Politikai földrajz és globalizáció
Geopolitika és globalizáció (TGME0403-01, előadás 2+0+0) 2014/2015-es tanév 1. félév kedd 14.00-16.00 – FM épület M105. terem
A tantárgy oktatója: Prof. Dr. Süli-Zakar István, DSc, professzor emeritus, DE-TEK TTK, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
1
A stúdium célja, rövid ismertetése: Egy földrajztanártól és egy geográfustól elvárható az, hogy a közelmúlt és napjaink világpolitikai eseményeit megértse és munkájának megfelelően másokkal megértesse. Ezért a stúdium alapvető célja az, hogy áttekintsük korunk legfontosabb világpolitikai eseményeit, azok kiváltó okait, és az események földrajzi, történelmi, gazdasági, vallási, kulturális és civilizációs okait. A stúdium egyik fő feladata, hogy megismertesse a legfontosabb politikai földrajzi, geopolitikai és a globalizációra vonatkozó elméleteket, azokat ütköztesse, és elsősorban a magyar nemzet szempontjai szerint értékelje. A szakmai ismereteken túl a stúdium egyik fő feladata, hogy a hallgatók a megbeszélt tematikának megfelelően önállóan felkészüljenek kiselőadások tartására, jól megszerkesztett power pointos előadást készítsenek és adjanak elő társaiknak, az elhangzott előadást a hallgatók opponálják és mindannyiunk számára hasznos szakmai vita kerekedjen. Olyan életszerű helyzetet hozzunk létre a tanóra keretében - az életre való felkészülés jegyében -, amelyben a végzés után, munkájuk során gyakran részt kell venniük. A tantárgy tehát eligazító jellegű, szélesíti a hallgatók világpolitikai ismereteit és világlátását.
2
Javasolt témakörök 1. A civilizációk és összeütközéseik 2. Igaza volt-e Samuel Huntingtonnak? 3. „Kéregháborúk” Földünkön a közelmúltban és napjainkban 4. A harcos iszlám 5. Az európai civilizáció (Nyugat) válságjelenségei 6. Az ortodox Európa geopolitikája 7. A Balkán geopolitikája 8. Fekete-Afrika geopolitikája 9. India geopolitikája 10. Kína geopolitikája 11. Latin-Amerika geopolitikája 12. A német-francia ellentét 13. Többség-kisebbség kérdésköre Nyugat-Európában 14. Többség-kisebbség kérdésköre az Egyesült Államokban 15. Többség-kisebbség kérdésköre Magyarországon 16. Moldova György – Érik a vihar (Esettanulmány Miskolcról) 17. A BRIC-országok jövője 18. Homogenizáció 19. Liberális demokráciák és nemzetállam 20. Multikultúrák 21. A zsidóság geopolitikája 22. Az éhezés geopolitikája 23. Globális migrációk 24. Magyarok határon innen és túl 25. A cigányság geopolitikája 26. A cigányság integrációja 27. A globalizáció definíciói 28. A globalizáció és a média 29. A globalizáció politikai-gazdasági háttere 30. A globalizáció demográfiája 31. A család a globalizált világban 32. Ukrajna a globalizált világban 33. A globalizáció és az oktatás 34. Az amerikai életforma 35. Az amerikai demokrácia exportja 36. A globalizáció és Magyarország 37. Az angol nyelv diadalútja 38. Az ENSZ és a NATO a globalizált világban 39. Az EU a globalizált világban 40. Nők a globalizált világban 41. Gyermekek a globalizált világban 42. Vallás és globalizáció 43. Globális környezeti problémák 44. A Kisantant és Magyarország a globális világban 3
Tematika 2014 1. hét - 09.16. Bevezető előadás- Adminisztrációs hét, a félév menetrendjének egyeztetése 2. hét - 09.23. Elmarad 3. hét - 09.30. 1. A civilizációk és összeütközéseik 2. Igaza volt-e Samuel Huntingtonnak? 3. „Kéregháborúk” Földünkön a közelmúltban és napjainkban 4. hét - 10.07. 1.Az európai civilizáció (Keresztény - Nyugat) válságjelenségei 2.Az ortodox Európa geopolitikája 3. Ukrajna a globalizált világban 4. A harcos iszlám 5. hét - 10.14. 1. Kína geopolitikája 2. India geopolitikája 3. Fekete-Afrika és Latin-Amerika geopolitikája 6. hét - 10.21. Őszi szünet 7. hét - 10.28. 1. Többség-kisebbség kérdésköre Nyugat-Európában 2. Többség-kisebbség kérdésköre az Egyesült Államokban 3. Az angol nyelv diadalútja 4. Multikultúrák 8. hét - 11.04. 1. Liberális demokráciák és nemzetállam 2. Homogenizáció 3. Többség-kisebbség kérdésköre Magyarországon (Magyarok határon innen és túl) 4. A Kisantant és Magyarország a globális világban 4
9. hét - 11.11. 1. 2. 3. 4.
Posztmodern kor jelenségei Az éhezés geopolitikája Globális migrációk A fogyasztói társadalom
1. 2. 3. 4.
A globalizáció definíciói A globalizáció és a média A globalizáció politikai-gazdasági háttere Az EU a globalizált világban
10. hét - 11.18.
11. hét - 11.25. 1. A globalizáció demográfiája 2. A család a globalizált világban 3. A globalizáció és az oktatás
12. hét - 12.02. 1. Nők a globalizált világban 2. Gyermekek a globalizált világban 3. Vallás és globalizáció 13. hét - 12.09. 1. Az amerikai életforma 2. A zsidóság geopolitikája és Izrael 3. Moldova György – Érik a vihar (Esettanulmány Miskolcról) 4. A cigányság geopolitikája és integrációja 14. hét - 12.16. A félév eredményeinek értékelése, jegymegajánlás
5
A tematika részletesen 1. Hét 09. 16. Bevezető előadás- Adminisztrációs hét, a félév menetrendjének egyeztetése: A félév menetrendjének egyeztetése, adminisztratív teendők elvégzése. A tantárgy tematikájának valamint, a félév során leadásra kerülő ismeretanyag vázlatos ismertetése. A félév végi számonkérés követelményeinek ismertetése. 2. Hét 09.23. Elmarad. 3. Hét 09.30. A civilizációk és összeütközéseik Napjaink világpolitikai eseményei azt bizonyítják, hogy a keletkező problémák és összeütközések elsősorban civilizációs okokra vezethető vissza. (Samuel Huntington) Ezért fontos, hogy megismerjük földünk fontosabb civilizációit és legfőbb ismérveiket. Igaza volt-e Samuel Huntingtonnak? Megismerjük S. Huntington fontosabb tételeit, a civilizációk összeütközésére vonatkozóan, valamint vitapartnereinek főbb nézeteit. Konklúzióként „ítéletet hirdetünk” a megismert nézetek felett. „Kéregháborúk” Földünkön a közelmúltban és napjainkban Földrajzi elhelyezkedésük alapján megismerjük napjaink legfontosabb helyi háborúit, kiemeljük ezeknek a kéregháborúk kirobbanásának okait, a hasonló és eltérő vonásait. 4. Hét 10.07. Az európai civilizáció (Keresztény - Nyugat) válságjelenségei Megismerjük az európai civilizáció előzményeit, kialakulásának fontosabb állomásait. Elhelyezzük az európai civilizációt a nagy civilizációk között, értékeljük azokhoz való viszonyát, kiemeljük a nyugati civilizáció válságjelenségeit. Az ortodox Európa geopolitikája Az ortodox Európa történelmi gyökerei a nagy orosz birodalmi gondolat szlavofílek, Szovjetunió geopolitikai értékelése, az új Oroszország megszületése, és Putyin Oroszországa. Ukrajna a globalizált világban Az ukrán válság geopolitikai értékelése, az ukránok (kisoroszok) és Ukrajna megszületése, Ukrajna-Oroszország viszonya, oroszok Ukrajnában, az ukrán nemzetépítés, szélsőséges ukrán nacionalizmus Oroszországgal való szembefordulása, az USA, az EU, NATO és Ukrajna. A harcos iszlám Az iszlám megszületése és világhódító útja. Mohamed tanításai, a Dzsihád értelmezése. Az iszlám és az olaj, az iszlám újjászületése, aktivizálódása, napjaink legveszélyesebb iszlamista válsággócai, helyi háborúi (Iszlám Állam, Szomália, Boko Haram stb.) 5. Hét 10.14. Kína geopolitikája A „Mennyei birodalom” rövid története, a kínai civilizáció gyökerei és főbb ismérvei. Kína demográfiája, világgazdasági előretörése, verseny az USA-val. India geopolitikája A hindu civilizáció története, viszonya más civilizációkhoz (nyugati iszlám), India demográfiája és gazdasági megerősödése. Fekete-Afrika és Latin-Amerika geopolitikája Az afrikai fekete civilizáció jellemzői és viszonya más civilizációkhoz (nyugati, iszlám, kínai). Fekete-Afrika demográfiai válsága és a nemzetközi migráció. / A mesztic civilizáció, Latin-Amerika pólusai (Brazília, Mexikó), viszonyuk az USA-hoz. 6. Hét 10.21. Őszi szünet 6
7. Hét 10.28. Többség-kisebbség kérdésköre Nyugat-Európában Nyugat- Európa hagyományos kisebbségei (skótok, katalánok), etnikai autonómiák Nyugat-Európában, Nyugat -Európa felé tartó migráció jellemzése, európai migrációk, migránsok más civilizációból, asszimiláció, dezintegráció, az iszlám kisebbségek helyzete Európa néhány államában. Többség-kisebbség kérdésköre az Egyesült Államokban Hazai kisebbségek helyzete, afro-amerikaiak, indiánok, csikánok, új-latin amerikai és ázsiai bevándorlók, kirobbanó rasszista és etnikai konfliktusok. Az angol nyelv diadalútja Világnyelvek az emberiség történetében, az angol nyelv és világpolitikai, világgazdasági háttere. Multikultúrák Etnikai homogenizáció, melting pot az emberiség történetében és a multikultúrák etnikai, ideológiai és politikai háttere. Megvalósítható-e és tartható-e a multikultúra? 8. Hét 11. 04. Liberális demokráciák és nemzetállam Polgári nemzetek államnemzetek (francia, amerikai), kulturális nemzetek (német, magyar, lengyel), patriotizmus, nacionalizmus, sovinizmus. Nemzetek Európában és Földünkön, nemzetek nélküli országok. Liberális demokráciák viszonya a nemzeti gondolathoz. Homogenizáció Homogenizációs példák a világtörténelemben. A nemzeti gondolat és a homogenizáció, erőszakos homogenizációs törekvések, magyar kisebbségek a kisantant országaiban, spontán és erőszakos homogenizáció. Emberi kultúrák halála. Többség-kisebbség kérdésköre Magyarországon (Magyarok határon innen és túl) A nemzetiségi kérdés a történelmi Magyarországon, Trianon hatása, történelmi nemzetiségek a mai Magyarországon, a cigányság különleges helyzete, a határon túli magyarok állampolgárságának visszaadása. A Kisantant és Magyarország a globális világban A Kisantant létrejötte és működése a két világháború között, a magyar nemzeti kisebbségek elnyomása a szomszéd országokban, a magyar nemzetiségek autonómia törekvései és viszonyuk a többségi nemzetekhez. A „mai Kisantant” és Magyarország viszonya. 9. Hét 11. 11. Posztmodern kor jelenségei A posztmodern globalizált világ jellemzői, fordizmus, posztfordizmus, indusztriális, posztindusztriális világ, modern és posztmodern fogalompárok értelmezése. Liberalizmus és konzervativizmus küzdelme. Az éhezés geopolitikája A világ élelmiszertermelése és egyenetlen eloszlása, az éhezés a világtérképen, az éhezés lokális okai, egyoldalú táplálkozás, az éhezés és a szegénység viszonya. Globális migrációk A világ népességének eloszlása, a demográfiai robbanás a helyzete a Föld nagy régióiban, a modern migráció kiváltó okai és a migrációk irányai. Kibocsátók és „befogadók”. A fogyasztói társadalom A szociális piacgazdaság egyik mellékhatásaként hatalmas mértékben növekedett a fogyasztás, amely már önmagáért való dologgá vált, messze meghaladja a szükségleteket. Hatalmas szerepe lett a reklámnak, a vásárlás állandó fokozásának.
7
10. Hét 11.18. A globalizáció definíciói A globalizáció jelentése, különböző aspektusú meghatározása, a globalizáció kiváltó okai, a globalizáció működésének mechanizmusa, antiglobalizációs törekvések. A globalizáció és a média A média szerepének növekedése, a média átalakulása, a média jelentőségének növekedése. A médiumok átalakulása, szerepük változásának magyarázatai. A média befolyásának növekedése és ennek okai a globalizáció előretörésében. Az információs forradalom jelentősége a globalizációban. A globalizáció politikai-gazdasági háttere A globalizáció előretörése, az USA, mint a világ csendőre és az egyetlen szuperhatalma, az amerikai életforma elterjedése, globalizációs tendenciák a gazdaságban, pénzügyekben, társadalmi kapcsolatokban és a magánéletben. Az EU a globalizált világban Az EU, mint a világgazdaság egyik pólusa. A hanyatló pólus viszonya a többi világgazdasági pólushoz. A verseny vesztese és ennek okai. Hogyan lehetne megállítani Európa további visszaszorulását? 11. Hét 11.25. A globalizáció demográfiája Demográfiai ciklusok az emberiség történetében, napjaink demográfiai világhelyzete, demográfiai nyomás és ennek következményei. A 7 milliárd fős emberiség hogyan terheli bolygónkat, demográfiai kilátásainkat? A család a globalizált világban A hagyományos nagycsalád felépítése és működése, a polgári család, felépítése és működése, a család szétesése, a társadalom atomizálódása és ebből adódó problémák, csonkacsaládok, öregek magánya, gyermekek szocializációs problémái. A globalizáció és az oktatás Az oktatás történelmi szerepe, nemzeti alapú oktatás, az oktatás globalizálódása, az oktatás új feladatai a globalizáció korában. 12. Hét 12.02. Nők a globalizált világban Nők és női szerepek a világtörténelemben, matriarchátus és többnejűség, nők és férfiak fizikai és mentális különbségei, kiegészítők vagy ellenfelek?, nők a polgári családban, nők a posztmodern világban, anyák, szinglik, nők a politikában, nők a gazdaságban (kétkeresős családmodell). Gyermekek a globalizált világban Gyermekek a különböző családmodellekben, gyermekek nevelése, fenyítése, szocializációja, gyermek a „kisnövésű felnőtt”? A gyermekek és az éhezés, az egykék problematikája. Vallás és globalizáció A vallás változó szerepe az emberiség történetében, szekularizáció, történelmi vallások és globalizációs vallások, egyistenhívő vallások a globalizációban (kereszténység, iszlám, zsidó), ázsiai vallások és a globalizáció, „primitív vallások” és a globalizáció, a vallások és a globalizáció összeütközései. 13. Hét 12.09. Az amerikai életforma Amerika a világ szuperhatalma, az USA a világ vezető katonai és gazdasági hatalma, az amerikai álom. Hollywood szerepe: a magányos cowboy és a katasztrófafilmek. Az amerikai életforma pozitív és negatív jellemvonásai. Miért másoljuk az amerikaiakat? A zsidóság geopolitikája és Izrael Az Ószövetség, a zsidóság történelmi szerepe, a zsidóság emancipációja, Holocaust, Izrael állam megszületése. Mi a különbség az izraeli és a zsidó között? A zsidóság szerepe a világ meghatározó folyamataiban (média, bankélet). Moldova György – Érik a vihar (Esettanulmány Miskolcról) Hogyan látja egy irodalmár Miskolc város és a cigányok helyzetét?
8
A cigányság geopolitikája és integrációja A cigányság történelme, földrajzi elterjedésük, integrációs problémák Európa különböző országaiban. A dél-kelet európai cigányság migrációs kísérletei, törekvések a cigányság integrációjára Európa különböző országaiban, a cigány világszövetség, politikai pártok és a cigányság, a cigányság életfilozófiája, a többségi társadalommal való összeütközés, az integráció esélyei. 14. Hét 12.16. A félév eredményeinek értékelése, jegymegajánlás
9
Ajánlott irodalom Bojtor E. (1993, 1979) Kelet-Európa vagy Közép-Európa? In: Kelet-Európa vagy KözépEurópa? Budapest, Századvég Brezinzski, Z. (1968) A megosztottság alternatívája, Budapest, Zrínyi K. 205 p. Connor, W. (1993): Beyond Reason: The Nature of the Ethnonational Bond. Ethnic and Racial Studies (16) pp. 373-89 Czirbusz G. (1919) Geopolitika, Franklin- Társulat Bp. 62p. Fodor F. (1928) A trianoni szerződés földrajzi megvilágításban, Különlenyomat a Magyar Külügyi Társaság „Igazságot Magyarországnak” c. kiadványból, 342-386.o. Fukuyama, F. (1994) A történelem vége, Európa K. Budapest Huntington, S. P. (1998) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Kiadó, Bp. Kolossov, V. (1989) Boundaries and Identities in Post-Soviet Space, 59-61 Geopolitics and Globalization in a Postmodern World, Haifa and Beer Sheba, January 25-31. Mackinder, H. (1904): The Geographical Pivot of History, Geographical Journal, 32., pp.42144 Mackinder, H. (1944): „The round world and the winning of the peace” Foreign Affairs, 21., pp. 595-605 Mező F. (2000): A politikai földrajz alapjai, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 382 p. Mező F. (1198b): Samuel P. Huntington elmélete és kultúrföldrészek, Tér és Társadalom 4. Sz. 91-105 Milleker R. (1917) A poltikai földrajz alapvonalai I. kötet, Csáthy F. Kiadó, Debrecen, 136 p. Ratzel, F. (1903) Politische Geographie, Leipzig. 177 p. Rónai A. (1984): Térképezett történelem, Püski Kiadó, Budapest, 261 p. Süli-Zakar I. (1992) Az államhatár társadalmi, gazdasági fejlesztést akadályozó hatásának vizsgálata az ÉK-magyarországi területen, Földrajzi Közlemények 1-2- pp. 45-49 Taylor J. P. (1993) Political Geography, Longman, Essex, pp. 360 Teleki P. (1934) Európáról és Magyarországról, Athenaeum Bp. 199 o. + 20 ábra Wallerstein, I. (1983) A modern világ világgazdasági rendszer kialakulása, Gondolat Bp. 782 p.
10
