A Harc Virága. Fiore dei Liberi. Flos Deullatorum páncélban és a nélkül, lóháton és gyalogosan. Fiore dei Liberi A Harc Virága

Fiore dei Liberi – A Harc Virága

Fiore dei Liberi

A Harc Virága „Flos Deullatorum”

páncélban és a nélkül, lóháton és gyalogosan

A fordítás a Kard Rendje szellemi tulajdonát képezi!


Első Előszó (Ez Fiore első előszava ehhez a könyvhöz, eredetileg latinul, hogy a nemesség érdekeit szolgálja) Itt kezdődik A Harc Virága című könyv, a párbajvívásról és a harcról, páncélban és a nélkül, lóhátról és gyalogosan, melyet az aquileiai egyházmegye béli, Cividale d’Austriából származó Fiore dei Liberi állított össze, aki a Liberi nemesi család tagjának, Sir Benedettonak fia. Mindenkinek, aki meg akarja tanulni, hogyan használja a fegyvereket gyalogosan és lóhátról az aquileiai egyházmegye béli, Cividale d’Austriából származó friulii Fiore dei Liberi, Sir Benedetto fia jó egészséget az Úrban, és minden törekvéseiknek jó eredményt kíván. Mert serdülőkoromtól fogva természetes vágyat éreztem arra, hogy a harcot gyakoroljam, így szorgalmammal az elmúlt években a harc művészetének sok titkára ráleltem, a karddal, a lándzsával, a tőrrel, és fegyver nélkül is, gyalogosan és lóhátról. Istennek hála a tudásomat különböző tanítóktól szereztem, és a leckékből melyeket kiváló mesterektől, Olaszoktól és Németektől kaptam, és kiváltképpen Giovanni Mestertől, akit Suvenonak hívnak, aki a metzi Nicolo-nak volt a tanítványa, és Hercegektől, Koronahercegektől, Grófoktól és sok másoktól különböző helyeken és tartományokban. És így, a gyakorlati részektől elszakadva, hogy elkerüljük azt, hogy a harc tudománya, ami a kiváló embereknek oly nagy segítsége a háborúban és más alkalmakkor, ne legyen elfelejtve, úgy határoztam, hogy írok egy könyvet, amik ennek a művészetnek sokkal kifinomultabb és hasznosabb arcát mutatja, képekben lerajzolva, néhány példával, olyan technikákat és fortélyokat, amiket egy fegyveres vagy birkózó használhat támadásnak és védésnek. Sőt mi több, bármely nemes úr, aki ezt a művünket tanulmányozza, olyan nagyon törődjön vele, mintha kincs lenne, és ne fecsegje ki a parasztság köreibe, amit a Menny butának teremtett és arra szánta, hogy keményen dolgozzon, mint egy igás állat. Ezért őrizd ezt kincs és titkos tudomány ként, tőlük elzárva, és Királyok, Koronahercegek, Hercegek Bárók és más, olyan nemes urak elé kell vinnie, akik a párbajokban érdekeltek. Senki ne gondolja, hogy ebben a könyvben hibás és téves elképzelések vannak, mert nem félreérthetőek, csak olyan dolgokat írok le benne, amiket én találtam ki, vagy láttam, vagy próbáltam. Kezdjük hát munkánkat a Mindenható segítségével, akinek a Neve legyen áldott és évszázadokon át dicsőített. Amen.



Második Előszó (Ez Fiore második előszava ehhez a könyvhöz, eredetileg olaszul) Az 1409-dik év február havának tizedik napján Én, az ausztriai Cividaleból származó friulii Fiore dei Liberi, Sir Benedetto fia, elkezdtem ezt az értekezést a fegyveres és pusztakezes harcról: lándzsával, poleax-szel, karddal, és tőrrel, és birkózással, gyalogosan és lóhátról, páncélban és a nélkül, és más dolgokkal, amik a harchoz tartoznak. És minden ilyen dologról technikát és ellentechnikát fogunk bemutatni, így az egyik követi a másikat. És ebben az értekezésben elmondjuk minden tudásunkat és szándékunkat, amit sok mestertől és tudóstól és harcostól és Koronahercegtől, és hercegtől, Márkitól, Gróftól, Lovagtól és Úrtól és sok más embertől láttunk, különböző helyeken, és olyan dolgokat is, amiket mi találtunk ki. Ezek: beállások fegyverekkel, trükkök, és védések és ütések és fogások és kötözések és törések, és kar és láb és tesz ficamítások, és sérülések a legveszélyesebb helyeken, ezen művészet mestereinek kívánsága szerint. Mert nehéz ezt a bonyolult művészetet fejben tartani könyvek nélkül, és mert sosem lesz jó tanuló könyvek nélkül, hogyan lehetne valaki jó tanár? Már ezer embert láttam, aki magát mesternek hívja, akik közül talán négy volt jó tanuló, és e közül a négy tanuló közül egy sem volt jó tanár. És így az értekezésünk tartalmazza minden tudásunkat, egy színes figurákkal díszített könyvként, mindegyikhez magyarázatot írva. És az említett színes figurákat a következő képpen különböztetheted meg. A mester, aki a technikát kezdi, egy arany koronát visel a fején, míg a tanuló, aki ellenszegül ezeknek, a technikáknak egy arany szalagot visel a térde alatt. A mester, aki ellenszegül egy másik mester által indított technikának, egy arany koronát visel a fején, és egy arany szalagot a térde alatt. Minden egyes technikához tartozik egy magyarázó szöveg, és az összes szöveget és az egész színes könyvet a legelőkelőbb és legkiválóbb Sir Nicholonak ajánlom, aki Ferrara városának, és Modena és Parma városának, és más városoknak Márkija. És ebben a könyvben, a tudásunkról lesz szó. Először a gyalogos birkózásról lesz szó, majd a fegyveres harcról szóló dolgokról, aszerint, amit ebben a színes és rendezett antológiában fogsz látni.



A Könyv Aki sikeres akar lenni a fegyverek használatában, az tanulmányozza ezt a könyvet, amit Fiore készített, aminek a címe A Harc Virága. Ez a könyv elmagyaráz mindent, ami a háborúval kapcsolatos, lándzsával, poleax-szal, karddal, tőrrel és birkózással, lóhátról és gyalogosan, páncélban és a nélkül, és azt, hogyan tedd. És látni fogsz fogásokat, kötözéseket és töréseket és mértékeket a harcban. És ahogy vizsgálod a könyvet, bátran elhihetsz minden mást is, ami benne áll. Mert én 15 éven keresztül tanulmányoztam ezt a művészetet: aki kevesebb idő alatt többet meg tud tanulni, az előnyre tesz szert. És a birkózással fogunk kezdeni Isten és Sir Szent György, a Jó Lovag nevében.

Első rész: A birkózás A birkózáshoz hét dolog kell, amik: fizikai erő, a kezek és a lábak mozgékonysága, előnyös fogások, törések, kötések és lökések és bántalmazások, annak megfelelően, amit a színes figuráknál látsz, különösen azokban a technikákban, amik fogást eredményeznek, mindegyik az maga fogásaival és trükkjeivel. Mert, a csak gyakorlásra szánttechnikákban, a fogások neve a „szeretet fogásai”, és nem a „düh fogásai”. A birkózás művészetének megfelelően, néha dühből, néha az életedért használsz fogásokat, és ezek olyan technikák, amiket nem gyakorolhatsz udvariasan, mert olyan technikák, amelyeket veszélyes gyakorolni. És most következik a gyalogos birkózás fogásokkal, és fogások gyakorláshoz. Kezdjünk először Isten és Sir Szent György nevében a gyalogos birkózással, hogy fogásokat hajtsunk végre. De a fogások haszontalanok, ha nincs belőlük előnyöd. De mi, a négy mester, előnyös fogásokat keresünk, ahogy a képeken láthatod.



I. Kész vagyok, hogy elfogjak, Ha nem cselezlek ki, akkor nagyon jó lesz neked.

II. Megpróbálok változtatni a harcomon, És ezzel a földre döntlek.

III. Ha nem győzöl le a trükkjeiddel, azt hiszem, így az erőmmel bántani foglak, és rosszabb

IV. Előre török a karjaim, jól előre nyújtva Hogy fogásokat alkalmazzak, ahogy csak tudok.

V. Ezzel az elfogással, a földre döntelek, Vagy kificamítom a bal karod.

VI. Az száddal megcsókoltatom a földet, Vagy alsó kulcsolásban foglak meg. A fordítás a Kard Rendje szellemi tulajdonát képezi!


VII. A hátadra foglak dönteni És nem engedlek felkelni, csak fájdalmak árán

X. A kezeimet jól az arcodra téve, Más fogásokat mutatok neked.

VIII. Még ha a birkózás mestere is lennél, Akkor is a földre vinnélek ezzel a fogással.

XI. Amiért a fejemet a karod alá tettem, Kis erőfeszítéssel a földre vihetlek.

IX. A felső és alsó fogással Eltöröm a nyakad a földön.

XII. Amiatt, hogy az ujjam a bal füled alatt tartom, látom, hogy a fogásod nem működik rajtam. A fordítás a Kard Rendje szellemi tulajdonát képezi!


XIII. Nagy ravaszsággal hátulról kaptál el, És ez a fogás biztosan a földre visz téged.

XVI. Olyan erősen rúgok az ágyékodba, Hogy minden erődet elveszted.

XIV. Ez a fogás, hogy elgáncsoljalak, Az öt közül egy se működik.

XVII. Akkora fájdalmat és szenvedést okozok az orrodnak, hogy azonnal hátrálni akarsz majd.

XV. Ez teljes mértékben egy gyakorló fogás, Mert a nélkül foglak, hogy bántanálak.

XVIII. Igaz, hogy elhagytalak ezzel a fogással, és ezzel az ellenfogással földre viszlek. A fordítás a Kard Rendje szellemi tulajdonát képezi!


XIX. Az állad alatt okozok fájdalmat és szenvedést, és gyorsan a hátaddal éred a földet.

XXI. Egy bottal elkaptam a nyakad, Ha nem viszlek földre, alkut köthetsz.

XX. A kezeiddel az arcomon zavarsz engem, Ez ellen, a szemeidet bántom még jobban.

XXII. Ha ezzel a bottal nem viszlek földre, Akkor sosem hiszem el, hogy ez igazi művészet.



Második rész: A tőr Négy koronás mester, akik mesterei a tőrnek, és a tőrhöz tartozó művészetnek.

I. A biztos győzelmet reprezentálom, ezért tőrt viselek, a harcban mindkét kezemmel forgatva.

III. Minden ellenfelem kezét megállítom, így nem tudják biztonságosan kinyújtani a jobb kezüket, így boldogan viszek két kulcsot a kezeimben.

II. Mert mindenkit legyőzök, aki ellen harcolok, Biztosan! Ezért karokat viszek, törött kezekkel.

IV. Azt kérded miért nyomom dicsőségesen ezeket az embereket a lábam alá? Mert harcban győztem le mindet: A győzelem levele a jobb kezem van.



V. Én vagyok a tőr első mestere, tele csalárdsággal, és a bal kezemmel elfogom a tőrt a kezedből: És más jó trükköket is használok, és a tanítványaim rosszindulattal csinálják ezeket.

VI. A tőrömmel a karod körül fordulok, és a mellkasodba szúrok, és ezt nem tudod megakadályozni.

IX. Ha meg tudom csavarni ezt a karod Egy középső emeléssel eldöntelek.

VII. A jobb kezedet a balom alá fogtam; Sokat tudok ártani, és fogva is tarthatlak.

VIII. Amiért így fogtad el a karom, Egy alsó emeléssel a te fogásod fog téged sérteni.

X. A középső emelés nem dönt el, Mert ezzel az ellentámadással kiszabadulok.



XI. Készen vagyok, hogy a földre vigyelek, Ha nem hagyod el az ellenkezőt, meg is teszem.

XIII. A nagyobb erőért így teszem; Hagyva neked, hogy az előbbieket használd.

XII. Az ellentámadást így készítettem elő, És a megelégedésemre leszúrlak.

XIV. Az ellentámadásommal véteni fogsz: A tőrömmel megszúrlak, és elfordítalak.

XV. Ennek a mesternek a fogása nem tör meg, És a karod a vállamon töröm el.

XVI. Nem töröd el a karom a válladon, És az ellentámadásommal a földre viszlek.



XVII. A tőröd nemsokára elveszem, És ez után a könyököd kitekerem.

XIX. Nehézség nélkül a földre viszlek, De csak nehezen tudsz majd felkelni.

XVIII. A tőröm nem veszed el a csavarással, És hiba nélkül megszúrlak.

XX. Nem akarok így a földre esni, Ezért a fogásommal elviszem az erőd.

XXI. És a keresztezett karjaimmal védem magam, és minden előző technikát megcsinálhatok; És nem vétek el egy fordított kezes ütést sem, mert mindet egymás után teszem.

XXII. Sem a rendes, sem a fordított kezes ütések: mert az ellentámadásommal, A védelmed megtöröm.



XXIII. Tőr elvétel, ficamítás és lekötés is És földre vitel, ez mind, amit tehetek.

XXV. A tőr első királyának ellentámadását használom, és felülről átszúrom a karod.

XXIV. Ez előző négy dologból, csak egyet nem tehetek: még ezzel az ellentámadással is a földre viszlek.

XXVI. A tőr első királyának ellentámadását használom, és a védelmemmel megsebesítelek, vagy rosszabb.

XXVII. Az ellentámadásra, ami sebesít és rosszabb, Itt mutatom, mit használhatsz.

XXVIII. Ez a fogás nem nagy előny nekem És ezzel a hátadba szúrok.



XXIX. Az ellentámadás ellentámadására az elő mestert használom, mert az ellentámadás ellentámadása egy jó mester.

XXXI. Itt kezdődnek a fordított kezes technikák, erős technikák; Mert ezekkel sokakat megöltek: És a tanulóim kezdik a technikákat, és fordított kézzel kezdik.

XXX. Elsőnek az ellentámadás ellentámadását csinálom; És én fogom el előbb a tőröd.

XXXII. A mester technikája ellen, a tőrt Elfogom, és halálosan megsebesítelek.

XXXIII. Itt a földre viszlek; Ezt teszem, és ezután rosszabbat.

XXXIV. A földre viszlek, mert nem tudsz eleget, és ennél többet is tudhatnál.



XXXV. És ezzel a karodat sebesítem Ahogy érzed, hogy foglak és ezt teszem.

XXXVII. Ez egy erős ficamítás ÉS a saját tőröddel ölhetlek meg.

XXXVI. Könnyen kificamítom a karod És erőfeszítés nélkül elveszem a tőröd.

XXXVIII. Megfogom a tőröd, ez az amit akarok, És ha akarom, ezzel a kulccsal elfoglak.

XXXIX. A tőröd a bal kezem felső részéhez csavarom, és ez után az alsó kulccsal elfoglak.

XL. Ezt az erős alsó kulcsnak hívják És ezzel a fogással megölhetlek: Amely fogásból, hazugság nélkül, ki lehet szabadulni, ha nem jól használod.



XLI. Ezt a mester fordított keze ellen tehetem, és ezzel a fogással a térdedre kényszerítelek.

XLIII. A mesterem a teljes igazságot mondta: Elvehetem a tőröd, és nem tudsz szabadulni.

XLII. Én vagyok a mester, aki két kézzel fog meg és fönt és lent is megsebesíthetlek: ha megcsavarom a vállad, és nem hagyom el a karod, így az első tanuló megsebesít.

XLIV. Kész vagyok, hogy földre vigyelek És ha nem töröd ki a nyakad, akkor nyerhetsz.

XLV. Ez egy másik elfogás, amivel földre vihetlek, és a fogás az ellenfél nem lehet biztos.

XLVI. Látom, hogy kész vagy, hogy a földre ess, erről biztos vagyok, és nem engedlek felkelni.



XLVII. Így is a földre döntlek, És ha a földön vagy, rosszabbat teszek.

XLVIII. Elfordítom a tőröd És ezzel el is veszem.

XLIX. Ha a tőröd a könyöködhöz csavarom Érezni fogod, hogy elvehetem tőled.

L. A mester aki két kézzel fog meg A védelmemben ezt teszem ellene.

LI. Ezt a mozdulatot a jobb kezemmel tettem És a tőröd a csípődbe nyomom.

LII. Minden mesterrel tudatni akarom, hogy a gallér fogása nem hatékony; Mert a könyöködre mért ütéstől, hamar hallani fogom, ahogy a karod eltörik.



LIII. Miután a könyököd megütöttem, jobb ha hátrálok, és azonnal a tőrödért nyúlok.

LIV. Az öklödön vagy a könyöködön foglak megsebesíteni, kificamítom, így inkább ott fogsz hagyni.

LV. Így akarlak a földre dönteni, És ha nem megy, mást próbálok.

LVI. Ha biztosan elesel, Nem kell a tőröddel foglalkoznom.

LVII. Érezni fogod, hogy a jobb vállamon Nem hibázom el a bal karod eltörését.

LVIII. Ahogy megfogtalak és tartalak A vállaidra fogsz esni.



LIX. Ezt a mozdulatot azért teszem, hogy a tőröd elvigyem, és más mozdulatokkal nagyon megsebesítelek.

LX. Ha ezt a karod kicsavarom, Az alsó kulcsban foglak meg.

LXI. Ha föl, vagy le húzol, Ezzel a keresztezéssel elveszted a tőröd.

LXII. A kezedet fogva mindkét kezemmel, Kiveszem a tőrt a kezedből.

LXIII. A tanuló, aki nem figyel a lépéseire Megmutatom, hogyan foghatom meg a tőrét.

LXIV. Nincs ember, aki jobban küzdene tőrrel tőr ellen: Páncélban vagy a nélkül komolyan megsértem, és az örömöm, hogy a körön belül harcoljak, és mindet legyőzöm ezzel a közeli harccal.



LXV. A mester által végrehajtott elkerüléssel Ezzel a fogással és elkerüléssel szomorúvá teszlek.

LXVI. A mester védéssel, ami olyan tökéletes, egy fél fordulattal a mellkasod sebesítem meg.

. LXVII. A mestervédéssel és egy fél fordulattal még mindig bánthatlak, elfoghatlak, vagy elvehetem a tőröd.

LXVIII. A bal kezem használtam erre a védésre, ezen ellentámadás után vissza is támadhatsz.

LXIX. A bal kezemmel megforgatlak És ezzel az ellentámadással jól megsebesítelek.

LXX. Felfegyverezve ezt a védést használom, és azonnal a középső kulcsba lépni, és ez a harc vége, mert ez ellen nincs jó védekezés.



LXXI. Nem viszlek a középső elfogásba És miközben fordulsz, megsebesítelek.

LXXII. Ha mindketten fel vagyunk fegyverezve, láthatod, hogy a késem a kezedbe szúrtam.

LXXIII. A fordulással, amit rád kényszerítek Átszúrva viszlek a földre.

LXXIV. Fegyverrel ez a legerősebb keresztezés, Mert fönt és lent is megfoghatod; ez a felső elfogásba, az a középső elfogásba visz.

LXXV. Ezzel az elfogásommal, sok mindent tehetek, tőröd elvehetem, törés, sebesítés és elfogás; a leggyorsabb a tőr elvétel, így az ellenfél nem tud becsapni.

LXXVI. Ha a tőrt a könyöködnél csavarom el, a tőröd az enyém lesz, kétségkívül.



LXXVII. A fogás elvesztése nélkül, a karod alá megyek: És a hátad mögül megemellek.

LXXVIII. Ha karodat félig el tudom csavarni Az alsó elfogással az életed is elveszem.

LXXIX. Így kificamítom a karod, És az alsó kulcsban is elfoghatlak.

LXXX. Ettől a mestertől az első tanítvány Elveheti a tőrt, és ezt a technikát használhatja.

LXXXI. Habár ezt a technikát nem használják gyakran, Könnyen használhatja az, aki gyakorolta.



Harmadik rész: Az egykezes kard Négy hét karddal, ami a hét vágást jelképezi a karddal. Egy mester három tanuló ellen, akik a karddal buckler nélkül gyakorolnak.

I. Mi vagyunk az alsó vágásunk és a rendeltetésünk, hogy a fogakra támadjunk; Nem vagyunk lassúak a sebesítésben, és lépésről lépésre a földhöz visszatérünk.

III. Mi keresztbe megyünk középső vágásként, És térdtől fölfele sebesítünk, és elhárítjuk a szúrásokat, és duplázva az ütést meg is sebesítünk, és ha a középső ütés, vágássá válik, ilyen találattal sok embert megsebesítünk.

II. Minket felső vágásnak hívnak, akik a kezeket próbálják megsebesíteni, És a térd fölötti résszel foglalkozunk, És az alsó vágásokkal vissza fele jó leckét adunk.

IV. Mi a hegy vagyunk, nagy támadás, és minden ütést megkérdőjelezünk; Mérgezőbbek vagyunk a kígyónál és több embert ölünk me,g mint bármely más ütés.



V. A beállásomból szúrások vágások és ütések nem jelentenek problémát, had jöjjenek hozzám egymás után, mert minddel harcolni akarok; És aki hiba nélküli hárítás és sebesítést, elfogást és kardelvételt akar látni, nézze meg, mit tudnak a tanítványaim: Ha nem találja meg az ellenszerét, nincs ellenfelük.

VI. Egy lépéssel hárítottam a kardommal, amit a mellkasodba szúrtam

VII. Hogy a kardom hegyével sebesítselek a kezem a kardomra tettem.

VIII. És itt a fejed sebesítettem meg a hárítás után olyan gyorsan cselekedtem.



IX. Amiért a kezem a markolatod alá tettem, ha nem esik a földre a kardod, akkor vaknak nevezhetsz.

XI. Előre lépés nélkül megint a fejedet sebesítettem meg, a jó védésből tehettem ezt

X. Így úgy kezellek, hogy megszúrhassalak, és minden támadást és méltatlanságot követeljek

XII. Amiért így fogtam el a kardod, hamarosan el is vehetem tőled.



XIII. A bal karommal elfogtam a jobb karodat, és sok sebből fogsz vérezni.

XV. Ahogyan könyököddel átfordítalak, azt hiszem átvágtam a torkod a közepén.

XVII. Azt hiszem a földre foglak dönteni: És fegyver nélkül meg is sebesítelek.

XIV. Körbe fordítalak a bal kezemmel és e közben keményen megütlek.

XVI. És ez a hegy egy könnyű törése a földön. És így ez szoros lesz.

XVIII. A kardod meghajlítva vagy eltörve, és az enyémmel fölülről vagy alulról támadhatok.



Negyedik rész: A bot és a lándzsa Egy mester bunkósbottal és tőrrel egy ember ellen, akinél lándzsa van. Egy mester két bunkósbottal és egy tőrrel, egy lándzsás ellen. A hat mester a lándzsás beállásokat mutatja: három a jobb oldalról, a másik három a jobb oldalról gyakorol. Két király két karddal, arra várva, hogy lándzsával és karddal támadva, és akik a megfelelő beállásban várnak. Két módja egy lándzsás lefegyverzésének.

I. Így várok a tőrrel és a bottal: A bot megvéd, míg a tőr a mellkasod találja el; És amit a bottal teszek, azt tenném a karddal is, habár a kard erősebb lenne.

III. Itt várok rád egy tőrrel és két bunkósbottal: egyet feléd hajítok, a másikkal közel kerülök hozzád, és azonnal a tőrrel a mellkasodba szúrok.

II. Úgy, ahogy a mester mondta, úgy eltalálom a mellkasod.

IV. És amit a mester mond, meg fogom tenni, És a tőrt a mellkasodba szúrom.


Fiore dei Liberi – A Harc Virága A lándzsás beállások, amik a hat mester: az első három mester a jobb, a másik három a baloldalról gyakorol. A hosszú lándzsa, amit kézzel forgatnak, minél hosszabb, annál kevésbé megtévesztő: Hat mester mutatja a beállásokat. Egy lépéssel és egy ütéssel találnak, jobbról és balról is biztosan: Az ütést kint az utcán csináld, És az ütés közben a karod a lándzsán legyen. És bárki támad ellene, véteni fog.

V. A rövid lándzsával ebben a beállásban várok, a célom, hogy üssek, és átváltsam a hegyet.

VII. A lándzsámmal a tiedet fogom ütni, miközben lépsz, és azonnal a mellkasodba szúrok.

VI. A te lándzsád hosszú, az enyém rövid: ne próbálj futni, mert megalázlak.

VIII. Ez a három előbbi mester sebesítése, és így a lándzsájuk az arcodban vagy mellkasodban fog kikötni.


Fiore dei Liberi – A Harc Virága Mi vagyunk a három mester, akik fordítva harcolnak: Egymás után jönnek, akik jönni akarnak, és meg fogjuk sebesíteni; a negyedik mester teljessé teszi a harcunk művészetét, és a koronán megfelelően osztozik velünk.

IX. Ez a beállás megfelelő bármilyen lándzsa ellen, fent és lent védem magam lépésekkel és visszahúzásokkal, az tompa résszel a földön, és a heggyel felfele jól tudok védeni és ütni.

XI. Fordulás közben hibázás nélkül foglak megölni, mert a váltások mestere vagyok.

X. Ezzel a beállással bármilyen lándzsa ellen védekezhetek, dobd, és a mellkasodba szúrom a lándzsám.

XII. És itt végződik a lándzsa művészete, páncélban vagy a nélkül, ez a legfőbb.

XIII-XIV. Mi vagyunk a két mester, várjuk, hogy dobj Mindegy, hogy lándzsa, nyíl vagy kard, és karddal hárítunk, és a bottal ugyanezt tennénk; Lépéseket és visszahúzásokat, vágásokat és szúrásokat fogunk használni, És még Pulicano sem arat fölöttnük diadalt, pedig őt jó lándzsavívónak ismertem.



XV. Ha ezt a lándzsát magamtól el akarom vinni, akkor jó, ha felülről ütök, így eltöröm a lándzsád nyelét, és eztán ugyanaz mintha közelharcba lennék.

XVI. A karjaimmal így megszabadulok a lándzsádtól, aztán fordulásból ütlek meg, és ha nem megy így, akkor a feljebb leírt technikát használom.



Ötödik rész: A hosszú kard Egy ember körülötte hét karddal és a figura és a kardok jelentésével. Hat koronás mester hat karddal, és egy kard nélkül. Tizenkét koronás mester, egyik a másik után, mutatja a beállásokat a karddal. Két koronás mester kartávolságnyira, keresztezett kardokkal torokra támadva. Másik két koronás mester, akik három kartávolságnyira harcolnak. Egy másik koronás mester tizenkét tanítványával, akik gyakorlatokat mutatnak, és az első gyakorlat a gazember támadása. És ez után, a tizenkét technika után, egy ellentámadás, ami a kard hegyét az ellenfél arcába szúrja. Két koronás mester a kardjaik közepét keresztezve, akik minden technikát alkalmazhatnak, aszerint, melyikük a jobb a másiknál. A keresztezett kardú mesterek technikái közt, másik öt mestert is láthatsz, akik közelharcot mutatnak be, és a kardokat próbálják elvenni, és jobbak fegyverrel mint a nélkül, habár jók mindkettőbe, ez fegyverrel és a nélkül. Egy koronás mester egy másikkal ellentétesen keresztez, és ez után csinálják a két technikájukat. És egy koronás mester, aki ellentámadást mutat be. És egy mester, aki egy embert fog a karja alatt, ésa földre viszi, őt és a kardját. Négy tanuló négy technikát mutat be, és itt érnek véget a hosszúkard technikái.


Fiore dei Liberi – A Harc Virága A hét kard Mi vagyunk a négy állat a jellemzőinkkel. És aki harcolni akar, annak figyelembe kell minket vennie. És akiben jó részt vannak a mi előnyeink, Az dicsőséget arat a harcban, ennek a művészetnek megfelelően. [D] Jobb oldali asszonyállás [E] Jobb ablak (Twart) [F] Bal oldali asszony állás [G] Bal ablak (Krone) [H] Hosszú állás (Posta Longa) [I] Rövid állás (Posta Breva) [J] Teljes vaskapu [K] Középső vaskapu [L] Vaddisznó fog

[A] Gyorsaság (Celeritas) Én, a Tigris, gyors vagyok a futásban és elugrásban, és a mennyei villám sem győz le. [B] Körültekintés (Prudentia) Egy állat sem lát tisztábban, mint én, a Hiúz, aki mindig tudja a mértéket és a távolságot. [C] Bátorság (Audatia) Senki sem bátrabb, mint én, az Oroszlán, és mindenki ellen kiállok. [M] Erő (Fortitudo) Én vagyok az Elefánt, és a hátamon kastélyt viszek. Nem esek a térdemre, és nem vétem el a lépésem.


Fiore dei Liberi – A Harc Virága Mi vagyunk a hat mester, mindegyikünk különbözik: Az egyik így csinálj a másik úgy; És a kardja mindegyiknek egy beállásban van: És megmutatjuk, miről szólnak.

I. A dobásra jól felkészültem, és nagy előnyöm lesz egy nagy lépésből.

II. A dobás ellen a kezem elrejtem, ebben a beállásban jól védem magam.

III. Hogy messzebbre és erősebben szúrjak, ezt a beállást páncélos ellen használom.

IV. Tőr és kard ellen, páncélban vagy a nélkül, így akarom, hogy várhassak.

V. Ez a fogás a büszke nő beállása: véd minden ütés és szúrás ellen.

VI. Ezt a kardot kard és baltaként használom: páncélban vagy a nélkül, ki tud legyőzni, tovább. A fordítás a Kard Rendje szellemi tulajdonát képezi!

Fiore dei Liberi – A Harc Virága Tizenkét koronás mester Mineket beállásoknak hívnak, és egyikünk a másik ellentettje; és attól függően hogy állunk, vagy helyezkedünk, egyik beállást a másik ellen használjuk.

VII. Én vagyok a teljes vaskapu a föld szintjén, és mindig megállítom a vágásokat és a szúrásokat.

IX. Én vagyok a királyi jobb ablak (Twart), és én vagyok az egész művészetben a leggyorsabb.

VIII. Én vagyok az asszony állás, magas és büszke, kész minden védésre, és aki le akar győzni, annak az enyémnél hosszabb kard kell.

X. Én vagyok az erős fél vaskapu, és ütésekkel és szúrásokkal gyilkolok kard távolságból, ami miatt a közelharctól védve érzem magam.



XI. Én vagyok a hosszú állás a rövid kardommal, és a tehetségemmel gyakran vágom át a torkokat.

XII. Az elülső beállásban engem koronának neveznek, és ne bocsáss meg senkinek egy szúrást vagy vágást.

XIII. Megint én vagyok az asszonyállás, a vaddisznófog ellen rosszindulattal és ravaszsággal harcolok veled.

XIV. Én vagyok az erős vaddisznófog: és minden más beállásnak ellenfele vagyok.



XV. Én vagyok a rövid állás, és olyan hosszú vagyok, amilyen a kard; gyakran szúrok, és gyorsan térek vissza.

XVI. Én vagyok az igazi bal ablak (Krone), és gyors vagyok a ballal és jobbal.

XVII. Én vagyok a hosszú farok állás, és a földet érintem, előre és hátra is mozdulhatok, és ha hiba nélkül lépek előre egy szúrással, akkor közelharcba kerülök.

XVIII. Engem egyszarvúnak hívnak, és ne kérdezz milyen ravasz, és hibás vagyok.



XIX. Hogy a kardunk hegyét keresztezzem, a másik oldalon hegyét a mellkasban állítom meg.

XXI. A kardok közepét keresztezzük, és a bal karod sebesítem meg, és gyorsan teszem mert rövid az idő.

XXIII. És az ilyen keresztezés után így akarom a kardod megfogni: és mielőtt a kardod kiszabadulna a kezemből, úgy ütlek meg, mint egy gyenge gazember.

XX. A sebesítéshez, ahogy az előző mester ezt mondja, gyorsan torkon szúrlak.

XXII. A mester ellen a kardok közepét keresztezi, amit mondott, ezt bőségesen teszem veled.

XXIV. Nem lehet megkérdőjelezni, amit a mester mondott, és a technikát, amit elmagyarázott, ezért meg is teszem. A fordítás a Kard Rendje szellemi tulajdonát képezi!


XXV. Egy kilépéssel, jól kinyitottalak, és fordulás közben a karjaid biztosan eltalálom.

XXVI. Küzdök, hogy a karod eltaláljam, és közelharcban még többször eltalállak.

XXVII. Ha valaki a lábadat akarja a karddal eltalálni, üss a fejére, vagy a torkára; vagy üsd a kezeket a feje helyett, mert ez a távolság rövidebb.

XXVIII. Ha keresztezem a kardokat és belépek. Az ágyékod rúgom meg.

XXIX. Ez a hegy egy kegyetlen átváltása: ebben a művészetben a hegyed nem lehet ravaszabb. Hegyet cseréltél, és ezt adtam neked, és biztonságosabban teszem kilépéssel.

XXX. A markolatodon a kezemnek köszönhetően, a heggyel jelet hagyok az arcodon.



XXXI. Gyorsan lerúgom a hegyed a földre, és kétség kívül eltalállak.

XXXII. És itt állunk keresztezésben a föld fele, tanulj több technikát

XXXIII. A egy tanuló a földön keresztezett, és gyorsaságom miatt megvágom az arcod, és a kardod törött vagy hajlott, nem fogod semmire se használni.

XXXIV. Az utolsó technikából ezt teszem: és nem kerül nekem semmibe, hogy megvágjam az arcod.

XXXV. A könyöködet nyomva, fordulásra kényszerítelek, és eközben késlekedés nélkül megsebesítelek.

XXXVI. A könyöködnél megfordítva, azonnal a fejedre támadok hátulról



XXXVII. Úgy teszek,mintha jobbról támadnék, és balról jövök, hogy a heggyel bajt és fájdalmat okozzak; Hibás hegynek hívom magam, olyan kegyetlen vagyok, és kard hegyét átváltom.

XXXVIII. A hibás heggyel, amivel meg akartál ütni, körbe fordulok, és a karddal ütlek meg, és a hegyet az arcodba nyomom, és minden előnyöd elveszem tőled.

XXXIX. Ahogy itt állunk kardjainkat keresztezve, a technikák, amik következnek jobbak és gyorsabbak; és mivel sok technika indul ebből a keresztezésből, a legerősebb ellentámadásokat használjuk.

XL. Amiért megfogtam a kardod a kezemmel, megütlek, és a kardod az enyém lesz.



XLI. Mivel a kardomat elütöttek, és megfogtalak, a markolatgombbal ütlek.

XLIII. Így a földre viszlek, és a kardom nem felejtem el a nyakadra tenni.

XLII. És ez egy másik a markolatgombbal, a mesterek művészetével és gyorsaságával.

XLIV. A kezemben fogom a markolatot, így a kardoddal viszlek földre.



XLV. Egy jó védés után így fogtalak meg, így hosszan és egyenesen döntlek el.

XLVI. Elfogtam a kardod a karommal, és a kardom hegyét az arcodba szúrom, és ez a lefegyverzés ellenszere, és más közelharci technikáké is.

XLVII. Megfogtam a karod a bal karommal és a technikám jó fegyverrel és a nélkül is; és a kardod is elvehetem, attól függően, hogy Fiore mester hova tesz.

XLVIII. Így lefogtam a kardod keresztvasát, és ütésekkel és szúrásokkal eltalálhatlak; még a kardod is elvehetem: megüthetlek, de nem érhetsz el.



XLIX. Így olyan jól elfogtalak, hogy fegyverrel és a nélkül is blokkollak, és a kardod nem tehet semmit ellenem, de a biztonság kedvéért a kardod is elvhetem.

L. Lefogtam a kezed a kardommal, és el fogom találni a fejed sok ütéssel, és a közepénél fogom meg a kardod, ezt a fogást csinálom, ami jó.

LI. Ez a baloldali beállás, nagyon ravasz technikákhoz.

LII. A bal oldali állásból blokkoltam a kezed, és a közeli távolság miatt védtelen leszel sok ütés ellen.



LIII. Ez egy erős fogás a bal kézzel, megütlek, és a kardod is elveszted.

LIV. A karod alá akartad befogni a kardom, de az ellentámadásom rossz véget vet neked..

LV. A jobb oldali állásból így fogtalak meg, hogy a kardom az arcodban van, te meg a földön.

LVI. Ezt a kard megfogást felsőfogásnak hívják, friulii Fiore ezerszer is megcsinálta.



LVII. Itt mutatom a kard középső fogását, és vagy a te, vagy az én kardommal bántlak.

LVIII. Ez a kard alsó fogása: aki e művészet mester, jól meg tudja csinálni.

LVIX. Ezt a kardot megtartom magamnak, és fordulással és fogással gazul megsebesítelek.



Hatodik rész: A páncélos harc Itt hat koronás mestert találsz, karddal a kézben, akik beállásokban , és ellen beállásokban állank, és a következő tíz technikának megfelelően. És ez után négy mestert négy poleax-szel beállásokban és ellen beállásokbaan, amely mesterek öt technikát gyakorolnak, és mások is karddal, amit később említek.

Mi vagyunk a hat beállás, harcra készek, Mivel mi tökéletesen tudjuk a művészetet, és ez a művészet tartalmazza a teljes igazságot: poleax, kard és tőr a legvégső. És elmagyaraázzuk, hogyan működik ez a művészet: a mesterek és a tanítványok az igazat mutatják.

I. Én vagyok a rövid állás, a kígyó, hegyes a kardom, hogy a páncélon átmenjen.

II. Az igazi kereszt beállás vagyok, készen ütésre és szúrásra

III. Én vagy a felső kígyó, erőset szúrok, és az ütéseket is védem, nem bánthatnak engem.

IV. Én vagy a középső vaskapu, mindig készen, hogy a nagy szúrásokat félre üssem.



V. Én vagyok a nyílállás, jó ütéshez és védéshez.

VI. Én vagyok a széles keresztállás, nem lassú a technikáimhoz.

VII. Ebből a beállásból, úgy hiszem bárkit megütök, annak megfelelően, ahogy a mesterek csinálják.

VIII. A mesterek védéséből jön ez a szúrás, és a következő technikák, amik ezt követik.



IX. A kardom gyenge részével viszlek a földre, és szerencsés vagy, ha nem teszek rosszabbat.

XI. A szorosan a baloldaladra fordulok, a jobb kezedből kiveszem a kardod.

X. Érzed, hogy a kardom a nyakad mögött van, és a halálod a földön leled.

XII. A kezed sebesítem meg, jól érzed, és így az arcodat üthetem a markolatgombbal.



XIII. A kezedet bántom, hogy közel kerüljek, olyan erősen, hogy a páncél nem véd meg.

XIV. Lefogva téged a földre viszlek, és a kard hegyével nagyom megsértlek.

XV. És a bal kezeddel elengeded a kardod, és a belépésemmel a földre viszlek.

XVI. A fogásom biztossá teszi a kardod nekem: az enyém szabad, a tied nem; és a negyedik poleax-szes technikához, a kard keresztül megy a páncélon.



XVII. Én vagyok a rövid állás, poleax-szel a kezemben: ha a hegy nem hagy cserben, becsaplak.

XVIII. Én a kereszt erős állása vagyok: se poleax ütés, se szúrás nem bánt engem.

XIX. Én a tisztán hűséges asszony beállása vagyok: széleset ütök, de mértékkel.

XX. Én a vaddisznóállás vagyok, tele hévvel: a poleax zúzása semmi nekem.

XXI. Leütöttem a poleax-ed a földre, és hamarosan az enyém az arcodban lesz.

XXII. A vaddisznóból fölemeltem a poleaxed, és ezzel az arcod eltalálom.



XXIII. Érezheted, hogy felemeltem a vizorod, és a poleax-ommal a fogaid kitöröm.

XXIV. A karom miatt, amit a karod alá tettem, egy erős kulccsal, sok bajt okozok.

XXV. Ezzel a fogással gyorsan fordulok: elveszted a poleax-od, és az enyém a fejed sebesíti meg.



Hetedik rész: A lovas harc Itt találod a vívást a kopjával, és kopjával másik kopja ellen lóháton, és kopjával lándzsa ellen, és megint karddal lándzsa ellen különböző módokon. Aztán kard kard ellen, és azt hogyan vedd el egy lovas kardját, és hogyan döntsd le, egy módon és ellenkezően. És pusztakezes technikák különböző módokon. És látni fogsz egy embert, aki a lovast a lovával együtt akarja eldönteni. És egy embert, aki a másik kezéből ki karja tépni a gyeplőt. És egy koronás mestert gyalog lándzsával, és amit a lándzsával tud, tudja azt kopjával, bunkósbottal és karddal is, és három lovassal áll szemben: az elsőnek kopja van a karja alatt, a másodiknak a vállán, a harmadik úgy egyensúlyozza, hogy a mesterre dobja a kopjáját, aki a következő két technikát használhatja. És ezt követi egy koronás mester lovon kopjával a vállán, egy másik felé lovagolva, hogy a kopják tetejét keresztezzék, akinek a kopjájára egy kötél van kötve. A kötél a lova nyergéhez van erősítve, és négy kar hosszú, vagy több, és ezzel a lándzsával meg akarja sebesíteni az ellenfelét, vagy a nyakába dobni és lerántani a lóról.

Én vagyok a nemes fegyver, amit kopjának hívnak: Engem mindig a csata elején használnak. És ez aki rám és a zászlómra néz elveszti minden bátorságát, mert félelem fogja el: És ha a feladatom megfelelően végzem, nem kell aggódnom a poleax, a kard vagy a tőr miatt.

I. Nem kell aggódnom a poleax, a kard vagy a tőr miatt.

II. Úgy fogom a kopjám, mint a vaddisznó foga, hogy a tied félreüssem, és az enyémmel betörjek.



III. Mint a vaddisznó foga, úgy viszem a kopjám: hárítás és ütés, amit mindig teszek.

V.

IV. Hogy semmi előnyöd ne legyen velem szembe a kopjáddal, arra az oldalra viszem, ahol a tied is van.

VI. Mivel lándzsám van, ezért az asszonyállással közeledek feléd: és majdnem biztos, hogy hárítok és találok.



VII. Hogy téged, vagy a lovad megsebezzem, így dobok, ezután a kardommal látogatlak meg.

VIII.

IX.

X. Menekülés közben nincs más védelmem, csak ha hátrafordulok és támadok.

XI. A te beállásod ellentettjét használom: és a lovad gond nélkül eltalálom.

XII.



XIII.

XV.

XVII. Fél kopjával rontok rád, és te leszel a lassabb a hárításban. Azt hiszem, a lovad gond nélkül eltalálom, és látni fogod a következő technikámat.

XIV. Félreütöm a kopjád a kardommal, aztán ütéssel vagy szúrással támadlak meg.

XVI. Hogy ne üsd félre a kopjám, a bal karom alá befogom.

XVIII.



XIX. Hogy ne tudj a kardoddal eltalálni, alacsonyan fogom a kopjám, és a lovadra támadok.

XX.

XXI-XXII. Ha így viszem a kardom, akkor négy dolgot tehetek, gond nélkül támadhatok ütéssel vagy szúrással; a lóról is ledönthetlek, és elvehetem a kardod: ritkán hibáztam ezekben.

XXIII-XXIV. Nincs párom ebben a két beállásban: aki jobban tudja, annak a véleménye fog győzni. És az aki figyel a csalásokra, az ezt a négy technikát jól használhatja. A fordítás a Kard Rendje szellemi tulajdonát képezi!


XXV. Örömmel nyomom ezt a hegyet a torkodba, a harmadik mesternek, aki ezt a beállást mutatja.

XXVI. Ez egy egyenlő találkozás, előny nélkül: aki ravasz művészeteket tud, az kezdje használni.

XXVII. Az első mester ellen, aki a beállásban tartja a kardját, ezt tanácsolom, üsd fejbe.

XXVIII. A kardjaink találkozása után félrenyomtam, és az enyémmel nagyon megütlek, és a heggyel is eltalálhattalak volna: a védelmed nem tudott volna megállítani.



XXIX. Ezzel a fogással elveszted a kardod, vagy a földre esel védtelenül.

XXX. Így a kardom nem veszed el, most az ellentámadást csináltam; és amit velem akartál tenni, az ellentámadással azt teszem veled.

XXXI. A lovadról a földre döntlek, és tudni fogom, mit tegyek veled.

XXXII. Ha kiemelsz a nyeregből, nem tudok mást tenni, csak ezt az ütést.



XXXIII. A védelmemben szúrok és vágok, ha nem veszed el a kardom, és nem döntesz le a lóról, a markolatgombbal biztosan megütöm az arcod.

XXXV. Ahogy hátulról elkaptalak, lelöklek a lóról, azt hiszem.

XXXVII. A kengyellel felemelem a lábad, és a földre esel.

XXXIV. Hogy a markolatgombbal ne tudd megütni az arcom, a kardom erősen tartva, elkerülöm az ütést.

XXXVI. Le akartál dönteni a lóról, de ezzel az ellentámadással én löklek le a földre.

XXXVIII. Le akartál dönteni a lóról: de ezzel az ellentámadással te kerülsz a földre.



XXXIX. Ha le akarom dönteni a lovad a földre, a lovam mellkasát a tied nyakára teszem, és nem hagyom hogy a lovad elmenjen, amíg vele együtt a földre nem kerülsz; ez egy jó páncélos technika, mert azt, fegyver nem sértheti meg.

XL. Megpróbálom elvenni a kantárt a kezedből, és a lovad feje fölött áthúzni: és ha áthúztam a feje fölött, egy másik országba is elviszlek.

XLI. Még ha Roland és Publicano is ront rám kopjával, így fogom várni őket chiavarinával, vagy bunkósbottal; félreütöm a kopját, és a fejükre támadok, és ebből a beállásból kezdek.

XLII. A chiavarinámmal levágom a fejed, a mesterek állásából, ami oly gyors.

XLIII. A chiavarinám végével ütlek meg, és a hegyesebb felét még mindig a másik kezemben tartom.



XLIV. Ez a mester egy kötelet kötött a nyergéhez, és a kopjája végéhez, hogy az ellenfele nyaka köré tekerje, és a földre rántsa.



Nyolcadik rész: Kard tőr ellen Itt egy koronás mestert találsz tőrrel a kezében, két ellenfélre várva, egymás után, ők karddal támadnak, és a technikáit látni fogod. Aztán technikákat karddal tőr ellen, ami biztosítalak, hogy az írott szavak nyomán könnyen megérthető, amik a képaláírásban vannak. Aztán egy nagyon alattomos poleax-et, arra használva, hogy az első szúrással az ellenfél arcába szúrj, ami után már nagyon nehéz lesz neki újra látnia. Aztán egy koronás mestert egy poleax-szel, aki szorosan rákötött egy kötelet a poleax-re, aminek a végére egy legalább fél kilós súlyt kötött, amit az ellenfél lába köré dob, és a poleax-et meghúzva, lerántja az ellenfelét a földre.

I. Tudom hogyan hárítsak vágást és szúrást a tőrömmel: ha egymás után jöttök, biztos a játékom: és a tanulóm be is mutatja: és úgy cselekszik, ahogy a képen van.

III. Itt a karddal győzök a tőr fölött őgy, hogy megfordítalak és nyomlak.

II. A bizonyíték itt áll, ezen a képen: láthatod, hogy gond nélkül eltalállak

IV. Ha valaki a fejemre támad a kardjával, így gyorsan védem, és a bal kezemmel fordítom, és a hátába szúrok a tőrömmel.



V. Hogy elkerüljem, hogy a hátam eltaláld, gond nélkül teszem ezt ellene.

VI. A játék kard tőr ellen: várom a tőrt a kard ellen, és a tanulón keresztül mutatom, be hogyan játsszák ezt a játékot.

VII. Így a kard hárítja a tőrt: a karddal eltalállak: a tőrt semmit sem tud tenni.

VIII. Ez egy különös helyzet: a tőr várja a kardot, a kard a tanuló játékát használja és megmutatja, hogy a tőr nem tehet semmit.

IX. A hüvellyel a szemedbe ütök, és a karddal is megütlek.


Fiore dei Liberi – A Harc Virága Egy koronás mester egy poleax-szel, aki szorosan rákötött egy kötelet a poleax-re, aminek a végére egy legalább fél kilós súlyt kötött, amit az ellenfél lába köré dob, és a poleax-et meghúzva, lerántja az ellenfelét a földre.

X.


Fiore dei Liberi – A Harc Virága És feljebb minden megemlített technika alatt képaláírás van, úgy fogalmazva, hogy az könnyen érthető legyen. Itt végződik a harc művészetének virága, Avagy az, ahogy egy ember egy másik ellen kiállhat, Amit Sir Benedetto fia, a friulii Fiore készített; Aki ismerte őt tudja, elhiheti a szavait.

Én, Fiore, könyörgöm a Márki úrnak, hogy ez egy fontos könyv, mert sosem talál majd még egy ilyet, és még egy mestert sem, aki tudna ilyet készíteni, és a hosszú idő miatt, amit előkészítésének szenteltem, nem fogok még egy ilyen nagyot csinálni, mint ez; mert a hitemben, fél évembe került, hogy befejezzem, olyan sokáig tartott, hogy nem akarok még egy ilyen nagy terhet, öreg koromra, ami nehezíti életemet. Isten vigyázzon Nichollo’ da Este Márki Úrra, Ferrara, Modena és Parma városának, és a körülöttük lévő földek Mesterére.

Utolsó ajánlás (Eredetileg latinul) Barátom, ha tudni akarod, hogyan használd a fegyvereket, tudj mindent ami, ebben a könyvben áll. Légy vakmerő a támadásban, és a lelked ne legyen öreg. Ne legyen benned félelem; légy résen, meg tudod tenni. Nézzük a nőket például, félelemmel teli és a pánik által meggyengített, ők sosem tudnának szembe nézni a meztelen acéllal. És így a félős férfi kevesebbet ér mint egy nő. Ha nem vakmerő a szíved, minden más is hiányzik. Vakmerőség, ez az, amiről az egész művészet szól.

A fordításban hibák előfordulhatnak, ezekért elnézést kérek! Amennyiben valaki rámutat egyre, azt azonnal javítani fogom. Berki András, Kard Rendje 2005. augusztus 26. A fordítás a Kard Rendje szellemi tulajdonát képezi!

A Harc Virága. Fiore dei Liberi. Flos Deullatorum páncélban és a nélkül, lóháton és gyalogosan. Fiore dei Liberi A Harc Virága

Recommend Documents