A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ SZMSZ ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1.

A diákönkormányzat a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: ……………………………….. ……………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője

2.

A szülői szervezet a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: ………………………………… ………………………………………… az iskolai szülői munkaközösség elnöke

3.

A Közalkalmazotti Tanács a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZMSZének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: ………………………………… ………………………………………… a Közalkalmazotti Tanács elnöke

4.

A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a szervezeti és működési szabályzatot 2013. március 19. napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal 1-44/2013. (03.19.) számú határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Kelt: …………………………………. ………………………………………. igazgató

2

FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁS

A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZMSZ-ének elfogadásához, magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a fenntartó Vidékfejlesztési Minisztérium a működtető egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentum IX. fejezetéhez, X. fejezetéhez, XV. fejezetéhez és a XVI. fejezet 4. pontjához egyetértését megadja, vagy ellenvetését az alábbiakban fogalmazza meg:

Kelt: …………………………………..

………………………………………. tankerületi igazgató

3

TARTALOMJEGYZÉK

I.

A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései és hatálya

II.

A Szervezeti és Működési Szabályzat alapját képező magasabb szintű jogszabályok és rövidítések

III.

Az iskola alapítása, szervezeti felépítése és működési rendszere 1. Az iskola alapítása, szervezeti felépítése, működési rendszere 2. Az iskola igazgatósága 3. Az iskola vezetősége 4. Helyettesítési rend 5. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokat ellátó felelősök 6. Az intézet magasabb jogszabályban meghatározott, előírás szerinti működtetésével kapcsolatos további megbízatások 7. Pedagógiai munka belső ellenőrzése 8. A felnőttoktatás formái

IV.

Az iskola vagyona és gazdálkodása 1. Az iskola vagyona 2. Az iskola gazdálkodása 3. Pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök

V.

Az iskola személyi ellátottsága és a közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályok 1. Pedagógusok jogai és kötelezettségei 2. Adminisztratív és technikai dolgozók jogai és kötelezettségei 3. Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos előírások 4. Kockázatértékelés

VI.

Az iskola közösségei és ezek belső kapcsolatrendszere 1. Az iskolai alkalmazottak közössége, nevelőtestület, szakmai munkaközösségek 2. A tanulók közösségei 3. A tanuló fegyelmi felelőssége 4. A szülői szervezet 5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület 5.2. A diákönkormányzat és az iskolai vezetők kapcsolattartása 5.3. Iskolai sportkör 5.4. A nevelők és a szülők

VII.

Az iskola külső kapcsolatrendszere, a belépés és a benntartózkodás rendje 1. Az iskola külső kapcsolatrendszere 2. A belépés és a benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel 3. Pedagógiai program elérhetősége 4. Reklámtevékenység szabályai

4

VIII.

Az iskola és az iskolai könyvtár munkarendje

IX.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás, tanulók juttatása

X.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

XI.

Intézményi védő, óvó előírások

XII.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

XIII.

A tankönyvellátás rendje

XIV. Az iskola működési rendje XV.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolás

XVI. Iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

MELLÉKLETEK: 1. Adatkezelési szabályzat 2. Iskolai könyvtári gyűjtőköri szabályzat

5

I. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései és hatálya

A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. november hó 13. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet, véleményezte a Közalkalmazotti Tanács.

_____________________ igazgató

Az SZMSZ célja: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ hatálya: Az SZMSZ időbeli hatálya: Az 1-197/2013. határozatszámon elfogadott és jóváhagyott SZMSZ az iskola vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 2013.03.19-én elfogadott SZMSZ. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:  Az iskolával jogviszonyban álló minden alkalmazottra, tanulóra.  Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az iskola feladatainak megvalósításában.  A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:  Az iskola területére.  Az iskola által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - iskolán kívüli programokra. A kihirdetés napja: 2013. november 13. Módosítása: az iskolaigazgató hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök Az SZMSZ nyilvánossága: - megtekinthető az iskolai könyvtárban, - az iskola irattárában, - az intézmény honlapján (www.kinizsi-kap.sulinet.hu)

2

II. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapját képező magasabb szintű jogszabályok és rövidítések                     

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 2007. évi XCVIII. törvény a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről módosításáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvellátásról 2007. évi CLII. törvény a vagyonnyilatkozat-tételről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről

A Szervezeti és Működési Szabályzatban előforduló rövidítések: SZMSZ: KSZ: PP: AO:

Szervezeti és Működési Szabályzat Kollektív Szerződés Pedagógiai Program Alapító Okirat

3

III. Az iskola alapítása, szervezeti felépítése és működési rendszere 1.a) Alapítása Alapítás éve: 1950. Alapító: Közoktatási Minisztérium (1950. évi 40. számú törvényerejű rendelet) Az alapító jogutódja: az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve, Vidékfejlesztési Minisztérium Az intézmény azonosítószáma: 034168 (oktatási azonosító)

AZ INTÉZMÉNY 1) Neve: Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola 2) Rövid neve: Kinizsi Szakképző Iskola 3) Székhelye: 7400 Kaposvár, Baross u. 19. 4) Intézményirányító szerv: Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 5) Jogszabályban meghatározott közfeladata: Ötv. 8. § (1) alapján Oktatás 6) Maximális tanulólétszám: 1090 fő 7) Tagozat megnevezése, évfolyamok száma: Nappali tagozat (iskolai oktatás) Általános műveltséget megszi- szakközépiskola lárdító és elmélyítő szakasz szakiskola 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő Szakképzés 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 8. évfolyamra épülő Felnőtt tagozat Felnőttoktatás nappali oktatás szakközépiskola munkarendje szerint Felnőttoktatás nappali rendszakmai képzés szerű oktatás szerint

Évfolyam 4 2 1; 2 1; 2; 3 1; 2; 3 3; 4 1; 2; 3

4

8) Alaptevékenysége: TEÁOR 85 32 Szakmai középfokú oktatás Szakágazat szám: 853 200 Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat számok 2010. január 1-jétől: 85312 Szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás 85323 Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés 85593 Egyéb felnőttoktatás 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 91012 Könyvtári tevékenység 56 VENDÉGLÁTÁS 56291 Oktatásban, üdültetésben részt vevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése Foglalkoztatási jogviszonyok: Az intézményben foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján áll fenn. A költségvetési szerv jellege: Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az iskola vezetőjének kinevezési rendje: Az intézményvezetői megbízást a fenntartó adja. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni.

5

1.b) Szervezeti felépítése, működési rendszere Az iskola szervezeti felépítése: ISKOLÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IGAZGATÓ

Gazdasági vezető

ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ

IGAZGATÓ HELYETTES

SZAKOKTATÓK

Az iskola engedélyezett létszáma: Ebből technikai dolgozók száma:

TECHNIKAI DOLGOZÓK

TANÁROK

68 fő 15 fő

Az iskola működési rendszere: Az iskolát az intézményvezető (igazgató) irányítja, ő a legfelsőbb vezető, ő látja el az alapfeladatokat. Az intézményen belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve azonos szinten belül a mellérendeltség Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az iskola legfontosabb döntéshozó fóruma a nevelőtestület.

6

2. Az iskola igazgatósága A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola vezetési szerkezetét - a köznevelésről szóló 2012. évi törvényben és a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendeletben meghatározott kötelezően foglalkoztatott vezetők, - az iskola pedagógiai programjában meghatározott köznevelési és szakképzési feladatok határozzák meg. Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint a közvetlen munkatársaiból álló alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: - igazgatóhelyettesek - gazdasági vezető - gyakorlatioktatás-vezető Igazgató: az iskola felelős vezetője, aki a munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízása jogszabályban meghatározott módon történik. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Felel: - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, - a tanulói baleset megelőzéséért, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának a megszervezéséért, - a pedagógus etikai normák betartásáért és betartatásáért, - a nevelőtestület vezetéséért, - az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért. Előkészíti a munkatervet, tantárgyfelosztást, nevelőtestületi értekezleteket. Végzi és szervezi az ellenőrző tevékenységet. Jóváhagyja a vezetőtársai által véleményezett tanmeneteket. Irányítja a személyzeti munkát (munkaerő-gazdálkodás, tanárok minősítése, bérfejlesztés, jutalmazás). Feladata a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése. Segíti a diákmozgalmat, biztosítja működési feltételeit, felügyeli tevékenységét. Képviseli az iskolát. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, a vezetőtársai közreműködésével végzi. Akadályoztatása esetén - a munkáltatói jogkör, a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése jogkör kivételével - az általános igazgatóhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. A vezetők megbízását - a tantestület véleményének a kikérésével - az igazgató adja, a vezetői megbízás határozatlan időre szól. Vezető beosztású dolgozó csak az iskola határozatlan időre alkalmazott munkavállalója lehet. Az iskola alábbi vezető beosztású dolgozóit a magasabb jogszabályban meghatározott vezetői pótlék illeti meg. 7

Igazgatóhelyettesek (2 fő): A mindennapi pedagógiai tevékenység - ezen belül és elsősorban az elméleti oktatás és nevelőmunka területén - szervezésében, irányításában és ellenőrzésében segítik az igazgatót. - általános igazgatóhelyettes - műszaki igazgatóhelyettes Gazdasági vezető (1 fő): Segíti az igazgató munkáját az oktatás tárgyi eszközeinek, valamint a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésében. Az iskola gazdasági ügyeinek felelős vezetője. Gyakorlatioktatás-vezető (1 fő): az iskola tanműhelyeiben, valamint a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés szervezésében, irányításában és ellenőrzésében segíti az igazgatót. A gyakorlóhely gazdálkodását, a képzés feltételrendszerének a biztosítását és az ezzel kapcsolatos szervezési, irányítási feladatokat látja el. Munkaközösségek vezetői: Létszám: a fenntartó jóváhagyása alapján Megbízásuk időtartama: 1 év Juttatás, kedvezmény: alapbérjellegű pótlék, az illetményalap 5 %-a

3. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: - igazgató - gazdasági vezető - igazgatóhelyettesek - gyakorlatioktatás-vezető - a szakmai munkaközösségek vezetői - a közalkalmazotti tanács elnöke. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, szülői szervezet, diákönkormányzat, és az intézeti szakszervezet(ek) vezetőivel. Az iskola vezetősége az iskola éves munkatervében meghatározott időben ülésezik. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

4. Helyettesítési rend Az igazgatót távollétében (3 munkanapot meghaladóan) a munkáltatói feladatok kivételével az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az igazgatóhelyettesek az alábbi sorrendben látják el: 8

általános igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes gazdasági vezető gyakorlatioktatás-vezető A helyettesek akadályoztatása esetén a helyettesítési feladatokat a gyakorlatioktatás-vezető, vagy az osztályfőnöki munkaközösség-vezető látja el. A vezetők intézményben tartózkodási rendjéről a tanév egészére heti beosztásban az iskola beosztást készít. Ez az intézmény honlapján nyilvánossá tételre kerül. A munkáltatói jogok gyakorlása során az igazgató a munkáltatói jogokat nem ruházza át, kivétel a munkaviszonyra vonatkozó igazolások kiadása.

5. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokat ellátó felelősök - Osztályfőnökök Megbízásuk időtartama: 1 év Létszám: azonos az osztályok számával Juttatás, kedvezmény: alapbérjellegű pótlék, az illetményalap 10 %-a - Ifjúságvédelmi felelősök Létszám: szakiskolában 1 fő, középiskolában 1 fő Megbízásuk időtartama: 1 év - Diákönkormányzat munkáját segítő tanár Létszám: szakiskolában 1 fő, középiskolában 1 fő Megbízásuk 1 évre szól.

6. Az intézet magasabb jogszabályban meghatározott, előírás szerinti működtetésével kapcsolatos további megbízatások - Nem függetlenített munkavédelmi felelős Létszám: 1 fő Megbízása: határozatlan időre - Tűzvédelmi megbízott Létszám: 1 fő Megbízása: határozatlan időre Továbbá: Írásbeli megbízást adhat az igazgató olyan feladatok ellátására, melyek az intézmény működése szempontjából fontosak, de nem tartoznak a közalkalmazott munkahelyi kötelességei közé. Ilyen esetben megbízási díjat kap a feladat elvégzéséért. Eseti megbízást adhat az igazgató az intézet közalkalmazottjainak a gazdasági munka egy-egy részterületének ellenőrzésére, amiért juttatás, kedvezmény nem jár.

9

7. Pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Az ellenőrzés célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, illetve a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az intézmény vezetője - az intézményvezető helyettesei - gyakorlatioktatás-vezető - külső szakértő A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatók a munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás - írásbeli beszámoltatás - értekezlet - óralátogatás - továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése - kompetencia felmérések eredményei - vizsgaeredmények, versenyeredmények - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok

8. A felnőttoktatás formái: Nappali oktatási rendszerben történik a szakmunkások szakközépiskolai oktatása, érettségi vizsgára való felkészítése 2 évfolyamon. Nappali oktatási rendben szakmai képzés történik élelmiszeripari szakmacsoportban, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmacsoportban és vegyipari szakmacsoportban 1-3 évfolyamon.

IV. Az iskola vagyona és gazdálkodása Az iskola képviseletére az intézmény igazgatója jogosult.

1. Az iskola vagyona A feladatellátást szolgáló vagyon: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 467/2. hrsz. (Kaposvár, Baross u. 19.), 587. hrsz. (Kaposvár, Anna u. 1.), 3536/3. hrsz. (Kaposvár,

10

Kenyérgyár u. 2.) ingatlan, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában a működtetéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek az iskolát illetik, illetve terhelik. A gazdálkodáshoz az ingatlanokról vagyonkezelési szerződést kell kötni a vagyon tulajdonosával. Kisegítő és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola a Kaposvár-TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. tagja. A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola számlaszáma: Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatósága 10039007-00333991-00000000 Az iskola általános szabályok szerinti áfa alany. Az iskola jogi személy.

2. Az iskola gazdálkodása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az intézmény állami fenntartású. A gazdálkodási feladatokat a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola önállóan látja el. A gazdálkodáshoz az iskola költségvetési tervet készít, amelyet a fenntartó Vidékfejlesztési Minisztérium fogad el. A költségvetés összeállításakor az ellátandó feladatokból és az ismert bevételekből kell kiindulni. A működési bevétel felhasználásához a fenntartó előzetes jóváhagyását kell kérni. Az intézmény a gazdálkodásáról féléves és éves beszámolót készít, vagyoni helyzetéről negyedéves mérlegjelentést küld, rendszeresen pénzügyi adatszolgáltatást küld a fenntartónak. Kötelezettségvállalás A költségvetési szerv nevében a feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola igazgatója vagy az általa megbízott személy jogosult az alapító okiratában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után és csak írásban történhet. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a kifizetés időpontjában a szükséges fedezet rendelkezésre áll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A belső ellenőrzési kötelezettség ellátására az intézmény megállapodást kötött Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával.

11

Az iskola működésével kapcsolatos reprezentációs kiadásokat a szakfeladatok között egyenletesen kell felosztani. Reprezentációs kiadásokról előzetesen kötelezettségvállalást kell készíteni, teljesítésének igazolására az igazgatóhelyettesek, illetve a gyakorlatioktatás-vezető jogosult. Az iskolai gépjármű csak iskolai feladatok ellátására vehető igénybe. A gépjármű használatát előzetesen az intézményvezető, távollétében a helyettesítési rend szerinti személyek engedélyezhetik. A gépjárművet a vezetéshez szükséges, érvényes okmányokkal rendelkező iskolai alkalmazott vezetheti a munkakörében lévő leírás vagy eseti megbízás alapján. A gépjármű használatáról minden esetben menetlevelet kell vezetni. Az iskolai feladatok ellátására az intézmény dolgozói vezetékes telefont, az igazgató pedig rádiótelefont is használhat. A magáncélú telefonokat a dolgozóknak írásban rögzíteni kell az erre a célra rendszeresített füzetben, és havonta utólag az összeget az iskolai pénztárba kötelesek befizetni.

3. Pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök Az iskolai eszközök közül laptop és projektor kerülhet a pedagógusok használatába. A használatba vett eszközökről átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni, azt mellékelni kell az eszköznyilvántartó laphoz. Meg kell határozni a használat idejét. Sérülés vagy hiány esetén a használó teljes kártérítési felelősséggel tartozik, kivétel vis maior helyzet.

V. Az iskola személyi ellátottsága és a közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályok 1. Pedagógusok (tanárok, gyakorlati oktatók) jogai és kötelezettségei Pedagógus munkakörben magasabb jogszabályban meghatározott végzettséggel rendelkező közalkalmazott foglalkoztatható. (1) A tanár, a gyakorlati oktató (szakoktató) [a továbbiakban tanár] a nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad választásával végzi. A nevelés hatékonysága érdekében szorosan együttműködik az osztályfőnökkel. (2) Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesülnek a kulturált érintkezés szabályai. (3) Oktató-nevelő munkáját tanmenetekben tervezi, ezeket szeptember hó 15-ig a munkaközösség-vezető vagy igazgatóhelyettesek útján jóváhagyásra az igazgatónak átadja. (4) Hivatásából eredő kötelességének tekinti a szakmai és az általános műveltségének fejlesztését. Jobbítás céljával bírál, javasol, segíti a helyes kezdeményezések megvalósulását. A szolgálati titkot megőrzi. (5) Magántanítványt - ellenszolgáltatásért - az intézet tanulói közül nem vállalhat.

12

(6) A munkajogi szabályok szerint anyagilag is felelős a rábízott oktatási eszközökért (gépek, szerszámok, laboratóriumi felszerelések), óvja épségüket és gondoskodik üzemképes állapotukról. (7) Az iskolában szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatott tanárnak is ismernie és alkalmaznia kell a működési szabályzat előírásait, meg kell őriznie a szolgálati titkot. (8) A pedagógus köteles első tanítási órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén megjelenni. (9) A pedagógus alapvető kötelességeit a köznevelési törvény 62. § tartalmazza. Kötelessége különösen a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladat maradéktalan teljesítése. (10) A közalkalmazott munkából való távolmaradásának okát előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt 15 perccel köteles az intézmény vezetőjének vagy helyettesének bejelenteni. (11) A pedagógusok munkakörével összefüggésben megillető jogokat a köznevelési törvény 63. § tartalmazza. A pedagógus közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó további szabályokat a KSZ. VI. 15. pontja tartalmazza. Megállapodás alapján vállalható feladatok: a/ újságok, folyóiratok terjesztése b/ közhasznú munkán a tanulók felügyelete c/ nem oktatással összefüggő tanulói felügyelet d/ iskolaszintű színházlátogatás szervezése e/ színház- és mozibérletek árusítása A felsorolt feladatok elvégzésére a pedagógusok nem kötelezhetők. A feladatok ellátására az illetékes külső szervek a pedagógust felkérhetik, és az a feladat önként vállalása esetén azt díjazás ellenében elvállalhatja. Ebben az esetben a pedagógus semmilyen részfeladatot nem háríthat át a többi pedagógusra.

2. Adminisztratív és technikai dolgozók jogai és kötelezettségei Az iskola összes adminisztrációs feladatait (számviteli, pénzügyi, gondnoki, ügyviteli stb.) és a folyamatos működéshez szükséges fizikai munkát végzik. Az adminisztrációs tevékenységük a tanulók esetében kiterjed: - tanulók balesetbiztosításának ügyintézésére - menzadíjak beszedésére - tankönyvek árusítására - iskolalátogatási bizonyítványok kiadására - ösztöndíj, szociális juttatások fizetésére - névsorok készítésére - levelezésre stb. 13

Az egyes beosztásokra vonatkozó konkrét feladatokat az érintettek munkaköri leírása tartalmazza.

3. Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos előírások Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény figyelembevételével az intézménynél alkalmazásban álló személyek nyilatkozati kötelezettsége az alábbi okból adódhat: - a közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során (3. § /1/ b); - közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során (3. § /1/ c) o költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett - közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi támogatásról való döntésre irányuló eljárás során (3. § /1/ d); - közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagyonfelhasználással való elszámolás során (3. § /1/ e). Az iskolában nyilatkozattételre kötelezettek: Igazgató Igazgatóhelyettes Gazdasági vezető Gyakorlatioktatás-vezető

4. Kockázatértékelés Az intézmény egészére el kell végeztetni a kockázatértékelést, amelyben minőségileg és mennyiségileg értékelni kell a dolgozók egészségét és biztonságát veszélyeztető körülményeket. Külön kémiai kockázatelemzést kell készíttetni a veszélyes anyagokra és keverékekre, továbbá a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelést jogszabályban meghatározott időszakonként felül kell vizsgálni.

VI. Az iskola közösségei és ezek belső kapcsolatrendszere 1. Az iskolai alkalmazottak közössége, nevelőtestület, szakmai munkaközösségek a/ Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit, a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre, az intézmény igazgatója alkalmazza. Helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszonyra is az iskola igazgatója alkalmazza a dolgozót. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

14

b/ Nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. § (2) bekezdés pontjaiban dönt, a (3) bekezdésben meghatározott előírások szerint véleményt nyilváníthat. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - kettő alkalommal nevelési értekezlet, - feladattól függően munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak több mint 50 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van, - a nevelőtestület döntéseit a testületi létszám 50 %-a + 1 fő többséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület a döntéshozatalai során a szavazást az intézmény székhelyén bonyolítja le. A szavazás menete és eredményének összesítése szóban történik, kivétel, ha azt más jogszabály ettől eltérően nem szabályozza. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: - egy osztályban tanító nevelők értekezlete, - felnőtt tagozat nevelőinek értekezlete, - gyakorlati oktatók értekezlete.

15

c/ Nevelők szakmai munkaközösségei Részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Munkáját munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg. A szakmai munkaközösségek feladatai -

-

a munkaközösséghez tartozó tagok pedagógiai és szakmai munkájának összehangolása a nevelési és pedagógiai program egységes értelmezése és végrehajtása szakmai, módszertani kérdésekben segítség adása az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez, ellenőrzéséhez és fejlesztéséhez gondoskodás a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, különösen a fiatal, pályakezdő kollégák munkájának segítése a munkaközösség működési rendjének meghatározása, munkatervének elkészítése döntés a munkaközösség területén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről döntés a munkaközösség területén a továbbképzési programokról a munkaközösség területén az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességének véleményezése, javaslattevés ennek továbbfejlesztésére a munkaközösség területét érintően a nevelési, pedagógiai program véleményezése helyi tanterv kidolgozása taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztása tanmenetek elkészítése, egyeztetése korrepetálási, szakköri igények felmérése, egyeztetése egységes javító-, pót- és osztályozóvizsga tételek elkészítése módszertani eljárások fejlesztése szaktanterem felszereléseinek fejlesztése, dekoráció elkészítése tanulmányi versenyekkel kapcsolatos szervezési, felkészítési feladatok ellátása munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében pedagógus teljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában rendszeresen konzultál az iskolavezetéssel a munkaközösség-vezető, és negyedévente beszámol a végzett munkáról a munkaközösség kísérje figyelemmel a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítse a gyakornokok beilleszkedését a munkaközösség vezetője szakmai ellenőrző munkát, óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézményvezetőnek

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartási rendszere -

oktatástechnikai eszközigény összeállítása előtt egyeztetés oktatástechnikai eszközök használatának összehangolása tankönyvrendelés során egyeztetés tantárgyfelosztás készítésekor együttműködés belső és külső továbbképzések egyeztetése, összehangolása tanulmányi versenyekre szervezés, jelentkezés egyeztetése

16

-

-

szakmai együttműködés a közismereti munkaközösségek között, különösen a különböző műveltségi területeken belül a tantárgyak közötti koncentrációk megvalósítása érdekében szakmai együttműködés a szakképzési munkaközösségek között szakmai együttműködés a közismereti és a szakképzési munkaközösségek között, az alapozó tárgyak és szakmai tárgyak közötti koncentrációk megvalósítása érdekében

Az iskolában működő munkaközösségek speciális feladatai, együttműködése, kapcsolattartási rendszere Humán munkaközösség: -

-

év eleji felmérők elkészítése, értékelése a 9. évfolyamon érettségi tételek elkészítése részvétel tanfolyamokon, előadásokon felkészítés a kompetenciamérésre színház, mozi, múzeumlátogatás szervezése az osztályfőnöki munkaközösséggel folyamatos kapcsolattartás: az esztétikai nevelés keretében múzeumlátogatások, színházi előadások, mozifilmek megtekintésére szervezés háziversenyek szervezése a diáknapon az iskolai diákolimpián szereplő csapatokkal kapcsolatos szervezési, felkészítési feladatok ellátása aerobik foglalkozások, sportünnepélyek zenei anyagának összeállítása az ének-zene szaktanárral az egészséges életmód kialakítása, a higiéniai szabályok betartása, a testi és értelmi fejlődés harmonikus fejlődése a teljesítménymérések rendszerezése a sportmozgások biomechanikai elemzése

Nyelvi munkaközösség: -

-

egységes érettségi és más vizsgakövetelmények és feladatok kidolgozása tankönyvválasztási elvek meghatározása és egységes/közös tankönyvválasztás szoros szakmai együttműködés a humán, illetve a természettudományos munkaközösségekkel az egymáshoz közel álló ismeretek (nyelvtani kategóriák, országismeret) feldolgozásának és közvetítésének céljából a szakképző osztályokban a szakmai idegennyelv tanításához egyeztetés, konzultáció, igényfelmérés a szakmai munkaközösségekkel idegen nyelvű könyvtárfejlesztés nyelvi versenyekre felkészítés, háziversenyek szervezése audiovizuális tananyagfejlesztés

Természettudományos munkaközösség: -

év eleji felmérések matematikából a 9. osztályokban feladatbank készítése a kompetenciamérések feladattípusait figyelembe véve érettségi vizsgák előkészítése, tételsorok felülvizsgálata, szóbeli vizsgafeladatok előkészítése

17

-

továbbképzési témák és tapasztalatok ismertetése a munkaközösség tagjaival az aktuális versenyekre nevezés, felkészítés szaktantermi szertárak fejlesztése tankönyvrendelés egyeztetése kapcsolattartás a humán munkaközösséggel, hogy a diákok eredményesebbek legyenek a matematikai és fizikai feladatok szövegértésében háziverseny szervezése a diáknap keretében oktatástechnikai eszközök, műszerek használata: belső továbbképzések szervezése egységes követelményrendszer megfogalmazása (százalékok és tartalmak) a szükséges (és lehetséges) szoftver és hardver változások megbeszélése folyamatos egyeztetés a rendszergazdával: gépek cseréje, javíttatása, patroncsere stb. a számítógépes hálózat kialakítási igényeinek felmérése és megbeszélése - egyeztetés a rendszergazdával (osztályfőnöki munkaközösség) osztályozó- és javítóvizsgák anyagának egyeztetése a gyakorlati munka tárgyi feltételeinek biztosítása, összehangolása szakmai vizsgák előkészítése (tételsorok összeállítása, technikai előkészítés, gyakorlati vizsga lebonyolítása)

Szakmai munkaközösség: -

háziverseny szervezése szaktanterem felszereléseinek fejlesztése egyeztetés a többi munkaközösséggel, a szakiskolai előkészítő évfolyamok tananyagfejlesztésével kapcsolatban egyeztetés a szakképzés tananyagfejlesztésével kapcsolatban tanulmányi versenyekkel kapcsolatos szervezési, felkészítési feladatok ellátása eszközigény összeállítása oktatástechnikai eszközök, műszerek használata, belső továbbképzések szervezése

Osztályfőnöki munkaközösség: -

összehangolja az osztályfőnöki munka során adódó közös feladatokat elősegíti a nevelési programban megfogalmazott célok egységes értelmezését, végrehajtását segítséget nyújt a statisztikai adatszolgáltatásban kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelősökkel, iskolapszichológussal, védőnővel részt vesz az érintett pedagógusok munkájának ellenőrzésében, értékelésében javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére javaslatot tesz a szülői értekezletek témáira rendszeres kapcsolat a természettudományos munkaközösséggel az egészségnevelési feladatok terén, a humán munkaközösséggel az esztétikai nevelés során adódó lehetőségekről

2. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. 18

Az osztályközösség tagjaiból osztályképviselőt (képviselőket) választ. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a tantárgyfelosztás tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt, a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős.

3. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedés:  Szóbeli figyelmeztetés  Írásbeli figyelmeztetés: - osztályfőnöki figyelmeztetés – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. - igazgatói figyelmeztetés  Írásbeli intés: - osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. - igazgatói intő Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető.

19

A fegyelmező intézkedések, illetve fegyelmi büntetés kiszabásakor figyelembe kell venni és biztosítani kell az ODB idevonatkozó jogait. A fenti jogszabályokban megfogalmazottak alapján a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: - szóbeli figyelmeztetés - írásbeli figyelmeztetés - írásbeli intés A fentieket fegyelmi tárgyalás nélkül adhatja: - szaktanár, szakoktató - osztályfőnök - igazgató A fegyelmező intézkedések kihirdetése a vétség súlyosságától függően történhet: - osztályközösség előtt - igazgató előtt - tantestület előtt - iskolai közösség előtt Fegyelmi büntetés: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetőleg megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönt. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során a Knt. 58. §-a szerint kell eljárni. Fegyelmi eljárás a tanulóval szemben: Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő kéri. A fegyelmi eljárás alapján a tanuló írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása d) áthelyezés másik iskolába, tanulócsoportba vagy iskolába e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától f) kizárás az iskolából

20

Az e)-f) pontban hozott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetén rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta 3 hónap már eltelt. A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni a cselekmény súlyát, az ismétlődések számát, a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt értesíteni kell. Az eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, biztosítani kell, hogy védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a kötelezettségszegést, vagy a tényállás ezt indokolja, tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalás időpontjáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt 8 nappal a tárgyalás előtt írásban értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazon kötelezettségszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani jogerős határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet értelmében: o A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. o Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél (szülője), valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló (szülője) egyetért. o A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben fel kell hívni a figyelmet az egyeztető eljárás lehetőségére. o A szülő a kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. o Harmadszori kötelességszegés esetén elutasítható. o Az egyeztető eljárásban írásban kell megállapodni a sérelem orvoslásáról. o Ilyenkor 3 hónapra a fegyelmi tárgyalást fel kell függeszteni. o Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. o A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél (szülője) nem kéri a folytatást.

4. A szülői szervezet Az iskolában a szülőknek a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezetét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezete a szülők köréből tisztségviselőket választ. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott szülői szervezet elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetének elnökei vesznek részt.

21

Az iskolai szülői szervezet vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet tisztségviselőit, melynek az elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van; döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg: - házirend, munkaterv, tanév rendjének elfogadása előtt gyakorolja véleményezési jogát, - tankönyvtámogatás rendjének meghatározásában véleményezési jog, - hozzájárul az iskolai büfé egészséges termékkínálatának kialakításához, - megválasztja saját tisztségviselőit, - kialakítja saját működési rendjét, - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Intézményi Tanács: 2013. október 14-én alakult meg Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, az iskola nevelőtestülete és a szülői szervezet képviselőjéből a háromtagú tanács. Feladata a diák és a szülői érdekek szervezett, a pedagógusokkal, esetleg az önkormányzattal is összehangolt képviselete. A tanács az igazgatóval tartja a kapcsolatot a saját munkarendje szerint. Az igazgató félévente beszámol a tanácsnak a működésről, a tanács pedig kialakítja és eljuttatja álláspontját a fenntartó felé.

5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével, a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések.

22

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, az elektronikus, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 5.2. A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskola egészének életéről, az iskola pedagógiai programjáról és munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató: - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen évente 1-1 alkalommal - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják a tanulókat. A diákönkormányzat vezetésével évente egy alkalommal az igazgató megbeszélést folytat. Ezen felül a vezetőség kérésére aktuális kérdésekben a kapcsolattartás folyamatos az igazgató, az iskolavezetés és a DÖK munkáját segítő tanár között. 5.3. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör működését az intézmény tanítási napokon a tanítási idő végétől (14.00 órától) 16.00 óráig biztosítja. Az iskolai sportkör megalakulásáért és annak az iskolai testneveléshez való kapcsolódásáért az intézmény testnevelő tanárai a felelősek. Az iskolai sportkör működéséről az igazgató, az éves munkatervben meghatározottak szerint, időszakonként egyeztetést, illetve megbeszélést folytat. Munkáját a diáksportköri gyűlés által jóváhagyott diáksportköri szabályzat alapján végzi. A diáksportkör felnőtt vezetőjét - a diáksportkör vezetősége véleményének figyelembevételével - az igazgató jelöli ki. 5.4. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a/ az igazgató - a szülői szervezet vezetőségi ülésén, - alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül b/ az osztályfőnökök - az osztályszülői értekezleten,

23

- vagy írásban tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek, - fogadóórák, - nyílt napok, - és a családlátogatások indokolt esetben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét, az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezet vezetőségével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint általános igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

VII. Az iskola külső kapcsolatrendszere, a belépés és a benntartózkodás rendje 1. Az iskola külső kapcsolatrendszere Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval, - a szakképzésért felelős tárcával, - a Nemzetgazdasági Minisztériummal - az Emberi Erőforrások Minisztériumával, - a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel, - az Oktatási Hivatallal, - a Somogy Megyei Kormányhivatallal, - a megyei pedagógiai intézettel, - a helyi oktatási intézmények vezetőségével, - az élelmiszeripari szakképzést folytató intézmények vezetőségével, - a helyi nevelési tanácsadóval, - a gyermekjóléti szolgálatokkal, - az iskola-egészségügyi szolgálattal, - a kamarákkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes szakképzés érdekében az iskola jelenleg rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő gazdálkodó szervezetekkel:

24

- Magyar Cukor Zrt., Kaposvár - Privát-Hús Kft., Kaposvár - KOMETA ’99. Zrt., Kaposvár - Kaposvári Egyetem, Kaposvár - Dráva-Tej Kft., Barcs - FINO-Tej Kft., Kaposvár - Slendy Pékség, Kaposvár - Toponári Pékség, Kaposvár - Magyar Iparszövetség Oktatási Központja, Kaposvár - Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Kaposvár A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a védőnővel, az iskolaorvossal, akiknek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel (Kaposvár, Orci út 18/a). A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Az intézmény külső érdeklődő részére a 32/2008. OKM rendelet előírásának megfelelően az internetes honlapján biztosítja a különös közzétételi lista tartalmi elemeinek megismerését: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve 6. Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei 7. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 8. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 9. Iskolai tanév helyi rendje 10. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma Az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: Iskolánk része a gyermekvédelmi rendszernek, ellátja a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat. A külső kapcsolattartás rendje: -

a veszélyeztetettség írásban történő jelzése a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok felé részvétel a szakmaközi megbeszéléseken

25

-

esetkonferencia összehívása szükség szerint folyamatos kapcsolattartás a konkrét esetek családgondozóival

A belső kapcsolattartás rendje: -

heti rendszerességgel az évente jóváhagyott időpontban fogadóórán osztályfőnöki munkaközösségi megbeszéléseken szükség szerint napi kapcsolattartás keretében a pedagógiai jellemzések közös elkészítésével

A kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal - az igazgató - az igazgató megbízásából a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős veheti fel. A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor - az ellenőrzőn és - a faliújságon keresztül tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős(ök) személyéről, elérhetési lehetőségéről.

2. A belépés és a benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben: - szülő, gondviselő szülői értekezletre érkezéskor, fogadóórára érkezéskor - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor - az intézményben működő szervezetek (pl. szülői szervezet) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor - az intézménnyel bérleti szerződést kötött szervezetek a bérlet időtartama alatt a szerződésben meghatározott tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy - minden más személy Külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni, csak az általa adott szóbeli engedély és felügyelet mellett vagy az általa megbízott személy felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

26

Az iskolát érintő, és a dolgozókkal kapcsolatos fontosabb ügyekben az intézmény vezetője és az általa megbízott vezetők adhatnak engedélyt a belépésre és benntartózkodásra. A külön engedélyköteles személyek esetében az intézménybe belépők nevét, érkezés/távozás időpontját, az érkezés okát a portaszolgálat külön, erre a célra rendszeresített füzetben köteles bejegyezni.

3. Pedagógiai program elérhetősége Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél, - az intézmény honlapján. Az intézmény pedagógiai programjáról az általános igazgatóhelyettestől kérhető tájékoztatás. A pedagógiai programról tanítási napokon lehet tájékozódni az iskola épületében 9.00-12.00 óra között, előzetes időpont-egyeztetés alapján.

4. Reklámtevékenység szabályai Az intézményben reklámtevékenység nem folytatható termékekről és gazdasági szolgáltatásokról. Oktatási és kulturális programok, szolgáltatások népszerűsítése történhet az iskolában az iskolai hirdetőtáblán, nyomtatott formában, az igazgató jóváhagyása után. Esetenként az igazgatóval történt külön megállapodás alapján a dolgozók életét megkönnyítő szolgáltatások személyesen reklámozhatók, neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl.

VIII. Az iskola és az iskolai könyvtár működése, munkarendje Tanórai foglalkozások: Az iskolai munkaidő alatt a vezető vagy helyettese az intézményben tartózkodik, amíg tanulók vannak az épületben. Akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott gyakorlatioktatás-vezető, gyakorlatioktatás-vezető helyettes, munkaközösség-vezető vagy pedagógus. 1. Az iskolai munka 7.00 órától 19.00 óráig tart. 2. Az elméleti tanítási órák a hét első négy napján 7.45 órakor kezdődnek és 14.00 óráig tartanak, pénteki napon 7.45 órakor kezdődnek és 13.50 óráig tartanak. 3. Az elméleti órák időtartama - két 40 perces óra kivételével - 45 percesek.

27

4. A tanítási órán kívüli egyéb programok 17.00 óra utáni tartása az iskolában csak igazgatói engedéllyel történhet. 5. A vállalati gyakorlati oktatóhelyeken a tanítás kezdete legkorábban: - szakközépiskolában: 6.00 órakor - szakmunkásképzőben: 6.00 órakor a tanítás befejezése: - szakközépiskolában: - szakmunkásképzőben:

18.00 órakor 18.00 órakor

6. Az iskolai gyakorlóhelyen: - az oktatás kezdete legkorábban: - az oktatás befejezése legkésőbb:

6.00 óra 18.00 óra

7. Az iskolai gépészeti tanműhelyben - a tanítás kezdete a legkorábban: - a tanítás befejezése:

6.00 órakor 18.00 órakor

8. A vállalati gyakorlati oktatás kezdésének és befejezésének időpontját az érdekelt vállalatokkal tanévenként egyeztetni kell. 9. Az óraközi szünetek az elméleti oktatásnál - két 15 perces szünet kivételével - 10 percesek, a 3 órát meghaladó gyakorlati oktatásnál pedig egy alkalommal 25 perces szünetet kell tartani. 10. A tanulóknak az oktatás megkezdése előtt 10 perccel kell megjelenni.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, időbeosztása: 1. Az iskolán belüli - tanórán kívüli - foglalkozások általában 14.30-tól 17.00 óráig tarthatnak. Ettől eltérő időpontban csak igazgatói engedéllyel tarthatók. 1. Az iskolán belüli - tanórán kívüli - foglalkozások lehetnek: a/ állandó, heti foglalkozások - diákkör, szakkör, érdeklődési kör, heti egy vagy kétheti két órában - tömegsport, heti 12 órában - korrepetálás, mindenkori igény szerint - énekkar, heti egy órában b/ időszakos foglalkozások - házi tanulmányi versenyek - házi bajnokság - szakmai versenyekre való felkészítés - közismereti tantárgyi versenyekre való felkészítés - esetenkénti kulturális megmozdulások - ünnepélyek, megemlékezések 28

- klubfoglalkozások - DÖK Időtartamuk a foglalkozás jellegétől függően változó. 3. Az iskolán belüli - tanórán kívüli - foglalkozásokon való részvétel feltételei: Szakkör: - a szakkör munkájában aktívan résztvevő bármely tanuló. Tömegsport: - az iskola valamennyi tanulója. Korrepetálás: - minden olyan tanuló, akit a szaktanár tanulmányi eredménye miatt arra javasolt - önkéntes jelentkezés 4. Az iskolán belüli - tanórán kívüli - foglalkozások vezetőit az iskolai diákbizottság és a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával az igazgató jelöli ki. 5. Az iskolán belüli tanulmányi versenyek szervezéséért az illetékes tantárgyi munkaközösség vagy a megbízott szaktanár a felelős. 6. Az iskolán belüli - tanórán kívüli - kulturális megmozdulások szervezését és irányítását az iskola bármely pedagógusa vállalhatja. Munkájukat segíti az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a technikai lebonyolításban a stúdió felelőse. 7. A mindennapi testedzésen való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem tanári felügyelet mellett, napi 2 órában, tanórán kívül is a tanulók rendelkezésére álljon. 8. A diákkörök szervezését a DÖK vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti. A diákkörök működésének engedélyezése - ha a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak - igazgatói hatáskörbe tartozik. Az engedély megadásának időpontja: tárgyév szeptember hó 30., feltételei: a/ a diákkör megnevezése, céljának megfogalmazása b/ a diákkör éves programjának elkészítése c/ a diákkör tárgyi feltételeinek biztosítása d/ a diákkör vezetőjének megismerése (ha nem az iskola dolgozója) e/ a diákkör működése anyagi fedezetének megléte 9. Az iskolán kívüli - tanulmányi versenyekre történő felkészítés az illetékes tantárgyi munkaközösség, illetve a szaktanár feladata, - sportversenyekre történő felkészítés a testnevelő tanárok feladata, - kulturális intézmények látogatásainak megszervezése osztályszinten az osztályfőnök feladata (20 tanuló kíséréséhez egy pedagógus jelenléte szükséges!), - iskolai szintű színházlátogatásokat a közönségszervező biztosítja. 10. A mindennapi testedzés formái: Az iskolában a mindennapi testedzés lehetőséges formái:

29

-

a kötelező tanórai foglalkozások a nem kötelező tanórai foglalkozások az iskolai sportköri foglalkozások

A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. Ha az iskolában legalább négy évfolyam, és annak keretén belül évfolyamonként legalább egyegy osztály működik, biztosítani kell az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez hetente legalább kétszer negyvenöt percet kell biztosítani a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.

Az iskolai könyvtár működési rendje: Általános tudnivalók Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és dolgozói használhatják. A beiratkozás és a könyvtári alapszolgáltatások igénybevétele díjtalan, beiratkozási díj nincs, a beiratkozás alkalmával az olvasónak nyilatkozatot kell tennie,- melyet aláírásával hitelesít-, hogy a könyvtár használati szabályzatát megismerte, azt magára kötelezőnek ismeri el. A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában, tanítási napokon látogatható, a nyitvatartási időben. Beiratkozás is ezekben az időpontokban történik, a beiratkozott olvasók adataiban bekövetkezett változásokat a változás utáni legközelebbi könyvtárlátogatáskor közölni kell a könyvtárossal. Nyitvatartási idő: A tanévre érvényes nyitvatartási idő a házirendben kerül meghatározásra. Ettől eltérő nyitva tartást a könyvtáros külön tájékoztatóban hozza nyilvánosságra. A könyvtár használata során a kulturált viselkedés általánosan szokásos normáit kell követni. Ezen túlmenően be kell tartani az alábbi viselkedési szabályokat: - A könyvtárba a tanuló táska nélkül, csak a szükséges taneszközökkel léphet be. - A magával hozott dokumentumokat belépéskor és távozáskor bemutatja a kölcsönzőpultnál. - Kivételes esetben, a csoportos látogatások során, a tanulók kabátjukat, táskájukat a könyvtárban erre a célra rendszeresített helyen helyezik el. - A könyvtárba élelmet bevinni és ott étkezni TILOS. - A hangos beszédet kerülni kell, hogy az olvasó-jegyzetelő, illetve kutatást végző személyek tevékenységüket zavartalanul végezhessék.

30

A könyvtárhasználat módjai A könyvtárat látogatni és használni kizárólag a nyitvatartási időben lehet. A könyvtár ekkor az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Helybenhasználat: A könyvtárostanár segítséget ad a dokumentumok közötti tájékozódásban és a tájékoztatásban. Csak helyben használható dokumentumok: kézikönyvek, segédkönyvek, folyóiratok, az audiovizuális és a számítógépes információhordozók. Számítógép-használat: A könyvtárban a tanulók számára telepített számítógépek a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, tanítás után használhatók. Több várakozó tanuló esetén, a számítógépek használata során elsőbbséget azok a tanulók élveznek, akik tanulmányaikhoz gyűjtenek információkat. Levelezéshez, böngészéshez stb. a számítógépek használati időtartama maximum 30 perc lehet, ha van más felhasználó is. A számítógép-használat időtartamát minden esetben rögzítenie kell a tanulónak a könyvtáros asztalán elhelyezett füzetekben, melyet a könyvtáros rendszeresen ellenőriz. Kölcsönzés: A könyvtárból bármely dokumentumot kivinni csak a könyvtáros tudtával, a személyi kölcsönzési nyilvántartásban történt rögzítés után szabad. A tanulóknál a tankönyveken kívül a kölcsönzött dokumentumok száma egyidejűleg öt darab lehet, négy hét időtartamra, egyszeri hosszabbítási lehetőséggel. Ennél több dokumentum és/vagy ennél hosszabb időre történő, illetve a helyben használható információhordozók kölcsönzését a könyvtárostanár indokolt esetben engedélyezheti. A kölcsönzési idő lejártakor, illetőleg az adott tanév utolsó tanítási napjáig - a tartós kölcsönzésre szánt dokumentumokat, tankönyveket - a kölcsönző köteles azokat a könyvtárba visszavinni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólítás ellenére sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. (A tankönyvkölcsönzés szabályozásával kapcsolatos kérdéseket lásd a Tankönyvtári Szabályzatban.) Letéti állományt (az iskola épületében könyvtáron kívüli elhelyezésre és használatra) kizárólag tanár vehet át, de azt nem kölcsönözheti másoknak. Az átvett könyvtári letétet vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyen és teljes körű anyagi felelősséggel kell kezelnie. Csoportos könyvtárhasználat - A könyvtárban, a jelenlegi tárgyi-technikai adottságok miatt – optimális körülmények között – 24 fő, 24 fős osztály vagy tanulócsoport foglalkoztatható. - A könyvtár tanítási órákon történő csoportos helyben használata (kölcsönzés, könyv-és könyvtárhasználtra épülő tanórák) a könyvtár nyitvatartási idejében, ütemterv szerint történhet. Kártérítés, felelősség, biztonsági előírások A kölcsönző tanuló (a letétet kezelő és kölcsönző tanár is) anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan, azonos példánnyal pótolni. Ennek hiányában a dokumentum aktuális beszerzési értékét kell megtéríteni A könyvtár biztonsági zárának (bejárati ajtó) kulcsa a könyvtáros tanárnál és az iskola portáján helyezendő el. A kulcs csak indokolt esetben (elemi csapás, elháríthatatlan akadály, betegség) esetén adható ki az iskola igazgatójának, illetve az Igazgatói Rendelkezésekben megnevezett személyeknek. A könyvtár tisztaságára ügyelni kell! A könyvtárban étkezni, dohányozni és nyílt lángot használni tilos! (További előírások az iskola Tűzvédelmi Szabályzatában.) Az iskolai könyvtár a tanulás és az ismeretszerzés szellemi műhelye, ezért fegyelmezett magatartást kérünk mindenkitől!

31

Könyvtári tartozás rendezésének módja tanulói jogviszony / munkaviszony megszűnése esetén A tanulói jogviszony és a dolgozói munkaviszony megszüntetése csak a fennálló könyvtári tartozás rendezése és a könyvtáros erről adott igazolása után történhet. Ha a könyvtárral szembeni tartozás fennállásakor a jogviszony (tanulói/munkaviszony) a könyvtáros tudta nélkül szűnik meg, akkor a kiléptetést végző személyt (tanuló esetén értelemszerűen az osztályfőnököt) terheli a felelősség.

IX. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás, tanulók juttatása Az intézmény keretei között a tanulók értékesíthető termékeket nem állítanak elő. Anyagi juttatás területén intézményünk tanulóinak adható kedvezmények: -

A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt.

-

Igénylés esetén 50 %-os menzatérítési díj támogatásban részesülnek a tanulók: o 3-, vagy többgyerekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja) o rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja)

-

Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók számára, a tanulói tankönyvtámogatásban meghatározottak szerint.

X. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1. A tanulók rendszeres iskola-egészségügyi ellátása érdekében az intézmény szerződést kötött az iskolaorvosi feladatokat ellátó, működési engedéllyel rendelkező orvossal, illetve működési engedélyt kapott az orvosi rendelőjére egészségügyi feladatok ellátására a Fáth és Társa Egészségügyi és Szolgáltató Bt.-vel. Továbbá megállapodást kötött a védőnői feladatok ellátására az Általános Iskolai, Óvodai és Egészségügyi Gondnoksággal. A megállapodások biztosítják: - az iskolaorvos heti két alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban) - a rendszeres védőnői feladatok ellátását - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

32

- fogászat - tüdőszűrés - belgyógyászati vizsgálat - szemészet - hallásvizsgálat - a tanulók fizikai állapotának mérését félévente - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát - a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniaitisztasági szűrővizsgálatát évente A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

XI. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén: 1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a/ Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó-terv rendelkezéseit. b/ A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat, biztosítani kell az egészséges életmódra nevelést. c/ A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d/ Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

33

- az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban - tanulmányi kirándulások, túrák előtt - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt - rendkívüli események után - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét e/ A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f/ A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g/ A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, biológia) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a gyakorlóhelyek rend- és munkaszabályzata tartalmazza. h/ Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontja a tanév megkezdése előtti hét. i/ Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó-terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó-tervben meg kell határozni: - a rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), - az iskola helyszínrajzát, - az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival). 3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a/ A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

34

- minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b/ A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c/ Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d/ A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. - A 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket, haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsgálat során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni - Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék (ha nem működik, akkor a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 4. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 5. Az iskolai tanulók és dolgozók egészségének védelme érdekében, a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény alapján a dohányzás az intézmény egész területén tilos.

XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Ha az iskolát bombafenyegetés éri telefonon vagy levélben, akkor az iskola tanulóit, dolgozóit a portás tűzjelzéssel, vagy ha a tűzjelző nem működik, kolomppal és hangos "Bombariadó" kiabálással riasztja. - Telefonbejelentésnél minél tovább kell a bejelentővel tárgyalni, hogy megfigyelhető legyen a bejelentő hangja, a háttérzajok stb. - Amennyiben üzenetrögzítő van a telefonhoz, a bejelentést fel kell venni. 35

A bejelentésről azonnal értesíteni kell az iskolatitkárnak a 107-es telefonszámon a rendőri szerveket. - A telefont felvevő azonnal értesíti az iskola igazgatóját és helyetteseit. - Az iskola igazgatója vagy helyettese haladéktalanul gondoskodik az épület kiürítéséről. - Az iskola tagintézményeiben a tagintézmény vezetője haladéktalanul gondoskodik az épület kiürítéséről, értesíti a 107-es telefonszámon a rendőri szerveket, továbbá az iskola igazgatóját vagy helyettesét. - Az osztályokban a tanítás félbeszakad, a tanulók az órát tartó tanár vezetésével elhagyják az épületet. - Az épületet elhagyja az intézet összes tanulója és dolgozója. - Konkrét helyiségre szóló bejelentés alapján az iskola igazgatója vagy helyettese határozza meg a kivonulás sorrendjét. - Általános levonulási szabály: először a II. emeleti helyiségeket, ezt követően az I. emeleti helyiségeket, végül a földszintet és a pincehelyiségeket kell kiüríteni. - A helyiségeket mindenkor az ott tanító tanár hagyhatja el utolsónak. - Kivonuláskor a tanulók gyülekezési helye: o Baross G. u. 19. sz alatti épületet esetében:  A épület: pálya melletti udvarra  B épület: pálya felőli udvarra  C épület: pálya felőli udvarra o Anna u. 1. sz. alatti épületből: szemben az utcára o Kenyérgyár u. 2. sz. alatti épületből: az udvarra - A tanítás újrakezdéséről az igazgató vagy helyettese rendelkezik. A tervben és utasításban foglaltak az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára vonatkoznak. -

XIII. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanév során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (A továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai:  A tankönyv beszerzése  A tankönyv tanulókhoz történő eljuttatása Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata, felelőse az iskola igazgatója. a) Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente – a nevelőtestület dönt. b) A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója minden év november 15-ig felméri, ill. felméreti, hány tanuló kíván az iskolai könyvtárból tankönyvet kölcsönözni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a Szülői Szervezetet, az iskolai Diákönkormányzatot, Szakmai munkaközösségeket valamint a tantestületet és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

36

c) A tankönyvellátás rendjéről az intézmény vezetője a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével dönt, minden év december 15-ig elkészíti a tankönyvtámogatás rendjéről szóló szabályozást, erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú, cselekvőképes tanulót. d) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25 %-át tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, könyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 1. Az iskolai tankönyvrendelést minden év március utolsó munkanapjáig kell elkészíteni, melynek felelőse az iskola igazgatója, a szakmai munkaközösségek véleményének beszerzését követően, a köznevelésről szóló 2011. évi CXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. 2. A tankönyvrendeléshez az iskola igazgatója beszerzi az iskola szülői szervezetének, az iskola diákönkormányzatának, szakmai munkaközösségeinek és tantestületének véleményét. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, kizárólag az iskola Szülői Szervezetének, az iskola Diákönkormányzatának, Szakmai munkaközösségeinek és tantestületének egyetértésével lehet felvenni. Erről minden év február 28-ig döntést kell hozni. A tanulói tankönyvtámogatás 1. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. 2. A normatív kedvezményeken túl, amennyiben erre a pénzügyi lehetőségek adottak, az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. 3. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás felhasználható – a fent meghatározott feladatok végrehajtásához, illetve az ott meghatározott tanulói kör további támogatásához, figyelembe véve a felhasználható forrás határát – tankönyv, kis példányszámú

37

tankönyv, tanulói munkatankönyv, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására is. 4. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt külön igénylőlap felhasználásával lehet bejelenteni. 5. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt november 15-ig, az igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden szülőt. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem él az igénybejelentés jogával. 6. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után állt be – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek könyvtári kölcsönzésével teljesíti az igényt. 7. Az iskola az 1. pont szerinti igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. 8. Azon tanulók esetében, akikkel kapcsolatban az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. 9. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, és kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. A tanulói tankönyvtámogatás a helyi sajátosságokat figyelembe véve: 1.

2. 3.

Az iskola igazgatója kezdeményezheti a települési önkormányzatnál annak rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskola a könyvtárból történő tankönyvkölcsönzést támogatja. A tankönyvcsomagok összeállításánál figyelembe veszi a tankönyvek árát.

Kártérítés A tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni. A kártérítési összeget csökkenteni, vagy mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete ezt indokolja. A kártérítési összeg csökkentéséről ill. eltekintéséről az iskola igazgatójához benyújtott kérvény alapján az igazgató dönt az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős véleménye alapján. A kártérítési összegre a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az igazgató hagy jóvá. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

38

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése 1. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (tankönyvfelelős) végzi. A tankönyvfelelős személyét az igazgató nevezi meg, az iskola szülői szervezetének, az iskola diákönkormányzatának, szakmai munkaközösségeinek és tantestületének jóváhagyásával. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az EMMI megfelelő hivatala által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskola nevelőtestülete számára. 2. A tanulók megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek listáját, amelyen március 15-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 3. A felmérések eredményéről az igazgató március 25-ig tájékoztatja a szülői szervezet vezetőségét, az iskolai diákönkormányzatot, valamint a tantestületet és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről és az iskolai tankönyvrendelésről. 4. A belépő kilencedik osztályok tanulói május 31-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A könyvtárban és az iskola honlapján megtekinthetik a tartós tankönyvek listáját, s a szülőnek beiratkozásig meg kell jelölnie a megvásárolni kívánt könyveket, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e normatív tankönyvtámogatást, illetve kíván-e a könyvtárból kölcsönözni tankönyvet. 5. A tankönyvfelelős március 1-jéig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket az egyes tanuló tartós tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. 6. A tankönyvrendelést június 15-ig lehet módosítani. 7. A tankönyveket augusztus végén kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a könyvek árát is. A tanulóknak a könyvtári kölcsönzéssel kapott könyvek árát nem kell fizetnie. 8. Az iskola igazgatója a tankönyvfelelőssel külön megállapodást köt, melyben meghatározza a tankönyvfelelős feladatait, és a díjazás mértékét. 9. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át. A tankönyvtámogatás összegéről a szülő nevére szóló számla nem állítható ki A tankönyvellátás lebonyolítása 1. Az iskolai tankönyvellátás az iskolában kerül lebonyolításra. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat, vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. A tankönyvellátási szerződés A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történõ eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény 4. § (6) bekezdés értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségű Társaság (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a közfeladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget átadja az iskolai tanulólétszámok arányában a) a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak,

39

b) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvekkel történő fejlesztésére. A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, a nem a központ által fenntartott iskola közvetlenül a köznevelés információs rendszerének, továbbá a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére aktuális beszerzési értéken, a kölcsönzés ideje alatt, vagy lejáratakor értékesíthető. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

XIV. Az iskola működési rendje 1. Az iskola tanulóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban: - Az iskola valamennyi tanulójának joga az iskola valamennyi oktatási-nevelési célra kialakított és használt helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata. - A tantermeket iskolai foglalkozásokon túl tanulás céljára külön engedéllyel használhatják - A szaktantermekben, a tornateremben, az öltözőkben, a könyvtárban tanári vagy könyvtárosi felügyelet mellett tartózkodhatnak. - A tanulók kötelessége, hogy az általuk használt helyiségek rendjéért, tisztaságáért, a berendezések épségéért anyagilag és erkölcsileg is felelősséget vállaljanak. - Az egyes helyiségekben, létesítményekben található eszközöket, felszerelési tárgyakat felelősséggel és tanári engedéllyel használhatják. Más helyiségbe csak a tanár utasítására vihetők. Az iskola épületéből csak igazgatói engedéllyel vihetők ki. - Az egyes helyiségek használatakor kötelesek az energiatakarékossági előírásokat megtartani.

40

- A helyiségek és létesítmények általában tanítási napokon, 7.00 órától 17.00 óráig (kivétel a tanműhely, amely 5.45-től 20.00 óráig) vehetők igénybe. Ettől eltérő esetben csak igazgatói engedéllyel. - A könyvtár szolgáltatását és használatát a tanulók minden óraközi szünetben igénybe vehetik. 2. Az iskola dolgozóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban: - Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata. - Magáncélokra nem, vagy csak igazgatói engedéllyel vehetők igénybe. - Az iskola pedagógusa más iskolába járó tanulót az iskola helyiségeiben nem korrepetálhat. - A saját tanulók korrepetálásának helye és ideje az éves korrepetálási naplóban kerül rögzítésre. - Az egyes létesítmények, helyiségek felszerelésének épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel időtartama alatt anyagilag felelős. - Az egyes létesítmények, helyiségek felszerelését, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetekben csak az igazgató - portára leadott - írásbeli engedélyével általában csak a tanítási szünetek ideje alatt - lehet. - Az egyes helyiségek, létesítmények használatakor kötelesek az energiatakarékossági, tűzvédelmi (pl. dohányzási) és a balesetvédelmi előírásokat megtartani. - A helyiségek és létesítmények általában tanítási napokon 7.00 órától 17.00 óráig vehetők igénybe. Ettől eltérő esetekben csak igazgatói engedéllyel. 3. A külső szerveknek a helyiségek, eszközök használatra történő átengedés rendje: - A létesítmények, helyiségek külső szerveknek rendszeres és tartós használatra történő átadásának ügyintézője az iskola gazdasági vezetője. - A gazdasági vezető az iskola igazgatójával történt egyeztetés után az érvényben lévő, vonatkozó rendelkezések alapján: a/ előkészíti a szerződéseket, b/ gondoskodik a szerződésben megfogalmazott feltételek – mindkét szerződő fél által történő - megtartásáról, c/ elvégezteti az adminisztrációs gazdasági feladatokat. - A létesítmények, helyiségek egyszeri vagy időszakos, külső szerv által történő használatát - annak feltételeit, időtartamát - az igazgató engedélyezi.

41

XV. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolás Az iskolai hagyományok ápolása a közösségformálás, az iskolához való kötődés egyik fontos eszköze. Fontos feladat tehát mind a meglévő hagyományok ápolása, mind pedig új hagyományőrző tevékenységek kezdeményezése és felkarolása. A hagyományok kialakítása és továbbéltetése minden diákkör, osztály, tanár és tanuló feladata. 1. A tanulók életével összefüggő hagyományok Az iskolai ünnepi ruha viselése ünnepélyes alkalmakkor, iskolai rendezvényeken, az iskola képviseletekor, versenyeken való részvételkor. 2. A pályaválasztási napokon vagy az iskolában szervezett nyílt napokon a leendő 9. osztályos tanulóknak fotókkal, diaképekkel, termékbemutatóval mutassuk be iskolánk életét és a szakmákat. Feladat: a kiállítási anyag elkészítése Felelős: pályaválasztási felelős 3. Februárban megrendezzük a végzős tanulóink szalagavató ünnepélyét. Az ünnepélyt a szakközépiskola és a szakmunkásképző 11. osztályai rendezik. 4. Minden év tavaszán diáknapokat tartunk. A programot a mindenkori éves "Tanév feladatai" című tantestületi határozat tartalmazza. 5. Végzős tanulóinkat ballagási ünnepélyen búcsúztatjuk. Felelősök: a ballagtató osztályfőnökök 6. A tanév végén tanévzáró keretében értékeljük a tanév munkáját és jutalmazzuk a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat. 7. Jutalomút az iskola legjobb tanulóinak a gazdasági helyzet függvényében. 8. Az iskola a kiváló tanulmányi eredményt elért egy-egy végzős szakmunkás- és szakközépiskolás tanuló számára "Kinizsi oklevelet" létesít. Az oklevél az iskola legmagasabb elismerése. Az oklevelet a tanévzáró ünnepélyen adjuk át. 9. Továbbra is szorgalmazzuk az iskolaújság megjelenését és az iskolarádió működését. 10. Iskolai ünnepélyek: - az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe - az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe - aradi vértanúk áldozatai (október 6.) - kommunista és egyéb diktátorok áldozatai (február 25.) - holokauszt áldozatai (április 16.) - Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) - szalagavató - ballagás - tanévzáró ünnepély

42

11. Lobogózás szabályai: az iskolai ünnepélyeken kötelező elhelyezni a Magyar Köztársaság hivatalos zászlóját.

XVI. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Jogszabályi háttér: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról [valamint ezen törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, továbbá a törvény módosításai] 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kivonásáról 20/2012(VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Készült az Iskola Házirendje, Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja, Helyi tanterve alapján

1. Az iskola könyvtárára vonatkozó adatok Tárgyi és személyi feltételek: A könyvtár az iskola B épületrészében, a földszinten, a B1-18-as számú helyiségben, 128 m2 területen helyezkedik el. Két jól elkülöníthető egységből áll. 74 m2 területen a szabadpolcos kölcsönzési részben a szakirodalom ETO rend szerinti, valamint a szépirodalom szerzői betűrendes elrendezésben található. Az olvasóterem 54 m2, egyszerre 24 fő befogadására alkalmas. Berendezése egyedi tervezésű, felszereltsége kielégítő. Világítása természetes fénnyel és neonvilágítással oldható meg. A könyvtárhasználóknak lehetősége van számítógépek (5 db) használatára is (internetes hozzáféréssel), valamint fénymásolásra. A könyvtár jellege: zárt, iskolai könyvtár. A kölcsönzési idő heti 23 óra, melynek beosztása lehetővé teszi a délelőtti tanítási órákhoz való kapcsolódást és a délutáni szabadidős tevékenységet. A könyvtárosi teendőket 1 főállású könyvtáros látja el.

43

2. A könyvtár fenntartása, gazdálkodása, felügyelete és szakmai irányítása 





A könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola fenntartója gondoskodik. A könyvtár szakszerű működtetéséért az intézmény vezetője vállal felelősséget. A könyvtár működését az igazgató által kijelölt helyettes ellenőrzi. A szakmai irányítást, a nevelőtestület és a diákközösség javaslatainak meghallgatásával a könyvtáros végzi. Az iskolai könyvtár munkáját szakmai szolgáltató tevékenységével a területileg illetékes pedagógiai intézet szakkönyvtára segíti: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Pedagógustovábbképző és Szolgáltató Intézet, 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 10. A könyvtár kapcsolatot tart továbbá a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárral, valamint a Kaposvári Egyetem könyvtárával, s több országos szakmai szervezettel. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végzi.

3. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjteményének igazodnia kell az iskola tevékenységének egészéhez, a műveltségterületek (tantárgyak) követelményrendszeréhez. Az iskolai könyvtár alap – és kiegészítő feladatai szinkronban vannak a pedagógiai programban megfogalmazott cél és feladat rendszerrel. Szolgáltatásaival biztosítja a tanítási-tanulási folyamatban a szaktanári – tanulói igények teljesíthetőségét, a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Alapfeladatok:  gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról  tanórai foglalkozások tartása  egyéni és csoportos helyben használat biztosítása  könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek  tanórán kívüli foglalkozások tartása, segítése  informatikai szolgáltatások biztosítása  tájékoztatás más iskolai, közművelődési és pedagógiai szolgáltató intézmények könyvtarainak dokumentumairól, szolgáltatásairól  részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében Az iskolai könyvtáros feladatai  A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők  Állománygondozással kapcsolatos munkálatok  Könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás

44



A könyvtár alap- és kiegészítő feladatainak ellátása

4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, a gyűjteményszervezés módja A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: NAT, Kerettanterv, taneszközjegyzék, az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve, iskolán kívüli források. A Könyvtári Szabályzat (lásd 2. sz. melléklet) az állományfejlesztés alapelveit, a gyűjtemény dokumentumainak formai és tartalmi szempontú összetételét tartalmazza.

Gyűjteményszervezés, állományvédelem Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a könyvtárban megtalálható gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az állomány nagyságát és gyarapítási ütemét a nyomtatott és egyéb ismerethordozók mennyiségi és minőségi összetétele, a tanulók, nevelők létszáma az elkülönített állományrészek száma határozza meg. Az iskolai könyvtár vétel, ajándék, csere útján gyarapodik. A könyvtáros az állománygondozással kapcsolatos feladatokat a tantestület és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével végzi. A gyűjtőkörnek megfelelő (lásd Gyűjtőköri Szabályzat) állományt alakít (gyarapít és kivon). A könyvtárba gyűjtőkörön kívüli anyag még ajándékként sem kerülhet. VÉTEL A vásárlás történhet: • jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (Könyvtárellátótól, kiadóktól), • a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől). Ajándék Az ajándékozás mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A gyűjtőkörnek megfeleltetett dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó (hagyatékkezelő) engedélyével történhet meg. A gyűjteménybe nem illő művek jutalmazásra felhasználhatók. Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell megtervezni, és folyamatosan a könyvtáros rendelkezésére bocsátani. A könyvtáros felelős az állománygyarapításra szánt összeg tervszerű felhasználásért, tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára. Az iskola számára beszerzett dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A beszerzett dokumentumok nyilvántartása egyedi, folyamatosan számozott levelekből álló nyilvántartás, amelyet kiegészít a számítógépes nyilvántartás. Az állomány nyilvántartására dokumentumtípusonként egyedi leltárkönyvet vezet az iskolai könyvtár. Ezek pénzügyi okmányok, amelyek nem selejtezhetők. A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban egy feljegyzés formájában. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. • könyveknél az előzéklapon, verzon és a mellékleteken, • nem nyomtatott dokumentumoknál belső borítón, ill. ha lehetséges, magán a dokumentumon.

45

A leltári számok megkülönböztető jelzései: • videokazetták V • CD-k, CDROM-ok CD • DVD-k DVD A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, nyolc napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formái: • leltárkönyv • kartoték, • számítógépes. A tankönyvek, tartós tankönyvek gyűjtésének alapelveit, nyilvántartási és használati szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad a rendelet előírásának megtartására, mely szerint a „leltár alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke megállapítható” legyen. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról, letéti állományokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős. A dokumentumok állományba vétele a 3/1975./VIII.17./ MK. /KM - PM. számú rendelet alapján történik. Az állomány gondozása és védelme A könyvtáros a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetéséért. (3. sz. melléklet: A könyvtáros munkaköri leírása) A könyvtáros hozzájárulása és tudta nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért: - ha bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtárkezelési, használati és működési szabályait, - kötelességszegést követett el, - a leltárhiány meghaladja a megengedett mértéket. A könyvtár helyiségének megfelelően zárhatónak kell lenni, oda csak a könyvtáros tudtával lehet bemenni. A könyvtár kulcsai a portán találhatók, amelyek - a könyvtároson kívül - csak igazgatói engedéllyel adhatók ki. A könyvtár helyiség relatív páratartalma el kell érje az 50 %-ot. A munkanap végén a könyvtárban áramtalanítani kell és a biztonságtechnikai berendezéseknek zavartalan, hibátlan működéséről meg kell győződni. A tűzvédelmi előírásoknak megfelelően a könyvtárban poroltót kell elhelyezni. A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos.

46

Állományapasztás, állományellenőrzés Az állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: • a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, • a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: • tervszerű állományapasztás, • természetes elhasználódás, • hiány. Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy előzzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum-kivonás, mely soha nem eshet egybe az esedékes állományellenőrzéssel. Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a dokumentum tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A kivonáshoz a könyvtáros figyelembe veszi a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: • ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, • ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, • ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti és muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. A fölösleges dokumetumok kivonás Az iskolai könyvtárban fölöspéldány keletkezik, ha: • megváltozik a tanterv, • változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke, • változik a tanított idegen nyelv, • csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása az iskolai könyvtárból az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. Nem szabad selejtezni a muzeális értékű dokumentumokat ill. amelyekkel kapcsolatban megőrző feladatokat vállalt a könyvtár. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: • elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, • az olvasónál maradt, • az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. 47

Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény igazgatójának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: • pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető), • behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Ennek eldöntése a könyvtárvezető hatáskörébe tartozik. Az állományellenőrzési hiány Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtár vezetője csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója és a fenntartó adja meg. Az állományellenőrzés évében a kivonás és az állományellenőrzés együtt nem lehet. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani: • antikváriumoknak megvételre, • az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül átadni. Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: • rongált, elavult, fölöspéldány, • megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés, • állományellenőrzési hiány ( megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény. Mellékletek A jegyzőkönyv mellékletei a következők: • törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), • gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok ill. állományellenőrzési többlet esetén), • törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál). A dokumentumok állományból való kivonását a 3/1975. KM-PM sz. együttes rendelete alapján folyamatosan kell végezni. A könyvtári állomány védelme Az állomány ellenőrzése – leltározás A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítaniuk kell. Az állományra vonatkozó 48

előírásokat a könyvtár működési szabályzatában, a leltári felelősséget a könyvtáros munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek, ennek ellenőrzése lehet részleges, mivel a dokumentumok többsége letéti állományként működik. A könyvtár revízióját az intézmény igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért az intézmény vezetője – mint az iskola leltározási bizottság vezetője – a felelős. Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soronkívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellenőrzést. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20 %-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden második tanév végén ellenőrizni kell. Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt legalább 3 hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: • az ellenőrzés lebonyolításának módját, • a leltározás kezdő időpontját, tartamát, • a zárójegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, • a leltározás mértékét, részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, • az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét. Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót a könyvtáros plusz egy dolgozó bonyolítja le. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a raktári katalógussal. Az állományellenőrzésről a vonatkozó jogszabályok alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A zárójegyzőkönyvnek rögzítenie kell: • az állományellenőrzés időpontját, • a leltározás jellegét, • az előző állományellenőrzés időpontját, • az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, • a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei: • a leltározás kezdeményezése, • a jóváhagyott leltározási ütemterv, • a hiányzó ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő személyek, a könyvtáros és a leltározás segítésére kijelölt iskolai dolgozó, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. 49

A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány ill. többlet okait a könyvtáros köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány – nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe ill. az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok reviziója. A könyvtárhasználat szabályai Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanításon kívül is lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni. A használó köteles betartani a szabályokat, köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt. A könyvtár nyitva tartási ideje (kölcsönzési idő): hétfő kedd szerda csütörtök péntek

de. de. de. de. de.

9.00 – 12.00 óra 9.00 – 12.00 óra 9.00 – 12.00 óra 9.00 – 12.00 óra 9.00 – 12.00 óra

heti 23 óra du. du. du. du.

13.00 – 15.00 óra 13.00 – 15.00 óra 13.00 – 15.00 óra 13.00 – 15.00 óra

5. Könyvtár-pedagógiai program A könyvtár az oktató-nevelő munka szellemi bázisa. Ezért a szakszerűen fejlesztett gyűjteményre épülő szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell a tanítási-tanulási folyamatban jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, valamint a könyvtár-pedagógiai program megvalósulását. A könyvtár-pedagógia program az iskola helyi pedagógiai programjában és tantervében található. Jellemző a szoros együttműködés a nevelőtestülettel a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások, ütemezés, előkészítés és alapozó jellegű könyvtárhasználati órák tervezésénél, megvalósításánál.

50

A Szervezeti és Működési Szabályzat MELLÉKLETEI

1. Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat 2. Iskolai könyvtári szabályzat

51

KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 7400 KAPOSVÁR, BAROSS U. 19. Telefon: 82/312-177; Fax: 82/422-675 E-mail: [email protected]

1. sz. melléklet

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

AZ ÁLTALÁNOS ÉS A POLGÁROK SZEMÉLYES ADATAIVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJÉRE VONATKOZÓ IRATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS ADATVÉDELMI SZABÁLYOK 1. A szabályzat célja, hatálya E szabályzat célja, hogy a rendelkezéseink figyelembevételével meghatározza az iskolának a személyes adatok védelmével kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét. E Szabályok hatálya a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetőkre, pedagógusokra, valamint jogviszony keretében foglalkoztatott ügyviteli és fizikai alkalmazottakra terjed ki. A személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az igazgató felelős. Az iskola által vezetett személyes adatokat tartalmazó, illetve a személyes adatokat nem tartalmazó nyilvántartásokat, valamint az azokból történt adattovábbításokat, továbbá az iskola által elérhető személyes adatokat tartalmazó, nem saját nyilvántartásokat jelen szabályzat tartalmazza. Az iskola közalkalmazottait érintő személyi nyilvántartások adatvédelmére a Közszolgálati Szabályzat rendelkezése az irányadó. Az iskolában nyilvántartott adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, illetve a sérülés, törlés, vagy megsemmisülés ellen. Iratot munkaköri feladat ellátásán kívül a munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül feldolgozni, tárolni csak az igazgató egyetértésével lehet, azzal a feltétellel, hogy az irat tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg.

52

Az iratok kezelése, tárolása során ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy illetéktelen személy az iratok tartalmába betekintést nyerjen. Az iratokat az intézményben zárható helyiségben, elkülönítetten kell tárolni. A munkavégzés céljára szolgáló irodákat a közalkalmazott távozásakor kulcsra kell zárni. Az irodahelyiségek nyitva tartása miatti iratokhoz történő illetéktelen hozzáférés esetén az érintett fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik. 2. Iratkezelés Az iratkezelés szabályai:             

Az iskola a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba veszi. Az iratok nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon kell vezetni. Az ügyintézés során a selejtezhető és nem selejtezhető iratokat megfelelő módon köteles az ügyintéző besorolni, annak jelét az ügyiraton feltüntetni. Az iskola a nem selejtezhető iratokat tartós megőrzésre alkalmas körülmények között köteles tárolni. Az elintézett ügyek iratait irattárban kell elhelyezni, és gondoskodni kell az ott elhelyezett anyagok szakszerű és biztonságos megőrzéséről, igény esetén használatra bocsátásról. A nem selejtezhető anyagokat a kapcsolódó nyilvántartással és segédletekkel együtt az iskola saját költségén köteles az illetékes közlevéltárnak átadni. A selejtezhető anyagokat a megjelölt őrzési idő letelte után, az illetékes közlevéltár engedélyével lehet kiselejtezni. Az iratkezelés felügyeletét az igazgatóhelyettes látja el. Az iratok érkeztetését és iktatását, a kimenő levelek iktatását és borítékolását az ezzel megbízott adminisztrátorok végzik. Az iratok ügyintézőjét az igazgató jelöli ki. Az érkező leveleket a kézbesítő adja át az adminisztrációs feladatokat végző dolgozónak, illetve a küldésre kerülő leveleket a postakönyvbe történő bejegyzés után ő továbbítja a postára, esetenként személyesen a címzettnek. Az elektronikus úton érkező levelek kinyomtatásáról és azok esetleges iktatásáról az igazgató vagy helyettese dönt. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben, illetve a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

3. Személyes adatok védelme Az igazgató személyes adatkezelést végző személy munkaköri leírásában határozza meg az általa kezelhető és elérhető személyes nyilvántartások körét.

53

A személyes adatkezelést végző személy felelősséggel tartozik azért, hogy tevékenységét az adatkezelést elrendelő jogszabály hiányában az érintett hozzájárulásának megfelelően végezze. Az igénybe vevő nyilvánvalóan jogsértő adatkezelési utasítását köteles megtagadni és erre az igénybe vevő figyelmét felhívni. Az adatkezelési tevékenységet végző személyek kötelesek az adatvédelmi és az adatbiztonsági szabályokat betartani. Az adatkezelő azokat a személyes adatokat veheti fel, illetve veheti át harmadik személytől, amelyek kezelésére törvény vagy az érintett felhatalmazza. Az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelésnél az adat felvételekor az érintettet előzetesen tájékoztatni kell az adatszolgáltatás önkéntességéről és kérésre a hozzájárulás megadásának vagy megtagadásának az adatkezelő tevékenységi körébe eső következményeiről. Az adatok tárolási módját úgy kell megválasztani, hogy törlésük az adattörlési határidő lejártakor, illetve ha az más okból szükséges, elvégezhető legyen. Az adatok a jogszabályban meghatározott célra használhatók fel. Az intézmény számítógépes hálózatán lévő nyilvántartásokba történő belépés igazgatói döntés alapján – a személyes jelszón kívül – a hálózati szoftverben egyedileg beállított hozzáféréssel engedélyezhető. A belépés az igazgatón túl csak a legszükségesebb körben, az ügyintéző munkaköri feladatai ellátásához kapcsolódóan engedélyezhető a következők szerint:

Megnevezés

Hozzáférési jogosultság

Ügyirati nyilvántartás

ügyiratkezelők

Közalkalmazotti alapnyilvántartás

ügyiratkezelő

Illetmény-átutalás

pénzügyi ügyintéző

Tanuló-nyilvántartás

ügyiratkezelő, igazgatóhelyettes

Hatósági statisztika

igazgatóhelyettes

Vagyonnyilvántartás

pénzügyi ügyintéző

4. Adatszolgáltatás Az intézményben meg kell valósítani a célhoz kötött adatkezelést. Személyes adatot jog gyakorlására, kötelezettség teljesítése érdekében lehet kezelni. Megkeresésre akkor lehet adatot szolgáltatni, ha a megkeresést küldő szerv megindokolta, jogszabályi hivatkozással alátámasztotta az adat kezelésére való jogosultságát.

54

Amennyiben az ügyfél érdeke kívánja az adatszolgáltatás teljesítését, és az érintett írásbeli nyilatkozattal hozzájárul, akkor az iskola a kért és rendelkezésre álló adatokat a megkeresést küldő szerv részére átadja. Ügyfélnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintés lehetőségét és erről másolat készítését oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges. Az iratról való másolat készítésének költségeit az ügyfélnek kell megtérítenie. Az iskola által kezelt, saját személyes adatokat tartalmazó nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás engedélyezése során az alábbiak szerint kell eljárni, tekintet nélkül arra, hogy a nyilvántartás számítógépes vagy manuális (esetleg mindkettő): 

Az adatszolgáltatás iránti kérelem elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik.

5. Ellenőrzés Az iskola vezetője rendszeresen köteles ellenőrizni a személyes adatok védelmének érvényesülését, így különösen: -

az intézmény adatvédelmi szabályainak aktualitását, rendelkezései törvényességét,

-

az adatszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását,

-

az adatvédelmi nyilvántartások vezetését,

-

a nyilvántartás adatállománya megóvására tett technikai intézkedések megfelelőségét.

6. A közérdekű adatok nyilvánossága Az intézményt érintő közérdekű adatok különösen: -

az iskola felépítésére, az iskola feladat- és hatáskörére, az iskola közalkalmazottainak nevére, beosztására, az iskola működésével összefüggő pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó adatok, a hatáskörbe tartozó egyéb államigazgatási és önkormányzati feladatok végzése kapcsán keletkezett adatok.

A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet az igazgatóhoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Az iskola egészét érintő önálló közérdekű adatok kiszolgálására irányuló kérelmet az igazgató bírálja el.

55

Az igazgató – az érintett ügyintéző bevonásával – gondoskodik arról, hogy a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelem teljesítése határidőn belül megtörténjen, illetve hogy a kérelem megtagadásáról a kérelmező 30 napon belül a megtagadás indokainak közlésével értesítést kapjon. A közérdekű adat közléséért, valamint az ügyfél által kért iratmásolatokért megállapítható költségtérítésről – a konkrét kérelem figyelembevételével – az igazgató esetenként dönt.

II. ADATVÉDELMI SZABÁLYOK A POLGÁROK SZEMÉLYES ADATAIVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRA ÉS ELJÁRÁSOK RENDJÉRE 1. Általános rendelkezések E szabályok célja, hogy a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével meghatározza az iskolában dolgozó, tanuló polgárok személyes adatai védelmével kapcsolatos feladatait, az eljárások rendjét. 2. Értelmező rendelkezések A polgár természetes személyazonosító adatait: családi és utóneve(i), nők esetében születési családi és utóneve(i) (a továbbiakban együtt: név); neme; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve(i) (a továbbiakban: anyja neve). A polgár lakcímadata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím). Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül: -

egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;

-

csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.

3. Alkalmazottak személyes adatainak védelme A polgárok személyi adatinak és lakcímének helyi nyilvántartásából (a továbbiakban: nyilvántartás) történő adatszolgáltatás engedélyezése során az alábbiak szerint kell eljárni:

56

A számítógépes rendszerbe történő belépés igazgatói döntés alapján a személyes jelszón kívül a hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyi azonosítója megadásával történhet. A belépés csak a legszükségesebb körben engedélyezhető. 4. Adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás iránti kérelem elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet 30 napon belül kell elbírálni. Az adatszolgáltatások engedélyezéséről az ügyiratkezelő nyilvántartást köteles vezetni. Az érintett polgár adatai szolgáltatását korlátozó, vagy tiltó nyilatkozatát, illetőleg annak viszszavonását személyesen, vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg az iskolánál. Az érintett polgár tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, kérheti személyes adatainak helyesbítését, törlését.

III. TANULÓK ADATAINAK KEZELÉSE, TOVÁBBÍTÁSA

1.

Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért

1.1.

Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megtartásáért, az adatkezelés ellenőrzéséért.

1.2.

A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az arra kijelölt személy (pl. iskolatitkár) feladatuk ellátása során felelősséggel tartoznak az adatkezelésért.

2.

Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok

2.1.

A tanulók személyes adatai a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

2.2.

A köznevelésről szóló 2012. évi CXXIV. tv. alapján a nyilvántartott adatok:  a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, ill. tartózkodási helyének címe (nem magyar állampolgár esetén a hazánk területén tartózkodás jogcíme, az okirat száma, megnevezése;  a szülő neve, lakóhelye, ill. tartózkodási helye, telefonszáma;

57

  

3.

a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok; jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatok, amelyekből megállapítható a jogosultság; a tanulók közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenysége

Az adatok továbbítása A tanulói adatok a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; b) sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adat; c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőnek; d) egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapításához; e) tanuló átvételével kapcsolatos adatok az érintett iskolához; f) családvédelemmel, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek a veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése céljából szükséges adatok; g) a közösségi szolgálat teljesítéséről kiadott igazolást az érettségi elnöknek.

4.

Adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje

4.1.

A tanulói adatkezelésre és -továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, iskolatitkár.

4.2.

Az iskolatitkári feladatokat ellátó személy köteles a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsort vezetni, hozzáférést csak arra illetékes személynek biztosíthat.

4.3.

A balesetvédelmi felelős a gyermekbalesetekkel kapcsolatos iratokat kezeli, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkozó adatokat.

4.4.

Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), e), f), g) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat.

4.5.

Az illetékes helyettes adhatja ki a 3. d) pont szerinti adattovábbításról szóló adatokat.

4.6.

A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel.

4.7.

Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

58

5.

Titoktartási kötelezettség

5.1.

Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

5.2.

A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét.

5.3.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.

5.4.

A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést - a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján - az intézményvezető kezdeményezheti írásban.

5.5.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

5.6.

A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

6. 6.1.

Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség A tanuló fejlődésének nyomon követése

6.1.1. Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. 6.1.2. A középiskola és a szakiskola minden év október 31-ig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán - a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. 6.2.

A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás

59

6.2.1. A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. 6.2.2. A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. 6.2.3. Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. 6.2.4. A közoktatás információs rendszerébe - kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 6.2.5. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. 6.2.6. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. 6.3.

A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni.

6.4.

A diákigazolvány A diákigazolvány igénylése elektronikus folyamat. A fénykép és aláírás felvételét az okmányirodák végzik külön szolgáltatásként. Az elkészült fényképet és aláírást az igénylés adatai alapján a megszemélyesítő rendeli hozzá az igényléshez. Az igénylés adatairól beküldés előtt az intézményben ellenőrző adatlapot kell nyomtatni, majd azt az igénylővel kell aláíratni, és az intézményben tárolni. Az igénylés adatai alapján nyomtatott egyedi sorszámmal ellátott igazolás kerül kiadásra, mely ingyenes lesz a jogosultak számára. Az elkészült oktatási igazolványokat a megszemélyesítő a Korm. rendelet rendelkezései szerint a jogosult lakcímére postázza. A megszemélyesítő az elkészült diákigazolványok számát és az igazolvány chip azonosítóját az Oktatási Hivatal közreműködésével visszajelzi az intézménynek. Az oktatási igazolványok érvényesítését továbbra is hologramos érvényesítő matricával kell végezni. Azonban az érvényesítés tényét és a kiadott érvényesítő matrica sorszámát az intézmény az érvényesítés határidejétől számított 10 napon belül köteles jelenteni a diákigazolvány rendszerbe.

60

IV. Záradék Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2013. március 19. napján megtartott határozatképes értekezletén a szervezeti és működési szabályzat 1. számú mellékleteként elfogadta.

Kaposvár, 2013. március 19.

………………………………… igazgató

61

2. sz. melléklet

A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola KÖNYVTÁRI SZABÁLYZATA I. GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1

A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők:

Speciális tényezők: NAT, Kerettanterv, taneszközjegyzék, az iskola Pedagógiai programja és Helyi tanterve, Házirendje, Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint iskolán kívüli források. 2. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjteményének igazodnia kell az iskola tevékenységének egészéhez, a műveltségterületek (tantárgyak) követelményrendszeréhez. Az iskolai könyvtár alap – és kiegészítő feladatai szinkronban vannak a pedagógiai programban megfogalmazott cél és feladat rendszerrel. Szolgáltatásaival biztosítja a tanítási-tanulási folyamatban a szaktanári – tanulói igények teljesíthetőségét, a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Alapfeladatok:  gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról  tanórai foglalkozások tartása  egyéni és csoportos helyben használat biztosítása  könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek  tanórán kívüli foglalkozások tartása, segítése  informatikai szolgáltatások biztosítása  tájékoztatás más iskolai, közművelődési és pedagógiai szolgáltató intézmények könyvtarainak dokumentumairól, szolgáltatásairól  részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe. 3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre A könyvtár elsődleges funkciójából származó feladatok megvalósítását szolgáló dokumentumok a főgyűjtőkörbe sorolandók.

62

A könyvtár másodlagos funkciójából adódó szükségletek kielégítéséhez a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok tartoznak. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére szolgáló ismerethordozók beszerzését csak részlegesen vállalhatja. A tankönyvek, tartós tankönyvek gyűjtésének alapelveit, nyilvántartási és használati szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza (lásd. külön melléklet). 3.1

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból: Nyomtatott dokumentumok: Könyvek Periodikumok (napi-, hetilapok, folyóiratok, szakfolyóiratok) Nem nyomtatott dokumentumok: AV-dokumentumok Elektronikusan olvasható és írható dokumentumok Egyéb dokumentumok: Az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai

3.2.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre tartalmi szempontból Kiadványtípusok:  kézi-, ill. segédkönyvek  a tantervi törzsanyagba tartozó házi olvasmányok  az ajánlott olvasmányok  a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó ismeretterjesztő- és szépirodalom  a pedagógusok ön- és továbbképzését szolgáló pedagógiai és társtudományi irodalom  az iskolában folyó élelmiszeripari szakmunkás-, szakközép- és technikusképzéshez kapcsolódó szakmai könyvek: kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, tankönyvek: elsősorban a hús-, cukor-, tej-, sütőipari és cukrász szakterületen, valamint a környezetvédelmi oktatáshoz kapcsolódó szakirodalom

4. A könyvtár gyűjteményrészei, a gyűjtés szintje és mélysége: Az iskolai könyvtárak mindegyik típusában az adott tantárgy oktatásában felhasználható tudományterület(ek) enciklopédikus szintű gyűjtése élvez elsőbbséget. A szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, továbbá lírai, drámai és prózai antológiák, szöveggyűjtemények, iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek beszerzése élvez elsőbbséget. A könyvtár - a képzés jellegének megfelelően - az iskolában oktatott tantárgyak középszintű irodalmát gyűjti elsősorban. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti a magyar nyelven, Magyarországon megjelent információhordozókat.

Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélysége ___________________________________________________________________________ Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar - a teljesség igényével irodalomból. Az alap- és érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett művek

63

Az iskolafokozat, ill. az iskolatípus tananyagának megfelelően a házi- és az ajánlott olvasmányok

- kiemelten, a teljesség igényével

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei

- teljességgel

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők életműve

- válogatva

A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák

- erősen válogatva

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei

- erősen válogatva

Tematikus antológiák

- erősen válogatva

Regényes életrajzok, történelmi regények

- erősen válogatva

Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom

- erősen válogatva

Ismeretközlő irodalom A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélysége ___________________________________________________________________________ Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák - erősen válogatva Kis-, közép- és nagyméretű középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú segédkönyvek - kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú segédkönyvek

- teljességre törekedve - teljességre törekedve

- erősen válogatva - teljességgel - erősen válogatva

- erősen válogatva - teljességgel

64

- kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű szakirányú segédkönyvek

- erősen válogatva

A tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) - alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - középszintű elméleti és történeti összefoglalói - felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói

- erősen válogatva - teljességgel - erősen válogatva

A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó - alapszintű ismeretközlő irodalom - középszintű ismeretközlő irodalom - felsőszintű ismeretközlő irodalom

- erősen válogatva - bő válogatással - erős válogatással

A szakmai tárgyak - alapszintű ismeretközlő irodalma - középszintű ismeretközlő irodalma - felsőszintű szakirodalma

- teljességre törekedve - teljességgel - erősen válogatva

A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű ismeretközlő irodalom

- erősen válogatva

Az adott oktatási intézmény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai

- teljességgel

A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok

- teljességre törekedve

Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek

- erős válogatással

Helytörténeti kiadványok

- válogatva

Az iskolatörténettel, az iskola életével kapcsolatos nyomtatott és audiovizuális dokumentumok

- teljességre törekedve

Pedagógiai gyűjtemény Gyűjtjük a pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalmat és határtudományait erősen válogatva       

Pedagógiai lexikonok Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentumgyűjtemények A nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek Művelődés- és oktatáspolitikával kapcsolatos művek. A köznevelés kérdésével, a nevelésügy és a közélet kapcsolatával foglalkozó összefoglalók, dokumentumkötetek A családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek Az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák Tanári kézikönyvek, az iskolában oktatott valamennyi tantárgy, illetve szakkör módszertani segédkönyvei

65



A középfokú oktatási intézmények oktatásának tartalmával, formájával a kapcsolatrendszerükkel foglalkozó legfontosabb művek A közművelődés elméletét tárgyaló legfontosabb munkák A középiskolai, illetve a felsőoktatási intézmények tájékoztatói A pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak A pszichológia egyes ágaival, részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül: az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia és a személyiség- és csoportlélektan legalapvetőbb művei Az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a nevelés és az olvasás lélektani kérdéseivel foglalkozó legfontosabb munkák A pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák

     

A szociológia, szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás irodalma elsősorban enciklopédikus szinten gyűjtendő, illetve azok a művek, melyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal. A szociológia és a szociológiai módszertan monografikus szintig válogatva gyűjtendő. A szakszociológiák közül az iskola tanulói korcsoportjának megfelelően, az olvasási szokásokkal, az ízlésszinttel foglalkozó művelődésszociológiai kiadványok. Ifjúságszociológiával kapcsolatos gyűjteményes kötetek A szakstatisztikák közül az oktatásügyi statisztika Családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi rendelettárak Oktatási jogszabálygyűjtemények A művelődésügyi igazgatással kapcsolatos legfontosabb kézikönyvek A családgondozással, gyermek- és ifjúsággondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tanulmánykötetek A könyvtáros segédkönyvtára Az iskolafokozatnak, illetve az iskolatípusnak megfelelően tájékoztató munkához a kézi- és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtendők:   

Elsőfokú általános bibliográfiák, a fontosabb másodfokú bibliográfiák, valamint a szakbibliográfiák és tantárgyi bibliográfiák Könyvtári, könyvkereskedői és kiadó katalógusok A könyvfeldolgozó munkához a gyarapítás, nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek

A könyvtári munka módszertani segédletei tartalmi teljességgel gyűjtendők  A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek  Az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok (óraleírás-kötetek, feladatgyűjtemények)

66

Teljességgel gyűjtendő az iskolai könyvtárban  Az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák  Az OPKM és a megyei pedagógiai intézetek, pedagógiai intézmények stb. iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai Hivatali segédkönyvtár Gyűjtjük az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket: 

A munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom Az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok A betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek

  

Periodika gyűjtemény Az alap- és középfokú oktatási intézmények könyvtárai részére a folyóiratok megrendelése a mellékelt ajánlójegyzék figyelembevételével. A gyűjtendő periodikumok:       

Napilapok (helyi, országos) Pedagógiai hetilap, folyóiratok A tantárgyak módszertani folyóiratai Tanügy-igazgatással kapcsolatos folyóiratok Ifjúsági folyóirat Az élelmiszeriparral kapcsolatos folyóiratok A tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható közművelődési és tudományos folyóiratok

Kéziratgyűjtemény Az iskola pedagógiai dokumentációja: Az iskola, illetve a gyermek- és ifjúsági szervezetek életével, történetével kapcsolatos dokumentumok Fontosabb iskolai dokumentumok: Pedagógiai Program, Helyi Tanterv, SZMSZ, Házirend, az éves munkatervek, valamint az összegező elemzések, értékelések, jelentések Egyéb gyűjtemény: Formai szempontból:  elektronikus eszközzel olvasható dokumentumok  audiovizuális dokumentumok Tartalmi szempontból:  az oktatási nevelési folyamat megvalósítását elősegítő információhordozókat  tantárgyak, műveltségterület oktatásában szervesen beépíthető dokumentumok

67

A dokumentumok gyűjtése az érvényes taneszközjegyzék alapján, a megadott normák figyelembevételével történik. A beszerzése elsődleges szempontjai: tartalmi állandóság, hiányzó nyomtatott dokumentumok pótlása. Az iskolai könyvtár a gyűjtőköri szabályzat elkészítése és elfogadása után az állományból a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumokat a 3/1975.(VIII. 7.) KM-PM együttes rendelete alapján, a jogszabálynak megfelelően kivonja az állományból.

II. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár működési rendje A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Készült jogszabályi előírások, valamint az Iskola Házirendje, Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja, Helyi tanterve alapján

Általános tudnivalók Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és dolgozói használhatják. A beiratkozás és a könyvtári alapszolgáltatások igénybevétele díjtalan, beiratkozási díj nincs, a beiratkozás alkalmával az olvasónak nyilatkozatot kell tennie - melyet aláírásával hitelesít-, hogy a könyvtár használati szabályzatát megismerte, azt magára kötelezőnek ismeri el. A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában, tanítási napokon látogatható, a nyitvatartási időben. Beiratkozás is ezekben az időpontokban történik, a beiratkozott olvasók adataiban bekövetkezett változásokat a változás utáni legközelebbi könyvtárlátogatáskor közölni kell a könyvtárossal. A könyvtár használat módjai • helybenhasználat, • kölcsönzés, • csoportos használat. A könyvtárat látogatni és használni kizárólag a nyitvatartási időben lehet. Nyitvatartási idő: A tanévre érvényes nyitvatartási időt az iskola házirendjében és külön tájékoztató feliratokon hozza nyilvánosságra. A nyitvatartási idő alatt mind a helybenhasználat, mind a kölcsönzés lehetséges. Helybenhasználat A helybenhasználat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros biztosítja. Szakmai segítséget kell adni:

68

• az információhordozók közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a szellemi munka technikájának alkalmazásában, • technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • az olvasótermi kézikönyvtári állományrész, • folyóiratok, audiovizuális anyagok, muzeális dokumentumok, tanügyi dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Számítógép-használat: A könyvtárban a tanulók számára telepített számítógépek a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatók. Több várakozó tanuló esetén, a számítógépek használata során elsőbbséget azok a tanulók élveznek, akik tanulmányaikhoz gyűjtenek információkat. Levelezéshez, böngészéshez stb. a számítógépek használati időtartama maximum 30 perc lehet, ha van más felhasználó is. A számítógép-használat időtartamát minden esetben rögzítenie kell a tanulónak a könyvtáros asztalánál elhelyezett füzetekben, melyet a könyvtáros rendszeresen ellenőriz. A tanulói számítógépek használatára vonatkozó előírásokat a Könyvtári számítógépek használatának szabályai c. külön dokumentum tartalmazza. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzését számítógépes nyilvántartás rögzíti. A kölcsönzés a Szikla Integrált Könyvtári Rendszer programjával történik. A kölcsönzési nyilvántartás adatai: törzsszám, név, állandó és ideiglenes lakcím, születési hely, idő, osztály. A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Tanulóknak egyszerre 5 db könyvet lehet kölcsönözni (a tartós tankönyveken kívül), indokolt esetben (pl. verseny) többet. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül az alábbi okok miatt: • a jogi védelem, • a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A kölcsönzési idő lejártakor, illetőleg az adott tanév utolsó tanítási napjáig - csak a rendszeres kölcsönzésre szánt dokumentumokat -- a kölcsönző köteles azokat a könyvtárba visszavinni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólítás ellenére sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. (A tankönyvkölcsönzés szabályozásával kapcsolatos kérdéseket lásd a Tankönyvtári szabályzatban, mely a könyvtári SZMSZ 5. sz. melléklete.) A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. A nem teljesíthető olvasói igényeket indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell beszerezni.

69

A nyitva tartás napi időszakait az olvasói igényeknek kell megfeleltetni. Így a tanítás kezdete előtt, alatt és befejezése után is igénybe vehetők a könyvtári szolgáltatások. A könyvtáros kötelező óraszáma/nyitvatartási ideje heti 23 óra. Csoportos használat A könyvtárban, a jelenlegi tárgyi-technikai adottságok miatt – optimális körülmények között – 24 fő, 24 fős osztály vagy tanulócsoport foglalkoztatható. Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, korrepetálást, foglalkozást tarthatnak. A könyvtár tanítási órákon történő csoportos helyben használata (kölcsönzés, könyv-és könyvtárhasználtra épülő tanórák) a könyvtár nyitvatartási idejében történhet. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adniuk a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A NAT szerinti könyvtári informatikai ismeretek elsajátítását az informatika óra keretében a könyvtáros tanár tartja meg, a könyvtár olvasótermében. Ezekre az órákra a szokásos tanórai rend érvényes. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • információszolgáltatás, • témafigyelés, • irodalomkutatás • ajánló vagy tantárgyi vagy versenyekre bibliográfia készítése, • letétek telepítése. Letéti állományt (az iskola épületében könyvtáron kívüli elhelyezésre és használatra) kizárólag tanár vehet át, de azt nem kölcsönözheti másoknak. Az átvett könyvtári letétet vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyen és teljes körű anyagi felelősséggel kell kezelnie. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást vezetünk. Az állomány védelmére vonatkozó rendelkezések •

A könyvtár használata során a kulturált viselkedés általánosan szokásos normáit kell követni. Ezen túlmenően be kell tartani az alábbi viselkedési szabályokat:

•

A könyvtárba kabátot, táskát behozni nem szabad, ezért ezeket a bejáratnál kell elhelyezni. A könyvtárba a tanuló csak a szükséges taneszközökkel léphet be. Kivételes esetben, a csoportos látogatások során, a tanulók kabátjukat, táskájukat a könyvtárban erre a célra rendszeresített helyen helyezik el.

•

A könyvtárba élelmet bevinni és ott étkezni TILOS.

•

A magával hozott dokumentumokat belépéskor és távozáskor bemutatja a kölcsönző asztalnál.

•

Meg kell tartani a könyvtár rendjét és tisztaságát.

70

•

Nem szabad zavarni egymás munkáját beszélgetéssel, telefonálással. A hangos beszédet kerülni kell, hogy az olvasó-jegyzetelő, illetve kutatást végző személyek tevékenységüket zavartalanul végezhessék.

•

Az iskolai könyvtár a tanulás és az ismeretszerzés szellemi műhelye, ezért fegyelmezett magatartást kérünk mindenkitől!

Kártérítés, felelősség A kölcsönző tanuló (a letétet kezelő és kölcsönző tanár is) anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan, azonos példánnyal pótolni. Ennek hiányában a dokumentum aktuális beszerzési értékét kell megtéríteni és az összeget az iskola pénztárába kell befizetni. Az ilyen módon befizetett pénzösszeg kizárólag újabb könyvtári dokumentum beszerzésére használható fel. (A tartós tankönyvek elvesztésével megrongálásával okozott kár megtérítésével összefüggő kérdéseket az Tankönyvtári szabályzat tartalmazza.) A könyvtár biztonsági zárának (bejárati ajtó) kulcsa a könyvtárosnál és az iskola portáján helyezendő el. A kulcs csak indokolt esetben (elemi csapás, elháríthatatlan akadály, betegség) esetén adható ki más – az iskola igazgatójának engedélyével rendelkező - személyeknek. Könyvtári tartozás rendezésének módja tanulói jogviszony/munkaviszony megszűnése esetén A tanulói jogviszony és a dolgozói munkaviszony megszüntetése csak a fennálló könyvtári tartozás rendezése és a könyvtáros erről adott igazolása után történhet. Ha a könyvtárral szembeni tartozás fennállásakor a jogviszony (tanulói/munkaviszony) a könyvtáros tudta nélkül szűnik meg, akkor a kiléptetést végző személyt (tanuló esetén értelemszerűen az osztályfőnököt) terheli a felelősség.

III. KATALÓGUS-SZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzetet, - a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat 1.1. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat 71

- szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret - (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) - megjegyzések - kötés: ár - ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel ( a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó) - közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó) - tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személy-, vagy testületnév, vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó) - közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó) - tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. 1.3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. 1.4. Az iskolai könyvtár katalógusai (2008-as évvel lezárva) A tételek belső elrendezése szerint: - a betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján) - raktári katalógus Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - cédula, - számítógépes (SZIKLA integrált könyvtári rendszer) A cédulaszükségletet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján állapítjuk meg. Raktári katalógus: A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállítási rendjét. Minden esetben a raktári lapon jelöljük a dokumentumokról elhelyezett katalóguscédulák helyét. Betűrendes leíró katalógus:

72

A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (ld. Besorolási adatok). Szakkatalógus: Számítógépes Számítógépes feltárás, SZIKLA integrált könyvtári rendszer alapján. A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: - az észlelt hibák azonnali kijavítása, - törölt művek cédulájának kiemelése. Iskolai könyvtárunkba az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással veszszük nyilvántartásba. A SZIKLA program üzembe helyezése óta a régi anyag számítógépes nyilvántartása folyamatosan történik. A könyvtár korábbi katalógusait 2008-as tanévvel bezárólag lezártuk, azóta számítógépen dolgozunk fel minden dokumentumot. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása: A program elnevezése: SZIKLA integrált könyvtári rendszer (Szikla 6.0) Készítők nevei: Szilágyi Loránd, Lévai Gábor, Büki Balázs Üzembe helyezés dátuma: 2008. A program a mindenkori könyvtáros gépén fut. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését az iskolai könyvtáros végzi. A feldolgozás menete a program ajánlásai alapján történik. A kölcsönzési nyilvántartás adatai A kölcsönzők adatainak nyilvántartása a program leírása alapján történik. Törzsszám, név lakcím és születési adatok, osztály megadása kötelező. Az adatokban bekövetkező változásokat a legközelebbi kölcsönzéskor jelezni kell. Selejtezési jegyzékek kezelése A törlési jegyzékek készítése a tanév során folyamatos, év végén törlési jegyzék összesítő készül, melyet az iskola igazgatója hagy jóvá. A törlési jegyzéken fel kell tünteni a törlés okát (elavult, elhasználódott, térített, behajthatatlan, stb.) a törölt dokumentumok számát, értékét. Egyedi nyilvántartású dokumentumok esetében a dokumentum egyedi nyilvántartási adatait (leltári szám, szerző, cím, érték, stb.). Csoportos nyilvántartású dokumentumok esetében, ha ugyanarról a műről van szó, akkor a leltári számot nem kell egyesével felsorolni. A törlési jegyzékek számozása az adott évre vonatkozóan folyamatos, megjelenítése 1/2012., stb.

IV. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT A szabályzat az alábbi jogszabályok, valamint ezek hatályos módosításai alapján készült: 2007. évi XCVIII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény módosításáról [valamint módosításai]

73

3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kivonásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről [valamint a rendelet módosításai] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról [valamint ezen rendelet módosításai] 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

1. A tartós tankönyv fogalmának meghatározása a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről c. jogszabály alapján: a) munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania, b) munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse, c) könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához, d) használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, e) tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. Tartalmi szempontból: tankönyvjegyzéken szereplő, NAT kompatibilis tankönyvek és egyéb segédletek (pl: atlaszok, határozók, szótárak, szöveg- és forrásgyűjtemények, feladatgyűjtemények, munkafüzetek, stb.) Formai szempontból: fűzőtt, lehetőleg kemény fedelű tankönyvek, segédletek. A tanulók számára ingyenesen, könyvtári kölcsönzéssel kiadott tankönyvek különgyűjteményt alkotnak, ez a tankönyvtár. A munkatankönyvek nem kerülnek könyvtári állományba, azokat a tanulók a tankönyvfelelőstől tartós használatra, ingyen kapják meg. Finanszírozása elsősorban a tanulói normatív támogatásból történik. Szintén a tankönyvtári állomány részét képezik a tanárok részére munkaeszközként kiadott tankönyvek és segédletek.

74

2. A tartós használatra szánt tankönyvek és egyéb taneszközök kezelése, elhelyezési rendje, a nyilvántartás formái, a tankönyvtár feltárásának módja, mélysége A megrendeléssel kapcsolatos előírások Az iskolai tankönyvellátás rendjét a jogszabályoknak megfelelően az intézmény SZMSZ-e szabályozza. Az intézményvezetés felelős a tartós tankönyvellátás megszervezéséért (felelősök megbízása, segítők felkérése, a tankönyvfelelős tájékoztatása a tankönyvtárak költségvetési keretéről stb.) A tankönyvfelelős megbízása tanévre szól, az éves munkatervben nevezik meg a tankönyvfelelős személyét. A tartós használatra szánt tankönyveket és egyéb taneszközöket az iskola tankönyvfelelőse rendeli meg a szaktanárok igénye szerint, és az intézményvezetéssel történő egyeztetés alapján. Felelős továbbá a megrendelés határidejének és a költségvetési keretnek a betartásáért, valamint a tartós használatra szánt tankönyvek és segédeszközök nyilvántartásba adásáért. A könyvtáros és tankönyvfelelős közötti adatcsere folyamatos, az vonatkozik a megrendelendő tankönyvek adataira, számára. A tankönyvtár elhelyezése, gyűjteményszervezésére vonatkozó elvek A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek elhelyezése az állomány többi részétől elkülönülten történik. Ezek a könyvek összesített, ideiglenes könyvtári állományba kerülnek. Nyilvántartásuk módjáról, idejéről az iskolai könyvtári SZMSZ rendelkezik. Az iskolai könyvtár állományába került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt tankönyvek, tartós tankönyvek, továbbá a nem hagyományos dokumentumok nyilvántartásának vezetésénél, a fenti dokumentumok törlésénél és leltározásánál a 3/1975. (VIII: 17.) KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelv /Műv. K. 1978. 9. sz. / előírásai, továbbá a könyvtári állomány nyilvántartásáról szóló MSZ 3448-78 figyelembevételével történik. A tankönyvtár gyűjteményének gyarapítása a könyvtárban megtalálható gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az állomány nagyságát és gyarapítási ütemét a nyomtatott és egyéb ismerethordozók mennyiségi és minőségi összetétele, a tanulók, nevelők létszáma határozza meg. A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított tankönyvtári állomány tükrözi az iskola: • tantárgyi rendszerét, • pedagógiai irányzatait, • módszereit, • tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. Az iskolai tankönyvtár általában vétel útján gyarapodik. A könyvtáros a tankönyvtár állományának gondozásával kapcsolatos feladatokat a tantestület és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével végzi.

75

A tankönyvek nyilvántartásának módja, formái, kezelése A tankönyvtárba vásárolt tankönyvek, tartós tankönyvek, továbbá a nem hagyományos dokumentumok nyilvántartásának vezetésénél,valamint a fenti dokumentumok törlésénél és leltározásánál a megfelelő jogszabályok alapján készült iskolai könyvtári SZMSZ, valamint annak mellékletei az irányadóak. A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek nyilvántartása és kölcsönzésbe adása a könyvtáron keresztül történik. Felelős a könyvtáros, aki e munkájához segítséget kap a tankönyvfelelőstől, valamint az osztályfőnököktől. A tankönyvtári állományt különgyűjteményként kezeljük és a SZIKLA Integrált Könyvtárkezelő Rendszer számítógépes adatbázisában tartjuk nyilván. A nyilvántartás formája összesített. A leltári számok megkülönböztető jelzései: TK A tankönyvek és segédletek átvételét a tanuló, illetve – ha megjelenik - a szülő aláírásával köteles igazolni. A könyvtár működése és a feladat időben történő elvégzése érdekében a tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzésére a tanév elején, visszaadására a tanév végén kerül sor. A tartós használatra kiadott segédletekkel kapcsolatban egyrészt az osztályfőnök készíti fel a szülőket és a tanulókat (szülői értekezleten, valamint osztáőlyfőnöki órán), másrészt az iskola hirdetmény útján írásban is tájékoztatást ad a tankönyvekkel kapcsolatos szabályozásokról, időpontokról. Az információk időben történő kiadását a tankönyvfelelős végzi, az iskolavezetéssel történt előzetes egyeztetés alapján.

3. A tankönyvek kölcsönzésének szabályai Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is meg kívánja oldani, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: - több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb négy év, azzal a kikötéssel, hogy a tanuló minden tanév végén (minden tanév utolsó tanítási napjáig) visszahozza a kölcsönzött dokumentumot a könyvtárba, s a következő tanév szeptemberében újra kikölcsönözheti azt. - egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 – június 15. A tartós tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása: A kikölcsönzött tartós tankönyveket a könyvtár számítógépes adatbázisa, a SZIKLA Integrált Könyvtárkezelő Rendszer tanulóiadatbázisban szereplő személyi kölcsönzési nyilvántartásalapján vezetjük, az erről nyomtatott első példányt a tanuló aláírásával hitelesíti, ez az iskola példánya, a második példány a tanulónál marad.Aláírásával igazolja, hogy elolvasta, megértette és elfogadta a tartós tankönyvek kölcsönzésére vonatkozó iskolai szabályokat.

76

4. A tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés szabályai A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (mely dokumentumok az iskola tulajdonát képezik)köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Elvárható a tanulótól, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen, valamint, hogy tanév végénhibátlan állapotban (szándékos rongálás, firkálás, kiemelés, kivágás, szakadás stb. nélkül) adja vissza azokat a könyvtárba. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 25 %-os, - a második tanév végére legfeljebb 50 %-os, - a harmadik tanév végére legfeljebb 75 %-os, - a negyedik tanév végére legfeljebb 100 %-os, Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyv(ek)et köteles visszaadni.A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyvelvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Kártérítés: Abban az esetben, ha a dokumentum visszaadáskor további használatra a kölcsönző hibájából nem alkalmas, vagy az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás idején érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát (négy tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie az iskola pénztárában: - az első tanév végén az elvesztett dokumentum aktuális beszerzési árának 75 %-át vagy újjal kell azt pótolni, - a második tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 50 %-át, - a harmadik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 25 %-át. A behajthatatlan és a pénzben megtérített követeléseket, valamint a rendeltetésszerű használat során elhasználódott dokumentumokat intézményvezetői engedéllyel tanévenként le kell selejtezni. Abban az esetben, ha a tanuló a használati idő letelte utánaz általa kölcsönzött tankönyveket meg akarja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. A természetes elhasználódás következtében vagy aktualitásukat tekintve, a könyvtár számára ún. ’fölöspéldánnyá’ vált és ily módon kiselejtezett tankönyveket tanár és diák egyaránt megvásárolhatja a fentiek figyelembevételével. Az így befolyt pénzösszeg kizárólag a könyvtári állományban használatos dokumentumok gyarapítására használható fel. A tartós tankönyvek, illetőleg az iskolában használatos tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtárban is el kell helyezni.

77

V. KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Személyi feltételek (munkakör, képzettség, besorolás): 

A könyvtáros az iskolai könyvtári szolgáltatásokért felelős pedagógus, aki az intézménynek megfelelő felsőfokú könyvtárosi és lehetőség szerint pedagógus végzettséggel rendelkezik (ld. Közoktatási törvény).



A főfoglalkozású könyvtáros munkaköri feladatainak megoszlása heti bontásban: 50 % a kötelező könyvtári nyitvatartási idő; 30 % belső munkák elvégzésére (ügyvitel, állományfejlesztés, feldolgozás, gondozás, felkészülés a nyitva tartásra, könyvtárhasználati órák előkészítése, stb.); 20 % iskolán kívül végzett munkára (kapcsolattartás külső intézményekkel, továbbképzés, tájékozódás és állománygyarapítás, felkészülés a foglalkozásokra, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő egyéb tevékenység ellátására).

A könyvtáros munkaköri feladatai A könyvtár vezetésével összefüggő feladatok: 

Az iskola igazgatójával és a nevelőtestülettel közösen készíti el a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét.



Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról.



Jelentéseket készít a könyvtári szükségletekről, javaslatokat ad a könyvtári költségvetés készítéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári költségvetési keret tervszerű, gazdaságos felhasználását.



Végzi a könyvtári iratok kezelését.



Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleten képviseli a könyvtárat.



Részt vesz szakmai értekezleteken, a iskolai könyvtárosok számára szervezett helyi, megyei és országos továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja.

Állományalakítás, feltárás, állományvédelem: 

Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, vezeti a megrendelések, beszerzési összegek felhasználásának nyilvántartásait.



Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat.



Az iskola oktatási-nevelési programjából kiindulva lehetőségeihez mérten biztosítja a tanítási - tanulási folyamathoz és a szabadidős tevékenységhez szükséges forrásanyagokat.



Az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően folyamatosan végzi az állomány feltárását, rekatalogizálását.

78



Az állománygyarapítás mellett folyamatosan végzi a szükséges állományapasztást.



Végzi a letéti állományok kihelyezését, nyilvántartását, visszavételét.



Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.



Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartásában bárki akadályozza.



Előkészíti és segítséggel lebonyolítja a könyvtár rendelet által előírt időben történő (időszaki vagy soron kívüli) leltározásait.

Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok: 

Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést.



Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátításában.



Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, adatszolgáltatást, esetenként irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít.



Ösztönzi a külső források használatát, indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzést bonyolít le.



A nevelőtestülettel együttműködésben segíti a tanulókat a szellemi technikák elsajátításában.



A tantárgyi programok alapján a szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét.



Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását.

Könyvtár-pedagógiai tevékenység: 

A nevelőtestülettel közösen elkészíti az iskola könyvtár-pedagógiai programját.



Biztosítja az iskolai dolgozók és a tanulók számára az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát, szolgáltatásait.



Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat.



A könyvtárhasználatra épülő szakórákat a szaktanár vezeti, a könyvtáros ennek tervezésében, előkészítésében vesz részt, illetve az óra könyv- és könyvtárhasználattal kapcsolatos részét tarthatja.



Lehetőség szerint felkészíti az iskola tanulóit a könyv- és könyvtárhasználati versenyekre.

79