A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató „A régió felsőoktatásának jelene és jövője” konferencia 1
Pécs, 2013. május 6.
Energiaellátási elvárások A Paksi Atomerőmű megfelel az energiaellátási elvárásoknak Társadalmi elvárás – – – – – –
Biztonságos A társadalom elfogadja Magas a rendelkezésre állása Nagy a megbízhatósága Üzemanyaga jól tartalékolható Üzemanyagpiaca független
Gazdasági elvárás – – – – –
Versenyképes Alacsony a termelési költség Stabil az üzemanyag-piac Valós költségalapú működés Távlatokban is megfelelő
Környezeti elvárás – – – – 2
Fenntartható Termelése CO2 mentes Környezeti hatása minimális Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött
CO2
Tények a Paksi Atomerőműről Az 1982-87 között üzembe-helyezett blokkok megbízható, biztonságos üzemvitellel állítják elő a villamos energiát. Korszerűsítések eredményeképpen a 4 blokk teljesítménye 2009re fokozatosan 2000 MW-ra növekedett.
Az atomerőmű biztonságát - a jól képzett, biztonságtudatos, elkötelezett munkatársak, - a folyamatos fejlesztések, biztonságnövelő intézkedések, és
- az öregedő berendezések kiváltását célzó rekonstrukciók garantálják. Az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések az eredeti 30 éves üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását teszik lehetővé. 3
Folyamatos a biztonság növelése Miért gondoltuk, hogy egy 30 éve épített atomerőmű további 20 évig üzemeltethető és biztonsága garantálható? Az erőmű biztonságának növelését célzó tevékenység Pakson 1986-ban elkezdődött, jóval a 4. blokk üzembe helyezése előtt. Akkor a szovjet szállító által javasolt intézkedések vizsgálata és megvalósításának előkészítése állt a tevékenység középpontjában. 1991 – 1994 1996 – 2002 1993 – 2002
AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) Átfogó biztonságnövelési intézkedési (BNI) program Program a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére 1999 és 2007 Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok végrehajtása 1999megújított Végleges Biztonsági Jelentés összeállítása és évenkénti aktualizálása 2008 – 2014 Súlyosbaleset-kezelési koncepció kidolgozása 2011 Fukusima utáni Célzott Biztonsági Felülvizsgálat
4
Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) Az ÜH megvalósíthatósági vizsgálata 2000-ben kezdődött.
Az OAH 2009-ben értékelte és elrendelte az ÜH Végrehajtási Program megvalósítását. Hazai és nemzetközi független szakértői vizsgálatok segítették munkánkat.
A továbbüzemelésre vonatkozó engedélykérelemben bemutattuk, hogy a hatóság által előírásokkal ellátott ÜH Végrehajtási Programot sikeresen elvégeztük, és az 1. blokkot felkészítettük a meghosszabbított üzemidejű üzemeltetésre. Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 18-án kiadta az 1. blokk további 20 évre szóló üzemeltetési engedélyét.
5
Kutatás-fejlesztés Az atomerőművi technológia biztonságos üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges:
6
a magas színvonalú szakmai felkészültség, az igényes mérnöki-műszaki tudományos háttér, a nukleáris és biztonsági kutatás-fejlesztés, a szakemberek utánpótlása, a független elemzési lehetőséget biztosító, hozzáértő, hazai intézmény háttér fenntartása, fejlesztése.
Szakemberállomány Teljes létszám: Felsőfokú végzettségű:
2500 fő (30% diplomás) 750 fő (PTE diplomás 10 %)
egyéb főiskola 8% műszaki egyetem 40% műszaki főiskola 46%
műszaki egyetem egyéb egyetem műszaki főiskola egyéb főiskola
egyéb egyetem 6%
Felsőfokú végzettségű dolgozók aránya az atomerőműben
7
Az üzemeltető személyzet oktatása Az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez magasan kvalifikált és motivált szakembergárdára van szükség. A szimulátor 1985-87 között épült finn-magyar együttműködéssel • Az emberi hibázás lehetőségének csökkentése • A blokkvezénylői személyzet oktatásán túl fejlesztő és teszt környezetet biztosít az átalakításokhoz, rekonstrukciókhoz A KGYK NAÜ-Phare projekt keretében épült 1995-97 között, melyben • SAT-alapú képzési programok keretében, oktatási célú nagyberendezéseken folyik a karbantartó és műszaki személyzet képzése
Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) Szimulátor Központ 8
MVM PA Zrt. gazdasági jelentősége
Egy lakosra jutó
BARANYA MEGYE
SOMOGY MEGYE
TOLNA MEGYE
DÉLDUNÁNTÚLI RÉGIÓ
MAGYARORSZÁG
582
1.131
1.074
888
1.741
53,3 %
15,8 %
0,8 %
ipari termelés (E Ft)
ebből MVM PA Zrt.
49.740
31.568
28.770
110.078
1.985.850
17.425
10.138
15.950
43.513
879.002
ebből MVM PA Zrt.
36,9%
9,7 %
0,5 %
(10.628 M Ft)
ipari: 66,6 %
ipari: 24,4 %
ipari: 1,2 %
Beruházások
ebből ipari (M Ft)
KSH + MVM PA Zrt. 2012.09.30. 9
MVM PA Zrt. szerepe a régióban
Foglalkoztatott
BARANYA MEGYE
SOMOGY MEGYE
TOLNA MEGYE
DÉLDUNÁNTÚLI RÉGIÓ
MAGYARORSZÁG
140,6
115,8
86,4
342,8
3.935,5
78,8
69,6
44,8
193,3
2.671,4
14,1
9,1
9,6
11,4
10,4
-
-
7,26 %
1,68 %
-
(1000 fő) Alkalmazott (1000 fő) Munkanélküli
ráta (%) MVM PA Zrt. + ATOMIX Kft. (3253 fő)
KSH + MVM PA Zrt. 2012.09.30. 10
Regionális jelenlét Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a Dél-Dunántúl domináns állami vállalata, a régió motorja: - 53,3%-os részarány Tolna megye ipari termelésében, - 66,6%-os részarány Tolna megye ipari beruházásaiban, - itt dolgozik a megye foglalkoztatottjainak 7,26 %-a,
- Paks ~10.000 lakosa megélhetése révén kapcsolódik az erőműhöz, - beszállítóink számosak, közel 200 vállalkozás, - erőműves forgalmuk 40-60 millió euró, ennek ~ 30%-a a térségben
realizálódik.
11
Társadalmi felelősségvállalás - Regionális projektek támogatása - Az oktatás és a szakképzés támogatása
- Szociális és karitatív tevékenységek támogatása - Környezetünk védelmének támogatása - Nemzeti értékek, kulturális hagyományok ápolása
- A város sportéletének, verseny- és tömegsportjának támogatása
12
Társadalmi elfogadás
13
Bővítés: az előkészítéstől a megvalósulásig A Kormány kormánybizottságot állított fel a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. (2012. 05.30.) Az MVM Zrt. létrehozta a paksi atomerőmű bővítésére az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projekttársaságát. (2012. 08.03.)
14
Szakemberigény Az atomerőmű és az ipari, oktatási, kutatási, ellenőrzési és irányítási területek igénye összekapcsolódik. A meglévő és az új blokkok üzemeltetéséhez, és majdani leszereléséhez szükség van megfelelően képzett szakemberekre. Energetikai szakemberigény felmérés
Atomerőmű létesítés becsült (közvetlen) munkaerő szükséglete: 3000 -3200 fő/1000 MW
Forrás: Dr. Aszódi Attila BME NTI 2008
Forrás: Lévai Projekt 2010 15
Társadalmi-gazdasági kapcsolatok
– A térségi munkaerő bevonása: képzések vizsgálata szakmai humánerőforrás térkép humánerő-szükséglet vizsgálata
– A térségi vállalkozások részvétele – Nukleáris klaszter alapítás – Térség- és településfejlesztés
16
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. stratégiája Jövőképünk: Nukleáris biztonság
a paksi atomerőművet a lehető legbiztonságosabban,
Társadalmi felelősségvállalás
leggazdaságosabban üzemeltessük, és ésszerűen legtovább üzemben tartsuk. Biztonságos villamos energia termelés
Környezeti hatás Eredményes gazdálkodás
17
Megbízhatóság
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 18
