A hatósági szerződés és az egyezség; a hatósági igazolvány és bizonyítvány; és a döntések közlése. A hatósági ellenőrzés
1
A hatósági szerződés Létrejötte: a) jogszabály kifejezetten lehetővé teszi, b) elsőfokú eljárásban, c) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által, d) az ügyfél egyetért a szerződés megkötésével és tartalmával, e) a szerződés tartalma szempontjából, a hatósági ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében kötik meg a felek, f) formai szempontból, írásban kötik meg. 2
A hatósági szerződés alanyai és tartalma
Alanyai (felek): hatóság / ügyfél vagy ügyfelek. Tartalma: az ügyfél olyan kötelezettséget is vállalhat, amelyre egyébként nem lenne kötelezhető. Hatósági szerződés a határozathozatal helyett köthető meg. A szuprematív viszony módosul egy mellérendeltségi, együttműködési viszonnyal. A Ket.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. általános szabályai alkalmazandóak. 3
A hatósági szerződés módosítása és a szerződésszegés
Egyoldalúan nem módosítható, bármelyik fél kezdeményezheti. Ügyfél megszegi: - a hatóság hivatalból eljár, intézkedik a végrehajtás iránt (a szerződés jogerős és azonnal végrehajtható hatósági határozatnak minősül), vagy módosítást kezdeményez. Hatóság megszegi: - az ügyfél a szerződésszegés tárgyában maga nem dönthet, bírósághoz fordulhat. Két feltétele van: a) az ügyfél álteli eredménytelen felhívás, b) a tudomásszerzéstől számított 30 nap. 4
A szerződés érvénytelensége, a szerződés megszűnése teljesítés nélkül
A Ket. csak a szerződés létrejöttének érvényességi feltételeit szabályozza. A szerződés érvénytelenségére és jogkövetkezményeire a polgári jog szabályai irányadók, kiegészítve a Ket.ben meghatározott semmisségi okokkal. A megtámadhatóságot és annak feltételeit sem szabályozza a Ket.: - tehát alkalmazandó a Ptk. + a Ket. teljes szabályrendszere.
5
Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás
A hatósági jogalkalmazó tevékenység egy fajtája.
Határozatnak kell tekinteni a - hatósági bizonyítványt, - hatósági igazolványt, - hatósági nyilvántartásba történő bejegyzést.
Nem alakszerű határozat.
6
Hatósági bizonyítvány A hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki (vagy nyilvántartásból másolatot), a kérelemtől számított 10 napon belül.
Kiállításának esetei: - ha ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti.
Kiadásának megtagadása: - kiadása jogszabályba ütközik, - az igazolni kívánt tényről, adatról a hatóságnak nincs tudomása, - az ügyfél valótlan tény igazolását kéri.
A hatósági bizonyítvány közokirat / a valódiság vélelme. 7
Hatósági igazolvány
Az ügyfél adatainak / jogainak rendszeres igazolására szolgáló hatósági igazolvány. Kiadásának alapja: jogszabály!
A hatósági igazolvány közokirat.
Helyessége és valódisága vélelmezett: - tehát a benne foglalt adatokat nem kell más módon is bizonyítani.
8
Hatósági nyilvántartás A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokat tartja nyilván az általa vezetett hatósági nyilvántartásban.
A Ket. hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartásnak minősülnek.
A valódiság vélelme
Típusai: a) a hatósági nyilvántartások lehetnek nyitottak, részben nyitottak és zártak. b) jogi hatásuk alapján: konstitutív és deklaratív. 9
A döntések közlése - általános szabályok A hatóság döntése joghatás kiváltásra akkor alkalmas, ha azt megfelelően közölték az érintettekkel. A határozatot közölni kell:
- az ügyféllel,
- akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, - a szakhatósággal, - a jogszabályban meghatározott más hatósággal, állami szervvel. - akire nézve az jogot / A végzést közölni kell: kötelezettséget állapít meg, illetve jogi helyzetét közvetlenül érinti.
10
A döntések közlése - általános szabályok
Közlési módok (Ket. 28/A. § is!): - postai úton, - személyesen írásban vagy szóban, - elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján, - hirdetményi úton, - kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján, - a hatóság kézbesítője útján.
11
A közlés napja
A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt:
postai úton kézbesítették,
írásban vagy szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték (visszaigazolás! Ket. 78. § (7), 79/A. §),
hirdetmény útján: a kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. 12
Postai úton történő kézbesítés Főszabály: Postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.
Átvételre jogosultak köre - / vezető / meghatalmazott / helyettes átvevő / közvetett kézbesítő
A kézbesítés speciális esetei.
A sikertelen postai kézbesítés esetei: a) „Átvételt megtagadta“ b) „Nem kereste“ c) „Címzett meghalt” d) „Címzett ismeretlen helyre költözött” 13
Hirdetményi úton történő közlés Két esetköre létezik: I. - az ügyfél lakcíme / székhelye ismeretlen, - a postai küldemény „a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen” megjegyzéssel tér vissza, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel.
II. Ha az ügyfeleket az eljárás megindításáról is hirdetményi úton értesítették (hatásterület). 14
Kézbesítési meghatalmazott / kézbesítési ügygondnok Kézbesítési meghatalmazott: Magyarországi lakhely hiányában külföldi ügyfél kérheti a hatóságtól, hogy részére a kézbesítés az általa megnevezett kézbesítési meghatalmazott a útján történjen (de: elektronikus kapcsolattartás).
Kézbesítési ügygondnok: A hatóság a döntés közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnokot rendelhet ki: - ha hirdetményi kézbesítésnek lenne helye, vagy - „Nem kereste” esetén.
15
Közlés szóban, távközlési eszköz útján, elektronikus közlés
Szóbeli közlés (feltételei): - jelen levő ügyfél, - jogszabály nem zárja ki.
Távbeszélőn történő közlés: - Életveszéllyel / súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a határozatot.
Elektronikus dokumentum formájában: - ha biztonságos szolgáltatás, - elektronikus levélben az ügyfél kérelmére (csak tájékoztatás) 16
Hatósági kézbesítő útján történő közlés
A hatóságok irataikat a postai kézbesítés mellőzésével saját kézbesítő útján is kézbesíthetik. Elsődleges indoka a sürgősség, de elképzelhetőek más okok is. Hatósági kézbesítő = munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló személy.
17
Nyilvános közzététel
Törvény rendelkezése alapján. Jogerős (azaz szabályszerűen közölt) határozat esetében. A hirdetményi úton történő közlés szabályai irányadóak, azzal, hogy: - csak a határozat rendelkező része is közzétehető, - nem kell tartalmazni a jogorvoslati tájékoztatót. Célja: informálás, nem közlés. 18
A hatósági ellenőrzés és a jogérvényesülés Önkéntes jogkövetéssel megvalósuló jogérvényesülés:
- külső vizsgálattal megvalósuló ellenőrzés: hatósági típusú jogviszony nem jön létre, - helyszíni ellenőrzés nélkül megvalósuló ellenőrzés: sajátos hatósági ellenőrzési jogviszony, - helyszíni ellenőrzés: sajátos hatósági (helyszíni) ellenőrzési jogviszony, - hatósági ellenőrzés : hatósági ellenőrzési jogviszony. Jogalkalmazás útján megvalósuló jogérvényesülés:
- hatósági ellenőrzési jogviszony nem jön létre
19
A hatósági ellenőrzés hatálya alá tartozó döntések
Elsősorban: anyagi jogi hatású, vagy az anyagi jogi hatású jogot vagy kötelezettséget megállapító jogerős és végrehajtható hatósági határozatok. Kivételesen: eljárási típusú döntések (végzések), pl.: - az eljárási bírságot kiszabó, - pénzegyenérték megfizetését elrendelő, - költségek viselésére kötelező.
20
A hatósági ellenőrzés általános sajátosságai és célja Sajátosságok: a) Közhatalom birtokában végzett tevékenység, b) törvény alá rendeltség, c) mindenkire kiterjed (hierarchiától függetlenül), d) nem terjedhet ki az ellenőrzött tevékenységének összes vonatkozására, e) preventív jellegű, f) a hatósági felügyelet elkülönült, önálló jogosítványcsoportja. Célok: a) Jogsértések megelőzése, b) jogsértések feltárása, c) információszerzés.
21
A hatósági ellenőrzés általános szabályozási rendje Szabályozás: A Ket. keretjellegű + a Ket-től eltérő kiegészítő.
Megindítás: officialitás elv, de kérelemre az ügyfelet !.
3 alapvető típus: - adatszolgáltatás útján, - a hatóság székhelyén végzett ellenőrzés, - helyszíni ellenőrzés.
Eszközrendszer (a hatóság jogosítványai): - adatok szolgáltatása, - iratok bemutatása, - egyéb tájékoztatás, - helyszíni ellenőrzés.
22
A hatósági ellenőrzési cselekmények
2 fő csoportja létezik:
a) Nem jogi hatású, tényleges ellenőrzési cselekmények. (döntést nem igénylő, megalapozott tényfeltárást szolgáló cselekmények) b) Jogi hatású aktusok. (döntést igénylő, eljárási joghatással rendelkező aktusok)
23
A helyszíni ellenőrzés
Alanyai (az ellenőrzésre jogosult személy) Az ügyfél garanciális eljárási jogai: - értesítés az eljárás megindításáról, - az ellenőrzés ideje, - az ellenőrzés módja, - az ügyfél részvétele, képviselete. A hatóság eszközei, jogosítványai: - a hatóság jogszabályban meghatározott hatásköre, - a helyszíni ellenőrzés akadályoztatása, - lefoglalás. 24
Az ellenőrzés eredményeként hozható aktusok
Jegyzőkönyvbe foglalt végzés. Jegyzőkönyv / végzés meghozatalának mellőzése (jogszerű magatartás esetén). Aktus meghozatala (jogsértés esetén): - felhívás, - hatósági eljárás megindítása, - eljárást kezdeményező aktus, - hatósági intézkedés.
25
Bírságolási és helyszíni eljárás Feltétele: ha jogszabály lehetővé teszi. Mérlegelendő szempontok (94/A. § (1) bekezdés). Időbeni korlát: tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év (kezdőnap: megvalósulás/állapot megszűnésének napja), újrakezdődik: bírságoló végzéssel, új eljárásra kötelezéssel Helyszíni birság: ha ügyfél elismeri, ilyenkor jogorvoslat sincs. Elkobzás: kvázi mint Btk.
Köszönjük a figyelmüket.
27
