A hallás élet. a Hear the World tanulmánya: Kerstin Bolliger és Clemens Koob (zehnvier research & strategy)

A hallás – élet a Hear the World tanulmánya: Kerstin Bolliger és Clemens Koob (zehnvier research & strategy)

A hallás – élet Bevezető 4

A vizsgálat bemutatása 6 A felmérés résztvevői 8

Hallásveszteség és hallókészülékek 10

A hallás jelentősége az élet különböző területein 14 A rokonok szempontja 16

Partnerkeresés, partnerkapcsolat 18 A család és a barátok 24 Sport és szabadidő 26

Utazás és mindennapi mobilitás 28 Egészség és jó közérzet 30 Következtetés 32

A hallás – élet 3

Bevezető

A hallás végigkíséri életünket: világunk minden részét alakítja és befolyásolja. A hallás tesz képessé bennünket a másokkal való kommunikációra. A hangok velünk vannak a mindennapi életben – egy részük megnyugtat bennünket, más részük feszültté tesz. Amit hallunk, annak legnagyobb részét élvezzük. Vannak olyan mindennapi hangok is, melyeket már tudomásul se veszünk, és vannak olyanok is, melyeket inkább elkerülnénk. Fülünkre szükségünk van a másokkal való kommunikációhoz, és ha zenét akarunk hallgatni, vagy ha mi magunk zenélünk. De ezek csak a kérdés ismertebb oldalai. A Hear the World kezdeményezés ötödik évfordulóján egy nagy vizsgálatot indítottunk, mely a hallás kevéssé ismert szempontjaira irányul. Összesen több mint 4000 embert kérdeztünk meg öt országban arról, hogy a hallás különböző vonatkozásai az élet egyes területeit hogyan érintik. Ezenkívül megkértünk szakértőket is, hogy értékeljék a vizsgálat eredményét, s ez alapján igazán mondhatjuk: a hallás – élet! Például ön tudta, hogy részben hallásunk is felelős azért, milyen jól alszunk éjszaka, mennyit edzünk, hová megyünk nyaralni vagy milyen vonzónak

4 A hallás – élet

tartjuk magunkat? Vagy gondolta volna, hogy hallásunk minősége befolyásolja személyes kapcsolatainkat? Vagy hogy mennyire vagyunk boldogok párkapcsolatainkban? Kutatásunk megmutatja, hogy a hallókészüléket viselők több mint harmadának javult a szerelmi élete, mióta halláscsökkenését hallókészülékkel kezelik, és a partnerek, házastársak 81%-a azt mondja: „örülök, hogy a partnerem hallókészüléket visel”. Nagy öröm, hogy bemutathatom önöknek a kutatás izgalmas eredményeit és remélem, élvezetes és gondolatébresztő lesz az olvasás.

Maarten Barmentlo marketing igazgató, Sonova Holding AG


A vizsgálat bemutatása

4.335

személyt kérdeztünk meg 5 országból e felmérés keretében

1. ábra: módszerek • • • • •

online kérdőívek a vizsgálat ideje: 2011. szeptember 23-október 11. a kérdőív kitöltésének időtartama kb. 25 perc 4.335 45 éves vagy idősebb válaszadó a válaszok száma országonként (súlyozva): 867

4.335

862

NagyBritannia

854 USA

897

Franciaország

866

Németország

856 Svájc

összesen

Mi a hallás jelentősége az élet egyes területein? Milyen fontos a hallás a partnerkapcsolatokban, a barátok, a család körében, a munkában? Mi köze van a hallásnak ahhoz, hogyan töltjük szabadidőnket, hogyan befolyásolja egészségünket és jó közérzetünket? Ilyen kérdésekre koncentráltunk, amikor a vizsgálatot megterveztük. A módszert illetően „A hallás – élet” felmérés két részből áll. A kiindulópont egy nemzetközi online felmérés, mely nagy számú résztvevővel készült. Összesen 4.335 személyt kérdeztünk meg öt országban, 45 éveseket és idősebbeket, átlagosan országonként 867 embert Németországban, Svájcban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban (ld. 1. ábra). A második szakaszban neves szakértőket kértünk meg, hogy értékeljék a vizsgálat eredményeit. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjük a hallás jelentőségét az élet különböző területén. Hogy feltárhassuk a hallás hatását a legkülönbözőbb kontextusokban, a válaszadók egyik csoportja olyan emberekből állt, akik a „hallás” témakörével szoros kapcsolatban vannak, mert nagyothallók. További megkülönböztetést jelentett, hogy 6 A hallás – élet

ezek a személyek viselnek-e hallókészüléket vagy sem. A harmadik csoport ép halló, ők jelentették a „kontrollcsoport”-ot. És annak érdekében, hogy a családi- és partnerkapcsolatok szempontjából is megvizsgálhassuk a hallás fontosságát, egy negyedik csoportot is megvizsgáltunk: nagyothalló személyek közeli hozzátartozóit. E felmérés szempontjából közeli hozzátartozónak számít a partner, a gyermekek, a szülők és a testvérek.* A négy csoport részben ugyanazokat a kérdéseket kapta, és néhány olyan kérdést, mely az ő speciális helyzetüket illette. A csoportok által adott különböző válaszokból a hallás relatív fontosságát kapjuk meg. Külön érdekes a „hallókészülékes” és a „nem-hallókészülékes” csoportok összehasonlítása – ez rávilágít arra, mely különbségek vannak az ellátott és az ellátatlan hallásveszteség között.

* Ha partnerekről stb. beszélünk – itt vagy a későbbiekben – akkor a női és férfi partnereket is értjük ezalatt A hallás – élet 7

A felmérés résztvevői

68%

viseli hallókészülékeit „minden nap” vagy „majdnem minden nap”

50%

2. ábra: Alcsoportok jellemzése 1. csoport: Hallókészüléket viselők

2. csoport Hallókészülékkel nem rendelkezők

3. csoport családtagok

4. csoport kontroll csoport

• hallásveszteség • a hallókészüléket legalább alkalmanként hordja • n = 915 fő

• a hallásveszteség diagnosztizált vagy egyénileg megfigyelt • nem rendelkezik hallókészülékkel (n = 1137), vagy rendelkezik, de nem viseli (n = 70) • n = 1207 fő

• nincs hallás veszteségük • egy közeli család tagjuknak van hallásvesztesége • n = 1104 fő

• nincs hallásvesztesége • nincs rokona akinek hallásvesztesége van • nincs kapcsolata a hallásveszteséggel • n = 1109 fő

(n = 985 megkérdezett hallókészülék-tulajdonos)

-nak van hallásvesztesége, de még nem fordult orvoshoz emiatt (n = 1,137 nagyothalló válaszadó, hallókészülék nélkül)

Nézzük meg közelebbről „A hallás – élet” vizsgálat résztvevőit (ld. 2. ábra)


Az 1. csoport eredetileg 985 főből állt, akik nagyothallók és rendelkeznek hallókészülékkel. Ám a későbbi értékelés miatt 70-et ki kellett venni belőle, azokat, akiknek ugyan van hallókészülékük, de „szinte soha” nem használták. Tehát marad 915 személy az 1. csoportban (hallókészülékesek). Ezek közül 15% csak pár hónapja kapta készülékét, 38% 2-5 éve viseli, és a válaszadók kb. fele már több mint 5 éve. A válaszadók több mint kétharmada (68%) készülékeit minden nap vagy majdnem minden nap viseli, ha nem is egész nap. További 11% „hetente többször” használja készülékeit. A hallókészülékek típusát illetően az összes ország átlagára elmondható, hogy a válaszadók mintegy kétharmada fül mögötti hallókészüléket viselt (67%), kevesebb mint harmaduk fülben viselhető hallókészüléket (30%), és 2%-uknak volt cochleáris implantátuma. E tekintetben jelentős eltéréseket figyelhetünk meg ugyanakkor egyes országokban: a hallójárati készülékek aránya Németországban 17%, míg az USA-ban 50%, és az implantot viselőké Franciaországban 4%, az USA-ban pedig 0,3%.

A második csoport („nagyothalló, de nincs hallókészüléke”) 1.137 személyt tartalmazott. Arra a kérdésre, hogyan értékelnék saját hallásukat, csak a válaszadók ötöde (18%) mondta, hogy nem észlelt változást a hallási képességében, de az emberek időnként tesznek olyan megjegyzést, hogy nem tökéletesen hallanak. 50%-uk ugyan észrevette, hogy hallása már nem olyan jó, mint amilyen volt, de még nem fordult orvoshoz vagy hallásgondozó szakemberhez. 22% már volt orvosnál vagy hallásgondozó szakembernél, aki azt mondta, hogy még nem szükséges hallókészülék. És végül, a válaszadók 15%-ának már tanácsolták a hallókészülék viselését a megromlott hallás kompenzálására, de ők sokféle okból nem hozták még meg ezt a döntést.

A 3. csoportban – „rokonok” – összesen 1.104 személyt kérdeztünk meg. Ez a csoport ép halló, de különös kapcsolata van a hallással és a hallásveszteséggel, mert van nagyothalló családtagja. A legtöbb esetben a halláscsökkenésben érintett személy a szülő (56%), 10%-ban a testvér. Az esetek 5%-ában a saját gyermek, ugyanakkor harmadában a partner vagy a házastárs volt érintett (36%). Valamivel kevesebbnek, mint az érintett családtagok felének volt hallókészüléke (46%). Hogy a három csoport válaszait megfelelő összefüggésbe hozhassuk egymással, kontrollcsoportot is bevontunk a vizsgálatba. E csoport 1.109 résztvevője életkor és nem szerint reprezentálja az érintett országok 45 éven felüli internet-használó népességét. Nem érinti őket a nagyothallás és csökkent hallású rokonuk sincs – ezért válaszaik a 45 éven felüli átlagos népesség nézeteit reprezentálják ezekben az országokban.


Hallásveszteség és hallókészülékek

49%

„Sokkal korábban kellett volna elkezdenem használni a hallókészüléket.” (116 hallókészülék-tulajdonos, 45-64 év közöttiek)

3. ábra: A hallókészüléket viselO˝ k véleménye (1. csoport)

4. ábra: A hallókészüléket nem viselO˝ k okai (2. csoport)

n = 915 fő

n = 1207 fő

76,5 %

„A hallókészülékemre általában pozitív reakciókat kapok a „Nyíltan felvállalom külvilágtól” a hallókészüléke„Nem tudom elképmet, nem hiszem, zelni, hogy a hallóhogy ezért szégyenkészülékem nélkül keznem kellene.” éljek.”

81,2 %

67,6 %

61,3 %

17,4 %

„A hallókészülékek túl drágák.”

„Nem hiszem, hogy a hallókészülék sokat segítene.”

19,9 %

11,1 %

„Szégyenkez„Szeretném nék, ha hallókéelkerülni a szüléket kellene negatív reakciviselnem.” ókat az emberektől.”

5. ábra: A hallókészülék beszerzésének tényezO˝ i (2. csoport, hallókészülékkel nem rendelkezO˝ k) „Milyen tényezO˝ k hatására döntene úgy, hogy hallókészüléket szerez be?“ rosszabbodna a hallásom az orvos ajánlaná a hallókészüléket ingyen kaphatnám a hallókészüléket közeli rokonom / partnerem kérne meg rá olcsóbb lenne a hallókészülék jobbak lennének az anyagi lehetőségeim ismerős ajánlaná sajtó / tv / internet a munkaadóm kérne meg rá hirdetés ismert ember ajánlaná

7.8

29.1

78.6

n =1207 fő

Milyen hallókészülékkel élni? Miért használják ezeket az eszközöket tulajdonosaik – és miért utasítják el mások a hallókészüléket még akkor is, amikor hallásuk már nem tökéletes?

adók 40%-a sajnálja, hogy nem sokkal korábban szerezte be hallókészülékét – a 45-64 éves korcsoportban pedig a fele mondja, hogy jóval korábban kellett volna elkezdenie a használatát.

A megkérdezett hallókészülék-viselők legtöbbje elégedett hallókészülékével. Az 1. csoport válaszadóinak mintegy kétharmada (63%) kifejezetten egyetért a kijelentéssel, hogy „Teljesen természetesnek tartom a hallókészülékemet. Nem is gondolok rá sokat.” Svájcban ez a szám 69%, Németországban pedig 73%.

Akkor hát miért haboznak olyan sokan, ha a hallásuk helyreállításáról van szó? Érdekes, hogy látszólag pénzügyi kérdésről van szó, amikor a hallókészülék elleni döntés születik. Az a nézet például, mely szerint a hallókészülék „nem nagyon segít”, csak a válaszadók (nagyothalló, de nincs készüléke) 17%-ánál jelenik meg, mindazonáltal 83%-uk úgy hiszi, hogy segítene neki egy hallókészülék. E csoport válaszadóinak csak kb. tizede (11%) mondja, hogy szeretné elkerülni más emberek negatív megnyilvánulásait. 20%-ot zavarná a hallókészülék-viselés – ők nem akarják, hogy mindenki tudomást szerezzen arról, hogy nem hallanak jól. Messze a legnagyobb az aránya (61%) annak a kijelentésnek, hogy „a hallókészülékek túl drágák”. (ld. 4. ábra)

Tízből nyolc hallókészülék-tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy meglehetősen nyíltan viseli készülékét – mert a nagyothallás nem szégyellnivaló. A hallókészülék-tulajdonosok jó háromnegyede arról számol be, hogy hallókészüléke általában pozitív reakciót vált ki (77%), és több mint kétharmad (68%) azt mondja, hogy nem tudna meglenni hallókészülék nélkül (ld. 3. ábra). Összességében a válasz-


4.7 2.9 1.1

11.4 9.6

47.3 41.3

66.1


Hallásveszteség és hallókészülékek

56% „Lehet, hogy nem olyan olcsó a hallókészülékem,

de minden centjét megéri.” (915 hallókészülék-tulajdonos)

„Mint globális közösség, boldogan és folyamatosan használjuk iPod-jainkat, mobiltelefonjainkat vagy Bluetooth fejhallgatóinkat, mert azt mondták nekünk, hogy ezek kívánatos dolgok a számunkra. Annak ellenére, hogy ezt a technológiát magunkévá tettük, a hallókészülékeket – melyek kisebbek, technológiailag fejlettebbek és néhány esetben láthatatlanok – nem használjuk ugyanolyan arányban. Miért? Nem lehet szó szégyenről, mert hiszen szoktunk látni embereket mindenféle eszközt viselve a fülükön. Lehetséges, hogy régimódi, tudatalatti véleményünk van arról, ahogy a nagyothallóra szoktak tekinteni? (Robert Beiny, hallásgondozó szakember, Nagy-Britannia)

„A feleségemmel hosszas vitákat folytattunk arról, miért vártam olyan sokáig a hallókészülék megvásárlásával. A hiúság miatt? Valószínűleg nem voltam tudatában, hogy a hallókészülék viselése mennyivel javítja az életminőségemet.” (Dr. Ulf Berg, több nemzetközi vállalat igazgatósának elnöke, Svájc)

„A férjem azt mondja, hogy a hallókészülékeim az egyik legjobb beruházás, amit valaha megtettünk.” (Tanja Bülter, újságíró és TV-személyiség, Németország)

Egy másik lehetséges okot Martin Ohlmeier professzor nevezett meg, aki neurológiai, pszichiátriai és pszichoterápiás szakértő, és a kasseli (Németország) Ludwig Noll kórház igazgatója. „Hozzászokni egy változáshoz, ebben az esetben a hallásveszteséghez, majdnem mindig ellenállással jár. Különösen a felnőtteknél nagyon nehéz hozzászokni az új helyzetekhez és hozzáigazítani az életünket. Még a pozitívan fogadott változások, mint amilyen a javított hallás kilátása is stresszt okoznak. Ez magyarázhatja, hogy az érintettek közül miért várnak olyan sokan sokáig, mielőtt hallókészüléket szereznek be.” Így érdekes volna tudni, mi győzné meg a 2. csoport válaszadóit a hallókészülék elfogadásáról. Az 5. ábra azt mutatja, hogy kb. kétharmad (66%) elfogadná, ha orvosa ajánlaná. 41% el tudná képzelni, hogy partnere vagy közeli rokona kérésére használna hallókészüléket. A 2. csoport válaszadóinak 79%-a azt mondja, hogy viselne hallókészüléket, ha rosszabbodna a hallása – és itt valószínű, hogy alábecsülik, mennyire növelhetné a hallókészülék életminőségüket, még enyhe hallásveszteség esetében is.


Természetesen a pénzügyi szempontok is szerepet játszanak: majdnem minden második ember (47%) választana hallókészüléket, ha a biztosító azt teljesen megtérítené, vagy ha más ok miatt ingyen volna. A költségek viselése az USA-beli és a franciaországi válaszadóknál a fő szempont volt. Az összes válaszadó 29%-a úgy nyilatkozott, hogy szívesebben venne hallókészüléket, ha olcsóbb volna. 11%-uk arra vár, hogy pénzügyi helyzete javuljon. Viszont a hallókészülékek viselői már nem sajnálják, hogy a hallókészülék mellett döntöttek, még a pénzügyi oldalát is figyelembe véve: az összes országban a hallókészülék-viselők 56%-a szerint érdemes volt megvenni a hallókészüléket, és minden egyes centjét megérte. Az USA-ban a válaszadók 72%-a ért egyet ezzel a kijelentéssel, Svájcban 66%, Németországban pedig 63%


A hallás jelentősége az élet különböző területein 6. ábra: Az életvezetés szempontjai (2. csoport: készülékkel nem rendelkezO˝ k)

36%

mondja, hogy szerelmi élete jobbra fordult, amióta hallókészüléket visel. (915 hallókészülék-viselő válaszadó)

gyenge hallásveszteség mérsékelt hallásveszteség teljes 2. csoport

“Az élet mely területeirO˝ l mondaná, hogy rosszabbodott a helyzet, amióta már nem hall olyan jól?” rendezvények

általános életminőség

fogékonyság, koncentráció, mentális frisseség külső programok

barátságok, tevékenységek barátokkal általános hangulat, kedélyállapot

önértékelés

biztonságérzet

72%

jobban élvezi a társas tevékenységeket barátaival, amióta hallókészüléket visel. (915 hallókészülék-viselő válaszadó)

A hallás életünk fontos része – így hát nyilvánvaló, hogy a hallás romlása nagyon közvetlenül hat az élet legkülönbözőbb területeire. Hogy a csökkenő hallóképességű emberek egyre nehezebben értik a tv-ben, a rádióban vagy a színházban a párbeszédeket, hogy étterembe menni hirtelen nagy kihívás lesz, mert társunk szavát nem halljuk a hangzavarban, hogy a hallásveszteség munkahelyi problémákhoz is vezethet – mindez ismert. De a hallásveszteségnek ezeken túl is vannak következményei, olyan területeken is, melyek nem közvetlenül látszanak. A 6. ábra azokat a területeket mutatja, melyeken a válaszadók hallókészülék nélkül nehézségeket tapasztalnak, amióta romlott a hallásuk. Világosan látszik az ábrán, hogy minél nagyobb a nehézség, annál súlyosabb a (kezeletlen) hallásveszteség. De még azok is, akik hallásveszteségüket „enyhének” minősítették, határozottan negatív változásokat érzékelnek. Ezért például a válaszadók kb. negyede (26%) úgy nyilatkozott, hogy az általános életminősége romlását érzékelte. Azok közül, akik hallásveszteségüket „enyhének” vagy „súlyosnak” minősítik, minden második megerősíti, hogy általános életminősége csökkent. De a hallásveszteségnek negatív hatásai vannak 14 A hallás – élet

a fogékonyságra és a mentális képességekre is (ezt 25% említi), vagy a barátságokra és a barátokkal folytatott tevékenységekre (22%), az önértékelésre (21%), a biztonságérzetre vagy a partnerkapcsolatra (mindkettő 21%). És végül: a hallókészülékkel nem rendelkező válaszadók 14%-a úgy nyilatkozik, hogy a hallásveszteségnek negatív hatásai vannak szerelmi életére – a válaszadók között az enyhe hallásveszteségnél súlyosabb esetek aránya 23%-os, tehát majdnem minden negyedik személy. A probléma megoldása kézenfekvő, a vizsgálat világosan megmutatja – hiszen ezzel szemben a hallókészülék-viselők 36%-a arról számol be, hogy szerelmi élete javult, mióta hallókészüléket visel. 64%-uk azt mondja, hogy a hallókészülék pozitív hatással van az önbizalmára. 70% a mentális képességeinek javulásáról számol be, általános hangulata és partnerkapcsolata javult. 73% több örömet talál a társas tevékenységekben a barátaival, amióta viseli hallókészülékét, 78%-nak javult kapcsolata családjával, és 83% úgy gondolja, hogy hallókészüléke pozitív hatással van életminőségére. (ld. 7. ábra)

partnerkapcsolat

családi kapcsolatok fizikai egészség karrier

sporttevékenység utazás

függetlenségérzés

szerelmi élet

hétköznapi mobilitás

7. ábra: Az életvezetés szempontjai (1. csoport, hallókészülék-használók) „Mennyi pozitív hatása van a hallókészülékeknek az élet egyes területein az ön számára?” általános életminőség barátok, tevékenységek barátokkal események (mozi, színház, koncert stb.) kapcsolat a családtagokkal külső program (pl. étterem) biztonságérzet partnerkapcsolat fogékonyság, koncentráció, mentális frisseség általános hangulat, kedélyállapot függetlenségérzés utazás (pl. szabadság, üzleti út) mindennapi mobilitás (pl. autózás, tömegközlekedés) önértékelés sporttevékenység karrier fizikai egészség (pl. szív- és érrendszer, súly) szerelmi élet

44,4 43,9 38,3 35,5

83,1 77,7 73,4 72,5 71,2 70,6 69,7 69,3 69,3 66,9 65,6 64,5 64,2


A rokonok szempontja

58%

„A rokonom élete jobbá vált, amióta viseli hallókészülékét” (432 válaszadó, akinek rokona visel hallókészüléket)

41% „A saját életem könnyebb most,

amióta a rokonom viseli hallókészülékét.”

„Végeredményben a férjem volt az, aki megkért, hogy most már csináljak valamit a hallásommal. Ő volt az, aki megadta a kezdőlökést. Folyamatosan meg kellett ismételnie, amit mondott, és folyamatosan előfordultak félreértések. Ha megbeszéltük, hogy találkozunk, volt, hogy rossz helyen voltam a megfelelő időben, máskor a jó helyen rossz időben.” (Caroline Roth, korábban tanár, most háziasszony és két gyermek édesanyja, Svájc)

„Két aranyos kislányom van, 4 és 23 hónaposak. Soha nem hallom, ha sírnak éjszaka, ezért a feleségem nagyon kimerül a velük való törődésben. Az feleségem alváshiánya nem tett jót a kapcsolatunknak.” (Allan, Anglia)

(432 válaszadó, akinek rokona visel hallókészüléket)


A hallásveszteség nem csak a szenvedő alanyt érinti, hanem családját is. Megkérdeztük a családtagokat: „Úgy gondolja, hogy az ön saját élete rosszabbodott, amióta rokona nem hall olyan jól?” És valóban, a rokonok 29%-a számol be negatív hatásokról a barátokkal folytatott saját közös tevékenységet és az általános hangulatot illetően. A megkérdezett hozzátartozók negyede (26%) saját életminőségének romlásáról számolt be, 18% önbizalmának és egészségének romlásáról.

Martin Ohlmeier professzor, a neurológia, a pszichiátria és pszichoterápia kesseli (Németország) professzora megerősíti ezeket az eredményeket: „A rokonoknak jogos az az igényük, hogy képesek legyenek kommunikálni partnerükkel vagy családtagjukkal. A gyakorlatban nem ritka, hogy konfliktusok keletkeznek, ha a rokonok már nem képesek fenntartani azt a kapcsolatot, melyet korábban megszoktak. Másképp szólva: a partnernek joga van, hogy a kapcsolatban egy elfogadható szinten kommunikáljon.”

A partner hallásvesztesége súlyosabb hatással van a jó közérzetre, mint ha például a szülőnek vagy a testvérnek van problémája. Ha csak azokat nézzük, akiknek a partnereit érinti a hallásveszteség, azt vehetjük észre, hogy a kapcsolat feszült: a megkérdezett partnerek 42%-a számolt be arról, hogy a hallásveszteség negatívan befolyásolta kapcsolatát. De a barátokkal folytatott közös programok, a koncentrációs képesség vagy a partner általános hangulata is megszenvedi a megváltozott helyzetet (a válaszok kb. 34%-a).

Nem csoda, hogy azok között, akiknek rokonai még nem viselnek hallókészüléket, háromból egy azt gondolja, hogy könnyebb volna az életük, ha az érintett családtag megváltoztatná a véleményét és beszerezné a hallókészüléket (29%). Az, hogy valószínűleg igazuk van, abból is látszik, amit a hallókészülékkel rendelkezők rokonak mondanak: ők megerősítik, hogy a hallókészülék nem csak a rokonuk életére hatott pozitívan (58%), hanem a sajátjukra is (41%).


Partnerkeresés, partnerkapcsolat

52%

a hallókészülék-viselők közül úgy nyilatkozik, hogy könnyedén szerez új ismeretségeket – éppen annyian, mint a kontrollcsoportban.

81%

mondja a házastársak / partnerek közül: „Örülök, hogy a partnerem hallókészüléket visel” (101 olyan válaszadó, aki partnere vagy házastársa hallókészüléket visel)

Valószínűleg az egyik legáltalánosabb előítélet a hallókészülékekkel kapcsolatban, hogy gátat jelentenek, ha meg akarunk ismerkedni valakivel. Azok között, akik nagyothallók, de nem viselnek hallókészüléket (2. csoport) átlagosan 19% így gondolja. Különösen érvényes ez az USA-ra, itt négyből egy gondolja, hogy az ellenkező nemnél csökkentek az esélyei (24%), Franciaországban 15%, Németországban 12%, Svájcban 11% aggódik, hogy a hallókészülék viselése megnehezíti a kapcsolatteremtést. (ld. 8. ábra) Mi a valóság ezzel az előítélettel kapcsolatban? Ennek is utánajártunk „A hallás – élet” felmérésben. Először is a hallókészülék-viselők tapasztalatai érdekeltek bennünket. Az eredmény: több mint felük (52%) számolt be arról, hogy könnyű új ismeretségeket kötnie. Ez az arány megegyezik a teljes népességnél tapasztalt számmal, mert a kontrolcsoportnál is 52% válaszolta azt, hogy nincs problémája az ismerkedést illetően. Szerettünk volna még többet megtudni, ezért azt kérdeztük: „Előfordult, hogy a hallásveszteség miatt megszakadt egy kapcsolata?” Valójában csak a hallókészülék-viselők 3%-a válaszolt igennel erre a kérdésre. 18 A hallás – élet

Összehasonlításképpen: a készüléket nem használók között is 3% volt azok aránya, akik szerint egy korábbi kapcsolatuk a hallásveszteség miatt szakadt meg. Az ismerkedés és a párkapcsolatok témáját több szempontból taglalva nem hagyhatjuk ki a kapcsolati partnert sem. Mindent összevetve arra a kérdésre, hogy „hallókészülék: igen vagy nem?” nekik is saját válaszuk van. És a véleményük világos: akinek partnere vagy házastársa rosszul hall, de még nem visel hallókészüléket, azok közül 41% örülnek, ha partnere viselne ilyet. Mintegy ötödük (19%) ráadásul úgy véli, hogy a hallókészülék javítana a kapcsolaton. És mi a helyzet azokkal, akiknek a társa már visel hallókészüléket? Az ő számukra a helyzet még világosabb. 81% megerősíti: „Örülök, hogy a partnerem hallókészüléket visel”. 40% azt mondja, hogy jobban figyel rá a partnere, amióta hallókészüléket visel. És 38% gondolja úgy, hogy azóta jobb a kapcsolatuk. (ld. 9. ábra)


Partnerkeresés, partnerkapcsolat ˝ k) 8. Ábra: Érintettek (2. csoport, hallókészüléket nem viselO „A hallókészülék akadályt jelent az ismerkedéskor.”

19,1%

24,2% NagyBritannia

33,2% USA

összesen

15,0% Franciaország

12,3% Németország

10,6% Svájc

94%

„Alapvetően a szemüveg pozitív dolog, ha a szemüveg viselés azt jelenti, hogy jobban látunk, mindenképp viselnünk kell.” (A kontrollcsoport 1.109 válaszadójának válasza a két felső kategóriára)

92%

„Alapvetően a hallókészülék pozitív dolog – ha a hallókészülék viselése azt jelenti, hogy jobban hallunk, mindenképp viselnünk kell.”

n = 1207 (erősen egyetért, egyetért)

(A kontrollcsoport 1.109 válaszadójának válasza a két felső kategóriára – „teljesen egyetértek” és „egyetértek”)

9. Ábra: Vélemények (3. csoport, partner)

10. Ábra: Vélemények

40,0%

„Több figyelmet kapok a partneremtől, mióta hallókészüléket visel.” „Örülök, hogy a 37,9% „A kapcsolatunk partnerem hallókéfejlődött mióta szüléket visel” a partnerem (101 olyan válaszadó, aki partnere vagy házastársa hallókéhallókészüléket szüléket visel) visel.”

81,0%

n = 100 (családtag = partner, aki hallókészüléket visel), (erősen egyetért, nem ért egyet) 20 A hallás – élet

29,1%

14,7%

27,9%

22,1%

hallókészüléket nem viselők (n = 282 fő)

hallókészüléket viselők (n = 695 fő)

„Vonzónak érzem magam” (Erősen egyetért, nem ért egyet) 35%-os kontroll csoport

„Gyakran kapok bókokat.” (Erősen egyetért, nem ért egyet) 35%-os kontroll csoport


Partnerkeresés, partnerkapcsolat 11. Ábra Vélemények (3. csoport partner) CsaláDtag = Házastárs, akinek partnere nem visel hallókészüléket n = 278 (családtag = partnere nem visel hallókészüléket)

70,0%

„Nem tartanám a partneremet kevésbé vonzónak, ha hallókészüléket viselne.” Családtag = olyan házastárs akinek partnere visel hallókészüléket

12. Ábra: Gondolatok (kontroll csoport)

78%

-a a kontroll csoportnak azon a véleményen van, hogy nem változtatna a partner megítélésében, ha hallókészüléket viselne

„A tízéves modell-karrierem nagyon pozitív volt. Önbizalmat nyertem, természetesen beszélgettem mindenkivel, és könnyen találtam barátokat.” (Yoya Vallée, Franciaország, súlyos hallásveszteséggel született. Ennek ellenére megvalósította gyermekkori álmát és modell lett. Hallókészülékével a kifutón is tud dolgozni, és a mindennapi életben, anyaként is boldogul.)

n= 1109 (kontroll) (nem zavarna, egyáltalán nem zavarna)

n = 101 ( családtag = partner, aki visel hallókészüléket)

71,3%

„A partnerem ugyanolyan vonzó számomra hallókészülékkel, mint anélkül.”

A vizsgálat azt is megmutatja, hogy nem kell aggódnunk a saját külsőnk miatt: az enyhe-közepes hallásveszteségű hallókészülék-viselők majdnem harmada vonzónak és kívánatosnak érzi magát (29%), míg a hallókészülékkel nem rendelkező nagyothalló csoport tagjai közül csak kb. a fele (16%) érez így. És a hallókészülék-viselők éppen an�nyira tartják magukat vonzónak és kívánatosnak, mint az ép halló kontrollcsoport (27%). Ez a pozitív belső attitüd kívül is megmutatkozik, mert a hallókészülékes válaszadók 28%-a számol be arról, hogy gyakran kap bókokat. Azok közül, akik még nem szereztek be hallókészüléket, csak 22%-nak szoktak bókolni (mindkét esetben enyhe-közepes hallásveszteségű személyekről van szó. (Ld. a 10. ábrát) A házastársak és partnerek is úgy gondolják, hogy a hallókészülék nem befolyásolja a vonzó külsőt: tízből hét válaszadó (70%) azok közül, akinek házastársa vagy


partnere nagyothalló, de még nincs hallókészüléke, úgy gondolja, hogy a partnere egyáltalán nem volna kevésbé vonzó, ha hallókészüléket viselne. Ezzel egybecseng azon személyek 71%-ának válasza, akik partnerének van hallókészüléke: „A partnerem nem kevésbé vonzó amiatt, hogy hallókészüléket visel”. (Ld. a 11. ábrát) Nem csak arról van szó, hogy azok nyitottak a hallókészülékek témájára, akik partnere érintett a nagyothallásban. Azok a válaszadók, akiknek nincs közeli érintettségük a „hallás és a nagyothallás” témában – tehát a kontrollcsoport tagjai – sem aggódnak emiatt. „A hallás – élet” vizsgálat keretein belül egy kis gondolatkísérletet is elvégeztettünk a kontrollcsoport tagjaival. „Ha nem lenne társa és szeretne megismerkedni valakivel, mi volna elrettentő, ami miatt nem kezdeményezne valakinél? – szólt a kérdés. A válasz: ha az illetőnek szemüvege volna, ez akadály lenne a kontrollcsoport válaszadóinak

2 %-ánál. Ha hallókészüléket viselne, az 9% számára volna gát. Azonban, ha a kérdéses személy nem viselne hallókészüléket, de kifejezetten rosszul hallana, az már 24%-ot visszatartana, tehát minden negyedik válaszadót. A női válaszadók különösen határozott véleményt mondanak: egy olyan férfival, aki rosszul hall, de nem visel hallókészüléket, a nők 28%-a nem kezdene kapcsolatot. És csak a teljesség kedvéért itt van az érem másik oldala: a kontrollcsoport 78%-ának nem jelentene problémát olyan valakivel kapcsolatot létesíteni, aki hallókészüléket visel (ld. a 12. ábrát). Mit is jelent mindez arra az előzetes feltevésre nézve, hogy „A hallókészülékek akadályt jelentenek, ha meg akarunk ismerkedni valakivel”? A vizsgálat eredményei csupán egyetlen következtetést engednek: a partnerkeresés során sem a hallásveszteség, sem a hallókészülék nem jelent akadályt, sokkal inkább az érintett személy saját bizonytalanság-érzése áll az ismerkedés útjában.

Ma már a hallókészülék épp olyan természetes, mint a szemüveg, ezt világosan mutatja a vizsgálat. A kontrollcsoport 94%¬a nagyon egyetért a kijelentéssel: „Általában a szemüveg pozitív dolog – ha a szemüvegviselés azt jelenti, hogy jobban látunk, kifejezetten viselnünk kell.” – Majdnem ugyanennyien, konkrétan a válaszadók 92% véli úgy: „Általában a hallókészülék pozitív dolog – ha a hallókészülék viselése azt jelenti, hogy jobban hallunk, kifejezetten viselnünk kell.”


A család és a barátok

„Baráti és családi kapcsolataim javultak, mert jobban be tudok kapcsolódni a zajos eseményekbe – korábban egyszerűen kimaradtam ezekből. Ez kétségtelenül csak egy része az életnek, de talán a legfontosabb. Ma újra élvezem a társaságot” (Dr. Ulf Berg, több nemzetközi vállalat igazgatóságának elnöke, Svájc)

„A hallókészülékeim jobb társasági élethez segítenek. Korábban sokszor hangosan beszéltem, megszakítva a többiek mondanivalóját, ráadásul ezt észre se vettem. Most sokkal kevésbé irritálom a többieket!”

86%

(Sarah Reygate, Stylist, Nagy-Britannia)

a hallókészülékhasználók közül úgy érzi, hogy barátai olyannak fogadják el, amilyen (915 hallókészülék-viselő, a felső két kategóriára adott válasz) „Senki nem sziget” – mondta John Donne angol költő 1624-ben – az emberek nem arra születtek, hogy egyedül járjanak az élet útján. Szükségünk van másokra az interakciókhoz, gondolataink megosztásához és a közös cselekvéshez. A család és a barátok kétségtelenül különös szerepet játszanak ebben. A család és a baráti kör az, ahol különösen nyugalomban és biztonságban érezzük magunkat, ahol önmagunk lehetünk. És itt a legfontosabb, hogy megértsük egymást – a szó legigazibb értelmében – és hogy ne legyenek szükségtelen félreértéseink. Nem csoda ezért, hogy a családtagok hallásvesztesége a családot komolyan érinti: a hallókészüléket nem viselő nagyothallók rokonainak 23%-a számol be arról, hogy a nagyothallás gyakori beszédtéma a családban. 29% gyakran próbálkozik azzal, hogy a hallókészülék viseléséről meggyőzze családtagját. Néha nincs szükség nagy győzködésre; a család megadja a kezdőlökést. Tanja Bülter, a jól ismert német televíziós újságíró így írja le a pillanatot, amikor eldöntötte, hogy tesz valamit a nagyothallása ellen: „Általában nehézségeim vannak zsúfolt helyeken, ahol sokan vannak, ilyenkor gyakran nem tudom megmondani, melyik irányból hal24 A hallás – élet

13. Ábra: A család és a barátok véleménye (1. csoport hallókészüléket viselO˝ k csoportja)

lom a hangot. Egyszer a hároméves fiam kiáltott nekem a tömegből, és a rossz irány felé fordultam, el is vesztettem őt szem elől. Abban a pillanatban tudtam, hogy ez így nem mehet tovább.” Ha megtörtént a hallásveszteség kiegyenlítése, nem csak visszatér a közös tevékenységek normalitása, hanem az együttlét élvezetesebbé is válik. A hallókészülék-viselők 62%-a mondja, hogy a hallásvesztesége már nem téma a családi és baráti körben, mióta viseli a hallókészüléket. 86% szerint a barátok olyannak fogadják el, amilyen. 74%-nak vannak szoros családi kötelékei és 73% szokott közös tevékenységeket végezni barátaival. (Ld. a 13. ábrát) Még a súlyos hallásveszteség sem lehet oka annak, hogy valaki ne vegyen részt a közös baráti programokban, ezt mutatják a következő számok is: a hallókészüléket viselő közepes-súlyos nagyothallók 41%-a mondja, hogy nagy baráti köre van. A hallókészüléket nem viselő enyhe-közepes nagyothallóknak csak 27%-a értett egyet ezzel az állítással.

74,1%

85,5%

„Közel állok a családomhoz.”

„Úgy fogadnak el a barátaim amilyen vagyok”

41,6%

„Nagy baráti köröm van.”

73,3%

„Élvezem a barátaimmal töltött időt.”


Sport és szabadidő

70%

„Egyáltalán nem gond a hallókészülék viselése sportolás közben.” (915 hallókészülékes válaszadó, az első három válasz választása)

37%

„Amióta viselem a hallókészüléket, jobban élvezem a sportolást.” (915 hallókészülékes válaszadó, az első három válasz választása)


14. ÁBRA: SzabadidO˝ vel kapcsolatos vélemények (1, 2. csoport)

15. ÁBRA: Vélemények a sportról „Edzés közben nem tudsz hallókészüléket viselni.”

26,0%

66,2%

„A hallókészülékemnek köszönhetően teljes mértékben élvezhetem a természetet.”

27,6%

54,9%

„A hallókészülékemnek köszönhetően úgy tölthetem el a szabadidőmet ahogy csak szeretném.”

„Ha nem hallom a természet hangjait, feszültté teszi a hétköznapjaimat.”

22,8% USA

27,5%

Franciaország

NagyBritannia

35,7% Németország

25,3% Svájc

35,7% összesen

n (hallókészüléket viselő) = 915 (erősen egyetért/nem ért egyet) n (hallókészüléket nem viselő) = 1207 (erősen egyetért, nem ért egyet)

n (hallókészüléket nem viselő) = 1207 (részben egyetért/egyetért/erősen egyetért)

Sokszor csak akkor vesszük észre, hogy valami hiányzott, ha az újra visszatér. „Amikor sétáltam az erdőben, gyakran gondolkodtam azon, vajon mi történhetett, hová tűntek a madarak.” – mondja például egy hölgy. „Manapság nagy örömmel tölt el, ha madárcsicsergést hallok. Azt, hogy nem képes a természet hangjait hallani, mint például a madárdal, az eső kopogása vagy a tenger morajlása, a hallókészüléket nem viselő nagyothallók esetében tízből három (28%) megerőltetőnek vagy nagyon megerőltetőnek tartja. Viszont a hallókészülék-viselők kétharmada (66%) arról számol be, hogy hallókészülékének köszönhetően a természetet újra képes annak teljességében hallani. A hallókészülékesek több mint fele (55%) boldog, hogy hallókészülékének köszönhetően úgy alakíthatja szabadidejét, ahogyan csak akarja. (ld. a 14. ábrát)

modern hallókészülékek víz- és izzadságállóak, és még az élsportolók is teljes természetességgel viselik a hallókészüléküket az edzések és a versenyek közben. Ezért nem meglepő, hogy tízből hét (70%) hallókészülék-viselő mondja azt, hogy sportolás közben egyáltalán nem okoz gondot a hallókészülék. A válaszadók több mint harmada (37%) jobban élvezi a sportolást, amióta hallókészüléket visel.

A szabadidő alakítása gyakran a sportolást jelenti. Míg a hallókészüléket nem viselők meglepően nagy hányada úgy gondolja, hogy hallókészülékkel nem lehet sportolni (ld. 15. ábra) – minden országban a válaszadók negyedénél többeknek ez a véleménye, sőt, Németországban harmaduknak –, a helyzet éppen fordított. A valóságban a

Függetlenül a hallásveszteség súlyosságától a hallókészülékes válaszadók gyakrabban sportolnak együtt másokkal (pl. barátokkal, családtagokkal vagy edzőpartnerekkel), mint azok a válaszadók, akiknek nincs hallókészülékük (50% és 43%).

És az élvezettől logikusan a kitartás is megnő: a hallókészüléket viselő enyhe-közepes nagyothallók gyakrabban edzenek, mint azok, akik készülék nélkül sportolnak: három hallókészülék-viselő közül egy (33%) mondja, hogy aktívan sportol legalább hetente egyszer, míg a hallókészüléket nem viselők között ez az arány csak négyből egy (25%).


Utazás és mindennapi mobilitás

84%

“Hallókészülékemnek hála úgy utazhatok, ahogyan csak akarok”

“Sokáig nem is tudtam, hogy a hallókészüléknek milyen óriási előnyei vannak egy utazás közben. Ha a készülékeket repülő üzemmódba kapcsolom, az nagyon pihentető. A repülőgép összes háttérzaját, mint például a légkondicionálót így teljesen kiiktathatom.” (Tanja Bülter, televíziós újságíró, Németország)

(915 hallókészülékes válaszadó, az első három válasz megjelölésével)

Hogy szeretünk-e utazni, idegen országokat, nyelveket és kultúrákat felfedezni, vagy pedig stresszes élménynek találjuk, ha el kell hagynunk a megszokott környezetünket, ez természetesen nagyban személyiségünktől függ. Azonban bizonyos, hogy a hallásveszteség az utazást bonyolultabbá teszi – de ennek nem kellene így lennie. „A hallás – élet” tanulmányban a megkérdezettek 84%-a mondja, hogy hallókészülékének hála úgy utazgathat, ahogy csak akar. Tízből nyolc hallókészülék-viselő (79%) nem érzi magát korlátozottnak, vagy egyáltalán nem érzi magát korlátozottnak hallásvesztesége miatt utazás közben. Igaz, hogy vannak olyan hallókészülékes válaszadók, akiket zavar halláscsökkenésük utazás közben, de csak ha annak enyhe a foka. A súlyosabb nagyothallás – amennyiben nem kezelik – alaposan elronthatja az utazás élményét. Ez jól látszik a készülékes/készülék nélküli válaszok összehasonlításában. A különbség már az utazás tervezésénél megmutatkozik: a hallókészülékesek 61%-a mondja, hogy utazását teljes rugalmassággal képes megtervezni. Akiknek nincs készülékük, azoknak már eleve be kell kalkulálniuk hallásveszteségüket az utazás megtervezésekor: közülük csak 53% mondja, hogy teljesen rugalmasak a lehetőségei. És utazás közben hallókészülékkel nagyobb 28 A hallás – élet

az élvezet: a készülékviselők 69%-a mondja, hogy minden érzékszervével élvezi az útjait, míg ez az érték csak 57% a készüléket nem viselő nagyothallóknál. Hasonló a kép az utazás során gyűjtött tapasztalatokkal. A készülékesek 71%-a főleg pozitív úti tapasztalatokról számol be, míg a nem-készülékeseknél csak 62% ennek aránya.* Eltekintve a hallásveszteség korrekciójától a hallókészüléknek tehát gyakran vannak további praktikus előnyei, melyeket nagyon sokra tartanak azok, akik utaznak. Azonban a hallókészülékek előnyei nem csak az utazásban mutatkoznak meg, hanem a mindennapok mobilitásában is. Azok közül, akiknek van hallókészülékük, 79% erősítette meg, hogy hallókészülékének köszönhetően jobban elboldogul ismeretlen környezetben (a felső 3 kategóriára adott válasz). Ugyanennyien mondják, hogy az utcai forgatagban kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, amióta bízhatnak hallókészülékükben. * n = 695 hallókészülékes válaszadó és n = 282 hallókészülékkel nem rendelkező válaszadó, mindkét esetben közepes-súlyos hallásveszteséggel (saját megítélés alapján). A számok a két felső kategóriára adott választ mutatják. A hallás – élet 29

Egészség és jó közérzet hallókészüléket viselők

16. Ábra: A depresszió elsO˝ jelei

hallókészüléket nem viselők 15,2

gyakran vagyok szomorú

69%

“Úgy hiszem, hogy a hallókészülékem pozitív hatással van az egészségemre.” (915 hallókészülékes válaszadó)

“Ha olvasunk, nem látunk meg minden egyes betűt vagy szót minden mondatban, az agyunk mégis megkeresi a sarokpontokat, és kiegészíti azokat, hogy a mondatnak meglegyen az értelme. A hanggal ugyanez a dolog történik, ha valaki csak részben hall, akkor a hangnak csak egyes elemeit hallja meg, és az agy teszi hozzá a többit. De a hang esetében ez több erőfeszítést kíván, ezért nagyon fárasztó.” (Robert Beiny, hallásgondozó szakember, Nagy-Britannia)

Ha a fizikai állapotukról kérdezzük őket, a hallókészülék-tulajdonosok 45%-a és a nem hallókészülékesek 44%-a mondja a következőt: „Fizikailag ugyanolyan fitt vagyok, mint barátaim és ismerőseim.” Összehasonlításképpen a kontrollcsoportban 43% állítja ugyanezt (a felső két kérdésre adott válasszal). Evidens módon tehát a hallásveszteség nem befolyásolja az egészséget és a fizikai állapotot. Vagy mégis? Ha megnézzük azoknak a válaszait, akiknek hallásvesztesége komolyabb, mint az „enyhe” fokú, akkor már világosan látható különbségek tapasztalhatóak. A hallókészülék használók esetében a szám még mindig 44%, ennyi érzi magát ugyanolyan fittnek mint barátai és ismerősei. De azoknál, akik még nem tettek semmit halláscsökkenésük javításáért, ez a szám csak 34%.

ban szenvednek álmatlanságtól is (ld. a 16. ábrát). Az említett tünetek orvosi szempontból akár kezdeti tünetei lehetnek valamely depresszív zavarnak is.

Dr. Annette Menzel, aki pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus és neurológus orvos Kasselben (Németországban), így kommentálja az eredményeket: „Nem lep meg az, hogy a nagyothalló, de hallókészüléket nem viselő embereknél a depresszió egyes aspektusai ilyen viszonylag magas arányban jönnek elő. Világosan láthatjuk, hogy azok, akiknek a nagyobb fokú halláscsökkenését nem korrigálják, valószínűbben fognak depresszív tünetektől szenvedni.” A halláscsökkenés miatt meghiúsuló kommunikáció lehetséges következménye, magyarázza dr. Menzel, az érintett személy elszigetelődése. A Az, hogy valaki visel-e hallókészüléket vagy sem, nem csak a nagyothalló személyeknek kevesebb lehetőségük van emfizikai kondícióra van hatással, hanem a jó közérzetre is. „A beri kapcsolatteremtésre – ennek az elszigetelődésnek lehet hallás – élet” felmérés megmutatja, hogy azok az enyhe-köze- következménye a depresszió kifejlődése és a megnövekedett pes nagyothalló válaszadók, akik nem viselnek hallókészülé- félelemérzet, de a mások iránti bizalom csökkenése is. Nyilvánket, sokkal gyakrabban szomorúak vagy depresszívek, mint a való, hogy egy hallókészülék itt gyors segítség lehet. A depres�megfelelő hallókészülék-viselő csoport; és ők valószínűbben szióhajlamra vonatkozó, a hallókészülékes kontrollcsoporttal éreznek bizonytalanságot vagy alap nélküli dühöt, gyakran való összehasonlításban tapasztalható csekély különbséggel érzik úgy, hogy elvesztették érdeklődésüket az élet egy-egy kapcsolatban a szakértő kiemeli: „A nagyothallás nem autoolyan területe iránt, amely korábban fontos volt számukra, el- matikusan vezet depresszióhoz – inkább arról szól a történet, szigeteltebbnek és frusztráltabban érzik magukat, és gyakrab- hogyan birkózik meg vele valaki.” 30 A hallás – élet

13,4

sokszor nem érzem magam biztonságban, és aggódok gyakran vagyok ok nélkül ideges

elvesztettem az érdeklődésemet azok a területek iránt, amik fontosak voltak nekem gyakran elzárva érzem magam a világtól gyakran frusztrált vagyok

7,4

21,9 21,0

12,2

13,0

12,0

17,5 16,7

15,4

alvásproblémáim vannak

19,4

24,1

31,0

n = hallókészüléket viselő) = 695 fő /hallókészüléket nem viselő 282 fő (erősen egyetért /nem ért egyet)

17 Ábra: Koncentráció

4,7%

14,6%

„Gyakran elveszítem a fonalat, egy történet mesélése közben.”

10,7%

20,9%

„Nehezemre esik odafigyelni beszélgetés közben.”

hallókészüléket viselő (n = 695)

hallókészüléket nem viselő (n = 282)

Az egészséghez és a jó közérzethez tartozik még a „koncentráció és relaxáció” témája is. E témában a vizsgálat világosan megmutatja, hogy a hallókészülék-használók helyzete mindkét szempontból könnyebb, mint a nemhasználóké. Jobban képesek koncentrálni, kevésbé veszítik el a fonalat történetmesélés közben (ld. 17. ábra). És úgy tűnik, a hallókészülékes válaszadók relaxálni is jobban képesek. 59%-uk mondja, hogy jól tud lazítani, míg a készüléket nem használóknál ez a szám csak 49% (enyheközepes hallásveszteségnél). Dr. Inge Richter, aki az erlangeni (Németország) klinika hallásközpontjának tanácsadója, így kommentálja a számokat: „Különösen, ha a halláscsökkenés felnőttkorban alakul ki, akkor szokták a kommunikációs problémákat elkendőzni vagy titkolni. Ám ez a halláscsökkenés súlyosbodásával egyre rosszabb lesz. Az ezzel összefüggő stressz az életminőség egyre gyorsabb romlásához vezethet.” A napi klinikai gyakorlatban Richter dr. gyakran úgy találja, hogy azok a nagyothallók, akik halláscsökkenésüket már nem tudják kompenzálni, a folyamatos stresszhely-

(gyakran, nagyon gyakran)

(gyakran, nagyon gyakran)

zetre különféle fizikai és mentális panaszokkal reagálnak. A hallókészülékkel történő ellátás – folytatja dr. Richter – lehetővé teszi az akusztikai visszakapcsolódást a környezethez és hozzájárul a kommunikációs helyzetek javításához. A nagyothalló jobban érti a beszédet, nem kell már folyamatosan annyira koncentrálnia. A hallókészülék-viselők ezért többet lazíthatnak, kevesebb stressz éri őket, javul életminőségük.” A lazítás ellenére az unalom nem gond a megkérdezett hallókészülék-viselők számára. A hallókészülékesek háromnegyede (74%) ért egyet a következő kijelentéssel: „Tudok mit kezdeni a szabadidőmmel – soha nem unatkozom.” Ez a szám majdnem ugyanannyi, mint az ép halló kontrollcsoportnál (73%). Viszont abban a csoportban, ahol ellátatlan nagyothallók vannak, csak 61% értett egyet a kijelentéssel. Ha ezeket az eredményeket együttesen nézzük, nem meglepő, hogy tízből hét válaszadónak az a véleménye, hogy hallókészüléke pozitív hatással volt egészségére.


Következtetés

„A hallás – élet” felmérés a nagy mintavételezés és a széles fókusz révén sok izgalmas eredményt hozott, általánosságban és nemzetközi összehasonlításban is. A sok részletes adattól elvonatkoztatva három fontos következtetést vonhatunk le: Először is a hallás olyan sok területét befolyásolja mindennapjainknak, hogy a jobb hallás egyszerűen jobb életminőséget jelent. A jobb hallás jobb kommunikációt jelent: a párkapcsolatban, a barátokkal, a családban. A jó hallás nem csak az érintett személy számára hasznos: pozitív hatásai közvetlenül mérhetőek a családban, a rokonok között, a partnerrel – ez a felmérésből adódó első jelentős felismerés.

Harmadszor a felmérés nagyon világosan megmutatja, hogy a hallókészülék viselésének semmilyen negatív hatása nincs az ember küllemének megítélésére. Épp ellenkezőleg: nem csak a hozzátartozók és partnerek, de még a kontrollcsoport nem érintett személyei is nagyon nyitottan és pozitív attitűddel viszonyulnak a „hallásveszteség és hallókészülékek” témához, ez „A hallás – élet” felmérés végső, nagyon örvendetes következtetése.

A második fontos eredmény a következő: a jobb hallás lehetővé teszi, hogy az életet aktívabb, egészségesebb módon éljük meg, kevesebb korláttal. Csökken a stressz, vagy akár el is kerülhető, javul a koncentráció, és kön�nyebb a relaxáció. Ezen a módon a jó hallás jelentősen hozzájárul a jobb közérzethez és a jobb egészségi állapothoz.

Phonak AG, Corporate Marketing, Leubisruetistrasse 28, CH 8712 Staefa www.hear-the-world.com [email protected] Phonak Hungary Kft. 1138 Budapest Madarász V. u. 47-49. T: +36 1 237 0898 F: +36 1 237 0899 [email protected] www.phonak.hu



Tanulmányt készítette: Zehnvier Research and strategy Zurich, Switzerland www.zehnvier.ch Projekt menedzsment: Olivier Richard, Elena Torresani (Hear the World) Dr. Kerstin Bolliger, Felix Steinhauer (zehnvier research & strategy) Szöveg: Dr. Kerstin Bolliger, Prof. Dr. Clemens Koob (zehnvier research & strategy) Művészeti vezetés: Antonia Henschel, Sign Kommunikation GmbH, Frankfurt am Main, Germany www.sign.de


Kiadó: Hear the World, a Phonak kezdeményezése Szerzői jogok: A tanulmány tartalmának használata vagy sokszorosítása csak a forrás megfelelő hivatkozásával és a kiadó előzetes engedélyével történhet. Kiadás dátuma: 2012. január Kapcsolat: Phonak AG Corporate Marketing Laubisruetistrasse 28, CH 8712 Staefa www.hear-the-world.com [email protected] Phonak Hungary Kft. 1138, Budapest Madarász Viktor u. 47-49. [email protected]

A Phonak által 2006-ban létrehozott Hear the World – Halld a világot – kezdeményezés a hallás fontosságának, védelmének tudatosítását tűzte ki céljául. Neves művészek, köztük a híres tenor, Plácido Domingo, Mick Jagger vagy Brian Adams, valamint Magyarországon Zorán, Udvaros Dorottya, Somló Tamás hívják fel a figyelmet arra, hogy a jó hallás nélkülözhetetlen a zene élvezetéhez és a kommunikációhoz. A Phonak magyarországi partnerei is kapcsolódtak a kezdeményezéshez: hallásszűrési akciókkal, előadásokkal, nyílt napokkal. A részletekért látogasson el a Hear the World honlapjára: www.hear-the-world.com.

A hallás élet. a Hear the World tanulmánya: Kerstin Bolliger és Clemens Koob (zehnvier research & strategy)

Recommend Documents