Jussanak át a határon; már nem is okozhat nagyvesződséget és koczkázatot. . Enne~ fol~tán a c~en~őr gyakran 1 lehetóleg éjjel ellen~~lzze ~ kozvehlőket, altalaban a határszél felé és onnan JOVó mmden embert, főképen ha nem a szoko~t közlekedési vonalon jár - kérdezzen ki és ébersége ez irányban is jó hatást fog eredményezni.
!,észetet -
A hajózásról és folyamrendészetröl. (A szolgálati utasitás 22. §-ának 13. és 14. pontjaihoz.)
A hajózást az 1869. évi április hó 21-én a közmunkaés közlekedésügyi miniszterium által kiadott ideiglenes utasitás szabályozza, melynek a csendőrségi szolgálatot érdeklő részeit a következőkben kívánjuk ismertetni. A magyar korona területén közönséges, nem gőzerőve~ járó hajóval vagy tutajjal önálló üzlet gyakorlására az engedélyt azon első folyamodásu közigazgatási hatóság (a közig. bizottság) adja meg, melynek területén az üzlet székhelye leend. A gőzerővel járq hajózás engedélyezése a közmunkaés közlekedésügyi mini~7.teriumot illeti. Valamennyi belső vÍzeknek a lajlhántu\i tartományok lakói részéről hajók- vagy talpakkal leendő használatát illetőleg az 1858. évi január ~ 9. én (B. t. 1. 1868. 21. sz.) kelt miniszteri rendeletben megjelölt lajthántuli hatóságok részéről kiadott engedélyek az. 1865/67. évi XVI. L-czikk III. ez. értelmében, Magyarország területén is érvényesek. Ezenfelül a Dunán mindazok is gyakorolhatják a hajózást, kik a parti á'lamok részéről az 1857. évi november 7-én kelt dunahajózási okmány értelmében arra engedélyt nyertek. A magyarországi hatóságok
részéről
a hajózási engedély
elnyerése ahhoz van kötve: a) hogy az üzletvezelés székhelye a magyar korona telegyen; b) hogy a folyamodók kijelöljék : mi~er:nü és ~ány ~ajót vagy tutajt, minő czélra s mel~ .~ona:on klva~~ak Jar_atm. A hajózási en~edélyen klvul mm den haJohoz kulön haj6levél kívántatik. Ennek kiállit ását a folyamodó azon első folyamodásu közigazgtltási halóságnál (a közigazg. bi~ottság. nál) kérheli, melynek területén üzl,ete_ ~zék~~lye, fE'~szlk. H~: jólevél nélkül csak azon gőzerő nelkul! haJak es klsebb VlZ}; jármüvek közlekedhetnek,. melyek: ~ a) csak (gy vizmenll utra keszultek ;
rület~n
54 b) a vidék termeszlm6nyeit ,a
k~zel es.~ vásárok!,a.,~is;ik.;
c) a közel parti összeköltetest tentartj ak vagy atJarokul
,
szolgálnak; végre d) a tutaj ok. Minden hajólevéllel ellátott haj,ó, ugysz!nté~, a tutaj~k csak okleveles hajósok (tutaj os, kormanyos, gőzhaJovezető es kc1pitány) vezetése alatt járhatnak. Mindennemü haiós-oklevél (tutajos., kormányos-, gőzhajóvezetö-, kapitány-?klevél) cs~k három évi gyakorlat kimútatása s szabályszerü vlzs6álat utan adható ki. (Kiadja a kÖzigazg. bizottság.) - Kielégitő vizsgálat alapján a hajós-oklevelet gőzhajók vezetésére a magyar királyi közmunka- és közlekedésügyi miniszterium, egyéb jármüvekre az illető első folyamodásu közigazga' ási hatóság adja ki. (A közig. bizottság az Ut. 34. §-a alap ján.) Gőzerővel járó hajókon a hajóvezeWn vagy kapit.ányon kivül mulhatlanul egy gépvezető is megkivántatik, ki csak szabályszerü vizsgálat alapján kiadott bizonyitványnyal ellátott egyén lehet. Minden okirat a hajózás gyakorlatának egész idej e alatt az illető hajón tartandó, s a gépen aszelen tyü, valamin t az emeltyük - ha léteznek - bélyeggel láthatólag s világosan jelölendők meg. Minden, a magyar k~rmány engedélye mellett járó hajó személyzetének legaláb ') kétharmad.l magyar ul.lttvaló legyen s oly hajót, mely hajó levéllel ellátandó, val:) mint az átjáró naszádokat (hidat, kompot, révladikot) egyedül 2 1 évet betöltött egyének vezethetnek. I{i~ebb szolgalatokra 12, hajós· legényi vagy ezzel egyenlő minő 3égben alkalmazásra 18 éve t betöltött életkor kivántatik. Minden h ajóslegé ny vagy vele é gy enlő m inőség b e n alkalmazott, t artozik magát egy h a tósági szolgálati könyvvel ell átni, mely az ill etőnek egyuttal iga zolásul szolgáland. Minden gőzh ajónak a h ajó-bej egyzési kö n yvh e iktatott neve vagy száma; egyéb h ajón ak, n adszá n ak, h ajó-malomnak és minden liSZÓ épit mé nyek külső old alain ezenkivül méD' a t ulajdonos ne ve is, távolról elég olvashat61ag felirva leg;en . A h ajókat b;;yedül a meder és vizállás vi3zonyainak me gtelelőleg s legfölebb ~ köbözési bizon yitványban m egjelölt terhelhetőségök mértékéig :-'1elynek a haj ó olda lán megjelölve kell lennie - szabad megrakni, mindenko r szabadon . hagyván a hajó szivattyuit, vizhányó helyét s a hombárok ~rakt?rak) ajtait; ~s a gf)~ösök ut~n c3ak gép~rejükn e k megfelelő egy vagy t obh ha Jót (uszalyt) szabad akasztani.
il
I
, y
Minden vezető tartozik magát - hajója terhét illetőleg" - a hajóba rakott áruk teljes kimutatásával igazolni. A személyszáIlitó hajók peremzete s oly nyilás, mely a fedélzetről a hajó belsejébe vezet, köröskörül karfákkal sze-gélyzendő, metőleg elzárandó; ugyszintén elzárandó minden oly tárgy, mely az utasok biztonságát veszélyeztetné. A menetrend, vitelár s a személy- és áruforgalomra vo-natkozó mindenn?,mü hat.ározmány, minden állomáson ésminden hajón köztudomás végett kifüggesztendö. Az ittas okat s mindazokat, kik az illem megsértése által a velök utazókat ~egbántják, a hajószemélyzet utasitásainak, melyeket az a biztonság érdekében hozzájuk intézett, nem engedelmeskednek vagy valamely nehéz betegségben szenvedni látszanak, avagy oly állapotban vannak, hogy a többi utasokra nézve kétségkivül alkalmatlanok - mit az illető hajóvezetőnek és ügynöknek kötelessége megitéIni előre is,. hogy a hajóra se léphessenek, s magáról a hajóról a vállalat utközben a legközelebb eső állomáso n is kiutasithatja. A legutóbb nevezett két tekintet alá eső egyéneket azonban elkülönitve külön szobában s szükség esetén felvi-gyázó kíséreltel ellátva, jogában áll a vállalatnak elfogadni. Töltött fegyvert a hajó;a vinni vagy szá1lit.ani nem szabad. A hljóvezetönek jogában áll a hajóra hozott vagy fel· adott 16fegyvereket megvizsgálni vagy megvizsgáltatni. Katonák és lőfegyverrd ellátott biztonsági közegek, ha egyéb utasok kal egyes ugyanazon hajón szálliltatnak, tartoznak - mielőtt a hajóra szállnak - a hajóvezetőnek aziránt megnyugvást szerezni, hogy íegyvereikben töltény nincs. Nagyobb katonaszállitmányoknál a lőfegyverek közelebb megvizsgálása elmaradhat s a l;:özbiztonsági kezesség az illető katonai parancsokra hagyandó. A tüzveszélyes anyago t szállitó hajók í z elóárbocz csúcsán vagy az örfa felső végén egy háromszögü fekete zá3zlót hordani s magukat egyéb hajóktól lehetőleg távol tartani s éjjel más hajóklól elkülönitve megállni, tartoznak. Hajókon ebeket csak száj kosárral ellátva és megkötve vagy elzárva szabad szállitani. A vontató utakat, hajózási jelzőket, karókat, vizmértékeket, csúsztató fákat, a partkövezetet, magát a partot s általában mindent, mi a hajózáshoz s mindennemü vizi épitkezé~hez s épitm8nyhez tartozik, megrongálni vagy megváltoztatni mindenkinek titos. A hajójáratban sekélyes helyeken s különösen kikötőben
56 semmi _ a viz medrének ártalmas anyagot, követ. kőszén· salakot stb. hányni nem szabad. A vontató utak a P art hosszában szélétől legaláb ~ ölnyire szabadon tartandók. A vontató lova.kkal, a v,ontatc utról letérni a vetéseken, réteken legeltetm, saltalaban 3 vontató ut ~enékén bármi kárt tenni tilos. A vontató utab aljában eső fürdőházak és hajómalmok csúsztató fákkal el· látandók. A felnyitható hidak tulajdonosai és bérlői tartoznak 2 hidat, a hajók és talpak átbocsátására, naponként kétsze) kinyitni. Menés közben napfeljöttétől napnyugtáig, álláskö2.ber pedig minden ünnep- és vasárnapon reggeli 8 órától napk· mentig minden hajó tartozik nemzeti lobogóját a zászlótar1 é rud on állandóan felhuzva tartani. Veszélyben kivétel nélkül minden lhajós, rév ész tartoziB egymáson kölcsönösen segíteni. Minden hajós, révész, tutajos, molnár tartozik a ve· szélyben levő usza vezetőjének a legnag)'obb kár elkerülésél intéző utasitásait követni, s utasítására saját hajóját. malmát. tutaját stb. a veszedelem utjából eltávolitani. Mentésnél else kötelessége a vezénylő nek az utawk s általában a személyze1 s másodvonalban a teher biztosságáról lehetőleg gondoskodni A hajózási vállalatok állomásain és személyszállitó ha· jóin egy- egy panaszkönyv tartandó, mely rendE'sen lapszá· mozva s a vállalat pecsétjével ellátva legyen, melybe az uta· sok s egyéb üzleti felek netán előforduló panaszaikat nevök, állásuk és lakhelyök megnevezése mellett, bejegyezhessék. Ejjel (naplementétől napfeljötteig) minden uszó tárgy S minden a hajók járásába eső épitmény, hajózási vagy nem hajózási eszköz megvilágitandó. Kikötőn kivül soha sem szabad a parthoz egy széltében több mint három hajót egymásmellé kötni. A hajójárásban, sebes vizfolyásban, átjárók ut jában uszának megállani vagy kikötni, a szabad hajózást bármely módon akadályozni, a gözhajók kikötő hídja elé vagy mögé valamit állitani nem szabad. A partról vontatott hajók szabadon vonhatják át köteleiket a partnál álló hajókon és hajók fölött. A partnál álló hajók tartoznak a vontató kötél szabadjárásához segélyt nyujtani és rajtuk át a parttal a közleke-dést a mellettük álló hajókról megengedni. A fedélzet,~ nélküli (nyitott) hajókon, melyeknek oldala l'endes ralt.oüái QHillett a viz felett legalább 1 lá.bnyi magas-
tfl ságra ki nem emelkedik, u~y ál1ás mint menés közben egJ láb magas hab deszkák alkalmazandók. A hajóvezetők hajózás közben a következőkre tartoznak ügyelni: 1. Induláskor, akár menés közben más induló vagy menő hajó utjában menni vagy azt ut jában l.avarni nem szabad. 2. A kölönböző hajójárásban (utvonalban) mozgó hajók akár azon egy, akár ellenkező irányban haladjanak, külön utvona]aikat megtartani köte lesek. 3. Ha btirmely hajó vagy naszád egyik parttól a másikhoz át,á~tat, s ekkép valamely egyes vagy vontatógözö& utvonalába esik, tartozik a felfelé menő gőzös elejétől folyvást legalább 150, s az alá menőétől legalább 300 ölre távol maradni. Erős kanyarulóktan tartozik minden gőzös az egés z k&nyaruló hosszán a lehe Lőségig jobb oldalt tartani, ezenCehU ;lZ alámenő gép erejét meglassitni, s közlekedését a kanyaruló felett hosszantartó, erős gőzfütytyel jelezni. A gözösök s egyéb hajók, talpak versenyzése s egymás mellett járása általában szigoruan tiltatik. Könnyü hajók tartoznak a terhelt vagy vontató és sérült hajóknak minden lehelő. előnyt nyujtani s erős habtól kimélni. . Atjáróknál (réveknél), hol a két partot egy vagy több révkötél köti össze, a révkötél minden hajó és tutaj elótt azonnal leeresztendő. Az egy é5 ugyanazon hajójárásban közlekedő hajóknak - akár azon egy-, akár ellenkező irányban mozogjan ak csak ott szabad egy mást elkerülniök, h~l a kitérésre elég hely van. Az elég tágasságu helyen szemben találkozó gőzösök jobbra térjenek ki egymásnak, azok közül pedig, melyek egy irányban haladnak, az eJőlmenő saját jobbját kövesse, hogy a bal felé az azt utolérő szabadon előre mehess:m. A szük helyen való kitérésnél is általános szabály ugyan a jobbra kitérés, de a v;zzel alámenő szahad járásáról a felfelé menő hajó vezetője tartozik gondoskodni. Midőn a ~őzösök valamely hajóhidon mennek át, tartoznak sebességük( t annyira mérsékelni, mennyire ezt a hajó vezetésének biztossága megengedi. Ha két ellenkező irányban haladó hajó ugyanazon idő ben ér valamely hid közelébe, a felfelé menő hajó tartozik az alámenőnek előnyt adni, hogy azon az utóbbi meheSHD át előbb. OU, hol valamely hajó valJ tutaj fel11lt Tagy elsül,-edt, • gőzösö k tartoznak erejöket mérsékelni, s ha szükséres volna,
58
~
I'
gépüket meg is állitani. A valamely elsülyedt t~rgyhoz ~ar tozó személyzetből senkinek sem szabad, az el~ul~edt targy közeléből eltávoznia, mig a szerencsétlenseg okaI hwatalosan fel nem vétettek. Minden vezető tartozik a reá bizott s elsü1yedt tárgyat nappal valamely. sze~betünő jegygyel, éjjel pe,dig fehér fényü lámpával megjelöllll. '" A vontató-gőzösöknek s egyr.b terhes h~Joknak ' alko: nyatkor az éj beálltával csak addig szabad utJokat folytatm, mig mindkét partot jólláthatni. Könnyü uszály nélkül járó gőzösök azonban ~kor i? mindad~~g Járhat~ak" I? ig, leg~~ább az egyik partot láthatm. GőzereJu es egyeb alJar.o haJok s naszádok (rév beli hidasok, kompok, dereglyék, ladlkok) ezen határozmányok alá ne'll tartoznak. A hajózási csatornákban minden hajó-, tutaj-, naszádvezető t1ftozik az illető csatornára vonatkozó külön utasitá. sokhoz alkalmazkodni. Pozsony és Ásvány, Moldova és O-Orsova, Sziszek és Gradiska, Vásáros-Námény és Tokaj között éjjel semminemü hajónak a viz folyása irányáhan közlekeod ni nem szabad. A ladikokat és dereglyéket csak annyira szabad terhelni, hogy felső részök a vizből mindenkor legalább egy lábnyira szabadon kiálljon. Kik a ladikon vitetik magukat, a padon . ülve maradni s a vezető azon utasitásaiho~, melyeket a bjztosság követel, készségesen alkalmazkodni tartoznak. Bármely gőzerő nélküli lÍsza, _menés közben éjen át egy fehér fényü lámpával világitandó meg. Minden, a viz folyása ellen menő gőzös előárboczán vagy kémény én 2 s a viz folyásával menően 3 egymás felett függélyesen álló fehér fényü lámpa égjen, mely közönséges tiszta időben legalább 1500 öl távolra vjlágitson. A lámpák olyernyővel látandók el, hogy általa a világit ás fénye a hajó hosszvonalától jobbra mint balra legalább 80 és 80 (ös3zesen 160), s legfölebb 105 és 105 (összesen 210) foku szöglet alatt világitson előre. Ezenkivül minden magánjáró gőzös és vontató gőzösök leghátul -yontatott ?~~ój,a hátsó végpont ján egy kék fényü lámpa égIJe~. " A. h~~.oJarasba vagy ennek közelébe vetett horgonyo:\: czolopeI ei)el egy-egy fehér.Jényü lámpával megvilágitandók . . A me.~y . gőzös az előtte egy irányban haladó gőzöst el ak~rJ~ ,kerulrll, . figyelm.pztesse azt ~tszörös gőzfütytyei v::gy csopd~tessel, mIre az Jobbra , fog k~térni. A hátul menő il ~k azonban az előmenőt két hajó hosszányinál (70-80) ölw'l jobban megközeliteni nem szabad,· mig az elébe kerülés_~(! hos:zas harsány gőzfütytyel jelt nem' 'adott: o Ha egy irányban haladó kétg6zös közül az előlmenö
'I
rendesen (jobbra) ki nem tél'hetne, akár a he1V::izüke, akáregyéb oknál fogva, tartozik miulán az utá~a jövő által ?lszörös gőzfütytyel vagy csönditéssel figyelmeztetve volt _ .l ob b oldala legmagasabb pontjáról nrlppal egy kék zászlót esóvállatni, éjjel egy vörös lampát ktlüzni s azonnal balra tartani, mire az utána jövő hajó hasonló jelt ad va, jobb oldalt t2r ki. Ködös időben, hózi"alarban minden gőzös mérsékelt sebességgel járjon s mené.:;e közben csöngesen, s 5-5 perczenként <1 gőzfütyülő\rel fütyüljön. Egyéb hajók. tutajok kürtölés, kiáltás vagy üszökcsóválással adjanak jelt. A gözősök ilyenkor megállván, 5 - 5 perczenkint csöngessenek, az időn kénti gőzfütyülést félbehagyatván. A gözösök, a meg nem . világit ott hajók, malmok s egyéb - a vizen álió vagy mozgó - eszközök figyelmeztetésére időakén t harsány gőzfütyűléssel. adjanak jelt. Ha valamely hajó vagy bármi vizen járó eszköz, megfeneklett vagy elsülyedt volna, ennek vezetője tartozik az esemény helyén legalább egy negyed mérfölddel felül, vagy ha kÖZ81rben valamely más hajózható viz betorkolása volna, kű- !ön ennél is egy őrt felállitani, ki az alámenőket az esemény-ről érlesitse. Az őr, illetőleg őrök mindaddig helyt álljanak,._ mig a megfeneklett vagy elsülyedt tárgy eltávolitva nincs. A megfeneklett vagy e13ülyedt hajó, tutaj (h Ip, láp) s egyéb tárgy éjjelre mi.ldenkor egy minden oldalról látható tiszta. fehér fényű lámpával megvilágitandó s a teljesen viz alá sü-Iyedt tárgy ezenkivül nappaira is valamely, már távolról~ szpmbetünő czölöppel v I gy uszánynyal megjelölendő. Ez utóbbi jelzés a sekélyes Jlelyeken vetett horgonyoknál se hiányozzék• . Az alsó Dunán a Greben, Tochtália és Izlás zúgóknál J a hajók találkozásából származható veszélyek lehet ő megelő lése végett Greben alatt a pozecski őrtanya (csárdák) névenismeretes határőri állomásnál mint jelző, egy póznán fel- 5 alászállitható fehér és vörös k~ttős gömb van felállítva. Ezen kettős gömböt az ör, ha valamely felfel,é menő hajó még jó- val a zúgók alatt öt gözfütylyel vagy csöngeléssel figyelmeztette, s a zúgokon semmi hajó nincs, felhuzza, s a fölfelé · menő hajónak csak ezen adott jelzés után szabad a zúgók közé menniök; a felülről alámenő hajóknak pedig csak ak .. kor szabad a zúgók közé menniök, ha a kettös gömb le VaD ' eresztve. Azaz a felfelé menő hajókra nézve akkor szabad a zú.. g6kon való átjárás, ha a kettős gömb fel van huzva; alámenőkre nézve pedig akkor, ha le van ereszhe.
60 Réveknél bOI a1, átj:\r,' , könny,tés ére kötél van a VIzen kerfS'lül huzv; a kózeledő ,"ós gözfütytyel vagy csöngetésseI, hajók és tutajok hcngos figyelmcztes€ék ,a ré,észeket; s a révész ek tartoznak a kotelel azonnal leereszl , és ha a komp (hidas, hid) épen uthan ,voln?, eni azon parthoz sieIni, melynél a hajó vagy tutaj utJaazonnal
e~yéb
0j
kiá\táss~1 repülő
ból mie~őbb A melykitérhet. hajónak más sp,~itségére vagy kimélet~re (~. sérültség esetéhen) szüksége van, nappal egy, az orszag CZ1mere nélkül álló nemzeli lobogót, éjjel egy zöld tényü lám"pát lüzzön árboc... (illetö\pg örfájo) félmagasságára, e mellett ő c. sön~€téssel vagy hangos kiáltással is jelezzen. Akikótökön, réveken kivül álló minden hajó - a ,zösök kivélelével - malom s egyéb vizi eszköz, naplemenlétől napkeltéig egy feb ér, minden oldalról legalább 500 ölre ellátszó tiszta fényü lámpával, a gőzösök pedig egy. az árboczra vagy kéményre vont zöld lámpával legyenek megvi-
V -
~
lágitva.A csoportosan horgonyzó hajók és a révekben egymás mellett álló hajómalmok közül, egy·egy fehér lámpával, csak a hajózáshoz legközelebb esö első s utolsó, é, azon malmok világitandók meg, melyeket a malomszabályozó bizottság az .elsőn s utolsón kivül még megvilágitandónak kij· löJ. A vörös lámpák a hajózható vizekről és part jaikról a gözh.jókat és a valamely két partot összekötő kinyitbató hidat nem számitva - mindenünnen eltávolitandók. A gözhajózási vállalatok, valamint ezek hajóvezetöi s egyéb közegei tartoznak minden eseményt, a balesetet, akár valamely a vállalathoz tartozó vagy nem tartozó egyén testisérülésével járt, akár nem, avagy mihelyt az eset olyan, hogy az a közlekedő közönség figyeimét magára vonhatja, - azonnal a legközelebbi helyhalóságnak a végett bejelenteni, hogy ,az esemény felvétessék s a bajon a lehetőségig segitve legyen; egyszersmind, ha lehet, távírda utján, de mindene5elre !rásban is a m. kir. közmunka- és közlekedé,ügyi miniszterium, dl~töleg a. vasuti és hajózási felügyelőségnek kórülményesen ;bejelentem. Az egyéb haiózási vállalatok '5 "áUalkozók és ezek ha'jóvezetői, szintén tartoznak hasonló eseteket első sorban a leg~özele~bi helyhatóságnak bejelenteni, egyuttal a folyamfelugyeleh közeget azonnal tudósitani, mely azokat a m. kir . . ~ö.mu?k.a: és ~ó.lekedésügJi mi.niszterium, illetőleg avasuli :-es haJozasl főfelugyelőség elé ter)esztendi. A gözhajózási vállalatok minden külön osztálybeli hiI
J
61 "atatnok~ és ~zolgája egy-egy utasHással s szolgálatj szabály~attal
1,
I,
Iatando el. Ezen utasitások egy-egy példánya minden ielvételi helyiségben és minden közlekedő hajón nyilvántartandó. A hajózási hivatalnokok jogositvák mindazokat, kik a 'hajózási rendszabályokra vonatkozó utasitásokr? figyelmeztetés után sem ügyelnének, vagy olyasmit cselekedtek volna, mi az üzlet biztonságát megzavarja vagy épen veszélyezteti, közigazgatási és birói hatóságok közel nem létében letartóztatni s a legközelebb eső közigazgatási vagy birói hatósáCfnak átszolgáltatni. tl A vállalatoknak megeskettetett hivatalnokai és szolgái ·szolgálatuk teljesitésében a törvény oltalmát slvezik ép ugy, mint az állam tisztviselői. Ki a hajókon valamely, a jövedék-hivatali eljárás alá eső tárgyat akar szállitani, tartoúk ezt a jövedék-hivatali eljárásnak kellően alávetni. A vállalatok kötelessége a hajóvezelőket, a gépészpket, 'kormányost attól, hogya szolgálattéleleik közben idejöket a közönséggel töltsék, eitiltani. Kik valamely hajózási vállalat hajóin utazni vagy szál. "iitani akarnak, tartoznak a vállalat által megállapitott és közzétett szállitási feltételekhez alkalmazkodni, a hajózási rendtartás által előirt a rendre, szabályszerüségre és biztosságra vonatkozó szabályokat pontosan megtartani s azon utasitásoknak, melyeket a hajós és felvigyázó személyzet adni netán szükségesnek tart, készséggel eleget tenni. A hajózási vállalat szolgálati vagy munkás személyzeté'hez nem tartozó egyéneknek különös engedelem nélkül a kikötő-hidakra s hidhajókra lépni nem szabad, kivéve a beés kijárásra, a fel- és leszállásra, s a szállitmányok feladá-sára és átvételére meghatározott helyeket. A tutajok (talpak, szálak) 8 ölnél szélesebbek és 36 . ölnél hosszabbak nem lehetnek. Ezen hos~zuságba az elől és hátul kiálló kormánylapá'tok is beszámitandók. A tutajok kellö biztossággal legyenek ö3szeállitva s a ' kötőgerendáknak nem szabad a szálfákon kivül állaniok. Min.(len tutajon, mihelyt a 10 ölnél hosszabb, legalább három s ha 20 ölnél hosszabb, legalább négy erős evező egyén alkalmazandó. A tutajok menés közben legalább 60-70 ölnyi távolságban járjanak egymásutánt s a hátulsó lehetőleg az előtte járó utvonalát tartsa. Két tutajnak egymás mellett annál kevésbbé egymáshoz kötve járni nem szabad. ÁtvRgá!Sokha (ásásokba), hol a tilalomtábJák ki vRl1nnk
62
I
.
tüzve, a tutajnak bemenni nem ~zabad. A tutajoknak sem éjjel (napnyugta után 55 napfelkölte előtt) sem ködben, sem hózivatarban, sem mihelyt a viz a part szinét meghaladta, járniok nem szabad. . A tutajok éjjel örlüzekkel világitandók meg. Allásuk közben ugy belyezkedjenek, hogy egyik a másikát csak fele hosszában födje s megáHaníok sem ásások nyilásainál, sem kanyarulókban, sem szük helyeken, kivált pedig .. egy~~ssal szemben eső mindkét partra megoszolva, hol a bajok utjaban állanának, nem szabad. A hajózási üzlet rendessége, szabályszerüsége és biztossága felett az állami felügyeletet, az ellenőrkGdést a m. kir. vasuti és hajózási felügyelőség gyakorolja, melynek hatáskörét utasit ás határozza meg. Ezen felügyelőség a m. kir. közmunkaés közlekedésügyi miniszterium alatt áll. A községi előljárók, közbiztonsági közegeK és általában a közigazgatási hatóságok kötelesek a fentebbi szabályok szigoru megtartása felett őrködni, a felügyelettel megbizott hajózási személyzetnek e tekintetben különösen s'lerencsétlenség eseteiben a legbathatósb segélyt nyujtani, az áthágókat, a körülmények szerint őrizet alá venni és az illető hatóságnak megbünte tés végett átadni. A hajózási és folyamrendészeti szabályok egy-egy példányával minden hajó- és tutajvezető el legyen látva, s ha az e feletti vizsgálattal megbizott egyének kívánnák, tartoznak azt mindenkor előmutatni. Szomszéd vagy idegen tartományokból a magyar korona területére érkez6 idegen lobo~óju hajók ezen szabályokkal a határon átlépésökkor ellátanciók. Ezen szabályok kötelező ereje nemcsak a hazai, hanem minden egyéb, -- a hazai hajózható vizeken bármely lobogó, alatt járó -- hajóra, azok vezetőire, valamint ÖSizes személy" zetére kiterjed.
* határozmányok
A fennebbi eHen vétök - a kihágás· természete szerint - 1 forinttól 500 Corintig terjedhető pénzbirsággal büntettetnek azon közigazgatási hatóság által, melynek körletébe a mulasztás vaiY a határozmány ellen vale). cselekvés történt.
Tartalom. L 2. 3. 4.
Irányelvek a tüzesetek kideritéséhez.. .. Aházkutatásról . . . . . . . . . . . . A fogolykisér~tekről . . . . . . . ., Utmutatás a vásárfelügyeleti szolgálat telje5itésére nézve 5. Utlevél és idegenrendészet . . . . . . . . . . . • ,6. A hajózásról és folyamrendészetrbl . . . . . . . . .
1 11
20 29 41
53
•
