A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati konzekvenciái a nonprofit szervezetek vizsgálatában egy ernyőszervezet esettanulmánya alapján

MAGYARY ZOLTÁN FELSŐOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY CIVIL TÁRSADALOMÉRT ALAPÍTVÁNY Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban oktatói ösztöndíj

BARTAL ANNA MÁRIA PH.D.

A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati konzekvenciái a nonprofit szervezetek vizsgálatában – egy ernyőszervezet esettanulmánya alapján

Kutatási zárójelentés

BUDAPEST 2006. november

MAGYARY ZOLTÁN FELSŐOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY - CIVIL TÁRSADALOMÉRT ALAPÍTVÁNY „Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban” –oktatói ösztöndíj Bartal Anna Mária, Ph.D. A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati konzekvenciái a nonprofit szervezetek vizsgálatában –egy ernyőszervezet esettanulmánya alapján

______________________________________________________________

TARTALOM BEVEZETÉS

3

I. A HÁLÓZATELEMZÉS A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN

4

II. A HÁLÓZATELEMZÉS MINT A NONPROFIT SZERVEZETEK VIZSGÁLATÁNAK

10

ÚJ IRÁNYA

II.1.

A

hálózati

metafora

a

nonprofit

elméletekben

és

10

kutatásokban II.1.1. A hálózati metafora a jóléti pluralista koncepcióban

11

II.1.2. A globális civil szervezetek hálózati vizsgálata

13

II.2. Egy hazai ernyőszervezet kapcsolathálózati vizsgálata

17

és elemzése II.2.1. A kutatás céljai és módszerei

19

II.2.2. A vizsgálat eredményei

21

II.2.2.1.

Az

NHSZOSZ

összes,

válaszadó

tagszervezetének

23

II. 2.2.2. Az NHSZOSZ összes, válaszadó tagszervezeteinek a

37

általános, szervezeti jellemzői szövetségi tagságra vonatkozó jellemzői II.2.2.3. Az NHSZOSZ budapesti válaszadó tagszervezeteinek

46

általános szervezet, szövetségi tagságra vonatkozó jellemzői és kapcsolathálózati elemzése II.3. Következtetések II.3.1.

A

72

kapcsolathálózati

vizsgálat

eredményeinek

72

II.3.2. A nonprofit szervezetek kapcsolathálózati vizsgálatának

76

szervezetfejlesztési vonatkozásai módszertani problémái Irodalom

77

Mellékletek

78

2


______________________________________________________________

BEVEZETÉS A nonprofit kutatások egyik permanens kihívása, hogy a szektor változékonysága ellenére meg tudja ragadni azokat a sajátosságokat, jellemzőket, amelyek egy adott időszakban meghatározónak mutatkoznak. A másik kihívás - amely végig kísérte a szektor nemzetközi kutatásának több mint harminc évét -, hogy megtalálja azokat a módszertani, elemzési apparátusokat, amelyekkel adekvát válaszokat adhat a szektor jelenségeire, és ezzel együtt a tágabban vett gazdasági és társadalmi kérdésekre. A „korszellemnek” megfelelően a hálózati metafora már a kilencvenes években megjelenik az interdiszciplináris típusú nonprofit elméletekben. A nemzetközi nonprofit kutatásokat az összehasonlító vizsgálatok dominálták a kilencvenes évek elejétől. A globalizáció és a globális civil társadalom azonban olyan új jelenségeket – mint például a civil társadalom hálózatosodása - hozott felszínre, amelyekhez meg kellett találni a megfelelő elemzési és módszertani apparátust is. Ennek a hálózatosodásának megértéséhez új módszertani apparátusként „fedezik fel” a kapcsolathálózati elemzést a nonprofit kutatásban. A témában végzett konkrét empirikus kutatások már a harmadik évezredhez köthetők. Az eredmények azt mutatják, hogy a kapcsolathálózati elemzés nem csak mint módszertani újdonság hozhat újat a nonprofit kutatásban, hanem számos olyan összefüggést is megvilágít (pl. északi –déli, fejlődő – fejlett országok nonprofit szektorinak különbségei, eltérő fejlődési útjai és helye a globális világban), amelyeket a korábbi nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások eredményei még csak sejtetni engedtek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindig az adott kérdésfeltevéshez az adott módszert kell alkalmazni, és úgy véljük, ebben a kapcsolathálózati elemzés is egy lehetséges – de a többi módszertani megközelítést nem kizáró – megoldás. Kutatásunkban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a formális statisztikai elemzés mellett, a kapcsolathálózati elemzésnek – egy ernyőszervezet elemzése alapján – milyen relevanciái lehetnek a hazai nonprofit kutatásban, illetve milyen szervezetfejlesztési és módszertani vonatkozásai lehetnek.

3


______________________________________________________________

I.

A HÁLÓZATELEMZÉS A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN

A társadalomtudományokban a hálózati metafora megjelenése több mint négy évtizedes múltra tekint vissza, gyökerei MORENO, LAZARSFELD, MERTON, ROGERS munkásságában eredeztethetők. Ma a társadalmi kapcsolatháló (social network) megközelítés a szociológia egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási irányzata, noha abban megoszlanak a nézetek, hogy egységes paradigmának 1 tekinthető -e (TARDOS, 1991). A hálózati elemzés (network analysis) lényegét MOLINA a következőkképpen fogalmazza meg: „A társadalmi kapcsolathálók vizsgálata különböző elemek (személyek, csoportok, szervezetek, országok, események) kapcsolatát kutatja. A hagyományos eljárásoktól eltérően, melyek a viselkedést társadalmi osztálytól vagy épp szakmai hovatartozástól teszik függővé, a társadalmi hálók vizsgálata a kapcsolatokat helyezi a középpontba, nem az egyes elemek jellemzőit.”(MOLINA, 2001) WELLMANN (1991) tartalmában hasonló, de többrétegű definíciót ad: „A hálózatelemzés az egyénszempontú megközelítéssel szemben – mely szerint az egyén a többi cselekvőtől függetlenül cselekszik, kizárólag saját érdekeit és döntéseit tartva szem előtt – vizsgálja és elemzi a társadalmi struktúrák, a miliő, az egyén másokhoz fűződő kapcsolatait, vagyis nem a környezetükből kiragadva, hanem annak részeként, kötődéseikben és függéseikben, a meglévő és a hiányzó kapcsolataikban, azok tartalmát és erősségét figyelembe véve vizsgálja alanyait” Magától értetődő kérdésként merül fel, hogy: mik azok a teoretikus és empirikus újdonságok, amely elősegítették a hálózati metafora és módszer – különösen az elmúlt másfél évtizedben felívelő – gyors interdiszciplináris karrierjét? (lásd. pl.: COLEMAN, 1990; CASTELLS, 1997; Putnam, 2000; MOLINA, 2001; BARABÁSI, 2003; ANHEIER - KATZ, 2005;) Egyfelől a hálózatelemzés (network analysis) azt a teoretikus lehetőséget kínálja, hogy általa áthidalhatóvá válik az a szakadék, amely a mikro- és makroszintű elemzéseket elválasztja. Azaz, az egyik szinten megragadott összefüggések elhelyezhetővé válnak a másik szint 1

A témát kutatók egy része inkább új elméleti irányzatként kezeli (lásd: pl. Letenyei, 2000), míg másik részük módszertani újdonságát hangsúlyozza (lásd: pl. AlbertDávid-Kürtösi, 2000; illetve Anheier-Katz, 2005).

4


______________________________________________________________

vonatkoztatási rendszerében (TARDOS, 1995:7). Másfelől a kapcsolathálózati megközelítés, – ahogy fentebb a MOLINA-féle meghatározásban is olvashatjuk - az empirikus adatgyűjtés hagyományos, egyénközpontú survey-módszerét meghaladva, a többszintű elemzés többletét nyújtja, sajátos módszertani megoldásaival. Az alábbiakban először áttekintjük a hálózatelemzés fejlődésének főbb csomópontjait, majd fontosabb módszertani eszközeit ismertetjük. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen e nélkül a szövetségi tagok körében végzett hálózati elemzés fogalomhasználata és mutatói sem érthetők meg. A hálózatelemzés fejlődésének főbb jellemzői. 2 A hálózat fogalmának bevezetését és annak a társadalmi struktúra vizsgálatára való felhasználását RADCLIFFE-BROWN (1940) nevéhez kötik. Népszerűvé válása azonban már a második világháború utáni szociológia szemléleti változásaival és intézményi átalakulásával függ össze. A személeti változás hátterében „az elveszett közösségektől a kapcsolatok megtalálásáig” tartó folyamat húzódott meg. Nevezetesen: a közösségek amerikai stílusú módszertani és szemléletbeli kutatásával való elégedetlenség arra indította a szociológusok egy jelentős részét, hogy újraértelmezze a közösség fogalmát, illetve valami tágabb magyarázó fogalmat találjon helyette. Mindez tulajdonképpen oda vezetett, hogy a közösség fogalma leszűkült és felváltotta a társadalmi hálózat fogalma. Az új fogalom és értelmezés - a társadalmi hálózat - egyfelől szembe ment a hagyományos szociológiai és antropológiai szemlélettel az által, hogy „határtalannak” mutatta be a közösségeket, illetve a személyes kapcsolatok hálózatának feltérképezésével jellemezte és írta le a közösségeket. Másfelől nem fogadta el a társadalmi viselkedés normatív magyarázatát, hanem az egyes individuumok strukturális elhelyezkedéséből – kapcsolathálózati sajátosságaiból – vezette le az egyének értékeit és attitűdjeit.

2

Az elemzést SZÁNTÓ – TÓTH (1993): A társadalmi hálózatok elemzése. Társadalom és gazdaság 1.sz. 30-55.o., és SZÁNTÓ (2005): A társadalmi kapcsolatháló- elemzés szociometriai gyökerei. In: Településkutatás (szerk.: Letenyei L.) Budapest: Ráció, 649-662. tanulmányainak felhasználásával foglaljuk össze.

5


______________________________________________________________

A hálózatelemzés legszorosabb elméleti-módszertani előzményének a szociometriai vizsgálatok tekinthetők. A MORENO-féle (1934) hagyományos szociometria elemzési egységei az egyének, és a rokonszenvi-ellenszenvi kapcsolatokat vizsgálja szociometrikus tesztek alapján. Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy melyek azok főbb lényeges pontok, ahol a szociometria és a kapcsolatháló elemzés eltérnek. Az újabb keletű, főként a MÉREI Ferenc nevéhez (1971) köthető úgynevezett többszempontú szociometria vizsgálatok már rákérdeznek közösségi funkciókra, az ehhez kötött kapcsolatokra egyéni tulajdonságokra. A szociometria és a kapcsolatháló-elemzés összehasonlítása

Elemzési egység A vizsgált reláció tartalma Adatforrás

egyének

egyének, társadalmi csoportok és szervezetek, országok, régiók, stb. rokonszenv – rokoni, baráti, hatalmi, ellenszenv kommunikációs, tranzakciós, gazdasági kapcsolatok kapcsolatok szociometrikus teszt megfigyelés, kérdőív, interjú, dokumentumok, statisztikák

Forrás: Szántó, 2005:651.

A társadalmi hálózatok kutatásában – főként a módszertani megoldások alkalmazásában – négy nagyobb korszakot tudunk megkülönböztetni: • Az 50-es években a kapcsolathálók egyszerű grafikus ábrázolására szorítkoztak a kisebb közösségben végzett esettanulmányok feldolgozásakor. • A 60-as években ugrásszerűen megszaporodtak az empirikus vizsgálatok, amelyek mintegy megkövetelték a módszertani segédeszközök finomítását is. A módszertani fejlődésben nagy szerepet játszott a matematika fejlődése (a reláció analízis és gráfelmélet) és nem utolsó sorban a számítógépek megjelenése. • A 70-es évek a társadalmi hálózatkutatások fejlődésének extenzív korszakát jelentették, míg • a 80-as évekkel az interdiszciplináris kiterjesztés, a módszerek letisztulása, a kutatói közösségek és hálózatok kialakulása vette kezdetét a hálózatkutatásban. Magyarországon a kapcsolathálózati elemzések dominánsan három terület köré csoportosíthatók (TARDOS, 1995:11):

6


______________________________________________________________

• •

•

család, rokonsági, illetve baráti kapcsolatok, támogatási hálózatok (lásd pl.: ALBERT Fruzsina, DÁVID Beáta, UTASI Ágnes kutatásai), továbbá a gazdasági szervezetek informális tranzakcióinak, a viszonosságon alapuló munkacsere-viszonylatok, illetve regionális, település szintű kapcsolatok elemzése (lásd pl.: CZAKÓ Ágnes, SIK Endre, LETENYEI László vizsgálatai), valamint a rétegződés- és struktúrakutatás (lásd pl.: ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert tanulmányai és vizsgálatai).

A kapcsolathálózati elemzés tehát a hazai szociológiai kutatásokban már bevett gyakorlatnak számít, míg a nonprofit kutatásokban ez a megközelítési mód még nem nyert polgárjogot, mivel főként a formális, statisztikai, valamint a funkcionális vizsgálatok uralják az elméleti és módszertani kutatásokat. A hálózatelemzés módszertani eszközei. 3 A társadalmi hálózatok három szempontból vizsgálhatjuk: • a mikro-szintű szemlélet az egocentrikus hálózatokat vizsgálja, és egy individuumra vagy szervezetre, és annak kötődéseire koncentrál, míg • a makroszintű elemzések középpontjában a hálók tagjai között kialakuló struktúrák vizsgálata áll. • A hiperhálózati megközelítés pedig azon struktúrákat tárja fel, amelyek megegyező és különböző típusú hálók kombinációjával keletkeznek, például egy szervezeti tagság nem csak a szervezet tagjai között hoz létre kapcsolatokat, hanem a szervezetek között is, illetve a tagság összefonódó részén belül. A kapcsolathálózati elemzés jól kiforrott, de speciális fogalomkészlettel dolgozik. Az alábbiakban ennek a fogalomkészletnek a legfontosabb elemeit ismertetjük. A társadalmi kapcsolatháló a cselekvők (egyének, szervezetek, stb.) véges számú „készletéből”, valamint a köztük fennálló kapcsolatokból (relations) áll (WASSERMAN , FAUST ,1994). A hálózati struktúra elemzése tehát, a társadalmi relációk feltérképezésével kezdődik, majd pedig a 3

Az elemzés ezen részét SZÁNTÓ (2005): A társadalmi kapcsolatháló- elemzés szociometriai gyökerei. In: Településkutatás (szerk.: Letenyei L.) Budapest: Ráció, 649-662., illetve AlbertDávid - Kürtösi (2000): Kísérlet életútinterjúk kapcsolthálózati elemzésére. Évkönyv VIII. 1956os Intézet, 323-337.o. tanulmányainak felhasználásával foglaljuk össze.

7


______________________________________________________________

következő lépésben vizsgáljuk meg, hogy a strukturális pozíció miként vonatkozik az attribútum (pl. nem, életkor, foglalkozás vagy éppen szervezettípus stb.) típusú változókra. A hálózatok csomópontjait aktoroknak nevezik, amelyek lehetnek (személyek, csoportok, szervezetek, országok, események). A közöttük fennálló kapcsolatokat vonalak (gráfok) ábrázolják. Az aktorokat irányított („A” barátjának tartja „B”-t, de nem biztos, hogy „B” is annak tartja „A”-t) vagy irányítatlan (ha „A” rokona „B”-nek, akkor „B” is rokona „A”-nak) kapcsolatok köthetik össze. Az irányított vonalak vagy gráfok tehát „valahonnan valahová” tartanak, és három különböző típusuk lehet: • szimmetrikus (vagy kölcsönös) • aszimmetrikus, azaz vagy csak kibocsátója, vagy csak befogadója van, illetve • a hiányzó gráfok. A kapcsolatháló grafikus elemzésében töréspontnak (cut point) nevezik egy pontot akkor, ha annak eltávolítása azt eredményezi, hogy, a korábban valamilyen módon összefüggő gráf nem-összefüggővé változik. Hídnak pedig azt a kapcsolatot nevezik, amelynek kiiktatása hasonló eredményekkel jár, ugyanakkor a hídszerű kapcsolatok az adott hálózat kohézióját is erősítik. A kapcsolatok jellegzetes típusai a relációk, amelyek az aktorok közötti összeköttetések tartalmi részére vonatkoznak. Ezek lehetnek csere, rokonsági, kommunikatív, érzelmi, instrumentális és hatalmi kapcsolattípusok stb. A különböző típusú viszonyok eltérő hálózatokat alkotnak, még akkor is, ha az elemek azonos csoportjára vonatkoznak. (KNOKE, KUKLINSKI, 1988). A hálózatelemzésben tehát a struktúra az aktorokat összekötő társadalmi relációk mintázatát jelöli. Hálózat fogalma alatt az a kapcsolatháló szereplői és a köztük definiálható relációk összességére vonatkozik, míg a csoport azon aktorok összességét jelenti, amelyek relációt értelmezni kívánjuk. A kapcsolatháló alcsoportok egyik fő típusa a klikk, amely olyan kapcsolatháló szereplők (aktorok) együttese, akiket szoros és kölcsönös kapcsolatok fűznek egymáshoz. Mindez azt jelenti, hogy a klikk a kapcsolat magas kohézióval rendelkező részhalmaza. A kapcsolathálózatokat nem csak grafikus, hanem mátrix formában is ábrázolhatjuk. A kapcsolathálózati mátrix elemzése során 8


______________________________________________________________

megállapíthatjuk a hálózat sűrűségét, ami a lehetséges és a létező kapcsolatok arányát jelenti. A sűrűség értéke mindig 0 és 1 közötti szám, melynek magasabb értékei nagyobb hálózati sűrűséget jelentenek. Az egyes kapcsolathálózati szereplők (aktorok) kapcsolatainak számát a kapcsolathálózati fogalomkészletben foknak (degree) nevezzük. Az aktorokhoz beérkező kapcsolatokat befoknak (indegree), míg az aktoroktól kifelé mutató kapcsolatok száma pedig a kifok (outdegree). Egy aktor presztízse annál magasabb lesz, minél több intenzív kapcsolat irányul feléje (befok) a háló többi szereplője felől. Végezetül a központiság (centrality) fogalmát kell ismertetnünk. Ez azt mutatja meg, hogy a valóban létező kapcsolatok közül mennyit birtokol az adott szereplő. Ez az elemzés megmutatja a központi helyzetű szereplőt – a „szociometrikus sztárt” – amelynek ellenpárja az elszigetelt egyén, akinek nincsenek kapcsolatai a háló többi szereplőivel. Természetesen a kapcsolathálózati elemzés a fentieknél jóval több és összetettebb, illetve erősen matematizált fogalomkészlettel dolgozik. Ehelyütt csak azokat az alapvető és legfontosabb elemzési elemet ismertettük, amelyek segítenek megérteni a kapcsolathálózattal részletesen és behatóan nem foglalkozó olvasó számára is a módszer lényegét.

9


______________________________________________________________

II. A HÁLÓZATELEMZÉS, MINT A NONPROFIT SZERVEZETEK VIZSGÁLATÁNAK ÚJ IRÁNYA

A nonprofit kutatások egyik permanens kihívása, hogy a szektor változékonysága ellenére meg tudja ragadni azokat a sajátosságokat, jellemzőket, amelyek egy adott időszakban meghatározónak mutatkoznak. A másik kihívás - amely végig kísérte a szektor nemzetközi kutatásának több mint harminc évét -, hogy megtalálja azokat a módszertani, elemzési apparátusokat, amelyekkel adekvát válaszokat adhat a szektor jelenségeire, és ezzel együtt a tágabban vett gazdasági és társadalmi kérdésekre. Kezdetben ezek a módszertani apparátusok főként egy-egy tudományág (leginkább a közgazdaságtan, majd a politológia, szociológia) elemzési, módszertani megoldásait alkalmazták. Ahogy a szektor viszonylatai egyre összetettebbé váltak, úgy lettek az elemzési és módszertani megközelítések is több szempontúvá. A kilencvenes évek elején a nemzetközi nonprofit kutatásokat az összehasonlító vizsgálatok dominálták. A globalizáció és a globális civil társadalom olyan új jelenségeket hozott felszínre, amelyekhez meg kellett találni a megfelelő elemzési és módszertani apparátust is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindig az adott kérdésfeltevéshez az adott módszert kell alkalmazni, és úgy véljük ebben a kapcsolathálózati elemzés is egy lehetséges – de a többi módszertani megközelítést nem kizáró – megoldás. Sőt, mint majd látható, az ernyőszervezet kapcsolathálózati elemzését meg kell, hogy előzze egy részletes formális statisztikai elemzés, hiszen csak ennek alapján tudjuk azokat a jellemzőket – szervezeti tulajdonságokat – feltárni, amelyek segítenek megérteni az egyes tagszervezetek közötti kapcsolatok tartalmát, minőségét is. II.1. A hálózati metafora a nonprofit elméletek és kutatásokban A nonprofit szervezetek gazdaságban, társadalomban betöltött szerepeit magyarázó elméletek közül a hálózati metafora a jóléti pluralista koncepcióban (EVERS, 1995; WALCHER, 1997) érhető először tetten. Valójában a globális civil szervezetek vizsgálata indította el a civil/nonprofit kutatásban a hálózati megközelítést, abból az alaptételből kiindulva, hogy ezen szervezetek egyik legfontosabb sajátossága a reciprocitás és a hálózatiság.

10


______________________________________________________________

II.1.1. A hálózati metafora a jóléti pluralista koncepcióban. Adalbert EVERS és Thomas OLK jóléti pluralista koncepciójukban abból indultak ki, hogy a jólét termelése 4 a piac, az állami intézmények, a háztartások és a civil/nonprofit szervezetek összjátékaként valósítható meg. Ellentétben más jóléti pluralista felfogásokkal (pl. KAUFMANN, 1994) a szerzők felhasználták a korábbi nonprofit elméletek eredményeit is, és a szektorok közötti együttműködés mellett foglalnak állást. A jóléti pluralista koncepció ugyanakkor abban tér el a korábbi nonprofit elméletektől, hogy itt nem annyira az egyes szektorok közötti különbségek, hanem az állam, a piac és a háztartás közötti átmenetek és feszültségek kapnak kiemelt jelentőséget. A korábbi elméletekben (például WEISBROD közjavak-, HANSMANN bizalom-, JAMES kínálati vagy SALAMON interdependencia-elméletében) erősen háttérbe szorult a nonprofit szervezetek szélesebb körű funkcionális elemzése. Ugyanis az amerikai nonprofit elméletek a nonprofit szektor szervezeteinek csak egy részére, a közszolgáltató szervezetek szerepére koncentráltak, míg az érdekérvényesítő, illetve a tag- és önsegítő, valamint a segélyező szervezetek szerepét teljesen figyelmen kívül hagyták (WALCHER 1997). A jóléti pluralista modellben a nonprofit szektor egyfajta intermedier terület, amely azáltal lesz komplex kapcsolatok színtere, hogy összekapcsolja a jóléti háromszög többi elemét. EVERS a nonprofit szektor köztes jellegét számos különböző fejlődési folyamat és kapcsolat hatékonyságából eredezteti, amelyek által a szektorok közötti határok áteresztőbbek és a köztük lévő interakciók intenzívebbé vál(hat)nak (EVERS 1995) .Így például a nonprofit szektor és az állam közötti kapcsolatok vizsgálatában inkább a kooperáció kap kitüntetett figyelmet, és kisebb hangsúly jut az állammal szembeni autonómiára. A piaci intézményekkel való interakció hatása – EVERS szerint – megmutatkozik egyrészt abban, hogy a nonprofit szervezetek menedzsmentépítése egyre inkább piaci jellemzőket vehet és vesz fel, másrészt abban, hogy a nonprofit szervezetek vállalkozásaik révén versenyhelyzetbe kerülnek a piaci szereplőkkel, amely verseny erősen visszahat a szervezetek küldetésére, missziójára. Az informális szektorban megjelenő, szolidaritáson alapuló, kollektív vagy szubkulturális igények igen gyakran a nonprofit szektorban nyernek formalizált teret. Mindezek a nonprofit szektort a civil társadalom és a nyilvánosság képviseletével ruházzák fel. Az informális és a nonprofit 4

EVERS és OLK véleménye szerint a jólét egy fogyasztási folyamat végterméke, amelynek során javak, szolgáltatások, idő és energia bevetésével, felhasználásával objektíven és szubjektíven észlelhető szükségletek kielégítése történik.

11


______________________________________________________________

szektor közötti interakció a társadalmi szolidaritást, a demokrácia és a társadalmi igazságosság érvényesülését van hivatott kifejezni. EVERS és OLK szerint - a szektorok közötti kapcsolati hálózatok kialakításában - a nonprofit szektor és szervezetei által történő erőforrás-mobilizálás (jószágok, társadalmi tőke, idő) mikéntjének van meghatározó szerepe. Ez azon múlik, hogy a nonprofit szervezetek – az intermedier helyzetből következően – azokat az erőforrásokat, amelyeket az államtól (pl. támogatások), a piacon keresztül (pl. vállalkozási bevétel), és az informális szektorból (pl. társadalmi tőke) nyernek, össze tudják-e kapcsolni a saját kompetenciáikkal és cselekvési stratégiáikkal. Az a mód, ahogy az egyes nonprofit szervezetek ezekkel az erőforrásokkal, kívülről jövő hatásokkal, befolyásokkal bánnak, illetve ahogy ezeket alakítják, meghatározza a szervezetek fejlődéstörténetét és „karrierjét” is (EVERS–OLK 1996). A jóléti pluralista koncepcióban a hálózatok szükségessége és értelmezése tehát makroszinten merül fel és éppen a hálózatoknak az a „tulajdonsága” nem kap elég jelentőséget, hogy általuk áthidalhatóvá válik az a szakadék, amely a mikro- és makroszintű elemzéseket elválasztja. Azaz, az egyik szinten megragadott összefüggések elhelyezhetővé válnak a másik szint vonatkoztatási rendszerében is (TARDOS, 1995:7). Az életvilág hálózatként való észlelése a rendszerteória egyik fontos eleme. SIECKERMAN és NÜSS (2006) alábbi modelljükben arra tesznek kísérletet, hogy az intermedier szektort elhelyezzék a társadalmi hálózatok rendszerében. Először is a hálózatokat felosztják természetes és mesterséges hálózatokra. A természetes hálózatok részeként megjelenő elsődleges hálózatok – amelyek jellemzője az informalitás - az eversi modellben a háztartásoknak felelnek meg. A természetes és mesterséges hálózatokat is magában foglaló intermedier szektort a másodlagos és harmadlagos hálózatok alkotják. Tulajdonképpen ez a közvetítő, határokat átszelő jelleg az intermedier szektor legfontosabb tulajdonsága, hiszen egyszerre magában hordoz többfajta hálózati tulajdonságot. Az intermedier szektor részét képező másodlagos hálózatok azokat a nem formalizált szerveződéseket tartalmazzák, amelyek szervezettségük alapján további alcsoportra – az alacsonyan és a magasan szervezett hálózatokra – oszthatók.

12


______________________________________________________________

A nonprofit szektor és a piaci szektor szervezeteit a szerzők a harmadlagos hálózatokban helyezik el intézményesültségük és formális kooperációik miatt. 1.táblázat Az intermedier szektor helye a társadalmi hálózatok rendszerében

Természetes hálózatok Mesterséges hálózatok Intermedier szektor Elsődleges Másodlagos hálózatok Harmadlagos hálózatok hálózatok nem alacsonyan erősen nonprofit piaci szervezetek szervezett szervezett szervezett szervezetek informális kis hálók nagyobb intézményesült piaci vonatkozású szervezetek körök hálók kooperációk család, önsegítő laikus különböző termékhálózatok rokonság, csoportok, szolgálatok, tevékenységű (pl. autógyártás), kollégák, szomszédsági egyesülések alapítványok, kereskedelmi barátok hálók egyesületek stb. szövetségek, egyesülések Forrás: Spieckermann, Nüss, 2006.

A modell alaposabb tanulmányozása alapján azt is láthatjuk, hogy az intermedier szektor fogalmát a szerzők lényegesebben tágabban értelmezik, mint EVERS, hiszen nála az intermedier szektor csak a formalizált és intézményesült szervezetek együtteseként definiálódik. Az intermedier szektort SPIECKERMANN, NÜSS (2006) modellje sokkal inkább a civil társadalom tágabb fogalma alatt értelmezi, amelynek egyaránt részei a nem intézményesült szerveződések és az intézményesült szervezetek. Hiányossága a modellnek, hogy az állami kormányzati kapcsolatokat/hálózatokat nem emeli be a modellbe, és így az intermedier szektor egyik fontos kapcsolati szereplője kimarad az elemzésből. A rendszer szempontú megközelítések, mint a fentiekben láthatjuk, valamit „kezdeni akarnak” a hálózatok kérdésével és ezt teoretikus irányultságuknak megfelelően a társadalmi – jelen esetben a hálózati makrostruktúrák rendszerezésén keresztül kívánják megoldani, de azzal némileg adósak maradnak, hogy mi a tartalmuk ezeknek a hálózatoknak. II.1.2.A globális civil szervezetek kapcsolathálózati vizsgálata. A civil társadalom fogalma évszázadokon át összeforrt a nemzetállam fogalmával, hiszen innen nyerte identitását, társadalmi bázisát. Az 13


______________________________________________________________

1980-as évek nemzetközi gazdasági, diplomáciai szóhasználatában és dokumentumaiban egyre inkább teret nyertek az olyan kifejezések, mint: a „páneurópai” vagy „transznacionális civil társadalom”, értve ez alatt a határokat átszelő, határokon átnyúló civil társadalmi összefogásokat (ANHEIER, GLASIUS, KALDOR, 2004:36). A globális civil társadalom szóhasználat és értelmezés a kilencvenes években kezd el terjedni – tudományos és szakmai körökben – abban az kontextusban, hogy a „globális civil társadalom” a globalizáció ellensúlya. Értve ez alatt azt, hogy a világ gazdasági, politikai és kulturális globalizálódásának ellenőrzéséhez globális civil társadalomra van szükség. Ennek a globális civil társadalomnak pedig a legfontosabb tulajdonságai – pachwork jelleg mellett - a reciprocitásban és a hálózatiságban ragadhatók meg. Ezt a hálózatiságot YERGIN és STANISLAV (cit. Anheier és Katz, 2005) „átszőtt világ” metaforával jellemzik. Jonh KEANE (2004: 23) „A civil társadalom. Régi képzetek, új látomások” c. könyvében a globális civil társadalmat kölcsönösen összekapcsolt, többrétegű társadalmi térként jellemzi, határokon átívelő hálózatok és interakció-láncolatok összességeként, amely a lokálist a globálishoz kapcsolja. A globális civil társadalom hálózati megközelítéshez nem kis mértékben járult hozzá Manuel CASTELLS, a hálózati társadalomról szóló trilógiájával. HELD és mtsai szerint (cit. Anheier és Katz, 2005) a globális civil társadalom három fő jellemzővel írható le: az extenzitás (extensity) mint a hálózatok kiterjedése; az intenzitás (intensity) mint a hálózat különböző „csomópontjai” között fennálló kapcsolatok számának és típusának sűrűsége; és végezetül sebesség (velocity), amellyel a szervezetek a hálózati pontok közötti kapcsolataikat kialakítják, illetve használják. Helmut ANHEIER és kutatócsoportja 2000-ben indította útjára az első Global Civil Society Évkönyvet. Ezekben az Évkönyvekben évről-évre áttekintik a globális civil társadalom aktuális problémáit. A 2004/5-ös Évkönyvben ANHEIER és KATZ (2005) a globális civil társadalom hálózati megközelítésével foglalkoznak. 5 Magától értetődő kérdésként merül fel, hogy miért éppen a hálózatelemzés, hiszen eddig a nemzetközi összehasonlító kutatások (lásd pl.: SALAMON, ANHEIER, 1995; SALAMON, SOKOLOWSKI, LIST, 2001) uralták a civil szervezetek vizsgálatának terepét? Mi az a módszertani

5

ANHEIER, H., KATZ, H. (2005): Network Approaches to Global Civil Society. In: Global Civil Society 2004/5. Sage, London, 206-221.

14


______________________________________________________________

újdonság és többlet, amit a hálózatelemzés kínálhat a globális civil társadalom és szervezeteinek vizsgálatában? ANHEIER és KATZ szerint a globális civil társadalom vizsgálatához egy olyan módszert kell keresni amelyet kevéssé hatott át a módszertani nacionalizmus. A hálózatelemzés - egy olyan jelenség vizsgálatánál, mint a globális civil társadalom, amely átlépi a nemzetállamok, a régiók és a kontinensek határát – épp azt az ígéretet hordozza magában – „akulturális” és „elvonatkoztatott” jellegénél fogva -, hogy nem szenved a módszertani nacionalizmus gyermekbetegségeiben. A másik ok, ami a hálózatelemzés relavanciája mellett szól, az éppen a globális civil társadalom erős reciprocitása és hálózatisága. ANHEIER és KATZ (2005) legutóbbi tanulmányukban arra tesznek kísérletet, hogy empirikus úton, 5158 szervezetre 6 kiterjedően tárják fel a globális civil szervezetek (az NGO-k) közötti hálózati kapcsolatokat. Első lépésként a mintát alkotó szervezetek közötti teljes kapcsolathálót rajzolták fel, és azt találták, hogy az NGO-k igen kis hányada aránytalanul nagyszámú kötéssel rendelkezik a többi szervezet felé, míg többségük pedig kevés kötéssel. Ennek alapján azt a következtetést vonták le, hogy szervezetileg a globális civil társadalom hálózatai még kevéssé strukturáltak, noha találhatók közöttük már magasabb kötöttségű klaszterek (ANHEIER - KATZ, 2004:211). Második lépésben a mintát alkotó jelentősebb ernyőszervezetek egocentrikus hálózatait vizsgálták „észak-dél” dimenziók mentén 7 , illetve országos szinten 8 , arra keresve a választ, hogy miért alakul másképp az egyes ernyőszervezetek kapcsolathálózati „sorsa”. Az eredmények egyfelől azt mutatták, hogy a nonprofit szervezeti hálózatok a fejlődő országokban ritkábbnak míg északon összetettebbnek mutatkoznak, továbbá a déli szervezetek erősen rá vannak utalva a globális kapcsolatokra a jobb kapcsolati tőkéjű északi szervezetekkel. Következésképpen – írja ANHEIER és KATZ - délinek lenni globálisabbá teszi a nonprofit szervezeteket abban az értelemben, hogy a területi elhelyezkedésük új kapcsolatok keresését igényli a jobb kapcsolati tőkéjű északi szervezetek felé. Témánk szempontjából a kutatás harmadik esettanulmánya érdemel kiemelt figyelmet. Ez egy Nigériában, illetve Szenegálban működő 6 7

Ez a minta az Union of International Assotiation mintegy 25%-át jelentette.

Az északi ernyőszervezetet egy svájci székhelyű NGO volt, amely a nonprofit szervezetek és a kormány közötti kapcsolatokkal foglalkozott, míg a déli NGO egy etiópiai központú keresztény szervezet volt, amely a fejlődő országok segítésére jött létre. 8 Ebben az esetben Nigériában és Szenegálban helyi és nemzetközi szervezetek által létrehozott ernyőszervezetek voltak a vizsgálat tárgyai.

15


______________________________________________________________

ernyőszervezet vizsgálatát tartalmazta. Ezeket a szervezeteket helyi és nemzetközi alapítók hármas célkitűzéssel hozták létre: a szervezetek közötti együttműködés erősítésére, információ-cserére, és a kormánnyal való egyeztetésre. Szervezetileg ezeket a feladatokat egy adminisztratív szerv látta el, míg az új tagok szervezésével egy bizottságot bíztak meg. Nigériában a kezdeti pozitív és energikus mozgósítás után a hatvan tagszervezet csatlakozott az ernyőszervezethez. A kezdeti konszenzust hamarosan sorozatos egyeztetések váltották fel, aminek eredményeképpen a szervezetek között igen összetett és változatos szövetségek és koalíciók alakultak ki. Ez végeredményben odavezetett, hogy egy egymással versengő szervezetek ernyőszervezete jött létre. Ezzel szemben Szenegálban az ernyőszervezet a helyi nonprofit közösség sokkal kisebb részét mobilizálta, de ezt viszonylag gyorsan és jól szervezetten, azaz hatékonyan hajtotta végre. De vajon miért alakult ilyen eltérő módon a két ernyőszervezet története? A blokkmodell analízis azt mutatta, hogy a városias övezet és a rurális térség szervezetei között Nigériában egy ambivalens bizalmibizalmatlansági, míg Szenegálban pártfogói-pártfogolti kapcsolatok alakultak. A kapcsolathálózati elemzés szerint az egyes szervezetek közötti kötődések két főbb csoportba voltak sorolhatók: • Támogatási kapcsolatok (például kooperáció, információcsere, a konzorciumokról alkotott megegyező vélemény, szavazás) • Konfliktusos kapcsolatok (például hanyatló kooperáció, eltérő vélemény, a konzorciumból való kimaradási törekvés, viszályt keltő megmozdulások). A nigériai ernyőszervezet esetében a tagszervezetek között gyakoribb volt a konfliktusos kapcsolat, míg a szenegáli ernyőszervezet esetében pont fordítva volt. Az eredmények szerint az országos szintű ernyőszervezetek kapcsolathálózati elemzése egy versengő és egy kooperatív struktúrákból felépülő ernyőszervezetek képét rajzolták fel (ANHEIER KATZ, 2004:214). Megállapították, hogy az eltérő szervezeti struktúrák befolyással vannak a tagszervezetek együttműködésére, a támogatások felhasználására, és magának az ernyőszervezetnek a társadalmi beágyazódására. Összességében megállapíthatjuk, hogy a „korszellemnek” megfelelően a hálózati metafora már a kilencvenes évek közepén megjelenik az interdiszciplináris típusú nonprofit elméletekben. A témában végzett konkrét empirikus kutatások már a harmadik évezredhez köthetők. A (globális) civil társadalom hálózatosodásának

16


______________________________________________________________

megértéséhez új módszertani apparátusként „fedezik fel” a kapcsolathálózati elemzést a nonprofit kutatásban. Az eredmények azt mutatják, hogy a kapcsolathálózati elemzés nem csak mint módszertani újdonság hozhat újat a nonprofit kutatásban, hanem számos olyan összefüggést is megvilágít (pl. északi –déli, fejlődő – fejlett országok nonprofit szektorinak különbségei, eltérő fejlődési útjai és helye a globális világban), amelyeket a korábbi nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások eredményei még csak sejtetni engedtek. II.2. Egy hazai ernyőszervezet kapcsolathálózati vizsgálata és elemzése A szakirodalmi elemzések alapján megállapítható, hogy a hálózatelemzés új megközelítésekkel és szempontokkal gazdagíthatja mind a nonprofit kutatást, mind a nonprofit szervezetek gazdasági, társadalmi szerepének, működésének megértést. A hálózatelemzés által a nonprofit szervezetek olyan rejtett struktúrái tárhatók fel, amelyek - a nonprofit gyakorlatban - elsősorban a szervezetfejlesztésben és menedzsmentben hasznosíthatók. Mint ahogy az első fejezetben bemutattuk, a magyar kapcsolathálózat elemzésnek – kapcsolódva a nemzetközi trendekhez – számos kitüntetett területe van. Mindez idáig azonban a nonprofit szervezetek kapcsolathálózati elemzése sem a hazai nonprofit kutatásban, sem a hálózatelemzésben nem számít bevett gyakorlatnak. A témában végzett korábbi kutatásunkban (Bartal, Molnár, 2006) egy eurorégiós kistérség civil szervezetei közötti kapcsolatok feltárására tettünk kísérletet. A célunk az volt, hogy a kutatás során megtaláljuk az Eurorégió civil szektorának centrális, közvetítő vagy éppen perifériális szereplőit és feltérképezzük a közöttük kialakuló kapcsolatokat. Mindez azt szolgálta, hogy egy eurorégiós civil stratégiai koncepció megalkotásához támpontokat adjunk, mivel ehhez elengedhetetlenül fontos annak ismerete, hogy az egy területen működő civil/nonprofit szervezetek között milyen kapcsolatok vannak jelen, vagy éppen hiányoznak. Az ernyőszervezet kapcsolathálózati elemzésénél is hasonló feladatra vállalkozunk. Általánosságban a kutatás célja egyfelől az, hogy feltárjuk és elemezzük egy jól lehatárolható szervezeti egység – egy ernyőszervezet - tagjai közötti kapcsolatokat és ezek minőségét. Másfelől pedig az, hogy ennek szervezetfejlesztési és módszertani tanulságait, lehetőségeit is ismertessük. 17


______________________________________________________________

A hálózatelemzésre kiválasztott ernyőszervezet a hazai nonprofit szektor egyik legrégebben alakult és egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező ernyőszervezete: a Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége. A Szövetséget 1992-ben jegyezték be, de előzményei szorosan kapcsolódnak a LÁRESZ Kisszövetkezethez. Valójában a LÁRESZ fennállásának 10. évfordulóján összejött szervezetek képviselői határozták el a Szövetség megalapítását. A Szövetség létrehozásának elvi, szakmai indítékait HEGYESI Gábor, az első elnök a következőkben fogalmazta meg: „Kell egy új szociálpolitika, ami beengedi mindazokat, akik valamit akarnak tenni, és kitágítja az állami szociálpolitika forráshiányos összefüggései miatt ellátásra már nem képes, vagy teljes ellátásra már nem képes rendszerét. Kitágítja, nem állami, egyházi és nem egyházi, piaci szereplőkkel és bevonja még a magánéletből, az informális szektorból, azokat, akik valamit szeretnének tenni.” Az 1992-1996-ig tartó időszakban – az első szakaszban - körülbelül több mint háromszáz tagja volt a Szövetségnek, számos tevékenységi területről. A Szövetség történetének második szakasza 1997-tel kezdődött, amikor is egyfajta „profil tisztítás” jegyében csak a humánszolgáltatással foglalkozó szervezetek maradtak meg a Szövetség keretein belül. Ekkor a Szövetségnek körülbelül száz tagszervezete volt. A harmadik korszaktól (2000-től) önálló ügyvezető került a szövetségi központ élére. 2002-ben ünnepelte a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 10 éves fennállását, és a 2004-es szövetségi közgyűlésen új elnökséget választottak. Ezen a taggyűlésen a leköszönő elnök a következőképpen jellemezte a Szövetség történetének elmúlt 12 évét: ”a Szövetség egy nagyon jó hírű, mindenki által tisztelt szervezetté vált.” Jelenleg a Szövetségnek 131 tagja van, melynek 48%-a fővárosi 52%a vidéki székhelyű szervezet. A tagszervezetek 36%-a alapítványi, 35%a egyesületi, 8%-a közhasznú társasági 6%-a szövetségi, érdekképviseleti, 5%-a pedig közalapítványi formában működik. A szakmai munka a Szövetségben öt munkacsoportban folyik :a munkanélküliség-foglalkoztatás, idősügy, család-, gyermek-, és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség és egészségügy, rehabilitáció. A Szövetség hétfajta szolgáltatást nyújt tagszervezetei számára: érdekképviselet, -védelem, -érvényesítés, hálózatépítés, információk, képzések, továbbképzések, szakmai programok, konferenciák, tanulmányutak, jogi tanácsadás és kiadványok. A Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége számos programban vesz részt. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Watch Dog-program, amelynek célja, hogy a Szövetség tevékenyen részt 18


______________________________________________________________

vállaljon a nonprofit szektor érdekeinek megfogalmazásában és képviseletében. További jelentős programja még a Szövetségnek az „Ifjúság 2000-2006” Európai Önkéntes Szolgálat. A Szövetség legutóbbi nagy nyilvánosságot kapott - a HEFOP érdekképviselet terén kifejtett – akciója az Uniós pályázatokat elnyert szervezetek pénzügyi „ellehetetlenülésére” hívta fel a figyelmet. II.2.1. A kutatás céljai és módszerei. A fentebb vázolt elméleti alapvetésekből következően a kutatás főbb céljai a következők: • Feltárni a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége tagszervezetei között - különböző relációkban - létrejövő hálózati struktúrát, ezeket leírni és jellemezni. • Megmutatni, hogy a különböző hálózati struktúrákban a Szövetség tagszervezetei közül mely szervezetek jelennek meg centrális, közvetítő vagy netán perifériális pozíciókban. • Az egyes tagszervezetek ezen a hálózati pozíciókban való megjelenését mennyiben magyarázzák a szervezet és formális jellemzői (szervezeti- vagy tevékenységtípus, bevételnagyság, tagsági viszony időtartama, munkacsoporthoz való tartozás, székhely stb.). • Mindezek alapján pedig olyan szervezetfejlesztési és módszertani problémák felvetése, amelyek elősegíthetik a hazai nonprofit szervezetek kapcsolathálózati megközelítésének terjedését és eredményeinek gyakorlati hasznosítását. Módszertanilag a vizsgált tagszervezetek eredményeit két fajta elemzésnek vetjük alá: egy formális statisztikai és egy kapcsolathálózati elemzésnek. A szervezetek megkérdezésére alkalmazott kérdőív felépítése is ezeknek a módszertani céloknak a megvalósítását szolgálta: • A kérdőív első része a tagszervezetek általános, szervezeti jellemzőit vizsgálta, úgy mint: bejegyzés éve, jogi forma, szervezet székhelye, közhasznúsági státusz, alapítók, tevékenységi terület, hatókör, foglalkoztatottak, önkéntesek, bevétel és bevételtípusok végezetül pedig a szervezet gazdasági helyzetének és ismertségének megítélése. A kérdések alapján egyfelől a Szövetség tagszervezeteinek statisztikai sajátosságait, másfelől a tipikus szövetségi jellemzőit kerestük.

19


______________________________________________________________

•

•

A kérdőív második kérdéscsoportja a szövetségi tagsággal foglalkozott: a szövetségi tagság kezdetével, a munkacsoportbeli hovatartozással, a Szövetségről szerzett információkkal, a belépés motivációival, a szövetségi szolgáltatások hasznosításával, a Szövetséggel való elégedettséggel (a működés, a nyújtott szolgáltatások, szakmai lehetőségek, érdekképviselet-, védelem, érvényesítés), illetve a szövetségi tagság saját szervezetre gyakorolt hatásával. Ezen kérdések lehetőséget adtak arra, hogy a szervezetek szövetségi tagsággal kapcsolatos attitűdjeit, motivációit és elégedettségét lemérjük és ezek mértéke alapján jellemezzük a tagszervezeteket. Végezetül a kérdések harmadik csoportja egyfelől a szövetségi tagok közötti a rendszeres és információs kapcsolatokra, közös rendezvényekre, pályázati projektekre, támogatói és támogatotti kapcsolatokra, illetve ugyanezen kapcsolatok Szövetségen kívüli meglétére. E kérdések a tagok közötti kommunikációs, tranzakciós és instrumentális viszonyok feltérképezését szolgálták. A három utolsó kérdéssel (ismert és elismert valamint befolyásos szervezetek megnevezése) a szövetségi tagok közötti hatalmi és tekintély viszonyokat vizsgáltuk. 9

A formális statisztikai elemzést SPSS, míg a kapcsolathálózati elemzést a UCINET 6 programmal végeztük el.

9

A kutatásban részt vettek a PPKE BTK szociológia szak „Civil társadalom – nonprofit szektor szakirány” hallgatói: Botás Bernadett, Csernus Éva, Farkas Antal, Földesi Anita, Gasztonyi Eszter, Hermann Attila, Ormosi Kinga, Rácz Gyöngyi, Sebők Dóra, Szabó Rita, Takács Tamás.

20


______________________________________________________________

II.2.2. A vizsgálat eredményei A kérdőíves vizsgálat két ütemben folyt le 2006. április – május, illetve szeptember-október között, a Szövetség honlapján található címlista alapján. 10 A vizsgálat első ütemében a 62 budapesti szervezetet közül 44 szervezettel (73%) sikerült a személyes kérdőív felvétel, 11 míg a másodikban, a 69 vidéki szervezetnek interneten és postán küldtük ki a kérdőívet. A megkeresett vidéki szervezetek közül 18 szervezet válaszolt (25%) és küldött vissza értékelhető kérdőívet. 12 Összességében tehát, a Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetsége jelenlegi tagszervezetei közül 47%-ának adatait sikerült feldolgozni, ami általánosságban véve jó válasz adási aránynak mondható (1. ábra). Ugyanakkor az alacsony vidéki elemszám miatt a válaszadói mintát a budapesti szervezetek dominálják és ezért nem tudunk releváns összehasonlítást tenni a budapesti és a vidéki tagszervezetek véleményei között. Az elemzés első részében az összes válaszadó szervezetre vonatkozó eredményeket, majd a második részben a budapesti alminta főbb jellegzetességeit ismertetjük, mivel a kapcsolathálózati elemzést is körükben hajtottuk végre. Mind az összes, mind a budapesti válaszadók esetében – bemutatjuk: • a válaszadó szervezetek általános, szervezeti jellemzőit, hiszen ezek azok a tulajdonságok, amelyek a kapcsolathálózatban elfoglalt pozíciókat is fémjelzik. • A továbbiakban a szövetségi tagsággal kapcsolatos jellemzőkre térünk ki, valamint • a budapesti válaszadó szervezetek között fennálló általános, információs, pályázati, támogató/támogatotti, valamint az ismert, elismert szervezetek kapcsolathálóit rajzoljuk fel.

10

Ezt a címlistát kaptuk meg a Szövetségtől is, ahol több telefon szám és emailcím megváltozott, illetve nem volt aktuális. 11 Hat szervezet esetében kiderült, hogy két szervezet elérhetetlen a címlista alapján, ugyancsak ketten úgy nyilatkoztak, hogy már nem tagok, valamint szintén két szervezet már nem működött. 12 A vidéki szervezetek esetében az alacsony visszaérkezés miatt októberben még telefonon is megkerestük a szervezeteket. Ennek alapján 5 szervezetből három ismeretlennek, illetve elérhetetlennek bizonyult, egy-egy szervezet már nem volt tagja a Szövetségnek, valamint működését szüneteltette. Az alacsony visszaérkezés azért is sajnálatos, mert nem sikerült megszólaltatni olyan jelentősebb vidéki szervezeteket mint: az IMPULZUS Egyesületet Szolnokról, amelynek vezetője a Szövetség elnökségének is tagja, vagy éppen a RECIK Alapítványt Miskolcról, a Szocio East Egyesületet , ENYFT-t Nyíregyházáról, DDRFT-t Pécsről stb.

21


______________________________________________________________ 1. ábra Az összes, a budapesti és a vidéki szövetségi tagok válaszadási arányai

vidéki szervezetek (n=69)

25%

68%

budapesti szervezetek (n=62)

összes szervezet (n=131)

válaszolt

7%

73%

47%

nem válaszolt

18%

44%

elérhetetlen, nem tag, nem működik

22

9%

9%


______________________________________________________________

II.2.2.1.Az NHSZOSZ összes általános, szervezeti jellemzői.

válaszadó

tagszervezetének

A válaszadói minta meghatározó szervezetei a magánalapítványok (28 szervezet) és az egyesületek (25 szervezet) közül kerültek ki. Ezt a civil jelleget az is megerősíti, hogy a szervezetek döntő többségének alapítói magánszemélyek voltak. 2. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása szervezeti forma szerint

12% 3% 45%

40% n=62

magánalapítvány

egyesület

közalapítvány

közhasznú társaság

A két közalapítvány (az összes 3%-a) községi, míg a hét közhasznú társaság (az összes 12%-a) közül öt budapesti szervezet volt. Településtípus szerint a mintát – ahogy már a bevezetőben is említettük - a budapesti szervezetek túlsúlya (az összes 71%-a) határozza meg. A megyeszékhelyekről 5 szervezet (az összes 16%-a), a városokból 9 szervezet (az összes 39%-a) és községekből 4 szervezet (az összes 31%-a) válaszolt.

23


______________________________________________________________ 3. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása településtípus szerint

7% 14%

8% 71%

n=62

főváros

megyeszékhely

város

község

Az alapítási év tekintetében a válaszadói minta három csoportra osztható: a többséget olyan szervezetek alkotják, amelyek több mint másfél évtizedes szervezeti múltra tekintenek vissza. A szervezetek közel egy negyede 6-10 éve, míg valamivel több mint egytizede, öt évnél fiatalabb szervezet. (A vizsgált szervezetek mintegy 10%-át 1990 előtt alapították (úgy mint például: a mozgássérültek különböző szervezeteit, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét stb.), 1990-1995 között 59%, 1996 és 2000 között 23%, míg 2000 és 2005 között 13% jött létre.) Az alapítási év és a szervezeti tagság között átlagosan 3-4 év különbség fedezhető fel 1999-ig, ezt követően azonban azt tapasztalhatjuk, hogy ez a két dátum több szervezet esetében is megegyezik, vagy kis eltérést mutat - azaz röviddel az alapításuk után lettek a Szövetség tagjai. Az alábbi, 4. ábrán jól látszanak a Szövetség életciklusának főbb szakaszai is, amelyet már korábban ismertettünk.

24


______________________________________________________________ 4. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása alapítási év és szövetségi tagság éve szerint (esetszám) 12

10

8

6

4

2

0 1990 1990 előtt

1991 1992 1993

1994

1995 1996 1997

szervezeti tagság

1998 1999 2000

2001

2002 2003 2004

2005

alapítási év

A válaszadó szervezetek között csak két olyan szervezetet találunk, amely a Szövetség alapításától tag, illetve a szervezetek 26%-a 19921996 között lépett be a Szövetségbe. A többség (39%) ez után, 19972001 között, illetve 2001-et követően (32%) vált a Szövetség tagjává. A válaszadók több mint egy harmada tehát az 1997-es szövetségi „profil tisztítást” követően, illetve másik harmada a Szövetség harmadik korszakában vált taggá. A vizsgálati mintába bekerült szervezetek között is – a Szövetség jellegéből fakadóan - meghatározó volt a szociális területen működő nonprofit szervezetek (52%) jelenléte. Őket követték az egészségügyi (21%) és oktatási (16%) nonprofit szervezetek.

25


______________________________________________________________ 5. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása tevékenységtípus szerint (esetszám) 23

13

10

4

4

3 2

kultúra

sport, szabadidő

oktatás

egészségügy

szociális

jogvédelem

érdekképviselet

Jogvédelemmel és érdekképviselettel négy-négy, kultúrával három, míg sport és szabadidős tevékenységekkel két válaszadó szervezet foglalkozott. Noha a válaszadó nonprofit szervezetek több mint a fele közhasznú szervezetként működött, de az országos adatoknál lényegesen magasabb volt a kiemelkedően közhasznú szervezetek aránya (44%). Mindez összefüggésben van azzal, hogy a Szövetség tagjai a humán szolgáltatás – szociális, egészségügy, oktatás - területén működnek, ami jellegénél fogva kiemelkedő társadalmi haszonnal jár.

26


______________________________________________________________ 6. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása közhasznúsági státusz szerint

1%

44%

55%

n=62

közhasznú

kiemelkedően közhasznú

nem közhasznú

Az összes, vizsgálatba bekerült nonprofit szervezetek 47%-a országos hatókörű volt. Számottevő volt még a mintában az egy településen (11%), a regionálisan (9%), valamint a több településen (8%) működő, illetve az egy intézményért, konkrét cél megvalósításáért (7%) alapított szervezetek aránya. Figyelemre méltó, hogy a Szövetségnek olyan tagjai is vannak (a válaszadók 13%-a), amelyek maguk is rendelkeznek társult vagy tagszervezetekkel. (Egy szervezetnek 101, míg négy szervezetnek 2025, és ugyancsak négy szervezetnek 10-15 társult vagy tagszervezete volt.) Mindez a szövetségi tagság tova gyűrűző hatását, illetve a hazai nonprofit szervezetek egy bizonyos csoportja közötti kapcsolódási képességeket, törekvéseket mutatja.

27


______________________________________________________________ 7. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása hatókör szerint (esetszám)

29

országos 6

regionális több megye

1 4

megye

6

több település

7

település 4

településrész

5

egy intézmény, konkrét cél

n=62

A válaszadói minta a nonprofit szervezetek országos átlagánál magasabb szervezeti professzionalizációját jelzi, hogy a szervezetek 61%-a foglalkoztatott főállású alkalmazottat. Az adatok szerint egy szervezet átlagosan 13 főt alkalmazott főállásban. 13 Mint ahogy az alábbi, 8. ábra is mutatja a leggyakoribb foglalkoztatási forma a főállású mellett, a szerződéses és/vagy tiszteletdíjas alkalmazás volt. Kiemelkedőnek mondható, hogy 75%-uk önkénteseket is alkalmazott tevékenysége során. A szociális szervezetek körében mért (CZIKE, BARTAL 2005) adatokhoz képest ez lényegesen magasabb aránynak számít.

13

Négy szervezetnek foglalkoztak.

50-150

fő

főállású

alkalmazottja

28

volt,

amelyek

idősgondozással


______________________________________________________________ 8. ábra Az összes válaszadó tagszervezet foglalkoztatási jellemzői (esetszám)

47

ökéntes foglalkoztatás 34

szerződéses

tiszteletdíjas

6

18

mellékállású alkalmazás

38

főállású alkalmazás

n=62

9. ábra Az összes válaszadó tagszervezet vezetőinek foglalkoztatási jellemzői (esetszám)

18

35

1 3 5

főállású

mellékállású

tiszteletdíjas

szerzõdéses

önkéntes

n=62

Némiképp árnyalja ezt a professzionalizált foglalkoztatási képet, hogy a szervezetek 56%-nál a vezetők önkéntes munkában látják el feladataikat. Ez az egyesületek döntő többségére (89%-ára), valamint

29


______________________________________________________________

az alapítványok 43%-ra volt jellemző. Mint a 10. ábrán is látható, a főállású vezető alkalmazása az évi 5-10 millió Ft-ot megközelítő és az annál magasabb bevételeknél válik lehetővé a szervezetek számára. 10. ábra Az összes válaszadó tagszervezet vezetőinek foglalkoztatási jellemzői a bevételek nagysága szerint (esetszám)

11

50 millió Ft felett

2

30-50 millió Ft

1

2

1

4

1

10

1

500 e- 1millió Ft

5

200-500 e Ft

2

50-200 e Ft

1

50e Ft alatt

1 20%

főállású

40%

önkéntes

1

1

6

1-5 millió Ft

0%

1

1

4

10-30 millió Ft 5-10 millió Ft

5

szerződéses

60%

80%

100%

tiszteletdíjas

A válaszadó nonprofit szervezetek múlt évi átlagos bevétele 15 millió Ft volt. Ennek alapján a válaszadó szervezetek – első ránézésre - két nagy csoportra oszthatók: a minta átlagánál alacsonyabb (ez a válaszadó szervezetek 45%-a) és a minta átlagánál magasabb (55%) bevétellel rendelkező szervezetekre. E csoporton belül igen jelentős számban vannak olyan szervezetek, amelyek jóval a minta átlaga feletti (9-10-szer magasabb) bevételből gazdálkodnak.

30


______________________________________________________________ 11. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása a bevételek nagysága szerint (esetszám) 18

11

11

7 5

1

50e Ft alatt

5

2 1

50-200 e 200-500 500 e- 1-5 millió 5-10 Ft e Ft 1millió Ft Ft millió Ft

10-30 millió Ft

30-50 millió Ft


Amennyiben a bevett statisztikai csoportosítást használjuk, négy bevételi csoportot tudunk megkülönböztetni a minta alapján. Az alacsony bevételű szervezetek az összes válaszadó 15%-a közül kerültek ki, 29%-ot tettek ki a közepes (1millió Ft feletti és 10 millió Ft közötti), 26%-ot a magas (10 millió Ft feletti és 50 millió Ft közötti), valamint ugyancsak 29%-ot a nagyon magas (50 millió Ft feletti) bevételű szervezetek. Ez pedig a minta egy viszonylag egyenletes bevételnagyság szerinti megoszlását mutatja. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a válaszadó szervezetek bevételcsoportonkénti jellemzőit. Mindezek alapján jól látható, hogy – bevételnagyság tekintetében Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetsége válaszadó szervezeteinek egy igen jelentős része – a magán- , vagy közalapítványi, közhasznú társasági formában működő szociális, oktatási, fővárosban, városokban és megyeszékhelyeken található szervezetek - a hazai nonprofit szektor meghatározó szervezetének számít.

31


______________________________________________________________ 2. táblázat Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása és jellemzői bevételi csoportonként alacsony bevételű szervezetek

közepes bevételű szervezetek

magas bevételű szervezetek

nagyon magas bevételű szervezetek

Szervezettípus szerint

egyesületek 24%-a magánalapítványok 14%-a

egyesületek 48%-a magánalapítványok 18%-a közhasznú társaságok 14%-a

alapítványok 39%-a, egyesületek 20%-a

Tevékenység -típus szerint

érdekképviseletet ellátó szervezetek 66%-a, jogvédelemmel foglalkozó szervezetek 25%-a, egészségügyi szervezetek 23%-a oktatási szervezetek 10%-a szociális szervezetek 11%-a

oktatási szervezetek 50%-a, kulturális szervezetek 34%-a, szociális szervezetek 24%-a, egészségügyi szervezetek 15%-a

Településtípus szerint

városi szervezetek 22%-a fővárosiak 18%-a

sport, szabadidős szervezetek 100%-a, kulturális szervezetek 66%-a egészségügyi szervezetek 54%a, érdekképviseletet ellátó szervezetek 34%-a, jogvédelemmel foglalkozó szervezetek 25%-a, oktatási szervezetek 20%-a, szociális szervezetek 15%-a megyeszékhelyen működő szervezetek 60%-a, városi szervezetek 33%-a, községi és fővárosi szervezetek 25%-a

közalapítványok 100%-a, közhasznú társaságok 87%-a magánalapítványo k 29%-a, egyesületek 8%-a szociális szervezetek 50%a; jogvédelemmel foglalkozó szervezetek 50%a; oktatási szervezetek 20%-a egészségügyi szervezetek 8%-a;

községi szervezetek 50%-a, fővárosiak 30%-a városiak 12%-a

Megyeszékhelyeken működő szervezetek 40%-a; városi szervezetek 33%-a, fővárosiak 27%-a községiek 25%-a.

A szövetségi tagsággal rendelkező összes válaszadó szervezet bevételszerkezetét vizsgálva három jól körülírható csoport bontakozott ki az elemzés során: • Az első csoportba azok a szervezetek tartoztak (a válaszadók 58%-a), amelyek csak egy domináns bevételi forrással rendelkeztek. Ezek közül a leggyakoribbiak a kormányzati pályázati támogatások (a csoport 30%-a) a normatív kormányzati támogatások (a csoport 19%-a), valamint az alaptevékenységből származó bevételek (a csoport 11%-a) voltak. A csoport további

32


______________________________________________________________

•

•

40%-ának más bevételi fajták között erősen szóródott a fő bevételi forrása. A második csoportba olyan szervezetek (a válaszadók 35%-a) kerültek, amelyeknek meghatározóan 2-4 bevételi forrásból származott az éves bevétele. Ezek a szervezetek egyfelől a normatív kormányzati támogatásokat egészítették az alaptevékenységből származó bevételekkel, illetve a normatív kormányzati támogatásokat kombinálták más bevétel típusokkal (pályázati bevételekkel és/vagy vállalkozási bevételekkel és/vagy adományokkal és/vagy 1%-os támogatásokkal). Végezetül igen kis elemszámban, négy szervezetnél, találtunk egy sajátos, „multi-ressource típusú” bevételi szerkezetet, ami vizsgálati adataink szerint azt jelentette, hogy a szervezetnek gyakorlatilag majdnem minden – a nonprofit szervezetek számára elérhető – forrásból volt bevétele.

Ugyanakkor – mint ahogy a 12. ábrán is látható – hogy a nagyobb bevételű szervezetek igen megosztottak voltak szervezetük gazdasági lehetőségeinek megítélésében, illetve az alacsonyabb bevételű szervezetek egyöntetűen pesszimistábbnak mutatkoznak. Az összes válaszadó szervezet 44%-a stagnálónak, 39%-a fejlődőnek és 17%-a pedig hanyatlónak tartotta szervezete gazdasági lehetőségeit (13.ábra).

33


______________________________________________________________ 12. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása a szervezet gazdasági lehetőségeinek megítélése és a bevételnagyság tekintetében (esetszám)

8


5

2

30-50 millió Ft

2

4

10-30 millió Ft

4 6 2 2

50-200 e Ft

1

50e Ft alatt

1 20%

fejlődő

2 2

200-500 e Ft

0%

2 3

3

500 e- 1millió Ft

1

5

5-10 millió Ft 1-5 millió Ft

5

40%

stagnáló

60%

1

80%

100%

hanyatló

13. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása a szervezet gazdasági lehetőségeinek megítélése alapján (esetszám)

11 24

27

fejlődő

stagnáló

34

hanyatló

n=62


______________________________________________________________ 14. ábra Az összes válaszadó tagszervezet megoszlása a szervezet ismertségének megítélése alapján (esetszám)

4 11

33 13

ismert

általában ismert

eléggé ismert

kevésbé ismert

n=62

Már fentebb említettük, hogy a válaszadó szervezetek között számos olyan volt, amely – főként bevételei alapján - a magyar nonprofit szektor jelentősebb szervezetei közé tartozik. Jól mutatja ezt a szervezetek véleményének megoszlása is a tekintetben, hogy mennyire tartják szervezetük tevékenységét ismertnek. A válaszadók jelentős többsége (73% 51 szervezet) az ismert, általában ismert kategóriába sorolta magát, és csak 6% (4 szervezet) vallotta azt, hogy kevésbé ismert. Ennek alapján az előzőekben megfogalmazott megállapítást tehát azzal egészíthetjük ki, hogy nem csak bevételeik, hanem tevékenységük ismertsége alapján is a Szövetség számos olyan taggal rendelkezik, amely a hazai nonprofit szektor „elitjének” tekinthető (a legalább egy évtizede működik, tevékenységét dominánsan a közszolgáltatások terén fejti ki és éves bevétele 50 millió forint vagy annál magasabb). Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Szövetségnek – a válaszadói minta alapján – van egy gyenge szervezeti professzionalizációval, sérülékeny bevételszerkezettel, valamint alacsony éves bevétellel rendelkező tagsága is. Végezetül a válaszadó szervezetek egy fontos szervezeti jellemzőjét kell még bemutatnunk, ez pedig a különböző szintű szövetségekben, 35


______________________________________________________________

ernyőszervezetekben betöltött tagság, azaz a Szövetségen kívüli tagsági és érdekérvényesítési aktivitás. Az elmúlt tizenöt évben a hazai nonprofit szektor és szervezeteinek egyik változó erősséggel feltörő, de permanens problémája volt, hogy milyen intézményes keretek között lehetséges a szektor érdekeinek artikulálása és a megfogalmazott érdekek érvényesítése. Az érdekérvényesítés színterei és szintjei sokfélék lehetnek, úgymint: települési, igazgatási (minisztériumok, egyéb igazgatási szervezetek), törvényalkotói, szakmai, tevékenységterületi vagy éppenséggel a nonprofit szektoron belüli szintek. A kutatásban a tagszervezetek települési – helyi, kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi szintű – külső tagsági, érdekképviseleti aktivitását vizsgáltuk. Az eredmények szerint a válaszadó szervezetek többsége, 61%-a (38 szervezet) leginkább országos – főként szakmai - szövetségi/ernyőszervezeti tagsággal rendelkezik (csak két szervezet jelölte meg az NHOSZ-t ebben a kérdésben). Az országos szövetségi tagsággal rendelkező válaszadó szervezetek leginkább a budapestiek közül kerültek ki, és a szervezetek csak 29%-a volt vidéki. 15. ábra Az összes válaszadó tagszervezet települési szintű tagsága (esetszám)

nemzetközi szövetség/ernyőszervezet

10

52

országos szövetség/ernyőszervezet

38

reginonális szövetség/ernyőszervezet

9

megyei szövetség/ernyőszervezet kistérségi szövetség/ernyőszervezet települési/kerületi tagság

24 53

6

56

3

59 15

47

igen

36

nem


______________________________________________________________

Az összes válaszadó szervezet 24%-a – egyes budapesti, megyeszékhelyeken és városokban működő szervezetek – a helyi szintű szövetségekben (pl. Civil Kerekasztalok, Civil Szövetségek) is részt vesz. Leginkább ezen szervezetek közül kerülnek ki a kistérségi és megyei szövetségek tagjai is. A nemzetközi szövetségekben való tagság kizárólag a budapesti szervezetekre volt jellemző. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az összes válaszadó szervezet jelentős többsége – amelyek főként budapesti szervezetek igen élénk tagsági, érdekérvényesítési aktivitással rendelkezik. Ezen szervezeteknek az információ cserére, az érdekérvényesítésre, a hálózati tagságságra nem kizárólagos lehetőség a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségében betöltött tagság. Ennek pedig igen fontos menedzsmenti, hálózatépítési konzekvenciái vannak, melyre majd a III. fejezetben térünk ki részletesebben. II.2.2.2. Az NHSZOSZ összes válaszadó tagszervezetének a szövetségi tagságára vonatkozó jellemzői. Már az előzőekben bemutattuk, hogy a válaszadó szervezetek között kettő volt, amely 16 éve tagja a szövetségnek, 16 szervezet 10-14 éves, 24 szervezet 6-9 éves és 20 szervezet 1-5 éves tagsággal rendelkezik. Tagsági múltját tekintve a mintát alkotó szervezetek többsége 1997 után lett a Szövetség tagja. A továbbiakban a szövetségi tagságra vonatkozó jellemzőket három témacsoportban elemezzük: • Elsőként szövetségi tagsággal kapcsolatos elsődleges információkat, motivációkat, illetve a Szövetségben betöltött szerepet, azaz a munkacsoportokban való részvételt vizsgáljuk. • A második kérdéscsoportban a Szövetségnek a tagság számára nyújtott szolgáltatások hasznosítását és az azokkal való elégedettséget mutatjuk be. • Végezetül pedig a Szövetségi tagság hatásait tárjuk fel a szervezetek anyagi helyzetére, szakmai munkájára, ismertségére/elismertségére, informáltságára, érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés terén betöltött szerepére vonatkozólag. Célunk ezzel az, hogy az eredmények alapján feltárjuk a szövetségi működés és a tagszervezetek főbb jellemzőt, valamint a Szövetség és tagszervezetek kapcsolatának meghatározó dimenzióit. Ugyanis csak ezen eredmények ismeretében tudjuk a kapcsolathálózati vizsgálat 37


______________________________________________________________

szervezetfejlesztésre vonatkozó következtetéseket megtenni. Előre kell bocsátanunk, hogy természetesen ezeket a következtetések csak korlátozottan tekinthetők az egész Szövetségre érvényesnek, hiszen a tagság 47%-ának véleménye alapján fogalmazódnak meg. 1. Információk, motivációk, munkacsoportokban való részvétel Az összes válaszadó szervezet fele (31 szervezet) elsődleges információ forrásként a Szövetségről a személyes, informális kapcsolatokat jelölte meg. Ezek a személyes kapcsolatok a 2001 előtti tagok esetében a volt szövetségi elnökkel, illetve 2001 után a jelenlegi ügyvezetővel való kapcsolatokat jelentették. (A személyes információk másik csoportját jelentik azok az esetek, amikor egy-egy kollégától – már szövetségi tagsággal rendelkező szervezet vezetőjétől - hallottak a Szövetségről.) A szervezetek valamivel több mint harmada formális úton (konferenciák, pályázat, alapító tag, stb.) szerzett tudomást a Szövetségről. 16. ábra „Honnan hallott a Szövetségről mielőtt belépett volna?” (esetszám)

pályázat kapcsán találkozott vele

2

kollégától hallott róla

2

alapító tag

4

Szövetség kereste meg

4 9

egyéb

9

szakmai konferencián hallott róla

31

személyes kapcsolatokon keresztül

n=62

38


______________________________________________________________

Fontos megjegyezni, hogy a viszonylag nagyszámú „egyéb” válaszoknál (15%, 9 szervezet) a következő választípusok jelentek meg, pl.: internet, „mi mindenhová belépünk, ahol segítséget ígérnek az érdekvédelem terén”; „örököltem”. A szövetségi tagság motivációjaként a válaszadó szervezetek három főbb okot adtak meg: az érdekérvényesítés lehetősége (26 esetben), a Szövetség jó híre, ismertsége (24 esetben) és a több információ (16 esetben). További, számottevő szempontként merült fel a több pályázati hozzáférés és a konferenciákon való részvétel lehetősége. 17. ábra Az összes válaszadó tagszervezet szövetségi tagságának motivációja (esetszám) 30 25 20 15 10 5

an ác sa dá s it

jo g

le he tõ sé ge

ts ég

er ts ég /e lis m er

ké pz és ,t

ov

áb bk é

pz és

éb eg y

nf er en ciá k ko

or m ác ió in f

tö

bb

le he tõ sé g

le he tõ sé ge

áz at i

másodsorban (n=42)

bb

pá ly

elsősorban (n=62)

na gy

ob b

ism

tö

ny es í té s

ér de ké rv é

Sz öv et sé

g

jó

hí re

,i

sm er t

sé ge

0

összesített

Mint már korábban bemutattuk a Szövetségen belül a tagszervezetek – tevékenységüknek, szervezetük céljainak megfelelően - öt munkacsoportban fejthetik ki aktivitásukat. A mintát alkotó összes válaszadó többsége (64%-a, 40 szervezet) három munkacsoporthoz tartozott. Közülük legtöbben az egészségügyi és rehabilitációs, illetve a család-, gyermek és ifjúságvédelemi, valamint a foglalkoztatási, munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoporthoz tartozónak vallották magukat. Figyelemre méltó, hogy 9 szervezet vezetője nem ismerte a 39


______________________________________________________________

Szövetség ilyen jellegű tagozódását, illetve nem tudta megnevezni, hogy melyik munkacsoporthoz tartozik szervezete. 18. ábra Az összes válaszadó tagszervezet munkacsoportok szerinti megoszlása (esetszám)

egészségügy, rehabilitáció

16 6

esélyegyenlőség család-,gyermek és ifjúságvédelem

13 7

idősügy foglalkoztatás, munkanélküliség

11

9

nem tudja

n=62

A mintába bekerült szervezetek eredményei alapján megállapítható, hogy a szövetséghez való csatlakozást a személyes kapcsolatok involválták, a motivációkban azonban a saját szervezet céljának, missziójának hatékonyabb érvényesítése és egyfajta presztízs szempontok játszottak szerepet. Kitapinthatóan már itt megmutatkozik a szövetségi tagsággal kapcsolatos attitűd tekintetében - a tudatos, a „kvázi” és a látens tagok csoportjai, amelyek jellemzőit az alábbiakban szeretnénk igazolni. A Szövetségben – a minta szerint - a legerősebb „lobby-csoportot” az egészségüggyel és rehabilitációval, illetve a család, gyermek és ifjúságvédelemmel, foglalkozó szervezetek alkotják.

40


______________________________________________________________

2. A Szövetség szolgáltatásainak hasznosítása és az ezzel való elégedettség. A Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége hét fajta szolgáltatást nyújt tagszervezetei számára: 1. érdekképviselet, érdekérvényesítés, érdekvédelem; 2. hálózatépítés; 3. információk; 4. képzések, továbbképzések; 5. szakmai programok, konferenciák, tanulmányutak; 6. jogi tanácsadás; 7. saját szakmai kiadványok. Egy Szövetség működésének alapvető kérdése, hogy szolgáltatásokat nyújt és ezt tagszervezetei mennyiben hasznosítani.

milyen tudják

19. ábra A Szövetség által nyújtott szolgáltatások hasznosulása az összes válaszadó tagszervezet megítélése szerint (esetszám) 6 5

21 9

11

16 6

19 25

18

1

it an ác sa dá s

iá k

jo g

ko nf

er en c

ké pz és

7

ér de k

sz ak m ai p

ro gr am ok ,

ók rm ác i

ké pz és ,to vá bb

9

4

ok

8

3

in fo

té s

ké pv

há ló za té pí

én y

es íté s

6

12

9

9

3

2

22

9

22

6

41

10

án y

2

is e le t,ér v

13

7

6

12

15

ad v

10

4 4 0 4

8

10

ki

10

nem tudja

egyáltalán nem

alig

némiképp

jól

teljes mértékben

Mint a 19. ábrán is látható, a válaszadó szervezetek véleménye szerint a leginkább igénybe vett és hasznosított szolgáltatásoknak az információk nyújtását és a szakmai kiadványokat tartották. Ezeket követte a szakmai programok, konferenciák és tanulmányutak, valamint

41


______________________________________________________________

negyedik helyen az érdekképviselet, érdekérvényesítés, érdekvédelem hasznosítása 14 . A legkevésbé hasznosított szolgáltatások közé tartozott a képzések, továbbképzések, a még a „kezdetekből itt maradt” jogi szolgáltatás, illetve a témák szempontjából fontosnak tűnő, hálózatépítés. Az eredmények alapján azt valószínűsíthetjük, hogy valójában ezek a szolgáltatások nem is működnek a Szövetségen belül. Még mielőtt értékelnénk a fenti eredményeket, vizsgáljuk meg, mennyire elégedettek a válaszadó szervezetek a Szövetség működésével, valamint a nyújtott szakmai lehetőségekkel, illetve szolgáltatásokkal és az érdekképviseleti tevékenységgel. Az alábbi, 20. ábra adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a válaszadó szervezetek többsége a Szövetség munkájával elégedett volt. Az egyes tevékenységek közül a válaszadó szervezetek a Szövetség érdekképviseleti munkájával és általános működésével voltak leginkább elégedettek, míg a nyújtott szakmai lehetőségek és szolgáltatások tekintetében jobban szóródtak a vélemények, noha az átlagos megítélés az „elégedett” sávban húzódott. 15

14

A nyújtott szolgáltatásokat a válaszadók egy ötfokú skálán értékelhették, ahol az 1=egyáltalán nem tudta hasznosítani, míg az 5=teljes mértékben tudta hasznosítani jelentette. Az érdekképviselet közép értéke 3; a hálózatépítésé 1; az információké 4; a képzéseké 2; szakmai programok 4; jogi tanácsadás 1; kiadványok 3; 15 A Szövetség munkájával (ahol 1= nagyon elégedett, 5=elégedetlen) való elégedettség átlaga 1,9, SD=1,08; a nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettség átlaga 2,04, SD=1,2; a szakmai lehetőségekkel való elégedettség átlaga 2,3, SD=1,3; érdekvédelemmel való elégedettség átlaga 1,88, SD=1,1 volt.

42


______________________________________________________________ 20. ábra A Szövetség munkájának értékelése az összes válaszadó tagszervezet szerint (esetszám) 2 2

elégedettlen

2 1 kevésbé elégedett

1

2

3

5

14 inkább elégedett

15

10

17

19

elégedett

nagyon elégedett

7 7

26 26

33

9 8 10

nem tudja

8

9

12

a Szövetség működésével

a nyújtott szolgáltatásokkal

a nyújtott szakmai lehetőségekkel

érdekképviseleti tevékenységgel

Amennyiben a „hasznosítási” és „elégedettségi” értékeket egybevetjük azt találjuk, hogy a nyújtott szolgáltatások (információk) terén pozitív, míg a nyújtott szakmai lehetőségek terén kevésbé pozitív az egybeesés a két érték között. A legnagyobb különbség a Szövetség érdekképviseleti tevékenységének abszolút pozitív megítélése és ennek hasznosítása között van, azaz a szervezetek ezt a nagyon direkt és kifejező szövetségi szinten megjelenő érdekképviseleti tevékenységet csak kevésbé - mint majd a 21. ábrán is láthatjuk –, csak áttételesen tudják hasznosítani szervezetükben. Ezzel kapcsolatosan érdemes azt is megjegyezni, hogy a Szövetségbe való belépés egyik motivációja több válaszadó szervezet számára, éppen az érdekérvényesítés lehetősége volt. Fentebb, a Szövetségi tagsággal kapcsolatos attitűdöknél utaltunk rá, hogy a válaszadó szervezetek között három csoportot tudunk elkülöníteni . Ezt a csoportosítást – úgy véljük – a fenti adatok tovább erősítik, illetve árnyalták.

43


______________________________________________________________

•

•

•

Az első csoportot a „tudatos tagok” alkotják. Ide azokat a szervezeteket sorolhatjuk, amelyeknek direkt motivációik voltak a szövetségi tagsággal, vezetőik tudatosan ápolják a kapcsolatot a Szövetséggel, szolgáltatásait használják és hasznosítják, valamint van véleményük a Szövetség munkájáról. Ezen szervezetek aránya a válaszadók között mintegy 53%-ra volt tehető. A második csoportba a „kvázi – tagokat” soroltuk. Ezeknél a szervezeteknél egyrészt a jelenlegi vezetők „megörökölték” a szövetségi tagságot (ezért ennek motivációiról, a tagsággal kapcsolatos attitűdökről vagy a munkacsoportokhoz való tartozásról nem is tudtak határozott és pontos információkat adni), másrészt ezek a szervezetek maguk is egy nagyobb ernyőszervezetként működnek, illetve harmadrészt más ernyőszervezeti tagságban jobban motiváltak. A Szövetség szolgáltatásaiból az ebbe a csoportba tartozók csak azokat veszik igénybe, illetve hasznosítják, amelyek „automatikusan járnak”. Ezen szervezetek arányát a válaszadó szervezetek között 35% körül valószínűsítettük. A harmadik csoportba a „látens tagokat” sorolhatjuk, amely szervezetek bár beléptek a Szövetségbe, de tagságuk látszólagos, a Szövetség szolgáltatásiról vagy nem tudnak, vagy azokat nem tudják igénybe venni, hasznosítani. A válaszadó szervezetek 11%-a tartozott ebbe a csoportba.

3. A szövetségi tagság hatása A szövetségi tagság hatását a válaszadó szervezetek megítélése szerint öt mutató – a szervezetek anyagi helyzete, szakmai munkája, ismertségére/elismertsége, informáltsága, érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés terén betöltött szerepe – alapján vizsgáltuk. A mintát alkotó szervezetek 68%-a úgy ítélte meg, hogy a szövetségi tagságnak pozitív hatása volt szervezete informáltságára, 44% szerint szervezete ismertségére, míg 34%-a pedig a szervezet szakmai munkájában látta ezt a hatást. 16 Figyelmet érdemel, hogy ez részben egybeesik a tagsági motivációkkal, részben pedig – a szervezet ismertsége terén – „nem várt” hatások is tükröződnek. Az eredmények 16

A szövetségi tagság hatása az anyagi helyzetre átlaga 1,4, SD=,87; szakmai munkára való hatás átlaga 2, SD=0,93; az ismertségre való hatás átlaga 2, SD=0,96; az informáltságra való hatás 2,5, SD=0,88, míg az érdekképviseletre való hatás átlaga 1,9, SD=0,96 volt. Az érdekképviselet közép értéke 2; az informáltságé 3, az ismertség és szakmai munkáé egyaránt 2, míg az anyagi hatásé 1.

44


______________________________________________________________

arra is utalnak, hogy egy ismert, a nyilvánosságban gyakran megjelenő Szövetség jó híre hatással van a tagszervezetek ismertségére is, különösen ha azt a Szövetség is meg is jeleníti. 21. ábra A szövetségi tagság hatása az összes válaszadó szervezet megítélése alapján(esetszám)

120 100 80 60 40 20 0 nem tudja

nem volt hatása

csak áttételesen

pozitív hatása volt

egyéb

érdekképviselet, -védelem terén betöltött szerepére informáltságára ismertségére szakmai munkájára szervezete anyagi helyzetére

Áttételes hatását a szövetségi tagságnak szervezete szakmai munkájában, illetve érdekérvényesítési tevékenységében a szervezetek 37-37%-a tapasztalta. Nem meglepő módon, a szövetségi tagságnak legkevésbé a szervezetek anyagi helyzetére (65%) volt hatása. Ugyanakkor érdemes arra is felfigyelni, hogy a szervezetek több, mint negyede úgy vélte, hogy sem érdekképviseleti, sem szakmai munkájára, sem pedig ismertségére nem volt hatása a szövetségi tagságnak. Úgy véljük ezen eredmények az eddigi megállapításokat nagymértékben alátámasztják. A válaszadó szervezetek megítélése alapján egy olyan Szövetség képe bontakozik ki, amely a külvilág felé erős és határozott érdekképviseleti munkát folytat, míg befelé - a tagság felé - egy információs, szakmai szervezetként jelenik meg.

45


______________________________________________________________

III.2.2.3. A budapesti válaszadó tagszervezetek általános szervezeti, szövetségi tagságra vonatkozó jellemzői és kapcsolathálózati elemzése. Általános, szervezeti jellemzők. A 44 válaszadó budapesti tagszervezet között – a teljes mintánál -nagyobb arányban vannak jelen a magánalapítványok (52%) és kisebb arányban az egyesületek (36%). Ez a szervezeti-jogi forma szerinti megoszlás azt mutatja, hogy az alminta jelentős többségét civil jellegű szervezet alkotják, de köztük kisebbségben vannak a társas jellegű szervezetek. (A közhasznú társaságok 12%-ot tesznek ki, hasonlóan a teljes mintához, míg a közalapítványi működési forma hiányzik az almintából.) A válaszadó budapesti szervezetek egyik fő jellemzője, hogy több mint felüket (55%) a kilencvenes évek első felében hozták létre, és ezen szervezetek közül 11 szervezet (45%) a Szövetség történetének első korszakában lett tag (22. ábra). 22. ábra A budapesti válaszadó szervezetek megoszlása alapítási év és szövetségi tagság szerinti megoszlásban(esetszám)

7

2

2001

5

szervezeti tagság

2 6 1997-2000

7 1

1992-1996

11 2

1992 előtt

1

1990 előtt

1990-1995

1996-2000

2001 után alapított

A teljes mintánál egyenletesebb eloszlást mutatnak a budapesti szervezetek tagsági arányai: a szervezetek 30%-a az első korszakban, 32%-a a második, míg 36%-a a harmadik korszakban lett tagja a

46


______________________________________________________________

Szövetségnek. A budapesti válaszadó szervezetek többségét tehát olyan szervezetek alkotják, amelyek 10-16 éve működnek és 5-10 éve tagjai a Szövetségnek. A budapesti szervezetek közhasznúsági jellemzői megegyeznek a teljes mintáéval (55% közhasznú, 44% kiemelkedően közhasznú). Rájuk is jellemző, hogy az országos adatoknál közöttük is lényegesen magasabb volt a kiemelkedően közhasznú szervezetek aránya. A tevékenységtípus szerinti megoszlás – a teljes mintához hasonlóan – azt mutatja, hogy a válaszadó budapesti szervezetek többségének három fő tevékenységi területen fejti ki működését (23.ábra). 23. ábra A budapesti válaszadó szervezetek megoszlása tevékenységi terület szerint (esetszám) 42% 39%

21% 20% 18% 16%

9% 7% 5%

5% 2%

kultúra

7% 6%

3%

sport, szabadidő

oktatás

egészségügy

összes (n=62)

szociális

jogvédelem érdekképviselet

budapesti (n=44)

A budapesti válaszadó szervezetek három fő tevékenységi területe: a szociális (a válaszadók 39%-a), az egészségügyi (a válaszadók 20%-a) és az oktatás (a válaszadók 18%-a). Mint a 23. ábrán látható a teljes mintához képest bizonyos tevékenységi területek arányaikban

47


______________________________________________________________

magasabban (pl. oktatás, jogvédelem, érdekvédelem, sport és szabadidő), míg mások alacsonyabban (pl. szociális, egészségügy, kultúra) képviseltek a budapesti mintában. A budapesti válaszadó szervezeteknél is a két jellemző foglalkoztatási forma a főállású és a szerződéses alkalmazás volt. A teljes mintához képest ezek a foglalkoztatási formák valamivel magasabb arányt képviseltek a budapesti mintában (24.ábra). 24. ábra A budapesti válaszadó szervezetek foglalkoztatási jellemzői

75%

önkéntes

76% 64%

szerzõdéses

55% 11%

tiszteletdíjas

10% 32%

mellékállású

29% 64%

főállású

61%

összes (n=62)

budapesti (n=44)

Átlagosan egy válaszadó budapesti szervezetnek 10 főállású és 4 szerződéses alkalmazottja volt. Ez a szektor általános szervezeti professzionalizációjához képest magasabb aránynak számít, ugyanakkor a teljes mintától némiképp elmarad. A budapesti válaszadó szervezetek közül tehát több szervezet foglalkoztatott teljes és szerződéses alkalmazottat, de kevesebb számban, mint az összes válaszadó szervezet. A főállású foglalkoztatottak jelentős többségét (88%-át) a magas és nagyon magas bevételű szervezetek alkalmazták.

48


______________________________________________________________

Mint a fenti ábra is mutatja a budapesti válaszadó szervezetek körében is magas volt az önkénteseket foglalkoztató szervezetek aránya. A szervezetek vezetői – a teljes mintához hasonló arányokban – elsősorban önkéntes munkában (a válaszadók 55%-ánál), és másodsorban (a szervezetek 30%-ánál) főállásban látja el vezetői feladatát. Lényeges eltérés a teljes mintához képest, hogy a budapesti válaszadó szervezeteknél főállásban vezetőt csak a 10 milliónál nagyobb bevételű szervezetek alkalmaznak, ennek is 62%-át a nagyon magas (50 millió Ft feletti) bevételű szervezetek foglalkoztatják. A budapesti szervezetek átlagos bevétele 14 millió forint volt a múlt évben. Ennek alapján az alminta 42%-a átlag alatti, míg 58%-a átlag feletti bevétellel rendelkezett. 24. ábra A budapesti válaszadó szervezetek bevételnagyság szerinti megoszlása 29% 27%

21% 18%

18%

16%

11%

10%

9%

9%

8%

8%

2% 2%

50e Ft alatt

3%

2%

50-200 e Ft

3% 2%

200-500 500 e- 1-5 millió e Ft 1millió Ft Ft

összes(n=62)

5-10 millió Ft

10-30 millió Ft

budapesti (n=44)

49

30-50 millió Ft



______________________________________________________________

Míg a teljes minta – bevételnagyság szerinti – domináns szervezeteit a nagyon magas , illetve a közepes bevételű szervezetek alkották, addig a budapesti almintában a magas és a nagyon magas bevételű szervezetek a meghatározóak (de számottevő erőt képviselnek a közepes bevételű szervezetek is). Az alábbi táblázatban jól látható, hogy a budapesti válaszadó magánalapítványok többsége magas, illetve nagyon magas bevételű szervezet, míg az egyesületek inkább alacsony, illetve közepes bevételű szervezetek közé tartoznak. 3. táblázat A budapesti válaszadó tagszervezet megoszlása és jellemzői bevételi csoportonként alacsony bevételű szervezetek

közepes bevételű szervezetek

magas bevételű szervezetek

nagyon magas bevételű szervezetek

Szervezettípus szerint

egyesületek 25%-a magánalapítványok 18%-a

alapítványok 39%-a, egyesületek 25%-a

Tevékenység -típus szerint

érdekképviseletet ellátó szervezetek 50%-a, jogvédelemmel foglalkozó szervezetek 25%-a, egészségügyi szervezetek 22%-a szociális szervezetek 18%-a oktatási szervezetek 12%-a

egyesületek 44%-a magánalapítványok 13%-a közhasznú társaságok 20%-a sport, szabadidős szervezetek 100%-a, egészségügyi szervezetek 56%a, érdekképviseletet ellátó szervezetek 50%-a, jogvédelemmel oktatási szervezetek 13%-a, szociális szervezetek 12%-a

közhasznú társaságok 80%-a magánalapítványok 30%-a, egyesületek 6%-a szociális szervezetek 41%-a; jogvédelemmel foglalkozó szervezetek 50%-a; oktatási szervezetek 25%-a egészségügyi szervezetek 11%-a;

kulturális szervezetek 100%-a oktatási szervezetek 50%-a, szociális szervezetek 29%-a, jogvédelemmel foglalkozó szervezetek 25%-a, egészségügyi szervezetek 11%-a

Tevékenységtípus szerinti megoszlás alapján: • Alacsony és közepes bevételű szervezetek alkotják a budapesti egészségügyi és érdekvédelemmel foglalkozó szervezetek többségét; • Közepes bevételűek közé tartoznak a sport és szabadidős szervezetek; • Magas bevételűek közé pedig a kulturális szervezetek, • Magas-nagyon magas bevételű szervezet az oktatási, szociális és a jogvédelemmel foglalkozó szervezetek többsége. 50


______________________________________________________________

A szövetségi tagsággal rendelkező budapesti válaszadó szervezetek esetében is jól elkülöníthetővé vált - a bevételszerkezetét tekintetében: • A csak egy domináns bevételi forrással rendelkező szervezetek. Esetükben is a leggyakoribb domináns bevételi forrás a kormányzati pályázati támogatások, illetve a normatív kormányzati támogatások, valamint az alaptevékenységből származó bevételek. • A második csoportot azok a szervezetek alkották, amelyeknek meghatározóan 2-4 bevételi forrásból származott az éves bevétele. Ezek a szervezetek egyfelől a normatív kormányzati támogatásokat egészítették az alaptevékenységből származó bevételekkel, illetve a normatív kormányzati támogatásokat kombinálták más bevétel típusokkal (pályázati bevételekkel és/vagy vállalkozási bevételekkel és/vagy adományokkal és/vagy 1%-os támogatásokkal). • Négy budapesti válaszadó szervezetre volt jellemző az a sajátos, „multi-ressource típusú” bevételi szerkezetet, ami vizsgálati adataink szerint azt jelentette, hogy a szervezetnek gyakorlatilag majdnem minden – a nonprofit szervezetek számára elérhető – forrásból volt bevétele. A budapesti válaszadó szervezetek valamivel optimistábbnak ítélték meg szervezetük gazdasági lehetőségeit: közel felük (46%-a, 20 szervezet) fejlődőnek, 39%-uk (17 szervezet) stagnálónak, míg 16 %-a (7 szervezet) hanyatlónak. Míg az alacsony és közepes bevételű szervezetek inkább stagnálónak és hanyatlónak látták gazdasági helyzetüket, addig a magas bevételűek fejlődőnek vagy stagnálónak, a nagyon magas bevételűek pedig inkább fejlődőnek vagy hanyatlónak. A tevékenységi területen való ismertség tekintetében a budapesti mintába tartozó szervezetek jelentős többsége, 64%-a (27 szervezet) ismertnek tartotta magát. Valamivel több volt köztük az olyan szervezet – a teljes mintához képest, amely úgy ítélte meg, hogy tevékenysége kevésbé ismert.

51


______________________________________________________________ 25. ábra A budapesti válaszadó szervezetek megoszlása a szervezet ismertségének megítélése alapján

budapesti (n=44) ismert

összes(n=62)

általában ismert eléggé ismert

kevésbé ismert

A budapesti válaszadó szervezetek 37%-a (16 szervezet) tekinthető bevételei, ismertsége alapján a hazai nonprofit szektor meghatározó tagjának. Egyéb – települési szintű tagsági viszonyait – tekintve a budapesti minta tagjai között is meghatározó az országos szövetségekben való tagság (a válaszadók 61%-a, 27 szervezet) és közülük többen nagyobb ernyőszervezetek képviselői. A nemzetközi tagsági kapcsolatai az almintába tartozó 10 szervezetnek (23%) van. Szövetségi tagságára vonatkozó jellemzők. 1. Információk, motivációk, munkacsoportokban való részvétel A vizsgálat megkezdésekor azt feltételeztük, hogy a Szövetségről való informáltság tekintetében a budapesti szervezetek között nagyon erősek lesznek a személyes kapcsolatok. Mint az alábbi, 26. ábrán is látható, ez a feltételezésünk azért nem igazolódott, mert más válaszlehetőségek – pl. alapító tag és egyéb – csökkentették ennek érvényesülését.

52


______________________________________________________________ 26. ábra „Honnan hallott a Szövetségről mielőtt belépett volna?” (esetszám)

pályázat kapcsán találkozott vele kollégától hallott róla alapító tag Szövetség kereste meg egyéb szakmai konferencián hallott róla

5% 3% 2% 3% 9% 6% 7% 6% 15% 11% 15%

21%

45%

személyes kapcsolatokon keresztül

összes (n=62)

52%

budapesti (n=44)

Ezzel együtt a budapesti válaszadó szervezetek számottevő többsége első sorban személyes kapcsolatokon keresztül (19 szervezet, 43%), hallott a Szövetségről. Az informális és a formális információk aránya 48 – 52% volt a budapesti válaszadó szervezetek esetében. A szövetségi tagság motivációjaként a válaszadó szervezetek az érdekérvényesítés lehetőségét tartották elsődlegesnek (17 esetben), ezt követte a presztízs szempont (a Szövetség jó híre, 15 esetben) és a több információ lehetősége (14 esetben). Ez a motivációs ragsor követi az összes válaszadó szervezet esetében tapasztaltakat, de a budapesti szervezetek esetében direktebben jelenik meg az érdekérvényesítés szempontja és majdnem olyan súllyal esett a latba a presztízs és az információs szempont.

53


______________________________________________________________ 27. ábra A budapesti válaszadó tagszervezetek szövetségi tagságának motivációja (esetszám) 18 16 14 12 10 8 6 4 2

elsősorban (n=44)

másodsorban (n=29)

jogi tanácsadás

nagyobb ismertség/elismertség lehetõsége

képzés, továbbképzés

egyéb

konferenciák

több információ

több pályázati lehetõség

érdekérvényesítés lehetõsége

Szövetség jó híre, ismertsége

0

összesített

A budapesti almintát alkotó válaszadók közel kétharmada (65%-a, 37 szervezet) három munkacsoporthoz tartozott. Közülük legtöbben az egészségügyi és rehabilitációs, illetve a család-, gyermek és ifjúságvédelemi, valamint a foglalkoztatási, munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoporthoz tartoztak. Ugyanakkor, mint az alábbi, 28. ábrán is látható, a budapesti almintában – a teljes mintához képest – alacsonyabb az egészségügyi, rehabilitációs, és magasabb a család-, gyermek és ifjúságvédelmi, valamint az esélyegyenlőségi munkacsoportba tartozók aránya.

54


______________________________________________________________ 28. ábra A budapesti válaszadó tagszervezetek munkacsoportok szerinti megoszlása 28% 26%

21% 18%

18% 18% 16% 14% 11% 11% 9%

nem tudja

munkanélküliség és foglalkoztatás

idõsügy

összes (n=62)

család-gyerekifjúságvédelem

10%

esélyegyenlõség

egészségügyrehabilitáció

budapesti (n=44)

2. A Szövetség szolgáltatásainak hasznosítása és az ezzel való elégedettség Hasonlóan az összes válaszadó szervezethez, a leginkább igénybe vett és hasznosított szolgáltatásnak az információk nyújtását tartották a budapesti válaszadó szervezetek. Ugyanakkor a szakmai programokat, konferenciákat, és a Szövetség kiadványait jobban tudták hasznosítani, mint a teljes mintában szereplő szervezetek. 17 .

17

A nyújtott szolgáltatásokat a válaszadók egy ötfokú skálán értékelhették, ahol az 1=egyáltalán nem tudta hasznosítani, míg az 5=teljes mértékben tudta hasznosítani jelentette. Az érdekképviselet közép értéke 2,5; a hálózatépítésé 1; az információké 4; a képzéseké 1; szakmai programoké 4; jogi tanácsadásé 1; kiadványoké 3;

55


______________________________________________________________ 29. ábra A Szövetség által nyújtott szolgáltatások hasznosulása a budapesti válaszadó tagszervezetek megítélése szerint (esetszám) 4 5

60%

4

7

8

5

4

4

9 10

13

2

5

40% 22

18

20%

4 1

17 11

2

2

2

rm ác ké ió pz k é sz s, to ak vá m bb ai pr ké og pz ra és m ok ,k on fe re nc iá k jo gi ta ná cs ad ás

2

in fo

há ló za té pí

es í té s én y is e le t,ér v ké pv ér de k

nem tudja

2

té s

2

egyáltalán nem

3 2

35

2

21

8 0%

11

alig

némiképp

jól

2

ok

6

14

16

án y

80%

2 1 4

8

ad v

8

ki

100%

teljes mértékben

Ezek a szolgáltatások a budapesti szervezetek számára fizikailag is könnyebben elérhetőek. A kutatás elején azt feltételeztük, hogy a budapesti szervezetek tudják leginkább hasznosítani a Szövetség érdekképviseleti, érdekérvényesítési, érdekvédelemi szolgáltatásait. Az eredmények e tekintetben nem mutatnak szignifikáns különbséget, tehát mind a teljes, mind a budapesti almintában szereplő szervezetek 31-32%-a tudta jól vagy teljes mértékben szervezete javára fordítani ezen szövetségi szolgáltatást. Az egyes tevékenységek közül a válaszadó budapesti szervezetek leginkább a Szövetség érdekképviseleti munkájával voltak 18 elégedettek.

18

A Szövetség munkájával való elégedettség (ahol 1=nagyon elégedett, 5= elégedetlen )átlaga 1,8, SD=1,2; a nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettség átlaga 1,9, SD=1,3; a szakmai lehetőségekkel való elégedettség átlaga 1,79, SD=1,4; érdekvédelemmel való elégedettség átlaga 1,68 SD=1,2 volt.

56


______________________________________________________________ 30. ábra A Szövetség munkájának értékelése a válaszadó budapesti tagszervezet szerint (esetszám)

elégedettlen

kevésbé elégedett

1 1

2 2

1 1

4

2

8

inkább elégedett

8

5

9

13

elégedett

nagyon elégedett

3

5

17 20

24

7

4 10

nem tudja 8

9

12

a Szövetség működésével

a nyújtott szolgáltatásokkal

a nyújtott szakmai lehetőségekkel

érdekképviseleti tevékenységgel

Ezt követően közel azonos átlaggal a Szövetség által nyújtott szakmai lehetőségeket és a működést értékelték nagyra, míg legkevésbé a nyújtott szolgáltatásokkal voltak elégedettek. Ez az elégedettségi sorrend némileg eltér a teljes mintánál bemutatottól. A fenti eredmények alapján budapesti szervezetek körében is el tudtuk különíteni a tagszervezetek három fő csoportját. • A „tudatos tagok” aránya a budapesti válaszadók között némileg magasabb (63% 28 szervezet) volt, mint a teljes mintában . • A „kvázi – tagok” (a válaszadók 32%-a 14 szervezet) olyan budapesti válaszadó szervezetek voltak, - amelyek nagy többsége (10 szervezet) a Szövetség történetének harmadik korszakában 2001 után lett tag (négy szervezet pedig még az első korszakban, 1992-1995 között). - közülük 5 szervezet oktatási, 4 szociális, 3 a jogvédelem, érdekképviselet terén működött, míg 2 egészségügyi szervezet volt.

57


______________________________________________________________

•

- Főként a nagyon magas, illetve a magas bevételű szervezetek közé tartoztak (csak 3 szervezet volt alacsony bevételű) - Leginkább az egészségügyi és rehabilitációs munkacsoportba tartozónak vallották magukat, de 5 szervezet nem tudott a munkacsoportot megadni. Két olyan szervezetet találtunk, amely a „látens tagok” közé sorolhatók. Ez lényegesen alacsonyabb, mint ami a teljes mintában fellelhető volt.

3. A szövetségi tagság hatása A teljes mintánál némiképp magasabb arányban, az almintát alkotó szervezetek 70%-a úgy ítélte meg, hogy a szövetségi tagságnak pozitív hatása volt szervezete informáltságára. Valamivel alacsonyabb volt a budapesti szervezetek között a szövetségi tagságnak a szervezet ismertségére gyakorolt pozitív hatása (a válaszadók 41%-a). 19 31. ábra A szövetségi tagság hatása a budapesti válaszadó szervezet megítélése alapján(esetszám)

19

A szövetségi tagság hatása (ahol 1=nem volt hatása, 2= áttételesen, 3=pozitív hatása) anyagi helyzetre átlaga 1,25, SD=0,8; szakmai munkára való hatás átlaga 1,9, SD=1,1; ismertségre való hatás átlaga 2, SD=1,03; az informáltságra való hatás 2,5, SD=0,98, míg érdekképviseletre való hatás átlaga 1,9, SD=1,06 volt. Az érdekképviselet közép értéke 2; informáltságé 3, az ismertség és szakmai munkáé egyaránt 2, míg az anyagi hatásé 1.

58

az az az az


______________________________________________________________

80 70 60 50 40 30 20 10 0 nem tudja

nem volt hatása

csak áttételesen

pozitív hatása volt

egyéb

érdekképviselet, -védelem terén betöltött szerepére informáltságára ismertségére szakmai munkájára szervezete anyagi helyzetére

A teljes mintához képest lényegesen alacsonyabb volt azon szervezetek aránya amelyek, úgy ítélték meg, hogy szakmai munkájukra (a válaszadók 27%-a), és szervezetük érdekképviseleti tevékenységére (a válaszadók 25%-a) pozitív hatása volt a szövetségi tagságnak. Az alábbi táblázatban tematikusan összefoglaljuk a teljes mintára és a budapesti almintára vonatkozó főbb megállapításokat. 4. táblázat Az összes és a budapesti válaszadó tagszervezetek főbb jellemzői tipikus szervezet

szervezeti professzionalizáció

teljes minta budapesti minta olyan, főként országos olyan, főként országos vagy hatókörű, legalább 10-16 éve települési hatókörű, legalább működő, inkább 10-16 éve működő, magánalapítvány, amely magánalapítvány vagy szociális, és/vagy egyesület, amely szociális vagy egészségügyi, illetve oktatási egészségügyi tevékenységet lát tevékenységet lát el és múlt el és múlt évi bevétele vagy évi bevétele magas vagy közepes vagy nagyon magas nagyon magas volt. volt. Szervezetének tevékenysége Szervezetének tevékenysége működési területén ismertnek működési területén ismertnek számít. számít. 37%-a a szektor „elitjének” 41%-a a szektor „elitjének” tagja tagja magas professzionalizációjú szervezet, amely önkénteseket is foglalkoztat

59


______________________________________________________________ több szervezet több főállású

tagsági viszony információk a Szövetségről motiváció a szövetségi tagságra munkacsoportban való részvétel legjobban hasznosított szövetségi szolgáltatás elégedettség a szövetségi tevékenységgel a szövetségi tagság hatása tagok jellemzői

több szervezet valamivel kevesebb főállású legalább 5-10 éve, a szövetség második, harmadik korszakában lépett be leginkább személyes kapcsolatokon keresztül hallott a Szövetségről érdekérvényesítés, presztízs és érdekérvényesítés és/vagy információ presztízs, illetve információ leggyakrabban egészségügyi-rehabilitáció, család és gyermekvédelem, illetve munkanélküliség és foglalkoztatás információk, szakmai információk, szakmai kiadványok programok és kiadványok leginkább a Szövetség működésével és az érdekképviselettel-, védelemmel leginkább a szervezet leginkább a szervezet informáltságára és ismertségére informáltságára tudatos tagok 54%, „kvázitudatos tagok 63%, „kvázitagok” 35%, látens tagok 11% tagok” 32%, látens tag 5%

60


______________________________________________________________

A budapesti válaszadó tagszervezetek kapcsolathálózati elemzése. A kutatásban a tagszervezetek kapcsolatait két dimenzióban vizsgáltuk: a Szövetségen kívül és a Szövetségen belül. Ezt a két fő kapcsolattípust különböző kapcsolat fajtákra bontottuk úgy mint: kommunikációs , tranzakciós és instrumentális kapcsolatok. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a válaszadó budapesti tagszervezetek különböző kapcsolataikban sokkal inkább Szövetségen kívülre orientáltak. Mindezt azt mutatja, hogy a Szövetség budapesti tagszervezeteinek jó része nem alkot egy zárt, belterjes társulást, hanem viszonylag nyitottnak tekinthetők kifelé. Ez a kifelé való nyitottság főként szakmai jellegű kapcsolatokban érvényesül. 32.ábra A budapesti válaszadó tagszervezetek Szövetségen belüli és kívüli kapcsolatai

rendszeres kapcsolatok a Szövetség tagjaival 40 támogatói/támogatotti kapcsolat rendszeres információs kapcsolatok 30 más szervezetekkel a Szövetség tagjaival 20 közös pályázati projekt más szervezetekkel

közös rendezvény a Szövetség tagjaival

10 0

közös rendezvény más szervezetekkel

közös pályázati projekt a Szövetség tagjaival

rendszeres információs kapcsolatok más szervezetekkel

támogatói/támogatotti kapcsolat a Szövetség tagjaival

n=44

A válaszadó budapesti tagszervezetek Szövetségen kívüli viszonylataikban a kommunikációs kapcsolatok dominálnak. A rendszeres információs kapcsolattal rendelkező 36 szervezet átlagosan 2,3 szervezetet nevezett meg külső információs kapcsolatként. Ezek a külső információs szervezetek zömében (85%-ában) civil szervezetek

61


______________________________________________________________

(ezen belül is nagyobb ernyőszervezetek) voltak, míg a kisebb hányadot állami, önkormányzati intézmények, illetve két esetben piaci szervezetek tették ki. Közös rendezvényt Szövetségen kívüli szervezetekkel 27 szervezet, közös pályázati kapcsolatban 24 szervezet állt. Legkisebb számban támogatói/támogatotti kapcsolatokat neveztek meg a válaszadók. Közös rendezvények esetében a civil- nem civil szereplőkkel való kapcsolatokban az arány 65-35, a közös pályázatok esetében 70-30, míg a támogatói/támogatotti kapcsolatokban 90-10 volt. Összességében elmondható, hogy a válaszadó budapesti tagszervezetek külső kapcsolataikban – a különböző kapcsolatfajták terén – is főként civil szervezetekkel alakítanak ki kapcsolatokat. Szinte teljesen hiányzik ebből a kapcsolatrendszerből a piaci szféra szereplőivel kialakított kapcsolatok, ha meg is jelenik, akkor is csak például annak alapítványán keresztül. A Szövetségen belüli kapcsolataikban a tagszervezetek szinte azonos számban neveztek meg információs és rendszeres kapcsolatokat (31-32 válaszadó) , illetve közös rendezvényeket és pályázati projekteket (2120 szervezet). A legkisebb számban itt is a támogatói/támogatotti viszonylatokat jelölték meg (10 szervezet). A továbbiakban áttérünk a válaszadó budapesti tagszervezetek kommunikációs (kapcsolatok és információk) a tranzakciós (pályázati) és instrumentális (támogatói/támogatotti) és a tekintély-hatalmi hálózatának elemzésére. válaszadó tagszervezetek 1. A Szövetségen belül

kommunikációs

hálózatai

a

A vizsgálatban először a tagszervezetek közötti rendszeres kapcsolatokra kérdeztünk rá a célból, hogy megmutassuk, a szövetségi tagság mennyire fűzi össze a tagszervezeteket. 20 A vizsgált különböző hálózatok közül itt volt a legsűrűbbek a hálózati kapcsolatok. Ugyanakkor a tagszervezetek közötti lehetséges és létező „rendszeres kapcsolatok” átlaga 3% volt, ami nagyon alacsony értéknek mondható 21 (a többi kapcsolati típus esetben ennél csak kisebb sűrűségi 20 21

A hálózatban szereplő aktorok kódjának azonostítását a melléklet tartalmazza. SD= 0,174; Σ=143

62


______________________________________________________________

átlagot mértünk). A tagszervezetek között tehát a rendszeres kapcsolattartás – általános értelemben - nem túl intenzívnek mondható, a hálózatban 143 kapcsolat jelent meg a 44 aktor között. Mint az alábbi ábra is mutatja a válaszadó budapesti tagszervezetek rendszeres kapcsolataikban szövevényes hálózatot alkotnak, de a kapcsolatok egyfelől négy központi szereplő körül csoportosulnak, másfelől meg igen zártak, belterjesek az egyes szereplők között. 33. ábra A válaszadó budapesti tagszervezetek közötti rendszeres kapcsolatok hálózata

piros pont= válaszadó szervezet; zöld pont= nem válaszadó budapesti szervezet; üres pont= vidéki szervezetek; szürke pont= válaszadó „kvázi tagok”; kék pont= megszűnt vagy már nem tag szervezet

63


______________________________________________________________

Ezt mutatja, hogy számos kölcsönös kapcsolat van a hálózatban (pl. 37 -110; 37-82; 39-14. 84-89 között), illetve több kapcsolati klikket figyelhetünk meg, amelyek a hálózat középső és szélső sávjában találhatók (131, 127, 56 aktorok között, illetve 46, 12, 8) A hálózat centrumában találjuk azt a három aktort (37.82. és 46.) amelyek a bemenő (befok) kapcsolatok közel felét birtokolják. A hálózat középső sávjában két aktor kapcsolatai érdemelnek figyelmet. A 98. aktor nem a Szövetségben kifejtett aktivitása miatt birtokolja a bemenő kapcsolatok nem jelentéktelen százalékát (az összes lehetséges kapcsolatok 13%-át), hanem, mert a hazai nonprofit szektor egyik információs központja. A másik a 110. aktor a centrumtól némileg kissé távolabb, de a fogyatékos üggyel és a foglalkoztatással foglalkozó szervezetekkel áll kapcsolatban. A hálózat külső szélén található 84. aktor a mozgássérültek szervezeteinek – a hálózatban szélre szorult – „központi” szereplője. Jól illusztrálja ezt ezen szereplők kifok-befok arányai, amelyek azt mutatják meg, hogy az egyes aktorok a létező bemenő, illetve kimenő kapcsolatok hány százalékát birtokolják. A rendszeres kapcsolatok meghatározó szereplőinek befok – kifok arányai kód 37 39 46 53 57 82 84 98 110 befok 19% 6% 13% 8% 8% 19% 6% 13% 10% kifok 6% 8% 10% 10% 10% 6% 6%

Az adatok is tehát azt igazolják, hogy a hálózat két nagy presztízsű tagja a „szociometrikus sztárja” a 37. 82. aktor, és közöttük nem versengő, hanem kooperatív kapcsolat áll fenn (lásd a kölcsönös választást). A részletesebb (centralitás) vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a 82. aktornak nagyobb „hatalma” van a hálózatban mivel nemcsak az egyik centrális szereplő, de hídként köti össze a foglalkoztatási munkacsoport és az egészségügyi rehabilitációs munkacsoportot és annak tagjait. Hasonló, de valamivel gyengébb pozícióban van a hálózatban a 46. aktor is. Mindezek alapján azt mondhatjuk, a hálózaton és egyben a Szövetségen belül is a meghatározó szereplők egyfajta „szerep túlterheltséggel” rendelkeznek. Külön figyelmet érdemel az 53. aktor - ebben a budapesti hálózatban - betöltött szerepe. Ez egy vidéki szervezet (amelytől sajnos nem kaptunk vissza kérdőívet) mégis az egyik meghatározó tagja ennek a

64


______________________________________________________________

budapesti hálózatnak, vélhetően a foglalkoztatási munkacsoportban betöltött szerepe révén. Azt valószínűsítjük, hogy ő az egyik olyan hídszereplője a Szövetségnek, aki összeköti a budapesti és a vidéki tagokat a szövetségi kapcsolatrendszerben. Az 57. szereplőnek még mindig aktív szakmai kapcsolatai vannak a Szövetség tagjaival, noha úgy nyilatkozott, hogy már nem tagja a Szövetségnek. A kutatás egyik fontos eredményének tartjuk, hogy budapesti válaszadó tagszervezetek statisztikai eredményei alapján vázolt szövetségi tagsági csoportok – „tudatos”, „kvázi” és „látens” tagok – meglétét a hálózatelemzés eredményei is visszaigazolták. A hálózati ábrában szürke színnel jelöltük azokat az aktorokat, amelyek a statisztikai elemzés alapján „kvázi-tagoknak” ítéltünk meg. Jól látható, hogy ezeknek a tagoknak vagy hiányzó kapcsolataik vannak a hálózatban, vagy pedig a hálózat külső peremén helyezkednek el. Korábban úgy jellemeztük ezt a csoportot, hogy vezetőik vagy „megörökölték” a szövetségi tagságot (ezért ennek motivációiról, a tagsággal kapcsolatos attitűdökről vagy a munkacsoportokhoz való tartozásról nem is tudtak határozott és pontos információkat adni), vagy ezek a szervezetek maguk is egy nagyobb ernyőszervezetként működnek, illetve más ernyőszervezeti tagságban jobban motiváltak. A Szövetség szolgáltatásaiból az ebbe a csoportba tartozók csak azokat veszik igénybe, illetve hasznosítják, amelyek „automatikusan járnak”. A hálózatelemzés eredményei alapján ezt azzal egészíthetjük ki, hogy ezen szereplők hálózati kapcsolataikban sem túl aktívak, kevés hálózati kapcsolattal rendelkeznek, ezért a hálózat peremén helyezkednek el. A kommunikációs kapcsolatok terén vizsgáltuk a szervezetek között megvalósuló rendszeres információcserét is. Mint a 34. ábrán látható a budapesti válaszadó tagszervezetek között kialakuló információs kapcsolatok hálózata kevésbé olyan sűrű, mint a rendszeres kapcsolatoké. Ebben az esetben a lehetséges kapcsolatok 2%-a realizálódik a szervezetek között (SD=0,146; Σ=99). Ez az arány tehát alacsonyabb, mint a rendszeres kapcsolatoké. A hálózatban két centrálisnak mondható szereplő van, a 37. és 98. aktor, de a 37. aktor körül egyfajta „információs kartell” alakult ki, amelynek része - a rendszeres kapcsolatok hálózatában meghatározó szereplő – a 82. aktor. A 98. aktor – mint alább majd látható - a létező bemenő kapcsolatok számottevő hányadát birtokolja, de ez a szervezet általános tevékenységének tudható be, ami a Szövetségben is 65


______________________________________________________________

pozícionálja őt. Érdemes arra felfigyelni ezzel kapcsolatban arra, hogy a 98. aktorhoz kötődően a „kvázi tagok” körében szinte egy „hálózaton kívüli” információs kötelék alakul ki. Ez és 69. aktortól elinduló „alhálózat” azt mutatja, hogy ezek a szervezetek másfajta információs kötelékben mozognak, mint a hálózat centrumához kapcsolódó szereplők. A hálózat zártságát – és egyben az információ áramlás egyirányúságát, illetve centralizáltságát - jelzi, hogy két viszonossági kapcsolat van a hálózatban, de a 37. aktor körüli hálózatban több triád is található. 34. ábra A válaszadó budapesti tagszervezetek közötti rendszeres, információs kapcsolatok hálózata

piros pont= válaszadó szervezet; zöld pont= nem válaszadó budapesti szervezet; üres pont= vidéki szervezetek; szürke pont= válaszadó „kvázi tagok”; kék pont= megszűnt vagy már nem tag szervezet

66


______________________________________________________________

Ezt a centrumot szinte legyezőként veszik körbe a kevés információs kapcsolattal rendelkező szervezetek, illetve a nem válaszadó, de a hálózatban jelölt aktorok. Összehasonlítva – a rendszeres kapcsolatok hálózatának lezárt, sűrűbb és befelé mutató struktúrájával - itt azt tapasztalhatjuk, hogy a belső magtól a hálózat széle felé haladva a kapcsolatok ágszerűen elágaznak és kifelé mutatnak, azaz lazulnak. A befok – a befelé mutató kapcsolatok – arányai azt mutatják, hogy az információs kapcsolatok leginkább a 37. aktornál összpontosulnak -, tehát a hálózaton belül egyfajta információs „hatalomnak tekinthető” de láthatóan kevesebb kapcsolattal kifelé, azaz az információ továbbítás nem jellemző olyan mértékben erre az aktorra . Meghatározó szereplői ennek a hálózatnak még a 82. és a 110. aktorok. A 82. - a 98. aktor mellett - ebben a hálózati struktúrában szintén egyfajta híd szerepet is betölt, amit az mutat, hogy mind az információ fogadó, mind az információ továbbító szerepe jelentős. Szűkebb körben, de ugyanez jellemző a 110. aktorra is. Az alábbi táblázat szerint jól látható, hogy a hálózat meghatározó szereplői körülbelül ugyanannyi kifelé mutató információs kapcsolattal rendelkeznek, mint amennyi rendszeres kapcsolattal. Az információs kapcsolatok meghatározó szereplőinek befok – kifok arányai kód 37 39 46 53 57 82 84 98 110 befok 16% 6% 8% 6% 2% 12% 3% 13% 8% kifok 6% 8% 10% 10% 10% 6% 6%

Mindezek alapján az látszik - nem túl meglepő módon -, hogy a hálózat szereplői főként azokkal állnak információs kapcsolatban akikkel egyébként is kapcsolatot tartanak. Az információs hálózatban a „kvázi tagok” - hasonlóan a rendszeres kapcsolatokhoz – a kapcsolatháló külső gyűrűjében találhatók, vagy éppenséggel kapcsolatnélküliek.

67


______________________________________________________________

2. Tranzakciós kapcsolatok A tranzakciós kapcsolatok meglétét a válaszadó budapesti szervezetek között a pályázati együttműködések alapján vizsgáltuk. A közös pályázatok feltétele a két fél együttműködése, és erőforrásainak (társadalmi tőke, pénz, idő) megosztási hajlandósága. Ugyanakkor ezek az együttműködések sokszor nem egyenlő szereplők között jönnek létre: vagy a kicsi, de innovatív szervezet keres egy jó hírű, nagyobb szervezetet, vagy a nagyobb, jobb helyzetű egy kisebb szervezetet felkarol – azaz az együttműködések sok esetben formálisak is lehetnek. 35. ábra A válaszadó budapesti tagszervezetek közötti tranzakciós kapcsolatok hálózata

A válaszadó budapesti szervezetek ezen kapcsolatai nem olyan szövevényesek, mit a rendszeres és az információs kapcsolatok hálózata (kapcsolati sűrűség átlaga: 2,5; SD= 0,172; Σ=36). A hálózat

68


______________________________________________________________

struktúrája ágszerűen elágazó. Több láncolatot találunk az elágazódások körül.

leszakadó,

2-3-4

aktoros

Egy kölcsönös kapcsolatot találunk ebben a hálózatban, azt is a két centrális (37. 82.) szereplő között. Esetükben tehát az egyenrangúság dominált és mindkét aktor számára fontos volt ez a kapcsolat. Jól látható, hogy e két aktor és 81.82. aktorok részvételével van a hálózatnak egy zárt pályázati alcsoportja is. Ugyanakkor érdekes megnézni, hogy a többi aktor esetében, nem találunk kölcsönös kapcsolatokat. Ez azt mutatja, hogy ezek szervezetek főként azokat a kapcsolatokat jelölték meg, ahol ők voltak a főpályázók. A hálózat tehát tulajdonképpen a pályázati partnerek kapcsolati hálózata. Jól illusztrálja ezt például a 37. aktor esete. (befok 16%; kifok 6%) .Ezt a szereplőt tehát többen említették pályázati kapcsolatként, mint amennyiről ő beszámolt. A válaszadó budapesti szervezetek pályázati kapcsolatai mind a Szövetségen kívül, mind a Szövetségen belül igen gyengék és kevéssé a partneri viszonyok dominálnak benne. 3. Instrumentális kapcsolatok. Az instrumentális kapcsolatok körében azokat a viszonylatokat vizsgáltuk, amelyek a budapesti válaszadó szervezetek között pénzbeli, és/vagy természetbeni és/vagy humán tőke és/vagy önkéntes munka felajánlása formájában jöttek létre. Mint a 36.ábrán látható, ez esetben a szó klasszikus értelmében vett hálózatról nem is beszélhetünk, hanem inkább egyfajta (1-2 maximum három aktort tartalmazó) kapcsolati láncról. Ebben a «hálózati struktúrában» 14 kapcsolat található (6 kapcsolatot a támogató nevezett meg, míg 8-at a támogatottak). A támogatási kapcsolatok jellege leggyakrabban humán tőke vagy önkéntes munka volt.

69


______________________________________________________________ 36. ábra A válaszadó budapesti tagszervezetek közötti támogatói/támogatotti kapcsolatok hálózata

Összességében azt láthatjuk, hogy a különböző jellegű kapcsolatok struktúrái annál inkább egyszerűsödnek, minél inkább igénylik a szervezet valamilyen erőforrásának a hasznosítását. Ezen összkép alapján azt mondhatjuk a budapesti válaszadó szervezetek esetében főként az információs, szakmai kapcsolatok dominálják a szövetségi kapcsolatokat. 4. Tekintély és hatalmi viszonyok A kérdőíves megkérdezés során először arra kértük a szervezeteket, hogy nevezzék meg azokat a szövetségi tagszervezeteket, amelyeknek ismerik és elismerik a munkáját. E kérdésben a válaszadók egy része nem volt túl informatív, nagyon sok esetben találkoztunk azzal a

70


______________________________________________________________

válasszal, hogy "nem akarok senkit sem kiemelni" - így 31 válaszadó adatai alapján áll össze az elismert szervezetek hálózata. 37. ábra A válaszadó budapesti tagszervezetek ismert és elismert szervezeteinek kapcsolathálózata

Mint a fenti ábrán látható, az elismertségi kapcsolatok hasonlóan sűrűn szövött hálózatot alkotnak, mint a rendszeres kapcsolatoké. Ugyanakkor a hálózat sűrűségének átlaga (2,8; SD=0,168 Σ=88) magasabb volt, mint az információs kapcsolatoké, de alacsonyabb, mint a rendszeres kapcsolatoké. Figyelemre méltó, hogy kölcsönös választást nem találunk a hálózatban. A hálózat «szociometrikus sztárja» a 82. aktor, amely a bejövő kapcsolatok 20%-át és a kimenő kapcsolatok 11%-át " uralja". Ezzel a hálózat legnagyobb presztízsű és befolyású szervezete. Az első táblázatban az eddigi hálózati struktúrákban meghatározó szervezetek befok-kifok értékeit foglaltuk össze.

71


______________________________________________________________

Az elismertségi kód 37 befok 13% kifok 0%

kapcsolatok meghatározó szereplőinek befok – kifok arányai 39 46 53 57 82 84 98 110 7% 4% 2% 4% 20% 7% 9% 4% 5% 5% 11% 11% -% 2%

Az adatok alapján jól látható, hogy a másik nagyobb presztízsű szervezet a 37. aktor, amelynek azonban nincsenek kifelé mutató kapcsolatai (azaz nem jelölt meg ilyen jellegű kapcsolatot). Az elismertségi hálózatban azonban több olyan szervezet is megjelenik jelentős kapcsolattal rendelkező aktorként – mint például a 122. ami a hálózatban található kimenő kapcsolatok 18%-át birtokolja – amelyek az eddig elemzett, különböző típusú hálózatokban nem rendelkeztek jelentősebb kapcsolatokkal (pl. 24., 74.,76). Az elismertségi kapcsolatok más szereplőinek befok – kifok arányai kód 24 68 44 74 76 101 122 befok 7% 5% 2% 7% 9% 4% -% kifok -% -% 9% 5 4 9% 18%

A kvázi tagok – talán a 76. kivételével – az elismertségi hálózat szélén jelennek meg. Figyelemre méltó, hogy ebbe a budapesti hálózatban – bár ugyancsak a szélen – de több vidéki szervezetet is rendelkezik bemenő kapcsolatokkal. Az eddigi hálózatok elemzésénél azt láthattuk, hogy két aktor – a 37 és 82. – között egyfajta szerepfelosztás volt. Közöttük lévő kapcsolatok alapján inkább konszenzusos jellegűnek neveznénk – az Anheier - Katzféle terminológia szerint - a hálózatokat. Végezetül arra kértük a szervezeteket, hogy nevezzék meg, hogy mely tagszervezeteknek van befolyása a Szövetség munkájára. A legtöbb visszautasítással itt találkoztunk (a leggyakoribb válaszok a „nem tudom” vagy a „vezetőségnek”, „az ügyvezetőnek”, stb. voltak). A válaszadók valamivel egyharmada szerint az a három szervezet (37.82.98) került az élre, amely a hálózati elemzések szerint is központi helyzetűnek mutatkozott.

72


______________________________________________________________

II.3. KÖVETKEZTETÉSEK A módszertanilag több szintű kutatás eredményeit két szempont – szervezetfejlesztési és kutatás-módszertani – alapján foglaljuk össze. Célunk ezzel az, hogy megmutassuk egyfelől a kutatási eredményekből levonható konzekvenciák gyakorlati hasznosíthatóságának esetleges lehetőségeit. Másfelől pedig hogy értékeljük, a hálózat elemzésnek milyen relevanciái vannak a nonprofit szervezetek kutatásában, illetve milyen módszertani problémák merül(het)nek fel az ilyen típusú vizsgálatok során. II. 3.1. A kapcsolathálózati szervezetfejlesztési vonatkozásai

vizsgálat

eredményeinek

A kutatás megkezdésekor az alapvető kérdésünk annak vizsgálata volt, hogy • a hazai nonprofit szektor egyik legrégebbi és jó hírű Szövetsége valóban hálózatként működik –e . • Továbbá, van –e a tagsági szervezetek között egyfajta „szövetségi mi-tudat”, azaz a Szövetséghez tartozás milyen identitással és milyen – többszintű kapcsolatrendszerrel párosul a tagszervezetek körében. • Feltételeztük azt is, hogy a Szövetség több dimenzió mentén rétegzett lesz, úgy mint: pl. „gazdag – szegény”, „vidéki – fővárosi” szervezet illetve a tagsági viszony mentén. Úgy véltük a szövetségi tagok kapcsolatrendszerei ezen dimenziók mentén fognak rendeződni. A kérdések megválaszolását hátulról visszafelé kezdenénk, mert így juthatunk el a konkréttól az általános szövetségi jellemzők feltárásáig. A kutatás eredményeit tematikusan rendezzük egy-egy kérdéscsoport köré. Úgy véljük az eredmények önmagukért beszélnek, és Szövetségnek kell levonnia az ebből eredő esetleges szervezetfejlesztési konzekvenciákat. Az eredmények alapján azt gondoljuk, hogy a Szövetség egyik rétegződési szintje valóban a fővárosi – vidéki dimenzió mentén mutatható ki. Egyfelől azt feltételezzük, hogyha a vidéki szervezetek körében a Szövetséghez való tartozás, illetve érdekeltség erősebb lenne, akkor

73


______________________________________________________________

magasabb lett volna ezen tagszervezetek körében a válaszolási hajlandóság is. A kutatási eredmények alapján a fővárosi tagszervezetek által dominált Szövetség képe rajzolódik ki. Hálózatukban megjelennek vidéki szervezetek is, amelyek feltételezhetően a vidéki és fővárosi hálózat hídszereplői a Szövetségben Másfelől a vidéki szervezetek olyan esetekben kapnak kapcsolati jelölést a budapesti szervezetek hálózatában, amikor vagy a jelölő szervezet saját hálózatához tartoznak, vagy éppen nagyon intenzív munkakapcsolat köti össze őket. Ez a kapcsolatrendszer tehát nem a közös szövetségi tagsággal függ össze. A kutatási eredmények ismeretében azt kell megállapítanunk, hogy a Szövetség igazi rétegződése a szövetségi tagsággal kapcsolatos motivációk, attitűdök, a szolgáltatások igénybevétele, hasznosítása és értékelése mentén mutatható ki. Eszerint három fajta tagsági viszonyt tudtunk kimutatni - a formális statisztikai elemzés felhasználásával ,amelyeket a kapcsolathálózati elemzés eredményei is visszaigazoltak: a „tudatos”, a „kvázi” és a „látens” tagok csoportjait. Sem a tudatos, sem a „kvázi” tagok csoportjai azonban nem alkotnak azonban homogén csoportot. A budapesti almintában a kvázi tagok többsége 2001 után lett a Szövetség tagja, az oktatási vagy a szociális területen működnek és főként magas és nagyon magas bevétellel rendelkeztek. A „kvázi” tagok egy részénél – mint már írtuk - a vezetők „megörökölték” a szövetségi tagságot (ezért ennek motivációiról, a tagsággal kapcsolatos attitűdökről vagy a munkacsoportokhoz való tartozásról nem is tudtak határozott és pontos információkat adni). Másik részük egy nagyobb ernyőszervezetként működik, illetve harmadik részük más ernyőszervezeti tagságban jobban motivált. A Szövetség szolgáltatásaiból az ebbe a csoportba tartozók csak azokat veszik igénybe, illetve hasznosítják, amelyek „automatikusan járnak”. A hálózatelemzés eredményei alapján ezt azzal egészíthettük ki, hogy ezen szereplők hálózati kapcsolataikban sem túl aktívak, kevés hálózati kapcsolattal rendelkeznek, ezért a (szövetségi) hálózat peremén helyezkednek el. A kapcsolathálózati elemzés alapján azt is láthatjuk, hogy a „tudatos” tagok csoportja is felosztható, mégpedig az „érdekeltekre” és a „követőkre” Érdekelteknek tekinthetjük azt a 6-9 szervezetet, amely a különböző – főként a rendszeres, az információs és az elismertségi – 74


______________________________________________________________

kapcsolathálózatokban intenzív kapcsolatokat alakít ki. A „követők” hozzájuk vagy általuk kapcsolódnak a hálózatok középső sávjában. Van –e „mi tudat” a Szövetség tagszervezetei között? A társulás valódi értelmét, egy csoport vagy szervezet fennmaradását és stabilitását szolgálja a „mi tudat”. A „mi tudat” nem más mint a csoporthoz, szervezethez való tartozás élménye, amely egyben identitást is ad. Alapja a közös érdek, a közös cél és értékrend. A tagok képesek érzékelni és megbecsülni egymás sajátosságait, és magas a kölcsönös bizalom szintje. A csoport- vagy szervezeti identitással rendelkező tagok között direkt kapcsolatok dominálnak, a megújító, fejlesztő külső hatásokat beépítik a szervezet működésébe. A magas csoportidentitással rendelkező szervezetek társas egység képét mutatják, önszabályozással tartják fenn a szervezetet és nyílt rendszerként működnek. Az eredmények alapján úgy véljük, hogy a tudatos tagok „érdekeltként” jellemzett tagszervezetei rendelkeznek a legerősebb szövetségi „mi tudattal”, míg a „követőkben” ez gyengébb, illetve a látens tagokban pedig még pedig tovább gyengül. Feltételezhető, hogy az utóbbiak esetében inkább presztízs szempontok tartják életben a szövetségi tagságot. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy nem minden tagszervezet esetében lehet azonos erősségű ez a „szövetségi mi tudat”, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ez a szövetségi működés egyik gyenge pontja. Hálózatként működik –e a Nonprofit Humán Szolgáltatók országos Szövetsége? Az utóbbi években a nonprofit szektorban is megjelent a hálózat fogalma hol a szervezeti formákat, hol pedig tartalmi vonatkozásban, azaz a szervezeten belüli kapcsolati rendszert értve ezalatt. Szervezeti vonatkozásban a Szövetség már igen korán kísérletet tett arra, hogy hálózati formában működjön. Ezt az időszakot HEGYESI Gábor a Szövetség első elnöke így értékelte: „Kevésbé tartom jónak igazán a belső szövetségnek a belső képzését, a belső szövetségi életnek a szervezését. Két nagyon fontos próbálkozásunk volt. Kitaláljuk azokat a formákat, amiben életszerűen össze tudnak találkozni azok, akiknek össze kell találkozniuk, hiszen mondanivalójuk van egymásnak. Az egyik volt, néhány évvel ezelőtt, a területi alapon szerevezett. Mi már akkor is régiókban gondolkoztunk. A regionális szövetségi központok rendszerében, ami elindult. Volt néhány az országban. Pécsen, Miskolcon, Szolnokon, Debrecenben stb. Nem volt pénzünk, hogy segítsük

75


______________________________________________________________ ezeket a központokat. Elhalt. Akkor kitaláltuk, hogy legyen szakmai. Létrehoztuk a tagozatokat.”

Tanulmányunkban tartalmi szempontból, azaz a szervezeten belüli kapcsolatrendszer felől vizsgáltuk a Szövetség hálózati működését. Mi tesz egy szervezeti csoportosulást hálózattá? SCSAURSZKI (2005:60) szerint a hálózati működéshez négy feltételnek kell teljesülnie: • „A hálózatban résztvevők egy jól definiált közös célt tűzzenek maguk elé., amelynek elérését közös vállalkozásnak tekintik. • A hálózatban való részvétel autonóm egységek (szervezetek) önálló döntésén alapul. • A közös cél elérése a hálózati tagok aktív részvételén keresztül valósul meg. • Idővel a közös munka során közös értékek, munkamódszerek, tevékenységek és egyfajta közös tudás alakul ki, amelyet összefoglalóan nevezhetünk közös identitásnak” A tagok közötti kapcsolatok szorosságától függ, hogy a közös identitást milyen mélységig kell meghatározni. Ugyanakkor egy jól működő hálózatban folyamatosan „monitorozni” kell, hogy meg van-e a szükséges egyetértés a hálózat céljait, értékeit és módszereit illetően. A kutatás eredményei – véleményünk szerint – azt mutatják, hogy a Szövetség a tagszervezetek felé egy szakmai, információs közösségként működik. Ezt erősíti az is, hogy a szövetség tagjai közötti kapcsolathálózatok közül is ez volt a legaktívabb hálózat. A hálózati eredmények – különösen a kapcsolathálózatok sűrűsége - azt mutatják, hogy belső kapcsolatrendszereiben a Szövetség kevéssé tudja felmutatni a hálózati működés „klasszikus védjegyeit”. A tagok közötti viszonyt erősen áthatja - a szervezetek vezetőin keresztül megtestesülő – személyesség, amelyek erősíteni látszanak a Szövetség kohézióját. Ez a kohézió azonban nem terül szét az egész hálózaton, hanem centralizálódik 6-9 szereplő körül. Fontosnak tartjuk azt kiemelni, ami a Szövetség érdekképviseleti tevékenységének abszolút pozitív megítélése és ennek hasznosítása között van, azaz a szervezetek ezt a nagyon direkt és kifejező szövetségi szinten megjelenő érdekképviseleti tevékenységet csak kevésbé, csak áttételesen tudták hasznosítani szervezetük működésében. Ezzel kapcsolatosan érdemes azt is megjegyezni, hogy a Szövetségbe való belépés egyik motivációja több válaszadó szervezet számára, éppen az érdekérvényesítés lehetősége volt.

76


______________________________________________________________

II. 3.2. A kapcsolathálózati módszertani vonatkozásai

vizsgálat

eredményeinek

•

A nonprofit szervezetek kapcsolathálózati vizsgálatának első módszertani kérdése már a kérdőíves felvétel során jelentkezik. Nevezetesen az, hogy a szervezet életciklusából kifolyólag olyan személlyel történik az adatfelvétel, aki nem teljesen kompetens a szervezet korábbi történetében. Vagy pedig a szervezet jelenlegi kapcsolatrendszeréről nem rendelkezik teljes körű információkkal.

•

További módszertani problémaként merül fel, hogy a szervezetet megjelenítő adatközlő saját network-je és a szervezet network-je közötti átfedések, különbségek tisztázása. Különösen a budapesti szervezetek esetében tapasztaltuk, hogy a szektor jelentősebb szervezeteinek vezetői már hosszú évek óta ismerik egymást. Ezt a személyes nexust és kapcsolatokat sok esetben nagyon nehéz volt elkülöníteni a „csak” szervezeti szinten megjelenő kapcsolatoktól. A vizsgálat során ennek ellenkezőjét is tapasztaltuk. A szektorban közismerten nagy network-kel rendelkező személy kapcsolati tőkéje a saját szervezet kapcsolataiban nem tudtak hasznosulni, azaz a szervezetnek alig voltak kapcsolatai a Szövetségen belül.

•

A fenti probléma másik vetülete például úgy jelent meg a vizsgálat során, hogy számos olyan ernyőszervezet volt, amelynek tagszervezetei is tagjai voltak a Szövetségnek. Itt hasonló nehézséget okozott annak definiálása, hogy azért vannak –e kapcsolatban egymással a szervezetek, mert a Szövetség tagjai, vagy mert egyébként is a közös ernyőszervezeti tagság révén kapcsolatban állnak egymással.

•

A kutatási eredmények alapján úgy véljük, hogy a nonprofit szervezetek formális statisztikai vizsgálata és a hálózatelemzés nem vagy-vagy viszonyban állnak egymással. Úgy véljük a hálózatelemzés előtt nem haszontalan elvégezni a formális statisztikai elemzést, mert számos olyan problémát hozhat felszínre, amelyet csak feltételesen tudunk megfogalmazni. Saját kutatásunk alapján úgy láttuk, hogy a hálózatelemzés – túl azon, hogy általa sikerült a tagszervezetek különböző típusú hálózati struktúráját elemezni – visszaigazolhatja a statisztikai vizsgálatok eredményeit, illetve a mélyebb és sokrétűbb elemzés lehetőségét kínálja a nonprofit kutatásban.

77


______________________________________________________________

IRODALOM ANHEIER, H., KATZ, H. (2004): Network Approaches to Global Civil Society. In: Global Civil Society 2004/5. Sage, London, 206-221. BARABÁSI, A.L. (2003): Behálózva. Magyar Könyvklub, Budapest BARTAL, A.M., MOLNÁR, K. (2006): Civil kapcsolati hálók az Ister-Granum Eurorégióban. Kutatási jelentés. Eurohíd Alapítvány, Esztergom BARTAL, A.M. (2005): Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég, Budapest BARTAL,

A.M.,

KÁKAI,

L.,

SZABÓ

I.

(2005):

Nonprofit

szervezetek

érdekképviselete és kapcsolatrendszere. Századvég Alapítvány – Civil Akadémia, Budapest, 121.o. www.szazadveg.hu/civak/tanulmanyok.doc CASTELLS, M. (1997): The Information Age: Economy. Society and Culture. Volume II: The Power of Identity. Oxford: Blackwell. COLEMAN, J. (1990): Foundation of Social Theory. Harvard Univ.Press, Cambridge GRANOWETTER,

M.

(1974):

A

gyenge

kötések

ereje-

A

hálózatelmélet

felülvizsgálata. In: Társadalmak rejtett hálózata (szerk.: Angelusz R.Tardos R.) Budapest, 1991.371-399.o. MOLINA,

J.

L.

(2001):

Bevezetés.

A

társadalmi

hálózatok

vizsgálata.

www.socialnetwork.hu/cikkek/cikkek.htm TARDOS R. (1991): Társadalmak rejtett hálózata, avagy mit remélhet a társadalomkutatás a kapcsolathálózati megközelítéstől. In: Társadalmak rejtett hálózata (szerk.: Angelusz R.-Tardos R) Budapest, 5-17.o. TARDOS, R. (1995): Kapcsolathálózati megközelítés: új paradigma? Szociológiai Szemle, 4. sz. 73-80.o. PUTNAM, R. (2000): Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. Simon and Schuster, New York SCSAURSZKI, T. (2005): Hálózatok. Proháló Debrecen, 60-67.o.

78


______________________________________________________________

Melléklet

79


______________________________________________________________

Tagszervezeti lista KÓD

Szervezet Neve

KÓD

Város

2

"MOHA" Mozgáskorlátozottak Otthonháza Alapítvány

Cegléd

1

3

"Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási" Közhasznú Társaság

Pécs

5

4

1000 Mester Egyesület a Fiatalokért

7

Ajka és Térsége Civil Szervezetek Szövetsége

9 10

Baranya Megyei Falugondnokok Egyesülete Békés megye Szociális Közalapítványa

Szigetszentmiklós Ajka

6. 8

Szervezet Neve

Város

"Családokkal az Életért" KHE

Budapest

24. óra Alapítvány

Budapest

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány

Budapest

Aranykereszt Ápoló Otthon Kht.

Budapest

Drávafok

14

Békéscsaba

15

Civitan Club Bp.- Help Egyesület Családalapítók Egyesülete Családok a Családokért Polgári Egyesület (2004.04.15)

11

Béthel Alapítvány

Békéscsaba

16

12

Beneficium Alapítvány

Leányfalu

24

13

Civil Szervezetek Szövetsége

Kunszentmárton

25

17

Kecel Hódmezővásárhely

28

18

Csendes Ősz Idősek Otthona Dél-Alföldi Munkanélküli Fiatalokért Alapítvány

19

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont KHT

Pécs

Budapest Budapest

Budapest

DOWN Alapítvány DROG-FREE Gyógyult Szenvedélybetegek Alapítványa Egyről a Kettőre Egyszülős Családokért Alapítvány

Budapest Budapest

30

Emberbarát Alapítvány

Budapest

32

Erzsébetvárosi Egészségvédő Egyesület

Budapest

Budapest

21

Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége Diabétesz Junior- "Magyar Cukorbeteg Gyermekekért és Fiatalokért" Országos Szövetség

22

Dombóváriak a Dombóvári Munkanélküliekért Jóléti Szolgálat Alapítvány

Dombóvár

37

FÉBÉ Rehabilitációs és Szociális KHT Fény a Fényben Egyesület Közhasznú Szervezet FKFSZ Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht

23

Dombóvári Jóléti Szolgáltató Kht

Dombóvár

39

Gondviselés Kht.

Budapest

26

Egészséges Nő Egészséges Gyermek Alapítvány

Ajka

42

Budapest

27

Egyetértés Alkoholizmus Ellenes Klub

Kunszentmár ton

44

HANDICAP Alapítvány Hátha Műhely Hátrányos Helyzetűek Alternatív Műhelye (MUFTI)

29

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság

Nyíregyháza

45

Budapest

31

Emberkék az Emberért Kh. Egyesület

Rákóczifalva

46

33

Európai Tájékoztatási Egyesület

Dunaújváros

50

36

Fészek Egyesület

Érd

51

HÁTTÉR Baráti Társaság Havasi Gyopár Alapítvány Horizont Szociális Alapítvány Hosszútávú Egészségmegörző Program Közhasznú Egyesület

38

Gólyahír Egyesület

Százhalom-batta

54

Iránytű Ifjúsági És Mentálhigiénés Alapítvány

20

Szeged

34

Eger

35

80

Piliscsaba Budapest

Budapest

Budapest

Budapest Budapest

Budapest Budapest


______________________________________________________________ 40

Gyermekeinkért Egyesület

Debrecen

56

41

Gyermeksors Alapítvány

Szeged

57

Jogklinika és Street Law Oktatási és Kutatási Alapítvány (2004.04.15) JOINT Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány

43

Harmónia Alapítvány

Kaskantyú

60

Jóléti Szolgálat Alapítvány

Budapest

47

Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány

Kék

61

Kamilla Kht.

Budapest

48

Debrecen

63

Kontakt Alapítvány

Budapest

Szombathely

67

Kurt Lewin Alapítvány

Budapest

Kazincbarcika

68

Lares Alapítvány

Budapest

53

HÉRA Családsegítő Szolgálat Herényi Kulturális és Sportegyesület Humán Mentálhigiéné Szociális Alapítvány IMPULZUS Pályakezdők Munkaszocializációjával foglalkozó Szakemberek Egyesülete

Szolnok

69

Látássérült "Cseppkő" Országos Egyesület

Budapest

55

Istenkúti Közösségért Egyesület

Pécs

70

62

Komló és Térsége Fejlesztési KHT

Komló

72

Létforrás Ifjúságvédelmi Alapítvány Magyar Gyermek AIDS Alapítvány Magyar Hospice Alapítvány

49 52

64

Kontakt Kht.

Zalaegerszeg

74

65

"Korszerű Vérellátásért" Alapítvány

Ajka

75

66

Kortárs Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Debrecen

76

71

Maglódi Ifjú Polgárokért Egyesület

Maglód

80

73

Magyar Gyermek és Ifjúságvédelmi B.A.Z. megyei Szövetség

Hernádvécse

81

77

Magyar-Flamand Együttműködési és Kulturális Egyesület

Szeged

82

78

Magyarországi Falusi Cigányok Mezőgazdasági Szövetsége

Hernádvécse

83

79

Mátészalkai Idősekért Közalapítvány

Mátészalka

84

85

Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete (MESE)

Salgótarján

89

Debrecen

94

Vác

98

99

87

Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar megyei Egyesülete Mozgáskorlátozottak KözépMagyarországi Regionális Egyesülete

88

Mozgáskorlátozottak Tiszazugi Egyesülete

Kunszentmárton

90

Mozgássérültek Ajkai Egyesülete

Ajka

91

Mozgássérültek Jász-NagykunSzolnok megyei Egyesülete

86

Szolnok

81

Magyar Pártfogók Országos Szövetsége Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége MIKKAMAKKA Alapítvány MOSOLY Nővérszolgálat és Egészségvédő Egyesület Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány Mozgáskorlátozottak Halassi Olivér Sport Club Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete (ÖNÉ) Nagycsaládosok Országos Ifjúsági Egyesülete NIOK Alapítvány (Nonprofit Információs és Oktató Központ) Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány

Budapest Budapest

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

Budapest

100

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE)

Budapest

101

Nyugdíjas Klubok és Idősek Életet az Éveknek

Budapest


______________________________________________________________ Országos Szövetsége

95

Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete Munkanélküliek, Álláskeresők és Segítők Veszprém Megyei Egyesülete Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási Szociális és Közművelődési Kht

96

Nap Alapítvány

92 93

97

Gyöngyös

103

Partners Hungary Alapítvány

Budapest

Veszprém

104

PO(S)itív Életútért Egyesület

Budapest

Nagykanizsa

105

Rákosfalva Társaskör

Budapest

Dunaharaszti

110

Salva Vita Alapítvány

Budapest

Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért

Budapest

Napsugár Játszókert Alapítvány

Pécs

113

102

Őszikék Alapítvány

Szombathely

114

Színek Világa Alapítvány

Budapest

106

ReFoMix Kht.

Debrecen

115

Szociál-Fókusz Kht

Budapest Budapest

107

Regionális Civil Központ Alapítvány

Miskolc

116

Szociális Innováció Alapítvány

108

Regionális Érdekvédelem Alapítvány

Nyíregyháza

118

Szt. Bernát Alapítvány

Budapest

109

S.O.S Gyermekfalu

Kőszeg

122

Uniós Tanoda Alapítvány

Budapest

111

Siófoki Szociális és Egészségügyi Alapítvány

Siófok

127

112

Szép Jelen Alapítvány (2004. Nov.)

Gánt-bányatelep

128

Roma Polgárjogi Alapitvány Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesület

Budapest

Budapest

Budapest

117

Szocio East Egyesület

Nyíregyháza

130

"40+" Esélyek és Lehetőségek Negyven Felett Alapítvány

119

TÁMASZ Egyesület

Szeged

131

Ec-Pec Alapítvány

Budapest

120

Tiszamenti Foglalkoztatási Alapítvány (TIFA)

Szolnok

132

Civil Aids Fórum

Budapest

121

Tüskvár Diákcélú Alapítvány

Eger

123

VIA-BONA Első Szolgáltatási KHT

Esztergom

124

Világ Világossága Alapítvány

Pécs

125

Zalai Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány

Zalaegerszeg

126

Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány

Sárszentlőrinc

129

Hosszúhetény Fejlődéséért Alpítvány

Hosszúhetény

133

Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány

Szolnok

A válaszadó szervezetek vastagon kiemelve. A kurzívval kiemelt szervezetek vagy megszűntek vagy már nem tagok.

82


______________________________________________________________

KÉRDŐÍV A NONPROFIT HUMÁN SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK TAGSZERVEZETEIHEZ 2006 Azonosító: I. A szervezet általános adatai 1. A SZERVEZET NEVE: 2. A szerveze tcíme: 3. A kérdőív kitöltőjének adatai: 3. 1. Név: 3. 2. Telefonszám:

3. 3. E-mail cím

3. 4. A szervezetbeli tisztsége: 4. A szervezet hivatalos bejegyzésének éve: 5.

A szervezet jogi formája: 1. magánalapítvány 2. egyesület ( kör,klub,társaság,szövetség,társadalmi szervezet) 3. közalapítvány 4. közhasznú társaság (kht)

5. köztestület 6. nonprofit szervezet intézménye

⁬

6. A szervezet székhelye: 1. főváros 2. megyeszékhely 3. város

⁬

4 .község 7. A szervezet közhasznúsági státusa 1. közhasznú 2. kiemelkedően közhasznú

⁬

3. nem közhasznú 8. Ki(k) alapítottá(k) a szervezetet? Több válasz is lehetséges, kérjük, a megfelelő válaszokat karikázza be! 1. 2. 3. 4. 5.

hazai magánszemélyek, akik a szervezet céljai iránt különösen elkötelezettek vagy érintettek voltak, olyan hazai magánszemélyek, akik (egy település vagy tevékenység) ismert vagy elismert szereplői önkormányzati, kormányzati szervezet(ek), parlament (törvénnyel) hazai cég(ek), vállalat(ok), vállalkozások, más, hazai nonprofit szervezetek,

83


______________________________________________________________ 6. egyházak, 7. külföldi magánszemélyek, 8. külföldi szervezetek 9.

⁬

egyéb...........................................................................................................

9. Mi a szervezet fő tevékenysége? Kérjük, csak egy kategóriát jelöljön meg! 1 kultúra 2 vallás 3 sport 4 szabadidő, hobbi 5 oktatás terén működő 6 kutatás terén működő 7 egészségügy 8 szociális ellátás 9 polgárvédelem, tűzoltás 10 környezetvédelem

11 településfejlesztés 12 gazdaságfejlesztés 13 jogvédelem 14 közbiztonság védelme 15 többcélú adományosztás 16 nonprofit szövetségek 17 nemzetközi kapcsolatok 18 szakmai, gazdasági érdekképviselet 19 politika

⁬

10. Mi a szervezet tevékenységének a hatóköre? 1. egy intézmény támogatása 2. egy konkrét cél (pl. gyűjtés egy kórházi műszer megvásárlására) 3. településrész, lakóhelyi/munkahelyi környezet 4. egy település 5. több település

6. egy megyére kiterjedő 7. több megyére kiterjedő 8. régionális 9. országos

⁬ 10. Tagsági szervezet esetén, hány nyilvántartott tagja van a szervezetnek?

⁬

fő

11. Van-e szervezetüknek… 11.-fizetett, főállású alkalmazottja?

1.igen...................... fő 0 nem

⁬

12.-fizetett fél- vagy mellékállású alkalmazottja?

1.igen..................... fő

0 nem

⁬

13.-tiszteletdíjas alkalmazottja?

1.igen......................fő

0 nem

⁬

1.igen.......................fő 0 nem

⁬

14.-szerződéses, megbízási díjas alkalmazottja? 15. Foglalkoztatott –e szervezetük a múlt évben önkénteseket?

⁬

0 nem

igen főt 16.

A szervezet vezetője milyen státuszban látja el feladatait?

84

⁬


______________________________________________________________ 1. fizetett, főállású alkalmazottként 2.

fizetett fél- vagy mellékállású alkalmazottként

3.

tiszteletdíjas alkalmazottként

4.

szerződéses, megbízási díjas alkalmazottként

5.

önkéntes munkában

⁬

17. Mennyi volt a szervezetük múlt évi bevétele? Kérjük, a megfelelő választ karikázza be! 1. 50 ezer forint alatt

7. 5-10 millió között

2. 50-200 ezer forint között

8. 10- 30 millió között

3. 200-500 ezer forint között

9. 30-50 millió között

5. 500 ezer-1 millió forint között

10. 50 millió felett

⁬

6. 1-5 millió forint között 18. Honnan, milyen forrásokból származott a szervezetnek bevétele a tavalyi évben? Kérjük, százalékban adja meg az egyes bevételi források arányát! Bevételi forrás % 2005-ben 1. Normatív kormányzati támogatás 2. Normatív önkormányzati támogatás 3. Kormányzati pályázati támogatás 4. Önkormányzati pályázati támogatás 5. 1% támogatás (SZJA) 6. Adományok magánszemélyektől 7. Adomány üzleti vállalkozásoktól 8. Hazai alapítványi, egyesületi, stb. támogatás 9. Alaptevékenységből származó bevétel (pl. tagdíj) 10. Vállalkozási tevékenységből származó bevétel 11. Külföldi forrásokból származó bevétel 19. Milyennek ítéli szervezete gazdasági lehetőségeit? Kérjük, a megfelelő választ karikázza be! 1. fejlődőnek

⁬

2. stagnálónak 3. hanyatlónak

20. Véleménye szerint szervezete tevékenysége mennyire ismert működési területén? Kérjük, a megfelelő választ karikázza be! 1. ismert 2. általában ismert 3. eléggé ismert

⁬

4. kevésbé ismert 5. egyáltalán nem ismert

85


______________________________________________________________ 21. Rendelkezik –e a szervezetük társult vagy tagszervezetekkel?

1.igen,……………….db.tag vagy társult szervezettel

0. nem

II. A Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetségi tagsága A további kérdések a szövetséggel és a szövetségi tagsággal kapcsolatosak 22. 23.

24.

Mióta tagja szervezetük a Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetségének?..................................óta Melyik munkacsoport tagja szervezetük a Szövetségen belül? 1.

munkanélküliség - foglalkoztatás;

2.

idősügy;

3.

család-, gyermek- és ifjúságvédelem;

4.

esélyegyenlőség;

5.

egészségügy és rehabilitáció.

⁬

Honnan hallott a Szövetségről mielőtt belépett volna? Több válasz is lehetsége! 1-személyes kapcsolatokon keresztül 2-kollégától hallott róla

⁬

3-szakmai konferencián találkozott vele 4-pályázat kapcsán találkozott vele 5-a Szövetség kereste meg 6.-a Szövetség egyik tagszervezete kereste meg 7-egyéb, éspedig………………………………………..……….. 25

Mi motiválta szervezetüket, hogy tag legyen a Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetségében? Több válasz is lehetséges!

⁫

⁫

a Szövetség jó híre, elismertsége

képzés, továbbképzés lehetősége

⁫

⁫

az érdekérvényesítés lehetősége

konferenciák

⁫

⁫

több pályázati lehetőség

jogi tanácsadás

⁫

⁫

nagyobb ismertség/elismertség reménye

egyéb,éspedig...............................................

86


______________________________________________________________

⁫

több aktuális információ 26.

.

27.

28.

29.

30.

Tudta-e szervezete, és mennyiben, a Szövetség nyújtotta szolgáltatásokat hasznosítani? Amennyiben válasza igen, kérjük rangsorolja a felsoroltakat 1-5 tartó skálán, ahol 1=egyáltalán nem tudta hasznosítani, míg 5=teljes mértékben tudta hasznosítani! 1. érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés

igen

nem

1

2

3

4

5

2. hálózatépítés

igen

nem

1

2

3

4

5

3. információk

igen

nem

1

2

3

4

5

4. képzések, továbbképzések

igen

nem

1

2

3

4

5

5. szakmai programok, konferenciák, tanulmányutak

igen

nem

1

2

3

4

5

6. jogi tanácsadás

igen

nem

1

2

3

4

5

7. kiadványok

igen

1

2

3

4

5

nem

Általában, mennyire elégedett a Szövetség működésével? 1-nagyon elégedett 2-elégedett 3.-inkább elégedett 4-kevésbé elégedett 5-elégedetlen Mennyire elégedett a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokkal? 1-nagyon elégedett 2-elégedett 3-inkább elégedett 4-kevésbé elégedett 5-elégedetlen

⁬

Mennyire elégedett a Szövetség által nyújtott szakmai lehetőségekkel? 1-nagyon elégedett 2-elégedett 3-inkább elégedett 4-kevésbé elégedett 5-elégedetlen

⁬ ⁬

Mennyire elégedett a Szövetség nonprofit érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés terén kifejtett munkájával? 1-nagyon elégedett 2-elégedett 3-inkább elégedett 4-kevésbé elégedett 5-elégedetlen A Szövetségi tagságnak volt –e hatása szervezetük anyagi helyzetére? 1.-nem volt hatása 2.-csak áttételesen 3.-pozítív hatása volt 4.-egyéb, éspedig................................................................................. A Szövetségi tagságnak volt –e hatása szervezetük szakmai munkájára?

⁬

31.

⁬

32.

87


______________________________________________________________ 1.-nem volt hatása 2.-csak áttételesen 3.-pozítív hatása volt 4.-egyéb, éspedig................................................................................. 33. A Szövetségi tagságnak volt –e hatása szervezetük ismertségére/elsimertségére? 1.-nem volt hatása 2.- csak áttételesen 3.-pozítív hatása volt 4.-egyéb, éspedig................................................................................. 34. A Szövetségi tagságnak volt –e hatása szervezetük informáltságára, információkhoz való hozzájutására ? 1-nem volt hatása 2- csak áttételesen 3-pozítív hatása volt 4-egyéb, éspedig................................................................................. 35. A Szövetségi tagságnak volt –e hatása szervezetük érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés terén betöltött szerepére? 1.-nem volt hatása 2.- csak áttételesen 3.-pozítív hatása volt 4.-egyéb, éspedig.................................................................................

⁬ ⁬ ⁬ ⁬

III. Kapcsolati viszonyok a Szövetségen belül A kérdőív III. blokkjában minden kérdésnél szervezetek megjelölését kérjük Öntől. Ehhez a Szövetség tagszervezeteinek mellékelt listára lesz szüksége, melyben minden választható szervezet szerepel egy kóddal ellátva. Kérjük, hogy a kérdőívre vezesse fel a választott szervezetek nevét, illetve kódját! 36. Van –e olyan szervezet a Szövetségen belül, amellyel szervezetük rendszeres kapcsolatban áll? 1.

igen

2. nincs ilyen szervezet

Amennyiben válasza igen, kérjük a mellékelt lista alapján nevezze meg ezeket a szervezeteket! Az Önökkel rendszeres kapcsolatban álló szervezet neve (kódja): 1. 2. 3. 4. 5.

Van –e olyan szervezet a Szövetségen belül, amellyel szervezetük rendszeres információs kapcsolatot tartanak fenn? 37.. 1. igen 2. nincs ilyen szervezet Amennyiben válasza igen, kérjük a mellékelt lista alapján nevezze meg ezeket a szervezeteket! Milyen jellegű ez a kapcsolat? A kapcsolattartás jellemzésére kérjük használja az alábbi kategóriákat: 1. személyes találkozások formájában 2. telefonon 3. postai úton 4. interneten, e-mailben

88


______________________________________________________________ Az Önökkel rendszeres információs kapcsolatban álló szervezet neve (kódja): A kapcsolattartás módja 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen más (nem Szövetségbeli) szervezetekkel van rendszeres információs kapcsolatuk? 38.

A kapcsolattartás jellemzésére kérjük használja az alábbi kategóriákat: 1. személyes találkozások formájában 2. telefonon 3. postai úton 4. interneten, e-mailben

Az Önökkel rendszeres információs kapcsolatban álló szervezet neve

A kapcsolattartás módja

1. 2. 3.

Van –e olyan szervezet a Szövetségen belül, amellyel volt már közös szervezésű rendezvényük (előadás, konferencia, tanfolyam stb.) az elmúlt 3 évben? 1. igen 2. nem volt ilyen szervezet Amennyiben válasza igen, kérjük a mellékelt lista alapján nevezze meg ezeket a szervezeteket! Milyen jellegű volt ez az együttműködés? Az együttműködés jellemzésére kérjük, használja az alábbi kategóriákat: 1. alkalmankénti 2. gyakori 3. rendszeres 39. Az Önökkel közös rendezvényt szervező szervezet neve (kódja) Az együttműködés jellege 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen más (nem Szövetségbeli) szervezetekkel volt közös rendezvényük (előadás, konferencia, tanfolyam

89


______________________________________________________________ stb.) az elmúlt három évben? 40. Az együttműködés jellemzésére kérjük, használja az alábbi kategóriákat: 1. alkalmanként 2. gyakran 3. rendszeresen Az Önökkel közös rendezvényt szervező szervezet neve Az együttműködés jellege 1. 2. 3.

Van –e olyan szervezet a Szövetségen belül, amellyel volt már közösen elkészített pályázati projektjük az elmúlt 3 évben? 1. igen 2. nem volt ilyen szervezet Amennyiben válasza igen, kérjük a mellékelt lista alapján nevezze meg ezeket a szervezeteket! Milyen jellegű volt ez az együttműködés? Az együttműködés jellemzésére kérjük, használja az alábbi kategóriákat: 1. alkalmi 2. gyakori 3. rendszeres 41. Az Önökkel közös közösen pályázó szervezet neve Főpályázóként Konzorciumi partnerként (kódja) 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen más (nem Szövetségbeli) szervezetekkel volt közösen elkészített pályázati projektjük az elmúlt három évben? Milyen jellegű volt ez az együttműködés? Az együttműködés jellemzésére kérjük, használja az alábbi kategóriákat: 1. alkalmi 2. gyakori 3. rendszeres 42. Az Önökkel közös közösen pályázó szervezet neve Főpályázóként Konzorciumi partnerként (kódja) 1. 2. 3.

Van –e olyan szervezet a Szövetségen belül, amellyel támogatói/támogatotti viszonyban álltak az elmúlt három évben?

90


______________________________________________________________ 43. 1. igen 2. nem volt ilyen szervezet Amennyiben válasza igen, kérjük a mellékelt lista alapján nevezze meg ezeket a szervezeteket! Milyen jellegű volt ez a viszony? A kapcsolat jellemzésére kérjük, használja az alábbi kategóriákat: 1. pénzbeli 2. természetbeni 3. humán tőke, pl. tanácsadás 4. önkéntes munka Az Önökkel kapcsolatban álló szervezet neve (kódja) A megnevezett szervezetet A megnevezett szervezet támogatták támogatta Önöket 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen más (nem Szövetségbeli) szervezetekkel álltak támogatói/támogatotti viszonyban az elmúlt három évben? 44. A kapcsolat jellemzésére kérjük, használja az alábbi kategóriákat: 1. pénzbeli 2. természetbeni 3. humán tőke (pl. tanácsadás) 4. önkéntes munka Az Önökkel kapcsolatban álló szervezet A megnevezett szervezetet A megnevezett szervezet támogatták támogatta Önöket 1. 2. 3.

Mely szervezetek munkáját, tevékenységét ismeri jól a Szövetségen belül? A mellékelt lista alapján nevezzen meg (adja meg a kódját) maximum 5 ilyen szervezetet! 45 1. 2. 3. 4. 5.

46.

Ön mely szervezetek munkáját, tevékenységét tartja nagyra a Nonprofit Humánszolgáltatók Országos Szövetségében? A mellékelt lista alapján nevezzen meg (adja meg a kódját) maximum 5 ilyen szervezetet!

1. 2. 3.

91


______________________________________________________________ 4. 5.

47.

Ön szerint mely szervezeteknek van döntő befolyása a Nonprofit Humánszolgáltatók Országos Szövetségének munkájára? A mellékelt lista alapján nevezzen meg (adja meg a kódját) maximum 5 ilyen szervezetet!

1. 2. 3 4. 5. 48. Tagja-e szervezetük valamilyen helyi, települési/kerületi szövetségnek ? 1-igen, éspedig……………………………………………………………………………………………………..

⁬

2- nem

49. Tagja-e szervezetük valamilyen kistérségi szövetségnek vagy ernyőszervezeteknek? 1 igen, éspedig:………………………………………………………………………….

⁬

2. nem 50. Tagja e szervezetük valamilyen megyei szövetségnek vagy ernyőszervezeteknek? 1. igen, éspedig:………………………………………………………………………..

⁬

2. nem 51. Tagja-e szervezetük valamilyen regionális szövetségnek vagy ernyőszervezetnek?

92


______________________________________________________________ 1. igen, éspedig:…………………………………………………………………………………………………

⁬

2.nem 52. Tagja-e szervezetük valamilyen országos szövetségnek vagy ernyőszervezetnek? 1. igen, éspedig:………………………………………………………………………

⁬

2. nem 53. Tagja-e szervezetük valamilyen nemzetközi szövetségnek vagy ernyőszervezetnek? 1. igen, éspedig……………………………………………………………………………..:

⁬

2. nem

Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre!

93

A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati konzekvenciái a nonprofit szervezetek vizsgálatában egy ernyőszervezet esettanulmánya alapján

Recommend Documents