A TEHETSÉGFEJLESZTÉS KRITIKUS PONTJAI Nagykanizsa, 2012. október 18.
Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke
[email protected] További információk: - www.mateh.hu - www.geniuszportal.hu
Kritikus pontok a tehetséggondozás folyamatában Tehetségkeresés, Differenciált
azonosítás
fejlesztés
Gyorsítás Komplex Új
programok (gazdagítás)
szerepek a fejlesztésben
Családdal
való együttműködés
Hatásvizsgálat
I. TEHETSÉGKERESÉS, AZONOSÍTÁS I./1. Az azonosítás szintjei - Első szint: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése. - Második szint: ad hoc azonosítás. - Harmadik szint: tesztek segítségével végzett azonosítás. - Negyedik szint: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása .
I./2. Alapelvek az azonosításhoz
Az azonosításhoz a Mönks-Renzulli vagy a Czeizel-modell ad kapaszkodókat, minden összetevőre figyelnünk kell. (ábra!) A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek” titulussal. Kereső programok szerepe! A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget. A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás: komplexitás! (Életkoronként változó eszközrendszer!)
A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL
Czeizel-féle modell
I./3. Az azonosítás módszerei I.3.1. Általános megfigyelési szempontok: a „Nebraskai Csillagos Éjszaka” tehetség-jellemzői (Eyre) TEVÉKENYSÉGÉHSÉG:
expresszív, szerepjáték, show,, spontaneitás, kihirdet, lelkes KÍVÁNCSISÁG - ÉRDEKLŐDŐ: megjegyez, vizsgál, megfigyel, keres, kérdez, megkér, átlát RÉSZT VESZ: kezdeményez, vezet, bevon, bátorít, bemutatja, hogy kell csinálni, instrukciót ajánl vagy kiegészít, segít FELFEDEZŐ: kísérletezik, épít, tervez, összerak, rendez FANTÁZIA: kitalál, imitál, elképzel, eredeti konstrukció, új design FÓKUSZÁL: összeszedett, szorgalmas, koncentrál (+)
HUMOR: viccek, okos,
eredeti, spontán, reagál
KÉPSZERŰ: metaforák használata,
illusztrál, művészi, expresszív
szimbólumok,
ÖNÁLLÓ:
egyedül dolgozik, önmagára figyel, elmélyült, szorgalmas, koncentrál, tervez GONDOLKODÓ: megért, érvel, összekapcsol, asszociál,
megtalál, alkalmaz, megmagyaráz, megold MOZOGVA CSINÁL:
demonstrál, összerak, reagál, bemutatja, hogyan vagy mit, non-verbálisan expresszív FIGYELMES: észrevesz, meglátja az összefüggést,
kapcsolatba hoz, megjósol, vizsgál, megkülönböztet, meghatároz különbségeket, változást
(+)
ÖSSZEÁLL
A KÉP: mintát, szabályszerűséget észrevesz, felfog, metaforát talál, megjósol, elemez, elméletet gyárt ÉRZÉKENY:
könnyen elsírja magát, megfontolt, segítőkész, empatikus, aggódó, gondos ÖNKÉNT JELENTKEZIK: kiterjeszt , illusztrál, összeköt
leír, megmagyaráz, segít, bemutat, tanácsot ad, bátorít SZÓKINCS: folyékony,
megért, kifejező, összefüggésbe hoz, bonyolult szintaxis, “felnőtt“ szavakat használ MÁSOK ÁLTAL ELISMERT: kiválasztott,
forrásként tekintenek rá, magához vonz másokat ÜSTÖKÖS:
látványos.
bármilyen viselkedés, ami eltérő vagy
I.3.2. SPECIÁLIS MEGFIGYELÉSI ZEMPONTOK:
A/ MATEMATIKA (Kennard)
- A probléma formális struktúráját úgy közelíti meg, hogy az további lépésekhez vezet. - A példákból általánosít. Mintát, szabályosságot keres és felismer, specializál és feltételez, problémamegoldási módszereket általánosít. - Logikusan érvel és ennek következményeként érvelési láncolatokat alakít ki, ellenőriz, indokol, bebizonyít. - Matematikai szimbólumokat használ a gondolkodási folyamat részeként. - Rugalmasan gondolkodik, adaptálja a probléma-megközelítési módokat és váltogatja őket. - Megfordítja a gondolkodás menetét. Előre és hátrafele is gondolkozik, hogy megoldjon egy problémát. - Közbülső lépéseket átugrik a logikai érvelésben és rövidített matematikai formulákban gondolkozik. - Észben tart általános matematikai viszonyokat, probléma-típusokat, általános problémamegoldó módszereket és érvelési formákat.
B/ SZEMPONTOK A ZENEI TEHETSÉG KORAI FELISMERÉSÉHEZ: MOTIVÁCIÓ (Turmezeyné dr. Heller Erika) 1. Az ének foglalkozásokon végig részt vesz. 2. Az ének foglalkozásokon koncentrál a feladatokra, tevékenységekre. 3. A dalos játékokban szívesen lép kapcsolatba társaival, működik velük együtt. 4. Beleéli magát a dalos játékokba. 5. Beleéli magát a hallgatott zene hangulatába. 6. Figyelmesen követi az óvónő énekét, hangszerjátékát. 7.Fogékony környezetének hangjaira. (+)
8. Családjának is előadja az óvodában tanult mondókákat, dalokat. 9. Aktívabban vesz részt zenei tevékenységben, mint másféle tevékenységekben. 10. Spontán helyzetekben önmagától énekel, mondókázik. 11. Szívesen beszélget dalokról; zenével, zenei tevékenységekkel kapcsolatos dolgokról. 12. Ha új zenei benyomás éri, felélénkül. 13. Ha túl nehéz számára a (zenei) feladat, hamar elveszti az érdeklődését. 14. Szeret örömet okozni énekével szüleinek, családjának, az óvodapedagógusnak.
I.3.3.Pszichológiai vizsgálati módszerek a beválogatáshoz 1. A tanuláshoz fűződő viszony feltárása: „Tanulási szokások” kérdőív, „Tanulás iránti attitűd” kérdőív, a motivációs sajátosságok megragadása irányított interjú kérdéssel. 2. Megismerési képességek feltérképezése: figyelemvizsgálat, emlékezetvizsgálat /verbális és vizuális/, gondolkodásvizsgálat /analógiás és logikai/. 3. Kreativitás-vizsgálat. 4. Énkép, önértékelés feltárása: bemutatkozó játékok, énkép - máskép/p/, jövőkép.
I.4. Összegzés: az azonosítás funkciója
A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszerével is csak eszköz a fejlesztési folyamatban, jól ábrázolja ezt Tannenbaum ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése. (+)
II. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS II./1. A differenciálás formái az integrált osztályokban
Nyitott feladatok mindenkinek. Különböző munkatempóra épülő feladatmegoldás. Képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok. Az alapokról való indulás. Egyéni feladatadás. Alapszint plusz választott feladatok
- Adaptív oktatás: a differenciálás és az egyéni sajátosságokra tekintettel szervezett integrált oktatás együttes alkalmazása. (M. Nádasi Mária)
II./2. A tehetséges diákok jellemzői mint a differenciálás alapjai a) A tehetséges gyermekek a többi gyermektől eltérő ütemben tanulnak, és ennek az ütemnek az összehangolása programjukkal kulcsfontosságú a fejlődésük szempontjából. b) A tehetséges gyermekek a tanulás kulcsterületein mélységre vágynak. c) A tehetséges gyermekeknek szükségük van arra a kihívásra és ösztönzésre, hogy potenciális képességeiket próbára tegyék. d) A tehetséges gyermekeknek iskolai éveik alatt végig szükségük van programokra és szolgáltatásokra! Hatékony tehetséggondozás az intellektuális szférában döntően az iskolai munkára építhető!
II./3. Változatos szervezeti formák a tehetségesek differenciálásában - a tanórai differenciálás különféle formái, /minél több kiscsoportos - kiemelten kooperatív tanulás - és egyénre szabott munka!/ - speciális osztály, - fakultáció, - délutáni foglalkozások /szakkör, blokk, önképzőkör stb./, - hétvégi programok, - nyári kurzusok, - mentor-program stb.
III. GYORSÍTÁS
Korábbi iskolakezdés. Osztály-átléptetés. D-típusú osztályok. Tanulmányi idő lerövidítése. Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése.
IV. KOMPLEX TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK (GAZDAGÍTÁS) 1. Kiindulási pont: Gagné-féle ábra 2. A komplex programok összetevői: a/ a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, b/ a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például motiválatlanság, alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.), c/ megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal), d/ szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. 3. Fontos elem: egyéni fejlesztési terv (képesség- és pszichológiai hatásvizsgálatokra építve) alapján differenciált munkaformák. (+)
Főbb szempontok az egyéni fejlesztési tervhez (M. Nádasi Mária)
A/ Az új ismeretek feldolgozásához vagy az ismeretek alkalmazásához szükséges tudás, műveleti képességek színvonala B/ A tanulásra való készenlét sajátosságai C/ Az önálló munkavégzéshez szükséges feltételek megléte a tanulóban D/ Személyiségjellemzők E/ Fejlettség az együttműködés terén, a társas helyzet jellemzői FONTOS TÉNYEZŐK: ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK, SPECIÁLIS TEHETSÉGTERÜLET, EGYÉNI JELLEMZŐK, ÉLETKOR, ISKOLAI FELTÉTELEK, CSALÁDI HÁTTÉR stb.
V. ÚJ SZEREPEK A FEJLESZTÉSBEN
Programvezető Munkacsoport-vezetők Tehetséggondozó koordinátor /!/ Tehetség-tanácsadó szakember (erre képzett pedagógus vagy pszichológus) /!/ Mentor: olyan szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja egy-egy tehetséges diák tevékenységét /!/ Az egyes fejlesztő szakemberek
VI. EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL
célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása, a tanuló megismerése, tehetségének felismerése, a fejlődés közös értékelése, a pedagógus tanácsa, módszertani segítségnyújtása, a gyerek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés, közös programok szervezése, pályaválasztás irányítása.
VII. HATÁSVIZSGÁLATOK I. Speciális tehetség fejlődése II. Pszichológiai háttértényezők
Általános intellektuális képességek Kreativitás Tanulási motiváció Egyéni tanulási stratégiák Személyiség-összetevők Szorongás Pályaorientáció
