3.2.1 A projekt hosszú távú hatásai Hatások és hatásindikátorok A TISZk a szakképzési feladatellátás térségi tervezésével és irányításával kiegyensúlyozottabb kibocsátási viszonyokat hoz létre az iskolarendszerű szakképzésben és belső szolgáltatásaival javítja a szakképzés iskolai hatékonyságát. Ennek kapcsán a következő konkrét hatások javulása várható a projekt lezárta után: 1. A belső hatékonyság javulását mutató hatások 1.1. Az iskolarendszerű képzés előkészítő évfolyamainak eredményességi javulása a 9. évfolyamon feltárt lemaradások és az ebből fakadó lemorzsolódási kockázatok feltárásával elérhető. A projekt tevékenységei által kiépített TISZK szintű közösségi szolgáltatások és a TISZK tagintézményeiben megerősödő belső tanulási problémakezelő kapacitások (mentorok, ifjúságvédelmisek, osztályfőnökök) segítségével az előkészítő képzés megtartó ereje nőni fog a belső pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás személyi hatékonyságának növekedésével. A hatást mérő mutató: TISZK iskolai rendszerű szakképzéséből lemorzsolódók aránya 1.2. A gyakorlati képzés mai szervezése sokszor elszakított az elméleti képzés megvalósításától, az iskolai gyakorlati képzés és a vállalati üzemi környezetben történő képzés kapcsolódása pedig esetleges, nem mindig vezet hatékony vállalati gyakorlati időhöz a tanulók előzetes felkészületlensége és az elsajátítandó kompetenciák definiálatlansága miatt. A projekt tevékenységei és a TISZK kapcsolatépítése által megerősödő iskola‐vállalati gyakorlóhely viszony egyrészt növeli a tanulószerződéses képzési helyek számát a gyakorlati képzésben új cégek bevonásával és a képzőhelyi feltételek TISZK‐el közös biztosításának megszervezésével, másrészt világos tantervi utakat alakít ki a gyakorlati képzés különböző helyszínei között a kompetenciák elsajátításában és értékelésében. A hatást mérő mutató: Tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben részt vevők aránya az utolsó szakképzési évfolyamon 2. A külső hatékonyság (hatásosság) javulását mutató hatások 2.1. Az iskolarendszerű szakképzésben új kihívást jelent a most bevezetésre kerülő vizsgarendszer, mely alapjaiban változtatja meg a képzésben résztvevők záróértékelésének rendszerét. A projekt hatására a TISZK tagintézmények felkészülnek az új vizsgarendszerre és növelik a képzést sikeresen lezárók arányát. A hatást mérő mutató: Szakképzést sikeresen befejezők aránya 2.2. A TISZK nyomonkövetési tevékenységeinek egyik fő fókusza a munkaadókkal való kapcsolat mélyítése és a tanulószerződéses viszony első munkaviszonnyá váltásának kezdeményezése. A Tanácsadó Testület katalizátor szerepével, a kamarák bevonásával és a Munkaügyi Központok közvetítő támogatásával növekedhet a képzettek első munkahelyhez jutási aránya a saját szakmájukhoz tartozó munkakörökben
A hatást mérő mutató: Szakmájukban elhelyezkedők aránya 2.3. A szakképzés egyik újdonsága lesz az OKJ átalakulása után a tanulók folyamatos munka melletti továbbtanulási rendszerének kialakulása, hiszen a szakmák képzési moduljainak egymásra épülése lehetővé teszi a megszerzett képzettség után újabb, ún. ráépülő képzettségek gyorsított megszervezését. A TISZK alaptevékenységeként kialakuló felnőttképzési kínálattervezési és szervezési rendszer biztosítani fogja az iskolarendszerű képzésben végzettek számára a felnőttképzési rendszerű továbbtanulást szakmájuk kiszélesítésében, munkahelyi kompetenciáik bővítése érdekében. A hatást mérő mutató: Felnőttképzésben a szakmájuk magasabb szintjén továbbtanulók aránya
1. Horizontális szempontok elemzése
4.1Esélyegyenlőségi mutatók projekttevékenységek leírása
megvalósulását
támogató
Az első fordulóban pályázat részeként beadott Esélyegyenlőségi Tervet a Jász‐Nagykun‐ Szolnok Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ Társulás fenntartásában álló intézmények egybehangzó akaratukkal fogadták el. A terv hatóköre kiterjed az intézmények mindegyikére, azon belül is a munkavállalókra, a tanulókra, valamint a tanulók szüleire, gondviselőire. Az alábbiakban a munkavállalók és tanulók esélyegyenlőségére vonatkozó konkrét tevékenységek kerülnek bemutatásra.
4.1.1 A munkavállalók esélyegyenlőségének érvényesítésére vonatkozó tevékenységek
I. negatív diszkrimináció tilalma terén: 1. A munkaerő‐felvétel terén: Az álláshirdetéseikben és a munkaerőfelvétel kiválasztási szempontrendszerének meghatározásánál a korhatárra vagy kortartományra, nemre, családi állapotra vonatkozó kitétel nem szerepel, kivéve a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő szükségszerű megkülönböztetés eseteit. A felvételi interjú során célzottan nem tesznek fel kérdést a jelentkező életkorára (kivétel a munkatapasztalat felmérésére, irányuló kérdés), betegségére, fogyatékosságára (kivétel a munkakör betöltéséhez szükséges készségekre, képességekre vonatkozó kérdés), családi állapotára, szexuális orientációjára, vallási, etnikai hovatartozására, világnézetére vonatkozóan. A munkaerő‐felvétel során a hangsúlyt kizárólag az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezik. 2. A munkafeltételek, munkakörülmények kialakítása, egészségvédelem
A saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakítanak ki, amelyek a lelki és testi egészségnek, mint alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. A munkakörülményeket úgy alakítják ki és szükség szerint oly módon alakítják át, hogy azok folyamatosan elősegítsék a munkavállalók fizikai és szellemi képességeinek maximális kiteljesedését. A munkavállalók jó egészségi állapotának megtartására, betegségeik megelőzése érdekében: - alkalomszerűen prevenciós szűrővizsgálatokat szerveznek a munkavállalók igényeire és a munkakörükből adódó legtipikusabb betegségekre figyelemmel, - aktív eszközökkel ösztönzi a munkavállalókat az egészséges életmód kialakítására, folytatására.
3. A munkahelyi előmenetel, a karrierlehetőségek biztosítása, valamint a létszámleépítés és elbocsátás terén: A munkavállalók tanulási, továbbképzési és fejlődési igényeit folyamatosan átvizsgálják, azokat munkaadói érdekeikkel összehangolják, lehetőség szerint összeegyeztetik. Lehetőség szerint külön képzési, továbbképzési formákat szerveznek ‐ kiemelten a nyelvtudás és az információs, kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó szaktudás fejlesztése érdekében. A jól képzett és modern munkaerő megteremtése érdekében valamennyi munkavállaló számára saját gyakorlatukban biztosítják a továbbképzési, átképzési és tanulási lehetőségeket, külön figyelmet fordít az e lehetőségekhez való korlátozásmentes hozzáférésre. Előléptetések során a hangsúlyt a jelöltek képességeire, készségeire, korábbi tapasztalataira, valamint máshol is alkalmazható készségeire helyezik. Az előléptetési lehetőségeket minden munkavállaló számára biztosítják. A hatályos jogszabályok alapján eljárva, a létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók körének meghatározását objektív, munkához kapcsolódó kritériumokra alapoznak.
II. Az Aláíró felek vállalják, hogy hátrányos helyzetű munkavállalói csoportokat érintő előnyadás terén: 1. Családos munkavállalókra vonatkozó különös rendelkezések: Lehetőség szerint – a munkakör függvényében – elérhetővé teszik a családos munkavállalók számára a részmunkaidős‐ és rugalmas foglalkoztatás lehetőségét. Elősegítik a munkavállalók, és családtagjaik testi és lelki egészségének megőrzését, ennek érdekében: ‐ egészségmegőrző és sportprogramokat szerveznek, ‐ családi szabadidős és ünnepi programokat szerveznek. Figyelembe veszik az átmenetileg, vagy tartósan különleges nevelési igényű gyermeket (beteg, rokkant, fogyatékos) nevelő munkavállalók speciális igényeit. 2. A női munkavállalókra vonatkozó különös rendelkezések: Fellépnek a munkahelyi szexuális zaklatás és abúzus bármely formája ellen. Segítik a női munkavállalók GYES‐ről, GYED‐ről való visszatérését. Elősegítik a női munkavállalók családi szerepének és munkahelyi kötelezettségének összeegyeztetését. Lehetőség szerint bővítik a rugalmas munkaidőt lehetővé tevő munkaköröket és munkaszervezési formákat (távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, bedolgozás stb.) 3. Fogyatékos emberekre, megváltozott munkaképességűekre vonatkozó különös rendelkezések: A munkaalkalmasság megállapításánál kizárólag – a munkakörhöz szükséges ‐ képességekre, kézségekre helyezik a hangsúlyt. Folyamatosan fejlesztik az épített munkahelyi környezet akadálymentességét, akadálycsökkentését. A munkahelyi környezet kialakításánál figyelembe veszik a munkavállalók speciális igényeit. A munkabiztonsági feltételek kialakításánál figyelembe veszik a munkavállalók rokkantságát. Lehetőség szerint bővítik a rugalmas munkaidőt lehetővé tevő munkaköröket. Az info‐kommunikációs szempontból akadálymentes számítógépeken munkaidőn kívül, klubfoglalkozás keretében, ingyenesen ismerkedhetnek az internettel. 4. Az 50 év feletti munkavállalókra vonatkozó különös rendelkezések: Előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél az 50. életév felettiek pályázatát nem utasítják el csak arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés. A munkakörülményeket úgy alakítják ki és szükség szerint oly módon alakítja át, hogy azok folyamatosan elősegítsék az öregedéssel együtt járó változások ellensúlyozását.
Annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalók is aktívan részt vehessenek a munka világában, olyan intézkedések kidolgozását szorgalmazzák, amely elősegíti a munkavállalók munkaképességének fenntartását, valamint rugalmas foglalkoztatási formák kialakítására irányul. A munkabiztonsági feltételek kialakításánál, módosításánál az életkor változásából adódó kockázatokra is figyelmet fordítanak, a biztonságos munkagyakorlatok kialakítása és fenntartása érdekében. Az 50. életév felettieket kiemelten ösztönzi a tanulás, a továbbképzés, az átképzés és egyéb fejlődési lehetőségek igénybevételére. A nyugdíjazás előtt álló idősebb munkavállalók szakmai képességét és tapasztalatát maximálisan felhasználják. A nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaidejét azok beleegyezése nélkül nem csökkentik. A 50. év feletti munkavállalók – beosztásuktól függetlenül – munkaidőn kívül, klubfoglalkozás keretében, ingyenesen ismerkedhetnek az internettel és a modern információs technikákkal.
5.
6.
Etnikai (köztük a romákra) és vallási kisebbségekre vonatkozó különös rendelkezések: Fellépnek az etnikai, vagy vallási kisebbséghez tartozó munkavállalók hátrányos megkülönböztetésével, megsértésével, kigúnyolásával szemben. Tiszteletben tartják a munkavállalók valláshoz és etnikai hagyományokhoz kötődő ünnepeit, szokásait (pl. sabbat, virrasztás). A roma munkavállalók képzését kiemelten támogatják, különös tekintettel a piacképes szakképesítések megszerzésének elősegítésére. Kiemelten segítik a roma munkavállalók munkahelyi beilleszkedését, tekintettel vannak szokásaikra, hagyományaikra. Kiemelten segítik a roma nők munkavállalását, továbbképzését. A roma munkavállalók – beosztásuktól függetlenül – munkaidőn kívül, klubfoglalkozás keretében, ingyenesen ismerkedhetnek az internettel, a kijelölt iskolai számítógépeken. Az Aláíró felek humánerőforrás‐politikájuk megvalósítása kapcsán az alábbi célok elérésére különösen törekszenek 2008. évben: Munkaidő rugalmasabbá tételének lehetőségeit fokozottan vizsgálják, kitérve a távmunka‐lehetőségek és a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére. Képzések terén a fogyatékos, valamint a roma munkavállalók képzését támogatják, különös tekintettel az informatikai és nyelvi képzésekre, valamint piacképes szakképesítések megszerzésére. Törekszenek az idősödő munkavállalók informatikai ismeretanyagának bővítésére a továbbképzések keretében. Törekszenek a megváltozott munkaképességűek, a pályakezdő fiatalok, valamint a romák foglalkoztatotti arányának növelésére. Törekszenek az épített környezet akadály‐mentesítésének mielőbbi teljes körű biztosítására, továbbá az info‐kommunikációs akadálymentesítésre.
III. Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén: 1. A munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése érdekében az Aláíró feleknél esélyegyenlőségi felelős működik. A felelős feladata a munkahelyi esélyegyenlőséget érintő folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás. 2. A Terv monitorozása: Az aláíró felek független céget bíznak meg a Terv végrehajtásának monitorozásával. A monitorozás része a Terv teljesülésének vizsgálata. Ennek keretében a monitorozással megbízott szervezet havi rész‐beszámolót készít a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig, továbbá éves értékelést készít a tárgyévet követő év március 31‐ig, s amennyiben szükséges javaslatot tesz a hatályban lévő Terv módosítására. A monitorozás része a következő időszakra vonatkozó Terv elkészítése is 3. Az Aláíró felek lehetőséget biztosítanak a panasztételre, a következő módon: Független céget bíznak meg az esélyegyenlőségi közvetítői tevékenység ellátására (továbbiakban: közvetítő). A munkavállaló az egyenlő bánásmód megsértésével, a zaklatással, jogellenes elkülönítéssel, megtorlás előfordulásával kapcsolatos panaszát írásban jelzi a közvetítő felé, ez az időpont az eljárás kezdetének időpontja. Az írásos panaszbejelentés a közvetítőhöz történő benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb hét napig a kifogásolt munkáltatói intézkedés végrehajtása nem lehetséges. A közvetítő, az esélyegyenlőségi felelőssel konzultálva, a panasz benyújtásától számított rendelkezésre álló idő alatt, de maximálisan hét nap alatt meghozza érdemi intézkedését. Az ügyintézésre szolgáló idő legfeljebb öt nappal hosszabbodhat meg, amennyiben adatszolgáltatásra, tanúnyilatkozatokra van szükség. A közvetítő kezdeményezi a tárgyalást a munkavállaló és a munkáltató, vagy képviselőik közt. Amennyiben így sem sikeres az ügy megoldása, a munkavállaló az Egyenlő Bánásmód Hatóságához, valamint a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat panaszával. 4.1.2 A hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyegyenlőségének biztosítására tett intézkedések
1. Az Aláíró felek ‐ elősegítik a működési területüknek megfelelő megye, kistérség, település közoktatási esélyegyenlőségi programjának a teljesülését. 2. Az Aláíró felek vállalják, hogy Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet fogadnak el a 2008. év végéig.
3. Az Aláíró felek különös figyelemmel kísérik a működési területükön élő hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tartanak, együttműködnek a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. 4. Az Aláíró felek vezetőjükön keresztül, folyamatosan jelzik a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. 5. Az Aláíró felek vállalják, hogy hátrányos helyzetű fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának megelőzése érdekében szakmai‐módszertani útmutatót dolgoznak ki a pedagógusok és a gyakorlati képzőhelyek számára, melyek információt nyújtanak, és szakmai segédletként szolgálnak a hátrányos helyzetű fiatalok lemorzsolódásának megelőzését célzó pedagógiai és oktatás‐szervezési gyakorlatok tekintetében. A hátrányos helyzetű roma tanulók oktatási esélyegyenlőségét megerősítő speciális intézkedések: 1. Az Aláíró felek vállalják, hogy felvételnél, különösen a hiányszakmák esetében, kiemelten törekszenek a roma fiatalok képzésbe vonására, melynek érdekében a kisebbségi önkormányzatokkal együttműködést alakítanak ki. 2. Az Aláíró felek vállalják, hogy a roma fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának megelőzése érdekében szakmai‐módszertani munkacsoportokat alakítanak ki, amelybe szakembereket delegálnak. A munkacsoport feladata, hogy olyan speciális programokat, intézkedéseket dolgozzon ki a képző intézmények és gyakorlati helyek számára melyek a roma fiatalok lemorzsolódását megelőzik. 3. Az Aláíró felek vállalják, hogy a roma identitású fiatalok tradíciókon, kulturális hagyományokon alapuló közösségi szokásait tiszteletben tartják, azok elfogadását a tanároktól és diákoktól egyaránt megkövetelik. 4. A roma tanulók, tanórán kívüli, iskolai klubfoglalkozás keretében, ingyenesen ismerkedhetnek az internettel. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatási esélyegyenlőségét megerősítő speciális intézkedések: 1. Az Aláíró felek a fizikai és info‐kommunikációs akadálymentesítés előmozdításával, a szükséges eszközök, felszerelések folyamatos beszerzésével segítik elő a mozgássérült tanulók képzésekbe való bekapcsolódását, képzésnek folyamatát. 2. Az Aláíró felek saját internetes‐felületeikhez, hivatalos internetes oldalaikhoz akadálymentesített ás vakbarát verziót is elhelyeznek a világhálón. 3. Az Aláíró felek vállalják, hogy az oktatási célra szolgáló infrastruktúrájuk akadálymentességi szempontoknak való megfelelését folyamatosan fejlesztik, arra, a fenntartó jóváhagyásával, forrást allokálnak, továbbá, a gyakorlati képzést biztosító intézményeket, a gyakorlati terepet felkészítik a testi fogyatékossággal bíró tanulók fogadására. 4. Az info‐kommunikációs szempontból akadálymentes számítógépeken a tanulók, tanórán kívüli, klubfoglalkozás keretében, ingyenesen ismerkedhetnek az internettel. 5. Az Aláíró felek vállalják, hogy az iskola sport‐és szabadidős programok szervezésénél kiemelten figyelembe veszik a fizikailag akadályozott tanulók igényeit.
A tanulók esélyegyenlőségének monitorozásával és a panasztétellel kapcsolatos intézkedések 1. Az Aláíró felek belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtetnek az intézményeken belül. A belső monitoring rendszerben rögzítik a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálják jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. 2. Az Aláíró felek lehetőséget biztosítanak a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgálnak, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatják a fenntartójukat az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartók képviselőjét és a panasztevő felet bevonják. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmények vezetői felelnek. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja. 3. Az Aláíró felek biztosítják és évente megvizsgálják, hogy minden, a működésükre, pedagógiai munkájukra vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. 4. Az Aláíró felek értékelik és beépítik jelen Terv ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaikba. 5. Az Aláíró feleknek a tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedései. 6. Az Aláíró felek folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzítik a hátrányos helyzetű csoportba tartozó tanulóik helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálják jelen Terv vonatkozó részeinek végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók vonatkozásában. Dokumentálják a jelen Tervvel kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre. 7. Az Aláíró felek – a Társulás és annak fenntartói felé – biztosítják a Terv megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat‐ és információszolgáltatást, illetve a Társulás fenntartói által soron kívül igényelt információkat. 8. Az Aláíró felek a tanulónak, vagy törvényes képviselőjének kérésére jelen Tervet kötelesek nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. 9. Az Aláíró felek kötelezettséget vállalnak a képzés során jelentkező, az esélyegyenlőség megsértését érintő esetek és panasztételek kivizsgálására a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértőnek a bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni.
Ellenkező esetben a fenntartói kötelesek az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. 10. A Tervben meghatározott, a fenntartói felelősségi körben jelentkező mulasztások esetén a fenntartók mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal, vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartókkal szemben saját hatáskörében járhat el.
4.2 Fenntarthatósági mutatók projekttevékenységek leírása
megvalósulását
támogató
4.2.1 Pénzügyi fenntarthatóság A TISZK fenntartását a következő két évben alapvetően jelen pályázat keretében megnyert összegből kívánjuk fedezni, azonban már ezen időszak alatt olyan forrásbevonási rendszer alapjainak a lerakása szükséges, mely hosszú távon tudja biztosítani az önfenntartó működést. Ennek érdekében jelentősen növelni kell mind a gazdasági szektorból, mind pedig a saját tevékenység eredményeként létrejövő bevételek nagyságát, melyek amellett, hogy fedezik a TISZK intézményeinek fenntartási költségeit, többletfejlesztési forrásokat is biztosítanak. Megvalósulásukat egyrészt integrált nyomonkövetési rendszer ‐ amely folyamatosan tájékoztatja a fenntartókat a forrásbevonás helyzetéről ‐, másrészt megfelelő szakember alkalmazása a menedzsmentben, harmadrészt olyan integrált marketingtevékenység folytatás biztosítja, mely kiterjed a beiskolázás növelésére, a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködésre, valamint a kommunikációra is.
4.2.2 Szakmai, szakpolitikai fenntarthatóság A fenntarthatóság szakmai feltételei A projekt során kidolgozott/bevezetett szakmai fejlesztések eredményei beépülnek az intézményi dokumentumokba (pedagógiai program, helyi tanterv, minőségirányítási program stb.), így az ezek megvalósítását szolgáló intézményközi közös képzésszervezési és pedagógiai szolgáltatási tevékenységek a napi pedagógiai gyakorlat részévé válnak. Az ipar szereplői és a képző intézmények között kiépülő kommunikációs és közös kínálattervezési rendszer lehetővé teszi, hogy az intézmények képzési struktúrája a mindenkori piaci igényekhez igazodjon. A TISZK mint szolgáltató rendszer részt vesz a vállalkozói kultúra és a technológiai alkalmazások fejlesztésében. A TISZK működése az intézmények érdekeinek figyelembe vételével történik, a szakmai és szervezeti döntések egyeztetés alapján történnek meg. Az átjárhatóság, a pályaorientáció és a közösségi szolgáltatások is erősítik az együttműködést. A TISZK keretei között létrehozott kapcsolatrendszer fenntartásában a pályázó partnerek hosszú távon is érdekeltekké válnak a tevékenységek eredményeinek láttán. A két év alatt – a projektbe beépített képzések során – a pedagógusok olyan ismeretek és készségek birtokába jutnak, amelyek használatával eredményesen, hatékonyan tudnak megfelelni a közös célok által indukált követelményeknek, létrejön a TISZK jól képzett, megújult szemléletű, innovatív pedagógusgárdája. Az intézményekben folyó belső tudásmegosztás a későbbiekben további pedagógusok bevonódását eredményezi. 4.2.3 Szervezeti fenntarthatóság
A fenntarthatóság szervezeti és humánerőforrás feltételei A projekt során kiépül a TISZK szervezete és fő folyamatainak működési rendje (PIK), mely biztosítja az integrált fenntartói irányítás folyamatos működését. Ennek egyik pillére a közös adatbázison nyugvó erőforrástervezési és tudásmenedzsment rendszer, melynek működtetésére és folyamatos adatfrissítésére az intézményi munkatársak és a TISZK szervezetének tervező szakemberei egyaránt felkészülnek. A szervezeti fenntarthatóság másik pillére a közös döntéshozatali rend szabályozása, mely a TISZK működési rendjében, folyamatszabályozásaiban és fő döntéshozó szervének döntési mechanizmusában kerül szabályozásra. A folyamatos működést a TISZK szervezet, a társulás költségvetési intézmény kinevezett menedzsmentje biztosítja. Ennek érdekében a projektmenedzsment tagjai a projektidőszak befejezése után is a TISZK alkalmazásban maradnak a közös szervezet operatív irányítása, az intézmények szakmai munkájának koordinálása, a fejlesztési források közös elérése és tervezése, valamit a közös erőforrástervezés (költségvetés, emberi erőforrások, helység‐ és eszközkihasználtság) és kontrolling biztosítása érdekében. A program megvalósítása során olyan szervezeti kultúra alakul ki a TISZK‐ben és az intézményekben, amely garanciát jelenthet a sikeres fenntartáshoz. Kialakulnak a jól működő szervezeti keretek, a hatékony kommunikáció, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés képessége. Önértékelés rendszerének működtetése Monitoring Bizottság önértékelési jelentése negyedévente Pályázati ütemterv további részletezése: részletes feladatterv, beruházási terv, eszközbeszerzési terv, közbeszerzési terv A folyamatba épített értékélés, ellenőrzés és folyamatos visszacsatolás A jelentési rendszer kidolgozása Előrehaladási‐jelentések, ütemterv folyamatos pontosítása, eltérések okainak vizsgálata, várható csúszások okainak elhárítása, indokolt esetben átütemezés Havonkénti projektértekezlet, visszacsatolás, szükséges intézkedések megtétele Minőségirányítási és monitoring rendszer kidolgozása PIK elkészítése, projektirányítási szoftver SWOT analízis a veszélyek, kockázati és hátráltató tényezők feltérképezésére, azok folyamatos figyelemmel kísérése Hatáskörök és a felelősségi jogkörök pontos rögzítése A beszerzéseknél prioritások felállítása Heti operatív értekezlet Félévente minőségi értékelés interjúkkal és kérdőívekkel, elégedettségmérés 4.2.4 Környezeti fenntarthatóság
A környezeti fenntarthatóság keretében az alábbi feladatokat jelöltük ki: X I. Környezettudatos menedzsment és tervezés X A) Környezeti menedzsment eszközök B) Fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások X C) Természeti térszerkezet megőrzése X II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás X A) Természeti erőforrások megőrzése X B) Jó környezeti‐ és egészség állapot megőrzése X C) Társadalmi felelősségvállalás Működtetés során alkalmazott eszközök Az irodai feladatok ellátása és a kiadványok elkészítése során újrapapír használata Lehetőség szerinti legrövidebb utazással megoldható ülések szervezése Kerékpárral való megközelítettség biztosítása Általában anyag és energiafelhasználás minimalizálása, energiaracionalizálás Elemgyűjtő elhelyezése Szelektív hulladékgyűjtést Újratölthető nyomtatópatronok folyamatos újratöltése Illeszkedés a helyben szokásos környezetvédelmi programhoz, a megvalósítás során be kell tartani a magyar és EU‐s környezetvédelmi normákat A projekt‐menedzsmenti belső képzési program során az on‐line tananyagok használata, archiválást nem igénylő papírok gyűjtése, nyomtatók „takarékos” üzemmódban Folyamatos nyomon követés, értékelés A fejlesztési tevékenység során alkalmazott módszerek és eszközök Fenntarthatósági „Modellüzem” működés kifejlesztése A fenntartható fejlődéssel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos képzési tananyagok és tematikák fejlesztése A továbbképzések esetében horizontálisan minden tananyagmodulhoz hozzáfűzik a környezetvédelmi szempontokat, a pedagógusokat kiemelten felkészítik ennek oktatási módszereire és tartalmi, szakmai kérdéseire is A Nevelési Program módosításában is fontos szerepet kap pl. az osztályfőnöki órák szervezése és témaválasztása során a környezetvédelmi szempont, egyik fontos cél a környezettudatos magatartás elérése A vállalati gyakorlati képzések esetében is kiemelik a környezetvédelmi szempontokat. Stressz és a környezeti ártalmak csökkentése a közösségi szolgáltatásokkal
E‐learning rendszer kiváltja a papírt az oktatás során A csúcstechnológia oktatásban külön kiemelik a környezetvédelmi szempontokat. Szelektív hulladékkezelés Utazások minimalizálása a tanórák szervezésével Tovagyűrűző hatás: kikerülő szakemberek munkahelyükön is fontosnak fogják tartani a környezetbarát technológiák alkalmazását Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa, a fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban a fenntarthatóság értékei tudatosuljanak Tanulmányi kirándulások, tanórán kívüli környezeti nevelés A TIOP pályázat keretében elvégzett beruházások barna mezősek lesznek 4.2.5 Társadalmi fenntarthatóság
A létrejövő szakképzési‐társulás olyan jelentős társadalmi hatásokkal jár, mely előreláthatólag annak hosszútávú fenntarthatóságát is biztosítja. A helyi problémák kezeléséhez való hozzájárulásával ‐ különös tekintettel a lemorzsolódással fenyegetett HH‐s és HHH‐s tanulók, valamint családjaikkal való koncentrált foglalkozás eredményére ‐ olyan pozitív társadalmi hatások érhetőek el, amelyek biztosítják a társulás térségbeli támogatottságát, és ennek eredményeként a politikai változások sem fogják megingatni a létrejövő társulás működését.
