A HALASTAVI AGRÁRKÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK HELYZETE ÉS JÖVŐBENI LEHETŐSÉGEI „MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE” CÉLPROGRAM
„Halgazdálkodás természetvédelmi területeken” Workshop Sáregres-Rétimajor, 2008. július 12.
BEVEZETÉS • A tógazdaságok, mint vizesélőhelyek területén fellelhető gazdag növény-, emlős-, hüllő-, kétéltű és madárfauna, valamint a vonuló madárfajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent Magyarországnak és Európának, és ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össztársadalmi érdek. • A magyar tógazdaságok vízrajzi adottságainak változatossága az élő környezet magas diverzitását eredményezte, így a területre a rendkívül gazdag biodiverzitás, illetve a tájképi elemek sokszínűsége jellemző. • Ezen értékek fennmaradásához nagymértékben hozzájárult, hogy tógazdasági haltermelésünk környezetterhelése rendkívül alacsony szintű.
A CÉLPROGRAM CÉLKITŰZÉSEI: 1. A biodiverzitás megőrzése és növelése; 2. A területen élő és táplálkozó kiemelten védett állatfajok populációjának védelme, növelése, valamint élőhelyének megőrzése, fejlesztése; 3. Az alacsony környezeti terhelés megőrzése; 4. Az ökológiai hálózat alapelemeinek megőrzése, bővítése
JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK: • A legkisebb támogatható terület 1 ha és a legkisebb támogatható parcella mérete 0,3 ha; • A terület halastó művelési ágként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban; • A terület érvényes vízjogi működési engedéllyel rendelkező, üzemelő halastó kell, hogy legyen
(halastó: az a műszaki létesítményekkel körülvett (zsilip, gát) vagy természetes határvonalakkal rendelkező halgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi funkciókat ellátó terület, amelynek paramétereit érvényes vízjogi engedélyben rögzítették);
• A terület más jogcímen (nádasok kezelése) AKG támogatásban nem részesül; • A terület náddal és/vagy sással benőtt része nem haladhatja meg a teljes tóterület 30%-át.
A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: ALAPSZINT 1. Feltöltés – leeresztés: korlátozás nélkül a mindenkori vízviszonyok figyelembe vételével. 2. Kihelyezés – a kihelyezés nagyságrendjében a tógazda gazdasági érdekeinek megfelelően dönt. 3. Vízszintingadozás – nincs korlátozva. 4. Madárriasztás – a jogszabályokban rögzítettek kivételével minden időszakban korlátozás nélkül. 5. Szerves és műtrágya használata a környezetterhelésről szóló jogszabályi határokon belül nem korlátozott. 6. A tavak benőttségét – nád, sás, vízi növényzet – a gazdálkodó érdekei határozzák meg. ALAP SZINT
Miután a gazdálkodást semmilyen korlátozással nem befolyásoltuk, ezek a területek támogatásra nem tarthatnak igényt.
A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 1. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken NEM választható.
1. A halastavakat – a tavaszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével – legkésőbb április 30.-ig fel kell tölteni. 2. A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva nem haladhatja meg az 400 kg/ha/év mértéket és nem lehet kevesebb, mint 100 kg/ha/év [1]. 3. A területen élő és táplálkozó madárfajok riasztása csak korlátozottan végezhető (15%-os idő és 20%-os területi korlát [2]), azt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. 4. Őszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. 5. Műtrágya alkalmazása tilos. 6. A természetes hozam javítására legfeljebb 10 t/ha/év istállótrágya használható. 7. A tavak nádszegély területének 90%-a learatható a december 1. – február 28. közötti időszakban, így a nádas területének 10%-a nem kerülhet learatásra. 8. A víz leeresztésének megkezdése előtti 30. naptól trágyázni nem szabad. [1] Kivéve a zsenge és előnevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését [2] A madárriasztási korlátozás területkijelölését (20%) – mely mindig az adott tóegység szintjén értelmezendő - a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve tógazdaságok üzemeltetői teszik meg.
A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 2. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken CSAK ez választható.
1. Az 1. szintű előírások alkalmazása, kivéve, ha attól szigorúbb kerül alább megfogalmazásra. 2. A halastavak kihelyezése az összes halfajra vonatkoztatottan nem haladhatja meg az 350 kg/ha/év mértéket és nem lehet kevesebb, mint 100 kg/ha/év[1]. 3. A halastóterület minimum 5%-át[2] – mely az 1. szint 3. pontjában megjelölt 20%-os madárriasztási korlátozás alá eső területen túlmenően értelmezendő - kíméleti területnek kell nyilvánítani, ahol mindennemű madárriasztás tilos. Április 30. – június 31. között a halastavi költő és fészkelő telepek 100 m-es sugarú körzetében - mely adott esetben a kíméleti zóna területére is vonatkozik, - mindennemű riasztás (madár, hüllő, kétéltű, emlős) tilos. Az e pontban említett területeken és időszakon kívül madárriasztás, csak a területileg illetékes természetvédelmi hatóság által jóváhagyott módon lehetséges. [1] Kivéve a zsenge és előnevelt ivadék kihelyezését [2] A kíméleti zóna területkijelölését (5%) – mely mindig az adott tóegység szintjén értelmezendő - a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve tógazdaságok üzemeltetői teszik meg.
A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 2. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken CSAK ez választható.
4. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/ha/év szervestrágya alkalmazható. 5. A vidra szaporodási helyének 50 m-es körzetében tilos a parti és vízi környezet bármilyen zavarása bolygatása. A téli tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását. 6. A halastavak nádszegélyének aratása december 1. – február 28. között csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott módon végezhető. A nádterület 30%-a nem kerülhet learatásra. 7. A halastavakat elválasztó gátak vagy összekötő csatornák hosszának 20%-a kíméleti terület, ahol a gépjármű és a szervezett közlekedés tilos.
KALKULÁCIÓS ALAPOK: • A vízszint ingadozás korlátozása a vízpótlás miatt plusz költségeket ró a haltermelőkre; • A vízi madarak és a vidra jelenléte miatt van hozamkiesés,mely egyaránt magában foglalja az elfogyasztott és a sebzés miatt elpusztult halmennyiséget; • A madárriasztás korlátozása növeli a tavakon táplálkozó védett és védendő vízi madarak jelenlévő mennyiségét, mely hozamkieséséhez vezet közvetlenül az elfogyasztott halmennyiségen és közvetve az elfogyasztott haltakarmányokon keresztül; • A műtrágyázás tilalma csökkenti a gazdálkodás intenzitását, és ennek részleges kiváltása szervestrágyával a megnövekedett logisztikai- és fajlagos anyagköltségeken keresztül költségnövekedést okoz, mindamellett a szervestrágyázás hatékonysága („just in time” kijuttatás és hasznosulás) elmarad a műtrágyázás hatékonyságától, ami a természetes hozam csökkenésén keresztül hozam, ill. bevételkiesését eredményez, ami csökkenti az elérhető jövedelmet; • A nádaratás időbeli és térbeli korlátozása közvetlen bevételkiesését jelent a gazdálkodóknak; • Az alacsonyabb kihelyezéshez alacsonyabb közvetlen termelési költségek (pl. takarmányozási költség, ivadék költsége, stb.) társulnak;
Nem kerülhet versenyhátrányba az a termelő, aki vagy az 1. szint, vagy a 2. szint előírásainak betartását vállalja, vagyis a támogatásnak kompenzálnia kell a kieső jövedelmet!
BK
BN
KN
KCS
Agronómiai hatás
Bevétel Kiesés
Bevétel Növekedés
Költség Növekedés
Költség Csökkenés
NINCS
0
0
0
0
2. Telepítési felső határ (max.400 kg/ha)
BK és KCS
73 225
0
0
51 640
3. Vízi madarak miatti hozamkiesés
BK és KCS
27 775
0
0
10 010
KN
0
0
1 000
0
KN és KCS
0
0
13 000
18 800
6. Csak istállótrágya használata (max. 10 t/ha)
BK
17 675
0
0
0
7. Nádaratás korlátozása (időbeli és területi)
BK
1 200
0
0
0
NINCS
0
0
0
0
Összesen
119 875
0
14 000
80 450
1. SZINT A program előírásai: 1. Tófeltöltés
4. Vízszintingadozás korlátozása 5. Műtrágyázás tilalma
8. Leeresztés előtti trágyázás tilalma
Kompenzáció (K1)
Jövedelem kiesés (Ft/ha)
-53 425
Javasolt kifizetés (Ft/ha)
53 000
BK
BN
KN
KCS
Agronómiai hatás
Bevétel Kiesés
Bevétel Növekedés
Költség Növekedés
Költség Csökkenés
BK és KN és KCS
119 875
0
7 500
80 450
BK és KCS
63 125
0
0
48 000
BK és KCS
18 685
0
0
6 734
15 655 5 050 3 600
0 0 0
0 0 0
6 500 1 820 3 240
BK és KN
5 050
0
1 500
0
Összesen
231 040
0
9 000
146 744
2. SZINT A program előírásai: 1.
Az 1. szint előírásainak betartása
2. 3.
Telepítési felső határ (max. 350 kg/ha) Vízi madarak miatti hozamkiesés (1. szint felett)
4.
Max 5 t/ha istállótrágya használata
BK és KCS
5.
Vidra miatti hozamkiesés
BK és KCS
6.
Nádaratás korlátozása (időbeli és területi)
BK ÉS KCS
7.
Gátakon/csatornákon 20% kíméleti terület kialakítása
Kompenzáció (K2)
Jövedelem kiesés (Ft/ha)
-93 296
Javasolt kifizetés (Ft/ha)
93 000
Megnevezés
ALAP SZINT
1. SZINT
ME
2. SZINT
HALGAZDÁLKODÁS Potenciális Bruttó Hozam (PBH)
1 260
1 114
772
kg/ha
Bruttó Hozam (BH)
1 200
914
512
kg/ha
420
370
320
kg/ha
60
115
152
kg/ha
Vidra jelenléte miatti hozamkiesés (HKVidra)
0
0
10
kg/ha
Egyéb hozamkiesés (HKEgyéb)
0
85
98
kg/ha
Összes hozamkiesés (HKÖsszes)
60
200
260
kg/ha
Nettó Hozam (NH)
780
544
192
kg/ha
Értékesítési Ár (ÉÁ)
505
505
505
Ft/kg
0
53 000
93 000
Ft/ha
Nettó Termelési Érték (NTÉ0) (támogatás nélkül)
393 900
274 569
96 814
Ft/ha
Nettó Termelési Érték (NTÉ1) (támogatással)
393 900
327 569
189 814
Ft/ha
Bruttó Termelési Érték (BTÉ0) (támogatás nélkül)
606 000
461 419
258 414
Ft/ha
Bruttó Termelési Érték (BTÉ1) (támogatással)
606 000
514 419
351 414
Ft/ha
Kihelyezési anyag költsége (TK1)
212 100
186 850
161 600
Ft/ha
Termelési Költség kihelyezési anyag nélkül (TK2)
325 000
258 550
120 806
Ft/ha
Összes Termelési Költség (ÖTK)
537 100
445 400
282 406
Ft/ha
Kihelyezés (K) Vízi madarak jelenléte miatti hozamkiesés (HKMadár)
Kompenzáció (támogatás) (K: K0; K1; K2)
Nettó Jövedelem kompenzáció nélkül (NJ0)
68 900
16 018
-23 992
Ft/ha
Nettó Jövedelem kompenzációval (NJ1)
68 900
69 018
69 008
Ft/ha
TK2 1 SZINT = TK2 ALAPSZINT + KN1SZINT - KCS1SZINT TK2 2 SZINT = TK2 1 SZINT + KN2 SZINT – KCS2 SZINT
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
