A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet

A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata

Készítette: Széles Imre igazgató

2013.

TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 2 2 Az intézmény alapadatai ..................................................................................................... 4 2.1 Intézményi azonosítók ................................................................................................. 4 2.2 Az intézmény feladatai: ............................................................................................... 4 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................ 7 2.3 Az intézmény működésének általános elvei: ............................................................... 7 2.4 A szolgáltatások szervezésének általános elvei: .......................................................... 7 2.5 Az intézményi munka folyamatosságának biztosítása: ............................................... 7 2.6 Az intézet gazdálkodása: ............................................................................................. 8 2.7 A munkavégzés szabályai, a munkaidő és beosztása .................................................. 8 2.8 A belső ellenőrzés rendje ........................................................................................... 13 2.9 Intézeti védő, óvó előírások ....................................................................................... 14 2.10 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ....... 14 2.11 Egyéb ......................................................................................................................... 15 3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .......................................................... 16 3.1 Az intézmény szerkezete: .......................................................................................... 16 3.2 A szervezeti ábra ....................................................................................................... 22 3.3 A helyettesítés rendje................................................................................................. 22 3.4 Az intézet külső kapcsolatainak rendje ..................................................................... 23 4 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 25 4.1 A SZMSZ hatálybalépése .......................................................................................... 25 4.2 A SZMSZ felülvizsgálata .......................................................................................... 25 1. számú melléklet: ................................................................................................................. 27 A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Adatkezelési Szabályzata................. 27 2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait ........................... 28 2.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat ... 29 5.1 Az adatkezelés általános módszerei ............................................................................... 31 5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése .............................................................. 31 5.2.1 Személyi iratok ............................................................................................................ 31 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:..... 31 5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: .................... 31 5.2.4 A személyi iratok védelme .......................................................................................... 32 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása ........................................................................ 32 5.3. A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések ............................................. 33 5.4. Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók jogai és érvényesítésük rendje .......... 33 2. számú melléklet................................................................................................................... 35 A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata ........................................................................................................................... 35 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat .......................................................................... 38 2. sz. melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat ........................................................ 42 3. sz. melléklet: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat ................................... 43 4. sz. melléklet Munkaköri leírás a könyvtári feladatokat ellátó pedagógiai munkatárs számára ................................................................................................................................. 45 5. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez: Tankönyvtári szabályzat .............................. 46

1

1 BEVEZETÉS A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése céljára létesített köznevelési intézmény. Intézményünk állami fenntartásban, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szakmai irányításával látja el feladatát. A

köznevelési

intézmény

működésére,

belső

és

külső

kapcsolataira

vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Így intézetünk új szabályzatot alkotott. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézményi SZMSZ nyilvános, intézetünk honlapján: www.mpigyor.hu megtekinthető, kinyomtatott formában az MPI titkárságán került elhelyezésre. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról  44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről  2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

információszabadságról  2013. évi LXXVII. törvény a felnőttoktatásról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

2

és

az

 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben

résztvevők

juttatásairól

és

kedvezményeiről  48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről  2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről  326/2013.(VIII. 30) Kormányrendelet

3

2 Az intézmény alapadatai 2.1 Intézményi azonosítók Hivatalos név:

Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet (MPI)

Székhely:

9021 Győr, Árpád út 32.

Levélcíme:

Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 9021 Győr, Árpád út 32.

Telefonszám:

+36-96/529-400

Az alapítás időpontja:

1983. 08. 04.

OM-azonosító:

102309

Fenntartó/működtető:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)

Fenntartó/működtető székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Fenntartó területi szerve:

Győri Tankerület, 9024. Győr, Nádor tér 4.

Intézet KLIK azonosítója:

074013

Az intézmény típusa:

pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó köznevelési

intézmény Bélyegzők: -

Körbélyegző: középen a Magyar Köztársaság címerével, melyet a „Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, Győr” felirat vesz körül.

-

Hosszúbélyegző: melyen az intézet logója és „Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 9021 Győr, Árpád út 32. felirat szerepel.

Az intézmény működési területe: Győr-Moson-Sopron A működési terület jogszabályok és a fenntartó rendelkezései alapján, egyes tevékenységi formákban (pl. országos, regionális, nemzetközi kapcsolatok stb.) a fentieken túl is terjedhet.

2.2

Az intézmény feladatai:

Az intézmény ellátja az Nkt. 19. § (2) pontja szerinti pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében az alábbi feladatokat: a/ pedagógiai értékelés, melynek keretében

4

-

eredményméréseket, hatékonyságvizsgálatokat, neveltségi vizsgálatokat szervez és végez,

-

mérőeszközöket, eszközöket, szűrőeljárásokat, neveltségi kérdőíveket fejleszt,

-

segíti a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatok ellátását. b/ szaktanácsadás, tantárgygondozás, melynek keretében segíti

-

a tantervek, tantárgyi programok/helyi nevelési programok, foglalkozási tervek, taneszközök kialakítását, fejlesztését, választását,

-

a

nevelési,

nevelési-oktatási

intézmények

pedagógiai

elemző

és

fejlesztő

tevékenységét, a pedagógiai tevékenység eredményességét szolgáló pedagógiai módszerek, eljárások, eszközök megismerését és terjesztését, az OFI-val közösen segíti az új szaktanácsadói rendszer felállítását, -

koordinálja a szaktanácsadók munkáját. c/ pedagógiai tájékoztatás, melynek keretében gyűjti és terjeszti

-

az önkormányzatok, intézményfenntartók köznevelési feladatainak ellátását szolgáló szakmai információkat,

-

a nevelési, nevelési-oktatási intézmények vezetését, működését, belső életének fejlesztését szolgáló pedagógiai, szakmai információkat (eHÍREK, intézeti honlap),

-

a nemzetközi, országos és helyi kezdeményezéseket, pedagógiai innovációkat,

-

pedagógiai és szakmai tájékoztató kiadványokat, működteti

-

a pedagógiai szakkönyvtárat,

-

tankönyv- és taneszköztárat. d/ tanügy-igazgatási szolgáltatás

-

az intézményi szintű dokumentumok elkészítését segíti,

-

közreműködik a nevelési-oktatási intézmények szakmai programjainak elkészítésében és bevezetésében, működtetésében,

-

a fenntartókat, az intézményvezetőket és nevelőtestületeket tájékoztatja és segíti a jogszabályok változásaiból adódó intézményi feladatok ellátásában,

-

intézmények alapítása, átszervezése során nyújt szakmai segítséget,

-

óvodai, tanulói jogviszonyok, a gyermekek napközbeni ellátásával és az ellátáshoz való jogosultság kapcsán segítséget ad,

-

konzultációt szervez tanügy-igazgatási, törvényességi kérdésekben fenntartók, intézmények, pedagógusok részére,

-

jogi, bér- és munkaügyi tanácsadás fenntartóknak, igazgatóknak, pedagógusoknak, 5

-

munkajoggal, iskolajoggal kapcsolatos közérdekű információk közvetítése az intézet információs csatornáin keresztül. e/ pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, és szervezése:

-

szakmai tanácskozásokat, konferenciákat, fórumokat, tanfolyamokat, tréningeket, tapasztalatcseréket szervez és tart,

-

akkreditált továbbképzési programokat és kompetenciafejlesztő tanfolyamokat dolgoz ki, szervez és tart f/ tehetséggondozást segítő tevékenység keretében szervezi és összehangolja a területi, megyei és országos szintű tanulmányi és tehetséggondozó versenyeket és részt vesz tartalmi elemeinek kimunkálásában g/ tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat, melynek keretében tanügy-igazgatási, közgazdasági, jogi stb. információkat nyújt tanulóknak, tanulóközösségeknek, diákönkormányzatoknak

Az Országos pedagógiai szakmai szolgáltatás keretén belül segítjük  a nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások és szaktanácsadói feladatok ellátását,  a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanításitanulási folyamatot segítő szakmai szolgáltatói és szaktanácsadói feladatokat  a pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,  a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló szaktanácsadást  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelésoktatásának megszervezését és ellátását segítő szaktanácsadás köréből az integrációs pedagógiai

rendszer

pedagógiai,

módszertani

tevékenység

szaktanácsadói

támogatását,  az intézményértékeléshez kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását.

6

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 2.3 Az intézmény működésének általános elvei: a/ igénykeltő-szolgáltató jellegű működés megvalósítása b/ rugalmas, az adott szakmai feladat jellegéhez és tartalmához igazodó működési, valamint szervezeti módok, formák kialakítása c/ közvetlen, sokoldalú és partneri viszonyon alapuló kapcsolatrendszer kiépítése a nevelési, nevelési-oktatási intézményekkel, intézményfenntartókkal és a szakmai szervezetekkel, képző intézményekkel d/ öntevékeny, kezdeményező és együttműködésre kész magatartás a feladatvégzésben

2.4 A szolgáltatások szervezésének általános elvei: e/ az intézeti kínálat és a megrendelői igény összhangjának megteremtése a szolgáltatások iránti igények rendszeres felmérése alapján f/ a szolgáltatások teljesítésének és a közvetlen igénybevétel lehetőségeinek logisztikai és szakmai, szükség szerint helyszíni biztosítása a megrendelések rendszerének kialakításával, működtetésével, az erre irányuló tájékoztatás megszervezésével g/ a szolgáltatások szervezését és fejlesztését segítő belső logisztikai, regisztrációs és értékelő rendszer működtetése valamennyi szolgáltatási területen h/ részvétel szolgáltatási tevékenységeink helyszíni végrehajtásában

2.5 Az intézményi munka folyamatosságának biztosítása: Az intézmény fő feladatait, szakmai munkaprogramját az éves munkaterv rögzíti, melyet szakmailag az OFI hagy jóvá. Az intézmény munkaterve a fenntartó (KLIK) jóváhagyásával válik érvényessé. Az egyes szakmai szolgáltatási területek részletes munkatervei az intézményi munkaterv részét képezik. A pedagógiai előadók és pedagógiai szakértők konkrét feladatokat tartalmazó egyéni ütemtervei és szakmai programjai naptári évhez, a szaktanácsadóké tanévhez igazodnak. Az intézeti tervező munkát igényfelmérések és az aktuális köznevelési feladatok, ill. a fenntartó javaslatai alapozzák meg.

7

Az intézet a munkatervben nem szereplő, de az év közben jelentkező szakmai szolgáltatások végzésére csak a fenntartóval való egyeztetés után, a pénzügyi fedezet megléte esetén vállalkozhat.

2.6

Az intézet gazdálkodása:

Gazdálkodási feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) az illetékes helyi tankerületén keresztül látja el. Az intézményvezető az intézetben felmerülő, a működést biztosító valamennyi dologi igényt a tankerület vezetőjéhez továbbítja. A fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközöket a tőle elvárható gondossággal kezeli a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint. Az intézmény feladatai: – a zavartalan működéshez szükséges dologi feltételek időbeni megrendelése a fenntartótól, – a kapott dologi javak szükség esetén leltárba vétele, a felhasználó részére történő átadása, – szakmai teljesítés igazolása.

2.7 A munkavégzés szabályai, a munkaidő és beosztása Munkakörbe tartozó feladatok Az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri feladatait az adott munkakörre vonatkozó munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörtől függetlenül munkakörbe tartozó feladatnak minősül valamennyi dolgozó esetében  az intézet működési rendjében felmerülő minden olyan feladat, amely a szolgáltatói jellegű működés természetéből ered (az intézethez fordulók tájékoztatása, telefonhívások fogadása és illetékeshez történő továbbítása, beosztás szerint reggeli vagy délutáni ügyelet ellátása munkaidőben stb.),  kötelező adminisztrációs munka (jelenléti ív stb.) ellátása,  összmunkatársi értekezleten, csoportmegbeszéléseken és a csoport munkájában történő részvétel,  intézeti nagy rendezvények (nemzetközi, országos, regionális konferenciák, fórumok és egyéb olyan rendezvények, amelyek látogatottsága vélhetően széles körű) lebonyolításában való közreműködés,  adott működési területen a rend biztosítása, részvétel a leltározásban;

8

pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását, ill. a szolgáltatások szervezését végzők esetében  megrendelések teljesítésének megszervezésével és nyomon követésével összefüggő adminisztrációs feladatok végzése,  szakterületére vonatkozóan szakmai tájékoztató, előadás tartása,  munkatársi megbeszéléseken, szaktanácsadói értekezleteken, intézeti szakmai vitákon való részvétel,  adott szakterületre vonatkozó szakmai elemzések, tájékoztató anyagok készítése,  az intézet igazgatója által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az adott pedagógiai-szakmai szolgáltatás szervezésével, fejlesztésével összefüggnek, és pedagógiai munkatársi szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.

Munkaköri leírásminta 1. Pedagógiai előadó, szakértő Munkaidő: heti 40 óra Közvetlen felettes: igazgató Feladata:  adott szakterületen oktatási módszereket és segédeszközöket dolgoz ki, fejlesztő tevékenységet és tanácsadást végez,  felkérésre áttekinti és megvizsgálja a köznevelési intézmények működését, az elért eredményeket, a tanárok munkáját és tevékenységét,  gyakorlati tanácsadás óvodák, iskolák pedagógusai részére szakmai problémák megoldásához,  közreműködés szakmai információk gyűjtésében, feldolgozásában és továbbításában; továbbképzések, szakmai fórumok összehívása, tartása,  pedagógiai mérések, értékelések végzése,  módszertani anyagok, kiadványok összeállítása, publikálása,  közreműködés a tanulmányi versenyeken,  felkérésre intézményi dokumentációk véleményezése,  felkérésre órák látogatása a tanítási módszerek megfigyelése a tanárok teljesítménye és az elért eredmények értékelése céljából,

9

 jelentések készítése és javaslatok előterjesztése az oktatáspolitika számára a tantervek, a tanítási módszerek és egyéb kérdések lehetséges változtatásait és fejlesztéseit illetően. Különös felelősség: 

A hivatali és szolgálati titok megőrzése.



Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani.



Köteles az intézet által használt vagyont gondosan kezelni, arra vigyázni.



Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az intézet vezetője megbízza, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír. 2. Ügyviteli alkalmazott Munkaidő: heti 40 óra Közvetlen felettese: igazgató Feladata:  nyilvántartások vezetése,  adatok kigyűjtése és rendszerbe foglalása,  bejövő levelek iktatása, irattározása, kimenő levelek továbbítása,  anyagok gépelése, szerkesztése,  jegyzőkönyv készítése értekezleteken,  postázás, kézbesítés,  telefon, fax kezelése, elektronikus levelezés. Különös felelősség: 

A hivatali és szolgálati titok megőrzése.



Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani.



Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni.

Munkarend, munkaidő és beosztása Az intézet teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói a napi 8 órás munkaidőt alapul véve heti 40 órás munkaidőkeretben dolgoznak az alábbi munkaidő-beosztás szerint: hétfő – csütörtök: 7.30-16.30 óra, péntek: 7.30-12.30 óra

10

A munkába érkezés és az onnan való távozás rendje, a kiküldetés A munkába érkezés tényét a dolgozók az igazgatói titkárságon elhelyezett jelenléti íven regisztrálják. A napközbeni, intézeten kívüli munkavégzés tényét az igazgatóval előre egyeztetni kell. A hivatalos kiküldetést az igazgató engedélyezi. A kiküldetés eredményéről, a végzett tevékenységről, programról az igazgatót tájékoztatni kell. Munkaközi szünet, ebédidő A teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára az ebédidő időtartama 30 perc, melyet naponta 11.30-13.00 óra közötti időben lehet igénybe venni. Szabadság kiadása A szabadság kiadásának időpontja az iskolai tanév rendjéhez igazodik. A szabadságolás fő időszakai: 

nyár: július 15-től augusztus 15-ig,



tél: december 20-tól december 31-ig.

Egyéni elbírálás alapján ettől eltérő is lehet. A szabadság kiadásának ütemezésére szabadságolási terv készül, a naptári év elején. Helyettesítés és a munkakörök átadása, átvétele: Szabadságon, kiküldetésben vagy bármely ok miatt tartósan távol levő munkatársat helyettesíteni kell. A helyettesítést a helyettesítési rend alapján kell átvenni. Otthoni munka: A pedagógiai szolgáltatások szervezésére és ellátására kialakított munkakörökben dolgozó munkatársak az intézet vezetőjének engedélye alapján indokolt esetben „otthoni” munkára, „alkotói” napot vehetnek igénybe a fenntartóval- tankerülettel egyezetetve. Az „otthoni” munka tartalma:  szakmai anyagok készítése (beszámolók, szakmai elemzések, fejlesztési tervek, szakmai programok, tanulmányok készítése, szerkesztés stb.) Rendkívüli munkaidőben végzett munka A dolgozó napi, heti munkaidőkeretén felül végzett munkája, ha a munkáltató elrendeli, túlmunkának minősül. A túlmunka ellenértékeként a dolgozó szabadidőre jogosult, melynek

11

időtartama azonos a túlmunka időtartamával. A túlmunka ellenértékét – az órák tömbösítésével – szabadnap formájában is kiveheti a munkatárs. Az intézmény nyitva tartása, helyiségeinek és eszközeinek használati és igénybevételi rendje, a belépés, bent tartózkodás rendje: A portaszolgálat ellátja a belépők szűrését, azonosítását. Az intézmény nyitott, ügyfélfogadási rendje azonos a nyitva tartási renddel. Személyes tanácsadás előre egyeztetett időpontban történik. Az intézmény szolgáltatásai és helyiségei munkavégzés céljából általában 730-tól 1800-ig vehetők igénybe, indokolt esetben az ettől eltérő használatbavételt az intézmény igazgatójával engedélyeztetni kell. A szakkönyvtár és tankönyv-bemutatóhely külön nyitva tartási rend szerint működik. Az intézmény hétvégi (szombat-vasárnap) nyitva tartása, helyiségeinek igénybevétele intézményvezetői engedélyhez és ügyelet biztosításához kötött. Az előadótermek igénybevételét a nyilvános naptárban kell vezetni. Az intézmény a nyári és a téli szabadságolás időszakában ügyeleti rendben működik. Összeférhetetlenség A közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését előre köteles a munkáltatónak bejelenteni. Az e nélkül létesített jogviszony vagy munkaviszony érvénytelen. Összeférhetetlenség esetén a további jogviszony engedélyezését meg kell tagadni a bejelentéskor vagy a tudomásra jutáskor. Összeférhetetlenségnek minősül, ha 

a közalkalmazott olyan munkáltatónál létesít további jogviszonyt, amelyik pedagógiaiszakmai szolgáltatást lát el, vagy szakmai ellenőrzési feladatokat végez Győr-MosonSopron, Komárom-Esztergom megyében,

 a további jogviszonyban végzett tevékenység ellátása veszélyezteti a közalkalmazotti jogviszonyból eredő munkaköri feladatok teljesítését.

12

A munkabéren felüli juttatások Jutalom Jutalmazásra javaslatot minden évben egy alkalommal terjeszthet fel a fenntartóhoz az intézet vezetője. A jutalmazás elvei:  kimagasló, folyamatosan nyújtott magas színvonalú szakmai teljesítmény,  konstruktív kapcsolattartás a megrendelőkkel és kollégákkal,  a minőségi munkavégzés mutatóinak megjelenése az értékelő kérdőívekben,  magas színvonalú szakmai felkészültség, igényes munka,  rendszeres részvétel szakmai-pedagógiai szolgáltatások fejlesztését szolgáló képzési, fejlesztési és kutatási programokban,  innovatív készség szakterületének fejlesztésében,  szakmai közéletben való aktív részvétel,  rendszeres publikációs tevékenység (évente minimum 3),  sikeres részvétel szakmai programokkal pályázatokon,  kiemelkedő kezdeményező és együttműködési készség.

2.8 A belső ellenőrzés rendje Belső ellenőrzésre jogosult személy: 

igazgató

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézeti munka hatékonyságának, a szolgáltatói magatartásnak a vizsgálata, és ezzel kapcsolatosan annak megállapítása, hogy milyen intézkedésekre van szükség a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A belső ellenőrzés az alábbi formákban valósul meg: 

adminisztrációs tevékenység pontosságának, naprakészségének ellenőrzése,



speciális célvizsgálatok – írásban, illetve szóban történő beszámoltatás,



éves munkatervben, meghatározott ütemezéssel, konkrét feladatokkal,



kéthetente szóban a munkatársi értekezleteken a végzett munkáról, illetve a tervezett feladatokról.

A belső ellenőrzés megszervezéséről az igazgató gondoskodik az éves belső ellenőrzési terv alapján. A belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményét közvetlenül megbeszélik az érintett dolgozókkal, az általánosítható tapasztalatokról összmunkatársi értekezleten számolnak be.

13

2.9 Intézeti védő, óvó előírások a. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formája, rendje A rendszeres egészségügyi felügyeletet évente biztosítjuk az alkalmazottak számára. A részvétel kötelező. b. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény esetén a Tűzriadó tervben foglaltak, illetve a katasztrófa kiürítési terv alapján a menekülési útvonalakon kell az épületet elhagyni, és a kijelölt helyen várakozni a következő utasításig. Minden rendkívüli eseményt észlelő munkatársnak azonnal jelentenie kell az igazgatónak, vagy helyettesének, a biztonsági szolgálatnak, és értesíteni a mentőket és a tűzoltókat. c. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A dolgozók katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése rendszeres. A dolgozók katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységre történő felkészítéséhez igénybe vesszük a katasztrófavédelmi, a polgári védelmi szervek és a tűzoltóságok segítségét, tájékoztatását és segédleteit.

2.10 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően -

el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,

-

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,

-

az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,

-

a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

14

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézet informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

2.11 Egyéb

Informatikai eszközök használata: A pedagógiai munkatársak részére egy-egy laptop rendelkezésre áll, melyet munkavégzésük során otthon használnak.

15

3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1

Az intézmény szerkezete:

Az intézet élén igazgató áll. A pedagógiai előadók és szakértők, valamint az ügyviteli dolgozó munkáját koordinálja. Szervezeti egységek: Az MPI-ben szervezeti egységek nincsenek, azonban a feladatok függvényében munkacsoportok hozhatók létre, melyet az adott feladatra és időszakra vonatkozóan a csoportvezető vezet. Köznevelési projektben a projektvezető a belső munkatársakat érintően csoportvezetőnek minősül. Az intézet felelős vezetője: Az igazgató: A köznevelési intézmény vezetője az Nkt.-ban meghatározottakkal összhangban az intézményvezető, aki a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; Feladata: - dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik; - a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; - elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását; - előkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; - jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot, a kollégák éves munkatervét; - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges – az intézkedési jogkörén kívül eső – intézkedések megtételét; - gyakorolja az Intézményfenntartó Központ szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot az intézet közalkalmazottai felett;

16

- évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez; - az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; - véleményezi az elnök, illetve a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó – a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő – döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik; - teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által – az elnök utasításai szerint – kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat. A vezető kiadmányozási jogköre: - a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; - az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalások; - az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntések meghozatala, tájékoztatók megkeresések, egyéb levelek; - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntések, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; - közbenső intézkedések; - a rendszeres statisztikai jelentések, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratok, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatások. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. 17

Az intézményvezető szakmai feladatai ellátása és az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében kapcsolatot tart a tankerület munkatársaival. A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően  az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető,  a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult nyilatkozni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Vezető adminisztrátor  az adminisztrációs, ügyviteli és szervezési kommunikációs feladatokat határidőre elvégzi  az ügyfeleket korrekt, barátságos módon fogadja, tájékoztatja Megbízott csoportvezető, projektvezető: Egyes feladatok ellátására csoport szervezhető, annak vezetője:  szervezi, koordinálja és ellenőrzi a csoport-munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat,  szervezi a szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátását, gondoskodik a belső logisztikai rendszer működtetéséről,  ellenjegyzési joga van fizetési és más teljesítési kötelezettségek esetén. A vezető és a csoportvezetők közötti kapcsolattartás rendje: Az intézet igazgatója közvetlenül irányítja az intézetet. A csoportvezetők, projektvezetők az igazgató irányításával, tájékoztatási és beszámolási kötelezettséggel, de önállóan végzik vezetői feladatukat.

Az intézeti alkalmazottak (közalkalmazottak) közösségei Az intézeti alkalmazottak közösségét az intézettel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Munkájukat a kinevező okirat és az intézet egyéb szabályzatai, valamint a munkakörükre vonatkozó munkaköri leírás szerint végzik. Az alkalmazottak a munkaköri leírásukban szereplő feladatkörüket önállóan, teljes felelősséggel látják el, ezek: továbbképzési feladatok, pedagógiai értékelés, szaktanácsadás,

18

pedagógiai

tájékoztatás,

tanügy-igazgatás,

tanulmányi

versenyek,

tanulótájékoztató

tanácsadás szervezése. A munkatársak között mellérendeltségi viszony van, mely feltételezi a kölcsönös információcserét, a közvetlen és partneri együttműködést. Az összehangolt kapcsolattartás kialakítására a kéthetente összehívott pedagógiai munkatársi, valamint szükség szerint csoport-megbeszélések szolgálnak. Az információcsere hatékonysága érdekében félévente legalább egyszer alkalmazotti értekezletre kerül sor. Az értekezletet azonban mindig össze kell hívni, ha az intézet egészét érintő kérdések megvitatása azt szükségessé teszi, ha azt a szakalkalmazottak egyharmada javasolja, illetve ha azt az intézet valamely választott testülete kezdeményezi. A szolgáltatások ellátása és fejlesztése érdekében az intézet belső munkatársai és a szaktanácsadók

egymás

munkáját

kiegészítve,

szoros

együttműködésben,

intenzív

munkakapcsolatban dolgoznak. A munka zavartalan végzése érdekében a szükséges egyeztetéseket közvetlenül teszik meg. A pedagógiai munkatársaknak évente egyszer írásban a tervezett éves feladatok elvégzéséről beszámolási kötelezettségük van, illetve kérésre felettesei felé írásban, vagy szóban alkalmanként. Szaktanácsadók foglalkoztatása A szaktanácsadók olyan szakemberek, akik egy-egy pedagógiai terület, tantárgy nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei, akik képesek tanácsot adni, információt, segítséget nyújtani az intézeti szolgáltatást igénylő intézményeknek, pedagógusoknak. Szaktanácsadói feladatot az intézet pedagógiai előadói és szakértői, valamint azok a pedagógusok láthatnak el, akik az OFI által létrehozott és vezetett szaktanácsadói névjegyzéken szerepelnek. A szaktanácsadói feladatok ellátására a pedagógiai intézet szakmai megállapodást köt a szolgáltatást

igénybe

vevő

megrendelővel

és

a

feladatellátásban

közreműködő

szaktanácsadóval. Szaktanácsadók feladatai  a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása,  pedagógiai

szakmódszertani

fejlesztő

beavatkozások

tervezése,

szervezése,

végrehajtásuk monitorozása,  a pedagógusok munkájának a szakterületükkel összefüggő szakmódszertani segítése,  az intézményvezető pedagógiai munkájának támogatása,

19

 felkérésre szakmai konzultáció szervezése,  az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információ gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére,  részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében. A szaktanácsadás, tantárgygondozás feladata:  a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai tevékenység elemzéséhez szükséges, a helyzetelemzést megalapozó dokumentumok feltárása és összegzése a látogatott intézmény, pedagógus munkájával kapcsolatban,  a helyi nevelési-oktatási intézményi nevelési, tantervi-tartalmi szabályozás dokumentumainak elemzése, helyi alkalmazásuk vizsgálata, segítése,  a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus tankönyv-, taneszköz-alkalmazásának, továbbá pedagógiai módszereinek vizsgálata, kiválasztásuk támogatása,  nevelési tevékenységek, tanóra és más pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált tanórák, foglalkozások értékelése,  óra- és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, intézményvezetővel,  a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása,  javaslatok megfogalmazása az intézmények belső önértékelésének fejlesztésére. A szaktanácsadók tevékenységét az intézet ezzel a feladattal megbízott munkatársai koordinálják. Az alkalmazottak közti kapcsolattartás rendje: Alkalmazotti értekezlet: Célja: – a végzett munka értékelése, beszámolók, elemzések megvitatása, – a dolgozók tájékoztatása az intézet egészét érintő kérdésekről, – az intézet távlati programjának és éves munkatervének megvitatása, – az egész közösséget érintő aktuális kérdések. Az igazgató hívja össze. Évente minimum kétszer ülésezik. Az értekezletekről emlékeztető készül.

20

Pedagógiai munkatársi megbeszélés: Célja: – a munkavégzés folyamatosságának biztosítása és megszervezése, – munkatársak kezdeményező javaslatainak megvitatása, – egységes munkamenet és eljárások kialakítása, – információcsere. Az igazgató hívja össze, általában kéthetente ülésezik, de ettől el lehet térni. Az időpontokat a munkatervben rögzíteni kell. A munkatársi értekezletekről emlékeztető készül. Ezt minden érintett megkapja, és a munkaköri leíráshoz kapcsolódó feladatok adott időszakra vagy feladatra vonatkozó részét képezi. Kapcsolattartás a szaktanácsadókkal: szaktanácsadói értekezlet: Célja: – aktuális feladatok, operatív tervezés, – beszámoló a munkatervi feladatok teljesítéséről, – információcsere. Évente legalább egyszer ülésezik, az igazgató hívja össze. A szaktanácsadói értekezletről emlékeztető készül, amit minden érintett megkap. A kapcsolattartás a szaktanácsadókkal elektronikus úton történik. Csoport- és projektmegbeszélések: Célja: – aktuális feladatok, operatív tervezés, – a munkamegosztás és feladatteljesítés ütemtervének kialakítása, beszámolás a végzett munkáról. A megbeszéléseket a csoport vagy projekt vezetője hívja össze a feladatmegoldáshoz szükséges alkalommal. Az értekezleteken a téma fontosságát illetően emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet kell vezetni.

21

3.2 A szervezeti ábra MPI szervezeti ábra

Igazgató adminisztrátor

pedagógiai előadók, szakértők •

Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos feladatokhoz

•

Tanügy-igazgatási feladatokhoz

•

Szaktanácsadás szervezéséhez

•

Pedagógiai értékeléshez

•

Pedagógusok képzésének szervezéséhez

•

Tanulmányi, sport-, tehetséggondozó versenyek szervezéséhez

•

Tanulótájékoztató tanácsadó

3.3 A helyettesítés rendje A vezető intézményben való tartózkodásának rendje A hivatalos munkaidőben a vezetőnek, vagy megbízottjának az intézetben kell tartózkodnia. A vezetőknek a távollét esetén is telefonon mindig elérhetőnek kell lenni. Az igazgató távollétében az alábbi helyettesítési rendet kell alkalmazni: Előre látható esetben: Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel eseti megbízással elsősorban a tanügy-igazgatási feladatokat ellátó kolléga helyettesíti. A helyettesítő közalkalmazott a feladat ellátására írásbeli felhatalmazást kap. Előre nem látható esetben: Az igazgatót távollétében az azonnali döntést igénylő ügyekben a tanügy-igazgatási feladatokat ellátó kolléga, másodsorban a továbbképzési feladatokat ellátó munkatárs helyettesíti.

22

A helyettesítő közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az alkalmazottak közti helyettesítés rendje: Hiányzás, vagy akadályoztatás esetén a munkatársak kötelesek a lehető legkorábban az intézetet a távollétről tájékoztatni, továbbá a megjelölt helyettesítő személyt tájékoztatni a folyamatban lévő feladatokról, a felelősségteljes munkavégzéshez szükséges információkat átadni. A helyettesítés rendjét a kölcsönös helyettesítés elvei alapján építettük fel. Emellett további helyettesítésként a tanulótájékoztatásért felelős munkakör helyettesítését a szaktanácsadók koordinálásért felelős munkavállaló, míg a vezető adminisztrátor munkáját szükség esetén a pedagógiai tájékoztatásért felelős munkatárs látja el. Az alkalmazottak közötti helyettesítés rendje: Továbbképzésért felelős

Pedagógiai tájékoztatásért felelős

Vezető adminisztrátor Mérés-értékelésért felelős

Versenyszervezésért felelős

Tanügy-igazgatásért felelős

Szaktanácsadók koordinálása

Tanulótájékoztatásért felelős

3.4 Az intézet külső kapcsolatainak rendje

Az

intézet

szakmai kapcsolata

Minisztériuma

Köznevelésért

széleskörű. Felelős

Munkánkat

Emberi

az

Államtitkárságának

útmutatása

Erőforrások alapján,

a

fenntartónkkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, az Oktatáskutató és Fejlesztő

Intézet

szakmai

támogatásával,

a

Győr-Moson-Sopron

Megye

Kormányhivatalával, az Oktatási Hivatallal, a Türr István Képző és Kutató Intézettel, az országban működő állami fenntartású pedagógiai intézetekkel; a megyei felsőoktatási intézményekkel (NymE Apáczai Csere János Kar), megyei, regionális és országos szakmai szervezetekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, önkormányzati szövetségekkel; megyei munkaügyi központtal, kamarákkal stb. együttműködve végezzük. ( Szombathelyi Regionális Pedagógiai Intézet) A kapcsolatok tartalma kiterjed  konferenciák szervezésére, azon való kölcsönös részvételre,  információs anyagok és intézeti szintű tapasztalatok cseréjére,

23

 közösen választott tématerületeken szakmai együttműködésre,  tanártovábbképzésre és szakemberképzésre,  közös projektek megvalósítására. Az intézményfenntartókkal való kapcsolattartás formái  kölcsönös információcsere,  rendszeres részvétel értekezleteken, megbeszéléseken, meghívás esetén bizottsági üléseken, közgyűléseken stb.,  szakmai és pénzügyi beszámoló, munkaterv jóváhagyása,  intézeti dokumentumok megvitatása, jóváhagyása,  fórumok, tájékoztatók szervezése,  pedagógiai igazgatási szolgáltatások ellátása,  a fenntartók ellenőrzési feladatainak segítő szervezése, lebonyolítása. Intézetünk szoros munkakapcsolatot tart fenn a megyében működő területi óvodavezetői és iskolaigazgatói munkaközösségekkel, a nevelési-oktatási intézményt fenntartókkal, a szaktanácsadókon

és

belső

munkatársakon

keresztül

a

pedagógusokkal,

szakmai

közösségekkel, tanulóközösségekkel, szülőkkel. Az intézményekkel való kapcsolattartás formái  konferenciák, tájékoztatók szervezése tankerületi szinten,  helyi, nevelőtestületi értekezletek, munkaközösségi foglalkozások tartása,  óralátogatások, egyéni szaktanácsadás,  telefonos,

elektronikus

kapcsolat

24

egyszerű

problémakezelés

során.

4 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4.1 A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2013. év szeptember hó 01. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző SZMSZ.

4.2 A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Kelt: Győr, 2013. augusztus 30.

............................................. Széles Imre igazgató

P.H. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény alkalmazotti értekezlete 2013. augusztus 30. napján tartott értekezletén elfogadta.

............................................. hitelesítő pedagógiai munkatárs

25

Az intézet vezetőjének nyilatkozata Jelen szervezeti és működési szabályzatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében a fenntartóra és működtetőre többletkötelezettséget nem tartalmaz. Győr, 2013. augusztus 30.

............................................. Széles Imre igazgató

Fenntartói nyilatkozat Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szervezet vezetője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért.

Győr, 2013. szeptember 02.

............................................. Blazovicsné Varga Marianna igazgató KLIK Győri Tankerület

26

1. számú melléklet: A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Adatkezelési Szabályzata Bevezető rész A

2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról, valamint a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, amely szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését, és a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet alapján intézetünk elkészítette adatkezelési szabályzatát. A szabályzat az Intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatvédelmi, informatikaibiztonsági szabályokat tartalmazza (különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre); Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,  az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,  azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,  az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,  az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,  a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,  az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése  a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

27

Jelen adatkezelési szabályzat az intézet honlapján, valamint az igazgatói irodában megtekinthető.

1. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az

adatkezelési

szabályzat

betartása

az

intézmény

igazgatójára,

valamennyi

munkavállalójára nézve kötelező érvényű. Az adatkezelési szabályzat elfogadása az SZMSZ elfogadásával együtt történik, hatályba lépése az SZMSZ hatálybalépésével egy időpontban történik, és határozatlan időre szól. Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban (kinevezési iratokhoz kapcsolódó adatlap) figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat: a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, minősítésre való jelentkezést, az ott született határozatot, e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását,

28

j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát.

2.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság, c) TAJ száma, adóazonosító jele, d) a munkavállalók bankszámlájának száma, e) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma, f) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus-továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.

29

3. Az adatok továbbításának rendje Az intézmény alkalmazottainak adatai szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai:  az adatok továbbítása,  az adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,  az adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben: Igazgató:  a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése,  a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása  a 2. fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3. fejezetben meghatározott esetekben  kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát. Vezető adminisztrátor:  a pedagógusok és más alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) b) és c) szakaszai szerint,  adatok továbbítása a 2.2. f) szakaszában meghatározott esetben. Munkavédelmi felelős:  2.2. fejezet f) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

30

5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:  nyomtatott irat,  elektronikus adat,  elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat,  a weblapon elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők.

5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi:  a munkavállaló személyi anyaga,  a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat,  a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),  a munkavállaló bankszámlájának száma,  a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:  a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata,  a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,  bíróság vagy más hatóság döntése,  jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:  az intézmény munkáltatója,

31

 az intézmény vezetője,  az adatkezelés végrehajtója,  a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.),  saját kérésére az érintett munkavállaló.

5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:  az intézmény igazgatója  az intézmény munkáltatója A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:  a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor  a munkaviszony megszűnésekor  ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és a munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a vezető adminisztrátor végzik.

32

5.3. A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

5.4. Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók jogai és érvényesítésük rendje Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására: Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;

33

b)

a

személyes

adat

felhasználása

vagy

továbbítása

közvetlen

üzletszerzés,

közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

34

2. számú melléklet A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata 1.

A pedagógiai szakkönyvtárra vonatkozó adatok

A könyvtár elnevezése: A Győr Moson Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára Pontos címe: 9021 Győr, Árpád u. 32. 2. A pedagógiai szakkönyvtár fenntartása és felügyelete A pedagógiai szakkönyvtár fenntartója, működtetője a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az intézet és a fenntartó közösen vállal felelősséget. A könyvtár alapfeladata: pedagógiai tájékoztatás, melynek keretén belül a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletetek, taneszközök stb.) gyűjtése, rendszerezése, elérhetővé tétele. Az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás keretein belül tantervi, tankönyvi, stb. információk közvetítése, taneszközök megismertetése. 3. A pedagógiai szakkönyvtár feladatai  A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,  Tájékoztatás nyújtása a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,  Dokumentumok kölcsönzése,  Másolatszolgáltatás a könyvtár dokumentumairól,  Számítógépes szakirodalmi információs szolgáltatások biztosítása,  Tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint más nyilvános könyvtárak dokumentumairól, rendszeréről, szolgáltatásairól,  Részvétel a könyvtárak közötti információcserében, könyvtárközi kölcsönzésben,  Tankönyvbemutató-hely működtetése. 4. A pedagógiai szakkönyvtár gazdálkodása Az intézet igazgatója gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. 35

5. A pedagógiai szakkönyvtár gyűjteményének alakítása és feltárása  A könyvtár feladatának és funkciójának megfelelően beszerzi a szükséges hagyományos és nem hagyományos dokumentumokat. Az állomány gyarapításánál figyelembe veszi az intézet dolgozói, a szaktanácsadók, tantárgygondozók és a könyvtárhasználók javaslatait.  Kiemelt figyelmet fordít a könyvárusi forgalomba nem kerülő pedagógiai kiadványok beszerzésére. A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőkörére, az állomány nyilvántartásainak vezetésére vonatkozó szabályozások részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza. A könyvtári állomány gyarapításának forrásai: - vásárlás a költségvetésben rendelkezésre álló, vagy pályázatokon nyert összegekből, - ajándék, - az intézet saját kiadványai, - csere (más szakmai szolgáltatók kiadványainak köréből). A könyvtár gyűjteményébe ajándék és csere útján sem kerülhet olyan dokumentum, amely nem tartozik az intézményegység gyűjtőkörébe. A könyvtár a beszerzett dokumentumokat hat napon belül állományba veszi, gondoskodik az egyedi és az összesített állomány-nyilvántartások szakszerű vezetéséről. A különböző dokumentumtípusokról külön-külön egyedi nyilvántartást (leltárkönyvet) vezet a könyvtáros. A címleltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. Időleges nyilvántartásba kerülnek azok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időre (legfeljebb öt évre) szerez be, továbbá az időszaki kiadványok. Időleges megőrzésre kerülnek az alábbi dokumentumok:  tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek,  tartalom szerint gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek,  tervezési és oktatási segédletek, rendelet- és utasítás-gyűjtemények,  pályaválasztási segédletek, felvételi dokumentumok. A nevelői kézikönyvekről, gyorsan avuló kiadványokról összesített nyilvántartás készül. Végzi a kurrens periodika ideiglenes állományba vételét, a tartós megőrzésre szántakat kötteti, és gondoskodik végleges állományba vételükről. A felesleges és elavult tartalmú, valamint az elrongálódott dokumentumokat rendszeresen kivonja az állományból.

36

Az intézeti könyvtár állományából évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú dokumentumokat: - érvényét veszített tanterveket, elavult jogszabálygyűjteményeket, - csonka többkötetes műveket, - fölöslegessé vált, természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált kiadványokat. A könyvtár folyamatosan végzi a gyűjtemény feltárását, a számítógépes katalógus építését. Az állomány jogi védelme: Az állomány védelme érdekében az állományba vételi, a kölcsönzési nyilvántartások pontos, naprakész vezetésével, a könyvtárhasználati szabályok betartásával és betartatásával gondoskodik a könyvtáros a gyűjtemény őrzéséről. A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentumok/eszközök hiányáért, ha bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait. A munkatársak munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A letéti állományért a dokumentumot átvevő munkatárs anyagilag is felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas. A könyvtárban a hivatalos nyitva tartási időn kívül, a könyvtáros távollétében más személyek nem tartózkodhatnak. A könyvtáros tudta nélkül dokumentum nem kölcsönözhető. A könyvtár védelme: Az állomány ellenőrzése: Az intézeti könyvtár állományának ellenőrzését a 3/1975. (VI. 17.) KM-PM együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelvek szerint kell végezni. A könyvtár revízióját az igazgató rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi, és tárgyi feltételek biztosításáért az intézmény igazgatója – mint a leltározási bizottság vezetője – a felelős. 6. A könyvtári állomány elhelyezése  Szépirodalom – szerzői betűrendben,  Ismeretközlő irodalom – szakrendben ETO szerint,  Tankönyvek tantárgyanként szerzői betűrendben,  Periodika – a friss számok a folyóirattartón, a régebbiek külön állományegységként tékázva, köttetve,

37

 Audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok típusonkénti bontásban folyószámos elrendezésben,  Pedagógiai kéziratok tematikus csoportosításban, idő- vagy szerzői betűrendben. 7. A pedagógiai szakkönyvtár szolgáltatásai Az intézet könyvtára nem nyilvános könyvtár. Állományát az intézet munkatársai, a megye pedagógusai használhatják. A könyvtár használatára beiratkozással van lehetőség. Az olvasók által igénybe vehető szolgáltatások:  A könyvtár dokumentumainak helyben használata, kölcsönözése,  Könyvtárközi kölcsönzés,  Másolatszolgáltatás a könyvtár állományában található dokumentumokról,  Tájékoztatás, irodalomkutatás,  Számítógépes adatbázisokból információszolgáltatás. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A tankönyvbemutató-helyet a szülők és a tanulók is látogathatják. A tankönyvtár állománya csak helyben használható. 8. A pedagógiai szakkönyvtár kapcsolatrendszere A pedagógiai szakkönyvtár kapcsolatot tart és együttműködik az intézet szakmai munkatársaival, a szaktanácsadókkal, tantárgygondozókkal. Javaslataikat figyelembe veszi a gyűjtemény alakításában, az információs szolgáltatások fejlesztésében. Munkakapcsolatot tart a köznevelési intézményekkel és azok könyvtáraival, továbbá az oktatásügy irányító szerveivel. Folyamatos kapcsolatot tart és szoros együttműködést valósít meg a városban működő közgyűjteményekkel,

közművelődési

intézményekkel

a

gyűjteményalakításban,

a

szolgáltatások megszervezésében. A pedagógiai intézet könyvtára kapcsolatot tart a pedagógusképzésben, a - továbbképzésben résztvevő egyetemek, főiskolák könyvtáraival.

1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat A könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusok szerint: Nyomdai úton előállított dokumentumok  könyvek,  időszaki kiadványok,  tankönyvek.

38

Audiovizuális dokumentumok  videofilmek,  multimédiás CD-ROM-ok,  számítógépes szoftverek. Auditív dokumentumok  magnókazetták,  hangzó CD-k. A könyvtár szakterülete a nevelés és oktatás, mely egyben a fő gyűjtőkör alapját is képezi. Dokumentumainak legjelentősebb része magyar nyelvű, de nyelvkönyvek, a nyelvtanulást segítő anyagok esetében megengedett az idegen nyelvű dokumentumok beszerzése. A tartalmilag elavult, illetve elrongálódott dokumentumok selejtezésre kerülnek. A könyvtár állományát a gyűjtőköri szabályzatban foglaltak szerint a katalógusokhoz történő behasonlítást követően a könyvtár vezetője gyarapítja. Gyűjtőköri indoklás Könyvtárunk a nevelés-oktatás folyamatát segítő szakmai bázishely. A pedagógusszakma, a nevelés és oktatás területén dolgozók szakmai munkáját segítő dokumentumokat hivatott beszerezni, megőrizni, illetve a szakemberek rendelkezésére bocsátani. A köznevelés reformjait, a tudományterületek fejlődését, a Nemzeti alaptanterv, kerettantervek elvárásait figyelembe véve a pedagógusok továbbképzéséhez, képzéséhez a könyvtár részéről átfogó szakirodalmi és szakmai információra, szakmai ismeretanyag biztosítására van szükség. Éppen ezért, elsősorban a fent megnevezett szakterületeken gyűjtjük a Magyarországon forgalomba kerülő dokumentumokat. A szakmai jellegből adódóan a könyvtár közművelődési könyvtári feladatokat nem lát el, így szépirodalmi művek beszerzése nem, illetve csak az általános tájékoztatást segítő szinten tartozik a gyűjtőkörébe (pl.: Ady, Petőfi stb. összes költeményei, vagy iskolai ünnepélyek rendezését segítő műsorfüzetek stb.). Gyűjtőköri részletezés Fő gyűjtőkör: A könyvtár teljességre törekvően gyűjti: Pedagógia 362

Gyermek- és ifjúságvédelem

370

A nevelés általában. A nevelés története. Iskolapolitika, Nevelési alapformák. Családi nevelés. Iskolai, intézeti, kollégiumi nevelés

39

370.1

Neveléslélektan. Pedagógiai szociológia. A pedagógia tudományágai

370.3

Értelmi nevelés és személyiség formálása

370.4

Pedagógiai tanácsadás. Pályaválasztási tanácsadás

371

Didaktika. Az iskolai és az oktatómunka megszervezése, megtervezése. Tantervek, pedagógiai programok

371.4

Nevelési rendszerek

371.6

Alap- és középfokú oktatás tankönyvei, tanulási segédletei

371.7

Iskola-egészségügy

371.8

Iskolai szokások. Diákélet. Szakkörök

372

Óvodák

373

Középfokú általánosan képző iskolák

376

Gyógypedagógia

377

Szakképzés. Középfokú szakiskolák

PSZICHOLÓGIA 150

Gyermek- és fejlődéslélektan, Személyiség-lélektan

FILOZÓFIA 100

Filozófia – bölcselet. Filozófiatörténet

140

Filozófiai rendszerek

SZOCIOLÓGIA, SZOCIOGRÁFIA 301

Szociológia általában

301.1

Társadalomlélektan. Szociálpszichológia

STATISZTIKA 310

Oktatásügyi statisztika. Megyei statisztika

KÖNYVTÁRI DOKUMENTUMOK 010

Kurrens és retrospektív általános bibliográfiák, tájékozódási segédanyagok

015

Nemzeti bibliográfia

016

Szakbibliográfiák (pedagógia és határterületei)

020

Könyvtárügy. Könyvtári hálózatok

024

Könyvtárhasználat. Könyvtári szolgáltatások

026

Szakkönyvtárak

027

Iskolai könyvtárak

JOGSZABÁLYOK 340

Közoktatási, munkajogi, családjogi jogszabálygyűjtemények. Diákjog, diákönkormányzat 40

A könyvtár a főgyűjtőkörében válogatva gyűjti a dokumentumokat az alábbi területeken: PEDAGÓGIA 374

Felnőttoktatás, felnőttnevelés. Iskolán kívüli nevelés és oktatás

378

Felsőoktatás dokumentumai

379

Szabad idő felhasználása

PSZICHOLÓGIA 150

Általános lélektan. Társadalomlélektan

150.2

Összehasonlító lélektan

FILOZÓFIA 140.8

Világnézet

160

Logika

165

Ismeretelmélet

170

Etika. Bölcselet

SZOCIOLÓGIA 301

Társadalomszociológia

302

Társadalomtudományok módszerei

308

Társadalomrajz. Szociográfia

STATISZTIKA Demográfia

311

HONISMERET Hon- és népismeret (Győr-Moson-Sopron megye)

908

KÖNYVTÁRI DOKUMENTUMOK 025

Könyvtári ügyvitel

027

Közművelődési és általános tudományos könyvtárak

MELLÉKGYŰJTŐKÖR A mellékgyűjtőkörbe tartozó ismeretanyagokat – erősen válogatva – csak összefoglaló munkák, alapművek képviselik. A főgyűjtőkörben meghatározott tématerületeken kívül minden témában erősen válogatva gyűjtjük a dokumentumokat. A mellékgyűjtőkört erősen meghatározza a nemzeti alaptanterv és az állandó tankönyv-bemutatóhely. Az alap- és középfokú oktatáshoz szükséges dokumentumokat szerezzük be az alábbi területeken:  Vallás és vallástudomány

(2)

 Néprajz

(390)

 Természettudomány

(5) 41

 Alkalmazott tudomány

(6)

 Művészetek

(7)

 Nyelv- és irodalomtudomány

(8)

 Földrajz, történelem

(9)

A szépirodalom témaköréből a Nemzeti alaptantervben meghatározott kötelező és ajánlott irodalmakat, szöveggyűjteményeket és versesköteteket gyűjtünk.

2. sz. melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása A könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  a raktári jelzetet,  a bibliográfiai és besorolási adatokat,  az ETO szakjelzeteket,  a tárgyszavakat A dokumentum-leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében a könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat,  szerzőségi közlés,  kiadás sorszáma, minősége,  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve,  oldalszám + mellékletek: illusztráció; méret,  sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám,  megjegyzések,  kötés: ár, 42

 ISBN szám. A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név vagy a mű címe),  cím szerinti melléktétel,  közreműködői melléktétel,  tárgyi melléktétel. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. A könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján), - tárgyi katalógus (tárgyszó alapján). Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

3. sz. melléklet: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat A könyvtár használóinak köre Az intézeti könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A könyvtárat az intézet munkatársai és a megye pedagógusai használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a kollégák munkaviszonyának kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A pedagógusok beiratkozása önkéntes. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név (asszonyoknál születési név),  születési hely és idő,

43

 anyja neve,  állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,  személyi igazolvány vagy útlevél száma,  munkahely neve, címe. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz, illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés. Helyben használat A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a különgyűjtemények: folyóiratok (legutolsó számok), tankönyv-bemutatóhely. A csak helyben használható dokumentumokat a kollégák a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kölcsönözni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb hat dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra

44

alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket – olvasói kérésre – más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. A könyvtár egyéb szolgáltatásai  információszolgáltatás,  irodalomkutatás,  ajánló bibliográfiák készítése,  internet-használat,  fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével).

4. sz. melléklet Munkaköri leírás a könyvtári feladatokat ellátó pedagógiai munkatárs számára Közvetlen felettese: az igazgató A könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik a könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat,  azonnal jelzi a vezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  minden évben összeállítást készít a könyvtár számára beszerzendő könyvekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős a könyvtár mindenkori zárásáért.

45

5. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez: Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi rendelkezések a tankönyvellátás rendjéről: 

16/2013 (II. 28.) EMMI r. a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről.

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Intézeti könyvtárunk gyűjti a kiadók által biztosított tankönyveket. A pedagógusok így megismerhetik, és felelősséggel választani tudnak a megjelenő könyvek között.

46