174
GYÓGYSZER ÉSZET
17. évfolyam 5. sZfun
Gyógyszerésze t li'„ li4-182 19'i'3„
A GYÓGYSZERÉSZET ÉS A SZAKEMBERKÉPZÉS KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A KOSSUTH KLUBBAN Az utóbbi két évben taJtott Kossuth klubbi összejövetelek beszélgetései, vitái rnegvilágításban tá1 gyalták a gyógyszerészet helyzetét, problérnáit. Az események folyamatába n a mind újabb és újabb helyzetek sok esetben a korábbi álláspont feladását, újra éitékelését igénylik~ Az aktuális igények és a képzés összhangja nélkÍllOzhetetlen ahhoz, hogy ebben a fejlődésben az egyetemi oktatók elvégezhessék az élet által 1 ájuk „osztott" feladatokat A következő beszélgetésből is jól kitűnik, hogy a „gyógyszerészet" területén nienrvyire sokrétű ez a feladat. Az útkeresés ö1ikénytelenül ok és okozatok szálainak lendezgetésével is párosul, aJniben lehetnek reális össze.függések is különböző
A beszélgetésr e a gyógyszerés z-oktatók hagyományos klubösszejö vetelén került sor 1972. nove1nbe1 30-án délután A vitát dr Szász Győr gy dékán vezette A 111eghívott vitapartnere k, beszélgetők a „Fó1un1" szokásos részvevőin kívül a következők voltak: dr Küttel Dezső, dr JJ1ilch György, dr. Nikolics Károly, dr Takácsi Nagy Géza, dr . Tamáska Lő rinc, dr. Váradi József, dr . Zajta Ei ik A beszélgetés az eddigi klubösszejö vetelek vitái, hozzászólása.i a következőkben összegezhetők:
A gyógyszerész gyógyszerkészítő tevékenysége jeeltolódott a közép- és nagyüzemi méretek felé Az intézeti gyógyszertárak jelent6sége megnőtt Kialakult és önállósult a gyári gyógyszerészet, a maga szerteágazó feladatkörével A hálózati gyógyszerész feladnta nz maradt, ami ennek előtte volt, tehát a lakosság gyógyszerellátása Feladata során döntően a gyá1i gyógyszerészet nagy 1nenriyiségű gyógyszereit juttatja el az orvos utasítása sze1'irit a betegnelc. ~4z egyéni gyógyszet készítés gyakorlata háttérbe szo11dt Az új helyzet lassan ellentrnondásossá teszi az eddigi koncepciókból táplálkozó gyógyszeré.;;zi 1nunkakört. Sze1·epelosztási problémák jelentkeznek . A gyá1i és a hálózati gyógyszerkészítés mellett egyre jelentősebb a kis- és középüzemi gyógyszerkészítés, a galenusi és az intézeti laboratóriuniokban Kialakul mind nagyobb súllyal az intézeti gyógyszertár, intézeti, kórházi gyógyszerészet Ez lenne a harmadik te1ület szintén a 1rutga sajátos elvárásaival, probléniáival Tehát háiom területen folyik a gyógyszerész gyógyszer készítő tevékenysége. A klasszikus gyógyszerkészítő tevékenység és a beteggel való közvetlenebb kapcsolat a hálózatban megmaradt A kórházi, intézeti gyógyszerész mindinkább új szeiepet kap az orvosokkal való együttműködés során A gyári gyógyszer ész viszont ,,küszködik' ' a 1nűszaki, természettudományos szemléletű más diplomások közt A gyógyszeran alitika, a gyógysze1 ellenőrzés mindhároni terüleien niáE,-1nás fa/mában jelentkezik, és igyeksz·ik léJJést tat tani az analitika tudomár1,yos és gyakmlati fejlődésével Az egészségügynek hároni diploniása van. 01vos, lentősen
fogorvos és gyógyszeiész. A gyógyszerész, ,jelentős kémiai ismeretei mellett, még biológiai és eü. végzettségű is A gyógyszerellátás mellett az egészségügegyéb szerteágazó feladatait a gyógyszerésznek is feltétlenül magáénak kell éreznie, és ebbe a közegészségügyet szolgáló munkába mindinkább be kell folynia. Ez a feladat elsősmban az intézeti és a hálózati gyógyfi .sze1észre hárul A három diplomás közül a gyógyszerész !LZ egyetenii kép.zés során alapos kéniiai, fizilcai-ké7niai, kolloidikai is1neretekl'e teszsze1t, ter'1nészettudomdnyos sze1nlélete széles körű, és az orvostudoniányon belül mint egyes területek szalckémikusa az eddiginél feltétlenül ·nagyobb sze1 epet kaphatna. A gyógyszerész botanikai, biológiai, ké1niai képzettsége rninden alapot megad ahhoz, hogy CL gyógyszer kutatásban, és a növényi és állati eredetű gyógysze1 készítésben hatámzottabb feladatot vállaUon A „gyógyszerészet" mindezekne k a feladatkörök nek a tudon1ánya De vallhatjuk-e , hogy valóban ez lenne a gyógyszerész feladata? Ha igen, akkor elemezni kell, hogy az egyes feladatkörö k szakemberé nek képzésében milyen feladat hárul ránk, egyetemi oktatókra. Di K üttel Dezső hozzászólás a Ö1öm1nel üdvözölte a szakgyógyszerészképzésről kiadott rendelet n1egjelenését, n1ely lehetővé teszi, hogy speciális munkaterül eteken jól képzett gyógyszerész szakembere k működhessenek. Ehhez szükséges azonban, hogy az általános gyógyszmés z képzés megfelelő kiképzést biztosítson a szakgyógyszerészi képzettségh ez nem kötött munkaterül etekhez, így elsősorban a közforgalmú és intézeti gyógyszertá r hálózatban felmerülő feladatokho z, de ugyanakkor alapot adjon a szakgyógysz erészképzésnek A munkaterülettől függetlenül , biztosítani kell mindenképp en a fejlett műszaki és egészségügy i szemléletet Ennek érdekében e1ő síteni kell a műszaki szemléletet adó tárgyak oktatását - maten1atika , fizika, fizikai-kémi a stb. és egyidejűleg az orvosi határterüle tek tárgyait biofizika, biokén1ia, biofarmacia , mikrobiológ ia, élettan, kórtan stb - Utóbbiak annál is inkább
1973. tnájus
GYÖGY SZERg SzE'l
fontosa k, mert az általán os gyógys zerészi oklevé llel rendelkező gyógys zerésze k zöme a közfor galmú gyógy szertár akba megy, ahol az or vas egyre inkább keresi a gyógys zer észben a hatásta n, mellék hatáso k terület én konzul táló pacrtnert Ez az igény egyre paranc soló b ban mer ül fel a- legkise bb gyógys zertárakban js, de ugyanakkor a szakosítás bárn1ely területén biztosí tja a farmak ológiai és egészségügyi szemlé letet. Hangs úlyozt a, hogy a legkise bb gyógys zertárban is - éppen az elmon dottak miatt - , gyógyszertárvezető csak teljes értékű gyógys zerészi oklevé llel rendelkező gyógys zerész lehet. Ugyan akkor nagyob b gyógy szertár akban sok gyógyszerészt lehetne felszab adítani más terület eknek, ha lenne 2 és fél - 3 éves főiskolai végzettségű felső fokú technik us, ki teljes felelősséggel végezh etne gyógys zerkisz olgálta tási és bizony os terület eken gyógys zer készíté si munká t Ezek a felsőfokú technik usok átmene tileg levelező oktatá ssal is kiképezhetők lennén ek a jelenle gi asszisz tensek erre alkalm as rétegéből. Megál lapítot ta, hogy a gyógys zerészk épzésn él aligha lehet alkalm azni a kétlépcsős kiképz ést, mint ahogy a 1nűszaki vonalo n az „üze1n111érnök" és a „diplomás 1nérnök" képzés folyik. Nálu11k, agyóg:yszerészet terület én ez esetben az első lépcsőben elsősorban a hálóza t szá1nára a 1uiin1nunka elvégzésérek épeznének ki „gyógy szerész "-t és a Inásodik lépcsőben pedig a tudom ány határte rületei t is jól isn1erő, „okleveles gyógys zerészt " Az ilyen kétlépcsős képzés nél a közös alapoz ó tárgya k nehéz helyze tben le11nének, mivel a második. lépcső okleveles gyógys zerészé nek korsze1 ű alapos természettudon1ányi alapot kellene megadni, an1ire vjszon t az első lépcső gyakor lati, hétköz1mpi feladat ot végző gyógys zerésze inek nem lenne szüksé ge D1 N ikolics Kárnly hozzás zólása Nikolic s dr. ez év inájusában tartott vitaind ító veteelőadást az Oktató k Kossu th Klubi összejö az és épzés zerészk gyógys lén, a1nikor az egyete mi gyógyoktató az ját matiká proble zés asszisz tenskép szerész sze1nszögéből vázolta. Most röviden összefoglalt a az akkor elhang zottak at Szüksé gesnek tartja az egyete mek és az oktató gyógys zerésze k kapcso latának szoros abbra fűzé sét . Lehetőséget kell biztosí tani, hogy az oktató k beható an értesül jenek az államv izsgák tapasz talatairól Fontos , hogy az oktató gyógys zerésze k rendszeres tovább képzés ben részesüljenek és szükség van isméte lt kiválas ztásra, hogy alkalm as gyógyszerészek, jól felszer elt munka helyek en irányít hassák a gyógys zerészj elöltek oktatá sát, nevelé sét Elvben helyes nek tartja, ha intézet i gyógys zertáraka t is bekapc solnak oktató gyógys zertárk ént, hisz a jelölte k látókö re bővül. Fontos a megye i galenu si labora tórium ok, a szakfe lügyele t munká jának megis1nerése is. De kizárólagosan intézet i gyógys zer tárban tölteni a 6 hónapo s gyakor latot nem volna helyes, mert így a jelölte knek nem volna módju k a betegg el való kapcso latot megis1nerni Ezen túhnenően az intézet i gyógys zertára k száma aránylag kicsi az államvizsgás létszámhoz képest
175
Fontosnak. tartja, 11ogy a gyógyszer ~ári hálózatban folyó munká t johban meg kell ismert etni azokkal, akik más munka helyek en dolgoz nak, ill a pályán kívül állókk al Sok lehetőség mutatk ozik a gyógys zertára kban az eln1él:yült tudom ányos inunkára is A szakgyógyszerészltépzést örö1n1nel üd\rözölte Ugyan a hálóza tban olyan vélemé nyek is elhang zottak , hogy főleg vidéki kollegá knak nem lesz leiök, hetőségük. szakgyóg:yszerész-képesítést szerezn azt tekinti énynek Inégis első lépésként nag:y er6dm latában kapcso ítás szakos a és képzés Az egyeten1i még sok tenniv aló lesz Az asszisztensképzés reíorinját a realitás talajá11 állva kell megoldani. A jelenlegi helyze t egységesítésér e kell töreked ni. A húsz helyen folyó képzés szintjének, vizsgak övetelm ényein ek azonos színvonalr a való helyez ése fontos Az ún. megbízásos rendszer se1n egységes„ Egyes helyeken szi.nvonalas tovább képzés hez és vizsgá khoz kötik. Magasszintű, kisebb számú helyen folyó tovább képzés után lehet csak megny ugtató módon magas abb 1nunkakört adni az arra ráterm ett asszisztensnek. Alapvető ugyana kkm a munka köri kérdés rendezése, tehát an11ak tisztáz ása, hogy a gyári készít~ ménye k kiadás át általáb an az asszisz tensek fogják- e végezn i s ha igen, teljese n saját felelősségükre. A jelenlegi helyze t nem megny ugtató . .Befejezésül az oktatá s egyes szü1tjeinelt és a tovább képzés nek egymá sra épülés ét hangsú lyozta az előadó Dr Taniáslca Lőrinc hozzászólásn Amint azt már kmább an az intézet i gyógys zeré"eüől folyta tott Kossu th Klubi vita alkalm ával is kifejte tte, az alábbi akban összegezhető az a szakn1ai követe hnény, amit a tudom ány és a gyakmlat ma megkív án a kórház i gyógyszerésztől, illet~ ve a. „gyógyszerésztől", ha e fogalom alatt a 1nagasan kvalifi kált, vezetőszintű gyógysze1szakértőt értjük lnforni ációs szolgálat, te1á7Jiás tanácsadá8 A gyógys zerkin cs óriási mérvű Inegszaporodása, a tudom ány gyorn iramú fejlődése követk eztében az orvos ina 111 ár ne1n képes ezt a terület et egyma ga áttekin teni és kézben tartani Szüksé ge van egy olyan képesítésű partne ne - a gyógyszerés zre-, aki 111agasszintű kémiai, biológiai, hatástani , toxikológiai és terminológiai ismeretei birtokába n mint gyógyszerszakértő, egyenr angú szaktekinté ly - tanács adó - és munka társ a kliniku s mellet t, úgy a kó1 házon belül, mint a körzet i területen vagy a gyálip ar ban Ennek a feladat nak az ellátás ához szüksé ges a megfelelő szintű élettan i, anatómiai, biokémiai, hatásta ni, tern1inológiai ismerete k oktatá sa az egyete mi képzés folyam án Termé szetes, hogy egyetle n diplom a birtoká ban sem lép a pályár a más szakm ákban sem egy rutinír nzott szakem ber, mégis pl egy gyakor ló hálózati gyógys zerész esetében 1-2 év szükséges ahhoz, hogy a megfelelő hatásta ni tanfoly am elvégzése mellet t a fenti kórház i igénye ket megfelelő szinten kielégí tse
'-
176
GYÓGYS ZERÉSZE I
Ü ze1ni technológ iai igény Középüz e1ni szintű gép- és gyártáste chnológi ai is1nerete k -infúzió s, galenusi - analitika i labo1atóriu1ni vezetői szinten
17 évfolyam 5. szám
biokén1ia és a növén)'l{é111ia területén 111a már csak négy gyógysze r ész dolgozik , holott ezek az elmúlt időkQen n1ü1dig klassziku s gyógysze 1észi n1unkakörök voltak, sőt Richte1 Gedeon, nyon1án 11agyoinányai is vannak. \lajo11 lesz-e olyan utánpótl ás, hogy ezeken a te1ületek en vissza.szerezzük jogosan E qyéb kór há.zi igények elfoglalt helyünk et? ToYábbm egvek: a KGSTVér és vérkészít111ények is1ne1ete, rádióizo tóp álla1nok közös gyúgysze rkön:yvé t kialakító neinkészít1né nyek, központ i sterilező szolgála t irányízetközi bizottság két magyar delegátu sa közül az tása, osztályo s gyógysze rellátás szervezé se és elegyik vegyészn1é1riök. Az analitika i laborató riuni lenőrzése, részvétel a kórházi eü káderek oktatáélére az elmú!t, két évtizedb en egy eset kivételésában vel vegyészn 1érnökök és kén1ia szakos taná1 keAz intézeti gyógysze r észnek tehát aktív, irányító 1 ült, mert nein..J& itunk erre a helyre megfelelő szerepe va11 Inunkate 1 ületén, az egykori kiszolgál ó gyóg,ysz erészt találni Ugyancs ak az iparból vett tevékenységből világvisz onylatba n is kialakul t a eset, 11ogy az egyik injekció üzen1 vezetője technin1agasfo kú, vezetői szintű gyógysze részi szolgákusi képzettségű. Sorolhat nám még a példákat , lat. amelyek kel csupán arra. szerettem volna rán1utatn i, Szüksége s, hogy az egyeten1 i képzés is ezt a tenn1iképpe1r adtuk fel fok:ozatosan pozíciói nkat ne1n denciát vegye alapul, és akár a képzési idő meghosz n1egfClelő fejlődési irányvon al köv~tkezménye sza bbításáv al, akár a szakosítá ssal n1agas szak1nai ként színvonalo11 álló, vezető diplo1nás káderek képHa a n1Űszaki fejlődés tükrében nézzük a kérzésére törekedj ék, a1ni a szakma erkölcsi és anyagi dést, hasonló következ tetéseki e jutunk Mit fejlőd elismeré sének alapfelté tele tek az elmúlt két évtized alatt gyógysze rteclmoló giai sze1npon tból a gyógy~zertárak és az ipaii D1· Takácsi Nagy Géza hozzászólá.sa gyógyszerkészítő üzen1ek? Ugy éiezzük, hogy még Hozzász ólását azzal kezdte, hog:y iin1náron 16 laikus szc1nlélő szá1nára is. egyé1 teln1ű, 11ogy az éve dolgozik a gyógysz eriparba n, ésí'gyny ilvánvaló , .iparban ugrásszerű fejlődés 111cnt végbe, szen1ben a hogy a gyógysz erészet és a gyógysze részképz és gj·óg:ysz ertárak gyak.oi:latilag stagnáló helyzeté vel jelenlegi helyzeté nek 1negítélé sében ne1n nlentesü l Érthető is ez, ha meggond oljuk, hogv az államoattól a hibától, hogy a kérdést elsősm ban ipaii sítás óta, a g:yógys? :ertárakb an fükozato san 1negszempon tból vizsgálja és a feln1e1ülő ·p1oblé1n ákat s;.:űnt a galenusi tevéke11y ség, továbbá a gy·óg.) Hzeris ennek 1negf01elően állítsa be, n1ajd a következők tárak a különböz 6 gyóg~ysze 1fürn1ákból változai.l akel folytatta nul esak néhány napos n1ennyjs égot készíten ek el, A gyógysze rész föladatá t alapvetően két nagy max. 2 hetes felhaszná lási időta1 ta111n1al. Itt te1munkate rület jellemzi: a gyógyszerelőállítás (-ké- n1észetosen 11cn1 kívánok kité1ni a cso1nagolásszítés) és a gyóg3Tszerellenőrzés Ha az előbbi fel- technika i és esztétika i (pszichés ) szen1po11tokból adatkör t elemezzü k, úgy meg kell állapítan unk, eredő külön bözőségekrc hogy a gyógysz ertárak államosí tása óta kialakul t A.1ni a gyógyszerellenő1zé8t illeti, ezen a, i..e1 iileúj tá1sadaln 1i és szakn1ai -gazdasá gi rendsze1 ben len kétségte lenül meg kell állapítotn unk, hog\ ez nem tudtunk minden szempon tból kielégítő 1nind az el111életi oktatás, inind a gyakorla t sze1nszak1na- politikai irányvon alat kialakíta ni. Ez a szögéből nézve a inai gyógJsze részképz és legerő helyes irányban történő, egészség es fejlődésünket sebb oldala, an1i a lf'i·nkle1 -l)chulek -iskola egyenes nagymér tékben hátiálta tta Nem tudtuk, vagy következ n1énye. Ezt a tényt 1nég a r'ivalizáló venen1 akartuk észreven ni, hogy a gyógyszerelőállí gyészek és vegyészn 1érnökök is hajlandó k elisn1e1 tás tevékeny sége fokozato san áttolódo tt a közép- ni Hiányos ságként kell ugyanak kor elkön rvelüzen1i galenusi laborató riumok, a kórházi gyógy- nünk, hogy az egyete1ni oktatás J1en1 tudott kellő szertára k és az ipa1i területé1 e E helyett olyan lépést tartani a 111űszcres anallzis ug1ássze1íí éH nosztalg ikus jelszavak sz;ülettek , n1int „Arccal a szükségszerű fejlődésével. De ez i1cn1 egy·edül a receptúr a f61é" Ez a szen1lélet érvényes ült az ok- gyóg~vszerészoktatás hibája! Az ,,analitik us-szaktatás területén is, és sajnos azt kell Jno11danunk, 1na" n1int diszcipli na és anyagi vo:µatko zásban is hogy egv ún . „patika- centriku s" gondolko dás ala- világsze1 te ko1nplcx krfzisben van. kult ki, főként ami a gyógysz erteclmo lógiát és a Örömme l hallottuk az egyetem i oktatásb an létfarmako gnóziát, ill. a korszerű fitokémi át illeti rehozott reformok at, ainit azonban csak kezdeti Enriek a patika-ce ntrikus szeniléletnek volt az a vég- lépésnek tekintün k Mindenk éppen tovább kell zetes következménye, hogy az elmúlt két évtizedben lépnünk és le kell raknunk a korszerű gyógysze részipa1 i vonalon számos olyan státusz 1nent át vegyészek képzésne k azokat az alapjait, amelyek a következő és vegyészniérnökök kezébe, aJnelyeket évtizedeken át é' tizedekr e determin álják egészség es fejlődésünket., qyógyszerészelc töltöttek be. Ha a Kőbányai Gyógy- ~;\_fejlődés tükrében azo11ban nen1 engedhető Ineg, szerárug yár adatait vesszük figyelem be, úgy saj- hogy egyes tárgyak té1nakör ének n1egvála sztása. és nálattal kell tudomás ul vennünk , hogy addig, míg óra.szán1ának kiala.kítá sa csupán „sze111élyl1ez köa háború előtt kb 40-50% -ra volt tehető agyógy- tötten" vagy „hobby" -alapon történjék szeTészek aránya az itt dolgozó műszakiak között, ?tfit várunk a jövő gyógysze1észétől és gyógy-szeúgy ez az a1ányszá 1n n1a n1ár nem éri el a 20%-ot részképzését.ől? A valóban te1111észettudo1nánvos A gyáron belül kialakul t helyzete t jól jellemzi az kiképzés nek n1egfBlel ően egyrészt .kifejeze tt egyenis, hogy a gyógyszerkészítő üzemektől eltekintv e, a súlyi eltolódá st a gy ógyszeri ári gyógysze 1észet te-
a közép- és nagyüze mek és kórházi gyógysze1tá1ak, a gyóg·yszerellenőrzés, a ltülönböző egészség ügyi kutató- és ellenőrző laborató riumok, toxikológiai-- -és 01voslaborató1ju111ok, vala111int az egészségügyi·irányí~ó_ és szervező apparátu sok: ter ületérn Ennek tern1esze tesen feltétele, hogy a g·yógyszerészi 1nűködést és a gyógysz ertári n1unkakört szabálvo zó hatályos Eü. Min. 1endelete k fokoza.tos rev"ideálás1a.1 kerüljen ek A szakgyóg ysze1észképz és ilyen tekintetbe11 helyes irá11yba lnutat, ugyanak kor inagáva...l vonja az assziszte ns-képzé s reforn1já t is, az assziszte nsek eddigiek nél 1nagasabb szintű kiképzés ét Az eg:yeten1i oktatást ól várjuk a korsze1 ű középés nagyüze1ni gyógysze1 technoló giai kiképzés t, a kolloidk émiai és kolloidte chnológi ai ismerete k el111élyítését, erős szervetle11 és analitika i, továbbá szerves ké1niai és szetves ké-1n-iai-, valaniint biokémia ianalitika -i kiképzés t, k:orszer·ű n1űszeres analitika i kiképzés sel társul\'a. Ennelt n1indenk éppen 1nagá-· val kell hozni a inegfelelő fizikai-kén1iai és reakciókinetikai isn1e1ete kelsajátí tását„ :B"itokén1iai terület-e11 preparat ív készsége t és korsze1ű fitoké1Iliaianalitika i is111ereteket. Experiln entális laborató riun1i készsége t a 111ik1 o biológiai, higiénés és or voslaboratóriu n1i Jnunkák elvégzés ére Gyógysz erhatástani és experün entális toxikoló giai-anal itikai ismereteket Az egészség ügyi ilányító és szervező n1unkában alapvető jogi és közgazd asági is1nereteket. Kétségte len, hogy ez a program egylépcsős kiképzésbe n ne1n lesz n1egoldható . De vajon a vegyész111érnökképzés egylépcsősi Inkább gondolon1, hogy két-, sőt háro111lépceős. l\:ieg vagyok győződve róla, hogy~ soka11 vannak, alrilt a gyógysze rész kulcsppnti helyét még ma is a gyógysze rtá1 ban látják. Ugy érzen1 azonban , hogy az ehnúlt lrét évtized szakn1al -presztiz s veszteség ei nyilvánv alóvá teszik, hogyha csak ne1n akarunk egy „álte1n1észettudo111ányos" köntösbe bu1kolód zni és ebben sütké1ezni, úgy elérkezt ünk ahhoz a végső időponthoz, a111ikor n1ég tehetünk vala1nit és lel'akhat juk a jövő gyógysz erészetén ek alapjait legalább 30-40 évre Ez több Jnint kötelessé günk. Ehhez azonban szükséges az egyeten1i oktatói gái:da élvonalb a helyezés e és átszerve zése is
rületéről
hozzászó lása Örön1n1el üdvözült e a Gyógysz e1észtud on1ányi Kar kezden1é:µyezését, hogy i111111á1 több111int két év óta rendez vitákat a Kos3Uth Klubban a gyógysze részet problén1 áiról, feladataiTól és perspekt ívájáról Ez komoly biztosíté ka annak, hogy a képzés jól igazodjé k a ténylege s igényekh ez és elősegíti szak1nánk tervszerű fejleszté sét a k:ívánato s irányokb a Nagyon előnyös egy szak1na szán1ára, ha i1en1csak sodródik az esen1ény ekben, változás okban, a dinan1ikus fej lődés ben, hane111 tcr vszer űen p1 ó bálja alakítani fejlődését az újabb elváráso knak, lehetősé geknek megfelelően. Té1i-y, és az új egészségügyi törvény is leszögezi, hogy a gyógysze rkészíté3 a g_yógyszerész feladata (Itt n1ost csak a gyógysz ertári gyógysz erkészíté sre gondolok ) Gyógysz erellátó hálózatu nk az egészségüg_y fóntos része, iiánta ti lakosság i elvárás ál-
D1. Váradi
177
GYÓGYS ZERÉSZE T
19i3. május
Józs~f
landóan nő Hazánkb an a gyógysze részképz és legfőbb célja az kell legyen, hogy a lakosság i igények kielégíté sére jól képzett, magas szakmai tudással rendelkező szake1nb ereket biztosítso n„ A magyar gyógysze 1észek kb. 85%-a a gyógysz erellátó hálózatban dolgozik Az egyete111i képzésne k ezért gyógysze r tár-centr ikusnak kell lennie. Nem jelenti ez azt, hogy nem helyes, ha jól képzett, ráterme tt gyógysz erészek kutató-, gyógy.sz ergyártó - sth munkah elyekre kerülnek A gyógysze rész a gyógyítás.ba11 az orvos partnere . Hogy igazi partnere lehessen, olyan isn1eretekk:el is kell re11delkeznie - a kémiá11, technoló gián túl1nenően - , amelyek re a-g~g,rit_ó orvos igé11yt tart Ez a terület a gyógysz erhatásta n. Vélen1é11_ye1n szerint gyógysz erhatásta nból az eddigiek nél mélyebb és ,hatékm; yabb ismerete kkel kell rendelke znie a gyogy::;ze1 esznek. Helyes volna a gyógysze rész hallgató knak közgazdasági is1nerete ket és több szervezési- és vezetési isn1erete t is tanítani az egyete1nen, hiszen erre n1int 1nunkair ányítóna k, ill. lnint gyógysz ertárvezetlinek szüksége va11 és ezeket jelenlég csak agyakmlatba n sajátítha tja el több-kev esebb sikerrel Az egyetemről kikerülő fiatalok természetszerű leg még nem teljesen kifonott szakemb erek, agyakmlatot még el kell sajátítan iuk Alapkép zésük viszont jó és egy refo1m még jobbá teheti Az oktatási reformn ak abból kell kiinduln ia, hogy a gyógysz ertárak: szá1nár a kell g,yógyszer észt képeznie és n1egva11 a inagasab b, inásirán yú is1neretelr elsajátít ásának fűltozatos lehetősége, a továbbké pzés, szakosodás, doktorál ás stb Ahhoz, hogy a gyógysze részi-, gyógysz ertár vezetői 1nunkak ör valóban irán_yító-, szervező 1nunkakör legyen, sok jól k:épzett assziszte nsre van szükség Célsze1 ii lenne az assziszte nsképzés t országos an egységes íteni esetleg úgy, hogy az ország 5-6 nagyobb városába n lenne csak assziszte nsképzés , így nen1csak az an~yag, de a követehn ény is egységesebb lehetne Az assziszte ns azonban csak akkor lehet a gyógysze rész igazi segítője, ha 111unk:akörét az egészség ügyi törvén_yek, rendelete k az új k:övetelményekn ek n1egfelel<'5en szabályo zzák, inűködési kiirét bővítik Dr M ilch György hozzászó lása
Felszóla lását azzal kezdte, hogy több mint rnásföl évtizede gyógysz ergyárba n dolgozik, így a kiképzéssel kapcsola tos problém ákat csak ebből a szem pontból tudja megvilág ítani a11nál is inkább, inert nem állt rendelke zésére megfelelő idő, hogy tájékozódjék olyan kérdések ben, hogy pl milyen a különböző területek en 1nűködő gyógysze részek százalékos inegoszlá sa, hogyan áll az assziszte nsképzés jövője, amely ugyancs ak szorosan - összefüg g e kérdésse l stb , majd így folytatta : Közis1ne rt, hogy a gyógysze részek klassziku s analitika i képzése kiváló, véle1nényen1 szerint felül1núlja a vegyésze két l\ia n1ár azonban ez i1e111 elegendő és holnap 1nég kevésbé lesz az A 111űszeres analitika hatalma s léptekke l hódított teret az utóbbi két évtizedb en és minden bizonnya l további nagy fejlődése várható Ezeknek a kívánal1
178
GYÓGYSZERÉSZET
maknak a mai gyógyszerészképzés már aligha felel meg. Természetesen nem kívánható, hogy a gyógyszerészek analitikai képzése a műszeres analitikai szakmérnökével vetekedjenek, de tudomásul kell vennünk, _hogy ezen a téren Jnár elmaradtunk a vegyészhallgatókké pzése mögött, és ha nem tudunk előre lépni, a szakadék nőni fog. Az előre lépésnek ki kellene terjednie legalább azokra a műszeres analitikai eljárásoknak, módszereknek a beható ismeretére, beleértve az értékelés alapjait is, an1elyek a Gyógyszerkönyvbe n hivatalosak Véleményem szerint ez az a minimu1n, an1it igen rövid időn belül mindenképpen el kellene érni, mert a jelenlegi kiképzés e téren nem megfelelő. Pedig az analitikától nagyon sok minden függ, hiszen korszerű analitikai vizsgáló módsZerek nélkül elképzelhetetlen a gyógyszertechnológ ia, toxikológia, farmakokinetika, orvosi laboratóriumok munkája stb. De jelentős elrnaradás mutatkozik a korszerű nagyüzemi gyógyszertechnológ iai képzés területén is Kétségtelen tény, hogy a gyógyszerészek sokfi:Ljta területe11 1nűködnek, és az is tény, hogy az egyetem 4 év alatt képtelen olyan kiképzést biztosítani, amell,yel mindazo11 területekre, a1nelyekre a szak.gyógyszerészké pzés vonatkozik, kész szakembereket tudna nevelni. Az illetékesek feladata, hogy a szakgyógyszerészi cím megfelelő, korszerű ismereteket is magában taglaló anyag tudásával párosuljon. A jelen körülmények között a gyógyszerészek zöme gyógyszertárban dolgozik; a képzés is patikacentrikus. Ha emellett maradunk, tudomásul kell vennünk, hogy az eddigiek mellett további értékes területeket kell majd átengednünk egyéb képzettséggel rendelkezőknek. Tudom, hogy ez pénzkérdés is, hiszen egyetemi intézeteink műszeres és egyéb felszerelése kiegészítésre szornl. Mégis meg kell találni a módját, hogy legalább részben eleget lehessen tenni a rohanó fBjlődés követeln1ényeinek, az ismeretanyagot korszerűsíteni k~11
Dr Zajta Erik hozzászólása Dr. Zajta Erik hozzászólását azzal kezdte, hogy
ő, mint a l\.iedimpex munkatársa, a gyógyszerészet és szakemberképzés problémáját természetesen
más szemszögből látja. A gyógyszerészet, feladataiból adódóan, lényegesen többet jelent, mint „hálózat'', tehát a hálózati kérdések csupán csak egy részét képezhetik a „gyógyszerészet" problén1áinak. l\.íivel az Egyetemnek a „gyógyszerészet" teljes spektrnmában biztosítania kell a szakember-utánpót lást, a képzés már nem lel1et „patikacentrikus", így ui. igen hátrányos helyzetbe kerülhetnek a nem gyógyszertárban működő kollégák az egyéb diplomásokkal szemben Ez lényeges, mivel a gyógyszerészeknek jelentősebb szerepet kell vinni a gyáriparban, az arány ui. jelenleg nem kedvező A hazai képzés előnyének mondható, hogy jó analitikusaink vannak Ez kedvező, nie1 t pl. a 1ninőségi követelmények 1negsz.abásánál az analitikai képzettségre nagy szükség van. De sajnos 1negállapitható, hogy az orvosi, biológiai, farmakológiai,
17. évfolyam 5. szá1n
bioké1niai, kórtani, általá11os terápiai ismeretnyújtás Jnár 11en1 elégséges ahhoz, hogy a gyógyszerész „naprakész" legyen Az orvos-gyógyszerés z kapcsolatot i_s érü1tve és az egJeten1i reform kilátásait mérlegelve - minek során a képzés az 01 vos-biológiai vonal fBlé
tolódik el -
a
jövőben
a gyógyszerész
jelentőseb
ben részesedik a közös egészségügyi feladatok n1i-
nél jobb ellátásában. Így az orvos-gyógyszerés z kapcsolat kedvezőbb alapokra helyeződhet Különben az mvos-gyógyszerés z kapcsolat, mint kérdés, a nyugati ornzágokban kissé másképp merül fel, mint most nálunk PI a gvógyszergyárak vezetői általában -gy6gysze1észek Az egészségügy számos területén is a vezető funkciókat- gyógyszerészek látják el. Amíg a biokémiai és farmakológiai vonal nálunk tipikusan orvosi, addig egyes nyugati országokban éppen ezeke11 a te_1ületeken dönt() a gyógyszerészek működése A gyógyszeripar területén is kívánatos volna még jelentősebb mértékben a gyógyszerésze]~ foglalkoztatása; az üzemi gyógyszerkészítő tevékenység nemzetgazdasági hatásai közismertek Nem közömbös gazdaságilag ui , hogy alapanyagokat, vagy éppen kész gyógyszereket expmtálunk A fejlett technológiai tudomány a szó legszmosabb értelmében termelőerővé válhat. A gyógyszerkutatásban is le1naradt a gyógyszerész rész,rétele A gyógyszeikutatás a farmakológus, vegyész és szán1os más diszciplina képviselőjének közös 1nunkája, és épp a gyógyszerész lehet e munkák összeötvözője
Dr ](üttel Dez8Ő hnzzászólá.sa Nem ért egyet Takácsi dr.-ral abban, hogy az általános gyógyszerészképzés feladata lenne, hogy a gyógyszergyárak gyógyszertechnológ us igényét „kész szake1nberrel" biztosítsa. Ez a technológus szakgyóg~yszerészl kiképzés feladata Hangsúlyozza, hogy a gyógyszeripar nem idegen a gyógyszertárhálózati gyógyszerészeknek, hiszen a gyógyszergyártás bölcsője a közforgalmú gyógyszertár volt, és a gyógyszertechnológ ia területén a gyárakban ma is főleg gyógyszerészek végzik a technológiai munkát. Az ott termelt gyógyszer jelentős része ismét a gyógyszertárak útján kerül a beteghez, így tehát gyógyszertári és gyógyszergyári gyógyszerészek elválaszthatatlan láncszemeit képezik a gyógvszerellátásnak~
A két munkahely gyógyszertec!mológ iája azonban a több nagyságrendnyi különbség folytán olyan mértékben eltér egymástól technológiai megoldásokban, hogy az a gyári technológusoktól korszerű szinten magasabb elméleti és gyakorlati alapokat kíván - különösen a gépi n1egoldások, automatizálás 1niatt ~, amit csak a szakgyógyszerészké pzés keretében lehet biztosítani
Dr . Gyarmati Lá,zló hozzászólása Számunkra ezek a szakma-politikai megbeszélések mindig nagyon érdekesek, gondolatébresztőek Kollegáinktól - a legtöbb esetben - jól átgondolt, a szak1nánk jelenét, jövőjét értékelő és féltő észrevételek hangzanak el, amelyeket nekünk egyetemi oktatóknak - minden szinten - jelzésként kell
j
"j
1973. május
GYÓGYS ZERÉSZE T
tekinten i, és úgy hiszem, mindnyá junk nevében kijelenthe tem: úgyis tekintjü k Ezek előrebocsátásával, engedjék meg, hogy mind a felkért előadók által elmondo ttakra, mind pedig a felszólal ásokra néhány megjegy zést tegyek Úgy vélem, hogy bizoilyos - ha szabad úgy kifejezne m - arisztokr atikus vagy maximal ista elvárás tapaszta lható a végzett fiatal gyógysze részekkel szemben Az elméleti és gyakorla ti oktatás során az is1nerete ket és készsége t ma csak korlátozott mértékb en lehet biztosíta ni Feladatu nk olyan 1nennyiségű és 1ninőségű · alapisme retek és készség biztosítá sa, melyek jó alapot adnak a továbbkép zésre és a szakma gyakmla tának az elsajátítására. Feladatu nk a hallgató k szakmai szemléletének a kialakítá sa. A gyakmla ttal kapcsola tban: nyilvánv aló, hogy az egyetem i gyakorla ti képzés smán nem lehet mindent úgy megtaní tani, hogy versenyk épesek legyenek azokkal a kollegák kal, akik több éves vagy évtizedes szakmai gyakmla ti tapaszta latra tekintenek vissza Így van ez minden szakmáb an; kezdő mér11ök sem épít hidat, vagy kezdő orvos se1n operál Az egyetem i gyakorla ti és elméleti oktatás során súlyoznu nk kell az elsajátít andó ismerete ket, nem lehet mindent egyform a súllyal oktatni E súl:yozás során, a hajóból ki is kell dobni „egyetmást" Gyógysz ertechno lógia oktatása során óriási területet kell átfogni: a kisüze1ni, 1nanufak túrás eljárástó l, a kisgépektől a nagyüze mi, esetleg automatizált eljárások ig (pL a [pilulakészítéstől az auto1nat izált nagyüze1nig)„ A stabilitá si hiofarma ciai stb kérdések et Ami a hatáiterü leteket illeti, csak fontosab b álc talános részek kerüll1et nek be 1nind az alap, mind a szaktárg yak anyagáb a Nem képezün k pl. üveg, gumi stb ipari szakemb ereket. Arra képezzü k a gyógysz erészt, hogy ilyen teamekb en egyem"
„A gyógysz erészet és a szake1nb erképzés " témakör inegvita tása igen időszerű számunk ra kezdte hozzászó lását a professz or asszony. Egyrészt azért, mert 111int minden pálya, a gyógysze részi munkak ör, foglalkqz ás, hivatás is változik , alakul a társadal1 ni igények, az egészség ügy, a tudomán y és technika fejlődésének következ tében Ezért szüksége s időnként felmérni a pálya tartalmá t, alakulásána k pillanatn yi helyzeté t. _Másrészt az oktatási reform) a1nelyet az egyetem i szake1nb erképzésben végre kívánun k hajtani, bőséges információt igényel a gyakorla ti gyógysz erészet minden
179
ahhoz, hogy valóban hasznos és hasznosíthat ó legyen Sok szó esik az utóbbi időben a gyógysze részi pál,ya 1neghatá rozásáró l, ami i1en1csak pusztán ter1ni11ológiai kérdés - Azért alapvetően fontos ez, inert a szakterü let pontos feln1érése és körülhat árolása, aini egy ilye11 1neghatá rozásban kifejezés re jut, a lényeget hivatott kiemelni . Ez pedig közvetlenül felhaszn álható a szakemb erképzés tervezésé be11. Az utolsó 20 év gyógysz erellátás i igényei, a szocialista egészség ügy keretébe n kialakíto ttak olyan új területek et, amelyek en a gyógysze résznek és elsősorban a gyóg,ys~z_nek ered1né11yesen kell helyt állnia Ezek közt jelentlís a nagyüze mi gyógyszergyár tás és az új gyógysz erek kutatása . Az általá11osan ismert, és eddig is széles körben elfogadott területekről, mint a gyógysz ertári gyógyszerészi inunkakö r, a kór házi és a szakf8lü gyeleti gyógysz erészet területéről ll]OSt e helye11 nen1 teszek en11ítést, inert az előttel'n szólók erre részlete.:. sen kitértek Úgy gondolom azonban , foglalkoz nunk kell a Takácsi Nagy Géza által is felvetett nagyüze mi gyógysze r gyártáso n belül a gyógyszer ész helyzetév el és helyével; úgyszint én a gyógysze1 lcutatatás tel'ületén a gyógysze rész lehetőségeivel és nei:n utolsóso rban a jelzett területekre történő felkészíté sének szükséges ségével az egyete1ni oktatásba n, szakosításba1i és a továbbké pzésben l\fjndkettőt azérp érzem közelálló nak n1aga1nhoz, m.ert szakterü leten1, a fa1mako gnóziaép pe11 az említett irányokb an hatalma s változás on és fejlő désen ment át és inegy át 11apjaink ban. J\íint ahogy a technika fo1radi:Lln1át sokRzor és sokan le1nérték n1ár, és a kisüzen1i ·gazdálk odás l)ól a nagyüze1 ni gazdálko dásra való áttérés az ipar, a mezőgazdaság és szorosan véve a gyógysz ergyártá s vonalán is nyilvánv aló, talán ne1n ltapott ez ideig kell6 hangsúly t a biológia forradalm ának, új szen1léleti irányain ak kialakul ása a gyógysze részi tárgyako 11 belül. Ez vonatko zik a fftr1nako gnóziára elsősorban. ~ Ne1n kapunk n1a n1ár reális képet a növényi eredetű gyógyszerekről, ezek felhaszná-lásáról, ha csak a szorosan vett chogok (szárítot t növényi részek) gyógysze1 tári f'Orgahn azására gondolunk, mindenk éppen figyelem be kell v~nnünk a növényi nyersany agú gyári készít1né nyeket is Mindebből adódik, hogy ki kell építenün k egy olyan kezde1nényező készséget a jövendő szaken1 bereinkben, hogy a gyógysz erkutatá st és a nagyüze mi gyógysz ergyártá st elméletileg és yyalco1 latilag egyaránt .előbb1'e tnd.fák vinni, - a szintetiltu111okat és a ter1nésze tes növényi anyagok at egyarán t beleértve Igény a természe tes eredetű biológiai lag aktív anyagok isn1ereté re 1nás, a gyógysz erészet határterületén működő szakemb erek (kertésze k, vegyészek, biológus ok) és elméleti kutatóin tézetek részéről egy~aránt mutatko zik, Ezt sajá.t tapaszta latomba n hosszabb idő óta fel tudom mérni azáltal, hogy az egyetem en meghird etett speciális kollégiumom at „Hatóan yagok képződése gyógynö vényekben " látogattá k, - valamin t abból is, hogy kémiai kutatóin tézetek tagjai (vegyész ek) keresnek meg tanácsér t és kérnek fel kollabor ációrá gyógyterületéről
18.0- -
--
GYÓGY SZERÉS ZET
növény ek inetabo lizmusá nak és anyagcs ereterm ékeinek vizsgála tában. Ezek a jelzések , illetve jelenség ek meghat ározott irányú speciáli s kollégiu mok és továbbk épzési te1 ületek bővítésének igényér e mutatn ak rá a saját gyógysz erészké pzésünk ön belül is Ezért látom szükség ét annaii; hogy a gyógysz erészi munkak ör meghat ározásá ba, valamin t ennek megfelelően a gyógyszer észszakember-képzésben a gyógysz er kutatás és a nagyüzen1i gyógys zergyár tás területé re való felkészí tés nagyob b hangsúl lyal szerepe ljen, mivel a gyógysz erész kell legyen tanulm ányainá l fogva a gyógysz erek szakértője Ez pedig nemcsa k a meglevő gyógys zeranya g passzív is1neret ét, ha11em az új, a jobb előállításá nak aktív művelését is magába n hordja Ezeket az elveket látom szükség esnek érvénye síteni a tanul1nányi reforn1b an és a gyógysz erész-to vábbkép zésben.
17. évfolyam 5, szám
vesebb fizetést kapnak , inint az orvosok Ha ez a külö11bség 11en1 volna helyenk ént arányta lanul nagy, akkor el lehetne fogadni indoklá sul azt, hogy az általáno s orvosi oklevél inegsze rzéséhe z 6 esztendő a társada hnilag szükség es idó, a gyógysz erész oklevél azonba n 4 és fél év alatt inegsze rezhetó; ez azt jelenti, hogy az orvos 18 évet, a gyógyszerész 16 és fél évet tölt tanulás sal diplom ája megszeizéséig; a másfél év utóbbin ak 1/11-ed része, tehát felfelé kerekít ve 10%-a Ha figyelem be vesszük , hogy a másfél év alatt az orvosnö vendék nen1 keres, séít bizonyo s költsége i vannak , akkm 10-20% közötti „orvosp ótlékot " ne1n tekinth etünk n1éltán:ytalannak„ Ismét más kérd~tt.L. és ez beható t-anulinánvo-. zást igényel, hogy - Véle1nónye1n szerint ___: a gyógysz erészjel öltek rövideb b ta11uhnányi idejük alatt nen1 tanulna k keveseb bet, inint az orvosnö vendék ek 6 év alatt. A tananya g túlzsúfo lása semmik éppen nem kedvez az összeha lmozott tudásan yag célirány os felDr Láng Béla hozzász ólása használ ásának a gyakml ati életben. Ennek ellenére A „kereka sztal-vi tában" több bírálat hangzo tt el kollegá ink jól helytáll nak mindaz okon a helyeke n, kiképzésünkről, mint elismeré s. Ez így rendben is ahol kellő idő és megfelelő körülm ények állnak ienvan, hiszen a hiányos ságok, ellentm ondások nyílt delkezé sükre ~ismere tanyaguk speciáli s irán.yú ki~ feltárás a a foj16dés legfonto sabb motorja Kár művelésére Igy érthető, hogy n1a 1ná1 keveseb b volna azonba n az önbírál atot túlzásb a vinni. Fi- panasz t hallunk kollegá inktól .,megbe csülésü k" gyelem be kell vennün k, hogy gyógysz erészké pzé- hiányos ságairól .. Jó is volna, ha n1_lnden ka,1társ unk sünk évtized eken át elsősorban, sőt időnként csak·· tudon1á sul venné, hogy a 1negbecsülést minden nem kizáróla g, a közforg almi gyógys zertári szolgá· szakem bernek magána k kell a saját tudásáv al, te]. lat igényei nek kielégít ését tekinte tte feladatá nak jesítmé nyével a saját részére kiharco lnia, ine1 t a Ezt tekintv e azt kell mondan unk, hogy gyógysz erész sok kollegá nak jutott meg becsülés összege jelenti kai társaink általába n ene a feladatr a igen jól kép- hivatás unk egészén ek becsüle tét. Ezt azonban csakzettek. Aki gyógysz erész szemme l végigjá rta Euró- is munkáv al, tudássa l, szolgál attal lehet elérni, de pa, Aftika és a két Amerik a sok városát , falvát sen1111i]{éppen se1n vala.n1if éle ad1niniszti ai ív inMoszkv ától Caracas ig és Nigériá tól Izlandig , az tézkedé ssel tudhatj a, hogy közforg almi gyógys zertári szolgálatunk, annak egész rendsze re a legmag asabb szin- D1 Szakács Ottóné hozzász ólása tet l{épviseli) s talán csak egyes, egészen kivétele s A gyógysz erészké pzés refo11njának bevezet ése országo kban (pi a Skandin áv államok ban, ame- szükségszerűen n1egköv cteli a n1agasa bb színvon alú lyekben még nem jártam) lehet a nyilván os gyógy- egyeten1i képzést E n1agasa bb szintű l{ép2és elenszertára k átlagos szintje még a mienkn él is ma- gedhete tlen azok szán1ára, akik g,yóg.vszortárvezegasabb tők, tudon1á nyos kutatók , egyeten1i oktatók ,g,yógyMás a helyzet azonban már az intézeti gyógysz er- szergyá ri vagy külke1e skedehn i szaken1be1ek lesztárak területé n is, hogy az ipari gyógyszerészetről nek. A különböző kvalifik ált munkak örökben dolne is szóljun k Mégsem kívánha tjuk, hogy hazai kö- gozó gyógysz erészek alapos sz11kn1ai felkészí tését rülmén yeink között elsősorban a 1nindössze néhány az egyetem i oktatás nak biztosít ani kell száz gyógysz erészt foglalko ztató gyógysze1 ipar vagy Felmer ül a ké1dés, vajon a jelenlegi hallgató a még keveseb b kollégá t foglalko ztató intézeti anyag alkalma snak n1in6sít hető-e arra, hog,y 1nagyógys zertárak igényei t tekintsü k zsinórm érték- gasabb szintű egyetem i oktatás sal sokolda lúan képnek. Se1n1niképpen sen1 volna azonba n hel,yes az zett, jobban kvalifik ált gvógysz erészek ke1üljen ek egyetem i gyógysz erészké pzést tovább ra is „arccal a nagyob b tudást igény16 nlunkak örökbe? a gyógys zertár felé" fejleszte ni, helyese bben, visszaA válasz sajnos nein örvende tes. J·elcnlegi hallfejleszt eni gatóany agunkn ak mintegy 20-25% -a minden biAz egyetle n helyes út: az egyetem i oktatás t zonnya l megállj a helyét magasa bb követel mények „arccal a tudomá ny felé" kell művelni; vagy ahogy esetén is„ A hallgató ság nagyob b hányad a azonba n Schulek profess zor megfog almazta , gyógysz erszak- közepes képessé ggel és közepes szorgalo111n1al renértőket kell kiképez ni. Persze a szakértőtől sem delkezi k lehet megkív ánni, hogy minden t tudjon Egyálta Mi ennek az oka? Valame nnyien tudjuk, hogy a lán hiba lenne ana törnked11i, hogy „befeje zett" g,yógysze1észka11a viszony lag alacson y ±elvételi tudomá nyt adjunk Az oktatás ban mindig a fejlő pontszá1n1nal is felveszn ek hallgató kat A g:yógydés folyam atát kell előtér be helyezn i; ebben jelen- szerészi 1)álya pillanat nyila,g nen1 túlságo san vo11zó legi ismeret eink szintje csak pillanat nyi állapoto t érettség izett fiatalja ink részére. A felvette k között jelöl, amelye n a fejlődés egy-kettőre túlléph et igen gyakra n találkoz unk olyanok kal, akik az orMár a korábbi viták során szóba került, hogy voskari felvételi vizsgán többszöröse11 i1e1n feleltek azonos n1unka körben dolgozó gyógysz erészek ke- ineg, ilJetve akik azé1 t \iálaszt ották hivatás uknak
197·3. május
GYóGYSZERf:SZET
a gyógyszerészi pályát, inert n1ás egyeten1en i1en1 remélhették felvételüket A g~yógyszerészreform 111egvalósításától e probléma n1egoldása is várható. Feltehetően a inagassabban -kvalifikált gy~ógyszerészi 111u11kakörök vonzereje, a gyógyszei,észdo~_tori cín1 1negszerzésének lehetősége több tehetséges fiatal jelentkezését ered1nény6zi Inajd, akik a g:y-áriparban, a kutató-, vagy oktatón1unkában egyaránt nlegállják 1najd a helyüket J ó.zsa Ala}Os hozzászólása Bevezetőben említette, hogy a gyógyszeripar, a kereskedele111 és az i11tézeti gyógyszerészek kép-· viselői elmondták ig_ényüket a gyógyszerészképzéssel kapcsofat ban. Ürömmel hallotta, hogy igénylik n1unkaterületeiken a jól képzett gyógys_zer észt és elismerték azt, hogy az itt dolgozó gyógyszerészek elis1nert ,jó szaken1berek. Ugyanakkoi: hangsúljozták, hogy az egyetemen folyó jelenlegi oktatás nem n1egfelelő, úgyhogy ezen a, területen azonnal n1unkálkodni tudnának Véleménye szerint az egyetem alapképzést ad, és a speciális szakismeretek megszerzését egyéb n16don, az egyete1n elvégzése után tudja a gyógyszerész inegszerezni., Egyetem utáni szakosítás, illet\Te speciális továbbképzés valóban szükséges Józsa igazgató fügyógyszerész ezután a követlcezőkkel folytatta Több kolléga a gyógyszerellátás területén elemezte a gyógyszerész szerepét Megállapították, hogy a gyógyszertári munkához szükség van jól képzett (jelenlegi formában képzett) gyógyszerészre, de szán1ukat a későbbiek so1án csökkenteni kell, inert a jelenlegi gyógyszerészi tevékenység nagy részét itz asszisztensi e kell átruházni azért, hogy a gyógyszerész csak irányító és ellenőrzi) tevékenységet végezhessen. Ezzel ne1n tudok egyet érteni akkor, a1niko1 kicsit alaposabban n1egnézzük a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész munkáját. Igyekeztünk könnyíteni és egyes feladatokat az asszisztens kezébe átadni, így pl. az ad1ninisztrációs és gyógyszergazdálkodási munkák egy részét és egyes esetekben megbízott asszisztens gyári készít1nényeket expediálhat Az említett könnyítések ellenére is változatlanul szüks~g van a gyógyszer ész munkájára, annak ellené1e, hogy csökke11 a kész és készítendő gyógyszerelc a1ánya,. Abszolút szá1nban évről év1e emelkedik a 1nagisztrális gyógyszerek szá1na Nem beszélve arTól, hogy egyes gyógyszerformák esetében az aszeptikus gyógyszerkészftés időben legalább annyi többletmunkát jelent, mint a gyógyszervizsgálatnál az azonossági vizsgálat helyett a tájékoztató gyo1svizsgálatok bevezetése A fokozottabb belső elleni5rzés szintén gyógyszer észt követel. Jogilag kellene rendezni a 1neg bízott asszisztens szerepét A jelenlegi rendelkezés. előírja, hogy a gyán készítményeket (bizonyos kivétellel) „gyógyszerész jelenlétében, ellenőrzése és felügyelete n1ellett szolgáltathat ki" Ez így nem jó, mert ez sem111it ne1n könnyít a gyógyszerész 1nunkáján, a n1egosztott felelősség csak különböző kon1plikációkhoz vezet Végül arrit is sze1etnén1 fClhívni a figyeln1et,
181
els6sor ban a hálózatban inár dolgozó gyógyszerész kollégák nevében, hogy bárn1e11nyire rutinszerűnek és kon1olyabb szakmai tudást J1en1 igény-lő 1nunká11ak vélik egyes n1ás területen dolgozó szaken1be1ek, akár laikusok, a gyógyszerészek inunkáját, azt kell mondanunk, hogv még a legkisebb faluban is alapos felkészültségű gyógyszerészre van szükség, aki egyenra11gú pa1 tnere lehet az orvosnak A1nikor azt inondon1, hogy n1i csak hálásak vagyunk egyeten1i oktatóinknak az_é1 t, hogy olyan alapos és lelkiismeretes munkával készítettek fel bennünket az életre és ez párosult a hivatás1a nevelés szeretetével, nem engedhetünk abból, hogy kisebb tudással, esetleg techntkUJ>i.._BziJ_iten kerüljön ki az egyeten1ről a gyóg:yszei:ész a táraasztal n1ellé Bizonyái:a nagyon egyetértenek ve1e1n azok a gyakorló gyógyszer ész kollégák, akik mindennapos lelkiismeretes m un ká jukka! és egyéb tál sadalmi tevékenységükkel próbálnak gyógyszerészi hivatásunknak elisn1e1 ést szerezni és a gyógyszer észt egyenrangúként kezeltetni az orvossal, a iné1nökkel, az agronó1nussal, a pedagógussal akár egy kis falu közösségében, vagy akár az egész társadalo1n sze-· méhen. Az e1n1ített célokat ne1n szolgálná egy alacsonyabb képesítésű gyógyszerész kibocsátása a gyógyszerellátás területére Szeretnénk 1ná1 n1egszabaduhii attól, hogy a gyógysze1ész ne csak i1egatív figuraként szerepeljen különböző fihnekbe11, előadásokban stb Javaslaton1 a következő: El kell dönteni, az egyetem elsősorban kinek képez gyógyszerészt, a területnek vagy az ipa1nal{ ? A LerüleLi elláLá~ igéuyli a n1agasa11 képzelt gyógyszerészt, a gyáripar, a kereskedele1n úgyszü1tén„ Aki ez utóbbi területen kíván dolgozni, „1áképzéssel" szerezze 1neg a szükséges speciális ls1nereteket Ha még több feladatot akarunk a gyógyszertáron belül az asszisztensi:e átruházni, akkor jogilag a kérdéseket tisztázni kell, és ehhez az asszisztensképzés formáját és ta1talmát is meg kell változtatni Kem1Jle1 K urt hozzászólása: Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy hazánk gyógyszcrészeinek 80%-a 1nég 1nindig a gyógyszertárhálózat területén dolgozik és csak a fen11n1aJadó 20% n1űködik inás 1nunkate1ületen, ennek is csak egy iésze a gyáriparban Ezért áll elő az az anakrnnisztikus helyzet, hogy a gyógys~erész alatt a köztudatban 1nég 1ni11dig csak a gyógyszertá1i gyógyszer észt ér tik. Az ezen való változtatás n1a annyival is nehezebb, n1ert sok évig nem engedtük át a gyógyszerészeket a gyáriparnak, - így ot.t más szakemberekkel töltődtek fol. Véle1nényem szerint a gyógyszerészek társadal1ni 1neg becsülése akkor és azáltal fog nőni, ha a gyógyszertárba.n minél kevesebb n1anuális, és minél több irányító feladatot fog ellátni . Az ehhez szükséges asszisztensgárda rendelkezésre áll, sőt sok felszólalóval elle11tétben - az a vélernénven1, hog·y a gyógyszertárnak szá1nos ol:yan inind;nnapos részfeladata vitn, an1ihez a n11ti asszisztens is túlképzett Ha az a haj, hogv az aRszisztensképzés
182
GYóGYSZER&sZET
egyenetlen, ezen könnyű volna segíteni: egy országos vizsgabizottságot, vagy legalábbis - az érettségi vizsgákhoz hasonlóan - vizsgabiztost kellene kiküldeni az asszisztensvizsgákr a, ezzel biztosítható volna mindenütt egy előírt- miniinális színvonal Jelenlegi helyzetüiikön csakis az új egészségügyi törvény adta lehetőségekkel élő, új jogszabályok alkotása segíthet. Jogszabályoknak kell megelőz niök az életet, mert a gyógyszerészet pillanatnyüag különféle elavult jogszabállyal úgy gúzsba van kötve, ami magasszintű kiképzésével teljes ellentétben van Nem hiszem például, hogy helyes a községek társadalmi életében egyre fokozódó részt vállaló, egyedül dolgozó gyógyszerészt arra kényszeríteni, hogy előzetesen kérjen zárvatartási engedélyt. Pedig ma ez a helyzet, mert a gyógyszertár nyitvatartási ideje alatt nem ülhet le a gyógyszerész pl ugyanannak a községnek az orvosával együtt egy tanácsi bizottsági ülés közös asztalához. Ehhez először engedélyt kell kérnie Hiszen hiába nem rendel ezen idő alatt az orvos, a gyógyszertár nyitva van és nyitott gyógyszer tárban asszisztens egyedül természetesen - nem tartózkodhat. Hiányolom a gyógyszerész kezéből a gyógyszerrel kapcsolatos hatósági jogkört. Ugyancsak jogszabályi rendezést kívánna az, hogy a gyáriparnál a végtermék kibocsátásáért név szerinti okleveles gyógyszerész lenne a felelős. Teljesen ellentmondásos az az állapot, hogy a gyógyszerforgalom jelentéktelen részét kitevő magisztrális készítményeknél óriási adminisztrációval - és helyesen - mindig meg kell és meg is tudjuk állapítani, hogy az elkészített gyógyszer minősé géért ki a felelős Ugyanakkor a gyáripar ból jövő készítményeknél a felelősség kérdése a gyáripar belső ügyévé szűkül, pedig ma a gyári készítmények képezik a gyógyszertári forgalom túlnyomó többségét Ezt a kérdést is az új egészségügyi törvény alapján lehetne - és kellene - rendezni
A VIVŐANYAG DIELEKTROMOS TULAJDONSÁGAIN AK HATÁSA A REKTÁLJS FELSZÍVÓDÁSRA Shangraw R . Ji': J. Pharm. ScL 60, 600 (1911). Számos kutatóhelyen foglalkoznak a gyógyszerek fizikai-kémiai tulajdonságai és farn1akológiai hatása közötti összefüggések felderítésével.. Megfigyelték, hogy a szulfünamidok felszívódása alacsony dielektromos állandójú oldatból ioss~, me1t jobban oldódnak; mint a rektális nyálkahá1 tyában. · ' A szerző i;i,z anyagokat dielektromos állandójuk szerint három csoportra osztotta: optimális oldódást bi?.tosító vivőanyag és ezen dielektromosállandó- értékek felett, ill alatt levő anyagok Az acetimanofen felszívódását vizsgálták vizes szuszpenzióból, propilénglikolos és kakaóvajas oldatból. A felszívódott hatóanyagot Brode szerint inért.ék. Megállapították, hogy az optimális tartományt a propilénglikol dielektro111os állandója körüli érték képviseli. Az eredmények alapjánia vízzel elegyedő fülyadékokra vonatkozó, Kakemitől származó elméletet vízzel nem elegyedő anyagokra is kiterjesztették Li'pták József
17. évfolyam 5. sZám
Mert ugyan van ma is rendel.1!:ezés a gyári készítményekkel kapcsolatban, de a „kis hibás" gyógyszerek forgalomból kivonására szinte mindig csak akkor kerülnek, amikor már alig van belőlük készlet
Dr. Szász Ú1;ö1gy dékán zárszava Dr. Szász György dékán végezetül megköszönve a felkért hozzászólók és a többi résztvevő aktivitását, megelégedését fejezte ki, hogy a legtöbb hozzászóló a gyógyszerészet és a gyógyszerészB:épzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat nem csupán szűk szakmai szempontból, hanem a gyógyszerellátás és az egészségügy érdekeit szem előtt tartva elemezte Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi képzés már nemcsak a hálózati gyógyszertár feladatait, hanem az intézeti gyógyszerészet, a kis- és középüzemű gyógyszerkészítés igényeit is figyelembe veszi. A gyógyszerellátással kapcsolatos társadalmi szükségletet egyébként világosan jelzi a szakgyógyszerészi képesítésről megjelent 1niniszteri rendelet, amely megjelöli azokat a szakágazatokat, amelyeknek speciálisan képzett gyógyszerészekre van szüksége a gyógyszerellátás minőségi fejlesztése ér dek ében. Igen lényeges, hogy az. egyetemi gyógyszerészképzés -- e fejlődéssel lépést tartva - megadja azokat az ismereteket, amelyek birtokában a fiatal gyógyszerészek könnyebben beilleszkedhetnek a szakágazati munkahelyeken, illetve könnyebben megszerezhetik a szakgyógyszerészi képesítést Ezt a célt szolgálja, egyebek között, az új tantervben szereplő hat, ún kötelezően választandó tárgy oktatása. Ezeknek a 60-60 órás kollégiumoknak a profilja (legtöbbjének a címe is) megegyezik a szakágazatokéval Megítélése szerint a szakgyógyszerészképzés eredményessége nem kis mértékben a megfelelő színvonalú egyetemi szakirányú képzés és intézményes továbbképzés megvalósításán az utóbbi kettő szoros kapcsolódásán fog múlni
GYÓGYSZERÉSZK ÉPZÉS ANGLIÁBAN, 1872.·BEN Nature 6, .101 (1872) Cit.: Nat·we 239, 359 (1972). „A Gyógyszerészeti Társaság Tanácsának legutóbbi ülésén egyhangúlag elhatá1nzták, hogy az 1862-es határozatot, amely eltiltja a hölgyeket az előadások látoga· tásától, eltörlik, és engedélyezik a nőknek, mint hall· gatóknak, a Társaság előadóüléseinek látogatását. Jelenleg még csak egy hölgy veszi igénybe a nyújtot.t kedvezmény előnyét, de amint a határozat szélesebb körben ismert lesz,. lehetséges, hogy a Tá1saság nagyvonalúságát a nők elismerése követi, akik felhasználják majd maguk számára a gyakorlati kémia és botanika tanulmányozásának ezen kiváló lehetőségét A kémiai előadásokat Redwood professzo1, míg a botanikát Bentley professzor kezdi meg október elején„ A kémiai előadások heti három napon át július végéig tartanak, a bötanikai előadások ugyanebben az időszak ban heti két- napon át folytatódnak. Utóbbiak a nyálÍ hónapokban a Botanikai Kertben, a Regent's Parkban."
Lipták József
