A GEOPOLITIKA MINT ÁLLAMTUDOMÁNY

A GEOPOLITIKA MINT ÁLLAMTUDOMÁNY

SOK MA DIVATOS JELSZÓ ÉS SZÓLAM mellett nyugodtan napirendre térhetünk, de vannak jelszavak, jelszóvá lett fogalmak, melyeket közelebbről meg kell vizsgálnunk, m e r t súlyos és sorsdöntő lényeget t a k a r n a k . Ilyen nálunk a »geopolitika«: jelszó, zsurnalisztikai szólam; h a b á r valójában nem az, csakhogy tollforgatóink nem használják helyesen, inkább kihasználják bizonyos politikai, gazdasági célkitűzések igazolására s talán éppen ezért a tudományos körök, elsősorban a rokon politikai f ö l d r a j z képviselői, szinte mereven elzárkóznak a geopolitikának a tudományok sorába való befogadása elől; f r i s s német jövevénynek t a r t j á k , nem rokonszenveznek vele, m e r t irányítottnak, tulzóan propagandaízűnek ítélik. Vizsgáljuk meg tehát, hogy vajjon ezt a »német geopolitikát« csak ad hoc célok igazolására művelik-e s nem történt-e máris komoly kísérlet egy állandó értékű tudományos rendszer megalkotására a geopolitikával kapcsolatban. Fogalomtisztázásra van szükség, a geopolitikát kifejtő elméletek közelebbi ismeretére, a geopolitikai irodalom áttekintésére, egyáltalán a geopolitika tudományos és gyakorlati használhatóságának közelebbi vizsgálatára, hogy a kérdésben ítéletet mondhassunk.

KJELLÉN ÉS A NÉMET GEOPOLITIKAI ISKOLA A »GEOPOLITIKA« SZÓ – állapítsuk meg mindenekelőtt – nem német eredetű, hanem egy svéd állambölcselőtől, Kjellén Rudolf (1868–1922) upsalai professzortól származik, aki e szóösszetételt 1900-ban használta először »Bevezetés Svédország földrajzába« című m u n k á j á b a n 1 s későbbi »A politika rendszerének alapjai« című művében 2 h a t á r o z t a meg, kifejtvén, hogy a politikatudomány tárgykörét a modern állam életfunkciói alapján kell felosztani; az addigi klasszikus hármas felosztás: terület, nép, főhatalom helyébe a következő ötös felosztást a j á n l j a : 1. geopolitika = az államéletnek a területtel összefüggő kérdései, 2. ökopolitika = a gazdasági élet és vezetése, 3. demopolitika = a népességgel, 4. sociopolitika = a társadalommal és 5. kratopolitika = az állami életnek és az államvezetésnek az alkotmánnyal, a hatalommal összefüggő részei. Ugyancsak Kjellén »Az állam mint életforma« című könyvében 3 azt mondja, hogy »a geopolitika az állammal, mint földrajzi szervezettel, mint térbeli jelenséggel foglalkozik, t e h á t az államterület politikai vizsgálatának a tudománya«. Mind a fogalmat, mind a n n a k jelentését később a német geopolitikai iskola fejlesztette tovább: m á r nemcsak az egységes politikatudomány egyik részét, egyötödnyi ágazatát értették a geo1

Kjellén Rudolf: I n l e d n i n g till S v e r i g e s g e o g r a f i . Göteborg, 1900. N é m e t f o r d í t á s b a n i s m e r t e b b : Kjellén Rudolf: G r u n d r i s s zu einem Syst e m d e r Politik. Leipzig, 1920. 3 Kjellén Rudolf: D e r S t a a t a l s L e b e n s f o r m . Leipzig, 1917. 2

Erdélyi Magyar Adatbank

Palotás

Zoltán:

A geopolitika

mint

államtudomány

99

politikán, h a n e m önállósították és alájarendelték a kjelléni politikai rendszer m á s o d i k és h a r m a d i k r é s z é t is: az öko- és demopolitikát. A németek tehát kiterjesztették Kjellén geopolitikai fogalmán a k j e l e n t é s k ö r é t é s e z a l a t t n e m c s a k a puszta földfelszín helyzetén e k , é g h a j l a t á n a k s t b . az á l l a m é l e t é r e g y a k o r o l t h a t á s a i t , i l l e t v e ezek v i z s g á l a t á t értik (ami Kjellén m e g f o g a l m a z á s á b a n megközelítően a geopolitika f o g a l m a v o l t ) , h a n e m ezen t ú l m e n ő e n m i n d a z t , a m i a p u s z t a t e r ü l e t t e l , földfelszínnél összefügg. Tehát nemcsak a »Naturlandschaft«, hanem a »Kulturlandschaft« is a geopolitika körébe tartozik, azaz vizsgálja a természeti t á j o n emelt emberi a l k o t á s o k a t , t e l e p ü l é s e k e t , g a z d á l k o d á s t is, t o v á b b á a z o t t élő n é p e k e t é s a k ö r n y e z e t e t , a p o l i t i k a i s z o m s z é d s á g o t is, a t e r m é s z e t é s az emberi közületek életének egymásra gyakorolt hatásait, az ember fokozatos felülkerekedését a természeten. Ezek szerint: a kjelléni alapokból kiindulva a r r a a megállapításra juthatunk, hogy – egyszerű formában megfogalmazva – az állam valóságos, fizikai alapjai, alkotórészei: a terület + nép = államtest ( K j e l l é n m é g n e m e m l í t i í g y ö s s z e v o n v a ) é l e s e n elv á l a s z t h a t ó k a z e s z m e i a l k o t ó r é s z t ő l , a főhatalomtól, amely különben is legtöbbször csak az előbbiek f ü g g v é n y e . É s így a geopolitika n e m m á s , m i n t a z á l l a m t e s t é l e t é n e k v i z s g á l a t a , i l l e t v e az állam életének térbeli szemlélete. M e g kell j e g y e z n ü n k a z o n b a n , h o g y e h h e z a z e r e d m é n y h e z K j e l l é n e m p i r i k u s a l a p ú , ú g y n e v e z e t t neoorganikus államelmélete felől is eljuthatunk. Kjellén ugyanis – ellentétben kortársaival, kiknek j a v a r é s z e a z á l l a m b a n p u s z t a j o g i i n s t i t u c i ó t l á t o t t c s u p á n – polit i k a i r e n d s z e r é b e n a z á l l a m o t m i n t t é r b e l i , élő s z e r v e z e t e t e m p i r i k u s a n f o g j a fel, a m i k o r a z t í r j a : »Az államok, a m i n t a t ö r t é n e l e m b ő l l á t h a t j u k é s a v a l ó s á g b a n i s t a p a s z t a l n u n k kell, értelemmel bíró lények ( s i n n l i c h v e r n ü n f t i g e W e s e n ) , a k á r c s a k a z e m b e r e k , . . . é r i n t keznek egymással, kongresszusokon tárgyalnak v a g y csatatereken küzdenek egymással, vonzódnak egymáshoz vagy gyűlölik egym á s t , . . . m i n t a t á r s a d a l o m v i l á g á n a k t ö b b i élőlényei (lebende Wesen).«4 A m a g u n k részéről Kjellén geopolitikai organikus államelméletét a következőképpen m a g y a r á z h a t n á n k tovább: A lét, l é t e z é s k ü l ö n b ö z ő f o k o z a t o k b a n , r a n g l é p c s ő k b e n j e l e n t kezik: növényi, állati, emberi, m a j d jogi v a g y erkölcsi organizmusb a n : egyed < személy < személyiség. H a az á l l a m o t o r g a n i k u s l é t é n f e l ü l s z e m é l y i s é g n e k f o g j u k f e l (Kjellén m é g csak érzékelhető »értelmes lényekről« beszél, de m é g nem személyiségekről), akkor fizikai, v a l ó s á g o s a l k o t ó e l e m e i t ( t e r ü l e t + n é p ) v a l ó j á b a n az állam testének t e k i n t h e t j ü k (vö. c o r p u s S a n c t a e R e g n i C o r o n a e , vagy F i u m e = corpus separatum), amit szellemi v a g y j o g i a l k o t ó r é s z e : a f ő h a t a l o m e m e l s z e m é l y i s é g g é s így több, m i n t egyszerű organizmus. 4

U . o. 2 3 – 3 0 .

l.


100

Palotás Zoltán

Az állam valóságos, fizikai alkotórészeit, az államterületet és a vele elválaszthatatlan összefüggésben lévő népet külön választhatjuk az eszmei résztől, a főhatalomtól, és összefoglalóan államtestnek nevezhetjük. Vizsgálódásaink vonatkozhatnak csak az államtestre és akkor Kjellén organikus államelméletét anélkül alkalmazhatjuk, hogy vád érhetne: habár az állam személyiség, mégis csak organikus valóságában vizsgáljuk s ezzel lefokozzuk az állam minőségét. Az állam személyiségét a főhatalom jelenti, azt pedig – a maga elvontságában – ez a vizsgálódás nem érinti, megfigyeléseink körétől különválasztja. Természetesen annyira, amennyire ez lehetséges. Mert hiszen a geopolitikának is tárgyalnia kell a főhatalomnak az államterülettel és a néppel összekapcsolódó vonatkozásait; teljes mértékben – nyilvánvaló – a főhatalomnak csak a térbeliségtől elvonatkoztatott szociológiai és jogi része hagyható ki a vizsgálatokból. A geopolitika tehát az állam alapjainak vizsgálata, a »terület + nép = államtest« tanulmányozása s – mivel a főhatalom, alkotmány és jogrendszer ennek az államtestnek függvénye – a geopolitika nem más,, mint a politika priusa. Haushofer szerint: »Die Geopolitik soll die kurze, treffende Bezeichnung eines... Zusammenbaus aller für die Erhaltung des Staates im Raume notwendigen Wissenschaften und eine Forderung ihn zu schaffen, wo er noch nicht besteht.«5

A GEOPOLITIKA ÉS AZ ÁLLAMTUDOMÁNYOK KJELLÉN »Az állam mint életforma« című, már idézett művében kifejti, hogy »az államtudományok területe mindezideig a szűken értelmezett jogi jellegű államfogalomra korlátozódott, míg a földrajz, statisztika stb. (nyugodtan mondhatjuk: maga az élet!) nagyobb, tágabb, életrevalóbb tartalmat követel. Eljött az idő, hogy elismerjük az államtudomány jogát egy kiterjedtebb, élettel telibb vizsgálati területre is.«6 Már a mult században nyilvánvalóvá lett, hogy az államtudományok elmaradtak a történeti és természettudományok mögött. Míg ezek át- meg átkutatták az országok és nemzetek életét, addig az államtudomány frigyre lépett a mind elvontabbá váló jogtudománnyal (Kelsen: Reine Rechtslehre!), megelégedett az államhatalom, illetve az alkotmány jogi vizsgálatával, az állam alapvető alkotó részeivel, a területtel és a rajta élő néppel alig törődött. Ratzel, a neves német politikai geográfus, kora államtudósainak fejére is olvasta, hogy tudományuk voltaképpeni alapját, az államterületet (és az állam népét is) elhanyagolván, rendszereik a levegőben lógnak, légvárak, papírformák. 7 Gróf Teleki Pál élete első 5 Haushofer–Obst–-Lautensach–Maull: Bausteine zur Geopolitik. BerlinGrunewald. 1928. 35. l. 6 Kjellén Rudolf: Dar Staat als Lebensform. 7 Ratsel Friedrich: Politische Geographie oder Geographie der Staaten, des Verkehrs und des Krieges. 2. Aufl. München és Berlin, 1903.


A geopolitika

mint

államtudomány

101

tudományos m u n k á j á b a n í g y ír e r r ő l : »A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k á l t a l az u t o l s ó 5 0 é v a l a t t e l é r t n a g y v í v m á n y o k m á s t u d o m á n y á g a k fejlődésére is n a g y h a t á s t kellett, h o g y g y a k o r o l j a n a k , hiszen ezek eredményei egészen ú j világnézletet teremtettek. Annál különösebb, h o g y a z államtudományok, e z e n oly f o n t o s é s n a g y a n y a g g a l b í r ó tudományágak terén m é g m a is számos olyan nézettel találkozunk, melyek homlokegyenest ellenkeznek a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k által világosan bebizonyított tényekkel, sőt írójuknak a természettudom á n y o k l e g e l e m i b b k é r d é s e i b e n v a l ó j á r a t l a n s á g á t á r u l j á k el.« 8 Így m á r r é g ó t a s ü r g e t ő k í v á n s á g , h o g y a z elvont j o g - é s á l l a m t u d o m á n y o k é s a valóság tudományai, különösen a földrajz és a néprajz, egymáshoz közelebb hozassanak, m á s szavakkal: az állam jogi s z e m l é l e t é n e k t ú l s ú l y á t a természettudományi k u t a t á s eredményeinek f e l h a s z n á l á s a egyenlítse ki. Jog- és á l l a m t u d o m á n y a i n k fentvázolt elvérszegényedésére egymás u t á n eszmélnek r á az egyes t u d o m á n y á g a k és a t e r m é s z e t t u d o m á n y i , lélektani stb. k u t a t á s o k eredményeit felhasználva vizsgálódásaik súlypontja valóságos alapj a i k h o z : az e m b e r h e z , a f ö l d h ö z t é r v i s s z a . Így a b ü n t e t ő j o g f i g y e l m e – a kriminológia h a t á s a alatt – a normáról, a büntető jogszabályról a bűntettes felé fordul, az elvont normatív alapról az explikativ módszertani alapra való áttéréssel. A büntető jogszabály n o r m á j á n a k öncélúsága, kegyetlensége megszűnik és az ember, m i n t bűntettes, s cselekedeteinek indítékai helyeződnek a vizsgálódás középp o n t j á b a (Irk). A szociológia megteremtésével a politika is egyik alaptényezőjének tüzetes megvizsgálásához fogott hozzá: a társadalomkutatáshoz (Krisztics stb.). De még a n ö v é n y t a n b a n is ú j k u t a t á s i i r á n y , a g e o - b o t a n i k a b o n t a k o z i k ki, a m e l y s z i n t é n a z a l a p p a l , a földdel való k a p c s o l a t o s s á g o t hangsúlyozza (Soó). Az államtudományok szempontjából azonban a századforduló é v e i b e n f e l t ű n ő ú j t u d o m á n y á g a k , m i n t a z e m b e r f ö l d r a j z , a politikai, a gazdasági f ö l d r a j z stb. – h a b á r az élet valóságos alapjaihoz való visszatérés szükségének felismeréséből s z á r m a z t a k – mégs e m o l d o t t á k m e g a k é r d é s t , m e r t c s a k s e g é d t u d o m á n y o k k é n t voltak alkalmazhatók. A politikatudományban ugyanis n e m a politikai földrajzi és néprajzi elem hozhatott megújulást, h a n e m egy olyan új rendszer, amely a politikát ráépíti a földrajzi megismerésre, v a g y i s a geografiai politika. K j e l l é n zseniális, r ö v i d , k i f e j e z ő l e f o r d í t h a t a t l a n s z ó ö s s z e t é t e l e : a geopolitika ezért helyes. H a az államtudományok, közelebbről a politika lényegét földrajzi t u d á s r a a k a r juk alapítani, akkor ennek az ú j tudományágnak logikusan n e m l e h e t p o l i t i k a i földrajz e l n e v e z é s t adni, h a n e m c s a k i s a geopolitikát. A ,geo’ c s a k jelző, a p o l i t i k á n v a n a h a n g s ú l y : p o l i t i k a , t e h á t államtudomány. A z elméleti geopolitika t e h á t : a p o l i t i k a t u d o m á n y első fele, az állam kialakulásának, szervezetének, életének térbeli vizsgálata, közelebbről a z állam területének és népének, m i n t államtestnek a z élettana. 8 Gróf Teleki Pál: A z e l s ő d l e g e s á l l a m k e l e t k e z é s é r t e k e z é s . B u d a p e s t , 1904. b e v e z e t é s .

kérdéséhez.


Államtudori

102

Palotás Zoltán

A gyakorlati geopolitika: Sieger szerint »földrajzi szempontok által meghatározott államművészet« (Bluntschli ugyanis a politikát államművészetnek nevezte), vagy Teleki szerint: földrajzi tudásra alapított politika. Ezek alapján, több külföldi szerző nyomán, a politikai földrajz eredményeinek szem előtt tartásával a geopolitika tárgyi felosztását az alábbiakban vázolhatjuk: A) Bevezető rész: 1. a geopolitika történeti kifejlődése és irodalma, 2. tárgya és felosztása, 3. helye a tudományok sorában, 4. módszertani alapja, 5. célja és eredményei. B) Analitikus rész: I. A geopolitika alaptényezői: az állam és részei: 1. az állam fogalma, modern államelméletek, 2. az állam alkotórészei és életfunkciói, 3. az állam élettana. II. Az államterület vizsgálata: 1. az államterület külsőleges elemzése: nagyság, forma, fekvés (ratzeli triász), 2. az államhatárok, határsávterületek, 3. az államterület belső vizsgálata: az államtest anatomiája, a természeti táj és a kultúrtáj, a közlekedés jelentősége. III. Az állam népe: 1. általános vizsgálat etno- és szociopolitikai szempontból, függőleges és vízszintes tagoltságban, 2. különös vizsgálat gazdasági-, településföldrajzi szempontból: a település és a telepítés geopolitikája. IV. A modern államhatalom: viszonya a földhöz, néphez; a béke és háború geopolitikája; a geopolitika érvényesülése az államvezetésben. C) Szintétikus rész: 1. tájegységek (Teleki), 2. különleges tájak: határsávok, stb., 3. harmonikus és diszharmonikus államalakulások, 4. a történelem nagy birodalmainak geopolitikai magyarázata, 5. a Föld nagy tájegységei és a mai „nagytér”-elméletek, 6. az élettér-kutatás stb. Ezt az elméleti részt természetesen alkalmazott rész egészíti ki, ami magyar vonatkozásban a tulajdonképpeni „magyar geopolitika”. Itt az alábbiakat tárgyalnánk: I. Országunk: a magyar államtest politikai vizsgálatának szüksége; határaink és államterületünk történeti tanulmányozása; a trianoni határ elemzése (mint az elméleti rész klasszikus példatára!); jövendő határaink és a szentistváni birodalom feltámasztásának kérdése, annak előfeltételei; közigazgatási határaink; hazánk belső strukturájának geopolitikai alapjai, stb. II. Nemzetünk: a magyarság településének dinamikai ereje; demopolitikánk, etnopolitikánk és szociopolitikánknak államterületünkkel való összefüggései; a disszimiláció és az idegen szórványok: geopolitikai tuberkulózis; társnépeink az ezeréves haza területén, településterületeik, visszatelepítésük kérdése, stb. III. Gazdaságunk: hazánk talaja és éghajlata, nyersanyagaink; őstermelés, ipar, kereskedelem; közlekedésünk (újjászervezésének fontossága!); gazdasági okok és az agglomeráció; iparvidékek, városok fejlesztése és alapítása, stb. IV. Államhatalmunk: államformánk kérdése; szuverénitásunk, függetlenségünk eszménye; külső és belső államvezetésbeli kérdések geopolitikai vonatkozásai; szomszédaink és szövetségi politikánk az elmult évszázadok alatt, stb. A SZÓBAHOZHATÓ KÉRDÉSEK KÖZÜL különösképpen fontosnak látszik az élő államterület belső vizsgálata, az államtestnek mintegy anatomiája. Az államterület hegyszerkezete lenne a »csont-


A geopolitika

mint

államtudomány

103

váz« ( m é g L e o n a r d o d a V i n c i t ő l s z á r m a z i k e z a h a s o n l a t ) , é r h á l ó z a t a a közlekedési útvonalak rendszere, idegrendszere a hírszolgál a t h á l ó z a t a . A f i z i k a i é s szellemi k ö z l e k e d é s t nemcsak gazdasági s z e m p o n t b ó l kell v i z s g á l n i , h a n e m tisztán államtudományi szemp o n t b ó l is, a z á l l a m t e s t é l e t e s z e m p o n t j á b ó l , m i n t é l e t l ü k t e t é s é nek, békés virágzásának, háborús küzdelmeinek színterét. Az államt e s t n e k , m i n t a l e g e g y s z e r ű b b é l ő l é n y n e k is, k a r a k t e r i s z t i k o n j a a m o z g á s ; é l e t c i r k u l á c i ó i n a k ö s s z e s s é g e : a f i z i k a i é s szellemi közlekedés. Az államélet megszületésével egyidejű és egyértelmű az á l l a m t e s t o r g a n i k u s é l e t l ü k t e t é s é n e k m e g i n d u l á s a is, – ez a z »állami k ö z l e k e d é s « a m á r e l ő b b i s m e g v o l t a n e t a t i k u s g a z d a s á g i é s kereskedelmi ( f o k o z a t ! ) f o g a l o m f e l e t t pluszt jelent és a t t ó l m e g különböztetendő. D e l e h e t n e s z ó t e j t e n i a r r ó l is, h o g y m e n n y i r e e l m a r a d h a t a t l a n a települések m a g y a r á z a t a , oknyomozása (a m ú l t és jelen település e i n e k e l e m z é s e ) s u g y a n c s a k a telepítések térbeli kérdéseinek tanulmányozása (a jövő településrajzának fölvázolása). A telepítés kérdése természetesen a geopolitika számára nemcsak a szokványosán értelmezett telepítésprobléma, nemcsak a mezőgazdasági népesség a r á n y o s a b b f ö l d r a j z i e l o s z t á s á n a k , iparvidékek képzésén e k k é r d é s k ö r e , h a n e m é p p e n i l y e n h a n g s ú l l y a l a városok helyzetén e k és jelentőségének vizsgálata is: m a g y a r viszonylatban a f ő v á r o s és a vidéki városok viszonyának, e városok között m u t a t k o z ó túlzott aránytalanságok kiküszöbölésének, a vidéki városok fejleszthetőségének, ú j városok alapíthatásának tanulmányozása. S h a m á r a példáknál t a r t u n k , m e g kell említenünk, hogy éppen a geopolitikától v á r h a t n á n k n e m egy t u d o m á n y u n k » m a g y a r globusz«-felfogásának megszüntetését, m e r t a m a g y a r geopolitika nem korlátozhatná figyelő szemét csak a m a g y a r földre és csak a m a g y a r k é r d é s e k r e , s z ü k s é g s z e r ű e n á l l a m u n k a t é s n é p ü n k e t környezetében tanulmányozná. Végül éppen csak megemlítjük, h o g y lehet beszélni m a k r o geopolitikáról, amely a szövetségi rendszerek, a külfölddel való g a z d a s á g i é s szellemi k a p c s o l a t o k f e l t á r á s a s a n a g y f ö l d r a j z i h a t á sok és összefüggések feldolgozása; és lehet beszélni mikro-geopolit i k á r ó l , a m e l y kicsi, e d d i g a l i g m e g l á t o t t f i z i k a i - é s m ű v e l ő d é s f ö l d r a j z i stb. tényezők hatásaira hívja fel a figyelmet (települések vonz á s á n a k vizsgálata, egyes h a t á r s z a k a s z o k oknyomozása, a közleked é s a d o t t s á g a i n a k elemzése s t b . ) .

A GEOPOLITIKA ÉS A POLITIKAI

FÖLDRAJZ

A GEOPOLITIKÁNAK F E N T I TUDOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSÉT inkább csak a németek használják, a geopolitika jellegzetesen n é m e t kifejezéssé vált s a gyakorlati alkalmazásában érvényesülő elfogultság, a Versailles u t á n f e l b u r j á n z o t t n é m e t p r o p a g a n d a »geopolitikai« túlzásai s általában a német geopolitikai iskola i r á n y í t o t t s á g a m i a t t é r t h e t ő is az »extra-Germaniam«-külföld idegenkedése a »német fogalom«-tól. E z azonban n e m jelenti azt, h o g y a németeknél geopolitikának nevezett tudománykört másutt, m á s néven ne művelnék.


Palotás Zoltán

104

A franciáknak, de különösképpen az angolszászoknak virágzó »politikai földrajz«-irodalmuk van; nemzeteik hódításait, gyarmatosítását a századok folyamán megszerzett széles látókörrel és nagy katonai földrajzi tapasztalattal írták le s nem tévednek a németek, amikor ezt az inkább politikai jelentőségű földrajzi irodalmat »geopolitikai«-nak tartják és mondják. Ha másutt még nincs is – elismerten önálló tudományként – geopolitika, de van – és ez igen természetes – geopolitikai irodalom. Annál is inkább, mert mindenütt művelik a politikai földrajzot, a közlekedéstudományt, a település-, gazdaság- és társadalomtörténetet, a közgazdaságtant, a haditudományokat, a kartográfiát stb., s ezek a tudományok – a geopolitikával határos tudományok lévén – gazdag geopolitikai anyagot tárnak fel s a geopolitika sokban ezeknek a tudományoknak az eredményeit igényli és azokra épül fel. Legközelebb hozzá természetesen a politikai földrajz áll, azt is mondhatnánk, hogy a geopolitika részben nem más, mint alkalmazott dinamikus politikai földrajz. Hogy a geopolitika mégsem politikai földrajz, annak okaira már rámutattunk: a politikai földrajz: geográfia, amely a földfelszínt, annak élettani alapjait vizsgálja, a politikai cselekvés által eltért keretek (államhatárok) szerint; viszont a geopolitika politika, tehát nemcsak a földfelszínt, hanem az ezen lefolyó, ennek földrajzi viszonyaitól befolyásolt politikai cselekvést, államéletet kutatja; s ennek következtében a politikai földrajz a politikának csak segédtudománya, azon kívül foglal helyet, míg a geopolitika a politikatudomány része, tehát abban benne van. De rámutathatunk arra is, hogy a geopolitika erőteljesebben, merészebben oknyomozó, mint a politikai földrajz; nemcsak azt kutatja, ami volt, ami van, hanem azt is, ami lehetne, aminek lennie kellene, sőt talán azt is, ami lesz. Sieger, a versaillesi osztrák békedelegáció tagja, gráci geográfus a »Prognose«9 szóval jelöli a különbséget; ítélete szerint a geopolitika ott kezdődik, ahol a jövőbetekintés, szemben a politikai földrajz jelenrajzával. Még azt is megemlíthetjük, hogy a politikai földrajz túlnyomórészt az egyes államokkal foglalkozik, míg a geopolitika nagyobb súlyt helyez az államközi viszonylatok magyarázatára, a konfliktusok oknyomozására stb. (a franciák tétele 10 ). Állapítsuk meg tehát, hogy a politikai földrajz végeredményképen a geopolitika fő alapja és váza, azonban a geopolitika több a politikai földrajznál, mert az államtesttel foglalkozó összes tudományoknak kivonata, ugyanakkor a jövő, a tervezések alapja is s az a hivatása, hogy az államépítés tanítómestere, az államművészet »földrajzi lelkiismerete« legyen. Hogy érvényesülése ma még akadályozott és nem tud kellő rokonszenvet felébreszteni maga iránt, sokban magyarázható – a már ismertetett tényezők mellett – éppen azzal is, hogy a vele olyan szoros kapcsolatban álló politikai földrajznak, sőt magának a földrajznak is nagy időbe tellett, 9 Idézi Haushofer Karl: Erdkunde, Geopolitik und Wehrwissenschaft. München, 1934, 11. 10 Ancel Jacques: Géopolitique. Paris, 1936. előszó.


A geopolitika

mint

államtudomány

105

m í g a t u d o m á n y o k s o r á b a n m e g t a l á l t a a m a g a h e l y é t . Teleki Pál szerint: »A politikai földrajz, régi f o r m á j á b a n , mely az iskolákban napjainkig fennmaradt, nem volt más, mint enciklopedikus államisme, amely ritkán vált szervesen földrajzivá. N a g y a p á i n k m é g szívesen olvasgatták az a k k o r idegen országokról az érdekes újdonságokkal spékelt ismertetéseket, de később és az iskolai földr a j z b a n a z o k e l l a p o s o d t a k . R a t z e l ú j p e r s p e k t i v á k a t n y i t o t t a politikai földrajznak, de a szükséges alapismeretek hiánya (!) f o l y t á n csak kérdéseket, problémákat t u d o t t megpendíteni, – igaz, hogy n a g y g a z d a g s á g g a l és sok szellemességgel. A dicséretesen sokasadó, de m é g egészben kevés r é s z l e t k u t a t á s m á i g s e m t u d kellő t u d o m á nyos k r i t i k á v a l á t s z ű r t és felépített v á l a s z o k a t adni«.11 U g y a n c s a k Teleki Pál m u t a t r á m á r 1 9 1 7 - b e n a r r a , h o g y a f ö l d r a j z n a k » n e m c s a k mibenléte, h a n e m t u d o m á n y k é n t való elismerése, m é g a rokontudom á n y o k m ű v e l ő i k ö z ö t t is, le n e m z á r t k é r d é s n e k l á t s z i k . . . A z a k a d é m i á k m a is k é t s é g b e n v a n n a k afelől, h o g y a t e r m é s z e t - v a g y t ö r t é n e t t u d o m á n y o k k ö z é s o r o z z á k - e ? « 1 2 Brunhes, a neves f r a n c i a geográfus pedig emberföldrajza13 előszavában kijelenti: »La géographie humaine n’est pas faite. Elle est à faire.« Éppen így a geopolitika is m a m é g n e m m e g h i g g a d t , kiépített és »szárazzá aszott« t u d o m á n y , h a n e m f e j l ő d é s b e n lévő t u d o m á n y o s rendszer, elgondolás. M a m é g elfogultan tekintenek rá, de minden ú j t u d o m á n y o s r e n d s z e r e z é s n e k ez a s o r s a . P r o b l é m á i t m a h o l ez, h o l a z a t u d o m á n y v a g y t u d o m á n y á g s a j á t í t j a ki, d e n e m k é t s é g e s , hogy függetlenségét simán f o g j a kivívni a m a g a számára. Hivatás á t , a m e l y s e r k e n t i m ű v e l ő i t , c s a k e g y e d ü l ő t u d j a b e t ö l t e n i : földrajzi szemlélettel a valósághoz közelebb hozni az államtudományokat. M e r t n e m c s a k a t ö r t é n e t t u d o m á n y a z é l e t t a n í t ó m e s t e r e , h a n e m a g e o g r á f i a is. T ö r t é n e l m e t n e m l e h e t t a n u l m á n y o z n i , v a g y í r n i f ö l d r a j z (térkép) nélkül, de a f ö l d r a j z k u t a t á s a is ü r e s és hiábavaló a m ú l t é s j e l e n t ö r t é n e t é v e l v a l ó e g y b e v e t é s n é l k ü l . Időbeliség és térbeliség: a társadalmi jelenségeknek s így az államtudományok körébe eső jelenségeknek is alapvető tényezői. Mily különös mégis, hogy az államtudományok életünk időbeliségének k u t a t á s a mellett m e n n y i r e e l h a n y a g o l j á k a térbeliség vizsgálatát. A geopolitika itt í g é r s i t t idéz elő m á r i s s z e m l é l e t b e l i v á l t o z á s t .

NÉMET, FRANCIA

ÉS ANGOL

VÉLEMÉNYEK

A NÉMETEKNÉL a geopolitika m e g a l a p í t ó j a a m á r említett Haushofer Károly t á b o r n o k volt, a k i m á r az első v i l á g h á b o r ú előtt feltűnéstkeltő munkát írt Japánról s az összeomlás u t á n a müncheni egyetem t a n á r a lett. I t t m a g a köré g y ű j t ö t t e a k o r á n elhunyt Kjellén Rudolf geopolitikai elgondolásait m a g u k é v á tevő s azokat továbbfejlesztő n é m e t tudósokat (Maull Ottó, Leutensach Herman, Obst Erich, Hennig Richárd, Grábowsky Adolf 11

Gróf Teleki Pál: E u r ó p á r ó l é s M a g y a r o r s z á g r ó l . B u d a p e s t , 1 9 3 9 . 9 3 . l. Gróf Teleki Pál: A f ö l d r a j z i g o n d o l a t t ö r t é n e t e . E s s a y . A k a d é m i a i s z é k f o g l a l ó . B u d a p e s t , 1917. 13 Brunhes Jean: G é o g r a p h i e h u m a n i e . 3. k i a d á s . P a r i s , 1 9 2 5 . 12


Palotás Zoltán

106

stb.), ezekkel együtt megalapította a Zeitschrift für Geopolitik c. folyóiratot s ez már a weimari korszakban egy egész nemzedék legjelentősebb nevelő-orgánumává lett. A geopolitikát természetesen nem mint öncélú tudományt művelték, hanem mint gyakorlati nemzetnevelő tanítást alkalmazták, összekötő kapocsként a földrajz, a történelem és a közgazdaságtan, illetve a haditudományok (Wehrwissenschaften) között. A cél: geopolitikai szellemmel telíteni a közgondolkozást, a geopolitika szellemét bevinni az iskolákba. »A jövő kialakítása hatalmas előkészítő munkát követel, – írja Haushofer, – az a követelésünk tehát, hogy földrajzunk anyagát a geopolitika segítségével népünk hadtudományi nevelésének az alapjává tegyük«.14 Utalnak Ratzelre akit – bár a geopolitika szót nem is ismerte – a geopolitika tulajdonképpeni atyjának tartanak, s aki a történelemből vett sok példával igazolta, hogy a földrajzi tudás már ősidőktől fogva politikai hatalom; sűrűn idézik Napoleon mondását: »Le sort des états est dans leur géographie«. Hennig geopolitikai kézikönyvében15 rámutat arra, hogy kellő geopolitikai felkészültséggel a németség biztosan megnyerte volna a világháborút, de a »teljes geopolitikai iskolázatlanság miatt« szükségszerűen el kellett buknia. Bethmann-Hollweg és társainak örök bűne, hogy »kellő geopolitikai érzék és tanultság hijján« nem tudták jól előkészíteni a világháborút. De most: a geopolitika hatalmas távlatokat tár fel a németség szeme előtt s megtanítja »világrészekben gondolkozni«. Haushofer szerint: »A helyesen értelmezett geopolitika egyike a legjobb fegyvereknek a világ lélekzet- és életterei (Lebens- und Atemraume) igazságos elosztásának kikényszerítésére a népek munkaképessége és kulturális teljesítményei szerint«.16 De Haushofer nem bízik a békés rendezések utópiájában, azt hangoztatja, hogy a történelem tanusága szerint igazi nagy eredményeket csak fegyverrel lehet elérni. A geopolitikában is »Beispiel ist mehr als Lehre«, azaz a nagy háborúk példái az igazi tanítómesterek. Lukas György, gráci professzor »Geopolitik und politische Geographie« c. munkájában (1929) egyenesen azt a tételt szögezi le, hogy a háború nem más, mint a geopolitika kísérleti terepe (Krieg –- Experimentalfeld der Geopolitik). A FRANCIA „GEOPOLITIKAI” IRODALOM szelid bírálata ennek a harcos német álláspontnak. A probléma elsősorban az, hogy a földrajzi tényezők kényszerítő hatása, már-már determinációja az 14 Haushofer: i. m. 14. – A földrajz, a geopolitika és a hadtudományok gyakorlati elválaszthatatlanságát hangsúlyozza: „Ha valamire, úgy arra a harmonikus fejlődésre, amely a földrajztól a geopolitikán át a hadtudományokig vezet, ráillik Goethe mondása, amit a háborúra, kereskedelemre és kalózkodásra használt: Háromszorosan egyek ezek, nem lehet őket egymástól elválasztani!” A németeknél ki is alakult a geopolitikának „Wehrgeopolitik” elnevezésű külön ága, s a hadtudományokkal kapcsolats „geopolitikai szellem” annyira áthatja az iskolai oktatást, hogy az egyes német iskolákat nyugodtan tekinthetjük a német jövő megannyi hadapródiskoláinak. 15 Hennig Richard: Geopolitik, die Lehre vom Staat als Lebenwesen. Berlin, 1928. 16 Haushofer–Obst–Lautensach–Maull: i. m.


A geopolitika

mint

államtudomány

107

»organizatorikus ember, m i n t t á j f o r m á l ó tényező« (Teleki) m u n k á j á r a é s a z á l l a m é l e t é r e m i l y e n m é r t é k ű ? Ratzel francia e l l e n i s k o l á jának k é p v i s e l ő i (Vidal de la Blache, Brunhes és mások) sziporkázó g a l l s z e l l e m e s s é g g e l é s n e m k e v e s e b b t u d o m á n y o s a l a p o s s á g g a l szem é r e vetették Ratzelnek és követőinek, hogy túlzóan materialisták, amikor a teret, a földet, az a n y a g o t föléje helyezik meghódítójának, a z e m b e r n e k . »La civilisation est la lutte contre les obstacles que la nature a semés sous les pas de l’homme.«17 Ratzel u t á n Vidal de la Blache,18 H a u s h o f e r , Maull u t á n Ancel19 élvezetes t a n u l m á n y . Merőben e l ü t ő f e l f o g á s o k , s o k s z o r ü g y e s b a j v í v á s . Demangeon20 m é g szeliden, b ö l c s e n c s a k e n n y i t m o n d : » M a g a a t é r c s a k nyers a d a l é k , a m e l y nem tartalmazza egy tény valamennyi földrajzi értékét«. Fèvbre21 m á r azt hirdeti, hogy »nincs n a g y jelentőségük a k e r e t e k n e k , a h a t á r o k n a k ; a szív ( = a n e m z e t ) a z i g a z i é r t é k é s m i n d e n e l ő t t e z t kell é r t é k e l n i « . É s m e g j e l e n i k a f r a n c i a f ö l d r a j z i i r o d a l o m b a n a »géographie morale« f o g a l m a 2 2 s z e m b e n a g e r m á n R a u m - e l m é l e t t e l , a m i n t S i e g f r i e d A d r é e g y i k m u n k á j a i r á n y á t nevezi. A francia »geopolitikai« irodalom m i n t e g y a z t is h i v a t á s á n a k t a r t j a , hogy nyesegesse a n é m e t geopolitika v a d h a j t á s a i t . Megállapítják, hogy a látszólagos hasonlóságok, külsőségek sokszor erőltet e t t r e n d s z e r e z é s e , m a j d b i z o n y o s geometriai megszállottság, amelyn e k f o l y t á n m i n d e n á b r á k b a n é s s z á m o k b a n f e j e z ő d i k k i , s o k eltév e l y e d é s n e k s z ü l ő o k a l e h e t é s a z is. A S w p a n - f é l e » n y o m á s h á n y a d o s elmélet«23 például az állam h a t á r a i r a nehezedő n y o m á s t egyszerűen m a t e m a t i k a i t ö r t t e l f e j e z i ki, o l y k é p p e n , h o g y a t ö r t s z á m n e v e z ő j e a vizsgálandó ország lakosságának száma, számlálója a szomszéd o r s z á g o k l a k o s s á g á n a k ö s s z e g e . K ö n n y ű r á m u t a t n i , h o g y ez a »Druckquotient«-elmélet, nem vévén számításba a szövetségi rendszerek egyensúlytartását, az ütköző államok sokszor szerencsés h e l y z e t é t stb., m i l y e n képtelen e r e d m é n y e k r e vezet. Svájc már régóta elpusztulhatott, megfulladhatott volna a ránehezedő irtózatos népesség-súly a l a t t ; Angliának viszont könnyű volna a dolga, m e r t egyetlen idegen állammal sincs közös h a t á r a , t e h á t »nyomásh á n y a d o s a « = 0. A kritika eredménye annak hangsúlyozása, hogy a földrajz nem a felszínes összehasonlítgatások tudománya, a geopolitika mégk e v é s b b é az. Brunhes plasztikusan fejezi ki: »Az e m b e r f ö l d r a j z kutatásához kétségtelenül szükséges „a m é r t a n i szellem” – de v a j j o n elégséges-e? N e m kell-e k i f i n o m u l t , m ű v é s z i lélek i s ( e s p r i t de finesse) ? É s az eredmények b e m u t a t á s á h o z , a pontokból és vonal a k b ó l álló h á l ó z a t s z é p s é g e i n e k é r z é k e l t e t é s é h e z , a z é l e t j e l e n s é g e k különböző színeinek és f o r m á i n a k , de éppen így t á v l a t a i n a k meg17

Vidal de la Blache: P r i n c i p e s d e la g é o g r a p h i e h u m a i n e . P a r i s , 1922. Vidal de la Blache: L a g é o g r a p h i e politique, à p r o p o s des écrits de M . F r é d é r i c R a t z e l . A n n a l e s d e G é o g r a p h i e . 1 8 9 8 . 9 7 – 1 1 1 . l. 19 Ancel: i. m . 20 Demangeon Albert: Iles b r i t a n n i q u e s . P a r i s , 1927. 21 Fèvbre Lucien: L a T e r r e e t l’évolution h u m a i n e . P a r i s , 1922. 22 Siegfried André: L e s É t a t s - U n i s d’aujourd’hui. P a r i s , 1927. 23 Supan Alexander: Leitlinien des allgemeinen politischen Géographie. Leipzig, 1918. 18


108

Palotás Zoltán

világításához vajjon nincs-e szükségünk néha egy kis művészetre is, hiszen az emberi f a j életének, munkájának és lángeszének a Föld kérgébe vésett nyomait kell ábrázolnunk. Le kell mérnünk a dimenziókat, de ugyanakkor érzékeltetnünk kell a színeket is és kifejeznünk azok erejét.« 24 AZ ANGOLSZÁSZOK politikai földrajza inkább gyakorlati szempontokat követ,25 – ellentétben a franciákal, akik gondolatokat felvető és szellemes írásokkal, valamint szigorúan rendszeres, sokszor németesen alapos, vaskos munkákkal és pompás monográfiákkal dicsekednek. Az angolszász írókból csakúgy árad a világhatalom biztos tudata s az ebből fakadó természetes, magától értetődő fölény; fejtegetéseik világosak: a dolgokat leegyszerűsítik, a problémákat lehetőleg elkerülik s így áttekinthetőbbek, mint akár a francia, akár a német tanulmányok. Jellemző, hogy még a Haushofer-féle iskola is az angolszász irodalomból vett kölcsön egy kézikönyvet, Fairgrieve »Geography and world power« című művét, amelyet Haushofer leánya fordított le németre s mint bevezetést a geopolitikába, hasonló német mű hiányában ezt népszerűsítették és terjesztették. 26 Természetesen Fairgrieve szemlélete nem ellenkezik a német aspirációkkal, bizonyos rokonszenvvel foglalkozik a németséggel, ami alig mondható el a többi angolszász szerzőről; ezek nem ritkán ellenséges álláspontra helyezkednek a németséggel szemben, vagy csak távolabbról érintik Középeurópát, mint olyan területet, amelyik nem tartozik az angolszászok elsőleges érdeklődési körébe, ők inkább birodalmunk geopolitikáját művelik. A brit és amerikai világbirodalom valójában klasszikus területe a politikai földrajz és geopolitika kutatásának; még az ebből a világbirodalomból kizárt németek is nagy buzgalommal dolgozták fel mind az angol gyarmatok és Amerika, mind a tengerek és az óceánok geopolitikáját.27 * 24

Brunhes: i. m. Nevesebb angolszász politikai és katonai földrajzi munkák: Bowman L.: The New World. New-York, 1928; Cole D. H.: Imperial Military Geography. 7. kiadás. London, 1939; Lord Curzon: On frontiers. A study in political geography. Oxford, 1908; Fawcett H. J.: A Political Geography of the British Empire. London, 1933; Holdich T.: Political frontiers and boundary making. London, 1916; Boundaries in Europe and the Near East. London, 1918; Hungtington E.: World Power and Evolution. New Haven, 1919; Mackinder H. J.: Britain and the British Seas. London, 1902; Geographical conditions affecting the British Empire. Geogr. Journal 1909; Democratic Ideals and realty. London, 1919; Mahan A. T.: The interest of America in Sea Power present and future; Die weisse Rasse und die Seeherrschaft (német fordítás). Bécs és Lipcse, 1909; Schevill F.: The history of the Balcan peninsula from the earliest times to the present day. New-York, 1933; Stevenson: On maps!; Wright A. és Reid T. A.: The Malay Peninsula. A record of British progress in the Middel-East. London, 1912. stb. 26 Fairgrieve James: Geographie und Weltmacht. Eine Einführung in die Geopolitik. (Fordította Haushofer Márta.) Berlin-Grunewald, 1925. 27 Haushofer Karl: Geopolitik des Pazifischen Ozeans. Berlin, 1924.; Weltmeere und Weltmächte. Berlin, 1941.; Siewert Wulf: Der Atlantik. Geopolitik eines Weltmeeres. Leipzig–Berlin, 1940. 25


A geopolitika

mint

államtudomány

109

A „MAGYAR GEOPOLITIKA” s o r s á r a j e l l e m z ő gróf Teleki Pál magatartása. A politikai geográfia körébe sorolt művei m a j d n e m mind azt a véleményt t á m a s z t j á k alá, a m i t Rónai A n d r á s s a l együtt mi is hangoztatunk, h o g y ő az egyetlen m a g y a r geopolitikus28 s ő m é g i s m i n d í g t i l t a k o z o t t a z ellen, h o g y g e o p o l i t i k u s n a k n e v e z z é k , illetve » b é l y e g e z z é k « – o l y a n n y i r a n e m s z e r e t t e k o r a e l r o n t o t t , lejáratot »geopolitika«-fogalmát. „A geopolitikának megvolna az értelme, – í r j a – m i n t a földrajzi t u d á s r a épített politikának; ez a z o n b a n n e m o l y a n p o l i t i k a , m e l y a h a t á r o k n a k a l e g e g y s z e r ű b b módon való k a r t o g r á f i a i ábrázolásán és olvasásán alapszik, a v a g y külsőséges hasonlóságok egybevetésén”.29 T e h á t egy bizonyos f a j t a » g e o p o l i t i k á « - t ó l i r t ó z i k s ez a m a g a t a r t á s á l t a l á n o s a m a g y a r g e o gráfiában. Általában nincs m a g y a r földrajztudós, – az úttörő Czirbusz Gézától k e z d v e n a p j a i n k i g , – a k i n e m s z o l g á l t a t o t t v o l n a műveiben m á r i s értékes adalékot egy m a g y a r geopolitikához, de m i n d a n n y i u n k a t b e f o l y á s o l j a a j e l s z a v a k b a n é s s z ó l a m o k b a n élő, i n k á b b p u b l i c i s z t i k a i » g e o p o l i t i k a « é s e n n e k t u d h a t ó be, h o g y m a g y a r nyelvű geopolitikai t a n k ö n y v és rendszer nincs, m é g f o r d í t á s b a n s e m . Kalmár Gusztáv l e g u t ó b b m e g j e l e n t k ö n y v e (Magyar geopolitika ) i n k á b b n é p s z e r ű m u n k a é s a g e o p o l i t i k á t r é g i é r t e l m e z é s é ben, t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s a i b a n t á r g y a l j a ( g e o h i s t o r i a ) ; e n n e k ellenére hézagpótló é s nevelő h a t á s ú könyv. T e r m é s z e t e s , h o g y a m a g y a r g e o p o l i t i k a m a i h e l y z e t é b e n közo k t a t á s u n k t e r é n n e m érvényesül s e m m i n e m ű geopolitikai szellem, sőt a földrajz sem több, mint egyszerű tantárgy. Felsőoktatásunkra jellemző, h o g y a j o g - é s á l l a m t u d o m á n y i k a r o k o n s e h o l s e m t a r t a nak földrajzi előadásokat, nincsenek térképek, a politikai tankönyvek alig foglalkoznak az államterülettel. Bíztató jel azonban, h o g y a k o l o z s v á r i t u d o m á n y e g y e t e m p o l i t i k a - t a n á r a , Ottlik László, előa d á s a i b a n m á r u t a l a g e o p o l i t i k á r a s szól a »geopolitikai nemzetfogalom«-ról; T e l e k i P á l k i v á l ó t a n í t v á n y a , Rónai András pedig nemcsak a politikai f ö l d r a j z t a n á r a a budapesti József nádorműegyetemen, h a n e m e g y ú t t a l a Teleki P á l T u d o m á n y o s Intézet Államtudományi I n t é z e t é n e k i g a z g a t ó j a is. R e m é l n i l e h e t , h o g y m u n k á s s á g u k r é v é n a m a g y a r á l l a m t u d o m á n y o k i s h a m a r o s a n szor o s a b b és élőbb k a p c s o l a t b a k e r ü l n e k a m a g y a r valósággal. PALOTÁS

ZOLTÁN

28 Rónai András: Biographie des frontières politiques du Centre-est européen. Étude politico-géographique c o n s a c r é e a l’histoire des frontières. B u d a p e s t , 1 9 3 6 . 6. l. 29 Magyarország c. n a p i l a p , 1 9 4 0 . é v i j a n u á r h ó 2 6 - i s z á m .


A GEOPOLITIKA MINT ÁLLAMTUDOMÁNY

Recommend Documents