KINIZSI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

KINIZSI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Hatályos: 2011. ……………..

Készítette: Szautner Antalné

Kelt: 2011. ……………...

1

Tartalomjegyzék SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ................................................................... 1 BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 4 I. RÉSZ: AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE .............................. 5 1. A költségvetési szerv neve ............................................................................................. 5 2. Költségvetési szerv székhelye ........................................................................................ 5 3. Ellátandó alaptevékenységei .......................................................................................... 5 4. Kiegészítő tevékenység .................................................................................................. 7 5. Gazdálkodási jogkör ....................................................................................................... 7 6. Felügyeleti szerv............................................................................................................. 7 7. Alapító szerv neve .......................................................................................................... 8 8. Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok ................................. 8 9. Az intézmény szervezeti egységei .................................................................................. 9 10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje ............................... 9 11. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke .................................................. 9 12. Az intézmény jellegéből fakadó sajátosságok .............................................................. 9 13. A feladat ellátását szolgáló vagyon ............................................................................ 10 14. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság ................................................................. 10 15. Aláírás és pecséthasználati jogkör .............................................................................. 10 II. RÉSZ: A NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ... 11 1. Az intézmény szervezeti ábrája ........................................................................................ 11 2. Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, a pedagógusok és a tanulók munkarendje ..................................................................................................... 12 2.1. Az iskola működés rendje ......................................................................................... 12 2.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) ......................................................... 12 2.3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje .......... 13 2.4. A pedagógusok munkarendje .................................................................................... 13 2.5. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje ..... 14 2.6.Az intézmény tanulóinak munkarendje /a Házirend/ ................................................. 14 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje .................................................................. 14 4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel............................................................................................. 16 5.Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje ........................................................................................................... 17 6. Az intézmény közösségei, az azok közötti kapcsolattartás rendje, formája ..................... 17 6.1. intézményi közösség.................................................................................................. 17 6.2. alkalmazotti közösségek ............................................................................................ 17 6.3 A nevelők közösségei ................................................................................................. 18 6.4. Szülői szervezetek ..................................................................................................... 23 6.5. A tanulók közösségei ................................................................................................ 25 7. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje ............................................................................................................... 26 8. A nevelőtestület feladatai, jogai ....................................................................................... 27 9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .......................................... 29

2

10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ............................................................................................................. 29 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 33 11.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ................................................................. 34 11.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok......................................................... 34 12. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések ....................................................................................................................... 35 13. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ................ 38 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................. 38 15. Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................ 40 15.1. Általános előírások .................................................................................................. 40 15.2. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok ................................ 40 15.3.A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok ........................................................... 41 16. A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők .............................. 42 17. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel .................................................... 44 18. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható kérdések ................................................................................................................................ 45 18.1. Pedagógiai Szakszolgáltatás .................................................................................... 45 18.2. Az iskolai könyvtár működési rendje ...................................................................... 46 19. Az intézményben folytatható reklámtevékenység .......................................................... 47 19.1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység .......................................................... 47 19.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése .................................................................. 47 19.3. A reklámtevékenység jellegének besorolása ........................................................... 47 19.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai ......... 47 III. RÉSZ: AZ ISKOLÁRA VONATKOZÓ TOVÁBBI SZABÁLYOK ................................ 49 1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei ...................................................................................................................................... 49 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ........................................................... 49 3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ....................... 50 4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................................... 51 5. A tanulók vélemény-nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ................................................................................................................................... 52 5.1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája ............................................. 52 5.2. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája ......................................... 53 6. Az iskolai tankönyvellátás rendje................................................................................. 53 7. A kiemel munkavégzésért járó kereset- kiegészítés feltételei ...................................... 54 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE ............................. 56

3

BEVEZETŐ

Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

4

I. RÉSZ: AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE 1. A költségvetési szerv neve Kinizsi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2. Költségvetési szerv székhelye Nagyvázsony Iskola utca 1. 8291 Az intézménynek a székhelyén kívül működő intézményegysége, telephelye nincsen. 3. Ellátandó alaptevékenységei Az alapított költségvetési szerv állami feladatként ellátandó alaptevékenységei a KSH által kiadott gazdasági tevékenységek egységes ágazati rendje szerinti besorolás (a TEÁOR), illetve a Szakfeladat rend besorolás szerint: Alaptevékenység szakágazati besorolása:

Az iskola alaptevékenysége:

852010

Alapfokú oktatás

általános iskola

5

TEÁOR szerint Száma Neve Száma 8520111 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás 8520121 alsó tagozaton

Szakfeladat rend szerint Neve Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű, nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) a) Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű igényű tanulók (SNI/a)    

enyhe értelmi képességek beszédzavarok járás és mobilitás rendellenességei hallókészülékkel rendelkező hallási fogyatékos

b) Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű igényű tanulók (SNI/b)  általános és specifikus tanulási zavarok: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia beilleszkedés, - tanulás, - magatartás,- zavar (BTM)

8520131 8520211 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás 8520221 felső tagozaton

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű, nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) c) Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű igényű tanulók (SNI/a)    

enyhe értelmi képességek beszédzavarok járás és mobilitás rendellenességei hallókészülékkel rendelkező hallási fogyatékos

d) Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű igényű tanulók (SNI/b)  általános és specifikus tanulási zavarok: 6

dyslexia, dysgraphia, dyscalculia beilleszkedés, - tanulás, - magatartás,- zavar (BTM) 8520231 8520311 85203 Alapfokú művészetoktatás 8559111 8559121 8559131 8559141 8559151 8559161 8560111 5629131 5629171

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelésű igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelésű igényű tanulók napközi tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi tanulószobai nevelése Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (logopédiai ellátás) Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés

4. Kiegészítő tevékenység

8899212 5629202 6820022

Szociális étkezés Egyéb vendéglátás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

5. Gazdálkodási jogkör A szerv: A rábízott vagyonnal, költségvetéssel önállóan gazdálkodik, önálló bérgazdálkodó. Gazdálkodási feladatait részben a nagyvázsonyi Körjegyzőség gazdasági szervezete látja el. 6. Felügyeleti szerv Az alapított szerv felügyeleti szervei: Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzat Képviselő-testületei.

7

7. Alapító szerv neve Az alapító szervek nevei: Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzatok. Az Alapító okirat kelte, száma: 2010. 01. 04. 2/2010. OM azonosító: 037131 8. Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratban megállapított nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az iskola az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály a nevelési – oktatási intézményeknek előír. Alaptevékenységhez tartozik - a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása. - alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:  A munka törvénykönyve 1992. évi XXII. Törvény  A közalkalmazottak jogállásáról szóló tv 1992. évi XXXIII. Tv. (KJT)  A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény  A KJT végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1994. évi (X.8) 9 korm.r.5.§(3)  A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet  A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet  Nemzetiségi Irányelvek A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok különösen:  A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet  A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 20/1997.(II.13.) kormányrendelet  Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. évi (XII.26.) kormányrendelet  Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 280/2001. (XII.26.) kormányrendelet  A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet  A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet  A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet módosítása 41/2002. (VI.5.) 8

9. Az intézmény szervezeti egységei     

Iskolavezetőség Munkaközösségek: alsós munkaközösség, felsős (osztályfőnöki) munkaközösség Élelmezés, konyha Igazgatói titkárság (iskolatitkár) Technikai dolgozók

10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) Az állás pályáztatása A pályáztatás nyilvánossága: Az Önkormányzatok közös testületi ülése A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok elvégzésére köteles személy: a Körjegyzőség községeinek mindenkori polgármesterei A pályázati felhívás közzétételének helye és gyakorisága: KSZK honlap, Oktatási Közlöny, legalább egyszeri alkalommal. b) A vezetői megbízás A vezetői megbízás adója: a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei A megbízás előtti egyéb eljárás: a tantestület, az alkalmazotti közösség, az Iskolaszék, a Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség véleményezési, és a kisebbségi önkormányzatok egyetértési jogköre. A megbízás időtartama: 5 év 11. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A tantermeit, a tornatermet ill. egyéb helyiséget (pl. sportudvar) bérbe adhatja az iskolai oktatás zavartalan működésének biztosítása mellett. 12. Az intézmény jellegéből fakadó sajátosságok a) Az általános iskolai évfolyamok, csoportok száma: 1 - 8 évfolyam ellátható maximális létszám: 220 fő b) Az alapfokú művészetoktatásban (zeneművészet) egyéni és csoportos oktatás 1 - 12 évfolyamon. ellátható maximális létszám: 60 fő c) Főzőkonyha: intézményi, óvodai, iskolai, munkahelyi és szociális étkeztetés A költségvetési szerv működési területe: Barnag, Mencshely, Nagyvázsony, Pula, Vöröstó Szabad férőhely esetén egyéb településen lakó tanuló is felvehető.

9

13. A feladat ellátását szolgáló vagyon A feladat ellátását szolgáló vagyon az alapítók tulajdona. Az alapításkori vagyont az alapító okirat melléklete, az azt követő időpontokban meglévő vagyont az intézményre vonatkozó vagyonkimutatás tartalmazza. 14. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság A vagyon feletti rendelkezési jogosultság elsősorban az alapítókat illeti meg. Az intézményvezető egyes vagyontárgyak bérbeadására, értékesítésére vonatkozó jogosítványait, selejtezési jogkörét az alapító okirat melléklete, az intézményt érintő önkormányzati vagyonrendelet és selejtezési szabályzat határozza meg. 15. Aláírás és pecséthasználati jogkör      

Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén helyettesének van. Saját területükön aláírási joga van a helyettesnek, az iskolatitkárnak (pl. iskolalátogatási igazolások, stb.). Pecsétet az igazgató, a helyettes, az iskolatitkár, valamint az esetenként megbízott személyek használhatnak. Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök. Vásárlások, ügyintézés esetén kizárólag az arra megbízott személy. Jutalom könyvek, oklevelek, emléklapok kiállítása esetén a szaktanár. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni. A pecsétekről leltárt kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a pecsét lenyomatát, és azt, hogy ki a felelős a megőrzésért.

10

élelmezésvezető

Takarítók

Karbantartó

Ifjúságvédelmi felelős

Könyvtáros tanár

Iskolatitkár

Tanárok

Zeneiskola tanárok

Pedagógiai asszisztens

Intézményvezető-helyettes

Konyhai dolgozók

Alsós munkaközösségvezető

Tanítók Napközis nevelők Diákönkormányzat vezető

Osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Osztályfőnökök II. RÉSZ: A NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az intézmény szervezeti ábrája

Intézményvezető

Zeneiskola vezető

11

2. Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, a pedagógusok és a tanulók munkarendje

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.

2.1. Az iskola működés rendje Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezetek - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét - a tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 2.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: reggel 630 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, más esetben 1600 óráig van nyitva. – tanítási szünetekben zárva van. Nyári szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva - szerdánként 900-1300 óráig. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására – előzetes kérelem alapján – az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az iskolában reggel 630 –tól a pedagógiai aszisztens, 730 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben egyidejűleg 2 fő tanár lát el felügyeletet. Az ügyeletes nevelők kötelesek a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

12

Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:  Emeleti tantermek, folyosó, emeleti aula, mellékhelyiségek.  Földszinti tantermek, folyosó, mellékhelyiségek, földszinti aula, tornaterem, öltözők.  Udvar, sportpályák (kimenős szünetekben) A tanári ügyelet mellett diákügyelet (2fő) is működik. Heti váltásban a 7. és 8. osztályos tanulók az osztályfőnökökkel történt előzetes beosztás szerint szervezik. Az épület nyitása, zárása az igazgató által erre kijelölt technikai állományban lévő alkalmazott feladata. 2.3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők 730-1600 –ig a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg:

Vezetői beosztás megnevezése igazgató igazgatóhelyettes zeneiskola vezető tanára munkaközösség-vezetők

Az intézményben való tartózkodásának rendje tanulói foglalkozások idején megosztva az igazgatóhelyettessel tanulói foglakozások idején megosztva az igazgatóval a zeneiskolai foglalkozások idején az igazgató és helyettese akadályoztatása esetén tanulói foglalkozások idején előzetes egyeztetés alapján

2.4. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerint órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra /foglalkozás/ elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartására tanóra /foglalkozás/ elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus kérésére a gyermek után járó szabadság kiadását az igazgatóhelyettessel kell előzetesen egyeztetni. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit és tankönyveit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az in-

13

tézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 2.5. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben 1 fő gyógypedagógiai asszisztens segíti a nevelő- oktató munkát. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: gyógypedagógiai asszisztens: 630-1430 iskolatitkár: 730 – 1530 takarító személyzet osztott munkaidő: 600 – 2100 között karbantartó: 700 – 1530 2.6.Az intézmény tanulóinak munkarendje /a Házirend/ Az intézményi rendszabályok /Házirend/ tartalmazzák a tanulók jogait és kötelezettségeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - biztosítsa az intézmény törvényes működését, (jogszabályok, az iskolai Pedagógiai Program és egyéb szabályzatok alapján.),

14

- segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, - az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, - a feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoló, - írásbeli beszámoló, - értekezlet, - óralátogatás, 15

- foglalkozás látogatása, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetencia felmérések eredményei, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: IGAZGATÓ - ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, - ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját, - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, - elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, - összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, - felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. IGAZGATÓHELYETTES - folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, - a pedagógusok adminisztrációs munkáját, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét. MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK - folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, - a nevelő-oktató munka eredményességét (tantárgyi mérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az igazgatóhelyettest és/vagy a munkaközösség vezetőket meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. 4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat:

16

- az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 5.Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét. Intézményünkben önálló intézményegység a zeneiskola. - az intézményegységgel való kapcsolattartás az intézményegység vezetője által valósul meg. 6. Az intézmény közösségei, az azok közötti kapcsolattartás rendje, formája 6.1. intézményi közösség Az intézményi közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és benne foglaltak szerint érvényesíthetik. 6.2. alkalmazotti közösségek Az alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Pedagógusok, technikai, konyhai és az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók. Munkájukat az írásban megkapott munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény igazgatója alkalmazza. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Kötelező a KT véleményét kikérni: - Az intézmény igazgatójának megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt. - Az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. - Az intézmény költségvetésének meghatározása és módosítása előtt. 17

6.3 A nevelők közösségei 6.3.1.Az intézmény vezetősége: Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét egy igazgatóhelyettesi besorolású valamint egy zeneiskola intézményegység-vezető besorolású vezető közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgató az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az igazgató 1. Felelős: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért - a költségvetési terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért - a munka és tűzvédelmi előírások megtartásáért - a térítési díjak, tandíjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért, a többletbefizetések visszatérítéséért - a pedagógiai munkáért - az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - a tanuló balesetek megelőzéséért - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - a középtávú pedagógus továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért - az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért - a KIR– rel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért - az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartási kezelésének szabályosságáért - a jogszabályok által vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért 2. Gyakorolja a munkáltatói jogokat 3. Gyakorolja a kötelezettsékvállalási és utalványozási jogkört 4. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe 5. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: – a nevelőtestület vezetése, – a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése intézményi szinten, – a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések, azok végrehajtásának szakszerű előkészítése, ellenőrzése, – nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása, – a munkáltatói feladatok ellátása, – az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás.

18

Az igazgatóhelyettes A magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. Döntési hatásköre az alábbiakban van. – a nevelő oktató munka ellenőrzése, intézményi szintű megszervezése – a technikai személyzet munkájának szervezése – a tanári továbbképzések koordinálása – a tantárgyfelosztások elkészítésének koordinálása – a nemzeti és iskolai ünnepségek koordinálása – az iskolai, tanári ügyelet koordinálása – a szakmai munkaközösségek munkájának koordinálása – a tanulmányi versenyek, a tehetséggondozás, felzárkóztatás koordinálása – a szakmai anyagok, oktatási eszközök, információhordozók megújítása – az iskolai Minőségirányítási Programmal kapcsolatos teendők koordinálása – valamennyi a gyermekek nevelésével-oktatásával összefüggő feladatok ellátása A Művészetoktatási Intézmény (zeneiskola) - vezető Az intézmény-egység vezető feladatait munkaköri leírása tartalmazza az alábbi feladatokat illetően: – a zeneiskolai oktató-nevelő munka megszervezését, ellenőrzését – továbbképzések szervezését – a tantárgyfelosztások elkészítését – a nemzeti és iskolai ünnepségek szervezését – a zenei versenyek, a tehetséggondozás szervezését – a szakmai anyagok, oktatási eszközök, információhordozók megújítását – az iskolai Minőségirányítási Programmal kapcsolatos teendők végrehajtását 6.3.2. Nevelőtestület a) A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja b) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. c) A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntéshez a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. d) Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelőtestületi értekezlet - 2 alkalommal nevelési értekezlet - minden második hónapban fogadóóra előtt értékelő munkaértekezlet – alkalmankénti értekezlet Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató által megbízott személy vezeti, s azt az értekezletet követő három napon belül kell elkészíteni, melyet az igazgatónak kell eljuttatni (nyomtatva eredeti aláírásokkal), a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő nevelőtestületi tag aláírásával. A jegyzőkönyveket elkülönítve, elzárva meg kell őrizni. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdé19

sekben titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen lehet: - az egy osztályban tanító nevelők értekezlete - az 1-4.; 5-8., évfolyamok nevelőinek értekezlete - alkalmi munkacsoportok értekezlete (munkaközösségek, stb) - művészeti oktatásban résztvevők értekezlete Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy a közalkalmazotti tanács azt írásban kezdeményezi, továbbá, ha az intézmény igazgatója, vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. 6.3.3. A pedagógusok Felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját, munkaköri kötelességének tartalmát és kereteit a Közoktatási törvény az intézmény Pedagógiai Programja, a munkaközösségi munkatervek, az éves munkaterv, továbbá az igazgató és a zeneiskola vezető utasításai alkotják. A nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, kizárólag a tanulók személyiségét építő, korszerű módszerekkel végzi. A személyiséget építő módszerek megtanulása és alkalmazása a pedagógusi munka végzésének alapfeltétele. Alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli, csoportfoglalkozási tevékenységeket foglalja magába, amelyek mindenkori színtere az intézmény és a nevelőmunka terén minden tanárra kötelezően vonatkoznak. Oktató-nevelő munkáját tervszerűen végzi, tanmenet, csoportfoglalkozási terv alapján dolgozik, a tanmenetet/csoportfoglalkozási tervet a meghatározott időpontban az előírásnak megfelelően leadja az igazgatónak, igazgatóhelyettesnek, zeneiskola vezetőjének. Saját tanmenettel/csoportfoglalkozási tervvel minden nevelőnek rendelkeznie kell. Az intézmény egészére háruló feladatok közül az alábbiakat az igazgató, zeneiskolai vezető megbízása alapján az arra kijelölt pedagógus előzetes egyeztetést követően munkaköri feladatként látja el: – versenyekre való felkészítés – tanulói kíséret – tanulmányi kirándulás, múzeum-, színházlátogatás szervezése – sportversenyeken való részvétel – szakmai utak előkészítése, megszervezése – cserediákok fogadása, küldése – táborok szervezése – szünidei napközis felügyelet – minden olyan feladat, mellyel a Pedagógiai Programból adódóan az igazgató megbízza. A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A munkarend 5 napos, az alkalmazottak munkaidő beosztását az igazgató, igazgatóhelyettes és intézményegységvezető végzi, kéthavi időkeretben. A pedagógusok heti 40 órájukból a kötelező óraszámot kötelesek a tanulókkal tölteni. (Vhr.7.§-a értelmében a pedagógus kizárólag az oktatási intézményben ellátandó feladatok végzéséhez szükséges időn túlmenően, nem köteles az intézményben tartózkodni.) Az intézmény rendezvényei, értekezletei stb. az oktatási intézményben ellátandó feladatok közé tartoznak, ezért a beosztásban szereplő időn túl köteles a pedagógus megjelenni. A pedagógusok számára a kötelező órákon felüli feladatokra megbízást az igazgató, igazgatóhelyettes, zeneiskola vezetője adhatnak.

20

A kötelező tanórába a fenntartó egyetértésével beszámítható tevékenységeket a 6. számú melléklet tartalmazza. 6.3.4. Az osztályfőnök Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve, aki ezért a tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban és heti 1 óra kedvezményben részesül. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A pályaválasztásban, a továbbtanulásban az osztályfőnök és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető segítséget nyújt a tanulóknak és szüleinek. A segítségnyújtás a jelentkezési lap kitöltésétől az intézmények eléréséig minden feladatra kiterjed a szükségletek szerint. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására (pl. osztályközösséget érintő, illetve egy-egy tanulót érintő kérdésekben). 6.3.5. Gyermek- és ifjúságvédelemi felelős: Az igazgató a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak megbízottján keresztül tesz eleget. A gyermek-és ifjúságvédelmi megbízott tevékenységét az éves munkaterve alapján végzi. A gyermekvédelmi felelős személyéről a tanulókat és azok szüleit a tanév kezdetekor írásban kell értesíteni, továbbá arról, hogy mely időpontban és hol kereshető fel. Feladatai: - segíti a nevelőtestület gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. - tájékoztatja a tanulókat arról, hogy problémáikkal mikor fordulhatnak hozzá, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - veszélyeztetett tanuló esetében igyekszik családlátogatáson megismerni a családi környezetet az okok feltárása érdekében. - értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, ha gyermekbántalmazás történik, illetőleg ha pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető egyéb veszélyeztető tényező áll fenn. - kezdeményezi az illetékes szervnél a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a rendkívüli vagy a rendszeres támogatás megállapítását. - tanulók és a szülők számára az iskolában jól látható helyen nyilvánosságra hozza a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények nevét, címét, telefonszámát. - tájékoztatást nyújt a gyermekek részére szervezett szabadidős programokról. 6.3.6. Könyvtáros Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtárak működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros-tanár kötelező órakeretében heti 5 órában látja el feladatát. A könyvtáros-tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Feladatai: - A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. - Tartós tankönyvek és a tanulók által alkalmazott segédkönyvek beszerzése, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. - A könyvtár gyűjteményének gyarapítása a kollégák és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével. 6.3.7. A fejlesztő pedagógusok Feladataik:

21

- A gyermekek teljesítményében, tanulási képességében és haladási ütemében meglévő különbségekre épülő pedagógiai tevékenység ellátása. - A tanulási zavar, akadályozottság és magatartás zavarok lehetséges mértékű csökkentése a szocializáció és továbbhaladás elősegítése. - Tevékenységét az egyéni bánásmódra és az egyéni haladási ütemre szoruló gyermekek szükségleteinek megfelelően szervezi. - Munkája a kollégákkal közös diagnosztizálással, ok- feltárással kezdődik és a segítés módjának megszervezésével folytatódik. - Részt vesz az osztályfőnöki és az alsós munkaközösség tanácskozásain. - Rendszeresen részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről folyamatosan gondoskodik. - Az igazgató által meghatározott módon beszámol a fejlesztő munkába bevont tanulók előmeneteléről. - Minden fejlesztésben résztvevő gyermekről egyéni fejlesztési tervet készít, naplót vezet. 6.3.8. Szakmai munkaközösségek Munkaközösségi célok és feladatok: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  szervezi a pedagógusok továbbképzését,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  egységessé teszi az intézményi követelményrendszert,  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,  összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, vizsgák stb. feladatait és tételsorait,  kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket,  javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint)  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. Az intézményünk szakmai munkaközösségei: I. osztályfőnöki munkaközösség II. alsó tagozat munkaközössége Munkaközösség vezetők feladatai, jogai: A szakmai munkaközösség tagjai saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban és heti 1 óra kedvezményben részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül.

22

Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai:  irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért,  értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját,  beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről,  részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. A szakmai munkaközösség vezetője akkor is közreműködhet az ellenőrzésben, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben (Kt. 58§ (1) ) Szakmai munkaközösség vezető jogai:  bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet,  hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására.

6.3.8. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 6.4. Az iskolában működő szervezetek A szervezetek megnevezése: Iskolaszék Szülői Munkaközösség Érdekvédelmi szervezetek: Pedagógusok Szakszervezete helyi alapszerve Közalkalmazotti Tanács A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendjét. A.) A vezetők és az Iskolaszék közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az Iskolaszékkel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az Iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvet23

len rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolaszék jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), - iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal. - az Iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az Iskolaszék kiemelt feladata, hogy: a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. b) egyetértési jogot gyakoroljon az iskolai pedagógiai program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programról. A tájékoztatás adása az Iskolaszék kérése alapján történhet. Az Iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az Iskolaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az Iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - az Iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - dokumentum, irat az Iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával. B) A vezetők és a Szülői Munkaközösség kapcsolattartása Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az iskola éves munkatervét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - amennyiben az iskolában iskolaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

24

6.5. A tanulók közösségei 6.5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőt választják meg: – két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 6.5.2. A diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, ISK,… A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörök működése az igazgató helyettes felügyeletével (segítés, támogatás, ellenőrzés) zajlik. 6.5.3. ISK Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a heti kötelező testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Az iskolai sportkör a tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét szervezi. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben, vagy a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban kell a testnevelő tanár irányításával megszervezni. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb létszámban vegyenek részt. 6.5.4. A diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő tanárnak ki kell kérnie a diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az épületek helyiségeit, berendezéseit, felszereléseit az igazgató döntése alapján a DÖK térítésmentesen használhatja. Az intézményi diákközgyűlés: Tanévenként egy alkalommal intézményi diákközgyűlést kell összehívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetői kezdeményezik, a tanév rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzatot segítő pedagógus felelős. A diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézményvezető tájékoztatást ad az intézményi élet egészéről, az éves munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és

25

érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A felvetődött kérdésekre érdemi választ kell adni a közgyűlésen, vagy ha ott nem lehetséges, egy héten belül írásban. A közgyűlésről feljegyzést kell vezetni, a felmerült kérdésekről és a válaszokról, valamint az intézkedések határidejéről és felelőseiről. Az intézkedésekről a tanulókat a helyben szokásos módon kell értesíteni. 7. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, (legalább két hetes, folyamatos távollét) - vezető-helyettesi (legalább 5 napot meghaladó távollét esetén) feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a zeneiskola vezetője látja el. Amennyiben az igazgató, helyettese, a zeneiskola vezetője vagy az osztályfőnöki munkaközösség-vezető közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell igazgató igazgató helyettes zeneiskolai vezetőtanár

A helyettesítő megnevezése (munkakör) igazgató helyettes zeneiskolai vezetőtanár osztályfőnöki munkaközösség-vezető

osztályfőnöki munkaközösség-vezető

tantestület egy tagja

26

8. A nevelőtestület feladatai, jogai A nevelőtestület tagjai: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési- oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott gyerekek magas szintű nevelését, oktatását. A nevelőtestület feladatai:  A pedagógiai program feladatainak megvalósítása  A tanulók egységes szellemű nevelése, oktatása  A tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése  A szülők és a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása  A közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés  A környezeti és egészségnevelési program megvalósítása  A szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása  A tanév munkatervének véleményezése, elfogadása  Értékelések és beszámolók készítése  A törvények, rendeletek és belső szabályzatok betartása  A létesítmények és környezet rendben tartása és védelme A nevelőtestület jogköre: A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben,  A nevelőtestület döntési jogköre: - A pedagógiai program elfogadása - Az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása - a továbbképzési program elfogadása - A környezeti-egészségnevelési program elfogadása - A minőségfejlesztési program elfogadása - A tanév munkarendjének elfogadása - Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása - A tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása - A tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás - A nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása - A diákönkormányzat működésének jóváhagyása - Az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától - A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása - Az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása

27

- A nevelőtestület feladatainak és jogainak átruházása (A nevelőtestületek döntési jogkörébe tartozó ügyekben, eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit, az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.) 

A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az iskola működése vonatkozásában, - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat kiadása, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - az iskolai felvételi követelmények meghatározása, - a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában, - a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, - a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében, - a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében, - az igazgatóhelyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskolaigazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében;



egyéb jogai, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, - szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését, - kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, - az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről.

28

Fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság Állandó tagjai  az iskola igazgatója  az igazgatóhelyettes Változó tagjai:  a tanuló osztályfőnöke  az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak számot. 9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdése szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program elfogadása. 10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartókkal, - más oktatási intézményekkel, 29

- az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: -kisebbségi önkormányzatokkal -civil szervezetekkel - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. A/ Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A/1. A fenntartókkal való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körénk módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: – az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, – a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása, – az intézmény Házirendjének jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ szolgáltatása az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. A/2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás: Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, 30

- versenyek. Kapcsolat a Balaton-felvidéki Iskolák Szövetségével, amelynek intézményünk tagja. A szövetség keretein belül tagsági díj fejében igazgatói munkaközösségi megbeszélések, szakmai napok, továbbképzések ingyenesen rendelkezésre állnak. A/3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás: Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, - az intézménytámogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. A/4. A Pedagógiai Szakszolgálatokkal való kapcsolattartás: Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a nevelési Tanácsadóval, a Tanulásképességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, valamint a Pályaválasztási Tanácsadóval. B/ A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás A kapcsolattartásért felelős: Az iskola részéről: igazgató – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A szakszolgálat részéről: a vezető Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól 2 óra igazolatlan mulasztás esetén, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. 10 óra igazolatlan mulasztás esetén mindenkor értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés, esetkonferencia – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére

31

- az iskola pedagógusa, (gyakran az osztályfőnök, a napközis nevelő) hívja fel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelmét a problémára, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálatnak az esetet - információszerzés, - családlátogatás, - konzultáció, - egymás kölcsönös tájékoztatása. Dokumentálás: - Levelezések, határozatok, az intézmény jelzése és a gyermekjóléti szolgálat visszajelzése iktatásra kerül. - A családlátogatás: Ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre – osztályfőnök, érintett pedagógus végzi. Feljegyzés készül róla – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, érintett pedagógus végzi. - Esetmegbeszélések: Ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre – osztályfőnök, érintett pedagógus végzi. Feljegyzés készül róla – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, érintett pedagógus végzi. Ellenőrzés: Az intézmény igazgatója végzi dokumentumelemzéssel, valamint szóban a megbeszélések alkalmával. C/ Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. D/ Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek

32

Az intézményi kapcsolat típusa 1. Fenntartó:

A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe

Önkormányzat Nagyvázsony Önkormányzat Barnag Önkormányzat Mencshely Önkormányzat Pula Önkormányzat Vöröstó 2. Más oktatási intézmény: A Balatonfelvidéki Iskolaszövetség 17 iskolája, amelynek központi intézménye: Tatay S. KF Általános Iskola Badacsonytomaj Mese-vár Óvoda, Nagyvázsony 3. Intézményt támogató szer- „Vázsonyi Kürt” Alapítvány Nagyvázsony vezetek „Nagyvázsonyért” Alapítvány „Tenisz Club” Nagyvázsony 4. Gyermekjóléti szolgálat

Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Veszprém

5. Egészségügyi szolgáltató

CORDIÁL BT. Nagyvázsony Védőnői Szolgálat Nagyvázsony Fogorvos Nagyvázsony

6. Kisebbségi Önkormányzat- Német Kisebbségi Önkormányzat Nagyvázsony ok Cigány Kisebbségi Önkormányzat Nagyvázsony Német Kisebbségi Önkormányzat Pula Német Kisebbségi Önkormányzat Barnag Német Kisebbségi Önkormányzat Vöröstó Cigány Kisebbségi Önkormányzat Mencshely 7. Civil szervezetek 8. Alapítványok 9. Egyéb

Fekete Sereg Nagyvázsonyi Kinizsi Nonprofit KFT. Községi Könyvtár Művelődésház, Nagyvázsony

Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.

33

11.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken az iskola tanulóinak és pedagógusainak a megjelenés kötelező. Kötelező viselet iskolai ünnepélyeken fehér blúz, ing és fekete vagy sötét alj, nadrág.

11.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény tanulóit, - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 11.3. Az ünnepélyek, megemlékezések, hagyományőrző rendezvények rendje

Az ünnepély, megemlékezés neve

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja szeptember

Tanévnyitó ünnepély 34

szeptember Apród és vitézavató október 6. Aradi vértanúk emléknapja október 13. Kinizsi-nap október 23. Nemzeti ünnep december 6. Mikulás ünnepély december Karácsonyi ünnepély február Farsangi karnevál március 15. Nemzeti ünnep április Nemzetiségi nap Költészet napja

április 11 április 22.

A Föld napja program Történelmi nap

május május utolsó hétvégéje

Gyermek nap június Tanévzáró ünnepély, ballagás

12. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket. A fenti jogszabályi kötelezés alapján, figyelembe véve a hivatkozott rendelet 20. §-ában foglaltakat az alábbiak szerint kerül szabályozásra a tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolási rendje: Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:

35

1.) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kap a távolmaradásra. A szülő tanévenként 3 tanítási napot igazolhat. A szülő a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt köteles kérni, amennyiben a távollét a jellege miatt előre látható, nem hirtelen esemény. Az előzetes távolmaradási engedély megadásáról, illetve elutasításáról: - a 3 napig terjedő időszakra a tanuló osztályfőnöke, - a 3 napot meghaladó időszakra az intézmény vezetője dönt. A döntésről a szülőt írásban tájékoztatni kell. A döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. A szülő a tanuló előre nem látható mulasztását utólag igazolhatja, melynek szabályai értelemszerűen megegyeznek az előzetes távolmaradási engedélyre vonatkozó szabályokkal. 2.) Ha a tanuló beteg volt, és ezt a tényt a szülő, illetve a tanuló az osztályfőnök felé orvosi igazolás átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe visszakerülésének első hetében kell átadni. 3.) A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 4.) A törvényeknek megfelelően, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

36

ESEMÉNY 1 óra igazolatlan mulasztás 2-9 óra igazolatlan mulasztás

FELADAT

FELELŐS

Szülők értesítése

Iskola

Gyermekjóléti szolgálat értesítése amennyiben az iskola pedagógiai eszközeivel a tanuló hiányzásait nem tudja megszüntetni.

Iskola

GyJSz 10 óra igazolatlan mulasztás

50 óra igazolatlan mulasztás

Felkeresi a családot otthonában. Szülők, jegyző, GyJSz értesítése

Iskola

Figyelmezteti a szülőt: Az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) megvonásra kerül az 50. igazolatlan órától; A gyermek védelembe vételét elrendeli (hatósági intézkedés) az 50. igazolatlan órától.

Jegyző

Felkeresi a családot otthonában.

GyJSz

Jelzés megküldése a jegyzői gyámhatóságnak: – Tankötelezettség nem teljesítésének okairól – Tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatról. Az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) megvonásra kerül; A gyermeket védelembe veszi (hatósági intézkedés).

Iskola

A jegyzői gyámhatóság tájékoztatása a gyermek körülményeiről, valamint családgondozást folytat.

Jegyző GyJSz

DOKUMENTUM Értesítés az 1 óra igazolatlan mulasztásról Értesítés az igazolatlan mulasztások számáról. Adatlap kitöltése Értesítés a 10 óra igazolatlan mulasztásról. Végzés

HATÁRIDŐ Azonnal Azonnal 3 napon belül (adatlap 10 napon belül) Azonnal 5 munkanapon belül.

Intézkedési tervet készít az iskola bevonásával. Értesítés az 50 óra igazolatlan mulasztás tényéről.

10 munkanapon belül. Azonnal.

Határozat

15 napon belül.

Adatlapok kitöltése.

10 munkanapon belül.

37

13. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Az egyes térítési díjakra vonatkozó szabályok a következők: I. Az alapfokú művészetoktatás (zeneoktatás) térítési díjának befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések I./1. A térítési díj befizetése A térítési díj befizetésének módja: - készpénz - átutalás. A térítési díj befizetésének határideje: - I. félév tárgyév október 15. - II. félév tárgyév február 15. A befizetés bonyolítási módja: a) készpénz fizetés esetén: - az intézmény 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. szám helyen található pénztárába a pénztári óráknak megfelelően, b) átutalás esetén: - az átutalási megbízásokat az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja I/2. A térítési díj visszatérítése A térítési díj visszatérítése - a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik - készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően. II. Az étkezési térítési díjat minden hónapban az élelmezésvezető által kijelölt napokon előre kell befizetni. – Az igénybe nem vett étkezés befizetett térítési díját az iskola túlfizetésként a következő hónapban elszámolja – Az étkezést reggel 800óráig le lehet mondani. Az étkezési térítési díjakat évente a fenntartó önkormányzat határozza meg. 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

38

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. A szűrővizsgálatokon való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. A fogorvosi ellátás kizárólag a szűrővizsgálatra terjed ki, a szükséges kezelésekre ezt követően tanítási időn kívül kerül sor. Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Iskolaorvosi szolgáltatás CORDIÁL BT. Nagyvázsony

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

8291 Nagyvázsony, Malomkő u. 5.

Az ellátás nyújtása során annak a háziorvos- Dr. Sebestyén Gyula nak a neve, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás. b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Védőnői szolgáltatás Védőnői Szolgálat

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

8291 Nagyvázsony, Malomkő u. 5.

Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek a Kolozsi Enikő neve, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás. 39

c) iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Iskolafogászati ellátás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Dr. Müller Gábor

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

8291 Nagyvázsony, Malomkő u. 5.

15. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 15.1. Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év elején, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás, stb. előtt ismertetni kell a következő védőóvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

15.2. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;

40

- hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos háztartási gépek (ragasztópisztoly, főzőlap, vasaló, varrógép, mosógép stb.); kerti gépek (fűnyíró, az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a) a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ismertetve: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat - a házirend baleset-megelőzési előírásait - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat) a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. b) a tanulmányi kirándulások, túrák előtt. c) közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. d) a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják, stb. 15.3.A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: – A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. – A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. – Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatónak. – Súlyosabb esetben értesíti a szülőt. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi kollégának is részt kell vennie.

41

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt minden három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet, sérülést az intézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az intézményvezető feladatai: 1.) Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2.) Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3.) Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. 4.) Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. 5. Súlyosabb esetben értesíti a szülőt. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 16. A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők

42

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket. b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény (pl.: hófúvás, vihar) Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.

43

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése

Tűz

Földrengés

Bombariadó

Egyéb veszélyes helyzet

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó-terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Értékmentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó-terv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 17. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, illetve egyetértési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog:

44

- munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, - ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 1/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése. b) egyetértési jog: - ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás-adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján, - az első tanítási óra 800 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján. A szülő szervezetet – ezen SZMSZ – megillető további jogokat nem határoz meg, 18. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható kérdések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket.

18.1. Pedagógiai Szakszolgáltatás Ha valamely pedagógiai szakszolgáltatást az intézmény alapfeladatként szervezi, s arra nem hoz létre szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet, akkor a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 3/A. § (2) bekezdése alapján a nevelési oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában – külön fejezetben – kell szabályozni a pedagógiai szakszolgálat működésére vonatkozó, a hivatkozott jogszabály 4. § (2) bekezdésének a) és c)-e) pontjaiban meghatározottakat. Az intézményen belül logopédus lát el szakszolgálati feladatot.

Az iskola ingyenes logopédiai szolgáltatását a Kistérségi Szakszolgálat logopédusa biztosítja hetente 2 alkalommal a) A szakszolgálat működésének rendje A logopédus munkaköri leírása külön dokumentumban található. b) A belső ellenőrzés rendje E tevékenység belső ellenőrzése része az iskolai belső ellenőrzésnek. c) A kapcsolattartás formája és módja

A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az iskola pedagógusaival, vezetőjével: konzultáció; információ átadás; a logopédiai ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén. 45

18.2. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. § (2) bekezdése alapján az SZMSZ - ben kell meghatározni. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  Helyben olvasás  Tájékoztatási, bibliográfiai és adatszolgáltatás  Könyvtárhasználati órák tartása  Dokumentum kölcsönzése Könyvtárhasználati szabályok A könyvtárhasználók köre: az iskolai könyvtárnak tagja lehet az iskola minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja. Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják. (Kölcsönző füzet vezetése.) Szolgáltatások igénybevételének feltételei:  A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.  A könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni.  A kölcsönzés időtartama: - általában három hét, - házi olvasmányok, keresett dokumentumok esetén két hét - tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje egy év - dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők - egy alkalommal legfeljebb három könyv kölcsönözhető, de kivételes esetben (pl. versenyre való felkészülés) ettől el lehet tekinteni. A könyvtárhasználat szabályai:  Kézikönyvet csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni.  Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálástól.  Ha az olvasó a dokumentumot elveszti, vagy megrongálja: az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan állapotban lévő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia. Végső megoldásként az olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni.  Az olvasó az iskolával tanulói, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni. A könyvtár nyitvatartási rendje: heti 5 óra A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó fenti rendelkezéseket az iskolai könyvtár helyiségében kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni. A nyitvatartási időt a könyvtár bejáratánál ki kell függeszteni.

46

19. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 122. § (12) bekezdése értelmében az intézmény SZMSZ-ében szabályozni kell. Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet: 19.1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: - a gyermekeknek, tanulóknak szól, és - a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. 19.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 19.3. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: - a nevelőtestület, - a szülői közösség, valamint - a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: - a pedagógusoktól, - a szülőktől, - a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 19.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: a) házimozi, belső kábeltelevízió. hálózat, b) az intézményi rádió,

47

c) újságok terjesztése, d) szórólapok, e) plakátok, f) szóbeli tájékoztatás, stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető határozza meg.

48

III. RÉSZ: AZ ISKOLÁRA VONATKOZÓ TOVÁBBI SZABÁLYOK 1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elveit. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53. § (3) bekezdése értelmében az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni a következők szerint: - a nyolcadik évfolyam befejezéséig, - a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon, - a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni: - az iskolai felkészítéssel és - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: a) általában - az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, - az 5-8. évfolyamon napi 3 óra, b) a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő iskolában: - az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, - az 5. évfolyamától 3 óra, amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával öszszefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy a napközis, tanulószobai csoportok a szülők igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra. Napközis ellátás, illetve tanulószobai ellátás iránti kérelmet elutasítani nem lehet. 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 49

A tanórán kívüli foglalkozások formái: a) a napközis és tanulószobai foglalkozás b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport c) fejlesztő-, felzárkóztató foglalkozások d) logopédiai foglalkozások e) az iskolai sportkör f) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; g) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. h) hittan

3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles: - a diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, ha az, az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; 50

- gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - illetve a működés anyagi támogatását. A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl.: közgyűlés, egyéb rendezvény stb.). 4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a mindennapi testedzés formáit, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o heti 1 óra játékos, egészségfejlesztő testmozgás.  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai.  A napközi otthonban és a tanulószobán o naponta játékos, egészségfejlesztő testmozgás.  Nem iskolai szervezésű sportolási lehetőségek 1-8.osztályig: tenisz; kölyökfoci; kosárlabda edzések A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. Ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik, biztosítani kell az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez hetente legalább kétszer negyvenöt percet kell biztosítani a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. - intézményünkben jelenleg szakköri keretek között van lehetőség gyógytestnevelés igénybevételére (2 óra az alsós és 2 óra felsős tanulók számára)

51

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a sportkör jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza. 5. A tanulók vélemény-nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját.

5.1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: - minden kérdésről, - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, - az iskola működéséről. A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítása során a házirend, illetve egyéb belső szabályokban foglaltakat. A tanuló a véleményét: - önállóan, saját maga, illetve - a tanulók képviselete útján is elmondhatja. A tanuló képviselő útján nyilváníthatja ki véleményét, pl: - a diákönkormányzat, - iskolaszék, - egyéb iskolai közösség működése során. Az önálló véleménynyilvánításra az egyes iskolai fórumok a működési rendjük szerint adnak teret. A véleménynyilvánítás formái különösen: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, - írásos megkeresés, véleménynyilvánítás.

52

A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. 5.2. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon: - a személyét, illetve - a tanulmányait érintő kérdésekről. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet: - közösen, illetve - egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: - az intézményvezető, - a nevelőtestület, - a szaktanár, - osztályfőnök, - oktató-nevelő munkát végző pedagógus.

6. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozók nevét, aki az adott tanévben  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója az iskolán kívül is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját  A tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét  A szükséges határidőket 53

 

A tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskola tankönyvellátás rendjéről- a szakmai munkaközösségek- évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: - tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői közösség véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédanyag kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szülői közösség véleményének figyelembevételével az alsós munkaközösség és a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 7. A kiemel munkavégzésért járó kereset- kiegészítés feltételei 7.1 Az intézmény vezetője illetve a fenntartó önkormányzatok-a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keretösszeg terhére - egyszeri illetve meghatározott időszakra- legfeljebb egy tanévre vonatkozóan- keresetkiegészítéssel ismerhetik az iskola bármelyik dolgozójának kiemelkedő munkáját. Mindennek során a következők élveznek elsőbbséget:  A munkakör feletti-különösen a folyamatos-színvonalas többletmunka.  A pedagógiai programmal kapcsolatos fejlesztő, korrekciós tevékenység, elemzések, publikációk készítése.  Szaktanári munkáját kiemelkedő szinten látja el (pl. bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktanári kérdésekről szóló előadásokat tart, szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a pályakezdő fiatalokat, diákjai sikeres nyelvvizsgát tesznek, stb...)  Aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában (pl. pedagógiai programot készít vagy ahhoz illeszkedő helyi tanterveket, tananyagot dolgoz ki, stb.)  Aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén (pl. akinek tanítványai, növendékei jól szerepelnek a különféle területi, városi, országos versenyeken)  Aki hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozva, képes őket felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt elérni velük  Aki osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes (pl. közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának előkészítésében, tb.)  Aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (pl. sportfoglalkozásokat tart, sokrétű tevékenységet valósít meg a napköziben, kirándulásokat vezet, külső szerepléseket, fellépéseket szervez, stb.)  Aki szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásában, az erdei táborok szervezésében, stb  Aki aktív munkaközösségi tevékenységet folytat.  Aki ünnepségek és vetélkedők szervezését és teljes körű lebonyolítását végzi.  Eredményes osztályfőnöki és közösségteremtő munka, a közélet kiemelkedő szolgálata. Tanórán kívüli osztályprogramok szervezése.  Aki részt vállal az intézmény szervezeti életét alakító munkában (pl. az órarend, a helyettesítési rend, az ügyeleti rend elkészítésében, stb.) 54

7.2 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést az iskola éves munkatervében kell meghatározni. 7.3 Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből az előző két pontban meghatározott keresetkiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak – a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével – jutalomként kell kifizetni. 7.4 Magasabb rendű szabály alapján- mértékével együtt –ezen keret terhére kell az iskolai minőségfejlesztési csoport munkáját elismerni. 7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskola vezetőség tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. 7.6 Nem adható minőségi kereset-kiegészítés annak a dolgozónak, aki munkaköri feladatait nem megfelelő szinten látja el, írásos figyelmeztetésben, vagy fegyelmiben részesül.

55

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működése Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény-egységben a fenti SZMSZ szabályozása mellett a Következő Szabályzat előírásai szerint kell a működést biztosítani. A képzés szerkezete: A művészetoktatás keretében három területen indul az oktatás :  előképző /2 év/  alapfok /6 év/  továbbképző /4 év/ szinten. Zeneművészeti ág: Hangszeres tanszakok: o Zongora o Ütős o Fúvós Elméleti ismeret: o Szolfézs Kötelezően választható tantárgyak: o Zenekar o Kamarazene 3. Az iskolában foglalkoztatott pedagógusok 1 fő főállású zenetanár, 2 fő részmunkaidős zenetanár, 2 fő óraadó zenetanár 4. Az intézmény szervezeti felépítése Igazgató ↓ Zeneiskola vezető ↓ Pedagógusok 5. Az intézmény tartalmi szabályozása Az oktatás minden tanszakon helyi tanterv szerint folyik. A helyi tantervet az igazgató, művészeti iskola vezetője készíti a szaktanárok bevonásával. (ld. Pedagógiai Program) 6. Az oktatás szervezése a.) A tantárgyfelosztás elkészítése a zeneiskola vezetőjének feladata minden év június 15.-ig. b.) Az órarendet, terembeosztást a zeneiskola vezetője készíti az igazgatóhelyettessel egyeztetve. c.) A dokumentumok kezelése, naplók, nyilvántartások vezetése a zeneiskola vezetőjének feladata. d.) A művészeti iskolába beiratkozott tanulók adatait szintén a zeneiskola vezetője kezeli, rögzíti a KIR-ben az iskolatitkár segítségével. Változás esetén (tanuló érkezése, távozása) 3 napon belül elkészíti a szükséges dokumentumokat, változtatásokat a KIR-ben rögzíti. e.) A normatívák elszámolásához naprakész kimutatásokkal rendelkezik a zeneiskola vezetője. f.) A tanórákat 1130-1900 óra között lehet szervezni. g.) Az SZMSZ-ben rögzített pedagógusokra vonatkozó előírások a zeneoktatásban részt vevő pedagógusokra is vonatkoznak. (órakezdés, óravezetés, helyiségek és épület 56

használata, eszközök biztonságos tárolása, ügyelet órák előtt és után, hiányzás esetén a vezető értesítése…) 7. Az iskola dokumentumai: Beírási napló Tájékoztató füzet (ellenőrző) Egyéni foglakozási napló Csoportos foglalkozási napló Tantárgyfelosztás Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről Eszköz-hangszernyilvántartó lap Jegyzőkönyv a vizsgához Osztályozóív a vizsgához Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv Bizonyítvány Törzslap külív, belív Szülői nyilatkozat 8. Tanulói jogviszony létesítése - beiratkozás - A beiratkozás időpontjáról az intézmény dönt. Beiratkozás évente szükséges, egy tanévre szól. - A beiratkozás szervezése a zeneiskola vezetőjének feladata. - Tanulói jogviszony beiratkozással jön létre - A beiratkozáshoz szükséges a szülő nyilatkozata, hogy gyermeke tanulója-e másik művészetoktatási intézménynek, és hol kívánja igénybe venni a normatívát. Ha nem tanulója más intézménynek és több tanszakra is jelentkezik, nyilatkoznia kell írásban melyik tanszakon kívánja igénybe venni a normatívát. - A szülő köteles beiratkozáskor bemutatni a gyermek azonosításához szükséges dokumentumokat. Az igazgató mérlegelés és szükséges dokumentumok bemutatása után köteles írásban válaszolni a szülő kérésére. 9. Tanulói jogviszony megszüntetése A tanulói jogviszonyt a szülő írásbeli kérésére az igazgató szünteti meg. A művészeti iskola vezetője 3 napon belül elvégzi a szükséges adminisztrációt. A jogviszony megszüntetésekor a szülő nem követelheti vissza a térítési díjat és tandíjat. 10. A tanuló értékelése, vizsgáztatás szabályai Új tanuló felvételekor: - Aki még nem volt zeneiskola tanulója, a szülő kérésének megfelelően vizsga nélkül kell a megjelölt tanszak előképzős csoportjába vagy első évfolyamra felvenni. - Más intézményből érkezett tanuló vizsgáztatása. Az alapfokú zeneiskolába jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű - pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. 57

Vizsga szervezése félévkor és évvégén: Cél: A tanuló adjon számot megszerzett ismereteiről, tudásáról. Kapjon szereplési lehetőséget az általa választott művészeti ágban. A vizsgát a művészeti iskola vezetője szervezi az igazgatóval történt egyeztetés után a munkatervben meghatározottak szerint. A vizsga szervezése megegyezik az alapvizsga és záróvizsga szervezési követelményeivel. Alapvizsga és záróvizsga: 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amenynyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 11. Együttműködés az intézményekkel (Kinizsi Pál Általános Iskola) rendezvényeken Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény együttműködik a rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések szervezésében a településen, az intézményben. 12. A térítési díj és tandíj mértékének meghatározása A Kinizsi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a Ktv. 115. és 116.§-aiban meghatározott szolgáltatások (Alapfokú Művészetoktatás) a tanulók számára térítési díj- illetve tandíjfizetési kötelezettséggel vehetők igénybe. A térítési díj és tandíj minimális összegénél magasabb díj megállapítását az igazgató előterjesztése alapján a Közös Fenntartású Önkormányzat Képviselő-testülete teheti meg minden év június 30.-ig.

58

A Szervezeti és Működési Szabályzatot megtárgyalta és elfogadta: ……………………………………. pedagógus (nevelőtestület nevében)

Kelt: Nagyvázsony, 2011.06.20

……………………………………. Szakszervezet

Kelt:……………………………

……………………………………. Szülői munkaközösség

Kelt:……………………………

……………………………………. Iskolaszék

Kelt:……………………………

……………………………………. Diákönkormányzat

Kelt:……………………………

Egyetértés A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 40§-a és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Kinizsi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának tartalmával egyetértünk. ……………………………………………

………………………………………

Német Kisebbségi Önkormányzatok Barnag,

……………………………………………

Német Kisebbségi Önkormányzatok Nagyvázsony ………………………………………

Német Kisebbségi Önkormányzatok Pula,

Német Kisebbségi Önkormányzatok Vöröstó

Nagyvázsony, 2011……………………….... Jóváhagyás A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX törvény 40. § (4) bekezdés értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Kinizsi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát mellékleteivel együtt a 20……………………….-i ülésen hozott …………………számú határozatával jóváhagytuk. …………………………………………. Önkormányzat Barnag

………………………………………………….. Önkormányzat Mencshely 59

…………………………………………. Önkormányzat Nagyvázsony

………………………………………………….. Önkormányzat Pula

…………………………………………. Önkormányzat Vöröstó Nagyvázsony, 2011 …………………….…

60