A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR ADATTÁRA A KUTATÁSSZOLGÁLATÁBAN Mervó Zoltánné
A megyei levéltárak életében 1968-ban bekövetkezett szervezeti változás újabb feladatokkal bővítette a levéltárak tevékenységét.' Míg korábban a levéltárak az adminisztratív feladatok mellett a szakmai és tudományos tevékenységet helyezték elő térbe, addig a tanácsok alá rendeléssel az igények köre újabb elemmel bővült : a levéltárakkal szemben közművelési követelmények is megfogalmazódtak. Az 1969. évi 27 . sz. törvény a levéltárakat igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézményeknek tekinti s végrehajtási utasításában a közművelési munkák segítését is feladatai közé sorolja.z A törvény végrehajtási utasításaként kiadott 30/1969. számú kormányrendelet pedig, a tanácsi levéltárak vonatkozásában a helytörténetírás rendeltetésszerű művelését is kimondja.3 A levéltárak működésének részletes szabályait rögzít ő 130/1971 . MM számú utasítás, másként a Levéltárak Ügyviteli SzabályzataXIX . fejewte, részletesen elemzi a levéltári anyag közm űvelődési felhasználásának lehetőségeit és felsorolja e tevékenység egyes konkrétterületeit .4 Ezek szerint a levéltárak az illetékességi területükre vonatkozó, de nem általuk, hanem másutt őrzött levéltári anyagról másolatokat, reprodukciókat készítenek, összegyűjtik az e területre vonatkozó történeti, helytörténeti szakirodalmat, sajtóanyagot és képanyagot, vagy mindezek fotótechnikai úton készített másolatait s mindezt a kutatók rendelkezésére bocsátják. Sajátosan a helytörténeti kutatásokat elősegítő levéltári segédleteket állitanak össze, tudományos és népszerű kiadványokat és közleményeket készítenek és tesznek közzé, helytörténeti vonatkozású konferenciákat és tanácskozásokat tartanak, történeti jellegű, állandó vagy alkalmi kiállitásokat és vándorkiállításokat rendeznek önállóan, múzeumokkal vagy más szervekkel közösen, illetőleg segítséget nyújtanak ilyenjelleg ű kiállitások szervezéséhez. A levéltárak fentebbiekben vázolt közművelődési munkájához elengedhetetlen feltétel volt a levéltári iratokon túlmenő fonásbázis megteremtése, melynek meghatározott rendszer szerinti kezelése szükségessé tette a levéltári adattár létrehozását. 1 Gazdag István :A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár tevékenysége és feladatai a közművelődési határozat
végrehajtásában . Levéltári Szemle 1976 : 2-3. sz. 255. o. 2 A NET 1969 . évi 27. számútörvényerejű rendeletea levéltári anyagvédelméről és a levéltárakról. Magyar Közlöny 1969 . szeptember 2. 68 . sz . 680. o. 3 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 30/ 1969 . (IX. 2.) sz. rendelete a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969 . évi 27 . sz. tvr. végrehajtásáról. Uo . 685. o. 4 A Levéltárak Ügyviteli Szabályzata. Művelődésügyi Minisztérium, Bp. 1971 . 33-35. o. Az adattár megszervezéséről még nem szólt. Átdolgozása folyamatban . Lásd még a témára Kiss Dezs ő: A levéltár és a közművelődés című tanulmányát . Levéltári Szemle 1974 : 2-3. sz. 261-272. o.
Alevéltárunk által vállaltközművelődésifeladatok - mint pl. a krónikaírás patronálása, a honismeretimozgalom támogatása, iskolák, közművelődési intézmények, üzemek, szocialistabrigádok munkájának segítése, közreműködés a helytörténeti pályázatok elbúálásában, vetélkedők zsűrizésében, községi adattárak létrehozásában teljesítése során olyan iratféleségek, dokumentumértékűiratok kerültek a levéltár birtokába, melyek nem képeznek levéltári anyagot, de rendezetten való megőrzésük a továbbiakban segíti a helytörténeti kutatómunkát. A levéltár történeti adattára rendezetten őrzi a levéltári fondok provenienciájába nem tartozó, a kutatásokból, gyűjtésekből, ajándékozásból, a levéltári tevékenységb ől származó feljegyzéseket, jelentéseket, dokumentációs anyagokat. Ily módon az adattár a levéltár munkájához szorosan kapcsolódó, azt segítő, megőrzésre érdemes anyagok gyűjtőhelye. Céljai : 1. a levéltár forrásbázisának kiegészítése ; 2. a helytörténeti anyag biztonságos őrzése; 3. az adattári anyag soron kívüli biztosítása a tudományos kutatók, népművelők, a honismereti mozgalom aktivistái, a különböző vetélked őkre, pályázatokra készülők és egyéb érdeklődők számára; 4. helytörténeti anyag biztosítása a 18 éven aluli (középiskolások) személyek részére is. Alevéltári adattár létjogosultságát a szakma képviselői közül többen megkérdőjelezték. Egyesek az adattári anyagot levéltári gyűjteményekbe utalták. Minthogy a vita e kérdésben nem jutott egységes álláspontra, a Levéltári Osztály 1977 decemberében Útmutató"-t adott ki a levéltári adattárak felállításához s az alábbi típusú iratféleségek gyűjtésére tartotta azt alkalmasnaka a) a levéltár saját fondjába tartozó iratokról kézírással, gépúással készített, illeto~leg xeroxmásolatok ; b) más levéltárak anyagáról egyéni kutatók számára vagy meghatározott alkalomból, kiállítási és egyéb célokra xeroxon beszerzett kollekciók ; c) kiadatlan dolgozatok, cikkek, szakdolgozatok és helytörténeti pályázatra beküldött kéziratok; d) megjelent levéltári kiadványok kéziratai; e) albumok ; f) levéltári rendezvényeken elhangzó elő adások kéziratai ; g) idegen nyelvbog fordított és kéziratban maradt levéltári szakcikkek ; h) a levéltár kiadványaihoz a levéltár anyagáról készített adatcédulák; e) egyéb anyagok. A Kulturális Minisztérium állásfoglalása alapján a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1978-ban alakította ki adattári rendszerét. A munkálatok végrehajtására Béres András főmunkatárs kapott megbízást, aki azonnal hozzálátott a rendelkezésre álló anyag leltározásához, az adattár működési szabályzatának elkészítéséhez. Jelenleg az adattár gondozását Major Zoltán levéltáros végzi. Napjainkban 373 tételből áll az adattár állománya. A sokszínű és különböző értékű anyagban helyet kaptak a krónikaíró pályázatok, középiskolai tanulók, pedagógusok,kutatók különfélepályázatokra beküldött munkái, alevéltár életére, történeté re vonatkozó dokumentumok, sajtótájékoztatók, kiállítások lebontott, de még felhasználható dokumentum anyaga, honismereti szakkörök, szakkörvezetők feldolgozásai, a levéltár anyaga alapján készült szakdolgozatok, helytörténeti, üzem és intéz152
ménytörténeti munkák, visszaemlékezések, évkönyvek, eseménynaptárak stb., melyek színvonalban elérik azt a mércét, melyet a levéltár ezekkel szemben támaszt. Az anyag gazdagságára jellemző, hogy krónikábóltöbbek között az alábbi témák feldolgozásai találhatók : Fábián Béla: Esztár község krónikája 1944-1973. Debrecen, 1975 . - 25 0. Szalai Csaba: Dokumentumriportok a Balmazújvárosi Vörös CsillagTsz 25 évébo~. Balmazújváros, 1975 . - 49 0. A Debreceni Konzervgyár krónikája. Összeállitotta a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola III. A osztálya. Debrecen, 1974 . - 620 .+12 fotó Vörösmarty Judit: A Hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium ifjúsági krónikája . Tetétlen, 1978 . - 28 0.+29 fotó Lugosi István : Biharkeresztes község krónikája. Biharkeresztes, 1979 . - 35 0. Gaál Zsigmond: AFöldesi Önkéntes Tűzoltóegyesület krónikája 1889-1982. Földes, 1984 . - 27 0. Uő: A Földesi Vegyesipari Szövetkezet 25 éves krónikája 1951-1976. Földes, 1980. - 64 0. Papp Imre: A 25 éves Berettyóújfalui Ruhaipari Szövetkezet krónikája. Beretytyóújfalu, 1974 . - 35 0. Sebestyén József. A Tépei Állami Általános Iskola 1895-ös számú Kossuth Lajos úttörőcsapata megalakulásának története 1948-1950. Vámospércs, 1975 . -10 0.+2 fotó Varga Imre : Krónika a debreceni 109. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetről. Debrecen, 1975 . - 136 0. Diószegi Lajos: Helytörténeti krónika a Hajdúszováti Művelődési Otthon életéből. Hajdúszovát, 1975 . - 90 0. Oros Károly: Földes község krónikája. Földes, 1975 . - 121 0. A helytörténeti tanulmányok, évkönyvek, pályázatok közül kiemeljük : Regerejtő mocsársziget (csökm ői szájhagyomány) . Szerk.: Tuza Tibor, Csökmő, 1973 . - 95 0. Rátonyi Enik ő: A közművelődés fejlődése Nagylétán a felszabadulástól napjainkig. Tetétlen, 1975 . - 28 0.+29 fotó Bereczki Lajos : Körösszegapáti közművelődésének fejl ődése a felszabadulástól napjainkig. Debrecen, 1975 . - 26 0. Nagy Zsolt: Szülőfalum, Nagyléta. Debrecen, 1975 . - 15 0.+3 fotó Mikó Eva:A Létavértesi Alanykalász Tsz történetealakulástól napjainkig . Debrecen, 1975 . - 30 0.+10 fotó Gaál Zsigmond: A földesi kertek története. Földes, 1979 . - 11 0. Uő: Földes község ifjúságmozgalmi története 1957-1977. Földes, 1977 . - 24 0. Geönczy József.' A hajdúszoboszlói postáról . Hajdúszoboszló, 1981 . - 27 0. Molnár János: Zsidók adatgyűjteménye Téglásról. Téglás, 1985 . - 154 0. Uő: Téglás község felszabadítása. Téglás, 1985 . - 288 0. Uő: A téglási hajdúk olvasókönyve . Téglás, 1986 . - 68 0. Uő: Adatok aTéglástbirtokló földesúri családokról és a kastélyró11793-1944 . Téglás, 1986 . - 169 0. Sípos Sándor : A debreceni Síposok mobilitása. Debrecen, 1986. - 39 0. Tokai Gyula: Adalékok Nagyléta történetéhez a reformkor hajnalától. Létavértes, 1988 . - 43 0. Uő: Új honfoglalás Nagylétán. Adalékok Nagyléta 18 . sz.-i történetéhez . Uo. 1988. - 31 0. 153
Sok értékes munka készült az 1978 ban meghirdetett üzemtörténeti pályázatra . Ezek közül az adattár őrzi : Balogh Gusztáv: A Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat története 1936-1969. Debrecen, 1978 . - 58 0.+18 fotó Nagy István : Magyar Hűtőipar Debreceni Gyára üzemi és mozgalmi története 1953-1976. Debrecen, 1978 . - 70 0 .+18 fénykép Tuza Tibor: Adalékok a Csökmői Dózsa Mgtsz 30 éves történetéhez . Csökmő, 1978 . - 61 0.+12 fotó Huszti László : A Hajdú-Bihar Megyei Lakatos- és Gépipari Vállalat története 1948-1961 . Debrecen, 1978 . - 4 0. Huszti László : A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Debreceni Gyára története. Debrecen, 1978 . - 29 0. Fodor József. A Debreceni Béke Tsz története 1948-1978. Debrecen, 1978 . -370. Varga Pál: Rex Gyógyszergyár Debrecenben. Debrecen,1978 . - 59 0.+18 fotó című pályázatait. Ajándékozás útján gyarapodott adattárunk további üzemtörténeti munkákkal. Pl. 120 éves a Debreceni Kefegyár ; 20 éves a Berettyóújfalui Állami Gazdaság. Berettyóújfalu,1982 . - 310. ; A Hajdúszoboszlói Építő- ésVegyesipari Szövetkezet három évtizede 1951-1981 ; és Barabás Gyula: A Hajdúsági Iparművek kulturális élete 1954-1980. Téglás, 1982 . - 97 0. Helyet kaptak intézménytörténeti pályamunkák mint. pl. Örvendi Éva: A hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium története 1947-1974. Hajdúszoboszló,1978. -57 0.+25 fotó,vagy TeneMária: AHajdúszoboszlói Mezőgazdasági Szakmunkás képző Intézet története. Hajdúszoboszló, 1978. - 23 0.+8 fotó. Flasch Dezsőszerkesztésében készült a Siketek és nagyothallók debreceni csoportjának 25 éves története" című munka. Figyelemre méltó darabjai az adattárnak a visszaemlékezések. Ezek között találjuk : Schwarcz Sándor : Háromszáznyolc napig a halál birodalmában és Történetek; versek a haláltáborokról címűírásait. Debrecen,1964. -134, illetve 410 . Törő Gábor volt ágotai számadó csikós visszaemlékezését a pásztoréletro~, a pusztai életről (Püs pökladány, 1978 . - 72 0.), továbbá Szabó Miklós mezőgazdasági osztályvezető-helyettes visszaemlékezését adebreceni tsz-szervezésről, a földbirtokrendezésről, bérlőszövetkezetekről, hitelszövetkezetekr ől, az FMSZ, UFOSZ, FÉKOSZ és termelési bizottságok tevékenységéről 1944-1948 között (Debrecen,1978 . -14 0.). FegyveresAntal a derecskei járási tanács volt elnöke ajárások, járási tanácsok, járási hivatalok tevékenységéről készített visszaemlékezést (Derecske,1987 . - 2010 .). A gyűjteményben kaptak helyet a levéltári anyag alapján készített szakdolgozatok, mint pl. Kovács Károly: A munkások gazdasági, szociális és kulturális helyzete a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalatnál (Debrecen,1977 . - 56 0.); DeliZsuzsanna: A nemzeti bizottság megalakulása és tevékenysége 1948 őszéig Biharnagybajom községben (Biharnagybajom, 1974 . - 79 0.) ; Szilágyiné Bodnár Erzsébet: A téglási Fekete Könyv (Nyíregyháza, 1984 . - 37 0.) ; Ács Erika : Vámospércs története a XVII-XVIII . században (Nyíregyháza,1984. - 45 0.); Nagy Jánosné: Józsa község fejlődése a felszabadulás előtt és a felszabadulás után (Eger,1963 . - 73 0.). Ajándékként kerültek az adattárba különböző tanulmányok, mint pl. Valkó Mihály : HajdúBihar megye közútjainak fejlődése. Debrecen,1974. - 88 0. ; BenkőPéter: A pártok 154
agrárpolitikai koncepcióinak és a parasztság politikai orientációjának fő vonalai az 1947-es parlamenti választások idején . Bp .,1979. - 59 0. SomlyaiJózsef: A pénzvilág debreceni száz éve 1846-1948 . Debrecen,1981. -109 0. KádárLajos :Egy falusi volt kisiparosság életéb ől (Csökmő). Berettyóújfalu, 1981. - 122 0. ; Szakácsi János-Szilágyi Imre : A Hortobágy múltja és jövője. Debrecen, 1969 . - 39 0. ; Szabó Károly : A Hajdúság méhészete. Debrecen, 1982 . - 48 0.; Barabás Gyula: A gróf Dégenfeld család története. Téglás,1981 . - 3410 . Uő: Bek Pál és családjának története . Téglás,1981 . -107 0. ; Hetey Sándor György: Debrecen sz. kir. város ménesének története 1944-ig. Debrecen, 1983 . - 150 0. ; Kiss István : Diákkaptár, egy elfelejtett diákmozgalom története . Bp. 1986 . -296 0. ; Olajos István : Dely Mátyás élete. Polgár,1988 . -19 0. ; SteinbeckAntal:AMagyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 . júniusi határozatának agrárpolitikai előzményei. Bp. 1988 . - 148 0. Az adattárban kerültek megőrzésre a más levéltárak anyagából évfordulókra központilag összeállitott kollekciók xeroxmásolatai . Ilyen pl. az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából készített válogatás, vagy a felszabadulás 35 . évfordulójára összeállitott dokumentáció. Ezek a másolatok bemutatásra kerülhetnek kiállitásokon, de hasznosíthatók az iskolákban, művelődési otthonokban, üzemekben stb. Találhatók még adattárunkban albumok, melyek fo°ként a Művelődési Központ általmeghirdetett várostörténeti vetélkedőkre készültek. Ezek többnyire szöveggel illusztrált képes albumok, melyek bemutatják Debrecen városfejlődését, nagyobb ipari üzemeit, intézményeit, mint pl. Baromfi-feldolgozó Vállalat, Magyar Hűtőipar Debreceni Gyára, Déri Múzeum, Kossuth Egyetem, Fazekas Mihály Gimnázium stb. Vannak közöttük természetesen avidék életét bemutató munkák, pl. Józsa község dicsőségkönyve, Csökmő 30 éve stb. rdekesek és haszonnal forgathatók az újságkivágásokból készült összeállitások. Ilyen pl. Debrecen a sajtó tükrében 1949-1950 című gyűjtemény, mely tartalmazza a hazai és külföldi újságokban megjelent Debrecenről szóló értekezéseket, tu dósításokat, vagy emlithetjük az oktatás-népművelés témakörében 1874-1911 között Bihar és Hajdú megyei lapokban megjelent cikkeket . Azadattárban kaptak és kapnak helyet a Debrecen város magisztrátusánakjegyzőkönyvéből készült fordítások. A kutató így mentesül a XVI. századi latin szöveg olvasási és feloldási nehézségei alól, a levéltár viszont ezzel egyúttal védi a felbecsülhetetlen értékű eredeti anyagot a rongálódástól. Minden, eddig birtokunkba került adattári anyag leltári nyilvántartásba került. Az anyag áttekinthetőségét és használhatóságát mutatókarton segíti, mely a leltározással egyideju~eg 3 példányban készül, s szerzői, földrajzi és tematikus összeállítás ban áll a kutatók rendelkezésére. Az eddig leltározott anyagból az alábbi tematikai egységek kialakítására került sor : Agrármozgalom Agrártörténet Cigányok Haláltábor Helytörténet Közlekedés Levéltár Múzeum Munkásmozgalom
Népművelés Oktatás Pásztorélet Szövetkezetek Tanácsok Úttörőmozgalom Üzemtörténet Vegyes anyagok 155
Akarton tartalmazza az anyag szerzőjét, tárgyát, terjedelmét (fólió) és származási helyét, valamint adattári jelzetét. Az adattári anyag kutatási engedély alapjánkutatható. A kutató által kutatni kívánt anyagot őrjegy kitöltésével igényelheti és lehetősé ge van a levéltárban xeroxmásolat készítésére is. Az anyag az ország más levéltáraiba, de indokolt esetben a levéltár székhelyén is kölcsönözhető. Az adattár tízéves fennállása bizonyította szükségességét, mivel sok értékes - de nemlevéltári fondba tartozó - helytörténeti anyag számára biztosított fennmaradást . Forrásul szolgált a kutatók feldolgozásaihoz, bár az anyag kutatottsága eddig elma radt az elvárásoktól . Valószínűnek tartjuk, hogy mivel levéltári segédlet az adattárról nem került publikálásra, az anyag kiesett a kutatók érdeklődési köréből. Kívánatos volna az adattárról a térképkiadványainkhoz hasonló segédlet kiadása, bár erre anyagi lehetőségek tuján a közeljövőben nincs sok remény . A helytörténetírás napjainkban történt visszaesése feltehetően az adattár helytörténeti gy űjteményének gyarapodását is veszélyezteti. Reméljük azonban, hogy gyűjtőmunkánk során és ajándékozás révén további darabokkal növelhetjük adattárunk állományát. The Documentation Department of County Hajdú-Bihar in the Service of Researchers Mrs. Zoltán Mervó The County Archives were directed by the Town Council in 1968 . In this connection, besides the professional and scientific tasks, public educational demands were also raised for the Archives . The Decree of Archives of 1969 No. 27 qualified the Archives aS scientific institution for administrative duties and in its execution directive helping the public education works was mentioned as well. During fulfiling the public educational tasks undertaken by our Archives - like the supporting of chronicle writing and development of the Knowledge of Our Country Movement (KOCM) - such kind of papers or dissertations and papers of document value became registered that do not form Archives material in a strict sense but their orderly storage can help local historical research works . Such papers are stored in the Documentation Department of the Archives . Its functions are as follows : supplementation of the source-basis in the Archives, safe storage of the local historical material and help of researches . Research in the Documentation Department - unlike to the Archives material - is possible for youngsters below 18 years of age (secondary school pupils). In this Documentation Department are deposited copies of the own background material prepared by handwriting, typing or xeroxing, articles prepared on Archives research basis, dissertations and competition essay works upon invitation by KOCM, manuscripts, albums, newspaper material, useful documents of post-exhibition materials that were presented as Archives editions, etc. The available material of the Documentation Department comprises some 373 items . Author-, geographical- and thematic indices are available for the items . Cóopnurc doxy,ueumannHbtx ~uamepuanoe apxuaa Xaüdy-b'uxapcKOZO xo.MUmama e ycnyzax uccnedoeameneű 3onbmaxus Mepeo B 1968 rouy xoMxraTCxxe apxxabi xoxanx xoR pyxoso,gcrBO coseTOS . hIs sTOro cneuosano, xOMÜMO CxCIjxaJIbxbIX x HayYHbIX 3agaY, apXHBbí JjOJINCHbI 3aHxMa.TbCSI x BOnpOCŰ MH HapOJ;xoro o6pasosaxxx . 3axox o6 apxxsax Tk 27, Bb«xeRmxx B 1969 ro,gy, OÓbABHJi apXHBbI HayYHbIMx yvpexc,gexxAiux, KOTOpbIC MOryT xCIIOJIHHTb x yxpaBJICHYCCKHC 3a,L[a9x ; HHCTpyKI[H% O xpxMCHCHIiH 3aKOHa CT3Bxna 3a,gaYCIi OKa3aHHC xOMOx(x B 06x]000pa30B8TCJIbxbIX paÓOTáX. B XOJ~E BbIIIOJIHCHHA xpxHATbIX HaIIIxM apXHBOM OŰ II ;COÓpa30B3TCJIbxbIX 3aj[aHHFi - KBK, xaxpxMep, xo~epxcxa cocTaHnexxa xpoxxx, oxasaxxe xoMOxtx xpaeseAvecxoMy ABxxcexxio x ero YTO
156
