A HAJDÚ-BERSTAHL KFT. BERETTYÓÚJFALU SZÉCHÉNYI U. 65. SZ

ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

A HAJDÚ-BERSTAHL KFT. BERETTYÓÚJFALU SZÉCHÉNYI U. 65. SZ. ALATTI TELEPHELYÉN ÉSZLELT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS

BEAVATKOZÁSI TERV A

219/2004. (VII. 21.) KORM. RENDELET 8. SZÁMÚ MELLÉKLETÉBEN MEGFOGALMAZOTT FORMAI ÉS TARTALMI ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának HB/10-KTF/00111-8/2016. határozatában foglalt kötelezettség teljesítése

MEGBÍZÓ: HAJDÚ-BERSTAHL FÉMIPARI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 4100 BERETTYÓÚJFALU, SZÉCHENYI U. 65.

DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTŐJE: BARNA SÁNDOR KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐ

ENGEDÉLY SZÁMA: SZKV-1.3.-09-1037 VÍZ- ÉS FÖLDTANI KÖZEG ÉRVÉNYES: VISSZAVONÁSIG

DEBRECEN, 2016.

Tartalomjegyzék

1.

Alapadatok __________________________________________________________________3 1.1.

A beavatkozás helyszíne (károsodott terület) pontos lehatárolása ________________________ 3

1.2.

A károsodott terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai ___________________ 3

1.3. A beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, a területek tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai ___________________________________________ 3

2.

1.4.

A beavatkozásra kötelezett adatai __________________________________________________ 3

1.5.

A beavatkozás tervezőjének neve, a dokumentáció készítőjének adatai ___________________ 3

Előzmények _________________________________________________________________4 2.1. A már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás bemutatása, a kármentesítési eljárás során kiadott korábbi határozatok ________________________________________________________ 4 2.2.

A szennyezettség bemutatása _____________________________________________________ 6

2.2.1. A szennyezés ismertté válásának bemutatása, a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyezőforrás jellemzői __ 6 2.2.2. A szennyezettség szennyező anyagonként történő térbeli lehatárolása _________________________________ 7 2.2.3. A veszélyeztetett terület lehatárolása a szennyező anyagok térbeli és időbeli mozgásának előrejelzése alapján ___ 11

2.3.

A szennyezett terület jellemzői ___________________________________________________ 11

2.3.1. A területhasználat története, különös tekintettel az azokból feltételezhetően a környezetbe került anyagok előfordulására ________________________________________________________________________________ 11 2.3.2. A terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az élővilág, a védendő természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és műemléki értékek bemutatása ____________________________________ 12 2.3.3. A terület érzékenységi besorolása ____________________________________________________________ 14

2.4.

3.

A kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményei ___________________________ 14

A beavatkozás koncepciója ____________________________________________________ 15 3.1. A károsodott terület adottságainak és a szennyező anyag tulajdonságainak elemzése során vizsgált kármentesítési technológiák rövid ismertetése ______________________________________ 15 3.2. A beavatkozás során alkalmazásra javasolt technológia/technológiák rövid bemutatása, referenciák megadása, ahol a tervezett technológiát hasonló adottságok esetén alkalmazták _______ 17 3.3.

4.

A technológia/technológiák alkalmazásától várt eredmények __________________________ 17

A tervezett beavatkozás részletes leírása _________________________________________ 18 4.1. A beavatkozás lépései, az egyes lépéseknél alkalmazott technológiák és azok költségeinek részletes bemutatása __________________________________________________________________ 18 4.2.

Költségbecslés_________________________________________________________________ 25

4.3.

A kármentesítési beavatkozási technológiák környezetre gyakorolt hatása, esetleges kockázata 25

4.4.

A beavatkozás dokumentálásának módja ___________________________________________ 25

4.5. A kármentesítéshez szükséges infrastruktúra bemutatása (különösen: energiaigény becslése, az energiaellátás módja, vízfelhasználás stb.) ______________________________________________ 26 4.6.

A technológiák megvalósításának hossza, időütemezés _______________________________ 26

|. oldal 1

4.7. A kármentesítési beavatkozás befejezésével elbontandó létesítmények terve, beleértve a tényfeltárás során létesített objektumokat is _______________________________________________ 26 4.8. A kármentesítési beavatkozás végrehajtásához szükséges egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó tervek másolatait ____________________________________________________________ 26

5.

A tényfeltárás alatt és azt követően üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása _ 26

6.

A beavatkozáshoz kapcsolódó kármentesítési monitoring bemutatása ________________ 27

7.

6.1.

Monitoring rendszer ismertetése__________________________________________________ 27

6.2.

A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana __________ 27

6.3.

Az értékelés és adatszolgáltatás rendje _____________________________________________ 27

A beavatkozás várható eredménye ______________________________________________ 28 7.1. Az elérni kívánt környezeti állapot a földtani közegben és a felszín alatti vízben, szennyező anyagonként, a (D) kármentesítési célállapot határérték(ek) bemutatása _______________________ 28 7.2.

A várhatóan hátrahagyott szennyezettség jellemzése _________________________________ 28

|. oldal 2

1. 1.1.

ALAPADATOK A beavatkozás helyszíne (károsodott terület) pontos lehatárolása

A telephely címe: 4100 Berettyóújfalu, Széchenyi u. 65. Helyrajzi száma: 013 A szennyezett terület központi EOV koordinátái: EOV X: 210.348 EOV Y: 839.578 1.2.

A károsodott terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai

A tulajdoni viszonyokat a tényfeltárási dokumentáció részletezi. 1.3.

A beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, a területek tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai

Érintett tulajdonos: Hajdú-Berstahl Fémipari Korlátolt Felelősségű Társaság Telefon: 06 (54) 401-345; Mobil: 06 (30) 371-7204 (Kövérné Pásztor Olga – környezetvédelmi felelős) Fax: 06 (54) 401-345 1.4.

A beavatkozásra kötelezett adatai

Hajdú-Berstahl Fémipari Kft (4100 Berettyóújfalu, Széchenyi u. 65.). A képviseletre jogosul(tak) adatai: Bátor Zsolt Imre ügyvezető (vezető tisztségviselő) (an.: Bíró Margit) A képviselet módja: önálló Jogviszony kezdete: 2007/05/29 1.5.

A beavatkozás tervezőjének neve, a dokumentáció készítőjének adatai

Barna Sándor Engedély száma: SZKV-1.3.-09-1037 Víz- és földtani közeg szakterület Érvényes: visszavonásig A tényfeltárásban részt vettek: Bárdos Evelin (DE környezetmérnök szakos hallgató)

|. oldal 3

2. 2.1.

ELŐZMÉNYEK A már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás bemutatása, a kármentesítési eljárás során kiadott korábbi határozatok

A Hajdú-Berstahl Kft. Berettyóújfalu Széchenyi u. 65. sz. alatti telephelyén a 1970’ évektől fűtőolaj tárolás céljából több (2 db 100 m3-es és 1 db 25 m3-es) tartály került telepítésre. Az 1996-ban Csatóné Dobos Piroska által és az 1998-ben a MEGATERRA Kft. által végzett környezeti állapotfelmérés megállapította a szénhidrogén-szennyezés tényét a tartályok környezetében. Az állapotfelmérés során 9 fúrást mélyítettek le a telephelyen, melyekből 6 db létesült a kármentesítéssel érintett terület közvetlen közelében, melyek jelei a következők voltak: B4, B5, B6, B7, B8, B9. A laboratóriumi vizsgálatok a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében (Budapest, Herman Ottó út 15.) történtek. A TIKÖFE 971/26/2001. sz. határozatában tényfeltárás elvégzését írta elő a szennyezett területre, melyet a Hajdukomm Kft. készített el 2002-ben. A tényfeltárási záródokumentáció benyújtását követően a TIKÖFE 906/4/2003. sz. határozatában elrendelte a műszaki beavatkozási terv elkészítését. A műszaki beavatkozási terv készítője a Hajdukomm Kft. a szennyezett talaj kitermelését és a talajvíz esetében egy pump-and-treat módszert javasolt. A talajvíz tisztítás alapja a szennyezett talajvíz termelőkutakból való kiszivattyúzása és ideiglenesen telepített víztisztítóban megtisztítása, majd a tisztított víz visszaszikkasztása. A Felügyelőség 906/9/2003. sz. határozatában a műszaki beavatkozási tervet jóváhagyta és kármentesítés várható befejezésének idejét 2006. augusztus 30-ban határozta meg. A „D” kármentesítési határérték: 2000 µg/l TPH. 2002-ben a Hajdukomm Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. tényfeltárást végzett a területen a 971/26/2001. sz. határozat értelmében, majd 2003-ban a műszaki beavatkozási tervet is elkészítette. A Felügyelőség a 906/9/2003. sz. határozatában a beavatkozási tervet jóváhagyta. Előírt határidők: - A kármentesítéshez szükséges engedélyek beszerzésének határideje: 2004. február 28. - Szennyezett terület előkészítése, tartályok kiemelése: 2004. május 31. - Kitermelő kutak és figyelő kutak kialakítása: 2004. június 30. - Próbaüzemi zárójelentés: 2004. augusztus 30. - Tényleges tisztítási folyamat lezárása: 2006. augusztus 30. Szükséges engedélyek benyújtási határidejének módosítása (4204/2/2004.). Új határidő: 2004. május 31. A 906/9/2003 sz. kötelezés teljesítési határidejének módosítása. (4204/8/2004.) Új határidő: 2004. szeptember 30. Teljesítési határidő módosítása (4132/01/2007.) A Hajdú-Berstahl Kft. 2007-ben kérte a kármentesítés befejezési határidejének meghosszabbítását, az új határidőt a Felügyelőség 2009. december 31.-ében állapította meg. Új határidők:

|. oldal 4

-

Víztisztító berendezés telepítésének, üzembe helyezésének határideje: 2007. május 31. Próbaüzemi zárójelentés: 2007. augusztus 31. Műszaki beavatkozási záródokumentáció benyújtási határideje: 2009. december 31.

A kármentesítési rendszer 2007. második felében került kialakításra, 6 hónapos próbaüzem után vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott (iksz. 268/7/2008). A Hajdú-Berstahl Kft. a kármentesítési rendszer nem kielégítő működése miatt újra kérte a kármentesítés befejezésének határidejét módosítani; a helyszíni szemlét követően, a Felügyelőség által megállapított új határidő 2015. február 28. A szennyezett talajvíz tisztítását pump-and-treat módszerrel végezték. A talajvíz tisztítása 2010. februárjáig folyamatosan történt. Műszaki beavatkozási záródokumentáció elfogadása és kötelezés utómonitoringra (1144/11/2010.) Előírások: 1. A 4 db monitoring (T-1, F-1, F-2, F-3 jelű) kutat – monitoring céljából – legalább 4 éven keresztül szükséges működtetni 2. Évelte 1 vizsgálat TPH (EPH+VALPH) tekintetében. 3. Mintavételi szabvány: MSZ 21464 4. Utómonitoringra vonatkozó „D” érték: 9520 μg/l TPH. 5. A kármentesítési utómonitoring záródokumentációját 2014. november 30-ig 4 példányban kell benyújtani. 6. A kármentesítés során létesített építményeket az utómonitoring lezárását követő 30 napon belül meg kell szüntetni. Tényfeltárás elrendelő határozat száma: HBB/17/00932-3/2015. -

-

-

-

A lehatárolást a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében szereplő összes alifás szénhidrogén (TPH) komponensekre, B szennyezettségi határértékre kell elvégezni, földtani közegre és felszín alatti vízre. A tényfeltárási záródokumentációban javaslatot kell adni a munkagödör kitermelt, a telephely déli részén található betonozott területen deponált talaj műszaki beavatkozására, kezelésére, további sorsára vonatkozóan. A mintavételi helyeket úgy kell meghatározni, hogy a lehatárolás elvégezhető legyen földtani közegre és felszín alatti vízre horizontálisan és vertikálisan. A mintavételezéseket, illetve a talajminőség vizsgálatokat ajánlott szabványban elfogadott eljárások szerint végezni. A teljeskörűen lehatárolt szennyezettség adatai, illetve a monitoringadatok alapján vizsgálni kell a szennyezés dinamikáját, valamint meg kell állapítani a környezetre, az ökoszisztémára és az emberre gyakorolt hatását a szennyezésnek, illetve javaslatot kell adni D kármentesítési célállapot határértékekre, esetleges műszaki beavatkozásra, valamint egyén további szükséges intézkedésre. A földtani közegben és a felszín alatti vízben kimutatott szennyezettség eredetének, az esetleges szennyezőforrásnak a feltárása szükséges.

|. oldal 5

Kármentesítési terv készítését elrendelő határozat: HB/10-KTF/00111-8/2016. -

2.2.

A fennálló talaj és talajvíz szennyezés szennyező anyagtartalmának csökkentését a szennyezéssel érintett területeken a kármentesítési célállapot határértékig kell megvalósítani. A beavatkozási tervben az egyes kármentesítési technológiákra konkrét javaslatot kell adni. A beavatkozási tervnek tartalmaznia kell a beavatkozást követő utóellenőrzési rendszer kiviteli tervét és üzemeltetési utasítását. A beavatkozás során a kitermelt szennyezett talajba történő szénhidrogénbontó mikrobák és tápanyagok injektálási technológiájának üzemeltetési jellemzőit. A szennyezettség bemutatása

2.2.1. A szennyezés ismertté válásának bemutatása, a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyezőforrás jellemzői A Hajdú-Berstahl Kft. Berettyóújfalu Széchenyi u. 65. sz. alatti telephelyén a 1970’ évektől fűtőolaj tárolás céljából több (2 db 100 m3-es és 1 db 25 m3-es) tartály került telepítésre. Az 1996. évi vizsgálati eredmények kimutatták, hogy a területen talaj- és talajvíz-szennyezettség található feltételezhetően a korábban folytatott üzemanyag-tárolási tevékenységből kifolyólag. A 2007-2010. közötti kármentesítési szakasz végeztével a területen a korábbi kármentesítési határértéket (2000 μg/l) meghaladó szennyezettség volt megtalálható. 2010-ben a Hajdú Trans Kft. által készített kockázatbecslés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy az akkori területhasználatok mellett ez a szennyezettség sem jelent már kockázatott a környezetre. A szakvélemény alapján a Felügyelőség új kármentesítési határértéket („D”) határozott meg, mely alapján a kármentesítési fázis lezárható volt. A 2014. áprilisában vett mintákban a TPH-tartalom nem haladta meg a „D” kármentesítési határértéket, tehát a monitoring lezárható lett volna, azonban a 2014. májusában bekövetkezett esemény miatt érdemesnek tartottuk a monitoring lezárását egy fél évvel elhalasztani, tartva az utószennyezéstől. A 2015. májusában végzett újbóli ellenőrző vizsgálatok, amely a legszennyezettebbnek ítélt területről származtak (F3 monitoring kút), jelentős szennyezést mutattak a területen. F3 eredményei: - 31700 µg/l (Wessling Hungary Kft.) - 177000 µg/l (TIKTF Mérőállomás)

|. oldal 6

2.2.2. A szennyezettség szennyező anyagonként történő térbeli lehatárolása A következő ábrán kerül bemutatásra a végzett feltáró fúrások és monitoring kutak pontos elhelyezkedése.

1. ábra Mintavételi pontok A talajvíz mintavételezését a ProKat Mérnöki Iroda Tervezési, Fejlesztési és Tanácsadó Kft HL-LAB Talajvizsgáló Laboratórium végezte. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében szereplő és egyben bevizsgált anyagra vonatkozó akkreditált mérési eredményeket a következő táblázat foglalja össze. Eredmények - talajvíz Minta jele HB-1 HB-2 HB-5 HB-6 HB-7 HB-8 HB-9 HB-10

TPH [µg/dm3] 536 58300 138 <50 <50 281 72 <50

Minta jele HB-11 HB-13 HB-T2 HB-T3 HB-F1 HB-F2 HB-F3

TPH [µg/dm3] 3040 72800 67600 5520 65800 <50 >100000

|. oldal 7

Eredmények - talaj Minta jele HB-2 2,5 m HB-2 6,0 m HB-3 4,0 m HB-3 5,0 m HB-3 6,0 m HB-4 5,0 m HB-4 6,0 m HB-5 5,0 m HB-5 6,0 m HB-6 4,0 m HB-6 5,0 m HB-7 4,0 m HB-7 5,0 m

TPH [mg/dm3] <50 2620 868 205 182 <50 <50 <50 50 188 271 <50 <50

Minta jele HB-8 3,0 m HB-9 4,0m HB-9 5,0 m HB-10 3,0 m HB-10 4,0 m HB-12 2,0 m HB-12 4,0 m HB-13 4,0 m HB-13 5,0 m HB-14 4,0 m HB-14 5,0 m HB-14 6,0 m

TPH [mg/dm3] <50 <50 <50 <50 <50 115 1120 856 2650 1030 1680 1600

2. ábra Szennyezés eloszlás a talajvízben a szennyező forrás környezetében

Szennyezett terület nagysága – talajvíz : Szennyezőanyag mennyisége a talajvízben:

4436.7 m2

13,18 kg

|. oldal 8

Felúszó fázis a talajvízen Jel

EOV X

EOV Y

1. 2. 3. 4. 5. 8. 9. 10. 11.

839566,4 839571,2 839587,9 839602,4 839606,2 839554,7 839540 839643,8 839552,8

210372,2 210332 210336,2 210336,4 210320,9 210334,6 210396 210341 210325,8

Felúszó fázis (mm) 0 11 0 0 0 0 0 0 0

Jel

EOV X

EOV Y

12. 13. 14. F1 F2 F3 T2 T3

839595,3 839575,7 839568,5 839573,7 839606,3 839567,3 839573,9 839567,4

210348,4 210360,4 210349,6 210346,1 210343,1 210338,4 210337,5 210345,8

Felúszó fázis (mm) 0 1 3 18 0 23 14 22

3. ábra Felúszó fázis vastagsága (mm) Felúszó fázis területe: Felúszó fázis térfogata:

430,2 m2 0,306 m3

|. oldal 9

Talajszennyezettség lehatárolása

4. ábra Szennyezés-eloszlás (talaj 4 m-es mélységben)

5. ábra Szennyezés-eloszlás (talaj 5 m-es mélységben)

|. oldal 10

6. ábra Szennyezés-eloszlás (talaj 6 m-es mélységben)

2.2.3. A veszélyeztetett terület lehatárolása a szennyező anyagok térbeli és időbeli mozgásának előrejelzése alapján 10 év alatt a jelenlegi szennyezettségből eredően a szivárgási irányban (kelet-délkelet) kb. 96,8 m-re lehetséges hatása a környező területek talajvizére. A 10 éves terjedés miatt érintett területen felszíni víztest található, azonban olyan mértékű a szennyezettség nem várható a talajvízben, hogy az bármilyen környezeti kockázatot eredményezne. 2.3.

A szennyezett terület jellemzői

2.3.1. A területhasználat története, különös tekintettel az azokból feltételezhetően a környezetbe került anyagok előfordulására Felszín alatti vízhasználatok A területen mélyfúrású kút nem található, a telephely mélyfúrású kútjai a telephelyen kívül találhatók. A mélyfúrású kutak jelenleg nem üzemelnek, a telephely vízellátását hálózati vízről oldják meg. Felszíni vízhasználat A terület közvetlen környezetében a felszíni vízhasználat nincs. A szennyezett területtő keletre 88 m-re található a Berettyó morotvája, melyet horgászati céllal hasznosítanak jelenleg.

|. oldal 11

2.3.2. A terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az élővilág, a védendő természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és műemléki értékek bemutatása Domborzat A kistáj 88 és 130 m közötti tszf-i magasságú, morotvákkal, mederroncsokkal sűrűn borított, a Ny-i részen löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság. Vertikális felszabdaltsága K-en 3-5 m/km2, középső és Ny-i részén 1-2 m/km2. A felszín Ny-i része az enyhén hullámos síkság, középső és K-i része az alacsony ármentes síkság orográfiai domborzattípusába sorolható. Ez utóbbit ártéri síksági részek jellemzik, amelyek a vízszabályozások előtt (Berettyóújfalu-Konyár-Pocsaj vonalán) mocsaras, vizenyős területek voltak. A felszíni formák döntően folyóvízi eredetűek. A felszín több, mint 3/4-ét holocén ártéri, mocsári iszap, agyag fedi, amelyek között mozaikszerű elhelyezkedésben pleisztocén ártéri infúziós lösszel, iszappal fedett részek találhatók. A kistáj a Berettyó síksága, de 4-6 m mélyen a feküjében található folyóvízi homokos, iszapos rétegsor anyagának telepítésében az Ős-Szamos is részt vehetett. A jól osztályozott homokanyag határozott finomodása figyelhető meg K-ről Ny felé. Potenciális maximális szeizmicitása 6° MS. Éghajlat A kistáj éghajlata mérsékelten meleg-száraz. Az évi napfénytartam 2000 óra körül van, a nyári évnegyedben 810-815 óra, a téliben 180-185 óra napsütést élvez (a DNy-i részen a több). A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,0-10,2 °C. ill. 17,0-17 2 °C. Ápr. 10 és kb. okt. 20 között a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot (kb. 193 nap). A fagymentes időszak 188 napig tart, tavaszi-őszi határnapja ápr. 15 és okt. 20. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 34,0-34,2 °C, ill. -17,0 és -17,5 °C közötti. A csapadék évi összege 530-570 mm (DNy-on a kevesebb), míg a vegetációs időszak csapadéka 310-330 mm. Az egy nap alatt lehullott csapadék maximuma 89 mm; az észlelés helye Pocsaj. A hótakarós napok száma a Ny-i részen átlagosan 35 nap, a K-i határon 40 nap, s az átlagos maximális hóvastagság 16-17 cm. A kistáj ariditási indexe 1,23 és 1,33 között változik. A két leggyakrabban előforduló szélirány az ÉK-i és a D-i; az átlagos sebesség 2,5-3,0 m/s. Kevés a csapadék, különösen a DNy-i rész száraz. Főként ez határozza meg a gazdaságos termesztés lehetőségeit. Vízrajz A kistájat a Kálló-főcsatorna (30 km 1278 km2) és Konyári-forrásága (17 km, 808 km2), valamint a Berettyónak (204 km, 6095 km2) az Ér torkolatától a Kálló torkolatáig terjedő 48 km-es szakasza fogja közre. De Ny-on eléri a Derecskei-Kállót (16 km, 332 km2) is. Gyér lefolyású, száraz, vízhiányos terület. Lf=1 1/s.km2; Lt=6%; Vh=140 mm/év. Az említett vízfolyások közül csak a Berettyóról és a Kápóról vannak vízjárási adatok. LKV: LNV: KQ: KÖQ: Vízfolyás: Vízmérce: cm m3/s Berettyó Berettyóújfalu -166 5l2 /551/ 0,56 7,9 Kálló-főcsatorna Bakonszeg 28 266 .. ..

NQ: 270 ..

|. oldal 12

A Berettyó árvizei a tavaszi hóolvadással és a kora nyári csapadékkal függnek össze, a Kállóra csak a tavaszi hóolvadás hat. Kisvizek mindkettőn ősszel gyakoriak. Bakonszegnél éri el a Kállót a Keleti-főcsatorna is (110 km), amely rendszerint 8,14 m3/s-ot hoz a Körösvidék vízhiányának enyhítésére. A Keleti-főcsatorna vízminősége I., a Berettyóé II, a kisebb csatornáké III. osztályú. A belvízlevezető csatornahálózat a Kálló és a Berettyó között sűrű, több száz km-es. Vizet azonban csak csapadékos években vezetnek. A talajvíz mélysége 2-4 m között váltakozik. Mennyisége 1-3 1/s.km2. Kémiai minősége többségében kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de Konyár és Bakonszeg környékén a nátriumos típus is elterjedt. Keménysége általában 15-25 nk° között van, de Konyár és Berettyóújfalu között meghaladja ezt az értéket. A szulfáttartalom 60-300 mg/1 között ingadozik. A rétegvíz mennyisége alig 0,5 1/s.km2. Az artézi kutak száma nagy. Mélységük átlaga meghaladja a 200 m-t, de vízhozamaik mérsékeltek. Sok a vasas vizű kút. Berettyóújfalunak 60 °C meleg vizű kútja van. Minden településnek van közüzemi vízellátása. A felszíni vízkészlet kihasználtsága meghaladja a 80%-ot, mivel a Berettyó mértékadó vízkészletének 57%a külföldön van lekötve. A felszín alatti készletek kihasználtságát csak 30% -ra becsülik, de a kutak kapacitásának a terhelése meghaladja a 60% -ot. Talajok Talajtanilag meglehetősen változatos kistáj. A talajok zömmel löszös üledékeken képződtek, az allúviumokon jórészt öntés réti talajok és szikesek keletkeztek. A legkedvezőbb termékenységű talajok a homokos vályog, vagy vályog mechanikai összetételű, nem felszíntől karbonátos réti csernozjomok (39%). Termékenységi besorolásuk a IV. talajminőségi kategória. A valamivel kedvezőbb (III.) termékenységű alföldi mészlepedékes csernozjomok csupán 2%-nyi területen jelennek meg. A mélyben szolonyeces, kedvezőtlenebb termékenységű (VI) változatok kiterjedése csupán 1 %. A szikes talajok közül a mezőgazdaságilag nem hasznosítható réti szolonyecek 19 %-ot, az igen gyenge termékenységű sztyeppesedő réti szolonyecek 5 % -ot, a szolonyeces réti talajok pedig csupán 1 %-ot borítanak. A nem szikes, a táj É-i felében, löszös üledékeken, a D-i részeken öntésanyagokon képződött réti talajok egységesen agyagos vályog fizikai féleségűek, nem felszíntől karbonátosak, kedvező termékenységűek (V.) és összesen 6%-nyi területen fordulnak elő. A főként öntésagyagokon képződ vályog mechanikai összetételű, 2-3 % szerves anyagot tartalmazó, nem felszíntől karbonátos öntési réti talajok 23 %-os területi kiterjedésűek. Termékenységi besorolásuk a VI. talajminőségi kategória. A csupán egyetlen foltra kiterjedő lápos réti talajok 1 % -ot tesznek ki. A kistáj talajainak összetételét színesítik a Nyírségből áthúzódó homoktalaj foltok. A kovárványos barna erdőtalajok 1 %-nyi, a humuszos homoktalajok pedig 2%-nyi területre terjednek ki. Vízföldtani felépítés Földtanilag a vidék a Körös-medence süllyedék része. Az itt kialakult mélymedencében a pannon tengeri rétegek vastagsága 2500-3000 m. A pliocén- pleisztocén időszakok határán indult meg a folyók üledék felhalmozása, amelynek során a Kárpátok hegységkoszorújából az alföldi erózióbázis irányába lefutó folyók a hegységnek előterében nagy kiterjedésű hordalékkúpokat halmoztak fel. Kezdeti időszakban főleg durva szemcséjű üledék rakódott le, majd, hogy csökkent a folyók hordalékszállító képessége a finomszemcséjű üledékanyag halmozódott fel. A pleisztocén rétegek össz. vastagsága a régió nagyobb részén meghaladja a 400 métert.

|. oldal 13

2.3.3. A terület érzékenységi besorolása A Berettyóújfaluban található felszín alatti vizek – a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet módosításáról szóló rendelet melléklete szerint, - érzékeny kategóriába tartoznak.

7. ábra Érzékenységi besorolások (219/2004. Korm. rendelet alapján) 2.4.

A kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményei

A mennyiségi kockázatfelmérést a RISC® szoftverrel végeztük. Összesített kockázati mutatók: Felnőtt/munkavállaló: Vízfogyasztás

TPH C8-10 TPH C10-12 TPH C12-16 TPH C16-35 Összesen

0,0791 1,05 4,42 0,476 6,025

Dermális érintkezés (zuhanyzás idején) 0,119 4,00 72,8 87,9 164,819

Szennyezőanyag belégzése (zuhanyzás idején) 0,00866 0,106 0,409 0,00 0,524

Orális vízbevitel öntözés alatt

Belégzés (öntözés idején)

0,0000205 0,000272 0,00115 0,000124 0,002

1,21E-06 0,0000148 0,0000571 0,00 0,00007

Dermális érintkezés (öntözés idején) 0,00284 0,0952 1,73 2,09 3,918

Összesen 0,210 5,251 79,360 90,466 175,3

A szennyezett felszín alatti vizet fogyasztva megállapíthatjuk, hogy a humántoxikológiai kockázat a felnőttek esetében 175,3 lenne, azonban ez az expozíciós út a valóságban soha nem fordulhat elő.

|. oldal 14

A szennyezett felszín alatti vizet használva zuhanyzásra a kockázatot a dermálisan felszívódó szennyező anyagok jelentik. A szennyezők bőrön át szívódnak fel jelentős mértékben, ezért ez jelentős környezeti kockázatot a területen. Az öntözés során az öntözőrendszerek által szétporlasztott vízcseppek kis hányada bekerülhet orálisan a expozíciónak kitett emberek szervezetében. Számítasainkból jól látható, hogy ennek a kockázata 3 nagyságrenddel a megengedhető érték alatt marad, tehát ez az expozíciós út nem jelent a jelenlegi szennyezettségi állapotok mellett sem kockázatot, a humántoxikológiai kockázat mértéke elhanyagolható. A számítási/modellezési feltételek egy a valóságban soha elő nem forduló helyzetben (the worst scenario) jelentenek csak kockázatot humantoxikológiai szempontból a felnőtt lakosságra. A jelenlegi vízhasználatok és területhasználatok mellett a szennyezettség nem jelent kockázatot. A feltárt szennyezettség mértékét, valamint a telep környékének víz- és területhasználatát figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a szennyezettség közvetlenül nem veszélyezteti az emberi egészséget. A szennyezettség további növekedést ugyanakkor meg kell akadályozni, és mindent el kell követni annak csökkentése érdekében. A talajvíz természetes öntisztuló képessége miatt, az elérhető legjobb technológiák használata mellett a jelenlegi szennyezőanyag koncentrációk folyamatosan csökkeni fognak.

3.

A BEAVATKOZÁS KONCEPCIÓJA

3.1.

A károsodott terület adottságainak és a szennyező anyag tulajdonságainak elemzése során vizsgált kármentesítési technológiák rövid ismertetése

Fontosabb a gyakorlatban alkalmazott műszaki beavatkozási változatok szénhidrogén-szennyezések esetében: a. Talajvíz-kitermelés Szennyezett felszíni, felszín alatti és csurgalékvizek esetében alkalmazható eljárás a talajvíz-kitermelés. Az eljárás célja a szennyezőanyag kitermelése, vagy helybentartása. Talajvíz-kitermelés során a vízadó rétegből a szennyezett vizet kutakkal kitermelik, majd szükség szerint tisztítják, vagy befogadóba vezetik. b. Levegőztetés A levegőztetés felszín alatti és felszíni vizek, valamint csurgalék kezelésére alkalmas in situ fizikai kezelés. A levegőztetés során a víz és a levegő érintkezési felületét növeljük. A levegőztetés alkalmazásával a biológiai degradáció elősegítése a cél. A két fázis érintkezési felületének növelésére két módszer alkalmazható, az átbuborékoltatás, amely során levegőt buborékoltatunk át a folyadék fázison befúvatással vagy mechanikus levegőztetővel, és a bepermetezés, amikor cseppek formájában visszük a folyadékot az ellenáramú levegőbe. Az eljárás közepesen illékony szerves vegyületekkel (SVOC), peszticidekkel és motorhajtó anyagokkal szennyezett vizek kezelésére alkalmas. Az illékony szerves vegyületek szennyvízből sztrippelhetők és levegőztetéssel kezelhetők, a véggázokat kezelni szükséges. Levegőztetéssel a kellemetlen ízek és szagok mérséklése is lehetséges a víztisztítás során.

|. oldal 15

c. Kiszellőztetés A kifúvatás in situ fizikai kezelés, felszín alatti és felszíni vizek, valamint csurgalékvizek tisztítására alkalmas. Az eljárás során levegőt juttatnak a telített víztartó rétegbe az illékony szennyezők eltávolítására. A bejuttatott levegő transzverzálisan és horizontálisan is átjárja a talajt, ami hatására az illékony szennyezők buborék formájában a telítetlen zónába kerülnek, ahonnan extrakcióval eltávolítható a gőz állapotú szennyező anyag. d. Sztippelés levegővel, kutas megoldással A kutakkal kivitelezett sztrippeléses eljárás in situ fizikai módszer, felszín alatti és felszíni vizek és csurgalék kezelésére alkalmas. Az eljárás során levegőt vezetünk egy kettősfalú kútba, ami segítségével a vizet kitermelhetjük a felső falon át. Ezzel egy időben vizet vezetünk az alsó falba. Az illékony szerves vegyületek a levegőbuborékok hatására oldott fázisból gőz fázisba kerülnek a szennyezett talajvízből. A szennyezett levegő a kútban a víz felszínére kerül, a gőzöket kiszivattyúzás után extrakciós módszerrel kezeljük. Az extrakció során a környező telítetlen rétegből is kivonásra kerülnek a szennyező anyagok gőzei. A részlegesen kezelt felszín alatti vizet sosem hozzák a felszínre, hanem a telítetlen zónába juttatják, és a kezelést ismétlik a hidraulikus körforgásnak megfelelően. Mivel az eljárás in situ, a szennyező anyagok koncentrációja fokozatosan csökken. A sztrippelés levegővel kutas megoldással nem hatékony, ha a természetes felszín alatti víz áramlás nagy. e. Sztrippelés levegővel ex situ A levegővel történő sztrippelés ex situ is kivitelezhető fizikai kezelés, amely során kitermelés szükséges. Az eljárás felszín alatti és felszíni vizek és csurgalék kezelésére alkalmas. A folyamat során az illékony szerves vegyületeket elválasztjuk a felszín alatti víztől a szennyezett víz levegővel érintkező felületének növelésével. A levegőztetés történhet töltetes tornyokban, diffúz levegőztetőkkel, tálcás levegőztetőkkel és permetezéssel. A szennyezők áramlása a vízből a levegőbe történik. Talajvíz tisztításakor töltetes tornyokat vagy levegőztető tartályokat alkalmazunk. A töltetes tornyú sztrippelő berendezés általában tartalmaz a felső részben egy permetező fúvókát, amely eloszlatja a szennyezett vizet a tölteten, egy ventillátort, amely a vízzel ellenirányban levegőt áramoltat, és egy gyűjtő egységet a torony alján, amely a tisztított vizet felfogja. A levegőztető tartályokban az illékony vegyületek sztrippelése buborékoltatással történik ellenáramban a kezelt vízzel. A levegő áramot egy befúvató egység tartja fenn, amely lehetővé teszi a nagy levegő-víz érintkezési felületet anélkül, hogy töltő anyagra lenne szükség a toronyban. A tornyokban különböző alakú műanyag töltetetek biztosítják a nagy fajlagos érintkezési felületet kerámia alapanyagú. f. Aktív szenes adszorpciós eljárás Az aktív szenes adszorpciós eljárás során szennyezett felszín alatti víz kitermelésre kerül, majd átvezetik aktív szenet tartalmazó oszlopokon, amely megköti a szerves szennyező anyagokat. Az eljárás alkalmazása szénhidrogének, közepesen illékony szerves vegyületek (SVOC) és robbanó anyagok esetén célszerű, illetve halogénezett illékony szerves vegyületek és peszticidek esetében is hatékony lehet. A folyadék fázisú szenes adszorpció kis koncentrációban jelenlévő szennyező anyagok eltávolítására alkalmas (kevesebb, mint 10 mg/l) vízből bármely áramlási sebesség mellett, illetve alacsony |. oldal 16

áramlási sebesség esetében (2-4 l/min) nagyobb koncentráció esetén is alkalmazható. Különösen hatékony az egyéb remediációs eljárások során keletkező kezelt vizek minőségének javítására, ha a minőségügyi kritériumok megkövetelik. Az aktív szenes rendszerek könnyen telepíthetők és a szennyező anyag eltávolítás hatékonysága nagy. Logisztikai és gazdasági hátrány adódik a szállításból és regenerálásból. Az in situ eljárásokkal (kiszellőztetés, levegőztetés) elsősorban csak az illékony összetevők távolíthatók el jó hatásfokkal. 12 szénatomszám felett a szennyeződés nagy része visszamaradhat. A nagyobb szénatomszámú komponensek eltávolításához, tehát az elvárt célállapot eléréséhez kiegészítő tisztítást (pl. aktív szenes) kell alkalmazni, melyet csak ex situ úton lehet megoldani. 3.2.

A beavatkozás során alkalmazásra javasolt technológia/technológiák rövid bemutatása, referenciák megadása, ahol a tervezett technológiát hasonló adottságok esetén alkalmazták

A kármentesítés szükségességét a jövőbeni területhasználat határozza meg. Ha értékes területhasználat van kilátásban nagyobb költséget is elbír a terület, és fő cél lehet, hogy minél előbb sor kerüljön az értékes(ebb) területhasználatra. Esetünkben a területen a jelenlegi területhasználatot a szennyezettség nem befolyásolja, ezért azonnali beavatkozásra nincs szükség. Javasolt technológia: 1. A szennyezőanyag rezervoárnak tekinthető szennyezett talaj eltávolítása 2. A szennyezett talaj eltávolításával egyidőben a talajvíz felúszó fázisa is kikerül a rendszerből a talajrészecskékhez kötődve. 3. Szennyezett talaj szennyezőanyag-tartalmának csökkentése (korábban deponált és a tervezett beavatkozás során kitermelt talajra vonatkozóan) 4. A talajvíz monitorozott természetes szennyezőanyag-csökkenése (MNA) 3.3.

A technológia/technológiák alkalmazásától várt eredmények

A beavatkozás eredményeként a szennyezett talaj eltávolítása és szennyezőanyag-tartalmának csökkentése után a szennyezett területen a szennyezőanyag utánpótlás megszűnik. A szennyezett földtani közeg eltávolításával egyidőben a területen található felúszó fázis is eltávolítható. A talajvíz öntisztuló képessége miatt a talajvíz szennyezettsége jelentősen csökkeni fog. Amennyiben a monitoring idején (célszerű 2-3 év monitoring) a szennyezettség nem csökken akkor olyan hagyományos kármentesítési technológiák alkalmazása javasolt, mint pl. a nyíltvíz-tartásos technológia sztrippeléssel kombinálva.

|. oldal 17

4.

A TERVEZETT BEAVATKOZÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

4.1.

A beavatkozás lépései, az egyes lépéseknél alkalmazott technológiák és azok költségeinek részletes bemutatása

1. A szennyezőanyag rezervoárnak tekinthető szennyezett talaj eltávolítása A szennyezett talaj kitermelésével a kármentesítés nagy lépést tett előre, így ugyanis ez a talajmennyiség mint másodlagos szennyezőforrás már nem játszik szerepet. Természetesen a talajvíz szintje alatt is történik a szennyezett talaj kitermelése. A szennyezett talaj eltávolításának menete: - a szennyezetlen feltalaj eltávolítása (0-3,5 m) és elkülönítve deponálása - szennyezett talaj eltávolítása (3,5-7,5 m között talaj) és betonozott felületen történő deponálása

8. ábra Talaj eltávolítással érintett terület

9. ábra Szennyezettség 3D modellje

|. oldal 18

Az eltávolítandó talaj térfogata: 2395,5 m3 Érintett terület nagysága: ≈474,9 m2.

10. ábra Metszetek

11. ábra Észak-dél irányú metszet (1) az eltávolítandó talajrétegről (kék vonalak közötti térrész)

|. oldal 19

12. ábra Kelet-nyugat irányú metszet (2) az eltávolítandó talajrétegről (kék vonalak közötti térrész)

13. ábra Kelet-nyugat irányú metszet (3) az eltávolítandó talajrétegről (kék vonalak közötti térrész)

|. oldal 20

2. A talajvíz felúszó fázisának eltávolítása A szennyezett talaj eltávolításával egyidőben a talajvíz felúszó fázisának jelentős része is kikerül a rendszerből a talajrészecskékhez kötődve. A talajvíz felszínén maradó olaj eltávolítására javasolt anyag: Sorb-A Vízfelszíni olajszennyezések feltisztítására szolgál. A Sorb-A kiváló abszorbciós képességekkel rendelkezik. Megköti az olajat, így az könnyen eltávolítható a vízből. Ha a Sorb-A olajjal érintkezik víztaszítóvá válik, és nem vesz fel vizet. A Sorb-A saját tömegénél 13-szor több anyagot képes felszívni. A Sorb-A nem engedi vissza a felszívott olajat a környezetbe. A felitatott olajat tartalmazó adszorbenst deponálni szükséges; deponált anyagban lévő olajat a Sorb-A baktériumai 30-150 nap alatt lebontják. Alkalmazási példák: - Vízfelszíni olajszennyezések lokalizálása, eltávolítása - Lápos, mocsaras, belvizes területek olajmentesítése - Higiéniai olajmentesítés Az alkalmazás előnyei: - A Sorb-A természet azonos gyapotlepény alapú, környezetbarát, hatékony és költségkímélő. - A Sorb-A gyorsabban szívja fel a szennyezést, mint bármely más termék. Ez lehetővé teszi, hogy a vegyi/olaj kiömléseket gyorsan felitassuk, és minimalizáljuk a szennyeződés nagyságát. - A termékek természetes anyagai, bioremediációs képessége garantálja a szennyezett vízfelszín, vagy vizes talaj egyszerű és olcsó kezelését, ahol a kezelt terület gyorsan, nyom nélkül regenerálódik. - Maga a gyapotlepény is gyorsan lebomlik, komposztálódik. Javasolt termék: Leírás: Szorpciós úszógát (fölöző) Méret: szélesség: 48 cm; hossz: 30 m; a vonszoláshoz szükséges szalag belevarrva Tömeg: 5,04 kg / db; 350 g / m2 Felhasználás: Vízfelszínen szétterült olajszennyezés lokalizálásához, felszívásához. A belevarrt szalag segítségével folyómeder, vagy más vízterület fölé kifeszíthető, miközben a víz alatta akadálytalanul áramlik. A vízfelszínen úszó olaj a textil lapon megkötődik. 3. Szennyezett talaj szennyezőanyag-tartalmának csökkentése (korábban deponált és a tervezett beavatkozás során kitermelt talajra vonatkozóan) Szénhidrogénnel szennyezett talajok ex-situ kezelése biológiai módszerekkel Javasolt technológia: BIOMASS Kappa oltóanyag 02.5/10469-2/2010 MgSzHK számú határozattal kiadott forgalomba hozatali és felhasználási engedély A technológia elvi alapja, hogy léteznek olyan mikroorganizmusok, amelyek életműködésükhöz alternatív szénforrásként szénhidrogéneket (TPH, PAH, benzpiren, B-tex, stb.) képesek hasznosítani. A bontási folyamat során a hosszabb szénláncú alifás és aromás vegyületeket CO2, víz, hő felszabadulása mellett egyszerűbb mikroorganizmusok egyszerűbb vegyületekké (pl. szerves savak) bontják, majd a |. oldal 21

folyamat második szakaszában, polimerizáció, kondenzáció útján bonyolultabb szerkezetű humuszmolekulák keletkeznek. Ezt a folyamatot irányítottá és gyorsabbá lehet tenni specifikus szénhidrogénbontó mikroorganizmus törzsekből álló oltóanyag adagolásával. Az Elmolight Bt által forgalmazott oltóanyag a természetből izolált, GMO-mentes, szénhidrogénbontó képességre szelektált, mesterséges úton felszaporított és szilárd hordozón kiszerelt mikroorganizmusok keveréke, amely alkalmas alifás, aliciklikus és aromás szénhidrogének lebontására. Az oltóanyag emberre és környezetre káros mikrobákat, anyagokat nem tartalmaz. Oltóanyag jellemzők: Szilárdfázisú készítmény Hordozó: Biomass-Kappa szilárd fázisú oltóanyag Kiegészítő mikroorganizmusok: T-240/92. sz. OKI engedély szerint: A CORVINUS Mezőgazdasági és Ipari Nemzeti Törzsgyűjteményben biztonsági letétben elhelyezett identifikált törzsletétek Hasznos csiraszám: 3-5x107-109/g Felhasználás: Eng. okirat és ÁNTSZ Országos Tisztiorvosi Hivatal 3982/2010 OTH számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai, valamint a OKTVF 14/3404/2/2010 szerint. Forgalmazás: korlátozás nélkül: ömlesztve, vagy 5,10,20,40,50 literes PE zsák Gyártó: Elmolight Bt Fajsúly: 0,6 kg/l Konzisztencia: sötétbarna, enyhén aromás illatú, finomszemcsés szerves anyag, tömörödésre nem hajlamos. Az oltóanyagot alkotó mikroorganizmusok optimális élettevékenységéhez a szénforrás (pl. olaj) mellett egyéb feltételeket is biztosítani kell: - optimális C/N arány: 25:30 - tápanyagellátás (N, P, K, makro-, mikroelemek) - oxigén (a bezárt levegő 18 %) - nedvesség: 40-60 % - megfelelő hőmérséklet: 15 - 40 oC Az oltóanyag bármilyen műszaki megoldást alkalmazó technológiában használható, ami a fenti feltételek biztosítása mellett az anyagok homogén összekeverésére is alkalmas. A C:N arány és a tápanyagellátás pl. szennyvíziszap-komposzt, érett istállótrágya 10-15 %-os arányú adagolásával biztosítható. Az O2-tartalmat az ártalmatlanítandó talaj időközönkénti átforgatása biztosítja. A nedvesség-tartalmat szükség esetén a területről összegyűjtött csapadékvíz locsolásával vagy felszín alatti vízzel lehet fenntartani.

|. oldal 22

Az optimális hőmérsékletet a külső körülmények mellett meghatározza a bontás intenzitása, mivel a folyamat hőtermelő, így akár 0 oC körüli külső hőmérsékleten is intenzív bomlás történhet. Szennyezett talaj beoltása A kezelésre beszállított talajt, a kezelés helyén, össze kell keverni 10 v% magas tápanyag tartalmú magas lignocellulóz tartalmú komposzttal. Erre a célra felhasználható a kommunális szennyvíziszapból készült komposzt, vagy közepesen érett szerves trágya. Amennyiben, a beszállított talaj szárazanyag tartalma nagyobb, mint 60 m%, szükséges a depózott talaj nedvesítése, ennek ellenőrzését hordozható műszerrel kell elvégeztetni. A szennyezett talaj depóba rakása során össze kell azt keverni 1 v%, a Biomass-Kappa-O oltóanyaggal és így kell kialakítani a 2,5-3 m magas depóniát. A hulladék mozgatását és elhelyezését a kezelési naplóban minden esetben rögzíteni kell. Forgatás A bontást végző mikroorganizmusok életfeltételeinek és a bontás megfelelő sebességének biztosítása érdekében, a beoltott depókat kéthetente, homlokrakodó vagy markoló felhasználásával, át kell forgatni. A forgatást szükséges akkor is elvégezni, ha a depónia hőmérséklete eléri, vagy meghaladja az 50 oC-ot. A forgatások során ellenőrizni kell a talaj nedvességtartalmát, melyet kétség esetén laboratóriumban kell ellenőrizni. 60 m% szárazanyag tartalom felett, a forgatás során szükséges a depó nedvesítése, ami a területen felfogott csurgalék- és csapadékvízzel is történhet. Mennyiség meghatározása: Kitermelt talaj mennyisége: Korábban kitermelt talaj mennyisége: Összes talaj: Oltóanyag becsült mennyisége: 35 m3 Trágya mennyisége: 300 m3

2395,5 m3 1200 m3 3595,5 m3

Depónia kialakításának módja: 1. A szennyezett talaj egyenletes elterítése 0,5 m-es vastagságban. 2. Trágya és oltóanyag elterítése a szennyezett talajon 10 cm vastagságban. 3. A 0,6 m vastag réteg összekeverése. 4. Új réteg létrehozása és összekeverése, amíg a szennyezett talaj el nem fogy. Depónia helye: telephely déli-nyugati részén található burkolt terület. Nagysága: 650 m2. Szennyezetlen talaj depónia helye: tervezett munkagödör keleti oldala, burkolatlan térrész. Nagysága: 80 m2. A szennyezett talaj depóniát 2 havonta át kell forgatni. Átforgatás időpontjai: - beoltást követő 2. hónap vége - beoltást követő 4. hónap vége - beoltást követő 6. hónap vége |. oldal 23

Az ártalmatlanítás folyamán rendszeresen kell ellenőrizni a talaj nedvességtartalmát és hőmérsékletét, valamint az 1000-1500 m3-enként vett átlagmintákból a szennyezettség csökkenését nyomon lehet követni. A biodegradáció nyomon követése érdekében időszakonként talajminta bevizsgáltatása célszerű TPHtartalomra. A biodegradáció tervezett időtartama: 6-12 hónap Tervezett minták száma: 3. hónap vége: 2 db 9. hónap vége: 2 db 12. hónap vége: 2 db Összesen: 6 db minta 4. A talajvíz monitorozott természetes szennyezőanyag-csökkenése (MNA) A szennyezés eredményeként kialakult kockázat folyamatos követése, monitoringozását jelenti. A szennyezett talaj eltávolítása után utószennyezéssel nem kell számolni, ezért a szennyezettség folyamatosan csökkenni fog. A szennyezés-csökkenés a természetes remediációs, öngyógyító folyamatokra alapozott. 5. Munkaterület helyreállítása A munkagödör feltöltéséhez szükséges földmennyiség a szennyezetlen és bioremedált talaj felhasználásával biztosítható.

14. ábra Kármentesítés tervezett létesítményének elhelyezkedése |. oldal 24

4.2.

Költségbecslés

Munkafolyamat A munkagödör kialakítása, szennyezetlen és szennyezett talaj deponálása ≈2400 m3 talaj mozgatása Felúszó fázis eltávolítása a talajvízről Talaj beoltása és tápanyaggal történő ellátása Talaj átforgatása (3 alkalommal) Munkagödör feltöltése Laboratóriumi vizsgálatok 4.3.

Becsült költség 500.000 Ft 50.000 Ft 250.000 Ft 300.000 Ft 500.000 Ft 100.000 Ft

A kármentesítési beavatkozási technológiák környezetre gyakorolt hatása, esetleges kockázata

Az alkalmazott technológia természetes biodegradációs folyamatokon alapul, hatása a környezetre nem jelentős. A kitermelt szennyezett talaj burkolt felületen kerül elhelyezésre. A szennyezetlen talajt burkolatlan földfelszínen is lehet tárolni. A szennyezett talajból kialakított depóniára hulló csapadék hatására kioldási folyamatok nem indulhatnak el, tekintve, hogy a depóniatesten folyamatosan átszivárgó vizet az oltóanyagban található mikroorganizmusok hasznosítják, életfolyamataikhoz nélkülözhetetlen. A depónia locsolást csapadékszegény időszakban folyamatos felügyelet mellett szükséges végezni. A tervezett oltóanyag 330000 féle természetes mikroorganizmust tartalmaz, melyek között élő szervezetre ártalmas, patogén mikroorganizmusok nem találhatók. 4.4.

A beavatkozás dokumentálásának módja

A műszaki beavatkozás minden lépését építési naplóban dokumentálni kell. Az esetleges havária bejelentését az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, valamint az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé a meg kell tenni. Jelenteni kell továbbá a havária elhárítására megtett intézkedéseket is. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékot az arra jogosult szervezettel el kell szállítatni, a hulladék elszállításáról szóló bizonylatokat, szállítójegyeket meg kell őrizni. A talajvízfigyelő kutakat és a nyílt vízfelszínt folyamatosan mintázni kell; az akkreditált mintavételi jegyzőkönyveket és a mérési eredményeket az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály részére meg kell küldeni.

|. oldal 25

4.5.

A kármentesítéshez szükséges infrastruktúra bemutatása (különösen: energiaigény becslése, az energiaellátás módja, vízfelhasználás stb.)

Nem releváns. 4.6.

A technológiák megvalósításának hossza, időütemezés

Munka fázis Munkaterület előkészítése (kerítés lebontása, terület kijelölése) Depóniatér kialakítása a korábban kitermelt talaj beoltása mikroorganizmusokkal Munkagödör kialakítása, szennyezett és szennyezetlen talaj kitermelése, depóniába történő szállítása Depónia kialakítása (folyamatos beoltással és öntözéssel) Munkagödörben található talajvízről a felúszó olajfázis eltávolítása Felitató anyag komposztálása Kitermelt talaj bioremediációja Munkagödör feltöltése és tömörítése 4.7.

Időtartama 1 hét 1 hét 1 hét

4 hét 4 hét 6-12 hónap 2 hét

A kármentesítési beavatkozás befejezésével elbontandó létesítmények terve, beleértve a tényfeltárás során létesített objektumokat is

Nem releváns, mert a területen új létesítmény nem kerül kialakításra. 4.8.

A kármentesítési beavatkozás végrehajtásához beszerzésére vonatkozó tervek másolatait

szükséges

egyéb

engedélyek

Nem releváns.

5.

A

TÉNYFELTÁRÁS ALATT ÉS AZT KÖVETŐEN ÜZEMELTETETT KÁRMENTESÍTÉSI

MONITORING BEMUTATÁSA

A tényfeltárási záródokumentáció részletesen tartalmazza.

|. oldal 26

6. 6.1.

A BEAVATKOZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING BEMUTATÁSA Monitoring rendszer ismertetése

A kármentesítés során a meglévő figyelő kutak felhasználhatóak, új monitoring kút kialakítását nem tartjuk indokoltnak. A beavatkozással az F3 és T2 kút megszűnik. A monitoringba bevonható kutaknak a jelei és koordinátái: Kút jele F1 F2 T3 F1 6.2.

EOV Y 839573,7 839606,3 839567,4 839573,7

EOV X 210346,1 210343,1 210345,8 210346,1

A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana

Mintavételezés A figyelő kutakból a vonatkozó vízmintavételi szabvány szerint kell mintát venni. Mintát csak arra akkreditált cég vehet és csak akkreditált laboratóriumban szabad megvizsgáltatni. A vizsgálatok során alkalmazott mintavételi módszerek: MSZ 21464:1998 Mintavétel a felszín alatti vizekből. Laboratóriumi vizsgálatok: - TPH Mintavétel ideje: évente 4 alkalommal (negyedévente) 6.3.

Az értékelés és adatszolgáltatás rendje

Az akkreditált mintavételi jegyzőkönyveket, valamint a monitoring vizsgálatok eredményeit az illetékes környezetvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A mintavételezés előtt 8 nappal a környezetvédelmi hatóságot értesíteni kell a mintavétel idejéről az esetleges kontrollminta vételi lehetőséget biztosítani kell a részükre. A negyedévenkénti mintavétel eredményei alapján évente jelentést kell összeállítani, melyet a környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.

|. oldal 27

7. 7.1.

A BEAVATKOZÁS VÁRHATÓ EREDMÉNYE Az elérni kívánt környezeti állapot a földtani közegben és a felszín alatti vízben, szennyező anyagonként, a (D) kármentesítési célállapot határérték(ek) bemutatása

Talajvíz A tényfeltárás során elvégzett számítások eredményei – a vizsgált komponensekre lebontva – a következő táblázatban láthatók.

Komponensek

TPH C8-10 TPH C10-12 TPH C12-16 TPH C16-35

Kiindulási A kockázatbecslés alapján „B” koncentráció javasolt határérték µg/l µg/l µg/l Összes alifás szénhidrogén (TPH) 525 30 6955 400 100 29341 1700 63179 3600

Javasolt határérték

5730

Talaj A szennyezettség nem jelent humántoxikológiai szempontból kockázatot. A számításainkból jól látható, hogy önmagában a talaj szennyezettség nem jelent kockázatot, azonban a talaj nagy mennyiségű potenciális szennyezőanyagot raktároz, ami folyamatosan utánpótlást biztosíthat a talajvíz szennyezéséhez. Az elmondottak függvényében a talaj szennyezőanyag tartalmát célszerű lenne legalább a talajvíz „D” kármentesítési határértékéig csökkenteni, vagyis 5,73 mg/kg-os szintig, azonban a talaj ilyen mértékű megtisztítása nem jelentene olyan mértékű előnyt, mint amekkora költségekkel járna. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábban bemutatásra került mikrobiológiai eljárással a szennyezőanyag-tartalom a talajban 60%-kal csökkenthető, tehát az alkalmazni tervezett kármentesítési technológia hatékonyságát figyelembe véve a célállapot 1060 mg/kg.

7.2.

A várhatóan hátrahagyott szennyezettség jellemzése

A kockázatbecslés során a kármentesítési határérték úgy lett meghatározva, hogy a kármentesítés után a területen maradó szennyezettség ne okozzon további környezeti kockázatot. A mennyiségi kockázatbecslés alapján a kármentesítés végeztével a területen maradó szennyezettség kockázati mutatója 1, tehát a szennyezettség sem közvetlen, sem közvetett veszélyt nem fog jelenteni az ott élő élőlényekre. A területen maradó szennyezés a „B” szennyezettségi határértéket (100 µg/l) még a kármentesítés után is jelentősen meghaladja, de szennyezés miatt fellépő kockázat (kockázati mutató 1-re csökken) jelentősen csökken. Tekintve a talaj és a talajvíz öntisztuló képességét az alábbi folyamtok miatt a szennyezettség fokozatosan tovább fog csökkenni: |. oldal 28

a) A szerves szennyezőanyagok a talajban mineralizálódhatnak, belőlük energia termelődik, C, N és P tartalmuk pedig ismét felhasználhatóvá válik. b) Biodegradálható szerves szennyezőanyagok természetes koncentrációcsökkenése során a mikrobiológiai folyamatok kerülnek előtérbe. Szénhidrogének hatására, azok bontása közben a gyorsan aktivizálódó mikroorganizmusok viszonylag rövid idő alatt felszaporodnak, majd a tápanyagok fokozatos csökkenésével számuk jelentősen csökken. Pontos számszerű adatok nem állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy évente a biodegradáció miatt a kármenetesítés után mekkora koncentrációcsökkenésre lehet számítani, de valószínűsíthető, hogy a szennyezés már nem fogja elérni a potenciálisan veszélyeztetett területeket (pl. a környező mélyfúrású kutak szűrőzött rétegét).

Debrecen, 2016. május 10.

Barna Sándor szakértő

|. oldal 29