a HAJDÚ MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

a HAJDÚ MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE 19 8 1-19 8 5

F elelő s kiadó: dr. Szabó Im rén é 81.4953.66-22 A lfö ld i N yom da, D ebrecen

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS melyet egyrészről a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat igazgató­ ja, másrészről a vállalat dolgozóinak képviseletében a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének Hajdú megyei Lapkiadó Vállalati Szakszervezeti Bizottságának titkára, az 1981—1985-ig tartó tervidőszakra, a középfokú terv elké­ szítésével összhangban, az alábbi feltételekkel egymással meg­ kötöttek.

I.

Általános rész A kollektív szerződés a jogszabályok által m eghatározott kör­ ben és kereteken belül tartalm azza a m unkáltató és a dolgozók jogaira vonatkozó szabályokat és végrehajtásuk elveit. A kollektív szerződés hatálya kiterjed minden dolgozóra, aki a szerződés hatálya alatt a vállalatnál munkaviszonyban van, vagy a szerződés hatálybalépése után a vállalatnál m unkavi­ szonyba lép.

II.

A szakszervezet jogai Ezeket a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A szakszervezet m unkahelyi szervének egyetértése szempont­ jából — a munkaviszonyra vonatkozó, de a kollektív szerződés­ ben nem szabályozott általános jellegű kérdések rendezéséhez — a vállalati nagyobb egységek a következők: a H ajdú-bihari Napló szerkesztősége, a kiadóhivatal, az irodalmi és üzemi lapok dolgozói együttesen.

A szakszervezet véleményének kikérése szempontjából, — a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtására és a szo­ ciális és kulturális alapok felhasználásának m ódjára vonatkozó döntések tekintetében, — a dolgozók nagyobb csoportjai alatt a következőket kell érteni: — a szerkesztőségben az egyes rovatokhoz, továbbá az admi­ nisztrációs m unkát és egyéb technikai m unkát végző, — a kiadóban pedig külön-külön a terjesztési, — a hirdetési és nyomdaműszaki, valam int — a számviteli csoporthoz tartozó dolgozókat együttesen, — az irodalmi és üzemi lapok szerkesztőségeihez tartozó dol­ gozókat egységenként.

III.

A munkaviszony 1. AZ ALKALMAZÁS ELVEI

A vállalatnál mind a szerkesztőségben, mind a kiadóban és az irodalmi és üzemi lapoknál egyaránt, valam ennyi munkaviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó szerző­ dést, megállapodást és nyilatkozatot írásba kell foglalni, tekin­ tet nélkül arra, hogy határozatlan vagy határozott időre szóló, fő-, másod-, vagy mellékfoglalkozású munkaviszonyról, illetve m unkavégzésre irányuló megbízásos jogviszonyról van szó. A vállalatnál történő alkalmazás során, a követelményeknek megfelelő jelöltek közül elsőségben kell részesíteni: a munkásmozgalom m ártírjainak gyermekeit, a Magyar Népköztársaság fegyveres testületéi hősi halottai­ nak gyermekeit, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Magyar Szabadság Érdemrend, a M unkás-Paraszt H atalom ért Emlékérem kitüntetések tulaj­ donosait és ezek gyermekeit, a nemzeti gondozottakat és gyermekeiket, az internacionalista, illetőleg antifasiszta fegyveres harcok­ ban résztvett személyeket és gyermekeiket. Az újságíró gyakornokok alkalmazásánál — az egyéb feltételek fennállása esetén — előnyben kell részesíteni a Magyar Újság­ írók Szövetsége Elnöksége és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága tehetségkutató pályázatának helyezettéit. 4

2. CSÖKKENT M UNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZOK VÉDELME

A vállalatnál csökkent munkaképességű dolgozókkal — am ennyiben ők szakmájuk területén nem foglalkoztathatók — az alábbi m unkakört kell betölteni: telefonkezelő. A mérgező anyagokkal (vegyszerekkel) dolgozó fotólaborató­ rium ban fiatalkorú dolgozó nem alkalmazható. 3. A PRÓBAIDŐ

A vállalatnál a próbaidő mind a központban, mind az irodal­ mi, üzemi lapoknál: adminisztratív, gépírói, kisegítő és m unkás állománycsoport­ ban 15—30 nap, egyéb m unkakörökben 30—90 nap, ezen belül esetenkénti elbírálás szerinti időtartam ú. Az igazgató a munkaszerződés megkötésénél a kollektív szer­ ződésben meghatározottól eltérő m értékű próbaidőt is megálla­ píthat, illetve attól eltekinthet. 4. A FELMONDÁSI IDŐ

A felmondási idő a vállalat igazgatójánál, a H ajdú-Bihari Napló és az Alföld című folyóirat főszerkesztőjénél és a vállalat főkönyvelőjénél 6 hónap, a) a Hajdú-Bihari Napló és az Alföld főszerkesztőhelyettesé­ nél 3 hónap, b) az üzemi lapok felelős szerkesztőinél, a Hajdú-Bihari Napló olvasószerkesztőinél, tördelőszerkesztőinél, rovatvezetőinél, főm unkatársainál, a kiadóban a terjesztési, a hirdetési, — és nyomdaműszaki és számviteli csoportvezetőknél 2 hónap, c) az újságíróknál és fotóriportereknél 1 hónap. Ezenkívül az a), b), c) pontokban felsorolt dolgozók felmon­ dási ideje minden igazolt m unkában eltöltött 10 év után további 5 nappal meghosszabbodik. 5

d) Az előző a), b), c) pontokban fel nem sorolt dolgozók fel­

mondási ideje 15 nap, de ez az idő minden igazolt m unkaviszonyban betöltött 10 év után 4 hétre, 20 év után 5 hétre, 30 év után 6 hétre meghosszabbodik. 5. FELMONDÁSI VÉDETTSÉG

A rendkívül indokolt esetben a vállalat által a főállásban dol­ gozókkal szemben gyakorolható felmondás szempontjából hoszszú időnek tekintendő az arany törzsgárda-jelvénnyel rendelke­ ző, illetve arra jogosultságot szerzett dolgozó, aki ennél a vál­ lalatnál legalább 15 évig folyamatosan dolgozott, továbbá az, akinek 25 éves folyamatos, áthelyezésekkel változott, de a vál­ lalatnál legalább 5 éves munkaviszonya van. Az átlagosnál jobb m unkával és példam utató m agatartással kitűnt dolgozónak az tekintendő, aki 2 éven belül vállalati ki­ váló dolgozói, vagy 3 éven belül ennél magasabb szintű kitün­ tetésben részesült. A hosszú ideje fennálló munkaviszony és az átlagosnál jobb munka, példam utató m agatartás ismérvei együttes követelmé­ nyek. A rendkívül indokolt eset fennállásának elbírálása tekinteté­ ben a vállalat kikéri a Szakszervezeti Bizottság véleményét. Felmondási védettség nem illeti meg azt, akit büntető ügyben jogerősen elítéltek, vagy jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. 6. FELMENTÉSI IDŐ

A vállalat részéről történt felmondás esetében a kötelező fel­ mentés ideje egyfolytában, vagy a dolgozó kérésére megosztva: 30 napos, vagy annál kevesebb felmondási idő esetén 18 naptári nap, 30—60 nap közötti felmondás esetén 21 naptári nap, 60—90 nap közötti felmondás esetén 24 naptári nap, 90 napnál hosszabb felmondás esetén 30 naptári nap. Másodállás, mellékfoglalkozás, vagy munkavégzésre irányuló egyéb, megbízásos jogviszony esetén a munkavégzés alóli fel­ m entésnek nincs helye. 6

7. MÁSODÁLLÁS, MELLÉKFOGLALKOZÁS ÉS MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONY

Ezt a tárgyat a vonatkozó jogszabályok részletesen rendezik. Kiegészítésül kimondjuk, hogy a H ajdú-bihari Naplónál az ú j­ ságíró számára a főszerkesztő, a III—IV. kategóriájú lapoknál a fő és a felelős szerkesztők részére az igazgató, újságíró m unka­ társak részére a felelős szerkesztő előzetes engedélye szükséges ahhoz, hogy cikket, fotót, grafikát stb. szerkesztőségen kívüli közlésre elvállaljon és elhelyezzen. Az ilyen irányú kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező m agatartását. összeférhetetlen minden olyan második jogviszony, amelynek alapján a dolgozó a vállalattal szerződéses viszonyban levő m un­ káltatónál végezné azt.

IV. Munkavégzés 1. M UNKÁRA KÉPES ÁLLAPOT

Ha a dolgozó m ár a munkaidő kezdetén alkoholtól befolyásolt állapotban jelenik meg a m unkahelyén, vagy a m unkaidő alatt alkoholt fogyaszt, m unkára nem alkalmas. Ebben az esetben őt közvetlen m unkaköri felettese távozásra szólítja fel, s vele szemben felügyeleti intézkedést kezdeményez. Távolléte igazolatlan hiányzásnak minősül és viseli ennek hát­ rányos jogkövetkezményeit. A m egtörtént esetről a m unkaköri felettesnek nyomban fel­ jegyzést kell készítenie, arra a dolgozót nyilatkoztatnia, s azt vele aláíratni köteles. A megállapítás megcáfolására alkalmas ellenbizonyítás (orvosi vizsgálat, szondázás stb.) a dolgozót ter­ heli. 2. MUNKAKÖRÖN ÉS MUNKAHELYEN KÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS

A m unkakörön és az állandó m unkahelyen kívüli m unkavég­ zés (helyettesítés), egy naptári évben a 3 hónapot akkor halad­ hatja meg, ha

katonai szolgálatot teljesítő dolgozót, vagy szülési és gyermekgondozási szabadságon levő nőt kell he­ lyettesíteni, vagy egyéb rendkívüli körülmények azt kellően indokolják. 6 hónapot meghaladó helyettesítéshez azonban ilyen esetben is a dolgozó hozzájárulása szükséges. A helyettesítő dolgozót egy hónapot meghaladó folyamatos és a helyettesített teljes m unkakörét ellátó helyettesítés esetében megilleti a helyettesített dolgozónak járó prém ium és részese­ dési alap is, a helyettesítés idejével arányosan. Egyebekben a vállalati dolgozók (újságírók stb.) helyettesíté­ sére a m unkaviszonyra vonatkozó m indenkori érvényes jogsza­ bályok az irányadók.

V. Munkaidő, pihenőidő 1. A MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA

A vállalatnál a munkaidő jelenleg éves átlagban számítva ha­ vi 191, heti 44 óra. A fotolaboráns heti m unkaideje 42 óra. A vállalat minden dolgozónak kéthetenként egy szabadnapot ad. A szerkesztőségekben az újságíró dolgozók, a kiadóhoz tarto­ zó üzemi lapok felelős szerkesztői és a terjesztési előadók m un­ kaideje kötetlen, az elvégzendő feladatokhoz igazodik, de igénybevételéhez az alábbi engedélyezési eljárást be kell tartani. A H ajdú-bihari Napló szerkesztősége újságíróinak m unkabe­ osztását, a főszerkesztő, irodalmi és üzemi lapok alkalmazottaiét pedig a fő-, illetve a felelős szerkesztő határozza meg. Az üzemi lapok felelős szerkesztői a kollektív szerződésben, a munkaszerződésben, vagy megbízási szerződésben előírt m unka­ idejüket maguk osztják be, kivéve az Egyetemi Élet szerkesztő­ ségének dolgozóit, a nyári iskolai szünidő alatti lapkim aradás m iatt, amikor is részükre az igazgató határozza meg a m unka­ időt. A szerkesztés helyén kívüli munkavégzéshez, vagy külföldi utazáshoz előzetes igazgatói engedély és a szükséges okmányok kiállíttatása kell. (Kiküldetési rendelvény, magángépkocsi-használati engedély stb.) 8

A terjesztési előadók elsősorban az előzetesen jóváhagyott he­ ti ütem tervük szerint dolgoznak és az ettől eltérő idejű és ta r­ talm ú munkavégzés csak igazgatói, vagy felhatalmazása alapján csoportvezetői engedéllyel lehetséges. A m unka befejezése és a következő munkakezdés között leg­ alább 8 órai pihenőidőnek kell lenni. A szerkesztőségben az adm inisztratív dolgozók állandó és tel­ jes m unkaideje jelenleg: hétfő—kedd—szerda—csütörtöki napokon páratlan hetekben pénteken páros hetekben pénteken minden második szombaton

8—16.30 8—15.30 8— 16 8—12.30

óráig óráig óráig óráig.

Az ettől eltérő munkabeosztást a főszerkesztő határozza meg. A kiadóban és az üzemi lapoknál állandóan és teljes m unka­ időben dolgozók részére a munkaidő jelenleg: hétfő—kedd—szerda—csütörtöki napokon páratlan hetekben, pénteken páros hetekben, pénteken minden második szombaton

7.30— 16 7.30—15 7.30—15.30 7.30—12

óráig, óráig, óráig, óráig.

A nem teljes munkaidőben dolgozó nyugdíjas és az üzemi la­ poknál adm inisztratív m unkakörben dolgozók m unkaidejét — az engedélyezett, illetve munkaszerződésükben rögzített m un­ kaidő-kereteken belül — az irányításukkal és felügyeletükkel megbízott m unkaköri feletteseik szabályozzák. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás — a havi, illetve negyedévi m unkaidőkereteken belül — az alábbi m unkaterületeken alkal­ mazható : negyedévenként a számviteli csoportnál, kéthetenként az olvasó-, és tördelőszerkesztőknél, hetenként a fotolaboránsnál. Az egyenlőtlen munkaidőbeosztást a dolgozóval az adott m un­ kaidőszakot megelőző három nappal, kivételesen indokolt eset­ ben az előző m unkanapon kell közölni. A dolgozók kötelesek 24 órán belül bejelenteni minden előre nem engedélyezett távollétük okát és várható időtartam át, köz­ vetlen m unkaköri felettesüknek. A vállalat még 1981-ben előkészíti a Hírlapkiadó Vállalattól kapott irányelvek szerint az 5 napos m unkahétre való áttérést. 9

2. MUNKAKÖZI SZÜNET

A dolgozókat hétfőtől péntekig terjedő napokon, a munkaidőn belül, annak tartam a alatt, napi 30 perc munkaközi, fizetett ét­ kezési szünet illeti meg, amelyet m unkahelyen kívül is eltölthet­ nek. 3. TÚLMUNKA Túlm unkát csak rendkívüli előre nem látható körülmények fennállása esetén, a szerkesztőségek nem újságíró dolgozói és a kiadóban nem kötetlen munkaidőben és nem egyenlőtlen m un­ kabeosztással dolgozók részére lehet — általában 3 nappal előbb, kivételes esetben az előző m unkanapon is — elrendelni. Ennek m értéke negyedévenként legfeljebb összesen 30 óra le­ het és ellenértékeként — a fizikai állományú takarítók kivéte­ lével — csak szabadidő adható, amelynek m értéke megegyezik a túlm unka időtartam ával. Ezt a szabadidőt a szerkesztőségben a főszerkesztő, a kiadóban az igazgató, illetve a főkönyvelő adja ki, a túlm unka végzését követő hónap végéig. Túlm unkáért nem jár ellenérték a kötetlen és egyenlőtlen m unkaidőben dolgozóknak, a nyugdíjasoknak és a rész-m unka­ időben dolgozóknak. Csak kivételesen indokolt esetben és a dolgozó beleegyezésé­ vel osztható be túlm unka végzésére a 6 évesnél fiatalabb, vagy három, vagy annál több gyermekét gondozó anya és a gyerm e­ két egyedül nevelő apa. 4. HETI PIHENŐNAP

Heti pihenőnapon, vagy m unkaszüneti napon végzett m un­ káért más napon kell pihenőnapot kiadni. 5. SZABADSÁG K IADÁSA

A szabadság kiadásának időpontját általánosan legkésőbb a kiadás előtt egy héttel kell a dolgozóval közölnie m unkaköri fe­ lettesének. Betegség, m unkatorlódás vagy más akadály m iatt az esedé­ kesség évében ki nem vett szabadságot legkésőbb a következő év március 31-éig kell kiadni, előzetes igazgatói engedélyezés után. 10

6. PÓTSZABADSÁG

A magasabb vezetőállású dolgozókon kívül 12 nap pótszabad­ ságra jogosultak: a főszerkesztő, a főszerkesztő-helyettes, az Alföld főszerkesztője és főszerkesztő-helyettese, az üzemi lapok felelős szerkesztői; 9 nap pótszabadságra: az olvasószerkesztők, a tördelőszerkesztők, a rovatvezetők, a főm unkatársak, a terjesztési, hirdetési és nyomdaműszaki és a számviteli csoportvezetők, a Rózsa Ferenc-díjas m unkatársak; 6 nap pótszabadságra: az újságíró m unkatársak, a fotóriporterek. 7. JUTALOM SZABADSÁG

A vállalat kiváló m unkájuk és kifogástalan m agatartásuk el­ ismeréseként dolgozóit évente legfeljebb 3 napi jutalomszabad­ ságban részesítheti, egyéni elbírálás, az elm últ évi tevékenysé­ gük értékelése alapján. A jutalomszabadság éves kerete a szerkesztőségben 25 nap, a kiadóban 18 nap, az irodalmi és üzemi lapoknál 13 nap. A jutalomszabadság adásáról a dolgozót legkésőbb a követke­ ző év április 30-áig kell értesíteni.

8. TOVÁBBTANULÓ DOLGOZÓK KEDVEZMÉNYEI

A vállalat a kedvezmények juttatásánál az e tárgyban hozott jogszabályokon kívül figyelembe veszi az újságíró gyakornokok és a pályakezdő újságírók alkalmazásáról és képzéséről a Mi­ nisztertanács Tájékoztatási Hivatala által kiadott irányelveket.

11

VI. A munka díjazása és egyéb juttatások 1. BÉRRENDSZEREK, BÉRFORMÁK

A vállalatnál a végzett m unkáért járó díjazás rendszere a kö­ vetkező : a) a főszerkesztőnél, főszerkesztő-helyettesnél, olvasó- és tör­ delőszerkesztőknél havibér, mozgóbér és alapbéren felüli ju tta­ tás, nyereségprémium, nyereség jutalom, b) az újságíróknál havibér és mozgóbér, c) a terjesztési előadóknál havibér, prémium és jutalék, d) a többi dolgozóknál havibér, a pénzkezeléssel megbízott dolgozóknál még mankópénz, a takarítók részére pedig még túl­ m unkadíjazás is. Az alapbéren felüli jutalmazás szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. A szerkesztőségben a mozgóbér elosztásának elveit és gyakorla­ ti m egvalósításának szabályait a 2. sz. melléklet szabályozza. A H ajdú-bihari Napló szerkesztőségében dolgozó újságírók nívódíjára vonatkozó szabályok a 3. sz. m ellékletben találha­ tók. Az üzemi lapok szerkesztőségeiben dolgozó újságírók mozgó­ bér elosztásának elveit és gyakorlati megvalósításának szabá­ lyait a 4. sz. m elléklet írja elő. A prémium m al a vállalat a terjesztésben olyan feladatok tel­ jesítését ismeri el, amelyek a hatékonyságot fokozzák, ösztönöz­ nek a kijelölt lapok éves terjesztésének teljesítésére és túltelje­ sítésére, új kiadványok m egjelentetésére. A prém ium összegének m eghatározásánál irányadó a feladat fontossága, a végrehajtás nehézsége, a feladat megvalósításában való részvétel aránya, végül a dolgozó ösztönzése, hogy m un­ káját átlagos kötelezettségén túlmenően is teljesítse. A gyakornokok nevelésével, oktatásával a H ajdú-bihari Nap­ lónál és az üzemi lapoknál megbízott újságírót havonta meg­ illető alapbér-kiegészítésnek előre csak az 50%-a, míg a másik 50%-a csak a gyakornok sikeres felvételi vizsgája után fizethe­ tő ki. A vállalat nyelvtudási pótlékot nem fizet, m ert nincs a válla­ latnál olyan m unkakör, amelyben a m agyar nyelv m ellett az idegen nyelv rendszeres használata nélkülözhetetlen lenne. 12

2. FIZETÉSI ELŐLEG

A vállalat indokolt esetben, a szakszervezeti bizottság javas­ latára, a m unkabér terhére, 800,—, 1000,— Ft összegű, 6 havi részletben visszafizetendő fizetési előleget adhat annak a dol­ gozónak, aki a tárgyévben igazolatlanul nem mulasztott, fegyel­ mi büntetés hatálya alatt nem áll és m unkabéréből a levonható összegnél nagyobb tartozása nincs. 3. ÜTIKÖLTSÉG-TÉRÍTÉS

Annak a dolgozónak, aki a város közigazgatási határán kívül fekvő állandó, vagy ideiglenes lakóhelyéről távolsági közforgal­ mú közlekedési eszközzel jár be m unkahelyére, a vállalat kifi­ zeti a személyvonatra a m unkakörében igénybevehető kocsiosz­ tályra kiadott vasúti bérleten, vagy az autóbuszbérleten feltüntetett és vállalatot terhelő öszszeget. 4. BESOROLÁSI IRÁNYELVEK

A vállalat a besorolásokat a vonatkozó jogszabályok előírásai­ nak alapján, a Munkaügyi Minisztérium és a M inisztertanács Tájékoztatási Hivatala által kiadott utasítások irányelveinek fi­ gyelembevételével készíti el. 5. BÉRFEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK

A vállalatnál a bérfejlesztés m értékét a felügyeleti szerv ha­ tározza meg, m iután központi bértömegszabályozás van érvény­ ben. A jelenlegi preferált bérfejlesztés m értéke 4%. A vállalat az évi bérfejlesztési határozatokat minden év áp­ rilis 1-éig hozza meg és adja ki. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az év folya­ mán ism ételten sor kerüljön bérfejlesztésre, ha arra a vállalati bérgazdálkodás lehetőséget ad. A bérfejlesztést az alapbérre, a m unkaügyi létszám bértöm e­ gére figyelemmel kell nagyobb egységekre — a H ajdú-bihari Napló szerkesztősége, a kiadó, az irodalmi és üzemi lapok — megállapítani. A szétosztásnál a gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyáknak a m unkábaállás napjától kezdve meg kell adni azt a 13

bérfejlesztést, am it távollétük alatt az azonos m unkakörben fog­ lalkoztatottak megkaptak. Az új dolgozó személyi alapbére — az áthelyezés esetét ki­ véve — az első évben nem érheti el a vele azonos, vagy hasonló m unkakörű és felkészültségű dolgozók személyi alapbérét. Erre a második évben m ár van mód, az átlagot meghaladó, kivételes elméleti, vagy gyakorlati felkészültségű munkavégzés esetén. Az átlagosnál viszonyítási alap az egységben (rovat, csoport) foglalkoztatott ugyanolyan kulcsszámú dolgozók alapbérének átlaga. 6. Á t l a g k e r e s e t

A kétszeres kifizetés elkerülése érdekében az átlagkereset ki­ számítása az alábbiak szerint történik: a) a 30 napnál rövidebb időre járó átlagkereset kiszámításánál az év végi részesedést, prémiumot, jutalm at figyelmen kívül kell hagyni, azonban ezeket az esedékességkor csökkentés nélkül ki kell fizetni, b) a 30 napnál hosszabb időre járó átlagkereset kiszámítása esetén az a) pontban felsorolt díjazásokat figyelembe kell venni — tehát a részesedéssel, rendszeres prémium mal stb. növelt át­ lagkeresettel kell számolni —, de mikor azok kifizetése esedé­ kessé válik, azokat az elszámolt időtartam m al csökkenteni kell.

7. A MUNKABÉR ÉS MAS DÍJAZÁSOK KIFIZETÉSE

A kifizetések általános időpontja a tárgyhót követő 2. nap, az újságírói mozgóbéreké és a honoráriumoké, ezenkívül a 17. nap is. Ha ezek a napok heti pihenőnapra, vagy m unkaszüneti nap­ ra esnének, akkor a kifizetés időpontja az ezeket megelőző m un­ kanap.

8. TÉVESEN KIFIZETETT MUNKABÉR ÉS DÍJAZÁS VISSZAFIZETÉSE

A tévesen kifizetett m unkabér és egyéb díjazások visszafize­ tésére a dolgozót a kifizetés napját követő 60 napon belül kell felszólítani. 14

9. BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK A vállalat jóléti és kulturális alapját és alaphiány esetén a részesedési alapból erre a célra adott kiegészítést, a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére, a következő jogcím ekre használja fel. a) K edvezm ényes üzemi étkeztetésre, am elyet napi egyszeri alkalommal, csak az azt igazoltan és ténylegesen igénybe vett dolgozóknak — a vállalatnál ténylegesen dolgozó nyugdíjasok­ nak is, táppénzes állom ányuk és szabadságuk ideje alatt is — étkezési hozzájárulás címén ad, jelenleg napi 7,60 Ft összegben azok részére, akik a m egyei pártbizottság üzem i étkeztetését v e­ szik igénybe. Azoknak pedig, akik más üzem ekben étkeznek, a bruttó összeg 50°/()-át, de legfeljebb 7,60 Ft-ot térít m eg a válla­ lat. Ezt a Ft-összeget a vállalat évenként felülvizsgálja. b) Segélyekre (tanulm ányi segély). Az egyedülálló szülők gyerm ekeinek beiskolázásakor, gyerm e­ kenként és évente 800,— Ft segélyt folyósít a vállalat. ej Szociális, kulturális és sportcélokra. d) A dolgozók üdültetésére. A kiskorú gyerm ekét egyedül nevelő szülő vállalati üdültetés esetén teljes költségtérítésben is részesülhet, esetenkénti elbírá­ lás alapján. Egyébként a szervezett vállalati üdültetésben, a Hírlapkiadó Vállalat balatonszéplaki üdülőjében, a dolgozók által naponta fi­ zetendő térítési díjak jelenleg a következők: a dolgozó szem élyére a hozzátartozók, a beutalt dolgozóval közös háztartásban élő családtagok (házastárs, élettárs, szülő, gyermek) 2— 14 éves korú gyerm ekek 15 éven felüli, de iskolai tanulm ányokat folytató és önálló keresettel nem rendelke­ ző gyerm ekek

52,—

Ft,

64,— Ft, 20,— Ft, 24,— Ft.

Erre a kedvezm ényes üdültetésre az jogosult, aki a vállalattal legalább egy éve m unkaviszonyban áll és m unkáját kifogástala­ nul látja el. Jogosultság esetében is csak 2 évenként illeti m eg a dolgozót ez a kedvezm ény, csak igénylő hiányában részesülhet üdültetés­ ben a következő évben is. ej Ifjúságpolitikai célokra. 15

Az alapok felhasználásánál a b), c), d) pontok alatt felsorolt esetekben a szakszervezet m unkahelyi szerve a m unkáltató vé­ lem ényének meghallgatásával, az e) pont alatti célra szolgáló összeg felhasználásáról pedig a vállalati KISZ-alapszervezet, de a szakszervezeti szerv és a vállalat igazgatójának meghallgatása után dönt. A megjelölt jogcímeken kívüli felhasználás még az év végi m aradvány esetében sem lehetséges. A fenti alapokra biztosított összegeket évenként az 5. számú mellékletben kell m eghatározni és közzétenni.

10. A SZAKSZERVEZETI JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT KÖLTSÉGFEDEZETE

A vállalatnál a szakszervezeti bizottság a jogsegélyszolgálat ellátására részmunkaidőben foglalkoztatott jogtanácsosnak ad megbízást. A jogtanácsos m unkaidejére és m unkájának tartalm ára nézve a m unkaköri leírásban foglaltak az irányadók. A jogtanácsos a m eghatározott időre elvégzett m unkáért, arányos összegű tiszte­ letdíjat, vagy tárgyjutalm at kap. 11. M UNKARUHA-JUTTATÁS

A vállalatnál m unkaruhára jogosító munkakörök és a juttatás feltételei az alábbiak: .... , a m unkakor megnevezese tördelőszerkesztő fotólaboráns nyomdaműszaki csoportvezető nyomdaműszaki adm inisztrátor karbantartó anyagmozgató-rakodó stencilgépkezelő takarító eljáró

16

a m unkaruházat neme köpeny köpeny köpeny köpeny köpeny köpeny köpeny köpeny esőköpeny és cipő

a kihor­ dás ideje 2 év 1 év 2 év 2 év 1 év 2 év 1 év 2 év 2 év 2 év

A m unkaruházatra a jogosultság akkor kezdődik, amikor: a) a dolgozót a fenti m unkakörbe alkalmazták, b) a kikötött próbaidő eltelt, ej az előzőleg ju ttato tt m unkaruha kihordási ideje lejárt. A próbaidőre alkalmazott dolgozónak annak lejártáig használt m unkaruha kiadható. A kihordási időt minden esetben az igény­ jogosultság kezdetétől egész hónapban kell számítani. Ha az igényjogosultság a hó 15. napja után kezdődik, a töredékrészt figyelmen kívül kell hagyni. Mivel a juttatási időhöz nem lehet hozzászámítani a 30 napon túli megszakítást, ezért a kihordási idő ezzel az időtartam m al meghosszabbodik. Ha a dolgozót a kihordási idő alatt a vállalaton belül m unka­ ruhára nem jogosító más munkakörbe helyezték át és a m unka­ ruha akkori értékét nem kívánja megtéríteni, köteles azt tiszta állapotban a vállalatnál leadni. Ha a dolgozó munkaviszonya a vállalatnál a kihordási idő előtt megszűnik, köteles a m unkaruhát a megállapítandó értékben a vállalattól megvásárolni.

VII.

A részesedési alap felhasználásának szabályai A bérfejlesztési adó befizetése után fennmaradó részesedési alaprészt közvetlen anyagi ösztönzésre, az év végi mérleg sze­ rinti bérköltség m aximálisan 20%-a erejéig lehet a következő kifizetésekre felhasználni: a) jutalom, b) év végi részesedés. Ezeknek a juttatásoknak az évenkénti mértékét, összegét a 6. számú melléklet tartalm azza. A kiosztható év végi részesedést bér- és időarányosan kell el­ osztani. Az időarányosság szempontjából a vállalatnál eltöltött időt fokozottabban kell figyelembe venni a következőképpen: az áthelyezés útján szerzett munkaviszonyok esetén évenként az alaprészesedés 1%-ában, a vállalatnál eltöltött minden befejezett év után további 0,6% többletjuttatással, az alaprészesedésen felül. 17

Ez a felosztási rendszer a nyugdíjasokra csak az ennél a vál­ lalatnál eltöltött nyugdíjas évek arányában érvényes. A felosztható nettó részesedésből a kiemelkedő m unkát vég­ ző dolgozók jutalm azására 10%-ot ta rt fenn a vállalat. Ezt a részt a szerkesztőségek és a kiadó között az egyhavi bér arányá­ ban kell felosztani. A bérarány m egállapításánál a dolgozók keresetét, alapbérét és a bérköltség terhére kifizetett minden más összeget (prémium, jutalom, túlóra) kell figyelembe venni és beszámítani. Teljes év végi részesedés illeti meg azokat, akik egész évben a vállalatnál folyamatosan dolgoztak és e joguktól jogerős fegyel­ mi határozat nem zárta ki őket. Ténylegesen ledolgozott időnek kell tekinteni az alábbi idő­ ket is: fegyveres testületekhez továbbképzésre történt behívások, népi ülnöki megbízatások, mozgalmi szervek és a vállalat részéről kezdeményezett isko­ lai, tanfolyam i távollétek, a 30 napot meg nem haladó táppénzes betegállományok idő­ tartam a. Részleges, időarányos év végi részesedésre jogosultak m un­ kában töltött idejük alapján: a tárgyévben nyugállom ányba kerültek, m eghalt dolgozók örökösei, akik átszervezés, létszámcsökkentés m iatt felmondást kaptak, fegyveres testületekhez tényleges szolgálatra bevonultak, vagy onnan leszereltek és felmondás alatt nem állanak, áthelyezés folytán más vállalathoz kerültek, áthelyezéssel itt létesítettek munkaviszonyt, legalább 6 hónapig a vállalattal munkaviszonyban álltak, 6 hónapnál rövidebb ideig álltak ugyan munkaviszonyban a vállalattal, de ez volt az első m unkaviszonyuk és 25. életévüket még nem töltötték be. A részesedést csökkentő okok, a jogerős fegyelmi határozat­ ban kim ondott indokon k ív ü l: 1 napi igazolatlan mulasztás, vagy késés esetén 2 napi igazolatlan mulasztás, vagy késés esetén 3 napi igazolatlan mulasztás, vagy késés esetén ennél több igazolatlan mulasztás, vagy késés esetén

5% 10% 20% 100%

Erről a dolgozót az elkövetéstől szám ított 8 napon belül, m un­ kaköri felettesének írásban értesítenie kell. 18

Nyereségrészesedésre nem jogosultak a vállalat állományába tartozó, de kizárólag nyereségérdekeltségű üzemek, szövetkeze­ tek lapjainál dolgozók. Az üzemi lapoknál dolgozó adm inisztratív munkavállalók ré­ szére — a vállalati központban végzett m unkaidejük arányában — nyereségrészesedés-kiegészítés adható. A vállalati nyereség alakulására jelentős befolyást gyakoroló személyek — akiknek betöltői egyben veszteséges gazdálkodás esetén a jogszabályban előírt bércsökkentés alá esnek — a kö­ vetkezők : az igazgató, a főkönyvelő, a H ajdú-bihari Napló főszerkesztője, főszerkesztő-helyettese, olvasószerkesztői, tördelőszerkesztői, az Alföld főszerkesztője, főszerkesztő-helyettese, az üzemi lapok felelős szerkesztői, a kiadóban a terjesztési, a hirdetési és nyomdaműszaki és a számviteli csoportvezető.

VIII. Saját gépkocsi használata munkavégzésre A vállalatnál saját személygépkocsi munkavégzésre történő rendszeres használata a következő m unkakörökben dolgozók részére lehetséges: igazgató, főszerkesztő, főkönyvelő, főszerkesztő-helyettes, rovatvezetők, főm unkatársak, újságíró m unkatársak, gyakornokok, pályakezdő újságírók, fotóriporterek, fotóriporter-gyakornokok, terjesztési csoportvezető, 19

terjesztési előadók, üzemi lapok felelős szerkesztői, m unkatársai, karbantartó. Ebből a szempontból saját gépkocsinak minősül a dolgozó há­ zastársa tulajdonában álló személygépkocsi is, a házassági együttélés tartam a alatt, feltéve, hogy ha a házastárs m unka­ helyétől származó záradékkal ellátott nyilatkozatot hoz arról, hogy ő a gépkocsi használatához hozzájárul és a m unkahelyén átalánytérítésben nem részesül. Munkaviszonyban nem álló há­ zastárs részéről a záradék nélküli nyilatkozat szükséges. A forgalmi engedélynek vagy a dolgozó, vagy a házastárs ne­ vére kell kiállítva lenni és m indkét esetben reális önrészesedést tartalm azó Casco-biztosítás is feltétele a használatnak. A felsorolt m unkaköröket betöltő dolgozók részére a vállalat igazgatója, illetve főszerkesztője, a jogszabályokban előírt m ér­ téken belüli átalányt állapít meg, Debrecen város, illetve a vidé­ ki lap székhelye területére. Az átalány kilométertávolságát évenként felül kell vizsgálni és a gazdaságosságnak, takarékos­ ságnak és a kihasználtságnak megfelelően szükség szerint módo­ sítani. A m egállapításokat a dolgozóval írásban kell közölni. Ennek az átalánynak az összegét meg kell vonni, illetve ará­ nyosan csökkenteni, ha a dolgozót betegség, katonai szolgálat, vagy más akadályoztatás, illetve a gépkocsi igazolt üzemképte­ lensége egyfolytában 30 napot meghaladóan gátolja m unkája teljesítésében. Esetenkénti elszámolásnak van helye — ugyancsak a jogsza­ bályokban előírt felső határig — megyeszékhelyen kívüli, indo­ kolt, hivatalos magángépkocsi-használat esetében, amelyre az előzetes engedélyt, szerkesztőségi dolgozók részére a főszerkesz­ tő, távollétében vagy akadályoztatásakor a főszerkesztő-helyet­ tes, kivételes esetben az igazgató, vagy a főkönyvelő, míg az üze­ mi lapok szerkesztői és a kiadó dolgozói részére az igazgató, il­ letve megbízása folytán, vagy akadályoztatása esetére a főköny­ velő adja meg. Ezt az eseti térítést a hivatalos autótérképen feltüntetett tá­ volságnak megfelelően és a Munkaügyi Minisztérium m inden­ kori közleményeiben közölt összegekben kell elszámolni. A kiadott magángépkocsi-használati engedélyekről nyilván­ tartást kell vezetni és az engedélyeket az utazás m egtörténte után 24 órán belül a szerkesztőségi, illetve kiadói titkárságon le kell adni. Előzetes engedély nélküli m agánképkocsihasználatért a válla­ lat térítést nem fizet. 20

Az MSZMP Megyei Bizottsága által rendelkezésre bocsátott személygépkocsi használatára esetenként a kiadóban a vállalat igazgatója, megbízása alapján a főkönyvelő, a szerkesztőségben pedig a főszerkesztő, illetve a főszerkesztő-helyettes ad enge­ délyt. Ha a kiküldött gépkocsijában a kiküldetés helyére más ki­ küldött dolgozó is utazik, térítés csak a gépkocsi tulajdonosának jár, a vele együtt utazónak utazási költség nem téríthető. A térítéseket a vállalatnál az anyagjellegű egyéb költségek kö­ zött elkülönítetten kell elszámolni.

IX. Fegyelmi felelősség A Munka Törvénykönyvének 55. §. (1) bekezdése c) pontjában és az Mt. V. 71. §. (1) bekezdése a) pontjában felsorolt kedvezmé­ nyeken és juttatásokon kívül, fegyelmi eljárás során megvonha­ tok vagy csökkenthetők még: a vállalati utazási költségtérítés, az étkezési költséghozzájárulás, a m unkaruha-juttatás. A fegyelmi úton történt elbocsátással együtt jár a prémium és a részesedési alap teljes összegű, az áthelyezéssel pedig 50%-os m értékű megvonása. Az igazolatlan késés és mulasztás anyagi következményeit a részesedési alapról szóló fejezet szabályozza.

x. Anyagi felelősség Gondatlan károkozás esetén másfél havi átlagkeresetükkel fe­ lelnek a vállalati nyereség alakulására jelentős befolyást gya­ korló dolgozók, akiknek körét az e című fejezet felsorolta. A vállalat m egtiltja a dolgozóknak olyan dolgoknak a m unka­ helyre behozását, amelyek a m unkába járáshoz szükséges ru ­ házati és személyi felszerelési tárgyak körét meghaladják. Amennyiben a behozott tárgyak ezt a kört meghaladják, vagy azok a szokásosnál nagyobb értéket képviselnek, köteles azt a 21

dolgozó közvetlen munkaköri felettesének bejelenteni és e dol­ gok őrzéséről saját szem élyében gondoskodni. Ha a dolgozó ezt a rendelkezést m egszegi, az e körben kelet­ kezett kárért a m unkáltató — a szándékos károkozás esetét ki­ véve — felelősséggel nem tartozik.

XI. Vegyes rendelkezések Ez a kollektív szerződés 1981. január 1-től 1985. december 31-ig hatályos, szabályait a kihirdetést követő 15. naptól kell al­ kalmazni. Addig az előző időszakra, az 1976— 1980. évekre kötött kollektív szerződés szabályai az irányadók, am elyek az utóbb ha­ tályba lépett jogszabályokkal nem ellenkeznek. E tekintetben kivétel az, hogy az egy naptári évre járó jutta­ tásokat — am elyeket a csatolt m ellékletek szabályoznak — 1981. január 1-éig visszam enőleges hatállyal kell alkalmazni. A kollektív szerződés 1— 1 példányát valam ennyi állom ány­ ban levő dolgozónak ki kell adni. Debrecen, 1981. június 15.

22

A m unkáltató részéről:

A dolgozók közössége nevében:

DR. SZABÓ IMR£N£ S. K.

SZÜCS JÓZSEF S. K.

iga zg a tó

a v á lla la t szb -titk á ra

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MELLÉKLETEI

23

1. sz. melléklet A Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat 1981—1985. évi

kollektív szerződéséhez. AZ ALAPBÉREN FELÜLI JUTALM AZÁS SZABÁLYZATA A H AJDÜ MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALATNÁL

1. A Hajdú megyei Lapkiadó Vállalatnál — továbbiakban: Vállalat — a vezető újságírók az éves szakmai, politikai tevé­ kenységük átfogó (komplex) értékelése alapján jutalm at kap­ hatnak. A jutalm azásra jogosító munkakörökre, a jutalom megállapí­ tására és kifizetésére vonatkozóan irányadónak tekintette a Vál­ lalat a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről intézkedő jogszabályokat, P. G. O. utasításokat és HKV körle­ veleket. 2. Az 1. pont alatt írtakra figyelemmel, a Vállalatnál ve­ zető újságíró azon főállású, állományban levő újságíró, aki a munkaszerződés (kinevezés) szerint az újságírók m unkabéréről és m unkaviszonyának egyes kérdéseiről intézkedő 108/1980. (MŰK. 1981/1.) MüM számú együttes utasítás 1. sz. m ellékleté­ ben m eghatározott — a II. lapkategóriába tartozó H ajdú-bihari Napló című me­ gyei lapnál az 1—4/b (főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, olva­ só- és tördelőszerkesztő), — a IV. lapkategóriájú szerkesztőségben (üzemi lapnál) a 3/a (felelős szerkesztő) m unkakörbe nyert besorolást, továbbá — a 4/e m unkakörbe tartozó Rózsa Ferenc-díjas újságíró. 3. A vezető újságírók jutalm át a kiadó gazdasági vezetőinek a Vállalat eredményétől függően folyósítható prémium a és ju ­ talma együttes összegével arányosan kell megállapítani. 4. A gazdasági vezetők (magasabb vezető állásúak: igazgató, főkönyvelő) érdekeltségét a 14/1979. (XI. 1.) MüM számú ren­ delet alapján a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója határozza meg az MSZMP KB PGO utasításainak figyelembevételével. 5. A Napló főszerkesztője (1. sz. munkakör) és főszerkesztő­ helyettese (2/a sz. munkakör) jutalm ának megállapításáról és ki­ fizetéséről a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója intézkedik. A Napló olvasószerkesztője (3/d sz. munkakör), és tördelőszer­ kesztője (4/a sz. munkakör), továbbá a Rózsa Ferenc-díjas új25

ságírók (4 e sz. munkakör) éves jutalm át a Vállalat igazgatója ál­ lapítja meg és fizeti ki. A nem nyereségérdekeltségi rendszerben dolgozó intézm ényi, ún. üzem i lapok főállású felelős szerkesztője (3 a sz. munkakör) éves jutalm át a Vállalat igazgatója — a lapot politikai, tartalmi vonatkozásban irányító felü gyeleti szerv jóváhagyásával — ál­ lapítja m eg és fizeti ki. (Felügyeleti szerv alatt a T/M— 12/1976. számú K örlevélben leírtakat kell érteni.) 6. A nyereségérdekeltségi rendszerben működő vállalatoknak az üzemi pártbizottság politikai irányítása alá tartozó üzemi lap­ jainál dolgozó és a Hajdú m egyei Lapkiadó Vállalat állom ányá­ ban levő főállású m unkavállalókra az alábbi szabályok vonatkoz­ nak: a) Az üzemi lapok felelős szerkesztői is éves jutalomban része­ síthetők szakm ai-politikai tevékenységük kom plex értékelése alapján. b) A felelős szerkesztő éves jutalm át a finanszírozó vállalat vezető állású dolgozói éves prémiumának és éves jutalm ának együttes összegével arányosan kell m egállapítani. A felelős szerkesztő az éves jutalom ra évközben előleget kap. és mind az előleg, mind az éves jutalom, a finanszírozó vállalat vezető állású dolgozói részére folyósított prém ium előleg, illető­ leg éves prémium végelszám olásával azonos időpontban kerül kifizetésre. c) A felelős szerkesztő részére a kom plex értékelésen alapu­ ló éves jutalom kifizetéséhez a m egyei pártbizottság és a Válla­ lat igazgatójának előzetes, együttes hozzájárulása szükséges. (Vonatkozik ez az év végi részesedésre és arra az esetre is, ha a dolgozó m iniszteri kitüntetésben részesül, illetőleg, ha a vállala­ tok kitüntetik.) d) A Vállalat állom ányába tartozó, de a finanszírozott lapok­ nál dolgozó összes m unkavállaló részére, mind a kom plex érté­ kelésen alapuló féléves jutalom előleget, mind az éves jutalm at — az év végi részesedéshez hasonlóan — a finanszírozó szerv­ nek a Vállalathoz kell átutalni és a dolgozó részére a Vállalat igazgatója fizeti ki. 7. A z MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztály PGO 640 29 75— 76. számú, 1976. december 1-én kelt levele alapján a vezető újságírók anyagi érdekeltségét szabályozó 3 1976. MTH szám ú utasítás alapján történő m inden kifizetést, illetve a jóvá­ hagyást m egelőző k ifizetési javaslatot, illetékes helyre való to­ vábbítás céljából, előzetesen a m egyei vállalati osztályhoz kell írásban, két példányban jelenteni. 26

Ez a rendelkezés a 3 1976. MTH számú utasításban szereplő munkakörben dolgozó valam ennyi vezető-újságíróra, tehát a IV. lapkategória vezető újságíróira, továbbá az olvasó- és tördelő­ szerkesztőkre is vonatkozik. A kifizetés mindaddig nem történ­ het meg, m íg a beküldött kifizetési javaslatra választ nem kap a m egyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. 8. A vezető újságírók az utasításban szabályozott jutalm on túl, sem a bérköltség, sem a részesedési alap terhére díjazásban nem részesíthetők, kivéve — a 14/1979. (XI. 1.) MüM sz. rendelet 2. §-ában foglalt, — a 114/1977. (MüM 16.) MüM— MTH sz. utasítással m ódosí­ tott 122/1974. (9.) MüM számú együttes utasításban m eghatáro­ zott díjazások kifizetését. Debrecen, 1981. június 15.

DR. SZABÓ IMRÉNÉ S. K.

DR. BÉNYEI JÓZSEF S. K.

igazgató

főszerkesztő

27

2. sz. melléklet A Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat 1981—1985. évi

kollektív szerződéséhez. A MOZGÖBÉR ELOSZTÁSÁNAK ELVEI ÉS GYAKORLATA A H AJDÜ-BIHARI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGÉBEN

1. A főszerkesztő és helyettese hasábonkénti mozgóbérét az országos gyakorlat figyelembevételével az igazgató folyósítja az e célra rendelkezésre álló külön keretből. A vezető újságírói m unkakörben kifizetett mozgóbér nem haladhatja meg az éves alapbér 40%-át. 2. Ha a szerkesztőség írásra nem kötelezett m unkatársai (ol­ vasó- és tördelőszerkesztő) írnak, az írásaikat mozgóbérkeretből kell díjazni, a hasábonkénti összeg m egállapításánál figyelembe kell venni a főszerkesztő és helyettese hasábonkénti mozgóbé­ rét, valam int a külső honorárium hasábonkénti összegét. 3. A szerkesztőségi m unkatársak mozgóbérkeretének, illetve annak elosztásának a következő elvi céljai vannak: a) A mozgóbérnek a minőségi munkára, a lap tartalm i célki­ tűzéseinek megvalósítására, fejlesztésére kell ösztönöznie. Mi­ után a minőségi m unka ösztönzése a cél, a mozgóbér jelentősen nagyobb arányát a m unkatársak minőségi m unkájának elisme­ résére kell fordítani az alábbiak figyelembevételével: — politikai, társadalm i szempontokból kiemelkedő, fontos, jelentős egyes írások, fotók; — szakmai szempontból kiemelkedő egyes írások, fotók; — új, a lapot gazdagító ötletek, kezdeményezések; — a lap tartalm át befolyásoló sorozatok; — külső m unkatársakkal, tudósítókkal való foglalkozás, tőlük kiemelkedő írások, fotók szervezése és gondozása; — rovatvezetőnél azt, hogy a rovat tagjainak többsége ki­ emelkedően dolgozik; — kiemelkedő egyes írások nélkül az egész hónapban, vagy annak egy részében végzett egyenletes, folyamatos jó m un­ ka (pl. protokoll-jellegű tudósítások, hírszerkesztés stb.); — rovatvezetőnek legalább 10, m unkatársnak legalább 12 anyagának kell havonta megjelennie; — rovatvezetőnek havonta kétszer, m unkatársnak négyszer vidéki anyagot kell leadnia. 28

b) A mozgóbérnek ösztönöznie kell arra is, hogy a lapban folyamatosan többségben legyenek a belső m unkatársak írásai. A teljesítm énym inim um túlteljesítését a szerkesztőség belső igényei szerint ösztönözni kell annak figyelembevételével, hogy a mennyiség a minőség rovására nem mehet. 4. A fentiek szellemében kell meghatározni a szerkesztőségi teljesítm ényeket is az alábbiak szerint: a) M unkatársak és főm unkatársak esetében a teljesítm ény­ minim um ot havi 18 hasábban határozzuk meg. Aki ezt a telje­ sítm ényt eléri, elvileg minőségi jutalom ban részesülhet. Menynyiségi prém ium ban csak az részesülhet, aki 20 hasáb fölött tel­ jesít. A mennyiségi teljesítés felső határát 24 hasábban határoz­ zuk meg. Az e fölötti teljesítm ényt csak a minőségi jutalm azás­ nál tudjuk figyelembe venni. A mennyiségi túlteljesítés pré­ miuma hasábonként 50 forint, így egy m unkatárs m aximum 300 forint m ennyiségi jutalom ban részesülhet havonta. b) Rovatvezetőknél a teljesítm énym inim um ot havi 14 hasáb­ ban határozzuk meg. Aki ezt a teljesítm ényt eléri, elvileg minő­ ségi jutalom ban részesülhet. Mennyiségi prém ium ban viszont csak az részesülhet, aki 16 hasáb fölött teljesít. A mennyiségi tel­ jesítés felső határát 20 hasábban határozzuk meg. Az e fölötti teljesítm ényt csak a minőségi jutalm azásnál tudjuk figyelembe venni. A mennyiségi túlteljesítés prém ium a hasábonként 50 fo­ rint, így egy rovatvezető m aximum 300 forint mennyiségi ju ta­ lomban részesülhet havonta. c) Fotóriportereknél a teljesítm énym inim um ot havi 60 kép­ ben határozzuk meg. Aki ezt a teljesítm ényt eléri, elvileg minő­ ségi jutalom ban részesülhet. Mennyiségi prém ium ban viszont csak az részesülhet, aki 70 kép fölött teljesít. A mennyiségi tel­ jesítés felső határát 90 képben határozzuk meg. Az e fölötti tel­ jesítm ényt csak a minőségi jutalmazásnál tudjuk figyelembe venni. A mennyiségi túlteljesítés prém ium a képenként 10 forint, így egy fotóriporter maximum 300 forint mennyiségi jutalom ­ ban részesülhet havonta. d) A gyakornokok jutalm azása külön belső elbírálás alapján m eghatározott teljesítm ény nélkül, jutalom keretből történhet. 5. A szerkesztőségből hivatalosan, nem szervesen a lap m un­ kájához kapcsolódó, de annak érdekében távol levő minden ú j­ ságíró a távol töltött napokra teljesítm ény-jóváírást kaphat a rovatvezető javaslata alapján, havonta m aximum 2 hasábot. (Pl. székhelyen kívüli tanulm ányi elfoglaltság, pártbizottsági m un­ ka, székhelyen kívüli sajtótájékoztató, továbbképzés stb.) 6. A 10 napnál hosszabb ideig szabadságon tartózkodó újság29

író évente egy alkalommal, az adott hónapban mozgóbérátlagot kap fizetésével egyidőben. 7. A mozgóbért a szerkesztőségben havonta ítéljük oda a 25-től 25-ig m ért teljesítm ény alapján. a) A mennyiségi prémium odaítélése mechanikus, a naponta m ért teljesítm ény alapján történik. b) A mozgóbér minőségi részét havonta a főszerkesztő ítéli oda. Az odaítélésnél az alábbiakat kell figyelembe venni: A rovatvezetők minden hónap 24-én délután 16 óráig írásban kötelesek leadni, hogy rovatukból név szerint kit, milyen írások, vagy más indokok alapján javasolnak minőségi prém ium ra, il­ letve kötelesek sorrendet felállítani a rovat m unkatársai között. A javaslatot a főszerkesztő-helyettesnek kell leadni. A két olvasószerkesztő minden hónap 25-én 12 óráig köteles írásban javaslatot tenni arra, hogy a m unkatársak és rovatveze­ tők közül kit, milyen írások, illetve más szempontok alapján ja­ vasol minőségi prém ium ra és milyen összegben. A javaslatot a főszerkesztő-helyettesnek kell leadni. A rovatvezetők és az olvasószerkesztők véleményét, javasla­ tait a főszerkesztő-helyettes egyezteti, írásban melléteszi javas­ latait, eltérő indokait. Az így összegzett javaslatokat minden hó­ nap 25-én délután 16 óráig köteles leadni a főszerkesztőnek. A javaslatok megtételénél, illetve a főszerkesztői döntésnél figyelembe kell venni a napi rovatvezetői értekezleten elhang­ zott véleményeket, ítéleteket az egyes írásokra vonatkozóan. c) A szerkesztőségben működő társadalm i szervek (pl. párt, szakszervezet, MUOSZ, KISZ) vezetői közvetlenül részt vesznek a mozgóbérelosztási elvek kidolgozásában, vitájában, véglegesí­ tésében. A havi odaítélésben nem vesznek közvetlenül részt. d) A főszerkesztő tartós távolléte esetén a mozgóbérekről a főszerkesztő-helyettes dönt a fenti elvek alapján. 8. A főszerkesztő minden hónapban szerkesztőségi m unkaér­ tekezleten köteles nyilvánosságra hozni a mozgóbérben részesí­ tettek nevét, a prémium összegét, s köteles az odaítélést meg­ indokolni. 9. A szerkesztőség szakmai és társadalmi vezetése félévenként elem ezze a mozgóbér odaítélésének gyakorlatát, eredm ényeit, gondjait. A főszerkesztő az itt született döntést az odaítélés gya­ korlatában köteles figyelem be venni. 10. Nem részesíthetők m ozgóbérben azok, akik: — a teljesítm énym inim um ot nem érték el; — akiknek a hónap során helyreigazításuk vagy súlyos elírá­ suk volt; 30

— akik az előző három hónapban saját hibájukból, indoko­ latlanul nem érték el a teljesítm énym inim um ot; — akinek politikai, emberi m agatartása ellen az adott hónap­ ban súlyos kifogás m erült fel; — az a rovatvezető, akinek rovatában a m unkatársak többsé­ ge indokolatlanul nem érte el a teljesítm énym inim um ot; — azok, akik az állami vagy politikai oktatási formán, amely­ ben részt vesznek, vizsgakötelezettségeiknek saját hibájuk­ ból nem tettek eleget, illetve eredm énytelenül vizsgáztak. 11. Az éves mozgóbérkeretből havi premizálásra a főszerkesz­ tő nem mindig m echanikusan az összeg 1/12 részét használja fel, hanem annyit, am ennyit az adott hónapban a lap színvonala in­ dokolttá tesz. Az egyes hónapokban történt m egtakarítások fel­ használhatok az alábbiakra: — más, jobb hónapokban a mozgóbérkeret emelésére; — év végi egyszeri premizálásra. A szerkesztőségi mozgóbér odaítélése a főszerkesztő jogköre.. Ezért fenntartja m agának a jogot arra, hogy a kollektív szerző­ dés érvényességi időtartam a alatt — a szerkesztőség tartalm i igényei szerint — a mozgóbérelosztás rendszerét megváltoztassa. 12. A mozgóbér elosztásának gyakorlata 1979. november 1-e óta érvényes. Debrecen, 1981. június 15.

DR. SZABÓ IMRÉNÉ S. K.

DR. BÉNYEI JÓZSEF S. K.

igazgató

főszerkesztő

31

3. sz. melléklet A Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat 1981—1985. évi

kollektív szerződéséhez NAPLÓ NÍVÓDÍJ ELNYERÉSÉNEK FELTÉTELEI

1. A H ajdú-bihari Napló szerkesztősége, egyetértésben a vál­ lalati párt-, társadalm i és tömegszervezeti szervekkel, a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat vezetőivel, a szerkesztőségi kollektí­ vával, a kimagasló újságírói tevékenység elismerésére Napló­ díjat alapít. A díj célja, hogy újságíróink, fotóriportereink m in­ dennapi m unkája során kommunista elkötelezettséggel, magas színvonalon elkészített cikkek, képek szülessenek, ezáltal emel­ kedjen a Napló színvonala, társadalombefolyása, hatása. A díj­ nak helyes irányban kell befolyásolni a szerkesztőségi értékren­ det. erkölcsi és anyagi elismerést adva azoknak, akik kiemelke­ dő m unkájukkal, m agatartásukkal, a szocialista társadalom irán­ ti hűségükkel hozzájárulnak a Napló és a hírlapírás társadalm i presztízsének növeléséhez. 2. A Napló-díjat a H ajdú-bihari Napló szerkesztőségének bár­ melyik újságíró m unkakörben dolgozó m unkatársa elnyerheti (főszerkesztőtől a nem szerződéses státuszban levő gyakornokig), aki az alábbi feltételeknek megfelel: a) beosztásától függetlenül folyamatosan eleget tesz a szer­ kesztőségben érvényben levő mennyiségi és minőségi követel­ m ényrendszernek ; b) a Magyar Szocialista M unkáspárt politikájának megvalósí­ tását hatékonyan szolgálja átlagon felüli, magas színvonalon, kom m unista elkötelezettséggel írott cikkeivel, fotóival, kiemel­ kedő szerkesztői m unkájával; c) a vállalaton, szerkesztőségen belül, de azon kívül is hasz­ nos, aktív, közösségi hasznú közéleti tevékenységet fejt ki; d) szakmai-emberi példájával, munkához való viszonyával, kezdeményezésével, ötleteivel az adott időszakon belül megha­ tározó szerepet játszik a lap életében, ezen keresztül hangsúlyo­ san van jelen a megye szellemi és politikai életében; e) közvetlenül és közvetve rendszeresen, színvonalasan segíti a fiatal újságírók politikai és szakmai fejlődését; /) a munkához, a kollektívához való viszonyában, m agatartá­ sában, egyéni életében példát m utat. -32

3. A díjban nem részesülhet az, aki aj nem felel meg a fenti hat pontban m eghatározott vala­ mennyi követelménynek; b) fegyelmi eljárás alatt áll (munkahelyi, párt, KISZ), illetve ilyen érvényes fegyelmi büntetése van. 4. A Napló-díjat minden évben a Magyar Sajtó Napján, ünne­ pélyes keretek között osztjuk ki. 5. A díjat évente egy alkalommal a szerkesztőség teljes kol­ lektívája titkos szavazással ítéli oda. A szerkesztőségi értekezle­ ten minden újságíró egy szavazatot adhat le, írásban. A díjat az kapja, akit a szerkesztőség m unkatársai többségi szavazatukkal erre m éltónak ítélnek. A díj csak akkor adható ki, ha valaki a szavazatok több m int 50 százalékát megkapja. Ellenkező esetben abban az évben a Napló kollektívája senkit nem díjaz. 6. A díjat egy személy egymás után több évben is elnyer­ heti. 7. A szervezettség biztosítása érdekében a díjat odaítélő szer­ kesztőségi értekezleten javaslatot kell készíteni. A javaslatban három személynek kell szerepelnie. A javaslatot a következő bi­ zottság készíti elő: — A rovatok közül a gazdaságpolitikai, belpolitikai (ide értve a levelezést is), és a kulturális rovat egy-egy főt, a párt- és sportrovat közösen egy főt, a hat szerkesztő ugyancsak egy főt delegál az előkészítő bizottságba. — Ez az öttagú bizottság javaslatát minden év december 6-ig köteles a szerkesztőségi értekezlet elé terjeszteni. — Helyesnek tartható, ha a fenti egységek évenként más-más személyt delegálnak a javaslattevő bizottságba. 8. A Napló-díj elsősorban erkölcsi ösztönzőerő kíván lenni. A díjjal azonban 5000 forint jutalom és egy művészi kivitelű emléklap is együtt jár. 9. Az 5000 forintot az éves m egtakarításból biztosítjuk. 10. Az emléklapot a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat készítte­ ti el „Napló-díj, alapítási év: 1979” felirattal. 11. Amennyiben a javaslattevő bizottság nem talál arra érde­ mes újságírót, a Napló-díjat nem kell kötelességszerűen minden esztendőben kiosztani. 12. A Napló-díjat kollektíva nem kaphatja és megosztva sem lehet kiadni. 33

13. Napló-díjra nem javasolható az az újságíró, aki abban az évben megkapta a Rózsa Ferenc-díjat, vagy a H ajdú-Bihar me­ gyei Tanács nívódíját. Debrecen, 1981. június 15.

34

DR. SZABÓ IMRÉNÉ S. K,

DR. BÉNYEI JÓZSEF S. K.

igazgató

főszerkesztő

4. sz. melléklet A Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat 1981—85. évi

kollektív szerződéséhez AZ ÜZEMI LAPOK ÚJSÁGÍRÓINÁL A MOZGÓBÉR ELOSZTÁSÁNAK ELVE ÉS GYAKORLATA

1. A teljes m unkaidőben foglalkoztatott felelős szerkesztők ha­ sábonkénti mozgóbérének kifizetése az igazgató jóváhagyásával történhet. A mozgóbér összege nem haladhatja meg az éves alapbér 40 százalékát. 2. A m unkatársak mozgóbére a megjelenési oldalszámtól füg­ gően az alábbiak alapján állapítandó meg: Havonként két alkalommal 8 oldal terjedelem ben megjelenő lapnál m unkatársak havi kötelezettsége 10 hasáb. (Átdolgozott anyagok esetében a terjedelem 50 százalékban beszámítható.) Havonként két alkalommal 6, illetve 4 oldalterjedelemben megjelenő lapoknál a kötelező teljesítm ény 8 hasáb, a Hajdúszo­ boszló című üzemi lapnál 12 hasáb. A m egállapított norm án felüli teljesítm ényekért a felelős szerkesztők javaslatára a Lapkiadó Vállalat hasábonként 60 fo­ rint alapbéren felüli juttatásban részesíti a m unkatársakat, il­ letve pályakezdő újságírókat a mozgóbér terhére. Debrecen, 1981. június 15.

DR. SZABÓ IMRÉNÉ S. K.

SZÜCS JÓZSEF S. K.

igazgató

szb-titkár

35

5. sz. melléklet A Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat 1981—1985. évi

kollektív szerződéséhez A JÓLÉTI ÉS KULTURÁLIS ALAP ÉS A KULTURÁLIS ALAP KIEGÉSZÍTÉSÉRE FORDÍTHATÓ ÖSSZEG ÉVENKÉNTI FELOSZTÁSA 1981-BEN

A m eghatározott rendeltetésű juttatásokra — a jóléti és kul­ turális alap kiegészítésére — 1981-ben — 90 000 Ft-ot fordít a Vállalat, fejkvóta alapján 96 000 Ft-ot, összesen 186 000 Ft-ot, mégpedig az alábbi részletezés szerint: az étkezési hozzájárulás költségeire segélyekre szociális, kulturális és sportcélokra a dolgozók üdültetésére ifjúsági célokra

85 000 12 000 43 000 41 000 5 000

Debrecen, 1981. június 15.

36

DR. SZABÓ IMRÉNÉ S. K.

SZÜCS JÓZSEF S. K.

igazgató

szb-titkár

Ft, Ft, Ft, Ft, Ft.

6. sz. melléklet

A Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat 1981—1985. évi kollektív szerződéshez A KÖZVETLEN ANYAGI ÖSZTÖNZÉSRE FORDÍTHATÓ ÖSSZEG ÉVENKÉNTI FELOSZTÁSA 1981-BEN

Közvetlen anyagi ösztönzésre 1981-ben a részesedési alap­ ból a következő összegeket tervezi a Vállalat: jutalom ra év végi részesedésre

10 000 Ft, 200 000 Ft.

Debrecen, 1981. június 15.

DR. SZABÓ IMRÉNÉ S. K.

SZÜCS JÓZSEF S. K.

igazgató

szb-titkár

37

TARTALOMJEGYZÉK A tárgy m egnevezése I. ÁLTALÁNOS RÉSZ II. A SZAKSZERVEZET JOGAI III. A MUNKAVISZONY

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az alkalm azás elvei Csökkent m unkaképességű dolgozók védelm e A próbaidő A felm ondási idő Felm ondási védettség Felm entési idő M ásodállás, m ellékfoglalkozás és m unkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

IV. MUNKAVÉGZÉS

1. M unkára képes állapot 2. M unkakörön és m unkahelyen kívüli m unkavégzés V. MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A m unkaidő beosztása M unkaközi szünet Túlm unka Heti pihenőnap A szabadság kiadása Pótszabadság Jutalom szabadság Továbbtanuló dolgozók kedvezm ényei

VI. A MUNKA DÍJAZÁSA ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Bérrendszerek, bérform ák Fizetési előleg Ú tiköltség-térítés Besorolási irányelvek B érfejlesztési irányelvek r Á tlagkereset , A m unkabér és m ás díjazások kifezetése T évesen kifizetett m unkabér és díjazás visszafizetése Béren kívüli juttatások

Oldal 3 3 4

4 5 5 5 6 6 7 7

7 7 8

8 10 10 10 10 11 11 11 12 12 13 13 13 13 14 14 14 15

39

10. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat 11. M unkaruha-juttatás

költségei

VII. A RÉSZESEDÉSI ALAP FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI VIII. SAJÁT GÉPKOCSI HASZNÁLATA MUNKAVÉGZÉSRE IX. FEGYELMI FELELŐSSÉG X. ANYAGI FELELŐSSÉG XI. VEGYES RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK

1. Az alapbéren felüli jutalm azás szabályzata a Hajdú m egyei Lap­ kiadó V állalatnál 2. A m ozgóbér elosztásának elvei és gyakorlata a H ajdú-bihari Napló szerkesztőségében 3. Napló nívódíj elnyerésének feltételei 4. Az üzem i lapok újságíróinál a m ozgóbér elosztásának elve és gya­ korlata 5. A jóléti és kulturális alap és a kulturális alap kiegészítésére for­ dítható összeg évenkénti felosztása 1981-ben 6. A közvetlen anyagi ösztönzésre fordítható összeg évenkénti felo sz­ tása 1981-ben

16 16 17

19 21 21 22 23 25 28 32 35 36 37