A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

AZ IPARI PARKOK KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKRA ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VÁRHATÓ EU TÁMOGATÁSOKRA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM megbízásából készítette az IPARI PARKOK EGYESÜLET

2003. november 25.

TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETė

1

VEZETėI ÖSSZEFOGLALÓ

4

1.

IPARPOLITIKA - IPARI PARKOK

15

1.1. Nemzetközi iparfejlĘdési trendek

16

1.2. Fordizmustól a poszt-fordizmusig

17

1.3. Csúcstechnológia

19

1.4. Hogyan tovább? Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás

23

JELENLEGI HELYZET

24

2.1. Kihívások és célok

24

2.2. Az ipari parkok fejlĘdésének fĘbb vonásai (swot analízis)

26

2.3. Az ipari park definíciói

29

2.4. Parktípusok

31

2.

3.

2.4.1. Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok

32

2.4.2. Átfogóbb szervezeti struktúrák

33

2.4.3. A telepítés jellege szerinti parktípusok

33

2.5. FejlĘdési fázisok (nemzetközi kitekintés)

34

2.6. Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek)

35

AZ IPARI PARKOK SZERVEZėDÉSE MAGYARORSZÁGON 37 3.1. Klaszterek

37

3..2. Klaszterek Magyarországon

40

3.3. Az ipari park program eredményei 2002 év végén

43

3.4. Az "Ipari Park" címmel rendelkezĘ szervezetek

44

csoportosítása 3.5. Dinamikus fejlĘdési modell

45

1

4.

IPARI PARKOK - EU

52

4.1. Az EU támogatási rendszerének alapjai

52

4.2. Az EU támogatási rendszerének néhány jellemzĘje

54

4..2.1. Strukturális Alapok

54

4.2.2. Nemzeti Fejlesztési Terv

56

4.2.3. Decentralizáció

58

5.

IPARI PARKOK - KISTÉRSÉGEK

61

6.

STRATÉGIAI FELADATOK

68

6.1. Az ipari parkok stratégiai fĘirányai, prioritásai

68

6.1.1. Befektetés-ösztönzés

70

6.1.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése

74

6.1.3. Innováció

79

Helyzetkép

79

Innováció - EU

85

Az innovációpolitika hazai stratégiai céljai és

86

feladatai Ipari parkok – mint innovációs struktúrák 6.1.4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

88 89

6.2. Intézményrendszer

96

6.3. Pénzügyi, jogi keretek

103

6.3.1. Forrásszükséglet

106

6.3.2 Ipari Park Alap

114

6.3.3. Jogi keretek

114

6.3.4. Szervezeti feltételek

116

IRODALOMJEGYZÉK

117

MELLÉKLET ÁBRÁK, DIAGRAMOK 2

FÜGGELÉK Az Ipari Parkok adatainak feldolgozása és a klaszterek magyarországi helyzetének áttekintése Térinformatikai módszerek az ipari parkok fejlesztésében Értékalapú parkok Magyarországon és külföldön Székesfehérvár TECHNOLPOLIS

3

BEVEZETė Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, különös tekintettel a regionális fejlesztési programokra és az azokhoz kapcsolódó várható EU támogatásokra c. munka egyértelmĦen jövĘorientált. A pályázatot elnyerĘ Ipari Parkok Egyesület (IPE) ezért az ipari parkok fejlĘdési sajátosságaival csak olymértékben foglalkozik, amennyire ezt a jövĘbeli (tervezett, javasolt) funkciók, feladatok indokolják. Ez a metódus nem gyengíti a munka megalapozottságát, mert az IPE számos tanulmányban, illetve 1997. januárjától rendszeresen megjelenĘ Hírleveleiben folyamatosan foglalkozott az aktuális tennivalókkal éppúgy, mint a távlati (stratégiai) feladatokkal (Lásd: 1. sz. Melléklet). A stratégiai anyag készítése során igyekeztünk elkerülni minden ismétlést, átfedést a gazdasági tárca számára korábban készített szakmai munkákkal. Azzal számolunk, hogy az azokban szereplĘ ismeretek adottak, ezért csak az idĘközben történt változásokra utalunk az anyagban (pl.: ma már nem 48%, hanem az ipari parkoknak több mint 60%-a rendelkezik honlappal ...). Az IPE nagyon fontosnak tartja, hogy a stratégiával kapcsolatos elgondolásokba bevonja az ipari parkokat is. A regionális workshopok ezért megkülönböztetett szerepet kaptak az anyag összeállításában. Az Egyesület által 2002. októberében és novemberében szervezett regionális workshopokon, a 2002. november 29-i országos konferencián a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiáját, illetve operatív programjait véleményezték az ipari parkok menedzserei, kistérségi megbízottak, és tettek javaslatokat intézkedések, programok, projektek kidolgozására. Ebbe a sorba tartozik az IPE KözgyĦlése is, ahol ez a téma átfogó jelleggel képezte a vita tárgyát. A stratégia kialakításában meghatározó volt a 2003 júliusában megtartott hét regionális workshop, ahol a swot analízist, a koncepció lényeges kérdéseit lehetett megvitatni. A sort a 2003. november 13-án, a GKM-ben, Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Asszony elnökletével megtartott konferencia zárta a csaknem kész stratégiai anyagról.

1

Az IPE kezdettĘl részese a Nemzeti Fejlesztési Terv munkálatainak, javaslatai jórészt beépültek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programba. Mindemellett az elĘttünk levĘ jövĘ tele van bizonytalansággal. Az ipari parkok pozíciója a programfinanszírozásra épülĘ EU-ban kedvezĘ, hiszen minden ipari park egy pályázatra benyújtott programmal nyerte el az "Ipari Park" címet. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai az ipari parkok számára a jövĘben számos új lehetĘséget nyitnak, az együttmĦködés témakörei kibĘvülnek, s mind jelentĘsebb külsĘ forrásbevonással számolhatunk. Ebben a helyzetben rendkívül fontossá lesz, hogy a sporadikus elhelyezkedésĦ ipari parkok egy átgondolt stratégia jegyében dolgozzanak, s hálózattá fejlesztésük átgondoltan, a szinergia-hatások érvényre juttatásával valósuljon meg. A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. KettĘs cél vezet bennünket a modell közreadásával: -

képet szeretnénk adni arról, hogy az ipar- és térségfejlesztési célok elérését milyen ipari park típusok (üzleti-, technológiai-, tudományos-, innovációs-, logisztikai-, stb.) szolgálhatják, s ezeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük, fejlĘdésük érdekében milyen képességek elsajátítása lesz egyre fontosabb, s ezek milyen kormányzati szerepvállalást igényelnek;

-

bemutatni, hogy az EU-ban az ipari parkok révén a versenyképesség milyen változatos szervezeti és finanszírozási megoldásokon keresztül növelhetĘ, a szĦken értelmezhetĘ "ipari tevékenység" hogyan tágítható (fĘként szolgáltatásokkal)

az

átfogóbb

tartalmat

kifejezĘ

"értéktermelĘ

tevékenység" felé. E vonatkozásban a függelékek igyekeznek orientációs utakat bemutatni. Az ország ipari parkjainak fejlesztési stratégiája nem nélkülözheti az EU-ban körvonalazódó,

perspektivikus

elgondolások

figyelembevételét.

Kapcsolatot

létesítettünk ezért azzal a munkával, amely az EU 5. K+F keretprogram keretében "Az ipari-szolgáltató

parkrendszer

általános

modellje,

strukturálódása,

mĦködése,

jellegzetes vonásai" címmel számos EU ország kutatóinak bevonásával készül. Köszönet Dr. Cselényi József professzor úrnak – aki magyar részrĘl vesz részt a 2

programban – az együttmĦködésért, hogy több ponton a két munkát össze lehet kapcsolni. A tanulmány készítĘi tehát inkább a lehetĘségek bemutatására összpontosítottak, semmint kész receptek ajánlására. Fontosnak tartjuk a világban már mĦködĘ parkok tapasztalatainak figyelembevételét – de ezeket minden régiónak, parknak egyedileg is fel kell dolgoznia, értékelnie, saját rendszerét kiépítenie. A Stratégiakutató Intézet tanulmánya szemléletesen mutatja be: milyen sokszínĦ ma már a kép a világban. Mindemellett a stratégia nélkülözi a tételes feladatkijelölést, néhány fontos elemre koncentrál (innováció, regionális irányítás, tĘkebevonás, szolgáltatás, Ipari Park Alap, differenciált struktúra kialakítása, ipari park törvény, stb.). Fontosnak tartjuk a fejlesztések módszertani korszerĦsítését az információtechnológia alkalmazásával. Dr. DetrekĘi Ákos akadémikus és munkatársai által összeállított tanulmány e téren új lehetĘségekre világít rá. Annak érdekében, hogy a stratégia valóságformáló funkcióra tegyen szert, körvonalaztuk azokat az intézményi, finanszírozási, jogi tennivalókat, amelyek végrehajtását sürgetĘnek tartjuk. E vonatkozásban reményt keltĘ az a konzultáció, amit Dr. Csillag István miniszter úrral és Pongorné dr. Csákváry Marianna helyettes államtitkár asszonnyal folytattunk a legfontosabb kérdésekrĘl. A Magyarországon létrejött ipari parkok nem csupán idĘbeli (mintegy évtizedes) elĘnyt élvezhetnek Kelet-Közép Európában, hanem a helyi kezdeményezĘerĘbĘl fakadón megalapozottságot, a helyi adottságokhoz szervesen kapcsolódó, a rugalmas alkalmazkodásra képes struktúrák elĘnyeit is. Ezt a továbbiakban is olyan értékként tételezzük, amit meg kell Ęrizni. A szerves fejlĘdés során kialakult szubszidiaritás, partnerség az ipari parkok számára olyan további értékek, amelyek érvényre juttatása, illetve továbbfejlesztése közös érdek.

Rakusz Lajos elnök Budapest, 2003. november 25.

3

VEZETėI ÖSSZEFOGLALÓ A rendszerváltás utáni idĘszak talán legjelentĘsebb technológiapolitikai fejleménye az ipari parkok megjelenése, szerves fejlĘdése, a gazdaságpolitikában stratégiai státus elérése. Fontos szerepük volt abban, hogy a privatizációs hullám elülte után az ország tĘkevonzó képessége nem esett vissza, s jelenleg 130 ezer embernek biztosítanak munkaalkalmat. 1.

Magyarországon jelenleg 160 szervezetnek van "IPARI PARK" címe. Az ipari parkok adták 2002-ben az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át. Az ipari foglalkoztatottak 15,7%a dolgozik ipari parkjainkban. Az ipari parkokban mĦködĘ vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlagot 70%-al haladja meg, s 15%-ra közelíti meg az EU országok termelékenységének átlagát. Az ipari parkokban – az "Ipari Park" cím elnyerésének idĘpontjához, mint bázishoz

viszonyítva

–

a betelepült

vállalkozások

száma 865-el,

a

foglalkoztatottak száma 50 ezerrel, a termelĘ beruházások értéke 930 Mrd Ft-al, az éves termelési érték 2.400 Mrd Ft-al nĘtt. Az ipari parkok betelepítettsége, fejlettsége változó. 46 ipari parkba már több mint 10 vállalkozás települt be és parkonként már több mint 500 fĘt foglalkoztatnak, ezek "ipari park szerĦen" mĦködnek. 46 ipari parkban a betelepülés már elĘrehaladt. 44 ipari parkban a betelepülés megindult, vannak már mĦködĘ vállalkozások. 24 ipari parkban még nincs mĦködĘ vállalkozás, a fejlesztések

a kezdeteknél tartanak. Az ipari parkok betelepítettsége

összességében 40%-os. 1997 és 2003 között az ipari parkok számára biztosított összes (IKIM, GKM, Központi TFC és decentralizált TFC, valamint PHARE) támogatás 7,304 Mrd Ft-ot tett ki. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy 1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás 48 Ft értékĦ mĦködĘtĘke letelepedését segítette elĘ. Ez összefügg azzal, hogy a termelĘ 4

beruházás tĘkeösszetétele gyökeresen változott, korszerĦbbé vált, fĘként a mintegy 4,1 Mrd USD külföldi tĘke betelepedésének köszönhetĘen. 2.

Az ipari parkok fejlĘdésében az EU csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremt. Az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehetĘvé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak erĘsítése érdekében -

a gazdasági növekedésben az innovációt meghatározóvá kívánja tenni, a lisszaboni (2000) és a barcelóniai (2003) csúcsok döntései új (harmadik generációs) innovációpolitikát kezdeményeztek, illetve erĘsítettek meg,

-

a K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére),

-

a regionális fejlesztés terén az EU az elĘbbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi erĘforrások bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére,

3.

priorizálja a hátrányos helyzetĦ térségek felzárkóztatását.

Az ipari parkok a regionális politika megvalósításában rendkívül fontos funkciót töltenek be: -

Valamennyi ipari park egy igényes megvalósíthatósági tanulmány alapján kidolgozott térségfejlesztési programmal rendelkezik.

-

Az ipari parki programok illeszkednek az adott település, megye, régió, fejlesztési terveihez (rendezési terv, fejlesztési program, koncepció, stb.), s így a regionális program (koncepció) szerves részét képezik.

5

-

Az egyes ipari park címeket a gazdasági tárca mindenkori vezetĘje az önkormányzati törekvések szem elĘtt tartásával ítélte oda (a pályázatokat bíráló bizottságban a tárcák és civil szervezetek gondoskodtak a sokoldalú és szigorú véleményformálásról).

-

Az ipari parkok létesítése szinte kizárólag helyi kezdeményezéssel történt és történik. E vonatkozás azért fontos, mert az EU-ban megkövetelt szubszidiaritás elvének ez a szervezĘdési forma (az országban szinte egyedüliként) teljes mértékben megfelel.

-

Az ipari parkok hozzájárulhatnak a térségek fejlettségében mutatkozó különbségek mérsékléséhez.

A fentiekbĘl fakadóan szükséges, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájába az ipari parkok regionális divíziói részt tudjanak venni, az ipari parkok a regionális stratégia kialakításának és valóra váltásának érdemi szereplĘi legyenek. 4.

Az ipari parkok fejlesztése során mind az EU, mind az ország prioritásait figyelembe lehet (és kell) venni. Az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritások: -

a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése;

-

a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása;

-

a környezet védelmének erĘsítése.

E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti

Fejlesztési

Terve

2004-2006

Stratégia"

c.

dokumentum

célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életminĘség javítása", mint "legfelsĘbb cél" fogja össze.

6

A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejlĘdést a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség

Operatív

Program

(GVOP)

intézkedései

hivatottak

elĘmozdítani. A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: -

befektetés-ösztönzés;

-

kis- és középvállalkozások fejlesztése;

-

innováció;

-

információs társadalom- és gazdaságfejlesztés.

Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan elĘ tudják mozdítani. 5.

Magyarország

az

innováció

terén

ellentmondásos

intézményhálózattal

rendelkezik. A tudománypolitika terén a nemzetközi normáknak megfelelĘ az intézményrendszere (felsĘoktatás, tudományos intézetek, OTKA, stb.), a publikációk terén fajlagosan (1 M USD-re jutó publikációk számát tekintve) a világ élvonalában vagyunk. A technológiapolitika terén ezzel ellentétes a helyzet: irányító szervezettel (az OMFB megszĦnése óta) a kormányzat nem rendelkezik, az innovációt szolgáló intézmények sporadikusan mĦködnek, nemzeti innovációs rendszerrĘl nem beszélhetünk, a vállalati K+F súlya az EU átlag tört része, lemaradásuk több évtizedes. A regionális innovációs irányítási szint kiépítése, az ipari parkok bekapcsolása a technológiai transzfer folyamatba, tanácsadó szolgáltatások feltételeinek megteremtése, az innovációs szolgáltatások térnyerése: elĘttünk álló feladat. 6.

A kis- és középvállalkozások számára az ipari parkok üzleti lehetĘségeik kiszélesítését, hatékonyságuk növelését nyújtják, s különösen ha az EU tagja leszünk. Az ipari parkok e vonatkozású fĘbb feladatai: -

közremĦködés a kistérségi programok, pályázatok kidolgozásában;

-

részvétel oktatási projektek szervezésében; 7

-

szolgáltatások nyújtása kisvállalkozóknak, különösen -

logisztikai,

-

kommunikációs,

-

informatikai,

-

képzés, távoktatás,

-

ügyviteltechnikai

területen; -

részvétel klaszterek szervezésében, majd mĦködtetésében;

-

tanácsadás

a

KKV-nak

pályázatokban

való

részvétel,

illetve

pályázatkészítés terén. 7.

Az

innovációpolitika,

ezenbelül

különösen

a

technológiapolitika

megvalósításában az ipari parkok új és ígéretes tevékenységi területet jelentenek. AlapvetĘ feladat a szellemi bázis bekapcsolása a parkok munkájába,

széleskörĦ

együttmĦködés

kialakítása

a

tudományos

intézményekkel, fejlesztĘ vállalatokkal: az EU "harmadik generációs" innovációpolitikájának hazai adaptálása, végrehajtásának elĘmozdítása. Mindez az ipari parkok irányításában, finanszírozásában, kapcsolataik építésében új megközelítést igényel. Tennivalók: -

az ipari parkok differenciált struktúrájának kialakítása (létesülĘ ipari park, tudományos, innovációs, technológiai, integrátor, üzleti, logisztikai parkok), illetve az értékteremtés egyéb park-jellegĦ intézményeinek beépítése az ipari park rendszerbe (lásd: következĘ pont);

-

az ipari parkok finanszírozási rendszerének kialakítása, az Ipari Park Alap létesítése;

8

-

a

regionális

irányítási

struktúrák

kiépítése,

az

ipari

parkok

képviseletének intézményes megoldása, részvétel a regionális fejlesztési tanácsokban; -

az egyetemi centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, GyĘr, Veszprém) térségében regionális tudáscentrumok, tudásközpontok létrehozása, tudományos, technológiai parkokkal, innovációs centrumokkal;

-

az ipari parkokba történĘ tĘkebevonás elĘmozdítása a legfejlettebb technológiák alkalmazásával, az érdekeltek együttmĦködésével;

-

az ipari parkok hálózattá fejlesztése, szolgáltatásaik feltételeinek minĘségi javítása,

8.

-

az ipari parkok monitoring rendszerének kiépítése és mĦködtetése;

-

az ipari parki menedzserek képzésének, továbbképzésének megoldása.

Az ipari parkok ma már igen széles tevékenységi spektrumot fognak át, megérett a helyzet arra, hogy effektív tevékenységeik, illetve fejlesztési céljaik szerint csoportosítsuk e szervezeteket. Az alap-struktúrák: -

"LétesülĘ ipari park" (a pályázó szervezet programját – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelĘen – a gazdasági tárca elfogadta, de a terület még "üres". Megfelel a zöld mezĘs ipari park címmel rendelkezĘ szervezetek induló státusának). Ide tartozóak lennének a jelenlegi "ipari parkok" közül azok, amelyekben nincs betelepült cég. "LétesülĘ ipari park" címet korlátozott ideig (pl. 5 év) lehetne használni.

-

"Ipari park". Domináns tényezĘ a beruházás (az alapinfrastruktúra részben kiépült, vannak betelepült cégek, a szervezet viseli az "Ipari Park" címet. DöntĘen termelĘ tevékenység folyik a parkokban). A jelenlegi ipari parkok döntĘ többsége ennek a kategóriának felel meg. 9

-

"Logisztikai park" döntĘ elem a logisztikai (szállítmányozás, raktározás, csomagolás, stb.) funkció, de nem zárható ki termelĘ tevékenység sem (pl.: Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park, Debrecen; Harbor Ipari Park, Budapest).

-

"Integrátor Ipari Park". Térségfejlesztési funkciót is ellát. Már domináns tevékenység a szolgáltatás is. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, fĘleg a K+F területén. Foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal. ElsĘrendĦ feladata tehát szolgáltatások nyújtása, a szükséges infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások – többnyire kisvállalatok – részére. Jelenleg két ilyen park van: a Sárvári Ipari Park és a BITEP - Budaörsi Ipari és Technológiai Park. A következĘ egy-két évben (potenciálisan) 10-15 park jöhet számításba e cím elnyerésére.

-

"Innovációs és technológiai park". A tudományos intézményekkel való együttmĦködés és a technológiai transzfer egyaránt jellemzĘ a park tevékenységére. A termelés, a térségfejlesztés mellett, a kisvállalkozók innovatív készségének és képességének javítása jelentĘs súllyal van jelen a park munkájában. Többnyire innovációs centrum is helyet kap a parkban (Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park).

-

"Tudományos park". A tudományos park olyan területi alapon induló szervezĘdés,

mely

nagyobbrészt

a

felsĘoktatási,

kutatási

intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez kötĘdik, feladata az új technológiákon alapuló vállalkozások létrehozása, illetve azok

elĘsegítése;

a

technológiai

transzfer

lebonyolítása

a

kutatóintézetek, valamint a parkokban (vagy azokon kívül) mĦködĘ vállalatok között (EU-definíció). Hazánkban ma még nincs mĦködĘ tudományos park, de az egyetemi centrumok térségeiben ezek létesítése napirenden van (pl.: INFO-Park Lágymányoson, miskolci, debreceni, pécsi tudáscentrumok) 10

Rekonstrukciós Ipari Parkok. A 160 ipari park kb. 1/3-a olyan rekonstrukciós ipari park, amely a korábbi ipartelepek infrastruktúráján alakult, döntĘen a külvárosi iparvállalatok – ipari szerkezetváltást túlélĘ – egységeibĘl

létrejött

vállalkozások

mĦködtetésére,

valamint

a

kihasználatlan épületek és területek betelepítésére. Ezen ipari parkok infrastruktúrája többnyire elavult és elhasználódott. Az itt mĦködĘ és betelepülĘ vállalkozások többsége magyar kis- és középvállalkozás, amelyek versenyképessége növekedésének alapvetĘ követelménye az infrastruktúra felújítása, korszerĦsítése, a termelés fajlagos energia felhasználásának csökkentése. A stratégiai anyag javasolja ezen parkokat az "ipari park" kategóriába sorolni azzal, hogy preferenciarendszerüket, pályázási feltételeiket az adottságaiknak megfelelĘen kell kialakítani. (Egyedi programok!) 9.

Források Négy pályázati csomagban az alábbi – hazai, központi – források szükségesek az ipari parkok lehetĘségeinek kiaknázásához:

11

Pályázati csomagok Mrd Ft

GVOP

2004

2005

2006

prioritások

Alapinfrastruktúra pályázati összeg

1. 4.

1,5

1,0

0,8

Hálózatépítés pályázat

1. 2. 3.

4,0

4,0

4,0

Integrátor-, tudományos-, innovációs-, technológiai parki pályázatok

2. 4. 2,0

3,0

4,0

0,3

0,3

0,3

0,6

0,6

0,6

8,4

8,9

9,7

Képzés

MĦködtetési pályázat

1. 2. 3. 4. 5. 1. 3. 4.

Összesen

A stratégiának fontos része, hogy e pályázati csomagokon túl egyedi kormányprogramok is induljanak egyetemi tudáscentrumok létesítésére, illetve "barna mezĘs" parkok kiemelt támogatására. 10.

Ipari Park Alap Tekintettel arra, hogy az ipari parkok a vállalkozói szféra innovativitását hosszabb távon tudják elĘmozdítani, gondoskodni szükséges a fejlesztéshez szükséges források rendelkezésre állásáról nagyobb idĘtávban is. Megfontolásra

12

javasoljuk ezért – az MGYOSZ korábbi javaslatát is figyelembe véve – egy Ipari Park Alap (IPA) létesítését. Az IPA kis részben az országos és nemzetközi feladatok ellátását mozdítaná elĘ, nagyobb részben regionális fejlesztési törekvéseket finanszírozna az ipari parki stratégia jegyében. Az IPA-t 2004-tĘl fokozatosan kellene feltölteni, hogy 2006-ra már 8-9 Mrd Ft kihelyezésére-, a vállalkozói szféra versenyképességének fokozására teremtsen lehetĘséget. Az IPA felhasználásánál szükségesnek tartjuk a kisvállalkozók "saját erĘ" problémájának enyhítését is. 11.

Jogi keretek Az ipari parkok tevékenységének továbbfejlesztésével együtt el kell végezni azokat a kodifikációs munkákat is, melyek révén a parkok menedzserei és a betelepült cégek közötti együttmĦködés, a tulajdonosi jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése, a kistérségekhez, a régiókhoz, a kormányzathoz fĦzĘdĘ kapcsolatok megfelelĘ jogi keretekben valósuljanak meg. Az egyes régiók fejlesztési intézményrendszerének kiépítése (innovációs ügynökségek, alapok, fejlesztési társaságok, stb.) során az ipari parkokkal összefüggésben a jogi szabályozás tennivalóit is el kell végezni. Fontos, hogy a regionális ügyeket ne elkülönülten, hanem a maguk összefüggésrendszerében, átfogó jelleggel rendezzük. Megfontolandó, hogy az OrszággyĦlés az ipari parkokról törvényt alkosson. Ez a befektetĘk számára növelné a biztonságot. Tekintettel kell lenni arra is, hogy Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában az ipari parkokról törvényt fogadtak el éppen a kiszámíthatóság növelése, illetve az e téren meglevĘ versenyhátrányaik mérséklése érdekében.

12.

Szervezeti feltételek, kommunikáció, marketing Az ipari parkok stratégiai szerepe, az ezt megvalósító ipari park program nem nélkülözheti azokat a szervezeti intézkedéseket, amelyek a versenyképesség elĘtérbe állítását az irányítási rendszerben elĘmozdítják. Ennek pillérei:

13

-

a GKM kormányzati feladatainak elvégzését, koordinációs funkcióinak ellátását biztosító szervezet megerĘsítése,

-

az ipari park program áttekintését biztosító szerzĘdési és adatbázis rendszer kezelését végzĘ PROMEI Kht. háttérintézményi szerepének erĘsítése a minĘsítĘ és monitoring rendszer alkalmazásának megoldására, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló újabb feladatok elĘkészítésére és végrehajtására a kiterjesztett feladatok ellátását végzĘ létszám és pénzügyi fedezet biztosításával,

-

az ipari parkok szakmai szervezeteinek (IPE, MATTIP) és rajtuk keresztül az ipari parkok fejlesztésében résztvevĘ vállalkozások, szakértĘk bevonása a feladatok elĘkészítésébe és megvalósításába.

Az ipari parkok helyi kezdeményezéssel történĘ létesülésével együtt járt az egyedi kommunikáció és egyedi marketing tevékenység. A tĘkebevonás, mint elsĘdleges prioritás a parkokat egymás versenytársává tette, s emiatt késlekedett a

parkok

hálózattá

szervezĘdése

éppúgy,

mint

együttmĦködésük

a

kommunikáció és a marketing terén. A jövĘben – felhasználva a legkorszerĦbb informatikai technológiát, tekintettel az EU-ban várható verseny e területen való megjelenésére, célul tĦzve a versenypozíciónk állandó javítását – a marketing munkában fokozottan szükséges a parkok együttmĦködése éppúgy, mint a parkok tevékenységében legközvetlenebb módon részt vevĘ szervezetek (Magyar Fejlesztési Bank, Regionális Holding, ITD-H, PROMEI, Ipari Parkok Egyesület) közötti koordináció megoldása. Az ipari parkok fejlesztési stratégiájának megvalósítása szükségessé teszi a kormány állásfoglalását, kormányszintĦ feladatterv elfogadását és végrehajtását.

Budapest, 2003. november 25.

14

1.

IPARPOLITIKA - IPARI PARKOK

Az ipari parkokat önmagukban nem célszerĦ vizsgálni, csak abban a gazdasági (társadalmi) környezetben, amelyben létrejöttek és fejlĘdnek. Magyarország iparának fejlĘdése számos tanulsággal szolgál. MindenekelĘtt azzal, hogy ez az ország képes nemzetközi mércével is igen jelentĘs teljesítményekre. A múlt század elején a nehézipar, az autóipar, a mozdonygyártás, a gyógyszeripar, a villamos gépek és hálózatok terén az európai fejlĘdés élvonalába tartoztak gyáraink és termékeink. A késĘbbiekben azonban nemzetközi pozíciónkat a legtöbb iparágban feladni kényszerültünk. A tervutasításos rendszer évtizedeiben (1950-1989 között) mind az ipari teljesítmény, mind a szakemberképzés, a humán erĘforrások terén a leszakadási trend tartóssá vált. A hatvanas évek végén (a gazdasági reform indítása), illetve a nyolcvanas években a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetése (egyéni érdekeltség, kétszintĦ bankrendszer, adórendszer, stb.) eredményeként valamelyest javult pozíciónk, de a termelés hatékonysága, a versenyképesség, a magas minĘségi követelményeknek biztonsággal megfelelĘ termékek elĘállításában hazánk és a fejlett iparral rendelkezĘ országok közötti rést nem sikerült csökkenteni. Kiépült

ugyanakkor

egy

olyan

szellemi

bázis,

amely

kvázi

tudományos

nagyhatalommá emelte az országot (Solla de Price: "Kis tudomány - nagy tudomány"). A nyolcvanas évek közepétĘl a GDP-bĘl 2,8-3%-ot fordítottunk kutatásra és fejlesztésre, (csak néhány – jelentĘs gazdasági potenciállal rendelkezĘ – ország múlta felül hazánk tudományos teljesítményének fajlagos mutatóit), országos kutatási programjaink révén idĘben reagáltunk többek között a számítástudomány, a biotechnológia, a szilárdtest-kutatás korszakváltó fejlĘdésére. A rendszerváltás (1989) után válságos évek következtek. Az ipari teljesítmény 40%kal, az agrárszféra kibocsátása felére csökkent. Kutatásra és fejlesztésre mind kevesebbet költöttünk: a csökkenĘ GDP-n belül az 1987-es szint negyedére esett öt év

15

alatt a K+F ráfordítás aránya. Az ipari kutatóbázis (önálló intézetek, fejlesztĘ vállalatok, vállalati kutatóhelyek) nagyobb része megsemmisült. Mindamellett a 90-es évek erĘfeszítései, a piacgazdaság intézményi, jogi és financiális feltételeinek megteremtése esélyt teremtettek arra, hogy a kilencvenes évek közepétĘl a felzárkózás elkezdĘdjön. Az EU integráció reális cél lett, amely új fejlĘdési dimenziókat is nyitott az ipar számára. 1.1. Nemzetközi iparfejlĘdési trendek Az EU-integráció szükségessé teszi, hogy tekintettel legyünk azokra a fejlĘdési trendekre, melyek a fejlett iparral rendelkezĘ országokban kialakultak. Nyilvánvalóan hazánknak nem szükséges azt az utat végig járni, amit ezen országok az elmúlt évtizedek során bejártak. A fejlĘdésük jelenlegi szakaszában kell az EU intézményekhez való integrációt megvalósítanunk, figyelemmel azokra a trendekre, amelyeket ezen országok fejlĘdésének kihívásai, felmerülĘ problémáikra adott válaszai eredményeznek. Ugyanakkor igen gondosan számba kellett (és kell) vennünk: hol rendelkezünk tartalékokkal, komparatív elĘnnyel, erĘs pozíciókkal; az integráció kívánta lehetĘségek milyen iparfejlesztési lehetĘségeket kínálnak a felzárkózás gyorsítása érdekében. S az informatika nem kínál-e olyan lehetĘségeket, amelyek gyökeresen új megközelítéseket is reálissá tehetnek? Az utóbbi mintegy három évtizedes idĘszak nemzetközi iparfejlĘdési változásainak tengelyében – számos szakértĘ szerint – három igen fontos tényezĘnek volt meghatározó szerepe. Ezek: -

az ipari csúcstechnológiák (melyek révén új ipari tevékenységi területek jöttek létre, alapvetĘen az informatika térnyerésével összefüggésben);

-

a termelĘ tevékenységhez közvetlenül tartozó szolgáltatások részarányának dinamikus növekedése, (különösen a városi térségekben);

-

a kis- és középvállalkozások számának, gazdasági szerepének növekedése.

16

1.2. Fordizmustól a poszt-fordizmusig Ezek a változások a fejlett tĘkés országokban a 60-as években jelentkeztek, s a folyamat a 70-es, 80-as években számos válságjelenség kíséretében tetĘzött. A válság lényege az volt, hogy a tömegtermelés és a tömegfogyasztás összekapcsolására kiépült “fordista” termelési modell a hatvanas évek végére, a 70-es évek elejére elvesztette belsĘ tartalékait, az új kihívásokra (energiaválság, környezetvédelmi problémák, informatika) már nem tudott megfelelĘ választ adni*. ElĘtérbe kerültek a rugalmas rendszerek, mind a társadalmi mechanizmusokban (pl.: döntési rendszer diverzifikálása, demokratizálódás, stb.), mind a gazdaságban (kis sorozat, speciális igények kielégítése a termelésben és szolgáltatásban, stb.). A 80-as években induló új fejlĘdési szakaszt – (poszt-fordista periódust) éppen a rugalmas vonások miatt – szokták rugalmas felhalmozási rendszernek is nevezni. Figyelmet érdemel, hogy a jelzett három alapvetĘen fontos tényezĘ ma az ipari parkok esetében együttesen, szinergikus hatást kiváltva tud jelen lenni. (Az, hogy a szinergia meg is valósuljon, a parkok döntĘ többségénél elĘttünk álló feladat.) A “fordizmus” és a “poszt-fordizmus” fejlĘdési szakaszok közötti különbségek a folyamat lényegét érintik, s átfogják a társadalom és gazdaság egészét az állam szerepvállalásától a térszerkezetek átalakulásáig. Az 1. táblázat ezeket a fĘbb eltéréseket, felfogásbeli és mĦködésbéli különbségeket hivatott érzékeltetni.

* Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, 1992, könyv, MTA Regionális Kutatások Központja

17

1. táblázat A fordizmustól a poszt-fordizmusig (Moulaert, Swyngedouw, 1989 nyomán) FORDIZMUS

POSZT-FORDIZMUS

ideológia - az egyénekre épülĘ társadalom - posztmodernizmus - individualizáció - sajátosság és alkalmazkodás állam - bürokratikus szabályozás - dereguláció és újraszabályozás (piackonformitás) - merevség - rugalmasság - központosítás - decentralizáció - nemzetközi stabilitás - nemzetközi instabilitás - a piac közvetett szabályozása - a piac közvetlen szabályozása (ár- és bérpolitika) (közös parancsok) - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt a - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt az vállalkozások finanszírozzák állam finanszírozza - gondoskodó állam (a javak társadalmasítása, - liberális állam privatizációja) munka - a munka vertikális szervezése - a munka horizontális (munkacsoportonkénti) szervezése - specializáció - sokoldalúság - bürokratikus hierarchia - a személyes elĘrehaladás rendszere - egyedi feladatok - összetett munkakörök - egységesített fizetés - személyre szabott fizetés - a munkások felelĘsségének alacsony foka - a felelĘsség magas foka (kölcsönös felelĘsség) - foglalkoztatottsági biztonság - változó foglalkoztatottsági biztonság termelés - tömegtermelés - termelés kis mennyiségekben is hatékony - szabványosítás/uniformizáltság - rugalmas termelés/változatosság - vertikális integráció (néha horizontális) - vertikális integráció - készlet halmozók és jelentĘs tartalékok - tartalékok hiánya - a termelés ex-post ellenĘrzése - a minĘség integrált ellenĘrzése - a termelés a rendelkezésre álló erĘforrásokhoz - a termelés az igényekhez igazodik igazodik - a költségek csökkentése a fizetések ellenĘrzésével - képes hosszú távon megtervezni a termelést térszerkezet - a regionális munkaerĘpiacok homogenizációja - helyi munkaerĘpiacok diverzifikációja (a piacok térbeli megosztottsága) (a piac társadalmi megosztottsága) - funkcionális térbeli decentralizáció - agglomeráció és térbeli koncentráció - tömegfogyasztásra épülĘ társadalom - modernizmus - szocializáció - tömegszerĦség

18

1.3. Csúcstechnológia A magyarországi ipari parkokba jelentĘs mértékben települt csúcstechnológiát megtestesítĘ vállalkozás. AlapvetĘ érdek, hogy ez a késĘbbiekben is jellemzĘ legyen, ezért a csúcstechnológia iparpolitikai szerepe az ipari parkok fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet érdemel. Egy

ország

gazdaságának

nemzetközi

versenyképességét

nagymértékben

meghatározza, hogy termelĘ, szolgáltató tevékenységében milyen súlyt kaphatnak a csúcstechnológiák. Ezzel a fogalommal ezért igen gyakran találkozunk, illetve tapasztaljuk, hogy a csúcstechnológia fogalmát egyfajta mitikus aura veszi körül. Az alábbiakban a csúcstechnológia-fogalom néhány vonását mutatjuk be azzal a céllal, hogy a közös gondolkodást elĘsegítsük az ipari parkok vonatkozásában. ElĘre kell bocsátanunk: természetesen e fogalom esetében sincs olyan definíció, amelyet egyedüliként mindenki elfogadna. Még abban sincs teljes körĦ egyetértés, hogy milyen objektív kritériumok alapján lehet azonosítani a csúcstechnológiákat, a csúcstechnológiai ipart. Az alábbiakban azzal a szĦkítéssel élünk, hogy termékek gyártásáról fogunk szólni, ez alkalommal a szolgáltatások, szállítás, kommunikáció, stb. (“nem termelĘ ipar”) nem tartoznak a vizsgált körhöz. Ez csak a kezelhetĘség miatt történik így: az ipar fogalmát egyébként szélesen értelmezzük, beleértve a szolgáltatási szférát is. Többen próbálkoztak a "csúcstechnológiá-t" definiálni (Guermond, Glasweier A., Markusen A.) de nincs egy elfogadott definíció sem. A szakirodalom alapvetĘen négy kritériumot használ. Ezek -

az

adott

ipar

által

elĘállított

termék

technikai

igényességének,

kifinomultságának foka, -

a kutatási-fejlesztési ráfordítások aránya az értékesítésen belül,

-

a kutatók és mérnökök aránya az összes foglalkoztatottan belül,

-

a

foglalkoztatottak

arányának

(szakterületeken) belül.

19

növekedése

az

adott

szektoron

Ezen kritériumok, mércék önmagukban is sokféleképpen értelmezhetĘk. Különösen az utóbbi elem az, amelynek alkalmazásával óvatosan kell bánni. Tény kérdés, hogy a csúcstechnológia fontos tulajdonsága, hogy piaci térnyerés jellemzi, s ez a foglalkoztatottak számában is – számos statisztikai adat szerint – kifejezésre jut. Ugyanakkor az is ténykérdés, hogy a legfejlettebb technológiák alkalmazása esetén a foglalkoztatottak fajlagos – termelési értékre vetített – száma csökken. A piaci térnyerés és e csökkentĘ tényezĘ eredĘje általában növekvĘ foglalkoztatotti létszámot eredményez – de nem mindig. Lásd a 2. táblázatot. 2. táblázat A csúcstechnológiai szektorok azonosítása Franciaországban a magasan kvalifikált alkalmazottak aránya és a szektorok növekedése szerint SzakértĘk, kutatómérnökök %-a az összes foglalkoztatotton belül 27,35

Az alkalmazottak számának növekedése (%) 1976-1984 142,4

Informatika

17,78

143,5

Kohászati anyagok

16,73

53,8

Vasúti anyagok

7,91

96,9

SĦrített gázok

6,81

96,4

Nukleáris anyagok

6,46

382,9

Nem fémes anyagok

6,28

50,6

3,02

84,9

Iparág Rakéták

Összes iparág átlaga

(Forrás: INSEE, Structure des emplois es UNEDIC.) A csúcstechnológiai iparágakban a magasan kvalifikált munkaerĘ aránya többnyire meghaladja a 20%-ot. Az amerikai rakétaiparban a tudósok és mérnökök aránya 41% volt tíz évvel ezelĘtt. Ugyancsak óvatosnak kell lennünk a K+F létszám megítélésénél. Magyarországon az elmúlt 10-15 évben kialakult trend olymértékben eltér a nemzetközi folyamatoktól, 20

hogy kockázatos lenne, ha kellĘ körültekintés nélkül vennénk figyelembe az adottságokat. Helyesebb, ha az egyes ipari ágazatok esetében a nemzetközi adatokra hagyatkozunk.

3. táblázat A K+F ráfordítások az értékesítés %-ában néhány iparágban az USA-ban 1976-ban

SIC

Iparág

K+F az értékesítés %-ában 12,2

372/376 RepülĘgépek/rakéták 357 Irodagépek, computerek

11,6

366 Kommunikációs berendezések

7,4

367 Elektronikai részegységek

7,4

33 Fém alapanyagok

0,8

24/25 Fa és bútor

0,7

22/23 Textil és ruházat

0,4

(Forrás: National Science Foundation, 1976.) A gyakorlatban a csúcstechnológiai iparok azonosítására különbözĘ listák szolgálnak. Az alábbiakban a francia Ipari Minisztérium “INSEE NAP 600” listáját mutatjuk be, melyet az OECD elemzése alapján állítottak össze. A csúcstechnológiai iparágak azonosítását szolgálhatja, ha a többi iparághoz képest nézzük a létszámarányok alakulását, illetve az export bevételekbĘl való részarányt. Mindkét mutató általában szignifikáns és pozitív eltérést mutat.

21

4. táblázat Csúcstechnológiai tevékenységek listája az INSEE NAP 600-as nomenklatúra alapján, Ipari Minisztérium (Franciaország) Kémia 1722 Szintetikus festékek, színezĘanyagok 1724 Gyógyszerészeti alapanyagok 1727 MĦanyagok 1728 Gumi és más rugalmas anyagok 1729 Olajtermékek, természetes és szintetikus aromák Kémiai jellegĦ termékek 1808 NövényvédĘ szerek 1810 MĦszén, a kohászatban és a gépiparban alkalmazott kémiai termékek Gyógyszerészeti termékek 1901 Speciális gyógyszerészeti termékek Mechanika 2404 BelsĘ égésĦ motorok az autókban és a repülĘgépeken használatosokon kívül 2407 HĘ- és vízturbinák, duzzasztógátak berendezései Informatika 2701 Információkezelési berendezések, anyagok 2702 Irodagépek Villamossági anyagok 2810 Áramszolgáltatási berendezések a vezérlĘberendezésektĘl a kisfeszültségĦ elektronikai teljesítmények alkalmazásáig 2811 Magas feszültségĦ vagy nagy teljesítményĦ elektromossági anyagok 2812 KisfeszültségĦ ipari berendezések, relék, jeladási anyagok 2815 Automatikus ipari folyamatvezérlĘ berendezések Elektronika 2911 Távközlési és telefon berendezések, alkatrészek 2912 Radiológiai és orvoselektronikai készülékek 2913 Speciálisan felépített ellenĘrzĘ és szabályozó készülékek ipari automatákhoz, elektronikus készülékek és berendezések, mérĘmĦszerek 2914 Professzionális elektronikai és rádióelektronikai anyagok 2915 Passzív komponensek és kondenzátorok 2916 Elektronikai csövek és félvezetĘk 2922 Iktató, regisztráló és másológépek a kép és hangtechnikában Repülés és Ħrtechnika 3301 LégijármĦ cellák 3302 LégijármĦ hajtómĦvek és azok berendezései 3303 Speciális repülési berendezések 3304 Gépek, motorok, Ħrbe juttató hordozóeszközök Precíziós mechanika 3401 Órák 3402 Mérlegberendezések, számítógépek, mérĘeszközök 3404 Optikai és precíziós mĦszerek 3405 Fotó és film anyagok

22

1.4. Hogyan tovább? Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás A fejlett országokban a hetvenes (több országban a nyolcvanas) években a gazdaság egy központból kiinduló – döntĘen ágazati jellegĦ – növekedése fokozatosan elvesztette mĦködĘképességét, s a “poszt-fordista” fejlĘdés követelményeinek (jellemzĘinek) elĘtérbe állítása napi feladattá tette a helyi fejlesztést. Ez a kibontakozó új tendencia például Franciaországban a 70-es évektĘl jelent meg a gondolkodásban, s vált késĘbb a gyakorlatban is elfogadottá. A folyamat 1982-re jutott el odáig, hogy politikai döntéssel – a magyar területfejlesztési törvénynek (1996) megfelelĘ decentralizációs törvény révén a jogi, intézményi keretek meghatározásával – a paradigmaváltás, a fordulat a francia gazdaságban kiteljesedhetett, s az új értékrend a gyakorlatban megszilárdulhatott. Jeleznünk kell: nincs arról szó, hogy lenne egy nemzetközileg elfogadott modell, mely megfelel a kihívásoknak, s minderre gyógymódot ad. És különösen nincs olyan modell, amely változatlan lehetne a mind gyorsabban változó világban. Amit hangsúlyozunk, mindössze annyi, hogy a célrendszer igen jelentĘsen módosult (s állandóan változik). A fejlĘdés új modellje már csak azért sem egyszerĦsíthetĘ le, mivel annak három összeillĘ (s így egyensúlyt teremtĘ) elemét kell létrehozni. A munkaszervezet formáját (ipari paradigma), a felhalmozási rendszer jellemzĘit (makroökonomiai struktúra), s olyan szabályozási módot, amely az intézményi rendszert, alkalmazott normákat a rendszer integrált részévé teszi. Ez az új iparpolitika – függetlenül attól, hogy megvalósulása hogyan manifesztálódik, átfogó (vagy részleges) kormányzati (önkormányzati) tervezĘ munka, illetve döntések segítik – mind jobban (elĘbb-utóbb) teret nyer. És ez a folyamat kitermeli az adekvát szervezeti formáit is, melyek egyike az ipari park.

23

2.

JELENLEGI HELYZET

2.1. Kihívások és célok Az ország, a gazdaság helyzetére sok vonatkozásban még 2003-ban is az átmenetiség a jellemzĘ. Túl vagyunk a rendszerváltáson, de a piacgazdaság lehetĘségeivel még nem tudunk maradéktalanul élni. A gazdaság exportteljesítménye igen jó, de az innovációortientált növekedés tennivalói elĘttünk vannak. KiemelkedĘ teljesítményt nyújtott az ország a mĦködĘ tĘke bevonásában, de a tĘkemegtartó képesség, illetve a csúcstechnológia bevonása terén lassan jutunk elĘre. JelentĘs – és nemzetközileg elismert – kutatóbázisunk van, de bekapcsolásuk a gazdasági folyamatokba, a technológiapolitika térnyerése lassúbb a szükségesnél (és a lehetségesnél is). A következĘ években az EU csatlakozás, az integráció egyértelmĦvé teszi a már ma is érzékelhetĘ kihívásokat, a célok körvonalazását: -

A tudásalapú gazdaság megteremtése a tĘkebevonás (és -megtartás) növelését, a magas hozzáadott értéket elĘállító vállalkozások szerepének bĘvítését, az információs technológia térnyeréséhez szükséges feltételek megteremtését igényli. Ebben az ipari parkok fokozott szerepét az eddigi tapasztalatok alátámasztják.

-

Az innovációorientált gazdasági növekedés halaszthatatlanná teszi az EU harmadik

generációs

innovációpolitikájának

figyelembevételét

a

prioritások és a feladatok kidolgozása során. Ennek keretében a nemzeti innovációs rendszer kiépítése (benne az ipari parkok lehetĘségeinek kiaknázása) meghatározó jelentĘséggel bír, különös tekintettel az egyetemi centrumok bekapcsolására a gazdasági folyamatokba, illetve a kis és közepes vállalkozások innovativitásának elĘmozdítására, a szükséges feltételek (szolgáltatások, infrastruktúra, stb.) megteremtésére. -

Tekintettel arra, hogy az EU nem az országok, hanem a régiók uniója, a regionális

gazdasági

fejlĘdés, 24

a

regionális

innovációpolitika

rendszerének kiépítését 2006-ig meg kell oldanunk. Ebben a regionálisan szervezĘdĘ

ipari

parkok,

illetve

a

kistérségek

és

ipari

parkok

szimbiózisának fejlĘdését megkülönböztetett figyelembe kell részesíteni. A gazdaság-fejlesztési stratégia új dimenziójaként jelenik meg a regionalitás, az ebben rejlĘ energiák aktiválása. -

Az EU támogatási politikájában meghatározó kritérium a versenyképesség. Jóllehet már az 1957-es Római SzerzĘdés is célul tĦzte az USÁ-hoz és Japánhoz történĘ felzárkózást – ez mindmáig nem valósult meg. A Lisszaboni csúcs 2000-ben egy igen fontos programot* fogadott el: 2010-ig meg kell állítani a lemaradást, illetve a gazdaság versenyképessége terén az EU-nak javítania kell pozícióját mindenekelĘtt az USÁ-hoz képest. A barcelóniai csúcs 2003-ban megerĘsítette az EU elkötelezettségét az innováció, a felzárkózás mellett. Ez a célkitĦzés különösen a most csatlakozó országok számára jelent nagy kihívást: a magyar gazdaság termelékenységi szintje az EU országok átlagának felét alig haladja meg. (Az ipari parkok termelékenységi szintje viszont már közelíti az EU átlagát!) Fontos ezért, hogy a finanszírozási rendszert igazítsuk az EU követelményeihez, s a versenyképesség növelését egyes számú prioritásként kezeljük. Az ipari parkok szerepe e téren különösen fontos: interfész funkciót tudnak betölteni a kis és közepes vállalkozások kormányzati (és EU) támogatásában. Mivel a közvetlen támogatást az "összeférhetetlenségi elv" kizárja, a vállalkozói szférában viszont az ipari parkok közbeiktatásával ez megoldható, ez a lehetĘség az ipari parkokat felértékeli.

* "Az Európai Kutatási Térség felé" – az Európai Bizottság közleménye, 2000.

25

2.2. Az ipari parkok fejlĘdésének fĘbb vonásai (swot analízis) ErĘsségek -

a térségben élĘk számára munkahelyteremtés,

-

tĘkebevonás (fejlesztési forráshoz jutás),

-

hosszabb távra szóló – a kormányzat által elfogadott – program megléte,

-

korszerĦ infrastruktúra a betelepült cégeknek,

-

kedvezĘbb feltételĦ szolgáltatások a betelepült cégek számára,

-

térségfejlesztési tervek megvalósításának elĘmozdítása,

-

szakmai együttmĦködés feltételeinek kialakítása a betelepült vállalkozások számára,

-

helyi kezdeményezés, erĘs motiváció,

-

illeszkedés az országos fejlesztési stratégiai elgondolásokhoz,

-

logisztikai funkciók ellátása,

-

ipari struktúraváltás elĘmozdítása,

-

partnerkapcsolatok kiépítése,

-

szellemi kapacitások bevonása (a parkok felénél).

Összességében:

a

parkok

fĘ

erĘssége

az

elmúlt

idĘszakban

a

munkahelyteremtés, a tĘkebevonás volt. Gyengeségek -

a parkok tĘkeszegény vállalkozások,

-

elszigetelt (elkülönült) parki tevékenységek,

-

mennyiségi jellegĦ növekedés,

-

bizonytalan kormányzati támogatás,

-

fejletlen infrastruktúra,

-

nem kellĘ szakmai felkészültség a szolgáltatások menedzselése, az EU-s követelmények teljesítése terén,

-

megközelíthetĘség (a parkok felénél),

-

az ipari tradíció hiánya (különösen három régióban), 26

-

ipari struktúraváltás kényszere (különösen négy régióban),

-

konzervatív szemlélet,

-

az innováció szerepének alulértékelése (nem ismerete),

-

konkurenciaharc

a

tĘkebevonás

terén

("egymás

alá"

ígérés

az

ingatlanhasznosítás során), -

szakismereti hiányosságok (marketing, ingatlanhasznosítás, innováció, K+F technológiai transzfer ...),

-

fejletlen finanszírozási adottságok (hitelhez jutás, kockázati tĘke, magas kamatok, pályázati témák folyamatosságok hiánya, sajáterĘ ...),

-

elégtelen együttmĦködés az egyetemi, akadémiai centrumokkal,

-

KKV-k gyenge jövedelmezĘsége, tĘkeszegénysége, beszállítóképessége,

-

strukturális munkaerĘpiaci gondok, gyenge mobilitás (lakás ...).

Összességében: a parkok fĘ gyengesége a tĘkeszegénység, a nem kellĘ szakismeret. LehetĘségek -

extraprofithoz jutás,

-

hálózatok (regionális, országos) kiépítésének lehetĘsége,

-

az innováció térnyerése, egyetemi centrumok bevonása a gazdasági folyamatokba,

-

az EU csatlakozással megnyíló pályázati lehetĘségek, a forrásbevonás bĘvítése (gazdasági versenyképesség, regionális operatív parkok, 6. K+F keretprogram), a multinacionális vállalatok részérĘl a K+F részlegek letelepedésének bĘvülése,

-

a regionalitás, a helyi kezdeményezĘkészség felértékelĘdése,

-

partnerkapcsolatok – nemzetközi dimenzióban is,

-

a szolgáltatások súlyának növekedése az iparban, a gazdaságon belül,

-

a KKV-k támogatásának megoldása,

-

a beszállítói pozíciók megszerzésének elĘmozdítása,

-

brüsszeli (EU-s) forráshoz jutás potenciális lehetĘsége,

-

az e-gazdaság, az e-kereskedelem térnyerése, 27

-

pénzügyi

elĘnyök

(egyszerĦbb

ügyintézés,

projektekbe

való

bekapcsolódás), -

a szomszédos országokban – közremĦködésünkkel – történĘ ipari parki hálózatok kiépülése, a partnerkapcsolatok szélesedése,

-

az ország földrajzi elhelyezkedése Európában, illetve az EU-ban,

-

innovációs központ néhány szakterületen (biotechnológia, gyógyszer, szoftver, elektronika ...),

-

a gazdasági és turisztikai funkciók szinergiás hatásai (pl.: rekreációs park),

-

olcsó szolgáltatás, infrastruktúra, (versenyképesség),

-

hosszabb távú programok révén a kiszámíthatóság növelése,

-

a regionális fejlesztési döntési folyamatban való részvétel,

-

a

gazdasági

struktúra

átalakítása

a

régiók

adottságainak

figyelembevételével, -

az érdekérvényesítĘ képesség javítása,

-

szimbiózis az ipari parki és a kistérségi fejlesztések között,

-

a gazdasági különbségek kiegyenlítése a térségek között

-

kormányzati és EU-s forrásokhoz jutás,

-

könnyĦ megközelítés.

Összességében: az ipari parkok a versenyképesség letéteményesei. Veszélyek -

a bérek és a bérköltség növekedése a parkok vonzóképességét csökkenti,

-

erĘsödĘ verseny a régiókban,

-

a

menedzserképzés

lemarad

a

parkok

által

támasztott

növekvĘ

követelményektĘl, -

az "Ipari Park" címet viselĘ önkormányzatok közvetlenül akarják irányítani a vállalkozásként mĦködĘ ipari parkokat,

-

a tulajdonos fejlesztési célkitĦzéseinek gyakori módosulása,

-

a regionális döntési szint kiépülésének elhúzódása,

-

az innováció EU konform irányítása, adekvát finanszírozási rendszer megoldásának elhúzódása, 28

-

a kormányzati szerepvállalás elmaradása a parkok hálózattá szervezĘdése terén,

-

a multik távozása az országból, valamint az EU-ból a kis- és középvállalkozások betelepülésének elmaradása a kívánatostól (a mĦködĘ tĘke bevonásának visszaesése),

-

a fejlett és felzárkózó régiók közötti növekedésbeli különbség tartóssá válása,

-

megszĦnik

az

ipari

parkok

primer

(termelési)

infrastruktúrájának

támogatása, -

az EU-s forrásokhoz jutás feltételei nem épülnek ki idĘben.

Összességében: a fĘ veszély az, ha a parkok nem tudnak felkészülni az EU-s pályázatok készítésére. 2.3. Az ipari park definíciói Az elmúlt idĘszakban kibontakozott fejlĘdés a világ országaiban az ipari parkok igen változatos típusait hozta létre. Ezzel összefüggésben az ipari park fogalom definiálása is ma már több nézĘpontból történik, minden egyes konkrét esetben a megfelelĘ fogalmi megközelítést célszerĦ elĘnyben részesíteni. Megérett a helyzet arra, hogy ma már újólag számba vegyük a lehetséges szervezeti megoldásokat, hogy azokat a stratégia részévé tegyük.

•

Az ipari park olyan telepszerĦen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely fĘként kis- és középvállalkozások számára, a kor színvonalán képes biztosítani a korszerĦ gyártmányok elĘállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A park egyfelĘl a termelĘtevékenységhez elengedhetetlenül szükséges alapinfrastruktúra (energia, víz, telefon, csatorna stb.) igénybevételét teszi lehetĘvé,

másfelĘl

pedig

olyan

szolgáltatásokkal

(technológiai

infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (ügyvitelszervezés, pénzügyi, számviteli ügyintézés, PR, marketing, logisztika, külkereskedelem bonyolítása,

29

hitelügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás stb.). A park területe egyértelmĦen behatárolt, mĦködésérĘl gazdasági társaság gondoskodik.

•

Ipari parkoknak minĘsülnek azok a létesítmények, amelyek: -

egy

területileg

behatárolt

ingatlanon

infrastruktúrával

és

szolgáltatásokkal kedvezĘ feltételeket – megvehetĘ, lízingelhetĘ vagy bérelhetĘ

telkeket,

épületeket

–

biztosítanak

a

betelepülĘ

vállalkozásoknak; -

a betelepülĘ vállalkozások jellegét tekintve elsĘsorban korszerĦ termelĘ- és/vagy szolgáltatótevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerĘt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak;

-

a hazai és külföldi tĘke bevonásával döntĘen olyan innovációt valósítanak meg, amely elĘsegíti az ipari struktúra átalakítását korszerĦ termékek gyártásával, korszerĦ technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával, a környezet károsítása nélkül;

-

elĘnyben részesítik az exportorientált termelést növelĘ késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat;

-

segítik a hazai szellemi tĘke (találmányok, K+F eredmények) bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását a gazdasági folyamatokba.

•

Az ipari park felfogható úgy is, mint egy ingatlanfejlesztĘ projekt eredménye. Gyakori az a megoldás, hogy az ingatlanfejlesztĘ építtet különbözĘ funkciójú épületeket, hogy azokat azután bérbe adja. ElĘfordulhat az is, hogy a projekt megvalósítója egy összefüggĘ terület tulajdonosaként infrastrukturális – értéknövelĘ – beruházásokat végez extraprofit elérése céljából, majd azt különbözĘ vállalatoknak eladásra kínálja fel, akik azon felépítik saját bázisukat. Mindkét esetben az ingatlanfejlesztĘ a betelepülĘ cégeknek sokoldalú szolgáltatást is felkínál, a beruházás megvalósításához és a mĦködéshez.

30

A fentiekbĘl kitĦnik: nem adható meg olyan definíció, amely mindenki egyetértésével találkozna. Ahogyan általában lenni szokott: az egyes definíciók más-más nézĘpontból fogalmazzák meg a lényeges elemeket: egyes jellemzĘket jobban, másokat kevésbé emelve ki. Felfogásunk szerint – és talán ez a közös a definíciókban – voltaképpen négy kardinális eleme van az ipari parkoknak, mint térszerkezeti struktúráknak: -

a területe tulajdonjogilag rendezett és alap-infrastruktúrája mĦszakilag egyértelmĦen definiált;

-

a parknak van “gazdája”, amely a betelepült szervezetek számára üzleti alapon szolgáltatásokat nyújt;

-

mind a park infrastruktúrájának megteremtése, mind a parkban elérhetĘ szolgáltatások kedvezményezettek;

-

a parkon belül értékteremtés (nem kizáróan ipari tevékenység!) folyik.

Ezen kritériumok teljesítésének fontos feltétele, hogy az ipari park létesítése, betelepítése, mĦködtetése legyen szakmailag átgondolt, megalapozott (erre a megvalósíthatósági tanulmány hivatott garanciát adni). Az EU csatlakozás elĘtérbe állítja -

a versenyképesség növelését,

-

a térségfejlesztési funkciók ellátását.

Mindezeket szem elĘtt tartva eldöntendĘ, hogy Magyarországon az ipari parkokat hogyan csoportosítsuk, milyen strukturálódást tartunk célszerĦnek a következĘ években. 2.4. Parktípusok Nemzetközi tapasztalat – de a fentiek is alátámasztják – hogy voltaképpen nincs két közel egyforma ipari park. S az is természetes, hogy ugyanaz az ipari park is állandóan változik. Az ipari parkoknak ez a sokszínĦsége, a változó szükségletekhez

31

való alkalmazkodóképessége a kiépülĘ hálózatokon jól megfigyelhetĘ. MindebbĘl fakadóan ma már indokolt áttekinteni a parkok strukturálódásait, csoportosítási lehetĘségeiket. Azonosítandónak véljük az alábbi parktípusokat is: 2.4.1. Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok •

Tudományos park. A tudományos park olyan területi alapon induló szervezĘdés, mely nagyobbrészt a felsĘoktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez kötĘdik, feladata az új technológiákra alapuló vállalkozások létrehozása, illetve annak elĘsegítése; a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek és a parkban (vagy azon kívül) mĦködĘ vállalatok között (EU-definíció). Klasszikus példa: Cambridge-i Tudományos Park Angliában.

•

Technológiai park. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, fĘleg a K+F

területén,

szolgáltatásokkal

foglalkozik is.

termeléssel,

ElsĘrendĦ

feladata

eladással tehát

az

és

vállalati

infrastruktúra

megteremtése ezen vállalkozások – többnyire kisvállalatok – részére.

•

Innovációs központ. Feladata a viszonylag magas piaci kockázattal bíró új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó (területileg sokszor a központon kívül dolgozó) vállalkozások támogatása pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadással. (Ilyen innovációs feladatokat elláthat a technológiai park is.)

•

Kereskedelmi (üzleti) park. Többféle kereskedelmi tevékenységet végez (csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, sĘt termelés is), és nem igényli kutatóintézetek közelségét.

32

2.4.2. Átfogóbb szervezeti struktúrák

•

Technopolisz. Egy adott terület (többnyire nagyobb régió, esetleg város) egyetemi kutatási és tudományos kutatási potenciáljára alapult szervezet az ott jelenlevĘ iparvállalatok és egyéb gazdasági szereplĘk kiszolgálására. (Japán, Franciaország).

•

Technológiai pólus. Azon területet jelöli, ahol az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek jelen vannak: magasan képzett munkaerĘ, alap- és alkalmazott kutatási tevékenység, legalább néhány inkubátorszolgáltatás, és bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok. 1992 óta létezik például a bolognai POSTER a város, a tartomány és magánvállalatok alapításában.

•

Technológiai körzet. Itt jelen van a technológiai pólus, a fejlett ipari környezet és legalább egy (tudományos) park. Ilyen körzetté nyilvánította az olasz kormány Torino városát.

•

Vállalkozási övezet. Olyan, a közigazgatás által meghatározott kritériumok alapján definiált terület, ahol ipari, illetve gazdasági szerkezetátalakítás elĘmozdítása érdekében a Kormány külön törvényben meghatározott pénzügyi és más kedvezményeket biztosít. Általában a területen több község, város és ipari park található.

2.4.3. A telepítés jellege szerinti parktípusok AlapvetĘen két markánsan eltérĘ parktípusról beszélhetünk:

•

ZöldmezĘs ipari park: beépítetlen területen létesül. Ezek általában a településtĘl

kisebb-nagyobb

távolságra

helyezkednek

el,

ezért

infrastruktúrával való ellátásuk jelentĘs induló tĘkét igényel. ElĘnye a rugalmasság: a telepítés során a létesítmények elhelyezésénél nagy

33

szabadságfok mellett lehet a befektetĘk igényeit figyelembe venni, illetve a park belsĘ struktúráját kialakítani.

•

Rekonstrukciós ipari park: ipari létesítmények még használható infrastruktúrájára települ. Ez annyiban jelent elĘnyt, hogy az “örökölt” infrastrukturális kapacitások (víz, csatornák, energia, villany, gáz, vasút, utak stb.) részben vagy egészben rendelkezésre állnak, illetve felújításuk olcsóbb,

mint

telepítésük

lenne.

Hátrány

azonban,

hogy

a

környezetszennyezés megszüntetése az elavult technológiák (pl. kohászat, bányászat, vegyipari mĦveletek) esetén olykor többe kerül, mint amennyibe az infrastruktúra újonnan történĘ kiépítése kerülne. Gondot okozhat a park belsĘ

struktúrájának

kialakításánál

a

még

használható

épületek,

infrastrukturális létesítmények funkcionáltatása, beillesztése a park modern építészeti környezetébe, illetve az, hogy ezek a felhasználás szabadságfokát szĦkítik. A rekonstrukciós park többnyire drágább, mint a “zöldmezĘs”, de az elavult gyárak, üzemek rehabilitációja a települések fejlĘdése során elkerülhetetlen, így általában a városfejlesztési törekvések, és az iparpolitikai érdekek együttes hatásaként jönnek létre a rekonstrukciós ipari parkok. 2.5. FejlĘdési fázisok (nemzetközi kitekintés) Az ipari parkok maguk is jelentĘs fejlĘdésen mentek át az elmúlt negyedszázad során, több generáció váltotta egymást a változó szükségletekhez igazodóan.

•

A hetvenes évek közepéig a termelĘtevékenységnek helyt adó csarnokok, valamint raktárépületek voltak a meghatározóak. Az irodák a hasznos területnek csak 10-15%-át tették ki. Ezen elsĘ generációs parkok épületei egyszerĦek.

34

•

1975-1985 között elĘtérbe kerültek az irodák a számítástechnikával, illetve kereskedelemmel foglalkozó cégek révén. A második generációra már az igényes építészeti kultúra a jellemzĘ.

•

A nyolcvanas évek közepétĘl számíthatjuk a parkok rohamos térnyerését. Meghatározó

a

szolgáltatások

terület-felhasználás körének

rugalmasságának

kibĘvítése.

A

parkok

biztosítása,

építészetileg

a

mind

igényesebbek, az irodai személyzet, az informatikai tevékenység részaránya növekvĘ.

•

A negyedik generációs ipari parkok – a kilencvenes évek közepétĘl – tipikus épülettípusai az irodaházak, a szolgáltató épületek. Fontos szerepet kap gazdag szolgáltatásaival a parkokhoz kapcsolódó rekreációs terület. A raktárak kiszorulnak az ipari parkokból. Meghatározóvá a csúcstechnológiát képviselĘ cégek válnak. Az irodák a terület 60-80%-át teszik ki.

2.6. Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek) Az ipari parkok – bármennyire is különbözzenek azok egymástól – idĘvel hálózatot alkotnak, amelyek az adott ország gazdaság-, ipar- és innováció-politikájába beágyazódva valamilyen kormányzati célrendszer keretében mĦködnek. Az állami prioritásokat

tanulmányozva

alapvetĘen

a

“misszióorientált”,

illetve

a

“diffúzióorientált” törekvések vagy ezek kombinációi figyelhetĘk meg.

•

A misszióorientált modell esetén a kormány a források mobilizálása, az ipari struktúra átrendezése érdekében ösztönzi az ipari parkok létesítését. A források mobilizálásának lehet indoka a regionális felzárkóztatás (pl. Olaszországban e célt szolgálja a “Délvidékpark terv”, amely 1994-ben jött létre az ország déli részének felzárkóztatását szolgáló kormányzati törekvések

részeként),

illetve

a

csúcstechnológiák

elterjesztésének

bátorítása (pl. USA Szilícium-völgy). E modell megvalósítói – többek között – az USA, Nagy-Britannia és Franciaország.

35

•

A diffúzióorientált modell a technológiai szférába már bevont összegek jobb, hatékonyabb hasznosítását hivatott elĘmozdítani. Itt tehát nem a globális struktúrák módosítása a cél, sokkal inkább az innováció globális elĘmozdítása, a fejlĘdés minĘségi vonásainak elĘtérbe állítása. E modellhez

sorolják

Németország,

Svédország,

Svájc

kormányzati

megoldásait. A fenti példák jelzik, hogy e két modell nem különül el egymástól, hiszen például egy régió csúcstechnológiájának a támogatása az ipari parkok révén nem csupán a régiót hozza jobb helyzetbe, hanem az innováció globális térnyerését is szolgálja. A hangsúlyok kialakításáról van csupán szó. A felismerés egyébként Japán innovációpolitikájában a két modell tudatosan “köztes” megoldását favorizálja. Magyarország esetében a struktúra átalakítása, a felzárkózási feladatok súlya miatt a misszióorientált állami kezelés tĦnik ma még inkább célravezetĘnek.

36

3.

AZ IPARI PARKOK SZERVEZėDÉSE MAGYARORSZÁGON

Magyarországon az ipari parkok létesítésének feltételei a piaci viszonyok kialakulásával jöttek létre. Ez az idĘszak azonban egyben az ipar átalakulásának válságos idĘszaka is volt, az ipari termelés 40%-al csökkent, az ipari kutatóintézetek, vállalati kutatóhelyek 80%-a tönkrement, a tĘke döntĘen a privatizáció révén jött az országba. Az ipari növekedés megindulásával - 1992-tĘl - jelentek meg az ipari parkok, alapvetĘen a válságmenedzselés eszközeként, de felismerve az ipari parkok azon speciális gazdaságfejlesztési eszköz szerepét is, amely egyaránt segíti -

az ipari szerkezet átalakítását,

-

a foglalkoztatási gondok megoldását és

-

a regionális fejlettségi különbségek kiegyenlítését.

Az ipari parkok fejlesztését motiválta az a felismerés, hogy az állami vagyon privatizálásának befejezése után is szükség lesz megfelelĘ befektetési ajánlatra, különösen a "zöld mezĘs" tĘkebefektetések számára. Az ipari parkok fejlĘdését "Az Ipari Parkok adatainak feldolgozása és a klaszterek magyarországi helyzetének áttekintése" c. függelékben mutatjuk be. A fejlĘdésben megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a klaszterek. 3.1. Klaszterek A klaszter a magyar gazdaság azon törekvésének terméke, amely az együttmĦködés révén igyekszik a hatékonyság, a versenyképesség javítása terén elĘbbre lépni. A klaszter definiálása sem könnyĦ: megjelenési formája sokszínĦ.

A klaszter a különbözĘ vállalkozások, szervezetek, stb. olyan csoportja, amelyben a résztvevĘk ideiglenesen vagy tartósan együttmĦködnek a közös üzleti céljaik megvalósításában. A klaszter tehát jogilag független gazdálkodó szervezetek,

37

intézmények egyik kooperációs formája, amelyben a vállalkozások törekvéseiket a közös üzleti szemlélethez és célokhoz igazodva valósítják meg.

A

kooperáló

egységek

elsĘsorban

alapkompetenciáikkal

vesznek

részt

az

együttmĦködésben, miközben a harmadik felekkel (külsĘkkel) szemben egységes vállalatként lépnek fel. Ennek keretében megfelelĘ információs és kommunikációs technológiákat használnak.

A klaszter általában termék alapon szervezĘdik, területileg koncentrált vállalkozások önkéntes kooperációs hálózata, amely a minél eredményesebb piaci jelenlét érdekében kihasználja az együttmĦködési lehetĘséget a gyártók, a tanácsadók, a képzési intézmények és a szolgáltatói szektor szereplĘi között.

A klaszter együttmĦködési keretet teremt: az információszolgáltatás, a kommunikáció, a képzés, a marketing és a PR, a nemzetközi szintéren való megjelenés, valamint a kooperációs projektek: a minĘségfejlesztés, a K+F, az alapanyag beszerzés stb. területén. A klaszter a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén növeli a tagvállalkozások versenyképességét. A mérethátrányok kiküszöbölése révén segít megfelelĘ választ adni a tĘkekoncentráció és a globalizáció kihívásaira is.

A klaszterek földrajzi közelségen alapuló vállalati stratégiai szövetségek, amelyek a külsĘ versennyel szemben egységesek, belsĘ viszonyaikat tekintve pedig egyaránt jellemzi a konkurencia és a közös helyi érdekek összehangolása, a partnerek közötti bizalmi tĘke megléte. A klaszter vállalkozásait informális kapcsolatok kötik össze, a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén csökkenthetĘk a tranzakciós költségek, ezáltal pedig az adott térség vállalkozásainak versenyképessége növekszik.

38

Egy sokadik megfogalmazás szerint a klaszter olyan horizontálisan kapcsolódó cégek csoportja, amelynek tagjai a kapcsolódó társintézményekkel együtt ugyanabban az ágazatban mĦködnek.

Szakmai alapon a klaszterek sokféle tevékenységet foghatnak át. Például lehetnek: •

hasonló termékeket gyártó vállalatok csoportjai,

•

beszállítói vállalatok és vállalkozások,

•

mezĘgazdasági, mezĘgazdasági-élelmiszeripari termelĘ és kereskedelmi vállalatok, vállalkozások,

•

innovációs, termék és technológia fejlesztéssel foglalkozó virtuális vállalatok,

•

ipari parkokban és a környékükön mĦködĘ vállalkozásokat összefogó virtuális vállalatok,

•

tudásalapú szolgáltató virtuális vállalatok,

•

idegenforgalmi szolgáltató virtuális vállalatok,

•

kereskedelmi virtuális vállalatok,

•

egyéb, stb.

A klaszterek mĦködési idĘtartamuk szerint további két csoportra oszthatók: •

hosszú távon mĦködĘ virtuális vállalatok, amelyek meglévĘ piaci igények, pl. beszállítói igények, hosszú távú kielégítésére szolgálnak,

•

egy meghatározott feladat, pl. kutatás-fejlesztési feladat megoldására, vagy minĘségbiztosítási rendszerek kiépítésére létrehozott projekt klaszterek.

A klaszterek a résztvevĘ tagok földrajzi elhelyezkedése szerint lehetnek: •

regionális klaszterek

•

globális klaszterek

39

Az elĘzĘ felsorolásokból látható, hogy a klaszterek a tagok közös érdekétĘl vezérelve igen változatos területeken és formákban jöhetnek létre, közös jellemzĘjük, hogy a résztvevĘk megtartják önállóságukat és általában egy kis létszámú, de nagy hatékonyságú, marketing szemléletĦ menedzsment mĦködtetése mellett igyekeznek sikert elérni.

Minden klaszternek van egy szervezĘ, koordináló központja. A világon mĦködĘ klasztereknél ezt a szervezĘ központot más és más elnevezéssel illetik. Van, ahol ez iroda, másutt titkárság, ismét máshol központ, stb.

A szervezĘ központ sokféle tulajdonban lehet. Leggyakoribb megoldás a sok tulajdonost összefogó konzorcium.

A klaszterek világszerte önálló vállalkozások, megrendelĘk és partnereik hálózatai, amelyekben az együttmĦködés nem hierarchikus, hanem a mellérendelt szereplĘk tartós érdekein alapul.

3.2. Klaszterek Magyarországon

Jelenleg Magyarországon a klaszter típusú együttmĦködések kialakításának gyenge a háttere, hiányzik a többévre szóló stabil gazdaságpolitika, a finanszírozási és a támogatott intézményi háttér. A hazai vállalatközi és klaszter együttmĦködések akadálya nem utolsó sorban a vállalkozások közötti bizalom hiánya. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összeállítása szerint 19 klaszter alakult meg az országban és további 11 van megalakítás alatt. A 19 klaszter megoszlása igen változatos képet mutat: • autóipari klaszter 2, • feldolgozóipari klaszter 6, • thermál klaszter 3, 40

• építĘipari klaszter 3, • mezĘgazdasággal összefüggĘ klaszter 4, • turisztikai klaszter 1. A tervezett klaszterek többsége hasonló területen kíván mĦködni, de már megjelenik a kézmĦves klaszter, egyetemi klaszter, illetve az informatikai klaszter létrehozásának igénye is. A klaszterek egyenlĘtlenül oszlanak meg a hét magyarországi régióban, a legtöbb klaszter, szám szerint öt a Nyugat-Dunántúli Régióban található, a Közép-Dunántúli régióban négy, a Közép-Magyarországi, Dél-Alföldi és az Észak-Alföldi Régióban három-három, a Dél-Dunántúli Régióban pedig egy klaszter alakult. Az ÉszakMagyarországi régióban jelenleg nincs klaszter. A 19 klaszterbĘl öt országosan, tíz regionálisan kívánja a tevékenységét kifejteni, négy pedig helyben lévĘ vállalkozások fejlĘdésének segítésére alakult. Az egyes ipari parkokban tevékenykedĘ vállalkozásokról illetve az egyes klaszterekben érdekelt cégekrĘl igen kevés a rendelkezésre álló, vagy egyáltalán nincs publikus információ. A klaszterek és az ipari parkok kapcsolatának elemzését a késĘbbiekben fontos feladatnak tartjuk. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a klaszterek nagyobb része a jól meghatározható piaci igények alapján, KKV kezdeményezésekre jött létre, aminek jelentĘségét felismerve ezek az akciók jelentĘs állami, illetve egyéb közösségi támogatásban részesültek. A klaszterekrĘl kialakítható kép a külföldi példákat nézve is igen vegyes, mert kevés azoknak a sikeresen mĦködĘ klasztereknek a száma, amelyek a támogatások megszĦnése után is mĦködĘképesek. A vállalatok vagy egyáltalán nem, vagy csak részben hajlandók finanszírozni a klaszter központ fenntartási költségeit. Az elsĘ hazai klaszterek részben a hazai multinacionális cégek, részben pedig kormányzati kezdeményezésre jöttek létre és csak kis részben kezdtek el a KKV-k 41

fejlesztésének érdekében mĦködni. A pályázatokon elnyerhetĘ támogatások általában klaszter központok létrehozására és a kezdeti finanszírozásra voltak elegendĘk, de az érdemi tevékenységet csak kevesen kezdték meg. Az elmúlt években központi pályázatok révén és különbözĘ regionális forrásokból közel egy milliárd Ft-ot költöttek a hazai KKV-k klaszteredési hajlamának kialakulására. Információink szerint a Pannon Autóipari Klaszter valósított meg legtöbbet a vállalt feladatokból, de további mĦködésének egyik feltétele, hogy a tevékenységének fenntartásához szükséges fedezetet sikerül-e különbözĘ pályázatokból idĘben megszereznie. A klaszterkezdeményezés többsége jelenleg vegetál a szükséges pénzügyi források hiánya miatt.

A vállalkozások együttmĦködése akkor segíthetĘ hatékonyan, ha az egyes régiókban vannak olyan szervezetek, cégek, fejlesztési intézmények stb. (vállalkozásfejlesztési központok, innovációs központok, regionális ügynökségek, kutató és fejlesztĘ intézetek, ipari park menedzsmentek, mérnökirodák stb.), amelyek ismerik a környezetükben mĦködĘ vállalkozások tevékenységét és integráló képességekkel rendelkezĘ, hiteles szakértĘkkel rendelkeznek.

Ennek feltétele a regionális innovációs rendszer kiépítése és mĦködtetése, illetve olyan iparpolitika, amely a vállalkozások számára hosszabb távon elĘretekintést tesz lehetĘvé. Fontos a kormányzati szerepvállalás, finanszírozás egyértelmĦvé és biztonságossá tétele.

42

3.3. Az ipari park program eredményei 2002 év végén Az ipari parkok adatai

Az „Ipari Park” címet viselĘ szervezetek száma: A parkok összterülete, ha: Cégeket befogadó parkok száma: Cégeket befogadó parkok területe ha: A betelepült cégek száma: A foglalkoztatottak száma ezer fĘ: Betelepítettség (összes park területével számolva) %: A betelepült tĘke Mrd $: A betelepült cégek árbevétele Mrd Ft: A betelepült vállalkozások export értékesítése, Mrd Ft: Export %: A betelepült vállalkozások beruházásainak értéke, Mrd Ft:

1997

1998

1999

2000

2001

2002

28

75

112

133

146

160

2.350 19

4.950 50

6.800 88

7.640 108

8.100 125

8.800 136

1.500

3.200

4.000

5.400

5.650

6.170

320 27

685 59

980 82

1.495 110

1.760 115

2.152 128

21,5

30,0

34,5

32,9

38,4

40,1

0,7 619

1,2 930

1,8 1.651

2,6 2.665

4,0 3.294

4,1 3.483

514

698

1.281

2.211

2.560

2.596

83

75

78

83

78

75

166

316

427

662

1003

1264

A táblázat a GKM adatainak felhasználásával készült Az ipari park program keretében, a 2002. évben – az ipari parkok korábbi eredményeire építve – folytatódott az ipari parkok fejlesztése, az ipari parkok betelepítése és szolgáltatásainak fejlesztése. Jelenleg már 160 szervezet viseli az "Ipari Park" címet.

Az ipari parkok

betelepítettsége, fejlettsége változó. 24 ipari parkban még nincs mĦködĘ vállalkozás, a fejlesztések csak most indulnak. 44 ipari parkban a betelepülés megindult, vannak már mĦködĘ vállalkozások. 46 ipari parkban a betelepülés már elĘrehaladt, (10-nél több vállalkozás van 500 fĘ alatti létszámmal, vagy 10-nél kevesebb vállalkozás van 500

43

fĘnél több létszámmal). 46 ipari parkba már több mint 10 vállalkozás települt be és ezekben összesen már több mint 500 fĘt foglalkoztatnak, ezek "ipari park szerĦen" mĦködnek. Az ipari parkok betelepítettsége összességében 40%. (A táblázat adatait a mellékelt Ábrák szemléltetik.) Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2002-ben az ipari parkok vállalkozásai adták az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át, s a parkokban dolgozott az ipari foglalkoztatottak 15,7%-a. Az ipari parkokban mĦködĘ vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése (a termelékenység) az ipari átlag 1,7-szerese. Az ipari parkokban – az "Ipari Park" cím elnyerésének idĘpontjához, mint bázishoz viszonyítva – a betelepült vállalkozások száma 865-el, a foglalkoztatottak száma 50 ezerrel, a termelĘ beruházások értéke 930 Mrd Ft-al, az éves termelési érték 2.400 Mrd Ft-al nĘtt. 3.4. Az "Ipari Park" címmel rendelkezĘ szervezetek csoportosítása A Magyarországon jelenleg ipari park címmel rendelkezĘ szervezetek többsége az ipari parkok "kritériumainak"* nem felel meg: a cím odaítélése ugyanis nem ezek elbírálásán nyugszik, hanem egy olyan program értékelésén, amelynek megvalósítása elvezet(het) az ipari parki mĦködés kialakulásához. A valóságban már mĦködĘ ipari parkok fejlettségét is csak néhány paraméter alakulásának függvényében vizsgálták a szakértĘk is, s a monitoring szerepet ellátó gazdasági társaság, a PROMEI is. Ezek az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer mĦködtetésérĘl szóló többször módosított 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet érvényességi követelményeinek és az ipari parkok tárcával kötött szerzĘdéseinek sarok-pontjai: -

vállalkozások száma (min. 10),

-

foglalkoztatottak száma (min. 500 fĘ),

* Kritérium alatt itt a korábban jelzett tetszĘleges ipari parki definíció, (fogalom) jellemzĘ vonásainak összessége értendĘ.

44

amelyeket öt év alatt kell a cím tulajdonosának teljesíteni. A parkok csoportosítása a jelzett két kritérium elbírálásával a következĘ volt a Terra Studio Kft. vezette az "Ipari Park Partnerségi Program" (2000) vizsgálatában. I.

kiugró teljesítményt elért ipari parkok,

II. mindkét kritériumot teljesítĘ parkok, III. csak a vállalati számot teljesítĘ parkok, IV. csak a foglalkoztatottak számát teljesítĘ parkok, V. az "üres" – betelepülés elĘtt álló – parkok. A parkokat elhelyezkedésük, hozzáférésük (tĘkeszerzĘképességük) alapján kedvezĘ, közepes és kedvezĘtlen csoportokba is rendezte a vizsgálat. A fentiek alapján elvégzett csoportosítás ma már túlhaladott. A csoportok között ugyanis – a fejlĘdésbĘl fakadóan – jelentĘs az "átjárás", s a korábbi (kedvezĘtlenebb) besorolás rontja a park presztízsét, arculatát. Súlyosabb probléma, hogy a parkokat lényegében két indikátorra leszĦkítve sorolja be ez a módszer, s ez ma már (az EU követelményeit szem elĘtt tartva) nem elegendĘ. Megjegyzés: a jelzett munkában, a csoportosítási kritériumok

kialakításában

az

Ipari

Parkok

Egyesület is részt vett, az adott idĘszakban választott megoldást jónak ítéljük ma is. 3.5. Dinamikus fejlĘdési modell A gazdasági növekedés elĘrehaladtával, benne az ipari parkok teljesítményének mind meghatározóbbá válásával egyre jobban körvonalazódnak a parkok fejlĘdési sajátosságai is. Tapasztalataink szerint a magyarországi ipari parkokat ma már domináns tevékenységeik (funkcióik) alapján is lehet csoportosítani. E megközelítés szerint a parkokat valós tevékenységüket alapul véve csoportosíthatjuk:

45

A domináns tevékenységek: -

Ingatlanfejlesztés. Az ipari park tulajdonosa gondoskodik a vállalkozások mĦködéséhez

szükséges

infrastrukturális

feltételek

(utak,

energia,

kommunális szolgáltatások, stb.) kiépítésérĘl. Tevékenysége döntĘen a terület értékesítésére irányul: bérbe adja a betelepülĘknek a park egyes területrészeit, illetve annak létesítményeit (üzemcsarnokok, irodák, raktárépületek, stb.). Magyarországon az ingatlanfejlesztés sajnálatos módon csak néhány ipari parknál jelenik meg tartósan domináns tényezĘként. Az eredeti modell ugyanis – a múlt század 20-as éveitĘl – alapvetĘen arra irányult, hogy az infrastruktúra kiépítésével, a betelepülĘk számának növekedésével (s az együttmĦködési lehetĘségek bĘvítésével) a park területe felértékelĘdik. CélszerĦ tehát a betelepülĘknek bérbe adni a területet (mint ahogyan azt pl. a VIDEOTON teszi) - s így idĘvel a bérleti díj növelésével az ingatlanhasznosítás bevételeit is növelni lehet. Sajnos, hazánkban

az

önkormányzatok

tĘkeszegénysége

miatt

az

ingatlanhasznosítás lezárul a terület értékesítésével, s az ingatlan felértékelĘdésének

hozamát

az

eredeti

tulajdonos

(döntĘen

az

önkormányzat) átadja a betelepült cégeknek, amelyek az igen olcsó telekár kifizetésével a terület tulajdonosaivá lesznek. (Eddig arra nem volt példa, hogy a kormányzat földvásárlással az ingatlanhasznosítás profitját itthon tartsa. Arra viszont igen, hogy az ügyletet megnehezítse – Várpalotai Ipari Park.) -

Beruházások. Az ipari parkok tulajdonosai kiépítik a gazdasági társaságok fogadásához szükséges infrastruktúrát, illetve közremĦködnek a betelepülni szándékozó cégek beruházási feladatainak megoldásában. A beruházás önmagában is sokrétĦ feladat. EgyfelĘl gondoskodni kell az ipari park megközelítésérĘl, illetve a parkon belüli közlekedés feltételeirĘl. De ide tartozik a termeléshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatási tevékenység infrastrukturális feltételeinek (pl.: energia, csatornázás, tĦzvédelem) megteremtése is. Ezen belül mind nagyobb súlyt kell helyezni az informatikai technológia feltételeinek kiépítésére, illetve a meglevĘ 46

technológia állandó fejlesztésére. A beruházásokhoz tartozik a betelepülĘ cégek ez irányú tevékenységeinek segítése.

AlapvetĘ cél, hogy a

letelepedésre vonatkozó döntés meghozatala és a termelés beindulása közötti idĘ – nemzetközi mérce szerint is – rövid legyen. Ez a tĘkevonzó képesség egyik legfontosabb eleme, amit a marketingstratégiában még nem igen hangsúlyozunk, pedig kiváló példákat szolgáltatnak, pl. a Flextronics nyíregyházi letelepedésének nemzetközi mérce szerint is kiemelkedĘen jók az adatai. A beruházási szakasz az ipari parkok (eredeti) betelepülésének befejezéséig tart. -

TĘkeszervezés. Az ipari park létrehozásának célja, mĦködésének feltétele, hogy a parkban vállalkozások, gazdasági társaságok telepedjenek le. Az ipari park létesítésének kezdeténél (tehát már az ipari park cím-pályázat szakmai megalapozásánál) ki kell dolgozni a tĘkeszervezés stratégiáját: dönteni kell a leendĘ park szakmai profiljáról (pl.: gépjármĦalkatrész, elektronika, biotechnológia, illetve különbözĘ technológiák valamilyen együttesének kialakításáról). A park infrastruktúrájának kiépítésével együtt indítani kell a marketing munkát, hogy arra az idĘre, amikor a park már (részben) fogadókész, a potenciális betelepülĘk megismerjék az új lehetĘségeket,

a

cégek

letelepedésével

kapcsolatos

tárgyalások

elkezdĘdhessenek. A tĘkeszervezés a park kiépítésének teljes szakaszában meghatározó jelentĘségĦ, ettĘl függ a park struktúrája, lehetséges teljesítménye, térségfejlesztési feladatainak alakulása. -

Szolgáltatás. Az ipari parkok eredeti funkcióit a szolgáltatások révén tudja betölteni. A betelepült cégek termelési költségeiket mérsékelni tudják, ha színvonalas és olcsó szolgáltatáshoz jutnak. A szolgáltatások körében minĘségi változást jelent, ha a termelési-értékesítési folyamat egyes elemeit (pl. logisztikát) is szolgáltatásként tudja a park menedzsmentje felkínálni. Ennek átfogóbb változata a klaszter létesítése, amikor nem csupán egy parkon

belül,

kapcsolódásai,

hanem sokrétĦ

regionális

szinten,

együttmĦködés

költségcsökkentést elérni. 47

a termelés révén

technológiai

lehet

jelentĘs

Hazánkban az ipari parkok közül csak néhány van ebben a fejlĘdési szakaszban. A "szolgáltatói" tevékenység mint a versenyképesség javításának EUkonform lehetĘsége – akkor válhat domináns tényezĘvé, ha annak (szélesen értelmezett) infrastrukturális feltételeit a park meg tudja teremteni. Ehhez azonban olyan támogatás-politika kell, amelyben a kormányzat a források egy részét mintegy "megelĘlegezi" a fejlĘdés érdekében. Itt nem csupán olyan elemi feltételekrĘl van szó, mint a kisvállalkozók tanácsadói,

számára stb.

fontos

irodatechnikai,

szolgáltatásoknak

pénzügyi,

elĘmozdítása,

a

mérnöki, fejlettebb

kommunikációs technológiához való hozzáférés megoldása - hanem a hálózattá szervezĘdés feltételeinek módszeres kiépítése és fejlesztése. E téren alapvetĘ feladat az ipari parkok informatikai rendszerének kiépítése.

Olyan

modern

szolgáltatások

infrastrukturális

alapjainak

megteremtésérĘl kell gondoskodni, amelyek révén például -

ki lehet elégíteni az ipari park menedzsereinek információs igényeit,

-

a

kor

színvonalán

lehet

ellátni

a

tĘkeszervezés

feladatait

(térinformatika alkalmazása a marketingben), -

a betelepülés szervezési feladatainak ellátását fel lehet gyorsítani,

-

a létesítménygazdálkodás révén a park hatékonyságát minĘségileg lehet javítani,

-

a térségfejlesztésben az ipari park integrációs funkciót tud ellátni.

A kisvállalkozók számára az informatikai rendszernek lehetĘvé kellene tennie: -

az Internetes hozzáférést,

-

a vezetĘi információs rendszerek kiépítésének lehetĘségét,

-

a kontrolling rendszerek mĦködtetését,

-

a pénzügyi rendszerek fejlesztését, 48

-

az elektronikai kereskedelem térnyerését,

-

a logisztikai funkciók ellátását,

-

a tervezĘ rendszerek hasznosítását.

A szolgáltatások térnyeréséhez szükséges – az EU által támogatott – feltételek megteremtése a versenyképesség javításában mind fontosabb szerephez jut. -

Innováció. Az innovációs szakasz lényege, hogy a park közvetlen kapcsolatban van olyan egyetemekkel, tudományos intézetekkel, amelyek közremĦködése a betelepült cégeket extraprofithoz képes juttatni. Az innovációs

park

tevékenységében

a

csúcstechnológia

jelenléte

a

meghatározó. A betelepült cégek és a tudományos intézmények tevékenységei szimbiózisba kerülnek, kölcsönösen hatnak a szinergiák mind a kutatás-fejlesztés elĘmozdítására, mind a termelĘ tevékenység versenyképességének javítására, extraprofit szerzésére. Hazánkban valóban mĦködĘ innovációs park 2003-ban még nincs. A Budapesti MĦszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett épülĘ INFOPark, a Debreceni Egyetem mellett létrejövĘ Debreceni Agrár Park, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park ezt a minĘséget tĦzték célul. A BMGE mellett több mint tíz éve mĦködĘ INNOTECH ebbe a kategóriába tartozik tartalmilag, területe azonban nem éri el (a ma még elĘírt) 10 ha-os minimális nagyságot. Megjegyzés: Megfontolás tárgya lehet, hogy az "innovációt",

mint

domináns

tevékenységet

önállóan szerepeltetjük. Ennek alternatívája az, hogy a "szolgáltatás" részeként kezeljük, mint annak legfejlettebb változatát. Ma még az ipari parkokban a technológiai centrum, a technológiai transzfer intézmények, K+F szervezetek iránti igény

is

49

kicsi,

az

innováció

elkülönült

szerepeltetése itt inkább a figyelemfelhívást szolgálja. A fentebb bemutatott fĘbb fejlĘdési "szakaszok" a park életciklusainak elsĘ idĘszakaszában (a betelepülés befejezéséig) jellemzĘek. Jeleznünk kell, hogy e domináns tevékenységi körök átfedésben vannak a park mĦködésében, illetve nem is lehet ezeket sok esetben elkülöníteni egymástól (pl. ingatlanfejlesztés – beruházás; szolgáltatás – innováció). Az "innovációs" szakasz feltüntetésekor mindemellett szeretnénk jelezni, hogy a parkok önmagukban is egy-egy innovációs teljesítmény eredményei. És még inkább hangsúlyoznunk kell ezt, ha nem a park betelepítésének befejezéséig vizsgáljuk a tevékenységeket, hanem a már betelepült parkok további fejlĘdését is tekintetbe vesszük. Ahogyan számos fejlett országban az ipari park intézménye (s az egyes ipari parkok is!) több generációt élt (éltek) meg – ez a fejlĘdési folyamat várhatóan Magyarországon is mind erĘteljesebb lesz, s annak meghatározó vonásává az innováció válik. A parkok fejlĘdésében minĘségi változást eredményezhet a "szolgáltatások" olyan kifejlesztése, amely a parkokat hálózatba szervezi. A parkok szakmai (horizontális) együttmĦködésének kiépítése a logisztikában, technológiai kapcsolódások (klaszterek) révén, illetve a regionális funkciók felvállalása a park környezetében (KKV-k számára szolgáltatás, beszállítói pozíció megszerzésében való közremĦködés, oktatási, pályázati tanácsadás, közremĦködés, stb.) várhatóan új minĘséget is eredményez a gazdaságban. Ez az új minĘség a parkok hálózatát a gazdaságban, az egyes parkokat regionálisan stratégiai jelentĘségĦvé teszi. A fenti fejlĘdési vonások modellszerĦen mutatják be a parkok fejlĘdésének fĘbb szakaszait. Az egyes parkok "besorolása" nem problémamentes feladat, mert minden park feltételrendszere, fejlesztési célrendszere, adottságai eltérĘek. A szakaszolásnak az ad értelmet, hogy mind kormányzati, mind regionális szinten a parkok összességét el lehessen helyezni a gazdaság-stratégia alakításában, s meggyökerezzen egy olyan

50

felfogás, szemlélet, amely a parkokkal a tudásalapú gazdaság rendszerében mint "húzó", teljesítményfokozó szervezĘdésekkel számol. Fontos ez azért is, mert így az egyes ipari parkok saját tevékenységüket, fejlĘdési pályájukat pontosabban tudják meghatározni, azonosítani, illetve részt tudnak venni a feltételrendszer kormányzati és regionális (megyei, helyi) alakításában. Az itt tárgyalt stratégia megvalósításához ezért szervesen kapcsolódik az az adatszolgáltatási és monitoring rendszer, amely megfelelĘ indikátorok és kiértékelési metódusok révén a folyamatok kezelését regionális és országos szinten lehetĘvé teszi. Az érdemi elĘrelépésre végül is az vezethet, ha az országban bizonyos parktípusokat a kormányzat elfogad, egyértelmĦvé teszi, hogy azoknak milyen követelményeket kell teljesíteniük, s azokhoz milyen preferenciarendszer tartozik. A tervezhetĘség, a kockázatok mérséklése érdekében célszerĦ lenne ezeket magas szintĦ jogszabályban rögzíteni.

51

4.

IPARI PARKOK - EU

4.1. Az EU támogatási rendszerének alapjai Az ipari parkok lehetĘségeit nem csupán a helyi viszonyok, hanem – egyre jobban – az EU támogatáspolitikája határozza meg. Az Európai Unió támogatási politikájának alapját az Európai Gazdasági Közösség alapdokumentuma, az 1957-ben elfogadott Római SzerzĘdés, az Európai Megállapodás tartalmazza. E szerzĘdés 62. cikkelye kimondja, hogy a benne foglalt alapelvekkel összeegyeztethetetlen „bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy elĘnyben részesít egyes vállalatokat, vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget”. Az összeegyeztethetetlenség elvét részletesebben a 92. cikkely fejti ki. E cikkely elsĘ szakasza – a fentiek szerint – azt a gondolatot körvonalazza, amelyen az összeegyeztethetetlenség elve nyugszik: "1/a. Amennyiben a jelen SzerzĘdés nem határoz másként, azon állami pénzeszközökbĘl biztosított támogatások, bármilyen jellegĦek legyenek, amelyek meghatározott vállalatoknak vagy termelési ágaknak nyújtott kedvezményekkel a versenyt eltorzítják vagy annak eltorzításával fenyegetnek, összeegyeztethetetlenek a Közös Piaccal, amennyiben a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan befolyásolják." A támogatási politika szempontjából legalább ennyire fontos, hogy az általános tilalom alól melyek a kivételek. Ezt a 3. szakasz tartalmazza: "3. A Közös Piaccal összeegyeztethetĘnek tekinthetĘk: a) szokatlanul alacsony életszínvonalú vagy jelentĘs foglalkoztatási gondokkal küzdĘ területek gazdasági fejlĘdésének elĘmozdítására nyújtott támogatások; b) közös, európai érdekĦ fontos tervek elĘmozdítására vagy egy tagállam gazdasági életében jelentĘs zavarok kiküszöbölésére nyújtott támogatások; c) meghatározott gazdasági ágak vagy gazdasági területek fejlĘdésének elĘmozdítására nyújtott támogatások, amennyiben azok a kereskedelmi feltételeket nem változtatják meg oly módon, hogy az a közös érdekekkel ellentétben áll; 52

d) a kultúra és a nemzeti örökség megĘrzésének elĘmozdítására nyújtott támogatások, amennyiben azok a kereskedelmi és versenyfeltételeket nem változtatják meg oly módon, hogy az a közös érdekekkel ellentétben áll; e) más támogatások, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslatára minĘsített többséggel hozott határozatában megjelöl.” A támogatások egy jelentĘs része tehát végül is összeegyeztethetĘ a Közös Piaccal, illetve az Európai Unió jogszabályaiban foglaltakkal. A területfejlesztés szempontjából fontos struktúrák: a vállalkozási övezetek, ipari parkok lehetĘséget nyújtanak a versenyképesség jelentĘs állami eszközökkel való elĘmozdítására. Az innováció-orientált ipari parkok (tudományos, technológiai stb. parkok) szempontjából ugyancsak fontos, hogy a kutatás-fejlesztést az EK Bizottsága általában kedvezĘen ítéli meg. Az EU-joganyagban 500, a K+F számára kedvezĘ határozat van. Az EU-ban nem beszélhetünk integrált iparpolitikáról. Az összeférhetetlenség elve alóli mentességet adó kivételek azonban végül is priorizáló hatást váltanak ki, melyet minden gazdasági tényezĘ igen komolyan vesz. Összességében tehát az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehetĘvé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak erĘsítése érdekében

•

a K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére);

•

a regionális fejlesztés terén az EU az elĘbbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi erĘforrások bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére,

•

erĘforrásokat biztosít a hátrányos helyzetĦ térségek felzárkóztatására.

53

A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a felzárkózás elĘmozdítása és a versenyképesség fokozása az EU gazdaságpolitikájában meghatározó jelentĘségĦ:

•

a globális, a nagy térségek (Európa, USA, Távol-Kelet stb.) közötti versenyben az EU jelentĘs állami források (piackonform módon történĘ) bevonásával igyekszik pozíciójavulást elérni;

•

az EU-n belül a térségek közötti kiegyenlítĘdés érdekében lehetséges állami forrásokat igénybe venni, az -

országok közötti, illetve

-

országon belüli

nivellálódást célozva meg. A fentiekbĘl kitĦnik, hogy a korábbi években kiépült finanszírozási rendszer átalakításra szorul annak érdekében, hogy a hazai rendszer harmonizáljon az EU támogatási rendszerével. Az országnak elemi érdekei fĦzĘdnek ahhoz, hogy a jelenlegi (viszonylag szĦk) lehetĘségekkel élni tudjon, de leginkább az EU-ba való belépésünket követĘen azonnal érvényesíteni tudja a jogos támogatási igényeinket. 4.2. Az EU támogatási rendszerének néhány jellemzĘje 4.2.1. Strukturális Alapok Az Európai Unió költségvetésének mintegy egyharmadát a strukturális átalakulást elĘmozdító Strukturális Alapok teszik ki. Ennek belsĘ tagolódása a következĘ:

•

Európai Regionális Fejlesztési Alap,

•

Európai Szociális Alap,

•

Európai MezĘgazdasági Orientációs és Garancia Alap,

•

Halászati Orientációs Alap.

54

A

támogatások

odaítéléséhez

a

tagországok

kezdeményezései

szükségesek.

Magyarország 2004. májusában csatlakozik az Európai Közösséghez, s ezzel jogosult lesz arra, hogy támogatást kapjon a Strukturális Alapokból, valamint a Kohéziós Alapból. A támogatás feltételeként elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amelynek keretében kidolgoztuk fejlesztési céljainkat és prioritásainkat. E dokumentumok alapján tárgyaltunk az Európai Bizottsággal a késĘbbi támogatások jogi alapját képezĘ Közösségi Támogatási Keret kialakításáról. A Közösségi Támogatási Keret szabja meg, hogy 2004. és 2006. között a Strukturális Alapokból közösen finanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordítunk. Az NFT-ben körvonalazott célok és prioritások figyelembevételével a fejlesztési intézkedéseket tartalmazó ágazati és operatív programok készülnek. A Strukturális Alapok által támogatott Operatív programok mellett a Kohéziós Alapból finanszírozott közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális programok is hozzájárulnak a gazdaság fejlĘdéséhez. A támogatások volumene:

A Magyarországnak juttatandó támogatások, 2004–2006, millió euró, 1999. évi áron

Forrás

2004. év 2005. év 2006. év Összesen

Strukturális alapok

448

620

786

1854

Kohéziós alap

340

280

374

994

Összesen

788

900

1160

2848

Forrás: Az Európai Bizottság tájékoztatója, 2003.

55

4.2.2. Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv a következĘ Operatív programokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó fejlesztendĘ területeket tartalmazza. ♦

HumánerĘforrás-fejlesztés Operatív Program, amely a következĘ hat fejlesztendĘ területet jelöli ki: -

Aktív munkaerĘ-piaci politikák támogatása;

-

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerĘpiacra történĘ belépés segítésével;

-

Az egész életen át tartó tanulás feltételeit támogató fejlesztések, az oktatás és szakképzés javítása;

-

Alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése;

-

NĘk munkaerĘ piaci helyzetének javítása;

-

Egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése1.

♦ Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, amelynek megvalósítása érdekében öt fejlesztendĘ terület körvonalazódik: -

Befektetés-ösztönzés;

-

Kis- és középvállalkozások fejlesztése;

-

Turizmusfejlesztés;

-

Kutatás-fejlesztés és innováció;

-

Az információs társadalom, gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése.

1

Az egészségügyi fejlesztések céljai: az egészségtudatos magatartás fejlesztése, hatékony hozzáférést biztosító szolgáltatások kialakítása, a helyi, regionális és nemzeti egészségfejlesztési kapacitások kiépítése, a népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése tárgyi feltételeinek biztosítása. A szociális infrastruktúra fejlesztésének céljai: a növekvĘ és változó szükségleteknek megfelelĘ, hatékony, mindenki számára elérhetĘ szolgáltatások biztosítása.

56

♦ Környezetvédelem

és

Infrastruktúra

Operatív

Program,

amely

két

fejlesztendĘ területet (al-programot) tartalmaz: -

Környezetvédelem2;

-

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése3.

♦ Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program, amely az alábbi három fejlesztendĘ területet tartalmazza: -

A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezĘgazdaságban;

-

Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása;

-

A mezĘgazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztés.

♦ Regionális Operatív Program, melynek négy fejlesztendĘ területe a következĘ: -

A gazdasági és társadalmi fejlĘdés infrastrukturális feltételeinek javítása;

-

A regionális gazdaság versenyképességének a foglalkoztatási szempontokat szem elĘtt tartó javítása;

-

A környezet minĘségének javítását célzó fenntartható helyi fejlesztések;

-

Térségfejlesztési programok.

Az ipari parkok leginkább a "gazdasági versenyképesség" és a "regionális fejlesztés" operatív programokban érdekeltek. Természetesen valamennyi program összefügg egymással, a többi három program közül különösen a "humán-erĘforrás", az "infrastruktúra" és a "vidékfejlesztés" témakörökbe tartozó fejlesztések érintik az ipari parkok fejlĘdését.

2

A környezetvédelmi fejlesztések céljai: zaj- és légszennyezés csökkentése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, természeti és környezeti károk megelĘzése, a környezeti kárelhárítás és kármentesítés, valamint a környezet-biztonság megerĘsítése, felszíni vizek, vízbázisok védelme, az ivóvízminĘség javítása, vizek kártétele elleni védelem erĘsítése, szennyvízelvezetés és -kezelés fejlesztése, védett természeti területek fejlesztése, a természetes élĘhelyek és az élettelen természeti értékek védelme.

3

A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének céljai: a Helsinki közlekedési folyosók kiépítése az országhatárig, a meglévĘ közúthálózat teherbírásának fejlesztése, a régiók közötti elérhetĘség javítása.

57

A hazai támogatási rendszerben a fenti célrendszer érvényesítése az elmúlt évtizedben kialakult gyakorlat jelentĘs módosítását igényli. Az EU filozófiájához jobban kapcsolható prioritásrendszert kell elĘtérbe állítani. Ezek az európai nagyrendszerekhez való kapcsolódás tennivalói (vasút, autópályák, dunai, tiszai hajózás, repülĘterek stb.), a K+F ügyek, a kis és közepes vállalkozási szektor élénkítése, a területfejlesztés (konkrét programok, ipari parkok, vállalkozási övezetek), a humán erĘforrások fejlesztése (K+F, oktatás, távoktatás), a belsĘ kohézió erĘsítése (beszállítói rendszerek, informatikai rendszerek, humán infrastruktúra), környezetvédelem. A jelzett célok, illetve az ezekhez kapcsolódó prioritások támogatásának egymáshoz viszonyított súlyát tekintve figyelmet érdemel, hogy hazánkban a kis- és középvállalatok, valamint a környezetvédelem részaránya a központi támogatáson belül rendkívül alacsony, az EU országokban kialakult részarány (2-4%) tört részét teszi ki. 4.2.3. Decentralizáció Az EU-konformitás a támogatási rendszerben mindenekelĘtt azt jelenti, hogy át kell állni egy demokratikus, alulról építkezĘ rendszerre. Ez annyiban érint – hosszú évek alatt kiépült – kormányzati struktúrákat, érdekeket, hogy az ágazati logikát mindinkább egy területi elv szerint építkezĘ támogatási szisztéma váltja fel, s a források allokálásának módosulása evidens módon a feladatok átrendezését is magával hozza. A status quo megváltoztatása elkerülhetetlen, mivel a helyi fejlesztési programok az önkormányzati, megyei, regionális intézmények (ügynökségek), fórumok, illetve ezek szakértĘi kapacitásaik kiépítését és mĦködtetését igénylik, más oldalról pedig a párhuzamos tevékenységek megĘrzése finanszírozhatatlanná válik. Ma még csak kialakulóban van a finanszírozás regionális szintĦ intézményi, döntési, tervezési, végrehajtói és ellenĘrzési rendszere. Gondot jelent, hogy sem a megyénél, sem a több megye alkotta régiónál nem képzĘdnek források, csak központi forrásokból tudnak finanszírozni. Az e téren halaszthatatlan – s igen széles körĦ igényként felmerülĘ – oktatási, képzési feladatok megoldása ma még ugyancsak kezdeti stádiumban van. Ugyanez jel-

58

lemzĘ a programfinanszírozásra épülĘ költségvetési döntések szakmai megalapozására, a lehetséges megoldási formák kialakítására és alkalmazására. Ezek a megoldásra váró problémák mindamellett nem akadályozhatják meg (ellenkezĘleg: inkább sürgetĘvé teszik) az ipari parkok fejlesztési programjának körvonalazását, a szükséges feltételek megteremtését. Az ipari parkok létesítésének szakmai megalapozásánál, mĦködtetésénél a finanszírozási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a különbözĘ célok (tĘkebevonás, foglalkoztatás, képzés, környezetvédelem stb.) elérését szolgáló, az ágazati logikát követĘ államháztartási források, valamint a regionalitást érvényesítĘ (és a programok kezdeményezését és valóra váltását vállaló) önkormányzatok, területi fejlesztési tanácsok forrásai összehangoltan legyenek felhasználhatók. Ennek az összehangolást ellátó rendszernek (mechanizmusnak) ugyanakkor tekintetbe kell vennie a PHARE, a PHARE-CBC-Interreg, az elĘcsatlakozási alap, valamint az EU Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap követelményeit: a külsĘ forrásbevonás lehetĘségeinek minél teljesebb kihasználását kell megoldania. E feladat mindenekelĘtt (minimálisan) olyan egységes követelményrendszer létét és funkcionálását feltételezi, amelyben az elkülönített állami pénzalapok, valamint a fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok szabályai összerendezettek (addicionalitás). Ez vonatkozik a pályázati úton elnyerhetĘ támogatások feltételrendszerére, finanszírozási, eljárási, ellenĘrzési és információs rendjére egyaránt. A jelzett összehangolást végzĘ mechanizmus, illetve a feladat tartalmát körvonalazó követelményrendszer funkcionálisan nem képzelhetĘ el a munka feltételeit megteremtĘ intézményfejlesztési tennivalók végiggondolása és megoldása nélkül. Ide tartozónak véljük a kormányzati struktúrán belül a szóban forgó tevékenységek tervezését, koordinációját, ellenĘrzését. Gondot jelent, hogy a folyamat figyelemmel kísérésének, az adatok összegyĦjtésének és rendezésének nincs gazdája. Ennek a koordinatív feladatnak a megoldása aligha nélkülözhetĘ ahhoz, hogy az EU integrációs folyamatban az ipari parkok megfelelĘ súllyal vegyenek részt. Az ipari parkok fejlesztése ugyanis az EU célrendszerében (Strukturális Alapok) számos ponton érintett: 59

•

Humán erĘforrások (munkahelyteremtés, átképzés, a munkanélküliség enyhítése stb.);

•

BelsĘ kohézió erĘsítése (beszállítói hálózatok, gazdasági szolgáltatások stb.);

•

Kis- és középvállalati szektor (a parkokba való betelepülés, a „holdudvari”, beszállítói funkció stb.);

•

Területfejlesztés, felzárkóztatás (területi kiegyenlítés, rekonstrukciós és zöldmezĘs ipari parkok tĘkebevonási, illetve technológiai transzfer funkciója stb.);

•

Környezetvédelem (korszerĦ ipari, szolgáltatási – tiszta – technológiák, rekultiváció stb.);

•

Termelési struktúra átalakítása (intenzív tĘkeszervezés, magas hozzáadott érték stb.).

A fentiek jelzik: az ipari park-program az EU célrendszerébe jól beilleszthetĘ, a program kidolgozásához és valóra váltásához szükséges anyagi források brüsszeli kiegészítésére jó esély kínálkozik. Összességében: A regionális fejlesztés intézményrendszerének (tervezési, döntési, koordinálási mechanizmusa, ellenĘrzése stb.) létesítése során, az elért eredményekre építve az ipari parkokat mind jobban be kell vonni az EU finanszírozási rendszerébe. Szerencsésnek tekinthetĘ az a helyzet, mely szerint a program kezdeményezĘi az önkormányzatok, a regionális szervezetek, így a kormányzatnak „csak” a keretekrĘl s a források egy részérĘl kell gondoskodnia. Az viszont rendkívül fontos, hogy az elkülönített források biztonságban álljanak rendelkezésre, az EU-források esetén pedig a nemzeti finanszírozás (az addicionalitás elve szerint) évekre elĘre garantált legyen (Ipari Park Alap). Az EU-forrásokat versenyben lehet csak megszerezni, s a versenyben a programok vesznek részt, a támogatás kedvezményezettjei pedig a régiók. A következĘ lépés az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív programjainak végrehajtását szolgáló intézkedések kimunkálása során ezen követelményeknek érvényt szerezzünk.

60

5.

IPARI PARKOK - KISTÉRSÉGEK

Az

ipari

parkok

fejlesztésében

igen

nagy

a

területi

differenciálódás.

Legdinamikusabban azok a parkok fejlĘdnek, amelyek tĘkevonzó képessége – mindenekelĘtt megközelíthetĘségük, a szakemberállomány minĘsége, az ipari tradíció megléte szerint – kedvezĘ. Ezek a térségek: a Nyugat-Dunántúli, a Közép-Dunántúli és a Közép-Magyarországi Régió. Az ipari parki teljesítmények 80%-át adó parkok is ezekben a térségekben vannak: VIDEOTON, Loranger (Sóstó) – Székesfehérvárott, a gyĘri, a szombathelyi, a sárvári, a szentgotthárdi, a tatabányai és az esztergomi parkok. A teljesítmények ilyen megoszlásában szerepe van annak is, hogy az adott térségekben jöttek létre az elsĘ hullámban az ipari parkok – ezek "életkora" 5-10 év között van –, azaz túl vannak a tĘkebevonás igazán nehéz elsĘ 3-4 évén. Az utóbbi években Észak-Magyarországon is megjelentek a nagyberuházások (10 Mrd Ft-os nagyságrendĦ, több száz foglalkoztatottat alkalmazó cégek), pl. a General Electric - Ózdon, a Delphi - Balassagyarmaton, a Flextronics - Nyíregyházán, a Jabil Tiszaújvárosban. A BOSCH is igen nagy fejlesztéseket tervez a térségben, Egerben és Miskolcon. Az elmúlt évek tĘkeáramlását figyelemmel kísérve kimutatható egy keleti irányú (lassú) elmozdulás. A folyamat üteme sok tényezĘtĘl függ, de mindenekelĘtt az autópályák, a gyorsforgalmi utak kiépülésétĘl, a helyi erĘfeszítésektĘl, a térségfejlesztési programok következetes valóra váltásától. A jövĘben mind nagyobb szerepet kap az is, hogy a szomszédos országokban is felgyorsul a tĘkebeáramlás, az együttmĦködés lehetĘségei kiszélesednek, felerĘsödik a magyar tĘkekivitel is. Ebben a folyamatban várhatóan az ipari parkok létesítésével kapcsolatos know-how átadás, szakértĘi közremĦködés, menedzserképzés közös szervezése és a hazai tĘke terjeszkedése egyaránt a partnerkapcsolatok kiszélesítéséhez, intenzitásuk növekedéséhez vezet. A tĘkeáramlás terén kibontakozó folyamatok párosulnak egy egészen más síkon folyó átrendezĘdéssel. Ez a regionális gazdaságfejlesztés, amely a korábban kialakult szektoriális politikát mind jobban háttérbe szorítja.

61

Az Európai Unió országaiban a regionalitás foka igen eltérĘ, részben fejlettségük, de aszerint is, hogy az EU jogszabályok milyen érdekérvényesítĘ lehetĘséget teremtenek számukra. Olaszországban még az egyes régiók sem azonos státusúak (döntĘen az Észak-Dél probléma miatt), Németországban pedig az egyes régiókon belül is eltérĘ regionális formációk alakultak ki. A regionalitás fĘbb mutatói – a munkanélküliségi ráta, a fajlagos GDP, a gazdasági struktúra átalakításának szükségessége, a gazdaságfejlesztési kilátások, a demográfiai mutatók – eltérĘ súllyal, a helyi viszonyokhoz igazodóan jelölik ki a régió-beosztást, hierarchiát. FĘ rendezĘ elv: az EU-s forrásokhoz való hozzájutás maximálása.) A ma érvényes területi osztályozási rendszert (NUTS) az EUROSTAT (az EU statisztikai szervezete) dolgozta ki. Az ötszintĦ hierarchikus osztályozási rendszernek három regionális és két lokális szintje van: NUTS 1:

a teljes ország

NUTS 2:

a statisztikai régiók (7)

NUTS 3:

a megyék (19)

NUTS 4:

a kistérségek (150 van hazánkban)

NUTS 5:

a települések

A NUTS területi egységeinek a Strukturális Alapok felhasználásánál van jelentĘsége, mivel a finanszírozás egyes célterületeit jelöli meg. Hazánkat 2004-2006 között (átmeneti jelleggel) NUTS 1 kategóriaként kezelik, mint korábban Írországot, Görögországot és Portugáliát. Magyarországon az EU források bevonása a vidékfejlesztésbe – az 1996. évi területfejlesztésrĘl szóló törvény keretei között – igen lassan alakult. Az EU elĘcsatlakozási alapjai közül a mezĘgazdasági és vidékfejlesztési elĘcsatlakozási program (SAPARD) nyújt segítséget az integrációra való felkészüléshez. Az akkreditációs intézmények igen vontatott felállítása, a bonyolult pályázási követelmények és a kellĘ hozzáértés hiánya – ma már jól láthatóan – súlyos gondot okozott és még fog okozni a csatlakozás folyamatában.

62

A regionális politika kistérségi szintĦ megvalósításában a következĘ idĘszakban az ipari parkok igen fontos funkciót tölthetnek be. Ennek lehetĘségét az alábbiak teremtik meg: -

Valamennyi ipari park egy igényes megvalósíthatósági tanulmány alapján kidolgozott térségfejlesztési programmal rendelkezik.

-

Az ipari parki programok illeszkednek az adott település, megye, régió, fejlesztési terveihez (rendezési terv, fejlesztési program, koncepció, stb.), s így a regionális program (koncepció) szerves részét képezik.

-

Az egyes ipari park címeket a gazdasági tárca vezetĘje az önkormányzati törekvések szem elĘtt tartásával ítéli oda (a pályázatokat bíráló bizottságban a tárcák és civil szervezetek gondoskodnak a sokoldalú és szigorú véleményformálásról).

-

Az ipari parkok létesítése szinte kizáróan helyi kezdeményezéssel történt és

történik

(az

Ózdi

és

Záhonyi

park

esetében

különbözĘ

kormányhatározatoknak is szerepe volt a fejlesztés megvalósításában). E vonatkozás azért fontos, mert az EU-ban megkövetelt szubszidiaritás elvének ez a szervezĘdési forma (az országban szinte egyedüliként) teljes mértékben megfelel. -

Az ipari parkok hozzájárulhatnak a térségek fejlettségében mutatkozó különbségek mérsékléséhez.

Az ipari parkok ily módon egyszerre elégítik ki a helyi (kistérségi), a regionális, a nemzeti és az EU-s követelményeket, s ebben az értelemben kitüntetett szereppel rendelkeznek. Magyarország gazdasági fejlettségében ma még igen nagy különbségek vannak régiónként:

63

Az egy fĘre jutó GDP a magyarországi régiókban, 2000. (Zárójelben a 2001-es adatok)

Az Európai Unió 15 tagállamának százalékában

Az Európai Unió 25 tagállamának százalékában

Régió

Ezer Ft

Az országos átlag százalékában

Közép-Magyarország

1998

155

77 (83,5)

83

Közép-Dunántúl

1303

101

47 (49,3)

55

Nyugat-Dunántúl

1462

114

58 (55,0)

62

Dél-Dunántúl

956

74

39 (39,8)

41

Észak-Magyarország

823

64

34 (34,6)

36

Észak-Alföld

809

63

33 (35,1)

35

Dél-Alföld

913

71

38 (37,9)

40

1288

100

51

55

Magyarország

Forrás: Területi statisztikai évkönyv, KSH, 2002.

A régiók fejlesztését a Strukturális Alapoktól jelentĘs források segíthetik (amennyiben a régiók megfelelĘ programokkal pályáznak).

A támogatások tervezett megoszlása a régiók között

Régió

Támogatás a strukturális Részesedés, százalék 2004. év alapokból, milliárd Ft

2005. év

2006. év

Közép-Magyarország

17,9

13,6

3,3

4,5

5,9

Közép-Dunántúl

10,2

7,7

1,9

2,6

3,3

Nyugat-Dunántúl

7,6

5,8

1,4

1,9

2,5

Dél-Dunántúl

11,5

8,8

2,1

2,9

3.8

Észak-Magyarország

17,1

13,0

3,1

4,3

5,6

Észak-Alföld

20,7

15,7

3,8

5,2

6,8

Dél-Alföld

15,0

11,4

2,7

3,8

4,9

100,0

76,0

18,2

25,1

32,7

Összesen

64

Az ipari parkok elhelyezkedése az országban nem egyenletes – de összességükben – 30 km-es hatórádiuszú területtel számolva négy és félszeresen lefedik az országot. Egyes térségekben elhelyezkedésük sĦrĦsége nagyobb, de a kevésbé "sĦrĦn" települt régiókban is a kistérségek többségében van egy ipari park. Tekintettel arra, hogy a 150 kistérségre 160 ipari park jut, a kistérségi fejlesztések során az ipari parkokkal nem csak lehetséges, hanem kifejezetten célszerĦ számolni.

A kistérségek és ipari parkok száma régiónként Régió Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

Kistérségek száma

Ipari parkok száma

16 23 23 23 22 22 21

28 20 25 27 18 25 17

A kistérségek és ipari parkok területi eloszlása igen kedvezĘ képet mutat (lásd a mellékelt régiónkénti térképeket). Tekintettel arra, hogy az ipari parkok helyi kezdeményezésĦ akciók eredményeként jöttek létre, a kistérségi (és regionális) területfejlesztési szint pedig államigazgatási döntéssel – a két struktúra gyakorlati egybeesése arra utal, hogy a kistérségek kiválasztása közel van ahhoz, amit egy szerves fejlĘdés produkált volna (s ami az EU tagállamainak többségében lezajlott). Ez a tény viszont felveti azt a gondolatot, hogy célszerĦ lenne az ipari parkok és a kistérségek fejlesztését kvázi szimbiózisban kezelni. Ezeknek a lehetséges szimbiózisoknak megvannak a társadalmi alapjai. Kölcsönös szükségletek kielégítésérĘl kell gondoskodni: -

Valamennyi kistérség (és az ország) alapvetĘ érdeke, hogy évrĘl-évre jelentĘs mĦködĘtĘke telepedjen le, teremtsen munkaalkalmat, jövedelmi többletforrást, s mind nagyobb legyen a hozzáadott érték, a szellemi

65

munka súlya a termelésben. A tĘkebevonás terén az ipari parkok – éppúgy mint a kistérségek – egymás konkurensei, de már vannak jelek arra, hogy mind többen ismerik fel: e téren is az együttmĦködés lehet igazán eredményes. (Nem a helyét keresĘ tĘke volumene kevés, az a gond, hogy nem

tudjuk

együttesen

prezentálni

a

nemzetközi

tĘkepiacon

a

lehetĘségeinket. Az a tĘke-volumen, ami az ország fejlĘdéséhez nélkülözhetetlen – évi mintegy 2 Mrd USD – a helyét keresĘ, recesszió miatt harmadára csökkent tĘke volumenének 0,5%-a alatt van!) -

A kistérségi fejlesztések alap-problémája a szakember-ellátottság. Tapasztalataink szerint az elmúlt években a fejlĘdés ott volt nagyobb, ahol a gond kisebb. A legnagyobb tĘkevonzású térségek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) egyúttal a pályázási lehetĘségek terén is (és természetesen a forrásbevonásban is) elĘnyre tettek szert, illetve növelték elĘnyüket a felzárkózó térségekkel szemben. Az egy fĘre jutó GDP terén ugyan az ország valamennyi térségében javulás érzékelhetĘ, de a fejlett térségek nagyobb adszorbeáló képességének eredményeként az ország már említett térségei és a felzárkózó térségek közötti távolság nĘtt. Ebben a vonatkozásban az ország nyugatról-keletre jobban "lejt", mint bármikor. (Bíztató ugyanakkor: két régió esetében, Észak-Alföldön és DélDunántúlon csökkent a távolság.) Elemi érdek ezért, hogy minden kistérségben, de különösen a felzárkózókban az oktatás, képzés minden formáját elsĘdleges prioritásként támogassa a kormányzat.

-

Az EU finanszírozási filozófiájában meghatározó szerepe van a partnerkapcsolatoknak. A kistérségek létrejötte is voltaképpen ennek eredménye:

több

erĘfeszítéseket

település

ismerte

el

összefogását, a

jogalkotó,

társulását amikor

szorgalmazó a

regionalitás

érvényesítésének ezt a lokális szintjét kialakította. Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a területfejlesztésnek ugyan a kistérség a legkisebb egysége a települési szint fölött, (tehát ahol a partnerkapcsolatok már megjelennek), de a legkisebb gazdaságfejlesztési és területfejlesztési egység az ipari park. A kiépült ipari park ugyanis akkor tudja célkitĦzéseit 66

megvalósítani, ha partnerkapcsolatot épít ki nem csupán a betelepült cégek között,

hanem

a

környezetében

mĦködĘ

–

döntĘen

kis-

és

középvállalkozásokkal, más ipari parkokkal, a területfejlesztés autentikus (települési, kistérségi, megyei, regionális) fórumaival, ügynökségeivel, pénzintézeteivel.

67

6.

STRATÉGIAI FELADATOK

A stratégiai feladatok meghatározásakor tekintettel kell lenni egyfelĘl az ország adottságaira, a gazdaság helyzetére, fejlĘdési lehetĘségeire, másfelĘl az EU célrendszerére, a forrásainak bevonását szabályozó követelményekre. Mindezeket a technológiapolitika keretei között kell érvényesíteni. A technológiapolitika alappilléreit, úgymint -

a stratégiai fĘ irányok kijelölését,

-

az intézményrendszert (amely a stratégia megvalósítását szolgálja),

-

a pénzügyi, jogi kereteket (a stratégia megvalósításának környezeti feltételeit)

Magyarország és az EU (várható) összefüggés rendszerében célszerĦ körvonalazni, illetve gondoskodni a fejlĘdés feltételérĘl, meghatározni a végrehajtás tennivalóit. A technológiapolitika feladata – más megközelítésben – az, hogy elĘsegítse az ország gazdaságának

innovációvezérelt

pályára

állítását,

a

tudásalapú

gazdaság

létrehozását és dinamikus növekedését. E vonatkozásban meghatározó az EU lisszaboni döntése, melynek értelmében az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és dinamikus tudásbázisú gazdasággal rendelkezĘ térségévé kell fejleszteni 2010-re. Kulcsszó: a versenyképesség 6.1. Az ipari parkok stratégiai fĘirányai, prioritásai Az ipari parkok további fejlĘdése nagymértékben függ attól, hogy a magyar gazdaságban milyen folyamatok válnak uralkodóvá, a (mindenkori) kormányzat céljai, e célok elérésének eszközei hogyan alakulnak. Az ipari parkok fejlesztése stratégiai feladatainak ezen átfogóbb célokhoz és feladatokhoz kell igazodniuk. Melyek az alapvetĘ igazodási irányok, hol vannak a súlyponti feladatok? Ehhez mindenekelĘtt a gazdaság fejlĘdési irányait, prioritásait kell figyelembe venni.

68

Az elmúlt évtizedben a magyar ipari struktúra átalakult, a beáramló mintegy 26 Mrd USD tĘke, a tulajdoni viszonyok átrendezése a fejlesztési lehetĘségeket átalakította, s a prioritások terén is lényeges változásokkal számolhatunk. A magyar gazdaság integrációja az EU gazdaságába elĘrehaladt. E változások eredményeként Magyarország ma már el tudja fogadni (mert képes teljesíteni) az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritásokat a gazdasági növekedés gyorsítása és munkahelyek teremtése érdekében. Ezek: =

a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése;

=

a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása;

=

a belsĘ (EU) piac megerĘsítése;

=

a környezet védelmének erĘsítése.

E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006 Stratégia" c. dokumentum célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életminĘség javítása", mint "legfelsĘbb cél" fogja össze. A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejlĘdés elĘmozdítására a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) intézkedései hivatottak. (Jelenleg lényegében ez tekinthetĘ a technológiapolitikának). A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: -

befektetés-ösztönzés;

-

kis- és középvállalkozások fejlesztése;

-

innováció;

-

információs társadalom- és gazdaságfejlesztés.

Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan elĘ tudják mozdítani (ez magyarázza egyébként az ipari parkok EU-ban való elterjedését).

69

Az ipari parkok mindezeken túl a Nemzeti Fejlesztési Terv többi operatív programjának végrehajtását is eredményesen tudják segíteni. Az ipari parkok ugyanis szervesen

beépülnek

–

különbözĘ

súllyal

–

a

regionális

fejlesztés,

a

környezetvédelem, valamint az infrastruktúra-, az agrár- és a vidékfejlesztés, a humánerĘforrás fejlesztés operatív programjaiba. A továbbiakban – az EU tervezési logikájának megfelelĘen – ezek közül csak az egyik, a gazdasági versenyképesség operatív program kereteit szem elĘtt tartva tárgyaljuk az ipari parkok fejlesztésének stratégiai kérdéseit. 6.1.1. Befektetés-ösztönzés Az ország gazdasági növekedésének egyik feltétele, hogy évente nettó 1,8-2,0 Mrd USD volumenĦ mĦködĘ tĘke jöjjön az országba. A kilencvenes évek elsĘ felében ezt a célt a privatizáció révén, második felében jórészt az ipari parkok tĘkevonzóképességének köszönhetĘen el tudtuk érni. 2002-vel bezáróan az ipari parkokba települt mĦködĘ tĘke meghaladta a 4 Mrd USD-t. Tekintettel arra, hogy a parkok "telítettsége" (a betelepült cégek által használt terület aránya) mintegy 40%-os, a potenciális befektetési szabad kapacitás (jelenleg) mintegy 5-6 Mrd USD. A világszerte tapasztalható recesszió a mĦködĘ tĘke áramlásának alakulásában igen erĘteljesen mutatkozott meg: 2000-ben 1.379 Mrd USD, 2001-ben 824 Mrd USD, 2002-ben már csak 651 Mrd USD volumenĦ tĘke befektetésére került sor. A tĘkebeáramlás folyamatában eddig meghatározóak voltak az 1997-ben "Ipari Park" címet kapott szervezetek. Megjegyzés: az 1997-ben elsĘ ízben odaítélt "Ipari Park" címmel a korábbi évek (5-6 év) munkáját ismerte el az akkori ipari (ma gazdasági és közlekedési) tárca. A "régi" (összesen 28) ipari parkok teljesítményének összevetése a késĘbbi ipari parkokéval ezért minden esetben korrekcióra szorul, hiszen az 1998-ban és az azt követĘen 70

"Ipari Park" címet kapott szervezetek az érdemi munkát többnyire csak a cím elnyerését követĘen kezdték el. A külföldrĘl települt cégek kétharmada a "régi" (1997-ben címet kapott) ipari parkokba települt. A multinacionális cégek többségére is ez a jellemzĘ: 51 cégbĘl 39 települt a legnagyobb múltú (és leginkább kiépült) ipari parkokba. A tĘkebeáramlásban az utóbbi években markáns változások figyelhetĘk meg: -

A multinacionális cégek számának növekedése lelassult, az EU csatlakozás közeledtével a kis és közepes vállalkozások betelepedésének irányába tolódik el a hangsúly.

-

A multik kezdik felfedezni a magyar szellemi kapacitás lehetĘségeit, egyre több cég telepít K+F részleget Magyarországra.

-

A nagy cégek betelepedésében a fejlĘdĘ térségek felértékelĘdnek. Ez egyfelĘl vonatkozik a már itt levĘ multinacionális vállalatokra (pl.: a Flextronics Nyíregyházán is beruházott), de a tervezett befektetésekre is (pl.: BOSCH 20-25 Mrd Ft-os beruházást tervez Miskolcon, az Elektrolux szintén Nyíregyházán szándékozik 65 M EURO-s nagyságú beruházást megvalósítani). A Gripen kifejezetten a keleti országrészben szándékozik befektetéseket eszközölni.

-

A

tĘkebevonás

mellett

a

magyar

cégek

növekvĘ

külföldi

tĘkebefektetéseit is figyelembe kell venni. 2003 elsĘ negyedében ez a folyamat már azt eredményezte, hogy 82 M EURO-s hiány jött létre a beáramló és kihelyezett tĘke egyenlegeként. -

Az ipari parkokba települt külföldi cégek elvándorlása megkezdĘdött: a Flextronics az X-BOX gyártását Sárvárról, az IBM a székesfehérvári VIDEOTON-ban levĘ elektronikai gyárát telepítette át Kínába. 71

Mindez készületlenül talált bennünket, s a változások egy részét drámai felhangok, reagálások kísérték. Összességében a külföldi tĘke beáramlásának gyengülését, struktúrájának a kis közepes vállalkozások felé való eltolódását, a K+F részlegek megjelenését, valamint a felzárkózó térségek felértékelĘdését figyelhetjük meg. MegkezdĘdött a cégek tovább vándorlásának folyamata. (Ez más megközelítésben a cégek cserélĘdési folyamatának kezdetét

jelenti,

melynek

során

a

parkok

szakmai

profiljai

fokozatosan

homogenizálódhatnak.) A változások hátterében több tényezĘ áll: -

a magyar munkaerĘ megdrágult, (és tovább drágul),

-

a környezĘ országok kedvezĘ lehetĘséget kínálnak még a privatizáció terén is (Magyarországon sem települtek addig cégek az ipari parkokba, amíg volt privatizációs alternatíva is),

-

a cégek kezdik felismerni az ország szellemi kapacitásában rejlĘ lehetĘségeket,

-

a felzárkózó térségek infrastruktúrájának kiépítése a lehetségesnél lassabban halad (az autópályák építésének több mint két éves szüneteltetése romboló hatást gyakorolt a tĘkebevonásra, és sok éves lemaradást a hátrányos térségek felzárkóztatásánál),

-

a parkok nem kapnak megfelelĘ támogatást a szolgáltatások kiépítéséhez, hálózattá szervezĘdésükhöz, így a multik a magyar ipari parkokat (indokoltan) ipartelepként kezelik,

-

az EU csatlakozás miatt a nagyberuházói adókedvezmény megszĦnése, illetve az új (EU konform) ösztönzĘk kidolgozásának késlekedése kedvezĘtlenül hatott a külföldi tĘke hazánkba telepedésére (a "SMART 72

HUNGARY" ugyan 2002. októberében megjelent, de akkor már a negatív trend kialakult), -

a forint árfolyampolitikájában tapasztalt következetlenség a gazdaság egészére is, a tĘkebevonásra is fékezĘen hatott (ez a hatás remélhetĘen egyszeri és átmeneti jellegĦként lesz majd értékelhetĘ),

-

a parkok átfogó, a teljes befektetési kínálatot az Interneten bemutató marketingje (számos kezdeményezés ellenére) nem valósult meg, az egyedi, eseti marketing munka volt hosszú éveken át a meghatározó.

A tĘkebevonás intenzitásának növelésére van szükség. Ez a cél azonban nem csupán annak gazdaságélénkítĘ szerepével függ össze. Az EU csatlakozás sikere, az EU-ban elérhetĘ mozgásterünk bĘvülése vagy szĦkülése függ ugyanis az államháztartás hiányának nagyságától, melyet a mĦködĘtĘke beáramlásával lehet (részben, egészében) fedezni.

2000

2001

2002

2003 (terv)

Az államháztartás hiánya a GDP %-ában

3,5

3,4

9,7

3,8

Továbbra is létkérdés tehát az évi mintegy 2 Mrd USD tĘkebevonásra vonatkozó cél elérése, melyet csak átgondolt, a szinergiahatásokat is felmutató befektetés-ösztönzĘ politikával lehet elérni. Megjegyzés: a "SMART HUNGARY" 2002 októberi megjelenése, az abban szereplĘ ösztönzĘk hatásának értékelése ma még (2003. szeptember) nem lehetséges. A kormányzati intézkedések

73

minden bizonnyal fontos szerepet játszanak a gazdaság

élénkítésében,

versenyképességének

javításában. Mindemellett az ipari parkokkal ez az ösztönzĘ csomag nem számol kellĘen, az a 3 év alatt felhasználható 500 MFt, amelyet a parkok megpályázhattak

még

a

korábbi

alacsony

támogatottsági szinttĘl is minĘségileg el marad. 6.1.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése Az ipari parkokba települt cégek tevékenységük jellege szerint döntĘen a feldolgozóiparban tevékenykednek, a betelepült cégek 47%-a tartozik ebbe a kategóriába. A 841 cégre és 138 ipari parkra kiterjedĘ vizsgálat szerint (GKIeNET Kft. 2002.) a parkokban mĦködĘ vállalkozások tevékenységi jellegük szerinti megoszlása a következĘ: Vállalkozások száma Gépipar

%

77

9

110

13

72

9

136

16

ÉpítĘipar

66

8

MezĘgazdaság

12

1

368

44

–––––––––

––––––––

841

100

Elektronika és híradástechnika Fémfeldolgozás Egyéb feldolgozóipar

Szolgáltatás Összesen:

Az ipari parkok betelepítésénél ma még nem mutatható ki markáns szakmai súlypontképzĘdés. Ennek oka – többek között – az, hogy

74

-

a parkok létesítésekor nem mĦködött kormányzati ösztönzés valamely szakmai prioritás érvényesítésére,

-

valamennyi park esetében az elmúlt évek meghatározó motiváló tényezĘie a munkahelyteremtés és a tĘkebevonás (forráshoz jutás) voltak.

Szakmai prioritások kialakítása a következĘ idĘszak feladata lesz. A kormányzati tematikai célmegjelöléseknél a versenyképesség fokozásának, a hozzáadott érték növelésének szempontjai lesznek minden bizonnyal a meghatározóak. A tematikai prioritások a piac révén, (kormányzati, regionális) szabályozási, ösztönzési feladatok alkalmazásával alakulhatnak ki. A jövĘ meghatározó motiváló tényezĘjének ugyanis a versenyképességnek kell lennie. A versenyképesség maximalizálása vezet el azokhoz a szakmai prioritásokhoz, amelyek révén a szellemi erĘforrásokat, az innovációt az ipari parkok katalizálásával leginkább be lehet vonni a gazdasági fejlĘdésbe. Fontos hangsúlyozni, hogy e cél elérésénél a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek kellĘ motivációval: a modernizáció ugyanis munkahely csökkenéssel is párosulhat. A kormányzat felelĘssége és feladata ezen új célrendszer kidolgozása, elfogadtatása és érvényesítése. A kis és közepes vállalkozások támogatásában az ipari parkok szerepvállalása ma még a kezdeteknél tart. A kormányzatok által évek óta deklarált szándékok és a kisvállalkozók által érzékelt támogatás között mindmáig szakadék van. Az EU csatlakozás idĘszakában azonban e téren is igazodni kell az Unióban kialakított rendezĘ elvekhez. Figyelmet érdemel, hogy 15 évvel ezelĘtt, az Európai Közösség országai az integráció szorosabbra fĦzése érdekében milyen rendezĘ elveket* tartottak szem elĘtt, jóllehet mind a piaci viszonyok, mind a gazdaság, az innováció intézményei évtizedek alatt, egy szerves fejlĘdés eredményeként alakultak ki:

*

Vállalatpolitika az Európai Közösség számára, 1989. IKIM, belsĘ anyag.

75

-

Általános feladat, hogy megerĘsödjenek a piaci erĘk mechanizmusai, mely intézkedések függetlenek, sĘt kizárják a politikai beavatkozást.

-

Az esetleges, vállalatoknak nyújtott támogatás csak a még kezdetleges piacgazdaság hiányosságainak kiegyenlítését szolgálhatja: például a vállalat információs munkájának segítését; az innováció gyorsítását azoknak a hátrányoknak az ellensúlyozását, amiket a területi vagy szociális elĘnyök elvesztése okoz.

-

Mindenhol, ahol ez lehetséges, a partneri pozíciót biztosítani kell, többek között a különbözĘ gazdasági szervezetek képviselĘi (magánvállalatok, közintézmények, egyetemek, non profit szervezetek), a különbözĘ regionális és szakmai szervezetek között.

-

Mindenhol (ahol ez megoldható), a már meglevĘ szervezeteket kell a közösségi politika megvalósítására felhasználni.

-

A legkisebb terheket szabad csak a vállalatokra hárítani az integráció során.

-

Kivételekre is szükség van, mivel a kis- és középvállalatoknak aránytalanul nagyobb terhet jelent a jogi és adminisztrációs elĘírások teljesítése, a nagy kutatási projektekben való részvétel (innovációs gyakorlat) hiánya miatt.

Az innováció elĘtérbe állítását szorgalmazó (már említett) lisszaboni csúcsértekezlet (2000. március 23-24.) a tudásalapú gazdaság kialakításában meghatározó szerepet szánt a kis és közepes vállalkozásoknak. A 2000. júniusában elfogadott "Európai Charta kisvállalatok részére" c. dokumentum e törekvéseknek megfelelĘ feladatokat dolgozott ki és tett közzé, elfogadva a 2001-2005. évekre szóló KKVfejlesztési programot. Az 1989-es dokumentumot követĘen a Charta az, amely a XXI. század elején körvonalazza a vállalkozásfejlesztés politika alapjait adó csomóponti feladatokat. Ezek: 76

1.

A vállalkozók oktatása és képzése.

2.

Olcsóbb és gyorsabb indulás.

3.

Jobb törvénykezés és szabályozás.

4.

Szakmai ismeretek biztosítása.

5.

Az on-line hozzáférés biztosítása.

6.

Az egységes piac jobb kihasználása.

7.

Adó- és pénzügyek egyszerĦsítése.

8.

A kisvállalatok technológiai teljesítményének erĘsítése.

9.

Sikeres üzleti modell és a legmagasabb szintĦ kisvállalati támogatás.

10. A kisvállalati érdekek erĘsebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós és nemzeti szinten. Magyarország 2002. áprilisában, Mariborban írta alá a Chartát. (A vonatkozó hazai döntést a 2126/2002. (IV. 26.) Korm. határozat tartalmazza.) A hazai KKV-k a jelzett program lehetĘségeivel ez ideig (tagok sem lévénk) igen korlátozott módon tudtak élni. A következĘ idĘszakban az új 2001-2005. évekre szóló Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program körvonalazza a jelenleg érvényes fĘbb célokat, s a hozzájuk rendelt forrásokat. A 2003-as év forrásai:

Ɣ

A vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása egy tudásalapú, nemzetközi gazdaságban:

2.100.000 EUR

Ɣ

a vállalkozói szellem, kultúra célcsoportos fejlesztése:

2.200.000 EUR

Ɣ

a vállalkozások adminisztratív és szabályozói környezetének egyszerĦsítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy virágozhasson a kutatás, az innováció és a vállalkozás-alapítás:

Ɣ

a KKV-k pénzügyi helyzetének javítása:

Ɣ

a közösségi támogató szolgáltatások,

500.000 EUR 66.270.000 EUR

programok igénybevételének megkönnyítése, koordinálásának javítása (EIC-határozat): Ɣ

egyéb projektek:

19.696.000 EUR 2.659.576 EUR

77

E dokumentumot a gazdasági és közlekedési miniszter 2002. szeptember 18-án írta alá, s az 2002. október 15-tĘl lépett hatályba. A programban ettĘl az idĘtĘl kezdve a 15-ökkel (jelenlegi tagokkal) azonos feltételekkel vehetünk részt. A KKV-kal kapcsolatos kormányhatározatok érvényesítése, bekapcsolódásunk az EU itt jelzett feladatainak megoldásába a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között realizálható. Az ipari parkok feladatai ebben a prioritásrendszerben: -

közremĦködés a kistérségi programok, pályázatok kidolgozásában;

-

oktatási projektek szervezésében való közremĦködés;

-

szolgáltatások nyújtása kisvállalkozóknak, különösen -

logisztikai,

-

kommunikációs,

-

informatikai,

-

képzés, távoktatás,

-

ügyviteltechnikai

területen; -

részvétel klaszterek szervezésében, majd mĦködtetésében,

-

tanácsadás

a

KKV-nak

pályázatokban

való

részvétel,

illetve

pályázatkészítés terén, -

kkv-k ipari parkba történĘ betelepedésének elĘmozdítása.

Az ipari parkoknak három irányba történĘ kötĘdése lesz különösen fontos az EU csatlakozás során: ĺ a kistérségek, kistérségi társulások fejlesztésében való közvetlen részvétel (integrátori funkció); ĺ közremĦködés a regionális fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában; ĺ szolgáltatások a vállalkozók számára, lehetĘség szerint a parkokba történĘ betelepítés lehetĘségeit is kiaknázva. 78

6.1.3. Innováció A magyar gazdaság fejlesztésében legerĘsebb pozíciónk a szellemi bázis területén van. A tudásalapú gazdaság kiépítéséhez így az a feltétel áll leginkább rendelkezésünkre, amit a legnehezebb lenne megteremtenünk. A kilencvenes évek legjelentĘsebb innovációpolitikai fejleménye az ipari parkok intézményének – helyi kezdeményezéssel történĘ – megjelenése volt. Ez az új struktúra EU konform módon, a szubszidiaritás elvének megfelelĘen volt képes a helyi erĘforrások mobilizálását és összpontosítását megoldani. A meghatározó motivációs tényezĘk a munkahelyteremtés és a tĘkebevonás voltak. A következĘ években azonban – az EU gyakorlatát követve – a versenyképesség elĘtérbe állítását kell megoldani. Ez szükségessé teszi, hogy az innováció a parkok fejlĘdésében mind meghatározóbbá váló tényezĘ legyen, s a parkok be tudjanak illeszkedni a nemzeti innovációs rendszerbe. Az innovációpolitika feladata e téren, hogy kiaknázza az ipari parkokban rejlĘ lehetĘségeket, illetve létrehozza azokat a szervezeti, financiális, jogi kereteket, amelyek segítenek a szellemi bázist bekapcsolni a parkokban folyó gazdasági tevékenységbe. Az ipari parkok fejlĘdésénél az ország innovációpolitikáját kell tehát alapul vennünk. Helyzetkép A K+F ráfordítások 2002-ben 171 milliárd forintot tettek ki. A ráfordítások jelentĘs részét – mintegy 60%-át, – a központi költségvetés fedezte. A ráfordításokból a vállalkozások részesedése 2002-ben nem érte el a 30%-ot. Az utóbbi években legnagyobb dinamikával a nemzetközi források bĘvültek: arányuk 2002-ben meghaladta a 10%-ot. Azok az országok, amelyek a GDP-bĘl az átlagosnál nagyobb hányadát fordítják kutatásra és fejlesztésre, ezt zömmel nem állami, hanem üzleti forrásokból 79

finanszírozzák. Az OECD-országok átlagában az üzleti szféra finanszírozza a kiadások 61,3%-át, az Európai Unióban 53,5%-át. Az EU-ban 2010-re kellene elérni a 2/3-os részarányt. A vállalkozási szektor egyre jelentĘsebb szerepet tölt be a hazai kutatási-fejlesztési tevékenységben. A visszaesés itt volt a legnagyobb – ötödére zsugorodott a K+F ezen a területen – de a növekedés itt indult meg legkorábban, 1993-ban, s a trend a 2001-es megtorpanástól eltekintve kedvezĘen alakul. A K+F-ben foglalkoztatottak száma 10 év alatt felére – 1999-re 21.283 fĘre csökkent, az aktív keresĘk 0,58%-át képviselték, arányuk azonban 2001-ben már 0,61% volt. A felsĘoktatási kutatóhelyek száma öt év alatt 20%-kal, a vállalkozási kutatóhelyeké 156%-kal (!) nĘtt. A vállalati szféra dinamizmusa azért is figyelmet érdemel, mert a folyamatot nem segítette érdemi kockázatmérséklĘ technológiapolitika. Az itt foglalkoztatottak száma 6.800 fĘ, 55%-uk van kutatófejlesztĘ státusban. Nemzetközi összehasonlítást tekintve Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek viszonylag keveset fordítanak K+F-re. Az egy lakosra jutó K+F ráfordítás 2001-ben 55,3 USD volt hazánkban, s ez az érték az Európai Unió (EU) átlagának mintegy egyötöde. Néhány ország adata, illetve késĘbbi idĘpontokra tervezett K+F részaránya a GDP-bĘl: Finnország

3,22% (1999), 3,5% (terv, 2010)

Írország

1,43% (1997), 2,6% (terv, 2006)

Magyarország

1,01% (2002), 1,8% (2006)

Portugália

0,65% (1997), 1% (2003)

Az EU átlaga 1999-ben 1,93% volt, az OECD országok átlaga ezt meghaladta: 2,21%ot ért el 1998-ban. Hazánkban a kormány 2006-ra 1,8%-os GDP arányt irányzott elĘ. A "K+F ráfordítások a GDP százalékában" c. diagramból kitĦnik: ez igen ambiciózus cél, ami 80

az innovációnak abszolút prioritást helyez kilátásba. A törvényhozás elĘtt szereplĘ innovációs törvény, innovációs Alap, valamint az innovációs szervezet kiépítése – csak az elsĘ lépésekként tételezhetĘk. EU konform nemzeti innovációs rendszert kell kiépíteni. A nemzeti fajlagos GDP-k és K+F ráfordítások arányainak egymáshoz viszonyított pozíciója Európában* (1999)

* COMISSION STAFT WORKING PAPER, Brüsszel, 2003.4.30.

Az EU országok (és jelöltek) fajlagos GDP-jei és a GDP-bĘl a K+F-re fordított részarányok (%) viszonylag szoros korrelációt mutatnak. Kiugróan magas Finnország és Svédország K+F támogatása. Ezek az országok sokkal fejlettebb gazdaságot is mĦködtetni tudnának a jelenlegi szellemi kapacitással. SzembeötlĘ, hogy Írország milyen kevés K+F-el ért el magas fajlagos GDP-t. Kérdés, hogy az ír gazdaság így mennyire tekinthetĘ hosszabb távot tekintve fejlĘdĘképesnek. Hazánk közel van a regressziós egyeneshez: csak kismértékben maradtunk el 1999-ben a gazdasági fejlettségüknek "megfelelĘ" K+F részaránytól. Ez a megnyugtató pozíció

81

azonban súlyos ellentmondást takar: a tudománypolitikai és a technológiapolitikai pozíciónk ugyanis nagymértékben és ellentétes irányban tér el a regressziós egyenestĘl. A tudomány pozíciója hazánkban kiemelkedĘen jó. A tudományos tevékenység legfontosabb mennyiségi mutatói közül a publikációk száma 1990 és 1999 között 2.500-ról 3.770-re emelkedett, a hazai tudományos publikációk súlya a világ teljes tudományos publikálási tevékenységében 0,44%-ról 0,52%-ra nĘtt. Az idézettség területén a National Science Indicators (Philadelphia) a jelzett idĘintervallumban 0,25%-ról 0,40%-ra való emelkedést jegyez. A

magyar

kutatók,

fejlesztĘk

szakmai

kvalitásán

túl

rendkívüli

alkalmazkodóképességük és kreativitásuk mutatkozik meg ezekben a számokban. Hiszen a kutatás anyagi feltételei minden korábbi katasztrófa-forgatókönyvet meghaladóan romlottak (lásd a "K+F ráfordítások a GDP százalékában" ábrát). A magyar tudományos közösség teljesítménye azonban (igen nagy részben a nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetĘen) huzamosabb idĘtávban sem követte még a hanyatlást. Ezt az ellentmondásos helyzetet jól fejezi ki, hogy az 1 M USD egyetemi és akadémiai K+F ráfordításra jutó nemzetközi publikációk száma (107 db) szerint hazánk kutató közössége a hatékonyság terén világelsĘ. Az a tény, hogy a tudományos szféra publikációkkal mért teljesítménye a csökkenĘ K+F ráfordítások ellenére javult, arra is utal, hogy a korábban kialakult gyakorlati orientáció az elmúlt másfél évtized során – vállalati megrendelések híján – erĘsen megcsappant. A tudományos szféra ma jobban koncentrál a tudomány belsĘ fejlĘdésébĘl fakadó kérdések megválaszolására, s ezzel együtt jobban rászorul a költségvetési támogatásra, mint korábban. Nemcsak maradt a kínálati piac a vállalkozások és az akadémiai szféra viszonyában, hanem a vállalati szféra K+F eredmények iránti fogadókészsége erĘsen csökkent. A tudományos és vállalati szféra elkülönültsége nem jó sem a tudománynak (mely így elszakad a gyakorlati problémáktól és kiszolgáltatottja lesz a költségvetésnek),

82

sem a vállalkozásoknak (melyek így nélkülözik a versenyképességhez ma már elengedhetetlen szellemi bázist). A technológiapolitika marginális szerepe rontja le a tudomány terén mutatkozó rendkívül jó pozíciónkat, amely hazánkban tartósan elmarad a gazdasági fejlettségünk által megkövetelt szinttĘl. Az elmúlt évtizedben e területen szenvedtük el a legjelentĘsebb

veszteségeket:

az

ipari

K+F

bázis

(ipari

kutatóintézetek,

fejlesztĘvállalatok, vállalati kutatóhelyek) 80%-a megsemmisült, a K+F ráfordítások töredékükre csökkentek, az államigazgatásban az irányítás intézményei jórészt leépültek. Különösen nagy kárt okozott az, hogy az OMFB a gazdasági szférából az oktatási tárcához került. (2003-ban már a KMÜFA pályázatok kiírására sem került sor, mert az oktatási tárca elvonta a forrásokat.) A 26 Mrd USD volumenĦ külföldi mĦködĘtĘkével csak igen kis mértékben jött olyan fejlesztĘ bázis, vagy építettek a hazai K+F kapacitásainkra (NOKIA, KNORR BREMSE, ERICSSON, General Electric Lighting Tungsram stb.), amely a hazai vállalati K+F-nél létrejött hanyatlást ellensúlyozhatta volna. Nem épült ki – illetve a lehetĘségektĘl messze elmaradóan alakult – a külföldi vállalkozások és a magyar tudományos mĦhelyek közötti együttmĦködés. A nemzetközi tĘkepiac nem ismeri igazán a magyar tudományos szféra kínálta lehetĘségeket, az idetelepült külföldi tĘke ebben a vonatkozásban idegen testként mĦködik a gazdaságban (és kötĘdése is ennek megfelelĘen gyenge). A kialakult helyzet különösen anakronisztikus az EU-csatlakozás nézĘpontjából, ahol a szerves fejlĘdésbĘl fakadóan a gazdasági követelményekhez, igényekhez igazodott a szellemi bázis kiépítése (Finnországban a tudományos kapacitás fele a NOKIÁ-nak dolgozik). A Unióban az állam rendkívül nagyvonalú (de hosszú távon kifizetĘdĘ) támogatásban részesíti az innovatív vállalkozásokat, mérsékli a kockázatvállalást, intézmények, alapok hálózatai segítik az innovációt. Azzal kell számolnunk, hogy azok a vállalkozások, amelyek mögött nincs nagy multinacionális cég (a maga K+F bázisával, bárhol is legyen az), vagy nem rendelkeznek jelentĘs saját K+F bázissal – az integráció során nem tudják a nyílt 83

versenyben megĘrizni pozícióikat, s különösen nem lesznek képesek javítani azt. Az adott helyzet oka az, hogy a vállalati szféra K+F tevékenységét nem ösztönzi kormányzati technológiapolitika, illetve nem jött létre a szükséges K+F szolgáltatásokat elérhetĘvé tevĘ nemzeti innovációs rendszer, a kockázat mérséklése terén a hazai vállalatok rosszabb helyzetben vannak, mint az EU országokban mĦködĘ versenytársaik. Az ipari parkok vonatkozásában figyelmet érdemelnek Georges Benko a "Technológiai parkok és technopoliszok földrajza" címĦ könyvének azon gondolatai, amelyek rámutatnak az állam szerepére az ipari, tudományos parkok létesítésében. A Bostont elkerülĘ 128-as utat övezĘ ipari parkok létesítésérĘl írja a szerzĘ: "A szövetségi kormány rendszeresen növelte a tudományos kutatás és fejlesztés költségvetését, és Massachusetts állam egyébként is az országos átlagnál nagyobb arányban részesedett a központi javakból. Nagyon gyakran az új vállalatokat könnyĦ volt szakmai alapon országos forrásokból finanszírozni, tehát a piac ismerete jellemzĘ vonása volt az új technológiát alkalmazó új vállalatoknak. A statisztikák azt mutatják, hogy a kutatási és fejlesztési szerzĘdések 60%-át közös megegyezés alapján kötötték, a vállalatok közötti mindenféle hivatalos verseny nélkül. A piac egyensúlyban volt, mivel az állam viselte azt a kockázatot, amelyet egyébként a vállalkozóknak kellett volna viselniük. Nyilvánvalónak látszik az, hogy állami finanszírozás nélkül az új technológiát alkalmazó vállalatok általános elterjedése nem mehetett volna végbe." A jelenlegi, európai helyzetre is jellemzĘ az állam fokozott támogatása az ipari parkok fejlesztésében. Az IASP (International Association of Science Parks) legfrissebb jelentésében ez a legmarkánsabb elem: az állami technológiapolitika a parkok esetében tudja leginkább érvényesíteni a kormányzati célokat, ezért az állam tulajdonosi szerepvállalása mind meghatározóbbá válik ezen a területen, különösen a tudományos parkok esetében.

84

Innováció - EU A lisszaboni csúcs (2000-ben) célul tĦzte, hogy az EU zárkózzon fel a világ legfejlettebb térségeihez. A dinamikus, tudásbázisú gazdaság létrehozásához ez a határozat 2010-re a GDP 3%-át irányozta elĘ K+F célokra (amelynek kétharmadát a magántĘke ösztönzésével kívánják elĘteremteni). A 6. kutatási keretprogram révén, a nemzeti kutatási programok koordinálásával tervezik létrehozni az Európai Kutatási és Innovációs Térséget. 2003. március 13-án az EURÓPAI TANÁCS tavaszi ülésszaka elĘtt a Bizottság egy új vitaanyagot tett közzé. Ez megállapítja, hogy a Lisszabon után eltelt 3 évben tovább nĘtt a rés a legfejlettebb térségek és az EU között. Az utolérni kívánt országok közül több (USA, Japán) már ma jobb mutatókkal rendelkezik, mint amit a lisszaboni csúcs 2010-re célul tĦzött. A szakmai vitákat követĘen a barcelóniai csúcs az innovációpolitika megújítása mellett döntött: -

Az innováció fogalmát mindenekelĘtt újra kell definiálni. A vitaanyag szerint a Bizottságban "az innovációt a jövĘben úgy tekintik, mint egy sokdimenziójú koncepciót, amely a technológiai innováción túlmenĘen magában foglalja például a vállalkozások szerkezeti átalakítását, a marketinget és a termékfejlesztést is". Így az innovációt a gazdaság minden területén jelenlevĘ hajtóerĘként értelmezi az EU vitaanyaga.

-

Az EU-nak ki kell alakítani a "harmadik generációs innováció politikáját". Ez nem csupán az innováció újra történĘ definiálását igényli (lásd: elĘbb), hanem az innovációs térben ható tényezĘk feltérképezését, reális célok és prioritások kifejlĘdését is. Ezek: -

a nemzeti innovációs politikák koherenciájának javítása;

-

az innovációt segítĘ jogszabályi környezet kialakítása;

-

az innovatív vállalkozások létesítésének és fejlĘdésének támogatása;

-

az innovációs rendszer interfészeinek kialakítása;

-

társadalmi nyitás az innováció felé.

85

Az új innovációs politika az innovációs tevékenység központjának és legfontosabb szereplĘjének

a

profitot

termelĘ

vállalkozásokat

tekinti.

(Az

innováció

megvalósításának módjai közül továbbra is elsĘ helyen említik az új tudományos eredmények beépülését a termelési technológiákba. De nem tekintik ezt kizárólagos útnak.) "Az innovációs térben – amely tulajdonképpen a gazdasági szféra maga – a legfontosabb külsĘ ható tényezĘk a technológiai verseny, az árverseny és a piaci nyomás." A 3. generációs innovációpolitika összességében megerĘsíti az ipari parkok pozícióit, szerepét a gazdaság versenyképességének fokozásában. Az innovációpolitika hazai stratégiai céljai és feladatai Magyarországon a lisszaboni csúcs döntését nem kísérte megfelelĘ figyelem, nem születtek kapcsolódó tudománypolitikai döntések, de a technológiapolitika terén (a gazdaságpolitikába ágyazódva) sem történtek érdemi lépések. A barcelóniai döntések nyilvánvalóvá tették a lemaradásunkat: a technológiapolitika terén nem jöttek létre a megfelelĘ intézmények, az innováció egészét kell új megvilágításba helyeznünk. E felismerés jegyében jelenleg igen szerteágazó munka folyik az innovációs törvény kidolgozása keretében. November 10-én az OrszággyĦlés elfogadta az innovációs Alapról szóló törvényt. 2004. január 1-vel önálló intézményként jön létre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Mindez lehetĘséget nyújt az EU-ban bekövetkezett szemléletváltozás

figyelembevételére,

valamint

a felzárkózás átfogó jellegĦ

munkaprogramjának kimunkálására. E nélkül az ipari parkok fejlesztésében nélkülöznünk kellene a szellemi bázis érdemi bekapcsolását, illetve maga az ipari park program is egy tíz éves lemaradást tartósítana. Az "innováció" fogalmát (is) igazítani kell az EU fogalmi rendszeréhez. A vállalkozások számára döntĘ elem, hogy a "tudomány- és technológiapolitika" témaköreit soroljuk az innovációpolitikához, s az ne szĦküljön le a K+F-re.

86

EgyértelmĦvé kell tenni, hogy az innováció e két nagy tevékenységi területet fogja át, amelyeknek eltérĘ cél és eszközrendszerük van, más és más feltételrendszert igényelnek (2. sz. Melléklet). Az innovációs törvényt ennek szellemében – az EU 3. generációs innovációpolitikájának megfelelĘen – célszerĦ kidolgozni. Az innováció ugyanis nem csupán a kutatást és az elért eredmények alkalmazását ("K+F"-et), hanem az üzleti sikerhez szükséges tevékenységeket, többek között a technológiai diffúzió eszköz és intézményrendszerét, fejlesztési prioritásokat, pénzügyi intézkedéseket (kockázati tĘke, tĘkejuttatás, adókedvezmények, stb.) – a technológiapolitikát – is átfogja. A technológiapolitika fĘ feladata a nemzeti innovációs rendszer fejlesztése, ami mind a nemzeti innovációs rendszer egyes elemeinek a fejlesztését, mind ezek együttmĦködésének biztosítását, mind a rendszerelemek közötti tudásáramlás, erĘforrás transzfer elĘsegítését jelenti. A rendszer fĘbb elemei: -

a tudás "termelĘ" intézmények: az egyetemek, a kutató intézetek;

-

a közvetítĘ intézmények: innovációs központok, technológiai transzfer szervezetek, alapítványok, inkubátorházak, ipari parkok, stb.;

-

a regionális innovációs centrumok: a tudás értékesítésében szerepet játszó pénzintézetek, kockázati tĘketársaságok, innovációs alapok, vállalkozások, tudományos, technológiai parkok, tudáscentrumok, technopoliszok, stb.

Új feladat az innováció regionális intézményeinek létrehozása, rendszerszerĦ fejlesztése, (a régiók tudásalapú felzárkóztatása), illetve az információs társadalommal összefüggĘ, a fejlesztés széles társadalmi bázisát is létrehozó kapcsolatrendszer kidolgozása és valóra váltása, hálózatok létesítése (ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, (lásd a következĘ 6.1.4. pontot).

87

Ipari parkok – mint innovációs struktúrák Az innovációpolitika, ezen belül a technológiapolitika megvalósításában az ipari parkok új és ígéretes tevékenységi területet jelentenek. AlapvetĘ feladat a szellemi bázis bekapcsolása a parkok munkájába, széleskörĦ együttmĦködés kialakítása a tudományos intézményekkel, fejlesztĘ vállalatokkal, a hálózatépítés. Ez az ipari parkok irányításában, finanszírozásában, kapcsolataik építésében (pl.: hálózat, partnerkapcsolat nemzetközi szinten is) új megközelítést igényel. A szellemi bázisnak a gazdasági folyamatokba való bekapcsolása téren az ipari parkok jó adottságokkal (lehetĘségekkel) rendelkeznek. Tennivalók: -

az

ipari

parkok

tudományos,

differenciált

technológiai,

struktúrájának

üzleti,

logisztikai

kialakítása parkok),

(pl.-ul:

illetve

az

értékteremtés egyéb park-jellegĦ intézményeinek beépítése az ipari park rendszerbe

(média-park,

ökológiai

park,

egészség-park).

(lásd:

"Értékalapú parkok Magyarországon és külföldön", Függelék); -

az egyetemi centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, GyĘr, Veszprém) térségében regionális tudáscentrumok, tudásközpontok létrehozása, tudományos, technológiai parkokkal, innovációs centrumokkal;

-

az ipari parkok hálózattá fejlesztése, szolgáltatásaik feltételeinek minĘségi javítása;

-

az ipari parki menedzserek képzésének, továbbképzésének megoldása.

Az ipari parkok tevékenységének továbbfejlesztésével együtt el kell végezni azokat a kodifikációs munkákat is, melyek révén a parkok menedzserei és a betelepült cégek közötti együttmĦködés, a tulajdonosi jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése, a kistérségekhez, a régiókhoz, a kormányzathoz fĦzĘdĘ kapcsolatok megfelelĘ jogi keretet kapnak.

88

6.1.4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Az informatika óriási – ma még kevéssé kiaknázott – lehetĘségeket nyújt az ipari parkok számára. Ezeket a lehetĘségeket "Térinformatikai módszerek az ipari parkok fejlesztésében" címmel függelékben mutatjuk be, Dr. DetrekĘi Ákos akadémikus, egyetemi tanár és Dr. Barsi Árpád egyetemi docens által készített összeállításban. Az ipari parkok gazdaságpolitikai színrelépése hazánkban összekapcsolódik az információs társadalom létrehozásának kezdeti lépéseivel. Az elért eredmények – és a kihasználatlan lehetĘségek – értékelésekor tekintettel kell lenni arra, hogy e szervezetek helyi kezdeményezésre jöttek létre, eltérĘ adottságokkal, szervezeti struktúrákkal, tulajdonviszonyokkal, lényegében válságmenedzselési céllal. Mindez azt eredményezte, hogy az ipari parkok között ma még nagy és olykor növekvĘ fejlĘdésbeli különbségek vannak, a hálózatépítés – számos kezdeményezés (pl. IPE) ellenére – nem jutott megvalósítási szakaszba. A parkok kétharmadának van saját honlapja – ezek színvonala azonban igen eltérĘ.

Ɣ

Az információs rendszer kidolgozásának stratégiai céljai -

Az ipari parkok informatikai rendszerének kiépítésével és mĦködtetésével stratégiai cél egy olyan regionális ipari parki hálózati rendszer kialakítása, mely lehetĘvé teszi a már megindult gazdaságfejlesztési folyamatok régiós szintĦ összefogását és összehangolását, ugyanakkor a kormányzati szinten is megfogalmazódó átfogó fejlesztési törekvések (a nemzeti fejlesztési terv) eredményes megvalósítását. Mindehhez meg kell teremteni a gazdasági élet szereplĘi közötti interaktív kommunikáció lehetĘségét, mely az egyes gazdasági egységek mĦködési feltételeinek javításán túl képes a többletértékeket eredményezĘ, egyes egységek közötti szinergia megteremtésére. A végsĘ cél egy közös tudásbázis létrehozása országosan és az egyes régiók gazdasági szereplĘinek konszenzusa alapján, mely országos hálózatként is mĦködhet, és rendszerszerĦen 89

segítheti elĘ, illetve gyorsíthatja fel a megcélzott gazdasági szerkezet kiépülését. E célok eléréséhez olyan ipari parki információs hálózatot célszerĦ kialakítani, mely több kommunikációs szint egymásra épülésével valósítja meg a gazdasági egységek kapcsolatát. Ezek: -

az egyes parkok vezetĘi információs rendszerének kialakítása;

-

a parkok mĦködését összehangoló parki kapcsolatrendszer kiépítése;

-

a parkban mĦködĘ vállalkozások mĦködési-informatikai rendszerei;

-

az egyes parkokon belül mĦködĘ vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kiépítése;

-

a különbözĘ parkokban mĦködĘ vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kiépítése;

-

a parkokon kívül mĦködĘ vállalkozások bekapcsolása a rendszerbe;

-

a régión belüli és más régióbeli gazdaságfejlesztĘ szervezetek bekapcsolása a rendszerbe;

-

az országos döntések szakmai megalapozását szolgáló információk összegyĦjtése és rendezése.

A felvázolásra kerülĘ hálózati informatikai szolgáltató rendszer a megfogalmazott stratégiai célokat a különbözĘ kommunikációs szintekre épülĘ, átfogó szakmai célrendszeren keresztül képes megvalósítani. A fejlesztéssel elérni kívánt szakmai célok kivétel nélkül kizárólag üzleti alapon valósulhatnak meg, ezért a fejlesztési folyamat szakaszosan tagolt, idĘben hosszabb folyamatot jelent. Az egyes lépések megvalósíthatósága, a különbözĘ kommunikációs szintek kiépíthetĘsége a piaci alapon történĘ alátámaszthatóság függvénye, azaz elsĘsorban a kiépítendĘ rendszer egyes szolgáltatásait igénybe vevĘ potenciális gazdasági szereplĘk határozzák meg az információs technológia elterjedésének lehetĘségeit, színvonalát (ipari parkok kiépítettsége, betelepítettségük mértéke, vállalkozói inkubátor hálózat fejlettségi szintje, technológiai centrumok, transzfer ügynökségek kiépítettsége, kis- és középvállalkozói réteg informatika-felhasználói 90

területen történĘ fejlettsége, stb.). A rendszernek mindig a valós igényeken kell alapulnia, hiszen csak így biztosítható az üzletszerĦség. A rendszer egyik legfontosabb tulajdonsága ezért a mindenkori igényeknek megfelelĘ, folyamatos bĘvíthetĘség, illeszkedés.

Ɣ

Ingatlan nyilvántartási feladatok ellátása Az ipari parkok létesítési folyamatának klasszikus modelljében a létesítĘ gazdasági társaság már a fejlesztés megkezdésekor rendelkezik a park számára kijelölt terület tulajdonjogával. Ez világos és egyértelmĦ érdekeltségi viszonyokat teremt az egyes fejlesztési szereplĘk között, mely lehetĘvé teszi a projekt gyors, célirányos megvalósítását. A hazai gyakorlat ebbĘl a szempontból különbözik a nemzetközitĘl. Az ipari parkok létesítését kezdeményezĘ helyi önkormányzatok – kevés kivételtĘl eltekintve – a kijelölt területnek csak egy részén gyakorolnak tulajdonosi jogokat, a terület nagyobbik része vagy helyben mĦködĘ nagyvállalatok kezében van, vagy számos kárpótlásként kiosztott nadrágszíj parcella alkotja azokat. A lehetséges hasznosítási

tulajdonrendezési szerzĘdés,

stb.),

megoldások az

lebonyolítása

ingatlanokhoz

(megvásárlás,

kapcsolódó

jogok

és

kötelezettségek érvényesítése e vegyes tulajdonszerkezetĦ ingatlanok pontos nyilvántartását, az ezekkel kapcsolatos teendĘk átláthatóságát követeli meg. A fejlesztések elĘrehaladtával, a parki létesítmények kiépülésével szükségessé válik az ipari parki terület és a mĦködtetĘ által kezelt infrastruktúrák, épületek adatainak pontos, kezelhetĘ nyilvántartása (méret, kihasználtság, állapot, karbantartási teendĘk, stb.).

Ɣ

A parkba betelepült vállalkozásokkal kapcsolatos adatállományok kezelése Az ipari park üzemeltetése elsĘsorban a már betelepült vállalkozások részére történĘ komplex szolgáltatásértékesítést jelenti, melynek már az elsĘ fázisban is biztosítania kell e vállalatok zavartalan mĦködését, így a kapacitásigényeknek 91

megfelelĘ közmĦvek folyamatos rendelkezésre állását, a közlekedési feltételek biztosítását, Ęrzés-védelmi szolgáltatásokat, stb. A mĦködtetĘ társaság által közvetített,

folyamatosan

bĘvülĘ

szolgáltatási

funkciók

biztosítása az

üzemeltetĘ és a betelepült vállalkozások közötti állandó kapcsolattartást igényli.

Ɣ

Létesítménygazdálkodás Bár a hazai gyakorlatban még nem jellemzĘ a bérbeadáson alapuló ingatlanhasznosítás,

a

néhány

sikeresen

mĦködĘ

példából

kiindulva

elterjedésével számolni kell. Ebben a konstrukcióban a mĦködtetĘ a felépítményi beruházásokat is elvégzi, az épületeket a leendĘ betelepülĘ igényei alapján alakítja ki, és azt hosszú távú bérleti konstrukcióban hasznosítja. Az épületek tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének együttes szemlélete a költségek optimalizálását eredményezheti, biztosítja az épületek, berendezések folyamatos mĦködési feltételeinek "láthatóságát", és a változó igényekhez való igazodását.

Ɣ

Az optimális betelepülĘ-szervezés gyakorlati megvalósítása Az ipari parki betelepítés vonatkozásában, a célzott marketing munka irányára bizonyos orientációs hatást gyakorolnak a nemzeti fejlesztési terv céljai, a régiós szinten megfogalmazott területfejlesztési koncepciók, a térségben kialakuló húzó ágazatok és hozzájuk kapcsolódó klaszterek, valamint a parkban már mĦködĘ vállalkozások érdekei. Ezek a stratégiai célkitĦzések, szempontok meghatározzák azoknak a vállalkozásoknak a kívánatos profilját, melyek arculatformáló nagyvállalkozásként, illetve ezek beszállítóiként kerülhetnek a betelepülés szervezĘinek látókörébe. Az ipari parki információs együttmĦködés által biztosított folyamatos információ áramlás a hálózatba szervezett ipari parki betelepülés-szervezési módszerek kialakítását teszi lehetĘvé. A közös betelepülĘi adatbázis létrehozása nagymértékben segítheti a térségi igényeknek és a rendelkezésre álló erĘforrások által biztosított lehetĘségeknek megfelelĘ iparszerkezet kialakítását.

92

Ɣ

A térségi innovációs teljesítmény javítása Az egyes régiókban az ipari parkok mĦködésének innovációs vonatkozásai mind fontosabb szerephez jutnak. Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, KözépDunántúl ipari parkjai a betelepült vállalkozások révén a régió innovációs keresletében már jelenleg is érzékelhetĘ súlyt képviselnek. Az ipari parkok e térségekben betelepültségük kb. 45-50%-os szakaszában vannak. EbbĘl következik, hogy szerepük a jövĘben e régiók innovációs teljesítményében gyorsan fog növekedni. Rendkívül fontos, hogy ebben a folyamatban a regionális fejlesztéspolitika tudatos, pozitív orientáló szerepet vállaljon fel. Ez a szempont azért különösen fontos, mert e régiók fejlesztéspolitikája tekintetében már ma is meghatározó az innovációs súlypontok mezoszintĦ meghatározása és a fejlesztések orientálása. Az ipari parki innovációs struktúrák pedig tudatosan orientált régió szintĦ fejlesztési gyakorlat esetén – az ipari parki gazdasági társaságok megfelelĘ irányú fejlesztése mellett – az egyik alapját képezhetik a többi régió tudásbázis-irányultságú fejlesztésének is. Az ipari parkok hosszabb, 2-3 éves idĘtartamban – az EU csatlakozás folyamatában – alkalmassá tehetĘk arra, hogy az elĘzĘekben említet meghatározó térségi innovációs keresleti struktúrák mellett az innováció közvetítés, szolgáltatás, kereskedelem egyik központi intézmény rendszerévé fejlĘdjenek. Ilyen értelemben az ipari parki struktúrák lehetnek az innovációs folyamatot legszélesebben átfogó térségi szervezetek, s mint ilyenek a helyi vállalkozások

innovativitásának

elĘmozdítói

(innovációs

központok,

technológia transzfer intézmények, innovációs bróker szolgáltatások, stb.). A hálózati kapcsolatokba – tudatos regionális fejlesztéspolitika esetén – szervesen illeszthetĘ be az innovációt elĘmozdító információk köre, meghatározó jelentĘséggel a régió felsĘsoktatási intézményei, K+F helyei, innováció közvetítĘ szervezetei, vállalkozásai. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy tudományos ipari parki struktúrák jöjjenek létre. 93

Ɣ

A kis és közepes vállalkozások, valamint az ipari parki hálózat közötti informatikai kapcsolat kiépítésének fĘbb területei: -

A kis és közepes vállalkozók üzleti információs adatbázisa A kis és közepes vállalkozók informatikai hálózatba történĘ bekapcsolása a régiós ipari parki hálózatok kiépítésének egyik leghosszabb és legtöbb üzleti körültekintést igénylĘ feladata. E folyamat elsĘ területe a kis és közepes vállalkozók üzleti információs adatbázis-rendszerének kidolgozása, mely a tervezett hálózaton keresztül minden parkba betelepülĘ és parkon kívüli vállalkozó számára hozzáférhetĘvé teszi az aktuális üzleti információkat, hiszen ahhoz, hogy a vállalkozások döntéseiket gazdasági elemzésekre épülĘ üzleti tervezésekre tudják alapozni, és így módjuk legyen

a

környezet

változásaihoz

történĘ

gyors

és

hatékony

alkalmazkodásra, gondoskodni kell az ehhez szükséges információk egy helyrĘl történĘ, egyszerĦ hozzáférhetĘségérĘl. Az adatbázis-rendszerbĘl lehívhatóvá kell tenni olyan információs anyagokat, melyek tájékoztatnak a piaci tendenciákról, az egyes ágazatok piaci lehetĘségeirĘl, a fejlesztésekhez, mĦködéshez igénybe vehetĘ forrás lehetĘségekrĘl, támogatási konstrukciókról, szabályozási kérdésekrĘl stb. Az adatbázis-rendszer kiépítésével párhuzamosan meg kell teremteni annak lehetĘségét, hogy e vállalkozások vezetĘi elsajátíthassák ezen információk kezelésének képességét. Ehhez oktatási, képzési rendszert kell kiépíteni, mely részben mĦködhet a kiépítendĘ információs rendszer segítségével is. -

A

vállalkozások

interaktív

megteremtése a hálózaton keresztül

94

kapcsolattartási

lehetĘségének

A hazai kis- és középvállalkozói kör fejlĘdésének elĘremozdításában az egyik alapvetĘ feltétel e kör együttmĦködési hálózatba történĘ kapcsolása, melynek kezelhetĘ nagyságrendje szerencsésen éppen a régiós szintĦ méret. Az együttmĦködési hálózat több területen is lehetĘséget teremt a vállalkozások minĘségének javítására, az EU piacai által megkövetelt kritériumok teljesítésére, a kis- és középvállalkozók közbeszerzésekben való fokozottabb részvételére. A kutatás-fejlesztés területén történĘ együttmĦködési konstrukciók lehetĘvé teszik olyan K+F infrastruktúrák és kapacitások fenntartását, hatékony mĦködtetését, melyek a kis- és középvállalkozások egyedi szintjén el sem képzelhetĘk. Az informatikai hálózat által biztosított együttmĦködések keretében nagyobb szervezettséggel, így eredményességgel épülhetnek ki a beszállítói kapcsolatok mind a megrendelĘ nagyvállalatok és a kis, közepes vállalkozások viszonylatában, mind a kis és közepes vállalkozások között (együttes kapacitások létrehozása, feladatmegosztás, egymást kiegészítĘ funkciók egyeztetése, stb.). -

Az ipari parkokba betelepült vállalkozások által igénybe vehetĘ, mĦködésüket

szakmai

téren

segítĘ

informatikai

szolgáltatások

kiépítése, valamint a parkokon kívül mĦködĘ vállalkozások hálózatba történĘ bekapcsolódási lehetĘségének megteremtése A kis és közepes vállalkozások számára komoly pénzügyi terhet jelent egy saját informatikai rendszer kiépítése és mĦködtetése, pedig e rendszerek nélkül a modern vállalatirányítás, a külsĘ környezetnek és a belsĘ erĘforrásoknak

megfelelĘ

üzleti

tervezés

és

mĦködés

ma

már

elképzelhetetlen. A rendszerek állandó frissítése szintén költségigényes folyamat, mind hardver, mind szoftver oldalról.

95

Megjegyzés:

Az

informatikai

rendszer

költségviszonyainak alakulására irányadó, hogy ha 1 egység a hardver, 10 egység a szoftver és 100 egység az adat. Az EU csatlakozásnál különösen felértékelĘdnek a folyamatok tervezéséhez és a monitoringjához

megfelelĘen

kiválasztott

indikátorok, értékelési módszerek. E témakörrel külön

foglalkozik

egy

másik,

e

munkával

párhuzamosan készülĘ (és szervesen kapcsolódó) munka. A saját informatikai rendszerek kiépítésénél fontos szempont a partnerként, megrendelĘként

szóba

jöhetĘ

vállalkozások

rendszereivel

történĘ

kompatibilitás is. Az ipari parki informatikai hálózat kiépítésével lehetĘvé válik e vállalati mĦködést segítĘ informatikai rendszerek bérleti konstrukcióban történĘ felhasználása. A rendszer e szintjének kiépítésével megvalósul az ipari parkok létrehozásakor megcélzott komplex szolgáltatási kör egyik leglényegesebb eleme, a parkok által a vállalkozások felé nyújtott informatikai szolgáltatási rendszer, melynek elemei lehetnek: -

Internet hozzáférés lehetĘségének biztosítása;

-

vezetĘi információs rendszerek kiépítése;

-

számviteli információs rendszerek kiépítése;

-

kontrolling rendszerek;

-

pénzügyi rendszerek;

-

elektronikus kereskedelem;

-

logisztikai rendszerek;

-

tervezĘi rendszerek.

E szolgáltatások rendszerének kiépítésére szakcégek bevonásával, jórészt meglevĘ szoftverek felhasználásával, pályázati alapon kerülhet sor. 6.2. Intézményrendszer 96

Az ipari parkok több mint 10 éves fejlĘdése nagy változásokat hozott az ipari parkok -

gazdasági szerepében (az ipari teljesítmény 26%-a, az export mintegy 40%-a, az ipari foglalkoztatottak 16%-a kapcsolódik az ipari parkokhoz),

-

területi elhelyezkedésében (30 km-es akciórádiusszal számolva csaknem ötszörösen fedik le az országot, döntĘen a fĘ közlekedési utak mentén települve),

-

térségfejlesztési funkcióinak ellátásában (csaknem mindegyik kistérség rendelkezik ipari parkokkal, ezen keresztül pedig a gazdasági tárca által elfogadott fejlesztési programmal),

-

menedzselésének módszereiben, a menedzserek képzésének tematikájában, kiterjedésében,

-

hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének alakulásában.

Az intézményrendszer fejlesztésében alapul kell venni az elért eredményeket, ugyanakkor szem elĘtt kell tartani, hogy a jövĘben már a minĘségi vonások erĘsítése, az innováció elĘtérbe állítása a stratégiai cél. Ez nem jelentheti azt, hogy a továbbiakban nem lehet új szervezeteknek ipari park címhez jutniuk, e téren korlátozásokat kellene bevezetni. És nem jelentheti azt sem, hogy minden ipari parknak ugyanazon feladatokat kellene végrehajtani. Érvényesíteni szükséges azonban azokat a törekvéseket, amelyeket a versenyképesség javítása, az EU csatlakozás követelményrendszere

összességében

igényel.

Egy

differenciáltabb,

az

adottságokhoz és a domináns tevékenységekhez jobban igazodó alkalmazkodni képes

intézményrendszerre

van

szükség,

amely

az

innovációorientált

fejlesztéspolitika megvalósítását eredményesen képes szolgálni. Amint a dinamikus fejlĘdési modellben (lásd: 3. fejezet, és a kapcsolódó ábrák) bemutattuk: alapvetĘen ma még a beruházási tevékenység dominál az ipari 97

parkokban, de az EU követelményrendszere, s a parkok fejlĘdése is a szolgáltatási tevékenységek súlyának növelését, majd meghatározóvá válását fogja eredményezni. (A "marketing", mint ugyancsak domináns tevékenység a parkok tevékenységén idĘben végig vonul, igazán markáns különbségtétel ezért a beruházási szakasz és a szolgáltatási szakasz között van.) A fentiekbĘl az következik, hogy az intézményrendszernek az alábbi fĘbb feladatok ellátásáról kell gondoskodnia: =

Kormányszint: -

Dönteni kell az ipari parkok fejlesztési stratégiájáról, a finanszírozás megoldásáról, kiszámíthatóvá tételérĘl (Ipari Park Alap).

-

El

kell

végezni

az

ipari

parkokkal

összefüggĘ

jogalkotási,

kodifikációs munkákat. Ennek során megoldandó a parkok külsĘ kapcsolatainak (kistérségek, régiók, kormányzat), illetve a parkok belsĘ, az ingatlanhasznosítással, a menedzsment és a betelepült cégek kapcsolatainak együttmĦködését szabályozó jogviszonyok rendezése. Feladatként jelentkezik a parkok összességének, mint intézménynek a törvényi szabályozása. =

Kormány- és régiószint: -

Országos

és

regionális

szinten

olyan

stratégia

(különösen

iparpolitika, innovációpolitika) kidolgozására van szükség, amely az önálló vállalkozásként mĦködĘ parkok számára kiszámíthatóvá teszi a mĦködési feltételeket, lehetĘvé teszi a kockázat mérséklését, a szakmai kapcsolatok, programok tervezését, klaszterek létrehozását. =

Önkormányzatok, kistérségek:

98

-

A közszolgáltatási funkció (környezetvédelem, szennyvíztisztítás, útügyi igazgatás, hulladékkezelés, stb.) keretében – az ipari parkok beillesztése az idetartozó feladatok ellátásába.

-

A területfejlesztési funkció (forrástervezés, elosztás, térségfejlesztési programok, stb.) keretében az ipari parkok lehetĘségeinek lehetĘ legteljesebb figyelembevétele, illetve bekapcsolásuk a feladatok végrehajtásába.

-

Államigazgatási funkció (hatósági ügyek, építésügy, stb.) – ellátása során az ügyintézés egyszerĦsítése, szakszerĦségének érdemi javítása.

=

Ipari parkok: Az ipari parkokat effektív tevékenységeik, illetve fejlesztési céljaik szerint csoportosítani szükséges: -

"LétesülĘ ipari park" (a pályázó szervezet programját – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelĘen – a gazdasági tárca elfogadta, de a terület még "üres". Megfelel a zöld mezĘs ipari park címmel rendelkezĘ szervezetek induló státusának). Ide tartozóak lennének a jelenlegi "ipari parkok" közül azok, amelyekben nincs betelepült cég. "LétesülĘ ipari park" címet korlátozott ideig (pl. 5 év) lehetne használni.

-

"Ipari park". Domináns tényezĘ a beruházás (az infrastruktúra részben kiépült, vannak betelepült cégek, a szervezet viseli az "Ipari Park" címet. DöntĘen termelĘ tevékenység folyik a parkokban). A jelenlegi ipari parkok döntĘ többsége ennek a kategóriának felel meg.

-

"Logisztikai park" döntĘ elem a logisztikai (szállítmányozás, raktározás, csomagolás, stb.) funkció, de nem zárható ki termelĘ tevékenység sem (pl.: Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park, Debrecen; Harbor Ipari Park, Budapest). 99

-

"Integrátor Ipari Park". Térségfejlesztési funkciót is ellát. Domináns tevékenység a szolgáltatás. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, fĘleg a K+F területén. Foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal is. ElsĘrendĦ feladata tehát szolgáltatások nyújtása, a szükséges infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások – többnyire kisvállalatok – részére. Jelenleg két ilyen park van: Sárvári Ipari Park; BITEP - Budaörsi Ipari és Technológiai Park. Potenciálisan 10-15 park jöhet számításba e cím elnyerésére (Tatabányai, Pécsi, GyĘri, Szombathelyi, Tiszaújvárosi, Szentgotthárdi Ipari Parkok, VIDEOTON (Székesfehérvár), ALBA IPARI ZÓNA, Loranger Ipari Park, Oroszlányi Ipari Park ...).

-

"Innovációs és technológiai park". A tudományos intézményekkel való együttmĦködés és a technológiai transzfer egyaránt jellemzĘ a park tevékenységére. A termelés, a térségfejlesztés mellett, a kisvállalkozók innovatív készségének és képességének javítása jelentĘs súllyal van jelen a park munkájában (Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park).

-

"Tudományos park". A tudományos park olyan területi alapon induló szervezĘdés,

mely

nagyobbrészt

a

felsĘoktatási,

kutatási

intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez kötĘdik, feladata az új technológiákon alapuló vállalkozások létrehozása, illetve azok

elĘsegítése;

a

technológiai

transzfer

lebonyolítása

a

kutatóintézetek és a parkban (vagy azon kívül) mĦködĘ vállalatok között (EU-definíció). Hazánkban még nem mĦködik ilyen parktípus, az INFO-Park fejlesztési céljai, illetve adottságai alapján közel áll az itt vázoltak teljesítéséhez. Rekonstrukciós Ipari Parkok. A 160 ipari park kb. 1/3-a olyan rekonstrukciós ipari park, amely a korábbi ipartelepek infrastruktúráján alakult, döntĘen a külvárosi iparvállalatok – ipari szerkezetváltást túlélĘ – 100

egységeibĘl

létrejött

vállalkozások

mĦködtetésére,

valamint

a

kihasználatlan épületek és területek betelepítésére. Ezen ipari parkok infrastruktúrája elavult (pl. korszerĦtlen fĦtési rendszerek) és elhasználódott (pl. nagy veszteséggel üzemelĘ víz és elektromos ellátó rendszerek). Az itt mĦködĘ

és

betelepülĘ

vállalkozások

többsége

magyar

kis-

és

középvállalkozás, amelyek versenyképessége növekedésének alapvetĘ követelménye az infrastruktúra felújítása, korszerĦsítése, a termelés fajlagos energia felhasználásának csökkentése (pl.: Ózdi, DiósgyĘri, Salgótarjáni, Komlói Ipari Park). Javasoljuk ezen parkokat az "ipari park" kategóriába sorolni azzal, hogy preferenciarendszerüket,

pályázási

feltételeiket

az

adottságaiknak

megfelelĘen a hátrányos helyzetbĘl fakadó többletköltségeket figyelembe véve kell kialakítani. =

Átfogóbb szervezeti struktúrák -

"Technopolisz". Hazánkban e téren kezdeményezĘk: Kecskemét (2002), Székesfehérvár Technopolis (lásd: Függelék); Szeged Biopolisz (2004). Kormányzati preferencia ma még nem segíti e törekvések megvalósítását. A "regionális tudáscentrum" az a kategória, amely közel áll ezekhez a kezdeményezésekhez, de a tennivalók, finanszírozási feladatok ma csak nyilatkozatokban fogalmazódtak meg, kormánydöntésekben még nem.

-

"Technológiai pólus". Az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek több térségben is jelen vannak (magasan képzett munkaerĘ, alap- és alkalmazott kutatási tevékenység, legalább néhány inkubátorszolgáltatás, (és bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok). Ennek megfelelĘen vannak kezdeményezések is: INCO-PARK; Tudás-Völgy; Talentis Program - valamennyi Budapest agglomerációs környezetében: Közép Magyarországon.

101

A parkok besorolását egy vizsgálat keretében és pályázattal javasoljuk megoldani. A pályázat és a besorolás szakmai szempontjait "Az ipari parkok minĘsítĘ rendszerének kidolgozása, a mĦködĘ adatbázis rendszer monitoring rendszerré fejlesztése és alkalmazása" címĦ munka javaslatainak figyelembevételével lenne célszerĦ kidolgozni. (Ez a munka a jelen anyaggal párhuzamosan, azzal szoros összefüggésben folyik.) A parkok differenciált besorolása a korábbi egységes "Ipari Park" cím helyett a fejlesztéspolitika minĘségi vonásainak erĘsítését célozza. Ennek érvényesítéséhez azonban az intézményi szférában további változások is szükségesek: -

A gazdaságpolitikai döntésekben minden szinten teret kell adni az ipari parkoknak. Különösen fontos, hogy a kistérségi és a regionális tanácsokban a parkok szervezĘdései helyet kapjanak, minimálisan tanácskozási joggal. Ugyancsak fontos, hogy az ipari parkok pályázatait véleményezĘ tárcaközi testületekben ("Ipari Park Cím Bizottság"; "SMART-4" tárcaközi bizottság) vegyen részt az ipari parkok képviseletét közvetlenül ellátni tudó szervezet képviselĘje (1997 és 2002 között az Ipari Parkok Egyesület látta el ezt a feladatot).

-

A pályázati rendszerben, a finanszírozás továbbfejlesztése során a parkoknak gazdasági súlyuknak és besorolásuknak (státusuknak) megfelelĘ lehetĘséget célszerĦ biztosítani (lásd.: következĘ fejezet).

-

Az ipari parkok regionális szervezĘdéseit meg kell erĘsíteni. Az elmúlt években az Ipari Parkok Egyesület kiépítette regionális divízióit. Ezek a struktúrák alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a parkok fejlesztésének alapvetĘ kérdéseiben állást foglaljanak, a menedzserek képzését szervezzék, pályázatok

készítésében

közremĦködjenek.

Az

EU

csatlakozás

e

tevékenységeket felértékeli, ezért célszerĦ lenne gondoskodni arról, hogy az ipari parkok regionális szervezetei a pályázatkészítés és továbbképzés tennivalóinak ellátásában intézményesen vegyenek részt. Ehhez egy olyan közhasznú szervezetet lenne célszerĦ létrehozni, amely mindegyik 102

régióban katalizátor funkciót látna el az ipari parkok és KKV-k között (pályázatkészítés, képzés, szolgáltatások, stb.). -

Az ipari parkokat alkalmassá kell tenni arra, hogy részt vegyenek a regionális innovációs stratégiák megvalósításában, különös tekintettel a kistérségek

innovativitásának

elĘmozdítására,

fejlesztési

projektek

menedzselésére, az egyetemi, kutatóintézeti kapcsolatok kiépítésére. A regionális innovációs ügynökségek, alapok, a regionális és kistérségi fejlesztési társaságok között átgondolt feladatmegosztást és együttmĦködési rendszert célszerĦ kiépíteni a nemzeti innovációs rendszer keretei között. -

Az ipari parkok fejlesztésében az elmúlt években figyelemreméltó szerepet vállaltak a civil szervezetek. Az Ipari Parkok Egyesület 1994-tĘl, a Magyar Tudományos és Technológiai Ipari Parkok Szövetsége pedig 1997-tĘl.

Az

közremĦködött

IPÉ-nek a

kiterjedt

szlovák,

román

nemzetközi és

kapcsolatai

vannak,

ipari

törvény

bulgár

park

kidolgozásában, tagjai között van Székelyudvarhely Önkormányzata. A CIPE (Center for International Private Enterprise, Washington, DC.) számára az IPE tevékenységérĘl készített esettanulmány oktatási anyagul szolgált Romániában, Bulgáriában és Macedóniában. Fontos lenne, hogy az állami irányítás a jövĘben fokozottan építsen a nem kormányzati szervezetek tevékenységére, mĦködésüket teljesítményükkel arányosan anyagilag is támogassa. 6.3. Pénzügyi, jogi keretek Az

ipari

parkok

1997-tĘl

kezdĘdĘen

pályázati

lehetĘségeikkel

infrastruktúrájuk kiépítéséhez költségvetési forrásokhoz jutottak:

103

élve alap

IKIM, GM

2001

Összesen

1997

1998

1999

2000

2002

541 400

801 575

428 500

308 600 1 098 600 1 076 403 4 255 078

325 450

580 500

295 500

907 732

0

95 000

215 200

212 000

214 867

114 000

88 400

939 467

65 000

50 000

130 000

120 000

85 000

48 000

498 000

támogatás közp. TFC

0 2 109 182

támogatás decentralizált TFC. tám. PHARE támogatás összesen

1 026 850 1 647 275 1 066 000 1 551 199 1 297 600 1 212 803 7 801 727

A 160 "Ipari Park" címet viselĘ szervezetbĘl 68 ipari park jutott támogatáshoz. E támogatások jelentĘs helyi beruházásokat indukáltak, az összes alap-infrastruktúra beruházás ugyanis a 160 ipari parkban 19.417.613.- Ft volt. Az itt jelzett alapinfrastruktúra beruházások igen nagy volumenĦ magán-tĘkét mobilizáltak: 2002-ig ugyanis 930 milliárd Ft termelĘ beruházásra került sor az ipari parkokban. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy: -

1 Ft központi támogatás

120-szoros-,

-

1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás

48-szoros

volumenĦ mĦködĘ tĘke letelepedését segítette elĘ. A támogatások terén egy csökkenĘ trend alakult ki, amely 2003-ban is folytatódik. A GKM ez évben a pályázható összeget jelentĘsen csökkentette és az 500 MFt-os keretbĘl ez évben várhatóan mintegy 100 MFt felhasználására kerül sor.

104

Megjegyzés: az 500 MFt-os pályázati keretet nem alap-infrastruktúra kiépítésére, hanem szolgáltatások fejlesztésére lehet fordítani. A kialakuló trend az ipari parkok fejlesztését alapjaiban veszélyezteti. Az állam visszavonulása az ipari parki alap-infrastruktúra kiépítésének támogatásából nem párosul a magán-tĘke fokozott bevonásával, (ilyen ösztönzĘ csomag nem készült) így az ipari parkok finanszírozása akkor "ül le", amikor a szomszédos országok létrehozzák ipari parkjaikat, s a tĘkevonzásban mind jelentĘsebb versenytársként jelennek meg. Feladatok -

Továbbra is alapvetĘ érdek az ország tĘkevonzó képességének növelése, illetve

szinten

tartásának

biztosítása.

Az

ipari

parkok

alap-

infrastruktúrájának kiépítését és rekonstrukcióját ezért továbbra is priorizálni szükséges. A rekonstrukciós ipari parkok infrastruktúrájának és épületeinek felújítása, környezeti kárainak felszámolása nemcsak a bennük mĦködĘ kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése céljából szükséges, hanem egészségügyi (kármentesítési, környezetszennyezés csökkentése), városképi és területrendezési célból is kívánatos. Ezért szélesíteni szükséges az állami támogatás elérésének lehetĘségeit. Az állam saját szerepvállalását olymértékben csökkentheti, ahogyan a magán tĘke ez irányú érdekeltségét létrehozza. -

Az ipari parkok fejlesztésében mind nagyobb súlyt célszerĦ adni a szolgáltatások kiterjesztéséhez szükséges infrastruktúra megteremtésének (információtechnológia, innovációs

központok,

logisztika, stb.).

ügyviteltechnika, A

szolgáltatások

inkubátorházak, kiépítésének,

tevékenységének alapvetĘ feltétele az ipari parkok betelepítésének felgyorsítása, hogy az igények elérjék azt a "kritikus tömeget", amely a kiépített szolgáltatások mĦködését üzleti alapon gazdaságossá teszi. A 105

befektetés-ösztönzési

rendszer

kialakításában

ezért

fokozottabban

szükséges az ipari parkok betelepítésének preferálása. -

Az innovációt elĘmozdító létesítmények pénzügyi tervezésénél számolni kell a mĦködési költségekkel is a létesítést követĘ 3-4 évben, évrĘl-évre csökkenĘ mértékben.

-

Az ipari parkok hálózattá szervezĘdését, az ezt szolgáló fejlesztéseket, a klaszterek létrehozásának kockázatát mérséklĘ pályázati lehetĘségeket, az innováció térnyerését elĘsegítĘ beruházásokat célszerĦ lenne finanszírozási csomagban összefogni, s ezzel a fejlesztési stratégia pénzügyi alapjait megteremteni, lásd: Ipari Park Alap 112. oldal. A helyi kezdeményezések mozgósító hatásának további megĘrzése ugyanis szükségessé teszi a finanszírozás kiszámíthatóvá tételét, a stratégiai célok ez oldalról történĘ alátámasztását. E téren szükség van arra is, hogy az egyes tárcák felelĘsségvállalása egyértelmĦen körvonalazható legyen, illetve munkájuk koordinálása szervezetileg is megerĘsödjön, átlátható és megítélhetĘ legyen.

6.3.1. Forrásszükséglet Az ipari parkok forrásigényét a stratégiai feladatok határozzák meg. A forrásigények kielégítésének lehetĘségét pedig döntĘen a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának keretei határolják be. Azzal számolunk, hogy -

tovább folytatódik az ipari parkok alapinfrastruktúrájának kiépítése és a rekonstrukciós parkok fejlesztése,

-

megkülönböztetett figyelmet kap a parkok szolgáltatásainak fejlesztése, hálózattá szervezése,

-

a kormányzat a fejlettebb parktípusba történĘ "elĘrelépést" preferenciákkal ösztönzi (integrátor, tudományos, stb. parkok),

106

-

az új innovációs létesítmények esetében a mĦködtetéshez is hozzá fog járulni a kormányzat.

A konzultációk alapján négy pályázati csomagban az alábbi – hazai, központi – forrásokat tartjuk szükségesnek az ipari parkok lehetĘségeinek kiaknázásához (Mrd Ft): Pályázati csomagok Mrd Ft GVOP

2004

2005

2006

prioritások

Alapinfrastruktúra pályázati összeg

1. 4.

1,5

1,0

0,8

Hálózatépítés pályázat

1. 2. 3.

4,0

4,0

4,0

Integrátor-, tudományos-, innovációs-, és technológiai parkok pályázatai

2. 4. 2,0

3,0

4,0

0,3

0,3

0,3

0,6

0,6

0,6

8,4

8,9

9,7

Képzés

MĦködtetési pályázat

1. 2. 3. 4. 5. 1. 3. 4.

Összesen

Ezek a források nem tartalmazzák azokat a kormányzati akciókat, amelyek döntĘen állami eszközökkel igyekszenek létrehozni tudományos centrumokat (Miskolcon,

107

Debrecenben, Szegeden, Pécsett), illetve a "rozsdafoltok" felszámolását célozzák "barna mezĘs" parkok kiépítésével. Az

ipari

parkok

fejlesztésének

forráslehetĘségét

döntĘen

a

Gazdasági

Versenyképesség Operatív Program megvalósításában való intenzív részvétel feltérképezésével igyekeztünk meghatározni. Az ipari parkok a GVOP prioritásában való lehetséges részvételét, az egyes komponensek teljes forrásigényét a következĘ táblázatban mutatjuk be: Megjegyzés: Az ipari parkok részvételi arányát komponensenként nem tudjuk megadni, ehhez nem állnak rendelkezésre adatok. A globális adatok

adhatnak

csak

megfelelĘ

tájékozódó

pontokat.


    
 


 


      
      !"#$%#&'()('*+(++&+(),(-.%#/0/+1'%-()#2+3  45 6788 


 



 
 - Ipari parkok alapinfrastruktúrájának (energia, víz ...) kiépítése. - Pro aktív beruházás ösztönzés. - SokrétĦ szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra létrehozása (irodai munka, Ęrzés-védés, logisztika, tanácsadás, Internet, e-kereskedelem, létesítménygazdálkodás, stb.). - Vállalatközi együttmĦködés, beszállítói kapcsolat. - Pénzügyi terv (2004-2006): 57 Mrd Ft 208 M EURO






  
  
 

  
  
!  
  "#



108

 - Tudományos, technológiai parkok létesítése az egyetemi centrumok térségeiben (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém ...). (Max. 200 MFt) - Tananyagfejlesztés, képzés, távoktatás. - Hálózatfejlesztés. - Klaszterek létrehozása. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 24,7 Mrd Ft 87 M EURO $
% 
&&

 #
 - Az ipari parkok hálózatba szervezéséhez információs rendszer kiépítése és fejlesztése. - Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése. - VezetĘi információs szolgáltatások (kistérségi, regionális és országos szinten). - Innovációs centrumok, inkubátorházak létesítése, fejlesztése. - Pénzügyi terv: (2004-2006):

14 Mrd Ft 508 M EURO

578 

9 :   


'

   
" 
!  
!
 
 - A KKV-k ipari parkba településének ösztönzése. - Szolgáltatások az ipari parkban, illetve környezetében levĘ KKV-nak (valamennyi parktípus esetében). - Az integrátor-, tudományos-, technológiai ipari parkok fejlesztése, szolgáltatások kiterjesztése a KKV-kra. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 60 Mrd Ft 193 M EURO




( 
& 


 


109

 - Menedzserképzés az ipari parki menedzserekkel közösen. - Külföldi tapasztalatszerzés (csereakciók). - Pályázatkészítés, stratégiai tervezés, üzleti terv, stb. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 24 Mrd Ft 89 M EURO

$

)"
 

 
  *
 - A KKV-k bekapcsolása az ipari parki információs rendszerbe. - Az ipari parkok és kistérségek együttmĦködésének ösztönzése. - KKV-k beszállítóvá válásának elĘsegítése. - Inkubátorházak létesítése, a szolgáltatások infrastruktúrájának kiépítése. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 32 Mrd Ft 120 M EURO

 56
79 : ;  

$
 




#
&

!  ' 
 
 

 A tudományos, technológiai parkok, innovációs centrumok létesítését követĘen mĦködésük támogatása, klaszterek létrehozása egyetemek, MTA kutatóhelyek bevonásával, az együttmĦködés ösztönzése. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 25 Mrd Ft 95 M EURO

$


+  # 

 ' 
& !

&

!   





 #


110

 - KKV-k - tudásbázisok együttmĦködésének támogatása. - Egyetemek érdekeltté tétele vállalati kapcsolatok erĘsítésében. - Spin-off vállalkozások támogatása. - Információs hálózatok fejlesztése. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 20 Mrd Ft 74 M EURO

$$


+,-
 

  

#

 - Innovációs csomag kidolgozása - K+F tevékenység ösztönzése adókedvezményekkel, - K+F személyi költségeinek átvállalása, járulékok mérséklése, - külföldi kutatók Magyarországon való munkájának támogatása, - feltalálói tevékenység ösztönzése, támogatása. - Magas hozzáadott értékĦ tevékenység elterjesztése, innovációs projekt megvalósíthatósági tanulmánya. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 18 Mrd Ft 68 M EURO

<5 9

7 

9 : 

.
/' 
 
'
  
 - Térinformatikai módszerek alkalmazása az ipari parkok fejlesztésében, a gazdasági kapcsolatok, ingatlanfejlesztés terén. - KKV-k támogatása ipari parkokon keresztül. - Ipari parki marketing országos és regionális rendszerének kiépítése. - Ipari parki tematikus szakmai klaszterek informatikai hálózati rendszere. - Ipari parki térségi innovációs, technológiai transzfer informatikai hálózatok. - Pénzügyi terv: (2004-2006):

.


27 Mrd Ft 100 M EURO

0  
1
 2

 


111

 - Ipari park (regionális, ágazati, üzleti) portál létesítése, fejlesztése. - Regionális hálózatok kiépítése az egyetemi, K+F bázisok bevonásával. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 10 Mrd Ft 37 M EURO

.$

'  
 
 - Ingatlan-nyilvántartás. - Létesítménygazdálkodás. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 12 Mrd Ft 42 M EURO

..
3 
  
& 
* #
 A hálózat kiépítésében az ipari parkok – tĘkeszegénységük miatt – ma még kevéssé tudnak részt vállalni. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 10 Mrd Ft 58 M EURO

=5  
  >: 
4

5(67
#
  #

  
 
 - Ipari parkok monitoringjának szervezése. - Projekttervezés-, fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok. - Projektek értékelési szempontrendszerének kidolgozása. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 3 Mrd Ft 12 M EURO

4



5(67
#
#
'

  
1 2
 
 * 
& 

 #
 
*  


112

 - Képzési programok, ipari parki menedzserek képzése. - Intézményfejlesztési tanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok. - Pénzügyi terv: (2004-2006):

3 Mrd Ft 11 M EURO




A GVOP szóba jöhetĘ (kapcsolódó) programelemeinek összes hazai forrásigénye mintegy 330 Mrd Ft. Az ipari parkok fejlesztéséhez szükséges forrás volumene 27 Mrd Ft. Ezen összeg aránya (8,2%) jelentĘsen elmarad az ipari parkok iparon belüli termelésének súlyától (25%), exportjának arányától (40%). Tekintettel arra, hogy az ipari parkok termelékenysége az ipari átlagot 70%-al haladja meg (s mindössze 15%-al marad el az EU termelékenységi átlagától) a jelzett forrásigények azt

az

alsó

küszöbértéket

tartalmazzák,

amely

a

minĘségi

fejlesztéshez

nélkülözhetetlen. Jelezzük: az EU-s források igénybevételénél nem közömbös az sem, hogy milyen multiplikáló hatás várható a fejlesztéstĘl: az ipari parkok a GVOP sikerességét nagymértékben javítani képesek. Az ipari parkok az EU-s forrásokért folyó versenyben jó pozícióval rendelkeznek, mivel itt a befektetés rendkívül nagy megtérülést mutat ki igazolhatóan 6 év átlagában.

113

6.3.2. Ipari Park Alap Tekintettel arra, hogy az ipari parkok a vállalkozói szféra innovativitását hosszabb távon tudják elĘmozdítani, gondoskodni szükséges a fejlesztéshez szükséges források rendelkezésre állásáról nagyobb idĘtávban is. Megfontolásra javasoljuk ezért – az MGYOSZ korábbi javaslatát is figyelembe véve – egy Ipari Park Alap (IPA) létesítését. Az IPA kis részben az országos és nemzetközi feladatok ellátását mozdítaná elĘ, nagyobb részben regionális fejlesztési törekvéseket finanszírozna az ipari parki stratégia jegyében. Az IPA-t 2004-tĘl fokozatosan kellene feltölteni, hogy 2006-ra már 8-9 Mrd Ft kihelyezésére-, a vállalkozói szféra versenyképességének fokozására teremtsen lehetĘséget. Ehhez a forrást a GVOP keretébĘl kellene elkülöníteni. Az IPA felhasználásánál szükségesnek tartjuk a kisvállalkozók "saját erĘ" problémájának enyhítését is. Az Alap fontos szerepet töltene be a gazdasági tárca stratégiaformáló szerepének kiépítésében és valóra váltásában. 6.3.3. Jogi keretek Az ipari parkok eddigi fejlĘdése alátámasztja azt a véleményt, hogy a helyi kezdeményezéssel induló folyamat számára az adott jogi keretek megfelelĘek voltak. Az elmúlt idĘszakban ugyanis rendkívül nagy értéket jelentett az, hogy a létrejövĘ új szervezeti struktúrát nem kellett feszes keretek közé illeszteni, tág mozgástér állt az ipari parkot létesítĘk rendelkezésére. Az ipari parkok szerepe azonban az EU csatlakozással megváltozik. A parkoknak a KKV-k támogatásában, az innováció, a technológiai transzfer elĘmozdításában, a kistérségi

fejlesztésekben

széleskörĦ

funkciók

ellátására kell

felkészülniük.

Vizsgálandónak tartjuk ezért az alábbiakat: -

A közigazgatási reform, a kistérségi igazgatási szint hogyan érinti az ipari parkok tevékenységét, van-e szabályozási feladat?

-

A területfejlesztésrĘl és területrendezésrĘl szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása során célszerĦ az ipari parkok jogi szabályozását megoldani, avagy az ipari parkok intézményérĘl külön törvényt célszerĦ alkotni?

114

-

Az európai integráció folyamata igényel-e, s ha igen, milyen területeken jogi szabályozást az ipari parkokkal összefüggésben?

Az eddigi tapasztalatok a jogi szabályozást illetĘen óvatosságra intenek. Eddig a piaci viszonyok érvényesülése, a gazdaságot szabályozó törvények (társasági törvény, adótörvények ...) elegendĘnek bizonyultak ahhoz, hogy a feladatokhoz igazodó szervezeti struktúra épüljön ki. Továbbra is fontos, hogy a fejlĘdésben a piaci hatások legyenek a meghatározóak, ugyanakkor maguk a piaci viszonyok is átrendezĘdnek, s tekintettel kell lennünk arra, hogy a környezĘ országok (Románia, Szlovákia, Csehország, Bulgária) ipari park törvénnyel igyekszik a befektetĘk kockázatát mérsékelni. Versenyhátrányunk származhat abból, ha nem lépünk e téren. A régió fejlesztés intézményrendszereinek kiépítése (innovációs ügynökségek, alapok, fejlesztési társaságok, stb.) során az ipari parkokban rejlĘ lehetĘségek kiaknázásához a jogi szabályozás tennivalóit is el kell végezni. Fontos, hogy a regionális ügyeket ne elkülönülten, hanem a maguk összefüggésrendszerében, átfogó jelleggel rendezzük. Megfontolandó, hogy az OrszággyĦlés az ipari parkokról törvényt alkosson.

6.3.4. Szervezeti feltételek Az ipari parkok fejlesztési stratégiájának megvalósítását segítĘ feladatok, javaslatok elĘkészítése és végrehajtása, különösen -

a fejlesztési források biztosítása a GVOP prioritásaiban,

-

az Ipari Park Alap létrehozása és mĦködtetése, valamint

-

a jogi keretek továbbfejlesztése

szükségessé teszik a stratégia és a megvalósítását szolgáló feladatterv kormányszintĦ elfogadását.

115

Az ipari parkok stratégiai szerepe, az ezt megvalósító ipari park program nem nélkülözheti azokat a szervezeti intézkedéseket, amelyek a versenyképesség elĘtérbe állítását az irányítási rendszerben elĘmozdítják. Ennek pillérei: -

a GKM kormányzati feladatainak elvégzését, koordinációs funkcióinak ellátását biztosító szervezet megerĘsítése,

-

az ipari park program áttekintését biztosító szerzĘdési és adatbázis rendszer kezelését végzĘ PROMEI Kht. háttérintézményi szerepének erĘsítése a minĘsítĘ és monitoring rendszer alkalmazásának megoldására, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló újabb feladatok elĘkészítésére és végrehajtására a kiterjesztett feladatok ellátását végzĘ létszám és pénzügyi fedezet biztosításával,

-

az ipari parkok szakmai szervezeteinek (IPE, MATTIP) és rajtuk keresztül az ipari parkok fejlesztésében résztvevĘ vállalkozások, szakértĘk bevonása a feladatok elĘkészítésébe és megvalósításába.

IRODALOMJEGYZÉK

Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza (MTA Regionális Kutatások Központja, 1992.) Iparpolitika - regionális fejlesztés - ipari parkok (Ipari Parkok Egyesület, kutatási jelentés, Rakusz Lajos, 1998.)

116

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 1994-2000 (Ipari Parkok Egyesület, könyv, Rakusz Lajos, 2000.) Az ipari park fejlesztés tapasztalatai, lehetĘségei (Terra Studio Kft., 2000.) Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítĘ intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása (Magyar Innovációs Szövetség, tanulmány, Pakucs János, 2001.) Innovációpolitika (József Attila Alapítvány, 2001. A munkabizottság vezetĘje Rakusz Lajos) Az ipari parkok hálózatának új fejlĘdési pályára állítása (Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszék, Kutatási jelentés, Dr. Lengyel Imre, 2002.) GKIeNET Kft.: A magyarországi ipari parkok közvetlen és közvetett gazdasági és térségi hatásai (Készült a GM megbízásából, 2002. készítette: Csákvári Tamás, szerkesztĘ: Molnár László) Vállalkozási övezetek, ipari parkok fejlesztési stratégiája (ITC-AMT Kft., Somogyi Miklós, 2002.) Nemzeti Fejlesztési Terv (MEH, 2003.) NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GKM és IHM, 2003.) Program-kiegészítĘ Dokumentum, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004-2006 (2003. július) Kis és középvállalkozások helyzete, 2002 éves jelentés (Magyar GazdaságelemzĘ Intézet, készítették: Apatini Kornélné, Bácskai Tamás, Kállay László)

117

Program-kiegészítĘ Dokumentum gazdasági Versenyképesség Operatív program 2004-2006 (2003. július 15., GKM, OM, IHM)

118

1. sz. Melléklet

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET SZAKMAI ANYAGAI ÉS RENDEZVÉNYEI

Az alábbiakban a következĘ adatokat adjuk meg: a munka címe, megrendelĘje, a felhasználás módja, a készítés idĘpontja. 1.

Javaslat a vállalkozói övezetek preferenciáira (tanulmány) - saját kezdeményezés - Miniszterelnöki Hivatal - Záhonyi tárcaközi bizottság - az adótörvény aktuális módosításai - 1995. május

2.

Javaslat az ipari park-programra (tanulmány) - saját kezdeményezés - Miniszterelnöki Hivatal - 1995. október

3.

Javaslat az ipari park-program finanszírozási rendszerére (tanulmány) - Miniszterelnöki Hivatal - Miniszterelnöki Hivatal - Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium - 1995. december

4.

Park ’97 - Országos konferencia az ipari parkokról (Székesfehérvár) - saját kezdeményezés - törvényhozás, tárcák, vállalkozók, bankok, pénzintézetek, önkormányzatok, alapítványok - 1997. június 4-5.

5.

Javaslat az ipari parkok fejlesztési programjára (tanulmány) - Országos Területfejlesztési Központ - tárcák, bankok, önkormányzatok, szakértĘi testületek - 1997. október

6.

Elgondolások a vállalkozói övezetek kijelölésének szempontrendszerérĘl (tanulmány) - Országos Területfejlesztési Központ - OTK, szakmai testületek - 1998. január

1

7.

Menedzserképzés (tananyag) - saját kezdeményezés - ipari parkok menedzserei - 1998. február, június

8.

Iparpolitika - regionális fejlesztés - ipari parkok (tanulmány) - Gazdasági Minisztérium - Gazdasági Minisztérium - 1998. augusztus

9.

“Ipari Parkok Európa Közepén” nemzetközi befektetĘi konferencia (a szervezĘ munkát egy konzorcium végezte) - saját kezdeményezés, majd IKIM pályázat alapján nemzetközi tĘkepiac, a magyar kormányzat, helyi önkormányzatok, ipari parkok - 1998. október 26-28.

10.

Workshop a román Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban - a román ipari miniszter kezdeményezése - a fĘosztályvezetĘk részére - 1998. november

11.

A Non-Profit Organisation in Hungary (1994-1999) (tanulmány) - Center for International Private Enterprise (Washington) - oktatási segédanyag Közép-Kelet-Európai országokban rendezendĘ CIPE programokhoz - 1999. szeptember

12.

“Ipari parkok fejlesztése Közép-Kelet Európában” (Konferencia) (a szervezĘk az IPE mellett: Soproni Ipari Park Kft., Phare Nyugat-Dunántúli Irodája, Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.) - saját kezdeményezés - a környezĘ országok és a nyugat-dunántúli ipari parkok képviselĘi - 1999. október 27-28., Sopron, Eisenstadt

13.

Szeminárium Pozsonyban parlamenti képviselĘk és polgármesterek részvételével - a SMER kezdeményezte - 2000. január

14.

Workshop a szlovák Gazdasági Minisztériumban - a gazdasági miniszter kezdeményezte - a környezĘ országok és a nyugat-dunántúli ipari parkok képviselĘi - 2000. október

2

15.

Távoktatási tananyagok (az IPE társszerzĘi: BME Távoktatási Központ és a TÜV Rheinland Hungária VRF Kft.) 1. modul: IPARI PARKOK ALAPISMERETEK 2. modul: MENEDZSMENT - NYITSZAK pályázat alapján - Távoktatás - 2000.

16.

„IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 1994-2000” (könyv) - saját kezdeményezés, szerzĘ: Rakusz Lajos - ipari parkok, önkormányzatok - 2000. október 20.

17.

IPARI PARK PARTNERSÉGI PROGRAM (SzakértĘi munka és konferencia) - PHARE, Interreg II. - TERRA STUDIÓ Kft., IPE, Hitesy & Bartucz Üzleti Tanácsadó Iroda - elemzések, workshopok - 2000. június-november, illetve konferencia november 2-án

18.

Tájékoztató az ipari parkokról az OrszággyĦlés Területfejlesztési Bizottsága számára - saját kezdeményezés - bizottsági ülés - elemzések, workshopok - 2000. november 17. (a készítés idĘpontja, tárgyalás: 2001. március 21.)

19.

ElĘadás és workshop Szófiában - ITD-H szófiai követsége - 2001. szeptember

20.

Külkapcsolati program - saját kezdeményezés - KözgyĦlés - külképviseleti szervezetek - 2002. május 30.

21.

Térségfejlesztés – Innováció – Nemzeti Fejlesztési Terv (Országos konferencia) - Miniszterelnöki Hivatal - az ipari parkok menedzserei, a megyei közgyĦlések elnökei, a kistérségi megbízottak, az ipari parkokkal közvetlenebb kapcsolatban álló civil szervezetek - Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programja - 2002. november 29.

3

22.

Ipari parkok stratégiája - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázata - workshopok (2003. június, július) - az elkészítés határideje: 2003. november 30.

23.

Az ipari parkok monitoring rendszere - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázata: MultiRáció Kft., IPE - workshopok (2003. június, július) - az elkészítés határideje: 2003. november 30.

24.

Konferencia az ipari parkok stratégiájáról - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, IPE - ipari parki menedzserek - 2003. november 13.

4

2. sz. Melléklet

AZ INNOVÁCIÓPOLITIKA TARTALMA

Az innováció egészére (tehát a tudománypolitikára és a technológiapolitikára egyaránt) vonatkozó törvényi szabályozásnál javasoljuk figyelembevenni, hogy a két nagy tevékenységi terület eltérĘ cél és eszközrendszerrel rendelkezik. Ennek csak a – leegyszerĦsített és – legfontosabb elemeit kiemelve: tudománypolitika (K+F)

technológiapolitika

cél

megismerés

az ismeret alkalmazása

motiváció

a kutató kíváncsisága

profit

kulcsszereplĘ

kutató

vállalkozó

lételeme

autonómia

üzlet, piaci viszonyok

A két tevékenységi terület természetesen eltérĘ feltételrendszert is igényel, s intézményrendszereikben is jelentĘs különbségek vannak. A technológiapolitika döntĘen gazdaságpolitikai döntések révén valósul meg – intézményrendszere is ennek megfelelĘen alakult ki a fejlett világban. A finanszírozás terén a forrásigények is jelentĘsen eltérnek a nemzetközi tapasztalatok szerint: a megismerés: 1 egységnyi alkalmazás:

(tudománypolitika)-,

10 egységnyi

(tudománypolitika)-,

üzleti siker: 100 egységnyi

(technológiapolitika)

igényel.

1

ráfordítást

AZ IPARI PARKOK FEJLėDÉSI MODELLJE MAGYARORSZÁGON

A domináns tevékenységek súlya

100%

INNOVÁCIÓS CENTRUM EGYETEMI- AKADÉMIAI K+F ALAPSZOLGÁLTATÁSOK TECHNOLÓGIAI TRANSZFER



 A PARK KIÉPÍTÉSE

KLASZTEREK

    

 

   


INFORMATIKA RENDSZER MĥKÖDTETÉSE

 
 A CÉGEK BETELEPÍTÉSE


     

20 tx

VÁLSÁG MENEDZSELÉS

ty STRATÉGIAI FUNKCIÓK

EREDETI BETELEPÜLÉS CÉGEK CSERÉLėDÉSE

t 3. sz. Ábra

Fejlesztési források súlya

100%

Források, célok KÖZPONTI FORRÁSOK

PHARE-, CBC PHARE FORRÁSOK

() !
" '!((!"'$$* 

 !
"#$% & !!"' 

tx

ty


      Az ipari park cím elnyerése 4. sz. Ábra

          

t

45,0%

Az Ipari Parkok részesedésének változása az ipari foglalkoztatásaban, az ipari árbevételben és exportban

40,0%

35,0%

30,0%

25,0%

20,0%

15,0%

10,0%

5,0%

0,0%

1997

1998

1999

2000

2001

Az Ipari Parkokban mĦködĘ vállalkozások részesedése az ország teljes ipari exportbevételébĘl Az Ipari Parkokban mĦködĘ vállalkozások részesedése az ország teljes ipari árbevételébĘl Az Ipari Parkokban mĦködĘ vállalkozások részesedése az ország teljes ipari foglalkoztatott létszámból

2002

Ipari parkokba települt vállalkozások beruházása mi l l i ár d Ft

1400 1264

1200 1003

1000

800 662

600 427

400

200

316 166

0 19 9 7

19 9 8

19 9 9

2000

2001

2002

Az ipari parkokban foglalkoztatottak száma A parkokba települt cégek árbevétele Ipari parkokban f oglalkzt at ot t ak száma

Ipari parkba t elepült cégek árbevét ele

ezer f Ę 140

128

120

115

110

milliárd Ft 4000 3480

3290

3500 3000

2670

100 82

2500

80 59 60 40

2000

1650

1500 27

930

1000

620

20

500

0

0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

Az ipari parkok száma A parkok összterülete Ipari parkok száma

Ipari parkok összterülete

darab

ha

180

10000 160

160 146 133

140

8800

8100

8000

7640

6800

120

9000

7000

112 6000

100

4950

5000

75

80

4000 60

3000 2350

40

2000

28

20

1000

0

0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ipari parkba települt vállalkozások árbevételének változása 1997- 2002 milliárd Ft 4000

3500 44 142 162

3000 78 185

2500

860

113 193 209

1015

531

2000 147

1500

192

1000

1871

135

2086

1896

1312 500 619

795

0 1997 Park címe 1997

1998 Park címe 1998

1999

2000

Park címe 1999

Park címe 2000

2001 Park címe 2001

2002 Park címe 2002

Ipari parkba települt vállalkozások számának változása 1997- 2002

darab 2500

189

2000

157

100 1500

343

293 276

293 293

267 1000 495

205 411 274

500

316

462

318

411

456

1998

1999

541

558

2000

2001

675

0 1997 Park címe 1997

Park címe 1998

Park címe 1999

Park címe 2000

Park címe 2001

2002 Park címe 2002

e ze r fĘ

Ipari parkba települt vállalkozások által foglalkoztatottak számának változása 1997- 2002

140

7 120

5 4 10

11

10

100

17 18

19

80 15

31 27

28

55

54

2000

2001

60 23 19 40

40

20

58

44

27

0 1997 Park címe 1997

1998 Park címe 1998

1999 Park címe 1999

Park címe 2000

Park címe 2001

2002 Park címe 2002

AZ IPARI PARKOKBA TELEPÜLT TėKE 4,5

4,0

4,1

4,0 3,5 3,0 Mrd. $

2,6

2,5 1,8

2,0 1,2

1,5 1,0

0,7

0,5 0,0

1997

1998

1999

2000

2001

2002

A Gazdasági Minisztérium fajlagos támogatása az ipari parkok fejlesztéséhez

18

16

14

12

10

Millió Ft. 8

6

4

2

0

1997

1998

1999

2000

2001

2002

A Gazdasági Közlekedési Minisztérium támogatása az Ipari Parkok infrastruktúrájának fejlesztéséhez 1200

1000

800

Millió Ft.

600

400

200

0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

K+F ráfordítás a GDP százalékában 3

2,5

2

Tényadat Becsült adat

1,5

1

0,5

0 1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010


  





Székesfehérvár-2003.

SZÉKESFEHÉRVÁR .............................................................................................................. 1 TECHNOPOLIS....................................................................................................................... 1 1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................. 3

2.

A TECHNOPOLIS FOGALMA, JELENTėSÉGE........................................... 6 2.1. Általános körkép ..................................................................................................... 6 2.2. Gazdasági környezet .............................................................................................. 9

3.

TECHNOPOLIS SZÉKESFEHÉRVÁRON ........................................................ 9 3.1. Miért technopolis? ................................................................................................ 10 3.1.1. Csúcstechnológiát hordozó ipar letelepedése........................................... 10 3.1.2. Már mĦködĘ tudományos park egyesület ................................................ 10 3.1.3. Humán erĘforrás és a fejlett technológia kapcsolata .............................. 11 3.1.4. Optimális tér a városi, regionális funkciók számára ............................... 12 3.2. Miért Székesfehérváron ? .................................................................................... 12 3.2.1. Székesfehérvár-európai szintĦ logisztikai csomópont............................ 12 3.2.2. A város adottságai, regionális központi szerepe...................................... 14 3.2.3. Székesfehérvár- az innováció városa ......................................................... 15 3.2.4. A város XXI. századi arculatának kialakítása .......................................... 16

4.

A TERVEZÉS KÖRÜLMÉNYEI ......................................................................... 17

5.

HELYSZÍN BEMUTATÁSA .................................................................................. 17

6.

A PROJEKT BEMUTATÁSA ............................................................................... 19

7.

BETELEPÍTENDė FUNKCIÓK.......................................................................... 20 A. Technológia, kutatás, fejlesztés............................................................................. 21 B1. Közigazgatási, régiós központ............................................................................. 21 B2. Médiaközpont ......................................................................................................... 21 C. Campus, könyvtár .................................................................................................... 21 D1.Üzleti negyed ........................................................................................................... 21 D2.Vásárváros............................................................................................................... 22 E. Konferencia Központ............................................................................................... 22 F. Lakónegyed ............................................................................................................... 22 G. Sport központ............................................................................................................ 22

8.

TERVEZÉS, ÜTEMEZÉS, MEGVALÓSÍTÁS.......................................................... 23

9.

GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK ................................................................ 24

10.

MARKETING STRATÉGIA.............................................................................. 27

11.

ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................. 30

12.

IRODALOMJEGYZÉK....................................................................................... 31 2

1.

Bevezetés

A tudomány és technika fejlĘdése mindig is meghatározó jelentĘségĦ volt a gazdasági élet különbözĘ területeinek fejlĘdése szempontjából. Különösen igaz ez az elmúlt 5-10 évben, amikor az egyes országok, vállalatok globális méretekben, globális piacokon versenyeznek. A versenyképesség megĘrzése igen nagy anyagi ráfordítással jár, ezért minden eszközt meg kell vizsgálni, amivel hatékonyságot növelni, és a pénzügyi forrásokat kímélni lehet. FelértékelĘdött bizonyos földrajzi egységek, gazdasági-, vállalati közösségek összefogása, közös fellépése. Az Európai Unió 1980-as évektĘl fokozottabb figyelmet fordít a az innovációs tevékenység, a kutatás, fejlesztés támogatására, valamint a regionális gazdasági különbségek csökkentésére. Az EU regionális innovációs stratégiája részeként egy tematikus együttmĦködési, partneri hálózat jött létre, amely mozgósította a tagállamok régióit együttmĦködésre és tapasztalatcserére ösztönözte azokat. Ennek legfĘbb célja, hogy az így létrejövĘ szinergikus hatások segítségével Európa világpiaci szerepét és fejlĘdését elĘsegítse. Az EU Bizottsága olyan impulzusokat ad , amelyek az innováció fejlĘdését regionális szintre helyezik. Ennek alapvetĘ elemei: ‰ ‰ ‰ ‰

a regionális partnerkapcsolatok erĘsítése együttmĦködések elĘsegítése regionális szinten a társadalmi szervezetek, vállalatok, vállalkozások, kutatási- és fejlesztési intézmények, képzési intézmények között a regionális kapacitások, elĘnyök számbavétele és együttes hasznosítása a partnerség jegyében a fentieket támogató infrastruktúra fejlesztése.

Az innováció, a technológiai fejlesztések legfontosabb bázisterületei az európai nagyvárosok. Itt ugyanis minden olyan eszköz rendelkezésre áll, amely a haladás elĘfeltétele: ‰ ‰ ‰ ‰ ‰ ‰

fejlett infrastruktúra kialakult, jól mĦködĘ intézményi hálózat világhírĦ egyetemek, felsĘoktatási intézmények kutatási központok, laborok prosperáló nagyvállalatok, vállalkozások kiválóan képzett munkaerĘ.

A fejlĘdés további színhelyei, az ún. „ innovációs központok”, amelyek világszerte nagy fellendülésnek indultak. Ezek olyan létesítménykomplexumok, ahol a fejlett technológia, K+F, innováció, képzés, átképzés minden eszköze, infrastrukturális háttere egy helyen rendelkezésre áll. MĦködhetnek innovációs inkubátorházként, kutatási központként, technológiai parkként, ipari parkként, üzleti 3

központként, nagyvárosokban, kisvárosokban, létrejöhetnek zöldmezĘs beruházásként újonnan kiépített épületegyüttesekkel, vagy már meglévĘ campushoz kiegészülve. Mindenképpen összekötĘ szerepet töltenek be a globális innovációs, információs források, azok realizálása területén, a társadalmi szféra és a vállalkozások közötti kapcsolatok kialakításában és mĦködtetésében. A projekt összességében egy integrált területfejlesztési, innovációs, kutatási és oktatási központra - technopolisra vonatkozó elĘkészítĘ tanulmányok elkészítését jelenti. Megvalósítása és mĦködtetése Székesfehérvár és a régió gazdasági, humán és fejlett technológiai erĘforrásainak hatásait egyesíti. A nagykiterjedésĦ zöldmezĘs intézményi, oktatási, kutatási, szolgáltató funkciójú területek egy központban történĘ kialakítása újszerĦ nemzetközi viszonylatban is. Az elemzések, tanulmányok konzekvenciái beépítésre kerülnek a város szerkezeti és szabályozási tervébe, lehetĘvé válik, hogy a tervezési, elĘkészítési szakaszon túlmenĘen a jogi szabályozáshoz és a megvalósításhoz szükséges további pénzügyi források felkutatása, pályázatok készítése is elkezdĘdjön. Székesfehérvár az elmúlt évtizedben az ország és a Közép-Kelet európai régió egyik legdinamikusabban fejlĘdĘ városa lett. A nagy volumenĦ ipari beruházások realizálását követĘen szükség van egy minĘségi fejlĘdés elindítására. A kitörési pontot a szándékok és lehetĘségek összehangolása jelenti. Határozott várospolitikai szándék, hogy Székesfehérvár földrajzi, infrastrukturális, történelmi adottságainak kihasználásával a Közép-Dunántúli Régió és Közép-Európa vezetĘ nagyvárosa legyen. A város fejlett ipari-, gazdasági- és humán erĘforrásai olyan nagyszabású minĘségi fejlĘdést tesznek lehetĘvé, amely a XXI. század kihívásainak is megfelel. A város közlekedés földrajzi adottságai, ipari, történelmi, kulturális hagyományai, jól képzett munkaerĘ bázisa tette lehetĘvé, hogy stratégiai befektetĘk telepedtek meg itt. A korszerĦ technológia, a jól szervezett tĘke jelenléte átalakította a gazdasági környezetet és megjelent egy új gazdaságszervezési modell, amelyben a termelĘ tĘke, a beszállítói, vállalkozói háttér és a fejlett szolgáltató, intézményi szektor hatékony együttmĦködése biztosítja a további fejlĘdés lehetĘségeit. Olyan hatékony gazdaságfejlesztési egységek jöttek létre és mĦködnek, mint az Inkubátorház, KépzĘ Központ, ipari parkok, logisztikai központ. A fejlĘdés eredményeképpen a város nemzetközileg is elismert gazdasági erĘcentrummá vált a térségben. Ezt a szerepet megĘrizve, további fejlesztési célokat kell a városnak kitĦzni. Székesfehérvár rendelkezik azzal a gazdasági súllyal, amely ide vonzotta a regionális alapon szervezĘdĘ bankok, intézmények, vállalkozások központjait. A város és vonzáskörzetének népessége és várható fejlĘdése, közlekedése és logisztikai kapcsolatai, a megvalósult és folyamatban lévĘ gazdasági, kereskedelmi szolgáltatási beruházásai már alátámasztják régióközponti szerepét. A fejlĘdés elĘidézte változások pedig felvetik azt a kérdést, hogy milyen legyen a XXI. század városának arculata. Székesfehérvár az innováció városa, innovációs stratégiája négy alapvetĘ prioritást határoz meg:

4

‰ ‰ ‰ ‰

az innovációt támogató intézményi, információs és koordinációs feltételek megteremtése az innovációs célú gazdasági kapcsolatok erĘsítése, a vállalati K+F tevékenység ösztönzése az innováció pénzügyi és ösztönzési rendszerének kiépítése humán erĘforrások fejlesztése.

Ahhoz, hogy a város meg tudjon felelni a jövĘ kihívásainak, a következĘ nemzedékek igényeinek, valamint jelentĘs célkitĦzéseit megvalósítsa, szükség van egy olyan városrész kialakítására, amely teret ad a további fejlĘdésnek. Székesfehérvár gyorsiramú fejlĘdése és lehetĘségei alkalmat kínálnak és szükségessé is teszik merészebb, a jövĘt elĘrevetítĘ fejlesztések elindítását. A technopolisba tervezett funkciók hiánya már most érezhetĘ a város életében, ezért ha városfejlesztésre gondolunk, akkor nemcsak a jelenlegi, hanem a jövĘbeni, mintegy 15-20 év távlati igényeit is számításba kell vennünk. Ennek a komplexumnak be kell fogadnia mindazokat az eredményeket, amelyeket a város elért a technológia, kulturális-, szellemi élet területén és amelyeket az ezredforduló dinamizmusa hozott. Ezen túlmenĘen alkalmasnak kell lennie arra, hogy a jövĘ társadalom és nemzedékek igényeit is kielégítse.

5

2.

A technopolis fogalma, jelentĘsége

A TECHNOPOLIS elnevezés utal arra, hogy Székesfehérváron egy modern, fejlett technológiákon alapuló, új városrész létesül, ahol technológiai park, tudományos park, valamint különbözĘ, városi és regionális szintĦ közigazgatási funkciók, szórakozási, pihenési funkciók kapnak helyet. Az általánosan elfogadott meghatározásban a technológiai és/vagy tudományos park olyan települési egységet jelent, ahol az egyetemek, felsĘfokú képzési intézmények és döntĘen innovatív, a fejlesztéssel intenzíven foglalkozó, a gazdaság húzóágazataihoz tartozó vállalatok, vállalkozások együttmĦködése valósul meg. Olyan ipari park, amelyben a betelepülĘ, fejlett technológiát alkalmazó vállalkozások és a felsĘfokú képzés szoros együttmĦködése meghatározó. A Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségének (IASP) definíciója szerint a tudományos, technológiai park olyan ingatlanon alapuló kezdeményezés, ‰ amelynek munkakapcsolata van egyetemekkel, kutatóintézetekkel és más felsĘoktatási intézményekkel ‰ állandó menedzsment csapattal rendelkezik, amely aktív tevékenységet folytat technológiai és üzletviteli tudástranszfer területeken ‰ amely azért jött létre, hogy ösztönözze a tudásalapú gyártó-, és nagy hozzáadott értéket létrehozó szolgáltató vállalkozások alapítását és növekedését, amelyek általában a park területén helyezkednek el. A technológiai parkok létrehozása, különbözĘ országokban igen eltérĘ motivációk alapján történt. Számos körülmény játszott szerepet ilyen jellegĦ parkok kialakításában, mint például egy meglévĘ, jó fekvésĦ, a célnak megfelelĘ ingatlan, az egyetemek, képzési , kutatási lehetĘségek közelsége, az innováció és fejlett technológiák alkalmazásának igénye. Életre hívásukat egy fejlĘdési pályán elinduló gazdaság azért ösztönzi, mert a fejlĘdés komplex központjai és a központi kormányzat innovációs politikájának megvalósításában igen fontos szerepet játszanak.

2.1. Általános körkép A technológiai, tudományos parkok létrejötte a XX. század második felére tehetĘ. A világgazdasági fejlĘdési folyamatban, a globális verseny következtében az egyre szaporodó ipari parkok létrejötte és mĦködése után a minĘségi fejlĘdés igényeként, a tudomány és technika rohamos fejlĘdésével felértékelĘdött az innováció és valamennyi fejlesztési tevékenység. A technopolisok a technológiai parkokhoz és a tudományos parkokhoz hasonlóan általában bizonyos, speciális technológiai területekre összpontosítják tevékenységüket és ezen a területen hoznak létre erĘkoncentrációt. Az oktatás és a vállalkozások kapcsolata többlépcsĘs folyamatban alakul ki.

6

ElĘször az oktatási intézmények kutatási lehetĘségeire, ismereteire építenek a vállalkozások. KésĘbb a vállalkozások egy-egy speciális területre, saját fejlesztési feladataik megoldásába vonják be a tanárokat, diákokat. Az együttmĦködés fejlĘdésének eredményeképpen, a vállalkozások lehetĘvé teszik a diákok szakmai, mĦhelygyakorlatát. A következĘ szakaszban pedig az oktatási, képzĘ intézmény biztosítja a vállalkozások kvalifikált humán erĘforrás igényeinek kielégítését, az elméleti, gyakorlati együttmĦködés teljes összhangját. Az egyes országokban eltérĘ módon jöttek létre és mĦködnek technológiai/tudományos parkok. A nemzetgazdaságok lehetĘségeit és gazdasági struktúráját tükrözve alakítják tevékenységüket. EbbĘl adódóan, ahol a kutatásra, fejlesztésre és az oktatásra fordított költségek magasak, ott jöttek létre és mĦködnek eredményesen ezek a komplexumok. A legtöbb, technológiai park, összesen 180 ( 2002. évi adat ) mĦködik az USA-ban. A Szilícium-völgyben, amely több, mint 50 km-es sávot jelent San Francisco-tól San Jose-ig, 7000 vállalkozás és 300 000 kutató dolgozik. Magas színvonalú kutatómunka folyik a csúcstechnológiai ágazatokban, az elektronikában, Ħrkutatásban , biotechnológiában stb. Franciaországban a technológiai parkok száma meghaladja a 60-at.Eredményes együttmĦködést folytatnak a vállalkozások és a kutatóközpontok a biotechnológia, az európai Ħrkutatás- és repülĘgép-fejlesztés, gyógyszergyártás területén. Az Egyesült Királyságban 2002-ben 48 technológiai park mĦködött. Fontos szerepet játszott a technológiai parkok kialakításánál a XX. század elején végbement szerkezetátalakítás, a nehézipar, bányászat mélyrepülése, majd az ezt felváltó tudatos, csúcstechnológiák meghonosítását, befektetés ösztönzést segítĘ kormányzati programok végrehajtása. Az itt létrejött technológiai parkok létrehozásának és mĦködésének minimum feltételeit jogszabályok rögzítik. Németországban közel 100 technológiai park mĦködik, a legtöbb a keleti országrészben. A hagyományosan iparilag fejlett régiók parkjai élenjárnak a csúcstechnológiai fejlesztésekben, ám a keleti régiók parkjai igen jelentĘs hazai és EU-s támogatásokat élveznek. Olaszországban 30 technológiai park jött létre 2002-ig, elsĘsorban az északi régiókban. Kanadában 19, Ausztráliában 15 a többi országban pedig néhány technológiai park mĦködik. A közép-kelet európai országok – érthetĘ módon- most éledeznek ezen a területen. A technológiai parkok létrehozásának igénye már mindenütt megfogalmazódott, de a forráshiány gátat szab e folyamat kiteljesedésének. A tudományos parkok a fejlett technológián alapuló, élhetĘ, kellemes városképi környezet és mĦködésük a fenntartható fejlĘdés modelljére épülnek. A betelepült cégek vezetése és alkalmazottai kulturálisan motivált személyek, és a helyi társadalommal kialakított jó kapcsolat meghatározó. Az itt mĦködĘ cégek azonos követelményrendszer szerint mĦködnek. A parkokban mĦködĘ cégek profitját a környezeti érzékenység alapján állapítják meg, és ebbe a helyi környezet kulturális értékeinek megĘrzése és fejlesztése is beletartozik. A parkokban mĦködĘ szervezetek, partnereik, ügyfeleik számára egyfajta helyi állampolgári mentalitás kialakítása érvényesül.

7

A fentiek alapján a parkokban kifejlĘdött menedzsment filozófia az un. öko-vállalkozási modell és ökomenedzser szemlélet. A parkokban kialakult kulturális és szervezeti, technológiai folyamat a környezeti értékek hosszú-távú stratégiai tervezését követeli meg. A tudományos parkok menedzsmentje többnyire kialakítja azokat az eszközöket és mechanizmusokat, amelyekkel a cégek megfelelnek a "zöld korszak", "a zöld image" követelményeinek (a termelési környezet fenntartásában kooperativitás, speciális személyzeti képzések, ökológiai konzulensek felkérése, a szelektív hulladékgyĦjtés, a hulladék újrafeldolgozásának megszervezése, az ökológiai kritériumok beállítása, a bio-építészeti kritériumok kialakítása, ökológiai innovációs célkitĦzések támogatása, díjak, ösztöndíjak, PhD hallgatók foglalkoztatása, stb.). A fenntartható környezet és a tudományos parkok kapcsolata összességében leírható a fenntartható gazdasági fejlesztés ösztönzésében, a fenntartható ingatlan menedzsmentben, a fenntartható technológia transzferben. A tudományos parkok többnyire alacsony népsĦrĦségĦ területek, segítették bizonyos funkciók kivitelét a terhelt belvárosokból, többnyire könnyen megközelíthetĘ csomópontokban helyezkednek el, ami sok esetben kritikákat is életre hívott. A kritikák szerint a tudományos parkfejlesztés elitista fejlesztési modell, elkülönült a helyi és regionális fejlesztés folyamataitól, rossz tömegközlekedési lehetĘségei miatt megnöveli a személygépkocsik használatát. Mindössze a parkok 10 %-a épült belvárosban, 20 %-nyi az 1 km-en belül, és közel 70 % a másfél-10 km-re a városoktól távol épült parkok aránya. A legfontosabb pozicionálási szempont a parkok elhelyezésénél a nemzetközi repülĘtér elérhetĘsége harminc percen belül. A parkok kialakításában a környezeti minĘség, a nyitott terek, a biztonságérzet játszották a legfĘbb szerepet. Összességében a fenntartható park modellben a környezeti minĘség és esztétikum, a zöldfelület és tavak aránya, a nyitott terek aránya, az energia hatékonyság, a tömegközlekedés elérhetĘsége, a rugalmas építészeti környezet, az intelligens infrastruktúra, az intelligens kommunikációs hálózatok, a hatékony parkmenedzsment és szolgáltatások, környezetkárosítás kiküszöbölése, integrált fejlesztés, a fogyasztók iránti figyelem, az innováció támogatása kaptak magas támogatottságot. A parkok, mint speciális negyedek, újfajta városfejlesztési modellt képeznek: A parkon belüli sétányok, fĘutcák, a központi adminisztráció elhelyezkedése, a zöld sétányok, parkok vizuális és szellemi kisugárzása, a körkörös közlekedési rendszerek, a csatorna- és egyéb szennyvizek tisztítása és ismételt visszavezetése, táj-specifikus bio-diverzitás megtartása vagy visszaállítása, a zárt kerítéses rendszer, az egész terület, a blokkok, a parkok védelme, az épületek külsĘ rendben tartása a 21. századi városkép új modelljeit teremtették meg. A parkokon belül gyakran diákkollégiumok, oktatótermek, elĘadótermek, un. Atheneumok tudományos és társadalmi közéleti fórumok, klubok, könyvtárak, kávéházak), biztonságosan Ęrzött zárt kutató negyedek, presztízs minĘségĦ üzleti szolgáltató központok, nyitott üzleti épületek, és magas minĘségĦ gyártócsarnokok találhatók. Mindenütt kidolgozták és rendelkeznek azokkal a fenntarthatósági mutatókkal, amelyeknek a parkok megfelelnek. A tudományos parkok azért modell értékĦek, mert általuk létrejön egy olyan minĘség iránt igényes helyi és nemzetközi elit, amely a konferenciaközpontok szolgáltatásait igényli, és lehetĘvé teszi, hogy azok ne csupán megépített negyedek, hanem a szociális, kulturális és üzleti érintkezés valóságosan is lüktetĘ központjaivá válhassanak.

8

2.2. Gazdasági környezet A gazdasági verseny napjainkban globális méreteket öltött. A gazdasági verseny kihívásainak csak innovatív termékek és szolgáltatások képesek megfelelni. Korábban a magyarországi fejlesztések központi, nemzeti forrásokból tervezetten történtek. A technika, a vállalkozások fejlĘdése és diverzifikációja, valamint az Európai Unió politikájának hatására az ipari és tudományos erĘcentrumok egyre inkább regionális, helyi szintre tevĘdtek. A technológiai parkok szinte valamennyi országban a fejlesztés eszközének tekinthetĘek, ezért a nemzeti kormányok érdekeltek létrehozásukban és jelentĘs mértékben támogatják is. Technológia parkok létesítése összekapcsolható elmaradott, vagy szerkezetváltásra kényszerült térségek fejlesztésével, új vállalkozások létesítésével, az innovációs folyamatok ösztönzésével, a képzés kutatás, az oktatás - vállalkozások hatékony együttmĦködésével. Az egyes gazdasági egységek és szereplĘk egymáshoz való közelsége új távlatokat kínál a parkban mĦködĘ szervezetek számára. A tudományos, technológiai parkok létrehozásával az önkormányzatok a regionális fejlĘdést, az üzleti kapcsolatok kiteljesedését, technológia transzfert kívánják elĘsegíteni és ezeket a célokat többnyire sikerül is elérni. Általánosságban elmondható, hogy a technológiai központok, a regionális fejlesztés motorjaként, a tudást, a vállalkozások tĘkeerejét, a fejlett technikai-, oktatási-, intézményi infrastruktúrát és a kompetetív elĘnyöket kihasználva nagyon hatékonyan mĦködnek.

3.

Technopolis Székesfehérváron

A város 1998-ban elfogadott és érvényes Középtávú Gazdaság-és Településfejlesztési Stratégiai Programja meghatározza a fejlesztés célterületeit, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat. Ezek a célterületek a következĘek: ‰ ‰ ‰

Aktív fejlesztések programja Rehabilitációs programok Új fejlesztések

Az új fejlesztések között szerepel két, igen jelentĘs stratégiai fejlesztés, amely hosszú idĘre meghatározza a város életét, jövĘjét. A börgöndi katonai reptér polgári célú hasznosításának folyamata elkezdĘdött, külföldi tĘkebefektetés segítségével sikerül majd megvalósítani. A fejlesztés mintegy 5-10 évet vesz igénybe, a teljes kapacitás kiépítéséig. A 20.századi városfejlĘdés során elsĘsorban azok a városok tudtak sikeres városfejlesztést támogatni, ahol regionális repülĘterek épültek, jó példa erre a maastrichti repülĘtér, amelyet Achen (NSZK), Maastricht (Hollandia), és Liége közösen üzemeltetnek. A reptér szomszédságában, igen kedvezĘ adottságú területen kerülne elhelyezésre a Technopolis, amely hosszútávon, 15-20 évre szóló, több szakaszban történĘ fejlesztést jelent. 9

A két fejlesztés, a reptér és a Technopolis egymásra gyakorolt pozitív hatása a város és térségének gazdasági, társadalmi fejlĘdését ugyancsak hosszútávra igen kedvezĘen befolyásolja. Székesfehérváron kialakítható lenne olyan regionális, közép-európai szerepkörĦ, de a globális áramlatokba is integrálódó technológiai, kongresszusi központ, amely képes lenne új üzleti, technológiai szolgáltatások teljes vertikumát nyújtani. Székesfehérvár funkcionális integrálódását vizsgálva megállapítható, hogy a budapesti agglomerációban alárendelt szerepkörĦ városból önálló szerepkörĦvé történĘ fejlesztése elindult. Részét képezi a Prága- Pozsony-Budapest kelet-európai innovációs tengelynek. A Közép-Dunántúli Régió pedig - központi, földrajzi fekvésébĘl adódóan, olyan nagy történelmi városaival, mint Székesfehérvár, Veszprém, valamint az iparosodó és igen dinamikusan fejlĘdĘ Tatabányával – méltón lehet a közép-kelet európai régió központja.

3.1. Miért technopolis?

3.1.1. Csúcstechnológiát hordozó ipar letelepedése A városban, az elmúlt 10-15 évben végbement gazdasági fejlĘdés során, ipari tradíciójának köszönhetĘen, az elektronikai ipar, autóipar nagy cégei telepedtek le. Ezek a cégek fejlett technológiát, modern vezetési ismeretekkel rendelkezĘ menedzsment kultúrát honosítottak meg. A modern gazdaság húzóágazataiban a gyártmányfejlesztés, innovációs ciklusok sokkal gyorsabbak, mint más ágazatokban. A nagy volumenĦ sorozatgyártás mellett a folyamatos fejlesztéseknek meghatározó szerepük van a versenyképesség megĘrzésében, a világpiaci vezetĘ pozíciók megtartásában. A fejlesztések pótlólagos pénzügyi forrásokat és jól képzett munkaerĘt igényelnek. A fejlesztéshez szükséges forrásokkal a multinacionális cégek rendelkeznek, a város -pedig azzal, hogy hosszútávon biztosítja az innovatív cégek munkaerĘ ellátását, egyéb infrastruktúrát,hozzájárul a fejlĘdési folyamathoz.

3.1.2. Már mĦködĘ tudományos park egyesület Az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület 2001-ben alakult, és 2000-ben bejegyzett társadalmi szervezet, a médiapolisz program háttér szervezete. Alapítói és tagjai között Székesfehérvár és Siófok városok önkormányzata, Fejér megye önkormányzata, a KJF, a NYME, a BMF ,az MTA RKK, az MTA Martonvásári Intézete, a MTESZ, és egyéb szervezetek és magánszemélyek vannak. Az APTP kialakította hosszútávú és középtávú stratégiai célkitĦzéseit, szervezetét, amelyek célja a térség, a régió, új fejlesztési modelljének kialakítása és megvalósítása.

10

3.1.3. Humán erĘforrás és a fejlett technológia kapcsolata A város lakossága, humán erĘforrás tartaléka és gazdasági potenciálja révén gazdaságszervezĘ szerepe már európai léptékĦ. A Közép-Dunántúli Régió demográfiai folyamatait elemezve megállapítható és pozitívnak mondható, hogy az országos folyamatokkal ellentétben a kistérségek népessége az utóbbi években emelkedett, a pozitív vándorlási egyenleg eredményeként. A megyeszékhelyeken azonban népességcsökkenés volt tapasztalható, elsĘsorban a kisszámú lakásépítés miatt és amiatt, hogy a munkaerĘ utánpótlás a vonzáskörzetekbĘl történt. További befolyásoló tényezĘ, hogy a magas városi ingatlanárak és életmódbeli változások következtében , sokan a vonzáskörzetekben vásároltak ingatlant, vagy építettek családi házat és onnan ingáznak a székesfehérvári , veszprémi, tatabányai munkahelyekre. Székesfehérvár népességpolitikája, humán erĘforrás stratégiája nem kezelhetĘ csupán települési kérdésként, a probléma nem szorítható közigazgatási határok közé. Elengedhetetlen a város és vonzáskörzetének együttes kezelése. Az iskolai végzettséggel kapcsolatos adatok jelzik, hogy a régió szellemi-irányítási központja Székesfehérvár. A város koncentráló hatása a befejezett középiskolai és felsĘfokú iskolai végzettséget tekintve egyre erĘsebb. A szakmunkásképzĘbe került fiatalok tömegesen jelennek meg az érettségit adó felnĘttoktatásban. Ezt a jelenséget lassítja a párhuzamosan jelenlévĘ iskolai rendszerĦ, a munkaerĘ piaci igényekre épülĘ képzési formák megjelenése. Az iskolarendszeren kívüli képzés legnagyobb szabályozott piaca a munkaügyi központ által finanszírozott át-és továbbképzĘ rendszer. A térségben a 90-es évek elején jelentkezĘ válság után 1993-94 körül stabilizálódott a munkaerĘpiac, amely fĘként a térségbe beáramlott külföldi tĘke munkahelyteremtĘ képességének köszönhetĘ. 1994-tĘl folyamatosan csökkent a regisztrált munkanélküliek száma és a megindult gazdasági fellendülés eredményeképpen a foglalkoztatottság helyzete lényegesen kedvezĘbb, mint az országos, vagy a megyei. Megyei összehasonlításban a tágabb székesfehérvári térségben (a város és még 34 település) a legnagyobb a foglalkoztatási koncentráció és ennek megfelelĘen itt a legnagyobb a foglalkoztatási lehetĘség kínálata. A megyében nyilvántartott üres álláshelyek mintegy 60-70 %-a is ebben a térségben volt. Számolni kell azonban azzal a problémával is, hogy miközben a regisztrált munkanélküliek száma több-ezres, mégis nehezen elégíthetĘek ki a vállalati munkaerĘigények, relatív munkaerĘhiány tapasztalható. Ennek oka elsĘsorban a piaci , munkáltatói igények gyors változásában rejlik. A humán erĘforrások fejlesztésének jelentĘsége a munkaerĘigények kielégítése és a munkaerĘ képzettségi szintje, munkakultúrája fejlesztése szempontjából meghatározó. A hatékony, innovatív vállalkozások sikereinek befolyásoló tényezĘi között elĘkelĘ helyen foglal helyet a menedzsment felkészültsége, kreativitása, a korszerĦ ismeretek elsajátításának képessége és a belsĘ képzés, oktatás szerepe. A vállalati sikerek mögött legtöbbször ambiciózus, jól felkészült, stratégiákban gondolkodó vezetĘ áll, aki hamar felismeri, hogy a hosszú-távú eredmények eléréséhez folyamatos termékfejlesztésre, megújulásra, innovációra, a technológiai színvonal állandó növelésére van szükség és elengedhetetlen a jól felkészül, elkötelezett munkatársak csapata.

11

A humán erĘforrás kiválósága és a fejlett technológia csak együttesen képesek vállalati sikereket biztosítani.

3.1.4. Optimális tér a városi, regionális funkciók számára A technopolis területén lehetĘvé válna bizonyos városi és regionális funkciók elhelyezése és mĦködtetése. Számos, jelenleg mĦködĘ közigazgatási tevékenység ellátása, zökkenĘmentes mĦködtetése nem biztosított a megközelítés, szĦkös parkolási lehetĘség, a mai kor igényeinek nem megfelelĘ irodai infrastruktúra miatt. A gazdaságilag fejlett régiók sikerének titka a fejlett technológia alkalmazásán alapuló, folyamatos gazdasági növekedés. A jelentĘs gazdasági potenciállal rendelkezĘ régiók csak akkor érhetnek el számottevĘ eredményeket, ha a regionális önkormányzat átfogó fejlesztési stratégiával, tudatos K+F politikával és konzisztens szociálpolitikával rendelkezik. Mindehhez azonban meg kell teremteni az intézményi, infrastrukturális feltételeket. A továbbiakban, a város régióközponti szerepéhez méltóan olyan szervezeti negyedet kell kialakítani, amely különbözĘ ülések, regionális konferenciák nagyszámú résztvevĘinek, nemzetközi szervezetek központjainak befogadására alkalmas. A városnak olyan szervezetfejlesztési politikát kell kialakítani, amely lehetĘvé teszi, hogy Székesfehérvár nemzetközi, európai uniós és közép-európai szubregionális központ lehessen. Fel kell mérni, hogy milyen regionális funkciók szervezĘdése szükséges ehhez, hány nemzetközi szervezet mĦködése indítható. Egy-egy nemzetközi szervezet 2-3 irodai szobát, 3-5 szervezet egy kisebb és 1 nagyobb konferenciatermet igényel, nemzetközi konferenciaszolgáltatási rendszert, és mintegy 2-3 millió Ft-ot az éves mĦködésre. Évi 1 millió forinttal évente mintegy 10-10 szervezetet lehet létrehozni és azok saját lobbykapcsolataikat is kiépítik. A szervezetek mögött kialakuló társadalmi tĘke képezi a város jövĘjét. A nemzetközi kaszinó hálózattól a regionális golfklub központokig mindent el lehet képzelni, az EU mellett mĦködĘ 3000 lobbyszervezetbĘl legalább 30-nak nyitható lenne regionális irodája a városban.

3.2. Miért Székesfehérváron ?

3.2.1. Székesfehérvár-európai szintĦ logisztikai csomópont Székesfehérvár logisztikai alkalmasságát közlekedés földrajzi adottsága határozza meg. Ezt az értéket a város fejlĘdése során több esetben is figyelembe vették, minden bizonnyal egyik

12

motiváló tényezĘje volt a ’60-as években, a 90-es évek elején végbement nagyarányú fejlesztési folyamatoknak. A rendszerváltozással megindult gazdasági szerkezetváltással megszĦnt a tömegárú forgalom, ezzel a már kiépült - fĘleg vasúti - rendszerek igénybevétele csökkent. Ugyanakkor ugrásszerĦen megnĘtt a közúti fuvarozási forgalom. A korszerĦ gazdaság áruforgalmának logisztikai igénye folyamatosan növekszik, ami egyrészt a kooperációs kapcsolatok megsokszorozódásából, másrészt a forgalmazott áru mennyiségi növekedésébĘl adódik Ezeket a növekvĘ igényeket egyre szigorodó idĘ és minĘségi követelmények mellett kell kielégíteni, amely csak magas fokon szervezett logisztikai infrastruktúra létrehozásával és mĦködtetésével lehetséges. Így válik a logisztikai alkalmasság versenyképességi tényezĘvé. A város teljes áruforgalma jelenleg még zömmel önálló áruforgalmi rendszerekben bonyolódik, de már számos helyi logisztikai modul jött létre. A kereskedelmi forgalom nagyobb részét adó nagyáruházak a saját logisztikai láncukon belül szervezik az ellátást. A kereskedelmi szállítások volumenét messze meghaladja az ipari tevékenységhez kapcsolódó közúti és vasúti szállítás. A város ipari parkjaiban ennek lebonyolítására létrejöttek már nagy logisztikai modulok. Székesfehérvár gazdaság- és területfejlesztési stratégiájában kiemelt helyet kapott a város meglévĘ logisztikai alkalmasságán alapuló logisztikai potenciál fejlesztése. Ha értékelni akarjuk Székesfehérvár logisztikai potenciálját, alapvetĘen három meghatározó elemet kell figyelembe venni: ‰ hány közlekedési rendszer kapcsolható egybe és milyen módon? ‰ a közlekedési infrastruktúra és annak fejlesztési perspektívái, ‰ a kiszolgált gazdasági tér nagysága és a termelés szerkezete. Székesfehérvár közlekedési kapcsolatai már jelenleg is az országos átlagot jelentĘsen meghaladó fejlettségĦek, bár a helyi igényekhez mérten részlegesen (egyes elemeiben) már elégtelennek mondható. A Börgöndi repülĘtér is rendelkezik vasúti kapcsolattal, ami szükség szerint akár kombinált fuvarozási terminál szintre is fejleszthetĘ. Küszöbön áll a MÁV pályaudvar teljes rekonstrukciója. Ennek keretében területek szabadulnak fel, amelyek hasznosíthatóvá válnak mindenek elĘtt a személyszállítás közlekedési szövetségben történĘ megoldására. Már középtávon is indokolt lenne a buszpályaudvar és a MÁV állomás összekapcsolása. A személyszállítás kombinált rendszere a nemzetközi gyakorlatban bevált módon jelentĘs többletberuházás nélkül megvalósítható. A város közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése jó ütemben halad elĘre, elsĘsorban a 63-as elkerülĘ út építésének elkezdésével. A börgöndi repülĘtér fejlesztési programjához kapcsolódik egy új, országos szinten is jelentĘsnek mondható gazdasági infrastruktúra kiépülése. A repülĘtér övezetébe a magas-szintĦ logisztikai igényĦ cégek szervezhetĘek, de a repülĘtér hatása a város már meglévĘ gazdasági infrastruktúrájában is minĘségi változást hoz.

13

A kiszolgált gazdasági tér nagysága és a termelés szerkezete Székesfehérváron már napjainkban is az ország egyik legnagyobb szervezettségĦ gazdasági terét mondhatja magának. A megye lakosságának mintegy felét átfogja fĘleg a foglalkoztatási hatásával. A város fejlĘdése új szakaszhoz ért, amely valószínĦség szerint a népesség növekedését jelenti a következĘ 5-10 évben. Várható a 115-120 ezer lakos-szám elérése, ami a város vonzáskörzetével együtt 240-260 ezer embert jelent. A jelenlegi gazdasági szerkezet országosan is, erĘsen polarizált, összetevĘi és területi elhelyezkedése szempontjából. EgyrészrĘl a városban koncentrálódik az ipar, másrészrĘl pedig a vidéki megélhetési lehetĘséget a mezĘgazdaság és a szolgáltatások adják. Magyarország EU-s csatlakozása után remélhetĘleg ez a gazdasági szerkezet lassan átalakul, részben a már érzékelhetĘ ipari szerkezetátalakulás, részben az agrár- és vidékfejlesztési támogatások eredményeképpen. Mindkét folyamat a logisztikai igények növekedését hozza magával. Ily módon szerencsésen találkoznak a lehetĘségek és az igények, biztosítva a város gazdaságának további fejlĘdését.

3.2.2. A város adottságai, regionális központi szerepe Székesfehérvár gazdasági fejlettsége, kulturális, oktatási központi szerepe a Közép-dunántúli régióban is jelentĘs. A gazdasági fejlettség és a geopolitikai elhelyezkedés miatt felmerült az igény egy a tudáson, technológián alapuló gazdasági modell kialakítására, amely a régióra is kiterjedne. A városi, megyei és még bizonyos körzeti funkciók, intézményeikkel ( megyei könyvtár, megyei levéltár, vámhivatal, APEH, ÁNTSZ, Földhivatal, ingatlan nyilvántartás )együtt megtalálhatóak és mĦködnek Székesfehérváron, ami azt jelenti, hogy a város a térség intézményi központja is. Felmerül a kérdés, hogy ez a központi feladat mekkora területet öleljen föl? A regionális funkciók, intézmények Székesfehérvárra történĘ helyezésével bizonyos körzeti, megyei funkciók beolvadnak és regionális szintre emelkednek. Elhelyezésük és mĦködési körülményeik korlátozottak, hiszen a belvárosi környezet megszabja ezen létesítmények fejlesztési, bĘvülési lehetĘségeit. Ezek a funkciók jelenleg, mintegy 50.000 m²- épített területet foglalnak el. Az elmúlt 10 évben területigényük megkétszerezĘdött, távlati fejlesztéseikben ugyancsak ilyen nagyságrendĦ növekedéssel számolnak. A XXI. század lakosának igényeihez igazított, ügyfél centrikus call centerekkel, megfelelĘ informatikai háttérrel rendelkezĘ, regionális közigazgatási központ kiépítése szükséges. A város kapcsolati infrastruktúrájának az alábbi területeken történĘ fejlesztésével a regionális szerep megalapozottá válik: gyorsforgalmú kapcsolatok javítása, erĘsítése, távközlési, adatátviteli, informatikai infrastruktúra fejlesztése, a repülési funkció megjelenésével kapcsolatos közlekedésfejlesztés, árukezelési, logisztikai létesítmények fejlesztése.

14

3.2.3. Székesfehérvár- az innováció városa Ha az innovációt úgy értelmezzük, mint a folyamatos megújulásra való képességet, akkor megállapítható, hogy az eltel tíz év alatt Székesfehérvár az országos innováció területén az élmezĘnybe került. Az innováció azonban ennél többet jelent, magában foglalja azt a képességet is, amely a folyamatos fejlĘdéshez szükséges gazdasági, társadalmi környezet biztosítja. A város gazdasága nagy-értékĦ belsĘ fejlĘdési potenciállal rendelkezik, amelynek kibontakozását támogatni kell. Az innováció intézményes kereteinek megteremtését, a lehetĘségekben rejlĘ innováció iránti igény elĘsegítheti. -Az ipari tĘkekoncentráció megelĘzte a város regionális gazdaságszervezĘ központ szerepét, ennek a kihívásnak csak úgy lehet megfelelni, ha az innovációval kapcsolatos funkciók koordinálását a város felkarolja és támogatja -A megtelepedett multinacionális vállalatok- saját piaci, gazdálkodási megfontolásaik szerint- érdekeltek a K+F tevékenységekben, de ehhez a városnak megfelelĘ környezetet kell biztosítania -A helyi kis-és közepes vállalkozások is igénylik az innovációval kapcsolatos támogatásokat, akár a város részérĘl, akár a nagyvállalatok beszállítói köreihez tartozva. Tapasztalatok szerint a nemzetközi nagyvállalatok a K+F beruházásaik szempontjából azokat a területeket részesítik elĘnyben, ahol magas-szintĦ kutatási, fejlesztési eredmények születnek. EbbĘl adódóan a fejlesztési tevékenységek megtelepítése érdekében nem annyira a költségcsökkentĘ támogatásokkal, kedvezményekkel lehet a város vonzerejét növelni, hanem inkább az innovációs potenciál, az innováció fejlesztési hátterének biztosításával. Ez lehet a versenyképesség hosszú-távú fenntartásának az alapja is. Az igények és a gazdasági feltételek már adottak, szervezési, koordinálási és forrásbevonási feladatok várnak a város vezetésére ahhoz, hogy az innovációs folyamatok kiteljesedhessenek.. Egy technopolis létrehozásával bizonyos koordinálási feladatok a fejlesztésbĘl következnek, a megnövekedett közigazgatási igényeknek megfelelĘ szervezeti struktúrák, intézmények kialakítása pedig elengedhetetlen. A városban jelenleg is számos multinacionális cég és bank képviselete mĦködik. Egy regionális innovációs központ létrehozásához további multinacionális cég regionális központjának betelepítésére, és ahhoz kötĘdĘ szolgáltatások kialakítására lenne szükség. Egy innovációs, vagy regionális központ feladata lehet , betelepítendĘ cégek felkutatása, a szolgáltatások iránti igény összegyĦjtése és a városi környezetben ezeknek a szolgáltatásoknak a megszervezése.

15

3.2.4. A város XXI. századi arculatának kialakítása Székesfehérvár közelít azokhoz a demográfiai, mĦködési, gazdasági, infrastruktúrális határokhoz, amelyek szükségszerĦvé teszik egy újabb fejlĘdési forma átgondolását. Adottságai és az általános fejlĘdési trendek alapján a város joggal fogalmazhat meg egy számára kedvezĘ jövĘképet. Történelmi lehetĘsége van az elkövetkezĘ 10-15 évben megtartani és növelni hazai, nemzetközi presztízsét, és a gazdasági-társadalmi innováció kezdeményezĘ területévé válnia. Nemzetközi szinten jegyzett gazdasági erĘcentrum, fejlesztés-transzfer központ, a hazai modernizáció vezetĘ városa, gazdaságszervezĘ ereje a határokon túl is érvényesül. Folyamatos gazdagodás jellemzi a várost és polgárait, nĘ az élet minĘsége, kiteljesednek és bĘvülnek a város funkciói. ErĘteljes fejlĘdésnek indul a kultúra, általánossá válik az egészséges életmód. Az egyre jobb életlehetĘségeket biztosító város vonzereje nĘ, népességszámban gyarapszik, megfiatalodik. Kibontakozik értékteremtĘ és értékmegĘrzĘ ereje és az ezzel járó „ Székesfehérvár tudat” Magas közbiztonság és környezettudatosság válik jellemzĘvé GazdaságszervezĘ ereje mellett kibontakozik regionális központ szerepe az oktatás- képzésben, az alkalmazott kutatások és a technológia fejlesztések terén. Szolgáltató és a környezetével együttmĦködĘ várossá válik A környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szempontok elĘtérbe kerülnek. Az elĘzĘekbĘl adódik, amint azt a város hosszú-távú fejlesztési programja is megfogalmaz az a jövĘkép, amelynek célja egy olyan város kialakítása, amely: Innováció-orientált gazdasági erĘcentrum, és egyben regionális központ Kiváló életlehetĘséget biztosít A fenntartható fejlĘdés kritériumainak figyelembevételével a gazdaság további dinamikus fejlĘdési ütemét elĘsegíti. A technopolis társadalmi vitája és megmérettetése során bizonyára számtalan módosítás, változtatás lát majd napvilágot, amelyek csak erĘsítik létrehozásának szükségességét.

16

Ahhoz, hogy ezeket a célkitĦzéseket elérhesse a város, településfejlesztési vonatkozásban a következĘ intézkedéseket kell megtennie: az itt lakók életminĘségének, életkörülményeik folyamatos javítása integráció elmélyítése hazai és nemzetközi vonatkozásban a város gazdaságszervezĘ, központi funkciójából adódóan az igazgatási, szolgáltatási, oktatási, kutatás-fejlesztési, funkciók bĘvítése a város irányába meginduló migrációs hullám- elsĘsorban fiatalok- fogadására való felkészülés a város és vonzáskörzetének egységes szempontok szerinti fejlesztése iparterületek fejlesztése- hazai és külföldi, innovatív tĘkebefektetések ösztönzése a kis-és közepes vállalkozások számára telephelyek biztosítása infrastruktúra fejlesztések, fokozott figyelemmel a táji, és környezeti értékek megóvására.

4.

A tervezés körülményei

A technopolis tervezett helyszínének kiválasztásánál nagyon sok szempontot kellett figyelembe venni, hiszen a tervezett funkció és a beruházás volumene XXI. századi fejlesztést, megfelelĘ elĘrelátást igényelt. A nagy múltú történelmi városban egy ilyen léptékĦ fejlesztés csak rendkívüli felelĘsséggel és számos szakember bevonásával valósítható meg. A városhoz új elemként kapcsolódó hangsúlyos, sajátos feladatokat ellátó terület városszerkezeti illesztése nagyvonalú, jövĘbetekintĘ megoldásokat követelt. A történelmi városmag és a modern, technológiai megoldásokat is magában hordozó új városrésznek továbbra is szerves egységet kell alkotniuk. A jó és gyors megközelíthetĘség, megfelelĘen nagy, szabad terek kialakításának igénye és lehetĘsége a terület kiválasztását nehezítette. A városszerkezet kialakításának alap koncepciója egy új várostengely kiépítése. A külföldi tapasztalatokat is figyelembevettük, amelyeknél a városhoz való kapcsolódás, jó közlekedési lehetĘségek, a terület szépsége és bĘvíthetĘsége játszottak szerepet.

5.

Helyszín bemutatása

17

A város dinamikus fejlĘdése következtében a központ köré olyan fellazult gyĦrĦ keletkezett, amely már fokozatosan bezáródik. A fenti szempontok figyelembevétele mellett egyetlen még be nem épített terület, amely a gyĦrĦn belül, a város déli középsĘ részén fekszik, látszott alkalmasnak a technopolis elhelyezésére. Ez a mintegy 600 ha-os ( bĘvíthetĘ) terület, az M7-es autópálya mentén, a nyugati, északnyugati és délnyugati közlekedési útvonalak találkozásában fekszik. Közlekedési kapcsolatai, fejlesztési, lehetĘségei kiválóak. Északról a vasútállomás, keletrĘl a Seregélyesi út ( 8-as és a 62-es út Dunaújváros felé), délrĘl az M7-es autópálya, nyugatról a Sárbogárdi út (63-as út Szekszárd felé) melletti beépített területek határolják. A kijelölt terület szervesen kapcsolódik keleti és nyugati irányból az ipari területekhez, észak felĘl pedig a belvároshoz. A technopolis területének súlypontja és a történelmi belváros közötti távolság légvonalban 3 km, a repülĘtér – ellentétes irányban 6 km távolságra van. A belváros és a technopolis egysége és összekötése egy magasvasút megépítésével lehetĘvé válik. A közúti kapcsolatban meghatározó az autópálya és több fĘút közelsége, amely a város regionális központi szerepéhez ideális. Vasúti kapcsolatai optimálisak, a székesfehérvári vasúti pályaudvar az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontja is. A vízi és légi forgalom bekapcsolására is lehetĘség nyílik a Dunaújvárosi kikötĘvel, a szentkirályszabadjai és a börgöndi repterek lehetséges fejlesztésével. Légi kapcsolatok helyi kiépítése folyamatban van, a területtĘl mintegy 5 km-re délre fekvĘ börgöndi katonai reptér polgári célú hasznosítása a városfejlesztés kiemelt feladatai közé tartozik. Közvetlen közúti kapcsolat jelenleg is van a technopolis kijelölt területe és a börgöndi reptér között. A tervezett két, szomszédos komplexum megépítésével óriási távlatok nyílnak a város fejlesztésében. Logisztikai kapcsolata is jó a területnek, hiszen a Székesfehérvári Logisztikai Szolgáltató Központ a város belsĘ területeinek érintése nélkül fĘúthálózaton, 2 km-en belül elérhetĘ. A logisztikai központok országos hálózati programjában elĘirányzott létesítmények közül elsĘként Székesfehérváron jött létre a kombinált fuvarozás szervezésére is alkalmas központ, amelynek fejlesztése tovább folyik. A központ regionális hatóköre kiterjed a Balaton északi partjától Veszprémen át a Tatabánya-Oroszlány-Dunaújváros vonalig. A város területére vonatkozó jelenleg hatályos általános rendezési terve ( ÁRT)- a korábbi tervekkel megegyezĘen – a területet nagytávlatokban beépítésre irányozza elĘ. A terv szerint a térség nagy távlatokban tartalék iparterület, az autópálya mentén nagytávlatokban intézmény területi övezeti elĘírással. Jelenleg mezĘgazdasági mĦvelés alatt álló ( szántó, legelĘ ) terület túlnyomórészt külterület, amelynek középsĘ részén lefolyástalan mocsaras részek találhatóak. Az önkormányzati utakat kivéve sok kisebb-nagyobb földrészbĘl álló területet a a kárpótlás során parcellázták. A tulajdonosok feltehetĘen számítanak a mĦvelés alóli kivonásra, mert a beépítés lehetĘsége a város korábbi terveiben is szerepelt.

18

Geodéziai magasságokat illetĘen több méter szintkülönbség mérhetĘ a területen, de ez több száz méteres távolságokra vetítve építészetileg sík felületnek tekinthetĘ. A terület léptéke alkalmas több ütemĦ megaprojekt megvalósításához, képes befogadni meghatározó jelentĘségĦ, többféle funkciót olymódon, hogy a beépítettség 15 %-os léptéke mellett a technopolis egy összefüggĘ park tavakkal, öko-kertekkel- élhetĘ környezettel. Az ökológikus beépítettség és átlagos szintszám mellett, - ami építészetileg is kívánatos- akár hárommillió négyzetméter is építhetĘ anélkül, hogy túlzsúfolttá válna a terület. A helyszín kiválásztására és elemzésére önálló, részletes tanulmány készült, amelyet mellékelünk.( 5. sz. Melléklet)

6.

A projekt bemutatása

A településszerkezeti terv közel 600 ha-os fejlesztési terület igénybevételével számol. Ez magában foglalja a technopolis tényleges területén kívül a környezeti elemek, határoló, védĘzöldsávok, kiszolgáló létesítmények, belsĘ utak területeit is. A terület határai: Északon a Váralja sor és a VASÚTÁLLOMÁS Keleten a budapesti vasútvonal illetve a Seregélyesi út Délen az M7-es autópálya Nyugaton a Bárándi út, Volán telep, Seregélyesi út és a Basa árok A technopolison belül a megépítendĘ technológiai park területe eltérĘ felhasználású, de összességében mintegy 600 ha javasolt, optimálisan beépíthetĘ terület nagysága. Az elĘzetes tervek elkészítése során alapvetĘ követelményként fogalmazódott meg, hogy a technopolis több, olyan egységbĘl, modulból álljon, amelyek önállóan is ütemezhetĘek, tervezhetĘek, fejleszthetĘek és mĦködtethetĘek. A technopolis alapfilozófiája az egyensúlyra, a fenntartható fejlĘdésre, élhetĘ környezetre és az energiatengelyek fontosságára épül. Meg kell teremteni az egyensúlyt a szükségletek-lehetĘségek között, a kulturális hagyományokmodern, fejlett technikai adottságok között, a helyi –regionális feladatok, a történelmi belváros-és a technopolis high-tech elemeinek összhangja között, valamint a fejlett technológia, zárt belsĘ gyártási környezete- és a külsĘ, tágas, zöld környezet között. A fenntartható fejlĘdés építészeti szempontból annyit jelent, hogy olyan épületek épüljenek, amelyek minden társadalmi elvárásnak, funkciónak megfelelnek, ugyanakkor nem károsítják, terhelik a környezetet az élet egyensúlyos folyamatait. Olyan energiatudatos rendszereket, létesítményeket kell létrehozni, amelyek energia igénye nem több, mint ami a természetben közvetlen, vagy közvetett módon újratermelĘdik. Az élhetĘ környezet napjainkban is jelentĘs szerepet játszik, tekintettel arra, hogy ez a projekt 1520 fejlĘdését képezi le, ezért a jövĘ generációk szükségleteit is figyelembe kell venni.

19

Elképzelések szerinti kép: egyetemi campus és több különféle funkciójú épületek, kellemes, tágas, zöld, parkokkal fákkal és tavakkal övezve. A terület energia tengelyei erĘsítik a tervezett koncepciót. A fĘ tengely ÉNY-DK irányú, belváros-technopolis-repülĘtér vonala. A tengely közepén kettĘs gyĦrĦ van, amely az áramlást plasztikussá teszi. A campus gyĦrĦjére szervezĘdnek a kiegészítĘ energia tengelyek, amelyek sugarassága miatt az egyetemi blokk hármas tömbje kitĦntetett pozíciójú. A közöttük áramló erĘtér fókuszában a tavon úszó sziget az energia rendszer közepe.

7.

BetelepítendĘ funkciók

A technopolis különféle funkciói önmagukban is értékhordozóak és mĦködĘképesek, de egymásra hatásuk következtében egy pozitív láncreakció, öngerjesztĘ hatás érhetĘ el. Jelen tanulmányban felvázolt elrendezés, a környezet és a betelepítendĘ tevékenységek egyik, optimális lehetĘsége, amely különbözĘ, más megfontolásokból módosítható. Ezek a funkciók - a technopolis alapvetĘ céljával összhangban- egymással, a várossal, a régióval szoros kapcsolati rendszerben mĦködnek. Ugyanakkor az egyes tevékenységek környezeti és kapcsolati igényei eltérĘek és ezt a telepítésnél figyelembe kell venni. ElsĘdleges telepítési szempontok: - a nagy forgalmú, jellemzĘen regionális vonzású és kevésbé zajérzékeny létesítményeket az autópálya közeli térségbe célszerĦ telepíteni - a városi igényeket kiszolgáló létesítmények a terület északi részén, a városközponthoz közelebb esĘ részén kapjanak helyet - a gyártási, kutatási, üzemi tevékenységeket a Seregélyesi út menti területre javasolt elhelyezni - egyetemi, fĘiskolai központ jó ha a terület középsĘ, legvédettebb részén kap helyet. A technopolis nem egyszerĦen egymás melletti épületek létesítése, hanem épített környezetünk új, a jövĘ szellemiségének hordozója is. Egy egyetemi negyed, amely kapcsolódik és szorosan együttmĦködik a technológiai, kutatási bázissal, különbözĘ rendszerek körfolyamatokká válását, önfenntartó képességének növelését eredményezi. Az egyes betelepítendĘ funkcióknál különösen nagy hangsúlyt kapott az egyetemi campus és a médiaközpont, régióközpont kialakítása, fejlesztési alternatívái. Ennek oka, hogy a város jövĘképét lényegesen meghatározzák ezen egységek létesítése, sikere és a technopolis jellegét, döntĘ mértékben befolyásolják. A városnak legtöbb tennivalója, de legalábbis koordinációs, támogató szerepe ezeken a területeken lesz a jövĘben. A betelepedĘ funkcióknál elsĘsorban a technológiai, tudományos jelleg érvényesül, amelyet a kultúra, média övez és az informatika ural.

20

A. Technológia, kutatás, fejlesztés Az A szektor fizikailag is jól körülhatárolható terület, a fejlett technológiát alkalmazó, kutatással, fejlesztéssel intenzíven foglalkozó cégek számára kiválóan alkalmas. Technikai, technológiai, virtuális laboratóriumok, kísérleti és akár sorozatgyártásra is alkalmas munkahelyek, üzemek számára kijelölt terület, ahol kizárólag zárt rendszerek mĦködnek. Az épületek D-i tájolású homlokzata, nagyfokú energiatudatosságra utal. Az épületek infrastrukturális ellátottsága a XXI. század technológiáinak ad biztos mĦködési lehetĘséget.

B1. Közigazgatási, régiós központ A médiaközponttal összetekintĘ régióközpont és közigazgatási terület, mintegy alternatív városközpontként emelkedik az új közigazgatási funkciók befogadására. Ez a blokk alkalmas a leendĘ EU –tag régiós feladatainak ellátására, de alkalmas a belvárost túlterhelĘ közigazgatási funkciók új, kényelmes környezetbe illesztésére is.

B2. Médiaközpont A médiaközpont gyĦrĦként öleli körbe a campus egységét.A médiaközpont négykaréjos épülete a rádió, televízió, újság, kiadómĦhelyek számára nyújt optimális mĦködési lehetĘséget. Ez a szektor alkalmas távoktatás, multimédiastúdiók, , filmstúdiók kialakítására is. FelívelĘ tornya a terület legmagasabb építménye. Különféle antennák és kilátó befogadó helye. Ragyogó panoráma nyílik a technopolis területére és a történelmi belvárosra egyaránt. A fĘépülettel szemben helyezkedik el a könyvtár épülete.

C. Campus, könyvtár A terület központi eleme a campus, amely egy áttört gyĦrĦ négy egyetemi blokkal, régiós és egyetemi könyvtárral, kollégiumi tömbökkel. Az egyetemi blokk képes a városban már mĦködĘ, felsĘoktatású intézmények befogadására és a bĘvülĘ mĦszaki és egészségügyi szakok elhelyezésére. Figyelembe kell venni, a jövĘ fejlĘdési irányainak megfelelĘ felsĘfokú képzés betelepülési lehetĘségét, mint a robot és nanotechnika, a biotechnológia. A campus kialakításánál szerepet játszott annak a lehetĘsége is, hogy Székesfehérvár egyetemi várossá váljon.

D1.Üzleti negyed

21

Vásárvárosi terület, szórakoztató, üzleti, kereskedelmi és szolgáltató egységekkel. Itt kapott helyet egy szálloda, amely a reptéri útról is könnyen elérhetĘ. A szemközti konferenciaközpont alkalmas kisebb, nagyobb konferenciák lebonyolítására. Itt találhatóak még a felnĘttek, gyerekek szórakoztatását szolgáló építménye- új századunk modern vidámparkja.

D2.Vásárváros A vásárváros kiállítási pavilonjai, minden igényt kielégítenek, részben fedett, részben szabadtéri kiállítások, bemutatók számára biztosítanak optimális lehetĘséget. A tényleges expo területe, amelynek kedvezĘ helyzetét az autópálya és a megépítendĘ repülĘtér jelölte ki. Az expo funkciója része az innovációnak, a fejlĘdés katalizátora, hely, ahol gazdát cserél a termék és a tudás egyaránt. A kiállítótermek befogadói az oktatás, ismeretterjesztés és a szórakoztatás tevékenységeinek is.

E. Konferencia Központ A konferencia központ a vásárközponttal szemben található, multifunkcionális elĘadó és kiállítótermeivel zenei koncertek, egyes sport rendezvények, képzĘmĦvészeti kiállítások és szórakoztató mĦsorok szervezésére és befogadására alkalmas. Jól kiegészíti a kiállítási központot és a két egység szervesen kapcsolódik egymáshoz. Az építészeti kialakítás, az átriumokkal tagolt szekciók biztosítják, hogy egyszerre több esemény is lebonyolítható legyen anélkül, hogy egyik esemény zavarná a másikat. ElképzelhetĘ, hogy egyfajta régiós parlamentként is mĦködhet majd EU-s tagságunk folyamán.

F. Lakónegyed A leendĘ lakónegyed telepítése átmenet, kapcsolódási lehetĘség a már meglévĘ lakóterülethez. Ez a kapcsolódás magassági szempontból és jellegét tekintve is érvényesül, a kiépítendĘ lakónegyed folyamatos átmenetet képez a meglévĘ kertes, családi házas övezetbĘl a kisvárosi villaépületek, majd a városi tömbös beépítés irányába.

G. Sport központ A technopolis belsĘ gyĦrĦjének sorában záródó elem a sport központ, amelynek legfĘbb építménye egy többfunkciós, a város és a régió igényeinek megfelelĘ és befogadóképességĦ sportcsarnok. A sportcsarnok alkalmas zártterĦ sportrendezvények labdajátékok, atlétikai rendezvények megtartására. Helyet kapnak itt a kiszolgáló létesítmények is, mint az edzĘtermek, öltözĘk és egyéb kommunális épületek.

22

A sportkomplexum kültéri pályákkal kiegészülne, ahol szabadtéri koncertek, bemutatók szervezése is megoldódna. A sportközpont látja el a szabadidĘs és tömegsport feladatokat is. Alkalmas lesz pihenésre, kikapcsolódásra, egészségmegĘrzésre, a városi élet minĘségének javítására.

8.

Tervezés, ütemezés, megvalósítás

Az elĘzetes tervezés során a modulos fejlesztés, ütemezés, megvalósítás és mĦködtetés szempontjai elsĘdleges szerepet kaptak. A kiválasztott és rendelkezésre álló terület alkalmas az ilyen módon történĘ fejlesztésre. Nagy valószínĦséggel azok a beruházások indulnak el leghamarabb, amelyekhez a legrövidebb idĘn belül lehet a hazai vagy külföldi tĘkét mobilizálni, és amelyek megtérülése rövidebb távon várható. Nagy valószínĦséggel könnyebb lesz a magántĘke bevonása a lakónegyed, üzleti negyed, és a szolgáltatások fejlesztési beruházásainál. Az alap-infrastruktúra kiépítéséhez, a campus , a sport és médiaközpont kialakításához szükség lesz a helyi, nemzeti és EU-s támogatási lehetĘségek igénybevételére. A teljes megvalósítás 15-20 éves távlatban, szakaszosan realizálható. Az alábbiakban 15 éves idĘszakot vettünk figyelembe. Az ütemezésnél számoltunk azzal is, hogy a gazdasági, politikai élet területén milyen változások következnek be és ezek hatásai mikor jelentkezhetnek.

Megvalósítás tervezetett üteme IDėSZAK

TERVEZETT FELADATOK

MEGJEGYZÉS

2003. év

ElĘkészítés. Rendezési terv, társadalmi egyeztetés, pénzügyi elĘirányzat Ingatlan-jogi megoldások Pénzügyi elĘkészítés, pályázatkészítés, önkormányzati önrész biztosítása Geodéziai elĘkészítés I. Ütem –építészeti elĘkészítés- infrastruktúra CAMPUS építésének engedélyezése, oktatási akkreditáció, ÜZLETI negyed elĘkészítése Vasút-kiváltás Út-közmĦ építés Energia központ tervezés K+F PARK engedélyezése, építési elĘkészületek Hídépítés, CAMPUS kiviteli tervei MÉDIAKÖZPONT elĘkészítése LAKÓNEGYED építésének elĘkészítése Energia központ kiviteli ek. létesítés-ütemezés szerint folyamatos Magasvasút tervezés, engedélyeztetés

Látványtervek, Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése EU-s csatlakozás, pótlólagos források bevonása

2004. év

2005. év

2006. év

Országos fejlesztési programokba való bekapcsolódás, pályázatok

Választások éve

23

2007. év.

2008. év

2009. év

2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év

9.

Fásítás, tereprendezés, parkosítás, tó és környékének kialakítása RÉGIÓKÖZPONT építésének elĘkészítése RÉGIÓKÖZPONT építése További út, közmĦ építés, CAMPUS építés, MÉDIAKÖZPONT építés LAKÓNEGYED tervezés, engedélyezés Önkormányzati pályázatok készítése SPORT KÖZPONT elĘkészítése Út-közmĦ építés Könyvtár, MÉDIAKÖZPONT építés, tereprendezés Magasvasút építése folyamatos-2012-ig. SPORT központ elĘkészítés LAKÓNEGYED I. K+F park megvalósul SPORT KÖZPONT építése LAKÓNEGYED II. KözĦ és útépítés VÁSÁRKÖZPONT elĘkészítés KÖZIGAZGATÁSI központ, KözmĦ, útépítés VÁSÁRVÁROS engedélyezés, kiviteli terv, építés 2017-ig. VÁSÁRKÖZPONT KözmĦ, útépítés Magasvasút építése Pénzügyi elĘkészítés Magasvasút, út- közmĦ építés Energiamodulok létesítése és mĦködése Tereprendezés

Technológiai fejlĘdésben nagyszabású váltás történik várható Energiaárak változása

Törvényhozásban változások: új törvények bevezetése Választások Új gazdasági változások Szigorodó ökológiai rendelkezések Technológiai ugrás

Választások

Társadalmi tudat lényeges változása Értékrendben változások következnek be Székesfehérvár belvárosát magasvasút köti össze Kutatási a belvárossal és a börgöndi repülĘtérrel. eredmények A Technopolis arculata kirajzolódik és az egyes haszna modulok mĦködnek. érzékelhetĘvé válik

Gazdaságossági számítások

A gazdaságossági számításoknál az egyes egységek, blokkok idĘben eltérĘ fejlesztési lehetĘségeit, és a különbözĘ idĘtávban történĘ megtérüléseit figyelembe kell venni. A kiválasztott helyszínen egyes infrastrukturális elemek már kiépültek, például út és szennyvíz a többi közmĦ elemek kiépítése az elsĘ szakaszban és folyamatosan az egész területre vonatkoztatva célszerĦ és gazdaságos.

24

A Technopolis fejlesztésénél igen fontos a létesítmény kialakítása és az egyes funkciók együttmĦködése, kölcsönhatása, a város és a régió gazdaságára gyakorolt pozitív hatása, mint a szoros gazdaságossági mutatók figyelése és a pénzügyi megtérülés számonkérése. Az egyes modulok beruházói nagyon is szigorúan ügyelnek majd a megtérülési idĘ lerövidítésére. A hosszú-távú fejlesztés következménye valószínĦleg a hosszú-távú megtérülés. Az önkormányzat számára a megtérülés inkább társadalmi, fejlĘdést generáló, kulturális, tudományos, technológiai hatásaiban lesz majd mérhetĘ. A Technopolis – a belváros- a repülĘtér együttesének gazdaságélénkítĘ szerepe új távlatokat nyit a város számára. A megtérülési idĘ szempontjából 3 fejlesztési modult különböztetünk meg. 1.Lakóépületek, kereskedelmi, szolgáltatási beruházások, kutatóközpont 2.Campus, Sport-központ, Regionális közigazgatási központ 3.Infrastruktúrális beruházások Példaként azt vettük, hogy az üzleti negyed kialakításánál- a tervezett létesítmények megépítése esetén milyen megtérüléssel számolhatunk. Az adott modulhoz tartozó infrastruktúrális beruházások költségeit is belefoglaltuk. A fejlett országokban a üzletközpontok, szórakoztató- vagy más komplexumok megvalósításának és üzemeltetésének teljes folyamatát üzleti-profit motívumok vezérlik. Egyre inkább így van ez a hazai gyakorlatban is. Az üzleti negyed megépítésénél és mĦködtetésénél is a nyereségesség határozza meg a komplexum sikerét, de ezen túlmenĘen a helyi önkormányzat érdekérvényesítĘ és területfejlesztési céljait is szem elĘtt kell tartani. A felépítendĘ létesítmény számára kijelölt ingatlanok megfelelĘ hasznosítása is lényeges szempont, hiszen ezen ingatlanok egy része az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat és a település számára nem lényegtelen, hogy a tervezett komplexum mikor, milyen formában készül el és mĦködik. A beruházás és mĦködtetés jelentĘs hatással lesz nemcsak a Technopolis , hanem a város további fejlĘdésére. Amikor a projekt várható eredményérĘl, céljáról van szó, akkor a pénzben kifejezhetĘ értékek mellett számításba kell venni olyan tényezĘket is, mint a munkanélküliség csökkenése, további befektetĘk megjelenése, a helyi vállalkozások fejlĘdése, az idegenforgalom növekedése és a térség általános gazdasági fellendülése. Ezek sok esetben átkonvertálhatók pénzben kifejezett mennyiséggé, például a segélyezésre fordított összeg csökkenése, iparĦzési adóbevétel növekedése, bár ezek a hatások csak évek múlva jelentkeznek. A fentiekre való tekintettel az üzleti negyed megépítése olyan tĘkebefektetés, amely viszonylag rövid idĘ alatt megtérül.

25

A pénzügyi befektetĘknél is gyakori, hogy az átlagosnál magasabb hozam érdekében – kihelyezett tĘkéjük hosszabb távú megtérülését is elfogadják , így az üzleti tervben kezelt idĘtáv 10-15 év is lehet. A kezdeti idĘszak ráfordításai után a fordulópontot az üzembehelyezés jelenti és ezt követĘen már nyereséget termel a projekt. Ez a pozitív pénzforgalom a megtérülési idĘszak végére éri el azt az értéket, amikor a befektetés összegét kompenzálja, ettĘl kezdve profitot termel. Ebben az esetben többéves idĘtartamról van szó és felvetĘdik egy fontos elvi probléma. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az évek múlva esedékes x Ft nem egyenértékĦ a mai x Ft-tal. Hiszen ha a mai x Ft-ot befektetjük, bankba letétbe helyezzük, akkor egy év múlva már a kamatokkal megnövelt értékkel számolhatunk, ami tovább kamatozik. A problémát a különbözĘ idĘpontokban fellépĘ kiadások és bevételek értékének ugyanazon idĘpontra való transzformálásával- felkamatolással illetve diszkontálással- lehet feloldani. Egy befektetésbĘl származó, jövĘben esedékes bevétel jelenértéke természetesen nem azt jelenti, hogy ennyi a tiszta nyereség. Ehhez a pénzhez csak úgy jutunk hozzá, ha kiadásokat befektetéseket eszközlünk. A befektetĘ jogos elvárása, hogy a projekt hozadéka a befektetĘ kockázatát is vegye figyelembe, vagyis a megtérülés legyen magasabb, mint egy kisebb kockázatú bankbetét vagy az állampapír hozama. A befektetĘ fontos döntési szempontja lehet az is, hogy a befektetett pénzt hány év alatt kapja vissza a befektetés eredményeként képzĘdött nyereségbĘl. A megtérülési idĘ ezt megmutatja. A rövidebb megtérülési idĘ nem feltétlenül kedvezĘbb, hiszen a megtérülési idĘt követĘen is számíthatunk bevételekre. Így elĘfordulhat, hogy a gyors visszatérülést ígérĘ befektetéssel szemben egy lassúbb felfutású, de a teljes idĘtartamra mégis nagyobb tĘkehozadékot eredményezĘ változat mellett célszerĦ dönteni. A forrásösszetételnél szóba jöhet GFC forrás, vagy más, és nagyobb támogatási lehetĘség is elképzelhetĘ. A befektetĘnek a telekhatáron belüli infrastruktúra kiépítését/ felújítását kell csak elvégeznie, mert a kijelölt ingatlan infrastruktúrával részben ellátott lesz és a telekhatáron, vagy a telken közmĦ csatlakozási pontok találhatóak. Ezért a költségeknél csak ezt vettük figyelembe.

26

10. Marketing stratégia A technopolis fejlesztésének elĘkészítését és a fejlesztés koordinálását- szakemberek bevonásával –Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi. A fejlesztésre kijelölt területnek csak egy része van önkormányzati tulajdonban, ezért a teljes terület ( mintegy 600 ha ) tulajdonviszonyainak rendezése a legsĦrgetĘbb feladat. A cél az, hogy egységes elvek, kocepciók és a tervezett ütemezés szerint a fejlesztés realizálható legyen. BefektetĘi tĘke is csak ebben az esetben vonható be probléma mentesen, nem szólva arról, hogy a leendĘ befektetĘ szívesebben tárgyal egy önkormányzati tulajdonossal. Az elĘzetes fejlesztési elképzelések után Székesfehérvár Önkormányzati KépviselĘtestülete dönt majd a fejlesztés várható ütemezésérĘl, valamint a szükséges saját, pályázati források elkülönítésérĘl. CélszerĦ megvizsgálni, milyen befektetĘi csoportok érdeklĘdését keltheti fel a projekt: a technopolisba betelepülni kívánó, kutatással, fejlesztéssel intenzíven foglalkozó vállalatok, amelyek az egyetemekkel, fĘiskolákkal való együttmĦködést igénylik egyetemek, fĘiskolák – oktatási, kutatási intézmények regionális szolgáltató cégek ( közigazgatási szolgáltatók, energetikai, informatikai, kommunikációs, média szolgáltatók , tanácsadás, befektetés, banki szféra stb ) egyéb kereskedelmi, szolgáltató vállalatok ( üzletek, éttermek, szállodaláncok, sport, fitness vállalkozások) A technopolis megvalósítását célzó részletes marketing terv elkészítésére van szükség, amely a következĘ stratégiai elemeket foglalja magába: Promóciós anyagok készítése: olyan többnyelvĦ, esztétikus, kiadványokat kell készíteni, amelyek bemutatják Székesfehérvárt, annak regionális, nemzeti, nemzetközi kapcsolatait, átfogó képet adnak a városról és a technopolis megvalósításának lehetĘségeirĘl Promóció, PR: az elkészített kiadványok publikálása különbözĘ marketing eszközökkel ( hazai és külföldi befektetĘi szervezeteken keresztül, testvérvárosi, nemzetközi kapcsolatok révén, befektetĘi konferenciákon történĘ részvétellel, hazai-és külföldi kamarai kapcsolatok kiépítésével) A helyi, régiós, országos médiával történĘ folyamatos kapcsolattartás célja, hogy a közvélemény ismerje az önkormányzat ilyen irányú célkitĦzéseit, a városfejlesztés feladatai között szerepeljen a technopolis program és pályázati források bevonásával a célkitĦzés megvalósuljon. BefektetĘk keresése, kiválasztása: az önkormányzat / KépviselĘ Testület kidolgozza azokat a szempontokat, feltételeket amelyek figyelembevételével - a beruházás nagyságára és jellegére tekintettel

27

pályázat útján – sor kerülhet az adott földterület hasznosítására és a „megfelelĘ” befektetĘ megtalálására

SzerzĘdéskötés elĘkészítése: a tulajdonos ( önkormányzat) megállapodik a vevĘvel/ bérbevevĘvel/üzemeltetĘvel a technopolis egyegy blokkjának létesítésérĘl és mĦködtetésérĘl. A hatékony, gazdaságos mĦködtetés feladatai és további marketing munkái a szerzĘdéskötés után módosulnak és/esetleg átruházhatóak. A vételár megállapítása, befektetĘi adókedvezmények, vagy más kedvezmények rendszerének kidolgozása Ingatlanhasznosítást, fejlesztést elĘsegítĘ marketing munka területei: sajtókapcsolatok célja a figyelemfelkeltés, folyamatos tájékoztatás és információ a fejlesztés elĘrehaladásáról ingatlanpropaganda változatos eszközökkel, kitartó erĘfeszítéssel a kínált ingatlan propagálására érdekszövetségek, területi, térségi együttmĦködések, lobbizás erĘsítése a politikai, gazdasági szereplĘk, törvényhozók figyelmének felkeltésére, a projekt érdekében történĘ elĘrehaladásra pontos, hiteles tájékoztatás és kapcsolattartás lehetĘségének biztosítása a tulajdonos és az érdeklĘdĘ befektetĘk között A célszerĦ és hatékony PR eszközei: hírek – a sajtónak folyamatosan és rendszeresen szüksége van érdekes történetekre ( sajtótájékoztatók), az érdeklĘdĘkkel folytatott tárgyalásoknak is hírértékük van beszédek – a helyi (kistérségi) vezetĘknek ( képviselĘ testületi tagoknak) nagy szerepük van a projekt promóciójában, gazdasági, politikai, civil fórumokon történĘ beszédeikben, kérdéseikben népszerĦsíthetik azt események (hazai és külföldi)- szakmai fórumok, kiállítások, évfordulók alkalmasak a kitĦzött cél elérésére írásos anyagok – kiadványok, éves beszámolók, tervek publikálása vizuális arculat kialakítása- vonzó, megkülönböztethetĘ, egyazon Technopolis arculat kialakítása helyi, kistérségi, régiós, országos, nemzetközi szinten telefon információs szolgáltatás- állandó telefonszám, pontos tájékoztatással magyarul, angolul, németül

28

Az írásbeli anyagoknak és a személyes ajánlásoknak a leendĘ technopolis környezetének elĘnyeit kell hangsúlyozniuk. A technopolis reklámjának tárgya maga a városrész, és az arról szóló tájékoztatás vonzó, érdekes , kizárólagos, megkülönböztethetĘ, hihetĘ és bizonyítható legyen. Igen fontos a technopolis-szal kapcsolatos tájékoztatás folytonossága, amely majd a leendĘ szolgáltatások népszerĦsítését is elĘsegíti. A tervezett reklám-kampány során különbözĘ reklámhordozókat lehet igénybe venni attól függĘen, hogy mit, mikor és milyen költséggel kívánunk elérni. CélszerĦ ebben az esetben viszonylag gyors, pontos, a kívánt célcsoportot ( hazai, külföldi befektetĘket ) megcélzó reklám hordozókat használni.

29

11. Összefoglaló A város hosszú-távú fejlesztési stratégiájában a technopolis kialakítása és a régiós központ szerep megszerzése szerepel. A gazdasági fejlĘdést minĘségi fejlĘdés kell hogy kövesse, a minĘségi fejlĘdéshez azonban meg kell teremteni az infrastrukturális, háttér feltételeket. A technopolis fejlesztésének elĘkészítĘ szakaszában a következĘ feladatokat végeztük el: Helyszín kiválasztása, a terület geológiai, közlekedés földrajzi adottságainak vizsgálata- a terület városi integrációjának lehetĘségei ElĘzetes beépítési tervek, látványtervek, programterv készítése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Ezekkel az elĘkészítĘ tevékenységekkel útjára indult Székesfehérvár egyik legnagyobb és legmerészebb álmait megtestesítĘ XXI: századi városkép kialakítása. Társadalmi vitája és megmérettetése során bizonyára számtalan módosítás, változtatás lát majd napvilágot, amelyek csak erĘsítik a létesítmény szükségességét. Megvalósítása egységes koncepciót, az erĘforrások nagyfokú koncentrációját, külsĘ tĘke bevonását igényli, ám mindezek ellenére nem mondhatunk le róla, mert a jövĘ nemzedékének épülĘ, élhetĘ és lakható, fejlett várost szeretnénk örökül hagyni.

30

12. Irodalomjegyzék [1]

A Nemzeti Fejlesztési Terv anyagai Az NFT mindeddig végleges változatát 2002 december 18-án felsĘoktatásgadta el a kormány és (állítólag) letölthetĘ a http://www.eufelsĘoktatásrium.hu/euintegra-cikk.php?c=51 webkikötĘrĘl. (Azért állítólag, mert a lap nem volt megjeleníthetĘ.) A letölthetĘ változat linkje: (www.meh.hu/nfh

[2]

Az NFT alapján a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács számára készült elĘterjesztések http://www.euregio.hu/nft/

[3]

Tanulmány a Nemzeti Fejlesztési Tervben felsĘoktatásban foglaltak végrehajtásáról. (Masterplan) http://www.euregio.hu/nft/

[4]

A Technológiai ElĘretekintési program (TEP) anyagai

[5]

Kutatás-fejlesztés Magyarországon http://www.euregio.hu/nft/

[6]

Az Európa Tanács tudománnyal és felsĘoktatással foglalkozó jelentĘsebb dokumentumai, eredeti forrásként a következĘ címen találhatók: http://europa.eu.int/eur-lex , a Documents of Public Interest rovat

[7]

Az Európai Unió oktatási kérdésekrĘl tájékoztató honlapja: http://europa.eu.int/comm/education

[8]

Kutatás és fejlesztés-politika Magyarországon http://www.om.hu/letolt/k+f/magyar_nyelv__statisztika.pdf

[9]

A humán erĘforrás, felsĘoktatásfejlesztés regionális dimenziója http://www.om.hu/rovat.ivy?colid=97320ac7-1df7-4c81-bcae-8d9621a0209d

[10] A felsĘoktatási intézmények minĘség-menedzsmentje. Szerk: Prof. Veress Gábor Megjelent a MĦszaki Könyvkiadó és a Magyar MinĘség Társaság közös kiadásában ISBN: 963 16 3050 1, Budapest 1999. [11] Palánkai Tibor, Székely Csaba, Tóth Mihály: Az Európai tanulmányi Központok három éve. Megjelent a TEMPUS Közalapítvány kiadásában 2001-ben Budapesten. [12] Palánkai Tibor: Európai integráció. ElĘadás 2003 március 3-án a Mindentudás egyeteme c. sorozat keretében. [13] TEAM ( Tertiary Education And Management) Journal of EAIR, a European Higher Education Society. Periodical. Jessica Kingsley Publishers, 116 Pentonville Road, London N1 9JB UNESCO (és más EU) tudomány és technológiai fejlesztési közlemények, különös tekintettel a felsĘoktatásra

Készült: Az Alba Ipari Zóna ( 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út) -gondozásában Készítette: Borbély Béláné

31

Térinformatikai módszerek az ipari parkok fejlesztésében – Tanulmány –

Az Ipari Parkok Egyesületének felkérésére írta Dr. DetrekĘi Ákos – Dr. Barsi Árpád Budapesti MĦszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

Budapest, 2003

2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ....................................................................................................................... 3 1. Térinformatikai alapfogalmak................................................................................ 4 1.1. A fejezet célja .............................................................................................. 4 1.2. A helyhez kötött információk jelentĘsége................................................... 4 1.3. A térinformációs rendszerek funkciói ......................................................... 5 1.4. A térinformációs rendszerek alkotóelemei .................................................. 5 1.5. A térinformációs rendszerek tervezése........................................................ 8 2. A térinformatika alkalmazási lehetĘségei az egyes ipari parkokon belül........... 10 2.1. Az alkalmazási lehetĘségek áttekintése....................................................... 10 2.2. A tulajdonviszonyok rögzítése .................................................................... 11 2.3. A parkon belüli közmĦ infrastruktúra mĦködtetése .................................... 13 2.4. A park egyes épületeinek üzemeltetése....................................................... 15 2.5. Környezetvizsgálat ...................................................................................... 16 2.6. Közlekedési, logisztikai feladatok megoldása............................................. 19 2.7. A park marketing tevékenységének segítése............................................... 22 2.8. A parkon belül folyó gazdálkodás támogatása............................................ 24 3. A térinformatika alkalmazási lehetĘségei regionális és országos szinten ........... 27 4. Speciális térinformatikai lehetĘségek az EU csatlakozás következtében ............ 28 Felhasznált irodalom.................................................................................................... 30

3

BEVEZETÉS A Budapesti MĦszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéke megbízást kapott az Ipari Parkok EgyesületétĘl annak vizsgálatára, milyen módon alkalmazhatók a térinformatikai módszerek és rendszerek az ipari parkok tevékenysége során. A megrendelĘ a tanszék rendelkezésére bocsátotta a „JAVASLAT AZ IPARI PARKOK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSÉRE” címĦ összeállítást. A vizsgálat eredményeit a megrendelésnek megfelelĘen tanulmányban foglaljuk össze. A vizsgálatok végzésekor a következĘ megfontolásokból indultunk ki: •

A térinformatikai módszerek és rendszerek az ipari parkok információs rendszereinek alkotó elemei, ennek megfelelĘen a térinformatika alkalmazási lehetĘségeinek vizsgálatakor alkalmazkodni kell az ipari parkok információs rendszereire kialakított elvekhez, különös tekintettel a „JAVASLAT AZ IPARI PARKOK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSÉRE” címĦ összeállításban szereplĘ kommunikációs szintekhez.

•

A térinformatikai módszerek és rendszerek ipari parkokban történĘ felhasználásakor követni kell a térinformatika általános elveit.

•

Figyelembe kell venni, hogy az ipari parkokban felhasználásra kerülĘ térinformációs rendszerek gyakran egyéb célra kialakított országos vagy lokális jellegĦ térinformációs rendszerek. Ilyen esetekben az ipari parkokban történĘ alkalmazás elĘfeltétele a megfelelĘ csatlakozás biztosítása.

•

Az ipari parkok gazdasági tevékenysége következtében a kialakított térinformációs rendszerek a gazdasági tevékenység különbözĘ részeit (is) szolgálják. Ennek egyik elĘfeltétele, hogy a térinformációs rendszerek csatlakozzanak az Internethez.

A vizsgálatok eredményeit tartalmazó tanulmányt a következĘ részekre bontjuk: •

A térinformatikai alapfogalmak.

•

A térinformatika alkalmazási lehetĘségei az egyes ipari parkokon belül.

•

A térinformatika alkalmazási lehetĘségei regionális és országos szinten.

•

Speciális térinformatikai lehetĘségek az EU csatlakozás következtében.

4

1. TÉRINFORMATIKAI ALAPFOGALMAK

1.1. A fejezet célja Jelen fejezetben a térinformatikával kapcsolatos alapvetĘ fogalmakat foglaljuk össze. Az egyes fogalmak tárgyalásakor kitérünk a térinformatika ipari parki alkalmazásával összefüggĘ felhasználásukra, illetve felhívjuk a figyelmet azokra a tényezĘkre, amelyekre az ipari parki felhasználáskor különös figyelmet célszerĦ fordítani.

1.2. A helyhez kötött információk jelentĘsége Az információk sajátos csoportját alkotják a helyhez kötött információk. A helyhez kötött információkat a szakirodalom gyakran földrajzi, vagy térbeli információknak esetleg geoinformációknak is nevezi. A földrajzi információk (Geographical Information, GI) egy lehetséges definíciója: „Objektumokra vagy jelenségekre vonatkozó olyan információ, amelyet a Föld felszín valamely helyéhez viszonyítva adnak meg. A térbeli információk sajátos esetei.” Az adatokkal, az információval kapcsolatosan gyakran merül fel a: kit? mit? hol? kérdéskör. A mindennapi tájékozódás mellett a helyhez kapcsolódó információk szerepe a gazdaság és a társadalom számos területén felbecsülhetetlenül fontos. A teljesség igénye nélkül olyan példákat említünk, amelyekben könnyen nyomon követhetĘ a hely jelentĘsége. A szakirodalom (például DetrekĘi 1999) tanúsága szerint a települések életében szerepet játszó, a tervezéshez, az építéshez és az üzemeltetéshez szükséges információk több mint 50 %-a hellyel kapcsolatos. Ez az adat jó tájékoztató értéknek szolgálhat az ipari parkok esetében is. Mindennapi életünk és a gazdaság egésze elképzelhetetlen megfelelĘ infrastruktúra nélkül. Az infrastruktúrát alkotó közmĦvek (például a vízmĦvek) általában telephelyekbĘl és vezetékekbĘl tevĘdnek össze. Mind a telephelyekkel, mind a vezetékekkel kapcsolatosan igen sok a hellyel összefüggĘ információ nyilvántartása szükséges. Az infrastruktúra megfelelĘ nyilvántartása at ipari parkok esetében elengedhetetlenül szükséges. Napjaink és jövĘnk igen fontos kérdése környezetünk állapota. A környezet jellemzĘi szintén a helyhez kapcsolódó információk körét bĘvítik. A téma jelentĘségét ipari parkok esetében a környezettel kapcsolatos adatok nyilvántartását két tényezĘ is indokolja: • •

az ipari parkok egy része korábban szennyezett területen épült (gyárak, laktanyák), az ipari parkokban folyhat környezetet befolyásoló tevékenység.

A közlekedés különbözĘ ágai szintén elképzelhetetlenek a helyhez kapcsolódó információk nélkül. Az ipari parkok esetében számos olyan logisztikai feladat jelentkezhet, amelyhez elengedhetetlenek a közlekedéssel kapcsolatos információk.

5

A tulajdonok nyilvántartása az ingatlanok helyének meghatározása nélkül nem elképzelhetĘ. Az ipari parkok létrehozása számos tulajdonjogi problémát vet fel. Az üzleti tevékenységben is meglepĘen magas a helyhez kötött információk aránya. Grimshaw (2000) szerint ez az érték elérheti a 90 %-ot is. RemélhetĘ, hogy az ipari parkok esetében is teret nyernek ezek a módszerek, mind a parkok helyének megválasztásakor, mind a parkok gazdasági tevékenysége kapcsán.

1.3. A térinformációs rendszerek funkciói A helyhez kötött információk feldolgozására használt rendszerek a térinformációs rendszerek. A térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tudomány (ismeretág) elnevezésére a térinformatika kifejezést használjuk. Tekintettel arra, hogy a hely, amelyhez az információk kapcsolódnak a Föld, égitestünk görög nevébĘl kiindulva a térinformációs rendszerek helyett a geoinformációs rendszerek, a térinformatika helyett pedig a geoinformatika elnevezés is szokásos. Az angol nyelvterületen legtöbbször mindkét fogalomra a GIS (Geographical Information System) elnevezést használják. A térinformációs rendszerek helyhez kötött információk: • • • •

gyĦjtésére, kezelésére, elemzésére, megjelenítésére

szolgálnak. Az információk elemzésében fontos szerepet játszik a térbeliség, a megjelenítésben pedig a képi jelleg. Ez utóbbi fontossága könnyen megérthetĘ, ha meggondoljuk, hogy a helyhez kötött információk hagyományos tárolási és megjelenítési módja a térkép. MeglévĘ ipari parkok esetében is számos jó minĘségĦ térkép készült már az eddigiekben is. A „klasszikus” térképi megjelenítés mellett az ipari parkok esetében is várhatóan terjedni fognak a „virtuális” térbeli megjelenítési formák. A képi megjelenítés mellett egyéb, például a hanggal kapcsolatos megjelenítések is szóba jöhetnek.

1.4. A térinformációs rendszerek alkotóelemei A térinformációs rendszerek alkotóelemeit az egyéb információs rendszerek alkotóelemeihez hasonlóan a következĘ csoportokba oszthatjuk: • • • •

hardver, szoftver, adatok, felhasználók.

6 Az alkotóelemek közül a leginkább idĘtállóak az adatok. A leggyorsabban elavuló alkotóelem pedig a hardver. Az alkotóelemekkel kapcsolatos költségek rendszerenként változnak. A szakirodalomban (például Bill, Fritsch, 1991) gyakran találkozhatunk az alkotóelemek költségarányát tükrözĘ következĘ közelítĘ összefüggéssel: hardver : szoftver : adat = 1 : 10 : 100. Az élettartamok és a költségadatok egybevetése egyértelmĦen tükrözi az adatok rendkívüli fontosságát és jelentĘs értékét. Ennek hangsúlyozása azért szükséges, mivel kellĘ tapasztalat hiányában a térinformációs rendszerek létrehozásának költségeit gyakran a hardver és a szoftver költségeivel azonosítják. Longley et al. (2001) az általában szokásos négy komponens mellett még a következĘ komponenst is figyelembe veszi: • •

eljárás, hálózat.

A viszonylag új csoportosítás a hálózatok fontosságának rohamos növekedését tükrözi. A térinformációs rendszerek alkotóelemeinek az egyéb célú információs rendszerek alkotóelemeivel azonos négyelemĦ csoportosítása nem fedheti el azt a tényt, hogy a térinformációs rendszerek számos, az egyéb célú rendszerekre nem jellemzĘ sajátossággal rendelkeznek. Ezek közül kiemeljük a Földhöz viszonyított helyzet meghatározásának szükségességét, valamint az elsĘsorban képi megjelenítés igényét. Mindkét sajátosság befolyásolja valamennyi alkotóelemmel kapcsolatos elvárást. A térinformációs rendszer mĦszakilag megépített eszközeinek, technikai elemeinek összefoglaló neve: hardver. A hardver – a térinformációs rendszerek esetében is – magába foglalja az adatgyĦjtéshez, az adatfeldolgozáshoz, és az új információk megjelenítéséhez szükséges eszközöket. Az adatgyĦjtés során sajátos szempontként jelentkezik az adatok helyhez kapcsolódó jellege. Ennek következtében a hardver elemei közé sorolhatók a helymeghatározás különbözĘ mĦszerei, illetve a meglévĘ (értelemszerĦen analóg) térképek digitalizálását szolgáló berendezések. Az adatfeldolgozás alapvetĘ eszköze a számítógép. A számítógépeket a tárkapacitás, a feldolgozási sebesség, az adatviteli sebesség, a nagyság, a vételár, stb. alapján csoportosítják. A felsorolt jellemzĘk évrĘl évre (vagy inkább hónapról hónapra) változnak. Térinformációs rendszereket mind személyi számítógépre (personal computer), mind munkaállomásra (workstation), mind az elĘzĘeknél nagyobb teljesítményĦ (például mainframe) számítógépekre telepítenek. Ipari parkok esetében feltehetĘen a kevésbé költséges kiépítésekkel célszerĦ kezdeni a tevékenységet. Kezdetben a térinformációs rendszereket autonóm konfigurációként építették ki. Az elmúlt évtizedben viszont fokozatosan növekszik a hálózatok szerepe. Az Internet új, egyelĘre beláthatatlan fejlĘdési és felhasználási lehetĘséget biztosíthat a térinformatikának (Domokos 1999, Sárközy 2000, Hermann, Asche 2001). Ma már elképzelhetetlen –vagy legalább is nem célszerĦ- megfelelĘ hálózati kapcsolat nélkül rendszerek létrehozása.

7

Az adatközlés szöveges és képi formában, valamint multimédia felhasználásával lehetséges. Ennek megfelelĘen az adatfeldolgozáshoz is használt képernyĘ mellett a különbözĘ típusú sornyomtatók, plotterrel, képírók és multimédia eszközök tartoznak az adatközlést szolgáló hardver komponensek közzé. Térinformációs rendszerek esetében a szoftver felépítése Bill (1999) alapján a következĘ: • • • • • •

térinformatikai kommunikációs formák, térinformatikai felhasználói csomagok, térinformatikai alapfunkciók, szabványok (grafika, adatbank, Windows-rendszer stb.), rendszerkönyvtár (programnyelvek, matematika, stb.), rendszerszoftver (rendszer behívás, eszközök meghajtása, hálózat, stb.)

A térinformatikai szoftverek méretüket tekintve a nagy vagy az igen nagy méretĦ szoftverek közzé tartoznak. A szoftverek kialakításakor sajátos szempontot jelent, hogy a szoftvereknek a helyet és a helyhez kapcsolódó tulajdonságokat egyidejĦleg kell kezelniük. Ipari parkok esetében célszerĦ a térbeli elemzés és a megjelenítés alapfunkcióit biztosító viszonylag egyszerĦbb szoftverek felhasználásával kezdeni a tevékenységet. A térinformációs rendszerek alkotóelemeinek következĘ csoportját az adatok alkotják. Az adatok a valós világ objektumainak jellemzésére szolgálnak. Mind idĘtállóságukat, mind elĘállítási (vagy beszerzési) költségüket tekintve az adatok a térinformációs rendszerek meghatározó elemei. A valós világ jellemzésekor a kiválasztott hasonló objektumokat objektumosztályokba sorolják. Az osztályokon belül az egyes objektumokat azonosítóval különböztetik meg. A valós világot reprezentáló objektumok jellemzésére az adatok két különbözĘ típusa szolgál. Az objektumok helyzetét geometriai adatokkal, az objektumok tulajdonságait pedig szakadatokkal (attribútumokkal) jellemzik. A geometriai adatok lehetnek vektor adatok, vagy raszter adatok. A geometriai adatok az egyértelmĦ meghatározás érdekében valamilyen vonatkozási rendszerben kerülnek meghatározásra. A vonatkozási rendszerek biztosítják a geometriai adatok Földhöz történĘ kapcsolatának leírását. A vonatkozási rendszerek megemlítése azért indokolt, mivel az ipari parkok esetében is elĘfordulhat, hogy különbözĘ vonatkozási rendszerben meghatározott adatok kerülnek felhasználásra. Ha nem gondoskodunk arról, hogy az adatokat ugyanazon rendszerbe számítsuk át, az komoly mĦködési zavarokat eredményezhet. A szakadatok (attribútumok) a vizsgált objektum természeti eredetĦ (például geológiai) tulajdonságait, az emberi tevékenységgel létrehozott létesítmények (például távvezetékek) paramétereit, illetve bizonyos területek gazdasági, szociológiai jellemzĘit (például népsĦrĦség) tartalmazzák. A szakadatok lehetnek szövegesek, illetve számszerĦek. Az adatokat nyerhetik ún. elsĘdleges eljárással (például méréssel), vagy másodlagos eljárással (például InternetrĘl letöltve). A fejlĘdési tendencia a másodlagos eljárások térnyerését

8 mutatja. Az Internet számos kedvezĘ adatnyerési lehetĘséget biztosíthat. Minden esetben indokolt a tulajdonjogi kérdések tisztázása. Az adatok fontos jellemzĘje az adatminĘség. Tekintettel arra, hogy az ipari parkok térinformatikai tevékenysége kezdeti szakaszban van, már most érdemes megállapodni abban, hogy az adatok minĘségét mindig ellenĘrzik, s elĘírják a minĘséget tartalmazó ún. metaadatok biztosítását. A metaadatok fajtáit és megadási módjukat a Digitális térképekkel foglalkozó MSZ 7772-1 szabvány M3. Melléklete tartalmazza. A felhasználókat Bernhardsen (1999) alapján két nagy csoportba oszthatjuk. Az elsĘ csoportba azok a szakemberek tartoznak, akik napi munkájukban rendszeresen használják a térinformatikát. IsmerĘi valamilyen összetettebb térinformatikai szoftvernek. A rövidség kedvéért nevezhetjük ezeket a felhasználókat „profi” felhasználóknak. Ilyen profi felhasználok lehetnek ipari parkok esetében az épületek üzemeltetĘi. A másik csoportba azok a „civil” felhasználók sorolhatók, akik számítógépe alkalmas bizonyos térinformatikai funkciók ellátására, s azt alkalmanként használják. Ilyen alkalom lehet például egy szállításhoz szükséges útvonal megtervezése, vagy egy szakmai jelentéshez egy térkép felhasználása. A „civil” felhasználók köre az Internet terjedésével rohamosan növekszik.

1.5. A térinformációs rendszerek tervezése A térinformatikai tevékenységet minden esetben megfelelĘ tervezési módszerek alkalmazásával kell megkezdeni. A megalapozott tervezés hiánya a térinformatikai projekt sikerét kockáztatja. A tervezési folyamat legfontosabb lépései DetrekĘi, Szabó (2002) alapján a következĘk: • • • • •

a célok kitĦzése, a rendszer feladatának meghatározása, a támasztott követelmények összeállítása, az ajánlatok alapján a rendszer elemeinek kiválasztása, a rendszer telepítése, a rendszer mĦködtetése.

Az elsĘ rész a rendszer feladatának meghatározása a térinformációs rendszer bevezetésének ötletétĘl kiindulva, a koncepció kialakításán keresztül az esetleges pilot project tapasztalatainak értékeléséig tart. Ebben a periódusban kell választ adni arra az alapvetĘ kérdésre, hogy mi a rendszer tényleges célja. (Ez a kérdés magától értetĘdĘnek tĦnik, azonban gyakorlati példák mutatják, hogy egyértelmĦen megfogalmazott tényleges és reális célok nélkül is hoznak létre rendszereket, amelyek mĦködése azután nem zavarmentes). A periódus fontos eleme a szóba jöhetĘ felhasználói igények áttekintése és a rendszerrel kapcsolatos költség-haszon elemzés. Ekkor indokolt áttekinteni a rendszer bevezetésébĘl következĘ szervezési feladatokat és szervezeti átalakításokat. Ezt a periódust a rendszer elĘzetes tervezésének tekinthetjük. A második részben a támasztott követelmények összeállítása az elĘzetes tervezés eredményeinek értékelésén alapul. Ebben a periódusba határozzák meg a szükséges adatok körét, specifikálják az adatbázist, a rendszer funkcióit és teljesítményét. A specifikáció

9 kapcsán tekintettel kell lenni az adott szervezet már létezĘ informatikai adottságaira. Ebben az idĘszakban célszerĦ a hardverrel, szoftverrel, adatszolgáltatással kapcsolatos tenderek kiírása. A most jellemzett periódust tekinthetjük a végleges tervezés idĘszakának. FeltehetĘ, hogy az elĘzetes és a végleges tervezés a különbözĘ ipari parkok esetében számos közös elemet tartalmaz, ezért megfontolandó – esetleg jelen tanulmány elemeit is hasznosítva – az ipari parkok részére egy tájékoztató anyag összeállítása. A harmadik részben, a rendszer elemeinek kiválasztása során vizsgálják meg és döntik el, hogy az adott szervezet – az elĘzĘ periódusban megfogalmazott – céljainak a javasolt rendszerek közül melyik felel meg a legjobban. A döntés különbözĘ módszerek felhasználásával történhet. Mind a külföldi, mind a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági elemzés mellett az ajánlattevĘk szakmai hátterének vizsgálata is fontos. (Nem biztos, hogy a legolcsóbb ajánlat a legkedvezĘbb, ha azt olyan valaki teszi, aki még sosem foglalkozott térinformatikával). A szakmai ajánlattevĘk referencia munkáinak vizsgálata ipari parkok esetében azért is nagyon fontos, mivel elképzelhetĘ, hogy a térinformatikában kevésbé járatos vezetĘknek rendkívül kedvezĘnek tĦnĘ ajánlatokat tesznek, amelyek azonban nem valósulnak meg. Az önkormányzatok esetében számos ilyen esetet ismer a szakma. Ebben a szakaszban kell a kiválasztott szállítókkal megkötni a szerzĘdéseket. A negyedik lépés a rendszer telepítése. Ez a periódus magába foglalja a megrendelt hardver és szoftver szállítását, elhelyezését, tesztelését. A telepítés részét képezi az alkalmazó és mĦködtetĘ szakemberek képzése. A telepítést indokolt külön telepítési terv alapján végezni. Az ötödik periódus a rendszer mĦködtetése. A mĦködtetés célja a kitĦzött feladatok folyamatos megoldása. A mĦködtetés részét képezi a rendszer fejlesztésének folyamatos biztosítása is. Ha például valamely eredetileg csupán nyilvántartási célra létrehozott rendszert elemzési feladatok ellátására is alkalmazni akarjuk, az áttérés szintén fejlesztést igényel, (amelynek azonban tervezési része is van).

10

2. A TÉRINFORMATIKA ALKALMAZÁSI LEHETėSÉGEI AZ EGYES IPARI PARKOKON BELÜL

2.1. Az alkalmazási lehetĘségek áttekintése Az egyes ipari parkokon belül a térinformatika alkalmazásának a következĘ feladatok megoldásakor látjuk a lehetĘségét: • • • • • • •

a tulajdon viszonyok rögzítése, a parkon belüli közmĦ infrastruktúra mĦködtetése, a park egyes épületeinek üzemeltetése, környezetvizsgálat, közlekedési, logisztikai feladatok parkon belüli részének megoldása, a park marketing tevékenységének segítése, a parkon belül folyó gazdálkodás támogatása.

A felsorolás jelenlegi ismereteinken alapul. Várható azonban, hogy a lehetĘségek a továbbiakban bĘvülhetnek. Az egyes feladatok tárgyalásakor az 1.5. pontban leírtaknak megfelelĘen vázoljuk a térinformatika alkalmazásának célját. Utalunk a felhasználásra kerülĘ adatok körére és forrásaira. Ezen kívül vizsgáljuk, hogy a feladat önálló rendszer létrehozásával, vagy meglévĘ rendszerhez történĘ csatlakozással oldható-e meg. A felsorolt feladatok részben már kifejlesztett, országos vagy lokális térinformatikai rendszer segítségével oldhatók meg (például a tulajdonviszonyok rögzítése), részben viszont a parkon belüli önálló rendszer létrehozását igénylik (például az épületek üzemeltetése). Ha több különbözĘ feladat is önálló rendszer létrehozását igényli, akkor indokolt a park egységes térinformációs rendszerének létrehozása. A bevezetésben rögzített elvek alapján a térinformációs rendszer lehet a park információs rendszerének egyik eleme. Az egységes parki térinformációs rendszer létrehozásakor speciális feladat a különbözĘ jellegĦ objektumok geometriai adatai egységes vonatkozási rendszerének a megválasztása. A jelenlegi elĘírások szerint ez a vonatkozási rendszer megegyezik az Egységes Országos Térképezési Rendszer vonatkozási rendszerével, az Egységes Országos Vetületi Rendszerrel (EOV). Ebben a rendszerben azonban az ország bizonyos részein jelentĘs torzulások lépnek fel (például 20 cm/km). Ilyen esetekben indokolt lehet önálló vonatkozási rendszer választása. Az ipari park térinformációs rendszerének létrehozásakor el kell végezni az 1.5. pontban leírt tervezést. A tervezési folyamatba indokolt bevonni az egyes szállítóktól független térinformatikai szakértĘt.

11 2.2. A tulajdonviszonyok rögzítése A tulajdonviszonyok rögzítésének célja park egésze, illetve a parkon belüli önálló tulajdonú részek – ha léteznek ilyenek – tulajdonviszonyainak rögzítése. Magyarországon a tulajdon rögzítését 1972 óta az egységes ingatlan-nyilvántartás végzi. (Korábban két egymástól független – kataszteri funkciót ellátó – rendszer létezett. A kataszter fiskális funkcióját a földhivatalok által vezetett földkönyv, jogi funkcióját viszont a bíróságok által vezetett telekkönyv valósította meg). Az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi helyzetét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szabályozza. A törvény alapján: 2. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentĘs tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is.

Az ingatlan-nyilvántartás jelentĘsebb elvei a következĘk: • • •

a bejegyzési elv, közhitelesség elve, nyilvánosság elve.

Az ingatlan-nyilvántartást az ingatlan fekvése szerinti körzeti fölhivatal, Budapesten a FĘvárosi Kerületek Földhivatala vezeti. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer objektumainak a földrészletek tekinthetĘk. Ezek körét a törvény a következĘkben szabja meg: 11. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet: a) a föld felszínének természetben összefüggĘ, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelĘi (kezelési) viszonyok, b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelĘi viszonyoktól függetlenül, c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és keresztezĘdéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelĘje (kezelĘje) azonos. (4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket

Az ingatlan-nyilvántartás részei: • • •

a tulajdoni lap (ez tartalmazza az egyes földrészletekhez tartózó jogokkal – mint a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, szolgalmi jog, stb. – kapcsolatos attribútum adatokat), az ingatlan-nyilvántartási térkép (a geometriai adatokat és az azokkal kapcsolatos attribútumokat foglalja magába), okirat tár.

12 A földrészletek azonosító funkcióját a helyrajzi szám tölti be. Ez teremt kapcsolatot a tulajdoni lap és az ingatlan-nyilvántartási térkép között. Ezzel kapcsolatosan a törvény a következĘen rendelkezik: 19. § (1) Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentĘs tényeket a számítógépen kezelt tulajdoni lapra kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni. (2) A tulajdoni lapokat településenként egytĘl kezdĘdĘen számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép a törvény alapján a következĘket tartalmazza: a) a település neve és térképszelvény száma, b) a település közigazgatási határvonala, valamint a belterület, külterület határvonala, c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma, d) épület, építmény, e) alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése, f) a földminĘsítési mintatér, valamint a földminĘsítéssel megállapított minĘségi osztályok határvonalai, g) dĦlĘnév, utcanév és házszám, h) közterületrĘl, illetve más ingatlanáról nyíló pince bejárata.

A térinformatikai szemléletĦ ingatlan-nyilvántartás megvalósítására készül a TAKAROS rendszer. Ennek a rendszernek a telepítése – Budapest kivételével – az ország egészére 2000ben befejezĘdött. A TAKAROS rendszer jelenleg a szöveges adatok kezelésére alkalmas, az ingatlan-nyilvántartási térképek fogadására egyelĘre nem. Budapesten egy másik rendszert, a Budapesti Ingatlan-nyilvántartási Információs Rendszert (BIIR) használnak. Az ingatlan-nyilvántartási térképek az MSZ 7772-1 Digitális térképek 1. rész: A digitális alaptérkép fogalma modellje szabvány alapján összeállított DAT elĘírás szerint készülnek. Ezek a térképek jelenleg csak az ország kisebb részére készültek el. A leírtakból következik, hogy az ipari parkok tulajdonviszonyainak rögzítése, egy országos, vagy Budapesten egy budapesti rendszer keretében történik. Az egyes ipari parkok esetében figyelembe kell venni, hogy az adott területre elkészült-e már az ingatlan-nyilvántartási térkép vagy sem. Ha elkészült a térkép, akkor azt kell vizsgálni, milyen annak az összhangja a park területérĘl készített egyéb térképekkel (például a közmĦ térképekkel). Ha a térkép még nincs készen – de közeli idĘben – tervezik az elkészítését, akkor a parkok vezetĘinek érdemes kísérletet tenni, hogy a térképezés ne csak az ingatlan-nyilvántartáshoz szükséges adatokat tartalmazza, hanem az egyéb mĦszaki adatokat is. Több önkormányzat elérte, hogy – megfelelĘ térítés ellenében – az ingatlan-nyilvántartási térkép az egyéb feladatokhoz szükséges adatokat is tartalmazta. Az ingatlan-nyilvántartási adatok (jelenleg csak azok szöveges része) jelenleg már az ún. TAKARNET rendszer segítségével hálózaton is hozzáférhetĘk. A jelenlegi elĘírások ügyvédek, közjegyzĘk részére elĘfizetési lehetĘséget biztosítnak. Érdemes lenne annak vizsgálata, hogy tagjainak nyújtható szolgáltatásként az Ipari Parkok Egyesületének megéri-e az elĘfizetési jog megszerzése.

13

2.3. A parkon belüli közmĦ infrastruktúra mĦködtetése Az ipari parkok tevékenységében nagyon fontos részt jelentenek a közmĦvek, hiszen ezekre támaszkodva tudják a parkban mĦködĘ vállalkozások, intézmények ellátni feladatukat. A közmĦ infrastruktúra kapcsán a következĘ típusokat lehet megemlíteni: • • • • • • • • • •

ipari, tĦzi és ivóvíz gĘz és forró víz szennyvíz- és csapadékvíz csatorna hulladékszállítás és -kezelés villany gáz távfĦtés telefon kábeltelevízió Internet.

A parkok közmĦ infrastruktúráját elsĘként teljesen digitális formában célszerĦ felmérni (adatgyĦjtés), majd az adatokat tárolni és elemezni. A különbözĘ közmĦvekhez azonban nem elegendĘ az egyes közmĦféleség saját adatait begyĦjteni és kezelni, sok esetben kiegészítĘ információk (terep domborzata, talaj típusa, csapadék éves eloszlása stb.) tárolására is szükség van. Csatornahálózat esetén például a rendszer objektumaihoz a következĘk tartozhatnak (ÖllĘs 1990): • • • • • • • • •

vezetékszakaszok bekötĘcsatornák védĘcsövek keresztezési mĦtárgyak szabályozott elzáró szerelvények tehermentesítĘ mĦtárgyak aknák víznyelĘk tározómedencék.

A rendszert alkotó objektumokhoz számos szakadat (attribútum) rendelhetĘ, amelynek begyĦjtése, menedzselése és lekérdezése fejlett informatikai rendszereket igényel. Példaként a csatornaszakaszok attribútumai az alábbiak lehetnek: • • • • • • • •

a csatorna átmérĘje a csatorna anyaga a csatorna lejtése a csatorna építési ideje a vízelvezetés módja az áramlási viszonyok a talaj típusa a burkolat típusa

14 •

a bekövetkezett sérülések ideje, jellege.

A közmĦhálózat üzemeltetése kapcsán aligha kell hangsúlyozni, hogy a vázolt adatok birtokában hatékonyan, ugyanakkor optimálisan lehet a park mĦködését biztosítani, a szükséges rendszeres ellenĘrzéseket tervezni és végrehajtani, illetve az esetleges módosítások (pl. új bérlĘ speciális igényei miatt) menetét kialakítani. Az ipari parkok intézményeinek saját közmĦhálózatának felmérésére, azok állapotának nyomon követésére kiváló lehetĘséget nyújtanak a képi technológiák, amelyek nemcsak dokumentálni tudják adott idĘponthoz rendelve a hálózat egyes elemeit (pl. a csövek korrózióját), hanem a felvételek kiértékelésével a beavatkozások és azok üteme is tervezhetĘ, a várható költségek becsülhetĘk, ezáltal a park intézményeinek, vállalkozásainak munkáját így minimális mértékben kell korlátozni vagy megszakítani. A közmĦhálózat felmérésében – különös tekintettel például a csĘhálózatokra – például új lézeres technológiát is kínálnak, melynek segítségével nem csupán a megvalósulást követĘen, hanem akár hosszabb mĦködtetés után vagy folyamatos üzemeltetés során is lehetséges a felmérést elvégezni (Cyra 2003).

CsĘhálózat lézeres felmérésének eredményképe A közmĦvagyon felmérésének illetve annak állapotának dokumentálásában az ún. mobil térképezĘ megoldások (mobile mapping) szintén kiemelt szereppel, jelentĘséggel bírnak. A szakemberek viszonylag kis ráfordítással tudják e technológia segítségével a közmĦveket, azok attribútumait vagy az attribútumok változásait detektálni, majd térképezni, illetve az adatbázisban a javítást eszközölni. A közmĦvek és az épületek adatai számára a térinformatika AM/FM (Automated Mapping/Facility Management) megoldásai kiválóan alkalmazhatók. Ilyen típusú rendszerekkel több nagy szoftverfejlesztĘ is rendelkezik.

15

2.4. A park egyes épületeinek üzemeltetése Az ipari parkok tevékenységének jelentĘs része az épületekben történik. A park épületeinek megfelelĘ kihasználtságához, továbbá azok állapotának megĘrzéséhez lényeges, hogy az épületekrĘl részletes felmérés, majd adatbázis készüljön. Az ipari parki létesítmények felmérését követĘen azok állapotát, és az állapot változását szintén célszerĦ folyamatosan regisztrálni. Az épületfelmérésnek nem csupán az a célja, hogy kataszter készüljön a parkban megtalálható különbözĘ méretĦ épületobjektumokról, hanem az is, hogy azok állapotát leíró, bemutató szakadatok is tárolásra kerüljenek. Ezek az adatok szolgálhatják többek között: • • • •

az épületek hasznosításában lényeges tervezés alapját: pl. nedvességtartalom, tĦzállóság stb. a katasztrófavédelem számára fontos adatszolgáltatást: pl. benne dolgozó, lakó emberek számát, helyét stb. az intézmény látogatóinak tájékoztatásához szükséges adatokat: pl. az épület külsĘ burkolatának minĘsége, színe, emeletek száma. irodai létesítmények, tárgyaló- és konferenciatermek esetén a szolgáltatások típusai, a terem vagy termek befogadóképessége.

Az épülethasznosítás szempontjából lényeges adat a tulajdonosok elsĘdleges hasznosítási célja, amelynek ismeretében megfelelĘ marketingtevékenységgel új bérlĘt lehet „toborozni”. Az egyes épületek és épületegyüttesek használatának megkezdése elĘtt indokolt lehet pl. tĦzvédelmi és más szakemberrel történĘ konzultáció, amelynek számszerĦsített eredményei „épület-törzsadatként” térbeli rendszerben tárolandó. A parképületek felmérésében az elĘzĘ pontban említett technológiák mellett szóba jöhetnek a különféle fotogrammetriai és távérzékelési technológiák alkalmazása, amelyek többnyire szervesen kapcsolódnak térinformatikai rendszerekhez. Lényeges megemlíteni az épületekrĘl készített felmérési adatok fontosságát a vezetĘi információs rendszer, a marketing rendszer és a gazdálkodási rendszer szempontjából. Az adatokhoz való hozzáférésre indokolt valamilyen általánosan használt protokoll (hipertext) vagy alkalmazás-bĘvítés (plug-in) alkalmazása. A park épületei közötti (ügyfél) navigáció számára készíthetĘ animáció is, amely számítógépes grafikai technikákkal vagy akár felvevĘkamerás (fotogrammetriai) „mozi” létrehozásával segítheti az ügyfelek útbaigazítását. A lehetĘségek közül korszerĦnek mondható az interneten és intraneten megvalósítható virtuális valóságmodellek (VRML) használata, amely elĘnyei fokozhatók a látványképre integrált információs funkciók (lekérdezések, nyomógombok, „táblák”) beépítésével.

16

Épületek megjelenése VRML-környezetben. Jól megfigyelhetĘk a vezérlĘ felület elemei Amennyiben várható, tervezhetĘ, hogy az adott ipari park nagyobb mennyiségĦ munkatársat fog alkalmazni vagy a jelenlegi lakáskörülmények javítása közeli cél, az ipari parkhoz lakópark létesítése lehet célszerĦ. Ebben az esetben a két park létesítmény helyhez rendelt adatainak nyilvántartása praktikusan egyetlen térinformatikai rendszerben történhet. Az épületek üzemeltetéséhez kapcsolódhat a tulajdonviszonyok rögzítésén túl a szabályozási és beépíthetĘségi adatok gyĦjtése, kezelése és elemzése, valamint felhasználása a park tervezésében. 2.5. Környezetvizsgálat A magasabb minĘségĦ ipari parkok üzemeltetéséhez elengedhetetlen a park környezetének ismerete. A környezetrĘl azonban kétféle információ gyĦjtendĘ: • •

egyrészt a parkot körülvevĘ terepfelszín parkra gyakorolt hatása szempontjából másrészt a park környezetére gyakorolt hatása szempontjából.

A körülvevĘ természetes és mesterséges környezet parkra gyakorolt hatása lényeges, amennyiben a parkban olyan intézmények mĦködnek, amelyek pl. zaj, rezgés stb. érzékenyek. Ilyen esetekben a környezet elĘzetes felmérésének ismeretében döntenek a potenciális bérlĘk a betelepülésrĘl. Az objektív és a késĘbbi mĦködés szempontjából fontos adatszolgáltatás emiatt gazdasági haszonnal is kifejezhetĘ. A környezet viselkedését leíró jellemzĘk mérését követĘen térinformatikai módszerekkel azok térbeli hatása elemezhetĘ, számítási modellek jeleníthetĘk meg a szokásos térképi tartalommal való kiegészítéssel. Az ipari park környezetre gyakorolt hatásának megfigyelése pedig a park intézményeinek kontrolljával, a park mĦködési engedélyeinek folyamatos biztosításával is kifejezhetĘ. A környezeti hatások lehetnek:

17 • • • •

zajkibocsátás káros, veszélyes anyag kibocsátása hĘterhelés sugárzások

amelyek megjelenhetnek, terjedhetnek a park talajában, vizeiben és a parkkal kapcsolatos légtömegekben. Az ipari parkok környezetében kiemelkedĘ fontosságúak lehetnek a jelentĘsebb települések, természetvédelmi egységek (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek stb.). A békés egymás mellett élés elvét követve az ipari parkoknak igazodniuk kell továbbá például a védettséget jelentĘ ivóvíz-bázisokhoz, hév- és gyógyvizekhez is.

Színes infravörös felvétel az Országközepe Ipari Parkról, Újhartyán Mind a parkra gyakorolt környezeti hatások, mind a park által kifejtett hatások hatékony térinformatikai adatgyĦjtĘ és -elemzĘ technikákkal tanulmányozhatók. Ezek között eszközként lehet megemlíteni a fekete-fehér és színes, a normál és infravörös légifényképeket, az optikai, radaros és lézeres távérzékelési felvételeket, s természetszerĦleg a rapid terepi módszereket, mint például a mobil térképezés GPS-szel, pen-computerrel és más közvetlen érzékelĘvel. Érdekes és Magyarországon is egyre inkább elĘtérbe kerülĘ megoldásnak tekintik a digitális ortofotók felhasználását. Az automatikus módszerek segítségével az épületek állapotát, sĘt meglétét is folyamatosan lehet minimális emberi beavatkozással érzékelni, illetve a térképezni.

18 A környezeti adatok között remekül hasznosíthatók a meteorológiai és klima-adatbázisok. Segítségükkel több jelenség lefolyását pontosan lehet modellezni, illetve a tapasztalt hatások okai deríthetĘk ki. A környezeti hatások vizsgálatában számos eredményesen alkalmazott távérzékelési szenzort nevezhetünk meg: • • • • •

Landsat TM, ETM SPOT IKONOS QuickBird ASTER.

A nagy- és közepes felbontású berendezések által szolgáltatott felvételek hasznosítása azonban kettĘs: a marketing számára is azonnal továbbíthatók háttéranyagként.

Légifényképes megjelenés: Komlói Ipari Park Az ipari parkok környezetének folyamatos vizsgálatában, monitorozásában szintén igen komoly szereplĘként vehetnek részt a különbözĘ automatikus szenzorok. Segítségükkel állandó emberi megfigyelés helyett „gépesített” módon lehet mérni a különféle káros anyagok (szilárd [pl. por, korom], cseppfolyós [pl. ipari mosószerek, olajok] és gáz [pl. festékgĘzök, füstgázok] állapotban egyaránt) kibocsátásának mértékét, a csapadékban megtalálható

19 bizonyos anyagok koncentrációját, zajszintjét stb. Az automatikusan gyĦjtött adatok segítségével monitoring jellegĦ térinformatikai rendszerrel folyamatosan nyomon követhetĘ a park környezeti hatása, alkalmas interpolációk és extrapolációk, valamint modell-szimulációk segítségével pedig a hatás vándorlása is számítható, térképezhetĘ, adott esetben elĘre jelezhetĘ.

Az ipari park környezete légifényképen: Claudius Ipari Park, Szombathely A környezetvizsgálathoz kitĦnĘen használható, de az ipari parkok további támogatásához is felhasználható légifényképek szolgálhatják többek között a lakossági tájékoztatást (fórumokat, vitákat és más rendezvényeket) is. 2.6. Közlekedési, logisztikai feladatok megoldása Az ipari parkok szempontjából azok közlekedési infrastruktúrája a mĦködésre nézve döntĘ, hiszen több ipari intézmény tervezi úgy a folyamatait, hogy minél kisebb mértékĦ raktározásra legyen szükség, s ezáltal takarítanak meg jelentĘs költségeket. Ennek a stratégiának azonban elengedhetetlen folyománya, hogy a beszállítók pontossága kulcsfontosságú. A park létesítményeinek ezért már a kiválasztás szakaszában részletes és pontos ismeretekkel kell rendelkezniük a park közlekedési lehetĘségeirĘl. A közlekedési hálózat részének kell tekintenünk • • • •

a közúti úthálózatot a vasúti hálózatot a folyami közlekedési útvonalakat valamint a légi közlekedés létesítményeit.

A felsorolt közlekedési infrastruktúra természetesen keverten fordul elĘ, adott szituációban a létesítmények egymásra utaltságát is ismerni kell a tervezéskor.

20 A parkban mĦködĘ intézmények számára véleményünk szerint azt is ismerni kell, hogy a térségben milyen jellegĦ, típusú és volumenĦ fejlesztések várhatóak. Ezeknek az adatoknak a begyĦjtése történhet a különbözĘ rendezési tervek (pl. települések részletes rendezési terve – RRT) tartalmának megfelelĘ szintĦ integrációjával. A közlekedési infrastruktúra geometriai adatain túl számos attribútumára szintén szükség van. A park fejlesztésében, pl. új berendezések, gyártósorok szállításakor lényeges adatok közé tartozik az összekötĘ utak burkolatának típusa, teherbírása, szélessége, a keresztezĘ hidak és felüljárók magassága, de szóba kerülhetnek a méreten felüli terhek szállításakor a szakaszok hosszúsága is.

Úthálózati példa: Battai Ipari Park, Százhalombatta A rendszeres közlekedés számára bír információval a forgalom mértékérĘl gyĦjtött adathalmaz, hiszen a szállító jármĦvek kiszolgálásában lényeges, hogy mennyi várakozással, milyen haladással lehet tervezni. Ezekhez az adatokhoz természetesen nemcsak az összesített értékeket soroljuk (egységjármĦben kifejezve), hanem érdekes a jármĦkategóriánkénti bontás, továbbá az idĘ szerinti csoportosítás is: óra, hét napjai, évszakok alapján. A komplex ipari parkok esetében a logisztikai rendszerekben kiválóan hasznosíthatók a parkon belüli jármĦvekre szerelt GPS-egységek, melyek segítségével többek között • • • •

a flottához tartozó jármĦvek (teherautók, targoncák stb.) pillanatnyi helyzete ismert a helyzet alapján a legközelebbi szabad kapacitású jármĦ lekérdezhetĘ és igényelhetĘ a jármĦvek napi munkája naplózható, ez alapján vezetĘi és akár számlázási információ gyĦjthetĘ a logisztikai folyamat a regisztrált útvonalak alapján optimalizálható.

Az egyes jármĦvek navigációja, illetve a sofĘrök munkája, de a parkba látogatók tájékozódása is könnyíthetĘ, ha a GPS-es helymeghatározást „hely alapú szolgáltatásokkal” (location based services – LBS) egészítik ki. Ennek a szolgáltatásnak az alapja az, hogy a pozícionáló egység (aminek nem kell feltétlenül GPS-nek lennie, hanem lehet például mobil telefon is) által megállapított helyhez kapcsolva információ közölhetĘ. Ilyen információ lehet bizonyos

21 gépek, berendezések, helyek megközelíthetĘsége (pl. a parkban legközelebbi internetes csatlakozási pont, legközelebbi pénzjegy-automata). A térinformatikai rendszerek és az LBS jelenlegi fejlĘdési ütemét alapul véve az épületen belüli navigáció és szolgáltatás is hamarosan hétköznapivá válik; korszerĦ háttérrendszert feltételezve ez a funkcionalitás opcionálisan rendelkezésre áll. A logisztikai feladatok megoldásához szorosan kapcsolódnak a parkokban megtalálható különféle kommunikációs és telekommunikációs megoldások mĦködtetése is. Ide tartozik ilyen értelemben • • • • •

vezetékes telefonhálózat minden kiegészítĘ egységével, berendezésével együtt a mobil telefonos hálózat szintén teljes kiépítésben az internetes és intranetes célú számítógép-hálózatok teljes kiépítésben kábeltelevíziós hálózatok biztonsági berendezések (ipari kamerák, behatolás-érzékelĘk, beléptetĘ rendszerek stb.) kommunikációs hálózatai és berendezései.

A kommunikációs rendszer komplex mĦködtetésében a térinformációs rendszerek elengedhetetlenek. A logisztikai feladatokban gyakori, hogy a mozgó egységek egy rögzített irányító (diszpécser) állomással, berendezéssel folytatnak párbeszédet. A diszpécser kiszolgálása szinte kizárólagosan térinformációs módszerekkel történik. A korszerĦ térinformációs rendszerek kihasználják az információs technológia új lehetĘségeit (SMS, email, internetes böngészĘk, WAP-os kapcsolat, GPRS kapcsolat, Bluetooth kapcsolat stb.), melyeken keresztül a közeljövĘben az automatikus irányítás is elképzelhetĘ. Az internetes megoldások révén az ipari park létesítményeivel kapcsolatban álló szállító vagy megrendelĘ is megfelelĘ jogosultságok birtokában követheti a parkon belül a jármĦvek útját. Az ipari parkok logisztikai megoldásaiban érdemes elemezni a park munkatársainak, dolgozóinak munkába jutási körülményeit, lehetĘségeit, továbbá a lakás (pl. „munkásszálló”) megközelíthetĘségét. A munkaerĘ napi vándorlása optimalizálható, akár az idĘbeli aspektusait tekintve (pl. kapuk terheltségének kiegyenlítése), akár a helyzeti vonatkozásaiban (pl. utak csúcsforgalma, ingajáratok beállítása). A dolgozók szállításában továbbá be kell gyĦjteni az adatokat és esetleg elemzéseket kell végezni a tömegközlekedés vonatkozásában is. Mivel gyakran az ipari parkok külföldi üzleti partnerekkel is kapcsolatban állnak, tĘlük alapanyagokat, nyersanyagokat, alkatrészeket vásárolnak és kapnak meg, majd az elĘállított termékek és félkész termékek külföldre történĘ szállításával is kell foglalkozni, ezért a logisztikai központok esetén kulcsfontosságú lehet az országhatárokra vonatkozó információk kezelése (elérhetĘsége, nyitva tartása, ügyintézĘk adatai stb.) Ezeket a kialakított térinformációs rendszerhez lehet illeszteni. A vámszabadterületek kezelése, szabad kapacitásainak nyilvántartása, díjszabása és más helyhez rendelhetĘ üzleti adatai szintén lényegesek, melyek menedzseléséhez a térinformációs rendszerek lehetĘségeinek kiaknázását javasoljuk. Az ipari parki logisztika egyik különleges feladatának tekinthetjük a katasztrófa-védelem, a tĦzoltóság, rendĘrség és mentĘszolgálat kiszolgálását. A biztonsági rendszer részét képezĘ érzékelĘk alapján automatikus lokalizálás, riasztás váltható ki, amihez gyors szakértĘi helyzeti elemzés kapcsolódhat. Ennek a helyzeti elemzésnek a támogatásában szintén

22 kitĦnĘen tudnak a szakemberek a térinformatikai funkcionalitásra támaszkodni. Példaként említhetjük meg a tĦzfészek közelében dolgozó munkahelyek lekérdezését, a továbbterjedés veszélyének kitett tĦzveszélyes anyagok, épületek azonosítását vagy akár a mentési útvonalak tervezését. A logisztikai rendszerek kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a szolgáltatási színvonal szerint több lépcsĘs, skálázható megoldás javasolt a térinformatika területén. A skálázhatóság a kiszolgáló hardver eszközök és szoftverek funkcionalitására, a használt adatbázis méretére és hozzáférhetĘségére egyaránt vonatkozhat.

2.7. A park marketing tevékenységének segítése Az ipari parkok üzemeltetésekor jelentĘs bevételi forrásokat jelenthet a megfelelĘ módszerekkel, eszközökkel és alkalmas fórumokon végzett marketing. A népszerĦsítĘ marketingmunkában – úgy gondoljuk –, hogy a hatékony és megfelelĘen feltöltött, kezelt térinformatikai rendszer igen nagy segítséget tehet.

Látványkép az ElsĘ Szegedi Ipari Parkról A marketing szempontjából a térinformatikai rendszerrel szemben támasztott elvárások a következĘk: •

pontos és gyors áttekintést adjon o a területet használókról o a tulajdonosokról

23

• • • • •

o a közmĦ és más infrastruktúrákról o minden olyan szakadatról, amely tárolásra került alkalmas látványképeket is tartalmazzon, amelynek segítéségével a nem szakemberek is el tudják képzelni és helyezni az új létesítményeket fokozatosan bĘvíthetĘ, skálázható legyen képes legyen a „meggyĘzésen túl” a tervezĘk megfelelĘ kiszolgálására biztosított legyen a kellĘ részletességĦ vezetĘi információ megjelenítése könnyen kezelhetĘ, esetleg minimális informatikai tudás birtokában is használható legyen adott funkcionalitás mellett.

A marketing számára ezért a fentieknek megfelelĘen a térinformatikai rendszernek grafikus felhasználói felülettel kell rendelkeznie, amely korszerĦ számítógépes grafikára támaszkodó vizualizációval tudja megjeleníteni a tárolt és elemzett adatokat. A részletes és szerteágazó adatok gyĦjtése feltehetĘen többirányú adatgyĦjtési és kezelési képességet, de akár szakterületet is jelent, emiatt az elosztott adatkezelés szintén bevált módszer lehet. Az adatok bevitelében, kezelésében, mentésében és módosításában igen lényeges a szenzitív adatok jelenléte miatt a gondos jogosultság kezelés. Ennek a jogosultságkezelésnek megfelelĘ háttér adatbáziskezelĘket kell a térinformatikai megoldásban alkalmazni, illetve integrálni. A látvány elérése érdekében az új térinformációs szoftverek törekednek a grafika kihasználására, ezért mindenképpen a friss verziók bevezetését kell megvalósítani. A látványok hatása fokozható, ha digitális képeket is illesztünk a rendszerbe • • • •

háttérképként háttér-térképként elemzési alapadatként vizualizációs kiegészítĘként.

A digitális képek bevitelében légi és Ħrfelvételek, továbbá földi gyĦjtési képek egyaránt szóba jöhetnek. Az állóképek mellett a mozgóképes (pl. digitális videofelvételek) szintén igen jelentĘs mértékben emelhetik a park megítélését. A felsoroltakon kívül természetesen több megjelenési forma közvetlenül képet produkálhat, például a domborzati viszonyokat bemutató perspektív kép stb. A terepfelszínrĘl készített digitális domborzatmodell kiválóan egészíthetĘ ki ráfeszített kameraképekkel, például légifényképbĘl elĘállított ortofotóval. A nyert perspektív látvány ugyanazt a látszatot kelti, mintha a „megrendelĘ” meghatározott helyrĘl például repülĘgéprĘl fényképezte volna le a park adott részletét. Ennek a látványképnek az elĘállítása azonban kérésre szinte bármely irányból megvalósítható, utólagos repülés, és végeredményben költségek nélkül. A látványképekbĘl azok sorozata is, ún. mozi (movie) készíthetĘ; a mesterségesen elĘállított mozgó képek meggyĘzĘ ereje meglepĘ és terjedĘfélben van a napi építészi gyakorlatban. A marketing számára új lehetĘségeket jelentĘ médiák kiszolgálására szintén törekszik a térinformatika. Az Internet böngészĘi számára az adatbázisban tárolt és kezelt térképek a hozzájuk kapcsolható szakadatokkal együtt (majdnem) tetszĘleges jelkulcs alkalmazása mellett publikálható. Ennek a technikai megoldására a komolyabb szoftverfejlesztĘk webszerver kiegészítésként forgalomba hozott térkép szerverei (map server) szolgálnak. Utólagos kiegészítĘ driver vagy egyszerĦ böngészĘ segítségével gyorsan és ellenĘrzött módon lehet a térinformatikai adatbázis tartalmát közölni. Ezeknél a megoldásoknál a digitális képek kezelése és többé-kevésbé megoldott.

24

A látványképek, mozgóképes látványképek, valamint az internetes technológia ötvözeteként lehet a virtuális valóságok (VRML) készítését említeni. Mivel több térinformatikai rendszer grafikus fejlesztésekor gazdag funkcionalitású függvénykönyvtárak megvásárlásával operálnak, a felhasználói oldal elĘnyeként jelentkeznek ezek a kidolgozott és modern megoldások. A VRML modellekben ráadásul nem csupán a vizualizáció a cél, amely a geometriát és esetleg színezés vagy mintázat formájában bizonyos szakadatok ábrázolását jelenti, hanem megfelelĘ szoftvereszközökkel komplex irányítási, navigációs, sĘt vezérlési felületek, beavatkozások menüi, gombjai is kezelhetĘk. Az ipari parki menedzsment számára az új internetes és mobil kereskedelmi formák, mint az e-commerce, i-commerce, m-commerce és társai új kihívást jelentenek, amelyekhez a mai rendszereknek fel kell készülniük. Külföldön már mĦködnek térinformatikai alapokon mĦködĘ e-kereskedelmi megoldások, reméljük, hogy az ipari parkok ügyes-bajos dolgait is lehet ezekkel az eszközökkel intézni. Ehhez azonban mindenképpen fontos a hatékony térbeli adatokra támaszkodó térinformációs rendszerek kialakítása.

2.8. A parkon belül folyó gazdálkodás támogatása A napi gyakorlat számára talán a gazdálkodási támogatásban jelentkezhet a térinformatikai rendszerek használatának legnagyobb elĘnye. Az operatív mĦködés nem nélkülözheti azt az információt, amely pontos helyhez köthetĘ, vagyis az ipari park mĦködtetĘjének ismernie kell a park minden részletére vonatkozó összes információt. Ennek a tájékoztatásnak a nélkülözhetetlen eszköze a térinformatika és annak tárgyiasult megvalósítása egy alkalmas szoftverrendszer. A gazdálkodásban kezelt üzleti információk közül igen sok egyszerĦen belátható módon köthetĘ helyhez, pozícióhoz. Egy ipari park üzemeltetĘje, de használója számára például a bérleti díjak ismerete nagyon fontos; ez a díj viszont a terület jellegétĘl, fekvésétĘl, frekventáltságától stb. függ, így földrajzi értelemben változó. Ennek a fajta üzleti adatnak tehát javasolt a térinformatikai kezelés. A térinformatika alkalmazásának gyakorlatilag három szintje képzelhetĘ el (általában, de konkrétan a gazdálkodásban is): • • •

operatív irányítás stratégia.

Ennek a három szintnek megfelelĘen a megoldható feladatok a következĘk lennének. Operatív alkalmazás például a közmĦadatok kezelése, gyĦjtése és a park monitorozása. Az irányítási szinten ezzel szemben már beavatkozások következhetnek be, amelyeknek az alapját térinformatikai rendszerben tárolt adatok alapján hozták meg a szakemberek: pl. egyegy felújítás érdekében utak lezárása, csĘvezetékek elzárása stb. A stratégiai szinten használt térinformatika pedig a park jövĘje szempontjából fontos határozatok, döntések elĘkészítésében játszik jelentĘs szerepet: különbözĘ variánsok készíthetĘk modellszámítások alapján, így a park hosszútávú mĦködése figyelembevételével lehet a bevételeket optimalizálni.

25

A térinformatikai szereprĘl azonban mindenképpen említeni kell, hogy a mĦködtetés céljából használt rendszerek jóval szerényebbek, mint a (stratégiai) tervezésre és beruházás elĘkészítésére, lebonyolítására megfelelĘk. A gazdálkodás egyik fontos momentuma a vezetĘi információk gyĦjtése és kezelése. A térinformatikai rendszerek technológiái már ma is támogatják, sĘt biztosítják, hogy az adatokhoz való hozzáférés ellenĘrzött legyen (jogosultságok szempontjából is), de olyan értelemben véve szintén, hogy milyen gyakorisággal van szükségük az intézményeknek bizonyos típusú információkra. Adott esetben ez az információ magának a parknak is költségeket jelent, így a vezetés számára lényeges tudni az ezekhez történĘ hozzáféréseket. A vezetĘi információk kezelésére a legtöbb információs rendszerben külön modul áll rendelkezésre: vezetĘi információs rendszer (management information system – MIS). Az MIS-nek pontos adatokat kell tartalmaznia a térinformatikai adatbázis aktualitásáról, teljességérĘl és minden lényeges minĘségi jellemzĘjérĘl. Azt aligha kell hangsúlyozni, hogy az automatikusan gyĦjtött adatok bekerülési költségei mennyivel kevesebbek, mint az esetenként végrehajtott manuális felmérésé! A vezetĘi információs rendszerrel szinte együtt lehet az adathozzáférés kapcsán a számlázásról is szót ejteni. Bizonyos típusú adatok, vagy a hozzájuk rendelhetĘ szolgáltatások bevételt jelentenek az ipari parknak vagy az üzemeltetĘnek közvetlenül, ezért a számlázással összekapcsolt vezetĘi rendszer használata a legkézenfekvĘbb. A számlázási rendszer számára lényeges adatok szintén térinformatikai adatbázisból átadhatók; ennek már bevált útjai vannak manapság is (riportgeneráló opciók, pl. Crystal Report). A vezetĘi rendszerben a partnerek adatai is kiválóan rögzíthetĘk, nem ritkán így a parkban mĦködĘ intézmények számára saját belsĘ ellenĘrzés is biztosítható a beszállítóval szemben. A vezetĘi információs rendszer érdekes, nem elhanyagolható jellemzĘje kell, hogy legyen a statisztikai adatszolgáltatás támogatása. A piacon már elérhetĘ technológiákkal jelentés és beszámoló szintjén a térinformatikai rendszer adatai szolgáltathatók, ezzel a manuális beavatkozás minimálisra csökken, s a törvény által elĘírt adatszolgáltatás végrehajtása gyorsabb, sĘt gazdaságosabb. A vezetĘi rendszer, számlázás, statisztikai adatszolgáltatás példáin keresztül is érzékelhetĘ, hogy az igényeknek megfelelĘen kell kiépíteni a park térinformatikai infrastruktúráját. A menet közbeni bĘvíthetĘség, a skálázhatóság különösen fontos sajátosságként kezelendĘ kérdések. Végül a gazdálkodás szempontjából a minĘség ellenĘrzésének (quality control) és ez alapján a minĘségbiztosításnak (quality management) analóg módon a térinformatikára is ki kell terjednie, illetve a térinformatikának is elĘ kell segítenie a magasabb minĘségi színvonal elérését. Az ipari park belsejében végzett magas szintĦ munka, jelentĘs érték pedig megfelelĘ Ęrzésvédelmet igényel. Ennek a védelemnek a kialakításában a térbeli adatok gyĦjtése, tárolása, elemzése és közlése pontosan a térinformációs rendszer feladata. Az ipari parkok meglehetĘsen összetett képzĘdmények. ElképzelhetĘnek tartjuk, hogy a napi operatív mĦködtetés és üzemeltetés gördülékenysége és pontossága érdekében is érdemes és

26 jövedelmezĘ lehet a munka kihelyezése (outsourcing). A térinformatikai outsourcing még nem nevezhetĘ kialakultnak, de szolgáltatásnak tekintve a közeli jövĘben feltehetĘen választható és megfizethetĘ lesz.

27

3. A TÉRINFORMATIKA ALKALMAZÁSI LEHETėSÉGEI REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS SZINTEN A regionális és országos szinten üzemelĘ térinformatikai rendszerek adatmodellje, adatcsere formátuma és megjelenítési lehetĘségei nem különböznek alapjaiban egymástól. Az egyes ipari parkok számára megvalósíthatónak tartott rendszerek fejlesztése lehet egyedi, de nagyobb léptékĦ adatbázisokhoz mindenképpen kapcsolódniuk kell és lehet. A térinformatikában már most is érezhetĘ adattárház (data warehouse) szemlélet ennek mindenképpen alátámasztása. Az adattárház szemlélet szerint a térinformációs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak nem kell feltétlenül ugyanazon gépen lenniük. SĘt bizonyos frissítése, karbantartási stb. szempontok szerint az adatok elĘállításában résztvevĘ szervezetek, vállalkozások számára egyszerĦbb a lokális tárolás, a messzebb található felhasználói gép (beleértve a szoftvert és a felhasználóját is) pedig csak olvassa, vagyis használja az adatokat. Ahhoz, hogy az említett adattárház elv megvalósulhasson, a különbözĘ rendszerek közötti átjárhatóságot biztosítani kell. A szabványok bevezetése ezért nagyon javallt, a nagyobb kiterjedésĦ, regionális, de még erĘsebben vonatkozik az országos szintre, igen lényeges. Magyarországon az adatok leírásának módjai (pl. metaadatok) és a szabványosítások, közös formátumok kiválasztása és „rögzítése” folyamatban vannak. A használathoz kapcsolódnak a regionális és országos szintĦ adatbázisok, amelyeket az államháztartási intézményektĘl, parlamenti és önkormányzati szervektĘl lehet megkapni. Ezek nélkül az adatbázisok nélkül a térinformatikai rendszer meglehetĘsen hiányos tartalmú lesz. A kormányzati információs rendszerekkel (a statisztikaiakhoz hasonlóan) érdemes és gazdaságos lehet a kontaktus kialakítása. Ugyanígy a környezetvédelmi, természetvédelmi, közlekedési és infrastruktúra adatok rendszereivel harmonizálni kell a lokális informatikai rendszert, s ennek részét képezĘ térinformatikai rendszert. A közelebbi és távolabbi jövĘ meghatározásában kulcsfontosságú stratégiai tervezéshez mindenképpen várostervezési, tájtervezési, valamint általános és részletes rendezési terveket kell figyelembe venni. Ezeknek a terveknek a „hatósugara” nem ritkán országos, de legalább regionális. Például egy autópálya szakasz országos szinten szerepel adatbázisban, errĘl azonban az érintettnek tekinthetĘ ipari parkoknak részletes információkkal kell rendelkezniük. ElképzelhetĘ, hogy az adatok szabad áramlásához ezen a szinten még jogi szabályozókat kell létrehozni. Az országos alkalmazás számára mindenképpen hangsúlyos egy-egy ipari park (logisztikai központ funkcióval pedig kiemelten) katonai megítélése. Honvédelmi aspektusokból nézve például az adott ipari park védendĘ objektumnak minĘsíthetĘ, ezért a róla rendelkezésre álló adatoknak ezért magasabb szinten is rendelkezésre kell állniuk.

28

4. SPECIÁLIS TÉRINFORMATIKAI LEHETėSÉGEK AZ EU CSATLAKOZÁS KÖVETKEZTÉBEN Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarország számára – a térinformatikán belül is – lehetĘségek és feladatok egyaránt hárulnak. A feladatok között meg lehet említeni, hogy •

•

•

az EU intézményrendszerének is szüksége van/lehet folyamatosan adatokra a magyar ipari parkokról; a statisztikai adatszolgáltatás az EU statisztikai szervezetének, az EUROSTAT-nak biztosítandó. Mivel a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az EUROSTAT nem pontosan ugyanazt a nómenklatúrát, adatgyĦjtési módszert, esetleg stratégiát, részletességi szinteket használja, ezért a feladatok között szerepelhet az EU felé végzett adatszolgáltatás. Ennek az adatszolgáltatásnak lehet olyan vonzata is, hogy EU pénzügyi források felhasználásakor szerzĘdéses követelményként kerül rögzítésre. az EU-ban kidolgozott és jelenleg is kidolgozás alatt álló szabványok (pl. a CEN), útmutatások, ajánlások a park térinformatikáját alapvetĘen meghatározhatják; elég, ha csak példaként az amerikai fejlesztésĦ szoftverek saját és a CEN által definiált adatcsere formátumok közötti eltéréseket említjük meg. a nagyobb piac következtében az ipari parkok számára szóba jöhetĘ térinformatikai fejlesztĘk, integráló cégek köre növekszik, amely indikálhatja, hogy a nyeréshez magasabb minĘségi szintet kell elérni. A jobb minĘségi mutatók eléréséhez ezért átgondolt és versenyképes minĘségellenĘrzési, minĘségbiztosítási rendszert kell kiépíteni, de a minĘségi tanúsítványoknak (pl. ISO 9000) is növekszik az értéke.

A feladatok mellett természetesen a lehetĘségek köre is bĘvül. Ezt egyrészt az új technikák beáramlása jelentheti: olyan mĦszaki megoldások használata is elérhetĘ, felhasználható lesz, amelyre Magyarországon jelenleg nincs mód. Példaként említhetĘ meg a többkamerás szinkronizált környezeti felmérést, amellyel tudomásunk szerint hazánkban nem foglalkozik egyetlen vállalkozás sem. A térinformatikai rendszerek vonatkozásában az EU ún. GINIE (Geographic Information Network In Europe – Földrajzi Információs Hálózat Európában) nevĦ hálózata olyan projekt, amelynek keretén belül egységes európai földrajzi információs stratégia kidolgozása a cél. Ennek megfelelĘen adatgyĦjtési és -hozzáférési szinteket jelöltek ki (Podolcsák 2003): • • •

NUTS1: nemzetek közötti NUTS2 és NUTS3: nagyobb vidékek NUTS4 és NUTS5: helyi önkormányzatok.

Célul tĦzték ki, hogy egységes térinformatikai alapadat-ellátás valósuljon meg, amely külön infrastruktúra lesz: SDI – Spatial Data Infrastructure. Ebben a rendszerben helyi/térségi/országos szinteken törekednek a vezetés jobbítására, az állampolgárok bevonására és a piac fejlesztésére.

29 Lényeges kiemelni, hogy az EU stratégiájának következtében a hangsúlyt a szolgáltatások felé tolják el, nem marad a jelenlegi gyakorlat szerint az adatokon. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelĘ ár, elérhetĘség és megbízhatóság. A nyílt térinformatikai konzorcium (OGC – Open GIS Consortium) megalakította európai „tagozatát”, az OGCE-t (OGCE 2003). A szervezet célja, hogy a kidolgozott specifikációk ténylegesen átjárható megoldásokat eredményezzenek a web, a vezeték nélküli és helyfüggĘ szolgáltatások (LBS) és az IT folyamatokhoz.

30

FELHASZNÁLT IRODALOM Bernhardsen, T. (1999): Geographic Information System, John Wiley & Sons, Inc. New York Bill, R. (1999): Grundlagen der Geo-Informations-systeme, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Bill, R., Fritsch, D., (1991): Grundlagen der Geo-Informations-Systeme, Wichmann Verlag, Karlsruhe. Cyra (2003): http://www.cyrax.com DetrekĘi. Á. (1999): A térinformatika szerepe a városi informatikában, Térinformatika a helyi önkormányzatokban konferencia kiadványa, pp 9-13. DetrekĘi, Á., Szabó, Gy. (2002): Térinformatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Domokos, Gy. (1999): Hálózati térinformatika az informatika hálójában, Térinformatika, 1999/7. pp. 28-30. Europen Commission (1995): GI 2000 Towards an European Geographic Information Infrastructure (EGII), Manuscript. Grimshaw, D. J. (2000): Bringing Geographical Information Systems into Business, John Wiley & Sons, Inc. New York Herrmann, Ch., Asche, H. (Hrsg.) (2001): Web. Mapping 1 Longley, P. A. et al (1999): Introduction, Longley, P. A. et al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York Vol. 1: pp. 1-20. Longley, P. A. et al (2001): Systems, Science, and Study in Longley, P. A. et al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York pp. 1-26. Maguire, D. J. (1991): An overview and definition of GIS, Maguire, D.J., et al (szerk): Geographical Information Systems, Longman London, Vol. 1. pp. 9-20. OGCE (2003): OGCE meghívása az EVPool minĘsítésre, Térinformatika, 2003/4, pp. 27 ÖllĘs G. (1990): Csatornázás-szennyvíztisztítás I-II. AQUA Kiadó, Budapest Podolcsák, Á. (2003): Térinformatikai alapadat-ellátás a helyitĘl az átfogó szintig, GINIE mĦhelymunka, Geodézia és Kartográfia, 2003/5, pp. 40-41 Sárközy, F. (2000): Térinformatika a világhálón, Térinformatika, 2000/3. pp. 11-20.

Értékalapú parkok Magyarországon és külföldön

Írta, szerkesztette: V. Csorba Éva, Varga Csaba Munkatársak: Brunczel Balázs, CsörgĘ Zoltán, Muskovszky Nóra

Stratégiakutató Intézet 2003. június 20.

1

Tartalom

1. 2.

Bevezetés............................................................................................................................ 4 A park új fogalma és új változatai...................................................................................... 5 2.1. Az eddigi fogalomértelmezések ...................................................................................... 5 2.2. Az új fogalomértelmezések ............................................................................................. 6 3. A gazdasági parkok típusai ................................................................................................ 8 3.1.1. Gazdasági parkok szövetségei............................................................................ 9 ERIK – Európai Régiók Tudásalapú Innovációs Hálózata ................................................ 9 IANIS (Innovative Actions Network for the Information Society – Innovatív Cselekvési Hálózat az Információs Társadalomért) ............................................................................. 9 STRINNOP projekt .......................................................................................................... 10 4. Technológiai parkok......................................................................................................... 11 Ningbo Hi-Tech Park ....................................................................................................... 11 Bio Science Park (technopolis) ........................................................................................ 11 Baszkföld Technológiai Parkja ........................................................................................ 12 Graphisoft Park ................................................................................................................ 12 5. Innovációs parkok ............................................................................................................ 14 Innovációs Park Tallahassee-ben ..................................................................................... 14 6. Kutatási parkok ................................................................................................................ 15 NASA Kutatási Park ........................................................................................................ 15 7. Tudásparkok ..................................................................................................................... 16 Millennium Dome – Anglia büszkesége .......................................................................... 16 Fredericton Tudáspark...................................................................................................... 21 Tudáspark Erie városban (Pennsylvania, USA) ............................................................... 22 ICICI Tudáspark............................................................................................................... 22 INFOPARK, Budapest ..................................................................................................... 23 Hagyományközpontú parkok ............................................................................................... 24 A szentendrei skanzen ...................................................................................................... 24 Szobi Malomkert – Az Ünnepek Faluja ........................................................................... 25 Élményparkok ...................................................................................................................... 26 Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark..................................................................... 26 Történelmi-idegenforgalmi élménypark Csesztregen ...................................................... 27 „Város a város alatt” (Eger) ............................................................................................. 27 8. Tudományparkok ............................................................................................................. 29 Hermia (tudománypark Finnországban)........................................................................... 29 IDEAS genetikai park ...................................................................................................... 30 Tudományos park szövetségek......................................................................................... 30 9. JövĘparkok ....................................................................................................................... 31 Futuroscope ...................................................................................................................... 31 Auroville Dél-Indiában (jövĘváros) ................................................................................. 33 10. Médiaparkok................................................................................................................. 36 Virtual Reality & Multi Media Park (VRMMP) Turinban .............................................. 36 Echo Park Film Center ..................................................................................................... 37 2

11.

12.

13.

14. 15.

16. 17. 18.

MĦvészeti Parkok ............................................................................................................. 37 Michigan Legacy MĦvészeti Park.................................................................................... 38 Ökológiai parkok.......................................................................................................... 39 Eden Project – Londontól nyugatra.................................................................................. 39 Bioszféra 2........................................................................................................................ 40 Az Oak Ridge-i Nemzeti Környezeti Kutató Park ........................................................... 41 Ökológiai park a Gerence völgyében ............................................................................... 41 Egészségparkok ............................................................................................................ 43 Center for Holistic Life Extension ................................................................................... 43 Holistic Health Clinic at Lake Lure ................................................................................. 44 Balavi Natural Health Center ........................................................................................... 44 Turisztikai tematikus parkok ........................................................................................ 46 Tussaud’s Thorpe Park..................................................................................................... 46 Port Aventura élménypark ............................................................................................... 47 Waterland élménypark ..................................................................................................... 48 Aquapark Hajdúszoboszlón.............................................................................................. 48 Spirituális parkok ......................................................................................................... 51 Pacific Spirit Regional Park ............................................................................................. 51 Komplex parkok ........................................................................................................... 52 A Rennes Atalante Tudomány és Technológia Park........................................................ 52 Budaörsi Technológiai (Technológiai, Tudás- és Virtuális) Park (BITEP) ..................... 53 Tudás-völgy Virtuális Vállalat (vagy klaszter) ................................................................ 54 Zselici Édenkert turisztikai tematikus park (és jövĘváros) .............................................. 55 Az értékalapú parkok forgatókönyvei .......................................................................... 58 Hazai tanulságok .......................................................................................................... 60 Irodalomjegyzék........................................................................................................... 62

3

1.

Bevezetés

A magyar gazdaság fejlesztése ma már elképzelhetetlen szĦkebben az ipari, tágabban a gazdasági parkok (ideértve a tudás- és e-parkokat is) fejlĘdése nélkül. A kulcskérdés az érdekeltek számára nem más, mint a fejlĘdés értelmezése és egyre pontosabb definiálása. Az ipari parkok stratégiájának ebben a fejezetében arra törekedtünk, hogy a globális gazdaságban végbemenĘ spontán és tervezett fejlĘdések alapján feltárjuk a parkszerĦ koncentrációk általános tendenciáit, rendszerbe szervezve értelmezzük a klasszikus gazdasági (és a hagyományos logika alapján a gazdaságon túlmutató) parkok típusait, hálózatait. Kiinduló tézisünkké tettük, hogy a nem gazdasági parkok is fejlesztési alternatívát kínálnak a már mĦködĘ gazdasági parkoknak. Ennek a hipotézisnek a magyarázata meglehetĘsen egyszerĦ: a globális újgazdaságot az jellemzi, hogy egyre nagyobb ütemben és mélységben integrálja a nem klasszikus gazdasági tevékenységeket is, ezért az ipari és gazdasági parkok sem tehetnek úgy, mintha megelégednének a hagyományos tevékenységek parkon belüli támogatásával. Ha tehát mára önálló gazdasági ágazatokként beszélünk oktatásiparról, egészségiparról, környezetiparról (stb.), akkor érdemes megnéznünk, hogy az oktatásban, a kutatásban, vagy a természetvédelemben és az internet világában milyen új típusú parkok jöttek létre, és ezek milyen tanulsággal szolgálnak a magyar ipari és technológiai parkoknak. A jövĘbe tekintve nem azt az alternatívát látjuk erĘsödni, hogy egy-egy park csak egyegy fajta tevékenységre épít. Nagyon reális alternatívának látszik, hogy szinte minden park két vagy több gazdasági ágazatban, alrendszerben fejtsen ki tevékenységet. A jövĘ: a sokarcú gazdasági park. Ezek közül pedig egyre többen értékalapú parkká is fejlĘdhetnek. Ennek megfelelĘen az ipari parkok menedzserei egyaránt sokat tanulhatnak például a tematikus turizmus parkoktól, vagy az e-parkoktól.

4

2.

A park új fogalma és új változatai

2.1. Az eddigi fogalomértelmezések Az ipari park az utóbbi tíz év hazai gazdaságfejlĘdésének szinte mitikus jelképévé vált, és ha a tájékozódni vágyó a szakirodalomban keresgél, sokféle meghatározással és megközelítéssel találkozik. A fogalom eddig mindenképpen az ipari tevékenység egy meghatározott térségbeli koncentrációját írta le, de a nemzetközi szóhasználatban is különbözĘ elnevezések honosodtak meg, gyakran szinte ugyanazon parktípust tekintve is. Az ipari park tehát gyĦjtĘfogalom, ezért szükséges látszik az eddig kialakult parktípusok legfontosabb jellemzĘinek összegyĦjtése. Az industrial park tükörfordításaként használt ipari park kifejezést az iparfejlesztés hatására a hagyományos iparterületeken, zónákban átalakuló ipari tevékenységek helyszínére alkalmazták. Az ipari szerkezetváltás nyomán a nehézipar, gépipar leépülésével a területhasznosítás igénye szülte másfajta gazdasági hasznosítás, új iparágak betelepülése kezdĘdött meg. Az ENSZ gazdaságfejlesztési szervezete, az UNIDO legfrissebb dokumentumaiban már érzĘdik a fogalmak tisztázásának igénye, hiszen ezekben a viszonylag nagy kiterjedésĦ ipari hasznosítású területeket „industrial estates”-ként, azaz ipari hasznosításra elĘkészített területként jelöli, így elválasztva az innovációs, üzleti, logisztikai vagy jövĘparkoktól. Az industrial park típusba sorolhatóak a hazánkban eddig kialakult parkok is, hiszen ezekben is földrajzi térben lehatárolt, viszonylag nagy alapterületen, összközmĦves infrastruktúrával ellátott helyeken folyik ipari tevékenység. Az ipari térség megjelölés ingatlant takar, amelyet parcellánként iparfejlesztési céllal hasznosítanak. Az ipari zóna az UNEP (Az ENSZ Környezeti Programja ) dokumentumaiban egy nagyobb térség gyakran területileg nem is összefüggĘ iparfejlesztésre alkalmas telkeit jelöli, amik általában a helyi önkormányzatok, hatóságok kezelésében állnak. Az új ipari tereket Georges Benko csoportosítása nyomán három nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az 1970-es években elsĘként a technológiai parkok modellje jelent meg. JellemzĘen a nagyvárosok vonzásában innovatív, a helyben húzóágazatokhoz tartozó vállalkozások együttes telephelye. Az ilyen parkok természeti és mĦszaki értelemben színvonalas környezetben lévĘ laboratóriumok, termelĘüzemek, irodák. Tevékenységük a felsĘoktatás humán erĘforrásainak, tudományos kutatási kapacitásainak használatán alapszik. Az újításokhoz, innovációhoz a fejlesztés teljes folyamatában szinergikus hatást elérve kapcsolódnak össze intézmények, szerveztek, vállalkozások. A regionális fejlesztésben, fĘleg a terület- és városfejlesztés terminológiájában használatos a technológiai pólus (technopole) kifejezés. Nem feltétlenül csúcstechnológiához kötĘdĘ, de a helyi vagy a regionális ipar számára húzóágazatot jelentĘ területen hálózatba szervezĘdĘ vállalkozások megjelölésére használják. Ezek a technológiai transzfer fontos helyei. A technopolisz fogalomkörébe a fejlĘdĘ város és vonzáskörzete tartozik, tágabb fogalom az elĘzĘ kettĘnél. A területére kedvezményekkel igyekeznek beruházókat találni, akik a vámszabad terület, a letelepedett innovatív vállalkozások, összközmĦves infrastruktúra, fejlesztési ügynökség, parki (ĘrzĘ-védĘ, logisztikai, pénzügyi, általános üzleti, stb.) szolgáltatások miatt éppen a felkínált térséget választják. A gyakorlatban mĦködĘ, megvalósult parkokhoz kapcsolódó változatos mĦködési és szervezĘdési jellemzĘket hordozó képzĘdményeket az 1990-es évek elején az Európai Unió

5

gazdaságfejlesztĘi is megpróbálták tipizálni. A csoportosítás a parkokban folyó legfontosabb tevékenységeket tekintve az alábbi: - tudományos park (science park) - kutatópark (research park) - technológiai park (technology park) - innovációs központ (innovation center) - üzleti park (business park) - üzleti inkubátor központ (business incubation center) A fontosabb parktípusok jellemzĘit röviden összefoglalni azért érdemes, hogy kiindulási pontnak tekinthessük a jövĘbeni fejlĘdés megrajzolásakor. A tudomány(os) park mindenhol az új technológiák kifejlesztésére szervezĘdött, erĘs szimbiózisban valamely kutatóhellyel, felsĘoktatási intézménnyel, ahol közös létesítmények, szolgáltatások alakultak ki. JellemzĘek benne a spin-off és start-up vállalkozások, nagyvállalatok fejlesztĘ részlegei. JelentĘs szerepet vállalnak a technológiatranszfer folyamatában. Földrajzilag elkülönült területeken is mĦködhetnek, de általában ugyanazon városon belül. A kutatópark fĘ tevékenysége inkább az alapkutatás, s nem mindig a fejlesztés. ElsĘsorban nonprofit szervezĘdések tartoznak ide, melyek alapításához jelentĘs állami, költségvetési forrásokat biztosítottak, és többnyire megbízásaik, pályázataik során is használnak ilyen forrásokat. A technológiai parkoknál a termelés, a termelésbe kapcsolódás, fĘleg a fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítása a jellemzĘ. A kutatás-fejlesztés, termelés, értékesítés speciális infrastrukturális igényeit egyaránt kielégítik. Az üzleti parkok kialakításánál nincs nagy szerepe a magasan kvalifikált humán erĘforrások alkalmazásának. A gazdasági tevékenységek széles köre folyik bennük a gyártó, kereskedĘ és logisztikai cégek, különbözĘ szolgáltatók által.

2.2. Az új fogalomértelmezések Az elĘbbi hagyományos és persze közismert ipari park definíciókat csak azért ismertettük röviden, hogy dokumentálható legyen az ezektĘl részben eltérĘ felfogásunk, és az új felfogás alapján definiálható jelen- és jövĘkínálatunk. ElĘször is ebben az értelmezési keretben nem, vagy nem mindig használjuk az ipari park kifejezést, hiszen az eddigi parkfogalmakat (ipari park, technológiai park, tudománypark) meglehetĘsen ködös határok választják el egymástól, és mindegyik az általunk definiált gazdasági parknak valamelyik alesetét példázza. Tehát legáltalánosabban használható fogalomnak a gazdasági parkot1 tartjuk. A vizsgálódó helyzete azonban ettĘl sem lett egészen világos, mert az elmúlt negyedszázadban a gazdaság fejlĘdése, a paradigmaváltás újra definiáltatta magát a gazdaság kategóriáját is. Hiszen napjainkra egyrészt gazdasági alágazat lett például az oktatásipar, vagy a környezetipar, másrészt az újgazdaság mindenekelĘtt a tudásalapú gazdaságot részesíti elĘnyben. A világ gazdaságilag fejlett régióiban tehát a tudásgazdaság a vezetĘ iparág. Harmadrészt a jelen teremti meg az interneten és más információs és kommunikációs hálózaton létrejövĘ virtuális gazdaságot. Az elĘbbiekbĘl tehát az következik, hogy a gazdasági park fogalmának elsĘ tagja, a gazdaság kategóriája mára ilyen szélesen értelmezhetĘ.

1

Az ipari parkok új elméletét és típusait Varga Csaba (Stratégiakutató Intézet) tanulmánya alapján mutatjuk

be.

6

A gazdasági parkok történetileg elsĘ típusának az ipari park tekinthetĘ, amely – bár nem kizárólag – az Ipari Kor gazdaságszervezĘ intézményévé vált. Lényegét nem csak az adja, hogy az ipari tevékenység egy adott térség gazdasági szereplĘinek koncentrációját hozza magával, hanem azt is, hogy a parkban végzett gazdasági tevékenység elsĘsorban az ipari kor termelését és kereskedelmét támogatja. A gazdasági parkok második típusa is mintegy három évtizedes múltra tekinthet vissza. Ezt nevezik technológiai parknak, amelyre jellemzĘ, hogy egyaránt elĘkészítette és véghez is vitte a parkokon belüli gazdasági modernizációt. Ez a modernizáció nem volt egyéb, mint a gazdasági innovációk erĘsítése, alkalmazása és elterjesztése. Már ezekben a parkokban is megjelent a gazdasági parkok harmadik típusa, amelyeket hol tudományparkként, hol kutatóparkként jellemeztek, hiszen itt, ezekben nem történik egyéb, mint az innovációs készség, kapacitás és alkalmazás javítása a tudás szerepének növelésével és intenzívebbé tételével. Ahogy a globális gazdaságban az újgazdaság szerepe – minden hullámzás és visszaverés ellenére – fokozatosan növekedett, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy megszületik a gazdasági parkok negyedik típusa, amelyeknek még a szakirodalomban sincs összefoglaló neve. Ide tartoznak például a médiaparkok, a turisztikai tematikus parkok, vagy a jövĘparkok. Az új fejlemények oda vezetnek, hogy a globális gazdaság és társadalom fejlĘdése újraírja a park szó tartalmát is. A parkok mindegyik típusában, de különösen a harmadik és negyedig típusban egyre több gazdasági park értékalapú parkká válik. Abban az értelemben is, hogy a nem gazdasági, de értékalapú parkok hagyományát is integrálja. A park fogalma sokáig csak azt takarta, hogy egy földrajzilag jól körülhatárolt területen koncentrálhatók, egymás mellé telepíthetĘk hasonló, vagy különbözĘ hagyományos iparhoz, kereskedelemhez, logisztikához tartozó gazdasági cégek és tevékenységek. A park ebben az esetben nem jelentett mást, mint egyrészt elfogadható természeti környezetet, másrészt magasabb nívójú infrastruktúrát, harmadrészt pedig olcsóbb fenntartást, szolgáltatásokat a betelepülĘknek és ezért egészében jobb finanszírozhatóságot. Ma azonban a parkokba koncentrált gazdasági tevékenységek egyre inkább változva elvezetnek oda, ahova például emblematikus módon a turisztikai tematikus parkok jutottak el, hogy a park összefüggĘ, magas nívójú, magas minĘségĦ világteremtést, vagy korábbi szóval kifejezve területfejlesztést, város/faluépítést jelent. Az új parkok egyre inkább nem egymás mellé dobált esetleges, s ami még ennél rosszabb, iparszerĦ szabványépületek halmazával azonosak, hanem új tudások, új hangulatok, új esztétika, új társadalmi modellek összefüggĘ új világának minĘségi létesítményei. Az elĘbbiekben tehát az átfogó fogalomból – gazdasági park – mind a két alapszót, a gazdaságot és a parkot is az újdonságok, a változások alapján megpróbáltuk újraértelmezni. Ennek tudatában a gazdasági parkok egymástól nagyon eltérĘ típusait, egyedeit egységes értelmezési keretben gondoltuk végig. A vizsgálódás során kiderült az is, hogy a globális gazdaságot jellemzĘ gyorsuló tempó, a hálózatba szervezĘdés és a specializáció a gazdasági parkokat sem kerülte, kerülhette el.

7

3.

A gazdasági parkok típusai

MielĘtt a gazdasági és nem gazdasági parkok jellemzĘ példáit bemutatnánk, megpróbáltunk egy átfogó fogalmi rendszert összeállítani annak érdekében, hogy több szempontot egyesítve létrehozzuk a fontosabb parktípusokat. Az alábbi összefoglaló tábla így a rövid jellemzĘk felsorolásával azt hivatott érzékeltetni, hogy a gazdasági parki fejlesztéseknek melyek a típusai és melyek lehetnek a parkfejlesztések sikeres irányai.

Park típusok

Park altípusok

Innovációs parkok

High-tech parkok, információtechnológiai (IT) parkok, nanotechnológiai parkok, biotechnológiai parkok, inkubátorházak, stb. Innovációs központok, egyetemi innovációs parkok, stb.

Kutatási parkok

K+F parkok, tematikus kutatási parkok, egyetemi kutatási parkok, stb.

Technológiai parkok

Oktatási parkok, kultúra park, e-content park, eparkok, történelmi parkok, hagyomány parkok, design parkok, regionális tudásközpontok, on-line parkok, stb. Tudományágak szerinti parkok, például genetikai parkok, stb.

Tudásparkok

Tudomány parkok

Utópia parkok, jövĘ városok, stb. JövĘparkok Film parkok, mĦvészeti parkok, parkok, kommunikációs parkok, stb.

Médiaparkok

multimédia

Természet parkok, bioparkok, környezeti parkok, környezetvédelmi parkok, stb.

Ökológiai parkok

Rekreációs parkok, tréning parkok, fitness parkok, vizi parkok, alternatív egészség parkok, holisztikus parkok, stb. Tematikus parkok, élményparkok, stb.

Egészség parkok Turisztikai tematikus parkok Spirituális parkok

Vallási parkok, jóga parkok, teológiai „parkok”, stb.

Komplex parkok

Két vagy inkább több (akár öt-hat) parktípust ötvözĘ parkok

Forrás: Varga Csaba, Stratégiakutató Intézet, 2003

8

A táblázatban megkíséreltük a korábbi parki formációkon is túlmutató gazdasági (és nem gazdasági, vagy pontosabban eddig nem a gazdasághoz sorolt) parkok típusainak kidolgozását. Az elemzés következĘ lépése az, hogy mindegyik típusból néhány konkrét parkot bemutatunk. Az ipari parkok gazdaságban betöltött szerepének szükségszerĦ változása, átalakulása érdekében készülĘ stratégia kidolgozásához célszerĦ egy nemzetközi kitekintést tenni arról, hogy a világban milyen kezdeményezések születtek hasonló témakörben, hogy alkalmazhassuk azok tapasztalatait a hazai projektek, s egyáltalán a fejlesztési támogatáspolitika kidolgozása során. A külföldi mintaprojektek típusait feltáró kutatásaink eredményeit tizenkét típusba, s fejezetbe soroltuk. Nemcsak az általunk vizsgált projektek tizenkét alaptípusát állapítottuk meg, hanam tudatosítjuk azt is, hogy a különbözĘ típusok között az átjárhatóság nem csekély, azaz egy-egy fejlesztés többféle célt is kitĦzhet maga elé, többféle szolgáltatást is felvállalhat, s ezek a leginkább tanulságosak a Magyarországon induló fejlesztések szempontjából. Nem véletlen az sem, hogy a következĘ alfejezetekben szereplĘ parkok gyakran egyszerre tekinthetĘk sokrétĦ, komplex parknak. Érdekes még kitérni arra, hogy a különbözĘ parkok regionális, kontinentális vagy globális szervezeteket hoznak létre. A legismertebbek talán a tudományparkok szövetségei, ugyanakkor kevésbé ismertek a regionális együttmĦködések.

3.1.1. Gazdasági parkok szövetségei ERIK – Európai Régiók Tudásalapú Innovációs Hálózata Az ERIK hálózatot azzal a céllal hozták létre, hogy fenntartsa és továbbfejlessze kontinensünkön az interregionális együttmĦködést. Az ERIK az Európai Unió kohézióját igyekszik elĘmozdítani az információk, a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréjén keresztül. Az ERIK hálózatot az Európai Bizottság Régió FĘigazgatóságának Innovatív Akciók Programja is finanszírozza. FĘ célkitĦzései: • Az EU programok keretében kifejlesztett legjobb gyakorlatok és módszerek benchmarkingja, és az eredmények disszeminációja a partnerek között. • A közös érdekterületek meghatározása vitacsoportok és workshopok szervezése és a regionális szintĦ szereplĘk közti tematikus kapcsolatok kialakítása céljával, különös tekintettel a fejlett és az elmaradottabb régiók közti kapcsolatokra. • A hasonló célokat követĘ európai hálózatokkal való együttmĦködés, hogy ezáltal szinergiák jöjjenek létre.

IANIS (Innovative Actions Network for the Information Society – Innovatív Cselekvési Hálózat az Információs Társadalomért) Az IANIS a Strukturális Alapok Innovatív Akcióprogramjának egyik tematikus hálózata, melyet az Eris@ (az Európai Intelligens Régiók Szövetsége) kordinál. Az IANIS célja egy platform megteremtése a tapasztalatok, know-how, alkalmazások és szolgáltatások cseréje számára a közös célokat követĘ régiók között. Az IANIS program workshopok, találkozók és konferenciák segítségével támogatja a régiókat a fejlesztések során való

9

együttmĦködésben. A szakismeretek megosztását tovább segítik a tanulmányutak is. Az IANIS havonta hírlevelet bocsát ki.

STRINNOP projekt A STRINNOP projektben 13 európai régió (köztük 3 csatlakozó országbeli) vesz részt. Magyarországról a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács (illetve a Tudásrégió projekt, s ennek részeként a Tudás-völgy és az INCOPARK projekt) kapcsolódott be, nyert pályázatot. Céljuk a regionális fejlesztésben alkalmazott jó módszerek kölcsönös, szervezett megismerése, az adott régió specifikumait is alapul vevĘ regionális innovációs profilok kidolgozása és hasznosítása, jól mĦködĘ innováció-támogató infrastruktúra kialakításának elĘmozdítása, valamint új innovációs kapcsolatok létrehozása. Ez a projekt a magyar résztvevĘknek a Pest megyei és a Bács-Kiskun megyei innovációs stratégia megvalósítását, a Tudás-völgy és INCOPARK projektek realizálását segíti. A Tudás-völgy projektet a Stratégiakutató Intézet Kht., az INCOPARK projektet az Innotech Kft. képviseli. A STRINNOP projektben résztvevĘ európai régiók képviselĘi évente többször találkoznak. Az ausztriai Kremsben 2001 Ęszén megrendezett elsĘ ismerkedĘ összejövetelt más hasonló rendezvények követték, melyeknek mindig más és más résztvevĘ régió adott otthont. A regionális innovációt támogató európai projektben való részvétel kitágítja a horizontot, segíthet európaivá kiszélesíteni a régiók tudásalapú fejlesztése érdekében már elindult programokat (Magyarországon például az INCOPARK projektet, valamint a Tudásvölgy projekt keretében szervezĘdĘ tudásáruházat és találmánypiacteret). 2003 tavaszán Magyarország volt a házigazdája a soros találkozónak, ahol a téma az internacionalizáció, az európai tudományos és technológiai integráció erĘsítése, a világ tudáscentrumaival való együttmĦködés kiszélesítése volt.

10

4.

Technológiai parkok

(High-tech parkok, információtechnológiai parkok, biotechnológiai parkok, nanotechnológiai parkok, stb.) Ezzel a fejezettel kezdjük a gazdasági parkok típusainak bemutatását, természetesen mindenekelĘtt azokat, amelyek mintaként, modellként szolgálhatnak az értékalapú parki tevékenységek bemutatására. Az elsĘ csoport: a technológiai parkok.

Ningbo Hi-Tech Park2 A park tipikus példája az újgazdaság terjedésének. Kínában, Ningbo városban található, 33 négyzetkilométeren elhelyezkedve, s fontos szerepet játszik a városfejlesztésben. A technológiai parkban folyó tevékenységek négy funkcionális területre oszthatók: 1. hightech ipari terület; 2. a kutatást-fejlesztést szolgáló inkubátor ház; 3. központi üzleti komplexum; 4. lakóterület. Az újonnan kialakított part menedzsmentje úgy tervezi, hogy 2015-re a parkba 150 high-tech vállalkozás és 100 K+F intézet fog betelepülni. A hangsúly, mint a nemrégiben alapított ilyen parkok esetében a világon mindenütt, a következĘ iparágakon és projekteken van: • Elektronika és informatika • Mechatronika • Új anyagok, intelligens anyagok • Biotechnológia és gyógyszeripar • ÉpítĘipar • Stb.

Bio Science Park (technopolis) A Norvégiában, Oslo mellett, az általuk technopolisznak nevezett parkban az oslói régió biotechnológiai klaszterébe ágyazódva mĦködnek a cégek. A Gaustedbekk Valleyben csupa ilyen vállalkozás telepedett le. A Genpoint.com például egy, a világon egyedülálló génminta-elĘállítási szabadalmat piacosított. Eljárásuk gyakorlatilag valamennyi mikrobiológiai mintavételhez, azonosításhoz, diagnosztizáláshoz felhasználható. A Nor Chip AS is egy biotechnológiai cég, mely kombinálta a mikrotechnológiát az információtechnológiával, és 1998 óta már 20 alkalmazható technológiát fejlesztett ki. Teljes bevétele 2001-ben 1,8 millió Euro volt. Itt mĦködik a MARITIME klaszter is, ahová a biomedicinához, s a tengeri ipari hajózáshoz tartozó cégek csatlakoztak. Az AS tengerbiológiai kutatóklaszter nemzeti, nemzetközi mezĘgazdasági és élelmiszeripari kutatásokat is végez. A szintén itt mĦködĘ BioScience fejlesztési részében kezdĘ vállalkozásokat is piacra segítenek együttmĦködve a norvég MezĘgazdasági Egyetemmel, és a Norvég Élelmiszerkutató Intézettel. A K+F fókuszában a hal-génkutatás, és a hal-egészségügy van. Cégeik közül az 1996-ban alapított Geno Mar mind Norvégiában, mind a világon elsĘ a tudományos helyek között, amelyek a tengeri fajok kutatásában fĘleg szivárványpisztráng és lazac fajokra koncentrálnak.

2

http://www.epcmarket.com/venture/intronbht.shtml

11

Baszkföld Technológiai Parkja3 Baszkföld Spanyolország legjobban iparosodott területe, mely kedvezĘ infrastrukturális feltételekkel rendelkezik. A 370 négyszögöles parkban több mint száz vállalkozás található. A park a high-tech vállalkozások számára kínál minĘségi infrastruktúrát és különbözĘ szolgáltatásokat a tevékenységükhöz, A betelepült vállalkozások az oktatás, a képzés és a kutatás széles kínálatát találják itt. A park egységes kommunikációs infrastruktúraként is felfogható, amely ösztönzi az oktatási és kutatási intézmények, illetve a vállalatok közötti kapcsolatok kialakulását és erĘsítését. A park elsĘsorban olyan vállalkozások betelepülését várja, akik: • Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytatnak • Képesek kifejleszteni, alkalmazni és elterjeszteni az új technológiákat • ErĘs növekedési potenciállal rendelkeznek • Kvalifikált munkaerĘt foglalkoztatnak • Nem folytatnak környezetszennyezĘ tevékenységet A park több mint száz vállalata jelenleg 4200 embert foglalkoztat, akik 45% diplomás, 35%-uk pedig a kutatás-fejlesztés területén dolgozik.

Graphisoft Park A Graphisoft R & D Számítástechnikai FejlesztĘ Rt. hívta életre az 1998. szeptember 18-án ünnepélyes keretek között átadott Graphisoft Parkot, amelyet sokan „budapesti mini szilícium völgy” néven emlegetnek. A Graphisoft® Park mintegy két hektáros, a Duna partján lévĘ területe korábban a GázmĦvek telephelye volt. A Graphisoft Park elrendezése, új tégla és üvegépületei a telek századeleji ipari jellegét, hangulatát megtartották. A leghíresebb termékükkel az ArchiCAD®-del tervezett Graphisoft Park esetében figyelembe vették a helyhez tartozó távolabbi, meglévĘ épületeket is, mint például a hajdanvolt GázmĦvek furcsa, érdekes tornyait.

3

http://www.bm30.es/proyectos/parq_uk.html

12

Amikor a 7,2 hektáros terület- a tervek szerint - 2004-ben teljesen beépül, 15 háromszintes, 25.000 m2 alapterületĦ irodaépületnek ad majd otthont. A parkban több számítástechnikai cég (például a Microsoft Magyarországnak) kapott már helyet. A Graphisoft Park kétéves mĦködése után szükségessé vált a bĘvítés, mivel mind a Graphisoft, mind a Parkban irodát bérlĘ más szoftvercégek gyors növekedésük következtében kinĘtték eddigi épületeiket. A Park kihasználtsága közel 100%-os, ami budapesti viszonyok között nagyon jónak számít.

A Graphisoft vezetĘi hisznek abban, hogy ez a park csak egy lesz a sok közül és a már épülĘ lágymányosi nagyobb testvérét is még sok kisebb, vagy akár még nagyobb fogja követni, amelyek mind részei lesznek egy nagy globális Virtuális- Szilícium Völgynek, ahol a tehetséges vállalkozók saját hazájukban maradva valósíthatják meg álmaikat.

13

5.

Innovációs parkok

(Innovációs központok, egyetemi innovációs parkok, stb.) Innovációs Park Tallahassee-ben4 Az innovációs park Észak-Floridában található, s két egyetem közremĦködését példázza számunkra. Az együtt 40 000 diák számára helyet nyújtó egyetemek elsĘsorban a fizika, a kémia, a biológia, a gyógyszerészet, az anyagtudomány, a lézerek, az építészet és a szuperszámítógépek területén büszkélkedhetnek kiemelkedĘ kutatási eredményekkel. A park az egyetemek és az ipar közti együttmĦködésre épül, ugyanis ez a kapcsolat köztudottan mindkét fél számára elĘnyöket rejt magában, úgymint: • Az egyetemek és az ipar ötvözik speciális elĘnyeiket, forrásaikat a közös kutatásokban és projektekben • A park kutatói órákat adhatnak az egyetemen • Az egyetem oktatói a cégek tanácsadóivá válnak • A parkba betelepült cégek az egyetemen végzettek közül válogatnak leendĘ munkatársakat • Az ipari cégek hozzáférhetnek az egyetem nyújtotta lehetĘségekhez, úgymint felszerelés, kísérleti laborok, pályázatok, ösztöndíjak, stb. • Az egyetemek elĘtt pedig az ipar kínálta lehetĘségek tárulnak fel, úgymint felszereltebb laboratóriumok vagy a szakmai gyakorlat lehetĘségei. • Az ipar támogatja az egyetem kutatási projektjeit • Az ipar segít az egyetemnek a tanrend kialakításában, hogy az megfeleljen a munkaerĘpiaci követelményeknek • Az egyetem szemináriumokat és konferenciákat kínál az érdeklĘdĘ cégek számára • Stb. A tallahasseei innovációs park mellett számos modellt mutathatnánk még be, de a tanulmány terjedelme ezt nem engedi meg.

4

http://www.co.leon.fl.us/innovate/

14

6.

Kutatási parkok

(Tematikus kutatási parkok, egyetemi kutatási parkok, stb.) NASA Kutatási Park5 A NASA a Szilikon-völgy szívében létre kívánja hozni a 21. század kutatási parkját. Az park alapfilozófiája az, hogy a kutatáshoz szükséges innovatív tudás nem lelhetĘ fel külön-külön a NASA-nál, az egyetemeken, a kutatóhelyeken vagy az iparban, hanem a siker kulcsa e szférák együttmĦködésében rejlik. Ezért a park célja a különbözĘ szereplĘk és diszciplínák ötvözése, keresztezése, ami abban jelenik meg, hogy a kutatási létesítmény nyitott mindenfajta együttmĦködésre, a kutatásban egyetemek, kutatóintézetek, az ipar és civil szervezetek részvételére is számítanak. A NASA a maga részérĘl a magas kockázatú, hosszú távú kutatásokkal tud hozzájárulni a közös projektekhez, míg az ipar a gyors reagáló képességével az új technológiák területén, az egyetemek pedig a náluk meglévĘ kreatív humán tĘke bekapcsolódásával. A park 200 hektáron valósul meg, a tervezett befejezési dátum 2015. A finanszírozásban mind a NASA, mind pedig a partnerek részt vesznek majd. EgyelĘre egy távlati képpel kell beérnie az interneten kutatónak, ha a további részletekre is kíváncsi.

5

http://researchpark.arc.nasa.gov/

15

7.

Tudásparkok

Mint már az a második fejezetben is jeleztük. a jövĘben létesülĘ parkfejlesztési projektek egyik legfĘbb célkitĦzése a tudás gyĦjtése, továbbadása és generálása a tudástársadalom követelményeinek megfelelĘen. Ezekben a funkciókban ma az úgynevezett tudás- vagy tudományparkok játsszák a legfontosabb szerepet, ezért célszerĦ néhány külhoni példát áttekinteni. A tudáspark nem valamilyen új innovációs intézmény, hiszen ennek számos formája alakult ki már. A tudáspark egy olyan lehetĘség, ami hatékonyabbá teszi a tudományos kutatásokat. A tudásparkok szervezeti felépítése komoly marketing, együttmĦködési és tudásmenedzsment elemeket tartalmaz, világos szerkezetben és egyszerĦen használható internetes felületeken megjelenve. Érdekességei és tanulságai miatt a londoni Millennium Dome-t részletesen ismertetjük.

Millennium Dome – Anglia büszkesége Alkotói az ezredforduló rendkívüli, világraszóló látványosságának szánták, amelyben összefoglalják az emberiség eddigi eredményeit, minden lényeges tudását: ez a Millennium Dome6 – az angolok hatalmas építménye. Tudásparknak, élményközpontnak egyaránt kiváló, csodálatos létesítmény. A területet 1996 februárjában választották ki 57 helyszín közül. Végül a Millennium Experience a Greenwich félsziget északi részén, a Temze déli partján található és több mint két évtizede elhagyatott negyedben épült fel, tehát nagyon jó példája a leépült iparterület hasznosításának.

6 http://millennium-dome.com

16

A Millennium Dome ad otthont az elmúlt évezredet bemutató számos kiállításnak, amelyeket a különbözĘ tematikus zónákra osztott térben tekinthet végig a látogató. A Millenniumi Dóm Zónái

A Test Zónája A látogató utazhat az „emberi gépezetben” és megtapasztalhatja, hogyan hasznosíthatjuk azt a legjobban. Az emberi test a legfantasztikusabb és legösszetettebb dolog a világon. A Test Zónájában a látogatókat az emberi test belsejének makettjébe, konkrétabban a biológia és az orvostudomány világába kalauzolják el, ahol felfedezhetik, milyen drámai módon befolyásolja az életmód a test állapotát és mĦködését. Mindez egy ülĘ emberi figura belsejében jelenül meg, mely nagyobb, mint az amerikai Szabadság Szobor.

17

Hit – a Spirituális Zóna A hat részbĘl álló Spirituális Zóna kiállítás a Nagy-Britanniában gyakorolt vallásoknak ad otthont. Bemutatja a kereszténység történetét és a brit társadalmat. Feltérképezi, mit is jelent a hit és a spiritualitás ma a szigetországban. A bejáratnál Jézus Krisztus életével ismerkedhetnek meg a látogatók, ahol legfontosabb tanításainak nagyképernyĘkre kivetített illusztrációit láthatják. Az ÉlĘ Szemtanú rész a kereszténység 2000 éves történetének hatásait mutatja be, s azt, hogy ez hogyan jelenik meg napjaink keresztényeinek életében. Az Életút rész azt mutatja be, hogy életünk meghatározó eseményeit – születés, házasság, a szeretett személy elvesztése – hogyan élik meg és értelmezik a különbözĘ vallási csoportok. A MegerĘsítések és a Hagyj Egy Jelet Magad Után részekben elgondolkodhat a látogató azon, hogy az elmúlt 2000 év során a keresztény és egyéb vallási vezetĘk hogyan próbáltak választ adni arra a kérdésre, „Hogyan éljek?” A Naptár részben a különbözĘ vallások ünnepeinek éves menetét hasonlíthatjuk össze. A zóna középpontjában nagy tér áll rendelkezésre, a csendes elmélkedésre, elmélyülésre. Végül a Nagy-Britanniában honos vallások sokszínĦségét ünneplĘ, lenyĦgözĘ látvánnyal zárul a kiállítás. Otthonunk, a Föld zóna A 65 méter széles zóna közepén egy fénylĘ kék glóbusz található, melybe egy alagúton keresztül lehet bejutni. A glóbusz belsejében két ufonauta vezetĘ, Gaia és Max segítségével egy fantasztikus utazásban lehet része a látogatónak: elindulhat, utazhat, és megérkezhet a világegyetem számunkra legcsodálatosabb bolygójára – a Földre. Gaia és Max a híres brit Creature Shopban készültek, ugyanott, ahol az ismert Muppet Show figurái. A hagyományos bábkészítés és a számítógépes grafika csúcstechnológiájának eredményeképpen a tökéletesen mozgó báboknak még saját személyiséget is kreáltak. Az Ħrkapszulában utazva speciális fény és hang effektusok segítségével ismerhetĘ meg a Föld éghajlata, és mindenki a saját bĘrén tapasztalhatja a bolygó hatalmas erĘinek hatását, amint a négy klasszikus elemen – LevegĘ, Víz, TĦz és Föld – keresztül hatol. Az utazás 18

tetĘfokának tekinthetĘ Hugh Hudson, a TĦzszekerek Oscar-díjas filmrendezĘjének külön erre a célra készített filmje. Ez a világ több különbözĘ országában forgatott film azokat az egyetemes, minden emberre jellemzĘ érzelmi ciklusokat mutatja be, mely az egész Föld lakosságát összeköti. A zóna felett egy 12 méter átmérĘjĦ gömb lebeg 22,5 méter magasan, mely jól látható a Dóm egész területérĘl. Az Utazás Zónája Az Utazás Zóna gigantikus szerkezete 25 méter magasra emelkedik a High Way megemelt sétánya fölé. A látogatókat statikus és interaktív kiállítássorozat segítségével kalauzolják el a következĘ évezred elképzelt utazásainak világába földön, égen és vízen. Ebben a Ford cég által szponzorált zónában a virtuális kiránduláson résztvevĘk megtapasztalhatják, hogyan válhat egyre könnyebbé, gyorsabbá és környezetkímélĘbbé a helyváltoztatás. A zónának egy része a természeti környezetünkkel való kapcsolatunkat mutatja be, hiszen mindannyiunk közös érdeke lenne a Föld erĘforrásainak védelme. Mégis nehézségekbe ütközik a környezetbarát életmódra váltás. A választást megkönnyítendĘ, a kiállítás bemutatja azokat a kis lépéseket, melyek ha összeadódnak, és mindannyian megtesszük Ęket döntĘ hatással lehetnek közös jövĘnkre. Az ÉlĘ Sziget zónában egy tipikus brit tengerparti üdülĘhelyet mutatnak, mely jó gyakorlóterepe lehet a környezetvédelem elveink mindennapi gyakorlatba való átültetésére. Az Elme Zónája A zóna területei: • Kapcsolatfelvétel, interakció egy hi-tech robotcsaláddal • „Láthatatlan” szobor, amit infravörös kamera mutat meg • szoborpark kimagasló kortárs alkotók mĦveibĘl • az elme rejtélyeinek felfedezése a technológia segítségével Rangos mĦvészek és tudósok húsz szimulátort készítettek az Elme Zónája számára, melyben az elme mĦködése, az érzékelés és az illúzió világába nyerhetĘ bepillantás. A MĦködĘ Agyat bemutató rész lenyĦgözĘ, háromdimenziós utazás az emberi agy belsejébe, a legmodernebb orvosi képalkotó technológia segítségével. A látogatók útja négy állomáson vezet keresztül, mely az elme különbözĘ aspektusait demonstrálja: 1. Mi az elme? 2. Észlelés és illúzió 3. ElmétĘl elméig – a nyelv világa, a kommunikációs technológia szerepe, globális információáramlás 4. LehetĘségek és identitás – az elmében rejlĘ lehetĘségek, a különbözĘ jövĘalternatívák közötti választás, elménk és énazonosságunk közötti kapcsolat. A zónában a különleges építészeti környezet labirintusa látszólag legyĘzi a gravitációt. Ez egyben a világ elsĘként elkészült intelligens épülete is, mely „él”, „lélegzik”, és kommunikál fenntartóival. A látogatók megnézhetik, hogyan reagál az épület szerkezete a súlyukra, s követhetik a szenzorok jelentését a terhelésrĘl, és a hĘmérsékletváltozásról. A Smart Fibres rendszer technológia az Elme Zónájában az idegrendszer mĦködését modellezi, központi „agyba” szállítva az információt. A Smart Fibres technológia hatalmas lehetĘségeket rejt magában, melyek napjainkban alkalmazhatók például Ħrszerkezetek, tengeri fúrótornyok, olajvezetékek, földalatti alagutak, vagy akár Formula 1-es versenyautók és hidakon történĘ közlekedésellenĘrzés céljaira is. A rendszernek felbecsülhetetlen értékét adja a megelĘzĘ karbantartások során történĘ alkalmazhatóság. 19

A Pénz Zónája A zóna aranyló külseje magához vonzza a látogatókat, hogy megnézhessék, hogyan is mĦködteti a pénz a mai fejlett világot. A pénz, és használatának módja természetesen állandóan változott, változik. Egy interaktív játék segítségével kipróbálható, milyen is iparmágnásnak lenni, és az is, hogyan befolyásolják döntéseink a gazdaságot bel- és külföldön egyaránt. Bemutatják miként hat az egyre terjedĘ elektronikus pénz kölcsöneinkre, takarékbetétünkre és nyugdíj-elĘtakarékosságunkra. A kiállításon végül kiderül, hogy a pénz mindenre hatással van, amit csak teszünk. A Mi Városunk Története A sátorszínházban karneváli hangulat vár minket. Az 500 fĘs csarnokban több mint 200 elĘadást nézhetünk meg az Egyesült Királyság kis- és nagyvárosairól. Majdnem minden helyi önkormányzat jelentkezett már A Mi Városunk Története programra, mely az ország minden közösségének lehetĘséget ad a Dóm-beli szereplésre. A Pihenés és a Játék Zónája E két zóna lehetĘséget ad az aktív pihenésre a legfejlettebb hang-, fény- és játéktechnológia segítségével. Brit önarckép A britek megfestették az Egyesült Királyságot az új évezred küszöbén. A zóna körkörös falainak mozgó felszíne mögött Nagy-Britanniáról készült képek tĦnnek fel lenyĦgözĘ egymásutánban.

A 40 méter átmérĘjĦ térben rangos mĦvészek alkotásai vallanak arról, szerintük milyen is britnek lenni.

20

Skyscape – Szórakozóhely a Dóm mellett London új, rangos szórakozóhelye a greenwichi Millenniumi Dóm melletti Skyscape, mely nagy sztárok közremĦködésével sokféle eseménynek ad helyet. Az ezüstszínĦ, futurisztikus épület tetĘvitorláinak jellegzetes íve már messzirĘl magához csalogatja a látogatókat. A két, egyenként 2500 férĘhelyes mozi különleges, XXI. századi látvány- és hangtechnikával rendelkezik, a központi folyosó átlátszó falain és padlóin keresztül a Dóm és a folyó látványában gyönyörködhetünk. Az egyik mozi vetítĘvászna mögött pedig egy 20x20 méteres színpad található, a legnagyobb az Egyesült Királyságban. A Munka és a Tanulás Zónája E két, összekapcsolódó zóna épületének különlegessége, hogy falai mozognak, így lehetĘvé téve a homlokzat megváltoztatását, azokhoz az útmenti óriáshirdetésekhez hasonlóan, melyeknél a forgás során három különbözĘ képet láthatunk. A 12 méter magas és 72 méter hosszú homlokzaton öt másodpercenként váltakoznak a képek. A két zóna egy épületen belül van, amivel hangsúlyozni kívánják, hogy az új évezredben központi szerepet kap képességeink állandó fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás. A Tanulás Zónája A minden korosztály számára hozzáférhetĘ, szokatlan és fantáziadús tanulási lehetĘségeket mutatja be ez a zóna. A formájában, színében, szagában élethĦ hagyományos iskolai folyosóról csengetéskor egy színházterembe lépünk, ahol a BBC filmje és színdarabja átalakítja a tanuláshoz való hozzáállásunkat, és szórakoztató, emlékezetes, egyedülálló élményt nyújt. Ezek után a tanulás füves-fás kertjében találjuk magunkat, ahol minden korlát ledĘl, ami a tudás gyarapítását akadályozza. Az ötven interaktív részleg bemutatja, hogyan válik mindenki számára hozzáférhetĘvé az egész életen át tartó tanulás olyan multimédiás technológiák elterjedésével, mint például a Tesco SchoolNet2000.

Fredericton Tudáspark A kanadai Fredericton Tudásparkot7 (Knowledge Park) azért hozták létre, hogy kialakítsanak egy, a világ élvonalába tartozó tudásalapú ipari központot, mint a keleti part elsĘ kutatási és fejlesztési központját. A Tudáspark célja, hogy kihasználjon minden lehetséges kutatási és technológiai együttmĦködést az üzleti és az akadémiai közösségek között. A Tudásparkot a Greater Fredericton Gazdaságfejlesztési Szövetség hozta létre együttmĦködve a Gazdaságfejlesztési és Turisztikai Minisztériummal, Fredericton Város Önkormányzatával, a New Brunswick-i Egyetemmel és az Atlantic Canada Opportunities Agencyval. A Tudáspark létrehozásában egyetemi központként közremĦködĘ University of New Brunswick (UNB) meg kívánja újítani eddig is kiváló kutatási lehetĘségeit és azok tudásalapú gazdasági célkitĦzéseit, fĘként a biotechnológia, az információs technológia, a robotika és a mesterséges intelligencia terén. A Tudásparkot egyenesen az egyetem innovációs tevékenységének természetes kitágításának is tartják, mivel segít a tudásalapú szervezeteknek, hogy használhassák az egyetem szellemi és anyagi forrásait. A Fredericton Tudásparkot az egész Fredericton régióban stratégiai fejlesztésként tartják számon. A régióban élĘk jövĘje érdekében ugyanezen 7 http://www.e-novations.ca/knowledgepark

21

mintára az Egyesült Államokban is létrehoztak egyetemi bázison egy tudásparkot (Knowledge Park at Penn State Erie), amerikai viszonylatokban mérve földrajzilag is egész közel a kanadai tudásparkhoz.

Tudáspark Erie városban (Pennsylvania, USA)8 A pennsylvaniai Erie városban található tudás park egy 400 négyszögöles kutatási és fejlesztési övezet, mely a tudásalapú szervezetek számára intellektuális és fizikai forrásokat kínál, illetve segíti a hozzáférést a régióban található más fĘiskolák és egyetemek hasonló forrásaihoz. A tudáspark fĘbb vonzerĘi a következĘk: • Csodálatos parkszerĦ környezet • A partnerek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a karokkal, oktatókkal, és a diákokkal • A kutatóközpontokhoz és az oktatási lehetĘségekhez való hozzáférés • A legújabb telekommunikációs infrastruktúra • Konferencia rendezési, képzési és gyermek gondozási lehetĘségek • A fĘiskola egyéb lehetĘségeihez és eseményeihez való hozzáférés A fĘiskola karainak és oktatóinak szakterületei lefedik a kutatás-fejlesztés egész skáláját, biológia, vegyipar, fizika, számítástechnika, informatika, szervezetfejlesztés, pénzügyek, menedzsment, külkereskedelem, marketing. Az egyetemek és az iparvállalatok közötti együttmĦködés ösztönzésében világszerte több ország ért el komoly elĘrehaladást. Az egyetemek és az ipar közötti kapcsolatok fejlesztésének egyik módját az európai technológiai-transzfer programok jelentik, amelyek az angol TCS-bĘl (tanító vállalat szisztémából) fejlĘdtek és fejlĘdnek tovább. A technológia és a tudás transzferálásának egyik további módja, hogy az oktatási parkok hidat képeznek a gazdasági szereplĘk és a kutatói tevékenységek „know-how”-ja között – ez esetben mĦködhetnek virtuális oktatási parkként. Egy másik lehetséges további út, hogy a tudás közvetítĘjének szerepét úgy töltik be, hogy a park területén belül koncentrálják a tudást elĘállító, közvetítĘ, valamint a felhasználó szervezeteket.

ICICI Tudáspark Az ICICI Tudásparkot9 (Knowledge Park) Indiában, Turkapalli faluban alapították, 35 kilométerre Hyderabadtól, azzal a céllal, hogy elĘsegítse a világ legmodernebb infrastruktúrájának kiépítését és támogassa az üzleti lehetĘségeket a kutatási és fejlesztési tevékenységek és a jól képzett Andhra Pradesh állambeli humán erĘforrások kiaknázásával. Ez ma India vezetĘ technológiai központja, amely rendkívül széles tudáshálózatot hozott létre. A kutatóintézetek, az akadémiai intézmények és az ipari szervezetek együttmĦködése valósul itt meg, a tudásalapú évezred kezdetén a legkiválóbb keleti tudós elmék összefogása érdekében. A biotechnológiai, a gyógyszeripari és az információs társadalomhoz kötĘdĘ kutatások mellett a szerteágazó tevékenységek közül érdemes kiemelni az oktatást, hiszen az ICICI Tudáspark Andhra Pradesh vezetĘ intézménye az egész állam lakosságának az információs társadalomra való felkészítése területén. A szándék komolyságát mutatja, hogy hasonló intézményt hoztak létre Mahindra Tudáspark néven Mohaliban Pandzsáb államban és Technopolis Tudáspark néven Bombay mellett is. 8

http://www.pserie.psu.edu/kpark/

9 http://www.icici-infotech.com

22

INFOPARK, Budapest Az Infopark ideális helyen, a Duna budai oldalán, a Lágymányosi és a PetĘfi híd által határolt hét hektáros területen, a Budapesti MĦszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szomszédságában található. Az Infopark Magyarország és a kelet-európai régió elsĘ nagyszabású tudományos parkja, amely a két szomszédos egyetem szellemi bázisára építve különleges high-tech központként mĦködik. Az Infopark továbbá közel van a városközponthoz és jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik az autópályák és a budapesti nemzetközi repülĘtér felé. Az Infopark az Infopark Budapest Fejlesztési Rt. - az IVG Immobilien GmbH, és az InfoPark Rt. vegyes vállalatának közös - fejlesztése, amely megvételre vagy bérletre kínál fel létesítményeket technológia-orientált vállalatok számára. Az Infopark koncepciójának fĘ céljai közé tartozik egy üzleti csomópont létesítése a számítógépes hardverrel és szoftverrel, a telekommunikációval és az új médiával foglalkozó cégek részére, a kapcsolódó vagy a hasonló tevékenységi körökkel rendelkezĘ csúcstechnológiájú, az új évszázad vezetĘ technológiai ágazatait képviselĘ vállalatok egy helyre koncentrálása. ÖsztönzĘleg hat az ilyen vállalatok közötti kommunikációra és együttmĦködésre az, ha egy helyre csoportosulnak, mivel a vezetĘ országos és nemzetközi csúcstechnológiájú vállalatok egy helyre koncentrálása szinergiahatást hoz létre. Az Infopark egy másik jellegzetessége az úgynevezett inkubátorterület. Ez a létesítmény kedvezĘ feltételekkel igyekszik felkarolni a kezdĘ vállalatokat. A park szolgáltatásainak alapja azonban nemcsak a vállalatok közötti kommunikáció és együttmĦködés, hanem az egyetemek, a közös projektek vagy a magasan képzett személyzet cseréjének, az egyetem és a csúcstechnológiájú vállalatok közötti technológiatranszfer lehetĘsége is. Az Infoparkban székhellyel rendelkezĘ vállalatok felhasználhatják az egyetemek tudományos kutatásainak legfrissebb eredményeit, kihelyezhetik egyes kutatási projektjeiket az egyetemekhez, vagy együttmĦködhetnek ezeken a területeken. Az Infopark nagy sebességĦ optikai kábelhálózatot biztosít, amely létfontosságú a csúcstechnológiájú vállalatok és tevékenységeik számára. A rezidens vállalatok részére továbbá költségmentes intranet szolgáltatás áll rendelkezésre. Az Infoparkban elhelyezkedĘ vállalatok közötti interakció további elĘsegítése érdekében az Infopark ingyenes intranetet, a vállalatok vezetése számára pedig különleges eseményeket (például lunch club) is biztosít. Az Infopark fejlesztése folyamatos, az elsĘ látványos beruházás a Matáv Rt. 24.268 négyzetméteres Kutató-FejlesztĘ Központjának átadása volt. A magyar távközlési óriás 23

innovációs célú betelepülése mellett azonban már olyan nagy nevĦ nemzetközi cégek is az Infopark Budapestet választottak, mint az IBM Hungary, a Hewlett Packard vagy a Panasonic.

Hagyományközpontú parkok A szentendrei skanzen Szentendrén található Magyarország legteljesebb népi építészeti szabadtéri gyĦjteménye, a 60 hektáron elterülĘ Szabadtéri Néprajzi Múzeum10. NépszerĦ nevén a skanzent 1967-ben alapították azzal a céllal, hogy bemutassa Magyarország tájegységeinek népi építészetét, gazdálkodásának épített és tárgyi emlékeit, lakáskultúráját és életmódját. Mindezt eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák másolásával, a XVIII. század második felétĘl az elsĘ világháborúig terjedĘ idĘszakot bemutatva. Alapításkor a skanzenben kilenc épületcsoportban kilenc tájegység népi életét kívánták felidézni. A kilenc tervezett tájegységbĘl napjainkra elkészült vagy készülĘben van a FelsĘTiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl, a Bakony, és Balaton-felvidék épületcsoport illetve nemrég kezdĘdtek meg a dél-dunántúli tájegységet megidézĘ területen a munkálatok.

A skanzenben található épületegyüttesek egy-egy parasztporta hagyományos világát igyekeznek megjeleníteni, szakrális, ipari és közösségi építményekkel gazdagítva. Az építészeti emlékeken túl a látogatók megismerhetnek az adott táj természeti környezetével és növénykultúrájával is. A népi hagyományokat hĦen követĘ épületek, a berendezett házak, a korabeli mĦhelyek és a gondosan kialakított kertek azt a benyomást keltik a látogatóban, mintha az eredeti falvakban sétálnánk. A szerencsére igen gyakori és változatos bemutatók alkalmával megismerkedhetünk a korabeli mesterségekkel, kézmĦiparral, hagyományos paraszti ételekkel, azok készítésével is.

10 www.skanzen.hu

24

A szabadtéri kiállítás különlegessége, hogy az épületek nem egymástól elszigetelten állnak, hanem az egykori parasztporták hangulatát idézve tükrözik a bemutatásra kerülĘ tájegység jellemzĘ településszerkezetét, rendszerbe foglalva a paraszti gazdálkodás portához tartozó épületeit, a lakóház mellett a gazdasági épületeket és más kiszolgáló létesítményeket is. A korhangulat hiteles felidézését tovább fokozza, hogy valamennyi épület a korának, a lakók foglalkozásának, szociális helyzetének, vallásának, nemzetiségének megfelelĘen van berendezve. Ily módon a múzeum egyszerre tudja szemléltetni az építészetet, a berendezést, a korra és tájra jellemzĘ foglalatosságokat, szokásokat (kenyérsütés, mosás, étkezés, születés, házasodás, halottsiratás stb.) Egyszóval egy tájegységre jellemzĘ falusi, mezĘvárosi életmód egészét. A látogatók ebben a parktípusban nem csupán passzív szemlélĘk, hanem aktívan közremĦködve önmaguk számára fedezhetik fel a népmĦvészetet és a népi hagyományokat.

Szobi Malomkert – Az Ünnepek Faluja A magyar hagyományközpontú parkok között az egyik legérdekesebb kezdeményezés a szobi Ünnepek Faluja Élménypark. Valamennyi között komplexitásában, tervének kidolgozottságában ez a program áll legközelebb a szintén alaposan megtervezett Zselici Édenkert programhoz, amely Kaposvár közelében valósul meg. A hasonlóság nemcsak abból adódik, hogy mindkét fejlesztés egy gazdaságilag, társadalmilag hátrányos helyzetĦ régióban, azon belül kistérségben jönne létre, s nem is csupán a természetközelség az ok. Az Ünnepek Faluja projekt egy olyan turisztikai élménypark megvalósítását tĦzi ki célul, amely egyesíti a különbözĘ turisztikai ágak területeit, sĘt a kínálathoz hozzákapcsolhatók olyan más ágazatok is, amelyek a beruházás helyszínén, a területi közelség, környezet folytán összekapcsolhatók. Így megjelenik a koncepcióban az ökoturizmus, sportturizmus (lovaglás, börzsönyi túrák, úszás, fürdĘzés, kerékpározás stb.), vallási turizmus (helyi kápolna és kegyhelyek, zarándokhelyek), mĦvészeti turizmus (Dunakanyar MĦvészeti Hetek), konferenciaturizmus (konferenciaközpont), egészség- és gyógyturizmus (fürdĘ, mozgássérültek lovagoltatása). Az év során megvalósuló programok középpontjában ugyanakkor az ünnep-koncepció áll, azaz a fejlesztés arra épít, hogy a közösségi együttlét, az ünnepek, a szertartások megélésnek lehetĘségét biztosítsa az ide látogatóknak, és ezzel hozzon létre olyan jelentĘs turisztikai vonzerĘt, amely gazdaságilag is nyereségessé teheti a tematikus parkot. A megvalósítás esélyét itt is tovább növeli a fejlesztések iránt elkötelezettséget mutató, korszerĦ szellemben gondolkodó projektvezetĘség, akik bíznak abban, hogy a térség egyre növekvĘ pozitív imázsára is támaszkodva az idegenforgalomban találhatják meg a helyi népesség megélhetésének egyik fĘ kitörési pontját.

25

Élményparkok Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark A magyarországi élményparkok közül elsĘként érdemes ismertetni az ország egyik leglátogatottabb kiállítóhelyét, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területén létesített Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot11. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egykor azzal a céllal nyitotta meg kapuit, hogy a DélAlföldre irányuló kulturális idegenforgalom központja legyen. Felvállalta a magyarság nemzeti hagyományainak ápolását, kulturális örökségének megĘrzését és továbbadását. Az Emlékpark életben kívánja tartani Ópusztaszert mint szakrális szimbólumot is: történelmünk megannyi fontos eseményének színhelyét, a legenda és a valóság idĘlabirintusát. Hiszen valóban, Ópusztaszer a legenda és a valóság földje. Béla királyunk jegyzĘje, Anonymus említi híres Gesta Hungarorum-ában ezt a területet, mint az elsĘ országgyĦlés helyét, egyben a Szer elnevezésre is magyarázatot ad: Árpád fejedelem és vezérei „ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának”. Ami a középkor folyamán igazi rangot adott a térségnek, az a ma is nagyjelentĘségĦ kulturális központnak számító bencés monostortemplom, melynek legelsĘ elĘdje körül már a XI. században jelentĘs település virágzott. A török hódoltság idején, a XVI-XVII. század fordulójától már Puszta Szerként emlegették a területet. Az pedig, hogy „Pusztaszeren, Ęsi alkotmánynak keletkeztének egyik történeti nevezetességĦ színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeltessék”, Kecskemét városának jutott elĘször eszébe 1861-ben, ám igazi szellemi tĘkét nem tudott az ügybĘl kovácsolni. KésĘbb a Ferenc József által pusztaszeri apáttá kinevezett Göndöcs Benedek, addigi gyulai fĘesperest kérte királyától, hogy emlékpark létesüljön Pusztaszeren. Végül az 1896. VIII. tc.-ben rendelte el az országgyĦlés emlékhely állítását Pusztaszeren a honszerzés ezredik évfordulója alkalmából. Az alapkövet június 27-én világraszóló ünnepség közepette helyezték el, noha a mai emlékmĦ elkészültéig még jó egy évig várni kellett. 1936-ban hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született ujjá Erdei Ferenc hathatós közremĦködésével. EttĘl kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és ezen a helyszínen való felállításáról, 1978-ban megkezdĘdött egy szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása is . Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven mĦködĘ élményparkká fejlĘdött múzeum és kirándulóhely ma - Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat. Az emlékparkban megtekinthetĘ az 1896-ban emelt, klasszicizáló stílusú Árpád-emlékmĦ. Egy szép, új épületben A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérĘjĦ kört formázó Feszty-körkép, a romkert, ahol a jelenleg is folyó ásatások 1970-ben kezdĘdtek Dr. Trogmayer Ottó vezetésével. 11 http://www.opusztaszer.hu

26

Az erdĘ a természet temploma címĦ, tíz fából készült jurtaszerĦ - a honfoglaló magyarok világára emlékeztetĘ - pavilonban található, Csete György és Dulánszky György tervezte állandó kiállítás az ember és az erdĘ kapcsolatáról, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az idei évtĘl lesz látható a rendkívül látványos Sámán IdĘk Lovasainak bemutatóihoz kapcsolódó, Ęseink életének minden részletét elénk táró nomád skanzen is. A látogató fantáziájának kalandozását Ęsi magyar állatfajták - mint a rackajuh és a szürke marha – segítik, felülhet a tömör kerekĦ négyökrös szekérre, egészen közel merészkedhet a nomádok málhás állatához, a tevéhez, megmérkĘzhet íjazásban, lovaglásban, megízlelheti a sztyeppei népek ételeit, megismerheti étkezési szokásaikat. Egy igazi élményparkhoz méltóan a szolgáltatások sokasága áll a látogatók rendelkezésére. Naponta lovasbemutató várja az érdeklĘdĘket. A mintegy félórás bemutatón honfoglaló Ęseink Európa-szerte híres könnyĦlovassága elevenedik meg. Négy korabeli fegyvernemben - íj, szabja, fokos, lándzsa - mérkĘznek meg a harcosok. A vállalkozó szellemĦek számára akár többnapos táborozási lehetĘséget is biztosítanak. Itt a valóságban is kipróbálhatják, milyen volt az élet több mint ezer esztendĘvel ezelĘtt. Lovas-nomád eleink hétköznapjai elevenednek meg: ma is nagy élmény ismerkedni a lóval, lovaglással, éjjel hallgatni a legelés neszét, reggel találkozni velük a tóparti itatónál. A további programok közül érdemes kiemelni, hogy minden év júniusának utolsó szombatján rendezik meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Társaság szertartásos ünnepi játékát, a HUNNIÁLIST, amikor is történetileg hĦségesen megrendezett szertartáson, felszabadult nyáreleji ünnepen sokezres látogatósereg egyszerre tiszteleghet honfoglaló Ęseink elĘtt, s élheti át a kora középkor megidézett hangulatát. A gyerekeket, fiatalokat egész éven át programok várják: népi játékok tanulása, játékos sportversenyek, népi kismesterségek bemutatói, kézmĦves foglalkozások, „szeri órák” - rendhagyó tanulmányi foglalkozások a történelem, a természetismeret, régészet témaköreiben.

Történelmi-idegenforgalmi élménypark Csesztregen Egyszerre kínál majd történelmi „idĘutazást”, kulturális, régészeti, szabadidĘ- és sporté1ményeket, va1amint pihenést a nyugat-zalai tájegység legnagyobb turisztikai beruházása; a Cseszt-RegélĘ Aktívpark. A jövĘ júniusban nyíló turisztikai attrakció négy létesítménye már elkészült. A 121 millió forint értékĦ beruházás költségeibĘl 73 milliót a PHARE Credo-pályázaton nyertek el, a megyei területfejlesztési tanács közel 17 millió, az Ifjúsági és Sportminisztérium l,5 millió forinttal támogatta a vállalkozást. A fennmaradó részt az önkormányzat fedezi. Az élménypark 21 hektáros területén már áll a téliesített fogadóépület, amelyben tízszobás szállórészleget is kialakítottak Vályogból épült meg két középkori zsúptetĘs eredeti stílusú bútorra1 berendezett, szálláshe1yül szolgáló parasztház és kész a félnyitott, zsúpfedelĦ nyári fĘzĘ-étkezĘ hely is. Az aktívpark már 2002 áprilisától fogad vendégeket.

„Város a város alatt” (Eger) Eger turisztikai hasznosítási lehetĘségei, a már meglévĘ értékek fejlesztésének módjai kapcsán a cél az, hogy Eger ne csak „tranzitváros” legyen, hanem sikerüljön hosszabb idĘre is itt tartani a turistákat. Az egyik kiemelt projekt a belvárosi pincerendszer turisztikai célú hasznosítása, amely eddig inkább csak kiadásokat okozott a városnak. A 70 millió forintért szinte eredeti formájában helyreállított pincerendszerrĘl készült hasznosíthatósági tervjavaslat 27

szerint itt „Város a város alatt” címmel a X–XVI. század történelmét bemutató, panoptikumot is tartalmazó látványossági park jöhet létre, amelynek a látogatását még egy bemutatóval egybekötött borkóstoló fĦszerezhetné. A barlangpark tervezett költségvetése 200 millió forint.

28

8.

Tudományparkok

(Tudományágak szerinti parkok) Hermia (tudománypark Finnországban) A Hermia12 egy finn (tamperei) technológiai központ. ElĘször is érdemes áttekinteni, hogy ennek az innovációs intézménynek jelenleg mi is a tevékenységi területe. A táblázatból látszik, hogy az ott folyó tevékenység öt nagy szakterületre koncentrál. A TAMPEREI RÉGIÓ TECHNOLÓGIAI KÖZPONTJA SZAKTERÜLETEK 1999-2006 Technológiai szakismeretek, technológiai innovációk Emberi szaktudás Gépgyártás és Információ- és kom- Egészségügyi automatizálás munikáció technológia technológia Társadalmi innovációk hidraulika virtuális környezetek implantációk gép automatizálás mobil alkalmazások egészségügyi inflexibilis gyártás hardvergyártás formatika és anyagtechnológia jelfeldolgozás imaging elektronika félvezetĘ technológia immunológia ruhaipari elektronika független igazgatás Médiaszolgáltatások vezeték nélküli szélessávú hálózati dokumentumok újságírás kommunikáció kezelése audiovizuális kommu- multimédia technológia eladás utáni szolgáltatások nikáció modellezés felhasználói interfészek egyéb kommunikáció virtuális szervezetek információs kutatás Tudásintenzív üzleti konkurens tervezés nemzetközi marketing és szolgáltatások virtuális technológiák együtt-mĦködés a szolgáltatások mene- elektronikus kereskedelem Technológiamenedzselés dzselése és marketingje hálózati gazdálkodás környezetvédelmi új tanulási környezetek szolgáltatási termékek és minĘség irányítás létrehozása K+F és az innovációs folyamatok irányítása Miután Tamperében magas színvonalú az egyetemi oktatás, érthetĘ, hogy a technológiai központ nem különösebben foglalkozik oktatással, távoktatással. Tamperében van a talán leghíresebb finn transznacionális világcég, a NOKIA központja, ezért nem meglepĘ, hogy a város gazdaságának nem kis része a Nokia tevékenységéhez és innovációjához kötĘdik. A technológiai központ nem csak tudástermeléssel, tudásfejlesztéssel, hanem a fejlesztések eredményeképpen részben gyártással és piaci bevezetéssel is foglalkozik. A tamperei tudomány park létesítése óta már úgyszólván kinĘtte magát, azaz földrajzilag is egyre bĘvülĘ területen, egyre több irányú tevékenységgel mĦködik, ezért nyugodtan nevezhetjük technológiavárosnak vagy akár tudáspolisnak is.

12 http://www.hermia.fi; A tamperei technológiai központ programjáról: INCO, 1999/1 www.inco.hu

29

IDEAS genetikai park13 Angliában és Wales-ben összesen hat olyan genetikai tudás park van, melyeket a kormány finanszíroz öt évre 2002-tĘl kezdĘdĘen. Mindegyik saját kutatási területtel és specifikus projektekkel rendelkezik. A genetikai tudás parkok fogalma különbözĘ szervezetek közti együttmĦködést takar, mely a genetikai kutatások számára kínál kiválósági központot. Célja, hogy az orvosok s más egészségügyi kutatók tisztában legyenek a modern genetika alkalmazásaival, és hogy a társadalom megértse a genetikai forradalmat. A Londonban található genetikai tudás park az IDEAS nevet viseli. E park számos londoni egyetem, fĘiskola, kórház és egyéb intézmény együttmĦködésén alapul. Az IDEAS park egy együttmĦködési szándék, emberekbĘl, berendezésekbĘl, projektekbĘl és elképzelésekbĘl áll, de nem tartoznak hozzá saját épületek. Kutatásainak középpontjában a viszonylag gyakoribb betegségek genetikai okainak feltárása áll. A parkban két fĘ egység kialakítását tervezik, az egyik a Tudás Disszeminációs Egység, mely a genetikával foglalkozó orvosoknak, kutatóknak kínál továbbképzési lehetĘséget. A képzési kínálatban szerepelnek másoknak szóló kurzusok is, úgymint fizikusoknak, nĘvéreknek, más egészségügyi alkalmazottaknak, továbbá közgazdászoknak és ügyvédeknek. A második egység a Genetikai Alkalmazások Egysége, mely megszerzett elméleti tudást igyekszik felhasználni a különbözĘ betegségek felderítésében.

Tudományos park szövetségek Mintegy háttér információként említjük meg, hogy a tudomány vagy/és tudományos, sĘt kutatási parkoknak erĘs nemzeti és nemzetközi szövetségeik vannak. Ezek közül hármat emelünk ki: Interenational Association of Science Parks (www.iaspword.org ) The United Kingdom Science Park Association (www.ukspa.org.uk) Associazione Parchi Scientifici e Technologici Italieni (www.apsti.it) Association of University Research Parks (www.aurp.net ) Az IASPA-nak egyébként – ez talán meglepetés? – hat magyar tagja van már: az INFOPARK és az INNOTECH mellett az egri, a pápai és a pécsi ipari park és a Kodolányi János FĘiskola tudományparkja.

13

http://www.gene.ucl.ac.uk/ideas/

30

9.

JövĘparkok

(Utópia parkok, jövĘvárosok, stb.) Futuroscope14 Európa elsĘ és legnagyobb látványparkja, amelyet gyakran illetnek a jövĘpark megtisztelĘ címmel is, nem egyszerĦen csak egy szórakoztató park, hanem egy hatalmas informatikai és telekommunikációs komplexum, amelynek a Futuroscope park a központi részét alkotja. Az elmúlt tíz év folyamán a szórakoztatást szolgáló Futuroscope mellett egy valóságos város, egy új Technopolis épült ki. Túllépve a hagyományos ipari parkok és technológiai parkok koncepcióján, Vienne Tanácsának elnöke, a park megálmodója, René Monory azzal a merész ötlettel állt elĘ még a 80-as években, hogy a középkori építészetérĘl híres Poitier városa mellett építsék fel a jövĘ városát, amely ötvözi a tudományos, a gazdasági és a kulturális tevékenységet. A múlt és a jövĘ találkozásából eredĘ kontraszt, már önmagában is meglepĘ gondolat, de kétségtelen tény, hogy a térség turisztikai vonzása szempontjából egymást erĘsítĘ tényezĘk s ezt már a kezdetektĘl ki is aknázta egész Vienne megye. A tradicionális vendégfogadás – a régmúltat idézĘ fogadók, panziók és éttermek, a sportolást, a fürdĘzési és a természeti szépségeket maximálisan kiaknázó szolgáltatások mellett az ide látogatók megismerkedhetnek a Technopolis hét hipermodern szállodájával, éttermeivel a kapcsolódó üzlethálózatával, sportolási lehetĘségeivel. A jövĘ város kiépítését a szórakoztató park, a Park de Futuroscope megvalósításával indították. A folyamatosan bĘvülĘ játékkomplexum sikerének és bevételeinek köszönhetĘen fokozatosan épült ki a szórakoztató parkot „U” alakban körbeölelĘ és egységbe foglaló hatalmas Technopolis. Az Amerikából ismert technopolisokkal ellentétben a Futuroscope park jellegzetesen európai: a szórakoztatást, az oktatást, a kutatást és fejlesztést valamint a korszerĦ szolgáltatásokat ötvözi a technológiai és ipari parkok hagyományaival. S teszi mindezt úgy, hogy a szórakoztató, a kulturális, a tudományos és a gazdasági tevékenység éltetĘje és mozgatórugója a 21. század információs és telekommunikációs infrastruktúrája és technológiája. A Technopolis öt nagy területi és szolgáltatási egységbĘl áll: 1. 15.000 m2 területet magábafoglaló, a legkorszerĦbb high-tech infrastruktúrával felszerelt irodaház, az innovációs központ, egy 1300 fĘ befogadására alkalmas kongresszusi palota és három kapcsolódó szálloda, uszoda és üzleti negyed; 14 http://www.discoverfuturoscope.com

31

2. Az oktató és kutató park: mechanikai és aerodinamikai fĘiskola, pedagógiai központ, a Nemzeti Távoktatási Központ, a poitieri egyetem kutató és oktató laboratóriumai (mechanikai, aerodinamikai, környezetvédelmi és vízügyi mérnökképzés és kutatás, kommunikációs és informatikai mérnökképzés, matematikusképzés, biotechnológia kutatás stb.) elĘadói, nemzetközi jog kutató központ (Juriscope), idegen nyelvek oktatása és szinkrontolmács képzĘ, jegyzĘ képzés; 3. FelnĘttoktatási központ: hagyományos és távoktatás, amelyet egy 900 szobás szállodakomplexum egészít ki; 4. Vállalati zóna: 70 elsĘsorban informatikára és telekommunikációra specializálódott nagy vállalatok, valamint a technopolis telefonközpontja (France Télécom); 5. A szórakoztató parkkal egy idĘben létesített liceum elektrotechnikus képzésre, a jövĘ környezeti és humánerĘforrás kutatására létrehozott nemzetközi jövĘ intézet. A technopolis saját interaktív televíziós és multimédiás központtal rendelkezik. A szolgáltatások között intranet, extranet, Internet segíti az oktató, a kutatói és a vállalati munkát. A technopolis vállalatainak munkáját bankok, pénzügyi és szervezési tanácsadó cégek segítik. Az egyik legfontosabb intézmény az innovációs központ keretében mĦködĘ inkubátorház. Összességében ma a park területén mintegy 150 vállalat és vállalkozás mĦködik - szinte kivétel nélkül vagy az elektronikus gazdaság területén tevékenykednek –, a K+F intézményekben közel 700 kutató és 3000 hallgató tevékenykedik. A jövĘváros befolyása és hatása a távoktatás és a kutatások országos és nemzetközi hálózata révén azonban jóval messzebbre nyúlik. A Futuroscope szabadidĘ park A technopolis kiépülése, mint láttuk, a szórakoztató park létrehozásával indult. A legkorszerĦbb filmes megoldásokra alapozott „videokép park” 1987-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség elĘtt, s azóta is folyamatosan bĘvíti attrakcióit. A több hektáros területen elszórva a jövĘ elképzelt, fantasztikus építészeti stílusában megformált 19 pavilon hatalmas (800 méteres) félgömb formájú vetítĘ vásznak (három dimenziós képek, IMAX technológiával elĘvarázsolt domború képhatások, szimulátorok és más technikai trükkök, például a 360° vetítés), valamint a mozgó székek segítségével a látványon túl a fizikai érzékekre és az érzelmekre hatva repíti a nézĘt a képzeletet meghaladó virtuális világba. A 725 perces programok négy csoportba sorolhatók: FelfedezĘ utazások: elsĘsorban a tudományos ismeretek vizualizálására épül – Utazás a világĦrben (út a naprendszeren belül, a bolygók megtekintése, a tejút, új galaxisok felfedezése, a nézĘt egy fekete lyuk szippantja fel); Kép Stúdió: a filmkészítés technikájába, a film trükkök világába enged bepillantást; Gyrotours: 45 méter magasságból egy folyamatosan forgó toronyból mutatja be a park panorámáját. Képzeletbeli utazások: csak az emberi fantázia világában létezĘ világ bemutatása, idĘutazás - A dinoszauruszok világa, Elpusztult városok, A jövĘ világa: Cybervilág, Cyber dimenzió. Kalandos utazások: a programok mindenek elĘtt a látvány érzelmi hatásaira apellálnak. Olyan utakra invitálnak, amelyek ugyan létezĘ dolgokat örökítenek meg, de az ember számára soha meg nem élhetĘ látványt rögzítenek – Út a császárlepkékkel Kanadától Mexikóig, Alámerülés a mély tengerekbe, Az óriás panda nyomában. Az érzékek világa: a programok többsége mindenekelĘtt az érzékek világát megcélzó, a valóságban megtörtént eseményeket vagy kalandokat tár fel és teszi részeseivé a nézĘt. A nézĘ megbizonyosodhat saját bátorságáról, lelkierejérĘl, belsĘ félelmeirĘl – átélhetjük H. Guillaumet, az 1930-as évek francia pilótájának viharos kalandját és

32

megmenekülését a Cordilliérák fölött, Atlantisz bukását, átutazhatunk a babonaság virtuális világába, és átélhetjük a félelmet és a pánikot a bánya mélyén. A programok széles skálája választási lehetĘséget nyújt gyerekeknek és felnĘtteknek egyaránt. A Futuroscope park már a kezdetektĘl fogva videojátékairól híresült el. 2003-ban nyitja meg kapuját a „Hálózott város” (cité numérique), ahol 210 ember játszhat szimultán módon a legfrissebb videojátékokkal. Ugyancsak 2003-ban itt rendezik meg a videojátékosok világbajnokságát 400 résztvevĘvel.

Auroville Dél-Indiában (jövĘváros) A külföldi jövĘparkok (részben spiritruális park) közül utoljára hagytuk Auroville-t15. Auroville egy olyan új település Dél-Indiában, ahol több mint harminc éve azon dolgoznak, hogy megalkossák az élet, a létezés új útjait. Ehhez Sri Aurobindo, az indiai spirituális mester nyomdokain haladva, az Ę tanításait használják fel. Sri Aurobindo szerint az ember átmeneti, befejezetlen lény. Az evolúció nem fejezĘdött még be, nem az értelmes állat a természet csúcsa, van még valami, amit az ember még nem ért el, de folyton afelé törekszik. Ennek az átalakulásnak kíván a központja lenni Auroville.
Auroville-ben a következĘ célokat tĦzték ki maguk elé a város létrehozói: • ElĘsegíteni, hogy a helybéli lakosság is együttfejlĘdhessen a várossal • Úgy tanítani a fiatalokat, hogy az Ę mélyebb valójuk elĘtérben maradhasson • Hatalmi struktúrák nélküli társadalmi élet szervezése • Megjeleníteni a szépséget az élet minden területén • Tudatosan, bölcsen és igazságosan felhasználni az elérhetĘ forrásokat • Gyógyítani és gyógyító energiákat felkelteni • Igaz módon alkalmazkodni, viszonyulni az anyaföldhöz • Az újonnan felfedezett valóságokat mĦvészi módon kifejezni. A város 2500 hektáron épül a Bengáli Öböl Coromandel Partján Dél-Indiában. Az ismert indiai spirituális mester, Sri Aurobindo 1926-ban Pondicseriben létrehozott egy asramot (spirituális központot). Az Ę szellemi társa, az Anya alapította a várost 1968-ban, miután látomásában megjelent a város. A városalapítási kísérlet célja az emberi egység és a megértés, az új tudatosság és a fenntartható fejlĘdés elĘsegítése. Az indiai kormány 15 http://infinityfoundation.com

33

és az UNESCO támogatásával felépülĘ város neve Sri Aurobiondo emlékét idézi, más szempontból azt jelenti: A Virradat Városa. Auroville lakosainak száma a tervek szerint mintegy 50000 lesz, jelenleg 1500-an lakják több mint harminc országból. ėk organikus földmĦveléssel, újraerdĘsítéssel, oktatáskutatással, gyógyítással, falufejlesztéssel, építéssel, kézmĦves termékek elĘállításával, információs technológiával, kis- és középvállalkozások létrehozásával, fejlesztésével, várostervezéssel, kulturális rendezvények létrehozásával és közösségi szolgáltatásokkal foglalkoznak. A város, amelynek energiaszükségletét megújuló energiaforrásokból igyekeznek elĘteremteni, négy zónára van osztva: kulturális, ipari, nemzetközi és lakónegyedre. Ezek megjelenítik az ember négy alapvetĘ tevékenységét a társadalomban a kultúrától és oktatástól a munkáig és közigazgatásig. A nemzetközi zóna az a hely, ahová a különbözĘ országok, nemzetek felépíthetnek egy pavilont, hogy bemutassák saját kultúrájukat. A város körül egy zöld gyĦrĦt is kialakítanak, egyrészt azért, hogy az itteni farmokon élelmet termeljenek a város lakosainak, másfelĘl élĘ arcot, külsĘt kívánnak mutatni a külvilág felé, itt folynak a kutatások és kísérletek a vidékfejlesztés érdekében, s végül ezzel egy egészséges mikroklímát is kívánnak teremteni ebben a térségben. A környezĘ falvak fejlesztésére alapítványt hoztak létre, amely projekteket finanszíroz, oktatást, találkozókat szerveznek, 23 iskolát alapítottak, ahol szakmákat lehet tanulni, Miként a világ gyorsan változik, keresve azt az új paradigmát, hogy újraértelmezze magát, Auroville kész arra, hogy belépjen fejlesztése és növekedése egy új fázisába, megjelenítse a hitét az emberiség jövĘjében, amit maga is jelképez. A nyugati technológiai fejlĘdés víziója és a helyi, indiai tudás mélysége egybekapcsolódva máris egy egyedi társadalmi-gazdasági mátrixot hozott létre. A város chartája a következĘket sĦríti: 1. Auroville nem függ senkitĘl és semmitĘl, csak az emberiségtĘl magától. De aki Aurovilleben él, annak önként az Isteni Tudatot kell szolgálnia. 2. Auroville a véget nem érĘ tanulás és tanítás, a folyamatos fejlĘdés és a kortalan fiatalság városa lesz. 3. Auroville a múlt és a jövĘ közötti híd kíván lenni, készen arra, hogy megjelenítse a jövĘt. 4. Auroville az Emberi Egység megtestesülésének színhelye lesz az anyagi és szellemi kutatások által. Auroville azonban mégsem Sri Aurobindo kultuszáról szól, nem szektaként mĦködik.

A város szimbólumában a középpont az egységet, a LegfelsĘbb Szellemet jeleníti meg, a belsĘ kör a teremtést, a város ideáját, a szirmok az erĘ kifejezését, a megvalósítást.

34

Vasudhaiva kudumbakam – mondták a régi indiaiak: a világ egyetlen család. Az emberi egység, amely hajdan megjelent a civilizáció hajnalán, sosem volt annyira közel az újbóli megvalósuláshoz, mint most.

35

10. Médiaparkok (Film parkok, mĦvészeti parkok, televízió parkok, multimédia parkok, kommunikációs parkok, stb.) Virtual Reality & Multi Media Park (VRMMP) Turinban A médiaparkok az informatikai, a telekommunikációs és a médiatechnológiák körébe esĘ ötletek, találmányok piacképes termékké fejlesztését támogatják és segítik elĘ. Ezzel beteljesül az az elvárás, hogy a technológiai fejlĘdésnek megfelelĘen fejlĘdjön a tartalom, és létrejöjjön a technológia széles körĦ alkalmazása. A VRMMP tudásfejlesztĘ know-how központként jött létre, tartalomgyártásra, médiatermékek készítésére, tehát nem pusztán prototípus készítésre. Ezzel egy idĘben a média park célja a felhasználói kutatás területén elért eredmények felmutatása a média célcsoportja számára. A VRMMP tevékenysége többnyire a reklám és a politikai vonatkozású területekre koncentrálódik, ezek változására, a multimédiás fejlĘdést tekintve kiemelten az olasz Turin területre. Mindez azt a célt szolgálja, hogy hozzájáruljon az ipari területek kreatív fejlĘdéséhez egy jól érzékelhetĘ vertikalizációval (virtuális valósággal). A hálózati kommunikációs rendszerek felhasználói számára összeköttetési pontot jelentenek az ilyen típusú média parkok, ráadásul a produkciók és termékek minden területén kidolgozzák azok hasznosságát és alkalmazását. A VRMMP missziója a következĘk köré csoportosul: • Alkotás • Képzés • Kutatás és fejlesztés • High-speed kapcsolat építés • Lokális know-how adaptálás a kis- és középüzletágakba A virtuális parkon belül mĦködik a School for Advanced Training, ezen felül számítógépes grafikai és digitális poszt-produkciós stúdiók, komplett virtuális filmstúdió, illetve digitális vízió galéria.

36

Echo Park Film Center A filmpark új lehetĘségeket kínál a film és videó utómunka trükkjeit alkalmazók számára. Nem pusztán térben közelebb kínál új lehetĘségeket a partnerek számára, hanem a filmes szakterületen belül olyan komplex és fantáziadús szolgáltatást nyújt, amely messzemenĘen túlmutat az általános filmes megoldásokon. A grafikusok, az animátorok és az állandó külsĘs kreatív stábok eme digitális technikának köszönhetĘen teljes körĦ és kreatív munkát tudnak végezni, a grafikai elĘkészítési fázistól egészen a reklámfilm kivitelezésig, filmgyártásnál a laborálástól, a 3D animáció elkészítésén át a kész film átadásáig. Az amerikai Echo Park Film Center egy igazi kollektív kreatív gondolkodású parkként mĦködik a filmvilág egyértelmĦ támogatását élvezve, megfizethetĘ film és videó hozzáférhetĘséget biztosítva felhasználóinak. Teszi mind ezt úgy, hogy közben egyrészt folyamatos igény-kutatást végez, másrészt pedig feltérképezi a Los Angeles környéki filmes történelem gyökereit. A park felhasználói a mĦvészek legkülönbözĘbb és sokoldalúbb személyiségei, bevándorlók, aktivisták, vállalkozók, filmkészítĘk és egyszerĦ családok. Ezeknek sokszínĦ és vibráló közösséget hoznak létre ahhoz, hogy megalkossák és bemutassák a maguk munkáját, munkásságát, kifejezzék mĦvészetüket, elmondják történelmüket, történeteiket, ezzel folyamatos és kölcsönös kapcsolatot biztosítva a filmipar óriásai és a mĦvészek otthoni, s azon túli kommunikációjában. A park három missziója: 1. Mikrocinema mĦködtetése A kor fiatalságának szabad tanítása/iskolája 2. 3. A filmes eszközök speciális bázisa a gyártás és értékesítés területén

MĦvészeti Parkok Az új technológiák alkalmazása a mĦvészeti életben megkönnyíti a kommunikációt a különbözĘ mĦvészeti irányzatok kedvelĘi, a mĦvészek egymás közötti és esetlegesen a különbözĘ mĦvészetek között, azok fizikális intézményeiben. A világ számos országában ma már a mĦvészeti oktatás igen meghatározó része a gazdag, jól felszerelt, digitális hálózaton mĦködik, a virtuális parkokban. A mĦvészeti parkok ezzel az áttöréssel megteremtették annak lehetĘségét, hogy a mĦvészet már nem pusztán egy zárt közeg kiszolgálója, hanem a mĦvészet ezáltal bárki által, bármikor, bárhol elérhetĘvé vált, élet közeli lett.

37

Michigan Legacy MĦvészeti Park A mĦvészeti parkot mint non profit szervezetet Michigan állam és a Szövetségi Kormányzat mĦködteti, azzal a céllal, hogy kulturális, mĦvészi és képzési szolgáltatásokat nyújtson az emberek számára. A park 1988 óta számos programot szervezett, például: • KülönbözĘ képzési programok • Nyári koncertek a jazz, a klasszikus és a népzene mĦfajában • „FelfedezĘ liget”, amely különbözĘ kiállításoknak biztosít terepet

38

11. Ökológiai parkok (Természet park, biopark, környezeti park, környezetvédelmi park, zöld park, stb.) Eden Project – Londontól nyugatra


A világ egyik leglátványosabb létesítmény-komplexuma, az úgynevezett Édenkert16 Cornwallban, Anglia nyugati csücskében található. Az Édenkert tulajdonképpen egy üvegház, amelynek méreteit és flóráját tekintve nem akad párja a világon. A létesítmény egy 60 méter mély és 35 futballpálya nagyságú elhagyott bányagödörben fekszik. Maga az üvegház 625 darab hatszögletĦ, párnaszerĦen kidomborodó ablakból készült, melyek összetapadt buborékok benyomását keltik. Az építmény fémváza bekerült a Guinness rekordok könyvébe is. A létesítmény megálmodója Tim Smit, aki kutatókat, mĦvészeket és mĦszaki szakembereket maga mellé állítva valósította meg álmait. A beruházás 86 millió angol fontba került, ebbĘl 43 milliót a Millenniumi Bizottság biztosított szerencsejáték-bevételekbĘl. Az üvegházba 4500 fajba tartozó 135 ezer növényt telepítettek, melyeknek érdekessége, hogy a többi botanikai kerttĘl eltérĘen nem a ritka növényfajokat képviselik, hanem azokat, melyeket az emberek különbözĘ célokra hasznosítanak. A komplexumban két biomot, vagyis hatalmas területen elterülĘ állat- és növényvilág együttest tekinthetnek meg a látogatók. Egyikben a nedves trópusi éghajlat életvilágával, vagyis az óceániai szigetvilág, Malajzia, Nyugat-Afrika és a trópusi Dél-Amerika termesztett és az ember által hasznosított vadon élĘ növényeivel ismerkedhetünk meg. A nedves trópusi biom egyedülálló a világon a maga 15 590 m2-es alapterületével és 55 méteres magasságával. A másik biomban a meleg mérsékelt égöv növényei találhatók, vagyis a mediterrán területek, Dél-Afrika és Kalifornia növényvilága. Ez a biom kisebb, mint az elĘzĘ, bár nem elhanyagolható méretĦ, 6 540 m2 alapterülettel és 35 méteres magassággal rendelkezik. Az Édenkert kialakításakor a tervezĘk azt a filozófiát követték, hogy a látogatóknak ne szövegek olvasása útján kelljen megszerezniük az Édenkerttel kapcsolatos információkat, ahogy az egy szokványos kiállításon történik, hanem e helyett érzékszerveiket használva látás, hallás, szaglás, tapintás és ízlelés által. E 16 http://www.edenproject.com

39

célból az Édenkert rengeteg mĦvészt bízott meg, – szobrászokat, zenészeket, elĘadókat, festĘket, kézmĦvesek, táncosok, s további mĦvészeti ágak képviselĘit – hogy mĦvészetük segítségével meséljenek az Édenkertben bemutatott növényekrĘl. Ennek köszönhetĘen a biomokban sétálva, lépten-nyomon a legkülönfélébb mĦalkotásokba botlik az ember, például az anyatermészetet szimbolizáló, fĦvel borított nĘalak, Dionüszoszt jelképezĘ bronzbika vagy a száraz ágakból készített disznókonda. A létesítményben hideg terasz és hidegszoba található, mely kellemes felüdülést nyújthat a 30 Celsius-fokos és 60-90 százalékos relatív páratartalmú üvegházban, illetve e hĦsölĘ helyeknek köszönhetĘen betegek is látogathatják a létesítményt. Az Édenkert nem csupán idegenforgalmi látnivaló, hanem gazdasági szempontból is igen hasznosnak bizonyult. 500 embernek ad munkát, akik többsége helyi lakos. A látogatottság felülmúlta az elĘzetes várakozásokat 600 ezres várakozásra rácáfolva az elsĘ évben kétmillió vendég érkezett. Ez a rendkívüli forgalom igen kedvezĘen hatott a környék gazdaságára, fellendítette a régió turizmusát, az éttermeket, a szállodákat, a közlekedést, a kultúrát és a szórakozást. Ez nem csak az üzletek, éttermek és szállodák tulajdonosainak és alkalmazottainak jelent többlet jövedelmet, hanem a térség farmereinek is a beszállítások vagy a faluturizmus révén. A kimagasló látogatottság azt jelenti, hogy az Édenkert már az elsĘ évben szĦknek bizonyult, így további bĘvítése szükséges. A tervek szerint egy harmadik, a sivatagok világát bemutató biomot hoznak létre.

Bioszféra 2 A Bioszféra 217 egy hatalmas üveg- és acélépítmény által fedett, 200 ezer köbméternyi földi mikrokozmosz, amelyet az arizonai sivatagban létesítettek. Ez egyfelĘl kutatóközpont s egyben turisztikai látványosság. Edward Bass, egy milliárdos texasi üzletember támogatásával jöhetett létre az 1,25 hektáron elterülĘ épületkomplexum, ahol 1991-tĘl két nemzetközi kutatócsoport töltött hosszabb idĘt hermetikusan bezárva a mesterségesen létrehozott ökoszisztémában. Azt vizsgálták, hogy milyen kihívásokkal találkozhat például majdan egy Ħrkolónia, illetve mi állhat a Földön végbement klímaváltozások mögött, melyek az üvegházhatás veszélyei és milyen megoldásokat lehet ezek ellen kidolgozni. Ez utóbbi fĘként már a Columbia Egyetem feladata, amely a kísérletek végeztével, 1996-tól a Bioszféra 2-t mĦködteti. A grandiózus kutatólaboratórium látogatókat is fogad, bárki részt vehet a „Felfedezés világa” túrán, amely végigvezet az ember alkotta ökoszisztéma különbözĘ területein: esĘerdĘn, óceánon, mocsáron, szavannán, sivatagon, mezĘgazdasági területen, benne az erdészeten. MegtekinthetĘ továbbá az a technológiai háttér, a föld alatt húzódó óriási mĦszaki apparátus is, amely ezt mĦködteti. Közel négyezer növény- és állatfaj él itt, igaz, utóbbiak közül a 17 http://www.bio2.edu/site.htm

40

legnagyobbak a rovarok. a levegĘ, a víz és a talaj adatait 750 szenzor ellenĘrzi, a hĘmérsékletet, a nedvességet, a fényt, az oxigén és a széndioxid arányát ezek három percenként mérik. A mĦszerekhez olyan berendezések csatlakoznak, amelyek szükség esetén megváltoztathatják az arányokat, például trópusi esĘt zúdítanak alá, ha csökken a páratartalom, illetve a meleg és hideg víz arányával állítják be a megfelelĘ hĘmérsékletet. Az évi 180 ezer látogatót vonzó program annyi tanulságot már hozott, hogy a Bioszféra 2-nél összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, összetettebb és kifinomultabb gyakorlattal – és persze némiképp több, néhány millió éves tapasztalattal - mĦködĘ ökológiai rendszer a Bioszféra 1, a Föld.

Az Oak Ridge-i Nemzeti Környezeti Kutató Park18 A kilenc hektáros park védett területen helyezkedik el, s a környezettudományok területín kínál kutatási és oktatási lehetĘségeket. Erre a különbözĘ erdĘfajták találkozása mint információs bázis és az oktatási intézmények közelsége kitĦnĘ feltételeket teremt. A park egy külsĘ laboratórium. A szabadban jól felszerelt mérĘállomások találhatók, melyek kifinomult kísérleteket és megfigyeléseket tesznek lehetĘvé. A parkban biztosítva van a természeti környezet megóvása. A park integrálja a különbözĘ természeti rendszereket, úgymint erdĘ, vadvilág, veszélyeztetett fajok és különleges elĘfordulási helyek. A terület megfelelĘ körülményeket biztosít regionális, országos és globális szinten egyedülálló, ritka vagy veszélyeztetett növény- és állatfajoknak.

Ökológiai park a Gerence völgyében Az ökológiai park Bakonybél központjától dél, dél-keletre, megközelíthetĘen 200 hektárnyi területen helyezkedik el. A Gerence-völgyi Ökológiai Park kialakításának gondolatát az a szándék hozta meg, hogy a Magas-Bakony és településeinek (Bakonybél, PénzesgyĘr, Farkasgyepü, Bakonykoppány, BakonyszĦcs, Ugod) látogatói a jelenleginél többrétĦbb és színvonalasabb ellátásban részesülhessenek, ezáltal a térség keresettebb turisztikai központtá váljon és növekedjen a vendégforgalom. A park megálmodói azonban azzal is tisztában voltak, hogy céljukat csak akkor tudják elérni, ha a létesítmény és a környezet adottságait egymással összehangolva, kiegészítve gondolják át. Az Ökológiai Park Alapítvány éppen ezért szakértĘk bevonásával egy olyan komplex idegenforgalmi programot és szolgáltatási rendszert dolgozott ki, amely az egész térségre kiterjed. A program komplexitását a többféle igényt is kielégíteni képes programválaszték és látványszínhelyek, a vendégek igényeinek, szükségleteinek megfelelĘ szolgáltatási csomagok, valamint a színvonalasan kiépített infrastruktúra adja.

18

http://www.esd.ornl.gov/facilities/nerp/

41

A turisztikai programrendszert négy projektegységre bontották fel. Az elsĘ kettĘ az információs központ és a kemping kialakítását, a harmadik egy erdei kisvasút kiépítését és üzemeltetését tartalmazza. A parkban lehetĘséget biztosítanak továbbá a szórakozásra és tanulásra egyaránt – lévén a park filozófiája, hogy játékosan is lehet tanulni -, s e célt szolgálják az információs és bemutató épületben található interaktív ismeretterjesztĘ tábláktól, multimédiás bemutatóktól a látványszínekig számos a látogatóknak felkínált lehetĘség. A látványhelyszínek: a vizes élĘhely a mesterséges tóval és fĦrészmalommal, a legelĘ, mint a parkban tartott haszonállatok egy részének élettere, a szurdokerĘ, majd az innen induló ösvény az erdei növény és madárbemutatóval, a gyümölcsös, a tanya, mely a tanyasi életforma és gazdálkodás bemutatásának helyszíne, a biokert, a méhes, a park délkeleti részét lezáró domboldal vadbemutatásra alkalmas erdĘszegélye, a kaszálórét, a juhlegelĘ, a gyógynövénykert és végezetül a pisztrángos, amely a park utolsó látványszínhelye.

42

12. Egészségparkok (Rekreációs parkok, alternatív egészség parkok, holisztikus parkok, stb.) Az egészségparkok, vagy részben más néven egészségfarmok a fejlett világban mindössze néhány évtizedes múltra tekintenek vissza, bár már a múlt század elején is születtek Amerikában – idĘvel elvetélt – kísérletek arra, hogy a hivatalos, kórházban folyó gyógyítás, orvosi gyógykezelések helyett olyan központokat hozzanak létre, amelyek a természetes gyógymódokat is alkalmazzák. Ezeket a gyógymódokat, amelyek egy része a hagyományos gyógyítás részét alkotta, más részüket újonnan felfedezett hatásmechanizmusok alapján alkalmazzák, összefoglaló néven holisztikus módszereknek hívják. Az elnevezés alapja az, hogy a modern, akadémikus orvosi felfogással szemben ezek a gyógymódok az egész embert – testi, lelki, szellemi szinten - kívánják gyógyítani, hiszen a betegségek elválaszthatatlanok azoktól a külsĘ-belsĘ (környezeti és tudati) körülményektĘl, amelyek azokat létrehozzák, amelyekre a szervezet diszharmonikus mĦködése visszavezethetĘ. Az elmúlt évtizedekben nagyon megnĘtt az igény az un. fejlett társadalmakban élĘk körében, hogy újra kezükbe vegyék egészségük megtartásának, saját gyógyulásuknak az ügyét, összefüggésben azzal, ahogy a „tudomány” végül is máig megoldatlanul hagyott számos kérdést az ember lényegét illetĘen, s így újra a teljes létszemléletet biztosító és hatékony életvezetést lehetĘvé tevĘ, gyakran évezredes hagyományok felé fordultak. Mindez kiegészül azzal is, hogy az új-régi irányzathoz tartozó gyógyítók, és gyógy intézmények megoldást kívánnak találni az ember és a természet között felbomlott egyensúly okozta problémákra. Ez az igény hozta végül is létre a világ számos pontján – s nemcsak a fejlett országokban, hanem ott is – például Délkelet-Ázsiában -, ahol az Ęsi gyógyító hagyományok ma is elevenen élnek – azokat az egészségparkokat, amelyek sokszínĦ, komplex és hatékony terápiákat kínálnak mind az egészségük fenntartását elérni kívánók, mind a gyógyulni szándékozók részére. Közös jellemzĘjük, hogy a központok rendszerint bentlakásos lehetĘséget biztosítanak a használóknak és a kúrák a legtöbb vidéken természet közelében, vagy érintetlenebb természeti környezetben zajlanak.

Center for Holistic Life Extension A magyarul Holisztikus Élet Fejlesztésének Központja névre hallgató intézmény19 az egészség, a boldog és eredményes élet megvalósítása jegyében várja mindazokat, akik akár gyógyulni érkeznek, akár egészségmegĘrzĘ módszereket tanfolyamokon elsajátítani a több mint negyven évvel ezelĘtt a mexikói Tijuanában létrehozott és azóta sok ezer betegnek gyógyulást nyújtó központba. Az egészségpark a kórházakhoz hasonlóan teljes felszereltséggel bír, egyben gyógyfürdĘ is, ahol képzett, de nyitott szemléletĦ, a keleti gyógymódokat is ismerĘ, csak természetes terápiákat alkalmazó orvosok fogadják a betegeket. Nagy hangsúlyt fektetnek a vegetáriánus étkezésre, a csakis természetes növényi eredetĦ hatóanyagokat tartalmazó gyógykészítményekre és a megelĘzést is szolgáló módszerekre (kolon-terápia és más tisztító módszerek), amelyek ugyanakkor a súlyos betegségek gyógyítása során is hatékonyak.

19 http://www.extendlife.com/

43

Holistic Health Clinic at Lake Lure20 A központ nevében szereplĘ Lake Lure az Appalach-hegység déli részén található, tehát a központ jellegzetesen olyan intézmény, amely a nagyvárosoktól távol, a természet közelségében próbálja fellelni és közvetíteni azokat az energiákat, amelyek a stresszmentes életvitel kialakítását és a gyógyulási folyamatokat segítik. A központban csupa olyan természetes gyógymódot kínálnak szolgáltatásként, amelyek tradicionális terápiák, tehát amelyek kiállták az idĘ próbáját és az emberi szervezetet a természetes gyógyulási képessége visszaszerzésére serkentik. Ilyenek például a legalább négyezer éves akupunktúra, a fitoterápiák, a masszázs és a kézrátételes (energetikai) gyógyítás. Olyan keleti gyógymódokat alkalmaznak tehát, amelyek a Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint is a legelterjedtebb módszerek ma az emberiség körében. Az eddig említetteken túl megjelenik a terápiák között még a T'ui Na kézrátételes gyógyítás, a Jin Shin Do és a Shiatsu, a Craniosacral-terápia, a Svéd-masszázs, a mély-izom terápia, a Neuro-muscular & Trigger Point terápia. Használják ugyanakkor a Computron/EAV gépet is, hogy felmérjék a betegek szervezetének energetikai kiegyensúlyozatlanságait, valamint a gĘzkabint és az ózonfürdĘt is. Emellett olyan méregtelenítĘ terápiákat is ajánlanak, amelyek a szervezet megtisztítása mellett az érzelmi mérgek eltávolítását is eredményezik. A méregtelenítést új táplálkozási szokások kialakítása követi, hogy erĘs szervezetet hozzanak létre. A vendégek tanácsokat kapnak a diétákra, de emellett az elektromágneses behatások elkerülésére vonatkozóan is. A fĘ cél minden esetben az energiaszint emelése, a betegségeknek való ellenálló képesség növelése. A gyógyítás négy szinten folyik tehát: 1. Szervezet szintje (kézrátétel, oszteopátia, masszázs, Craniosacral-terápia, ujjmasszázs, mély-izom terápia, bio-fogászat, Rolfing-módszer. 2. Biokémiai szint (táplálkozás, vitaminok, ásványok, enzimek, keleti és nyugati gyógynövények, a bélrendszer, a más, a vese és a szövetek méregtelenítése, nyirokterápia) 3. Energetikai szint (klasszikus és tradicionális akupunktúra, elektromágneses akupunktúra, energizáló testedzés, homeopátia, illatterápia). 4. Lelki-szellemi szint (konzultáció, meditáció, ima, vizualizáció, képzés, érzelemirányítás, kommunikációs készségek, kapcsolat tréning, relaxáció, függĘségek kezelése, életmód-változtatás). Mindezen témákban tanfolyamokat, workshopokat is rendeznek, hogy elsajátíthatóvá váljék az energiagyógyászatra, az akupunktúrára, a testterápiákra, a stressz és érzelmek kezelésére, az önpárbeszéd kialakítására, kommunikációs készségekre, gyógynövények alkalmazására, méregtelenítésre és táplálkozásra, általában tehát az öngyógyításra vonatkozó tudás.

Balavi Natural Health Center A thaiföldi Bangkokban létrehozott és számos nyugati ember által látogatott központot21 thai orvosok alapították azzal a céllal, hogy a nyugati orvoslás alternetívájaként keleti gyógymódokkal legyenek képesek hatékony természetes gyógyulási folyamatokat beindítani a hozzájuk forduló, oda érkezĘ betegeknél. Az Ęsi módszereknek részét képezik a diéta, a különbözĘ gyakorlatok és a meditáció is, amelyek képesek semlegesíteni azokat a 20 http://newfrontier.com/holistic/index.htm 21 http://www.balavi.co.th

44

panaszokat, amelyek a helytelen életvitelbĘl, gyakran a stresszbĘl adódnak. A központban gyógyítók a holisztikus gyógyszerekre, mint „az ember igazi gyógyszereire” tekintenek és építenek, ugyanakkor úgy gondolják, hogy egy olyan korba érkeztünk, amikor hatékonyan lehet ötvözni a nyugaton kifejlesztett és a keleten megĘrzött módszereket. Így egyaránt szerepel programjukban az étkezési tanácsadás, a vitamin terápia, az akupunktúra, böjt, kolonterápia, napfürdĘ, Csi-kung, Taichi, jóga, meditáció, vízgyógyászat is.

45

13. Turisztikai tematikus parkok (Vízi parkok, sportparkok, élményparkok, stb.) Tussaud’s Thorpe Park Londonból könnyen elérhetĘ a Tussaud’s Thorpe Park22. Ennek zónái között középen található a Thorpe Farm, ami egy mĦködĘ, a múlt század harmincas éveit idézĘ hagyományos gazdaság, ahol a gyerekek megnézhetik és biztonságos körülmények között megsimogathatják a birkák, malacok, tehenek és kecskék különbözĘ fajtáit. A Neptun Királyságában (Neptune's Kingdom) a felfújható csónakokon hosszú vizicsúszdákon – mint amilyen a három Torpedó Csúszda bármelyike - lehet beleszáguldani a vízbe. Neptun Királysága egy meseszép homokos tengerparti rész sekély kis játszómedencékkel, jet-ekkel és gyerekeknek való csúszdákkal. Az Elveszett Város (Lost City) egy Ęsi civilizáció romjait idézi. FelfedezhetĘ a múlt, miközben új, hátborzongató, szenzációs kalandok élhetĘk át, mint például a dühöngĘ Örvény (Vortex) vagy a forgó Zodiákus (Zodiac). Bármilyen jegyben született is az ember, a Zodiákus garantáltan a félelemnek új területetire repíti majd el. A Zodiákus a szó legszorosabb értelmében feje tetejére állítja a világot – majd vissza -, mikor a látogatókat 60 km/órás sebességgel repíti át egy 360° fokos fordulón. A hullámvasutazás technológiájának olyan új, egyedi és drámai találmányait vonultatja fel az X:/ Nincs Menekvés (X:/ No Way Out), amely világszínvonalon is felülmúlhatatlanná teszi. Például visszafelé zuhan a teljes sötétben. A világon ez az elsĘ ilyen hullámvasút. A Kanada Öböl (Canada Creek) büszkélkedhet az izgalmas Sikló Rönkök-kel (Logger's Leap) és a Calgary pánik-kal (Calgary Stampede). A világhírĦ Sikló Rönkök vizes és vad rönkökön csúszó út a Kanadai Sziklákon, Anglia legmagasabbról alázuhanó csúszdája. A gyorsan áramló víz által hajtott rönkcsónakok hirtelen egy sötét alagútba zuhannak és kietlen hegyi tájak és a Kanada Öböl Vasút mellett siklanak tova. Az út

22 http://www.thorpepark.co.uk

46

során, ahogy ötven láb magasból alázuhannak a vízbe, felülrĘl a látogatók pillantást vethetnek az egész parkra. A Calgary Pánik három óriási hintázó karja megragadja és 34 fokos szögben elforgatja negyvenkét utasát, miközben percenként harmincszor forog körbe a saját tengelye körül. A sok száguldás és pörgés alternatívájaként a Régi IdĘk Portréja Stúdió (Old Time Portrait Studio) segítségével a látogatók megnézhetik, hogy miként néztek volna ki több, mint száz évvel ezelĘtt vagy beülhetnek valahová enni, inni vagy csak nézni, hogy mi minden történik körülöttük. A fiatalabbaknak a Sziklás Expressz (Rocky Express) ajánlható, amire a Kanadai Öböl Vasútállomáson (Canada Creek Railway Station) lehet felszállni. Egy afrikai trópusi erdĘben van ErdĘkerülĘ megye (Ranger County), amelyben a következĘ kalandokban vehetünk részt: Majom Úr Banán Utazása (Mr Monkey's Banana Ride) és Viziló Kisasszony Dzsungel Szafarija (Miss Hippo's Jungle Safari). Majom Úr Banán Utazásán varázslatos élmény bontakozik ki, amint a „Kívánságok Varázsfolyóján” lefelé ereszkedik egy dzsungel csónak. Viziló Kisasszony Dzsungel szafarija merész expedíció egy mocsaras dzsungelen keresztül, ahol ijesztĘ csontvázak, óriási csontok, maszkok és a bennszülöttek megtalált pajzsai teszik az utat izgalmasabbá. A FĘerdĘkerülĘ Körhintája egy látványos körhinta negyven élénk színĦ, különbözĘ témákhoz kapcsolódó figurával és hintóval, amelyek a Thorpe Park egy-egy részét jelenítik meg például a Sikló Rönkök-et, a Mennydörgés Folyót, a RepülĘ Halat és természetesen az erdĘkerülĘket, Viziló Kisasszonyt és Béka Kisasszonyt. A Polip Kert szórakoztató kis sziget a park központjában: vidám színekre festett gyerekjátékok és csúszdák tele hínárral, barátságos halakkal és vidám polipokkal. A Barátság Öböl egy látványosan megépített New England-i halászfalu, amelyet megrongált egy borzalmas vízfal, amely éppen újra közelít, hogy másodszorra is lecsapjon.

Port Aventura élménypark Salou közel 100 kilométerre épült Barcelonától, Tarragona közvetlen közelében. A Costa Dorada legfelkapottabb üdülĘhelye, „Európa tengerpartjá”-nak is nevezik. Több kilométer hosszú strandja van. Itt alakították ki a PORT AVENTURA23 (kalandpark) elnevezésĦ élményparkot, ahol számtalan látványosság, showmĦsorok, filmek várják a látogatókat. A fĘ attrakció, a „Dragon Khan” Európa legnagyobb hullámvasútja.

23 www.portaventura.es

47

Az élménypark öt tematikus területbĘl áll: Mexikó, Polinézia, Mediterráneum, Kína, Vadnyugat, mindegyikben a legkülönbözĘbb szórakozásai lehetĘségek sokasága: a tájegységet idézĘ látványos épületek mellett hajók: katalán csónakok, kínai dzsunkák, valamint a vidámparkokban megszokott eszközök, de itt sokkal nagyobbak és gyorsabbak.

Waterland élménypark A thessaloniki Waterland24 Görögország elsĘ, és legnagyobb vízi élményparkja. (Méretét tekintve Európa egyik legnagyobb parkja.) Területe 150,000 m2. Thessaloniki reptere irányában elhagyva a várost, alig 15 percnyi autózás után jól megközelíthetĘ helyen megfelelĘ figyelemfelkeltĘ táblákkal övezett úton érhetĘ el. A Waterland-re már a megérkezés után a Thessaloniki felé vezetĘ úton, a reptér elhagyása után tábla figyelmeztet.

Az érkezĘket tágas, elegendĘ parkolóhely, mintegy ezer parkoló fogadja. A park területén hat medence található. EbbĘl háromhoz csúszda épült, pusztán fürdĘzésre nem használható. A vizipark területén váltakozva fordul elĘ az árnyas és napfényes terület, melyet fák tesznek „természetes” hatásúvá. A napozóágyak használata ingyenes. A jó közérzetet és az egész napos programot szolgáltatások egész sora biztosítja. Számos étterem, kávézó, ajándékbolt, kioszk található a park területén. A park egyetlen gyengeségének az épített környezet közelségét lehet említeni, ami rontja a természetközeli érzést. A csúszdákról rálátás nyílik a reptérre.

Aquapark Hajdúszoboszlón Magyarország elsĘ aquaparkját 2001 júniusában nyitották meg Hajdúszoboszlón. A már nemzetközi hírre szert tett termálfürdĘ felújításával kínálva új lehetĘségeket a rekreációra. Az Európában már jól ismert vízi szórakoztató centrumok mintájára felépült, a 25 hektáron elterülĘ hatalmas szabadtéri strandból elkerített Aquapark vízi szórakoztató központ valóban egyfajta vizi- vidámpark, élménypark. 24 http://www.waterland.gr

48

Összesen hatféle csúszda van a parkban (amibĘl kettĘn csak gumival lehet lecsúszni): négypályás versenycsúszda, kamikaze, fekete lyuk, vad folyam, tengerparti világ ad lehetĘséget az ügyesség, bátorság kipróbálására..

Aquapark Mogyoród25 Budapest központjától mindössze 18 kilométerre, a Forma 1-es futamoknak és más autó-, illetve motorkerékpár-versenyeknek otthont adó Hungaroring szomszédságában elhelyezkedĘ Mogyoródon épült fel Közép-Kelet-Európa legnagyobb vízi-, illetve csúszdaparkja, mely 2003 júniusában megnyitotta kapuit. A több lépcsĘben megvalósuló beruházás során összesen nyolc medence és 25 csúszda épült meg a vizes létesítmények látogatói számára, ezenkívül egy magas színvonalú kemping is rendelkezésre áll.

A mogyoródi Aquapark a külföldi tapasztalatokat, illetve a World Waterpark Association (Nemzetközi Vízipark Szövetség) javaslatait is figyelembe vevĘ, modulrendszerĦen, többlépcsĘs beruházásban felépítendĘ szórakoztató központ. A beruházás jelenlegi szakaszában az Aquapark melletti területen 45.000 négyzetméter területen 250 sátor, lakókocsi, lakóautó befogadására alkalmas, magas színvonalú kemping létesül, amely mind az Aquapark, mind pedig a Hungaroring vendégeinek kulturált elhelyezését hivatott biztosítani. Az Aquapark több mint 2.500 négyzetméter összterületĦ vízfelületét elsĘsorban természetes tavak jellegét mutató fürdĘmedencék, csúszdamedencék, illetve egy szigetet körülölelĘ mesterséges folyó alkotják. A vendégek szórakozását különféle, összesen mintegy 1.600 méter hosszúságú, 25 pályából álló csúszdarendszer, jacuzzi-medencék, sziklák, barlangok teszik teljessé. A parkban a vizes attrakciók mellett sportolási lehetĘséget nyújtó létesítmények is helyet kaptak (strandlabda-pálya, asztalitenisz-asztalok, kosárlabdapalánk, stb.). A kis

25 http://www.aquarena.hu

49

színpadokon tánctanítás, aerobic-bemutató, fiatalok által kedvelt zenét játszó együttesek fellépése nyújt kikapcsolódást. A gyermekek a csúszdákon túl a gyermekmedencében elhelyezett játékokon játszhatnak, illetve korosztályuknak megfelelĘ ügyességi versenyeken vehetnek részt. A látogatókat a parkban több vendéglátóhely várja majd, ahol gazdag választékból csillapíthatják éhségüket, üdítĘt, sört, fagylaltot, kávét fogyaszthatnak. A tervezett kapcsolódó szolgáltatások egyike a fotószolgáltatás. A csúszdákon bemutatott „mutatványokat” örökítik meg és a vendégek az így készült képekbĘl választhatnak. A park területén található üzletekben pedig folyóiratot, képeslapot, strandszereket, ajándéktárgyakat stb. vásárolhatnak. A hétvégi, esti, és a Hungaroring non-stop mĦködése alatt az elsĘsorban fiatalokból álló vendégek a medencék és egyes csúszdák használata mellett diszkóval, élĘzenével, tánccal egészíthetik ki szórakozási lehetĘségeiket. A hosszított nyitva tartás így alkalmat nyújt - átvitt értelemben - a szezon meghosszabbítására is. A hasznosítás további módja lehet, ha a lassú folyó által körülölelt szigeten szép környezetben céges rendezvények, esküvĘk, születésnapi partik kerülnek megrendezésre, melyre, az elĘzetes piackutatás és a nemzetközi tapasztalatok szerint, komoly igény mutatkozik. Az elsĘ beruházási szakaszban az Aquapark napi 4000 vendég fogadására lesz képes. Óvatos számítások és piackutatási információk alapján a nappali üzemidĘben évente több mint 250 ezer, az esti programok esetén 60-80 ezer vendég látogatására lehet számítani.A park ismertségét szolgálja az is, hogy az augusztusi Forma 1-es versenyek alkalmával az Aquapark látképe a televíziós közvetítéseken keresztül világszerte egymilliárd nézĘhöz juthat el. A hasonló projektek megtérülése a nemzetközi tapasztalatok szerint 2-3 év. Az üzleti terv alapján valószínĦsíthetĘ a mogyoródi Aquapark hasonló mutatókkal történĘ megtérülése. A legutóbbi információk szerint az Aquapark projekt esetleg mégsem Mogyoródon jön létre, hanem más, hasonló adottságokkal rendelkezĘ Pest megyei településen valósul meg.

50

14. Spirituális parkok (Vallási parkok, jóga parkok, stb.) Pacific Spirit Regional Park A Pacific Spirit Regional Park (PSRP) Vancouver legnagyobb zöldövezeti zónájában található, 763 hektárnyi területe érintkezik a British Columbia Egyetemével, Vancouver zöldövezetének nyugati részén fekszik. A park területe a létrejöttét megelĘzĘen a University of British Columbia Föld Alapítványáé volt, ezen, az öblökkel, fákkal, a jégkorszakból megmaradt mocsárral tarkított és ösvényekkel teli helyen kezdték a kilencvenes évek végén létrehozni ezt a spirituális parkot. A park létrejöttének célja a természet és az ehhez szorosan illeszkedĘ természetes gondolkodásmód által a szellemi gondolkodás elĘsegítése, az környezeti lét minĘségének és tartalmának javítása. A park, ezzel a naturális természetes közeggel a spirituális gondolkodók szellemi elmélyülését segíti elĘ, biztosítva ehhez szinte valamennyi szükséges lehetĘséget, emellett a kor tudományosságának, a tudományostechnikai kultúrának és világképnek számos elemét is tükrözi, illetve építi folyamatosan. Értékes felületet biztosít a helyi ideák és gondolatok kiteljesedésében, reprezentálja az egyedi értékeket és új gondolatokat egyaránt.

51

15. Komplex parkok A technológiai és tudományparkok nagy része eleve részben vagy teljesen komplex parknak tekintendĘ. A lehetséges minták közül megint csak egy-kettĘt mutatunk be.

A Rennes Atalante Tudomány és Technológia Park26 A parkot 1984-ben alapították azzal a céllal, hogy fejlessze a kapcsolatokat az oktatási központok, azaz a helyi egyetemek, fĘiskolák, a kutatóintézetek, az ipar világa és a befektetĘ társaságok között, új üzleti kapcsolatok kialakulását segítse elĘ és támogassa új vállalkozások létrejöttét. A parkhoz kutatói és felsĘoktatási intézmények, csúcstechnológiai vállalkozások, az innovatív projektekbe befektetĘ alapok és technológiai transzfer struktúrák tartoznak. A parkot Rennes Városi tanácsa valamint a város körüli 35 település önkormányzata által létrehozott szervezet irányítja, ez dönt a Rennes Atalante Szövetség rendelkezésére álló alapok felhasználásáról, a támogatandó projektekrĘl. Érdekességképpen érdemes megjegyezni, hogy az igazgatótanács három csoportból áll: az egyiket az egyetemek és kutatóintézetek képviselĘi alkotják, a másikat az ipar, a befektetĘi és a szolgáltató szektor képviselĘi, míg a harmadikat a helyi kormányzat képviselĘi, s ez utóbbiba hét képviselĘt küld maga a város, egyet-egyet pedig a megyei és a regionális tanács. A rennes-i park négy fĘ kutatási és tevékenységi területtel rendelkezik: • Elektronika, számítástechnika, telekommunikáció • Élelmiszer feldolgozás, táplálkozás, biotechnológia • Környezettudomány • Biológiai és orvosi kutatás-fejlesztés és gyógyszergyártás A parkhoz tartozó két egyetemen és több fĘiskolán összesen 56 000 diák tanul, s a parkban 4000 kutató dolgozik. Napjainkban 222 vállalkozás áll kapcsolatban a parkkal, melybĘl 143 a park területén mĦködik. Ezeknél a vállalatoknál 13 000 ember dolgozik, közülük több mint 8000 a parkon belül, ez hatalmas növekedést jelent a kezdetekhez képest, hiszen a park 1984-es létrehozásakor ez a szám az 1000 fĘt sem érte el. A parkban dolgozók 80 %-a mérnök. A parkba betelepült vállalatok illetve azok leányvállalatai, vagy részlegei között megtalálhatók a nagy francia cégek, mint a France Telecom, az Alcatel, az AES Laboratoire, a Citroën vagy az ITFF, de kutatóközpontot hozott létre itt a Thomson Broadcast Systems, Mitsubishi Electric, a Philips, a Lucent Technologies, az Acterna vagy a Canon Research Centre is. A cégek, vállalkozások letelepedését, új vállalkozások indulását jelentĘs mértékben megkönnyíti a könnyĦ megközelíthetĘség (TGV Párizs és Rennes között, helyi repülĘtér), a jól képzett munkaerĘ, az egyetem közelsége, a helyi ügyfelek sokasága, a fejlett szolgáltatások, a más, különösen a fĘvároshoz közel létesült technológiai és 26

www.rennes-atalante.fr

52

tudományparkokhoz képest viszonylag alacsonyabb ár, valamint egyáltalán az a dinamizmus, amely Rennes fejlĘdését jellemzi különösen a park létrejötte óta. Mindezek következtében ma már Bretagne-t úgy jellemzik világszerte, mint az információtechnológiai és telekommunikációs ipar és kutatás egyik globális központját. Az ezen a téren született francia kutatási eredmények 45%-a Bretagne-ban született.

Budaörsi Technológiai (Technológiai, Tudás- és Virtuális) Park (BITEP) A Budaörsi Ipari és Technológia Park (BITEP) a magyar gazdaságban és társadalomban az elmúlt idĘszakban bekövetkezett és a jövĘben várható változásokra reagálva alakította ki a kiválósági központ programját. A BITEP nem csupán követĘje kíván lenni a gazdasági és társadalmi folyamatoknak, hanem a jövĘ kihívásainak eleget tevĘ fejlesztések felkutatásával és megvalósításával aktívan is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a magyar társadalom minél elĘbb és minél kedvezĘbb pozícióban válhasson az Európai Unió szerves részévé. A kiválósági központ program ennek a gazdaságon túlmutató, s társadalmi feladatokat felvállaló missziónak a végrehajtását tĦzte célul. A kiválósági központ program szervesen kíván illeszkedni a magyar fejlĘdési sajátosságokhoz, a fejlesztések megvalósításakor fel kívánja használni a már meglévĘ adottságokat és jellegzetességeket. A magyar gazdaság és társadalom átalakulását két tényezĘ is motiválta, egyrészt a rendszerváltás után bekövetkezĘ gazdasági szerkezetváltás, mely lényeges átalakulási, racionalizálási és hatékonyságnövelési kényszer elé állította a magyar vállalatokat, másfelĘl pedig a magyar gazdaság számára kihívást jelent egy tágabb, világméretĦ folyamat, mely az infokommunikációs eszközök fejlĘdésében, a tudás szerepének felértékelĘdésben és az újfajta gazdasági kihívások megjelenésében ölt testet. Ezeknek a kihívásoknak való megfelelést nagymértékben képes támogatni az Európai Unióhoz való csatlakozás, illetve Magyarországnak az európai gazdaságba történĘ szerves integrációja. A magyar gazdaság teljesítménye és nemzetközi versenyképessége akkor javítható, ha a piacgazdaságnak olyan rendszere alakul ki, melyben léteznek a technikai fejlĘdés elĘmozdítására alkalmas intézmények, azok a kapcsolódó rendszerek, amelyek elĘ tudják segíteni az újdonságok létrehozását, az új technológiák elterjedését. E kihívásoknak való megfelelésben kulcsszerepet játszanak az ipari parkok, melyek az elmúlt idĘszakban jelentĘs fejlĘdésen mentek keresztül. Az utóbbi években tapasztalt gyors növekedéssel lezárult az ipari parkok fejlĘdésének elsĘ, extenzív szakasza, melyre a területfejlesztést, a térségi gazdaságfejlesztést szolgáló tĘkebevonás és a munkahelyteremtés volt a fĘ jellemzĘ. Az új cél az ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése azért, hogy elĘsegítse a magas tudástartalmú technológiák, az innovatív vállalkozások betelepülését az ipari parkokba. További feladat, hogy az ipari parkok a helyi innovációs gondolkodás és cselekvés katalizátoraként mĦködjenek, s a vállalatok innovációs képességét javítva hozzájáruljanak a versenyképesség növeléséhez, s mindezek mellett az ipari parkoknak szerepet kell vállalni a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fontos fenntartható fejlĘdés általánosan elfogadott értékeinek a magvalósításában. Mikro-, kis- és középvállalatok fejlesztésének összekapcsolása a regionális innováció fejlesztési feladataival hatékonyan megvalósítható az ipari-technológiai parkok közegében. A BITEP az innovációt ösztönzĘ tevékenységét a nemzeti innovációs rendszerbe illeszkedve kívánja folytatni, felismerve, hogy az ipari parkok a tudásképzĘ, a tudás áramlását segítĘ és a mĦszaki szolgáltatást nyújtó szerepükbĘl kifolyólag a nemzeti innovációs rendszeren belül az egyik legfontosabb diffúziós intézményekké válhatnak. A parkok, mint regionális hídképzĘ intézmények képessé válhatnak a helyi és nemzetközi innovációs

53

eredmények adaptálására a parkban mĦködĘ vállalkozások, illetve a vonzáskörzet vállalkozásai termelésében és szolgáltatásaiban. A BITEP ezeket a kihívásokat és lehetĘségeket felismerve hozta létre a kiválósági központ programját, mellyel elĘ kívánja segíteni a magyar gazdaságnak a hagyományos termékekrĘl és technológiákról az újgazdaságra történĘ átállását, mely az információtechnológiai és tudásintenzív fejlesztéseket, az új társadalmi kihívásoknak való megfelelést és az Európai Unióba való integrációt jelenti. A Budaörsi Ipari és Technológiai Park Kiválósági Központ Programja egy környezettudatos, információtudatos, technológiatudatos, innovációtudatos, tudástudatos, etudatos gazdasági programot testesít meg, s mindez együtt a társadalomtudatos gazdaságot képviseli. A BITEP célja, hogy ezeket az elemeket egymással összhangban valósítsa meg, feloldja a köztük esetlegesen fellépĘ feszültségeket, s kihasználja az együttes fejlesztésben rejlĘ szinergikus hatásokat. A BITEP a fejlesztések során a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) szán döntĘ szerepet, felismerve, hogy ezek a vállalkozási formák biztosíthatják mind a gazdaság, mind pedig a társadalom számára a legtöbb hasznos hatást, úgymint munkahelyteremtés, rugalmasság és innovativitás. A kis- és középvállalatokra való koncentrálás szintén összhangban van az Európai Unió célkitĦzéseivel.

A BITEP modell vázlata

1. Intelligens Park Intelligens épületek (Technológiatudatosság) Tudásalapú Gazdaság Park Médiagazdaság, informatikai ipar, elektronikai ipar (stb.) (Információtudatosság)

2. Zöld Park Új és megújuló energiák hasznosítása (Környezettudatosság)

3.

szinergiák

4. Tudománypark A tamperei modell adaptálása (Tudástudatosság)

6. Innovációs Park Innovációs Központ és Inkubátorház (Innovációtudatosság) 5. e-Park Elektronikus Magyarország portál és találmány e-piactér (e-tudatosság)

Tudás-völgy Virtuális Vállalat (vagy klaszter) A Tudásrégió projekt keretében az egyik legfontosabb regionális információs társadalom kezdeményezés a Tudás-völgy projekt. Az európai e-Content program egyik 54

magyar projektjeként a Tudás-völgy projekt alapvetĘen tartalomszolgáltató program. Feladata szerint a meglévĘ kutató-fejlesztĘ intézményeket, csoportokat részben területileg koncentrált helyen mĦködteti és a programba további kutató és/vagy fejlesztĘ intézményeket von be. Ez azt jelenti, hogy az információs kor egyik integrált európai tudásközpontja születik ezzel meg. A Tudás-völgy program kiemelkedĘ feladata, hogy nemzeti integrált hálózati tudásbázist hozzon létre a magyar tudomány legfontosabb új eredményeibĘl. A Tudás-völgy projekt területileg több helyszínhez kötĘdik és a Tudás-völgy egyúttal virtuális vállalatok és kezdeményezések hálózata is. A Tudás-völgy virtuális innovációs park és technológiai, illetve tudománypark együttesének tekinthetĘ. Különösen, ha a technológia és az innováció fogalmát szélesen értjük, s a mĦszaki innováció mellett tudás- és társadalmi innovációban is gondolkodunk. A Tudás-völgy Klaszter Virtuális Vállalat (TKVV) az új tudományos eredmények és alkalmazásaiknak adatbázisai kialakítására és értékesítésére jött létre 2001 elején a Középmagyarországi régióban. Feladatául azt tĦzte ki, hogy alkalmazza a Stratégiakutató Intézetben létrejött tudáselméletet és tudástársadalmi stratégiákat, valamint hozza létre Magyarország egyik legfontosabb információs kori portálját, az e-Magyarország portált27. A portál 2001-ben meg is született, majd 2002-ben a portálhoz kapcsolódva létrejött az elsĘ internetes tudásáruház28, amelyen keresztül az információs kori Magyarországon minél több megszületett új tudást összegyĦjtünk, feldolgozunk és hasznosítunk. A Tudás-völgyben tehát létrejön a magyar elektronikus kontentipar egyik fontos központja. A projekt további feladatai, hogy egyfelĘl folytatódjanak az e-tudásprojektek kidolgozásai, másfelĘl az e-Magyarország portál angol nyelven is mĦködjön, harmadsorban pedig, hogy a Tudásáruház angol nyelvĦ verziója is jelenjen meg, amelyen az új tudások angol nyelvĦ fordításai is megvásárolhatók lesznek. A TKVV fontos tevékenységi és szolgáltatási területéhez tartozik, hogy nemzeti integrált tudásbázist hoz létre, illetĘleg távoktatási központokat integrál. A Tudás-völgy esetében nem lehet és nem is szabad eldönteni, hogy földrajzilag hol kezdĘdik és hol végzĘdik, hiszen virtuálisan terjeszkedik.

Zselici Édenkert turisztikai tematikus park (és jövĘváros) A Zselici Édenkert turisztikai tematikus park egy érintetlen természeti környezetben megszületĘ egészségturizmus park, amely egyúttal regionális e-turizmus központ is. Az egészségturizmus hagyományos kereteit túllépĘ fejlesztésben olyan mikrokörnyezetet, mikrotársadalmat, mikroéletformát hoznak létre, amely egyúttal szeretné megelĘlegezni a század közepének ideális életvilágát. Ez az élménypark a jelen és a jövĘ édenkertje. EbbĘl az is következik, hogy nem egyszerĦen turisztikai tematikus, élményparkot, hanem a tudásalapú kor elsĘ olyan jövĘfaluját, vagy jövĘvárosát építik fel a turizmus háttérvilágaként, amely mintegy megelĘzi és megelĘlegezi az új mikrovilágot, amely mondjuk ötven éven belül valóságos világként is számos helyen élhetĘ-lakható lesz. A Zselici Édenkert projekt küldetése az, hogy turisztikai élményparkként egyesítse a természetpark, a falupark, az egészségpark, a tudáspark, a közösségpark, a hagyománypark, a spirituális park, a jövĘpark és az internetpark minden összekapcsolódó elemét, amely együttesen olyan aktuális életérzést és életformát tesz lehetĘvé, hogy az ezredforduló után ide látogató turistának sokoldalú lehetĘséget kínáljon a vágyott létezés sokoldalú megélésére. A küldetés alapján a következĘ alapelvek fogalmazhatók meg:

27 www.e-mo.hu 28 www.tudasaruhaz.hu

55

• • • • • • • • •

A dél-somogyi természeti-táji környezet egyértelmĦen követeli, hogy ne csak megĘrizzük a természeti-környezeti adottságokat, hanem javítsunk is rajtuk, így a tervezett tematikus élménypark részben ökológiai park jelleget is öltsön. A turizmus korszerĦ filozófiája szerint az egyik legfontosabb turizmus típus az egészségturizmus, amely azonban most már egyaránt szolgálja a fizikai, lelki és szellemi erĘsítést, újraépülést. Ennek jegyében változatlanul fontos elem, hogy a gyógyvíz feltárás megismétlĘdjön és a várt kedvezĘ eredmények esetén a gyógyturizmus feltételei is megszülessenek. A modern (vagy posztmodern) korszak turizmusa egyre inkább ismeret-, tudás- vagy kultúraközpontú turizmussá válik, így ezt az igényt Magyarországon is érvényesíteni kellene. Az európai információs társadalomban az európai turizmus stratégia alapján ez az új tematikus élménypark egyúttal az e-turizmus dél-dunántúli regionális központjává is válhat. A Zselici Édenkert tematikus élménypark egyedülálló sajátossága, hogy az európai ember jelenlegi emberi-közösségi szükségleteibĘl indul ki és az új kutatások alapján tíz tematikus épületcsoportot és programközpontot tervez. A tematikus park önálló falut/várost, egyedi mikro-társadalmat hoz létre a tematikus park keretében, sĘt ez a tudásalapú kor egyik elsĘ tudástelepülése lesz. A zselici élménypark másik sajátossága, hogy a turisztikai park szerkezete, programkínálata lehetĘvé teszi a nagyon differenciált, személyes és családi igények egyedi kielégítését is. A harmadik sajátosság, hogy ez a turisztikai park nemcsak különleges élményeket tesz lehetĘvé, hanem egy újszerĦ egész-ségturizmus keretében a személyes és közösségi öngyógyítás, továbbá életvezetési próbatér lehetĘségét is megteremti.

A Zselici turisztikai élménypark elĘbbi célok alapján elkészült koncepciója alapján következĘ tizenkét részprojektbĘl az elsĘ kettĘ a szálláshelyek, a további tíz pedig a tematikus programközpontok építésére koncentrál:

56

1. Szállodák, panziók és ezekben szolgáltató intézmények (éttermek, kávéházak, ajándéküzletek, stb.) építése. Minden épület kivétel nélkül un. Intelligens épület vagy intézmény lesz. 2. Önálló és csoportos családi nyaralók építése – önálló kerttel. Megjegyzés: minden épület természetes anyagokból épül és alapvetĘen természetes energiákkal mĦködik. 3. Éden Ház. A Zselici Édenkert tematikus élménypark központi szolgáltató intézménye. Funkciója: a közösségi lét fejlesztése, a közösségi élet szervezése, egyúttal média-ház, demokrácia-mĦhely, stb. létrehozása. 4. Természet Ház. Ebben a házban a természettel lehet azonosulni, így itt lesz a földenergia vizsgáló, a csillagvizsgáló és az atommagvizsgáló. Ennek a „házprogramnak” szerves része a tó létesítése, arborétum alapítása, gyógynövény park, erdĘk, ligetek, parkok telepítése. 5. Egész-ség Ház. Az intézmény lényege az, hogy az egészséges lét fejlesztését (megĘrzését vagy/és visszaállítását) segítse. Itt lennének az egészséggyógyászati, egészségmegĘrzési, természetgyógyászati programok, kurzusok, terápiák, stb. Ez lenne a távgyógyászat kísérleti mĦhelye is. 6. Hagyomány Ház. Nevezhetnénk a Múlt és a JövĘ, avagy a Történelem Házának is. Ez egyszerre hagyomány központ, sĘt élĘ skanzen, de virtuális jurta, jövĘ kiállítás is. Itt szervezik majd az élménypark közösségi ünnepeit is. 7. Fizikai Ház. Az ember fizikai testének, energia rendszerének bemutatása és az ehhez kapcsolódó gyógyító eljárások központja. A gyógyvíz feltárása után ennek része az uszoda, a gyógyvíz által lehetĘvé tett gyógyítások, s ehhez kapcsolódó szolgáltatások. 8. Tudás Ház. A látogatók itt ismerkedhetnek meg a szellemi léttel, s itt lesznek a különbözĘ tudásszolgáltatások (könyvtár, filmtár, Internet központ, stb.) és a tudásközpontú terápiák (festĘiskola, szellemi mesteriskola, távoktatási programok, stb.). A Tudás Ház része a Közép-Európai JövĘközpont. 9. Tudat Ház. ElsĘdlegesen az agy, a lélek és a tudat jobb megismerésének helye és a tudatfejlesztés, a lelki terápia sokoldalú mĦhelye. Részintézményei a pozitív gondolkodás központja, az Új Tudatosulás (Táv)Egyeteme vagy a Társadalmi Tudat Fejlesztésének csoportja. 10. Én Ház. Nevezhetjük Személyiség Háznak is, mert a fĘ funkciója az ember fizikai, szellemi és tudati-lelki rendszerének megismerése és javítása után az integrált, egységes személyiség megértése és komplex karbantartása. 11. Spirituális Ház. Ebben az épületcsoportban található majd a kereszténység-központ, az ökumenikus templom, a Virtuális Pléroma ház, a világvallások bemutató terme, a vallásiegyházi szolgáltatások központja. 12. Technológia (Innováció) Ház. Ha minden épület és szolgáltatás az információs kor követelménye szerint mĦködik, akkor ebben a házban megtanulható a technológiaelmélet vagy a technológia trendek követelményrendszere. Ide kerül az e-turizmus, az e-egészségügy, az e-természetvédelem néhány szolgáltatása is. A Zselici Édenkert Somogy megye és Dél-Dunántúl régió egyik legnagyobb fejlesztése, avagy fejlesztési projektjének megvalósítása, Magyarország egyik kimagasló, modellértékĦ fejlesztése. Egyúttal a legsokoldalúbb hazai komplex park modell.

57

16. Az értékalapú parkok forgatókönyvei Az ipari, gazdasági parkok jövĘjét, fejlĘdésüknek lehetséges alternatíváit végiggondolva a következĘ tíz-tizenöt évre hét szcenáriót, kiemelt forgatókönyvet tartunk reálisnak:

•

Dízelmozdony forgatókönyv (Az ipari kor gazdasága ipari parkjainak jövĘje) Ez a szcenárió még annak a bevált útnak a folytatását foglalja össze, amely szerint az ipari kor gazdasága a magyar gazdaságban még évtizedekig az egyik meghatározó gazdasági alrendszer lesz. Számos ipari parkban fĘprofilként vagy részprofilként a hagyományos ipar, szolgáltatás és kereskedelem sokáig reális parkszervezĘ forgatókönyv marad.

•

Villanymozdony forgatókönyv (A posztipari gazdaság ipari és technológiai parkjainak jövĘje) Az ipari és technológiai parkok egy része már eddig is a sokszorosan összetett magyar gazdasági szerkezetnek megfelelĘen a posztipari gazdaság kiszolgálására és támogatására jöttek és jönnek majd létre. Ez a szcenárió már növekvĘ számú parknak kínálja azt az alternatívát, hogy a parkon belüli gazdaságfejlesztésben egyre inkább a hozzáadott értéket is elĘnyben részesítĘ gazdasági tevékenységekre koncentráljon.

•

Tudásmozdony forgatókönyv (A tudás alapú gazdaság gazdasági parkjainak alternatívája) Ez a szcenárió azt az alternatívát jelenti, amelynek keretében a magyar gazdasági (tehát nem csak ipari) parkok csatlakoznak az európai élbolyt jelentĘ technológiai parkokhoz és tudományparkokhoz. Ez az út akkor kecsegtet sikerrel, ha öt éven belül szinte minden magyar ipari park részben, vagy teljesen a tudásintenzív gazdaság fejlesztésére kezd koncentrálni.

•

Regionális mozdony forgatókönyv (A regionális gazdasági hálózat építésének alternatívája a gazdasági parkok kiemelt támogatásával) Minden ipari vagy gazdasági park egyúttal térségi (kistérségi-, megyei- vagy regionális) gazdasági intézmény. Ha már (az EU gyakorlatát követve) a következĘ évtized is arról szól, hogy a globális gazdaságon belül prioritást kap a regionális hálózati gazdaság fejlesztése, akkor ez a feladat és lehetĘség komoly alternatívát jelent az ipari és gazdasági parkok mindegyikének.

•

Több mozdony forgatókönyv (A gazdasági és a nem gazdasági parkok tevékenységének integrálása jövĘalternatívaként) Ha a globális gazdaságban és társadalomban, továbbá a tudásteremtésben általános tendencia a parkszerĦ koncentrációk létrehozása, akkor az ipari, technológiai és tudományparkok mindegyike különbözĘ arányban és mértékben integrálhat a tevékenységébe jól jövedelmezĘ, nem gazdasági parki tevékenységet. A gazdasági parkok számára ez a forgatókönyv jelentheti az egyik legsikeresebb fejlesztési alternatívát.

58

•

Kvantummozdony forgatókönyv (A tudásvezérelte, magas kvalifikációjú innovációk parkjainak jövĘje) Ma már nem csak az a lecke, hogy egyes ipari vagy gazdasági parkok részben a gazdasági innováció fejlesztésére koncentráljanak, mert a legjobb parkok – az új globális gazdasági versenyképesség kihívásainak megfelelĘen – magas kvalifikációjú innovációs specialistákból szervezĘdnek, avagy speciális gazdasági innovációk fejlesztésére törekszenek. Ezek a technológiai vagy tudásközpontú parkok egyik új alternatíváját jelenítik meg.

•

e-Mozdony forgatókönyv (Az internet korszak e-parkjainak szcenáriója) A globális e-gazdaság ösztönzésére az interneten egyre-másra jönnek létre virtuális parkok. Ezért ma már nem csak az a feladat, hogy minden ipari és gazdasági parknak önálló internetes portálja legyen, hanem a jövĘ gazdaságának egyik új szcenáriójaként megszületnek az olyan e-parkok (jellegükben egyre inkább e-piacterek is), amelyek kizárólag vagy majdnem teljesen csak az interneten, a virtuális világhoz kötve léteznek.

A felsorolt ipari parki hét forgatókönyv természetesen minden park esetében más és más alternatívát, és forgatókönyveket egyesítĘ kombinációkat hozhat létre. Már ma is jellemzĘ, hogy az ipari és technológiai parkok többsége egyre inkább vegyes parkká válik, amely regionális gazdaságfejlesztési célokat is megvalósít. Ezért tehát nem az a feladat, hogy minden park csak egy-egy forgatókönyvet válasszon, hanem az, hogy helyzete és a benne mĦködĘk, betelepülĘk, csatlakozók ambíciója szerint legalább két vagy három szcenárió valamilyen szintĦ megvalósítására törekedjen. Ezzel párhuzamosan az is világtendencia, hogy a parkok – noha eltérĘ arányban – egyre inkább a tudásalapú gazdaság fejlesztésében látnak lehetĘséget és nyereségtermelési alternatívát. Külön érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a fejlĘdésében elakadt vagy nehezen finanszírozható ipari parkok számára tevékenységbĘvítĘ és bevételt teremtĘ lehetĘség a korábban nem gazdasági parkoknak definiált, de szintén parkokba koncentrálódó tevékenységek részbeni adaptálása. Ezt az alternatívát az hitelesíti, hogy a sokáig nem gazdasági tevékenységnek hívott ágazatok (oktatás, egészségügy, környezetvédelem stb.) mára már szerves részévé válnak az újgazdaságnak. Ezért azt ajánljuk a hazai ipari parkok színes, változatos táborának, hogy a felsorolt alternatívák segítségével részletesen dolgozzák ki a maguk jövĘforgatókönyvét is.

59

17. Hazai tanulságok A konklúziók elĘtt érdemes arra utalni, hogy Magyarországon mintegy tíz-tizenöt év késéssel indulnak fejlĘdésnek a technológiai vagy tudományos parkok, így mindenekelĘtt az a kérdés merül fel, hogy a következĘ tíz-tizenöt évben le akarjuk-e dolgozni ezt a jelenlegi idĘés fáziskésési hátrányt. Azt nem tartjuk reálisnak, hogy két-három év alatt ez a lemaradás behozható, ugyanakkor a versenyképesség javítása miatt tíz éven belül az összes forgatókönyvnek valamilyen mértékben eleget kell tenni. A konklúziók tehát meglehetĘsen evidensek, ám ezekhez a felismerésekhez ugyanakkor érdemes hozzáfĦzni, hogy ezek egyáltalán nem öncélúak, nem elvont normák, hanem olyan markáns követelmények, amelyeknek nagyon finoman, érzékenyen szabad csak eleget tenni. • Az európai ipari park fejlĘdési forgatókönyvek közül már mintegy legalább tíz éve a fejlesztések központjában a technológiai és tudományparkok létrehozása és megerĘsítése áll; evvel párhuzamosan a nem gazdaságinak gondolt, de gazdasági park rendszerré váló további, alternatív parkok hálózatai is gyors tempóban jönnek létre; így Európában a hét forgatókönyv közül az utolsó három-négy szcenárió van a stratégiai fejlesztés centrumában; • Magyarország azt az alternatívát nem választhatja, hogy még tíz évig csak a húsz évvel ezelĘtt európai programot tĦzi ki jövĘképnek, tehát nem elégedhet meg csak a technológiai-tudományos parkok létrehozásának szándékával, mert akkor ezzel a lemaradását konzerválja, a késést érdemben nem csökkenti, és a globális gazdaságban újabb hátrányokat halmoz fel; • Ezért Magyarország – javaslatunk szerint – egy összetett, több prioritású forgatókönyvet próbáljon meg végigvinni; elĘször is, különösen a hátrányos helyzetĦ térségekben még mindig koncentráljon az ipari és posztipari gazdaság hagyományos parkjainak az alapítására és menedzselésére (lásd a dízelmozdony és villamozdony forgatókönyv), másrészt már ma, azonnal tekintse a legfontosabb prioritásnak a technológiai és tudományparkok létrehozását és kiemelt támogatását (tudásmozdony és regionális mozdony forgatókönyv); harmadrészt az új alternatívák (több mozdony, kvantummozdony, e-mozdony forgatókönyvek) tudatos vállalásával, koncentrált állami támogatással és erĘs tudáshasznosítással segítse létre jönni a minta-parkokat. • Az összetett, több prioritású magyar forgatókönyv szerint minden modernizálódó ipari park és minden tervezett új típusú park egyaránt számoljon avval, hogy a parkok egyre összetettebb, egyre sokoldalúbb gazdasági rendszerré fejlĘdnek; a közeljövĘ is a komplex parkokká, de minden térségben viszonylag jól érzékelni kell, hogy pontosan milyen, s milyen mértékĦ komplexitást tĦzzenek ki célul; • Az összetett, ám folyamatosan értékalapú gazdasági (és a nem-gazdasági) parkok jövĘje a leginkább garantált, hiszen a legtöbb és legmagasabb minĘségĦ tudást koncentrálják, a legárnyaltabb és leghasznosabb mĦszaki és pénzügyi feltételrendszert teremtik meg, s a folyton változó piacokon is – a párhuzamos piaci szegmensekben való együttes jelenlét miatt – a legstabilabban maradhatnak talpon. Befejezésül az egyiptomiak példáját szeretnénk felhozni. Egyiptomban köztudottan még élĘben láthatóak a Biblia mindennapi életeseményei, miközben Egyiptom két világraszóló fejlesztést vittek végbe komoly kormányzati támogatással, egyrészt Alexandriában újraépítették a híres könyvtárat, ami mindjárt a világ egyik legnagyobb digitális könyvtára lesz, másrészt szintén Alexandria mellett felépítették – a piramis formájú

60

új épületekbĘl – a világ talán legkorszerĦbb információtechnológiai technopoliszát. Ha a harmadik világ ország itt tartanak, talán ez az út Magyarországnak sem elĘnytelen.

61

18. Irodalomjegyzék European Trend Chart on Innovation , 2002 (Az EU Bizottság Innovációs Trend Elemzése – technikai munkaanyag) Progress report on the Risk Capital Action Plan, 2000 ET (Cardiff) (Az Európa Tanács Kockázati TĘke Intézkedési Terve) Regional Clusters in Europe, Observatory of European SMEs Enterprise Publications, 2002, No 3 European Commission ( Regionális Klaszterek Európában) Európai Beruházási Bank (EIB) Innováció 2000 kezdeményezései (kézirat) Lengyel Imre-Imreh Szabolcs-Kosztopulosz Andreász: Az ipari park fogalomköre és kategóriái. Szeged, JATEPress Pálmai Zoltán: A park, mint a regionális fejlesztés bevált eszköze 1996. Rakusz Lajos: Ipari parkok 1994-2000. Kiadta: Ipari Parkok Egyesülete Hervainé Szabó Gyöngyvér: A tudományos parkok a globalizációs és regonalizációs folyamatokban, Kodolányi János FĘiskola, 2002 Szabadalmi Zöld Könyv, 1997 Kiadta a Szabadalmi Hivatal „A világ és Magyarország gazdasága középtávon:1998-2002” Kopint-Datorg MĦhely tanulmánya Ipari Park Partnerségi program (IPPP), Terra stúdió Kft.,Budapest www.innovacio.hu. A Magyar innovációs Szövetség honlapja www.inco.hu INCO, az információs kor internetes folyóirata www.bitep.hu A Budaörsi Ipari és Technológiai Park portálja www.cegnet.hu www.insme.info. (Portál a kkv-k számára a regionális együttmĦködés, és a jó gyakorlatok elterjesztése érdekében. www.iaspworld.org. International Association of Sience Parks (szövetségi honlap) www.e-mo.hu Az e-Magyarország és az intelligens régiók portálhálózata www.evilagonline.hu Az e-Világ, az információs társadalom lap honlapja

62

Az Ipari Parkok adatainak feldolgozása és a klaszterek magyarországi helyzetének áttekintése (résztanulmány)

Flexibit Bt - 2003 -

Tartalomjegyzék

Bevezetés 1. Az ipari parkok adatainak feldolgozása………………………………………. 3 2. A klaszterek magyarországi m
ködése……………………………………….. 6 3. Javaslatok az ipari parkok fejlesztési stratégiájához………………………...11

Mellékletek 1. Az ipari parkok adatai (ábrák és táblázatok) 2. A magyarországi klaszterek adatai 3. Kérdív a vállalatok tevékenységének felméréséhez

2

Bevezetés Az Ipari Parkok Egyesülete megbízta a Flexibit Bt-t az ipari parkok rendelkezésére álló adatainak megbeszélés szerinti feldolgozásával valamint azzal, hogy adjon áttekintést a hazai piacon megalakult klaszterek m
ködésérl illetve tegyen javaslatot a továbbfejlesztésre vonatkozóan. A résztanulmány adatai, megállapításai és a megfogalmazott javaslatok elssorban az IPE által a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére készített az ipari parkok fejlesztési stratégiájával kapcsolatos tanulmányban kerülnek felhasználásra. A Flexibit Bt az IPE-tl kapott az ipari parkokra vonatkozó adatokat feldolgozta, ami árnyalhatja a korábbi mások által végzett feldolgozások alapján kialakult képet az ipari parki mozgalom jelenlegi helyzetével kapcsolatban és segítséget nyújthat a fejlesztési stratégia kidolgozásához. A klaszterek alapveten az elmúlt kormányzati ciklusban jelentek a hazai piacon nem kis részben kormányzati kezdeményezésre. A jelen résztanulmányban áttekintettük a klaszterek eddigi hazai m
ködését, egyes esetekben kitértünk a megalakításuk körülményeire, megvizsgáltuk jelenlegi m
ködésüket illetve a m
ködésüket akadályozó tényezket és javaslatokat tettünk a fejlesztési lehetségeikkel kapcsolatban. 1. Az ipari parkok adatainak feldolgozása Az Ipari Parkok Egyesületétl másolatban megkaptuk az egyes ipari parkok 2002. évi jelentéseinek kivonatát, amibl az alábbi adatok kerültek feldolgozásra: • m
ködtet szervezet típusa (Kft, Rt, önkormányzat, stb.) • m
ködtet szervezet létszáma (f) • internetes elérhetség • saját web lap • ipari park összterülete (ha) • ipari park hasznosítható területe (ha) • ipari park beépített területe (ha) • a beépített terület a hasznosítható terület arányában (%) • betelepült vállalkozások száma (db) • az ipari parkban dolgozók száma (f) • beruházási érték (MFt) • árbevétel (MFt) • az export aránya az árbevételben (%) • az ipari parkban m
köd vállalkozások tevékenységének típusa • az ipari park elhelyezkedése (város, …) • az ipari park elhelyezkedése (régió) Az 1. melléklet tartalmazza a feldolgozásra került 131 db. ipari park összesített adatait (1. táblázat), illetve az adatok feldolgozása alapján készített diagrammokat, a hozzá tartozó magyarázatokkal, megjegyzésekkel és a levonható következtetésekkel együtt, az alábbiak szerint: Az 1. melléklet ábráinak felsorolása 1. ábra: Az ipari parkok megoszlása a m
ködtet szervezet típusa szerint 2. ábra: Az ipari parkok megoszlása a m
ködtet szervezet létszáma alapján 3. ábra: Az ipari parkok megoszlása a világhálón való elérhetség szempontjából 4. ábra: Az ipari parkok megoszlása az összterületük arányában

3

5. 6. 7. 8.

ábra: Az ipari parkok megoszlása a hasznosítható terület nagysága szerint ábra: Az ipari parkok megoszlása a beépített terület függvényében ábra: Az ipari parkok megoszlása a hasznosított terület arányának függvényében ábra: Az ipari parkok megoszlása a betelepült vállalkozások számának függvényében 9. ábra: Az ipari parkok megoszlása a parkban foglalkoztatottak létszáma alapján 10. ábra: Az ipari parkok megoszlása a beruházási érték alapján 11. ábra: Az ipari parkok megoszlása az árbevétel alapján 12. ábra: Az ipari parkok megoszlása az exportra kerül árbevétel arányában 13. ábra: Az ipari parkok megoszlása a tervezett régió felosztás szerint 14. ábra: Az ipari parkok földrajzi megoszlása 15. ábra: A fejlett ipari parkok megoszlása régiók szerint 16. ábra: A fejlett ipari parkok földrajzi megoszlása 17. ábra: Az ipari parkokban m
köd vállalkozások tevékenység szerint megoszlása

1. melléklet/ 1. táblázat: Az ipari parkok összesített adatai Az értékelésbl adódó általunk legfontosabbnak tartott tények és következtetések a következk: •

•

•

•

•

•

Az ipari parkok 86%-a elektronikus úton elérhet, ami igen örvendetes tény. A parkok több mint 60 %-a saját web lappal is rendelkezik, ami lehetséget ad az adott park befektetket, betelepülni készülket érdekl információk közzétételére, valamint a parki szolgáltatások ismertetésére. Nem elég azonban a web lapot egyszer elkészíteni, hanem annak folyamatos frissítésérl is gondoskodni kell. Az ipari parkok többségének, közel felének összterülete a 20-50 hektár közé esik. A kis terület
parkok (10-20 hektár) részaránya a legalacsonyabb 14 %. Az ötven hektárnál nagyobb összterülettel rendelkez ipari parkok részaránya nagyobb 30 %-nál. Az ipari parkok többségében még bségesen van értékesíthet terület, mert mindössze 17%-ban vannak jobban kihasználva az összes hasznosítható terület háromnegyedénél. Ha a másik oldalról értékeljük a helyzetet, akkor látható, hogy az ipari parkok egynegyedénél kisebb mint 25%-ban vannak értékesítve a hasznosítható területek. Az ipari parkok kb. 10%-ban még nincs m
köd vállalkozás. A parkok többségében kevesebb, mint 10 db. vállalkozás m
ködik. Az ipari parkok kb 20%-ban m
ködik huszonötnél több vállalkozás. Viszonylag kicsi azoknak a parkoknak a száma, ahol nagy számban kis-és középvállalatok dolgoznak. Ötszáz fnél többet az ipari parkok 40%-ban foglalkoztatnak. A parkok kb. egyharmadában a foglalkoztatottak száma a 100-500 f-ig terjed tartományba esik. 2000 f-nél többet a parkok nem egészen 10%-a foglalkoztat. Az ipari parkok egynegyedében még nem történtek számottev beruházások, viszont a parkok több mint 10%-ban 10 milliárd Ft-nál nagyobb beruházások történtek, ezek között van néhány park, ahol a beruházások meghaladták a 40 milliárd Ft-t is. Örvendetes, hogy az ipari parkok kb. 60%-ban jelents beruházásokat hajtottak végre.

4

Az ipari parkok kb. egynegyedében még nincs számottev vállalkozási tevékenység. Fontos eredmény, hogy az ipari parkok kb. felében a vállalkozások összesített árbevétele meghaladja az egy milliárd Ft-t. Van néhány olyan park, ahol az összesített árbevétel a 100 milliárd Ft-t is meghaladja. • Az ipari parkokban m
köd vállalatok árbevételének jelents része exportból származik, a parkok több mint 30%-ban a parkban tevékenyked vállalkozások árbevételének több mint 75%-a exportra kerül. • Az ipari parkok régiókszerinti eloszlása nagyjából egyenletesnek tekinthet, de relatíve Nyugat-Magyarországon van a legkevesebb ipari park. • Az értékelésnél fejlett ipari parkoknak tekintettük azokat a parkokat, amelyek kielégítették az alábbi kritériumokat: • Min. húsz vállalkozás • Min. egy milliárd Ft árbevétel • Min 1000 f foglalkoztatott • Ha az árbevétel több, mint öt Milliárd Ft. és több, mint ezer ft foglalkoztatnak, akkor a 20 cégnél kevesebbet is elfogadtuk A fenti szempontok szerint fejlettnek tekinthet ipari park a Közép-Dunántúli régióban található. • Az ipari parkokban m
köd vállalkozások tevékenység szerinti megoszlásából kiderül, hogy a parkokban kb. 40%-ban ipari tevékenységet végz vállalkozások települtek meg. A tevékenység szerinti megoszlás második helyét a szolgáltató cégek foglalják el, a parkokban m
köd cégek közel húsz %-a pedig kereskedelemmel foglalkozik. Vannak kisebb számban olyan tevékenységet végz vállalkozások illetve hivatalok, amelyek nem sorolhatók be az els három kategóriába (mezgazdasági vállalkozások, ltér, ügyészségi irattár stb.) Részletesen áttekintettük és elemeztük a fejlett ipari parkokban m
köd ipari termelést végz vállalkozásokat, vizsgálva azt, hogy az ipari parki együttm
ködések keretében a vállalkozások hálózatba szervezésének lehetnek-e elnyei. A már korábban megfogalmazott szubjektív kritériumoknak megfelel 45 db. ipari parkban összesen 413 db. gyártó, termel vállalkozás m
ködik, aminek az iparági megoszlását az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: A fejlett ipari parkokban m
köd termel tevékenységet folytató vállalkozások iparágankénti megoszlása •

Vállalkozások száma (db)

Iparág;

; Gépipar; 205; Híradástechnikai és elektronikai 58; ipar; Könny
ipar; 56; Építipar 41 Élelmiszeripar; 28; Vegyipar; 22; Egyéb ipar; 3; A vizsgált 131 db. ipari parkban közel 2000 db. vállalkozás m
ködik, aminek a kb. 40%-a folytat ipari tevékenységet. A 45 db. fejlettnek tekinthet ipari parkban dolgozik ezeknek a vállakozásoknak több mint a fele. A táblázatból látható, hogy legnagyobb számban gépipari vállalkozások m
ködnek a parkokban, de ezeknek a

5

tevékenysége is igen heterogén. A 205 cég minimum 14 különböz alágazatba sorolható, amin belül húsz vállalkozás autóipari beszállítóként tevékenykedik, 31 foglalkozik különböz m
anyagtermékek elállításával, 23 pedig fémszerkezet gyártással, további 12 vállalkozás különböz szerszámokat gyárt és néhány cég foglalkozik szerszámgép gyártással, háztartási készülékek elállításával illetve mezgazdasági gépek gyártásával. A halmazban 92 db. olyan vállalkozás szerepel, amirl a rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg, hogy melyik tevékenység csoportba sorolhat. A könny
ipari cégek csaknem 40%-a a textil illetve a faiparban érdekelt. Az élelmiszeripari vállalkozások kb. 30 %-a húsipari cég. A hiradástechnikai, elektronikai iparban illetve a vegyiparban m
köd vállalkozások is nagyon különböz területeken dolgoznak. A jelenleg az ipari parkokban m
köd vállalkozásokról rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet a tevékenységüket értékelni, még az iparági besorolásuk is esetenként nehézségekbe ütközik. Feltétlenül szükségesnek tartjuk a finomabb stratégiai elemek meghatározásához azt, hogy az ipari parkokban m
köd vállalkozások tevékenységérl részletesebb adatok álljanak rendelkezésre, ezért javasoltuk a 3. melléklet szerinti kérdív szerint az adatok gy
jtését. Ha ezek az adatok az ipari parkokban illetve a környezetükben m
köd vállalkozások tekintetében rendelkezésre állnának, akkor jó és pontos javaslatokat lehetne tenni a vállalatközi együttm
ködések javítására. A klaszterek magyarországi mködése A klaszter olyan önálló, szétszórt szervezetek, cégek stb. csoportja, amelyek ideiglenesen vagy tartósan együttm
ködnek a közös üzleti céljaik megvalósításában, ezek a jogilag független gazdálkodó szervezetek, intézmények és/vagy egyének egyik kooperációs formája, amelyek (akik) teljesítményeiket a közös üzleti szemlélethez és célokhoz igazodva fejtik ki. A kooperáló egységek elssorban alapkompetenciáikkal vesznek részt az együttm
ködésben, miközben a harmadik felekkel (külskkel) szemben egységes vállalatként lépnek fel. Ennek keretében megfelel információs és kommunikációs technológiákat használnak. A klaszter általában termék alapon szervezdött, területileg koncentrált vállalkozások önkéntes kooperációs hálózata, amely a minél eredményesebb piaci jelenlét érdekében kihasználja az együttm
ködési lehetséget a gyártók, a tanácsadók, a képzési intézmények és a szolgáltatói szektor szerepli között. A klaszter együttm
ködési keretet teremt: az információszolgáltatás, a kommunikáció, a képzés, a marketing és a PR, a nemzetközi szintéren való megjelenés, valamint a kooperációs projektek: a minségfejlesztés, a K+F, az alapanyag beszerzés stb. területén. A klaszter a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén növeli a tagvállalkozások versenyképességét. A mérethátrányok kiküszöbölése révén segít megfelel választ adni a tkekoncentráció és a globalizáció kihívásaira is. A klaszterek földrajzi közelségen alapuló vállalati stratégiai szövetségek, amelyek a küls versennyel szemben egységesek, bels viszonyaikat tekintve pedig egyaránt jellemzi a konkurencia és a közös helyi érdekek összehangolása, a partnerek közötti

6

bizalmi tke megléte. A klaszter vállalkozásait informális kapcsolatok kötik össze, a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén csökkenthet a tranzakciós költségek, ezáltal pedig az adott térség vállakozásainak versenyképessége növekszik. Egy sokadik megfogalmazás szerint a klaszterek, olyan vertikálisan és/vagy horizontálisan kapcsolódó cégek csoportja, melyek a kapcsolódó társintézményekkel együtt ugyanabban az ágazatban m
ködnek. Szakmai alapon a klaszterek lehetnek: •

hasonló termékeket gyártó vállalatok csoportjai,

•

beszállítói vállalatok és vállalkozások

•

mezgazdasági, mezgazdasági-élelmiszeripari termel és kereskedelmi vállalatok, vállalkozások,

•

innovációs, termék és technológia fejlesztéssel foglalkozó virtuális vállalatok,

•

ipari parkokban és a környékükön m
köd vállalkozásokat összefogó virtuális vállalatok,

•

tudásalapú szolgáltató virtuális vállalatok,

•

idegenforgalmi szolgáltató virtuális vállalatok,

•

kereskedelmi virtuális vállalatok,

•

egyéb, stb.

A klaszterek m
ködési idtartamuk szerint további két csoportra oszthatók: •

hosszú távon m
köd virtuális vállalatok, amelyek meglév piaci igények, pl. beszállítói igények, hosszú távú kielégítésére szolgálnak,

•

egy meghatározott feladat megoldására, pl. kutatás-fejlesztési feladat megoldására, vagy minségbiztosítási rendszerek kiépítésére létrehozott projekt klaszterek

A klaszterek a résztvev tagok földrajzi elhelyezkedése szerint lehetnek: •

regionális klaszterek

•

globális klaszterek

Az elz felsorolásokból látható, hogy a klaszterek a tagok közös érdekétl vezérelve igen változatos területeken és formákban jöhetnek létre, közös jellemzjük, hogy a résztvevk megtartják önállóságukat és általában egy kislétszámú, de nagy hatékonyságú, marketing szemlélet
menedzsment mükdtetése mellett lehetnek igazán sikeresek. A virtuális vállalat illetve a klaszter, természetesen nincs senkinek a tulajdonában, hiszen ez az önálló beszállító, másodlagos beszállító, integrátor, s az ket támogató társaságok laza szövetsége. Minden klaszternak azonban van egy szervez, koordináló központja, ami már lehet tulajdon. A világon m
köd klasztereknél ezt a szervez központot más és más elnevezéssel illetik. Van, ahol ez iroda, másutt titkárság, ismét másutt központ, stb.

7

A szervez központ is sokféle tulajdonban lehet. Vannak integrátori, állami, vagy önkormányzati, beszállító csoport, és non profit intézmények tulajdonában lév szervez központok, de a leggyakoribb megoldás a sok tulajdonost összefogó konzorcium. A virtuális vállalatok, klaszterek világszerte önálló vállalkozások, megrendelk és partnereik hálózatai, amelyekben az együttm
ködés nem hierarchikus, hanem a mellérendelt szereplk tartós, érdekein alapul. A klaszterek a világon rendkívül sokféle szervezeti, technikai együttm
ködési megoldást alakítottak ki. Ez függ az adott ország fölrajzi kiterjedésétl, a kisvállalkozások tke ellátottságán át, a piaci szokásokig, st a véletlenekig sok mindentl. A külföldi tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy amennyiben a vállalkozások megértik, hogy az együttm
ködés a versenyképességük növelését szolgálja és a piacon csak összefogással lehetnek ersebbek sikeres hálózatépítésre, klaszter együttm
ködés kialakítására van lehetség. Ennek hiányában a vállalkozások meggyzésére kell rengeteg energiát fordítani, és a tagoknak egyfolytában azt bizonygatni, hogy érdemes a klaszter együttm
ködésben részt venniük. Jelenleg Magyarországon a klaszter típusú együttm
ködések kialakításának gyenge a háttere hiányzik a többévre szóló stabil gazdaságpolitika, a finanszírozási és a támogatott intézményi háttér. A hazai vállalatközi és klaszter együttm
ködések akadálya elssorban a vállalkozások közötti bizalom hiánya. Jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összeállítása szerint 19 db. klaszter alakult meg az országban és további kb. 11 db. van megalakítás alatt. A már m
köd illetve a megalakításra váró klaszterek felsorolását a 2. Melléklet tartalmazza. A 19 db. klaszter igen változatos képet mutat: • • • • • •

autóipari klaszter 2 db. feldolgozóipari klaszter 6 db. thermál klaszter 3 db. építipari klaszter 3 db. mezgazdasággal összefügg klaszter 4 db. turisztikai klaszter 1 db.

A tervezett klaszterek többsége hasonló területen kiván m
ködni, de már megjelenik a kézm
ves klaszter, egyetemi klaszter illetve az informatikai klaszter létrehozásának igénye is. A klaszterek egyenltlenül oszlanak meg a hét magyarországi régióban, a legtöbb klaszter számszerint öt a Nyugat-Dunántúli Régióban található, a Közép-Dunántúli régióban 4 db., a Közép-Magyarországi, Dél-Alföldi és az Észak-Alföldi Régióban 3-3 db., a Dél-Dunántúli Régióban pedig egy klaszter alakult. Az Észak-Magyarországi régióban jelenleg nincs klaszter. A 19 klaszterbl 5 db. országosan, 10 db. regionálisan kivánja a tevékenységét kifejteni, 4 db. pedig helyben lév vállalkozások fejldésének segítésére alakult. Tekintettel arra, hogy az egyes ipari parkokban tevékenyked vállalkozásokról illetve az egyes klaszterekben érdekelt cégekrl igen kevés illetve egyáltalán nincs publikus információ a klaszterek és az ipari parkok kapcsolatát jelenleg nem tudjuk elemezni.

8

A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ottani klaszterek nagyobb része részben a jól meghatározható piaci igények alapján kkv kezdeményezésekre jött létre, aminek jelentségét felismerve ezek az akciók jelents állami illetve egyéb közösségi támogatásban részesültek. A klaszterekrl kialakítható kép a külföldi példákat nézve is igen vegyes, mert kevés azoknak a sikeresen m
köd klasztereknek a száma, amelyek a támogatások megsz
nése után is m
ködképesek. A vállalatok vagy egyáltalán nem, vagy csak részben hajlandók finanszirozni a klaszter központ fenntartási költségeit. Az els hazai klaszterek részben a hazai multinacionális cégek, részben pedig kormányzati kezdeményezésre jöttek létre és csak kis részben kezdtek el hasznosan a kkv-k fejlesztésének érdekében m
ködni. A pályázatokon elnyerhet támogatások általában klaszter központok létrehozására és a kezdeti finanszirozásra voltak elegendk, de az érdemi tevékenységet csak kevesen kezdték meg. Az elmúlt években központi pályázatok révén és különböz regionális forrásokból közel egy milliárd Ft-t költöttek a hazai kkv-k klaszteredési hajlamának elsegítésére. Felmerül a kérdés, hogy ez kevés vagy sok. Ha önmagában nézzük a ráfordítást, akkor soknak t
nik különösen, ha az összeggel szembe állítjuk a becsülhet eredményet. Sajnos az elmúlt évek klaszteredési folyamata nem került részletesen elemzésre, ezért nem lehet pontos mérleget vonni. Sajnálatos azonban, hogy jó kezdeményezések születnek, de a folytatáshoz nincs pénz, vagy a politikai akarat változása, vagy az iparirányítással kapcsolatos szemléletváltozás vagy a nem átgondolt pályázatkiírások miatt. Információink szerint a Pannon Autóipari Klaszter valósított meg legtöbbet a vállalt feladatokból, de további m
ködésének egyik feltétele, hogy a tevékenységének fenntartásához szükséges fedezetet sikerül-e különböz pályázatokból idben megszereznie. A többi klaszterkezdeményezés többsége jelenleg vegetál a megfelel pénzügyi források hianya miatt. A vállalkozások együttm
ködése akkor segíthet hatékonyan, ha az egyes régiókban vannak olyan szervezetek, cégek, fejlesztési intézmények stb. (vállalkozásfejlesztési központok, innovációs központok, regionális ügynökségek, kutató és fejleszt intézetek, ipari park menedzsmentek, mérnökirodák stb.), amelyek ismerik a környezetükben m
köd vállalkozások tevékenységét és integráló képességekkel rendelkez, hiteles szakértkkel rendelkeznek. Különböz pályázatokkal illetve projektekkel el lehetne segíteni, hogy létrejöjjenek az egyes régiókban illetve ezzel párhuzamosan országosan olyan folyamatosan karbantartott adatbázisok, amelyek a vállalkozások legfontosabb adatait tartalmazzák. Melyek ezek?

Az interaktív vállalkozási adatbázisban nyilvántartásra javasolt adatok felsorolása: 1. A vállalkozás jellemz adatai: • cég neve • cég címe • postacím • telefon, fax, E-mail, Web • vezet(k) és a kapcsolattartással megbízott személyek adatai: • név, beosztás 9

• • • •

• telefon, mobil, fax, E-mail a vállalkozás alapításának éve gazdálkodási forma tulajdonviszonyok a vállalkozás m
ködési történetének legfontosabb adatai alapításkor és az elmúlt három évben • törzstke • jegyzett tke • árbevétel • adózott eredmény • létszám • export értékesítés az árbevétel %-ban • összes hasznos termel, szolgáltató és tároló terület (m2) • tárgyalóképes nyelvtudás

2. A vállalkozás tevékenysége: • a vállalkozás árbevételének milyen a megoszlása? • termelés • késztermék gyártás • alkatrészgyártás • anyagmentes bérmunka • technológiai szolgáltatás • kereskedelem • szolgáltatás • egyéb, éspedig: • a cég jellemz gyártmányai és szolgáltatásai • a vállalkozás fbb hazai és külföldi referenciái • a vállalkozás versenytársai 3. Általános kérdések a vállalkozás m
ködésével kapcsolatban • milyenek a vállalkozás technológiai lehetségei? • milyen speciális technológiai szolgáltatásai vannak? • árbevételének hány %-t fordítja fejlesztésre? • milyen szolgáltatásokat igényel vagy ajánl? • A vállalkozás és a központ közötti kapcsolat dokumentálása Az 3. melléklet tartalmaz egy kérdív tervezetet is, ami alapján az adatok összegy
jtésre kerülhetnek. Ha a fenti adatok egy-egy régióban illetve országosan rendelkezésre állnának, akkor jelents mértékben felgyorsíthatók lennének a különböz beszállítói, együttm
ködési, különböz szint
kooperációs stb. folyamatok. Javaslatok a vállakozások klaszteredésének elsegítésére: • Az elmúlt idszak tárgyszer
elemzése az egyes klaszterek vezetinek illetve a téma szakértinek bevonásával a tapasztalatok összegy
jtése céljából. • Annak számszer
sítése, hogy milyen eredmények érhetk el egyes területeken a kkv-k klaszteresedésének elsegítésével és az mennyibe kerül. • Hogyan finanszírozható ez a folyamat? Kizárólag pályázatok útján vagy létezik ennek hatékonyabb módja is?

10

• •

Projektek és pályázatok kidolgozása a kkv-k klaszteresedési folyamatának segítésére. Össze kell gy
jteni, elssorban régiónként, a kkv-k tevékenységének adatait, aminek alapján a cégek hálózatosodási, klaszteresedési és egyéb együttmükdési készsége nagymértékben javítható.

2. Javaslatok az ipari parkok fejlesztési stratégiájához A vállalkozói övezetek és ipari parkok fejlesztési stratégiáját nem célszer
kiragadni a hazai kis-és középvállalatok fejlesztési elképzeléseibl, ugyan úgy, ahogy a hazai innovációs intézményrendszer fejlesztése sem ragadható ki a gazdaságpolitika egészébl. A kkv-k fejldését segít innovációbarát környezet kialakításának sok egymással összefügg eleme van, az offenzív gazdaságpolitikától, az aktív iparpolitikán, színvonalas oktatáson, megtakarítást ösztönz adórendszeren át az innovációt segít közvetlen és közvetett eszközökig. Az egyes elemek között az eszközök és megvalósítás tekintetében lehetnek átfedések pl.: az intézményrendszer fejlesztése részét képezheti az aktív iparpolitikának és az innovációt segít egyéb eszközöknek is. A külföldi példák elemzésébl, a hazai helyzet ismeretébl, az ország adottságainak és lehetségeinek figyelembevételébl célszer
nek t
nik a finn, ír és a spanyol fejldési út tapasztalatainak felhasználásával egy magyar fejlesztési modell kialakítása. Ezek elemei a következk: •

A hazánkban m
köd multi és transznacionális cégek tevékenységének segítése többek között a hazai beszállítói potenciál növelésének ösztönzésével, ami munkalehetségeket teremt a hazai kkv-knak.

•

A hazánkban m
köd multi és transznacionális cégek ösztönzése, hogy hozzanak létre és m
ködtessenek Magyarországon k+f részlegeket, e részlegek hazai kutatóhelyekkel távlatilag kialakuló kapcsolatai a hazai tudományos potenciál növelésének irányába hatnak.

•

Az információs technológiák alkalmazásának és fejlesztésének támogatása, aminek kapcsán megteremtdik a virtuális együttm
ködések feltételrendszere és az információk gyors cseréjének lehetsége.

•

A kkv-k termékfejlesztésének és a piaci rések megtalálását és kitöltését célzó marketing akciók támogatása.

•

A kkv-k technológiai fejldésének közvetlen és közvetett támogatása.

•

A m
szaki felsoktatás feltételrendszerének európai szintre fejlesztése.

•

A hídképz és a technológiai diffúziót segít intézmények, információs központok, technológiai centrumok létrehozása.

•

stb.

A hazai innovációs intézményrendszer fejlesztésének lehetségei: •

Új intézmények létrehozása

•

A m
ködés finanszírozásának javítása 11

•

A hálózatszer
m
ködés elsegítése

•

Egyéb programok

Korábbi tanulmányainkban részletezett javaslatainkból az alábbiakban kiemelünk néhányat, mert ezeket tartjuk a legfontosabbnak: •

Magyar Technológiai fejlesztésére.

Központ

létrehozása

a

kkv-k

tevékenységének

A Magyar Technológiai Központ valójában egy virtuális Termékfejleszt és Technológiai Központ hálózat, ami egész tevékenységével segíthetné az iparban m
köd kisés középvállalatok versenyképességének, technológiai színvonalának emelését, valamint a korszer
termékfejlesztési és projekttervezési módszerek elterjesztésével hozzájárulna a kreatív magyar szellemre alapozott új, a világpiacon jól értékesíthet termékek fejlesztéséhez és ezen keresztül az új nemzeti iparágak kialakulásához. A marketing orientált és projekt szervezés
központ országos tevékenységét a meglév és megalakítandó regionális vállalkozásfejlesztési, innovációs, inkubátorházi, illetve egyéb hálózatokkal együtt fejtené ki. Hídképz és integráló szerepével hozzájárulna a különböz kutató, fejleszt, technológiai transzfer, tanácsadó, oktató, stb. vállalkozások, intézetek, intézmények és szervezetek tevékenységének fejlesztéséhez, a kis- és középvállalatok támogatási folyamatának társadalmasításához. •

Javasoljuk, hogy az állam ösztönözze a korszer
technológiai szolgáltatásokat nyújtó technológiai centrumok kialakítását, egyrészt a vállalati társulások létrejöttének ösztönzésével, másrészt a m
szaki felsoktatási intézmények eszközellátásának fejlesztése kapcsán.

•

Javasoljuk megvizsgálni, hogy melyek azok az intézmények, amelyek állami alapellátását kialakítani vagy fejleszteni szükséges ahhoz, hogy hatékonyabban tudjanak részt venni a kkv-k tevékenységének támogatásában.

•

Javasoljuk, hogy a termel tevékenységet folytató kkv-k és azon belül is az innovatív készséget mutató kkv-k helyzete, problémái stb. évente egyszer felmérésre, monitorozásra kerüljenek, mert az így kapott információk alapján lehet a támogató programokat összeállítani és pontosítani. Szükségesnek tartjuk a spontán módon kialakuló új húzóiparágak (pl.:orvosi m
szergyártás, egyedi szerszámgyártás stb.) helyzetének és fejlesztési lehetségeinek átfogóbb vizsgálatát is.

•

Az elmúlt években rendkívül örvendetes módon megszaporodtak a különböz pályázati lehetségek, de ezeknek közös tulajdonsága az egyszer
bb ügykezelés érdekében olyan pénzügyi feltételeknek kell eleget tenniük a pályázóknak, amelyeket szinte csak azok a cégek tudnak teljesíteni, amelyek a pályázati lehetségek nyújtotta kedvezmények nélkül is képesek lennének a fejlesztésre. Reméljük, hogy kitalálhatók olyan pályázati lehetségek is, amelyek a kevésbé jó helyzetben lév vállalkozások felzárkóztatását segíthetik.

•

A virtuális vállalatok, klaszterek és virtuális inkubátorházak új, korszer
együttm
ködési lehetségeket biztosítanak a vállalkozások számára. Javasoljuk, hogy induljanak programok a külföldön már m
köd virtuális vállalati formációk

12

tapasztalatainak átvételére és a legjobb gyakorlat mintáinak széleskör
ismertetésére. •

Inkubációs támogatás, amellyel az innovatív ötletek, találmányok, k+f eredmények, prototípusok piaci termékké fejlesztéséhez és üzleti hasznosításához nyújtható segítség technológia-intenzív vállalatok alapításának támogatásával. Ennek eszköze lehet a kormányzat, a regionális önkormányzatok, a regionális vállalkozásfejlesztési intézmények együttm
ködésében megvalósított technológiai inkubátor program, amely részben a meglév vállalkozásfejlesztési intézményrendszerre, részben új szervezetekre alapozottan valósulhat meg.

•

Magyarországon is lehetséges a folyó közvetlen k+f ráfordítások költségként való elszámolása, és a közvetlen költségek 100%-a levonható a társasági adó alapjából. Az ösztönz hatás elérésére azonban a jelenlegi gyakorlat nem megfelel. Ez a kedvezmény csak egy vállalkozáson (házon belül) értelmezhet, vagy ha a k+f megbízást egy felsoktatási kutatóhely kapja. Annak érdekében, hogy k+f tevékenységben ösztönözzük a k+f munkamegosztás, az outsourcing fejldését célszer
lenne megfontolni, hogy a kedvezmények kiterjeszthetk legyenek abban az esetben is, ha pl. a vállalkozás egyéb küls fejlesztési megbízással él.

•

Miután Magyarországon a k+f kedvezményrendszer összesített nagysága az EU átlagának csak az 50%-át közelíti további szelektív adóösztönzk kialakítására és m
ködtetésére lenne szükség, (a kormányzati pályázati rendszeren túl) a kiemelt fontosságú nemzeti célok gyorsított ütem
megvalósítása, az eltér fejlettség
régiók felzárkóztatása érdekében. Meg kellene teremteni a feltétel rendszerét annak, hogy ha a k+f ráfordítások társasági adókedvezményei nem érvényesíthetk (pl. nem képzdik elegend adóalap), legyen átvihet más adónemre.

•

Az ipari parkok képesek elmozdítani az elmaradt térségek felzárkózását, fokozottabban érdekeltté kell tenni a sikeres vállalkozásokat, hogy fejlesztéseik egy részét érdemes legyen a megcélzott régiókba vinniük.

•

Az ipari parkokban m
köd multi és transznacionális vállalatokat és a már kialakult beszállítói lánc képviselit ösztönözni és támogatni kell, hogy egyes beszállítói kapacitásokat célszer
legyen áttelepíteni a nagyvállalat közvetlen közelébe.

•

Ha a kkv- szektor képviselit érdekeltté lehet tenni, hogy ipari parkokban folytassák tevékenységüket illetve ha az újonnan alakult vállalkozások települnek be a parkokba, akkor jó esély nyílik a szakmai együttm
ködések elmélyítésére, ami különböz termeli klaszterek formájában valósulhat meg.

•

Fel kell mérni például a regionális területfejlesztés intézményeinek segítségével, az Ipari Park-i címet nem nyert ipari parkok; üzleti és kereskedelmi stb. parkok legfontosabb paramétereit, a bennük m
köd vállalkozások tevékenységét a vállalkozás közi kooperációk javítása céljából.

•

Készüljenek megvalósítási tanulmányok a lehetséges technopoliszok, innovációs központok stb. m
ködési feltételeinek kialakításáról.

•

Felül kell vizsgálni a vállalkozói övezetek kedvezményrendszerét és egy ösztönzbb megoldást kell találni.

13

•

Az ipari parkok fejlesztési stratégiájának véglegesítése eltt, a sikeres parkok illetve az ipari parkok képviseletei vezetinek véleményét és tanácsait közvetlenül is célszer
kikérni egy egynapos tanácskozás keretében. A kidolgozott stratégiát pedig célszer
vitára illetve véleményezésre bocsátani a végleges jóváhagyás eltt.

14

1. MELLÉKLET

Az ipari parkok adatai (ábrák és táblázatok)

1

1. ábra Az ipari parkok megoszlása a m
ködtet szervezet típusa szerint

60 50 40 % 30 20 10 0

önkormányzat

kft

rt

kht

Az ábrából látható, hogy az ipari parkok több mint felét kft-k irányítják, de közel 20%-t tesznek ki az önkormányzatok által közvetlenül irányított ipari parkok.

2

2. ábra Az ipari parkok megoszlása a m
ködtet szervezet létszáma alapján

60 50 40 % 30 20 10 0

1

1-5

6-10

11-50

fĘ

Az ábrából látható, hogy az ipari parkok többségét néhány fs szervezet irányítja. A jelentések egy része értékelhetetlennek bizonyult, mert nem az ipari parkot m
ködtet alkalmazottak számát, hanem az adott szervezet teljes létszámát, ami torzítja a felmérést.

3

3. ábra Az ipari parkok megoszlása a világhálón való elérhetség szempontjából

80 60 % 40 20 0

e-mail

e-mail + web

nincs adat

Az ipari parkok 86%-a elektronikus úton elérhet, ami igen örvendetes tény. A parkok több mint 60 %-a saját web lappal is rendelkezik, ami lehetséget ad az adott park befektetket, betelepülni készülket érdekl információk közzétételére, valamint a parki szolgáltatások ismertetésére. Nem elég azonban a web lapot egyszer elkészíteni, hanem annak folyamatos frissítésérl is gondoskodni kell.

4

4. ábra Az ipari parkok megoszlása az összterület nagysága szempontjából

50 40 %

30 20 10 0

<20

20-50

50-100

>100

hektár

Az ipari parkok többségének, közel felének összterülete a 20-50 hektár közé esik. A kis terület
parkok (10-20 hektár) részaránya a legalacsonyabb 14 %. Az ötven hektárnál nagyobb összterülettel rendelkez ipari parkok részaránya nagyobb 30 %nál.

5

5. ábra Az ipari parkok megoszlása a hasznosítható terület nagysága szempontjából

45 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

<20

20-50 50-100 >100 nincs adat hektár

A hasznosítható terület nagysága az ipari parkok elhelyezkedésétl és az adott természeti környezettl valamint az egyes értékesítési szempontok különbözsége miatt arányaiban is igen eltér lehet. A hasznosítható terület tekintetében a 20 hektárnál kisebb területtel rendelkez ipari parkok az összesnek kb. az egynegyedét teszik ki. Az elz ábrához hasonlóan a legnagyobb részarányt a 20-50 hektárig terjed hasznosítható területek teszik ki, míg az ennél nagyobbak közel 30%-t.

6

6. ábra Az ipari parkok megoszlása a beépített terület függvényében

30 25 20 % 15 10 5 0

0

<10 10-20 20-50 50- >100 100 hektár

Az ipari parkok közel 10%-ban még nem kezddött el az építkezés. Az 50 hektárnál kisebb beépített területtel rendelkez ipari parkok részaránya több mint 75%-t tesz ki.

7

7. ábra Az ipari parkok megoszlása a hasznosított terület arányának függvényében

30 25 20 % 15 10 5 0

0

1-25

26-50

51-75

76-100

a hasznosított terület százaléka

Az ábrából látható, hogy az ipari parkok többségében még bségesen van értékesíthet terület, mert mindössze 17%-ban vannak jobban kihasználva az összes hasznosítható terület háromnegyedénél. Ha a másik oldalról értékeljük a helyzetet, akkor látható, hogy az ipari parkok egynegyedénél kisebb mint 25%-ban vannak értékesítve a hasznosítható területek.

8

8. ábra Az ipari parkok megoszlása a betelepült vállalkozások számának függvényében

50 45 40 35 30 % 25 20 15 10

n.a.

>100

76-100

51-75

26-50

11-25

1-10

0

0

5

da ra b

Az ipari parkok kb. 10%-ban még nincs m
köd vállalkozás. A parkok többségében kevesebb, mint 10 db. vállalkozás m
ködik. Az ipari parkok kb 20%-ban m
ködik huszonötnél több vállalkozás. Viszonylag kicsi azoknak a parkoknak a száma, ahol nagy számban kis-és középvállalatok dolgoznak.

9

9. ábra Az ipari parkok megoszlása a parkban foglalkoztatottak létszáma alapján

35 30 25 20 %

15 10

n.a.

>2000

1001-2000

501-1000

101-500

51-100

1-50

0

0

5

fĘ

Az ábrából látható, hogy ötszáz fnél többet az ipari parkok 40%-ban foglalkoztatnak. A parkok kb. egyharmadában a foglalkoztatottak száma a 100-500 f-ig terjed tartományba esik. 2000 f-nél többet a parkok nem egészen 10%-a foglalkoztat.

10

10. ábra Az ipari parkok megoszlása a beruházási érték szerint

30 25 20 % 15 10 5 0

n.a. <100 vagy 0

1001000

1000- >10000 10000

M Ft

Az ipari parkok egynegyedében még nem történtek számottev beruházások, viszont a parkok több mint 10%-ban 10 milliárd Ft-nál nagyobb beruházások történtek, ezek között van néhány park, ahol a beruházások meghaladták a 40 milliárd Ft-t is. Örvendetes, hogy az ipari parkok kb. 60%-ban jelents beruházásokat hajtottak végre.

11

11. ábra Az ipari parkok megoszlása az árbevétel szerint

40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

n.a. vagy 0

<100

1001000

1000- >10000 10000

M Ft

Ebbl az ábrából látható, hogy az ipari parkok kb. egynegyedében még nincs számottev vállalkozási tevékenység. Fontos eredmény, hogy az ipari parkok kb. felében a vállalkozások összesített árbevétele meghaladja az egy milliárd Ft-t. Van néhány olyan park, ahol az összesített árbevétel a 100 milliárd Ft-t is meghaladja.

12

12. ábra Az ipari parkok megoszlása az exportra kerül termékek árbevételének arányában

35 30 25 %

20 15 10 5 0

0

0-25

26-50 51-75 76-100

n.a

árbevétel százaléka

Az ipari parkokban m
köd vállalatok árbevételének jelents része exportból származik. Az ábrából látható, hogy a parkok több mint 30%-ban a parkok árbevételének több mint 75%-a exportra kerül.

13

13. ábra Az ipari parkok megoszlása a tervezett régiófelosztás szerint

25 20 db

15 10 5 0

Ny-D Kö-Mo Kö-D É-Mo

É-A

D-D

D-A

Az ábrából látható, hogy az ipari parkok régiókszerinti eloszlása nagyjából egyenletesnek tekinthet

14

14. ábra Az ipari parkok földrajzi megoszlása

60 50 40 db 30 20 10 0

NyugatMagyarország

KözépMagyarország

KeletMagyarország

Az általunk kialakított földrajzi felosztás a megyék szerinti felosztással az alábbi kapcsolatban van: • Nyugat-Magyarország: Gyr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Somogy megye Veszprém megye • Közép-Magyarország: Komárom-Esztergom megye Fejér megye Tolna megye Baranya megye Bács-Kiskun megye Nógrád megye Pest megye Budapest • Kelet-Magyarország: Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Békés megye Csongrád megye Az ábrából látható, hogy relatíve Nyugat-Magyarországon van a legkevesebb ipari park.

15

15. ábra A fejlett ipari parkok megoszlása régiók szerint

14

db

12 10 8 6 4 2 0

Ny-D Kö- Kö-D É-Mo É-A Mo

D-D D-A

Fejlett ipari parkoknak tekintettük azokat a parkokat, amelyek kielégítették az alábbi kritériumokat: • Min. húsz vállalkozás • Min. egy milliárd Ft árbevétel • Min 1000 f foglalkoztatott • Ha az árbevétel több, mint öt Milliárd Ft. és több, mint ezer ft foglalkoztatnak, akkor a 20 cégnél kevesebbet is elfogadtuk Az ábrából látható, hogy a legtöbb a szubjektív fejlettségi szempontoknak megfelel ipari park a Közép-Dunántúli régióban található.

16

16. ábra A fejlett ipari parkok földrajzi megoszlása

25 20 15 db 10

Magyarprszág

Kelet-

Közép-

Magyarország

Nyugat-

0

Magyarország

5

Az ábrából látható, hogy a fejlett ipari parkok többsége a Közép-Magyarországon található, de a fejlettnek tekinthet ipari parkok számában nem marad el KeletMagyarország Nyugat-Magyarországtól.

17

17. ábra Az ipari parkokban m
köd vállalkozások tevékenység szerinti megoszlása

45 40 35 30 %

25 20 15 10 5 0

ipar

kereskedelem szolgáltatás

egyéb

Az ipari parkokban m
köd vállalkozások tevékenység szerinti megoszlásából kiderül, hogy a parkokban kb. 40%-ban ipari tevékenységet végz vállalkozások települtek meg. A tevékenység szerinti megoszlás második helyét a szolgáltató cégek foglalják el, a parkokban m
köd cégek közel húsz %-a pedig kereskedelemmel foglalkozik. Vannak kisebb számban olyan tevékenységet végz vállalkozások illetve hivatalok, amelyek nem sorolhatók be az els három kategóriába (mezgazdasági vállalkozások, ltér, ügyészségi irattár stb.)

18

Ssz.

MĦködtetĘ szervezet

Foglalkoztatottak száma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

városi önkormányzat kft városi önkormányzat városi önkormányzat Rt n.a. Rt nincs (v.ö.) Kft Kht

149 2 n.a 30 73 n.a. 3 n.a. 3 5

11. 12. 13. 14. 15. 16.

Kft Rt Rt Kft Kft nem alakult

4 46 46 n.a. 2 n.a.

17. 18. 19.

Kft Rt városi önkormányzat

n.a. n.a. n.a.

20. 21. 22.

Kft Kft Rt

1 4 146

23.

Kft

4

24.

Kft

n.a.

25. 26.

városi önkormányzat n.a. /Kft/

2 4

27.

Kft

1

Internetes elérhetĘség [email protected] [email protected] [email protected] n.a. [email protected] www.gip.hu [email protected] www.serena.hu [email protected] www.belko.hu [email protected] www.harborpark.hu [email protected] www.ikarus.hu [email protected] www.ikarus.hu [email protected] [email protected] n.a. [email protected] sped.hu

www.k-

[email protected] www.airpark.hu n.a. [email protected] www.dipdabas.hu [email protected] [email protected] www.tiszanet.hu/~vertikal [email protected] www.kapuvar.hu [email protected] vnet.hu/studio/nyerges2 [email protected] [email protected] www.szarvas.hu/iparipark

(1) Összterület (ha)

(2) Betelepített terület (ha)

(2) Betelepített terület a hasznosítható terület %ában

(3) Betelepült vállalkozások száma

(4) Létszám (fĘ)

51/45 41,7/12 26,6/23 56/18 21,4/10 36/10,8 20,8/14 20/0 11,02/4,2 74,9732/74,9732

38 297 15,4 38,08 3,3 0 0 0 6,8 ~60

84 29 40 32 33 0 0 0 30 ~80

27 47 6 11 12 0 0 0 9 18

490 1400 44 916 173 0 0 0 129 ~270

50/43,7 32/12,8 38/5,2 33,19/33,19 20/20 26,6/26,6

11 7 7,6 18 14 25,6

23 54,47 50 100 100 96

7 61 23 6(+12) 18 7

120 1400 49 1200 420 442

32,2/0* 31/27 45/37/64

32,22* 16 27,63

100* 59 73,41

8 2 8

642 40 699

38,7/25,1 30/25 23,48/17,18

8,7 12 5,69

34,6 48 32,02

6 86 15

114 931 364

25,1/21,8

14,8

68

63

903

67/62

41

66,1

23

1505

37,4916/30,0393 83/68

9,2593 40

31 59

2 20

208 1220

54,4/52,5

41,5

79

41

1607

Ssz.

MĦködtetĘ szervezet

Foglalkoztatottak száma

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Rt nagyközség önk. Kft n.a. (v.ö.) Kft Kft városi önkormányzat Kft Kft Kht n.a. Kft Kft Kft

2 n.a. 3 n.a. 1 n.a. n.a. n.a. átl. 18 2 n.a. 2 n.a. -

42. 43.

Kft Kft

n.a. 1

44. 45.

városi önkormányzat városi önkormányzat

124 n.a.

46.

Kft

6

47.

Kft

1

48. 49. 50. 51. 52.

Kft Kft Kft Kft Kft

4 6 n.a. n.a. 9

53. 54. 55.

Kft Kft települési önk.

80 1 n.a.

Internetes elérhetĘség [email protected] [email protected] www.tipvac.hu www.abasar.hu www.barcsinvest.hu www.bip.hu [email protected] www.baip.hu [email protected] www.bitep.hu [email protected] www.dombovarip.hu [email protected] www.dunavarsanypark.hu [email protected] www.gyomaendrod.hu [email protected] www.kiskunhalas.hu [email protected] [email protected] www.komloiiparipark.hu [email protected] www.szolnokmegye.hu/users/KIP [email protected] www.bicskeipark.hu www.mezohegyes.inf.hu [email protected] www.okip.hu [email protected] [email protected] www.maip-kft.hu [email protected] www.mohacsgv.hu (szünetelĘ elérhetĘség) -

(1) Összterület (ha)

(2) Betelepített terület (ha)

(2) Betelepített terület a hasznosítható terület %ában

(3) Betelepült vállalkozások száma

(4) Létszám (fĘ)

53,584/28,45 29,51/28,99 25/25 58/58 36/25 16,1/7,2 70,66/61,18 19/16 55,7/46,17 25/20 65,5/50,6 58/58 56,77/47,36 10,03/10,03

0 13,15 0 28 11 8,9 16,78 4,6 35,48 3,5 18,6 16,8 0 4,8

0 45 n.a. 48 67 55 26,5 28,75 76,86 17,5 36,7 74 47

0 16 0 10 1 5 1 72 3 26 3 6

0 200 0 308 200 155 80 662 7 356 1100 231

49,2504/46 40/24

10,89 4

23,69 15

8 n.a.

149 n.a.

42,0025/40,0808 75/70,6

12,57 4,3

31 6,1

12 4

386 97

25,01/22,08

10,3

46,6

15

610

28,5/23

8

34

1

47+10

56,0917/50 36/28,2 24/24 45,6/39,5 60,4/58

7,9454 9 15 12,….. 44

17 11,3 62,5 30 75,8

4 12 4 2 10

25 149 320 61 868

151,1/150,2 93/79 12,88/11,82

92,2 23 11,82

61,38 29 100

24 3 3

1516 954 38

Ssz.

MĦködtetĘ szervezet

Foglalkoztatottak száma

56. 57.

Kht Kft

3 n.a.

58.

Kft

1

Internetes elérhetĘség [email protected] www.nagykanizsa.hu/iparipark [email protected] www.oroshaza.hu/gazdasag [email protected] www.polgariiparipark.hu

59. Kft 60. megyei jogú város önk. 61. Kft 62. Kft

3 n.a. 2 3

63. 64. 65. 66. 67. 68.

Kft Kft Kft Kft Kft városi önkormányzat

n.a. 4 n.a. 1 4 n.a.

69. 70.

Kht városi önkormányzat

2 n.a.

71. 72. 73. 74.

városi önkormányzat Kht Rt Kft

n.a. n.a. n.a. n.a.

[email protected] www.csongrad.hu

75.

Rt

5

76. 77. 78. 79.

városi önkormányzat Rt városi önkormányzat városi önkormányzat

n.a. 343 n.a. n.a.

[email protected] web.axelero.hu/epitrt [email protected] www.elender.hu/~fgypdh

80. 81.

Kft Kft

n.a. n.a.

[email protected] ww.zvl.de [email protected] www.vippark.hu [email protected] www.torokkisterseg.hu [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] www.cegled.hu/mobilpark [email protected]

[email protected] [email protected] www.tiszanet.hu/~eszip

[email protected] [email protected] www.gyula.hu [email protected] www.hodiparipark.hu [email protected]

(1) Összterület (ha)

(2) Betelepített terület (ha)

(2) Betelepített terület a hasznosítható terület %ában

(3) Betelepült vállalkozások száma

(4) Létszám (fĘ)

138,85/101/5 19,57/5

37,8 2,43

27,22 48,6

8 1

4100 320

39,81/16,7001

17,16

43,1

9

785

58,0138/53,7986 155/51,332/20,5 83,6119/63,0742

4,37 9,49 5

8,12 46,3 8

6 14 -

45 1123 n.a.

47,900/26,81 33,62/33,62 49,7/45 42/27 55,75/32,35 30,79/29,3

21,09 23,87 35 18 26 13,1

44,3 71 80 67 80 44,7

9 8 7 6 36 9

602 366 96 1082 657 625

18,3/14,8 11,86/3,0016*

2,9 8,86

20 74,7

4 4

0 60

23,27/21,87 26/21 24/21 11,2/11,2

16,49 9 1,85 1,2

75,4 43 8 10

18 19 33 3

446 152 92 53

26,07/21,7

12

55,3

5

240

16,66/13,17 141,45/63,21 22,9/22,9 47,6/43,7

0 58,71 11,7 42,8

0 63,21 51 98

0 30 11 18

0 ~980 437 1593

60/50 50,1/20

20 28,6

30 39,9

21 3

640 1340

Ssz.

MĦködtetĘ szervezet

Foglalkoztatottak száma

82. 83.

városi önkormányzat Kft

2 -

Internetes elérhetĘség [email protected]

[email protected]

84. megyei jogú város önk. 85. megyei jogú város önk. 86. városi önkormányzat 87. Kht

n.a. n.a. n.a.

[email protected] www.kecskemet.hu

88. 89. 90. 91. 92. 93. 94.

Kft Rt n.a. városi önkormányzat Kft Kft

1 17 n.a. n.a. n.a. 10

[email protected] www.martfu.hu

95. 96. 97. 98. 99.

Kft Kft Kft városi önkormányzat Rt

40 n.a. (1)* n.a. 2

[email protected] www.svagyon.hu

100. 101. 102. 103. 104. 105. 106.

Rt Kft Rt Rt Kft Kft Kft

n.a. n.a. 276 n.a. n.a. n.a. 0

107. 108. 109.

Kft Rt Kft

2+4 2665 2

www.kaposvar.hu www.komarom.hu [email protected] www.mako.hu

[email protected] www.mafilm.hu www.nagyatad.hu [email protected] svip.hu

[email protected] www.layer.hu [email protected] www.szentes.hu [email protected] [email protected] www.investtisza.com [email protected] [email protected] [email protected] www.flextronics.hu www.aiz.hu [email protected] www.bip.aranyoldalak.hu www.borsodchem.hu www.ip.szombathely.hu

(1) Összterület (ha)

(2) Betelepített terület (ha)

(2) Betelepített terület a hasznosítható terület %ában

(3) Betelepült vállalkozások száma

(4) Létszám (fĘ)

40,4/35,1 18,8/17,1

6,6 17,1

18,8 100

4 6

3 106

115/9,1 60/37,4 87,6/76,4 22,78/~20

41,34 37,4 42,5 0

47,95 100 55,6 0

15 5 13 0

1210 256 2170 0

13,4/12,8 78,55/50 23/21 18/15,7 58/58 15,8/14,5 80,7/58

0 32,3 9 5 36 5,4 34,29

0 64,6 42,8 31,8 63 37,2 42,4

6 1 2 16 1 20

1830 110 n.a. 251 142 400

52,4/51 32,73/31,02 30,49/~25 128,1/119,6 38/30,9

34,7 22,69 6,29 55,7 16,6

68 73 25 47 53,72

14 9 5 17 9

820 208 150 3270 120

139,8/110,1 136,03/136,03 47,25/47,25 32,23/28,11 27,76/27,46 12,13+10/18 42/28

24,85 116,32 35,66 28,11 15 9,011 27

22,6 85 75,47 100 55 ~50 96

12 10 9 15 14 4 17

770 438 1977 1652 3479 4 ~730

12,950/10,24 15,4/12,2 185/174

3,01 12,2 94,16

29,59 100 54,11

3 21 38

966 9619

Ssz.

MĦködtetĘ szervezet

Foglalkoztatottak száma

110. 111.

Kft Kft

9 159

112. 113. 114. 115. 116.

Kht Kft Kht Rt Kft

3 1 n.a. n.a. 4

117.

városi önkormányzat

n.a.

118. Kft 119. Kft 120. Rt 121. Kft 122. Kft 123. Kft 124. n.a. 125. Kft 126. megyei jogú város önk. 127. Kft

8 2 n.a. 7 2 n.a. n.a. n.a. n.a. 3

128. 129.

Kft Kft

2 4+5

130. 131.

Kft Rt

3 276

Internetes elérhetĘség [email protected] www.debreceniiparipark.hu [email protected] [email protected] www.innopark.hu [email protected] www.iparipark.eger.hu [email protected] www.emi.hu [email protected] [email protected] www.ip.gyor.hu [email protected] www.morahalom.hu/iparipark/index.html [email protected] www.kunszentmiklosip.hu [email protected] www.loginpark.hu www.oroszlany.hu [email protected] www.ozdipark.hu [email protected] paks.ipark.hu [email protected] www.papi.hu www.pip.hu www.flextronics.hu www.iparipark.sopron.hu [email protected] www.ip.szentgotthard.hu [email protected] www.iph.hu [email protected] www.industrialpark-ajka.hu [email protected]

(1) Összterület (ha)

(2) Betelepített terület (ha)

(2) Betelepített terület a hasznosítható terület %ában

(3) Betelepült vállalkozások száma

(4) Létszám (fĘ)

56/37,3 44,8/40

14,5 21,8

66,6 54,5

3 31

289 513

29,3/26,5 65,4/~58 14,7/12,22 128/104,3 126/100

11,8 41 7,45 57,5 68

44,6 ~70 67,3 55,1 68

6 15 34 6 38

1135 280 407 3314 5695

15,01/12,15

10,99

73,22

15

204

30/15 125/100 61,8/58,3 70/67 17/14,2 116/92,7 152/92 37,6/33,47 56/36 250/235

1,98 67 51,1 52,5 5,28 62 57 22,47 10 197

13,2 67 87,1 78 37,2 67 62 67,13 3,6 83,8

4 5 17 109 7 56 23 11 1 27

82 2200 1050 átl. 1190 256 1200 2000 3873 24 4646

270/145 487,9996/452

82 75,8

57 16,8

28 36

~1720 ~3596

18,61 72,6

22 70

437 11013

160/120 92,7/92,7

223 E négyzetméter

67,3

(5) Beruházási érték (MFt)

(6) Árbevétel (MFt)

(7) Exportarány

(8) BetelepülĘ vállalkozások/tervezett létszám

Az ipari park helye

300 n.a. n.a. 5220 296,7 0 0 0 249 ~500

3060 6800 9357 12097 706,1 0 0 0 850 ~900

2 11 1,5 65,3 n.a. 0 0 0 25 23

1/70 n.a. n.a. 0 0 3/19

Baja Szeged Jászapáti Jászárokszálllás Szolnok Alsónémedi GödöllĘ Sellye Siklós Bélapátfalva

Dél-Alföld 1. Dél-Alföld 2. Észak-Alföld 3. Észak-Alföld 4. Észak-Alföld 5. Közép-Magyarország 6. Közép-Magyarország 7. Dél-Dunántúl 8. Dél-Dunántúl 9. Észak-Magyarország 10.

92 459 134 ~17000 2000 918,5

8509 12500 3598 ~1600 2390 1982

15 73 52 40 17,8 34

0 1/12 n.a. 1/400 n.a. n.a.

Budapest Budapest Székesfehérvár Biatorbágy Siófok Türje

Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

4376 68 3039

9940 800 3083

5,06 0 41

n.a. n.a.

ÜllĘ Veszprém Bátonyterenye

Közép-Magyarország 17. Közép-Dunántúl 18. Észak-Magyarország 19.

560 3504 1444

1366 49520 7923

5,41 5,6

2/n.a.

Dabas Debrecen Szeged

Közép-Magyarország 20. Észak-Alföld 21. Dél-Alföld 22.

968,4

13585

10

-

Szeged

Dél-Alföld

23.

932

9443

-

2/230

Kapuvár

Nyugat-Dunántúl

24.

420 17940

2080 33129

94,5

1/230

Nyergesújfalu Rétság

Közép-Dunántúl Észak-Magyarország

25. 26.

1550

21550

15,1

1/10

Szarvas

Dél-Alföld

27.

Régió

Ssz.

11. 12. 13. 14. 15. 16.

(5) Beruházási érték (MFt)

(6) Árbevétel (MFt)

(7) Exportarány

(8) BetelepülĘ vállalkozások/tervezett létszám

Az ipari park helye

Régió

Ssz.

0 400 n.a. 2021 350 ~30 900 4895 n.a. 30000 127,6

0 900 n.a. 1809 n.a. ~1500 68 15933 1375 35000 1295

0 10 72 100 átl. 24 100 15 25 -99,9 92

0 n.a. n.a. 0 1/10 4/90 0 11/120 0 -

Tapolca Pacsa Vác ZalalövĘ (megszĦnik) Abasár Barcs Százhalombatta Békéscsaba Budaörs Debrecen Dombóvár Dorog Dunavarsány n.a.

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

420 n.a.

550 n.a.

2 n.a.

n.a.

GyomaendrĘd Karcag

Dél-Alföld Észak-Alföld

42. 43.

931 90

3824 481

20 7

1/5 -

Kiskunhalas Kiskunmajsa

Dél-Alföld Dél-Alföld

44. 45.

1780

4700

24

1/20

Komló

Dél-Dunántúl

46.

2000

520

85

0

Kunszenmárton

Dél-Alföld

47.

750 41 5,21 n.a. 6879

150 341 n.a. 5600 9107

0 2,4 83 34 17

1/15 n.a. n.a.

Bicske MezĘhegyes Újhartyán MezĘtúr Miskolc

Közép-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Magyarország Észak-Alföld Észak-Magyarország

48. 49. 50. 51. 52.

2700 4602 210+120

16178 6614 950

30,8 37,3 68

2/125 0 1/20

Mohács Mosonmagyaróvár Letenye

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

53. 54. 55.

(5) Beruházási érték (MFt)

(6) Árbevétel (MFt)

(7) Exportarány

(8) BetelepülĘ vállalkozások/tervezett létszám

Az ipari park helye

460 2626

57000 3589

90 71,6

0 n.a.

Nagykanizsa Bugyi

37146

5655

átl. 56,25

-

Orosháza

Dél-Alföld

58.

725 6735 n.a.

1253 16646 n.a.

átl. 25 58 n.a.

0 n.a. 0 1/20

Polgár Szolnok Kecskemét Várpalota

Észak-Alföld Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl

59. 60. 61. 62.

1435,8 877 30 3127 820 1414

10364 3098 250 8136,5 6800 256

91,46 41 0 63,8 39 átl. 20

n.a. n.a. 4/70 n.a. n.a. 3/40

Székesfehérvár Tököl AlmásfüzítĘ Veszprém* n.a. Bóly

Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Dunántúl

63. 64. 65. 66. 67. 68.

0 249

0 410

0 1

2/75 0

Cegléd Csenger

1420,25 520 53 100

3592 420 790 230

23,85 0 32 90

2/20 0 n.a.

Csongrád Dunaföldvár * Szeged

3100

10200

21,5

1/45

Budapest

0 ~7933,8 540 13190

0 n.a. 2373 13400

0 ~15,1 24 9,2

n.a. 0 n.a.

Fehérgyarmat BalatonfĦzfĘ Gyula Hatvan

Észak-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország

76. 77. 78. 79.

790 9

5524,2 112,8

12,1 83

1/2-3 -

HódmezĘvásárhely Jászfényszaru

Dél-Alföld Észak-Alföld

80. 81.

Régió

Ssz.

Nyugat-Dunántúl 56. Közép-Magyarország 57.

Közép-Magyarország 69. Észak-Alföld 70. Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld

71. 72. 73. 74.

Közép-Magyarország 75.

(5) Beruházási érték (MFt)

(6) Árbevétel (MFt)

(7) Exportarány

(8) BetelepülĘ vállalkozások/tervezett létszám

Az ipari park helye

Régió

Ssz.

15 82

722

0,4

1/12 -

Kalocsa Kazincbarcika

Dél-Alföld Észak-Magyarország

82. 83.

4011 5405 26970 0

19476 1110 403200 0

7 0 100 0

1/500 0 1/120 0

Kecskemét Kaposvár Komárom Makó

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Alföld

84. 85. 86. 87.

4846 60,4 n.a. 802 143,7 1500

14464,45 862 n.a. 1828,6 450 3079

59,75 0 n.a. 10,35 98,1

n.a. 0 1/10 4/10 n.a. 5/150

MartfĦ Mátészalka Budapest Nagyatád Nyírbátor Várpalota Sajóbábony

Észak-Alföld Észak-Alföld Közép-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Magyarország

88. 89. 90. 91. 92. 93. 94.

~2857 1112 ~630 11761 ~500

~2285 1842 ~850 39843 ~960,7

~57,5 7,3 98 32 -

n.a. 0 2/300-400 n.a. n.a.

Salgótarján Szeghalom Szekszárd Szentes n.a.

Észak-Magyarország Dél-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl

95. 96. 97. 98. 99.

10242 2736 ~146,5 1059,2 42700 100 ~543

4044 9895 ~10112 18348,7 230000 3 ~6861,9

51 60 ~77,1 50,34 89,2 12,33

1/150 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Tiszaújváros Tuzsér Veszprém Kaposvár Zalaegerszeg Záhony Székesfehérvár

Észak-Magyarország Észak-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Dunántúl

100. 101. 102. 103. 104. 105. 106.

7207 53060

14486 276316

34,1 70

2/75 n.a. 1/19

Balassagyarmat Kazincbarcika Szombathely

Észak-Magyarország 107. Észak-Magyarország 108. Nyugat-Dunántúl 109.

(5) Beruházási érték (MFt)

(6) Árbevétel (MFt)

(7) Exportarány

(8) BetelepülĘ vállalkozások/tervezett létszám

Az ipari park helye

8276 3146

9464 2984

99,5 15

0

Debrecen Miskolc

4445 1200 931 64660 42141,24

9897 3000 2007 168262 212259

40,4 30 37 28,3 88,1

1/15 2/15 2/15 3/255 2/32

Dunaújváros Eger Szentendre Esztergom GyĘr

Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

112. 113. 114. 115. 116.

823

3698

0,19

1/29

Mórahalom

Dél-Alföld

117.

199,4 11000 30000 ~2324,5 911 1500 21500 7845 505,9 52000

521,8 33000 12000 ~9590,8 1650 2200 4200 1180000 907 238300

18,6 99 67 ~11,2 63 25 80 94,6 16,9 87

0 3/190 n.a. n.a. n.a. 6/100 n.a. 5/50 n.a.

Kunszentmiklós Nyíregyháza Oroszlány Ózd Paks Pápa Pécs Sárvár Sopron Sóstó

Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl

118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127.

21000 21742

n.a. 25334

99 75

0 1/66

Szentgotthárd Tatabánya

Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl

128. 129.

4404 ~640,7

2330 ~5992,15

41,37 96,9

5/n.a. n.a.

Ajka Székesfehérvár

Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl

130. 131.

Régió

Ssz.

Észak-Alföld 110. Észak-Magyarország 111.

Magyarországi klaszterek adatai 1. A klaszter

A klasztert

A klaszter földrajzi

meghatározó Név

létrehozásának

technológia (NACE kódok), valamint

elhelyezkedése (város

termelĘ klaszter

(alvállalkozókkal, beszállítókkal) - illetve

mérete, régió, megye

szolgáltató vagy idĘpontja

Klaszter cégeinek száma

helyiség),

ezek változása az elmúlt tíz évben

Klaszter

Domináns cégméret -

alkalmazottainak száma (alvállalkozókkal, ezek változása az elmúlt tíz évben

az elmúlt tíz évben Audi Hungária Motor Kft., Rába JármĦipari Holding Rt., Magyar

GyĘr központ, GyĘr-Moson-Sopron

Pannon Autóipari Klaszter

Klasztertagok

illetve ennek változása

beszállítókkal) - illetve

Suzuki Rt., Citibank Rt., Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft., LuK Savaria Kft., Opel Magyarország JármĦgyártó Kft., NyugatDunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, GM-Fiat Worldwide

megye, Nyugat-Dunántúli Régió, bár

1

2000. december 20.

Purchasing Kft., Széchenyi István Egyetem, HVB Bank Hungary

>1000

34/TermelĘ

>20000

nagyvállalatok

Rt. - összesen 49 (11 alapító, 35 csatlakozott, 3 regisztrált kereskedĘ és szolgáltató), Videoton Holding Rt., VT Autóelektronika Kft., VT Mechanika Kft.,Videoton Holding Rt.

egész Magyarországról vannak

Kábelkonfekcionáló Vállalat (Székesfehérvár), Videoton Holding Rt. Kábelkonfekcionáló Vállalat (Veszprém), Videoton Holding Rt. Elektroakusztikai Vállalat, Pagrix Kft, Bátmetál Kft., Lenti JenĘ

(PANAC) Pannon Fa- és Bútoripari

tagok Zalaegerszeg központ, Zala megye,

egyéni vállalkozói

Nyugat-Dunántúl, de kapcsolatai

2

2001. június 1?

02 and 36 / TermelĘ

50-200

500-2000

KKV

50-200

500-2000

200-500

2000-10000

nagyvállalatok

50-200

500-2000

KKV

Somogy, illetve Veszprém megyével

Klaszter (PANNONFA) Pannon Termál Klaszter 3

(Balaton Bútorgyár)is Sopron központ, GyĘr-Moson2001. június 22.

85/Szolgáltató

(PANTERM) Pannon Elektronikai Klaszter

4

5

Régió Szombathely központ, Vas megye,

2002. március 20.

(PANEL) Pannon Gyümölcs- és Gyógynövény Klaszter

Sopron Megye, Nyugat-Dunántúli

2002. október 10.

DL/TermelĘ

51/TermelĘ

Nyugat-Dunántúli Régió,közepes

város Zalaegerszeg központ, Zala megye, Nyugat-Dunántúl, de kapcsolatai Somogy megyével is vannak

Készítette: Gecse Gergely, Technológia-politikai FĘosztály

Balaton Bútorgyár Rt, FALCO Rt., FALCO Sopron Irodabútor Rt., Kanizsa Trend Kft., Kondor&Sragner Kft., Marcali FĦrészüzem Kft., MĦbútor rt., Országo Asztalos és Faipari Szövetség, Revolutio 2000 Mérnöki Kft., Zalai Bútorgyár Rt., Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt., Nyugat-Magyarországi egyetem Faipari Mérnöki Kar, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Magyar Bútor és Faipari Szövetség,Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Deák ferenc Szakközép- és SzakmunkásképzĘ Iskola, PALMÖB Asztalosipari és Keredskedelmi Kft., Fa-Feri Kft., Izsák-Fa Kft., Hory és Társai Kft., Csiszár István egyéni vállalkozó, Kanizsai FĦrész Kft., E.K.F.M Kft., Kanizsai Üvegcentrum Kft., Sixay Bt., Prime Wood Kft., Kanizsa Kárpit Kft., Hohl Bútor, Helio-Zala Kft., Molnár Ferenc egyéni vállalkozó, Höf-Luft Kft., Bornyák Béla vállalkozó, Greenteam Kft., Biotherm Kht., Kanizsa Design Kft., Kardex Kft., Sinka Imréné vállalkozó, Miklós-Fa Kft., Csercsics faipari Kft., Ágh László vállalkozó, Szalai Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft., Diogenész 2001. Bt. Büki GyógyfürdĘ Rt., Sárvár, Zalakaros, Kehida, Tapolca, Mesteri, Borgáta, Mosonmagyaróvár, Szombathely, Kapuvár, Csorna, GyĘr, Lenti GyógyfürdĘ Kft., Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház (Hévíz) 12 magcég Epcos Kft., Flextronics Magyarország Kft., IBM Storage Kft., MĦszertechnika Rt., Videoton Holding, Phycomp Hungary Kft., Siemens Rt., Budapesti MĦszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nyugat Pannon Regionális Fejlesztési Rt., Vas Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Euroregionális Koordinációs Iroda Kht.) + tagfelvétel folyamatban (KKV-k) 23-26 cég

Magyarországi klaszterek adatai 1. nagyvállalat (KKV

Esztergom központ, Komárom-

Közép-Magyarországi

Esztergom megye, Közép-Dunántúli

6 Autóipari Klaszter

2000. november 21.

34/TermelĘ Régió, de kapcsolatai egész

(Esztergom Klaszter) Közép-Dunántúli Elektronikai

7

8

Bútoripari Klaszter Pápai Hús és Élelmiszeripari

9

beszállítókkal)

DL/TermelĘ

<50

<500

KKV

<50

<500

KKV

50-200

500-2000

KKV

<50

<500

Önkormányzatok

<50

<500

KKV

50-200

2000-10000

<50

<500

KKV

50-200

500-2000

KKV

<50

<500

KKV

ESZIP, Földép Kft., egy mélyépítĘ, és egy fuvarozó cég

50-200

500-2000

KKV

SZEVIÉP Szerkezet és VízépítĘ Rt., MAROSDÖMPER Kft., Körös-Tisza Völgyi Szerkezet és VízépítĘ Rt., VASZI-ÉP Kft., Pipis József, MÉLYÉP-TECH Kft., TIMA Kft., BOLEM Kft.

megye, Közép-Dunántúli Régió Székesfehérvár központ, Fejér 2001. május

02 and 36 / TermelĘ megye, Közép-Dunántúli Régió Pápa központ, Veszprém megye,

2001. március 28.

15/TermelĘ

Klaszter Dél-Dunántúli Regionális 10 Geotermikus

10000-20000

Magyarországgal vannak Székesfehérvár központ, Fejér

2002. február 26.

Klaszter Közép-Dunántúli Fa- és

500-1000

Közép-Dunántúli Régió Pécs központ, Baranya megye, Dél2002. február 14.

40/Szolgáltató

11 ÉKE-Macro TQI Klaszter

2001. november

45/Szolgáltató

12 Magyar ÉpítĘipari Klaszter

2001. július 12.

45/Szolgáltató

Energiahasznosítási Klaszter

Dunántúli Régió Budapest központ, KözépMagyarország Régió Budapest központ, KözépMagyarország Régió Budapest központ, Közép-

13 Saxon Export Klaszter

2001. nyara

74/Szolgáltató Magyarország Régió HódmezĘvásárhely, Csongrád

Dél-Alföldi Regionális 14

15

2001. november 7.

Textilipari Klaszter Dél-Alföldi ÉpítĘipari Klaszter

17/TermelĘ

megye, Dél-Alföldi Régió Szeged központ, Csongrád megye, 2001. nyara

45/Szolgáltató Dél-Alföldi Régió Szeged központ, Csongrád megye,

Dél-Alföldi KözmĦ és 16

2002. január 27.

Útépítési Klaszter

45/Szolgáltató Dél-Alföldi Régió

Készítette: Gecse Gergely, Technológia-politikai FĘosztály

Magyar Suzuki Rt. és valamennyi beszállítója, Esztergom Város Önkormányzata, Regionális Fejlesztési Holding Rt., Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Strigónium Rt., Logisztikai vállalatok (Lagermax, Eurázsia-Sped), Magyar Termelékenységi Központ Közalapítvány (HPC), ITC Gépipari Technológiák és Információ Szolgáltató Kft. Axis Számítástechnikai Kft., A+J TermelĘ és Szolgáltató Kft., Veszprém Megyei Elektronikai Kft, Tronix Irodatechnika Kft., Közép-dunántúli regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Székesfehérvári Regionális Fejlesztési Alapítvány, Közép-Pannon Fejlesztési Rt., Budapesti MĦszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem, KomáromEsztergom Megyei Munkaügyi Központ,E-Pannon 2000 Biztosítási Alkusz Kft. Garzon Bútor Rt., Balaton Bútorgyár Rt-, BakonyerdĘ Rt. (BEFAG Rt.), Kockázati Garancia Kft., KözépDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Sertésbeszállítók (Lajta Hanság Rt., Agro Product Rt, Pápa Ser Kft., Pápa Pig Kft., Backo Kft., ALM Kft., Big Coc. Tab Big Kft., Agro Trad e Kft.,), Nem sertésbeszállítók (Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Veszprém Megyei Önkormányzat, Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Hunnia Húsipari Term., Kockázati Garancia Kft., Közép Pannon Regionális Fejlesztési Rt., Batthyány Lajos MezĘgazdasági SzakképzĘ Intézet, Veszprém Megyei FM Hivatal, Pápa Önkormányzata, Pápai Ipari Park, Pápa Környéki Önkormányzatok Szövetsége) Barcs, Bóly, Bonyhád, Dombóvár, Marcali, Romonya, Sellye, Szekszárd, SzentlĘrinc, Szigetvár, Tamási Önkormányzata, Aquaprofit Rt., Bólyi MezĘgazdasági TermelĘ és Kereskedelmi Rt. BIOKOM KFT, Környezetünkért Közalapítvány, Zöld-Híd Energetikai és Környezetvédelmi Alapítvány Magyar ÉpítĘanyag KereskedĘk Országos Egyesülete (ÉKE), Macro-TQI Kft., összesen 7-8 cég Betonút Szolgáltató és ÉpítĘ Rt., Kész Kft., KözépületépítĘ Rt., Magyar ÉpítĘ Rt., Vegyépszer Rt., ZÁÉV Rt. ECOSTAT KSH GazdaságelemzĘ és Informatikai Intézet, Egri Borvidék Hegyközsségi Tanácsa, Eszterházy Károly FĘiskola, Országos Korona Gombaipari Egyesülés, Promo Kereskedelemfejlesztési Kft. EUROTEX Ipari és Szolgáltató Kft., EURO-Köt KötĘipari Kereskedelmi és Szolgáltató kft., Csongrádi Kötöttárugyár Rt.,FINEX (Vargáné Bertóti Erzsébet),Orosháza és Környéke Háziipari Szövetkezet, Orosházi Textilgyártó Kft., Koratex Kötöttárugyár Kft., KNIT-TEX Kft., GOLDI-KÖT Ipari termelĘ és Szolgáltató Kft., HEGYI-Köt Textilipari és Kereskedelmi Kft., Áchim Tibor,

Magyarországi klaszterek adatai 1. 17 Optomechatronikai Klaszter

2001. május 24.

85/Szolgáltató

beszállítókkal)

50-200

500-2000

KKV

50-200

2000-10000

KKV

Megye, Észak-Alföldi Régió Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok

Alföldi GazdaságélénkítĘ 2001. május 7.

Klaszter (AGKlaszter)

500-2000

Bereg Megye, Észak-Alföldi Régió Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok 2002. május 28.

19

50-200

DL/TermelĘ

(MOK) Észak-alföldi Termál Klaszter 18

nagyvállalat (KKV

Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-

Mátészalka

29/TermelĘ Megye, Észak-Alföldi Régió

Készítette: Gecse Gergely, Technológia-politikai FĘosztály

MOM Vízméréstechnikai Rt., Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., Schott Desag Hungária Kft., Hoya Magyarország Szemüveglencsegyártó Rt., Mátészalka Város Önkormányzata, Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt., Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. JNSZ Megyei GazdaságfejlesztĘ Kht., CserkeszĘlĘ, Jászárokszállás, Kisújszállás, Törökszentmiklós, Kunhegyes, Tisza Szálló és GyógyfürdĘ, Tom Bau Rt. Szolnoki Víz- és CsatornamĦvek Koncessziós Rt. Jász-Nagykun Szolnok Megyei GazdaságfejlesztĘ Kht., CORPUS'97 Rt., Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Carrirer CR Magyarország Kft., Claas Hungária Kft.

3. MELLÉKLET KérdĘív a vállalatok tevékenységének felméréséhez

KérdĘív a vállalatok tevékenységének felméréséhez

1. A cég jellemzĘ adatai 1.1 A cég teljes neve: 1.2 Cím:

1.3 Postacím:

1.4 Telefon:

1.5 Fax:

1.6 Web:

1.7 VezetĘk és a kapcsolattartó személy adatai: Név

1.8 Társasági forma:

Beosztás

Rt.

1.9 Saját tĘke (mFt)

Kft.

Telefon

Bt.

Fax

Szövetkezet

Mobil

Egyéb, éspedig: ……………

Alapításkor:

Árbevétel (mFt)

e-mail

Jelenleg: 2002.

2003.

1.10 Nettó árbevétel (mFt) 1.11 Adózott eredmény (mFt) 1.12 Export-az árbevétel %-ában: 1.13 Az árbevétel megoszlása: Késztermékgyártás, értékesítés:

%

Részegység- és alkatrészgyártás:

%

Kereskedelem:

%

Szolgáltatás:

%

Szolgáltatás jellege: ………………………………………………………………. Egyéb, éspedig: …………………………………………………………………… 1.14 Létszám (fĘ):

2002

1.15 Tárgyalóképes nyelvtudás:

angol

német

% 2003 .. egyéb, éspedig:……………..

2

2. Termékek, szolgáltatások 2.1 A cég jellemzĘ gyártmányai és szolgáltatásai: Értékesítés az árbevétel %-ában

Az értékesítés

Gyártmányok, szolgáltatások megnevezése

Belföldön

EU-n belül

EU-n kívül

2.2 A 2002. évi árbevételi volumen megoszlása a vevĘk között: VevĘk nagysága

VevĘk száma (db)

Volumen az árbevétel %-ában

Nagy megrendelĘk (árbevételi hányad > 20 %) Közepes megrendelĘk (árbevételi hányad 10 ÷ 20 %) Kis megrendelĘk (árbevételi hányad < 10 %)

2.3 A cég fontosabb referenciái: VevĘ neve

Székhely

Termék/szolgáltatás

2.4 A cég speciális, más cégeknek nyújtott technológiai szolgáltatásai hány %-t tesz ki az árbevételnek? Speciális technológiák, az árbevétel %-ban

%

2.5 Melyek a cég speciális technológiái, amelyeket szolgáltatásként nyújt más vállalkozások számára?

Technológiák megnevezése

Az egyes technológiák árbevétele az összes spech. techn. árbevétel arányában

Technológia színvonala KorszerĦ

3

MegfelelĘ

Elavult

2.6 A speciális technológiai szolgáltatásikat igénybevevĘ vállalatok megoszlása Vállalat, vállalkozás jellemzĘje

Alkalmazottak száma

Nagyvállalatok

>250

Középvállalatok

51-250

Kisvállalatok

11-50

Mikro vállalkozások

0-10

Részesedések árbevételbĘl (%)

Cégek száma

2. Milyen technológiai szolgáltatásokra lenne igénye? ………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………….. 3. Fejlesztések 3.1 Fejlesztési ráfordítások Terület

Ráfordítás az árbevétel %-ában 1999.

2000.

Fejlesztés forrása Saját

Hitel

Pályázat

Egyéb

Termékfejlesztés Gyártásfejlesztés Informatikai fejlesztés Egyéb fejlesztés ÖSSZESEN: 3.2 Pályázatokon való részvétel Pályázott

Pályázat megnevezése

1999.

2000.

Hazai, éspedig: ………………………………………………………………………….. Hazai, éspedig: ………………………………………………………………………….. EU-támogatású, éspedig:………………………………………………………………… Egyéb, éspedig: ………………………………………………………………………….

Dátum: …………………………... A kapcsolattartó aláírása

4

Nyert 1999.

2000.

5