Dr. Martinkó József: A HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK. Mint a ,,Multimédia az oktatásban” konferencia immár évek óta rendszeres résztvevője, első időkben a multimédia, tanulásra kifejtett hatásával foglalkoztam. Most úgy éreztem, hogy az egyetemi, főiskolai hallgató oldaláról lenne érdemes körüljárni a felsőoktatásban alkalmazható multimédiákat. Az egész téma, egy trivialitáson alapszik ,, a felsőoktatásban mindent a hallgató körré kell szervezni, egy ,,hallgató barát” tanulási környezetben, abból a célból, hogy ez a környezet a hatékony tanulás feltételeit optimálisan biztosítsa”. Miért ez nincs most így? A tapasztalatom és a kutatásaink szerint messze nem így működik a vizsgált felsőoktatási intézmények zöme. Nyilván a hallgató támogatási rendszer elemei mindenhol megtalálhatóak, de ezek sok esetben nem a hallgatót szolgálják, hanem valami hivatali ethoszt. Másrész nincsenek egységes rendszerbe szervezve, valamint nem hallgató barátok, nem humanizáltak. A vizsgálataink szerint, a hallgatók még másodéves korukban sem tudják a lehetőségeiket, sem kulturális, sem tanulmányi, sem szociális téren. Nem ismerik az egyetemek által kínált szolgáltatásokat, nem tudják a szolgáltatások igénybevételének módját, formáját. Napi aktív idejük, mintegy 10-25%-át töltik el ügyintézéssel, szervezéssel, kereséssel. A működő szolgáltató irodák, karrier irodák, tudásközpontok, hallgatói önkormányzatok, kollégiumok, könyvtárak, önálló szigetként működnek, nem koordinálják a szolgáltatásaikat, nem szervezik a szolgáltatásokat egy – egy hallgatói probléma körré (pl. tanulás). Úgy látom, hogy egy multimédiás alkalmazásokkal segített egységes hallgatói támogatási rendszer nagyban segítene a probléma megoldásban. A hallgatói támogatási rendszerek működtetése, minden egyetem (főiskola) minőségének egyik nagyon fontos mutatója. A multimédia mint eszköz, mint tartalom hordozó, mint információ forrás nagyban tudja segíteni a tanulási kompetencia fejlesztést. A hallgatói támogatási rendszer nem minden eleme hozható össze a multimédiás alkalmazásokkal. De minden olyan multimédiás alkalmazásról szólni kell, amely a tanulást (a tanítást segíti) legyen az CD-DVD vagy internet alapú eszköz, valamint a hallgatói informálást szolgáló multimédia az egyetemi honlap (és az ETR) valamint az egyéb szolgáltatások, HöK, meló-diák, karrier iroda stb. Ezek a multimédiás alkalmazások, egységes rendszert alkotnak, a diák körré szerveződnek A hallgatói támogatási rendszer központi eszköze (alapvető eleme) egy hallgatói chip kártya. Ez tartalmazná a hallgatói személyi nyilvántartást, személyi azonosítás, beléptetés céljából (nyilván az adatvédelmi törvény szerinti védettséggel, hozzáférés korlátozással). Tartalmazná az összes egészségügyi státus adatot. Tartalmazná a tanulmányokkal összefüggő adatokat, minden adatot amelyet egy leckekönyv és az ETR (Egyesített Tanulmányi Nyilvántartó Rendszer) tartalmaz. Tartalmazná az összes diákjóléti szolgáltatásokkal összefüggő pénzügyi, kollégiumi, könyvtári stb. adatot. Ezt a kártyát pénzzel lehetne feltölteni. Diákjóléti szolgáltatások, nem a multimédiás alkalmazások klasszikus tere, de a hallgatói chip kártya alkalmazásnak egyik lehetséges kiemelt területe. Valamint a hallgatói támogatási rendszer komplex rendszer szemlélete megköveteli, hogy ezt is beemeljük a multimédiás alkalmazásba. A hallgató ennek a területnek közvetlenül érzi a hatását. Diákjóléti szolgáltatások minősége alapvetően befolyásolja a hallgató életminőségét és közvetve a tanulása zavartalanságát. A diákjóléti szolgáltatások egy területe a pénzügyi szolgáltatások. Erre kiváló megoldást szolgál a hallgatói chip kártya. A szolgáltatás egyik területe az, amikor a hallgató valamilyen pénztámogatásban részesül. Ezek lehetnek ösztöndíjak, lakhatási támogatás, jegyzettámogatás, diákhitel, pályázati pénzek, szülői támogatás, diákmunka
2 bevétel. Ezek töltik fel a kártyát, ezekből lehet a kifizetéseket folyósítani (ez így mint egy bankkártya működik). A kifizetések a tandíjak (képzési hozzájárulás FER), kollégiumi díjak, vizsgadíjak, jegyzetköltség, diákétkeztetés, szolgáltatások igénybevétele (másolás, nyomda, büfé, helyi közlekedés diákbérlet, vasúti és autóbusz diákjegy, színházbérlet, stb.) Ezzel a kártyával az egyetem területén minden pénzzel járó szolgáltatást igénybe lehetne venni. A szolgáltatások mási területe a személyi szolgáltatások körre. Itt az adatvédelmi törvény hatálya alá eső adatok kerülnének a chip kártyára (a hozzáférés korlátozásával). Az első fontos személyi adat amely a hallgató egészségügyi státusával függ össze. Ehhez az adat körhöz csak az egyetem orvosa juthat hozzá - a hallgató személyi kódjával - a háziorvos vagy sürgős esetben a kórházi orvos (ehhez nyilván a hallgató belegyezése kell, azzal hogy a hozzáférést biztosító kódot átadja az arra illetékes orvosnak). Az adat feltöltést az egyetem orvosa (üzemorvos) végezné, a tanulmányok kezdetén és ezt minden látogatáskor bővítené (kiírt gyógyszerek, kórkép, státus, javalt terápia stb.). Ez segítené az orvost a teljes kortörténet áttekintésben és a legmegfelelőbb gyógymód alkalmazásban. A lényege az lenne, hogy a hallgató a lehető legegészségesebben végezze felsőfokú tanulmányait. Ehhez a chip kártya segítségével igénybe vegye a számára legelőnyösebb az eü. szolgáltatást. A következő kör a személyi adatok nyilvántartása. Ezen adatokra elsősorban a tanulmányokhoz van szükség, a tanulmányi osztály által jelenleg nyilvántartott elektronikus változata formában. Ezzel lehetne pl. vizsgára jelentkezni, halasztást, felmentést, beszámítást kérni és egyéb tanulmányi cselekményeket nyilvántartani pl. nyelv vizsgák, TDK részvétel stb. De később ez csatlakozna az ETR-hez, a kredit számítást, tantárgyfelvételt segítve. De ez szolgálna esetleges beléptető rendszerhez – beléptető kártyaként – számítógépes terem, labor, könyvtár stb. De ez váltaná ki (vagy párhuzamosan élne) a diákigazolvánnyal. De tartalmazhatná az egyéb személyi azonosítók számait is TAJ szám, adószám, személyi igazolványszám, útlevélszám, jogosítványszám, diákigazolvány szám stb. Mivel ez a nyilvántartás a személy – biometriai azonosítás kivételével – totális azonosítást is lehetővé tenné, itt az adatvédelemnek ehhez kellene maximálisan biztonságot adónak lenni. Ez a nyilvántartás nem öncélú és nem a bürokráciát szolgálja, hanem kényelmesebbé és egyszerűbbé tenné a személyi adatokat igénylő szolgáltatások igénybevételét. A következő terület az egyetemi könyvtár. A XII. század óta a könyvtár az egyetem létének (lényégének) egyik legfontosabb része. Ma már az egyetemi könyvtár – még a legszerényebb is – több tízezer (százezer) állománnyal rendelkezik. A könyvtár a tudáscentrum központi eleme. Ezért elektronikus igénybevétele, ma már elodázhatatlan. Az ennek megfelelő átalakítás lehetővé teszi egyetemi könyvtár állományának integrált kezelését a felhasználó számára és létrehozza azokat az integrált, virtuális, multimédia információs és kommunikációs szolgáltatásokat, amelyekre az Internet és ISDN technika lehetőséget nyújt. A jelen és jövő egyetemi könyvtár gyűjteményének az egyetemi oktatás és kutatás igényeihez igazításával, az információ-szolgáltatások bővítésével, sokszínűségének biztosításával, a szakirodalom gyors rendelkezésre bocsátásával támogathatja az oktatás minőségi színvonalának emelését. A szakirodalom-gyűjtő, megőrző és kölcsönző szerep mellé egyre nagyobb súllyal az önálló tanulmányi és oktató-kutató munkát segítő, a nemzetközi információs rendszerek használatát oktató, a dokumentumellátó rendszerek szolgáltatásait közvetítő szerep biztosítása. A könyvállomány fokozatos digitalizálása, a belső hálózaton elérhetővé tétele, még az egy példányos – ritka – könyvek esetében is a tömeges hallgatói igényeket szolgálná és megőrizné a könyv fizikai állapotát. Az egyetemi jegyzetek és előadások digitalizált változata és belső hálózati hozzáférése – igaz a könyv piaccal ellentétesen – de jól szolgálná a tanulást és könnyítene a diákok kiadásain. Nyilván ehhez a jól bevált kereső rendszerek (szoftwerek) elektronikus katalógusok megléte és az ezek használatának tanítása elengedhetetlen. A rendszer egyik központi eleme az Egyesített Tanulmányi Nyilvántartó Rendszer (ETR). Erről már részben írtam a hallgatói személyi
3 nyilvántartó rendszernél. Az egész általam felvázolt rendszer lényege, hogy kerüli a párhuzamosságokat (valamint a többszöri nyilvántartást) ezért, ahol az egyik rendszer már tartalmazza a szükséges adatot a másik rendszer, csak ezt felhasználja gazdagítja, módosítja. Az ETR rendszerben nyilvántartott adatokból az alábbi adatokat célszerű chip kártyán is tárolni. Tanulmányi ügyek (vizsga jelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgaeredmény nyilvántartás (kredit nyivántartás) stb. Tanulmányi haladás nyilvántartása (hallgatói, tanári). Hallgatói kérelmek alapján kérelmek, halasztások, felmentések, pótlások stb. OTDK, tanulmányi versenyek. Nyelvvizsgák, Áthallgatás más szakra, más felsőoktatási intézménybe, külföldi tanulmányok. Tanulmányi információ, a kártyára rátölthető formában (tanrendek, óraelosztás, tantermek, laborok, tantervek, fogadóórák, fakultáció stb. A következő adatok csak az ETR rendszerben belső hálózaton, hozzáférhető formában kellene tárolni. Kötelező és ajánlott irodalmak, digitális jegyzetek, tankönyvek, előadások. Szakdolgozat formai követelményei, határidők, témajegyzék. Tutorálás rendszere, ki a hallgató tutora, mikor van fogadó órája, milyen módon tartják a kapcsolatot. Kari tanulmányi bizottság állásfoglalásai és határozatai, Egyetemi és kari tanulmányi és vizsgaszabályzat. Belső számítógépes hálózat (LAN). Ez a központ (a többi alrendszer is ezekről a szerverekről működik pl. ETR, Könyvtár, Kollégium, Tudásközpont stb. Kettős rendszerű (az alrendszerek irányában az adatátvitelre optikai kábel, az egyéni felhasználó felé rádióalapú adatátvitel). Egyetemi és kari honlap (mint felület) naprakészsége, bizonyos interaktivitás biztosítása (fórum), arculat megjelenítés, tájékozódás, marketing. Az információk tára, médiatár, a tanár – diák kapcsolat (email, chat) eszköze. Az egyetem személyi és vagyoni biztonsága (beléptető rendszerek és figyelőrendszerek, anyag nyilvántartó, kölcsönző rendszerek). Összeköti (a jövőben) a többi felsőoktatási intézmény tudásbázisait. Elemei: LAN központ, alközpontok, számítógépes tantermek, közösségi helységekben kihelyezett végpontok, egyéni PC-k, laptopok A kollégium Több mint a hallgató szállás lehetősége, művelődési, rekreációs, szórakoztató, szolgáltató, tanulást segítő funkciókkal rendelkezik. Tartalmilag a HÖK működteti. Részei a Karrier iroda fogalalkozik állás közvetítéssel (diák munka) külföldi gyakorlati és tanulási helyek nyilvántartása, szolgáltatások végzése (albérlet közvetítés, kérelmek, pályázatok elkészítésnek segítése, MÁV és Volán, Helyi közlekedési jegyek értékesítése) önmenedzselésre felkészítés. A kollégiumban működik egy Információs központ (telefon, internet, helyi háló, városi háló stb.) Itt lehetne a városi művelődési intézmények programirodája, közösségszervező része. A színházi és tárlat élményt befogadó és azt értelmező előadások színhelye a hallgatói klub. Az Internetkafe szolgálna a közösségi életre, szórakozásra és tájékozódásra. Közösségi helységek, Szórakoztató központ, Szolgáltató központ (fénymásolás, fax, fénykép, nyomda felé közvetítés). Konditerem szolgáltatásai nem kimondottan a multimédia szolgáltatásai körében tartozik, de vannak a felkészülést szolgáló un. tanító multimédiák. A kollégium egészét mintegy organikus egységet kell elképzelni amely a hallgatók mindennapi életét, a tanulását és a művelődését szolgálja. A multimédiás tananyagfejlesztő labor. Ez egy hely ahol a oktatók segítséget kapnak az eLearninges tananyagok készítéséhez és felhasználóhoz való eljutatásához. Itt teljes multimédiás hardver és softver környezetet és szakmai segítséget biztosítanak az oktató számára a multimédiás tananyagok elkészítésére (szabvány választásra pl. az ILIAS nyílt forráskódú rendszer, amely ingyenes keretrendszer amely bejelentkezés és regisztráció után rendelkezésre áll), órai előadás készítésére és CD_ROM-on (hálózaton való terjesztésre). Vagy lépésenként dolgozzák fel a tananyagot, a régi tananyagok és oktatási segédletek digitalizálásával, Power-point-os feldolgozásával, végül az új elkészítésével. A labor rendelkezésre áll a hallgatóknak is OTDK, szakdolgozat és a doktori prezentációk elkészítésére. Az oktatók és a hallgatók felkészítése (továbbképzése) a kommunikációs és információtechnikai eszközök és anyagok kezelésére. Szolgáltat külső megrendelő számára
4 (előadások, prezentációk, bemutatók, reklámanyagok készítésre), ez bizonyos anyagi forráshoz jutatja a labort a fejlesztésekre. A labor keretet biztosít az új tananyagok és módszerek kutatására, azok kipróbálására. A labor oktatástechnikai és technológiai támogatást nyújt a felhasználók számára. Az egyetemi tudásközpont. A központ a ,,tudás” megszerzésnek egyetemen belüli és egyetemek közötti a leendő munkahelyek (gazdasági egységek) közötti kapcsolat központja. A kutatások koordinátora (nyilvántartója és menedzsere). Információ központ. Tanulás módszertani képzőhely. Az egyetemen belüli és a kívüli publikációk koordinátora. Tanulmányi versenyszervező és versenyekre felkészítő műhely. Az ország felsőoktatási intézményei tudásbázisai összekapcsolhatók és minden intézményből elérhető nagy tartalmú tudásbankot alkotnak. Az egyetem hallgatói támogatási rendszere több egyéb elemmel gazdagodhat, amelyeket egyenlőre nem ismerünk, ez egy rugalmas rendszer, tehát bővíthető és a nem működő elemekkel szűkíthető. A hallgatói támogatási rendszer szolgáltatásait igénybevevő hallgatóknak a rendszer használatát tanulni kell. Erre szolgál, a kezdő felsőoktatási hallgatók számára szervezett proszeminárium, amely a tanulmányok kezdetén - két hét terjedelemben – megtanítaná a támogatási rendszer használatát. A proszeminárium szólna ezen túl, a ,,tanulás tanulásáról” , hogyan, milyen módszerrel lehet eredményesen a felsőoktatásban tanulni. Hogyan kell a tudáselemeket feldolgozni, elsajátítani, hogyan kell ezeket rögzíteni, hogyan kell alkalmazni (jegyzetelés technika, a gyorsolvasás, a könyvtár és tudásbázis használat, időbeosztás stb.). A proszeminárium alatt találkozik a hallgató a tutorával.. Minden 4-6 hallgatóhoz tartozik egy egyetemi oktató (tutor). A tutor segít beilleszkedni az egyetemi életbe, felvenni az egyetemi ritmust, egyéni és közösségi problémát megoldani, közvetlen segíti a tanulmányokat. A proszemináriumokon zajlik (hétvégéken) az önismereti tréning, ahol a hallgatók megismerik önmagukat, képességeiket, erősségeiket és gyengeségeiket, szembesülnének tanulási motivációjukkal. Ez a tréning erősíti a közösségi létet is. A proszeminárium egyik fontos eleme, eszköze az egyetemet bemutató multimédia. Ezen a multimédián a hallgató virtuális térben ,,végig járja” az egyetemet. Megismerik az oktatóikat, az egyetem hivatalait, a tanulmányok teljes folyamatát, a támogatási rendszer elemeit. Néhány ,,gyakorló” elektronikus űrlap, kérvényt, indexet kitölthetnének (amely javítókulcs segítségével, rögtön a helyes módot tanítaná meg). Ezen a multimédián mutatkozna be az egyetem kulturális és sport lehetőségeit és a város adottságai. Az egész multimédiás hallgatói támogatási úgy teljesedne ki, ha minden hallgató rendelkezne egy laptoppal (a mobilitás érdekében) már a képzés kezdetén. A rádióalapú belső hálózat, laptoppal és ruterrel mindenhol használhatóvá tenné a rendszert. Itt nem képzelhető el, üzleti alapú laptop ellátást (vásárlást, lizingelést) hanem nonprofit alapú havonta ,, vállalható”, fizethető változat oldhatná meg a kérdést. Ennek hátterét az OM és az egyetem biztosítaná. A multimédiával segített hallgatói támogatási rendszer, ha így az elemeivel egymást segítő módon épül fel, bizonyos, hogy a hallgató tanulmányi minőséget emeli, ezzel hatékonyabb értelmiség kerül ki az egyetemről. A rendszer kiépítése elsősorban, egyetemi fejlesztési filozófiai, szemléleti, tanulási kérdés – a felsőoktatási menedzsment és a hallgatók, oktatók – mint a befogadók, elhatározásától, nyitottságától függ és kevésbé igényel plusz forrásokat (átcsoportosítást igen). A piramist kell újból a feje tetejéről a talpára állítani, a hallgatókat kell kiindulási pontként kezelni, ehhez kell a multimédiát segítségül hívni.
5