A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén

Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

Kutatási jelentés

Készítette: Bábics Tamás Kövesdi Vanda Páli János Varga Gabriella

2005. szeptember - 2006. január

2

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés.................................................................................................................................4 I.1. Alapvetés és a kutatás célja ..............................................................................................4

Gy r-Moson-Sopron megye II. Helyzetelemzés ......................................................................................................................6 II.1. A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete ....................................................................6 II.2. A 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatások...............................................7 II.3. A Központi Statisztikai Hivatal adatai..........................................................................11 II.4. A Gy r-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ munker -piaci helyzetképe .....12 II.5. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása ...................................................................13 III. A kutatás értékelése ............................................................................................................16 III.1. A kérd ívek elemzése..................................................................................................16 III.2. Megfogalmazható tapasztalatok ..................................................................................29

Dunaszerdahelyi járás IV. Helyzetelemzés...................................................................................................................31 IV.1 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatása .......................................................................31 II.2 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása, törvények..............................31 IV.3 Külföldiek foglalkoztatásról........................................................................................36 IV.4 A Dunaszerdahelyi MSZCSH munkaer piaci helyzetképe .........................................37 V. A kérd ívek kiértékelése .....................................................................................................45

VI. Mellékletek.........................................................................................................................56 1. Kutatási kérd ív................................................................................................................56

A kiadvány az Európai Unió Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program támogatásával jelent meg, a Regionális Vállalkozói Együttm ködés cím projekt keretében (szerz désszám: HU 2003/004-628-01-21). A benne foglalt nézetek a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nézetei, és ezért semmiképpen sem tekinthet k az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának.

3

GY R-MOSON-SOPRON MEGYE

I. Bevezetés

I.1. Alapvetés és a kutatás célja

A kilencvenes évek Szlovákiában és Magyarországon egyaránt jelent s gazdasági változásokat hoztak, megjelentek a kis-és középvállalkozások (KKV), mint új munkaadók, a nagyobb vállalatokat és vezet iparágakat illet en pedig az ezredfordulóra eld lt, melyek életképesek. A bezáró vállalatok, hanyatló iparágak jelent s számú munkanélkülit hagytak maguk után. Ezek zöme saját szakmájában megfelel en képzett és tapasztalt, 45 év feletti munkavállaló volt. Egyes iparágak hanyatlása

pl. élelmiszer-, textilipar - még ma is tart, így

napjaink problémáját képezi. A nagyvállalatok átalakultak, új, többnyire külföldi tulajdonba kerültek, illetve tevékenységeiket kis- és középvállalkozások vették át.

A kutatás célja és jelent sége abban áll, hogy megmutassa a 45 év feletti munkavállalókat foglalkoztató, magyar és szlovák munkaadóknak az ilyen jelleg munkaer alkalmazásának el nyeit, tájékoztassa ket az e célra igénybe vehet különféle támogatásokról, és egyáltalán tanácsokat adjon a 45 év felettieket érint , hatékony humáner forrás-gazdálkodással kapcsolatosan. A felmérések szerint a probléma, és az igény annak kezelésére mindkét országban létezik.

A 45 év felettieket foglalkoztató KKV-k humáner forrás-gazdálkodásának fejlesztése mellett a projekt természetesen minden határmenti, aktív vállalkozás HR menedzsmentjét is javítani kívánja.

A vállalkozások forrásellátottsága szintén napjaink problémáját képezi

többek között a t ke-

és forráshiány volt okozója (és az ma is) a fent említett gyárbezárásoknak, iparágak hanyatlásának. Ahhoz, hogy a KKV-k folyamatosan lépést tudjanak tartani a világ és a gazdaság állandó változásaival, önmaguknak is változni kell, ami folyamatos fejlesztéseket jelent. Ehhez azonban sok esetben saját t kéjük nem elegend , így küls források bevonására van szükség.

4

A projekt általános célja a határ két oldalán tevékenyked vállalkozásoknál olyan módon fejleszteni a humáner forrás gazdálkodást, hogy a náluk foglalkoztatott, 45 év feletti munkavállalók munkaer -piaci pozíciója stabilizálódjon. Ez olyan információnyújtáson keresztül valósulhat meg, amely el segíti a KKV-k hatékonyabb munkaer gazdálkodását a rendelkezésre álló létszám jobb kihasználása és motiválása révén, másrészt nagyban hozzájárul a 45 év feletti alkalmazottak helyzetének javulásához is.

Fontos szerepet játszik a vállalkozások tájékoztatása az általuk igényelhet , vissza nem térítend támogatásokról, kedvezményes konstrukciókról és egyéb küls forráslehet ségekr l, azaz tulajdonképpen egy forrástérkép felvázolása a határmenti KKV-k számára.

5

II. Helyzetelemzés

II.1. A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete Az id sebb korosztályok súlyának megnövekedése a foglalkoztatási struktúra átalakítása nélkül azt jelenti, hogy egyre kisebb munkavállalói körnek kell gondoskodnia a társadalom többi részének eltartásáról. A terhek aránytalan növekedése, illetve az eltartásra szorulók rendkívül alacsony életszínvonala csak úgy kerülhet el, ha megváltozik a jelenlegi szemlélet és gyakorlat a foglalkoztatás korstruktúráját illet en. Ez egyfel l a munkaadók toleranciájának növelését igényli az id sebb munkavállalókkal szemben, másfel l elengedhetetlen az érintett korosztályok tudásának felfrissítése, karbantartása a munkában tarthatóság érdekében, de legalább ilyen fontos önbizalmuk helyreállítása a hosszú id óta tartó leértékel társadalmi magatartás ellensúlyozására.

Korábbi kutatások tapasztalatait vizsgálva a munkaadók kerülik az 45 éven felüliek felvételét, legfeljebb a fiatalon hozzájuk került dolgozók további foglalkoztatására hajlandók azok id sebb korában is. Bár ez a helyzet valamelyest javult az utóbbi években.

A foglalkoztathatóság esélye er sen javul az iskolai végzettség szintjének emelkedése mentén, továbbá a magasabb iskolai végzettség teszi lehet vé a tudásalapú gazdaság kialakításához szükséges egész életen át tartó tanulást. A fels fokú végzettség, és a fels fokú tanulmányokra felkészít középfokú végzettségek jó esélyt adnak birtokosaiknak az újabb és újabb szakmák elsajátítására. Ma már a képzési rendszerek az ismeretek gyors elavulása miatt, a rendszeres továbbképzéshez szükséges alapképzettségek, készségek kialakítására törekszenek. Bár a 45 év felettiek képzettségi színvonala alacsonyabb, mint a fiatalabb korosztályoké, de nem annyival, hogy ez indokolná a foglalkoztatásban meglév különbségeket.

A legrosszabb munkaer -piaci esélye az alacsony iskolai végzettség eknek van. Nemcsak azért, mert elég sz k azoknak a munkahelyeknek a kínálata, amelynek betöltéséhez elég az alapfokú végzettség, hanem azért is, mert az átképzés, továbbképzés hatékonysága is nagyon rossz esetükben. Az életkor el rehaladtával romlanak azon fizikai képességeik, melyek az

6

alapfokú képzettséggel ellátható fizikai munkakörökhöz szükségesek. A fels fokú végzettség eknek van legtöbb lehet ségük a munkavállalásra.

Foglakozási f csoportok szerint az id sebb foglalkoztatottak között a vezet i munkakörben dolgozók száma magasabb, ami logikus következménye annak, hogy a vezet i munkakörök betöltéséhez a szakmai kvalitásokon túlmen en sok tapasztalatra és vezet i gyakorlatra van szükség. Ugyanakkor a munkavállalók is jobban ragaszkodnak a már elért vezet i posztokhoz.

Az irodai, szolgáltatási munkakörök kevésbé népszer ek az id sek között, és a fizikai er t és ügyességet igényl munkakörökben szintén viszonylag kevesebb id s ember dolgozik.

A képzések dönt

többségét a munkaadók finanszírozzák, ezek els sorban szakmai

továbbképz jelleg ek. A foglalkoztatottak szerint a képzések jelent s százaléka hasznosult a munkaer -piacon. Növekedett a képzésben tésztvev k önbizalma, s sokuk számára segítséget jelentett a munkahely megtartásában.

A 45 év feletti korosztályok munkavállalási nehézségei gyakran az elégtelen iskolázottsági és szakképzettségi

szintb l

származnak.

Az

id skorú

dolgozók

alkalmazhatóságát

pályaválasztási tanácsadással és szakképzéssel lehet javítani az élethosszig tartó tanulás alapján. Az élethosszig tartó tanulás hosszú távú megel z stratégia, amely sokkal szélesebb körre terjed ki, mint pusztán valamiféle második esélyt biztosító oktatás az olyan feln ttek számára, akik életük folyamán korábban nem részesültek jó min ség

oktatásban és

szakképzésben.

Mivel a munkába-lépés egyre magasabb életkorban valósul meg, ezért a kedvez tlen demográfiai trendek, az iskolázottság változása, valamint a foglalkoztatási folyamatok együttesen azt jelzik, hogy hosszabb távon a 45 év felettiek gazdasági szerepe a munka világának alakításában egyre jelent sebb lesz.

II.2. A 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatások A foglalkoztatást el segít támogatások nyújtására a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium kezelésében lév Munkaer -piaci Alap

7

szolgál, amely öt korábbi elkülönített állami pénzalap összevonásával ( Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, Foglalkoztatási Alap, Szakképzéi Alap, Rehabilitációs Alap, Bérgarancia Alap) 1996-ban jött létre. Célja a munkaer alkalmazkodásának, az álláskeres k munkához jutásának, a felszámolás alatt

álló

szervezetek

továbbfejlesztésének,

a

munkavállalói megváltozott

szociális

munkaképesség

biztonságának, személyek

a

szakképzés

foglalkoztatásának

hatékony el segítése. A foglalkoztatási alaprész szolgálja a foglalkozttaás el segítését, a munkanélküliség megel zését, valamint hátrányos következményeinek enyhítését. Az országos foglalkoztatási érdekegyeztet fórum javaslata alapján az alaprész nagyobb hányada decentralizálásra kerül. A decentralizálás során els sorban a megyék munkanélküliségi mutatói játszanak szerepet. A hátrányos munkaer -piaci helyzet foglalkoztatáspolitikai

eszközök

megyék nagyobb pénzmennyiséghez jutnak az aktív m ködtetéséhez.

A

megyei

decentralizált

keretek

felhasználási elveir l és az egyes támogatások arányairól a tripart rendszerben m köd megyei munkaügyi tanácsok döntenek. E fórumokban a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képvisel i foglalnak helyet és látják el a megyei foglalkoztatási, valamint munkaer -piaci képzési érdekegyeztetést.

A támogatások a munkaügyi központokhoz benyújtott kérelemre adhatók, egyes esetekben pályázattal nyerhet k el. A támogatások jogszabályi alapját a foglalkoztatás el segítésér l és az álláskeres k ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény és a foglalkoztatást el segít támogatásokról valamint a Munkaer -piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996 (VII.16.) MüM rendelet képezi.

A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. §-ának (6) bekezdése szerint: Ha a munkaadó olyan, a munkaügyi központ által kiközvetített álláskeres foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatás nyújtására az Flt. 16. §-ában, valamint e §-ban foglaltakat a következ eltérésekkel kell alkalmazni: -

a támogatás legalább három hónapja álláskeres személy foglalkoztatásához nyújtható

-

a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének 70-100%-is terjedhet

8

-

a támogatás legfeljebb két év id tartamra nyújtható.

A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 12. §-ának (4) bekezdése szerint: Ha a munkaadó olyan álláskeres

foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti

kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a közhasznú munkavégzés támogatására az Flt. 16/A. §-ában, valamint e §-ban foglaltakat a következ eltérésekkel kell alkalmazni: -

a támogatásnak nem feltétele a statisztikai állományi létszám b vülése

-

a támogatás mértéke a foglalkoztatásból ered közvetlen költségek legfeljebb 90 %-ig terjedhet

-

a támogatás 45. életévét betöltött álláskeres

foglalkoztatása esetében a

legfeljebb 1,5 évi id tartamra, az 50. életévét betöltött álláskeres esetében legfeljebb 2 évi id tartamra nyújtható, ha egészségügyi-szociális,

m vel dési,

aközhasznú foglalkoztatásra

közoktatási,

környezetvédelmi

tevékenység keretében kerül sor.

Az 1991. évi IV. törvény 18. §-ának (1) bekezdése értelmében: Támogatásként a munkaadót terhel

egészség- és nyugdíjbiztosítási járuléknak,

munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelel

összeg

részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi id tartamra. Az átvállalt összeg 50 év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhel egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhel egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének 50%-ánál.

Az id sebb korosztályok foglalkoztathatóságának javítása, elhelyezkedésének el segítése sok esetben komoly er feszítéseket kíván. Az 50 éven felüli álláskeres k iskolai végzettség szerinti összetétele kedvez tlenebb, mint a fiatalabb álláskeres ké. A munkáltatók ezért nehezebben is alkalmazzák álláslehet ségük

ket, képzésre pedig

hacsak nincs nagyon biztos

az id sebb álláskeres k nem szívesen vállalkoznak.

Foglalkoztatásuk el segítése érdekében számos kedvezményt, hosszab távon garanciát biztosító intézkedést, kiemelt támogatást biztosítanak a törvények. A 45 évesnél id sebbek számára az általánosnál hosszabb id tartamra, 270 napra állapítható meg az álláskeresést ösztönz

juttatás. Kedvez bbek a bértámogatás, a közhasznú munkavégzés, a képzés 9

támogatásának szabályai. A munkáltatók foglalkoztatási motivációjának ösztönzése érdekében az elmúlt évt l a tételes egészségügyi hozzájárulást 50 év feletti személyek alkalmazásakor a munkáltatónak nem kell megfizetnie. 2005. január 1-t l a munkaadói terhek további csökkentése és az 50 év feletti álláskeres k elhelyezkedésének el segítése érdekében a 2005. évi CXXIII. törvénnyel módosított 1991. évi IV. törvény lehet vé teszi, hogy a munkaügyi szervezet legfeljebb egy éves id tartamra átvállalja a munkaaót terhel járulékok legalább felét. Tekintettel azonban arra, hogy az id sebb korosztály munkapiacra történ tényez

visszajutását számos, gyakran együttesen ható

gátolja, esélyeik növelése általában többféle módszer, differenciált, személyre

szabott, komplex támogatás alkalmazását követeli meg. Ennek ad keretet az 50 évesnél id sebb álláskeres k elhelyezkedésének el segítését szolgáló központi program. A program célja, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalásán túl tegye lehet vé a személyre szabott, a helyi munkapiaci helyzetnek megfelel en differenciált, a munkavállaláshoz szükséges támogatások alkalmazását. A program a munkaer piac fogadókészségének és képességének felmérésére, elérhet munkalehet ségre épít. A program fontos eleme az érintett munkanélküli csoportok meghatározása, összetételének elemzése, és tájékoztatása. A program során alkalmazni lehet a hagyományos eszközök és szolgáltatások teljes tárházát: a munkaadó tájékoztatását, igényfelmérést, munkaközvetítést, álláskeresésre felkészítést, tanácsadást, felkészít , fejleszt tréningeket, a foglalkoztatást el segít képzés és a foglalkoztatás támogatását. A programban a hagyományos eszközök mellett sor kerül egy újszer

foglalkoztatást el segít

támogatás, a munkakipróbálás alkalmazására. Ennek

keretében az 50 éven felüli munkanélküli foglalkoztatására válallkozó munkáltató támogatásként 90 napig megkaphatja a kifizetett munkabérnek és járulékainak teljes összegét, képzettségi szintt l függ en, legfeljebb 90 ezer forintig. A munkakipróbálás folyamatában a munkáltató lehet séget kap arra, hogy megismerje a személy munkavégz -képességét, munkabírását, lehet séget megteremtve ezzel a tartós munkára. A támogatás biztosításával az egyén lehet séget kap arra, hogy bizonyíthassa, alkalmas a munkakör betöltésére.

A programtól elvárt eredmény, hogy segítse el

az 50 év feletti munkanélküliek

elhelyezkedését, és járuljon hozzá a tartós foglalkoztatás megvalósulásához.

10

II.3. A Központi Statisztikai Hivatal adatai

A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának és munkanélküliségének

foglalkoztatottságának

vizsgálata alapján, 2005. III. negyedévében a foglalkoztatottak

aránya a következ képpen alakult:

55-59 év

50-54 év

45-49 év

0

100000 200000 300000 400000 500000 600000 f

- A 45-49 év közötti munkavállalók körében összesen 536.400 f t foglalkoztatnak, ebb l 259.000 a férfi és 277.400 a n i munkavállaló. - Az 50-54 év közötti munkavállalók körében összesen 550.400 f t foglalkoztatnak, ebb l 271.700 a férfi és 278.700 a n i munkavállaló. - Az 55-59 év közötti munkavállalók körében összesen 318.100 f t foglalkoztatnak, ebb l 169.100 a férfi és 149.000 a n i munkavállaló.

A munkanélküliség alakulása ugyanezen korosztályokon belül, szintén 2005. III. negyedévében:

55-59 év 50-54 év 45-49 év 0

5000

10000 15000 20000 25000 30000 35000 f

11

- A 45-49 év közötti lakosság körében 32.300 f munkanélkülit regisztráltak, ebb l 17.500 a férfi és 14.800 a n . - Az 50-54 év közötti lakosság körében 29.300 f munkanélkülit regisztráltak, ebb l 13.500 a férfi és 15.800 a n . - Az 55-59 év közötti lakosság körében 13.900 f munkanélkülit regisztráltak, ebb l 8300 a férfi és 5600 a n .

II.4. A Gy r-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ munker -piaci helyzetképe A 2005. decemberében regisztrált álláskeres k száma a korábbi hónapok adataihoz képest csökkent. A zárónapon a regisztrált munkanélküliek és álláskeres k száma 9922 f

volt. A

munkanélküliségi ráta 5,1%-os.

A regisztrált álláskeres k száma kirendeltségi körzetenként:

Kirendeltség Gy r Kapuvár

Július 5179 795

Mosonmagyaróvár Sopron Csorna Összesen:

1568 1549 1048 10139

Augusztus Szeptember Október November December 5264 5318 5267 4838 4752 815 804 766 780 878 1509 1673 982 10243

1534 1601 979 10236

1567 1514 968 10082

1495 1474 996 9583

1660 1495 1137 9922

A Munkaügyi Központ vizsgálatokat végzett arra vonatkozóan is, hogy az egyes hónapokban regisztrált álláskeres knek hány százaléka 45 éven felüli. A következ eredményt kapták:

12

34,50% 34,00% 34,00% 33,50%

33,10%

33,00% 32,50% 32,50%

32,50%

32,40% 32,00%

32,00% 31,50% 31,00% július

augusztus szeptember

október

november

december

II.5. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása A Gy r-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ a munkaügyi szervezet megalakulása óta együttm ködik a Dunaszerdahelyi Munkaügyi Hivatallal. Az EU-csatlakozás el tt, amikor a két ország közötti egyezmény alapján lehetett munkát vállalni, akkor is zökken mentes volt a koordinálás. Mint köztudott, az EU-csatlakozással megnyílt a munkaer piac a két ország között, így szabad a munkaer -áramlás. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt el nyös, hogy nem kell az adminisztrációs feladatokat végrehajtani, s az egyéni boldogulást jobban biztosítja a korlátlan munkavállalási lehet ség.

Az EU-csatlakozás óta a szlovák állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához nem kell munkavállalási engedély. Ugyan a munkavállalóknak bejelentési kötelezettsége van a megyei munkaügyi központ felé, de annak elmulasztása jelenleg még nem jár következményekkel.

Becslések szerint több ezerre tehet

azoknak a száma, akik bejelentés nélkül dolgoznak

megyénkben, annak ellenére, hogy n az új munkahelyek száma.

A szlovák munkavállalók egy része munkaer -kölcsönz n keresztül dolgozik. A cégek számára ez el nyös, mivel rugalmasságot biztosítva a megrendelések függvényében akár naponta tudja változtatni foglalkoztatottjainak számát. Bérjárulékokat, bérterheket nem fizet,

13

hanem egy szerz dés alapján egy összköltségben fizeti ki a szolgáltatás teljesítését. Munkajogi kérdésekkel nem kell foglalkoznia és állományi létszáma nem n .

Mindez minket azonban hátrányosan érint mind munkaer -piaci, mind gazdasági okokból.

A feladatok koordinálása részben egy Határon Átnyúló Kistérségi Paktum keretében történik, ez biztosít hátteret a szakmai együttm ködésre a szlovák partnerekkel, melyben kiemelt cél a feketegazdaság csökkentése. A Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Foglalkoztatási Paktum alapítói a Gy r-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ, valamint a Dunaszerdahelyi Munka, Szociális és Családügyi Hivatal. Célkit zéseik között szerepel a magyar-szlovák foglalkoztatási színvonal növelése és a munkanélküliség csökkentése; a feketemunka csökkentése; új munkahelyek csökkentése és a meglev munkahelyek meg rzéséhez szükséges szakképzések beindítása; a magyar-szlovák munkahelyek feltérképezése; a n k, pályakezd k, megváltozott munkaképesség személyek figyelemmel kísérése; foglalkoztatási fórum és munkaszervezet felállítása, m ködési feltételeinek biztosítása, munkájuk hatékonyságának ellen rzése.

A 8/1999.(XI. 10.) SZCSM rendelet módosítása alapján: Nincs szükség engedélyre a magyar állampolgárral Magyarországon együtt él munkavégzéséhez,

továbbá

az

el bb

meghatározott

személy

olyan

házastárs

özvegyének

munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála el tt legalább egy évig Magyarországon együtt élt.

A 93/2004.(IV. 27.) Kormányrendelet szerint: Engedélymentes (de bejelentési kötelezettsége van): Cseh, észt, lett, litván, lengyel, szlovén, szlovák állampolgárok és azok hozzátartozójának a munkavállalása. (hozzátartozó: házastárs, 21 évnél fiatalabb vagy általa eltartott egyenes ági leszármazottja, továbbá az állampolgár és házastársának - általuk eltartott - egyenes ági felmen rokonai)

A foglalkoztatónak kell bejelentenie a foglalkoztatást legkés bb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál (f városi foglalkoztatás esetében az Engedélyezési Osztálynak). 14

A bejelentés teljesítését az Engedélyezési Osztály igazolja, és a bejelentésr l nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illet leg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatás megkezdésének.

A jogviszony megsz nését is be kell jelenteni az Engedélyezési Osztálynak, a megsz nést követ napon.

Az utóbbi egy-két évben kimagaslóan magas szlovák munkanélküliségi rátával és a nehéz megélhetéssel magyarázható a szlovák munkavállalók elmúlt hónapokban tapasztalt egyre nagyobb mérték ingázása. Ez els sorban a növekv megélhetési költségek és az alacsony munkabéreknek tudható be. Mint arról a magyar munkáltatók nyilatkoznak, azért veszik fel inkább a szlovákokat a helyi magyar munkaer helyett, mert kevesebb pénzért jóval többet hajlandóak dolgozni.

Ma már mintegy harmincezren dolgoznak, és legalább hat-hétezerre tehet

a bejelentés

nélkül, feketén dolgozó szlovákok száma a hazai vállalatoknál, de a tendencia várhatóan itt még nem fog megállni, hiszen a 14 százalék fölötti szlovák munkanélküliségi ráta el l más menekülési útvonal aligha akad a szlovák munkavállalók szempontjából. A legtöbb ingázó Dunaszerdahelyr l indul Gy rbe. Legtöbben gyártósori szerel munkát látnak el ipari parkokban, de egyre többen jönnek át n véri feladatok elvégzésére is a megyei kórházba.

A Gy r-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint a Gy r-Moson Sopron megyében bejelentett szlovák munkavállalók száma az elmúlt id szakban:

2005.06.01 2005.07.01 2005.08.01 2005.09.01 2005.10.01 2005.11.01 2005.11.29 2005.12.31 2006.01.31

1084 f 1106 f 955 f 976 f 933 f 948 f 936 f 840 f 835 f

15

Ténylegesen azonban sokkal többen dolgoznak nálunk.

III. A kutatás értékelése

III.1. A kérd ívek elemzése

A határtérségben minden vállalkozást vizsgáltunk, függetlenül attól, hogy a kutatás id pontjában volt- e 45 év feletti alkalmazottja vagy nem. A kutatás célterülete Szlovákiában a Dunaszerdahelyi járás, míg Magyarországon Gy r-Moson-Sopron megye, f ként Gy r és környéke, illetve Mosonmagyaróvár vállalkozásai. Bár a kutatás célja a kis- és középvállalkozások vizsgálata, de az összehasonlítás érdekében mikro, illetve nagyvállalatok is részét képezték a kutatásnak.

A vállalatok vizsgálati alapját egy kérd íves felmérés képezi. A felmérésbe bevont cégek körének meghatározásakor tehát ügyeltünk arra, hogy mikro, kis- és közép, valamint nagyvállalatok egyaránt képviseltessék magukat. A vállalkozások körében végzett kutatás módszere az el zetes telefonos kapcsolatfelvételt követ en e-mail-en vagy faxon el re megküldött kérd ív alapján történ kérd íves felmérés volt.

Ehhez a Magyarországi oldalon a Gy r-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ által rendelkezésünkre bocsátott lista szolgált alapul.

A foglalkoztatottak állományi létszámát vizsgálva, a megkeresett cégek 21%-a 10 f alatti munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozás, 60%-uk 10 és 250 f t foglalkoztató kis és középvállalkozások, míg 19%-uk 250 f nél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat.

Az els körben, a telefonon keresztül történ kapcsolatfelvétel során a cégeknek mintegy 50%-ánál nem adódott lehet ség id pont egyeztetésre, illetve személyesen a kérd ív kitöltésére. A 10 f alatti mikrovállalkozásoknak 53%-ával, a 10 és 250 f közötti kis és középvállalkozások 35%-ával, és a 250 f feletti nagyvállalatoknak csupán 8%-ával sikerült a kérd ívet kitöltetni.

16

A választ adó cégek 33,30%-a mikrovállalkozás; 62,20 %-a a kis- és középvállalkozás, és mindössze 4,50 %-uk a nagyvállalat. 10 f alatti mikrovállalkozások

Válaszadási arány 4,50%

10-250 f közötti kis -és középvállalkozások

33,30%

250 f feletti nagyvállalatok

62,20%

A vállalkozások tevékenységét tekintve a megkérdezett cégek 53,6%-a az iparban, 33,75%-a szolgáltató szektorban, és 8,33%-uk a kereskedelemben tevékenykedik.

Tevékenység szerinti megoszlás 50,00% 40% 40,00%

33,33% 26,67%

30,00% 20,00% 10,00% 0,00% ipar

szolgáltatás

kereskedelem

A megvizsgált cégeknél, mind a három vállalati méretnél megfigyelhet , hogy összességében több a férfi munkavállaló, mint a n i.

17

Nem ek aránya a m ikrovállalkozásoknál

Nemek aránya a kis -és középvállalkozásoknál

56,00%

55,60%

60,00% 53,60%

54,00%

50,00%

52,00%

44,40%

40,00%

50,00%

30,00% 48,00%

46,40%

20,00%

46,00%

10,00%

44,00%

0,00%

42,00% n k

n k

férfiak

férfiak

Nemek aránya a nagyvállalatoknál 75,90%

80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

24,10%

n k

férfiak

Vizsgáltuk a szellemi, illetve fizikai dolgozók arányát is, a következ eredményt kaptuk:

Szellemi-fizikai dolgozók aránya a mikrovállalkozásoknál

Szellemi-fizikai dolgozók aránya a kis -és középvállalkozásoknál

34% 41%

szellemi

szellemi fizikai

59%

fizikai 66%

Szellemi-fizikai dolgozók aránya a nagyvállalatoknál

20% szellemi fizikai 80%

18

Láthatjuk, hogy a mikrovállalkozások esetében a nagyobb arányt, a szellemi tevékenységet végz munkavállalók adják, míg a kis és középvállalkozásoknál, illetve a nagyvállalatoknál jelent s többségben vannak a fizikai munkavállalók.

A munkavállalók végzettség szerinti csoportosítása azt mutatja, hogy a mikrovállalkozások esetében a dolgozók többsége középfokú érettségivel rendelkezik, míg a legalacsonyabb arány az

alapfokú

végzettség eknél

mutatkozik.

Mindez

máshogy

alakul

a

kis-

és

középvállalkozások esetében. Itt érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkeznek a legtöbben, míg a fels fokú végzettség ek aránya a legalacsonyabb. A 250 f nél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál ugyanaz figyelhet

meg, mint a kis

középvállalkozásoknál.

Végzettség szerinti megoszlás a mikrovállalkozásoknál 45,00%

41,10%

40,00% 35,00% 30,00% 23,20%

25,00%

23,20%

20,00% 15,00%

12,50%

10,00% 5,00% 0,00% alapfokú

középfokú érettségi nékül

középfokú érettségivel

fels fokú

Végzettség szerinti megoszlás a kis -és középvállalkozásoknál 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

34,60% 27,20%

26,50% 11,70%

alapfokú


19


fels fokú

és

Végzettség szerinti megoszlás a nagyvállalatoknál 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%

45,50%

29% 19,50%

6%

alapfokú



fels fokú

A korosztály vizsgálatakor három korcsoportot különböztettünk meg: a 15-29 év közötti, 3044 év közötti és a 45 év feletti korosztályt.

Ezek alapján, a mikrovállalkozásokat vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a 3044 év közötti munkavállalókat alkalmazzák a legszívesebben.

Korosztály szerinti megoszlás a mikrovállalkozásoknál 37,50%

40,00%

33,90%

35,00% 30,00%

28,60%

25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 15-29 év közötti

30-44 év közötti

45 év feletti

Valamennyi korosztályon belül megvizsgáltuk a n k és férfiak arányát, valamint a szellemi, illetve fizikai munkavállalóknak a megoszlását. Ezek alapján:

20

15-29 év közötti korosztály szellem i-fizikai dolgozóinak aránya

15-29 év közötti korosztálynál a nemek aránya

37%

szellemi

n k 50%

férfiak

63%

50%

fizikai

45 év feletti korosztálynál a nem ek aránya

30-44 év közötti korosztálynál a nem ek aránya

47%

43%

n k

n k férfiak

57%

45 év feletti korosztály szellem ifizikai dolgozóinak aránya


47%

n k 53%

férfiak

53%

férfiak

42% 58%

szellemi fizikai

A szellemi-fizikai dolgozók aránya mindhárom esetben nagyjából egyenletesen oszlik meg, míg a férfiak és n k arányát vizsgálva csak a 15-29 év közötti korosztálynál figyelhet meg a férfiak magas aránya.

A kis és középvállalkozásoknál szintén azt tapasztaltuk, hogy legnagyobb arányban a 30-44 év közötti munkavállalókat alkalmazzák.

21

Korosztály szerinti m egoszlás a kis -és középvállalkozásoknál 45,60%

50,00% 40,00%

29,30% 30,00%

25,10%

20,00% 10,00% 0,00% 15-29 év közötti

30-44 év közötti

45 év f eletti

Ebben az esetben is vizsgáltuk a különböz korosztályokon belül a n k és férfiak, illetve a szellemi és fizikai munkavállalók arányát.

15-29 év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya


42%

39%

n k

szellemi

férfiak 58%

fizikai 61%



30% 42% 58%

szellemi

n k

fizikai

férfiak

70%

22

45 év feletti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya

45 év feletti korosztálynál a nemek aránya

44%

36%

n k 56%

szellemi

férfiak

fizikai 64%

A n k és férfiak aránya mindhárom korosztálynál majdnem egyenl nek mondható, míg a szellemi-fizikai dolgozók arányát vizsgálva jelent s mértékben magasabb a fizikai dolgozók száma.

A nagyvállalatokat vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a három vállalati méret közül k alkalmaznak a legnagyobb arányban 45 év feletti munkavállalót. Korosztály szerinti megoszlás a nagyvállalatoknál 54,20%

60,00% 50,00% 40,00%

32,10%

30,00% 20,00%

13,70%

10,00% 0,00% 15-29 év közötti 30-44 év közötti

45 év feletti


15-29 év közötti korosztály szellem ifizikai dolgozóinak aránya 25%

14% n k

szellemi

f érf iak

fizikai

75%

86%

23



26%

15%

n k

szellemi

férfiak 74%

fizikai 85%


45 év feletti korosztály szellem i-fizikai dolgozóinak aránya

24% 24%

n k

szellemi

férfiak 76%

fizikai 76%

Mind a három korcsoportot vizsgálva kit nik a férfi, illetve a fizikai munkát végz alkalmazottak magas aránya is. Mivel a kutatás célja a 45 év feletti munkavállalók helyzetének vizsgálata, ezért ebbe a korosztályba tartozó dolgozókat tovább vizsgáltuk, abból a szempontból, hogy milyen végzettséggel rendelkeznek. Külön-külön vizsgáltuk a mikro, kis és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok esetében.

45 év felettiek végzettsége a m ikrovállalkozásoknál 80% 66,70%

70% 60% 50% 40%

25%

30% 20% 10%

8,30% 0%

0% alapfokú


24


fels fokú

45 év felettiek végzettsége a kis -és középvállalkozásoknál 45,00%

39,80%

40,00% 35,00% 30,00%

25,20%

27,20%

25,00% 20,00% 15,00% 7,80%

10,00% 5,00% 0,00% alapfokú



fels fokú

45 év felettiek végzettsége a nagyvállalatoknál 40,00% 34,40%

35,00%

36,60%

30,00% 25,00%

21,70% 17,30%

20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% alapfokú



fels fokú

A mikrovállalkozásoknál a 45 év feletti munkavállalók jelent s többsége középfokú érettségivel rendelkezik, a nagyvállalatoknál szintén ez figyelhet

meg. A kis

és

középvállalkozásoknál a 45 év feletti korosztályba tartozó munkavállalóknak mintegy 40%- a alapfokú végzettség . Mind a három vállalati méretnél a fels fokú végzettség ek aránya igen alacsony, de ebben a korosztályban ez korántsem meglep .

A kérd ív további részében arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozások mennyire szívesen alkalmazzák a 45 év feletti munkavállalókat, cél-e ennek a korosztálynak a továbbképzése, valamint van-e tudomásuk a vállalatoknak valamiféle szakmai, anyagi, vagy más 25

támogatásokról,

mely

el segítené

a

45

évnél

id sebb

munkavállalók

könnyebb

elhelyezkedését.

Arra a kérdésre, hogy a munkakör betöltésénél el nyt, vagy hátrányt jelent, ha a jelentkez 45 évnél id sebb, a megkérdezett vállalatok 13,3%-a szerint el ny, ugyanis ebbe a korosztályba tartozók, már csak korukból kiindulva is nagyobb gyakorlattal, tapasztalattal rendelkeznek és megbízhatóbbak. A választ adók 20%-a szerint hátrányt jelent, mert ebben a korban csökken a teherbíró képesség, a rugalmasság, más a gondolkodásmódjuk, és a számítógép, illetve az idegen nyelvek ismeretének hiánya is amellett szól, hogy inkább a fiatalabb korosztályban dolgozók kerüljenek felvételre.

A vállalatok többsége, mintegy 66,7%-a szerint nincs jelent sége annak, ha a jelentkez már 45 évnél id sebb, hiszen új munkavállaló felvétele teljes mértékben a szakmai képességek alapján d l el.

Új dolgozók felvételénél, különösen a fiatalabb cégek törekednek a fiatal munkaer megszerzésére, nagy részük csak akkor vesz fel 45 éven felülit, ha nem talál mást. Ugyanakkor a fiatalon felvett dolgozókat szívesen alkalmazzák 45 éves koruk után is.

A munkára jelentkez 45 évnél id sebb

nincs jelent sége hátrány

66,70% 20%

el ny 13,30% 0,00%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

A választ adó cégeknek mintegy 16%-a tapasztalt már hiányosságokat a 45 év feletti munkavállalók körében, különösen fizikai problémák, de egyes esetekben szakmai hiányosságok is felmerültek.

26

A többi 84 % nem tapasztalt semmiféle szakmai, erkölcsi vagy emberi hiányosságokat ebben a korosztályban, legalábbis csak olyan mértékben, mint a fiatalok körében.

A m egkérdezett vállalatok tapasztaltak-e hiányosságokat a 45 évnél id sebb m unkavállalók körében

16% igen nem 84%

A hiányosságok mellett azt is vizsgáltuk, hogy a vállalatok szerint a 45 évnél id sebb munkavállaló tapasztalati t kéje jelent-e el nyt a munkakör betöltésénél.

13% el ny hátrány 87%

A megkérdezettek szerint ez a munkakört l és a személyiségt l is függ, de 87%-uknak mindenképpen el nyt jelent, hiszen olyan kapcsolati t kével rendelkezhetnek, mellyel a fiatal munkavállalók aligha. Csupán 13%-uk tartja ezt hátránynak.

Ahhoz, hogy a vállalkozások szívesen alkalmazzák az id s korosztályt, tisztában kellene lenniük a 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatásokról, melyek lehet vé teszik könnyebb elhelyezkedésüket. Megkérdeztük a cégeket, van-e tudomásuk olyan támogatásról, ami a 45 év felettiek foglalkoztatására vonatkozik. A választ adók 71%-a nem tud ilyen támogatásról. A többi 29%-uk szerint ahhoz, hogy ez a korosztály könnyebben el tudjon helyezkedni, mindenféleképpen szemléletváltásra lenne szükség, ugyanis sokan negatívan állnak hozzá a 45 év felettiek foglalkoztatásához. Sokak szerint járulékkedvezményekre, teljes, vagy részleges társadalombiztosítási mentességre, egészségügyi támogatásokra, a 27

bérterhek csökkentésére lenne szükség. Egyesek tisztában vannak bizonyos támogatásokkal, melyek a tartós munkanélküli alkalmazásával, közhasznú foglalkoztatással, illetve az átképzéssel kapcsolatosak.

Ezek után azt vizsgáltuk, hogy a vállalatoknak mennyire áll szándékában a 45 év feletti munkavállalók továbbképzése. A választ adók 6%-a nem igazán foglalkozik ezzel a kérdéssel. ( k többnyire családi vállalkozások.) 62%-uk célként t zték ki a 45 éven felüliek továbbképzését, ugyanúgy, mint a fiatalabb korosztályét. Mindössze 32%-uk nem kívánja az id sebb munkavállalókat tovább képezni, f ként azért, mert nem mutatnak hajlandóságot a továbbtanulásra.

A cégek többségénél, 91,1%-uknál nem volt elbocsátás az elmúlt id szakban, maradék 8,9%nál azonban igen. De valamennyi vállalat azt nyilatkozta, hogy az elbocsátás kérdése kortól teljesen független. Az életkor miatti elbocsátás csak nagyon ritkán fordul el munkaer -piacon.

Új alkalmazott felvétele esetén az alábbi szempontok szerint történik a kiválasztás: -

szakmai tapasztalat, gyakorlat;

-

képzettség;

-

munkakör betöltésére alkalmas-e;

-

mekkora a jövedelemigénye;

-

milyen a munkához való hozzáállása;

-

nyelvtudás;

-

mobilitás;

-

személyiség, rátermettség;

-

kreativitás;

-

els , személyes benyomás;

-

nyitottság, vállalkozókészség;

-

tájékozottság;

-

egészségügyi állapot;

-

életkor, családi állapot.

28

a magyar

Mivel a kutatás célja a határ két oldalán tevékenyked

vállalatok humáner forrás

gazdálkodásának fejlesztése, ezért vizsgáltuk azt is, hogy a magyar vállalatok mennyire szívesen és milyen arányban alkalmaznak szlovák munkavállalót.

A választ adó vállalatok közül csak 4% alkalmaz jelenleg szlovák munkavállalót, és

k

elégedettek munkájukkal.

A megkérdezettek 55,5%-a alkalmazna szlovák munkavállalót, a többi 44,5% azonban nem. k érzékenyen reagáltak erre a kérdésre, ugyanis munkaer igényüket, amíg van rá lehet ség, a magyar munkaer -piacról kívánják kielégíteni. Mások pedig csak akkor vennének fel szlovák munkavállalót, amíg ez plusz költségekkel, illetve adminisztrációs nehézségekkel nem jár.

III.2. Megfogalmazható tapasztalatok

A kérd íves felmérések tapasztalatait összefoglalva, a Gy r-Moson-Sopron megyében m köd mikro, kis és közép, illetve nagyvállalatok dönt többsége nem kívánt részt venni a határmenti vállalkozások kutatási programjában.

A vállalkozások tevékenységét illet en a cégek dönt többsége szolgáltatással, míg kevesebb arányuk ipari és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik. A megkérdezettek között nem szerepelt mez gazdaságban tevékenyked vállalat.

A nemek arányát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy jóval több a férfi alkalmazott, mint a n i; a szellemi-fizikai munkavállalók arányát vizsgálva pedig jóval nagyobb, 73%-os a fizikai munkavállalók aránya.

A munkavállalók végzettségét vizsgálva azt kaptuk, hogy a legtöbben (40%) érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkeznek, 28%-nak van érettségije, 22%-uk alapfokú, és csupán 10%-uk fels fokú végzettséggel rendelkezik.

A munkavállalók korosztályát tekintve 19%-os a 15-29 év közötti alkalmazottak aránya, 39%os a 30-44 év közöttieké, míg 42%-os a 45 éven felüliek aránya. Tehát a legnagyobb arányban

29

45 éven felülieket foglalkoztatnak, azonban ez a magas százalék annak köszönhet , hogy a választ adó vállalatok között szerepl

nagyvállalatoknál foglalkoztatott 45 éven felüliek

aránya igen magas.

A 45 éven felüli munkavállalók végzettségét vizsgálva 24%-uk alapfokú, 29%-uk középfokú, 28%-uk középfokú érettségi és mindössze 19%-uk fels fokú végzettséggel rendelkezik.

Összességében azt mondhatjuk, hogy valamennyi vállalkozás szívesen alkalmazza a 45 éven felüli munkavállalókat; a mikro, illetve a kis

és középvállalkozások kisebb, míg a

nagyvállalatok nagyobb arányban. A többség nem tapasztal nagyobb hiányosságokat, mint a többi korosztálynál, s t szerintük a 45 évnél id sebbek tapasztalati t kéje mindenképpen el ny a munkakör betöltésénél. Szlovák munkavállaló alkalmazásával kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Majdnem csak fele-fele arányban alkalmaznának, illetve nem alkalmaznának szlovák dolgozót. Csupán a választ adó cégek közül kett foglalkoztat jelenleg is szlovák munkavállalót.

30

DUNASZERDAHELYI JÁRÁS

IV. Helyzetelemzés

IV.1 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatása

A foglalkoztatási szolgáltatásról szóló jogszabály értelmében a munkaer piacon a hátrányos helyzet álláskeres nek számít többek között az 50 év feletti személy. A hátrányos helyzet ezen polgároknak abból adódik, hogy a munkaadók a megüresedett munkahelyekre el nyben részesítik a fiatalabb korosztályú álláskeres ket. Annak ellenére, hogy a 45-50 év feletti álláskeres k több munkatapasztalattal rendelkeznek, mégis a fiatalabb korosztály keresettebb a munkaer -piacon. Régiónkban ez a 25 és 39 év közötti korosztályt jelenti. A munkaer piacon egyre kevesebb az olyan állásajánlat, melyet munkáltatók 45 év felettieknek ajánlanak fel.

II.2 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása, törvények

A foglalkoztatást el segít támogatások: § 46-munkaer piaci képzések támogatása § 49- álláskeres k vállalkozóvá vállásának támogatása § 50- hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása § 51- pályakezd i gyakorlat végzésének támogatása § 52- ösztönz tevékenység támogatása § 57- megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásának támogatása

A 2004. évi 5.számú törvény segíti a hátrányos helyzet ek foglalkoztatását. Ez egy munkahely kialakítási ösztönzö támogatás, melyet azon munkaadó kap meg, aki a kialakított munkahelyre hátrányos helyzet álláskeres t vesz fel. Ez a törvény magába foglalja, hogy a

31

támogatást ki folyósítja: az illetékes munkaügyi hivatalok. A támogatás maximum 24 hónapig folyósítható. A munkahelyet 2 évig fenn kell tartania az adott támogatással rendelkez munkaadónak. A MSZCSM 2005. évi 614-es rendelete értelmében a munkahelyteremt támogatás összege a következ :

Az összbérköltség és biztosítási költségek 42%-ának térítése az els 6 hónapban A következ 6 hónapban az ugyanazon költségek 26%-a

Az állástalan felkészítésére és képzésére külön anyagi támogatások állnak rendelkezésre, az illetékes hivataloknál, melyek a képzések teljes összegét térítik a munkáltatóknak - a munkaadó elvárásai szerint. A képzések, ill. átképzések célirányosak.

Önfoglalkoztatónak számít az, aki a 2004. 5-os számú törvény értelmében, regisztrált álláskeres , azaz minimálisan 4 hónapig szerepel a MSZCSH nyilvántartásában, és önálló vállalkozást indít. Ezt a formát önfoglalkoztatási támogatásnak is nevezzük.

A foglalkoztatási szolgáltatásokról, illetve egyéb törvények módosításáról szóló 2004. évi 5. számú törvény, valamint a 44/2004. számú MSZCSH nyilvántartásában, és önálló vállalkozást indít. Számukra önfoglalkoztatási támogatás igényelhet .

A hivatal a pénzbeli juttatást a jogszabályi rendelkezések értelmében folyósítja. A juttatásra a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén keletkezik jogosultság. Az egyes aktív munkaer piaci eszközök nemzeti programok keretében valósulnak meg, amelyeket az Európai Szociális Alap révén az Európai Unió és az állami költségvetés közösen finanszíroz.

I.számú nemzeti program: Munkanélküliek foglalkoztatásának el segítése, különös tekintettel a tartós munkanélküliekre és a munkaer -piaci szempontból hátrányos helyzet csoportokra

A támogatást az a munkaadó igényelheti, aki hátrányos helyzet nyilvántartott személyt újonnan létesített munkahelyre veszi fel. 32

álláskeres ként

Munkáltató: - jogi személy, akinek székhelye ill. szervezeti egységének a székhelye a Szlovák Köztársaság területén található, ill. az a természetes személy, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik és természetes személyt munkaviszonyban alkalmaz - önálló munkajogi alanyisággal rendelkez külföldi jogi vagy természetes személy szervezeti egysége, amely a kereskedelmi törvény értelmében jogosult a Szlovák Köztársaság területén vállalkozói tevékenységet folytatni

Munkaadónak min sül az is, aki a kérelem benyújtásának idején nem munkáltató, tehát egyetlen személyt sem foglalkoztat munkaviszonyban vagy hasonló jogviszonyban, de a hivatalhoz munkahelyteremtési kérelmet nyújtott be, s a hivatallal a törvény 50. §-a értelmében kötött megállapodás alapján a kérelemben feltüntetett alkalmazottat munkaviszonyba felveszi. A munkahely-teremtési támogatásról szóló megállapodás megkötését l az alkalmazott felvételéig terjed

id szakban a munkáltató potenciális

munkaadónak min sül. A támogatást mértéke a teljes bérköltség (a munkabér, valamint az azt terhel egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járuléknak, valamint a nyugdíj-el takarékossági befizetésnek a munkáltatóra es része) meghatározott százaléka.

A Dunaszerdahelyi járásban az egy foglalkoztatott álláskeres re jutó támogatás összege: -

az els 6 hónap folyamán a havi bérköltség 42%-a

-

a további 9 hónap folyamán 26 %-a

A munkáltatónak a munkahelyteremtési támogatással létrejött munkahelyet fenn kell tartania a 250 dolgozót vagy kevesebbet foglalkoztató kis-és középvállalkozások esetében 2 évig, a nagyvállalatok esetében 3 évig. Ha a támogatott nem folytat vállalkozói tevékenységet, a kialakított munkahelyet legalább a támogatás igénybe vétele alatt fenn kell tartania.

A foglalkoztatás el segítését célz szénbányászat,

hajóipar,

állami támogatási rendszer nem vonatkozik a

közlekedés

ágazatokban

nyújtott

támogatásra,

az

exporttámogatásokra, valamint a hazai terméknek az importtermékkel szembeni használatát el nyben részesít tevékenységek támogatására. 33

A hátrányos helyzet álláskeres nyilvántartásának szükséges id tartama: -

legalább 12 hónap az ide vonatkozó törvény 8.§-ának 1. bekezdése a), g) és i) pontja alapján hátrányos álláskeres nek min sül személy esetében

-

1 hónap az ide vonatkozó törvény 8.§-ának 1. h) pontja és az 50. §-ának 2. bekezdése alapján hátrányos álláskeres nek min sül személy esetében

A vonatkozó törvény 8.§-a értelmében hátrányos helyzet

álláskeres nek az alábbi

személyek min sülnek: a) a 25 évnél fiatalabb álláskeres , aki nappali rendszer képzésben vett részt, tanulmányait legalább két éve befejezte, de munkaviszonya még nem volt (a továbbiakban: pályakezd ), b) 50 évnél id sebb személy, c) olyan személy, akit az utóbbi 16 hónap során legalább 12 hónapig álláskeres ként tartottak nyilván (tartósan munkanélküli személy) d) olyan személy, aki szül i és munkahelyi kötelezettségeit nem tudta összeegyeztetni, ezért nem folytatott keres tevékenységet, illetve nem vett részt iskolarendszer képzésben vagy továbbképzésben, e) olyan szül , vagy személy aki három vagy annál több gyermekr l gondoskodik, vagy gyermekr l gondoskodó egyedülálló személy f) a

korábbi

munkakörét

egészségi

okokból

tovább

ellátni

nem

képes,

ám

egészségkárosodottnak nem min sül személy g) az Európai Unió egyik tagállamából a másikba költözött vagy költöz , valamint az Európai Unió tagállamában munkavégzési céllal tartózkodó személy h) az egészségkárosodott személy i) az a külföldi személy, akinek menedékjogot nyújtottak

A vonatkozó törvény 50.§-a értelmében hátrányos helyzet

álláskeres nek az alábbi

személyek min sülnek: szociális segélyre jogosult legalább 12 hónapig ösztönz tevékenységet végzett az utóbbi 12 hónap során legalább 6 hónapig a nyilvántartásban eltöltött id alatt pályakezd i gyakorlatot végzett

34

olyan személy, aki a kedvez tlen egészségügyi állapotának ismételt elbírálása során ill. a rokkantsági járadékra való jogosultság vizsgálatakor elveszítette a megváltozott munkaképességi státuszát Munkanélküliek munkaer piaci képzése A III. nemzeti programon belül valósul meg az álláskeres k munkaer piaci képzése (46§). A hivatal az álláskeres

munkaer piaci képzését az adott személy képességeinek,

munkatapasztalatainak, szakmai készségeinek, az elért iskolai végzettségnek és egészségi alkalmasságának figyelembe vételével biztosítja. A támogatás a következ képpen valósul meg a munkaer piaci képzésben részt vev álláskeres és az elhelyezkedési lehet ség iránt érdekl d k számára.

A képzési támogatás összege személyenként legfeljebb: a) 50.000,- Sk, amennyiben a képzés az alapiskolai, illetve középiskolai tanulmányok befejezésére irányul, vagyis az iskolai végzettség utolsó évére vonatkozik a támogatás b) 17.000,- Sk, amennyiben a képzés célirányos, tehát a munkaadó által igazolt munkahelyre irányul c) 17.000,-

Sk

,

amennyiben

a

képzés

kezd vállalkozás

felkészítésére

irányul

(önfoglalkoztatás) d) 12.500,- Sk, amennyiben más képzésr l van szó

A hivatal a képzési költségeket a következ képpen térítheti: a) az els képzés költségeinek a 100%-át b) a második képzés költségeinek a 75%-át c) a harmadik, illetve minden további képzés 50%-át az utóbbi két évben, melyet az els képzésbe való belépést l számítunk

Az alapiskolai és a középiskolai tanulmányok befejezésére irányuló képzési költségeket a hivatal teljes összegben téríti.

A hivatal nyilvántartásában szerepl elhelyezkedési lehet ség iránt érdekl d k két év alatt egy képzésben vehetnek részt, s ennek költségeit a hivatal 100%-ig téríti. Továbbá téríti: - az 50 év feletti korosztályhoz tartozó személy költségeit

35

- az étkezési, szállás- és utazási költségeket, a gyermekes család számára nyújtott szolgáltatások igénybevételéhez anyagi támogatást nyújt. A gyermekes család számára nyújtott szolgáltatások igénybevételéhez a hivatal anyagi támogatást olyan, a munkaer piaci képzésben részt vev álláskeres nek írásbeli kérelmére nyújt, aki szül ként vagy külön törvény szerinti egyéb személyként még nem tanköteles gyermekr l gondoskodik. Az álláskeres

személy munkaer piaci képzése alatt a hivatal a családi szolgáltatások

igénybevételével kapcsolatos, igazolt kiadásokat téríti meg. A támogatás összege azonban egy gyermek esetén nem haladhatja meg a havi 1200,- Sk-t, minden további gyermeknél pedig a havi 900,- Sk-t. Ha mindkét szül munkaer piaci képzésben részesül, a támogatást ebben az esetben is csak az egyik szül veheti igénybe.

IV.3 Külföldiek foglalkoztatásról

A foglalkoztatási szolgáltatásoktól és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi 5. számú törvény értelmében az e törvény alapján létesült jogviszonyok vonatkozásában a szlovákiai munkavállalókkal azonos jogok illetik meg: az Európai Uniós-tagországok állampolgárait és azok családtagjait az Európai Gazdasági Térségekhez tartozó államok állampolgárait és azok családtagjait 2005.05.01-jét l a Svájci Államszövetség állampolgárait és családtagjait

A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK-rendelet hatályos rendelete értelmében a szabad mozgás az Európai Úniós országok állampolgárait és azok családtagjait megillet alapvet jog. Ez a jog megilleti: az állandó munkavállalókat az idénymunkásokat a határmenti ingázókat azokat, akik szolgáltatás nyújtása céljából végzik tevékenységüket

36

A magyarországi munkavállalók foglalkoztatása a Dunaszerdahelyi járásban

Munkakörök: gépészmérnök termelésvezet nemzetközi kamionsof r villanyszerel

A munkáltatók m ködési területe: tejfeldolgozó ipar építészet ruha-, textilipar szolgáltatások teherfuvarozás szerelés

Magyarországon dolgozó szlovákiai állampolgárok száma évr l évre növekv

tendenciát

mutat. A munkavállalók többsége Komárom-Esztergom megyében és Gy r-Moson-Sopron megyében, a két nyugat-magyarországi megyében vállal munkát. A munkaer -áramlásnak nincs kölcsönössége, a szlovák munkaügyi hivatal szerint 2005-ben mindössze 185 magyarországi munkavállalót regisztráltak nálunk, Szlovákiában. Azoknak a személyeknek, akik Magyarországon vállaltak munkát 2004. április 31-ig, munkavállalási engedélyre volt szükségük.

Kés bb

ez

megváltozott,

azóta

a

szlovákiai

állampolgároknak

csak

regisztráltatniuk kell magukat.

IV.4 A Dunaszerdahelyi MSZCSH munkaer piaci helyzetképe A Dunaszerdahelyi járásban 2005. június 30-i adat alapján 114 525 lakost tartottak nyilván. A járás területén található 67 település közül három városi státusszal rendelkezik (Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer), melyekben a lakosság 41%-a él. A Dunaszerdahelyi régióban a szlovák nemzetiség ek alkotják a kisebbséget, mindössze 14%-kal, a magyar nemzetiség állampolgárok képezik az összlakosság 83,3%-át.

37

SWOT analízis

A járás er sségei kedvez földrajzi fekvés (idegenforgalom fellendülése, kedvez feltételek a határmenti együttm ködésre) viszonylag alacsony munkanélküliségi ráta viszonylag magasan képzett munkaer munkahelyteremtési lehet ségek a munkáltatókkal és az iskolákkal való együttm ködés min ségének az emelése a hátrányos helyzet polgárok részére nyújtott szolgáltatások színvonalának az emelése a szakképzett munkaer iránti igény növekedése

A járás gyengéi gyenge ösztönz környezet a lakosság egyes rétegeinek munkaer piaci érvényesüléséhez viszonylag magas az alacsony képzettség álláskeres k aránya a hátrányos helyzet csoportok arányának növekedése a munkaer piacon az összhang hiánya a szabad munkahelyek és az álláskeres k összetételének tekintetében az iskolarendszer és a munkaer piaci igények összhangjának hiánya alacsony munkaer piaci mobilitás a civil szervezetekkel való együttm ködés hiánya

Lehet ségek a hátrányos helyzet álláskeres k ösztönzése a községi szolgáltatások területén a rugalmas munkavégzés és foglalkoztatás fejlesztése a munkaer piaci igényeknek megfelel képzési programok fejlesztése regionális szint vállalkozásfejlesztési rendszerek kialakítása kedvez feltételek kialakítása a határmenti együttm ködést illet en a határmenti együttm ködés támogatása, fejlesztése szorosabb együttm ködés a partnerek között a munkaer piacon, a különböz regionális programok és projektek kidolgozásában és megvalósításában a munkáltatók felel sségének növekedése a munkaer képzés területén 38

Veszélyek a lakosság hátrányos helyzet csoportjainál a szociális rászorultság növekedése tartósan alacsony ösztönzés a munkaer piaci érvényesüléshez a hátrányos helyzet lakossság esetében az illegális munka elleni harc alacsony hatékonysága az életszínvonal csökkenése és a szociális elszigeteltség növekedése a kis - és középvállalkozók elégtelen támogatása tartós munkanélküliség növekedése a képzett munkaer külföldre vándorlása a hátrányos helyzet munkanélküliek kiszorulása a munkaer piacról

A munkanélküliség alakulása a Dunaszerdahelyi járásban

A Dunaszerdahelyi járásban 2005. december 31-i adatok alapján 5517 álláskeres t tartottak nyilván, ebb l: 3039 a n , 55,08%-ot tesz ki, pályakezd : 306 személy , 5,55%-ot tesz ki, megváltozott munkaképesség :

241 személy, 4,37%-ot tesz ki, fiatalkorú 50 személy,

0,91%-ot tesz ki, 50 év feletti álláskeres : 1142 személy, ami 20,70%-ot tesz ki, tartós álláskeres k pedig 2516 ami 45,60 %-ot jelent. A hátrányos helyzet álláskeres k számának alakulása 2005. december 31

5517 6000 5000

3039

2516

4000 3000 2000

1142 306

241

50

1000 0 összesen

n

pályakezd

megváltozott munkaképesség

fiatalkorú

50 év feletti álláskeres

tartós álláskeres k

39

A munkanélküliségi ráta alakulását kedvez en befolyásolják a következ tényez k: gazdasági fellendülés szociális reformok bevezetése az új foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény gyakorlati alkalmazása új munkahelyteremtést és önfoglalkoztatást el segít munkaer piaci eszközök az álláskeres k foglalkoztathatóságának növekedését célzó programok gyakorlati megvalósítása külföldi befektet k érkezése a foglalkoztatottság növekedése a régióban az Európai Unióba való belépés után megnöveked munkaer vándorlás a határmenti térségekben (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Ausztria)

A regisztrált álláskeres k száma

15000 10000 5000 0

A regisztrált álláskeres k száma 2001. 2002

2003

2004

2005

11166 9665 A regisztrált álláskeres k száma

8299

6379

5517

40

A 45 évnél id sebb álláskeres k számának az alakulása a Dunaszerdahelyi járásban

2001.12.31. 2002.12.31 2003.12.3 2004.12.31 2005.12.31

Álláskeres k száma 45 év

.

1.

.

2805

2565

2373

2051

1847

25,12%

26,54%

28,59%

32,15%

33,48%

1342

1223

1083

1026

967

47,84%

47,68%

45,64%

50,02%

52,36%

felett Álláskeres k száma 45 év felett %-ban N k 45 év felett 45 év feletti n k aránya %-ban

Munaknélküliségi ráta

A munkanélküliségi ráta alakulása a Dunaszerdahelyi járásban (%-ban) 11166

9665

8299 6379

17,57 2001.

5517

14,2

12,1

9,23

7,37

2002

2003

2004

2005

A regisztrált álláskeres k száma

41

A munkanélküliségi ráta %-ban

A 45 évnél id sebb álláskeres k számának alakulása a helyi munkaügyi hivatal adatai alapján 2001 és 2005 között

3000

2805 2565

2500

2373

Álláskeres k szám a 45 év felett

2051 2000

1847

1500

1342

N k 45 év felett

1223 1083

1026

1000

967

500

2005.december

2004.december

2003.december

2002.december

2001.december

0

2003-ban a Dunaszerdahelyi járásban nyilvántartott munkanélküliek továbbképz tanfolyamokba való besorolása életkor alapján

19 éves korig 20-24 éves korig 25-29 éves korig 30-34 éves korig 35-39 éves korig 40-44 éves korig 45-49 éves korig 50 év és felett

Összesen 59 158 114 84 77 77 66 69

N

Ferfi 37 89 65 54 49 39 42 33

22 69 49 30 28 38 24 36

A 2003-ban továbbképzett 45 év feletti nyilvántartott munkanélküliek száma összesen 135 személy volt, melyb l 75 n , 60 pedig férfi.

42

2004-ben a Dunaszerdahelyi járásban nyilvántartott munkanélküliek továbbképz tanfolyamokba való besorolása életkor alapján

19 éves korig 20-24 éves korig 25-29 éves korig 30-34 éves korig 35-39 éves korig 40-44 éves korig 45-49 éves korig 50 év és felett

Összesen 32 162 151 128 127 96 101 102

N

Férfi 13 79 88 90 82 64 68 53

19 83 63 38 45 32 33 49

2004-ben továbbképzett 45 év feletti nyilvántartott munkanélküliek száma összesen 203 személy volt, melyb l 121 n , 82 pedig férfi.

2005-ben a Dunaszerdahelyi járásban nyilvántartott munkanélküliek az továbbképz tanfolyamokba való besorolása életkor alapján

Összesen 19 éves korig 20-24 éves korig 25-29 éves korig 30-34 éves korig 35-39 éves korig 40-44 éves korig 45-49 éves korig 50 év és felett

N

30 170 188 194 163 131 147 164

Férfi 14 81 117 124 104 80 92 98

16 89 71 70 59 51 55 66

2005-ben az továbbképzett 45 év feletti nyilvántartott munkanélküliek száma összesen 311 személy volt, melyb l 190 a n , 121 pedig a férfi.

43

Épít ipar

Kis- és nagykereskedelem

Pénzügyi közvetítés

Ingatlan piac, kereskedelem

Iskolaügy

egészségügy, szociális ellátás

További társadalmi, szociális szolgáltatások

0- 9 10- 19 20- 49 50- 249 250499 500999 1000 felett

1018 79,34 144 11,22 48 3,74 65 5,07

127 39 15 24

69 26 4 6

0 0 2 0

484 41 11 5

72 8 4 2

7 0 0 0

165 14 4 2

5 1 0 1

9 1 0 0

16 4 2 1

Össz.

Vendéglátó ipar Közlekedés, posta- és távközlés

Ipar

64 10 6 24

% Mez gazdaság, erd gazdaság, halászat, haltenyészet

Összesen

Az alkalmazottak száma

Foglalkoztatottság a Dunaszerdahelyi járásban

7

0,55

2

3

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0,08

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 283

100

106

209

105

2

543

86

7

185

7

10

23

8,18 42,32 6,70

0,55

14,42

0,55

0,78

1,85

%

8,26 16,29 0,10

A foglalkoztatottság az egyes ágazatokban a Dunaszerdahelyi járásban - a 20 és több alkalmazottat foglalkoztató munkaadók mez gazdaság, erd gazdaság, halászat, haltenyészet

3 259 f

ipar

5 324 f

épít ipar

494 f

kis-és nagykereskedelem

1 406 f

közlekedés, posta-és távközlés

413 f

ingatlanpiac, kereskedelem

272 f

közalkalmazottak, honvédelem

748 f

oktatás

2 469 f

egészségügy szociális ellátás

1 735 f

egyéb társadalmi, szociális szolgáltatások

44

407 f

V. A kérd ívek kiértékelése

A kutatást Szlovákiában a határ mentén, a Dunaszerdahelyi járásban végeztük, a kutatás alanyai a mikrovállalkozások, a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok lettek. A kutatás a helyszínen az el z leg elkészített, kipostázott kérd ívek kitöltésével valósult meg.

A kutatás több fázisban valósult meg. Els lépésként a munkaügyi hivatal által összeállított adatbázis alapján került sor a vállalatokkal való id pontegyeztetésre. A következ kben a megbeszélt napon, id pontban megt rtént az interjú az el z leg elkészített kérd ív alapján, valamint eszmecsere a foglalkoztatás viszonyait illet en. Az interjúalanyok maguk a vállalkozások. A kérd ívek kérdései a 45 év felettieket érint foglalkoztatás viszonyaira, munkahelyi helyzetükre, a humáner forrás-gazdálkodásuk mikéntjére vonatkoznak.

A megkérdezettek közül a 10 f alatti mikrovállalkozások aránya 8%, a 10-250 f közötti kisés középvállalkozások 84%, míg a 250 f feletti nagyvállalatok aránya 8%.

A megkérdezett vállalkozások aránya 8%

8%

10 f alatti mikrovállalkozások 10-250 f közötti kis és középvállalkozások 250 f feletti nagyvállalatok

84%

A vállalkozások tevékenyéségét tekintve, a megkérdezett cégek 38,4%-a az iparban, 32,6%-a szolgáltatásban, 19,2%-a kereskedelemben és 9,8%-a mez gazdaságban tevékenykedik.

A

vállalkozásoknál

els sorban

vizsgáltuk

vállalkozásokon belül.

45

az

alkalmazottak

számát

az

egyes

Második lépésben a nemek arányát vizsgáltuk a vállalkozások három típusánál.

Nemek aránya a mikrovállalakozásoknál 23 25 20 10

15 10 5 0 n k

férfiak

Nemek aránya a kis- és középvállalkozásoknál

1853

2000 1800 1600

1326

1400 1200 1000 800 600 400 200 0 n k

férfiak

Nemek aránya a nagyvállalkozásoknál 1408 1500 1000

660

500 0 nk

férfiak

46

A fent említett három vállalkozási típusból láthatóan kit nik a nemek arányát vizsgálva, hogy a férfiak létszáma összeségében a mikvállalkozásoknál, a kis- és középvállalkozásoknál magasabb mint a n i alkalmazottak létszáma. A mikrovállalkozásokat vizsgálva kevesebb a n i alkalmazott (33%), több a férfi alkalmazott (67%). A kis- és középvállalkoásonál szintén kevesebb a n i alkalmazott (42%), több a férfi (58%). A nagyvállalkozásokat vizsgálva, az ezen vállalkozási típusnál azonban több a n i alkalmazott (68%), a férfiakkal szemben (32%).

A harmadik kategória az iskolai végzettség szerinti felosztást jelöli, melyben az alkalmazottak iskolai végzettségét vizsgáltuk, melyek a következ k: alapfokú, középfokú érettségi nélkül, középfokú érettségivel, fels fokú végzettség. Az iskolai végzettség szerinti arányok a mikrovállalkozásoknál

6%

9%

27%

58%

alapfokú

középfokú érettségi nélkül


fels fokú

A vizsgált mikrovállalkozások közül alapfokú végzettséggel rendelkezik az alkalmazottak 6%-a, érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezik az alkalmazottak 27%-a, érettségit adó középfokú végzettséggel rendelkezik az alkalmazottak 58%-a és fels fokú végzettséggel pedig az alkalmazottak 9%-a. Az iskolai végzettség szerinti arányok a kis- és középvállalkozásoknál

8%

17%

31%

44%

alapfok ú

középfokú


47

fels fok ú

A vizsgált kis- és középvállalkozások közül alapfokú végzettséggel rendelkezik az alkalmazottak 17%-a, érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezik az alkalmazottak 44%-a, érettségit adó középfokú végzettséggel 31%-a és fels fokú végzettséggel pedig az alkalmazottak 8%-a.

Az iskolai végzettség szerinti arányok a nagyvállalkozásoknál

18%

2% 27%

53%

alapfokú középfokú érettségi nélkül középfokú érettségivel fels fokú

A vizsgált nagyvállalatok közül alapfokú végzettséggel rendelkezik az alkalmazottak 27%-a, érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezik az alkalmazottak 53%-a, érettségit adó középfokú végzettséggel 18%-a és fels fokú végzettséggel pedig az alkalmazottak 2%-a.

A negyedik kategóriában az életkor szerinti felosztást vizsgáltuk, mind a n k, mind a férfiak oldaláról, a fizikai és szellemi alkalmazottak számát, továbbá a 45 évnél id sebb alkalmazottak arányát az egyes vállalkozási típusokban.

45 év feletti korosztálynál a nemek aránya - mikrovállalkozásoknál

45 év felettiek n k 30%

45 év felettiek férfiak 70%

45 év felettiek n k

48

45 év felettiek férfiak

A mikrovállalkozásokat kiértékelve a 45 évnél id sebb n i alkalmazottak 30%-ot alkotnak a 45 évnél id sebb férfiak 70%-ával szemben. Tehát a vizsgált mikrovállalkozásoknál a 45 évnél id sebb alkalmazottakat dönt többségben a férfiak alkotják.

45 év feletti korosztálynál a nemek aránya - kis- és középvállalkozásoknál

45 év felettiek n k 42% 45 év felettiek n k



A kis- és középvállalkozásokat kiértékelve a 45 évnél id sebb n i alkalmazottak 42%-ot alkotnak a 45 évnél id sebb férfiak 58%-ával szemben. Tehát a vizsgált kis- és középvállalkozásoknál majdhogynem megegyezik a 45 évnél id sebbek nemek aránya.

45 év feletti korosztálynál a nemek aránya - nagyvállalkozásoknál


45 év felettiek n k 45 év felettiek n k 62%


A nagyvállalatokat kiértékelve a nemek arányát tekintve a 45 évnél id sebb alkalmazottakra vontakozóan n i alkalmazottak 62%-ot alkotnak a 45 évnél id sebb férfiak 38%-ával szemben. Tehát a vizsgált nagyvállalatoknál a 45 évnél id sebb n i alkalmazottak mutatói emelked tendenciát mutatnak az el z két vállalkozási típussal szemben.

49

Az ötödik kategóriában pedig vizsgáltuk a 45 évnél id sebb férfi és n i alkalmazottak iskolai végzettségét.

A mikrovállalkozások 45 év feletti alakalmazottainak aránya, végzettség szerint

alapfokú 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

fels fokú középfokú érettségivel középfokú érettségi nélkül alapfokú

középfokú érettségi nélkül középfokú érettségivel fels fokú

férfi n

A megkérdezett mikrovállalkozások közül a 45 évnél id sebb n i alkalmazottak 100%- a rendelkezik középfokú érettségivel. A férfi alkalmazottaknál alapfokú végzettséggel 28%-uk, középfokú érettségi nélküli végzettséggel 29%-uk, középfokú érettségivel 28%-uk, fels fokú végzettséggel 15%-uk rendelkezik.

A kis- és középvállalkozások 45 év feletti alkalmazottainak aránya, végzettség szerint

alapfokú

400 300 középfokú érettségivel

200 100

középfokú érettségi nélkül középfokú érettségivel fels fokú

0

alapfokú n

férfi

50

A kis- és középvállalkozásoknál a 45 évnél id sebb n i alkalmazottak közül alapfokú végzettséggel 35%-uk, középfokú érettségi nélküli végzettséggel 34%-uk, középfokú érettségivel 28%-uk, fels fokú végzettséggel 3%-uk rendelkezik. A 45 évnél id sebb férfi alkalmazottak közül alapfokú végzettséggel 24%-uk, középfokú érettségi nélküli végzettséggel 48%-uk, középfokú érettségivel 18%-uk, fels fokú végzettséggel 10%-uk rendelkezik.

A nagyvállalkozások 45 év feletti alkalmazottainak aránya, végzettség szerint

300

alapfokú

200

középfokú érettségi nélkül középfokú érettségivel

100


0

fels fokú

alapfokú

n férfi

A vizsgált nagyvállalkozásoknál a 45 évnél id sebb n i alkalmazottak közül 46,1%-a alapfokú, 35,5%-a középfokú érettségi nélküli, 17,8%-a középfokú érettségivel és 0,6%-a f iskolai végzettséggel rendelkezik. A 45 évnél id sebb férfi alkalmazottak 23%-a alapfokú, 59,2%-a középfokú érettségi nélküli, 14,8%-a középfokú érettségivel és 3%-a f iskolai végzettséggel rendelkezik.

Az állás betöltésénél el ny vagy hátrány az, ha a jelentkez életkora 45 év felett van?

El nyt jelent a megkérdezett vállalkozások 19%-ánál, ha a jelentkez 45 évnél id sebb. Erre a kérdésre a legtöbb vállalat, 64%-uk azt válaszolta, hogy az életkor náluk nem követelmény. Az ilyen vállalkozóknál fontos a megbízhatóság, a tapasztalat, mely az életkorral kialakult. A szakmai gyakorlat oldalát nézve el ny, ha a pályázó 45 évnél id sebb. Viszont a vállalkozások 17%-ánál hátrány, ha a jelentkez 45 évnél id sebb. Ezek követelik, hogy a pályázó fiatal munkaer legyen, f leg az olyan munkahelyen, ahol nem a tapasztalatra építenek, hanem az új technológia elsajátítására. Az ilyen vállalkozók jobbnak látják, ha a 51

középiskola elvégzése után a diákok náluk helyezkednek el, tapasztalat nélkül, mivel k azt tanítják meg nekik, amire szükségük van az adott munkakörben, amit ott tudnak kamatoztatni, b víteni az iskolai tanulmányokra építve.

A kis- és középvállalkozások el szeretettel alkalmazzák a pályakezd ket. A szakmai gyakorlat megszerzése szempontjából pályakezd nek min sül minden 25 évnél fiatalabb álláskeres . A szakmai gyakorlatra való besorolás egyetlen feltétele az, hogy a pályakezd legalább 15 nap id tartamig a munkaügyi hivatal nyilvántartásában álláskeres ként szerepeljen. A pályakezd szakmai gyakorlatának hossza 6 hónap, heti id tartama 20 óra. Tehát összegezve el ny, ha a jelentkez életkora 45 év felett van, mert vannak tapasztalatai, de a nehéz fizikai munkánál ez már hátrány. Dönt tehát a munka milyensége: szellemi munka illetve fizikai munka.

A következ kérdés az erkölcsi, szakmai illetve személyi elégtelenségre irányult a 45 évnél id sebbek körében.

A vállalkozók szerinti válasz alapján ezek az emberek megbízhatóbbak, jobban lehet rájuk számítani bizonyos helyzetekben, több tapasztalattal rendelkeznek. Ellentétben az erkölcsi dolgokkal a szakmai felkészültségnél már vannak hiányok, ilyenek például a számítógépes ismeretek, az idegen nyelv tudása, gyakorlati alkalmazása. A nagyobb vállalatoknál rendszeresen átiskolázások folynak az alkalmazottaik számára. A választ adó cégek közül 15%-a tapasztalt emberi hiányosságokat, ellentétben azzal a válasszal, amit 85%-uk adott, akik nem tapasztaltak emberi hiányosságokat.

Az állás betöltésénél a 45 évnél id sebb pályázó munkatapasztalatai inkább el nyként vagy inkább hátrányként jelentkeznek?

Ez ismét a konkrét munkahelyt l, pozíciótól függ az adott vállalatnál. Természetesen, amely vállalat nem az id sebb munkaer

tapasztalatára, gyakorlatára hagyatkozik, náluk

egyértelmúen hátrány, ez 27%-ot jelent. A 45 évnél id sebb munkavállaló tapasztalati t kéje el nyt jelent a megkérdezett cégek 58%-ánál, az életkornak nincs jelent sége 15%-ánál.

52

Milyen pénzügyi, szakmai támogatás segítené a 45 évnél id sebb munkavállalók elhelyezkedését?

A megkérdezettek a szakmai felkészültség támogatását illet en azt nyilatkozták, hogy az idegen nyelv oktatására, valamint a számítástechnikai ismeretek nagyobb mérték elsajátítására kellene összpontosítani.

Létezik-e a 45 évnél id sebb munkavállalókra vonatkozóan támogatás?

Erre a válaszadók 17%-a válaszolta egyértelm en, hogy létezik, 83%-a pedig nem tud támogatásról. Valójában itt Szlovákiában ez a támogatás az 50 évnél id sebbeket érinti, továbbá pedig ha 1 évig nyilván volt tartva az illetékes munkaügyi hivatalnál.

A 45 évnél id sebbek átiskolázása, továbbképzése célja-e a vállalatnak?

A megkérdezett vállalatok 62%-a nem kívánja az id sebb munkavállalót továbbképezni, 38%a pedig igen. A továbbképzés a vállalatoknál több alkalommal valósul meg, mely az alkalmazottak összeségét érinti bizonyos részlegeken. Ez nem függ az életkortól. Az új termelési gépeknél nemcsak a technikát kell elsajátítani, hanem az adott idegen nyelvet is, mely a gép kezelésének fontos részét képezi. Az átiskolázás érinti még a szellemi alkalmazottakat is, az adminisztratív munkaer t.

Volt-e elbocsátás? Ha igen, milyen mértékben érintette a 45 évnél id sebb alkalmazottakat?

Volt a vállalatoknál elbocsátás 25%-ban, mely nem a 45 év feletti korosztályra irányult, hanem bizonyos részlegek megsz nése esetén valósult meg, esetleg szezonális munka végeztével. A cégek 75%-a nem bocsátott el alkalmazottat az elmúlt id szakban.

53

Milyen kritériumok alapján történik az új munkaer kiválasztása?

Egészségi állapot Szakképesítés Képzettség Gyakorlat Szakmai tapasztalat Munkához való hozzáállás Személyes beszélgetés Idegen nyelv tudása Számítógépes ismeretek Kreativitás

Hátrány-e a vállalatnál, ha 45 évnél id sebb a pályázó?

Ha teljesíti az elvárt követelményeket, feltételeket, akkor nem hátrány. Els sorban náluk a tapasztalatot, gyakorlatot veszik figyelembe.

Magyarországi munkavállalót alkalmaznának-e?

A választ adó vállalatok 69%-a alkalmazna magyar munkavállalót, 31%-a pedig nem. Legtöbb esetben - 69% - nem volt semmilyen ellenvetés ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ha teljesíti az elvárt feltételeket.

Megjegyzés

A vállalkozások tevékenységét illet en a cégek dönt

többsége, 38,4%-a az ipari

tevékenységgel, 32,6%-a szolgáltatással, míg kisebb arányuk 19,2%-a kereskedelemmel és 9,8%-a mez gazdasággal foglalkozik.

A nemek arányát vizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy több a n i alkalmazott 52%, mint a férfi 48%.

54

Az alkalmazottak végzettségét vizsgálva azt kaptuk, hogy a legtöbben érettségi nélküli végzettséggel rendelkeznek (48%), alapfokú végzettséggel az alkalmazottak 21%-a, középfokú érettségivel 26%-a és fels fokú végzettséggel pedig az alkalmazottak 5%-a rendelkezik.

A 45 éven felüli alkalmazottak iskolai végzettségét vizsgálva 32%-uk alapfokú, 42%-uk érettségi nélküli középfokú, 21%-uk középfokú érettségi és 5%-uk rendelkezik fels fokú végzettséggel.

A 45 évnél id sebb munkavállallót a cégek többsége, 83%-a szívesen alkalmazná, mivel fontos a megbízhatóság, a tapasztalat, mely az életkorukkal kialakult, beleértve az adott szakmában teljesített gyakorlatukat. Kevesebben vannak azok, akik azt részesítik el nyben ha a pályázó fiatal munkaer , itt hátrány a 45 évnél id sebb munkavállaló, ez a megkérdezett cégek 17%-át jelöli. Fiatal munkaer az olyan munkahelyen jelent el ny, ahol nem a tapasztalatra építenek, ilyen például a betanított munka, új technológia elsajátítása.

Magyar munkavállaló alkalmazásával kapcsolatban a cégek túlnyomó része, 69%-a nem utasította el a felvetést, amennyiben a magyar munkavállaló teljesíti az elvárt feltételeket.

55

VI. Mellékletek

1. Kutatási kérd ív

Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés (HU2003/004-628-01-21)

KÉRD ÍV A határmenti vállalkozások humáner forrás-ellátottságáról, -gazdálkodásáról, lehet ségeir l, véleményér l Vállalkozás neve*: Általános adatok*: - Bejegyezve: .

- Cégforma:

Vállalkozás székhelye: Vállalkozás tevékenysége: Vállalkozás adószáma*:

Ügyvezet neve*:

Az adatlapon feltüntetett adatok harmadik személynek történ kiadása szigorúan tilos, és csak a feltüntetett projektben használhatók fel. 1. Alkalmazottak száma: 2. Ebb l: N

Férfi

3. Végzettség szerint: Alapfokú Középfokú érettségi nélkül Középfokú érettségivel Fels fokú Összesen:

56

Összesen

4. Korosztály szerint Korcsoport

N Fizikai

Férfi Szellemi

Fizikai

Szellemi

15-29 30-44 45 felett 5. Végzettség szerint 45 éven felül: Végzettség Alapfokú Középfokú érettségi nélkül Középfokú érettségivel Fels fokú

N

Férfi

6. Munkakör betöltésekor el nyt vagy hátrányt jelent, ha a jelentkez már 45 évesnél id sebb?

7. Tapasztalt-e Ön szakmai, erkölcsi vagy emberi hiányosságokat a 45 évnél id sebb munkavállalóknál?

8. Ön szerint a 45 évnél id sebb munkavállalók tapasztalati t kéje jelent-e el nyt a munkakör betöltésénél?

9. Ön szerint milyen szakmai, anyagi vagy más támogatás segítené el a 45 évnél id sebb munkavállalók könnyebb elhelyezkedését?

10. Van-e tudomása olyan támogatásról, ami a 45 év felettiek foglalkoztatására vonatkozik?

57

11. Cél-e a 45 évnél id sebb munkavállalók továbbképzése?

12. Volt-e elbocsátás? Ha igen, mennyiben érintette a 45 éven felettieket?

13. Új alkalmazott felvétele esetén milyen szempontok szerint történik a kiválasztás?

Hátrány-e, ha 45 év feletti a jelentkez ?

Alkalmazna-e szlovák munkavállalót?

*

A

felkeresett

cégek

listája

elérhet

Alapítványnál.

58

a

Kisalföldi

Vállalkozásfejlesztési

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

Recommend Documents