A gazdasági szerkezet és a felsőoktatás funkcióinak transzformációja Magyarország 19. és 20. századi gazdasági integrációs periódusaiban

KöpecziBóczT-LőrinczM3:Layout 1 3/23/16 2:22 PM Page 1

AgRáRtudoMányi KözlEMényEK,­2016/69.

A gazdasági szerkezet és a felsőoktatás funkcióinak transzformációja Magyarország 19. és 20. századi gazdasági integrációs periódusaiban Köpeczi-Bócz Tamás–2Lőrincz Mónika

1

Budapesti­Corvinus­Egyetem,­Budapest Miskolci­Egyetem­Egészségügyi­Kar,­Miskolc [email protected] 1

2

ÖSSZEFOGLALÁS Minden egyetemet egy sajátos jegyekkel rendelkező történelmi korszakban alapítottak, sajátos államberendezkedés, sajátos tulajdonosi szerkezet és az adott korra jellemző sajátos gazdasági környezet közepette. A történelmi előzmények számottevő módon befolyásolják az intézmények helyzetét és szerepét, valamint fejlődési pályájukat. Rendelkeznek ugyan közös jellemzőkkel, de ezek térbeli vetületei már rendkívül heterogének. Magyarország 19. és 20. századi történelme folyamán, a gazdasági integrációs korszakokban az államberendezkedés módosulásával, a gazdasági és társadalmi környezet transzformációjával a felsőoktatás társadalmi és gazdasági funkciói is jelentős változásokon mentek keresztül, melyek a 20. század második felében és a 21. század elején kezdtek kiteljesedni. Az európai és a magyar területfejlesztési politika – a területi diszparitások mérséklése érdekében – a regionális versenyképesség alappillérei közül kiemelt jelentőséget tulajdonít a régiók gazdasági szerkezetének és az ágazati struktúra átalakítására való képességnek. Figyelembe véve az egyetemek egyre inkább diverzifikálódó funkcióit felmerül a kérdés, hogy a felsőoktatás és a nemzetgazdasági ágak szerkezete közötti relációban mely tényezők szignifikánsak. A lehetséges összefüggések feltárását az integrációs periódusok gazdasági szerkezetének és a felsőoktatás funkcióinak transzformációján keresztül mutatjuk be. Kulcsszavak: ágazati kapcsolatok, felsőoktatás, gazdasági integráció, gazdasági szerkezeti átalakulás SUMMARY Every university was funded in different historical periods with particular feature, particular political system, particular proprietory structure and particular economic background, which characterised the particular era. The historical antecedents considerably influenced the situation and role of the institutions as well as the course of their development. Although they had common features but their spatial projections are very dissimilar. In the 19th and 20th century Hungarian history – in the periods of economic integration with the modification of political system and transformation of the social background – the economic and social functions of tertiary education underwent considerable changes, which started to accomplish by the second half of the 20th century and the early 21st century. To moderate regional disparities, European and Hungarian regional development policy considers particular importance to the economic structure of the regions and their potential to be reformed, which is one of the corner stones of compatibility. Considering the more and more diversifying functions of universities, the question is, which factor is more significant; tertiary education or the relation between the sectors of national economy. The possible correlations we presented through the economic structure and the transformation of tertiary education functions of the integration periods. Keywords: industrial relations, tertiary education, economic integration, economic restructuring

BEVEZETÉS

egye­temek­helyzetét­és­szerepét,­valamint­fejlődési­pályájukat.­Rendelkeznek­ugyan­közös­jellemzőkkel,­de ezek­térbeli­vetületei­már­rendkívül­heterogének.­Ma­gyarország­19.­és­20.­századi­történelme­folyamán,­a gazdasági­integrációs­korszakokban­az­államberendez­kedés­módosulásával,­a­gazdasági­és­társadalmi­kör­nye­zet­átalakulásával­a­felsőoktatás­társadalmi­és­gaz­dasági­funkciói­is­jelentős­változásokon­mentek­ke­resztül.

A­jelenlegi­gazdasági­szerkezet­kialakulása­több tényező­együttes­időbeli­és­térbeli­hatásának­az­eredménye.­Ezek­gyökerei­közül­azonban­mindenképp­Ma­gyarország­történelmi­múltja,­az­ország­területi­struk­túrájának­a­19.­század­végén­és­a­20.­század­elején történő­átalakulása,­valamint­az­államberendezkedés for­máinak­a­változása­érdemel­kitüntetett­figyelmet, amelyek­az­egyes­szektorok­piacainak­az­átalakulását, elvesztését­és­a­társadalmi­folyamatok­átstruktu­rá­ló­dását­eredményezték. A­19.­század­második­felében,­az­ipari­forradalom gyökeresen­átalakította­az­addig­egyoldalú,­a­primer szektor­ dominanciájával­ jellemezhető­ magyar­ gazdaságot­és­a­nemzetgazdasági­ágak­–­a­szekunder­és­a tercier­ágazat­megjelenésével­–­strukturális­átalakulását eredményezte.­A­történelem­folyamán­a­régi­és­az­új ága­zatok­ szerkezeti­ arányainak­ a­ transzformációja során­az­erőforrások­áramlása­és­az­egymásra­épülő munkafolyamatok­teremtettek­kapcsolatot.­A­törté­nel­mi­előzmények­számottevő­módon­befolyásolják­az

EREDMÉNYEK A gazdaság szerkezetének transzformációja az integrációs periódusokban Az­elmúlt­évtizedek­nemzetközi­és­hazai­kutatásai­nak­ egybehangzó­ következtetései­ szerint­ a­ modern gaz­daságokban­az­ágazati­gazdaságszerkezet­és­a­gazdaság­fejlettsége­között­–­gazdasági­ciklusoktól­és­fej­lődési­modellektől­függően­–­eltérő­jellegű­és­szo­rosságú­kapcsolat­van,­amelyet­a­területileg­sajátos­termé­szeti,­társadalmi­adottságok,­továbbá­a­történelmi­előz­115

KöpecziBóczT-LőrinczM3:Layout 1 3/23/16 2:22 PM Page 2

AgRáRtudoMányi KözlEMényEK,­2016/69.

mé­nyek­is­befolyásolnak­(nemes­nagy­1987).­A­mező­gazdasági­ágazatok­élőmunka-felhasználás­igényesek, az­ipari­termelés­növekedésében­–­a­piacgazdasági­vi­szonyok­között­–­a­tőkeigényes­ágazatok­dominálnak, a­szolgáltató­és­a­kvaterner­szektorban­pedig­a­tudásintenzív­ágazatok­a­meghatározóak. A­dualizmus­érájában­a­munkaerő-piacon­az­ipa­ro­sodásnak­nem­volt­elszívó­hatása­az­ágazat­tőkeigényes jellege­miatt,­ellenben­a­mezőgazdaságból­kiszorult munkaerő­körében­jelentős­migrációs­hullámot­indított el.­ugyanakkor­a­mezőgazdaság­és­az­ipar­között­kap­csolatot­ teremtett­ egyrészről­ a­ munkaerő­ áramlása, másrészről­–­a­mezőgazdasági­termékek­ipari­feldolgo­zása­okán­–­az­egymásra­épülő­munkafolyamatok­is. A­munkafázisok­nem­a­primer­és­a­szekunder­szektor egé­sze,­hanem­a­feldolgozóipar­által­érintett­mezőgazdasági­és­ipari­ágazatok­között­alakítottak­ki­egymásra épülő­termelési­vertikumokat.­A­prosperáló­ipari­ágazatok­mellett­a­mezőgazdaság­ágazati­szerkezetének­átalakulása­–­és­ennek­mentén­a­primer­és­a­szekunder szektor­fejlődése­–­oly­módon­ment­végbe,­hogy­a­koráb­bi­mezőgazdasági­tevékenységek­egy­része­tovább­ra­is­az­agrárágazatban­maradt,­egy­részük­pedig­kivált az­agráriumból­és­önálló­ipari­vállalkozássá­alakult­át

(1. táblázat).­Annak­ellenére,­hogy­a­szekunder­szektor földrajzi­elhelyezkedését­elsősorban­a­természeti­erőforrások­és­a­nyersanyag-lelőhelyek­határozták­meg,­a tér­specifikus­jellemzőit­tekintve­mégis­decentralizált volt­és­az­ipartelepek­többségét­általában­az­ágazatok diverzifikációja­jellemezte. A­nehéziparhoz­kapcsolódó­vasúti­fejlesztések­ré­vén­a­térben­kirajzolódtak­azok­az­erővonalak,­amelyek­mentén­az­iparosodás­lezajlott.­A­térbeliség­szem­pontjából­az­ipari­forradalom­paradigmáját­többek­kö­zött­a­centrum-periféria­viszony­kérdésfelvetései­fesze­gették.­A­vasútépítés­nemzetközi­összeköttetést­terem­tett­az­árutermelő­rurális­vidékek­központjai­és­az­ipari centrumok­között,­ami­az­ország­belső­területi­diszpa­ri­tásának­növekedéséhez­vezetett.­A­centrumok­közötti kapcsolatok­intenzifikálódtak­és­ösztönzőleg­serkentet­ték­egymás­fejlődését.­A­térben­egyenetlen­növe­ke­dés­hatásai­megjelentek­a­társadalom­migrációs­ten­denciáiban­is.­Azok­a­térségek­váltak­a­külső­és­belső vándorlás­gócpontjaivá,­ahol­a­gazdaság­a­legkevésbé volt­fejlett,­magas­volt­a­népsűrűség,­gyenge­minőségű a­termőföld­és­erős­volt­a­területi­kapcsolódás­a­ha­gyo­mányos­és­hanyatló­iparágakkal­(Kövér­2001). 1. táblázat

Az Osztrák-Magyar Monarchia és Európa bruttó nemzeti termékének alakulása (1870–1910) (millió USD 1960. évi áron számolva)

GNP(2) Év(1) 1870 1890 1910

OMM(6) 11 380 15 380 23 970

EU(7) 114 966 146 723 231 550

GNP növekedési üteme (%)(3) OMM(6) EU(7) 1,1 2,0 1,5 1,2 2,2 2,3

Egy f re jutó GNP(4) OMM(6) 305 361 469

EU(7) 359 388 499

Egy f re jutó GNP növekedési üteme (%)(5) OMM(6) EU(7) 0,4 1,2 0,8 0,4 1,3 1,3

Forrás:­Bairoch­(1976)­alapján­saját­szerkesztés Table 1: The change of Gross National Product in the Dual Monarchy and Europe (1870–1910) (calculated million USD in 1960 prices) year(1),­gross­national­Product(2),­gnP­growth­rate­(%)(3),­gnP­per­capita(4),­gnP­per­capita­growth­rate­(%)(5),­dual­Monarchy(6), Europe(7),­Source:­own­edition­based­on­Bairoch­(1976)

Az­autarkia­érájában­a­piacgazdaság­feltétel­és­intéz­ményrendszereinek­ felszámolásával­ megszűnt­ a kap­csolat­a­gazdasági­ágazatok,­a­piac­és­a­fogyasztók között­(1. ábra).­A­gazdaságban­a­legsúlyosabb­szer­ke­zeti­aránytalanság­az­ipar­és­a­mezőgazdaság­között alakult­ki,­ami­gátat­szabott­a­termelés­további­fej­lő­dé­sének.­A­homogén­nemzetgazdasági­struktúra­problémakörét­tovább­súlyosbította­az­a­tény,­hogy­az­ipa­ron­belül­azokat­az­alapanyag-termelő­ágazatokat­fej­lesztették,­ melyeknek­ Magyarországon­ nem­ voltak meg­a­természeti­feltételei.­Az­országot­számottevő­te­rületi­és­települési­egyenlőtlenségek­osztották­meg.­Jelen­tős­volt­a­főváros­ipari­és­települési­túlsúlya­és­a ha­gyományos­ipari­régiók­infrastrukturális­előnye­az Alfölddel­és­a­dél-dunántúllal­szemben.­A­diszparitás mérséklését­az­elmaradott­térségek­és­települések­ipa­ro­sításától­várták,­ami­irányt­szabott­a­terület­és­te­le­pülésfejlesztési­politikának­is­(germuska­2002).­A­te­rület­és­településfejlesztési­törekvések­eredményeként­sa­játos­fejlődés­következett­be­Magyarországon:­bizo­nyos­térségek­és­települések­rendkívül­dinamikusan fej­lődtek,­mások­kifejezetten­hanyatlásnak­indultak­és válságba­kerültek.

A­korszak­negyven­esztendejének­gazdaság­és­iparpolitikája­összességében­úgy­jellemezhető,­hogy­az­elmaradott­országokban­a­kiterjedt­iparosítási­folyamat beindulása­előtti­tipikus­szituációt­akként­írhatjuk­le, hogy­feszültség­van­a­gazdasági­ágazatok­tényleges­állapota,­az­iparosítási­folyamat­útjában­álló­akadályok­és a­fejlődésben­rejlő­nagy­ígéretek­között­(greschenkron 1984).­Ennek­a­tipikus­szituációnak­és­az­autark­gazda­ságnak­a­paradoxona,­hogy­a­felsorolt­tényezők­közötti feszültség­–­az­autarkia­jellemzői­okán­–­olyan­folyama­tot­generál,­amit­nem­lehet­gazdaságpolitikai­eszkö­zök­kel­feloldani,­s­ez­az­adott­társadalmi­rendszer­alap­elemeire­való­széthullásához,­dezorganizációjához­ve­zet,­melynek­kiváltó­tényezője­a­társadalmi­és­gazda­sá­gi­rendszer­belső­ellentmondásainak­folyamatos­ki­éleződése­(Social­Science­Research­Council­1954). A­területi­fejlettség­és­elmaradottság­a­társadalmi és­gazdasági­folyamatok­összességéből­adódó­struktu­rá­lis­hatások­eredménye,­így­érdemi­befolyásolásukra csak­strukturális­eszközökkel­van­lehetőség­(Enyedi 1997,­Kiss­1998).­Maga­a­fejlődés­pedig­a­növekedés és­a­struktúraváltozás­együttese,­amelyek­új­minő­sé­ge­ket­létrehozó­folyamatok. 116

KöpecziBóczT-LőrinczM3:Layout 1 3/23/16 2:22 PM Page 3

AgRáRtudoMányi KözlEMényEK,­2016/69.

1. ábra: Az autark gazdaság nyitottságának alakulása Magyarországon (1960–1989)

Megjegyzés:­1960=100­(export-import)/gdP;­Forrás:­KSH­(2015a)­adatok­alapján­saját­szerkesztés Figure 1: The changes of openess of autarkic economy in Hungary (1960–1989) note:­1960=100­(export-import)/gdP;­Source:­own­edition­based­on­KSH­(2015a)­data

szerkezeti­átstrukturálódásának­során­az­erőforrások áramlása­ és­ az­ egymásra­ épülő­ munkafolyamatok olyan­kapcsolatokat­teremtsenek,­amelyek­támogatják a­termelési­és­szolgáltatási­vertikumok­közötti­kölcsö­nös­kapcsolatok­kialakulását­és­fejlődését. Az­Európai­unió­ágazati­politikájában­–­az­átfogó és­harmonikus­fejlődés­előmozdítása­érdekében­–­a gaz­dasági,­társadalmi­és­területi­kohézió­megerő­sí­té­sé­re­fókuszál,­melynek­részét­képezi­a­nemzeti­gazda­ság­politikák­összehangolása.­Az­Európai­Bizottság­is nagy­hangsúlyt­fektet­a­térben­differenciált,­„testre­sza­bott”­területfejlesztési­politikára­és­–­a­gazdaság­fej­lő­dése­szempontjából­–­kiemelt­jelentőséggel­bíró­nem­zeti­ágazati­szakpolitikák­(kutatás-fejlesztés,­innováció,­oktatás,­képesség,­közlekedés,­összeköttetés)­el­té­rő­területi­hatásainak­csökkentésére.­A­területi­disz­paritások­mérséklését­szolgáló­strukturális­és­kohéziós­támogatások­ellenére­azonban­csak­akkor­következnek be­változások,­ha­az­uniós­támogatások­felhasz­ná­lá­sá­ban­több­évtizedes­és­következetes­strukturális­politika érvényesül­(Európai­unió­2014,­Horváth­2013).

A­fejlődés­és­a­növekedés­közötti­különbséget­az­a tömör­megfogalmazás­tükrözi­a­leginkább,­hogy­a­nö­ve­kedésben­a­mértékek,­a­fejlődésben­pedig­az­értékek változnak­(nemes­nagy­1998). A­kilencvenes­éveket­követő­egy­évtizedben­a­ma­gyar­nemzetgazdaságban­jelentős­szerkezeti­átalakulás ment­végbe,­amelynek­mértéke­nem,­iránya­viszont minden­térségben­azonos­volt.­Az­ezredfordulót­meg­előző­évtizedben­a­gazdasági­szerkezetátalakulás­fo­lya­mata­térben­és­időben­egyenetlen­volt­(nemes­nagy 1987,­Stark­2004).­A­tartós­válsággal­jellemezhető­ma­gyar­térségeket­ebben­a­periódusban­még­az­elavult gaz­dasági­szerkezet­megmerevedése­jellemezte.­A­glo­bális­gazdasági­rendszerek­terjedése­és­a­gazdasági szer­kezet­átalakulása­a­kilencvenes­évek­első­szaka­szá­ban­érte­el­Magyarországot.­Ennek­hatásaként­a­ter­cierizálódás­üteme­az­ország­valamennyi­régiójában felgyorsult­és­általánossá­vált­(Rechnitzer­2008).­Ezek a­folyamatok­nemcsak­Magyarországon,­hanem­Euró­pa­magterületein­és­déli­perifériáin­is­végbe­mentek.­A piacgazdaságra­történő­áttérés­sajátos­jegyei­a­szer­ke­zeti­problémák­mélységében,­területi­kiterjedésükben és­a­rendszerváltozást­követő­időszak­új­feltételrendszerében­mutatkoztak­meg­(lux­és­Mezei­2012).­A­kibontakozó­ félben­ lévő­ globalizációs­ tendenciák,­ a piacgazdaságba­történő­átmenet,­valamint­a­szintén­át­alakuló­társadalmi­és­gazdasági­folyamatok­regionális differenciáló­erejének­hatásai­együttesen­jelentkeztek (Sucháček­2008). A­gazdaság­kényszerű­átalakításának­a­gyorsaságá­val,­a­globalizáció­hatásával­a­társadalom­és­az­újonnan kiépülő­magángazdaság­nem­tudott­lépést­tartani,­ami a­nemzeti­össztermék­visszaesését­okozta­(2. ábra).­A globalizációs­impresszió­mentén­kialakuló­tudásalapú gazdaságokban­azok­a­területi­egységek­lehetnek­ver­seny­képesek,­ amelyek­ olyan­ gazdasági­ szerkezettel rendelkeznek,­ami­magas­hozzáadott­értéket­(tudás) kép­viselő­termékeket­és­szolgáltatásokat­állít­elő­(gál 2005).­Ennek­feltétele,­hogy­a­régi­és­az­új­ágazatok

A felsőoktatás funkcióinak transzformációja az integrációs periódusokban A­dualizmus­korában­az­oktatás­ügyének­nem­volt önálló­szabályozása­és­fejlesztési­koncepciója,­de­a gaz­daság­szerkezetének­az­átalakulása,­növekedési­dina­mikája,­a­piacgazdaság­intézményrendszereinek­a kiépülése­nyomán­megjelenő­és­diverzifikálódó­igé­nyek­azonban­elindították­a­felsőoktatás­területén­azo­kat­a­folyamatokat,­amelyek­hatására­az­intézmények szerkezete­átstrukturálódott­és­térben­differenciálódott. A­gazdaság­igénye­mentén­diverzifikálódó­képzési szerkezet­egyre­szélesebb­társadalmi­körök­(2. táblázat) számára­tette­lehetővé­a­felsőfokú­képzésben­való részvételt­(Kelemen­2009).­A­magyar­korona­országokban­két­jelentős­felsőoktatási­centrum­alakult­ki Budapesten­és­Kolozsvárott. 117

KöpecziBóczT-LőrinczM3:Layout 1 3/23/16 2:22 PM Page 4

AgRáRtudoMányi KözlEMényEK,­2016/69.

2. ábra: A GDP és a végső fogyasztás alakulása Magyarországon (1989–2013)

Megjegyzés:­1960=100;­Forrás:­KSH­(2014)­adatok­alapján­saját­szerkesztés Figure 2: The GDP and final consumption in Hungary (1989–2013) gross­domestic­Product(1),­Final­consumption(2)­note:­1960=100,­Source:­own­edition­based­on­KSH­(2014)­data 2. táblázat A hallgatói létszám alakulása (1867–1917)

Évek(2) Hallgatói létszám(1)

1867 4830

1877 6721

1887 7141

1897 8777

1907 14 431

1917 18 033

Forrás:­Kelemen­(2009) Table 2: Changes in the number of students (1867–1917) number­of­students(1),­years(2),­Source:­Kelemen­(2009)

A­túlsúlyban­lévő­tradicionális­képzéseket­és­a­két felsőoktatási­centrum­dominanciáját­az­ellensúlyozta, hogy­a­fejlődő­regionális­hatókörű­szakintézmények (mű­szaki,­kereskedelmi,­agrár­és­gazdasági)­a­kisebb vidéki­centrumokban,­a­helyi­gazdaság­ágazati­jelle­gével­összhangban,­az­ipartelepek,­illetve­azok­vonzás­körzeteiben­jöttek­létre.­Ezzel­ellentétben,­a­tudo­mányegyetemek­ és­ az­ országos­ hatókörű­ szakegyetemek (orvos­és­állatorvos­képzés)­a­nagyvárosi­centrumokba koncentrálódtak.­A­nemzetgazdasági­ágazatok­területileg­decentralizált­és­differenciált­fejlődése­mentén,­a gaz­daság­ és­ a­ termelési­ vertikumok­ diverzifikálódó igé­nyeivel­párhuzamosan­átstrukturálódott­a­felsőokta­tási­intézményhálózat­tér­és­képzési­szerkezete. Az­ i.­ világháborút­ követő­ trianoni­ békerendszer éppen­olyan­drámai­hatással­volt­a­felsőoktatásra,­mint a­társadalomra­és­a­gazdaságra.­A­dualizmus­korában kialakult,­jól­tagolt­intézményhálózat­egy­jelentős­része –­az­ipartelepekkel­együtt­–­kikerült­a­korábbi­nem­zet­állami­keretek­közül,­számos­egyetem­a­magyarországi határokon­kívül­rekedt­és­a­felsőoktatás­egypólusúvá vált.­Az­1922–1931­közötti­dezintegrációs­korszak­felsőoktatás­fejlesztésének­fókuszában­trianon­hatásának a­ mérséklése­ és­ ellentételezése­ állt.­A­ korabeli­ kormány­zat­az­ágazat­fejlesztési­programjában­a­decent­ra­lizáció­elveit­érvényesítette.­A­budapesti­központú felsőoktatás­helyett­három­vidéki­város­egyetemi­köz­ponttá­történő­fejlesztését­valósította­meg­(Pécs,­Sze­ged,­Sopron).­Az­oktatás­egészét­átfogó­koncepció­ke­retében­több­kutatóintézetet­létesítettek­és­megkülön-

böz­tetett­figyelmet­fordítottak­a­műszaki­tudományok és­a­természettudományok­támogatására.­Ennek­kö­szön­hetően­a­korszak­reálértelmiségének­eredményei fokozottabban­jelentek­meg­a­villamossági­és­gépiparban,­a­vegyiparban­és­a­gyógyszeriparban. Az­autarkia­korában­–­a­társadalmi­és­gazdasági kör­nyezet­kényszerű­transzformációjával­–­a­felsőokta­tás­funkciói­is­átstrukturálódtak.­Az­iparpolitika­nem csak­a­terület­és­településfejlesztés­irányvonalait,­ha­nem­a­felsőoktatási­intézményhálózat­átalakítását­is meg­határozta,­melynek­fókuszában­a­specializált­szak­egyetemek­és­szakfőiskolák­létesítése­állt.­Az­elméleti és­alkalmazott­kutatások­a­negyvenes­évek­végén­az Akadémia­hatáskörébe­kerültek,­emiatt­az­‘50-es­évek elejétől­az­egyetemek­kutatás-fejlesztési­és­innovációs tevékenységei­súlytalanná­váltak­és­a­kialakuló­aka­dé­miai­kutatóhálózattal­szemben­a­háttérbe­szorultak.­Az egyetemek­és­a­kutatóintézetek­között­pedig­nem­ala­kult­ki­szabályozott­és­rendszeres­kapcsolat­(országos levéltár­1985,­1949.­évi­XXVii.­törvény­a­Magyar­tudo­mányos­Akadémiáról).­Az­egyetemek­funkcióinak­a korlátozása­és­behatároltsága­gátolta­az­együtt­mű­kö­dések,­kooperációk­létrejöttét,­az­egyetemek­gazda­ság­ba­történő­beintegrálódását­és­a­fokozottabb­társa­dalmi­szerepvállalásuk­kialakulását. Csupán­három­évtized­elteltével,­a­nyolcvanas­évek felsőoktatási­fejlesztési­koncepciójában­kezdett­körvonalazódni,­hogy­növelni­kell­az­egyetemi­kutatások részarányát­és­az­intézmények­aktívabb­szerepválla­lá­sát­a­kutató-fejlesztő­hálózaton­belül.­A­fejlesztési­kon118

KöpecziBóczT-LőrinczM3:Layout 1 3/23/16 2:22 PM Page 5

AgRáRtudoMányi KözlEMényEK,­2016/69.

cep­ció­hosszú­távú­célkitűzései­között­szerepelt­a­felső­oktatás­regionális­struktúrájának­és­a­területi­szak­emberellátás-igényeinek­az­összehangolása­is.­A­ho­mogén­gazdasági­szerkezetből­eredő­problémák­ekkor­ra­már­nyilvánvalóvá­váltak­és­a­hetvenes­évek­végétől a­klasszikus­ipari­válságágazatok­dilemmái­folyama­tosan­növekedtek. A­mély­krízisben­lévő,­ámde­a­nemzetgazdasági szerkezeten­belül­továbbra­is­domináns­ipari­ágazatok szakemberigényeihez­illeszkedő­regionális­intézményi struktúra­és­az­egyetemek­háttérbe­szorított­kutatásfejlesztési­tevékenysége­–­a­térségek­ágazati­jellegének függvényében,­területileg­eltérő­hatással­–­egyes­tudományterületek­(elsősorban­műszaki)­válságához­ve­zetett­a­kilencvenes­évekre.­A­felsőoktatás­racio­nalizálásának­regionális­vonatkozása­más,­nehezen­feloldható­ellentmondások­jegyeit­is­magán­viselte.­Az­autar­kia­érájában­a­főbb­nemzetgazdasági­ágazatokat­vi­dékre­decentralizálták,­Budapest­történelmileg­kialakult túlsúlyát­csökkentették,­így­a­felsőoktatás­földrajzi­el­oszlása­ugyan­arányosabbá­vált,­de­a­specializált­vidéki intézmények­szűk­képzési­profilja­miatt­a­főváros­és az­egyes­régiók­közötti­aránytalanságok­fennmaradtak. A­nemzetgazdasági­ágazatok­és­a­felsőoktatás­szer­ke­ze­tének­a­paradoxona,­hogy­Budapest­centrum­szerepe miatt­a­szakági­kooperációk­és­az­integrációk­le­he­tő­ségei­mégis­szélesebbek­voltak,­mint­a­vidéki­régiókban.­Mint­ahogyan­a­piacgazdaság­intézmény­rendszerének­a­felszámolásával­megszűnt­a­kapcsolat­a­gazda­sági­ágazatok,­a­piac­és­a­fogyasztók­között,­úgy­a felsőoktatás­funkcióinak­korlátozásával­az­intéz­mé­nyek­is­izolálttá­váltak.­Az­oktatási­és­kutatási­ágazaton­belül­számottevő­strukturális­aránytalanság­alakult ki,­ami­gátat­szabott­az­egyetemi­funkciók­fejlődésének (K+F+i+o).­Az­ágazati­politikák­és­az­egyes­ágazato­kon­belüli­koordináció­hiányában,­a­gazdaságfej­lesz­tési­célkitűzéseket­és­a­felsőoktatási­fejlesztési­kon­cepciókat­nem­sikerült­összehangolni. Azokban­a­gazdaságokban,­amelyekben­a­domi­náns­ágazat­(államszocializmusban­az­ipar,­a­poszt­induszt­riális­korszakban­a­szolgáltatások)­növekedési dinamikája,­fejlődési­tendenciája­megtorpan,­illetőleg hanyatlásnak­indul­és­a­területi­egységek,­az­ágazatok, valamint­a­termelési­vertikumok­között­nem­alakul­ki kapcsolat,­a­gazdaság­szerkezeti­átalakulását­gátolja az,­hogy­a­domináns­vagy­hanyatló­ágazat­fejlő­dő­ké­pes­elemei­nem­tudnak­kiválni­és­kapcsolatot­teremteni más­gazdasági­ágazatokkal.­Ebből­azt­a­következtetést vonhatjuk­le,­hogy­ha­a­nemzetgazdasági­ágazatokat te­rületileg­decentralizáltan­és­egyidejűleg­differenciáltan,­de­ágazati­kapcsolatok­hiányában­fejlesztik,­to­vábbá­az­ágazatok­működésének­az­alapfeltételei­nem biztosítottak­(iparnál­alapanyag­és­természeti­erőforrások,­egyetemeknél­kutatási­tevékenység­háttérbe­szo­rí­tása,­a­homogén­gazdasági­szerkezethez­illeszkedő szűk­képzési­profil),­a­fejlesztési­prioritások­közötti szinergia­hiánya­az­adott­területi­egység­diszparitásának­konzerválódását­és­elmélyülését­eredményezi. A­20.­század­második­felében,­a­fejlett­ipari­országok­gyakorlata­azt­mutatta,­hogy­a­hallgatói­létszám nö­velése­és­a­képzési­struktúra­diverzifikálása­jelentős mértékben­hozzájárult­a­társadalmi­és­gazdasági­fej­lő­dés­felgyorsulásához,­a­munkamegosztás­magasabb szintje­pedig­a­társadalmi­szolgáltatások­kiszélesedését

eredményezte.­A­korszerű­ipari­gazdaságokban­az­állami­felsőoktatási­rendszer­további­sajátos­jellemzője­a multidiszciplináris­egyetemek­kialakulása­volt.­Ma­gyar­országon­némileg­megkésve,­a­kilencvenes­évek kezdetén­bontakozott­ki­a­felsőoktatásnak­az­a­fej­lesz­tési­irányvonala,­mely­a­képzési­szerkezet­és­az­intéz­ményhálózat­térstruktúrájának­a­transzformációja­so­rán,­multidiszciplináris,­több­karral­rendelkező,­regio­nálisan­integrált­egyetemeket­szándékozott­létrehozni. A­hallgatói­létszámfejlesztés­mértékét­a­társadalmi­igé­nyek­és­a­nemzetgazdasági­szektorok­egyre­differenci­áltabb­diplomás­szakemberek­iránti­kereslete­határozta meg.­A­fejlesztési­irányelvek­között­megkülönböztetett figyelmet­kapott­a­termelő­és­szolgáltató­vállalatokkal, intézményekkel­való­kapcsolattartás­és­együtt­műkö­dés.­A­vállalkozások­tevékenységét­ösztönző­területek kö­zül­az­innovációs­tevékenység­és­szolgáltatás,­a­tech­nológiai­transzfert­támogató­K+F­tevékenység,­a­vállal­kozásokat­támogató­szolgáltatások­köre,­illetőleg­a termelési­és­termelésfejlesztési­szaktanácsadás­került ki­emelésre­(Felsőoktatás-fejlesztési­tárcaközi­Vegyes Bizottság­1992). A­kilencvenes­évek­elején­a­kooperációk­kibonta­ko­zását­hátráltatta­a­tulajdonosi­szerkezet­átalakulása, vagyis­a­magántulajdon­újbóli­megjelenése.­A­modern ipari­országokban­már­az­1990-es­évek­elején­az­egye­te­mek­jelentették­a­tudományos­kutatás­legfontosabb bázisait.­Az­egyetemek­szervezetébe­rendszerint­köz­vet­lenül­beintegrálódtak­a­tanszéki­kutatócsoportok,­illetve­a­nagyobb­kutató­és­fejlesztőintézetek.­Az­európai tendenciáknak­megfelelően,­a­fejlesztési­elvek­között kiemelt­hangsúllyal­jelent­meg­–­az­1950-es­évek­elején­kényszerűen­szétválasztott­–­egyetemi­és­kutatóinté­zeti­hálózatok­integrációja,­ami­az­egyetemi­funkciók ki­teljesedésének­is­kedvezett.­Ennek­elengedhetetlen kritériumát­jelentette­az­oktatási­és­kutatási­ágazatokon belüli­és­ágazatok­közötti­–­a­közoktatás,­a­szakoktatás, az­Akadémia,­az­otKA,­az­innováció­és­a­felsőoktatás­– összhang­megteremtése. Közel­egy­évtizeddel­később,­2014-ben­készült­a felső­oktatásnak­egy­újabb,­hosszú­távú­fejlesztési­koncepciója­(Fokozatváltás­a­felsőoktatásban­2014).­A­stra­tégiában­megjelenik­a­felsőoktatási­intézményhálózat racionalizálása­és­az­ország­térszerkezetéhez­igazodó in­tézményrendszer­kialakítása,­ezzel­párhuzamosan­az intézményi­profilok­differenciálása­oly­módon,­hogy az­egyes­intézménytípusok­az­elsődleges­funkciójuknak­megfelelően­működjenek.­Az­intézményi­profilok differenciálásánál­jelentős­hangsúlyt­kap­az­a­szándék, hogy­a­vállalati,­munkaadói­kapcsolatrendszer­meg­erő­sítésével,­a­munkaadói­igények­kerüljenek­beépítésre­a képzésekbe.­Az­egyetemekkel­szembeni­kívána­lom­ként­ körvonalazódik,­ hogy­ –­ a­ nemzeti­ intelligens Sza­kosodási­Stratégia­által­kijelölt­specializációkkal­és irányokkal­összhangban­–­vegyenek­részt­a­technológia-intenzív­vállalatok­(elsősorban­KKV-k)­innovációs kompetenciájának­felépítésében.­Ennek­egyik­elő­fel­té­tele­a­tudásháromszög­elemeinek­az­erősítése,­az­intéz­mények­ közötti­ K+F+i­ hálózatok­ kialakítása­ és nem­zetközi­beágyazottságuknak­a­fokozása.­Szintén kritérium­az­egyetemek­aktivitásának­növelése­a­társa­dalmi­kihívások­kezelésében,­a­társadalmi­innováció terjesztésében­és­a­helyi­gazdaságfejlesztésben.

119

KöpecziBóczT-LőrinczM3:Layout 1 3/23/16 2:22 PM Page 6

AgRáRtudoMányi KözlEMényEK,­2016/69.

jában­kitüntetett­szerepet­kapott­az­innováció-orientált gazdaságfejlesztés,­amelyben­a­felsőoktatás­–­mint­a jö­vőbeni­növekedés­alapját­képező­szektor­–­meg­kü­lön­böztetett­figyelmet­kap,­hiszen­az­egyetemek­már nem­csupán­követői­a­társadalmi­és­gazdasági­változások­nak,­hanem­ma­már­hatással­is­vannak­a­gazdasági szerkezet­strukturális­arányainak­elmozdítására­és­a gazdaság­fejlődésére. Az­integrációs­korszakok­gazdaságának­és­felső­ok­tatásának­sajátos­jegyeit­a­3. táblázatban össze­gez­tük.

Magyarországon­a­20.­század­második­felében­és a­21.­század­elején­kezdtek­kiteljesedni­az­egyetemek társadalmi­ és­ gazdasági­ funkciói.­Az­ egyetemek­ a felső­oktatást­érintő­folyamatos­változások­és­kihívások­ hatására,­ egyre­ figyelemre­ méltóbb­ mértékben kezd­tek­beintegrálódni­a­társadalmi­és­gazdasági­fo­lya­matokba.­Csakúgy,­mint­a­gazdasági­szerkezet­át­ala­kulása,­az­egyetemek­szerepvállalásának­a­változása is­az­európai­tendenciákat­követte.­Az­Európai­unió­hoz­történő­felzárkóztatásban­és­csatlakozásban,­az­integrációs­szövetség­kohéziós­és­strukturális­poli­tiká-

3. táblázat A gazdaság és a felsőoktatás sajátos jegyei az integrációs periódusokban

F bb jellemz k(1)

Dualizmus(2)

Államszocializmus(3)

Európai integráció(4)

Gazdasági struktúra(5) Gazdaság(6) Piacgazdaság intézményrendszerei(10) Tulajdoni forma(14)

Prekapitalista, kapitalista(7)

Autark(8)

Kapitalista(9)

Kiépültek(11)

Felszámolásra kerültek(12)

Kiépültek(13)

Magántulajdon(15)

Állami tulajdon(16)

Magántulajdon(17)

Domináns gazdasági ágazat(18)

Ipar(19)

Ipar(20)

Szolgáltatás(21)

A domináns gazdasági szektor szükséglete(22)

T ke(23)

Felhalmozás(24)

Tudás, innováció(25)

Harmonikus az ágazatok fejl dése és a termelési vertikumok közötti kapcsolat(27)

Mez gazdaság terhére történ er ltetett iparosítás(28)

A szolgáltató szektor dominanciája mellett jelent s az ipari szektor aránya(29)

Ágazati fejlesztés irányvonalai(26)

Nemzetgazdasági ágazatok szerkezete(30) A fejl dés hajtóer i(34) Térformáló er k(38)

Heterogén(31)

Homogén(32)

Heterogén(33)

Ipari forradalom(35)

Iparpolitika(36)

Globális hatások, verseny(37)

Gazdaság fejl dése(39)

Iparpolitika(40)

Globális hatások(41)

Fels oktatás(42) A fels oktatás önálló szabályozása(43) A fels oktatás fejlesztésének hajtóer i(47)

A fels oktatás térszerkezete(51) A fels oktatás funkciói(55)

Intézménytípusok(59)

Nem volt(44)

Nem volt(45)

Van(46)

Gazdasági fejl dés és növekedés(48)

Iparpolitika(49)

Küls és bels tényez k, globális hatások, társadalmi és gazdasági igények(50)

Kétpólusú(52)

Egypólusú(53)

Egypólusú(54)

Oktatás(56)

Oktatás(57)

Oktatás, kutatás-fejlesztés, innováció, a társadalmi és gazdasági fejl dés tudatos el segítése(58)

Egyetemek, specializált szakintézmények(60)

Egyetemek, szakegyetemek, szakf iskolák, technikumok(61)

Egyetemek, f iskolák(62)

Forrás:­saját­szerkesztés Table 3: Particular characteristics of economy and tertiary education in the periods of integration Main­characteristics(1),­dualism(2),­State­socialism(3),­European­integration(4),­Ecenomic­structure(5),­Economy(6),­Precapitalist,­capitalist(7), Autark(8),­Capitalist(9),­institutions­of­market­economy(10),­Built­up(11),­Eliminated(12),­Built­up­(13),­Form­of­property(14),­Private property(15),­State­property(16),­Private­property(17),­dominant­economic­sector(18),­industry(19),­industry(20),­Service(21),­demand­of dominant­economic­sector(22),­Capital(23),­Aggregation(24),­Knowledge,­innovation(25),­guideline­of­sectoral­development(26),­Harmonic connection­between­sectoral­development­and­production­verticum(27),­orced­industrialisation­at­the­cost­of­agriculture(28),­Alongside­the dominant­service­sector­the­rate­of­industrial­sector­is­considerable(29),­Structure­of­national­economic­sectors(30),­Heterogeneous(31), Homogeneous(32),­Heterogeneous(33),­driving­force­of­development(34),­industrial­revolution(35),­industrial­politics(36),­global­impacts, competition(37),­Region-shaping­forces(38),­development­of­economy(39),­industrial­politics(40),­global­impacts(41),­tertiary­education(42), indipendent­regulation­of­tertiary­education(43),­did­not­exist(44),­did­not­exist(45),­Existing(46),­driving­forces­of­the­development­of tertiary­education(47),­Economic­development­and­expansion(48),­industrial­policy(49),­External­and­internal­factors,­global­impact, social­and­economic­needs(50),­Configuration­of­tertiary­education(51),­Bipolar(52),­Homopolar(53),­Homopolar(54),­Functions­of­tertiary education(55),­training(56),­training(57),­training,­R&d,­innovation,­promotion­of­social­and­economic­development(58),­types­of­institutes(59), universities,­specialized­institutions(60),­universities,­specialized­universities,­colleges,­technical­schools(61),­universities,­colleges(62), Source:­own­edition

120

KöpecziBóczT-LőrinczM3:Layout 1 3/23/16 2:22 PM Page 7

AgRáRtudoMányi KözlEMényEK,­2016/69.

ÉRTÉKELÉS

A­két­háború­közötti­globális­túltermelési­válság, majd­a­ii.­világháború­megtörte­a­magyar­piacgazdaság hosszú­távú­fejlődési­trendjét.­A­világ­fejlett­régióiban a­ii.­világháborút­követő­helyreállítási­periódusban már­az­autógyártás,­a­híradástechnikai­eszközök­gyár­tása,­a­műszeripar,­a­műanyagcikkek,­az­automatizálás, az­elekt­ronika,­az­atomenergetika­és­a­fogyasztási­cik­kek­gyártása­jelentették­a­húzóágazatokat.­A­helyreállítási­periódusban­a­termelés­volumenének­és­a­gaz­da­ság­növekedésének­üteme­–­a­hosszú­távú­trendekhez ké­pest­–­sokkal­gyorsabb­és­dinamikusabb­volt,­mint nor­mális­fejlődés­esetén.­A­világ­fejlett­térségeiben­az átlagostól­gyorsabb­ütemű­gazdasági­növekedés­mind­addig­tartott,­amíg­az­ágazatok­el­nem­érték­azt­a­tény­leges­termelési­szintet,­amit­a­gazdaság­a­háborús­vissza­esés­nélkül,­a­hosszú­távú­trend­alapján­követett­volna (Jánossy­1975). A­negyvenes­évek­második­felében­–­a­világgazda­ság­szerkezeti­változásainak­hatására­és­a­világ­nagyha­talmainak­két­tömbre­való­szakadása­következté­­ben­–­a­fejlett­ipari­országok­és­Magyarország­fejlődési tendenciái­szétváltak.­Az­autark­gazdaságpolitika­az 1940-es­évek­végére­teljes­mértékben­felszámolta­a­piac­gazdaság­intézményeit.­A­zárt­gazdaságok­a­mérsékelt gazdasági­színvonaluk,­a­homogén­gazdasági­szer­ke­zetük­és­a­merev­politikai­rendszerük­miatt­alkalmatlanok­voltak­a­világgazdaság­új­fejlődési­tendenciáinak a­követésére. A­nyolcvanas­évek­végén,­az­európai­szocialista gaz­dasági­rendszerek­összeomlásával­az­ország­ismé­tel­ten­piacok­nélkül­maradt,­egy­egyoldalú­homogén gaz­dasági­szerkezettel,­amely­gátolta­az­ország­nyitását a­nyugat-európai­piacok­irányába.­A­tervgazdaságot­ismételten­a­piacgazdaság,­az­állami­tulajdont­pedig­a magántulajdon­váltotta­fel.­A­kiegyezés­óta­eltelt­több mint­120­évet­követően,­Magyarország­újfent­a­piac­gazdaság­és­intézményrendszerének­a­kiépítésével­szem­besült.­A­rendszerváltozást­követően­az­országnak­ko­moly­gazdasági­visszaeséssel­és­ennek­társadalmi­hatásaival­kellett­szembesülnie­(3. ábra).

A gazdasági szerkezet átalakulása és a felsőoktatás fejlesztési direktívái közötti interakció az integrációs szakaszokban Magyarország­ 19.­ század­ második­ felétől­ napjainkig­számított­közel­másfél­évszázados­történelme folyamán­a­magyar­gazdaság­szerkezetének­össze­té­telére,­valamint­az­egyetemek­fejlesztésére­az­integrációs­és­dezintegrációs­korszakok,­illetve­ezek­kísérő jelenségei­meghatározó­hatással­voltak.­Az­ipari­forra­dalmat­megelőző­tradicionális­érát­a­gazdasági­szer­ke­zet­homogenitása,­a­primer­szektor­dominanciája­jel­le­mezte.­A­második­ipari­forradalmat­követően­a­szekunder­szektor­mellett­látványos­fejlődésnek­indult­a­ter­cier­ágazat­is. A­gazdasági­integrációs­korszakok­(osztrák-Ma­gyar­Monarchia,­Kölcsönös­gazdasági­Segítség­ta­ná­csa,­Európai­unió)­közös­jellemzője,­hogy­mindhárom esetben­megváltozott­az­ország­államberendezkedése, amely­a­nemzetgazdaság­ágazati­szerkezetének­–­oly­kor­kényszerű­–­transzformációját­eredményezte.­Az i.­világháborút­lezáró­trianoni­békeszerződés­nemcsak az­osztrák-Magyar­Monarchia­dezintegrációjával,­ha­nem­Magyarország­térszerkezetének­átrendeződésével is­párosult.­Az­addig­prosperáló­magyar­gazdaság­feltétel­és­intézményrendszere­–­a­területi­veszteségek­ha­tá­­saként­–­megrázó­módon­alakult­át.­Elveszítette­a gaz­daság­növekedését­támogató­forrásokat,­invesztíciókat­és­az­ezek­által­megtermelt­olyan­hozzáadott értékek­egy­jelentős­részét­is,­amelyek­a­többletérték visszaforgatása­révén­a­további­fejlesztések­forrásait jelenthették­volna­(piacok­elvesztése;­a­termelési­erőforrások­és­feltételek,­a­megvalósult­infrastrukturális és­intézményi­fejlesztések­határon­túlra­kerülése).­Ezek a­folyamatok­rendkívül­kedvezőtlenül­hatottak­a­gazdaság­szerkezetére­és­növekedési­ütemére.­A­nemzeti terek­átrendeződését­az­új­–­elsődlegesen­európai­– pia­cok­irányába­történő­nyitás­kísérte.

3. ábra: A munkanélküliek számának alakulása Magyarországon (1992–2014)

Forrás:­KSH­(2015b)­adatok­alapján­saját­szerkesztés Figure 3: Changes in the number of unemployed in Hungary (1992–2014) Source:­own­edition­based­on­KSH­(2015b)­data

121

KöpecziBóczT-LőrinczM3:Layout 1 3/23/16 2:22 PM Page 8

AgRáRtudoMányi KözlEMényEK,­2016/69.

Ebben­az­idő­szak­ban­a­magyar­gazdaságnak­egy­idejűleg­több­változáshoz­kellett­alkalmazkodnia.­Az államszocializmusból­a­piacgazdaságba­történő­át­me­net­hez,­a­gazdaság­szerkezeti­és­technológiai­transzformációjához,­új­jelenségként­a­globalizáció­hatá­saihoz­és­nem­utolsó­sorban­az­európai­gazdasági­és­politi­kai­integrációs­folyamatokhoz­(Enyedi­2004). Az­integrációs­korszakokban­az­államberendez­ke­dés­változásával,­a­gazdasági­és­társadalmi­környezet át­alakulásával­a­felsőoktatás­funkciói­is­jelentős­válto­zásokon­mentek­keresztül.­A­világgazdaság­szerkezeti átalakulásának­folyamatában­a­fejlett­ipari­országok­és az­államszocialista­országok­egyetemeinek­fejlődési trendjei­is­egyre­inkább­elágaztak.­A­fejlett­országok több­ségében­a­képzési­struktúra­diverzifikált­volt.­A­20. század­második­felében­Európa­és­a­világ­fejlett­tér­sé­geiben­széles­körben­bontakozott­ki­az­egyetemek­tudo­mányos­kutatási­tevékenysége.­Ezektől­a­direktí­vák­tól­eltérően,­az­államszocialista­országokban­az­egyetemek­kutatási-fejlesztési­és­innovációs­tevékenységei­a háttérbe­szorultak. Magyarországon­a­20.­század­második­felében­és a­21.­század­elején­kezdtek­kiteljesedni­az­egyetemek társadalmi­és­gazdasági­funkciói.­Csakúgy,­mint­a­gazda­sági­szerkezet­átalakulása,­az­egyetemek­szerepválla­lásának­változása­is­az­európai­trendeket­követte.­Az Európai­ unió­ kohéziós­ és­ strukturális­ politikájának

gazdaságfejlesztésében­a­felsőoktatás­megkülönböz­te­tett­figyelmet­kap,­hiszen­az­egyetemek­már­nem­csu­pán­követői­a­társadalmi­és­gazdasági­változásoknak, ha­­nem­hatással­is­vannak­a­gazdasági­szerkezet­struktu­­rális­arányainak­elmozdítására­és­a­gazdaság­fej­lő­désére. KÖVETKEZTETÉSEK A­történelem­folyamán­a­felsőoktatás­fejlődése­– oly­kor­kényszerűen­–­a­társadalmi­és­gazdasági­fo­lya­matok­változásait­követte.­Az­integrációs­korszakok gaz­dasági­folyamatai­és­a­felsőoktatás­funkcióinak­tör­téneti­előzményei­megerősítették­azt­a­feltételezésünket,­hogy­egy­homogén­funkciókkal­rendelkező­egye­tem­nagyobb­mértékben­függ­a­homogén­regionális gaz­dasági­szerkezet­transzformációjától,­mint­egy­szé­lesebb­K+F+i­diszciplináris­bázison­alapuló­és­diver­zi­fikáltabb­funkciókat­ellátó­intézmény.­A­szélesebb K+F+i­diszciplináris­bázison­alapuló­intézmények­aktívabban­és­magasabb­hatásfokkal­tudnak­szerepet­vállalni­a­lokális­gazdaságok­fejlesztésében,­továbbá­erő­­sít­­hetik­a­felsőoktatás­és­a­gazdaság­térségi­szer­ve­ző­dé­­sét­és­kohézióját,­ezáltal­az­egyetemek­szerep­vállalá­sát­a­társadalmi,­gazdasági,­kulturális,­globális­fo­lya­ma­tok­és­kihívások­kezelésében.

IRODALOM Kövér­gy.­(2001):­A­reformkortól­az­i.­világháborúig.­[in:­Honvári J.­(szerk.)­Magyarország­gazdaságtörténete­a­honfoglalástól­a 20.­század­közepéig.]­Budapesti­Közgazdaságtudományi­és államigazgatási­Egyetem.­Aula­Kiadó­Kft.­Budapest.­243–307. KSH­(2014):­A­gdP­alakulása­(1960–) KSH­(2015a):­A­főbb­nemzetgazdasági­mutatók­alakulása­(1960–) KSH­(2015b):­A­munkanélküliek­számának­alakulása­(1992–) lux­g.–Mezei­C.­(2012):­A­gazdaságfejlődés­szerkezeti­és­területi problémái­a­nyugat-Balkánon.­Magyar­tudomány.­4:­407–416. nemes­nagy­J.­(1987):­A­regionális­gazdasági­fejlődés­összehasonlí­tó­vizsgálata.­Akadémiai­Kiadó.­Budapest. nemes­nagy­J.­(1998):­A­tér­a­társadalomkutatásban.­Hilscher­Rezső Szociálpolitikai­Egyesület.­Budapest. országos­levéltár­(1985):­Előterjesztés­az­MSzMP­KB­Agitációs és­Propaganda­Bizottság­számára­a­felsőoktatási­intézményhálózat­korszerűsítéséről.­http://library.hungaricana.hu/hu/view/ MolMSzMPKB__APB_1985/?pg=769&layout=s­letöltés­idő­pontja:­2015.­augusztus­24. Rechnitzer­J.­(2008):­A­regionális­fejlődés­erőforrásainak­átrende­ző­dése,­új­súlypont:­a­tudás.­[in:­lengyel­i.–lukovics­M.­(szerk.) Kérdőjelek­a­régiók­gazdasági­fejlődésében.]­JAtEPress. Szeged. 13–25. Social­Science­Research­Council­(1954):­Acculturation:­An­Exploratory Formulation.­American­Anthropologist.­56.­6:­973–1000. Stark­A.­(2004):­A­magyar­államháztartás­rendszere,­működése,­a nem­zetgazdasággal­való­összefüggése.­debreceni­Egyetem.­Buda­­pest–debrecen. Sucháček,­ J.­ (2008):­ territorial­ development­ Reconsidered. http://­mpra.ub.uni-muenchen.de/15009/i/JSuCHACEK_ tERRitoRiAl_dEVEloPMEnt_REConSidEREd.PdF letöltés­időpontja:­2015.­július­30.

1949.­évi­XXVii.­törvény­a­Magyar­tudományos­Akadémiáról Bairoch,­P.­(1976):­Europe’s­gross­national­Product­1800–1975. Journal­of­European­History.­5.­2:­273–340. Enyedi­gy.­(1997):­A­sikeres­város.­tér­és­társadalom.­11.­4:­1–7. Enyedi­gy.­(2004):­Regionális­folyamatok­a­posztszocialista­Ma­gyarországon.­Magyar­tudomány.­9:­935–941. Európai­unió­(2014):­Hatodik­jelentés­a­gazdasági,­társadalmi­és­te­rü­leti­kohézióról.­Az­Európai­unió­Kiadóhivatala.­luxemburg. Felsőoktatás-fejlesztési­tárcaközi­Vegyes­Bizottság­(1992):­A­ma­gyar­felsőoktatás­fejlesztése­2000-ig.­Művelődési­Minisztérium. Budapest. Fokozatváltás­a­felsőoktatásban­(2014):­A­teljesítményelvű­felsőokta­tás­fejlesztésének­irányelvei.­Emberi­Erőforrások­Minisztériu­ma.­Budapest. gál­z.­(2005):­Az­egyetemek­szerepe­a­regionális­innovációs­hálózatokban.­[in:­Buzás­n.­(szerk.)­tudásmenedzsment­és­tudásalapú gazdaságfejlesztés.]­Szegedi­tudományegyetem­gazdaságtudo­mányi­Kar­Közleményei.­JAtEPress.­Szeged.­269–292. germuska­P.­(2002):­A­szocialista­városok­létrehozása.­Századvég. 2:­49–73. gerschenkron,­A.­(1984):­A­gazdasági­elmaradottság­–­történelmi táv­latból.­gondolat­Kiadó.­Budapest. Horváth­gy.­(2013):­A­területi­kutatásoktól­a­regionális­tudományig Kelet-­és­közép-európai­tudománytörténeti­vázlat.­tér­és­társa­dalom.­27.­4:­30–51. Jánossy­F.­(1975):­A­gazdasági­fejlődés­trendvonaláról.­Magvető. Budapest. Kelemen­E.­(2009):­A­magyar­felsőoktatás­története­a­dualizmus­korá­ban.­Scientica­Pannonica.­2.­2:­1246–1260. Kiss­J.­(1998):­Az­ágazati­gazdaságszerkezet­szerepe­a­regionális differenciálódásban­Magyarországon.­tér­és­társadalom.­12.­1– 2:­138–162.

122