A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2/2015. (II. 14.) ÉS A 3/2015. (II.14.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT
11/2014.(XII. 15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZGYŰLÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben)
2
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I.
/6/ A Magyar Köztársaság címerét és a megyecímert a közgyűlés üléstermében ki kell függeszteni. /7/ A közgyűlés hivatalos lapja a Győr-MosonSopron Megyei Közgyűlés Közlönye, mely a közgyűlést követő 30 napon belül jelenik meg. (A közlönyből térítésmentesen részesülők körét az 1. számú függelék tartalmazza.)
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatai Az önkormányzat és jelképei 2. § 1. § /1/ /1/
Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat). Székhelye: 9021 Győr, Városház tér 3. A megyei közgyűlés megnevezése: GyőrMoson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése. Rövidített megnevezés: Győr-MosonSopron Megyei Közgyűlés (továbbiakban: közgyűlés)
A megyei önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.
/2/ Külföldi önkormányzattal és nemzetközi önkormányzati szervezettel való együttműködésről szóló megállapodás a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik. /3/ A megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatait a 2. számú függelék tartalmazza.
II. /2/ A megyei önkormányzat jogi személy. Feladat- és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli. /3/ Az önkormányzáshoz való közösségi jogokat a megye választópolgárai a megválasztott képviselőkből álló közgyűlés és megyei népszavazás útján gyakorolja. /4/
A közgyűlés önállóan, szabadon, demokratikus módon intézi a feladatkörébe és hatáskörébe utalt közügyeket, gondoskodik a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
/5/ A közgyűlés a megye címeréről és zászlajáról, a megyei kitüntetések alapításáról és adományozásáról önkormányzati rendeletet alkot. A címer és zászló a megye hivatalos jelképe.
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE 3. § /1/ A megyei önkormányzat - a törvény által meghatározott keretek között - a feladat- és hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben szabadon dönthet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján saját feladatkörében rendeletet alkothat. /2/ A helyi önkormányzati jogok törvényben meghatározott eltérésekkel - a megyei önkormányzatot is megilletik. /3/ A megyei önkormányzat feladatának ellátása során, illetőleg hatáskörének gyakorlása közben köteles figyelembe venni, hogy a megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony.
3
/4/ A közgyűlés alapelve a nyilvánosság. Ezt a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével biztosítja. /5/A közgyűlés és szervei sajtótájékoztatójának szabályait az 6. számú melléklet tartalmazza. 4. § A megyei önkormányzat részére kötelezően ellátandó feladatokat csak törvény állapíthat meg. 5. § A megyei önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, melyet a jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. 6. § /1/ Közfeladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni; ennek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben - jelentősebb feladat felvállalása előtt - ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető. /2/ Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a közgyűlés elnöke gondoskodik. /3/ Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a közgyűlés elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is. /4 Az önként vállalt feladatok felsorolását a Szabályzat 1/b. számú melléklete tartalmazza. 7. § /1/ A megyei önkormányzat - feladatainak eredményesebb ellátása érdekében - a Szabályzatban írtak alapulvételével kezdeményezheti társulások létrehozását bármely megyei és települési önkormányzattal. /2/
Az önkormányzat együttműködésre törekszik a megyében működő állami
(kormányzati) szervekkel, továbbá a megye települési önkormányzataival és más megyei önkormányzatokkal. 8. § /1/ A megyei önkormányzat feladatait a közgyűlés és szervei látják el. A közgyűlés szervei: a megyei közgyűlés elnöke, a megyei közgyűlés bizottságai, a megyei önkormányzati hivatal, és a megyei önkormányzat jegyzője. /2/ A közgyűlés által ellátott hatáskörökből nem ruházható át: a./ a rendeletalkotás; b./ szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; felmentés, megbízás visszavonása; c./ a megyei népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím alapítása és adományozása; d./ a gazdasági program, hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása; e./ önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból kiválás; f./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; g./ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; h./ a bíróságok ülnökeinek a megválasztása; i./ vélemény-nyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; j./ közfeladat önkéntes vállalása, illetőleg megszüntetése; k./ a közgyűlés munkatervének elfogadása; l./ a megyei képviselő összeférhetetlenségi, méltatlansági
4
ügyében való döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; m./ amit a törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal; n./ a képviselői megbízás megszűnéséről döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a közgyűlés munkájában. /3/ / A közgyűlés elnökére, bizottságaira és a megyei jegyzőre feladat- és hatáskör átruházása önkormányzati rendeletben lehetséges. /4/ A közgyűlés elnökére és bizottságaira átruházott feladat- és hatásköröket a Szabályzat 2. számú és 3. számú mellékletei tartalmazzák. /5/ Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a közgyűlés elnöke, valamint a bizottságok elnökei a közgyűlésen beszámolnak. /6/ A közgyűléstől kapott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a közgyűlés utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
választási bizottság elnöke az alakuló ülésen a választás eredményéről tájékoztatja a testületet. /4/ A közgyűlés alakuló ülésén - saját tagjai sorából - titkos szavazással választja meg a közgyűlés elnökét. /5/ A megválasztott képviselők és a közgyűlés elnöke esküt tesznek. Az eskütételről a képviselők és a közgyűlés elnöke esküokmányt írnak alá. /6/ A közgyűlés - elnökének megválasztását követően - az elnök javaslatára saját tagjai sorából titkos szavazással megválasztja alelnökét (alelnökeit). /7/ A közgyűlés a tisztségviselők illetményét az alakuló ülésen, illetve megválasztásukat követően állapítja meg. /8/ A közgyűlés alakuló ülésén a közgyűlés hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására Szavazatszámláló Bizottságot kell választani. 11. §
III. A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE 9. §
A közgyűlés megbízatásának lejárta előtt - a törvényben meghatározott időhatárok között névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását.
/1/ A közgyűlés tagjainak száma: 21 fő. A közgyűlések rendje /2/ A képviselők névsorát függelék tartalmazza.
a 3. számú
A közgyűlés megalakulása és feloszlása 10. § /1/ A közgyűlés alakuló ülését - a választást követő 15 napon belül - a korelnök hívja össze. /2/ A közgyűlés alakuló ülését a korelnök vezeti a közgyűlés elnökének megválasztásáig. /3/ A Területi Választási Bizottság elnöke a képviselőnek átadja a megbízólevelet. A
12. § /1/A közgyűlés rendes és rendkívüli alkalommal ül össze. A közgyűlés szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart. /2/ A közgyűlést a közgyűlés elnöke, illetve a helyettesítő alelnök hívja össze. A közgyűlést - 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselők egynegyedének (6 fő), a közgyűlés bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
5
A közgyűlés összehívását indítványozhatja továbbá: a./ nemzetiségi csoportot érintő ügyekben az érintett nemzetiségek megyében lévő területi nemzetiségi önkormányzata; b./ súlyos törvénysértés okából a jegyző. /3/ A rendes ülésekre szóló meghívókat a közgyűlési előterjesztésekkel együtt - a képviselő választása (nyilatkozata) alapján elektronikus úton vagy papír alapon az ülés előtt 7 nappal kell kiküldeni. 1 /4/
A közgyűlésre állandó jelleggel, tanácskozási joggal – elektronikus úton meg kell hívni: - Győr-Moson-Sopron megye főügyészét, - könyvvizsgálót, - a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit. Ezen kívül azokat is, akiket az egyes napirendek tárgyalásához a munkaterv, illetve a tisztségviselő, a megyei önkormányzat jegyzője, továbbá a napirend előadója megjelöl. A tanácskozási joggal meghívottak részére az adott előterjesztést is meg kell küldeni.
/5/ A tanácskozási jog nélkül meghívottak a közgyűlésről – elektronikus úton értesítést kapnak, mely szervezetek felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza. /6/ Rendkívüli esetben - a közgyűlés elnökének indítványára - a közgyűlés rövid úton is összehívható (telefon, sms, e-mail). Rendkívüli közgyűlésre szóló meghívó csak a rendkívüli közgyűlésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja, és a közgyűlés csak a tárgysorozatban szereplő napirendet tárgyalhatja meg, további napirendi pont felvételére, napirend előtti felszólalásra, interpelláció és kérdés felvetésére ezen az ülésen nincs lehetőség. /7/ A közgyűlés időpontját, az ülés helyét, a napirendeket és a nyilvános ülésen tárgyalt előterjesztéseket a megyei önkormányzat honlapján legkésőbb a közgyűlést megelőző második napon közzé kell tenni. 1
Módosította. 3/2015. (II.14.) önk. rendelet 1.§-a.
A közmeghallgatáson szereplő napirend tárgyát, az ülés időpontját, helyét nyilvánosságra kell hozni a Rendelet 20. § /2/ bekezdésében foglaltak szerint. /8/ A közgyűlés az üléseit - eltérő döntés hiányában - a megyei önkormányzat székhelyén tartja. Közmeghallgatás megrendezésére ugyanitt kerül sor. A közgyűlés munkaterve 13. § /1/ A közgyűlés működésének alapja az éves munkaterv. /2/ A munkaterv összeállításához a közgyűlés elnöke javaslatot kér: - a közgyűlés tagjaitól, - a közgyűlés bizottságainak tagjaitól, - a megyei rendőr-főkapitánytól, - a megyei önkormányzat jegyzőjétől. A beérkezett javaslatokról a közgyűlés elnöke írásban tájékoztatja a testületet, ha azokat a munkaterv összeállításánál nem vette figyelembe. /3/ A munkatervnek tartalmaznia kell: - a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, azok előadóit; - a közmeghallgatás időpontját és napirendjét; - a napirendi pontok előkészítésében résztvevőket; - a napirendi pontokkal kapcsolatos előzetes állásfoglalásra kötelezetteket; - a napirendi pontokhoz meghívottakat. /4/ Az éves munkatervet a közgyűlés a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén fogadja el. /5/ A munkaterv előkészítéséről és közgyűlés elé terjesztéséről a közgyűlés elnöke gondoskodik. A munkaterv tervezetét a közgyűlés bizottságai megtárgyalják. /6/ A munkatervet a közgyűlés közlönyében közzé kell tenni.
6
A közgyűlés ülése, ülésvezetés 14. § /1/ A közgyűlést a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatározott sorrendben az alelnökök valamelyike, előbbiek távollétében a korelnök vezeti. Az elnök munkáját tanácskozási joggal a megyei önkormányzat jegyzője segíti. /2/ Az ülést az /1/ bekezdés szerinti levezető elnöke nyitja meg. A jelenléti ív aláírása alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint a határozatképességet. A jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi. A határozatképesség megállapítása és az ülés megnyitása után az elnök beszámol a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról; tájékoztatást ad önkormányzati jogkörében hozott döntéseiről; majd a közgyűlés elnöke és a bizottságok elnökei szükség szerint beszámolnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. Ezt követően javaslatot tesz a napirendekre, napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a döntéseket. Biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát, berekeszti az ülést. A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni. /3/ A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához, illetve a meghívóban szereplő napirendi pont levételéhez minősített többségű döntés szükséges. /4/ A közgyűlés tárgyalási anyagaként főszabályként - írásos előterjesztések szolgálnak. Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:
a./ önkormányzati rendeletalkotás, b./ a megyei közgyűlés szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása, c./ megyei népszavazás kiírása, d./ megyei önkormányzati jelképek meghatározása, e./ a megyei önkormányzat gazdasági programjának, költségvetésének meghatározása, zárszámadás, f./ valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy, g./ a Ptk.-ból eredő – a közgyűlés hatáskörébe tartozó - összes jogügylet, h./ társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás, társulásból való kilépés, i./ közfeladat önkéntes vállalása, illetve megszüntetése. Az előbbieken túlmenően az írásos formában készítendő előterjesztésekről a közgyűlés éves munkatervében kell állást foglalni. Rendkívüli esetben az írásos előterjesztéstől a közgyűlés - elnökének javaslatára - eltekinthet. /5/ A közgyűlés elnöke javaslatot tehet egyes előterjesztések több fordulóban történő tárgyalására. Erről a közgyűlés az éves munkaterv elfogadásakor, illetve a javaslat megtételekor határoz. Több fordulós tárgyalás esetén módosító indítványt az első fordulóban a testületi üléseken, illetve a második fordulóban a közgyűlési anyagot tárgyaló bizottsági ülésnapokat megelőző 2. nap 16 óráig lehet írásban előterjeszteni a közgyűlés elnökénél. A második fordulós tárgyaláson a módosító indítványokat tárgyalja, és dönt az előterjesztésről az elfogadott módosításokkal együtt a testület. /6/ Az előterjesztés elkészítésére kötelezett a kiküldés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a közgyűlés elnökének, ha az előterjesztést nem tudja elkészíteni. A bejelentés csak írásban tehető, alapos indok fennállása esetén. A bejelentés tárgyában az érintett bizottság elnöke véleményének ismeretében a közgyűlés elnöke dönt. /7/ A közgyűlés elé – írásos meghívóban – napirendi javaslatként feltüntetett előterjesztést nyújthatnak be: a közgyűlés
7
elnöke, a munkamegosztás szerinti tárgykörnek megfelelően a közgyűlés alelnökei, a beszámolásra kötelezett szervezetek vezetői a közgyűlés elnökének felkérése alapján, továbbá a munkatervben meghatározottak szerint a közgyűlés bizottságainak elnökei, valamint a megyei önkormányzat jegyzője a jogszabályban foglalt hatáskörei tekintetében. /8/ Az előterjesztésekkel szemben támasztott főbb követelmények: - röviden, tartalmasan, összefogottan és összefüggéseiben mutassák be a tárgyalandó témakört; - tartalmazzák a testületi szerv korábbi döntéseit, állásfoglalásait, valamint az ügy egyéb előzményeit; - több döntési változat esetén fejtsék ki az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érveket, mutassák be a döntések várható hatásait is; - jelöljék meg az előadó által javasolt célokat, a feladat meghatározásához szükséges elveket, a megvalósítás módszereit és eszközeit, a lehetséges alternatív javaslatokat, valamint a határozat tervezetet. A közgyűlés elnöke - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslatok összeállítására. (A közgyűlési előterjesztések előkészítésének és a határozatok végrehajtásának rendjét, továbbá a hivatal munkarendjét és ügyfélfogadását az 4. számú melléklet tartalmazza.) /9/ A /4/ bekezdésben nem említett ügyek szóban is előterjeszthetők, de a határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni és az ülésen ki kell osztani. /10/ A közgyűlés határoz. A levezető napirendek tárgyalására.
a napirendről vita nélkül elnök javaslatot tehet összevontan történő
/11/ Minden előterjesztés és döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. A képviselő hozzászólását a képviselőcsoport nevében is elmondhatja.
/12/ Az előterjesztő az általa készített írásos anyaghoz kiegészítést tehet. A közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz a napirendhez kapcsolódóan és annak vitája során – a hozzászólás idejének terhére – kérdést intézhetnek. /13/ A vitában a képviselő 8 perc időtartamban szólalhat fel Az idő túllépése miatt a levezető elnök a szót megvonhatja. /14/
A hozzászólások időtartamának korlátozására, illetve lezárására a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet, ami felett a testület vita nélkül határoz. A levezető elnök a vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezett képviselőnek a szót megadhatja. A napirend vitájának, illetve a döntés elhalasztására idő hiányában, vagy előkészítetlenség miatt bárki indítványt tehet, melyről a közgyűlés határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
/15/ A közgyűlés a levezető elnök javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. A levezető elnök e javaslatáról – az időkeret megállapításáról, felosztásáról - a közgyűlés vita nélkül határoz. Az előterjesztő álláspontjának ismertetése nem számít bele az időkeretbe. A vita közben felszólaló levezető elnök beszédideje a meghatározott időkereten kívül van. Nem számít be az időkeretbe az alelnökök, bizottsági elnökök részéről adott válasz ideje sem, ha a kérdés az alelnökök, bizottsági elnökök feladatkörébe tartozó ügyekre vonatkozott. A megyei önkormányzat jegyzője által felkért hivatali köztisztviselő méri és összesíti a képviselők által igénybe vett időkeretet, jelzi a megyei önkormányzat jegyzőjének, ha valamelyik szervezet vagy képviselő a beszédidejét kimerítette. /16/ A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni:
8
a) a képviselőcsoport vezetőjének; b) annak a képviselőnek, aki ügyrendi észrevételt, javaslatot kíván tenni. A soron kívüli hozzászólás időtartama maximum 2 perc lehet. Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz. Ügyrendi észrevétel, javaslat céljából bármely képviselő a sérelmesnek vélt jogszabályhely megjelölésével szót kérhet. A levezető elnök felhívására a megyei önkormányzat jegyzője nyilatkozik az elhangzott javaslatok törvényességéről. /17/ A levezető elnök a vita során felkérés nélkül köteles a tárgyhoz tartozó felvilágosítást megadni. A levezető elnök - szavazás nélkül tárgyalási szünetet rendelhet el. /18/ A levezető elnök - a 17. § /12/-/13/ bekezdései kivételével - először a vitában elhangzott módosító javaslatokat különkülön, az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot szavaztatja meg. Ha az egymást kizáró módosító javaslatok valamelyikét a közgyűlés elfogadta, a többi módosító javaslatról a közgyűlés nem szavaz. A módosító javaslatok támogatásáról az előterjesztő a szavazás előtt nyilatkozik. /19/ Módosító javaslat elfogadásához - a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván. /20/ Módosító javaslat csak írásban terjeszthető elő, ha az: - rendelet alkotására vagy módosítására, - az önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjogának átruházására vonatkozik. A módosító javaslatnak az indokolást is tartalmaznia kell. A javaslatot a többfordulós tárgyalás kivételével úgy kell előterjeszteni, hogy azt a hivatal közreműködésével a közgyűlés tagjai az
ülés kezdete előtt kézhez kapják. Ha a módosító javaslat az előbbi feltételeknek nem felel meg, az a közgyűlés minősített többségű döntésével terjeszthető elő. /21/
A közgyűlésen jelen levő választópolgároknak nincs tanácskozási joga. A közgyűlés határozatával a hozzászólás jogát megadhatja. A közgyűlés rendjének fenntartása 15. §
/1/ A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felelős. /2/ A levezető elnök az ülés következőképpen biztosítja:
rendjét a
a./ figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ; b./ rendreutasítja azt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít; c./ a rendreutasított felszólalótól megvonja a szót és szükség esetén javaslatot tesz a vitából való kizárásra. A javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz; d./ rendreutasítja, illetőleg a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító - nem képviselő - jelenlévőt. /3/
A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevők sem tetszésüket, sem pedig nem tetszésüket nem nyilváníthatják. 16 . §
/1/ A közgyűlés ülése nyilvános. /2/ A közgyűlés: a./ zárt ülést tart az érintett kérésére, választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
9
b./ zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; c./ zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdeket sértené. /3/ A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a megyei önkormányzat jegyzője, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. /4/ A zárt ülést a levezető elnök vita és szavazás nélkül rendeli el, a Szabályzat 18. § (2) bekezdésének c./ pontja kivételével. /5/ A zárt ülésen hozott határozatokat a levezető elnök - a személyhez fűződő jogok védelme szabályainak figyelembe vételével – nyilvános ülésen kihirdeti. Döntéshozatal, szavazás 17. § /1/ A közgyűlés a megválasztott képviselők többségének jelenléte esetén határozatképes. Ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt el kellett halasztani, akkor azt az elnök 15 napon belüli időpontra újólag köteles összehívni. A közgyűlés összehívására megváltoztatott napirenddel is sor kerülhet. /2/
Határozathozatalnál az egyszerű szótöbbségi szavazáshoz a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata, a minősített szótöbbséghez a megválasztott képviselők több mint felének (11 fő) igen szavazata szükséges.
/3/ A fenti szavazati arányok hiányában javaslat elutasítottnak minősül.
a
/4/ A közgyűlés minősített szavazattöbbséggel dönt az alábbi ügyekben: - rendeletalkotás, - szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból kiválás, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból kiválás, - közfeladat önkéntes vállalása, ellátásának megszüntetése, - a vagyonrendeletben meghatározott ügyek, - a közgyűlés hatáskörének átruházása, - megyei kitüntetések, elismerések alapítása és adományozása, - a megyei önkormányzat gazdasági programjának elfogadása, - a napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalása, illetve a meghívóban szereplő napirendi pont levétele, - a 16. § /2/ bekezdés c./ pontja szerinti zárt ülésről döntés, - a képviselő kizárása, ha a képviselőt, vagy hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, - összeférhetetlenség kimondása, - méltatlanság megállapítása, - képviselői megbízás megszüntetéséről döntés, - a bizottsági tagok visszahívása, - a közgyűlés feloszlásának kimondása, - a kötelezően írásban benyújtandó módosító javasatok szóbeli előterjesztésének elfogadása, - állásfoglalás más megyei települések megyéhez történő csatlakozása. /5/ A szavazás előtt a megyei önkormányzat jegyzőjének szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. /6/ A szavazás szavazógépes rendszerrel vagy - a közgyűlés döntése esetén kézfeltartással történik.
10
Kézfeltartással történő szavazás esetén a szavazás eredményét a megyei önkormányzat jegyzője közreműködésével és a hivatal dolgozóinak bevonásával kell megállapítani. A közgyűlés elnöke elrendelhet ellenpróbát is. /7/ Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselők egynegyede írásban kéri (6 fő). Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. /8/ Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő – ügyrendi javaslatot tartalmazó – kérdésekben. /9/ Név szerinti szavazás során a szavazatokat névsor szerint kell leadni. A név szerinti szavazás során a megyei önkormányzat jegyzője egyenként olvassa fel a megyei képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor “igen”-nel vagy “nem”-mel szavaznak. A közgyűlés elnöke utoljára szavaz. A név szerinti szavazásról mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül. /10/ A megyei önkormányzat jegyzője a közgyűlési tagok nyilatkozatát a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a levezető elnöknek. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a levezető elnök és a megyei önkormányzat jegyzője aláírásával hitelesíti. /11/
/12/
A közgyűlés hatáskörébe tartozó választásnál, kinevezésnél, megbízásnál a jelöltnek az elfogadó nyilatkozatot a közgyűlés időpontja előtt írásban, vagy a közgyűlésen szóban kell megtennie. Kinevezés, megbízás, vagy azok visszavonása, elismerések adományozása és a közgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb választás során több jelölt esetén a bizottsági, valamint a jogszabály alapján kötelezően létrehozott vagy a közgyűlés felkérésére alakult szakmai testület által javasolt jelöltet kell először szavazásra
előterjeszteni. Ha a javaslattevő testület a jelöltek között sorrendet határoz meg, akkor e sorrend szerint kell a szavazást lebonyolítani. /13/
Bizottsági, szakmai bizottsági vagy kuratóriumi döntés hiányában a jelölteket abc sorrendben kell szavazásra előterjeszteni. Ha valamelyik jelölt, illetve a megfelelő számú jelöltek a kinevezéshez, megbízáshoz, választáshoz szükséges minősített többségű szavazatot megkapták, a többi jelölt személyéről a közgyűlés nem szavaz.
/14/ Az előterjesztésben szereplő egymással összefüggő több döntési javaslat együtt történő szavazásáról a közgyűlés dönt. Az együtt történő szavazást a döntés egyhangúsága esetén lehet alkalmazni. 18. § /1/ A közgyűlés - a /2/ bekezdésben meghatározott esetet kivéve - döntéseit nyílt szavazással hozza. /2/ Titkos szavazással dönthet a testület a Szabályzat 16. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. /3/ A titkos szavazás elrendelésére bármely közgyűlési tag indítványt tehet, amelyről a közgyűlés vita nélkül dönt. /4/ A titkos szavazás borítékba helyezendő szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. /5/ A titkos szavazást az alakuló ülésen a Szavazatszámláló Bizottság, azt követően az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. E feladat ellátása során a bizottság: a./ ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat; b./ összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát; c./ a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság tagjai írnak alá;
11
d./ a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a közgyűlésnek; /6/ Több jelölt esetén személyenként különkülön kell a titkos szavazást lebonyolítani addig, amíg a megválasztható számú jelölt meg nem kapja a minősített többségű szavazatot.
dönt az interpellációra elfogadásáról.
/1/ A közgyűlésen a megyei képviselő a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a közgyűlés elnökéhez, alelnökéhez (alelnökeihez), a megyei önkormányzat jegyzőjéhez, a bizottságok elnökeihez interpellációt és kérdést terjeszthet elő, amelyet a közgyűlés ülését megelőző nap 12 óráig írásban be kell nyújtani ahhoz, akihez az interpellációt, illetve a kérdést intézi. A közgyűlésen előterjesztett interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.
válasz
/4/ A közgyűlés az interpelláció nyomán részletesebb vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a tisztségviselőket, valamely bizottságát. /5/
Az interpellációkról a megyei önkormányzat jegyzője rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
/6/
Kérdés minden olyan megyei önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
Interpelláció, kérdés, személyes megjegyzés 19. §
adott
/7/ Az írásban előterjesztett kérdésre az azt tárgyaló közgyűlésen választ kell adni. /8/ A kérdés előterjesztésére a közgyűlésen 2 perc áll rendelkezésre, megválaszolására maximum 5 perc. A válaszadás idejét - a közgyűlés elnökének javaslatára - a közgyűlés meghosszabbíthatja.
/2/ Az interpellációra az azt tárgyaló közgyűlésen választ kell adni, kivéve, ha akihez az interpellációt intézik úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben az interpelláló 15 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő közgyűlésen nyilatkozik. Ha az interpelláló nincs jelen, akkor a közgyűlés az interpellációt azon az ülésen nem tárgyalja.
/9/ A megyei képviselők, illetve a közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - 2 perces időtartamban - a vita lezárását követően lehet megtenni. Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán - az ülésen csak egy alkalommal tehet.
/3/ A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a közgyűlés sem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. A vizsgálat lezárása után a közgyűlés a bizottság előterjesztése alapján vita nélkül
20. §
A közmeghallgatás
/1/ A közgyűlés évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, ahol a közmeghallgatás tárgyához a megye lakossága kérdéseket és javaslatokat tehet. /2/ A közmeghallgatás helyét, idejét, a napirend tárgyát a meghallgatást megelőző 20 napon belül, de legkésőbb az ülést
12
megelőző negyedik napig, a legnagyobb példányszámú megyei napilapban két alkalommal közzé kell tenni. /3/ Közmeghallgatást kell beiktatni akkor is, ha a megyei képviselők több mint a fele azt indítványozza. A közmeghallgatás során a választópolgár a közgyűlésen felszólalhat. /4/ Az elhangzott közérdekű javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor zárt ülés elrendeléséről, valamint az egymással összefüggő több döntési javaslat együtt történő szavazásáról. /3/ A megyei önkormányzati rendeletet a megyei önkormányzat honlapján közzé kell tenni. /4/ A megyei önkormányzat rendeleteit és határozatait - a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül - meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek.
IV. AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELKEZÉSEI, JEGYZŐKÖNYV
Közgyűlési nyilatkozat
A megyei önkormányzati döntések
22. §
21. §
/1/ A közgyűlés a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat.
/1/ A közgyűlés döntései: a./ önkormányzati rendelet, b./ határozat. /2/ Az önkormányzat rendeleteit és határozatait - külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: a./ A megyei önkormányzati rendeletek jelzése: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szám/év (hónap, nap) önkormányzati rendelete. A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja. b./ A határozatok jelzése: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ....../...... (.....hó ........ nap) KH. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja. A közgyűlés számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvben történő rögzítéssel dönt a kiküldött napirendi javaslat elfogadásáról, módosításáról, a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek
/2/ A közgyűlési nyilatkozatot e megjelöléssel határozatba kell foglalni. A határozati formába foglalt közgyűlési nyilatkozatot - a közgyűlés döntésétől függően - közzé kell tenni, egyidejűleg meg kell küldeni a hatáskörrel rendelkező szervnek. Az önkormányzati rendeletalkotás 23. § /1/ A közgyűlés saját feladatkörében rendeletet alkothat. Rendeletalkotást kezdeményezhetnek a képviselők, a közgyűlés bizottságai, továbbá a megyei önkormányzat jegyzője. /2/A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a közgyűlés elnökénél kell benyújtani, aki azt a következő rendes ülésen előterjeszti. A közgyűlés meghatározza a rendeletelőkészítés menetét, és azt, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, s azt milyen vitafórumon kell megvitatni.
13
/3/ Az Ügyrendi Bizottság és a rendelet tárgya szerint érintett bizottság a közgyűléstől kapott megbízás alapján vizsgálja, hogy: a./ mi indokolja az önkormányzati rendelet megalkotását, b./ mi a rendeletalkotás célja és várható előnye, c./ a tervezett szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal. /4/
A rendelettervezet szakszerű előkészítéséért a megyei önkormányzat jegyzője felelős, akinek teendői: a./ minden olyan munka elvégzése és elvégeztetése, amely biztosítja, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön, b./ a közreműködők között a munka elosztása, c./ gondoskodás az érintett bizottságokkal és más szervezetekkel történő egyeztetésről, d./ az adminisztrációs munka megszervezése, e./ a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.
/5/ A tervezet előkészítésébe a megyei önkormányzat jegyzője szükség szerint szakértőket vonhat be. E feladatra a közgyűlés ideiglenes bizottságot is létrehozhat. /6/ Az előkészítést követően a rendelettervezetet - indokolással együtt - kell a közgyűlés elé terjeszteni. Az előterjesztő a közgyűlésen tájékoztatást tart az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem hasznosított kisebbségi véleményekről is. /7/ A szélesebb címzetti kör számára kötelezettséget megállapító önkormányzati rendeleteket két fordulóban is tárgyalhatja a közgyűlés, melyről a munkaterv elfogadásakor, illetve a javaslat megtételekor határoz. Az első fordulóban a rendelettervezet általános vitájára kerül sor. Az általános vita lezárása után a közgyűlés határoz arról, hogy elfogadja-e a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául.
/8/ A szélesebb címzetti kör számára kötelezettséget megállapító rendelettervezet részletes vitájára a második fordulóban kerül sor, melynek során a tervezetet - az előterjesztő javaslatára - §-onként is tárgyalhatja a testület. /9/ A költségvetési rendelet-tervezethez módosító indítványt az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésnapokat megelőző nap 12. óráig lehet írásban előterjeszteni a közgyűlés elnökénél. A bizottságok valamennyi módosító indítványt megtárgyalnak és azokról döntenek, a Pénzügyi Bizottság a benyújtott módosító indítványokról állást foglal. A benyújtott módosító indítványokról készített összefoglalót a képviselők megkapják. /10/ A költségvetési rendelet-tervezetet címenként tárgyalja meg és fogadja el a közgyűlés, ezt követően a rendelet egészéről dönt. /11/ A rendelet elfogadását követően annak hiteles, végleges szövegét a megyei önkormányzat jegyzője köteles megszerkeszteni. A rendelet kihirdetése a Megyeháza hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendelet hatálybalépésének napja megegyezhet a kihirdetés napjával is, ha a szabályozás célja másként nem érhető el. A kihirdetés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet irattári példányára. A közgyűlés által megalkotott rendeleteket és normatív határozatokat a Megyei Közlönyben közzé kell tenni. A hatályos rendeletek jegyzékét – melynek naprakészségéről a megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik – az 5. számú függelék tartalmazza. /12/
A megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik a megalkotott rendeletek folyamatos karbantartásáról. Ennek érdekében indokolt esetben kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését.
/13/ A végrehajtásra kötelezettek - a közgyűlés elnökének felkérésére - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, a fontosabb tapasztalatokról. Egyes önkormányzati
14
rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a közgyűlés bizottság hatáskörébe utalhatja.
készülteket - a hivatalban lehet betekinteni, erről a lakosságot tájékoztatni kell. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről elnöki és a megyei önkormányzat jegyzőjének együttes utasítás (belső szabályzat) rendelkezik.
A jegyzőkönyv 24. § /1/A közgyűlésről jegyzőkönyv és hangfelvétel, a bizottságok üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv készítésekor mindazokat a tartalmi és formai szempontokat érvényesíteni kell, amelyek hitelesen tükrözik az ülésen történteket, továbbá amelyek bizonyítják, hogy az ülésen eleget tettek a törvényességi követelményeknek. A hangfelvétel és a jegyzőkönyv magasabb szintű jogszabály rendelkezése szerint nem selejtezhető. /2/ A jegyzőkönyv mellékletei: a./ meghívó b./ a jelenléti ív, c./ a tárgyalásra került előterjesztések (mellékleteikkel), d./ az elfogadott rendelet. /3/ A közgyűlés - az elnök indítványára esetenként dönt arról, hogy egy-egy napirend megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. /4/ Az érintett képviselő kérheti a megyei önkormányzat jegyzőjétől a jegyzőkönyv kiigazítását. /5/ A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke (levezető elnök) és a megyei önkormányzat jegyzője írja alá. /6/ A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a megyei önkormányzat jegyzője köteles a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak. /7/ A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és el kell helyezni az irattárban. A jegyzőkönyvbe - kivéve a zárt ülésről
/8/ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe a képviselők és az érintettek tekinthetnek be. V. A MEGYEI KÉPVISELŐ A képviselő jogállása 25. § /1/
A közgyűlés tagjait a megye választópolgárai – kivéve a két megyei jogú város választópolgárait - a 2010. évi L. törvény 7. § alapján választják meg.
/2/ A közgyűlés tagjainak fontosabb jogai: a./ a közgyűlésen az elnöktől, alelnököktől, a megyei önkormányzat jegyzőjétől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek, amelyekre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell adni; b./ kérésükre az írásban is benyújtott hozzászólásukat mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz, illetőleg kérésükre véleményüket rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c./ tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság nyilvános és zárt ülésén, javasolhatják a bizottságok elnökeinek a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és a tárgyalásra a képviselőt meg kell hívni; d./ kezdeményezhetik, hogy a közgyűlés vizsgálja felül az elnök és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntését; e./ megbízás alapján közgyűlést;
képviselhetik
a
f./ a közgyűlés elnökétől igényelhetik a képviselői munkájukhoz szükséges tájékoztatást.
15
/3/
A közgyűlés kötelességei:
tagjainak
fontosabb
a./ köteles megjelenni az ülésen, részt venni a közgyűlés munkájában; b./ a képviselő olyan magatartást köteles tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára; c./ 2 d./ a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni; e./ a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot bejelenteni, f./ az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti a döntéshozatalból kizárható. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. Ha a képviselő a szavazást megelőzően elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését a közgyűlés elnöke első alkalommal figyelmezteti a jogszabályi kötelezettsége jövőbeni megtartására, második alkalommal történő mulasztás esetén a tiszteletdíját egy alkalommal 10 % összeggel csökkenteni kell. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni, g./ vagyonnyilatkozat tétele, h./ eskütételt követően 3 hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen, i./ megválasztásáról számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba, melyről az igazolást becsatolni.
A közgyűlési tagnak az ülésekről történő távolmaradását írásban be kell jelentenie. Közgyűlésről való távolmaradás esetén a megyei önkormányzati hivatal Önkormányzati és Jogi Irodájához, bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén a bizottság titkárához kell előzetesen megtenni a bejelentést. A közgyűlés tagjának a tiszteletdíját az alapdíj 25 %-ával kell csökkenteni abban a hónapban, amelyikben igazolatlanul maradt távol a közgyűlés, illetve a bizottság üléséről. Igazolt az ülésekről történő távolmaradás, ha: - betegség esetén a közgyűlési tag a közgyűlés elnökének az orvosi igazolást bemutatja; - önkormányzat feladatkörébe tartozó, valamint egyéb halaszthatatlan ügyben a közgyűlési tag a közgyűlés elnökének tudtával vagy megbízása alapján van távol. Rendkívüli közgyűlésről és bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén a fenti rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az ülés határozatképes volt.3 /6/A képviselő helyének megüresedése esetén helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet képviseletére jogosult által bejelentett jelölt lép. Ha jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül nem jelent be jelöltet a Területi Választási Bizottsághoz, akkor a megüresedett helyre a listán a soron következő jelölt lép. Ha a listán nincs több jelölt, akkor a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad, időközi választást kiírni nem lehet.
VI. KÉPVISELŐCSOPORTOK
/4/ A közgyűlés elnöke jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki három egymást követő alkalommal - előzetes bejelentés nélkül - az ülésről távol marad, rosszallással említse meg. /5/ A közgyűlés a képviselőknek, a bizottságok elnökeinek és tagjainak rendeletben tiszteletdíjat állapíthat meg.
A képviselőcsoportok megalakulása, megszűnése 26. § /1/ A közgyűlésben képviselettel rendelkező ugyanazon párthoz, társadalmi szervezethez (továbbiakban: szervezet) tartozó közgyűlési tagok, közgyűlési
2
Hatályon kívül helyezte: 3/2015. (II.14.) önk. rendelet 6. §-a. Hatálytalan: 2015. II. 15.-től.
3
Módosította: 3/2015. (II.14.) önk. rendelet 2. §-a.
16
tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. /2/
Az ugyanazon szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Ugyanazon szervezethez tartozónak azt kell tekinteni, aki a./ szervezet tagja, vagy b./ a szervezet támogatásával indult a megyei közgyűlési tagok választásán, c./ olyan, más képviselőcsoportból kilépett vagy kizárt személy, akit a képviselőcsoport befogad, d./ még nem volt képviselőcsoport tagja, és valamelyik képviselőcsoportba be kíván lépni.
/3/ A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés elnökének írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. A képviselőcsoport tagjának, vezetőjének személyében történt változásról a közgyűlés elnökét 3 napon belül írásban értesíteni kell. /4/ A képviselőcsoport tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport vezetője a vezetői jogokat a bejelentés után gyakorolhatja.
/9/
A képviselőcsoport megszűnésének megállapításáról és a (3) bekezdésben írt változásokról a közgyűlés elnöke a legközelebbi ülésen tájékoztatja a testületet.
/10/ A képviselőcsoport működe során felmerült költségek megtérítésére – számla ellenében – az önkormányzat 2000.-Ft/hó/fő összeget biztosít. A képviselőcsoport vezetőjének jogai 27. § /1/ A képviselőcsoport vezetője vagy általa a képviselőcsoportból megbízott tag képviseli a képviselőcsoportot, összefogja a tagok testületi tevékenységét, a közgyűlési előterjesztésekkel kapcsolatosan egységes álláspont kialakítására törekszik. /2/ Javasolhatja a közgyűlés elnökének, hogy a napirendi pont tárgyalása közben a döntést megelőzően egy alkalommal tárgyalási szünetet rendeljen el, amelynek időtartama legfeljebb 10 perc lehet. A szünet elrendeléséről és időtartamáról a közgyűlés vita nélkül határoz.
/5/ Képviselőcsoportot legalább 2 képviselő alakíthat. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet, illetve a képviselőcsoport tagját a képviselőcsoportból kizárhatja.
A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI
/6/ A képviselőcsoportból kilépett vagy kizárt képviselő 6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat, amely őt befogadja.
/1/ A közgyűlés állandó, ideiglenes, illetve szükség szerint ad-hoc bizottságokat hoz létre.
/7/ Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatában kimondja. /8/ A képviselőcsoport vezetője a megszűnés tényét írásban köteles 3 napon belül a közgyűlés elnökének bejelenteni. A határidő elmulasztása esetén a csoport megszűnését a közgyűlés elnöke hivatalból megállapítja.
VII.
28. §
Az állandó bizottságok a következők: a./ Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága (7 fő) b./ Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság (3 fő) c./ Pénzügyi Bizottság (8 fő) d./ Ügyrendi Bizottság (7 fő) e./ Területfejlesztési Bizottság (8 fő)
17
A közgyűlés megyei és regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtet. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál. A regionális területfejlesztési konzultációs fórumot a megyei közgyűlés Vas és Zala megyei közgyűlésekkel közösen működteti. /2/ Előzetesen kialakított bizottsági döntés vagy vélemény esetén a közgyűlésen a bizottság döntését vagy véleményét a bizottság elnöke képviseli. /3/ A bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a közgyűlés a megalakításukkor dönt. A 8. § /4/ bekezdésében szereplő 3. számú melléklet tartalmazza az egyes bizottságok általános feladatait, azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek, illetve terjeszthetnek a közgyűlés elé, a bizottságokra átruházott hatásköröket továbbá a bizottságok ellenőrzési feladatait. A bizottsági tagok névsorát a 6. számú függelék tartalmazza. /4/ A bizottságok külső tagjaira a közgyűlés tesz javaslatot. A bizottság munkájában a képviselő és nem képviselő bizottsági tag joga és kötelessége azonos. /5/ A közgyűlés elnöke, alelnöke (alelnökei), a nemzetiségi önkormányzat elnöke, és a hivatal dolgozója a bizottságoknak sem elnöke, sem tagja nem lehet. Egy képviselő több bizottságba is beválasztható tagként, elnöke azonban csak egy bizottságnak lehet. A bizottsági tag visszahívását kezdeményezheti írásban a közgyűlési tagok egynegyede (6 fő), a bizottság elnöke, a bizottság tagjainak több mint fele, képviselőcsoport vezetője. /6/ A bizottság előkészíti a közgyűlés döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A közgyűlés határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.
Bizottsági állásfoglalással nyújtandók be az alábbi tárgyú előterjesztések: a./
a megyei hatáskörbe tartozó közszolgáltatások fejlesztése; ilyen tárgyú programok és koncepciók, b./ közszolgáltatási tárgyú megyei önkormányzati rendeletek; c./ képviselői interpellációk megválaszolása, ha a válaszadást vizsgálat előzte meg. /7/ Ha a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, akkor a bizottság a másik érdekelt bizottsággal együttes ülést kezdeményez. Az együttes ülést a legidősebb elnök vezeti. Részben együttes ülést tartanak a bizottságok akkor, ha két vagy több bizottság egyes napirendi pontokat – de nem az egész tárgysorozatot – együtt tárgyalja. Ezen az ülésen a bizottságok valamennyi elhangzó módosító indítványról és az előterjesztésről különkülön szavaznak. /8/ A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik, amelynek tervezetét a megyei önkormányzat jegyzőjének segítségével hozza összhangba a közgyűlés munkatervével. A bizottság ülését - a bizottság munkáját segítő iroda közreműködésével - a bizottság elnöke hívja össze. A meghívó és az írásos anyagok kiküldésének határideje a bizottsági üléseket megelőző 7. nap. /9/ A közgyűlés elnökének indítványára a bizottságot – az indítvány kézhezvételét követő - 8 napon belül össze kell hívni. /10/ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. /11/ A közgyűlés és a döntési jogkörrel felruházott bizottságok közötti zavartalan kapcsolatot a megyei önkormányzat jegyzője biztosítja. /12/ A bizottságok működési költségeinek fedezetéről a megyei költségvetésben kell gondoskodni.
18
/13/ A közgyűlés esetenként jelentkező, gondos körültekintést igénylő feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hoz létre. Összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. /14/ A közgyűlés az ideiglenes bizottság részletes teendőit megalakításakor határozza meg. /15/ A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve a jegyzőkönyv aláírására vonatkozó szabályokat. /16/ A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a bizottsági ülést követően megyei önkormányzat jegyzője 15 napon belül köteles a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak. /17/
/18/
A bizottságok tevékenységükről kétévenként beszámolnak a közgyűlésnek. A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik.
/19/ A bizottságok a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket a közgyűlést megelőző héten tárgyalják meg. /20/ A bizottságok módosító javaslatait - az egyes bizottságok titkárainak jelentése alapján – az Önkormányzati és Jogi Iroda az előterjesztésekben megjeleníti és megküldi a képviselőknek. /21/
Egyebekben a bizottságok működési rendjüket a bizottsági ügyrendben saját maguk határozzák meg.
/22/ A bizottság nem közgyűlési tagjának az ülésekről történő távolmaradását előzetesen a bizottság titkárához kell írásban bejelentenie. A bizottság nem közgyűlési tagjának a tevékenységéért járó tiszteletdíját 25 %-al kell csökkenteni abban a hónapban, amelyikben igazolatlanul maradt távol a bizottság üléséről. Az ülésekről történő távolmaradás igazolására a közgyűlés tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az igazolást a bizottság elnökéhez kell eljuttatni.4
VIII. A TISZTSÉGVISELŐK 29. § /1/ A közgyűlés tisztségviselői: a közgyűlés által választott elnök és az alelnökök. /2/ Az elnök választását jelölés előzi meg. Elnökjelölt az lesz, aki a közgyűlés tagjai több mint egynegyedének (6 fő) támogatását megkapja. /3/
A közgyűlés elnöke tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja; megállapítja illetményét és dönt jutalmazásáról; az egyéb munkáltatói jogokat a megyei jegyző gyakorolja.
/4/ A közgyűlés közgyűlés joga:
alelnökei tekintetében a
- illetményük megállapítása, - az összeférhetetlenség megállapítása, - a fegyelmi eljárás megindítása, és a fegyelmi büntetés kiszabása. /5/ Az alelnökök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés elnöke gyakorolja. /6/ Ha a közgyűlés elnökének tisztsége Mötv. 69. § (1) bekezdés c/-f/ pontokban megjelölt okok miatt szűnik meg, akkor a közgyűlés új elnököt választ; az elnök megválasztásáig a közgyűlés képviseletét, 4
Beiktatta: 3/2015. (II.14.) önk. rendelet 3. §-a. Hatályos: 2015. II. 15.-től.
19
az elnök hatáskörét és feladatait a szervezeti és működési szabályzat 31. § /5/ bekezdésében meghatározott munkamegosztás szerinti felhatalmazás alapján kell ellátni. /7/ Ha a közgyűlés határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a közgyűlés elnöke területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, pályázattal kapcsolatos, a megyei nemzetiségeket érintően, valamint a Rendelet 22. §-ában foglalt ügyekben – a 8. § (2) bekezdésben meghatározott át nem ruházható hatásköröket kivéve – döntést hozhat, melyről a közgyűlést a következő ülésén tájékoztatni köteles.5 30. § /1/
A közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Közgyűléssel kapcsolatos főbb feladatai: a./ összehívja és vezeti a közgyűlést, b./ képviseli a megyei önkormányzatot, c./ gondoskodik a megyei képviselők munkájának feltételeiről, d./ aláírja az önkormányzati rendeleteket, e./ ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az önkormányzati érdeket sértőnek tartott közgyűlési döntés ismételt tárgyalását, f./ kapcsolatot tart az országgyűlési képviselőkkel, g./ javaslatot tesz az alelnök (alelnökök) megválasztására. h./ a közgyűlés alakuló ülésén előterjeszti a testület szervezeti és működési szabályzatának módosítását. A bizottságokkal összefüggő főbb feladatai: a./
indítványozhatja a bizottság összehívását; b./ felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett
döntésről a közgyűlés a legközelebbi ülésén dönt; /2/ A közgyűlés elnöke a közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. E körben: a./ a megyei önkormányzat jegyzője javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b./ előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének meghatározására; c./ gyakorolja – a munkáltatói jogokat a megyei önkormányzat jegyzője tekintetében, - egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés alelnökei tekintetében; d./ a Közszolgálati Szabályzatban foglalt rendelkezések szerint gyakorolja az egyetértési jogot a hivatal dolgozói tekintetében; e./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; f./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja a törvény keretei között. /3/ A közgyűlés elnöke rendszeres kapcsolatot tart vezetőtársaival, köteles őket a napi munkájukhoz szükséges információkkal ellátni.
/4/ A közgyűlés az elnök javaslatára két főállású alelnököt választ. /5/ Az elnök és az alelnökök közötti munkamegosztás meghatározása az elnök feladata. A hivatal munkájának irányításában az alelnökök - az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint - látják el az egyes ágazati területek felügyeletét.
IX. JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
5
Beiktatta: 3/2015. (II.14.) önk. rendelet 4. §-a. Hatályos: 2015. II. 15.-től.
20
31. § /1/ A megyei önkormányzat jegyzőjét pályázat alapján határozatlan időre – a megyei közgyűlés elnöke nevezi ki. /2/ A megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: a./
b./
c./
d./ e./
f./
g./
h./
i./
j./
javaslatot tesz az elnöknek a hivatal feladatainak meghatározására az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében; biztosítja a közgyűlés, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítését; biztosítja a közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását; tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés és a bizottságok ülésein; köteles jelezni a közgyűlésnek, a bizottságoknak és az elnöknek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel; a közgyűlésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet; gondoskodik a közgyűlés ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet az elnökkel együtt ír alá; a közgyűlés ülésének jegyzőkönyvét és a bizottsági ülések jegyzőkönyveit – elektronikus úton - az ülést követő 15 napon belül megküldi a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatalnak; rendszeresen tájékoztatja a közgyűlést és a bizottságokat az önkormányzat tevékenységét érintő jogszabályokról a Megyei Közlönyben; évente beszámol a közgyűlésnek a hivatal tevékenységéről.
/3/ A megyei önkormányzat jegyzője egyéb feladatai körében: a./ vezeti a megyei önkormányzati hivatalt, megszervezi a hivatal munkáját; b./ rendszeresen ügyfélfogadást tart;
c./ döntésre előkészíti az elnök hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d./ ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört; e./ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; f./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; g./ gyakorolja a munkáltatói jogokat a megyei önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá végzi a vonatkozó jogszabályokban meghatározott ügyviteli feladatokat a tisztségviselők foglalkoztatási jogviszonya tekintetében és ellátja a tisztségviselők juttatásaival és egyéb munkajogi intézkedésekkel (jogszabályok, belső szabályzatok) kapcsolatos rendelkezések végrehajtásával összefüggő tevékenységeket. Az Mötv-ben nevesített munkáltatói jogok gyakorlásához - az elnök által meghatározott körben - az elnök egyetértése szükséges. 32. § /1/ Az aljegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre – a megyei önkormányzat jegyzője javaslatára – a megyei közgyűlés elnöke nevezi ki. /2/ A megyei önkormányzat jegyzőjének helyettesítését az aljegyző látja el. /3/ Az aljegyző ellátja a megyei önkormányzat jegyzője által meghatározott feladatokat. /4/ Az aljegyző belső szervezeti egység vezetője is lehet. /5/ A megyei önkormányzat jegyzői és aljegyzői tisztségei egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati és Jogi Iroda mindenkori vezetője látja el.
21
/3/
X. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
A megyei önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működéshez szükséges feltételeket.
33. § /1/ A közgyűlés az Mötv.-ben írt feladatok ellátására egységes megyei önkormányzati hivatalt hoz létre. /2/ A hivatal hivatalos megnevezése: “GyőrMoson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal”. (A Szabályzatban: hivatal.) /3/ Az egységes hivatal egységei az irodák.
belső
szervezeti
/4/ Az irodák vezetését a megyei önkormányzat jegyzője által határozatlan időre kinevezett, vezető beosztásúnak minősülő köztisztviselők látják el. /5/ A hivatal köteles igény szerint adatokat szolgáltatni a közgyűlés tagjainak és bizottságainak. /6/ A hivatal szervezeti felépítését, az irodák részletes feladatait a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amit – átruházott hatáskör alapján – a közgyűlés elnöke jóváhagyásával a megyei önkormányzat jegyzője ad ki. /7/ A hivatal belső szervezeti felépítését bemutató sémát a Szabályzat 7. számú függeléke tartalmazza.
Ennek keretében: a./ biztosítja a helyiséghasználatot a területi nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek idejére, b./ a megyei önkormányzati hivatal útján ellátja a területi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos postai, kézbesítési és ügyviteli feladatokat. /4/ A területi nemzetiségi önkormányzat a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzattól elkülönített, önálló számlát nyit. /5/ A területi nemzetiségi önkormányzat gazdasági-pénzügyi feladatainak ellátása a megyei önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint történik. /6/ A területi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos könyvvezetési feladatokat a megyei önkormányzati hivatal látja el.
XII. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSOS KAPCSOLATAI 35. §
XI.. TERÜLETI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 34. § /1/
Győr-Moson-Sopron megyében roma, horvát és német területi nemzetiségi önkormányzat működik.
/2/ A területi nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét saját hatáskörben állapítja meg.
/1/ A közgyűlés feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A részvétel kérdésében a közgyűlés illetékes bizottsága előzetesen véleményt nyilvánít. /2/ A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások jegyzékét a Szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza. /3/ A regionális és helyi hatóságok határ menti transznacionális és interregionális együttműködése sajátos formája az európai
22
területi együttműködési csoportosulás (EGTC), melynek tagja a megyei önkormányzat is lehet. /4/ A közgyűlés jogutódlás folytán tagja a Szigetköz-Felső-Duna mente Térségfejlesztési Tanácsnak és az M9 Térségfejlesztési Tanácsnak, mely szervezetek által ellátandó feladatokat a Szabályzat 8. számú és 9. számú függelékei tartalmazzák. XIII. A MEGYEI NÉPSZAVAZÁS 36. §
/1/ A közgyűlés az államháztartásról szóló törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint fogadja el a költségvetési rendeletét, annak módosításait és a zárszámadásról szóló rendeletet. /2/ A megyei önkormányzat jegyzője az önkormányzat költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állítja össze. /3/
/1/ Megyei népszavazást kezdeményezhet: - a közgyűlési tagok egynegyede (6 fő) - a közgyűlés bizottsága - a megye választópolgárainak - a két megyei jogú város kivételével - legalább 15%-a. /2/ A népszavazást a közgyűlés elnökénél lehet kezdeményezni. /3/ A közgyűlés köteles kitűzni a népszavazást, ha azt az /1/ bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a közgyűlés a legközelebbi ülésén, de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül dönt. /4/
A közgyűlés külön rendeletben határozhatja meg azokat a döntési hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyekben a törvényi rendelkezésen túl népszavazást kötelező elrendelni, illetve azokat, amelyekben népszavazást rendelhet el.
XIV. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat költségvetése és gazdasági programja 37. §
A közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat jegyzője által elkészített, a bizottságok által megtárgyalt, a Pénzügyi Bizottság által véleményezett, a könyvvizsgáló írásos jelentését is tartalmazó rendelettervezetet terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés ennek alapján alkotja meg költségvetési rendeletét.
/4/ A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik. /5/ Ha év közben az Országgyűlés, vagy a Kormány a megyei önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről a közgyűlést tájékoztatni kell. /6/ A megyei önkormányzat jegyzője által készített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a könyvvizsgálói záradékkal ellátott, egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, a könyvviteli mérleget, a pénzmaradvány kimutatást, az eredmény kimutatást és a kiegészítő mellékleteket a közgyűlés elnöke az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés a zárszámadásról rendeletet alkot. /7/ A közgyűlés megbízatásának időtartamára gazdasági programot készít, melyet az alakuló ülést követő hat hónapon belül kell elfogadni.
23
A megyei önkormányzat vagyona
jogszabályokban meghatározottak szerint vesz részt.
38. § Az önkormányzat vagyonára és az azzal történő gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani: a./ a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b./ a törzsvagyon forgalomképtelen tárgyait, c./ a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körét, d./ az üzleti vagyont, e./ a vállalkozásban való részvétel szabályait, f./ a vagyonhasznosítás alapelveit, g./ a kötelezettségvállalások főbb szabályait, h./ azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. Ellenőrzés 39. § /1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. /2/ A belső ellenőrzések működtetéséről - a hatályos központi jogszabályok rendelkezései szerint a megyei önkormányzat jegyzője köteles gondoskodni. A közgyűlés a hivatal belső ellenőrzésének megállapításairól a tárgyévet követő évben tájékoztatást kap. /3/ A megyei önkormányzat jegyzője köteles belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználását. /4/ A Pénzügyi Bizottság egyebek között : a./ véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b./ figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását. /5/ A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításairól tájékoztatja a közgyűlést. /6/
A könyvvizsgáló az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésében a központi
XV. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 40. § /1/ A rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. /2/ A hatálybalépéssel egyidejűleg a 4/2004.(V. 7.), 13/2004.(XII.1.),4/2005.(V.2.),15/2005.(XII.9 1/2006.(II. 10.),15/2006.(X.7.), 16/2006.(X.27.) , 20/2006.(XII.22.),5/2007.(III.14.), 7/2007.(IV.20.), 9/2008.(IV.28.), 12/2008.(X. 1.), 13/2010.(X.8.), 1/2011.(II. 18.), 8/2011.(III.10.), 16/2011. (IX.16.), 23/2011. (XII.17.), 4/2012. (II.17.), 11/2012.(XI.23.), 3/2013. (II.19.), 6/2013. (IV.26.), 8/2013. (IX.30.), 5/2014. (VI.16.), 6/2014. (VIII.24.) ÉS 8/2014. (X.21.) önkormányzati rendeletekkel módosított 5/2003.(IV. 26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. A szabályzat mellékletei és függelékei 41. § /1/ A Szabályzat mellékletei: 1/a.
A közgyűlés kötelezően ellátandó feladatait és hatásköreit, a közgyűlés elnökének és a megyei önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköreit az önkormányzati hatásköri jegyzék tartalmazza. 1/b. Az önként vállalt feladatok 2. A közgyűlés elnökére átruházott feladat- és hatáskörök 3. A bizottsági feladatok- és hatáskörök a bizottságokra átruházott hatáskörökkel együtt. 4. A közgyűlési előterjesztések előkészítésének és a határozatok végrehajtásának rendje, a hivatal munkarendje és ügyfélfogadása 5. A társulási (és egyéb) megállapodások jegyzéke.
24
6. A közgyűlés és szervei sajtótájékoztatójának szabályai. 7. A önkormányzati főtanácsadói és önkormányzati tanácsadói munkakör létesítése. 8. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre /2/ A Szabályzat függelékei:
8. „Szigetköz – Felső-Duna mente Térségfejlesztési Tanács” jogutódlással történő továbbműködtetése 9. „M9” Térségfejlesztési Tanács jogutódlással történő továbbműködtetése /3/ A Szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a megyei önkormányzat jegyzője gondoskodik.
1. A megyei közgyűlés közlönyéből térítésmentesen részesülők köre. 2. A közgyűlés nemzetközi kapcsolatai. 3. A közgyűlési tagok névsora. 4. Tanácskozási jog nélkül meghívottak jegyzéke. 5. A megyei önkormányzat hatályos rendeletei. 6. A bizottsági tagok névsora. 7. A hivatal szervezeti felépítését bemutató séma.
megyei c. főjegyző
közgyűlés elnöke
25
1/b. számú melléklet A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatai 1.
Kitüntetéseket adományoz (7/1999. (V.7.) rendelet, 2/2002. (III.1.) rendelet)
2.
A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület útján segíti a Fertő-táj világörökségéhez tartozó területek értékeinek méltó megtartását, ennek megfelelő fejlesztését. (22/2003. (II.14.) KH)
3.
Külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi önkormányzati szervezetekkel nemzetközi kapcsolatot tart fenn. (felsorolás a 2. számú függelékben)
4.
Kapcsolatot tart a megyében működő gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervezetekkel. (145/2003. (VI.20.) KH)
5.
Együttműködik civil szervezetekkel. (felsorolás a 4. számú mellékletben)
6.
Együttműködik a BM Bűnmegelőzési Regionális Oktatási Központ megalakításában. (31/2005. (IV.29.) KH)
7.
Szervezi a Megyei Területfejlesztési Klub rendezvényeit.
8.
A Rába folyó természeti értékeinek megőrzése, turizmus fellendítése, ökoturizmus elősegítése. (55/2004. (IV.23.) KH)
9.
A megyei szerepvállalást megtestesítő és koordinációs tevékenységet jelentő szakmai és egyéb nagyrendezvények, rendezvények, konferenciák, események szervezése, a rendezésben való közreműködés
10.
A megyében működő egyházi, és civil szervezetek köztevékenységének segítése.
11.
Együttműködik a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséggel, a tervezési, döntéshozatali és megvalósítási folyamatokban kiemelten figyelembe veszi az éghajlatvédelmi szempontokat. (155/2010. (VI. 5.) KH)
12.
Együttműködik a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitánysággal a megye közbiztonsága fejlesztésének elősegítése érdekében. (69/2008.(IV. 25.) KH)
13.
Részt vesz a Megyei Önkormányzatok Szövetségében
14.
Részt vesz a Magyar Önkormányzatok Szövetségében. (198/2008. (XII.19.) KH)
15.
Elnöke és delegáltja révén tagja a „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanácsnak. (20/2012. (II. 17.) KH)
16.
Elnöke és delegáltja révén tagja az „M9” Térségi Fejlesztési Tanácsnak. (21/2012. (II. 17.) KH)
17.
Csatlakozott a Határon Átnyúló Kezdeményezések Szolgálatához (CESCI) 216/2009.(XI.27.)KH
Közép-európai
Segítő
26
18.
Alapító tagja a Rába-Duna-Vág Európai területi együttműködési csoportosulásnak (EGTC); 153/2011.(VI.24.) önkormányzati rendelet.
19.
Együttműködik a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal és a Széchenyi István Egyetemmel 36/2014. (VI.13.) KH
20.
Kapcsolattartás a Győr-Moson-Sopron Megyei Sportszövetségek Egyesületével, az Országos Diáksport Szövetséggel, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Diáksport Egyesülettel.
27
2. számú melléklet A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Elnökére átruházott feladat- és hatáskörök
1.
A megyei önkormányzat éves költségvetésében meghatározott összeghatárig az általános tartalék felhasználásáról rendelkezés.
2.
A megyei önkormányzat éves költségvetésében az előirányzatok közötti átcsoportosítás és felhasználási joga - a kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett - a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig.
3.
A megyei önkormányzat éves költségvetésében előirányzat módosítás joga az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig.
4.
A megyei önkormányzat vagyonrendeletében meghatározottak szerinti vagyontárgyak feletti rendelkezés joga.
5.
A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében meghozza a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közbenső, valamint az eljárást lezáró döntést.
28
3. számú melléklet A bizottsági feladat- és hatáskörök az átruházott hatáskörökkel együtt
I. A Nemzetiségi és Civil kapcsolatok Bizottság feladat- és hatásköre A Bizottság általános feladatai: 1.
Közreműködik a megyében élő nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos megyei szintű feladatok ellátásában.
2.
Figyelemmel kíséri a nemzetiségek érdekében hozott jogszabályok, közgyűlési döntések végrehajtását, nemzetiségek véleményezési és egyetértési jogának érvényesülését.
3.
Közreműködik a nemzetiségi tervek, programok kidolgozásában és végrehajtásuk ellenőrzésében.
4.
Figyelemmel kíséri a megyében működő nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek tevékenységét, lehetőség szerint segíti munkájukat.
A Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a közgyűlés elé: 1. A megyében önkormányzattal rendelkező nemzetiségeket érintő javaslatok, különösen a nemzetiségi jogok érvényesítésével kapcsolatos programok, koncepciók. 2. A megyében önkormányzattal rendelkező nemzetiségek beszámolói.
A Bizottság ellenőrzi: 1. A Bizottság döntéseinek végrehajtását. 2. A közgyűlés nemzetiségi tárgyú döntéseinek végrehajtását. 3. A megyében önkormányzattal rendelkező nemzetiségeket érintő tervek és célkitűzések előkészítését és megvalósítását.
29
II. Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság feladat- és hatásköre A Bizottság általános feladatai: 1. Felhívja a megyei képviselőket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére. 2. Kivizsgálja a megyei képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést. 3. Nyilvántartja és ellenőrzi a megyei képviselők által tett vagyonnyilatkozatot. A Bizottság terjeszti a közgyűlés elé: 1. A megyei képviselők összeférhetetlenségi eljárásával kapcsolatos előterjesztést. 2. A megyei képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos előterjesztést.
A Bizottság ellenőrzi: 1. A megyei képviselői vagyonnyilatkozatokat. 2. A bizottság döntéseinek végrehajtását.
30 III.
A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre A Bizottság általános feladatai: 1. Véleményezi az önkormányzat (és hivatal) éves költségvetési javaslatát és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit. 2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. 3. Javaslatot tesz a közgyűlés hatáskörébe tartozó vagyon hasznosításából származó bevétel felhasználására. 4. Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. 5. Folyamatosan figyelemmel kíséri a megyei önkormányzat vagyoni helyzetét, a vagyonváltozás alakulását. 6. Közreműködik az kidolgozásában.
önkormányzat
vagyonával
történő
gazdálkodás
szabályainak
7. Véleményt nyilvánít az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntésekben. 8.
Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát
A Bizottság terjeszti a közgyűlés elé: 1. A közgyűlés elnöke illetményének és költségtérítésének megállapításával, módosításával és külön juttatásával kapcsolatos javaslatot.
A Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a közgyűlés elé: 1. Az önkormányzat, költségvetési rendelettervezete, az arról alkotott külön véleményével együtt. 2. A költségvetés módosításai és a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámoló, valamint a pénzmaradvány elszámolás rendelettervezete. 3. Az éves költségvetés, valamint az éves beszámoló és pénzmaradvány elszámolás rendelettervezetéhez benyújtott összes módosító indítvány. 4. Minden pénzügyi tartalmú, illetve pénzügyi kihatással járó előterjesztés, annak kiegészítése és módosító javaslata, amelyet az azt tárgyaló közgyűlést megelőző rendes bizottsági ülésig, illetve a bizottság ülésén terjesztenek elő. 5. Egyes vagyontárgyak forgalomképességének átminősítésére vonatkozó javaslatok.
31
6. A közgyűlés hatáskörébe tartozó vagyonnal összefüggő döntés előkészítésben részt vesz, véleményt nyilvánít, állásfoglalást ad.
A Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: 1. Az általános tartaléknak a költségvetési rendeletben meghatározott mértékig történő felhasználásáról való rendelkezési jog. 2. A költségvetés előirányzatai közötti átcsoportosítás és felhasználásának elrendelésére vonatkozó jog, a költségvetési rendeletben meghatározott mértékig. 3. 6 A Bizottság ellenőrzi: 1. A költségvetési bevételek alakulását. 2 Az önkormányzat szabályszerűségét.
éves
költségvetésének
előkészítését,
végrehajtását,
annak
3. A költségvetési átcsoportosítások indokoltságát. 4. A kiemelt előirányzatok túllépésének okait. 5. A Bizottság döntéseinek végrehajtását. 6 .A közgyűlés költségvetéssel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását. 7 .Valamennyi vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi, vagyonkezelői, használati és hasznosítási jog gyakorlását.
6
Hatályon kívül helyezte: 2/2015. (II.14.) önk. rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatálytalan: 2015. II.16-tól.
32
IV. Területfejlesztési Bizottság feladat-és hatásköre A Bizottság általános feladatai: 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9. 10.
11.
12.
13.
14.
15.
14. 15. 16.
Folyamatosan figyelemmel kíséri az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programok tervezési folyamatait és az azokkal kapcsolatos közgyűlési feladatokat előkészíti. Folyamatosan figyelemmel kíséri a megyei fejlesztési és területfejlesztési tervezési folyamatokat és az azokkal kapcsolatos közgyűlési feladatokat előkészíti. Figyelemmel kíséri a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat. Figyelemmel kíséri a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezését, kidolgozását. Nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program végrehajtását. Döntés előkészítést végez a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. Figyelemmel kíséri a területi operatív programok irányítását, megvalósításuk végrehajtását. Figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével. Figyelemmel kíséri a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányítását, lebonyolítását, végrehajtását. Döntés előkészítést végez a Kutatási és Innovációs Alap felett rendelkezési jogot gyakorló miniszternek a Kutatási és Innovációs Alap megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatban. A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében közreműködik az államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek, fejlesztési elképzeléseinek, a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatok összehangolásában. Figyelemmel kíséri a települések településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. A települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, közreműködik területfejlesztési társulás létrehozásában. Segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, Figyelemmel kíséri a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységének, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek koordinálását a megye gazdasági szereplőivel együttműködve. A területrendezési feladatkörben közreműködik a megye területrendezési tervének elkészítésében, elfogadásában, Előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket. A tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.
17. A vidékfejlesztési feladatkörben döntés előkészítést végez a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról.
33
18. Figyelemmel kíséri a vidékfejlesztési stratégiák és akciók a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel történő összehangolását. 19. Közreműködik a helyi akciócsoportok tevékenységének a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódó összehangolásában. Nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását. 21. Ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására. 22. Figyelemmel kíséri a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangját. 23. Közreműködik az épített és természeti környezet védelmével összefüggő megyei önkormányzati feladatok meghatározásában, a végrehajtás ellenőrzésében. 24. Figyelemmel kíséri a regionális, megyei, kistérségi, települési fejlesztési és környezetvédelmi koncepciók/programok készítését, gondoskodik a megyei tervekkel való harmóniájukról. 25. Segíti a megye egészére és térségeire kiterjedő területrendezési és fejlesztési tudományos kutató és feltáró munkát. 26. Figyelemmel kíséri a területrendezéssel és térségfejlesztéssel összefüggő pályázati, támogatási lehetőségeket, ajánlja azokat, segítséget nyújt a pályázatok, tervek összeállításához. 27. Figyelemmel kíséri a megye kistérségeit és egész területét érintő országos ágazati fejlesztési koncepciókat, programokat és terveket. 28. Figyelemmel kíséri a megyei mezőgazdasági helyzet alakulását, elősegíti annak optimális irányban történő elmozdulását, ennek érdekében együttműködik a megyei hatáskörű ágazati szervekkel (agrárkamara, szövetségek és érdekképviseletek, hatóságok, stb.) 29. Javaslatot tesz a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat külkapcsolatainak és idegenforgalmi célkitűzéseinek meghatározására. 30. Javaslatot tesz a megyét nemzetközi szervezetekben képviselők személyére. 31. Megbízás alapján rendezvényeken.
képviseli
a
megyei
közgyűlést
nemzetközi
konferenciákon,
32. Elősegíti és támogatja a határokon átnyúló regionális kapcsolatok fejlődését. 33. Figyelemmel kíséri az idegenforgalommal és a területfejlesztéssel kapcsolatos pályázati és támogatási lehetőségeket. 34. Figyelemmel kíséri az idegenforgalom területi és országos érdekeinek összehangolását. 35. Közreműködik az idegenforgalmi értékek bemutatására, népszerűsítésére irányuló javaslatok kidolgozásában. 36. Közreműködik az országos, regionális és térségi fejlesztési programok idegenforgalmi vonatkozású részének véleményezésében. A Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a közgyűlés elé: 1. A megye területére vagy térségére készített területrendezési tervet tartalmazó előterjesztés. 2. A megye területfejlesztési koncepciójára, programjára, az integrált területi programra vonatkozó előterjesztés.
34
3. A területfejlesztésre, a területrendezésre, a környezetvédelemre, a természetvédelemre és mezőgazdaságra vonatkozó előterjesztések. 4. A megyei önkormányzatnak a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott feladataival összefüggésben végzett munkájáról szóló beszámoló. 5. Az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseivel és pályázataival kapcsolatos vélemény. 6. A megyei önkormányzat hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról szóló előterjesztések. 7. A megyei és a regionális területfejlesztési konzultációs fórum működtetésével kapcsolatos előterjesztések. 8. A térségi fejlesztési tanács létrehozásáról és az abban való részvételről szóló előterjesztések. 9. A megyei infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó javaslatok. 10. A megye közlekedési helyzetére vonatkozó javaslatok. 11. A megyei önkormányzat által a területfejlesztésre, környezet- és természetvédelemre, valamint a mezőgazdaságra elnyerhető pályázatokra vonatkozó előterjesztések. 12. A nemzetközi kapcsolatokra és az idegenforgalomra vonatkozó előterjesztések. 13. A megyei önkormányzat által idegenforgalmi fejlesztési céllal elnyerhető pályázatokra vonatkozó előterjesztések. 14. A nemzetközi kapcsolatok létesítése és a szervezetekben való részvételi javaslatok.
A Bizottságra átruházott feladat és hatáskör: 1. A területfejlesztési koncepció alapján elkészített aktualizálása.
energiaellátási
tanulmányterv
2. Véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében. A Bizottság ellenőrzi: 1. A bizottság általános feladatainak végrehajtását. 2. A területfejlesztésre, a területrendezésre, a környezetvédelemre, a természetvédelemre és a mezőgazdaságra vonatkozó közgyűlési döntések végrehajtását. 3. A közgyűlés által a külkapcsolatokra és az idegenforgalomra vonatkozó közgyűlési döntések végrehajtását.
35
V. Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre A Bizottság általános feladatai: 1. Lefolytatja a közgyűlés hatáskörébe tartozó titkos szavazásokat. 2. Figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását. A módosításokra, kiegészítésekre vonatkozó javaslatokat felülvizsgálja és véleményezi. 3. Véleményezi a közgyűlés hivatalának átszervezésére vonatkozó javaslatot. 4. Közreműködik a közgyűlés rendeleteinek előkészítésében, véleményezi a rendelettervezeteket. 5. Javaslatot tesz a bizottságok működésének szabályozására. 6. Állást foglal a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzése körében tett felhívásáról.
A Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a közgyűlés elé: 1. A közgyűlési rendeletek tervezete. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozására, módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatot. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzés körében tett felhívására adott válasz előterjesztése. 4. A közgyűlési tagok tiszteletdíjának megállapítására vonatkozó rendelettervezet. 5. A közgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekre vonatkozó előterjesztések. A Bizottság ellenőrzi: 1. A közgyűlési határozatok és rendeletek végrehajtását. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását. 3. A bizottságok ügyrend szerinti működését. 4. Az interpellációk intézését. 5. A bizottság döntéseinek végrehajtását.
36
4. számú melléklet A közgyűlési előterjesztések előkészítésének és a határozatok végrehajtásának rendje; a hivatal munkarendje és ügyfélfogadása
I. Az előterjesztések és tartalmi követelményeik 1. A megyei közgyűlés elé kerülő előterjesztések lehetnek: a./ munkatervi napirendi pontok és munkatervben nem szereplő ügyek b./ tájékoztató jellegű anyagok. 2. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak: - önkormányzati rendelet megalkotására, valamint - határozat meghozatalára. 3. Az előterjesztés címét és előadóját - a munkatervben nem szereplő ügyek kivételével a munkaterv határozza meg. 4. A megyei közgyűlés elé kerülő előterjesztés általában két részből áll: - a tárgy és a tényállás ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből; - a döntési javaslatból. 5. Tájékoztató tartalmú előterjesztés is tartalmaz határozati javaslatot. 6. Az előterjesztés első részének tartalma: a./ Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, mikor, milyen határozatot hozott. b./ Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre. c./ Az előkészítésben részt vevő bizottságot az előterjesztés fejrészében kell feltüntetni. A bizottsági tárgyalást követően az előterjesztéshez tett bizottsági módosító indítványt az adott bizottság munkáját segítő iroda az előterjesztésbe beépítheti, ezt követően az Önkormányzati és Jogi Iroda az előterjesztést a közgyűlés tagjainak megküldi.7 d./ Az előterjesztés tartalmazza a döntés meghozatalához szükséges információkat, lényeges adatokat. e./ Az előterjesztés része lehet a téma átfogó értékelését elősegítő melléklet (statisztikai tábla, korábbi határozat szövege stb). f./ A határozati javaslat indokolását az előterjesztés első részébe kell foglalni. g./ A közgyűlés munkatervére vonatkozó tervezet összeállításánál arra kell törekedni, hogy abban a kötelezően ellátandó feladatokon kívül szerepeljenek mindazok, amelyek a megyei önkormányzat önként vállalt, továbbá térségi és összehangoló tevékenységéből következnek. Külön figyelmet kell fordítani a testületek által elfogadott fontosabb tervek (gazdasági program) megvalósulására. 7
Módosította: 3/2015. (II.14.) önk. rendelet 5. §-a.
37
h./ A munkaterv tervezetének előterjesztésekor tájékoztatást kell adni a testületnek a beérkezett, de fel nem használt munkatervi javaslatokról, hogy a testület a javaslatok teljes ismeretében dönthessen a munkaterv tartalmáról. 7. Az előterjesztés második részének tartalma a./
A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatot. b./ Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt. c./ Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat/ok/ módosítását, kiegészítését vagy visszavonását. d./ Az előterjesztés tárgyától illetőleg jellegétől függően - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni. e./ A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni. f./ Tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. g./ A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. h./ Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat teljes szövegét írásba kell foglalni. i./ Szóbeli előterjesztés esetén az 1-6. pontban foglalt követelményekre értelemszerűen tekintettel kell lenni
38
II. 8. Az előterjesztések alaki követelményei: a./ Az előterjesztések - fő szabályként - írásban kerülnek a testület elé. A kötelezően írásban előterjesztendő ügyeket az SZMSZ 14. § (4) bekezdése tartalmazza. b./ Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normálsoros gépeléssel ( 1-es sortávolsággal 1012 betűmérettel) kell készíteni, ügyelve az áttekinthető, tagolt formára. c./ Lehetőleg kerülni kell az idegen szavak, szakkifejezések használatát, de a jogszabály által meghatározott fogalmak használatára törekedni kell. d./ A végrehajtás határidejét év, hó, nap szerint kell meghatározni és ezen a döntésben megjelölt célok megvalósulásának (megvalósításának) az időpontját kell érteni. e./ Hosszabb távra szóló feladatok végrehajtására alkalmazható a „folyamatos” határidő megjelölése, de ebben az esetben is meg kell határozni a végrehajtásról szóló végső szükség szerint időközi - jelentéstétel határidejét. f./ A döntés végrehajtásáért lehetőleg egy felelőst kell megjelölni, több felelős esetén a koordinálásért felelős személyt kell megnevezni. g./ Az előterjesztés napirendi pontjának számát az Önkormányzati és Jogi Irodával egyeztetve kell feltüntetni. Az iktatószám feltüntetése az előterjesztés tárgya szerinti osztály feladata. h./ i./ Több előadó közül annak kell az első - bal oldali - helyen aláírnia, aki az előterjesztést megszervezte. j./ A kiküldött előterjesztésen az előterjesztő személy neve alatt – jobb oldalon - a megyei jegyző és az Önkormányzati és Jogi Iroda munkatársa szignójának szerepelni kell. k./ Az előterjesztésen - a keltezés alatt – az azt készítő osztály nevét is fel kell tüntetni. l./ Bélyegzőlenyomatot nem kell alkalmazni. m./ Az előterjesztések formai követelményeit a melléklet tartalmazza. III. 9. Az előterjesztések előkészítésének szabályai: a./ Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója felelős. b./ Egy előterjesztésnek több előadója is lehet. Ilyenkor - ha a munkaterv nem tartalmazza - hatáskörileg illetékes tisztségviselő, illetve a megyei jegyző jelöli ki az előkészítésért felelős személyt. c./ Közmeghallgatási napirend esetén az SZMSZ előírásai szerint kell eljárni. d./ A munkatervben nem szereplő előterjesztések testület elé viteléhez a közgyűlés elnökének engedélye szükséges. e./ Az előterjesztéseket - az előzetes egyeztetések után - a testületi ülés időpontja előtt 16 nappal kell az Önkormányzati és Jogi Irodára törvényességi felülvizsgálatra benyújtani. Ekkor kell javaslatot tenni a meghívandó személyekre vagy szervekre is. f./ Az Önkormányzati és Jogi Iroda - a napirend előadójának felelősségét nem érintve vizsgálja az előterjesztés törvényességét. g./ Az előterjesztő az anyagot az észrevételek alapján köteles 2 napon belül átdolgozni és ismételten bemutatni. h./ A külön meghívandó személyekre - név, beosztás és cím megjelölésével - a napirend előadója tesz javaslatot.
39
A meghívottak megjelenését a napirendi pont előadója egyezteti és arról az Önkormányzati és Jogi Irodát tájékoztatja. i./ Testületi ülésen csak a közgyűlés elnökének engedélyével, az Önkormányzati és Jogi Iroda közreműködésével szabad előterjesztést és egyéb anyagot kiosztani. j./ A határozati javaslatban felelősként a tisztségviselők, a megyei jegyző, és az irodavezetők nevezhetők meg. k./ Az előterjesztő, a megyei jegyző és az előterjesztést törvényességi szempontból vizsgáló személy aláírásával ellátott előterjesztést az illetékes iroda szkenneli és a hivatal belső számítógépes hálózatán az Önkormányzati és Jogi Iroda által megjelölt helyre felteszi. IV. 10. A rendelkezések végrehajtásának rendje: a./ A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani. b./ A határozat tárgya szerint illetékes iroda közreműködik a testületi határozat végrehajtásában. c./ Az önkormányzati rendeletek végrehajtását a tárgy szerint illetékes irodán kívül az Önkormányzati és Jogi Iroda is figyelemmel kíséri. d./ A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. e./ A végrehajtásról szóló jelentést a felelősnek kell összeállítania. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt javaslatot kell tenni a határozat módosítására, kiegészítésére vagy határidejének meghosszabbítására. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse. f./ A jelentést az Önkormányzati és Jogi Irodához, az iroda által megjelölt határidőre kell megküldeni. Az Önkormányzati és Jogi Iroda a jelentéseket tartalmi változtatás nélkül egybefoglalja. A jelentést a közgyűlés elnöke terjeszti a közgyűlés elé. g./ A közgyűlés rendeleteit és határozatait - a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül – az Önkormányzati és Jogi Iroda küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
40
V. Az előterjesztések formai követelményeinek mintája
......... napirendi pont
Megtárgyalja: ..............................
....../(iktatószám)
Melléklete: ............ db
A .................................................................................................. előterjesztése .................................................................................................................................. tárgyában A tényállás, az ügy ismertetése (szöveg) HATÁROZATI JAVASLAT A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése ................................ Határidő: Felelős : Győr, ……év…………..hó…nap név
Törvényességi szempontból vizsgálta: megyei c. főjegyző Önkormányzati és Jogi Iroda munkatársa
Az előterjesztést készítette:
41
MUNKAREND ÉS ÜGYFÉLFOGADÁS A hivatal munkarendje A hivatal köztisztviselőinek munkaideje: heti 40 óra Az 5 napos munkaidő-beosztás a következő: hétfőtől - csütörtökig pénteken
7, 30 - 16 .00 óráig 7, 30 - 13, 30 óráig
A munkaidőn belül napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ügyfélfogadás a hivatalban A hivatal hétfőtől - péntekig teljes munkaidőben ügyfélfogadást tart.
42
5.számú melléklet Társulási és egyéb megállapodások jegyzéke 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2. BM Országos Bűnmegelőzési Központ Rendészeti Bűnmegelőzési Intézete 31/2005. (IV.29.) KH) 3. Rába Szövetség (55/2004. (IV.23.) KH) 4. Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság (69/2008. (IV.25.) KH) 5. Megyei Önkormányzatok Szövetsége 6. Magyar Önkormányzatok Szövetsége (198/2008. (XII.19.) KH) 7. Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség (155/2010. (VI.6.) KH) 8. Partnerségi megállapodás a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésének támogatásáról (2/2013. (II.15.) KH 9. „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács (20/2012. (II. 17.) KH) 10. „M9” Térségi Fejlesztési Tanácsot (21/2012. (II. 17.) KH) 11. Csatlakozás a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatához (CESCI) 216/2009.(XI.27.)KH 12. Rába-Duna-Vág Európai területi együttműködési 153/2011.(VI.24.) önkormányzati rendelet.
csoportosulás
(EGTC);
13. Együttműködési Megállapodás a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, valamint a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház és a Széchenyi István Egyetem között 36/2014. (VI.13.) KH 14. Tulajdonosi tagság a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kftben, 11/2014.(II.14.)KH; illetve a 12/2014.(II.14.)KH.
43
6. számú melléklet A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés és szervei sajtótájékoztatójának szabályai Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) 3. § (4) bekezdése szerint: „A közgyűlés alapelve a nyilvánosság. Ezt a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével biztosítja.” A közgyűlés működésének nyilvánosságát segíti elő a sajtóval tartott eseti és folyamatos kapcsolattartás is. A megyei testület sajtókapcsolatát a közgyűlés az alábbiak szerint szabályozza: A sajtókapcsolat célja: A közgyűlés sajtókapcsolatának célja, hogy tájékoztassa a megye lakosságát - a megyei önkormányzat munkájáról, - a döntések előkészítésének folyamatáról, - a közgyűlésnek a megyére kiható rendeleteiről, határozatairól, - a döntések végrehajtásának folyamatáról és eredményéről - a megyei önkormányzat rendezvényeiről. 2. A sajtó fogalma a szabályozásban A sajtó fogalmán a megyében működő és képviselettel rendelkező írott és elektronikus médiumok értendők. 3. A sajtókapcsolat módja -
heti esemény előzetes, sajtóközlemény interjú, sajtótájékoztató a megyei önkormányzat honlapja.
A sajtótájékoztatóra meghívást kapnak a megyében működő és képviselettel rendelkező írott és elektronikus médiumok képviselői. 4. A sajtótájékoztató tárgya
A sajtótájékoztató tárgyát a sajtókapcsolat céljának megfelelő informálás képezheti. 5. A sajtótájékoztató összehívása Sajtótájékoztatót a közgyűlés elnöke, illetve a sajtótájékoztató kezdeményezője a sajtóreferens közreműködésével hívja össze.
44
6. A sajtóreferens feladatai A sajtóreferens munkaköri leírása szerint tart az írott és elektronikus médiumokkal folyamatosan kapcsolatot. A sajtótájékoztató összehívásánál gondoskodik arról, hogy azzal kapcsolatban a tárgyi és technikai feltételek meglegyenek.
45
7. számú melléklet
Önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakör létesítése
A közgyűlés a megyei közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására és a közgyűlés bizottságai döntéseinek előkészítéséhez önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakört létesíthet, amely a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 8 %-át nem haladhatja meg.
46
8.számú melléklet
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagjai 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Pénzügyi Bizottságának nem képviselő tagjai 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Területfejlesztési Bizottságának nem képviselő tagjai
47
1. számú függelék A Megyei Közlönyből térítésmentesen részesülők köre (elektronikus úton)
19 megyei önkormányzat jegyzője Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Győr-MosonGyőr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség országgyűlési képviselők a megyei közgyűlés tagjai a megyei közgyűlés bizottságainak kültagjai 183 település polgármesteri hivatala Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara a közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok megyei szervezetei megyei önkormányzat jegyzője az önkormányzati hivatal osztályai irattár
48
2. számú függelék
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés nemzetközi kapcsolatai Duna-menti Tartományok Munkaközössége Közép-Jüttlandi Régió Önkormányzata, Dánia Maros Megyei Önkormányzat, Románia Eurégió West/Nyugat-Pannónia Szándéknyilatkozat az oroszországi Szamara megyével történő együttműködésre Hármas Duna-vidék Eurégió Pforzheim város és Enzkreis járás Pozsony Önkormányzati Kerület Centrope projekt Nagyszombati Önkormányzati Kerület Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás Kínai Népköztársaság Hubei Tartománya
1990. 1995. 1995. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2007. 2011. 2013.
49
3. számú függelék A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagjai
A közgyűlés elnöke:
Németh Zoltán
A közgyűlés alelnökei:
Ivanics Ferenc dr. Pető Péter
A közgyűlés tagjai:
Bognár Sándor Grubits Ferenc dr. Gulyás Zoltán Hámori György Hegyi Zoltán Kránitz László Lipovits Máté Mák Ferenc Méri Attila Molnár Rita Noémi dr. Nagy Gergely Szabó Gyuláné Szabó Zoltán Ferenc Szalay Imre Szemerits Szabolcs Szmik Lajos Török Katalin Valiczkó Mihály
50
4. számú függelék Tanácskozási jog nélkül meghívottak jegyzéke
-
-
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a megye országgyűlési képviselői Győr Megyei Jogú Város polgármestere Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a megyei közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok vezetői: FIDESZ megyei szervezete KDNP megyei szervezete MSZP megyei szervezete Jobbik megyei szervezete Dk megyei szervezete Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Széchenyi István Egyetem rektora Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora írott és elektronikus médiumok képviselői (a sajtóreferensnél lévő lista szerint)
51
5.számú függelék A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés hatályos rendeletei (2015. január 1-jei állapot) 9/1991.(VIII.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TANÁCS ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEINEK, HATÁROZATAINAK, VALAMINT A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG HATÁROZATAINAK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL, ILLETVE HATÁLYBAN TARTÁSÁRÓL 13/2005.(X.7.),a 19/2009.(XII.21.) önkormányzati rendelettel módosított 13/1991.(XII.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A MEGYE CÍMERÉRŐL ÉS ZÁSZLAJÁRÓL, VALAMINT AZOK HASZNÁLATÁRÓL (egységes szerkezetben)
10/1999.(VI.25.) 3/2000.(III.17., 5/2004.(IV.26.), 7/2005.(V.2.), a 20/2006.(XII.22.), a 7/2007.(IV.20.), az 5/2008.(III.11.), 7/2012.(VI.15.), 4/2013 (II.19.) önkormányzati rendeletekkel módosított 7/1999.(V.7.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A KITÜNTETŐ CÍM ÉS A KITÜNTETŐ DÍJAK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS ADOMÁNYOZÁSÁRÓL (egységes szerkezetben)
17/2001.(XII.29.), 13/2002.(XII.30.), 11/2003.(X.3.), az 5/2008.(III.11.) önkormányzati rendeletekkel módosított 12/2001.(X.12.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KÖZTISZTVISELŐINEK ILLETMÉNYKIEGÉSZÍTÉSÉRŐL, VALAMINT A VEZETŐ KÖZTISZTVISELŐK ILLETMÉNYPÓTLÉKÁRÓL (egységes szerkezetben)
16/2001.(XII. 29.), 10/2003.(X.3.) önkormányzati rendeletekkel módosított 13/2001.(X.12.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KÖZTISZTVISELŐIT MEGILLETŐ JUTTATÁSOKRÓL ÉS TÁMOGATÁSOKRÓL (egységes szerkezetben)
7/2002.(X.18.), 2/2003.(III.17.) önkormányzati rendelettel módosított 16/2001.(XII.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 2002. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL (egységes szerkezetben)
52 5/2003.(IV.26.), 5/2004.(IV.26.), 9/2004.(VI.18.), 8/2005.(V.12.), 20/2006.(XII.22.), a 7/2007.(IV.20.), az 5/2008.(III.11.) 25/2011. (XII.20.), 4/2013.(II.19.), a 3/2014. (III.7.) önkormányzati rendeletekkel módosított 2/2002.(III.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE SZOLGÁLATÁÉRT DÍJ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS ADOMÁNYOZÁSÁRÓL (egységes szerkezetben)
10/2003.(X.3.), 14/2003.(XII.31.), 1/2004.(III.18.) önkormányzati rendeletekkel módosított 3/2003. (III. 17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL (egységes szerkezetben)
4/2003.(V.6.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2002. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL, ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSÁRÓL
4/2003.(V.6.), 13/2004.(XII.1.), 4/2005.(V.2.), 15/2005.(XII.9.), 1/2006.(II. 10.), 15/2006.(X.7.), 16/2006.(X.27.), 20/2006.(XII.22.), az 5/2007.(III.14.), a 7/2007.(IV.20.), a 9/2008.(IV.28.), a 12/2008.(X. 1.), a 13/2010.(X.8.), az 1/2011.(II. 18.), a 8/2011. (III.10.), a 16/2011. (IX.16.), a 23/2011.(XII.17.), a 4/2012.(II.17.), a 11/2012.(XI.23.), a 6/2013. (IV.26.), a 8/2013. (IX.30.), A 5/2014. (VI.16.), A 6/2014. (VIII.24.), 6/2014. (VIII.24.), 8/2014. (X.21.) önkormányzati rendeletekkel módosított 5/2003.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓLHatályon kívül helyezte: 11/2014. (XII.15.) rendelet (egységes szerkezetben) A 3/2004.(V.7.), 10/2004.(IX.28.), 16/2004.(XII.21.), 2/2005.(III.18.) önkormányzati rendeletekkel módosított 2/2004.(III.18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL (egységes szerkezetben) 3/2004.(V.7.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSÁRÓL
5/2004. (IV. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET EGYES KÖZGYŰLÉSI RENDELETEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL ILLETVE MÓDOSÍTÁSÁRÓL
9/2005.(VI.16.), 12/2005.(X.7.), 2/2006.(III. 10.) önkormányzati rendeletekkel módosított 3/2005.(III.7.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL (egységes szerkezetben) 4/2005.(V.2.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSÁRÓL
12/2010.(IX.17.) önkormányzati rendelettel módosított
53 10/2005.(VI.24.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL
11/2006.(VI.23.), a 12/2006.(VI.23.), a 13/2006.(IX.29.) , a 20/2006.(XII.22.), a 2/2007.(III.14.) önkormányzati rendeletekkel módosított 3/2006.(III. 10.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL (egységes szerkezetben)
9/2006.(IV. 28) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSÁRÓL
A 8/2007.(IV.27.), a 10/2007.(VI.12.), a 13/2007.(IX.25.), a 18/2007.(XII.28.), a 4/2007.(III.18.), a 15/2008.(XII.30.) önkormányzati rendeletekkel módosított 4/2007.(III.6.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL (egységes szerkezetben) 8/2007.(IV.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSÁRÓL
10/2008.(VI.16.)., a 11/2008.(IX.25.), a 15/2008.(XII.30.), a 3/2009.(III. 17.) önkormányzati rendeletekkel módosított 5/2008. (III. 11.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL (egységes szerkezetben) 6. kötet
7/2008.(IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSÁRÓL
A 8//2009.(VI.16.), a 12/2009.(IX.22.), a 15/2009.(XII.21.), a 3/2010.(II.5.), a 4/2010.(III.2.) rendelettel módosított 4/2009.(III. 10.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. (egységes szerkezetben)
6/2009.(IV. 27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁNAK BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSA, FELOSZTÁSÁRÓL.
A 8/2010.(VI.7.), a 10/2010.(IX. 21.), a 17/2010.(XII.17.), a 6/2011.(III.10.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2010.(III.2.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. (egységes szerkezetben)
7/2010.(IV.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET
54 A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSÁRÓL
11/2011.(VI.28.), 15/2011. (IX.22.) önkormányzati rendelettel módosított 7/2011.(III.10.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET
A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. (egységes szerkezetben)
9/2011.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY ELSZÁMOLÁSÁRÓL
A 8/2012. (VI.25.), A 9/2012. (IX. 26.), A 12/2012. (XII.26.) ÉS AZ 1/2013.(II.19.) RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 3/2012. (II.17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 5/2012. (II.17) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE EGYES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
6/2012. (IV. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 10/2012. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONNAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 13/2012. (XII. 21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRŐL SZÓLÓ 11/1995.(XII.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL
A 7/2013. (VI.19.), a 8/2013. (IX.30.), a 9/2013. (XII.21.) a 1/2014. (II.14.) rendelettel módosított GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2/2013. (II.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK
5/2013. (IV.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL
Az 5/2014. (VI.16.), az 5/2014. (VI.16.) és a 7/2014. (IX.29.) rendelettel módosított GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2/2014. (II.14.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
55 A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2014. (IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁRÓL ÉS A PÉNZMARADVÁNY MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL
A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 9/2014 .(XI.17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MEGYEI KÖZGYŰLÉS TAGJAINAK TISZTELETDÍJÁRÓL (egységes szerkezetben)
A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 11/2014 .(XII.15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZGYŰLÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
56 6.számú függelék A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Bizottságai
NEMZETISÉGI ÉS CIVIL KAPCSOLATOK BIZOTTSÁG Név
Párt
Grubits Ferenc dr. Nagy Gergely Szabó Gyuláné Szabó Zoltán Csikár László Jutasi Kálmán Bella Zsolt
FIDESZ/KDNP JOBBIK FIDESZ/KDNP
DK
Megbízatás Elnök Elnök-helyettes Tag Tag Külsős tag Külsős tag Külsős tag
/
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS VAGYONNYILATKOZAT -ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Név Párt dr. Gulyás Zoltán Mák Ferenc Szemerits Szabolcs
Megbízatás Elnök
FIDESZ-KDNP FIDESZ-KDNP
JOBBIK
tag tag
PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Név
Párt
Molnár Rita Szmik Lajos Bognár Sándor Török Katalin Hegyi Zoltán Kovács Péter Nátz Miklós Pápai Miklós
FIDESZ/KDNP
JOBBIK FIDESZ/KDNP FIDESZ/KDNP MSZP
Megbízatás Elnök Elnök-helyettes Tag Tag Tag Külsős tag Külsős tag Külsős tag
Területfejlesztési bizottság Név
Párt
Hámori György Mák Ferenc Szalay Imre Lipovits Máté Kránitz László Horváth Ferenc Mecséri Szabolcs Horváth Tibor
FIDESZ/KDNP FIDESZ/KDNP FIDESZ/KDNP
JOBBIK MSZP
Megbízatás Elnök Elnök-helyettes Tag Tag Tag Külsős tag Külsős tag Külsős tag
ÜGYRENDI BIZOTTSÁG Név
Párt
Méri Attila Valiczkó Mihály dr. Gulyás Zoltán Szemerits Szabolcs Fülöp Viktor Béres Andrea Nagy Zoltán
FIDESZ/KDNP FIDESZ/KDNP FIDESZ/KDNP
JOBBIK
Megbízatás Elnök Elnök-helyettes Tag tag Külsős tag Külsős tag Külsős tag
57
7. számú függelék
Szervezeti felépítés Közgyűlés Elnöke
Megyei C. Főjegyző
Közgyűlés Alelnöke megbízatású)
Megyei Aljegyző
Közgyűlés Alelnöke
Elnöki Kabinet (5 fő)
-
informatikus önkormányzati és sajtóreferens titkárságvezető titkársági referens (2 fő)
Területfejlesztési és Területrendezési Iroda (7 fő) - irodavezető - külkapcsolati referens (h.) - megyei főépítész - fejlesztésstratégia i referens - területfejlesztési referens (3 fő)
Pénzügyi és Gazdasági Ellátó Iroda ( 6,25 fő) -
-
irodavezető költségvetésipénzügyi ügyintéző (2 fő) gépkocsivezető gondnok (1,75 fő) takarító (1,5 fő)
Önkormányzati és Jogi Iroda (3 fő)
-
irodavezető jogi referens (h.) önkormányzati és sportügyi referens
58
8. számú függelék „Szigetköz - Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács” jogutódlással történő továbbműködtetése (1) A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat – a „Szigetköz - Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács” alapító tagjaként, és együttműködve a társalapító Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal – ezen testület/szervezet működtetése keretében oldja meg a szigetközi és felsődunai térségben jelentkező, az 1996. évi XXI. tv. 13. § (2) pontjában részletezett területfejlesztési feladatokat, különösen pedig a következőket: a Duna Rajka és Ács közötti szakasza, a Mosoni-Duna, illetve a Duna mellékág-rendszerének ökológiai rehabilitációja, a térséghez kapcsolódó rekreációs és turisztikai fejlesztések ösztönzése (beleértve a Duna menti kerékpárút hiányzó szakaszainak megvalósítása, a vízi-túrázás feltételeinek kiépítése, a Danube Limes világörökségi projekt támogatása) a térség fenntartható fejlődésének előmozdítása, az infrastrukturális és gazdaságfejlesztési elképzelések felkarolása, előkészítése, koordinációja, összehangolása és megvalósításának támogatása a térségi fejlesztési tanács működési területén. (2) A „Szigetköz - Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács” működési területe: Győr-Moson-Sopron megye győri és mosonmagyaróvári kistérségének a Duna és a Mosoni-Duna folyókkal közigazgatásilag határos, illetve érintett városai és községei: Győr, Mosonmagyaróvár, Abda, Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Feketeerdő, Gönyű, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Kunsziget, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Nagybajcs, Nagyszentjános, Öttevény, Püski, Rajka, Vámosszabadi, Vének (32 települése: 867,85 km2 terület) Komárom-Esztergom megye Komárom-bábolnai kistérségének Győr-Moson-Sopron megyével határos Duna menti városa: Ács (1 település: 104,8 km2 terület) A 33 település területe összesen 972,65 km2, lakóinak száma 210 ezer fő. (3) A „Szigetköz - Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács” működéséhez szükséges fedezet tervezett forrásai: a. a tanács illetékességi területén működő 2 megyei közgyűlés elnökeinek, azaz 2 szavazati jogú tagnak a befizetései (éves tagdíjak); b. a működési terület települési önkormányzatainak befizetései (a további 3 szavazati joggal rendelkező tag éves tagdíjai, amelyet az érintett önkormányzatok lakosságarányos fejkvótaként fizetnek); c. a sikeres pályázatokon elnyerhető források d. a Szigetköz és térsége rehabilitációjában és fejlesztésében érintettek/érdekeltek esetleges hozzájárulásai. (4) A „Szigetköz - Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács - székhelye: Győr, Városház tér 3. - munkaszervezete: megbízási szerződéssel alkalmazott személy(ek)
59
9. számú függelék „M9” Térségi Fejlesztési Tanács jogutódlással történő továbbműködtetése
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat – az „M9 Térségi Fejlesztési Tanács” (M9 TFT) társalapítója, a GyMS MTT jogutódjaként, és együttműködve a társalapító-jogutód testületekkel, a Vas, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyei önkormányzatokkal – tagként csatlakozik az „M9” Térségi Fejlesztési Tanácshoz, és együttműködve a többi társalapító-jogutóddal, az érintett megyei közgyűlések célkitűzéseivel összhangban, az országon belül és nemzetközi nagytérségi közlekedési kapcsolatok javítása érdekében ezen testület/szervezet működtetése keretében részt vesz az M9-es gyorsforgalmi út (és annak különösen az M85 és M86 jelű utakat összekötő, Győr-Moson-Sopron megyei szakasza) előkészítésének és megvalósításának meggyorsításában. Ennek érdekében feltárja és összehangolja a tervezett M9-es gyorsforgalmi út vonzáskörzetében lévő települések társadalmi- gazdasági célkitűzéseit, elősegíti az M9-es gyorsforgalmi út nemzetközi gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódási lehetőségeit a teljes dunántúli (Sopron-Szombathely-Zalaegerszeg-Kaposvár-Szekszárd) szakaszon. A „M9 Térségi Fejlesztési Tanács” működéséhez szükséges fedezet: a tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései (éves tagdíj) pályázatokon elnyert források az „M9” fejlesztésében érintettek/érdekeltek hozzájárulásai. A „M9 Térségi Fejlesztési Tanács” székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.
