A GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

222/2012. (VIII.31.) önkormányzati határozat melléklete

A GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette:

Jóváhagyta:

Koleszár Istvánné intézményvezető

Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …./2012. (VIII.31.) önkormányzati határozata

Szitka Péter polgármester

Szervezeti és működési szabályzat

Tartalomjegyzék I.

Általános rendelkezések ..................................................................................................................... 3

1.

A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata ...........................................................................3

2.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ...................................3

3.

A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ......................................................3

4.

A szervezeti és működési szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok ................................................4

II.

A költésvetési szervre jellemző adatok ............................................................................................... 4

1.

Alapító Okirat .................................................................................................................................. 4

2.

A költségvetési szerv működési köre ............................................................................................... 5

3.

A feladatellátást, tevékenységet szolgáló vagyon és forrás ............................................................. 7

4.

Tevékenységi köre ........................................................................................................................... 7

5.

A költségvetési szerv szakfeladatai: ................................................................................................ 8

III.

A költségvetési szerv működésének főbb szabályai ......................................................................... 11

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szervezeti felépítés ................................................................................................................... 11 A szervezet munkavégzéssel kapcsolatos szabályai ................................................................. 12 Hivatali titok ............................................................................................................................. 12 Az alkalmazottak munkarendje................................................................................................. 13 A helyettesítés rendje ................................................................................................................ 13 A szervezet alkalmazottainak feladatköre, hatásköre a szervezeti felépítés alapján................. 13 Az intézmény alkalmazottainak munkaköri alkalmassági felülvizsgálat rendje....................... 16 A szervezet helyiségeinek, berendezéseinek használati rendje ................................................ 16 A szervezet bélyegzőjének használatára jogosultak ................................................................. 17 A szervezetre vonatkozó ellenőrzés szabályai .......................................................................... 17

IV.

A Szervezet gazdálkodásának rendje ............................................................................................... 17

V.

Kapcsolattartás ................................................................................................................................. 18

VI.

Egyéb rendelkezések ........................................................................................................................ 18 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Béren kívüli juttatások ............................................................................................................... 18 Munkába járás költségtérítése ................................................................................................... 18 Saját gépkocsi hivatali használata ............................................................................................. 19 Szolgálati telefon ....................................................................................................................... 19 Munkabér-előleg........................................................................................................................ 19 Munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg ........................................................................ 20

1. számú melléklet

Adatkezelési szabályzat

2. számú melléklet

Szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje

2


I. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, a szervezet működésének belső rendjét, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ feladata, hogy meghatározza a Gazdasági Ellátó Szervezet céljait, tevékenységét, feladat ellátás folyamatának összehangolt, hatékony működését valamint annak kapcsolati rendszerét. A Szabálytalanságok kezelésének eljárás rendjét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Gazdasági Ellátó Szervezet működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti közösség fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak alapján véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazottai. A Gazdasági Ellátó Szervezet szervezeti és működési szabályzatát a fenntartó Kazincbarcika Város Önkormányzata hagyja jóvá. A Gazdasági Ellátó Szervezet szervezeti és működési szabályzatát a közalkalmazottak és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában, munkaidőben. Tartalmáról és előírásairól az intézményvezető ad információt. 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására jogszabályi előírás, fenntartói rendelkezés esetén kerülhet sor. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző elfogadott most módosított szervezeti és működési szabályzata.

3


4. A szervezeti és működési szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok ¾ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény ¾ az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII:24.) Korm. rendelet ¾ az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet ¾ a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény ¾ a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény ¾ 77/1993. (V.12.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél. II. A költésvetési szervre jellemző adatok 1. Alapító Okirat A Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete 125/2007. (IV. 20.) számú Ökt. határozatával fogadta el a Gazdasági Ellátó Szervezet létrehozását. A költségvetési szerv neve, székhelye:

Gazdasági Ellátó Szervezet 3700 Kazincbarcika, Fő tér 39.

Bankszámla száma:

11734152-15585998

Törzskönyvi azonosító:

585994

Egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapító okirat kelte, száma:

170/2012. (VI.28.) sz. Ökt. határozat

Az alapításának időpontja:

2007.04.20.

A költségvetési szerv alapító szerve:

Kazincbarcika Város Önkormányzata

Az alapítói jogok gyakorlója:


Székhelye:

3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

A költségvetési szerv irányító szerve:


A költségvetési szerv fenntartó szerve:


Székhelye:


A költségvetési szerv jogállása:

Önálló jogi személy

A költségvetési szerv által ellátott közfeladat:

Gazdasági-pénzügyi ellátást végző költségvetsi szerv Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési Szerv 15585998-1-05

Gazdálkodási besorolás: Adószám:

4


Alaptevékenységi szakágazata:

841116 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai 8411 Önkormányzati, valamint több célú kistérségi társulási intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai

Alaptevékenységi TEÁOR száma:

Alaptevékenység:

Az önállóan működő költségvetési szervek pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátása

A költségvetési szerv engedélyezett létszáma:

10 fő

A költségvetési szerv hosszú bélyegzőjének hivatalos szövege

A költségvetési szerv körbélyegzőjének hivatalos szövege:

Gazdasági Ellátó Szervezet 3700 Kazincbarcika, Fő tér 39. 11734152-15585998 Adószám: 15585998-1-05 Gazdasági Ellátó Szervezet 3700 Kazincbarcika, Fő tér 39. (a kör közepén az ország címere)

2. A költségvetési szerv működési köre A szervezethez tartozó teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő, költségvetési intézmények és tagintézményeik: Megnevezése

Címe

Egressy Béni Városi Könyvtár


Kazincbarcikai Összevont Óvodák

3700 Kazincbarcika, Csokonai út 1.

-

tagintézményei: Alsóvárosi Körúti Tagóvoda Építők Úti Tagóvoda Kertvárosi Tagóvoda Mátyás Király Úti Tagóvoda Mesevár Tagóvoda Napsugár Tagóvoda Napköziotthonos Tagóvoda

Törzskönyvi azonosítószáma 353285 549187

3700 Kazincbarcika, Alsóvárosi körút 44. 3700 Kazincbarcika, Építők útja 2. 3700 Kazincbarcika, Akácfa út 12. 3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 10/A. 3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 7. 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét út 4. 3720 Sajóivánka, Kossuth út 26.

5


Zöld Titok Kastély Napköziotthonos Tagóvoda Pollack Mihály Általános Iskola - tagintézményei: Árpád Fejedelem Tagiskola Kazinczy Ferenc Tagiskola Ádám Jenő Tagiskola Dózsa György Tagiskola Gárdonyi Géza Tagiskola Szociális Szolgáltató Központ -

- telephelyei: 1.sz. Bölcsőde 2.sz. Bölcsőde 1.sz. Idősek Klubja 3.sz. Idősek Klubja Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Éjjeli Menedékhely Házi segítségnyújtás és étkeztetés Idősek Otthona I. Idősek Otthona II. Időskorúak Gondozóháza Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nappali Melegedő

3731 Szuhakálló, Bajzsy-Zsilinszky út 37. 3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29. 3700 Kazincbarcika, Árpád fejedelem tér 7/A 3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 5. 3700 Kazincbarcika, Mikszáth Kálmán út 2. 3700 Kazincbarcika, Dózsa György út 39. 3731 Szuhakálló, Bajcsy-Zsilinszky út 47. 3700 Kazincbarcika, Építők útja 13-15.

549297

353153

3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 15. 3700 Kazincbarcika, Csokonai út 3. 3700 Kazincbarcika, Hámán Kató út 1. 3700 Kazincbarcika, Táncsics Mihály út 2. 3700 Kazincbarcika, Építők útja 15. 3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 56. 3700 Kazincbarcika, Csokonai út 3. 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét út 8. 3700 Kazincbarcika, Gyermekek útja 4. 3700 Kazincbarcika, Gyermekek útja 2. 3700 Kazincbarcika, Építők útja 13-15. 3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 56.

6


3. A feladatellátást, tevékenységet szolgáló vagyon és forrás Kazincbarcika Város Önkormányzatának tulajdonában lévő a Kazincbarcika, Fő tér 39. szám alatti irodahelyiségek használata, valamint a vagyonleltárban nyilvántartott tárgyi eszközök és egyéb készletek. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogát a Kazincbarcika Város Önkormányzatának vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló szabályzat és mindenkor hatályos rendelet szerint gyakorolja. Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével az intézmény vezetőjének a feladata. A Gazdasági Ellátó Szervezet nem jogosult normatív támogatás igénybe vételére, a működéshez szükséges pénzeszközt a felügyeleti szerv biztosítja.

4. Tevékenységi köre Alaptevékenysége: Kazincbarcika Város Önkormányzat felügyelete alá tartozó teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési szervek részére a jogszabályokban meghatározott pénzügyi- gazdálkodási feladatok ellátása. A feladat ellátása a felügyeleti szerv által jóváhagyott az önállóan működő költségvetési intézményekkel munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről kötött megállapodás szerint történik. Az Együttműködési Megállapodást a felügyeletei szerv ………………. Ökt. határozatban hagyta jóvá, melynek jogszabályi alapja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet.

Kiegészítő és vállalkozási tevékenysége A szervezet saját működése szempontjából nem végez kiegészítő és vállalkozási tevékenységet. A teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési szervek által végzett kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi- gazdálkodási feladatokat is ellátja.

7


5. A költségvetési szerv szakfeladatai:

A költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: 470002

Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

561000

Éttermi, mozgó vendéglátás

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

562917

Munkahelyi étkeztetés támogatott (kötelező étk.)

562917-2

Munkahelyi étkeztetés

680001

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

821000

Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás

841172

Általános gazdasági, társadalmi tervezési tevékenységek helyi, területi szinteken

841907

Önkormányzatok elszámolásai költségvetési szerveikkel

851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos gyerekek óvodai nevelése. Megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra viszszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyerekek nevelése. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyerekek nevelése. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek nevelése. Testi érzékszervi fogyatékos gyerekek óvodai nevelése.

851013

Nemzetiségi óvodai nevelés.

852000

Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

8


852013

Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam).

852014

Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam)

852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852022

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852023

Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852024

Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam)

855911

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855913

Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855937

M.n.s. egyéb felnőttoktatás

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

873011

Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása

873012

Időskorúak átmeneti ellátása

879034

Hajléktalanok ellátása éjjeli menedékhelyen

881011

Idősek nappali ellátása

882000

Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása

882111

Aktív korúak ellátása

882112

Időskorúak járadéka

882113

Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882115

Ápolási díj alanyi jogon

882116

Ápolási díj méltányossági alapon

882117

Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119

Óvodáztatási támogatás

882121

Helyi eseti lakásfenntartási támogatás

9


882123

Temetési segély

882129

Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882202

Közgyógyellátás

889101

Bölcsődei ellátás

889201

Gyermekjóléti szolgáltatás

889913

Nappali melegedő

889921

Szociális étkeztetés

889922

Házi segítségnyújtás

889923

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

889924

Családsegítés

889967

Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és –átalakítási támogatása

890441

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443

Egyéb közfoglalkoztatás

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

910123

Könyvtári szolgáltatások

931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

931205

Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása

931903

M.n.s. egyéb sporttámogatás

932918

Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás

10


III. A költségvetési szerv működésének főbb szabályai 1. Szervezeti felépítés

Teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv vezetője Gazdasági ügyintézők

Intézményvezető

Pollack Mihály Általános Iskola

Kazincbarcikai Összevont Óvodák

Szociális Szolgáltató Központ

Egressy Béni Városi Könyvtár

Intézményvezető helyettes

Analitikus könyvelő

Főkönyvi könyvelő

Vagyon könyvelő

Gazdasági ügyintéző

Kötelezettség váll. nyilvántartó

11


2. A szervezet munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint történik, figyelembe véve a 77/1993. (V.12.) kormányrendeletben foglalt végrehajtást. A szervezet a közalkalmazottak esetében 3 hónap próbaidőt követően határozatlan idejű kinevezéssel alkalmazza, a törvényben és a végrehajtási kormányrendeltben meghatározottak alapján. A minőségi vagy mennyiségi többletmunkát végző dolgozók jutalomban részesíthetők. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható magatartással, szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

3.

Hivatali titok

A költségvetési szervnél hivatali titoknak minősülnek a következők: •

A Gazdasági Ellátó Szervezet valamint a hozzá tartozó teljes jogkörrel működő önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények alkalmazottainak az illetményükre valamint a személyi juttatások kifizetésére vonatkozó adatok.

•

A Gazdasági Ellátó Szervezet valamint a hozzá tartozó teljes jogkörrel működő önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények pénzügyi-gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos adatok.

Amennyiben az adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése a költségvetési intézmények érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az adott intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettestől engedélyt nem kap.

12


4.

Az alkalmazottak munkarendje

A szervezet minden alkalmazott munkaideje hétfőtől-csütörtökig 730-1545-ig, pénteken 730-1430-ig tart, az ebédidő negyven perc – általánosan 1200-1240-ig – amelyet a dolgozóknak úgy kell ütemezni, hogy a folyamatos munkavégzést ne gátolja. A szervezet működésének sajátosságából adódóan minden alkalmazottnak figyelembe kell venni, hogy a szabadságok igénybe vételével ne akadályozza a gazdasági ügyviteli folytonosságot. Az alkalmazottak kötelesek az intézmény vezetőjével a három napot meghaladó szabadság igénybevételét megelőzően legalább két héttel egyeztetni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló előírások szerint kell megállapítani és kiadni. 5. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve helyettesének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban is szabályozhatja. 6. A szervezet alkalmazottainak feladatköre, hatásköre a szervezeti felépítés alapján Intézményvezető A teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési intézmények vezetőivel kötött megállapodásban rögzítettek alapján közösen teremtik meg a gazdálkodás feltételeit. Az intézményvezetők részére szakmai segítséget nyújt gazdálkodási tevékenységéhez, ellátja az ellenjegyzési jogkört. Megszervezi, és hatékonyan működteti az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, és a teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési intézmények közötti gazdasági ügyviteli feladatokat.

13


Az intézményvezető ellátja a Gazdasági Ellátó Szervezet képviseletét, gondoskodik a működéshez szükséges anyagi személyi, tárgyi feltételekről. Meghatározza az intézmény működési tervét, gondoskodik annak végrehajtásáról. A szervezet rendelkezésére megállapított költségvetési keret terhére kötelezettséget vállal, ellátja az utalványozási jogkört. Engedélyezi az eszközök, anyagok selejtezését a mindenkori érvényes előírásoknak megfelelően. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, biztosítva a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény által meghatározott érdekképviseleti jogok érvényesülését, gondoskodik a dolgozók szakmai továbbképzéséről. A Kjt. 40. §- nak megfelelően az intézménynél foglalkoztatott közalkalmazottakat minősíti. A FEUVE rendszerrel biztosítja, a gazdálkodási tevékenység folyamatos automatikus ellenőrzését. Biztosítja a munka és balesetvédelmi előírások érvényesülését. Intézményvezető helyettes Az intézményvezető helyettest az intézményvezető nevezi ki határozott időre (5 év). Az intézményvezető távollétében teljes körűen ellátja az intézményvezetői feladatokat, kivétel ez alól a munkáltatói és bérgazdálkodási jogok. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél, és a teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési intézményekben az intézményvezető távollétében ellátja az ellenjegyzési jogkört, és az ott dolgozó ügyintézők feladatait koordinálja. Szakmailag segíti a főkönyvi és az analitikus könyvelőket. Közreműködik a költségvetési-, és mérlegjelentés, a költségvetési beszámoló összeállításában, a költségvetés elkészítésében valamint az előirányzat módosításával kapcsolatos teendőkben. Munkájával elősegíti, hogy a teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő közszolgáltató költségvetési intézmények vezetői naprakész, pontos tájékoztatást kapjanak az intézményük gazdálkodásáról. Feladatkörébe tartozó részletes meghatározásokat a munkaköri leírása tartalmazza. Analitikus könyvelők Intézményenként nyilvántartják a beérkező számlákat, fizetési határidő figyelembevételével gondoskodnak azok átutalásáról.

14


A számlákhoz csatolt utalványrendeleten előírják a főkönyvi számokat, elvégzik az érvényesítési feladatokat. A bizonylatokat a vevő-szállító analitikában rögzítik. Ellátják a házipénztár ellenőri feladatait. Hó végén kimutatást készítenek a szállítói-állomány tartozásról. Az intézményi költségvetési beszámoló készítésekor a kiegészítő mellékletek, mérleg-alátámasztás dokumentumainak elkészítésében vesznek részt. Az analitikus könyvelők egyéni feladatellátását részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. Főkönyvi könyvelők Időrendi sorrendben rögzítik a gazdasági eseményeket, biztosítják az intézmények törzsalábontás részletezettségét. Bértabló alapján elvégzik a személyi jellegű kifizetések elszámolását. A könyveltetést követően hó végén a zárást követően kinyomtatják az információs táblákat. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, és a teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő közszolgáltató költségvetési intézmények részére elkészítik a rehabilitációs hozzájárulás-, és Áfa bevallásokat. Beszámolási időszakokban összeállítják a költségvetési-, és mérlegjelentést illetve a félévi és év végi költségvetési beszámolót, a kiegészítő mellékleteikkel együtt. A munkaköri leírásuk tartalmazza a részletes feladatellátást. Vagyon könyvelő Költségvetési intézményenként vezeti a tárgyi eszköz és a kis-értékű tárgyi eszköz nyilvántartó programban a készletváltozásokat. Tárgyi eszköz beszerzése során elkészíti az állományba vételi bizonylatot. Negyedévente elvégzi az értékcsökkenési elszámolást, könyvelési utasításon előírja az állományváltozásokat, fenntartó felé leadja a beruházási statisztikát. A mérlegjelentés illetve a költségvetési beszámolóhoz elkészíti az analitikus dokumentumokat. Részt vesz az intézmények selejtezésének és leltározásának előkészítésében, lebonyolításában.

15


Kötelezettségvállalás nyilvántartó A kötelezettségvállalás nyilvántartását önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek, és a teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési intézményeknek naprakészen vezeti a „KOVA” programban. Nyilvántartást vezet az intézmények által vállalt kötelezettségvállalás dokumentumairól, a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítési szabályzatban leírtaknak megfelelően. Gazdasági ügyintéző Elvégzi a Gazdasági Ellátó Szervezet részére a banki kivonatok feldolgozását, beszerzések lebonyolítását, szabadság nyilvántartását. Továbbá ellátja a gazdálkodói és munkaügyi feladatokat az IMI programban, és elkészíti a jelentéseket a MÁK felé. A szervezet részére elvégzi a házipénztári teendőket és ellátja az érvényesítési feladatokat.

7. Az intézmény alkalmazottainak munkaköri alkalmassági felülvizsgálat rendje Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát,- amely lehet: ¾

előzetes munkaköri és szakmai alkalmassági,

¾

időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági,

¾

soron kívüli munkaköri, szakmai, ill. higiénés alkalmassági vizsgálat

a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi. (A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. 50.§, 60§-aiban, a 88§ -ának 2. bek. alapján, valamint Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 247.§ 2. bek. ill. a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján.)

8. A szervezet helyiségeinek, berendezéseinek használati rendje Minden alkalmazott kötelessége, hogy a szervezet által használt helyiségeket, eszközöket, felszereléseket rendeltetésszerűen használja, felelősek: ¾

a tulajdon megóvásáért, védelméért,

¾

a helyiségek rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

¾

a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

¾

szervezeti és működési szabályzatában, valamint az egyéb szabályzatok, előírások betartásáért.

16


A szervezet berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iroda helyiségeiből elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A szervezet által használt épületben dohányozni csak a kijelölt helyen lehet.

9.

A szervezet bélyegzőjének használatára jogosultak ¾ intézményvezető:

minden tekintetben

¾ intézményvezető helyettes:

az intézményvezető távollétében teljes joggal és felelősséggel

¾ alkalmazottak:

felelősségi körébe tartozó esetekben.

A bélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni, melyet az intézmény vezetője engedélyez. Használaton kívül a bélyegzőket el kell zárni. 10. A szervezetre vonatkozó ellenőrzés szabályai A belső ellenőrzési feladatot a Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Belső ellenőrzési csoportja látja el. A belső ellenőrzési tevékenységi feladat lebonyolításáért és koordinálásáért a belső ellenőrzési csoport vezetője a felelős. Az intézményvezető feladata, hogy kidolgozza FEUVE-rendszert, valamint a vezetői ellenőrzések lebonyolítását. A FEUVE rendszer külön szabályzatban való rögzítésért az intézményvezetője a felelős.

IV. A Szervezet gazdálkodásának rendje A Gazdasági Ellátó Szervezet gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása – a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézményvezető feladata. A szervezet rendelkezik saját gazdasági szervezettel, gazdálkodással kapcsolatos feladatokat szervezeten belül végzi el.

17


V. Kapcsolattartás A Gazdasági Ellátó Szervezet felügyeleti szerve Kazincbarcika Város Önkormányzata, a közvetlen kapcsolattartása a Közgazdasági Osztály, illetve annak vezetőjén keresztül valósul meg. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, és a teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési intézmények között létrejött megállapodás tartalmazza a feladatellátást és a felelősségvállalást. A gazdasági ügyviteli feladatellátás szakszerű, hatékony és folyamatos együttműködést igényel. Az intézményvezetők, és a gazdasági ügyintézők szoros kapcsolat tartása biztosítja az intézmények pénzügyi gazdasági feltételeinek biztosítását.

VI. Egyéb rendelkezések Béren kívüli juttatások Az adható juttatások körét és mértékét az intézményvezető saját hatáskörében az intézmény tárgyévi költségvetés ismeretében határozza meg. Étkezési támogatás A szervezettel közalkalmazotti jogviszonyban álló teljes munkaidős dolgozó részére a napi étkezéshez Erzsébet utalvány biztosítható. A jóváhagyott költségvetést április 1-ét követően kerül meghatározásra az évi Erzsébet utalvány összege. A dolgozót az Erzsébet utalvány a munkaviszonyban eltöltött időre illeti meg, kivéve: ¾ A szülési szabadság időtartalmát, ¾ GYED és a GYES melletti távolléteket, ¾ fegyelmi eljárás időtartamát, ¾ felmentési idő azon időtartamát, melyre a dolgozót a munkavégzés alól mentesítették, ¾ táppénz időtartamára, ha a tárgy hónapban nem dolgozott legalább 10 munkanapot. A munkáltató által biztosított juttatások köre 1. Munkába járás költségtérítése A munkáltató a közigazgatási területen kívülről történő munkába járáshoz utólag a mindenkor hatályos jogszabály alapján térítést biztosít a 39/2010. (II.26.) kormányrendelet alapján.

18


Bérlettérítés esetén a dolgozó részére kifizethető költségtérítés az intézmény nevére kiállított számla alapján 86 %. Jegy leadása esetén a költségtérítés szintén 86 %. A dolgozó írásban kérvényezheti a saját gépkocsival történő munkába járást, amelyet az intézményvezetője engedélyez. A kérelemhez köteles a gépkocsi forgalmi engedély másolatát csatolni. A költségtérítés munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért odavissza távolság figyelembe vételével a SZJA törvény által adómentesen előírt Ft/km költség fizethető ki. Ha a dolgozónak a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évenként felül kell vizsgálni.

2.

Saját gépkocsi hivatali célú használata

Hivatalos kiküldetés céljából saját gépkocsi igénybevételét az intézmény vezetője engedélyezheti. Személygépkocsival történő utazásnál a mindenkori üzemanyagnorma (60/1992. (IV.1.) évi Korm. rend.), az APEH által közzétett érvényes üzemanyag ár, valamint a megtett út hossza és az érvényben lévő kilométerenkénti kopásdíj alapján fizethető ki a költségtérítés. A költség kifizetésére a belföldi kiküldetési rendelvény kiállítását követően, legkésőbb 8 napon belül történik. A saját gépkocsival megtett, az elszámolás alapját képező út hosszát az intézmény székhelyétől mért, a km állás alapján a célállomásig ténylegesen megtett távolság alapján kell meghatározni.

3.

Szolgálati telefon

A szervezetünk részére 5 db Pannon Team telefon áll rendelkezésre. Az intézményvezető és az intézményvezető helyettes részére névre szólóan van kiadva. A telefonköltség 5.000,- Ft feletti összeget a munkavállaló köteles megtéríteni. A gazdasági ügyintézők részére biztosított telefont a munkahelyen kötelesek tartani, nem vihetik haza, magánbeszélgetéseket nem folytathatnak róla. A telefonhasználattal kapcsolatos költségeket a munkáltató fizeti ki. 4. Munkabér-előleg Munkabér előleg a kinevezett dolgozó részére adható kérelem alapján, melynek maximális mértéke a dolgozó bruttó bére.

19


Ismételt illetményelőleg adható annak a dolgozónak, akinek az előző illetmény előleg visszafizetésétől számított egy év telt el. A visszafizetés 6 hónap alatt havonta egyenlő mértékben történik. 5. Munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg

A szervezet biztosítja a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó alkalmazottai részére az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet alapján képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget a rendeletben előírtak alapján. A dolgozó szemészeti szakvizsgálata alapján a munkáltató biztosítja részére a minimálisan szükséges a képernyő előtti munkavégzéshez a szemüveget, kontaktlencsét vagy az éleslátást biztosító nem csak képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg költségéből 10.000.- Ft-ot. A közalkalmazottnak a munkáltató részére kiállított számla alapján téríti meg az éleslátást biztosító szemüveget. A szemüvegnek kihordási ideje nincs elvesztése, a mindennapos használatból eltérő rongálódás esetében annak pótlását a munkavállaló költségét terheli. Az elhasználódás és az abból adódó javítást valamint az időszaki cseréje a munkáltató kötelezettsége.

VII. Szabályzatok, utasítások

A szabályozás alapját az SZMSZ, valamint az Önkormányzat vonatkozó rendelkezései, iránymutatásai képezik, amelyek tartalmazzák a működés alapelveit, előírják a főbb feladatokat. Az intézmény vezetője belső szabályzatban rendezi a működéshez kapcsolódó pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13.§ (2) bekezdés a-h pontjainak intézményre vonatkozó részeit. A Gazdasági Ellátó Szervezetet érintő gazdálkodással összefüggő szabályzatokat, az 1. Számú függelék tartalmazza.

20


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) a szervezet alkalmazotti közösség egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával módosíthatja. Az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Kazincbarcika, 2012. augusztus 23.

___________________________________ intézményvezető

21


1.számú melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

22


1. Általános rendelkezések

Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információ szabadság biztosítása érdekében megalkotta a 2011. évi CXII. törvényt. 1.1 Az adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja Az intézményben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mely az alábbi jogszabályok alapján készült: ¾ Az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: ¾ Az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, ¾ az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, ¾ azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket a közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart, ¾ az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, ¾ az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, ¾ a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, ¾ az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése, ¾ a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Összefoglalva a szabályzat célja – az 2011. évi CXII. törvény 20. § (2) bekezdésének előírásait követve – az adatkezelésben érintett személyek – egyértelmű és személyes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Gazdasági Ellátó Szervezet működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetője készíti el, az alkalmazott közösség véleményezi, majd – mivel az SZMSZ melléklete – az SZMSZ fenntartói jóváhagyása után lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jelen adatkezelési szabályzat megtekinthető az intézmény honlapján, illetve az intézményvezető irodájában az SZMSZ mellékleteként. 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az intézményvezetőjére és valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

23


Az adatkezelési szabályzatot a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a Munka Törvénykönyve 46. § (1)-(4) bekezdése szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A közalkalmazottak adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. sz. melléklete alapján nyilvántartott adatok: a) név (lánykori név), születési hely és idő, állampolgárság; o anyja neve, családi állapota, gyermek születési ideje, o egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete, o TAJ száma, adóazonosító jele b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen o iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, o munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, o az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, o a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele o e szervnél a jogviszony kezdete o a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma o munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, o munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, o szabadság, kiadott szabadság, o alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, o az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, o az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, o a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai o a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlaszámát is.

24


3. Az adatok továbbításának rendje Az intézmény alkalmazottainak 2. fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók az 1992. évi XXXIII. törvény 83/D §-a alapján a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, az adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, illetve egy gazdasági ügyintézőt hatalmaz meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az intézményvezető személyes feladatai közé tartozik a 2. fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a meghatalmazottak által továbbított adatok, és a c) szakaszban lévő adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése. Az intézményvezető helyettes a munkaköri leírásában és az intézményvezető utasítása alapján a 2. fejezetben részletezett adatok továbbításáért 3. fejezetben meghatározott esetekben, illetve az adatok kezeléséért személyes felelősséggel tartozik. A meghatalmazott gazdasági ügyintézőt az érvényben lévő munkaköri leírása alapján személyes felelősség terheli a 2. fejezet c) szakasza szerint a munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó összes adat, illetve a közalkalmazottak bankszámlaszámának kezeléséért. 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja lehet a nyomtatott irat, illetve az elektronikus adat. Az adatkezelő lapok hagyományos formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. 5.1. Az alkalmazottak személyi iratainak kezelése Személyi irat – minden adathordozó, amely bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett, és amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnéskor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre lehet: o o o o o

a közalkalmazott személyi anyaga (Kjt. 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklet), a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat (Mt. 46. § (1)-(4) bekezdés), a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok, szabadság nyilvántartás), a közalkalmazottak bankszámlájának száma, a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

25


A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja ¾ ¾ ¾ ¾

a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.

A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: ¾ az intézmény vezetője és helyettese, ¾ a meghatalmazott gazdasági ügyintéző, ¾ a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, TB – ellenőr, revizor stb.) ¾ saját kérésére a közalkalmazott. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői az intézmény vezetője, helyettese és a meghatalmazott gazdasági ügyintéző lehet. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszközön történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket kell tennie, pl. ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés stb. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagba a „Személyi iratnál” felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi agyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben, zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. Az alapnyilvántartás papíralapon készül, de számítógépes módszerrel is vezethető. Számítógépen történő nyilvántartás esetén az alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, megszűnésekor, áthelyezéskor, illetve ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoznak. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a helyettes és a meghatalmazott gazdasági ügyintéző végzik.

26


5.2

A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések

Az intézményben minden alkalmazottjának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. Az alkalmazottak személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. 5.3

Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására

Az adatkezelés által érintett személyek az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás hozzájáruláson alapuló vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazottak tájékoztatást kérhetnek személyes adataik kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. Jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, az adatfeldolgozó által nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény vezetője a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4

Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha ¾ a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelési törvény rendelte el; ¾ a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; ¾ a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény vezetője – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a til-

27


takozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.5

A bírósáig jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. (2011. évi CXII. törvény 22.§).

Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete. Az adatkezelési szabályzatot az alkalmazotti közösség módosíthatja a fenntartó jóváhagyásával.

28


KÖZALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÓ LAP I.

Közalkalmazott személyes adatai Neve, leánykori neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma:

Adó azonosító jele:

Lakóhelye: Telefonszáma: Tartózkodási helye: Családi állapota: Gyermekeinek születési ideje: Egyéb eltartottak száma: ……………………….. eltartás kezdete: ………………………... II.

Iskolai végzettségre vonatkozó adatok Legmagasabb iskolai végzettsége: Az iskola megnevezése:

Oklevél száma:

Szakképzettsége(i): Az iskola megnevezése:

Oklevél száma:

Iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai Szakképesítés: ……………………………………………………………….…..……………… Az iskola megnevezése:

…………………………….. Oklevél száma: ……..…………….

Tudományos fokozata: ……………………………………….………………………………... Idegen nyelv ismerete: …………………………………………………………………………. Nyelvvizsga típusa, szintje, kelte, okmány száma: .................................................................... III.

Besorolás alapját szolgáló korábbi munkaviszonyok a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87/A. §-a alapján. Munkahely megnevezése

Munkaviszony időtartama

Megszűnés módja

29


IV.

Közalkalmazotti jogviszony(ok) jubileumi jutalom és végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok alapján Munkahely megnevezése

Munkaviszony időtartama

Megszűnés módja

Közalkalmazotti jogviszonyának eszmei kezdete a fizetési fokozatba történő besorolás szempontjából: …………………………………………………………………………………. Közalkalmazotti jogviszonyának eszmei kezdete a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából: ………………………………………………………………………………….……. Közalkalmazotti jogviszonyának eszmei kezdete végkielégítésre való jogosultság szempontjából: …………………………….………………………………………………………………. Állampolgársága: A jogviszony létesítéséhez szükséges erkölcsi bizonyítvány száma, kelte: V.

Jelenlegi munkahelyének adatai Foglalkoztató szerv neve: Székhelye: Statisztikai számjele: E szervnél a jogviszony kezdete:

A közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, következő magasabb fizetési fokozatba lépés várható ideje: A közalkalmazott jelenlegi besorolása

Besorolásának időpontja

Következő magasabb fizetési fokozatba lépés várható ideje

A közalkalmazott jelenlegi besorolása

Besorolásának időpontja

Következő magasabb fizetési fokozatba lépés várható ideje

30


Vezetői megbízatása, kelte: ……………………………………………………………………. FEOR száma: Címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… Közalkalmazott minősítéseinek időpontjai: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… Hatályos fegyelmi büntetése: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

VI.

Személyi juttatásai: Kinevezése, hatályos átsorolása a személyi anyag mellékletét képezi. …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

VII.

A közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama:

Folyamatos nyilvántartás a Magyar Államkincstár által bevezetett KIR programból naprakészen kinyomtatható. Fizetés nélküli szabadság igénybevételének időpontja: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… VIII. Közalkalmazotti jogviszony megszűnése (megszüntetése) valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adata: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

31


IX.

A közalkalmazott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

Kazincbarcika, 2012. 08. 23.

…………………………………… dolgozó aláírása

32


BETEKINTÉSI LAP

Betekintő neve:

..............................................................................................

Jogosultság jogszabályi alapja: .............................................................................................. Betekintés időpontja:

..............................................................................................

A megismert adatok köre:

..............................................................................................

A betekintő aláírása:

..............................................................................................

33


Megismerési nyilatkozat Az Adatkezelési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

Demeter Dávid

...........................................................................

Gécziné Kelemen Melinda

...........................................................................

Mácsai Mónika

...........................................................................

Megyesi Lajosné

...........................................................................

Gyenes Lajosné

...........................................................................

Koleszár Istvánné

...........................................................................

Tóth Tamásné

...........................................................................

Szmerekné Urbán Angelika

...........................................................................

Zolnai Istvánné

...........................................................................

Csordásné Vincze Ágnes

...........................................................................

Cserhalmi Judit

...........................................................................

34

Szervezeti és működési szabályzat 2. számú m elléklet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

35


Gazdasági Ellátó Szervezet szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 6.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következők szerint határozom meg. I. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA

1. A szabálytalanságok kezelésének célja Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a Gazdasági Ellátó Szervezet sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését. A szabálytalanságok kezelése a belső kontrollkörnyezet részeként a szabálytalanságok intézményi kezelésének leírását tartalmazza, a gazdálkodással kapcsolatos folyamatokról szól. 2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: − a szabálytalanságok fogalma, − a szabálytalanságok észlelése (útvonal), − az intézkedések, eljárások meghatározása, − az intézkedések, eljárások nyomon követése, − a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása, − jelentési kötelezettség.

36


II. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, MEGELŐZÉSE 1. A szabálytalanságok fogalma A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat. Alapesetei: • •

a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés.) nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság).

A szabálytalanság lehet továbbá: • egyedi, • rendszeresen ismétlődő Csalás és hamisítás és korrupció: A „csalás, hamisítás és korrupció” olyan szándékos cselekményt jelent, amelyet egy vagy több személy követ el a vezetés, az alkalmazottak, vagy harmadik fél köréből, és amelyek következménye a kimutatások meghamisítása. A csalás, hamisítás vagy korrupció az alábbiakat foglalhatja magában: •

adatok vagy dokumentumok manipulálása, meghamisítása vagy megváltoztatása,

•

eszközök jogellenes eltulajdonítása,

•

a gazdasági események hatásának eltitkolása vagy kihagyása a nyilvántartásokból vagy dokumentumokból,

•

valótlan ügyletek rögzítése,

•

előny saját részére történő megszerzése,

•

az érvényben lévő szabályzatok, eljárás rendek tudatos helytelen alkalmazása.

Hiba A „hiba” a kimutatásokban előforduló nem szándékos tévedésre utal.

37


A hiba az alábbiakat foglalhatja magában: •

számszaki vagy elírási hibák a pénzügyi kimutatásokat alátámasztó nyilvántartásokban és számviteli adatokban,

•

tények figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése,

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjének felelőssége, hogy: •

a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön

•

a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel

•

szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

•

hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés)

•

keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a vezető felelőssége.

38


III. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE 1. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. A szabálytalanságok észlelését követően minden alkalommal szabálytalansági jegyzőkönyvet kell felvenni. A szabálytalanság kezelési jegyzőkönyv mintáját a 4. sz. függelék tartalmazza. Ezen kívül az észlelés származhat mind belső, mind külső ellenőrzéstől valamint egyéb külső személytől is. •

A Gazdasági Ellátó Szervezet valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezet valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a vezetőt. A Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

mi a szabálytalanság pontos tartalma, milyen normától való eltérésről van szó, elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot, a szabálytalanság mely területet érint. van-e enyhítő körülmény, a szabálytalanság gyanúja dokumentumon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel, ¾ korrigálható-e a szabálytalanság, ¾ pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetében van-e reális lehetőség a visszakövetelésre, ¾ amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket. Amennyiben nem a folyamatba épített ellenőrzés során észlelnek egy szabálytalanságot, azt is meg kell vizsgálni, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot. Ennek oka lehet pl. a kontroll tevékenységek nem megfelelő szervezése, végrehajtásának hiányossága, emberi mulasztás, rendszerhiba, előírások be nem tartása. •

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda Belső Ellenőrzési csoport észleli a szabálytalanságot.

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A vizsgált szervezeti egy-

39


ségnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania, és erről Az Önkormányzat vagy a Polgármesteri Hivatal vezetőjének kell beszámolni. Egy szabálytalanság belső ellenőrzés által történő feltárásakor külön kell vizsgálni az alábbiakat: - miért nem tárta fel a FEUVE rendszer a szabálytalanságot és az azt lehetővé tevő tényezőket; - amennyiben a FEUVE rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket; - ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást; - volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot. •

Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, KEHI, NAV, EU ellenőrzést gyakorló szervei). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgozni. •

Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot

Amennyiben egyéb külső személy (pl. szerződéses ügyfél) jelzi a szabálytalanságot, a szervezet egység vezetőjének a bejelentést érdemben meg kell vizsgálnia és a szabálytalanság kivizsgálásának eredményétől függően írásban visszaigazolást tesz az észlelő személy felé, amennyiben személye ismert. 2. A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása A Gazdasági Ellátó Szervezet vezetője dönt a szabálytalanság kivizsgálásáról, illetve annak formájáról. A Gazdasági Ellátó Szervezet vezetője illetékesség vagy hatáskör hiányában dönt a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslat és a kapcsolódó dokumentumoknak az érintett szervezet részére történő átadásáról.

40


IV. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA Az Gazdasági Ellátó Szervezet vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek étesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben, fegyelmi ügyekben a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és /vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A 2. számú függelék mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit.

V. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE A Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjének a feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) során: ¾ nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a magindított eljárások helyzetét; ¾ figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; ¾ a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (témák, kockázatok meghatározása) információt, szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást, ¾ ha az eljárás nem az intézkedés szerint történi, akkor az intézményvezető javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

41


VI. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA A Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: ¾ a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; ¾ egy elkülönített a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; ¾ nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket. A nyilvántartás mintája a 3. sz. függeléktartalmazza.

VII. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 1. Jelentési kötelezettség A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések, ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (Jogszabály: a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 45.§) A Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 48. § A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie és a költségvetési szerv vezetőjét tájékoztatni kell.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjének kell gondoskodni, hogy a Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglalt előírásokat az érintett munkatársai megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven (megismerési nyilatkozaton) aláírásukkal igazolják.

42

Szervezeti és működési szabályzat 1. számú függelék

A Gazdasági Ellátó Szervezetet érintő gazdálkodással összefüggő szabályzatok:

¾ Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat ¾ Felesleges készletek hasznosítási és selejtezési szabályzata ¾ Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok o Pénzkezelési szabályzat o Leltározási és leltárkészítési szabályzat o Eszközök, források értékelési szabályzata o Tevékenységek önköltség-számítási szabályzata ¾ Bizonylati szabályzat és bizonylati album ¾ Számlarend ¾ Gazdasági szervezet ügyrendje ¾ Közbeszerzési szabályzat

43

Szervezeti és működési szabályzat 2.

számú függelék

Egyes eljárások A Büntető Törvényszékről szóló 1978. évi IV. törvény 10 § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörben tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény melyet törvény kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy ki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Kjt. Megfelelő rendelkezései az irányadók.

44


sz. függelék

A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA Sorszám

Kapcsolódó írásos dokumentum

Megtett intézkedés

Határidő

45


sz. függelék

JEGYZŐKÖNYV A SZABÁLYTALANSÁGRÓL

Iktatószám: A vizsgálat kezdetének időpontja: 201......év.............................hónap..........nap A vizsgálat befejezésének időpontja: 201......év.............................hónap..........nap A vizsgálatot végző személy(ek) neve, beosztása: A szabálytalanság észlelésének időpontja: 201......év.............................hónap..........nap A szabálytalanságot bejelentő neve, beosztása: A szabálytalanság észlelésének módja (az észlelő elmondása alapján): Az észleléskor kiállított dokumentum tartalmi helyességének felülvizsgálati tapasztalatai: Az észlelést követően már megtett intézkedések és azok hatásai: A szabálytalanság leírása: - ténye - minősítése (gondatlan, szándékos) - a szabálytalanság elkövetésének időpontja: - a megsértett előírástól való eltérés (jogszabály, belső szabályzat, utasítás) - a folyamat, vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része - a szabálytalansághoz vezető körülmények, tényezők - a szabálytalanság korrigálhatóságának, vagy korrigálhatatlanságának ténye - a szabálytalanságot elkövetők megnevezése - az elkövetés módja - a szabálytalanság gyakorisága (eseti, időszakos, rendszeres) - a szabálytalanság következménye A helyben hozott intézkedések: -

az intézkedés jogalapja a döntéshozó megnevezése a döntéshozatal időpontja az intézkedés ismertetése az eljárás eredménye

46


A vizsgálatot végzők által szükségesnek tartott további intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok: A jegyzőkönyv továbbításának időpontja (az átadás napja): Csatolt dokumentumok: - a tényt alátámasztó alapdokumentumok: - a szabálytalanságot elkövetők és más érintettek nyilatkozatai: A jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja:

a vizsgált szervezeti egység vezetőjének aláírása

jegyzőkönyvvezető aláírása

a vizsgálatot végzők aláírása

47


Megismerési nyilatkozat A Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

Demeter Dávid

...........................................................................

Gécziné Kelemen Melinda

...........................................................................

Mácsai Mónika

...........................................................................

Gyenes Lajosné

...........................................................................

Megyesi Lajosné

...........................................................................

Koleszár Istvánné

...........................................................................

Tóth Tamásné

...........................................................................

Szmerekné Urbán Angelika

...........................................................................

Zolnai Istvánné

...........................................................................

Csordásné Vincze Ágnes

...........................................................................

Cserhalmi Judit

...........................................................................

48

A GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents