A Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja

A Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai Programja

Budapest, 2013. március

1

Előszó

A Galambos János Zeneiskolát a Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat 575/1995.számú határozatával alapította meg 1995-ben. A zeneiskola kerületünkben a lakosság mikrotársadalmi igényét hivatott kielégíteni, amikor sajátos helyzetében a rendelkezésére álló eszközeivel alapfokú művészetoktatási szolgáltatást végez. A művészeti nevelés hosszú távú befektetés, amely feltétlenül szükséges a „teljes ember” személyiségének kialakulásához. A gyermek zenei nevelése a zene megszerettetése, a tehetségek felfedezése pályára irányítása a komoly, értékes, igényes muzsika terjesztése, mindezen által a zeneiskola áldásos tevékenységének következtében a kerület zenei-, és egyben kulturális életének a meghatározóvá válása a legfontosabb feladat. A minket körülvevő változó világban, a változó értékrendek mellett, különös fontosságú a régi hagyományokon alapuló értékek megőrzése, átmentése az utókor számára. Ebben a folyamatban felértékelődött a zenei tanításon túl, az egyéni hangszeresképzésben rejlő tanár-diák közötti közvetlen kapcsolattartás, amely jó esélyt ad az eredményes nevelési tevékenységre, a szépre, jóra, a kulturált magatartásra nevelésre, az egymásra odafigyelésre, a másság elfogadására, az értékteremtés tisztelésére, az értékes műalkotások helyes felismerésére, kiválasztására. Azzal a reménnyel dolgoztuk ki pedagógiai programunkat, hogy a település hagyományainak gondos ápolása, értékeinek megőrzése mellett, korunk szellemének megfelelő zenepedagógiai módszerekkel adjunk iránymutatást az egyetemes zenélés szeretetére, művelésére a zenét tanuló ifjúság számára, a kerület lakóinak megelégedésére, örömére.

Jakab Gedeon igazgató 2

1. Nevelési program

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A művészetek és a művészeti nevelés elfogadható értelmezése nélkül a pedagógus napi erőfeszítésének nincs sem iránya, sem igazolása. A zenei gyakorlat kritikai elemzéséből és az emberi tudat természetéből kiindulva, a zenei nevelés alapvető minden gyermek fejlődésében. Már csak azért is, mert a zene és zenei nevelés elsődleges értékei egybeesnek alapvető életértékeinkkel. „Nihil est in intellectu, quod non erat in sensu” /Nincsen semmi az értelemben, ami ne lett volna előbb az érzelemben /. A művészeti nevelésnek tehát egyaránt fontos célja az értelemre és érzelemre gyakorolt hatás. Alapelvek, célok

A Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (a továbbiakban zeneiskola) a zeneművészet iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek zeneművészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség- és személyiségfejlesztésen van. 3

A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatásnevelés megvalósításához, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a zeneművészet azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zeneművészeti műveltség megalapozásához, a különböző kompetenciák fejlesztéséhez. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. A művészetoktatás tantervi programja a zeneművészeti terület követelményeire, a sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében Az alapfokú művészeti oktatás-nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A hangszeres tanórákon történő pár mondatos elemzésekkel is be kell vezetni a tanulókat a művészetek világába a tanult zeneműveken keresztül. Nem megengedhető, hogy a zenetanulás a hangok lejátszására, és a ritmusképletek elsajátítására korlátozódjék. Még a legegyszerűbb népdal is tartalmaz általános érvényű művészeti ismereteket, melyek feltárása a jobb-szebb előadás 4

elengedhetetlen feltétele. Emellett szinte minden esetben jelen vannak – ha más nem, szerkesztési- elemek, melyek a társművészetekre utalnak, azok kifejtésével a növendék közelebb kerül a művészetek megértéséhez, ezen keresztül pedig megszerettetéséhez és nem utolsó sorban az értékek megbecsüléséhez. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését. A Galambos János Zeneiskola céljai Kiemelt célok Soroksár lakosságának összetételéből eredő természetes igény a fúvószene prioritását preferálja, melynek igen nagy hagyománya volt a településen. A soroksári fúvósok által – a magyar zenei életben- kivívott

5

páratlan szakmai tekintély valamennyi itt tanuló muzsikust kötelezi a szakmai értékek megőrzésére, valamint az új értékek megteremtésére. A szűkebb lakóhely igényeinek megfelelően az iskola kiemelt célja -a fentiekből adódóan a fúvószene színvonalas oktatása, terjesztése, megszerettetése, a nagy múltú fúvóshagyományok állandó ápolása, a zeneiskola sajátos eszközeivel. A fentiek mellett programunkban fontos szerepet kap a hazai nevelés értékeinek megőrzése. Ebben iránymutató Bartók Béla és Kodály Zoltán zenei munkássága: halláskultúra, éneklésben kifejeződő érzékenység, nemzeti hagyomány, egyszerű, de magas színvonalú zenei anyag. Mindezt egy módszertanilag átgondolt úton kívánjuk végig vinni, azt a célt szem előtt tartva, hogy a zenepedagógia csak a zenekultúra és az általános emberi kultúra egységében szemlélhető. A művészeti nevelés jelentősége az európai integráció miatt is megnőtt, hiszen az EU-hoz való csatlakozás feltételezi a közös európai kulturális szintet oktatásban, módszerekben, tantervekben, pedagógiai ismeretekben egyaránt. Kiemelt célként fogalmazódik meg a differenciált zenei képességfejlesztés, ezen belül is a tehetséggondozás. A Galambos János Zeneiskola feladatai Nevelési céljaink az egyéni és közösségi nevelés útján teljesedhetnek ki, a tantestület által elfogadott, éves munkaterv alapján, melyet az igazgató állít össze a tanszakvezetők és tanárok javaslatai szerint. A zeneiskola feladatait négy fő szempont határozza meg: - Az alapfeladatok ellátása - A kerület közművelődésében vállalt szerepe - A zeneiskola profiljából adódóan országos szintű rendezvények szervezése és hasonló rendezvényeken növendékeink aktív részvétele - Nemzetközi kapcsolatok ápolása és bővítése 6

A művészetoktatás legyen kiegészítője a közoktatásnak, fejlessze az alapműveltségre építve az egyén képességeit, tehetségét, amely végezetül teljesedjen ki a közösségi formákon belül. Ezek a képességek: -aktivitás -együttműködés -kreativitás -belső koncentráció (figyelem, munkamorál, kitartás) -minőség felismerése -szereplési készség Mind olyan képességek, amelyre az embernek a hétköznapi életben és munkájában egyaránt szüksége van. Ezeket a célokat pedagógusaink az alapfokú művészeti oktatás tantervein keresztül képesek teljesíteni úgy, hogy a tehetséges fiatalokat egy-egy területen magasabb művészeti szintre juttassák. Ezen belül kiemelt szempontok: - hangszeres készség fejlesztése - az elméleti oktatás fontos szerepe, - nyitás a technikai fejlődés irányába (DVD, HIFI berendezések, elektroakusztikai hangszerek, számítógépek használata a zeneoktatás valamennyi területén – zenei programok, internet használat, stb.) -tehetséggondozás -a nemzeti kultúra, népi hagyományok ápolása, megőrzése -a hátrányos helyzetű tanulók differenciáltabb fejlesztése Célunk az, hogy a magas színvonalú képzés eredményeként növendékeink eljussanak a társas muzsikálás öröméhez, továbbá, hogy

7

képességeiket sikeresen bizonyíthassák hazai és külföldi fesztiválokon, versenyeken. Eszközök: tárgyi feltételek A Galambos János Zeneiskola 2002. szeptemberétől rendelkezik önálló épületrésszel, amely megfelelő körülményeket biztosít az igényes zeneoktatás megvalósításához. A városközpontban kialakított önállóan működő zeneiskola gyakorlótermei és hangversenyterme a szükségesen biztosítandó működési feltételeknek megfelel. A zeneiskola oktatási szintjének fejlesztése, emelése érdekében viszont feltétlenül szükséges a még felújításra váró épületrészek biztosítása az intézmény részére. Személyi feltételek A nevelő-oktató munka céljainak megvalósítására az alábbi feltételek állnak rendelkezésre: A jelen állapot azonban nem kielégítő, mert már évek óta kb. 20-30 jelentkező várakozik beiskolázási lehetőségre. A fentiek miatt a tanári álláshelyek bővítése az állandóan növekvő lakossági igények miatt feltétlenül fejlesztésre, bővítésre szorul. A szakmai munka elengedhetetlen háttere – 93.évi LXXIX. Trv. 174 § 24.- a megfelelő felszereltségű könyvtár és a könyvtáros álláshelyének biztosítása.

1.2. A zeneoktatás cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget

8

ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is , hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. - A szakmailag és lelkileg jól felkészített növendékeknek az szerez igazán nagy örömöt, ha közönség előtt önmaga legjobb szintjén produkál, ha tudását egy-egy verseny vagy fesztivál nyilvános keretei között megmutathatja. - A fesztiválok, találkozók – amelyek többnyire a kamarazenélés vagy zenekarok színterei – a szakma legalapvetőbb tudnivalóinak elsajátítását segítik: a tiszta intonáció, a ritmikai fegyelem, az együttjátszás követelményei, a zenei megformálás, a helyes hangzásarányok megvalósítása, nem utolsósorban a muzsikálás örömének, élményének szerezni és adni tudása. - Az országos zenei rendezvények az érintett terület pedagógusainak módot adnak egy-egy hangszer vagy „műfaj” pedagógiai eredményeinek felmérésére, a rendezvények között megtett út értékelésére, a helyzetelemzés alapján a feladatok kitűzésére. A felkészítő és érdeklődő tanárok részére tehát továbbképzéssel felérő szakmai értékelés, a látottak és hallottak alapján az egész tanszak számára országos továbbképzési lehetőség. 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Művészet nélkül szinte lehetetlen harmonikusan fejlett embereket nevelni. Semmi sem nevel olyan eredményesen erkölcsösségre, nem gazdagítja olyan mértékben a szellemi világot mint a művészet. Ezek közül is elsőrendűen a zene.

9

Amikor zenére tanítjuk a gyerekeket, a szépség birodalmába vezetjük be őket, amely messze túlmutat a művészeteken és az élet minden területét áthatja. A gyerekek, a fiatalok zenei képzése kihat egész szellemi világukra, ízlésükre, eszmei meggyőződésükre, erkölcsi eszményeikre. Tanítás és nevelés összetartozik: a tanítás a nevelés eszközeként formálja az embert. Senkit sem taníthatunk zenére anélkül, hogy egész jellemét ne alakítanánk. A zenetanításnak az egész ember formálására kell törekednie. A Galambos János Zeneiskola valamennyi tanulója (növendéke) nappali tagozatos iskolában tanul. A zeneiskolai képzési idő a tanulók részére elsősorban hangszeres oktatási és elméleti órák időtartamára korlátozódik. Az objektív körülményeket figyelembe véve a személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai közül elsősorban a zeneművészet sajátosságaival kapcsolatos tennivalókat dolgozzuk fel az iskolában. A tanulók zenei készségeinek és képességeinek fejlesztése, zenei műveltségük megalapozása. Korunkban a gyermek megfogyatkozott szabadidejük, mozgási lehetőségük, rengeteg iskolai elfoglaltságuk miatt nagy terhelésnek vannak kitéve. Ez felhívja a figyelmet az aktív pihenés szükségességére. Az ének, a zene és a mozgás együttesével lehetőséget szeretnénk biztosítani a gyermek számára, hogy általános aktivitás és mozgásigényüket kulturált formában éljék ki. Mivel iskolánkba zenét tanulni járnak a tanulók és a hangszertanulás bizonyos fizikai készséget feltételez, már a felvételin megvizsgáljuk a gyerekek zenei képességeit, készségeit. Meghallgatjuk énekhangjukat, vizsgáljuk hallásukat és ritmusérzéküket. A zenei képességek fejlesztésével intenzívebb fejlődésnek indulnak a gyermek egyéni képességei is. A gyerekek zenei műveltségét nem csak 10

a főtárgyi órákon igyekszünk fejleszteni, hanem elmélet és zeneirodalom órán is. Itt a főbb zenei stílusokkal, korszakokkal ismerkednek meg a növendékek, ezen keresztül rávezetjük őket a zene logikai, ritmikai, dallami és harmóniai összefüggéseire. Az órákon olyan módszert adunk a növendékek kezébe, amellyel egy idő után a tanulók maguk is tudják alkalmazni megszerzett tudásukat. Összességében célunk a mozgással, ritmussal, énekkel telített zenei nevelés, zenei anyanyelv tanítása, az értékes muzsika megszerettetése és átadása. A későbbi öntevékeny muzsikálási és zenehallgatási igény kialakítása. A zeneoktatást – mint egyéni oktatási forma, páratlan lehetőséget biztosít a résztvevőknek a személyiségfejlesztés területén. Az egy tanár egy tanuló óra alatti kapcsolatában számtalan szituáció kínálkozik a tanulók mind színesebb és teljesebb személyiség kialakításának segítésében. Valamennyi közül azonban kimagaslik a tanári egyéniség, példamutatás, mintaszolgáltatás kérdése. Sajnálatos tény azonban, hogy a zeneiskolai oktatás alig használja ki a fiatalok nagy érzelmi fogékonyságát és a kiváló emberek, művészek élete és élményei iránti érdeklődést. Ezzel szemben viszont a fiataloknak olyan mintaképekre van szükségük, akik valóban eleven, mély meggyőződésű és érzelmekkel rendelkező emberek. Különösen fontos a mintakép szerepe a zeneiskolás korban lévő gyerekeknek, ami a felnőtté válással változik, a saját ideájuk kialakítása felé mozdul. A ma élő zeneszerzőkkel, előadóművészekkel való személyes ismeretség tehát különösen nagy hatást gyakorol a fiatalokra. A híres művészeken kívül rendkívül fontos a kiváló tanáregyéniségek minél nagyobb számú jelenléte iskolánkon.

11

A személyiségfejlesztő feladataink megvalósítása során világosan kell tehát látnunk. Az ember a valósággal vívott állandó küzdelemben a művészhez hasonlóan vési ki élete folyamán saját lényének legfinomabb vonásait. A jövő emberének nagy képzelőerőre, gazdag érzelmi életre, felelősségtudatra és szenvedélyes alkotó kedvre lesz szüksége. A zenei nevelés a tudatnak a művészet által megtisztult érzelmi erőit mozgósítja, ezzel melegséget és ethoszt ad az emberi gondolkodásnak és cselekvésnek, s ezáltal integráló erőként hat mind az egyénre, mind az emberi kapcsolatokra. A zenei nevelésnek tehát nemcsak egyoldalúan esztétikai ereje, hanem érzelmi és öntudatalakító erők közvetítése révén mélységes etikai-erkölcsi értelme is van. A zenei nevelés: emberalakítás. 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók felkészítését, szabadidejük tartalmas eltöltésére, amatőr társas muzsikálásra A zeneiskolába járó gyerekeknél már az első lépésektől kezdve nagyon fontos, hogy a zene örömöt szerezzen és élményt nyújtson számukra. A közös muzsikálás által lehet legmarkánsabban megízleltetni ezt az élményt. A tanulmányok folyamán kis kamaraegyüttesek létrehozásával eljutunk oda, hogy a gyerekek sikerélményhez jutnak és életük fontos részévé válik a muzsika. Ez később a zenekari munkában teljesedik ki. Nagyon fontos, hogy a fellépések után önbizalmuk, önértékelésük nő, s ez az élet más területén is kamatozik. Az együttmuzsikálás öröme, életre szóló barátságokat eredményez. A szabadidejüket tartalmasan eltöltő gyerekek egymás társaságára vágynak, így biztos nem válnak céltalan lézengővé. A Galambos János Zeneiskola kiemelt célként határozza meg a fúvósnevelést Soroksáron. A leghatékonyabb segítséget a kitűzött célok 12

eléréséhez, ebből a nézőpontból a kisegyüttesek, zenekarok szervezése, kialakítása és működtetése adja. A különböző együttes formációk gazdag tárházát kell létrehozni, ahhoz, hogy lehetőleg nagy számban vehessenek részt a tanulók - egyéni képességeinknek tudásszintjüknek megfelelően – a csoportos zenélésben. A lakossági szereplési igények, felkérések alkalmával lehetőleg a sikeresen működő csoportoknak kell szerepet adni annak érdekében, hogy minél több ifjú muzsikus váljék településünk zenei arculatformálásának részesévé, a zenekari hagyományok ápolójává. Fontos szempontként lehetőleg el kell érni, hogy a tanuló- mire a zeneiskolai tanulmányait elvégzi- ne maradjon hangszer nélkül, rendelkezzen saját hangszerrel. Lehetőség szerint folytassa a muzsikálást zenekarban, kórusban, vagy egyénileg – saját és szűkebb környezete örömére. 1.5. A tehetség, képességkibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségkutatás és gondozás Az alapfokú zeneiskolák eleve tehetséggondozó intézmények. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, amelynek kutatása, gondozása a mi iskolatípusunk alapfeladata. A zenei tehetség készség formájában nyilatkozik meg a tanulás előtti korban. Ezt a készséget kell felismernünk, felmérnünk, megvizsgálva közben a gyermek egész személyiségét, értelmi kombinációs és asszociatív képességét, kreativitását, érzelmi reakcióit, fantáziáját, temperamentumát, kitartását, memóriáját, akaraterejét, aktivitását. A zenei készségek közül megfigyelhetjük a ritmus- és metrum érzékét, hallásának pontosságát, differenciáltságát, mozgáskészségét, muzikalitását.

13

E megfigyelések összegzése után is csak hozzávetőleges képet kaphatunk a gyermek zenei tehetségéről. Igazán csak a zenetanulás folyamán nyilvánul meg a gyermek tehetsége, tanulási tempójának függvényében. Iskolai feladatok a kiválasztásnál: - Állandó jó kapcsolatok kialakítása az óvónőkkel és iskolai énektanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket. - Hangszeres-bemutatók tartása az óvodákban, iskolai tanórákon, hangversenyeken a kicsik számára. - Kiselőképző, előképző-, és hangszeres előképzős csoportokkal való foglalkozás (egy-két év alatt sok minden kiderül, pl.: hangszeres alkalmasság, érettség, stb.) - A tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli zenei tehetségeket. (B-tagozat: magasabb óraszám, stb.) - Biztosítani az 5. évfolyam „B” tagozatos növendékei részére a kötelezőzongora tárgy tanulásának lehetőségét. A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai: - Legfontosabb feltételek egyike a nagy szaktekintéllyel rendelkező tanári kar biztosítása, amely a legfőbb motivációs erővé válik a tanulók tehetségének kibontakoztatása során. - Minőségi hangszerek szükségszerinti biztosítása. - A Fővárosi Szaktanácsadói névjegyzékben szereplő tanácsadókkal való jó kapcsolat tartása. - Tanulmányi versenyeken, hangszeres-, zeneelméleti versenyeken, találkozókon, fesztiválokon, hangversenyeken, fórumokon, kurzusokon, továbbképzéseken való részvételi lehetőségek biztosítása. A zeneiskola feladatából adódóan fontos szerepet játszik a tehetségkutatás, azaz a pályára alkalmas növendékek kiválasztása és felkészítése. A tehetséggondozás egyik formája a „B” tagozatos növendékek tanévenkénti kétszeri vizsgáztatása, lehetőleg a szaktanácsadó vezetésével és értékelésével.

14

Fontos a szakközép- és felsőfokú iskolák tanáraival való jó kapcsolat és a színvonal figyelemmel kísérése. Növendékhangversenyek, szereplések pedagógiai funkciója - A rendezvényekre való felkészülés nagy lendületet ad a növendékeknek. Mozgósítja az érintett tanszak növendékeit. - A rendezvények módot adnak a legtehetségesebbek „kiugrására”, megismerésükre, pályájuk féltő gondossággal való figyelemmel kísérésére. Szereplési rutin, koncentráció, állóképesség megszerzésére teremtenek nagyszerű lehetőséget. A legtehetségesebb növendékek kiválasztásán, kiemelésén túl lehetőség nyílik a zenei pályán való eredményes előrehaladásuk segítésére. - A rendezvény haszna, hogy eredmény csak komoly munkával érhető el, hogy a zenetanulást nehezítő tényezők /kevés szabadidő, a hangszer minősége, a felkészülés körülményei, stb./ leküzdése nemes cél, hogy a felkészülés során befektetett többletmunka mindenképpen nyereség. Felzárkóztatás Az alapfokú művészetoktatásban meghatározó szerepe van a tehetségnek, az egyéni zenei képességnek, adottságnak a szorgalmon kívül. Az évfolyamokon belüli differenciálódás kiegyenlítése

-

érdekében fontos a felzárkóztatás lehetőségének megteremtése az alábbi területeken: csoport bontás biztosítása elméleti tárgyakból (kis csoportok kialakítása) gyengébb tanulók részére felzárkóztató csoportok biztosítása zenekaroknál szólampróbák biztosítása minél több ösztönző fellépési lehetőség biztosítása valamennyi tanuló részére

15

1.6. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1.sz. melléklet

1.7. A szülő, a tanuló a pedagógus továbbfejlesztésének lehetőségei

együttműködésének

formái,

Minden oktató-nevelő munka eredményességének egyik meghatározója, hogy a tanulók mögött milyen családi háttér áll. Ez a művészetoktatás terén is nagy fontossággal bír. Mit vár a szülő az iskolától? Gyermeke elméleti és hangszeres képzése során zenei látóköre szélesedjen, tudása gyarapodjon, hangversenyeket látogasson, azokon fellépjen, vegyen részt közös zenei produkciókban. Olyan tanárai legyenek, akikhez ragaszkodik, akikkel jól megérti magát és eredményesen tud együttdolgozni. Az iskola legyen egy olyan hely, ahol más magyar vagy külföldi zenész fiatalokkal muzsikálhat együtt, tarthat kapcsolatot, köthet barátságot. A zeneiskola a munkája során adjon a növendéknek lelki és pszichikai kiegyenlítést, ellensúlyozást a gyermekük mindennapi zajos, fárasztó, idegesítő terhelése ellen. Biztosítsa a szabadidő hasznos, kulturált eltöltését. Mit vár az iskola a szülőtől? Kövesse gyermeke tanulmányait, érdeklődjön előmenetele iránt, segítse gyakorlását, jöjjön el a hangversenyekre, lehetőleg támogassa az iskolát (pl. zenei alapítványok támogatásával).

16

Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, hisz viselkedésükön – különböző az iskolával kapcsolatos megnyilvánulásaikon, de még inkább lelkesedésükön – visszatükröződik, hogy jól végzik-e a tanárok a munkájukat. Az intézmény szülői szervezetétől – a Szülői Munkaközösségtőltöbb kérdésben kikérhető véleményük, megismerhető elvárásuk, igényük. A további együttműködés A rendszeres, állandó kapcsolattartáson túl kívánatos a tanuló, szülő és pedagógus, valamint az iskola közös cél elérése érdekében: -

Szülői kérdőívek kitöltése, értékelése, feldolgozása Hangversenysorozat rendezése (havi gyakorisággal) Családi hangversenyek Tanszaki hangversenyek utáni személyes megbeszélések, tapasztalatcserék biztosítása.

2.Helyi tanterv 2.1. Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). 17

– A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

18

2.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai követelményei az előírt tananyag. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai Képzési struktúra A zenei képzést a szolfézs és a hangszeres előképző vezeti be. Ez alatt a tanulók megismerkednek a zenei alapfogalmakkal, írás-olvasással. A szolfézs előképzősöket tehetségükhöz és alkatukhoz megfelelő hangszerre irányítjuk. A hangszeres előképzősöket megismertetjük a választott hangszerek alapvető kezelésével, használatával. A hangszeres növendékek „A” és – 2. osztálytól -„B” tagozaton is tanulhatnak. Az „A” tagozat feladata az amatőr nevelés, a zenét szerető és értő, bizonyos hangszeres tudással rendelkező hangverseny-látogató közönség nevelése. „A” tagozaton növendékeink hetenként 2x30 perces hangszeres órát kapnak. Célunk az, hogy legalább tizennyolc éves korukig megtartsuk őket a zeneiskolában. A „B” tagozaton az arra rátermett tehetségű, növendékek tanulnak. Az erre alkalmasnak tartott zeneiskolai tanulókat általában a második osztály elvégzése után javasoljuk, irányítjuk „B” tagozatra, természetesen a szülők egyetértésével. Ezek a tanítványaink hetente 2x45 perces hangszeres órában részesülnek. A „B” tagozatosok nevelése a szakmai utánpótlást is jelenti zeneművészeti szakközépiskolák, főiskolák, tanárképzők felé. Mindkét tagozaton a hangszeres főtárgyi órák mellett a növendékek 2 x 45 percben – kötelező tárgyként – szolfézst tanulnak. Választható tárgyként a hangszeres főtárgy és kötelező szolfézs órákon kívül zenekar, kamarazene, kórus stb. foglalkozást biztosít/biztosíthat a zeneiskola.

19

Óraterv Tantárgy

Főtárgy Kötelező, vagy kötelezően választható tárgy Összesen

Előképző 1. 2. 2 2

1. 2

2. 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 2 2 2

6. 2

Továbbképző I. II. III. IV. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Tanszakok: - Elmélet: szolfézs - Zongora - Harmonika - Hegedű, gordonka, bőgő - Gitár - Furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon - Trombita, kürt; harsona, tenor-bariton; tuba - Ütő - Kamarazene - Magánének Kötelező tárgyak vagy kötelezően választható tárgyak: szolfézs, kamarazene, kórus, zenekar és az iskolában tanított főtárgyak, struktúrájából választható tárgyak második hangszerként, képzési idejüket a tantervek határozzák meg.

2.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A zenei kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei A tanulók magas tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlen az igényes tankönyv és kottaanyag kiválasztása. 20

A hangszeres tanszakokon a kottaanyag kiválasztásának alapvető szempontja, hogy a zenei anyag maximálisan segítse a növendék hangszerjátékának fejlődését. A játszott anyagnak tartalmaznia kell a gyermek korához igazodó, és a már meglévő tudásszintjére épülő technikai előadásbeli és stiláris elemeket. A tantervi programok minden hangszer minden évfolyamára tartalmazzák a javasolt felhasználható irodalmat, melyből a tanár a növendék adottságainak megfelelően választhat. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a választott kották elérhető áron beszerezhetők legyenek. Az elméleti tantárgyak kotta- és tankönyvválasztásánál szintén a tantervi programok az irányadók. Az alapvető követelmény, hogy a könyv- és kottaanyagot metodikailag következetesen építkezve, a növendék életkori sajátosságaihoz igazodva kell megválasztani. Az iskolai könyvtárban megtalálhatók az oktatásban szereplő hangszeres és elméleti tárgyak számára előírt kottaanyagok, minimum egy példánya. Kamarazenei- és zenekari kottatár folyamatos bővítéssel biztosítja a szükséges tananyagot. A könyvtárban mindenki által hozzáférhető CD-tár működik, valamint a tanszakvezetők részére az internet használata biztosított. 2.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: - Ha a tanuló az egyes főtárgy, és kötelező tárgyak évfolyamonkénti minimális vizsgakövetelményeit a tantervi programok alapján sikeresen elvégezte, eredményesen teljesítette. Az osztály elvégzését igazoló hitelesített bizonyítvánnyal jelentkezhet a tanuló a következő évfolyamba. - A tanuló képzési ideje alatt egy alkalommal – a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt – évfolyamát megismételheti. Ez esetben az osztályzat helyére „nem osztályozható” bejegyzés kerül, a tanuló szorgalom jegyet kap.

21

- Tanulmányai során a növendék – szülői kérelem alapján – két osztály anyagát egy év alatt is elvégezheti, vagy indokolt esetben – ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne, osztályát folytathatja.. Az osztályfolytatás feltételei A növendék alapfokú tanulmányai folyamán (12 évfolyam) egyszer lehet osztályfolytatós. Osztályfolytatós lehet az a növendék, aki: • A tanévben az összes óraszám 1/3-ánál többet hiányzott igazoltan (kórházi kezelés, elhúzódó betegség, stb…) • Fizikai fejlődésében kedvezőtlen, visszahúzó folyamat állt be • Félévkor nyert felvételt Osztályfolytatás esetén a tanuló osztályzata nem lehet jeles. A magasabb osztályba lépésnek formai feltételei, illetve követelményei is vannak. Az érdemjegyeket, értékelést és a mulasztások számát tartalmazó bizonyítványt és törzslapot a megfelelő záradékkal kell ellátni. A „B” tagozatra kerülés feltételei • A kiemelkedő képességű, zenei pályára készülő növendékek emelt óraszámban tanulhatnak. • „B” tagozatra az alapfok 2. osztályának elvégzése után lehet kerülni, az év végi beszámolón nyújtott teljesítmény, és a szaktanárokból álló bizottság javaslata alapján. 2.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formái A beszámoltatás és számonkérés formái Kötelező beszámoltatási formák gyakorlati tárgyakban:

22

A tanév két lezáró szakasza a választható félévi és a kötelező év végi vizsga, vagy hangverseny melynek anyagát a szaktanár állítja össze a tantervi programokban osztályonként előírt anyag alapján. A félévi osztályzatokat a szaktanár, az év végi osztályzatok a szaktanár javaslata alapján, az egész évi munka figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg. Az „A” tagozatos növendékek meghallgatása. A meghallgatandó anyagot, a meghallgatásra kiválasztott osztályt és meghallgatás időpontját az adott tanszak a tanév elején elkészített munkatervben rögzíti. Kötelező beszámoltatási formák gyakorlati tárgyakban: - félévi meghallgatások, hangversenyek - év végi vizsgák - „B” tagozatos növendékek részére félévi és év végi vizsgák Kötelező beszámoltatási formák elméleti tárgyakban: - év végén a tanévben végzett anyagból összefoglaló jellegű óra, vizsga tartása vizsgaelnök jelenlétében - felmérő dolgozat írása félévkor és év végén A vizsgákon kívüli beszámoltatás formái lehetnek zártkörűek és nyilvánosak, melynek tényét a tanszakok döntik el az év eleji munkaterv elkészítésekor. A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai A tanulók tudása, szorgalma az alábbi szempontok szerint értékelhető: - az évközi, órai munkában nyújtott aktivitás és teljesítmény, - kitartás, - szorgalom, - valamint meghatározott időre (határidőre) megtanult mű előadása.

23

Egyik formája a hangversenyeken való részvétel, másik a vizsgákon való szereplés. Alapkövetelmény a művészetoktatás hangszeres tanszakain, hogy a növendék legyen képes a zenei anyagot: - életkora és egyéni képességei készségei szintjén - kotta- és stílushűen, - értelmesen tagolva -a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, megszólaltatni.

kifejezően

A növendékek produkciója tükrözi a gyermek képességeit és a tanár munkájának eredményességét egyaránt. Ezáltal képet kapunk a tanszakokon folyó oktatásról, a tanulók fejlődéséről, a kultúráltságra nevelésről, érdeklődésről, tanári magatartásról, szervezőkészségről, megfigyelhetjük a korrepetitorok ( zongorakísérők ) munkáját. A tanulók értékelésének és minősítésének formái A felsőbb osztályba lépő tanuló tudását, szorgalmát minősíteni és értékelni kell, figyelembe véve a tanuló képességeit, nem mellőzve az értékelés motiváló tényezőjét sem. Hangszeres-előképző főtárgy, valamint a zenekar és a kórus valamennyi évfolyamában az alábbi szöveges értékeléssel minősítünk: -

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg

A térítési díj megállapításánál a szöveges értékelést kapott tanulók a 4 (jó) átlagnak megfelelően, ha szöveges értékelés mellett számszerű érdemjegyet is kaptak, akkor az érdemjegynek megfelelő térítési díj kategóriába sorolandók.

24

A fenti tárgyak kivételével az alapfok első évfolyamától a tudás és szorgalom értékelése ötfokozatú jegy valamelyikével történik. A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése 5 (jeles): az osztálynak megfelelő fejlettségű tudással végezte el a teljes anyagot, muzikális, kiegyensúlyozott fejlődést mutat, fogékony érdeklődésű feladatai iránt, szép hangon, biztonsággal játszik, szerepléseken megbízható produkciót nyújt, aktívan közreműködik a rendezvényeken, nagyon jól játszik és élvezet hallgatni. 4 (jó): változóan fejlődő teljesítménnyel végezte el osztálya anyagának 80%-át, kevésbé fogékony érdeklődésű, muzikalitása nem önmagából, hanem tanára ráhatásából fakad, biztonsága nem 100%-os, szerepléseken jó produkciót nyújt, számítani lehet aktív közreműködésére a rendezvényeken, jól játszik és jó hallgatni. 3 (közepes): lassú, változó fejlődést mutat, osztálya minimum követelményét végezte el, nem muzikális, de szívós tanári munkával tisztességes, becsületes, de nem tehetséges produkciót nyújt, szerepléseken megbízhatatlan, aktív közreműködésére nem lehet számítani, nem jól játszik és nem jó hallgatni. Ez a jegy a próbaidő lehetőségét biztosítja. 2 (elégséges): nem mutat fejlődést, osztálya minimum követelményét sem képes elvégezni, szerepléseken csak kudarcot vall, nem hajlandó a tanárral sem együttműködni. Ez a növendék az, akit szülei erőltetnek gyermeke akarat és képessége ellenére a zene hiábavaló tanulására. Rosszul játszik és rossz hallgatni. 1 (elégtelen): az évfolyam előírt anyagát nem végezte el. A szorgalom jegyek tartalmi értékelése 5 (példás): példamutató

folyamatosan

kiemelkedő

25

munkát

végez,

szorgalmában

4 (jó): munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen készül fel az órákra. 3 (változó): tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak figyelmeztetésre és erős tanári ráhatással végzi el. 2 (hanyag): rendszeresen nem készül az órákra, megbízhatatlan, figyelmeztetésre sem végzi el feladatait. A szorgalmi jegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjából nem számítanak bele a tanulmányi átlag kiszámításba. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten A növendékek tudásszintjének időszakos mérése – a nevelőtestület véleménye alapján - meghatározott évfolyamokon történik. Fontos szempont az osztályok kiválasztásánál az a tény, hogy olyan évfolyamot válasszunk, amikor a megalapozó tudásszintet egy nagyobb váltást igénylő, magasabb szintű követelmény követ. A képzés sajátosságaiból adódóan az előképző osztályok elvégzése után, a 3. osztály végén szintfelmérés történik. A növendék az alapfok végén művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően művészeti záróvizsgát tehet. Az előképző osztályok sikeres elvégzése után a tanulók tudásszintjének és képességeinek felmérése után a növendékeket a hangszeres osztályok megkezdésére, folytatására vagy más tanszakra irányítjuk. A hangszeres 4. osztályok anyaga már magasabb tudásszintet követel, ez indokolja, hogy a 3. osztály végén fokozott figyelmet fordítsunk az addig elsajátított ismeretek készséggé válásának megfigyelésére. A követelményszint alatt teljesítő tanulóknak lehetőséget adunk osztályának folytatására, vagy átirányítjuk más tanszakra. 26

Az alapfokú művészeti vizsga az eddigi tanulmányok lezárását és egyben a továbbképző osztályokba lépés lehetőségét biztosítja. Az utolsó továbbképző évfolyam végén művészeti záróvizsga megtételére van lehetőség. 2.6. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs vagy zenetörténet–zeneirodalom 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs vagy zenetörténet–zeneirodalom 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga

27

között. A. „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs vagy zenetörténet–zeneirodalom Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs vagy zenetörténet–zeneirodalom 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs vagy zenetörténet–zeneirodalom Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs vagy zenetörténet–zeneirodalom 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Kamarazene főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került.

28

Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

29

HATÁLYOSSÁGI ZÁRADÉK A pedagógiai program az iskola működésének alapdokumentuma. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. - A Pedagógiai Program érvényessége a jóváhagyástól számított öt év. - A Pedagógiai Programot a bevezetésétől számított 3 év múlva felül kell vizsgálni és értékelni kell. - A Pedagógiai Program hatályba lép 2013. szeptember 1-től - A Pedagógiai Program kiterjed minden az intézménnyel kapcsolatban álló személyre, és szervezetre. - A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet: • • •

Az iskola igazgatója A nevelőtestület bármely tagja A tanszaki munkaközösségek

A módosított programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. - A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatalának módja: Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető: • Az iskola fenntartójánál • Az iskola irattárában • Az iskola tanári szobájában • Az iskola igazgatójánál - A Pedagógiai Programot a Galambos János Zeneiskola tantestülete 2013. március 20-án elfogadta ( lásd 2. számú melléklet). - Iskolai szülői munkaközösség véleménye ( lásd.: 3. számú melléklet) Budapest, 2013. március 20.

Jakab Gedeon igazgató 30

1.sz. melléklet Eszköz- és felszerelésjegyzék

Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhely: I. Helyiségek

1239 Budapest Grassalkovich út 169.

Mennyiség

Eszköz, felszerelés

1

igazgatói iroda

1 1 1 1 9 1 1 2 3 2 2

igazgatóhelyettesi iroda ügyviteli helyiség nevelőtestületi szoba kottatár tanterem hangversenyterem hangszerraktár folyosó személyzeti WC tanulói WC zuhanyzó

II. Helyiségek bútorzata Igazgatói iroda, igazgatóhelyettesi iroda, ügyviteli helyiség Mennyiség


3

íróasztal

11

szék

3

tárgyalóasztal

3

iratszekrény

1 2

fax telefon

2 4 5 1 2 1-1

fénymásoló számítógép nyomtató szkenner számítógépasztal TV, video, DVD lejátszó, HIFI torony

31

Nevelőtestületi szoba Mennyiség 4 1 1 1 1 1

Eszköz, felszerelés szék asztal fogas mosdókagyló tükör szeméttároló

Hangversenyterem Mennyiség 1 1 100 4 8

Eszköz, felszerelés Dobogó zongora szék zongoraszék fogas

III. művészeti ágak követelményei Zeneművészet (zongora, furulya, kamarazene, trombita, harsona, fuvola, klarinét, szaxofon, gitár, hegedű, magánének) Mennyiség

Eszköz, felszerelés Egyéni órák tanterme 1 tanári asztal 1 tanári szék 3 fogas 1 szekrény 1 pianínó 1 zongoraszék 2 lábzsámoly 1 állótükör 1 metronóm 2 kottatartó állvány 1 párologtató 1 szeméttároló 30% tanított hangszer

32

Feladatellátási helyek eszköz-és felszerelésjegyzéke

Eszköz- és felszerelésjegyzék Feladatellátási hely :

Grassalkovich Antal Általános Iskola 1239 Budapest Hősök tere 18-20.

I. Helyiségek Mennyiség


1

igazgatóhelyettesi iroda ügyviteli helyiség nevelőtestületi szoba tanterem szertár aula porta személyzeti WC tanulói WC öltöző, zuhanyzó elsősegély helyiség

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * *

nemenként nemenként nemenként

II. Helyiségek bútorzata

Mennyiség

Eszköz, Saját felszerelés Igazgatóhelyettesi iroda Berendezése megosztható az ügyviteli helyiségével 1 íróasztal 1 szék 1 tárgyalóasztal 6 szék 1 iratszekrény 1 írógép 1 fénymásoló 1 számítógép 1 nyomtató 1 számítógépasztal 1 telefon

33

Bérelt

* * * * * * * * * * *

Megjegyzés

Nevelőtestületi szoba 3 főpedagógus részére 3 szék 3 asztal, fiókos 2 könyvszekrény 1 napló és folyóirattartó 3 sötétítő függöny 2 fogas 1 tábla 1 mosdókagyló 1 tükör 1 szeméttároló III. művészeti ágak követelményei Zeneművészet Mennyiség Eszköz, felszerelés Egyéni és csoportos órák tanterme 1 1 15 15 15 1 1 1 1 1 1 30 % 1 1 1 1 1 2 1 1 1

tanári asztal tanári szék tanulói asztal tanulói szék fogas ötvonalas mágneses tábla írásvetítő diavetítő videolejátszó televízió vetítővászon és állvány tanított hangszer pianínó zongoraszék állótükör metronóm CD-lejátszós magnetofon kottatartó állvány hangológép párologtató szeméttároló

* * * * * * * * * *

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * * * * *

székhelyen

* * * * *

székhelyen * *

34

Feladatellátási hely: Páneurópa Általános Iskola 1238 Budapest Táncsics Mihály utca 25-33 I. Helyiségek

Mennyiség


1


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * *



Mennyiség


35

Bérelt

* * * * * * * * * * *

Megjegyzés



* * * * * * * * * *

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * * *

székhelyen * * *

* * * *

székhelyen * *

36

Feladatellátási hely: Török Flóris Általános Iskola 1237 Budapest Dinnyehegyi köz 6-8 I. Helyiségek

Mennyiség


1

igazgatóhelyettesi iroda ügyviteli helyiség nevelőtestületi szoba tanterem szertár aula porta személyzeti WC tanulói WC öltöző elsősegély helyiség

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * *



Mennyiség


37

Bérelt

* * * * * * * * * * *

Megjegyzés



* * * * * * * * * *

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * * * * *

székhelyen

* * * * *

székhelyen * *

38

Feladatellátási hely: Fekete István Általános Iskola 1237 Budapest Nyír u. 22. I. Helyiségek Mennyiség


1


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * *



Mennyiség


39

Bérelt

* * * * * * * * * * *

Megjegyzés



* * * * * * * * * *

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * * * * *

székhelyen

* * * * *

székhelyen * *

40

Feladatellátási hely: III.sz. Összevont Óvoda 1237 Budapest Pistahegyi köz 1. I. Helyiségek Mennyiség


1


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * *



Mennyiség


41

Bérelt

* * * * * * * * * * *

Megjegyzés



* * * * * * * * * *

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * * *

székhelyen * * *

* * * *

székhelyen * *

42

Feladatellátási hely: III. Összevont Óvoda 1237 Budapest Béke u. 36. I. Helyiségek

Mennyiség


1


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * *



Mennyiség


43

Bérelt

* * * * * * * * * * *

Megjegyzés

Nevelőtestületi szoba 3 főpedagógus részére 3 szék 3 asztal, fiókos 2 könyvszekrény 1 napló és folyóirattartó 3 sötétítő függöny 2 fogas 1 tábla 1 mosdókagyló 1 tükör 1 szeméttároló

* * * * * * * * * *

III. művészeti ágak követelményei

Zeneművészet Mennyiség

Eszköz, felszerelés Egyéni és csoportos órák tanterme 1 1 15 15 15 1 1 1 1 1 1 1 30 % 1 1 1 1 1

tanári asztal tanári szék tanulói asztal tanulói szék fogas ötvonalas mágneses tábla írásvetítő diavetítő episzkóp videolejátszó televízió vetítővászon és állvány tanított hangszer pianínó zongoraszék állótükör metronóm CD-lejátszós magnetofon

Saját

Bérelt

Megjegyzés

* * * * * * * * * * * * *

székhelyen * * *

* *

44

2 1 1 1

kottatartó állvány hangológép párologtató szeméttároló

* *

székhelyen * *

45

A Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja

Recommend Documents