Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal 3145. Mátraterenye, Kossuth út 178. Tel: 32/362-169. Fax:32/362-305. e-mail:
[email protected]
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése 2013. évre vonatkozóan MÁTRATERENYE Tisztelt Képviselő-testület!
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. §-a szerinti feladatoknak eleget téve a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít. A beszámoló a lényeget kiemelve kitér a hatályos 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek értékelésére.
1.) A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira.
Mátraterenye lakosságszámának alakulása: 2013. év 1796 fő ebből 0-18 éves 302 fő
2.) Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása.
2/1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők átlagos statisztikai létszáma 2013. december 31-én:
1
206 fő, tehát a kiskorúak mintegy 68 %-a. 28 fő nagykorú ellátott is van, s az ellátottak száma 98 családot érint. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006. január 1.-től tartozik a gyermektámogatási rendszerbe. A támogatás 1 év időtartamra kerül megállapításra, a jogosultság felülvizsgálat után újra megállapítható. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - normatív gyermekétkeztetési támogatásra, 1-8 osztályban - pénzbeli támogatásra, - ingyenes tankönyvellátásra és - külön jogszabályban szabályozott támogatásra jogosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők pénzbeli támogatása a 2013. évben 5.800,- Ft/fő, de ,speciális” Erzsébet-utalvány formájában került kifizetésre. Ez az utalvány csak gyermekneveléssel összefüggő kiadásokra fordítható. Fedezetét az állami költségvetés biztosítja. 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike, a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A gyermekvédelmi törvény értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: - a szülő, a családba fogadó gyám ( a továbbiakban: gyám) iskolai végzettsége alacsony, legfeljebb alapfokú - a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága; - az elégtelen lakáskörülmények; - a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
2
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek- (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény az integrált településfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány által megállapítható. ) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai
végzettség;
alacsony
foglalkoztatottság;
elégtelen
lakókörnyezet,
lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során- az ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet új szemlélettel történő meghatározása nem érinti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő kedvezményeket. Így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek- függetlenül attól, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű- továbbra is jogosult az ingyenes
3
tankönyvre, a bölcsődében, az óvodában és az iskola 1-8. évfolyamán az ingyenes gyermekétkeztetésre, a szociális nyári gyermekétkeztetésben való részvételre és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó minden egyéb juttatás, kedvezmény igénybevételére.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást az elmúlt évben 5 alkalommal 3 kiskorú családja kapott. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatási esetek száma relatíve alacsony, ennek oka, hogy a szülők elsősorban a szociális törvény hatálya alá tartozó átmeneti segélyezésre nyújtanak be kérelmet.
2/2. Egyéb a Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok. A felsőfokú tanulmányokat, folytatókat a Bursa Hungarica pályázati rendszerben is segítettük ,de csak a ,,kifutó” B típusú támogatásban részesülőket. 2013-ban - az előző években megítélt -
5.000,-Ft-os összegben
1 személy részesült az önkormányzattól. Új
támogatások nem kerültek már megállapításra takarékossági okból, mivel 2012. évtől az Önkormányzat nem csatlakozott a pályázati programhoz. A Mátraterenye Gyermekekért Alapítvány 2013. évben támogatta a községi gyermeknapi rendezvényt, az iskolai rendezvényeket, jutalomkönyveket vásárolt a tanulók munkájának elismeréséhez, a Móra Ferenc díj tárgyjutalmait is az alapítvány biztosította. Továbbá az általános iskolai osztályokat anyagilag támogatta, melyből ballagási kiadásokat fedeztek és az osztálykirándulások költségei is csökkentek a támogatásnak köszönhetően. Ezzel a nehéz helyzetben levő szülőket részben
tehermentesítette az iskolai kiadásoktól.
Mint előző
években is, a művészeti oktatás költségeit az alapítvány fedezte. Az óvodások ballagását könyvvel és ajándékkal tették emlékezetesebbé. 2013. márciusában az Önkormányzat megállapodást kötött a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetével, és így lehetősége volt az Amerikai Ház Alapítvány ,,Gyermekszáj’’ programjában való részvételre. A program keretében 20 hátrányos helyzetű család részesült, heti két alkalommal kenyér és tej adományban, egész évben.
2/3.
Gyermekétkeztetés
megoldásának
juttatására vonatkozó adatok.
4
módjai,
kedvezményben
részesülők
A 2013. év gyermekétkeztetésének mutatószámai: Iskola
Óvoda
84 fő
32 fő
Teljes díjat fizet
4 fő
8 fő
Ebből:
2 fő
2 fő
78 fő
22 fő
Étkeztetésben részesülők száma: Ebből:
50%-os térítést fizet ingyenes
2013. évben részt vettünk a Kormány által támogatott nyári gyermekétkeztetésben. A települési önkormányzat önállóan 60 fő részére, 54 napon keresztül biztosította az étkeztetést 1.425.600 ezer Ft értékben. A Kistérségi Gyermekesély program keretében további 60 fő hátrányos helyzetű gyermek nyári étkeztetése valósult meg. Az ebéd lezárt műanyag dobozba csomagolva került forgalmazásra, kiszállításra mind három településrészre. 2013. évben 3 alkalommal volt élelmiszer adományosztás a településen. Az adományokban elsősorban a nehéz anyagi helyzetben élő gyermekes családok részesültek. Körülbelül 200 család kapott élelmiszert ( joghurtot, lisztet, tésztát, tasakos leveseket, konzerveket). Az adományok osztásában önkéntesek segítettek. 3.)
Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása.
3/1. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalatai (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai.)
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja: A szolgáltatás 2006. január 1- től a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központon keresztül valósul meg településünkön. 2013.-évben Mátranovák, Petőfi út 1. szám alatti kirendeltségen dolgozott a családgondozó és heti egy alkalommal az IKSZT klubhelyiségében tartott ügyfélfogadást. Egy fő családgondozó végezte a gyermekjóléti szolgáltatást és a családsegítést is.
A szolgáltatás 2013. évi gondozási tevékenysége -
Alapellátás keretében
29 gyermek volt gondozásban,
19 családból.
-
Védelembe vétel keretében
8 gyermeket gondozunk,
6 családban.
-
Nevelésbe vett gyermekek:
2 gyermek,
1 családból.
5
-
Tanácsadottak száma pedig 14.
Alapellátottak nem és kor szerinti megoszlása a vezető probléma szerint: -
0 – 6 év között 13 gyermek, ebből 5 lány. Ebben a korcsoportban a legjellemzőbbek a családon belüli konfliktusok, valamint az életviteli problémák.
-
7 – 14 év közötti gyermekek: 10 gyermek, ebből 4 lány. Itt a vezető probléma legtöbb esetben szintén a családi konfliktusok, melyekhez társulnak a gyermeknevelési nehézségek is – iskolai hiányzások - .
-
14 – 18 év közötti gyermekek: 6 gyermek, ebből 3 lány. Itt a gyermekjóléti szolgálat minden esetben az igazolatlan iskolai hiányzások miatt lett értesítve.
Védelembe vett gyermekek nem és kor szerinti megoszlása a vezető probléma szerint: -
0 – 6 év közötti gyermekek, ebből1 fő lány: vezető probléma a család életvitele, családi konfliktusok
-
7 – 14 közötti gyermekek: 2 gyermek ebből 1 lány. A probléma elsősorban életviteli.
-
14 – 18 év közötti gyermekek: 5 gyermek 4 lány. Legsúlyosabb probléma az igazolatlan iskolai mulasztások, mely miatt hatósági intézkedésre került sor.
Védelembe vétel okai: -
5 esetben az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás, mely miatt hatósági intézkedésre került sor.
-
3 gyermeket érintően a védelembe vétel családi konfliktus, illetve életviteli problémák miatt vált szükségessé.
Újként keletkezett gondozási eset 2013-ban: 10 gyermek 7 családból. Az új gondozottak közül három esetben a szülő önkéntesen fordult a gyermekjóléti szolgálathoz, és kért segítséget. Ez öt gyermeket érint. Tárgyévben a gyermekjóléti szolgálathoz érkezett jelzések száma: -
legtöbb jelzés a közoktatási intézményekből érkezett, 25 esetben.
-
védőnőtől 6 alkalommal érkezett jelzés, öt esetben várandós kiskorúakról adott tájékoztatást
6
-
Jellemzően a rendőrség a gyermekjóléti szolgálatot közvetlenül nem értesíti, a rendőrségi jelzés a gyámhivatalon keresztül kerül a gyermekjóléti szolgálathoz, ez a 2013 évben 3 jelzést jelentett.
-
2 esetben jelzett az ügyészség.
A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége a főbb problématípusok szerint: Minden esetben elmondható, hogy a gondozott családoknál a problémák halmozottan fordulnak elő, nincs olyan család, ahol kizárólag egy probléma miatt van jelen a gyermekjóléti szolgálat, de a jelzések, többnyire gyermeknevelési problémákat hoznak elsősorban felszínre, melyek szorosan összefonódnak az életviteli nehézségekkel.
Emellett a legtöbb esetben a családon belüli rendezetlen konfliktusok, valamint a családok nehéz anyagi helyzete generálja azokat a problémákat, ami miatt a gyermekjóléti szolgálat látókörében megjelenik a gyermek.
A gyermekjóléti szolgálat forgalma 2013 évben Mátraterenye településen 208 volt. A családlátogatások száma: 142.
Feladatok: A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Ezt a szolgálat családgondozói személyes segítő kapcsolat keretében, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával valósítják meg. A Gyermekjóléti Szolgálat elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja legfontosabb feladatának, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat (iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus), amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre. Fontos feladat a jelzőrendszer működtetése, hiszen egy jól működő jelzőrendszerben a problémák is könnyebben kezelhetőek.
3/2. A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 7
A gyermekek napközbeni ellátását 2013. január 1-től Klebersberg Intézményfenntartó Központ Bátonyterenyei Járási Tankerület Móra Ferenc Tagintézménye biztosítja, napközi otthonos ellátás formájában. Az óvodai ellátást társulás formájában a Bátonyterenye Kistérségi Óvoda társulás Szivárvány tagóvodája látta el 2013. június 31.-ig. 2013. július 1.től a Mátrai Önkormányzati Társulás a fenntartója az óvodának. Az étkeztetést a Mátrai Önkormányzati Társulás a vállalkozótól vásárolja meg és biztosítja az óvodai ellátás-, iskolai étkeztetés-, napközi igénybevételénél.
A kistérségi Gyermekesély program keretében 2011. év őszétől működik Jánosaknán a közösségi ház. A Gyermekesély program kistérségi szintű pályázatból működött az elmúlt évben is. Jelentősen hozzájárult a roma nemzetiségi gyermekek felzárkóztatásához. Szolgáltatásaik: - fejlesztő pedagógus - szociális munkás - pszichológus - matematika korrepetálás - magyar nyelv és irodalom korrepetálás - adósságkezelési tanácsadó - felnőttoktatás - szabadidős tevékenységek
4.) Nincs beszámolási kötelezettség.
5.) Nincs beszámolási kötelezettség.
6.) A felülvizsgálati szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmazásával tett megállapítások bemutatása.
6/1. Gyámügyi (gyámhatósági, gyermekvédelmi vizsgálat). 2013-ben nem került sor 6/2. Gyermekjóléti szolgáltatás vizsgálatára 2013-ben nem került sor
8
7.) Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen
ellátásokra
és
intézményekre
lenne
szükség
a
problémák
hatékonyabb kezelése érdekében,) gyermekvédelmi prevenciós elképzelések. A Gyermekesély program a szükséges prevenciós hatást megvalósítja, az indokolt intézményi kereteket biztosítja a szükséges ellátáshoz . 2013-ban tovább
javultak
a gyermekek és fiatalkorúak szabadidős tevékenységének
feltételei az IKSZT-pályázat keretében megvalósuló kulturált közösségi tér kialakítása révén. Az önkormányzat célja, hogy a fentiekhez hasonló és jelentős támogatást biztosító pályázati programokat továbbra is felkutassa, kiaknázza, ezzel biztosítva a felzárkóztató programok folyamatosságát.
8.) A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program). Bűnmegelőzési program nem készült.
9.) A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.)
A településen működő civil szervezetek továbbra is főként a szabadidős programok lebonyolításában, illetve ezek feltételeinek megteremtésében ( pályázatok) vesznek részt, amelyek a gyermek és fiatalkorúak foglakoztatását is átölelik. Ilyen programok pl: gyermeknap, sportnap, majális, az IKSZT ( Integrált Közösségi Szolgáltató Tér) kínálata.
Mátraterenye, 2014. május 15.
Az előterjesztést összeállította: Kotroczó Viktória igazgatási főelőadó, Balogh Maja jegyző,
9
