformák, alakzatok kialakításában. Motoros tesztekkel mérhető fejlődés a kondicionális képességekben. A gimnasztikai gyakorlatok, gyakorlatsorok zenével összhangban történő végrehajtása. A kreativitás fejlesztése. Az erősítés és nyújtás ellenjavallt gyakorlatainak ismerése. Igényesség a harmonikus, szép testtartás kialakításában. A kamaszkori személyi higiénés ismeretek.

Ismeretek-fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Rendgyakorlatok, térbeli alakzatok kialakítása. Az óra szervezéséhez szükséges egyéb térformák kialakítása. Mozgások zárt rendben, alakzatváltozások Gimnasztika Természetes mozgásformák egyéni és társas gyakorlatok formájában, szerek, kéziszerek felhasználásával, játékos feladatokkal, versengésekkel összekötve. Játékos és szabadgyakorlati alapformájú szabad-, társas-, szer-, és kéziszer-gyakorlatok (pad, bordásfal, labda, karika, ugrókötél stb.) Nyújtó-, lazító hatású állóképességet fejlesztő legalább 4 gyakorlatelemet tartalmazó szabadgyakorlatok és gyakorlatsorok. Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban társakkal végrehajtva. Zenére végzett gimnasztikai gyakorlat. Egyszerű légző és relaxációs gyakorlatok. A testtartást javító, ízületek mozgékonyságát, a törzs erejét növelő gimnasztikai gyakorlatok. Képességfejlesztés Az alapállóképesség fejlesztése és a keringés fokozása zenére történő futásokkal és futás közben végzett feladatokkal. a kar és a láb dinamikus erejének növelése kéziszer-gyakorlatokkal. Játékok, versengések A szervezet előkészítését, bemelegítését szolgáló testnevelési játékok, eszközzel is. Feladatjátékok kreatív, kooperatív valamint versenyjelleggel is. Játékok testtartásjavító gyakorlatokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, a gerinc izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító, eszközökkel is végezhető gyakorlatok. A láb statikai rendellenességei ellen ható gyakorlatok. Gyermekjóga gyakorlatok. Motoros, illetve fittségi tesztek végrehajtása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS -273-

Kapcsolódási pontok Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások. Természetismeret: testünk, életműködéseink. Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció

Az általános bemelegítő gyakorlatok összeállításának szempontjai és a bemelegítő blokkok főbb élettani hatásai. A keringést fokozó természetes és speciális mozgásformák. A z életkori sajátosságoknak megfelelő funkcionális erősítő gyakorlatok. Az erősítés és a nyújtás kapcsolata, alkalmazásuk módszerei. Az izomegyensúly fogalmának feltárása, a kamaszkori személyi higiénével kapcsolatos információk. a tudatos higiénés magatartás szabályai. Az edzettség értelmezése és a rendszeres fizikai aktivitás szerepe az edzettség megszerzésében és egészségtudatos magatartásban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ fejlesztési cél

Ellenvonulás, gerinc-izomegyensúly, funkcionális gyakorlat, edzettség, egészségtudatos magatart, autogén tréning, progresszív relaxáció, ellenjavallt gyakorlat, fizikai aktivitás, inaktivitás, intenzitás, terjedelem, időtartam, edzhetőség. Sportjátékok

Órakeret 49 óra

Előzetes tudás

A sportjátékok alapvető technikai és taktikai készletének elsajátításában alkalmazott testnevelési játékok és feladatok aktív értő elsajátítása. Törekvés a technikai és taktikai elemek pontos, eredményes végrehajtására. A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A játékelemek eredményességre törekvő alkalmazása testnevelési játékokban és a sportjátékban. A sportjátékok technikai és taktikai elemeinek bővítése. Tapasztalatszerzés a taktikai helyzetek megoldásában. A játékszabályok ismereti körének kibővítése. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. A sportszerűtlenségek, deviáns magatartások helyes megítélése. A sportjátékok iránti érdeklődés felkeltése, megszilárdítása. Az egyéni adottságokhoz, képességekhez igazodó sportjáték gyakorlása. A sportjátékok magyar történetének kiemelkedő korszakai, csapatai, személyiségei.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

-274-

Kapcsolódási pontok

Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG Kosárlabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: irányváltoztatás, cselezés; cselezés induláskor és futás közben. Labdás technikai gyakorlatok: Ügyességi gyakorlatok labdával, , Labdavezetés: félaktív védővel szemben játékos formában; cselezés. Megállás, sarkazás labdavezetésből kapott labdával változatos körülmények között, önpasszból és kapott labdával meghatározott helyen és időben. Kosárra dobások: dobócsel, indulócsel után labdavezetés, fektetett dobás, Lepattanó labda megszerzése után kosárra dobás. Fektetett dobás labdavezetésből, illetve kapott labdával ráfordulásból. Átadások, átvételek: átadások különböző irányba és távolságra, mozgás közben kétkezes mellső átadással, pattintva is. Páros lefutás egy védővel. Hármas –nyolcas mögé futással. Gyors indítás párokban. Taktikai gyakorlatok Emberfogásos védekezés: labda nélküli és labdát birtokló támadó védése. Labdavezető játékos védése. Játékelemek alkalmazása: 1:1; 2:1; elleni játék, 3 .2 elleni játék. Képességfejlesztés Kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző labda nélküli és labdás gyakorlatokkal. A komplex képességfejlesztéssel hozzájárulás az edzettség és fittség szervi megalapozásához. A kognitív képességek fejlesztése: helyzetfelismerés, kreativitás stb., az üres helyek, az előnyök felismerése,a célba találás, az összjátékban való eredményes részvétel. Játékok, versengések A kosárlabdázás technikai és taktikai készletének tökéletesítése, a játékelemek begyakorlása játékos feladatok és testnevelési játékok alkalmazásával. Kosárlabdázás labdavezetés nélkül, könnyített szabályokkal a szabályok körének bővítése. Kosárra dobó versenyek. Részvétel az iskolai mini kosárlabda bajnokságban, a sportágválasztás, utánpótlás-nevelés. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Baleset megelőzés a játékelemek szabályos körültekintő végrehajtásával, a játékszabályok betartásával a sportszerűség szabályainak szem előtt tartásával. Cél: a kosárlabdázás megszerettetése, rekreációs sportágként is gyakorolható Röplabdázás Labdás technikai gyakorlatok, a tanult játékelemek tökéletesítése: alkar -, kosárérintés-, felső ütőérintés és alsó egyenes nyitás gyakorlása egyéni, páros és csoportos gyakorlatokban. Kosárérintés változatai: előre-hátra, alacsony és közepesen pattanó labdával. Kosárérintés célba, kosárba, különböző magasságba kifeszített zsinór fölött. Felső egyenes nyitás: a mozgás végrehajtása a labda megütése nélkül, párokban a zsinór, háló felett. Felső egyenes nyitás-fogadás gyakorlása csoportokban, forgással. Egyenes leütés: a mozgássor gyakorlása labda és zsinór nélkül, majd zsinórnál és pontosan feladott labdából. Feladás-leütés: az egyenes leütés gyakorlása pontosan feladott labdából. -275-

Matematika: logika, valószínűség-számítás, térbeli alakzatok, tájékozódás

Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia

Biológia, egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok

Egyéni sáncolás: a sáncolás mozgássorozatának folyamatos végrehajtása egyénileg falnál, zsinórnál, hálónál. Párokban a zsinór és a háló fölött szerepcserével. Feladás-leütés-sáncolá s: csoportokban szerepcserével. Taktikai gyakorlatok: Támadási alapformák. Helyezkedés. Az ütés, sáncolás fedezése. Képességfejlesztés A labdakezelési ügyesség komplex fejlesztése (reagáló képesség, gyorskoordináció, ritmusérzék, differenciális mozgásérzékelés, téri tájékozódás, egyensúlyérzékelés). Az erő-állóképesség fejlesztése az egyenes leütés és a sáncolás többszöri és folyamatos végrehajtásával. Játékok, versengések Az alapérintések folyamatos tökéletesítése és a játék eredményességének javítása testnevelési játékok, játékos feladatok alkalmazásával. 2:2,3:3 elleni játék Versengések egyénileg, párokban különböző érintésekkel. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Szabadidőben szabadtéren, strandon is játszható egyszerűsített formában is. Részvétel az iskolai mini röplabda bajnokságban. Kézilabdázás Alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatások, cseles, megtévesztő mozgások, fordulatok labda nélkül. Lábmunka csiszolása, indulócselek, ütközések, esések-tompítások. Labdás technikai gyakorlatok: labdavezetés nehezített körülmények között irányváltoztatással, ritmusváltoztatással. Önszöktetés. Labdás cselek: indulási-átadási lövő cselek. Átadások: test előtti átadások, test mögötti átadások, oldalról jövő labda elkapása. Kapura lövések: lendületszerzésből, felugrásból, átlövés felugrásból, bedőléssel, bevetődéssel védővel szemben. Kapusmunka: helyezkedés, támadás, ill. védekezés esetén. Védés kézzel-lábbal, indítások megelőzése. Taktika: Egyéni taktika - betörések egyénileg labdával és labda nélkül. Kitámadás, halászás, szerelés, elzárás. Védőtől való elszakadás, melléállásos elzárás, gyors indítások. Lerohanásos támadások rendezetlen védelemmel szemben. Ötletjáték. Csapatrész és csapattaktika: 1:1,2:1,, 2:2, 3:2, 3:3 elleni játék. Védekezés emberfogással. Képességfejlesztés A kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző feladatokkal, gyakorlatokkal, a játékelemek intenzív gyakorlásával, sok mérkőzéssel, játékkal. A szervezet edzettségének növelése a szabadtéri időjárási viszonyok között megtörténik. Mindez hozzájárul az edzettségi állapot javításához. Játékok, versengések A kézilabdajáték technikai taktikai készletének tökéletesítése, a játékelemek begyakorlása játékos feladatokkal, a testnevelési játékok alkalmazásával. Célba dobó versenyek, játék könnyített szabályokkal. Labdarúgás Labdás technikai gyakorlatok: labdavezetések mindkét lábbal, külső és belső csüddel, különböző alakzatokban. Labdahúzogatás, -görgetés -276-

haladás közben, fordulatokkal. Átadások, passzolások mindkét lábbal haladás közben. Átadások laposan mozgás közben, ívelten növekvő távolságra, irányváltoztatással. Labdalevétel: talppal, belsővel, külső csüddel, combbal, mellel. Levegőből érkező labda levétele belsővel. Labda toppolása. Rúgások: belő-, teljes-, külső csüddel állított labdával, különböző irányból érkező labdával. Dekázás: haladással, irányváltoztatással. Fejelés: előre, oldalra, különböző irányból érkező labdával, felugrásból. Cselezés: testcsel, labda elhúzása oldalra labdavezetésből, labdaátvétel testcsellel. Átadócsel, rúgócsel, rálépés, hátrahúzás. Helyezkedés a támadó és a kapu közé. Partdobás. Kapusmunka: guruló-, ívelt labda megfogása, kigurítás, kirúgás, helyezkedés, erős lövés megfogása, lábbal védés, kidobás. Taktikai gyakorlatok: Gyors támadásba rendeződés és visszarendeződés. Poszt vagy udvaros gyakorlás. Helyezkedés. Emberfogás poszt szerint. Támadásban a védőtől való elszakadás, üres helyre helyezkedés. Egyből játék, 4:2 elleni játék. Képességfejlesztés A motoros képességek fejlesztése a labdarúgás technikai tárházának variálásával, intenzív nehezített körülmények között. Komplex képességfejlesztés: a technikai elemek sajátos ritmusának dinamikájának kialakítása, folyamatos gyakorlása. A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren, változó időjárási körülmények között mérkőzésekkel, gyakorlással valósítható meg. Játékok, versengések A játékelemek elsajátítását és rögzítését segítő játékos feladatok, testnevelési játékok. cserefoci. Lábtenisz meghatározott szabályokkal. Vonal foci. Labdavezető, dekázó, célba rúgó és fejelő versenyek egyénileg és csoportosan. Kispályás labdarúgó mérkőzések. Játék egy kapura két labdával. Részvétel az iskolai bajnokságban. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Baleset-megelőzés az évszakhoz, az időjáráshoz alkalmazkodó sportág specifikus bemelegítés gyakorlataival, és a technikai-, taktikai játékelemek szabályos és sportszerű végrehajtásával. A különösen igénybe vett izmok erősítése, nyújtása a sérülések elkerülése érdekében. A labdarúgás mint játék, kiválóan alkalmas a szabadtéren végezhető fizikai rekreációs tevékenységre. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportjátékokban a 7. évfolyamon még jobban kibővül a játékelemek technikai, taktikai, játékszabályokra vonatkozó ismeretek köre. Bővülnek az egyéni és csapattaktikai ismeretek, a játékszabályok, és a játék vezetéséhez tartozó ismeretek. A motoros képességek fejlesztéséhez kapcsolódó módszerek. A csapatjáték szerepe a társas együttműködés, a közösségi sikerek, a fair play, a szabálykövető magatartás terén. A sportolói magatartás: a durvaság, agresszió elutasítása. A sportjátékok rekreációs szerepe az egészséges életmód kialakításával. Balesetvédelmi és elsősegély-nyújtó alapismeretek. A világ élenjáró nemzetei a sportjátékokban -277-

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Aktív védő, dobócsel, indulócsel, önpassz, lepattanó labda, ráfordulás, befutás, páros lefutás, hármas nyolcas. Adogató, felső egyenes nyitás, egyenes leütés, feladás, sáncolás, támadási alapformák, ütés sáncolás fedezése. Ütközések, sáncolás, résekre helyezkedés, esés-tompítás, önszöktetés, átlövés, bevetődéses-bedőléses lövés, ejtés, gyorsindítás, kitámadás, halászás, elzárás, lerohanás. Átadócsel, rúgócsel, toppolás, emberfogás, védőtől való elszakadás, üres helyre helyezkedés, egyből játék, partdobás, sportágspecifikus bemelegítés, deviancia.

Órakeret 40 óra

Atlétikai jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok. Rajttechnika, az indítási jelek. A futómozgás technikája: vágta-, tartós futás. A nekifutás ebességének és távolságának megválasztása. Kislabdahajítás. A kar-, és láblendítések szerepe az el-, és felugrások esetében. A z atlétikai versenyszabályok. Szervezési feladatok: tanórai versenyek

Az atlétikai mozgások sokoldalú és célszerű alkalmazása. A futó-, ugró-, és dobógyakorlatok a képességeknek megfelelő elsajátítása, alkalmazása. A teljesítmények javulását elősegítő motoros képességek fejlesztése. A vágta-, és tartós futás technikájának javítása. Ugrásoknál az optimális nekifutás kimérése, a kar-, és a lábmunka kialakítása. A hajításnál, lökésnél a lendületszerzés és a kidobás összekapcsolása. Az ugrásoknál és a dobásoknál működő fizikai törvényszerűségek. A futás és kocogás élettani jelentőségének ismerete. Az érdeklődés felkeltése az atlétikai mozgások, a sportolás és a rendszeres testmozgás iránt.

Ismeretek fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A korábban tanultak gyakorlása: álló-, térdelőrajt. Térdelőrajt rajtgépről. Rajtversenyek állórajttal, térdelőrajttal 15-20 m-es távon. Repülő és fokozó futások. gyorsfutások játékosan és versenyszerűen. Iramfutás, tempófutás a táv fokozatos emelésével. Váltófutás: a váltózónában egyenesben, játékosan és versenyszerűen, egykezes váltással. Tartós futás a táv-, és az intenzitás növelésével. Futás feladatokkal, akadályokkal. Futóiskolai gyakorlatok. -278-

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok, ritmus. Biológia egészségtan: energianyerés, szénhidrátok, zsírok, állóképesség, erő, gyorsaság. Informatika: táblázatok, grafikonok.

Szökdelések, ugrások Szökdelő és ugróiskolai gyakorlatok. Sorozat fel-, és elugrások. Helyből távolugrás. Távolugrás guggoló és lépő technikával, a nekifutás, az elugrás és a talajfogás gyakorlása. Magasugrás átlépő technikával. A nekifutás és az elugrás iskolázása. Dobások Dobóiskola: hajítások, lökések különböző kiinduló helyzetekből tömött labdával, célba is. Kislabdahajítás helyből, nekifutással, hármas lépésritmusból. Vetőmozdulat füles labdával: negyed és egész fordulattal. Képességfejlesztés Az ideg-izomkapcsolat fejlesztése futóiskolai gyakorlatokkal. A reakció és vágtagyorsaság fejlesztése rajtokkal, vágtafutásokkal. Az idő-, és tempóérzék fejlesztése iram és tempófutásokkal. Gyorskoordinációs képességfejlesztés: különbözősebességgel végzett futásokkal. Az aerob állóképesség fejlesztése növekvő intenzitású tartós futásokkal. Az ugráshoz szükséges gyorserő fejlesztése: szökdelő és ugróiskolai feladatok. A dobóerő fejlesztése tömött labdával végzett dobásokkal. Játékok, versengések Az atlétikai versenyszámok eredményes elsajátítása versenyszerűen alkalmazott testnevelési játékokkal: játékos feladatok. Iskolai, házi versenyek Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Az életkori periódushoz igazodó arányos és harmonikus erőfejlesztés elősegíti az atlétikai mozgásformák eredményes elsajátítását és rögzíti a biomechanikailag helyes testtartást. A futások különböző formái, a különböző helyszíneken, terepen történő gyakorlása a szabadidőben végezhető rekreációs tevékenységek tárházát bővíti. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A rajtolás sikere: az indulás utáni fokozatos gyorsulás, a kar és a láb technikája. Az ugrásoknál és a dobásoknál érvényesülő alapvető fizikai törvényszerűségek. Az aktív elugrás értelmezése. Az ugrások és dobások eredményes elsajátításához szükséges erőfajták, ismerni a szervezet megterhelését, károsodását okozó erőedzések hatását. A mozgáskoordináció szerepe az állóképességi és gyorsasági teljesítményekben. Az akarati tényezők szerepe az állóképesség fejlesztésében. Alapvető ismeretek a terhelések hatásáról a keringési rendszerre, a szervezetre gyakorolt hatásukról. Az atlétikai képességek fejlesztése pozitív hatással van a magatartásbeli tulajdonságokra.

-279-

Földrajz: térképismeret.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Váltózóna, egykezes váltás, magasugrás átlépő technikával, hármas-ötös lépésritmus, vetés, ideg-izomkapcsolat, reagáló gyorsaság, vágtagyorsaság, aktív és passzív mozgatórendszer, terhelési összetevő.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok

Órakeret 29 óra

A testtömeg feletti uralom segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. Kötélmászás a képességnek megfelelő magasságig. Egyensúlygyakorlatok a képességnek megfelelő magasságon, segítségadás mellett. Az aerobik alaplépésekből 2-4 ütemű gyakorlat egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemei. Támaszugrások biztonságos végrehajtása. Technikailag helyes járások, futások és szökdelések. Hibajavítás. Balesetvédelem. Segítségnyújtás.

A tornajellegű gyakorlatok igényes és helyes testtartással történő végrehajtása. Összefüggő gyakorlatok összekötő elemek alkalmazásával: talaj, gerenda, gyűrű. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az aerobik gyakorlatok végrehajtásában a kreativitásra, és igényes kivitelezésére törekvés, zenével összhangban történő végrehajtás. A figyelemkoncentráció, az önkontroll, és a kitartás képességének fejlődése. Önállóság, együttműködés, segítségnyújtás. Ismeretek, fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Torna (talajtorna, szertorna) A talajtorna és legalább egy tornaszer választása kötelező. Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok, támaszugrások: Támlázások előre, hátra, oldalra, mellső-, hátsó fekvőtámaszban haladással is. Mellső és mély fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás. Akadályok leküzdése támaszban. Gurulóátfordulások előre, hátra különböző kiinduló helyzetekből különböző befejező helyzetekbe. Gurulóátfordulások sorozatban. Fejállás különböző kiinduló helyzetekből, különböző kartartásokkal és lábmozgással. Mellső mérlegállás. Fellendülés kézállásba bordásfalnál, segítséggel és anélkül is. Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre. Repülő gurulóátfordulás néhány lépésből nekifutással (fiúknak). Kézen átfordulások oldalra mindkét irányba nyújtott testtel megközelítően. Összefüggő talajgyakorlat. Ugrószekrény széltében (lányoknak 3-4, fiúknak4-5részen): guggolóátugrás, felguggolás, leterepesztés, gurulóátfordulás a szekrényen talajról elrugaszkodással. Függésgyakorlatok: Akadályok leküzdése függésfeladatokkal. Mászás kötélen, rúdon. Függeszkedési kísérletek bordásfalon jobbra-balra, lefelé-fölfelé. Vándormászás. Függeszkedési kísérletek (fiúknak). Magas gyűrű (fiúknak): alaplendület; zsugorlefüggés; lendület előre zsugorlefüggésbe, zsugorlefüggésből ereszkedés hátsó lefüggésbe; homorított leugrás hátra, lendületből. Érintő magas gyűrű (lányoknak): lendületek előre-hátra, fellendülés -280-

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, egyensúly, reakcióerő, hatásidő, tömegközpont Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés. Ének-zene: ritmus és tempó

lebegőfüggésbe, zsugorlefüggés; ereszkedés hátsó lefüggésbe; függésben lendület előre-hátra, homorított leugrás. Egyensúlyozó gyakorlatok: Magas gerendán, ferde padon, 1 m-es gerendán: természetes és utánzó járások, futások, fordulatok. Érintőjárás hármas lépés. Járás guggolásban, mérlegállás. Függőleges repülés különböző kiinduló helyzetekből. Aerobik: (fiúknak-lányoknak) Alaplépések, lépéskombinációk irányváltoztatásokkal, forgással, karmunkával, komplett gyakorlatlánc zenére. Ugrókötél gyakorlatok lányoknak és fiúknak is Lengetések: oldalt, elől, fent, fűnyíró, 8-as figura. Kötéláthajtások: egy-, illetve páros lábon szökdelések előre-hátra; kötéláthajtás helyben és mozgásközben. Kombinációk. Fordulatok. Képességfejlesztés Koordinációs képességek fejlesztése: talajgyakorlattokkal, gyűrűgyakorlatokkal, ugrószekrény alkalmazásával (téri tájékozódó képesség, ritmusérzék) A statikus és dinamikus egyensúlyérzékelés fejlesztése: gerendán végezhető variálható gyakorlatok. A váll, a kar és a törzs erősítése támasz-, és függéshelyzetben végzett gyakorlatokkal. Zenére, állásban és talajon saját testsúllyal végezhető gyakorlatok a fontosabb izomcsoportok erősítése céljából. Erősítő és statikus nyújtó hatású gyakorlatok variálása. Játékok, versengések Testnevelési játékok a tornaszerek célszerű felhasználásával. Játékos feladatok ugrókötéllel, kötélhajtással. Összefüggő talajgyakorlat: lányoknak-fiúknak; gerendagyakorlat lányoknak összekötő elemek felhasználásával; Tehetséggondozás: versenyeken való részvétel, irányítás a versenysport felé. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Az egészséges testi fejlődés elősegítése a torna jellegű feladatmegoldásokkal és az aerob munkavégzéssel. A test izmainak arányos fejlesztése, a biomechanikailag helyes testtartás, a gerinc izomegyensúlyának elősegítése a különböző támaszban és függésben végzett gyakorlatokkal. Az erő-, és nyújtógyakorlatok összhangja. A tornajellegű feladatmegoldások növelik a mindennapok cselekvésbiztonságát. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tornajellegű feladatmegoldásokhoz tartozó sportágak folyamatosan bővülő szaknyelvi ismeretei. A sportági bemelegítés speciális szempontjai. Az erősítő és nyújt hatású gyakorlatok alapvető anatómiai és élettani ismeretei. A mozgáshibák, a technika javítása, az önkontroll elősegítése. A funkcionális és célzatos erőfejlesztő gyakorlatok kiválasztása. A zenei és az esztétikai kivitelezésre vonatkozó alapismeretek. Versenyrendezés, szervezés. -281-

A segítségnyújtás, és biztosítás módjának verbális és gyakorlati ismeretei. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Futólagos kézállás, repülő-guruló átfordulás, vetődés, guggolóátugrás, vándormászás, homorított leugrás, ugrókötél gyakorlat,statikus és dinamikus egyensúlyérzékelés, statikus nyújtás. Alternatív környezetben űzhető sportok

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

Az alternatív környezetben űzhető sportok alaptechnikái. A tanult sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben űzhető sportok egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályai. A mostoha időjárási viszonyok között végzett testmozgás, célszerű öltözék.

A tematikai egység nevelési és fejlesztési céljai

A helyi, tárgyi feltételektől függően a választott sportágak körének bővítése. A játék és sportkultúra gazdagodása a szabadidősport kiteljesedését eredményezi. Az évszakoknak megfelelő rekreációs sportágak és a népi hagyományokra épülő sportolási forma elsajátítása. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek elsajátítása, a szabadban végzett mozgások jelentőségének belátása, a környezettudatosság fontosságának elismerése. A természeti/környezeti hatásokhoz való alkalmazkodó, ellenálló képesség növelése. A testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagának elsajátítása, a verbális kommunikáció fejlődése. A szabadidőben, szabadban rekreációs céllal végzett fizikai aktivitás iránti pozitív magatartás.

Ismeretek, fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább négy, az évszaknak megfelelő és a körülményekhez igazodó fizikai aktivitás: gyalogos-, kerékpártúrák, kirándulás, kocogás, tartós futás a szabadban, tájfutás; kerékpározás, BMX, görkorcsolya, gördeszka; hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, alpesi-síelés; asztalitenisz, tollaslabda, floorball, T ball, frizbi, Turul, Nordic Walking. Játékok a szabadban pl. számháború, partizán, Métajátékok. Korcsolyázás: az 5-6. évfolyam tudásanyagának bővítése. Technikai alapok: elrugaszkodás, pihenés, támaszhelyzet; Előrekorcsolyázás: egyéni és páros gyakorlatok a jégpálya hosszábankeresztben, siklás jobb és bal lábon. Hátrakorcsolyázás: lépegetés hátra állásban, guggolásban, folyamatosan; ívben korcsolyázás: tárgyak, társak kerülése. Asztalitenisz: az 5-6. évfolyam tudásanyagának bővítése, folyosón, szabadban felállított asztalokon is. Előkészítő gyakorlatok: a játékoknál felsorolt gyakorlatok. Technikai elemek: alapállás, ütőtartás; lábmunka, tenyeres hosszú adogatás, fonák hosszú adogatás, alapszervák. Floorball Ütővel való futás . Egyszerű lövések, játékelemek alaptechnikájának -282-

Kapcsolódási pontok. Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképismeret A természetben található élőlények

Biológia, egészségtan: anatómiai ismeretek,

elsajátítása. Alapvető szabályok megismerése. Passzolás technikájának elsajátítása. Passzok levételének tanulása. Tájfutás A térkép. A térképi ábrázolás. A térképek típusai. A természetjárás fontosabb térképtípusai. Város- és parktérképek. Útvonaltervezés a várostérképen. Túra a városban – csoportokban. Felkészülés a túrára: tervkészítés, a szükséges tárgyak összeírása stb. Túra jelzett turistautakon. A térkép követése tanári irányítással. Az iránytű és a tájoló. A tájolás. Távolságmérések a térképen. Távolságmérési gyakorlatok. Városi túra tervezése és önálló feladat megoldása. Turista- és tájfutó térképek jelrendszere. Túra tervezése: menetrend, távolságmérések, menetidő-megállapítás stb. Tájékozódás a terepen (gyakorlatok az iskola környékén). Terepgyakorlatok – vezetővonal-követés gyakorlása tájfutó térképpel közösen, majd kisebb csoportokban, futással. A tájékozódási ismeretek bővítése és rendszerezése. Önálló feladatmegoldást igénylő tevékenységre történő felkészítés Képességfejlesztés Korcsolyázás: alapállóképesség, a lokomotoros gyorsasági, az alsó végtag erejének, az egyensúlyozó képesség fejlesztése. Asztalitenisz: a játékhoz szükséges koordinációs képességek fejlesztése játékos gyakorlatokkal. A láb és a kar erejének fejlesztése az asztalitenisz sportág igényeinek megfelelően. Floorball : periférikus látás fejlődése, sportszerű magatartás kialakítása Játékok, versengések Korcsolyázás: korcsolyaversenyek, játékos rajtolási és megállási gyakorlatok. Asztalitenisz: labdapattogtatás az ütő tenyeres, ill. fonák oldalán, különböző testhelyzetekben. Ütögetés falra, párokban. Rövidített, szabályos játszmák. Floorball: kispályás játék, játékos sorversenyek, váltóversenyek. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Szabadidőben, különböző évszakokban, egyénileg, csapatban, formális és informális keretek között űzhető új testedzési formák megismerése, játékos szintű elsajátítása. A szervezet edzettségének, ellenálló- és alkalmazkodó képességének fokozása. Az egészséges életmóddal kapcsolatos tudásanyag bővítése, a környezettudatos magatartás formálása. Balesetek megelőzése: a technikailag helyes végrehajtás. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Információk az önálló és tudatos tanulás, gyakorlás elősegítéséhez. Az asztalitenisz kellékei, játékszabályai. A szabadtéren különböző évszakokban végezhető sportolás egészségvédő hatása (szív, keringési rendszer, jó erőnlét stb.). Környezetkímélő magatartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Előre-, hátrakorcsolyázás; tenyeres adogatás, fonák adogatás, alapszerva,rekreáció, floorball

-283-

Tematikai egység/ fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Önvédelmi és küzdő jellegű sportok

Órakeret 23 óra

Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák. Grundbirkózás alaphelyzetek, kitolás és kihúzás. A dzsúdó elemi guruló és eséstechnikái. Néhány egyszerű önvédelmi fogás. A test-test elleni küzdelem. Az érzelmek és az agresszió szabályozása. A másik teljesítményének elismerése. A tanult önvédelmi és küzdőjellegű feladatok szabályai. A grundbirkózás további technikájának, szabályainak elsajátítása és a gyakorlatban történő alkalmazása. Az önvédelmi módszerek megismerése. A gyakorlatok kontrollált végrehajtása. Különböző eséstechnikák biztonságos végrehajtása társ közreműködésével is. Állásküzdelem kialakítása a dzsúdó elsajátított dobásaival. Veszélyes helyzetek, fenyegetettség felismerése, viselkedésminták. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. Önfegyelem, fájdalomtűrés.

Ismeretek/fejlesztési körülmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Önvédelem, önvédelmi fogások Szabadulás fojtásfogásból. felső egykezes kalapácsütés, egyenes ütés és köríves ütés védése, hárítása. Egyenes rúgás hárítása. Védés után a tanult dobástechnikák alkalmazása.(pl. oldalra kitéréssel, majd külső horogdobás) Grundbirkózás Emelések és védésük. mellső, hátsó és oldalemelések. A grundbirkózás szabályai, küzdelmek azonos súlyú társsal. Dzsúdó Különböző eséstechnikák tompító felületének elsajátítása alacsony talaj közeli helyzetekben. Zuhanó esések előre, hátra oldalra - különböző kiindulási helyzetekből (térdelés, nyújtott ülés, hajlított állás). Társas rávezető gyakorlatok. Földharc technikák: leszorítás technikák ismeret. Mini földharc küzdelem leszorítási technikák befogására irányulóan. Állás küzdelem (dzsúdó) Képességfejlesztés Az önvédelmi és küzdősportok eredményes elsajátításához szükséges kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése természetes mozgásformák, játékos, egyéni és páros gyakorlatok fejlesztésével. Játékok, versengések Az állás és földharc küzdelmet előkészítő páros küzdőjátékok. Állásban végzett játékok. Emeléseket előkészítő páros küzdőjátékok. Állásküzdelmek azonos súlyú partnerekkel a dzsúdó és a grundbirkózás elsajátított elemeinek alkalmazásával. Tehetséggondozás, a versenysport felé irányított felkészítés. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A mindennapi cselekvésbiztonság növelése az eséstechnikák és tompítások elsajátításával. Viselkedésminták a veszélyhelyzetek felismerése és elkerülésére. -284-

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti és ősi magyar harci kultúrák. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek, anatómiai alapismeretek, testi-lelki harmónia.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az oktatásra kerülő gyakorlatok technikailag helyes végrehajtására vonatkozó ismeretek. Tilos, szabálytalan fogások. Alapvető motoros képességek ismeretei és életkorhoz igazított fejlesztési módszerek. A küzdősportok személyiség fejlesztő értékeinek ismerete. Annak tudatosítása, hogy a küzdőmódokban a szerény, szorgalmas és kitartó emberek találnak védelmi eszközt. A küzdősportok, mint a magyar sport nemzetközi sikereinek kiemelkedő képviselői. Alapvető elv az egészségi és élettani szabályok megtartása: a gyakorlás és pihenés helyes aránya. Az óvatosság, figyelem, és a józan helyzetmegítélés fontossága mellett le kell küzdeni az elbizakodottságot, vigyázatlanságot, és a félelmet. Egyenes ütés, egyenes rúgás, fojtásfogás, leszorítás Kulcsfogalmak/ felső egyenes kalapácsütés fogalmak

-285-

aA fejlesztés várt eredményei a 7. évfolym végén

Egyszerű relaxációs technikák ismerete. Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az erősítés és nyújtás ellenjavallt gyakorlatai. Az összehangolt, feszes tornászos testtartás kritériumainak való megfelelés. A kamaszkori személyi higiéné ismerete. Természetes és nem természetes mozgásformák A célszerű és eredményes óravezetés Sportjátékok A sportjátékok technikai és taktikai ismereteinek bővülése. Jártasság a helyzetmegoldásokban (taktika). A játékszabályok bővített körének ismerete és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködési készség kialakítása, és alkalmazása. Sportszerűtlenségek, durva magatartásbeli hibák véleményezése. Sporttörténeti ismeretek, tájékozottság a labdajátékok terén. Atlétika jellegű feladatok Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró-, és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő tudása, a tanult versenyszabályok alkalmazása. Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban törekvés a jobb technikai bemutatásra. A lendületszerzés, elrugaszkodás és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, kocogás élettani jelentőségének ismerete.

.

Torna jellegű feladatok A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőkifejtés összhangja a torna jellegű mozgásokban. Talajon, gerendán, gyűrűn a látható fejlődés megmutatkozzon a bemutatásban, gyakorlásban, gyakorlat összeállításban. A szekrény- és támaszugrások bátor végrehajtása, a képességeknek megfelelően. Az aerobik gyakorlatok kivitele, zenével történő összehangolása. Önkontroll, együttműködés, segítségnyújtás a torna jellegű feladatok végrehajtásánál. Alternatív környezetben űzhető sportok Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formák. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővülése. A természeti erők és a sport kapcsolódása és jártassági szinten történő ismerete. A verbális és gyakorlati kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás. Önvédelmi és küzdőfeladatok A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása. A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatok kontrollált végrehajtása társsal. Jártasság állásküzdelemben. A fenyegetettségi szituációk felismerése, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. -286-

A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. Önfegyelem, fájdalomtűrés

-287-

Testnevelés 8. évfolyam

Tematikai egység /Fejlesztési cél

Természetes és nem természetes mozgásformák

Órakeret 17 óra

Előzetes tudás

A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. A tanult rend-, és gimnasztikai gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő végrehajtása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Az előző évfolyamban tanult gimnasztikai szakkifejezések ismerete. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Gyakorlottság a szervezés célszerűségét, gyorsaságát szolgáló új térformák, alakzatok kialakításában. Motoros tesztekkel mérhető fejlődés a kondicionális képességekben. A gimnasztikai gyakorlatok, gyakorlatsorok zenével összhangban történő végrehajtása. A kreativitás fejlesztése. Az erősítés és nyújtás ellenjavallt gyakorlatainak ismerése. Igényesség a harmonikus, szép testtartás kialakításában. A kamaszkori személyi higiénés ismeretek.

Ismeretek-fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Rendgyakorlatok, térbeli alakzatok kialakítása. Az óra szervezéséhez szükséges egyéb térformák kialakítása. Mozgások zárt rendben, alakzatváltozások Gimnasztika Természetes mozgásformák egyéni és társas gyakorlatok formájában, szerek, kéziszerek felhasználásával, játékos feladatokkal, versengésekkel összekötve. Játékos és szabadgyakorlati alapformájú szabad-, társas-, szer-, és kéziszer-gyakorlatok (pad, bordásfal, labda, karika, ugrókötél stb.) Nyújtó-, lazító hatású állóképességet fejlesztő legalább 4 gyakorlatelemet tartalmazó szabadgyakorlatok és gyakorlatsorok. Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban társakkal végrehajtva. Zenére végzett gimnasztikai gyakorlat. Egyszerű légző és relaxációs gyakorlatok. A testtartást javító, ízületek mozgékonyságát, a törzs erejét növelő gimnasztikai gyakorlatok. Képességfejlesztés Az alapállóképesség fejlesztése és a keringés fokozása zenére történő futásokkal és futás közben végzett feladatokkal. a kar és a láb dinamikus erejének növelése kéziszer-gyakorlatokkal. Játékok, versengések A szervezet előkészítését, bemelegítését szolgáló testnevelési játékok, eszközzel is. Feladatjátékok kreatív, kooperatív valamint versenyjelleggel is. Játékok testtartásjavító gyakorlatokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, a gerinc izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító, eszközökkel is végezhető -288-

Kapcsolódási pontok Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások. Természetismeret: testünk, életműködéseink. Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció

gyakorlatok. A láb statikai rendellenességei ellen ható gyakorlatok. Gyermekjóga gyakorlatok. Motoros, illetve fittségi tesztek végrehajtása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános bemelegítő gyakorlatok összeállításának szempontjai és a bemelegítő blokkok főbb élettani hatásai. A keringést fokozó természetes és speciális mozgásformák. A z életkori sajátosságoknak megfelelő funkcionális erősítő gyakorlatok. Az erősítés és a nyújtás kapcsolata, alkalmazásuk módszerei. Az izomegyensúly fogalmának feltárása, a kamaszkori személyi higiénével kapcsolatos információk. a tudatos higiénés magatartás szabályai. Az edzettség értelmezése és a rendszeres fizikai aktivitás szerepe az edzettség megszerzésében és egészségtudatos magatartásban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ellenvonulás, gerinc-izomegyensúly, funkcionális gyakorlat, edzettség, egészségtudatosság, autogén tréning, progresszív relaxáció, ellenjavallt gyakorlat, fizikai aktivitás, inaktivitás, intenzitás, időtartam, edzhetőség.

Tematikai egység/ fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 49 óra

A sportjátékok alapvető technikai és taktikai tudásának elsajátítása, és az abban résztvevő testnevelési játékok és játékos feladatok aktív végrehajtása. A technikai és taktikai játékelemek pontos végrehajtása. A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása, szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés. Részvétel a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon. A technikai és taktikai játékelemek eredményességre törő alkalmazása a testnevelési játékokban és sportjátékokban. Új technikai és taktikai elemek elsajátítása, alkalmazása. Taktikai helyzetek megoldása, a játékszabályok kibővített körének ismerete és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció.

A tematikai egység nevelési és fejlesztési céljai

A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem, konfliktusok megoldása, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások helyes megítélése. Konfliktusok esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése és indokolása. A sportjátékok iránti érdeklődés megszilárdítása, az egyéni képességekhez igazodó sportjáték- tudás kialakítása, rekreációs- célú vagy versenysport igényű alkalmazás elősegítése. A sportjátékok magyar történetének kiemelkedő korszakai és személyiségei. A világ élvonalába tartozó nemzetek megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG Kosárlabdázás Az előző években tanultak bővítése: Labda nélküli technikai gyakorlatok: irányváltoztatás, cselezés futás -289-

Kapcsolódási pontok Matematika: logika, valószínűség számítás, térbeli alakzatok, tájékozódás

közben. Labdás technikai gyakorlatok: Labdavezetés, labdavezetés aktív védővel szemben, megindulás-megállás, sarkazás. Kosárra dobások fektetett dobás labdavezetésből; kapott labdával. Közép és távoli dobások helyből. Átadások, átvételek különböző irányokba, távolságra, helyben, mozgás közben. Kétkezes mellső-, felső-, pattintott átadás. Páros lefutások; hármas-nyolcas mögéfutás; Gyors indítás párokban. Bejátszás befutó párnak. Taktikai gyakorlatok: Emberfogásos védekezés: labda nélküli és labdát birtokló támadó védése. Labdavezető játékos védése; védekezés a labdavezetést befejező, labdát vezető támadójátékossal szemben. Játékelemek alkalmazása: 1:1; 2:1 elleni játék félaktív és aktív védővel szemben. Létszámfölényes játék: 2:1; 3:2 elleni játék. Képességfejlesztés Kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra jellemző labda nélküli és labdás technikai elemek, játékelemek gyakorlásával. Koordinációs képesség fejlesztés labdás gyakorlatokkal: idő, pontosság, feladat bonyolultsága, a mozgás összehangolása. Kognitív képességfejlesztés: helyzetfelismerés, kreativitás, anticipáció stb. Az üres helyek felismerése, az ellenfél akadályoztatása, az összjáték eredményességének fontos összetevője. A komplex képességfejlesztés hozzájárul a szervezet edzettségéhez, fittségéhez. Játékok, versengések A kosárlabdázás technikai-taktikai tárházának tökéletesítése, a játékelemek begyakorlása játékos feladatok és testnevelési játékok alkalmazásával. Kosárlabdázás labdavezetés nélkül, könnyített szabályokkal. A szabályismeretek körének bővítése. Kosárra dobó versenyek. Részvétel az iskolai kosárlabda bajnokságban. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Baleset-megelőzés, a kosárlabdázás játékelemeinek szabályos körültekintő végrehajtásával, a játékszabályok betartásával, a sportszerűség szabályainak szem előtt tartásával. A kosárlabdázás megszerettetése hozzájárulás a fizikai rekreációs sportágválasztáshoz. Röplabdázás Labdás technikai gyakorlatok a tanult játékelemek tökéletesítése: Alkar-, kosárérintés, felső ütőérintés, alsó egyenes nyitás egyéni, páros és csoportos gyakorlatokban. Kosárérintés változatai: Kosárérintés előre-hátra, alacsony és közepesen elpattanó labdával, földre tett karikába, kosárba, különböző magasságú zsinórok fölött. Felső egyenes nyitás: egyénileg fallal szemben; párokban zsinór, háló felett. Nyitás a zsinórtól növekvő távolságra és különböző nagyságú célterületekre. az alapvonal különböző pontjairól. Felső egyenes nyitás-fogadás: alkarérintéssel történő nyitásfogadás gyakorlása csoportokban, forgással. Egyenes leütés: gyakorlása először zsinór és háló nélkül, majd zsinór és háló felett. Feladás-leütés: gyakorlása pontosan feladott labdából. Egyéni sáncolás: a sáncolás mozgássorozatának folyamatos végrehajtása egyénileg falnál, zsinór, háló felett. Feladás, leütés, sáncolás: csoportokban szerepcserével. -290-

Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció. Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok

Taktikai gyakorlatok: támadási alapformák. Helyezkedés támadásnál. Az ütés és a sáncolás fedezése. Képességfejlesztés A labdakezelés komplex fejlesztése (reagáló képesség, gyorskoordináció, ritmusérzék, téri tájékozódás, egyensúlyozás). egyénileg, párokban, csoportokban. Erő-állóképesség fejlesztése az egyenes leütés és a sáncolás többszöri és folyamatos végrehajtásával. Mozdulatgyorsaság fejlesztése dobott labdák elérésére törekvéssel különböző kiinduló helyzetből. Játékok, versengések Az alapérintés tökéletesítése, a játékelemek eredményességének fokozása testnevelési játékok, játékos feladatok alkalmazásával. 2:2, 3:3 elleni játék a tanult érintések alkalmazásával. Versengések egyénileg, párokban. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A röplabdajáték szabadidőben, szabadtéren, strandon is játszható. Részvétel az iskolai mini röplabda bajnokságban, tehetségek versenysportba irányítása. Kézilabdázás Labda nélküli technikai gyakorlatok: Alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatások, cseles, megtévesztő mozgások, fordulatok,labda nélkül. Lábmunka csiszolása. Indulócselek, le-, és visszaforgások. Ütközések. Sáncolás helyben, mozgással talajról felugorva. Résekre helyezkedés. Esések, tompítások. Labdás technikai gyakorlatok: labdavezetés nehezített körülmények között, irány és ritmusváltoztatással. Önszöktetés. Labdás cselek: indulási és átadási cselek. Átadások: test előtt, oldalról és hátulról érkező labda elkapása, test mögötti átadások. Kapura lövések: lendületszerzésből, felugrásból, passzív, félaktív és aktív védővel szemben. Átlövés felugrással is. Kapura lövések: cselezés után. Kapura lövés bedőléssel, bevetődéssel. Ejtés. Kapusmunka: helyezkedés, védekezés, ill. támadás, gyorsindítás esetén. Védés kézzel-lábbal, 7 m-es védése. Taktika: Egyéni taktika: betörések labdával, labda nélkül. A kapus átívelése. Kitámadás, halászás, szerelés, elzárás. Csapatrész- és csapattaktika:1:1,2:2,2:1,3:2,3:3 elleni játék. Védekezés emberfogással 6:0-s, 5:1-es terület védelemmel. Üres helyre helyezkedés. Védőtől elszakadás. Melléállásos elzárás. Gyors indítások. Lerohanás rendezetlen védelem ellen. Ötletjáték. Támadásból védekezésbe gyors visszahelyezkedés. Képességfejlesztés Kondicionális képességek fejlesztése a sportjátékra vonatkozó feladatokkal, gyakorlatokkal, a játékelemek intenzív gyakorlásával, mérkőzések játszásával. Labdás koordináció: idő, pontosság, a feladat bonyolultsága, a mozgás összehangolása. A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren változó időjárási viszonyok között mérkőzések játszásával, a játékelemek gyakorlásával. A kondicionális és a koordinációs képességek fejlesztik az edzettséget. Játékok, versengések. A kézilabdázás technikai, taktikai elemeinek bővítése, begyakorlása célirányos testnevelési játékokkal. Célba dobó versenyek: a kézilabda szabályainak bővítése. Részvétel az iskolai bajnokságban, , a sportágválasztás és az utánpótlás -291-

nevelés elősegítése. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. Baleset-megelőzés az évszakhoz, időjáráshoz alkalmazkodó sportág specifikus bemelegítés gyakorlataival, és a technikai-taktikai szabályok pontos betartásával. A kézilabdázás megszerettetésével és a játéktudás bővítésével a fizikai rekreációra alkalmas sportok repertoárjának bővítése. A szervezet edzettségének növelése a szabadtéren különböző időjárási viszonyok között végzett játéktevékenységgel. Labdarúgás Labdás technikai gyakorlatok: labdavezetések mindkét lábbal, külső és belső csüddel, különböző alakzatokban. Labdahúzogatás haladás közben, görgetések, fordulatokkal. Átadások, átvételek mindkét lábbal. Átadások mozgás közben, ívelten növekvő távolságra, irányváltoztatással. Átvételek ívelt labdával. Labdalevétel: talppal, csüddel, belsővel, combbal, mellel. Labda toppolás. Rúgások: belső-, külső-, teljes csüddel, állított labdával, mozgásból, a futással megegyező irányból, oldalról és szemből érkező labdával, különböző irányból érkező labdával. Dekázás: haladással, irányváltoztatással, csoportosan csak lábbal, csak fejjel. Fejelés: előre, oldalra, különböző irányból érkező labdával. Fejelés felugrással. Cselezés: testcsel, labda elhúzása oldalra, labdaátvétel testcsellel. Átadócsel, rúgócsel, rálépéssel, hátrahúzással.Szerelés:alapszerelés, megelőző szerelés,labdaátvétel megakadályozása. Helyezkedés a támadó és a kapu közé, a labda elrúgása. Partdobás szabályosan. Kapusmunka: guruló-, ívelt labda megfogása, kigurítás, kirúgás állított, lepattintott labdával, helyezkedés, erős labda megfogása ,lábbal védés,kidobás. Taktikai gyakorlatok: gyors támadásba felfejlődés, visszarendeződés. Poszt vagy udvaros gyakorlás. Helyezkedés. Emberfogás poszt szerint. Támadásból védőtől való elszakadás, üres helyre helyezkedés. Váltás védelemben. A támadás súlypontjának változtatása rövid és hosszú átadásokkal. Egyből játék. 4:2 elleni játék. Képességfejlesztés A motoros képességek fejlesztése a technikai elemek variálásával, intenzív, nehezített körülmények között, nagyobb ismétlésszámmal. Komplex képességfejlesztés:a technikai elemek sajátos ritmusának dinamikájának kialakítása, azok változatos, bonyolultabb feltételek (idő,pontosság,összjátékkényszer stb.) között történő gyakorlása. A szervezet edzettsége, fittsége növekszik a szabadtéren különböző évszakokban és időjárási viszonyok közötti gyakorlással, játékkal. Játékok, versengések A játékelemek elsajátítását és rögzítését segítő játékos feladatok, testnevelési játékok. Cserefoci. Lábtenisz. Vonal foci. Játék egy kapura 2 labdával. 2:1 elleni játék. Labdavezető, dekázó, célba rúgó és fejelő versenyek egyénileg és csoportosan. Kispályás labdarúgó mérkőzések. Részvétel az iskolai labdarúgó bajnokságban. Az utánpótlás nevelés elősegítése. Prevenció életvezetés, egészségfejlesztés Baleset-megelőzés az évszakhoz, időjáráshoz igazodó specifikus bemelegítő gyakorlatokkal, a technikai és taktikai elemek szabályos végrehajtásával. Az izmok erősítésének, nyújtásának elvei a sportsérülések megelőzése érdekében. A szervek-szervrendszerek működésének fejlesztése a szabadtéren, különböző évszakokban és időjárási viszonyok között végzett sportág-specifikus motoros -292-

cselekvésekkel. A sokoldalú játéktudás bővíti a fizikai rekreációra alkalmas sportágak körét. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportág technikai végrehajtására, a hibajavítására, a taktikai megoldásokra vonatkozó ismeretek bővítése. A sportjáték szabályok ismeretének, az egyéni és a csapattaktikai elemek bővítése. Alapvető fejlesztési módszerek a motoros képességek fejlesztéséhez. A csapatjáték szerepe a közösségi sikerek átélésének lehetőségeiben.

A sportszerűség, a fair play és a szabálykövető magatartás fontossága. A sportolói és szurkolói magatartás pozitív és negatív vonásai, a sporteseményekhez kapcsolódó durvaságok, az agresszió helyes értelmezése. A labdarúgással kapcsolatos balesetvédelmi és elsősegély nyújtási ismeretek. A sportjáték rekreációs szerepe az egészséges életmód kialakításában. A labdarúgás kiemelkedő magyar bázisai, személyiségei, nemzetközi sikerei. Félaktív -, aktív védő, dobócsel, indulócsel, önpassz, lepattanó labda, ráfutás, befutás, páros lefutás, hármas nyolcas, 1:1, 2:2, 3:2 elleni játék, létszámfölényes helyzet. Adogató, felső egyenes nyitás, egyenes leütés, feladás, sáncolás, támadási alapformák, ütés-sáncolás fedezése 1:1, 2:2 elleni Kulcsfogalmak/ játék. Ütközések, sáncolások, résekre helyezkedés, esés-tompítás, önszöktetés, fogalmak átlövés, bevetődéses, bedőléses lövés, ejtés, betörés, gyorsindítás, kitámadás, halászás, elzárás, lerohanás. Átadócsel, rúgó csel, labda toppolás, emberfogás , védőtől való elszakadás, üres helyre helyezkedés, egyből játék, partdobás, sportágspecifikus bemelegítés, deviancia.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési és fejlesztési céljai

Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret 41 óra

A tanult futó-, ugró és dobógyakorlatokban való jártasság. A rajtok mozgáselemeinek végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A futómozgás technikájának alkalmazása vágta illetve tartósfutásban. A nekifutás távolságának és sebességének megválasztása. Kislabdahajítás A kar-, és a lábmunka jelentősége az el-, és felugrásoknál. Az atlétikai versenyek lényeges szabályai. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyeken. Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró és dobógyakorlatok képességeknek való elsajátítása, és a versenyszabályoknak megfelelő alkalmazása. A teljesítmények javulását elősegítő motoros képességek fejlesztése. A vágta-, tartós-, váltófutás technikájának javítása. Ugrásoknál az optimális nekifutás, az erőteljes kar-, és lábmunka kialakítása. A hajításoknál és lökéseknél a lendületszerzés és a kidobás összekapcsolása. Az ugrásoknál és dobásoknál érvényesülő alapvető fizikai törvényszerűségeinek ismerete. A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Az érdeklődés felkeltése az atlétikai mozgásformák, a rendszeres testedzés, -293-

a sportolás iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A korábban tanult rajttechnikák (álló-, térdelő rajt) gyakorlása. Térdelőrajt rajtgépről. Rajtversenyek állórajttal, térdelőrajttal, 15-20 m-es távon. Repülő és fokozó futások. Gyorsfutások játékosan és versenyszerűen 30-60 m-es távon. Iramfutás, tempófutás, a táv fokozatos növelésével. Futás feladatokkal, akadályokkal, átfutás akadályok felett. Futóiskolai feladatok. Szökdelések, ugrások Szökdelő, ugróiskolai feladatok. Sorozat el-, és felugrások. Helyből távolugrás. Távolugrás guggoló-, vagy lépő technikával. A nekifutás, az elugrás és a talajérés iskolázása (elugró sáv). Magasugrás átlépő és guruló technikával. A nekifutás és a felugrás iskolázása. Dobóiskolai gyakorlatok Dobások, lökések különböző kiinduló helyzetekből tömött- és füles labdával, célba is. Vetés füles labdával: egy és két kézzel mindkét oldalra. Kislabdahajítás célba, helyből, nekifutással hármas és ötös lépésritmusból. Súlylökés helyből, becsúszással (jobb és bal kézzel is). Vetések negyed és egész fordulattal. Képességfejlesztés Az ideg-izomkapcsolat fejlesztése futóiskolai gyakorlatokkal. A reakció és vágtagyorsaság fejlesztése rajtokkal és vágtafutásokkal. Az idő és tempóérzék fejlesztése iram és tempófutásokkal. Gyorskoordinációs képességek fejlesztése különböző sebességgel végzett futásokkal. Az aerob állóképességek fejlesztése növekvő intenzitású futásokkal. Az ugrásokhoz szükséges gyorserő fejlesztése szökdelő és ugróiskolai feladatokkal, sorozat el- és felugrások. A dobóerő és ügyesség fejlesztése tömött és füles labda dobásokkal. Játékok, versengések Az atlétikai versenyszámok elsajátítását és az elérhető teljesítmények fokozását elősegítő játékos feladatok és testnevelési játékok alkalmazása versenyszerűen is. Az atlétikai versenyszámokban lebonyolított versenyek. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Az atlétikai mozgások technikájának optimalizálása növeli a mindennapi életben történő cselekvés és mozgáshelyzetek biztonságos megoldását. Az életkorhoz igazodó arányos és harmonikus erőfejlesztés elősegíti az atlétikus mozgásformák eredményes elsajátítását, rögzíti a biomechanikailag helyes testtartást. A futások különböző formáinak és különböző terepen történő végzése cselekvésmintát szolgáltatnak a szabadidőben és különböző terepen végzett tartós futások, kocogások számára. Levezetés, a szervezet lecsillapítása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A rajtolás sikerében szerepet játszó indulás utáni fokozatosan növekvő -294-

Kapcsolódási pontok Ének, zene: ritmusgyakorlatok. Biológia, egészségtan,: energianyerés, szénhidrátok, zsírok, állóképesség, erő, gyorsaság

Informatika: táblázatok, grafika Földrajz: térképismeret

és gyorsuló lépések, a lábak és a karok aktív munkájának jelentősége. Az ugrásoknál és a dobásoknál érvényesülő fizikai törvényszerűségek. Az aktív elugrás értelmezése. Az ugrások és dobások eredményes elsajátításához szükséges erőfajták, információk a passzív mozgatórendszer megterhelését, károsodását okozó erőedzésekről. A mozgáskoordináció szerepe az állóképességi és gyorsasági teljesítményekben. Az akarati tényezők szerepe az állóképességet igénylő teljesítményekben. Alapvető ismeretek a terhelési összetevőkről. Ismeretek a tartós terhelések hatásáról a keringési rendszerre, a szervek és szervrendszerek szabályozására, működésük gazdaságosságára és a tanulásban érvényesülő teljesítőképességre. Az atlétikai képzéssel pozitív magatartásbeli tulajdonságok fejlesztése. Váltózóna, egykezes váltás, magasugrás guruló technikával, hármas-ötös Kulcsfogalmak/ lépésritmus, vetés, ideg-izom kapcsolat, reagáló gyorsaság, fogalmak vágtagyorsaság, aktív és passzív mozgatórendszer, terhelési összetevő.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Torna jellegű feladatok

Órakeret 28 óra

A testtömeg feletti uralom, segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos megoldása. Kötélmászás a képességeknek megfelelő magasságig. Egyensúlygyakorlatok a képességeknek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Aerobik 2-4 ütemű gyakorlat alaplépésekből, egyszerű kartartásokkal, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos elemei. Technikailag helyes járások ritmizált lépések, futások és szökdelések. Hibajavítás Balesetvédelem. Segítségnyújtás társaknak.

A tornajellegű gyakorlatok végrehajtásánál igényesség a helyes testtartás kialakulására, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának megteremtésére. Talajon, gerendán, gyűrűn összefüggő gyakorlatok önálló összeállítása összekötő elemek alkalmazásával. A szekrény és támaszugrások biztonságos végrehajtása a képességeknek megfelelő magasságon. Az aerobik gyakorlat végrehajtásában kreativitásra, igényességre törekvés. Az aerobik gyakorlatok zenével összhangban történő végrehajtása. A figyelemkoncentráció, az önkontroll és a kitartó képesség fejlődése. Önállósság, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában.

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Torna (talajtorna, szertorna). A talajtorna és legalább egy tornaszer választása kötelező. Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok, támaszugrások: -295-

Kapcsolódási pontok Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei,

Támlázások előre, hátra, oldalra, mellső-hátsó fekvőtámaszban haladással is. Mellső és mély fekvőtámaszban karhajlítás-, nyújtás. Akadályok leküzdése támaszfeladatokkal. Gurulóátfordulások előre, hátra különböző kiindulási helyzetekből különböző befejező helyzetekbe. Gurulóátfordulások sorozatban is. Fejállás különböző kiindulási helyzetekből különböző lábtartásokkal és lábmozgással. Mellső mérlegállás. Fellendülés kézállásba bordásfalnál segítséggel és segítség nélkül. Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre. Repülő gurulóátfordulás néhány lépés nekifutásból (fiúknak). Kézen átfordulás oldalra mindkét irányba közelítően nyújtott testtel. Összefüggő talajgyakorlat. Csúsztatás nyújtott ülésből hasonfekvésbe, és vissza (lányoknak). Vetődés mellső fekvőtámaszból nyújtott ülésbe (fiúknak). Ugrószekrény széltében (lányoknak 3-4 rész, fiúknak 4-5 rész): gurulóátfordulás a szekrényen talajról elrugaszkodással; felugrás, leterpesztés Függésgyakorlatok: Akadályok leküzdése függésfeladatokkal. Mászás kötélen, rúdon. Függeszkedési kísérletek bordásfalon lefelé és felfelé. Vándormászás. Függeszkedési kísérletek kötélen (fiúknak). Magas gyűrű (fiúknak): alaplendület; zsugorlefüggés; lendület előre-hátra zsugorlefüggésbe; zsugorlefüggésből ereszkedés hátsó lefüggésbe, homorított leugrás hátra, lendületből. Érintőmagas gyűrű (lányoknak): lendületek előre-hátra; fellendülés lebegőfüggésbe; zsugorlefüggés, ereszkedés hátsó lefüggésbe, függésben lendület hátra, homorított leugrás. Egyensúlyozó gyakorlatok: Magas gerendán, ferdén elhelyezett padon, természetes, utánzó járások, futások,fordulatok. 1 m-es gerenda (lányok): Járások előre, hátra, oldalra, fordulatok. Érintőjárás különböző kartartásokkal. Hármas lépés, járás guggolásban. Mérlegállás. Függőleges repülés különböző kiinduló helyzetekből. Aerobik (lányoknak-fiúknak) Alaplépések, lépéskombinációk irányváltoztatással, forgással, és karmunkával, komplett gyakorlatlánc, koreográfia, zenére történő duplázás; aszimmetrikus koreográfia. Ugrókötél gyakorlatok (lányoknak-fiúknak) Lengetések: oldalt- elöl- fent; fűnyíró, 8-as figura. Kötéláthajtások: egy, ill. páros lábon szökdelés, előre-hátra kötéláthajtás helyben és haladással, futás mindkét láb alatti áthajtással, helyben futás dzsoggoláshoz hasonló lábmunkával.

Kombinációk: oldalt lengetés egyik oldalra, majd páros lábon szökdelés közben kötéláthatás előre, ezt követően oldalt lengetés másik oldalra; ugyanez hátra kötélhatással. Fordulatok: 2x180 fordulat (egy oldallengetés közben 180 fordulat, majd kötélhajtás hátra a láb alatt, ezután a második 180 fordulat majd kötélhatás előre a láb alatt. Képességfejlesztés Koordinációs képességek komplex fejlesztése talajgyakorlati és gyűrűn végezhető elemek kombinált végrehajtásával, valamint az ugrószekrény alkalmazásával (téri tájékozódás mozgásátállítódás képesség, ritmusérzék). A statikus és dinamikus egyensúly érzékelés fejlesztése gerendán végezhető gyakorlatokkal, illetve azok variálásával. A váll a kar és törzs erejének erősítése támaszhelyzetben és függésben végzett gyakorlatokkal. Zenére, állásban és talajon saját testsúllyal végezhető gyakorlatok a főbb -296-

forgatónyomaték, egyensúly, reakcióerő, hatásidő, egyensúly, tömegközéppont.

Biológia, egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés.

Ének-zene: ritmus és tempó

izomcsoportok erősítése céljából (térdfeszítő, -hajlító, csípőfeszítők, hajlítók, törzsfeszítő, -hajlító, könyök ízület-feszítők, -hajlítók. Erősítő és statikus nyújtó hatású gyakorlatok variálása. Játékok, versengések Célszerű testnevelési játékok a tornaszerek felhasználásával. Játékos feladatok ugrókötéllel. Összefüggő talajgyakorlat, gerendagyakorlat, gyűrűgyakorlat: önálló összeállítása, bemutatása. Tehetséggondozás a torna, aerobik és ugrókötél sportágakban, irányítás a versenysport felé. Prevenció, egészségfejlesztés Az egészséges testi fejlődés elősegítése a torna jellegű feladatmegoldásokkal, és az aerob jellegű munkavégzéssel. A test izmainak arányos fejlesztése, a helyes testtartás kialakítása különböző támaszban, függésben végzett gyakorlatokkal, az erő-, és nyújtógyakorlatok összhangjának megteremtésével. A tornajellegű feladatmegoldások növelik a cselekvésbiztonságot a mindennapi életben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A torna jellegű feladatmegoldásokhoz tartozó sportágak koncentrikusan bővülő szaknyelvi ismeretei. A sportágak specifikus, önálló bemelegítésének szempontjai. Az erősítő és nyújtó hatású gyakorlatok alapvető élettani és anatómiai ismereti. A mozgáshibákkal kapcsolatos ismeretek bővítése, a technika javítása és az önkontroll fejlesztése. A funkcionális és célzatos erőfejlesztő gyakorlatok kiválasztásának és végrehajtásának alapismeretei. A zenei és esztétikai alapismeretek. Az életkor szenzitív szakaszai és értelmezésük alapismeretei. A torna jellegű gyakorlatokkal kapcsolatos versenyrendezés és lebonyolítás szabályai. A feladat megoldások során az egymásnak nyújtott segítségadás és biztosítás módjainak verbális és gyakorlati ismereti. Az egészséges életmód összetevői közül a rendszeres testmozgás és táplálkozás összefüggéseire vonatkozó alapismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Futólagos kézállás, repülő guruló átfordulás, csúsztatás, vetődés, guggolóátugrás, vándormászás, homorított leugrás, aszimmetrikus koreográfia, ugrókötél-gyakorlat, statikus és dinamikus egyensúlyérzékelés, statikus nyújtás, szenzitív életkori szakasz

-297-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Alternatív környezetben űzhető sportok

Órakeret 22 óra

Az alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikái. A tanult sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata A természeti környezet és a szervezet alkalmazkodóképessége közötti összefüggések ismerete. A természeti környezetben a sportok egészségvédelmi és környezettudatos viselkedés szabályai. A mostoha időjárási viszonyok melletti sportolás. A helyi tárgyi feltételek függvényében választott sportági mozgásokkal a tematika továbbfejlesztése. A játék-, és sportkultúra gazdagodása a szabadidős szórakozást és a játékélményt nyújtó új sportágak mozgásanyagának ismerete. Az évszakoknak megfelelő rekreációs sportágak és népi hagyományokra épülő sportolási forma elsajátítása. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek elsajátítása. A szabadban végzett mozgások, és a környezettudatosság jelentőségének elismerése. A természeti/környezeti hatásokkal szembeni alkalmazkodó, ellenálló képesség kialakítása. A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése, a hagyományos és újszerű mozgásanyag elsajátítása. A szabadidőben rekreációs céllal végzett fizikai aktivitás iránti pozitív beállítódás fokozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmény MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább négy az évszaknak megfelelő és a körülményekhez igazodó fizikai aktivitások: gyalogos-kerékpártúrák, kirándulások, kocogás, tartós futás a szabadban, tájfutás, BMX, görkorcsolyázás, gördeszkázás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, alpesi síelés, asztalitenisz, tollaslabda, floor-ball, T-ball, frízbi, Turul, Nordic Walking, Játékok a szabadban: számháború. Korcsolyázás (az 5-6-7 évfolyamos tudás bővítése) A korcsolyázás technikai alapjai: siklások, előrekorcsolyázás, hátrakorcsolyázás, ívben korcsolyázás, koszorúzás, megállás, fordulatok. Asztalitenisz (folyosón és szabadban felállított asztalokon). Előkészítő gyakorlatok. Technikai gyakorlatok: alapállás, ütőtartás, lábmunka. Floorball Ütővel való futás . Egyszerű lövések, játékelemek alaptechnikájának elsajátítása. Alapvető szabályok megismerése. Passzolás technikájának elsajátítása. Passzok levételének tanulása. Tájfutás A térkép. A térképi ábrázolás. A térképek típusai. A természetjárás fontosabb térképtípusai. Város- és parktérképek. Útvonaltervezés a várostérképen. Túra a városban – csoportokban. Felkészülés a túrára: tervkészítés, a szükséges tárgyak összeírása stb. Túra jelzett turistautakon. A térkép követése tanári irányítással. Az iránytű és a tájoló. A tájolás. Távolságmérések a térképen. Távolságmérési gyakorlatok. Városi túra tervezése és önálló feladat -298-

Kapcsolódási pontok Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.

megoldása. Turista- és tájfutó térképek jelrendszere. Túra tervezése: menetrend, távolságmérések, menetidő-megállapítás stb. Tájékozódás a terepen (gyakorlatok az iskola környékén). Terepgyakorlatok – vezetővonal-követés gyakorlása tájfutó térképpel közösen, majd kisebb csoportokban, futással. A tájékozódási ismeretek bővítése és rendszerezése. Önálló feladatmegoldást igénylő tevékenységre történő felkészítés Képességfejlesztés A korcsolyázás alaptechnikai elemeinek gyakorlásával az alapállóképesség , a lokomotoros gyorsaság, az alsó végtag erejének, az egyensúlyozó képességnek fejlesztése. Az asztalitenisz játékhoz szükséges koordinációs képességek fejlesztése játékos gyakorlatokkal, az alapütések technikájának gyakorlásával. A láb és a kar gyorserejének fejlesztése a sportág igényeinek megfelelően. Játékok, versengések Korcsolyázás: sor és váltóversenyek, a sportág technikai elemeinek felhasználásával, egyéni és páros gyakorlatok, szlalom korcsolyázás, váltott lábon siklások, a lengő láb előre és hátra lendítésével. Koszorúzás előrehátra, íves korcsolyázás versenyszerűen. Asztalitenisz: a játékoknál felsorolt gyakorlatok. Floorball: csapatjáték Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Szabadidőben, különböző évszakokban, egyénileg, csapatban, formális és informális keretek között végezhető új testedzési formák megismerése, gyakorlása jártasság szintű elsajátítása. A szervezet edzettségének ellenálló és alkalmazkodó képességének fokozása a természeti és környezeti hatásokkal. Az egészséges életmóddal kapcsolatos tudásanyag bővítése, a környezettudatos magatartás formálása. Az új sportági mozgásformák megismerésével a motoros cselekvés biztonság növelése, technikailag helyes elsajátításukkal a balesetek megelőzése. A technikai gyakorlatok káros kivitelezése következményeinek tudatosításával prevenciós ismeretek átadása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A pszichomotoros tartalmakhoz tartozó információk az önálló és tudatos tanulás, gyakorlás elősegítésére. Az asztalitenisz játékai és kellékei. Floorball: versenyszabály ismeretek. A környezetkímélő magatartás főbb kritériumai. A rekreáció alapértelmezése, életkori sajátosságai és az életen át tartó fizikai aktivitás alapismeretei. Előre és hátrakorcsolyázás, koszorú,; tenyeres adogatás tenyeres kontraütés, fonák adogatás, fonák kontraütés,fonák droppütés, Kulcsfogalmak/ tenyeres droppütés, fonák nyesett adogatás, tenyeres nyesett fogalmak adogatás,alapszerva, rekreáció. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák. Grundbirkózás, alaphelyzetek, kitolás és kihúzás. A dzsúdó elemi guruló-, és esés gyakorlatai. Néhány egyszerű önvédelmi fogás. -299-

Órakeret 23 óra

A test-test elleni küzdelem. Az érzelmek és a z agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A tanult önvédelmi és küzdőjellegű feladatok szabályai.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A grundbirkózás további technikájának, szabályainak elsajátítása és a gyakorlatban történő alkalmazása. Az önvédelmi módok megismerése és gyakorlatainak kontrollált végrehajtása. Különböző eséstechnikák biztonságos végrehajtása társ közreműködésével is. Leszorítás technikák és leszorításból történő megismerése. Állásküzdelem kialakítása a dzsúdó elsajátított dobásaival. Veszélyes helyzetek, fenyegetettség felismerése, viselkedésminták elsajátítása a fenyegetettség elkerülésére. Segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrés és az önfegyelem.

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Önvédelem, önvédelmi fogások. Szabadulás fojtásfogásból. Felső egyenes kalapácsütés, egyenes ütés és köríves ütés védése, hárítása. Egyenes rúgás hárítása. Védés után a tanult dobástechnikák alkalmazása (pl. egyenes ütés hárítása oldalra kitéréssel, majd nagy külső horogdobás). Grundbirkózás Emelések és védésük. Mellső, hátsó és oldalemelések különböző fogásokkal: (derékfogásból, hónaljfogásból, karlezárással, karfelütéssel, stb.) Grundbirkózás szabályai, küzdelmek azonos súlyú partnerrel. Dzsúdó Különböző eséstechnikák tompító felületének elsajátítása alacsony, talaj közeli helyzetekben. Zuhanó esések előre, hátra, oldalra különböző kiindulási helyzetekből (térdelés, nyújtott ülés, guggolás, hajlított állás, állás). Csúsztatott esés jobbra és balra állásban majd oldalazó szökdeléssel. Társas rávezető gyakorlatok (társ hátán történő ülésből, társ által kötéllel lábat meghúzva, térdelőtámaszból a társ általi kézkihúzással). Zuhanó esések társ általi lökésből állásban és mozgásban. Földharc technikák: leszorítás technikák ismerete. Rézsútos/oldalsó, fej felőli/ lovagló üléses technikák. A leszorításokból történő szabadulások ismerete. Mini küzdelmek befogott leszorítás technikákból történő szabadulás adott időn belül. (pl. 25 mp). Mini földharc küzdelem leszorítás technikák befogására irányulóan. Dobástechnikák: Alapfogás. Egyensúlyvesztés irányai, a dobás részei. Nagy külső horogdobás (osoto gari), nagy csípődobás (ogoshi). Átmenet dobástechnikából leszorítás technikába : nagy külső horogdobást követően rézsútos leszorítás, nagy csípődobást követően rézsútos leszorítás. Állásküzdelem (dzsúdó): Tanult dobásokkal történő állásküzdelem Képességfejlesztés

Az eredményes küzdő jellegű feladatok elsajátításához szükséges -300-

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi ismeretek: keleti és magyar harci kultúrák. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek,anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia

kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése természetes mozgásformák és játékos, egyéni és páros képességfejlesztő gyakorlatok alkalmazásával (mászások, kúszások, emelésekhordások, függeszkedések, húzások-tolások, kéziszerrel történő gyakorlatok). Játékok, versengések Az állás és földharc küzdelmet előkészítő páros küzdőjátékok. Földharcjátékok (szőnyegfelület esetén). Állásban végzett játékok. Emeléseket előkészítő páros küzdőjátékok. Mögékerülés, kiemelés, páros játékok küzdőgyakorlatai. Állásküzdelmek azonos súlyú partnerekkel a grundbirkózás és a dzsúdó elsajátított elemeinek gyakorlásával. A tehetséges tanulók speciális fejlesztése, versenyeztetése a diáksportban, sportegyesületbe irányításuk. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A mindennapi cselekvésbiztonság növelése az eséstechnikák és tompítások elsajátításával, viselkedésminták elsajátítása a veszélyes helyzetek és fenyegetettségek elkerülésére. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az oktatásra kerülő gyakorlatok technikailag helyes végrehajtására vonatkozó ismeretek. Átfogó ismeretek a szabálytalan és tilos fogásokról. Az önvédelmi és küzdő jellegű feladatok eredményes végrehajtását befolyásoló alapvető motoros képességek ismeretei és életkorhoz igazított fejlesztési módszerei. Szemléletformálás a küzdősportok komplex személyiségfejlesztő ismertetésével (motoros, kognitív, szociális, és érzelmi akarati tulajdonságok). Mire tanít a dzsúdó: Néhány elv és bölcselet a keleti mesterek tanításaiból. Annak tudatosítása, hogy a küzdőmódokban a szerény, szorgalmas és kitartó emberek találnak védelmi eszközt. A küzdősportok gyakorlásához alapvető elv az egészségi és élettani szabályok megtartásának elve, a gyakorlás és a pihenés helyes aránya, a helyes táplálkozás, a célszerű légzés, a túlerőltetés elkerülése. Az óvatosság, a figyelem és a józan helyzetmegítélés mellett le kell küzdeni az elbizakodottságot, a vigyázatlanságot és a félelmet. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Felső egyenes kalapácsütés, egyenes ütés, köríves ütés, egyenes rúgás, fojtásfogás, leszorítás, nagy külső horogdobás (osoto gari) nagy csípődobás (ogoshi).

-301-

Természetes és nem természetes mozgásformák. Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában, tájékozottság a relaxációs technikákról. Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az erősítés és a nyújtás ellenjavallt gyakorlatai, Az összehangolt, feszes testtarás kritériumainak való megfelelés. Tájékozottság a kamaszkori személyi higiénéről.

Követelmények a 8. évfolyam végén

Sportjátékok Gazdagabb sportjáték-technikai és taktikai tudásanyag. A játékszabályok kibővített körének megismerése, alkalmazása. Jártasság néhány új taktikai formáció, helyzet megoldásában. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz szükséges test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban. Atlétika jellegű feladatok Az atlétikai tanult mozgások sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró-, és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése, a tanult versenyszabályoknak megfelelően. Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, lendületszerzés és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, kocogás élettani jelentőségének ismerete.

-302-

Torna jellegű feladatok A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban. Talajon, gerendán, gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat összeállításban. Az aerobik gyakorlatok kivitele és a zenével történő összehangolása. Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok Az évszaknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és a népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő jártasság. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek tudatossága. A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok ismerete. A környezettudatosság cselekedetekben való megnyilvánulása. A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben végzett sport iránti pozitív beállítódás. Önvédelmi és küzdőfeladatok A grundbirkózás alaptechnikájának és szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása. A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatok kontrollált végrehajtása társsal. Állásküzdelemben jártasság. A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

-303-

Osztályfőnöki

Heti óraszám Éves óraszám

5. évfolyam A B 1 1 36 36

6. évfolyam A B 1 1 36 36

7. évfolyam A B 1 1 36 36

8. évfolyam A B 1 1 36 36

A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Nat-ban megjelenő nevelési célok tematizálják a felsőbb évfolyamokon (5–8. évfolyam) az osztályfőnöki órák témaköreit, ezáltal érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: A fejlesztési területek, nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. -304-

Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítástanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell -305-

készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

-306-

Osztályfőnöki 5. évfolyam óraszám 12 7 4 5 3 3 2

Tematika Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 12 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Iskolai ünnepélyek, hagyományok ismerete. Társakkal való együttműködés: Hogyan dolgozunk páros munkában és csoportmunkában? Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának felismertetése. A hagyományok tisztelete és továbbvitele igényének kialakítása. Az osztály, mint közösség kommunikációs és együttműködési képességének fejlesztése. Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Alsó felső tagozat átmenetének kezelése A tanórák optimális tanulási környezetének kialakítása. Az egyes tantárgyak sajátságos jellegének, egymástól eltérő tanulási módjainak elemzése. Napirend fontossága, annak kialakítása. Az egyes osztályban szükséges felelősök megválasztása. Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak megteremtése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése

Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Iskola bemutatása, szabályai Házirend Tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése Hagyományok Szakkörök, diákélet, iskolaélet A tanulók ismerjék meg az iskola hagyományait!

Erkölcstan: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás

Hon és népismeret: a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-307-

tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, hagyomány, érték, értékelés, Kulcsfogalmak/ önértékelés fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Fejlesztési cél 7 óra A család fogalma. Különböző közösségek felismerése, megnevezése. Előzetes tudás A tematikai egység A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az osztály nevelési-fejlesztési mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A rend és a káosz különbözősége. A drámajátékok Irodalom A mesék pozitív és Ki vagyok én? negatív szereplői Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése. Helyem a közösségben Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Mozgásos önkifejezés A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi nevelésében, fejlődésében. Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Drámapedagógia Kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok Magyar nyelv: A testbeszéd értelmezése

Irodalom: Irodalmi alkotások a felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására Erkölcstan: a másság elfogadása

énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés szabályrendszere, példakép

-308-

Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 4 óra Kit tegezünk? Kit magázunk? Megvárjuk, amíg a másik befejezi mondandóját. Előzetes tudás A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció tényezői: a verbális és nem verbális kommunikáció Magyar nyelv: eszközei: Hogyan kommunikálunk? Aktív részvétel a Szituációs játékok: kommunikációs játékok különféle Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: kommunikációs feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. helyzetekben A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában. Siketek jelbeszéde. A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és feldolgozása. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, tetszikelés

Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Szituációs játékok: kommunikációs játékok Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Magyar nyelv, Irodalom: Különböző típusú szövegek értelmezése Magyar nyelv: nyelvi kifejezési formák: tegeződés, magázódás, tetszikelés Informatika: e-mail, chat

Drámapedagógia Erkölcstan: viselkedési normák, pl.: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.

-309-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 5 óra Szövegértelmezés kérdéseken keresztül. Olvasott szöveg tartalmának néhány Előzetes tudás mondatos összegzése. Páros munka és csoportmunka szabályai A tanulók tanulási kultúrájának fejlesztése. A tanulási módszerek A tematikai egység megismertetése, fejlesztése, bővítése. Szövegértő és szövegalkotó képesség nevelési-fejlesztési fejlesztése. Különböző munkaformákban történő tanuláson keresztül az céljai együttműködés képességének fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan tanuljak? A tanulók személyiségéhez leginkább igazodó tanulási módszerek megtanítása. Magyar nyelv, Szövegfeldolgozás algoritmusainak elsajátítása. Irodalom: Szövegértés írásban és szóban A szövegértő képesség A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül. fejlesztése különböző típusú szövegeken Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. Egyénre szabott tanulási módszerek. Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak elsajátítása. Erkölcstan: Kérdéskultúra és kérdésértelmezés Mások véleményének Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, tiszteletben tartása gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Tanuljuk a tanulást

Jegyzetelési technikák tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás Vázlatkészítés címszavas vázlat, mondatokból álló vázlat, fogalmi vázlat A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az információforrások kritikus használatának megtanítása A tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén készítsük fel őket a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt Informatika: mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Online szótárok használata

Kulcsfogalmak/ fogalmak

szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet

-310-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 3 óra Helyes napirend. Öltözködési az időjárásnak megfelelően. Mely ételek Előzetes tudás egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága. A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás, A tematikai egység étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos részvételre nevelési-fejlesztési való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére céljai való felkészítés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az egészséges életmód elveinek elsajátítása. Egészséges életmód – környezettudatosság

Készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében

Természetismeret: az emberi szervezet működése

Egészséges életrend. A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés módszereinek alkalmazása igényének kialakítása Kapjanak a tanulók mintákat a társas konfliktusok kezeléséhez Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés Felkészülés a serdülőkori változásokra. Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Természetismeret: menstruáció, magömlés

egészséges életmód, étrend, mozgás, serdülőkor, hormonális változások

-311-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 3 óra Melyik tantárgyból vagyok jó? Mit szeretek tanulni leginkább? Milyen Előzetes tudás sportágban vagyok ügyes? Milyen a kézügyességem? A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár külső A tematikai egység alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák elsajátítására. A nevelési-fejlesztési személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló tényező a céljai szakmaválasztásban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli tevékenységek motiválják a tanulókat? Technika, Vizuális Kapcsolódási pontok keresése az egyes szakmák és az érdeklődési körök kultúra, Ének-zene, között. Informatika Mi a pályánk?

Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók Technika, Vizuális kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek kultúra megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Szakmaismeret Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kulcsfogalmak/ fogalmak

érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek,

-312-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 2 óra A pénz fogalma, mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet mindennapi Előzetes tudás élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz mértékű összegekkel A tematikai egység Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat kell nevelési-fejlesztési fizetni. céljai Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/unk. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A háztartások életét meghatározó gazdasági pénzügyi intézményekről való Technika és életvitel ismeretek bővítése. háztartástan Gazdasági életre nevelés

A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Tudjanak a tanulók ésszerűen gazdálkodni a pénz világában, kiindulási pontként a zsebpénzükkel. Szerezzenek ismereteket az ésszerű fogyasztással és az ehhez kapcsolódó takarékossággal kapcsolatosan. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Kulcsfogalmak/ fogalmak

pénz, érték, takarékosság

-313-

Matematika: a pénz vásárlói értéke

Osztályfőnöki 6. évfolyam

Óraszám 9 4 8 6 3 3 3

Tartalom Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Órakeret 9 óra

Értékelés, önértékelés, szabálykövetés, felelősségtudat Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának felismertetése. Az osztály, mint közösség kommunikációs és együttműködési képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)

Kapcsolódási pontok

Megbízatások az osztályban feladattudat, önkontroll, önértékelés, mások értékelése. Az egyes osztályban szükséges felelősök újraválasztása. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Osztálykirándulás – élménykommunikáció Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. A nyári szünidő tervezése. Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Társadalmi normák, az együttélés szabályai családban, iskolában, baráti közösségben Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak szélesítése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása

Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése

Erkölcstan: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás

Értékelés – Önértékelés Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítástanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. szabály, szabálykövetés, közösség, érték, értékelés, önértékelés Kulcsfogalmak/ fogalmak -314-

Tematikai egység/ Órakeret Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Fejlesztési cél 4 óra Előzetes tudás A tematikai egység A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az osztály nevelési-fejlesztési mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Milyen teljesítményt várok önmagamtól a hatodik osztályban? Célkitűzés, önmegvalósítás Irodalom A mesék pozitív és negatív szereplői Jellemzés – Önjellemzés Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése. Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Mozgásos önkifejezés A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Milyen normák érvényesek ebben a közösségben?

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Drámapedagógia Kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok Magyar nyelv: A testbeszéd értelmezése Irodalom: Irodalmi alkotások a felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására Erkölcstan: a másság elfogadása

énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés szabályrendszere, példakép

-315-

Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 8 óra Kommunikációs zavarok ismeret, feloldása Előzetes tudás A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. nevelési-fejlesztési Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás céljai A média tudatos kritikai kezelése Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs zavarok Magyar nyelv: Értelek, nem értelek, félreértelek! Szituációs játékok: kommunikációs Aktív részvétel a zavarok bemutatására. A kommunikációs képesség fejlesztése. különféle kommunikációs Médiatudatosságra nevelés helyzetekben Neked tetszett? Kritikus megnyilvánulások könyvvel, filmmel kapcsolatosan Hírek a tv-ből, rádióból Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy a tanulók a mediatizált, globális Magyar nyelv, nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos Irodalom: médiumok nyelvét. Készítsük fel a tanulókat az értelmező, kritikai és Különböző típusú tevékenybeállítódás révén a demokrácia részvételi kultúrájára és a szövegek értelmezése médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Ismertessük meg a tanulókat a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Amikor nem unatkozom… A szabadidő hasznos eltöltése: hobbi, szakkör, sportkör stb. Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, önálló döntésekre, amelyek a testi és lelki egészségüket is szolgálják, például a szabadidő hasznos eltöltésén keresztül. Szövegalkotás. Párbeszéd – Leírás –Vita Szituációs játékok A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Természetismeret a sport szerepe az egészségmegóvásban

Drámapedagógia Erkölcstan: viselkedési normák, pl.: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kommunikációs szabályok. Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás. Médiatudatosság.

-316-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 6 óra Különböző tanulási módszerek ismerete. Szövegértő-, szövegalkotó képesség. Együttműködési képesség páros vagy csoportmunkában. Jegyzetelési technikák megismerése. Szövegértő-, szövegalkotó képesség fejlesztése. Kérdéskultúra aktiválása, fejlesztése. Tanuljuk a tanulást

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegértés írásban – Szövegértés szóban Irodalmi szövegekben a meghökkentő cím és szöveg meghökkentése A szövegkohézió, a szövegegységek ismerete. Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv, Irodalom: A szövegértő képesség fejlesztése különböző típusú szövegeken

Humor az irodalomban A szöveg alapértelmezésén túl a másodlagos jelentésének felismerése. A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül. Jegyzetelési technikák – Filmkritika Tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás. Az alkalmazott szövegen keresztül médiatudatos magatartás alakítása. Az információforrások kritikus használatának gyakorlása. Kérdéskultúra, kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet

Tematikai egység/ Órakeret Egészséges életmód – környezettudatosság Fejlesztési cél 3 óra Ember és környezetének kapcsolata. Előzetes tudás A tematikai egység Környezettudatos magatartás alakítása. A szelektív hulladékgyűjtés nevelési-fejlesztési fontossága. A környezet ismerete és szeretete. A fenntarthatóság fogalmának céljai ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A környezettudatos magatartás Hívjuk fel a tanulók figyelmét az életformák gazdag változatosságára a természetben és a kultúrában. Tudatosítsuk, hogy az erőforrásokat Természetismeret: tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre az emberi szervezet tekintettel használják. működése Ismeretterjesztő szöveg a szelektív hulladékgyűjtésről Cél, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. -317-

Természetismeret: Környezetvédelem, tájvédelem

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Környezettudatos magatartás. Szelektív hulladékgyűjtés. Fenntarthatóság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 3 óra Tantárgyak követelményeinek és tartalmának ismerete. Saját képességek Előzetes tudás felmérése. Szakmákhoz kapcsolódó ismeretek. A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár külső A tematikai egység alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák elsajátítására. A nevelési-fejlesztési személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló tényező a céljai szakmaválasztásban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli tevékenységek motiválják a tanulókat? Technika, Vizuális Melyik a kedvenc tantárgyam? kultúra, Ének-zene, Kommunikáció – Érvelés. Tudják a tanulók érvekkel alátámasztani, hogy Informatika miért az a tantárgy a kedvencük. Mi a pályánk?

Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm? Önismereti tréning. Egy szakma bemutatása Technika, Vizuális Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – kultúra átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek, Kulcsfogalmak/ fogalmak

-318-

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 3 óra Különböző hivatalok ismeret. Mit, hol ügyintézünk? Milyen tevékenységeket, feladatok lát el a postahivatal? Az internet világában hogyan kommunikálhatunk? Gazdasági életre nevelés

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Családi kiadások a postán. Ismerjék meg a tanulók és tudják önállóan is használni a posta szolgáltatásait. Tudják, hogy a szolgáltatások is pénzbe kerülnek. Tudjanak a hivatali környezetben megfelelő magatartásmintákat alkalmazni. Saját ügyek intézése: diákigazolvány, szakköri jelentkezés stb. Vállaljanak a tanulók felelősséget, alakítsuk ki bennük az önálló cselekvés igényét. A tanulók tevékeny részvételére építő ügyintézés hatékonyan támogatja a megbízhatóság kialakítását. Az internet világa, avagy idő és költséghatékony kommunikációs formák: SMS, e-mail, chat Ismerjék meg a tanulók az internet nyújtotta kommunikációs lehetőségek előnyeit és hátrányait.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

-319-

Informatika: e-mail, chat

Osztályfőnöki 7. évfolyam

Óraszám 10 8 5 8 5

Tartalom Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság - Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 10 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Társakkal való együttműködés: Szervezetek működése, működés szabályozása. Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának felismertetése. Az osztály mint közösség kommunikációs és együttműködési képességének fejlesztése. Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)

Kapcsolódási pontok

Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás – élménykommunikáció A nyári szünidő tervezése – élménykommunikáció Félévi bizonyítványterv készítése Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítástanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Tanulói jogok és kötelességek DÖK A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése

Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése

Erkölcstan: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás

A tanulók legyenek tevékenyen részesei az osztályközösségnek: Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, értékelés, önértékelés Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? -320-

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Énkép, önismeret, társas kapcsolatok, kapcsolati rendszerekben működő szabályok. Az osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése. Magunkról való tudás. Gondolati térkép.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Helyem az osztályban Helyem az osztályban, mint közösségben Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Mozgásos önkifejezés

Hogyan változtam az elmúlt években: külső és belső tulajdonságok Énkép és önismeret fejlesztése. A pozitív énkép erősítése, a negatív énkép alakítása pozitív irányba. Ki vagyok én? Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését.

Kapcsolódási pontok Drámapedagógia Kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok Magyar nyelv: A testbeszéd értelmezése Irodalom: Irodalmi alkotások a felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására

Az önismeret fejlesztése. Testbeszéd, beszélnek a testrészeink. Megjelenésünknek, a rólunk alkotott képnek a szerves részét képezik a testbeszédünk, a gesztusaink, a mimikánk. Mindezek fejlesztése, alakítása nagyon fontos a rólunk kialakított kép pozitív attitűdjéhez. Barátságtérkép Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. A felnőttek és én A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi nevelésében, fejlődésében. A szülők szerepe a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, Kulcsfogalmak/ fogalmak

-321-

Erkölcstan: a másság elfogadása

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kommunikáció – médiatudatosság

Órakeret 5 óra

Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A tematikai egység A kommunikáció eszköztárának stabil, helyzetnek megfelelő használata. A nevelési-fejlesztési kommunikációs tényezők biztos felismerése. Kulturált kommunikációs céljai illemszabályok betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan mondjam? Magyar nyelv: A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a Aktív részvétel a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és feldolgozása. különféle kommunikációs helyzetekben Előzetes tudás

A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, tetszikelés. Szituációs játékok: vita, meggyőzés, kérdésfeltevés Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Szituációs játékok: kommunikációs játékok Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Magyar nyelv: nyelvi kifejezési formák: tegeződés, magázódás, tetszikelés Informatika: e-mail, chat

Drámapedagógia Erkölcstan: viselkedési normák, pl.: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tanuljuk a tanulást – Egészséges életmód – Órakeret környezettudatosság – A mi pályánk? 8 óra Szövegértés és szövegalkotás korosztálynak megfelelő szintje. A kiemelés Előzetes tudás mint jegyzetelési technika. Mi a környezettudatos magatartás? Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A kiselőadás készítésének A tematikai egység ismérvei, az informatikai tudás beépítése a kiselőadásokba, például ppt. A nevelési-fejlesztési fejlesztés a környezettudatos magatartást és az egészséges életmódot érintő céljai témákon keresztül történik, fejlesztve ezáltal a szövegértést és a tanulási kompetenciát is. A felvételi helyzet előzetes megteremtése a kiselőadásokkal. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása. Szövegértés írásban és szóban Magyar nyelv, A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül. Irodalom: A szövegértő képesség Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. fejlesztése különböző Egyénre szabott tanulási módszerek. típusú szövegeken Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak elsajátítása. Jegyzetelési technikák elsajátítása, lépéseinek gyakorlása különböző típusú hallott vagy leírt szövegeken keresztül: tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás -322-

Magyar nyelv, Irodalom: A jegyzetelési tech-nikák gyakorlása

Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt elő is tudják adni. Az önértékelés és mások értékelésének fejlesztése. A felvételire való felkészítés olyan helyzetek megteremtésével, ahol a tanulóknak alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet megszokására, illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására, valamint a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére.

Informatika: Online szótárok használata

Kiselőadások készítése prezentációval A prezentáció fogalmának és fajtáinak ismerete. A papíralapú prezentáción túllépve a digitális kompetencia előtérbe helyezése. PowerPoint előadás készítésének mechanizmusa, az ehhez kapcsolódó előadásmód fejlesztése. szövegértés, szövegalkotás, jegyzetelés, kiselőadás PowerPoint Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 5 óra A pénz fogalma mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet a mindennapi Előzetes tudás élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz mértékű összegekkel. A tematikai egység Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat kell nevelési-fejlesztési fizetni. céljai Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Gazdasági életre nevelés

Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt 2 órában Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról demokratikus döntéshozatal. Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel, programokkal. Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez előkészítés, foglalások rendezése stb. Osztály szintű karácsonyi ünnepség költségvetésének készítése Költségvetés készítés: a költségvetés részei, tervezés, számítások végzése, megvalósítás, elszámolás. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának elemzése Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében, elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a megvalósult költségek között. Mi volt az eltérés oka? -323-

Matematika: a pénz vásárlói értéke

Kulcsfogalmak/ fogalmak

pénz, érték, takarékosság

-324-

Osztályfőnöki 8. évfolyam

Tartalom Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Kommunikáció – médiatudatosság Mi a pályánk? Egészséges életmód, környezettudatosság Gazdasági életre nevelés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Óraszám 7 7 17 4 5

Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Órakeret 7 óra

Társakkal való együttműködés: Szervezetek működése, működés szabályozása. Az értékelés, önértékelés fejlesztése. Az osztály mint közösség és az egyén kommunikációs, valamint együttműködési képességének fejlesztése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)

Kapcsolódási pontok

Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás – élménykommunikáció A jövőbeni tervek – élménykommunikáció Félévi szöveges önértékelési terv készítése Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítástanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ fogalmak

értékelés, önértékelés, kommunikáció

-325-

Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kommunikáció – médiatudatosság

Órakeret 3 óra

Az internet fogalma, használata. Az etikett fogalma

Az internetnyelv megjelenése mellett az anyanyelv helyes használatának fontosságára nevelés. Az internet szabályrendszerének, normáinak megismertetése a tanulókkal, valamint e terület közösségformáló hatásának ismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Internetnyelv A 20-21. századi vívmányok biztos és kulturált használata mellett az Informatika: e-mail, chat anyanyelvi kultúra megtartásának fontossága. A normakövető helyesírás alkalmazása e-mailezés és chatelés alkalmával. A levél tartalmi és formai elemeinek megőrzése e-mail írásakor. Magyar nyelv és irodalom: A levél tartalmi és formai jellemzői Etikett netikett Az alapvető viselkedési normák kiterjesztése a mindennapi viselkedés Drámapedagógia területén megjelenő internetes világra is. Tudatosítani kell a tanulókban, Erkölcstan: viselkedési hogy a netikett, azaz az internet etikettje, írott és íratlan szabályai is normák, mindenki számára kötelező érvényűek. Az internetes közösségek hagyományos közösségekhez hasonló működésének ismertetése, annak érdekében, hogy tudják a tanulók, ezek a közösségek is kiközösítik azokat a tagokat, akik a szabályrendszerüket nem tartják be. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kulcsfogalmak/ fogalmak

internetnyelv, etikett, netikett, szabályrendszerek

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 17 óra Tehetség fogalma. Szakmák ismerete, Saját adatok ismerete. Illemtani szabályok. Kommunikációs ismeretek. Szövegértés és szövegalkotási képesség. A tehetség jegyeinek felismerése önmagunkon. Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A mi pályánk?

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Mindenki tehetséges valamiben. Te miben? A tehetség területeinek megismerése, a saját képességek reális ismerete, annak felismerése miben tud a tanuló kiemelkedőt nyújtani.

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv, Irodalom: Pályaorientáció. Pályaválasztás 4 óra A szövegértő képesség A tanulók kapjanak átfogó képet a munka világáról. Ennek érdekében olyan fejlesztése különböző feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania számukra, amelyek révén a típusú szövegeken tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. -326-

Hogyan készülök az írásbeli felvételire? A felvételire, való felkészítése a tanulóknak olyan helyzetek Informatika: megteremtésével, ahol alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet megszokására, Online szótárok illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására. használata Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Az önéletrajz Az új típusú önéletrajz tartalmi és formai követelményei. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és online felületen. A kézzel írt önéletrajz küllemének követelményei: olvasható írás, a helyesírás fontossága, áthúzások, satírozások, lefestők mellőzése. Az online felületen küldött önéletrajz kísérőlevelének formai és tartalmi, netikettbeli követelményei.

Magyar nyelv, Irodalom: Önéletrajz

Felvételi adminisztráció, jelentkezési lapok. Szövegértés gyakorlása a kitöltési útmutató alapján. Az írásbeli felvételi tapasztalatai – kommunikációs gyakorlat Hogyan készülök a szóbeli felvételire – kommunikációs gyakorlatok Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt elő is tudják adni.

Magyar nyelv, Irodalom: kiselőadás

Megjelenés a felvételin – A divat, amely megmondja ki vagy Öltözködési és viselkedési normák alakítása. A helyszínnek és időpontnak megfelelő magatartásformák gyakorlása. A szóbeli felvételi tapasztalatai– kommunikációs gyakorlatok szövegértés, szövegalkotás, kiselőadás, illemtan Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Egészséges életmód – Környezettudatosság Órakeret Fejlesztési cél 4 óra Testi és hormonális változások, valamint azok következményei Előzetes tudás A tematikai egység A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való felkészítés. nevelési-fejlesztési A szerelem meghatározása vagy meghatározatlansága céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Halló fiúk, halló lányok Biológia Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése (pattanások, Hormonális változások menstruáció, zsíros haj stb. és külső hatásai Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a testi higiénében. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Szerelem és más dolgok A tanulók érzelmi felkészítése a túlfűtött érzelmi megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére nevelés. Segítsük a tanulókat, hogy legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. -327-

Kulcsfogalmak/ fogalmak

hormonális változások, érzelem, szerelem, lelki egyensúly

Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 5 óra A pénz értéke, mint fizetőeszköz. Költségvetés fogalma. Előzetes tudás A tematikai egység Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi nevelési-fejlesztési pénzért lehet utazni, programokat szervezni, szállást foglalni. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Utazás kirándulásszervezés Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról Földrajz: demokratikus döntéshozatal. Magyarország Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel, nevezetességeinek, programokkal. természeti kincseinek Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez ismeret, turisztikai előkészítés, foglalások rendezése stb. célpontok Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, Informatika: egymásrautaltságát. Útvonaltervező, excelPénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának elemzése táblázat használata, Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében, elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a megvalósult Matematika költségek között. Mi volt ennek az oka? a pénz vásárlói értéke Praktikumok: diákok által felvetett gazdasági témák megvitatása, tapasztalatszerzés egymástól. Kulcsfogalmak/ fogalmak

pénz, érték, takarékosság, költségvetés,

-328-