A francia versenyképességi pólusok ill. a francia állam versenyképességi pólusokat támogató politikája

A francia versenyképességi pólusok ill. a francia állam versenyképességi pólusokat támogató politikája A francia kormány 2007 novemberében (18 pályázó közül) az amerikai Boston Consulting Group (BCG) és az „európai” CM International (CMI) tanácsadó cégeket bízta meg egy, a francia versenyképességi pólusok (vkp-k) eddigi működésének tanulságait és a jövőbeni fejlesztési javaslatokat tartalmazó komplex tanulmány elkészítésére. A 2007 novembere és 2008 júniusa közötti időszakban készített felmérés a 71 francia vkp képviselőivel, állami szervek, helyi önkormányzatok, vállalatok, kutató intézetek, egyetemek, valamint az innováció és a versenyképesség támogatását célzó politikát alakító szakemberekkel folytatott interjúkon alapul. Alábbiakban összefoglaljuk a BCG és a CMI által készített tanulmány legfontosabb elemeit, melyek a magyar pólusközpontok és klaszterek munkájában tevékenykedők számára – reményeink szerint – hasznos munkaanyagként tud szolgálni. A mellékletben megtalálható a 71 francia vkp listája a tanulmánykészítők által javasolt kategorizálás alapján (nemzetközi és országos). I. ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETKÉP, TAPASZTALATOK I. 1.: Az eddigi működés tanulságai, fejlesztési javaslatok  A Területrendezési és Területfejlesztési Tárcaközi Bizottság (CIADT) által 2005. július 12-én az innováció fejlesztésére meghirdetett összegeket valóban kiutalták, a projektek és a struktúrák finanszírozásában minden résztvevő fél (állam, helyi önkormányzatok, magánintézmények) arányosan részt vett.  A pólusok többsége jó dinamikát mutatott (ezt a különböző, addig többékevésbé egymástól elszigetelt szereplők közötti kapcsolatok kiépülésével mérték). Ugyanakkor nagy különbségek tapasztalhatók ezen a téren: a korábban már meglévő kooperáció szintje erősen befolyásolja a mára elért eredményeket.  A finanszírozásra felterjesztett projektek száma látványosan nőtt (különösen a FUI – Fonds Unique Interministériel: Egységes Tárcaközi Finanszírozási Alap – esetében), a mára elért szinten viszont stagnál: meg kell találni a módját annak, hogyan lehetne új lendületet generálni.  A kkv-k magas arányban vesznek részt a projektekben és a finanszírozás jelentős részét kapják.  A kutatási projektek nagyon változatosak (téma, méret, résztvevők szempontjából). Viszonylag kevés projekt érkezett a „fenntartható növekedés” témájában, melynek az elemzés során külön figyelmet szenteltek.  Sikerült valamennyi megcélzott szereplő-típust bevonni a pólusok munkájába, de a privát finanszírozók és kutatók részvétele még nem kielégítő.  Annak ellenére, hogy sokan túlzottnak tartják a francia pólusok számát, ez nem vezetett a finanszírozás szétforgácsolódásához, tekintettel a projektfinanszírozás szigorú kritériumaira.

1

Összegezve a vkp-ket támogató struktúra (intézmények és intézkedések) ígéretes és nagy vonalaiban fenntartandó, az alábbi pozitívumok miatt:  A K+F projektek közös finanszírozásának jelenlegi mechanizmusa biztosítani tudta, hogy a pólusok elérjék/fenntartsák a kritikus méretet  A pólusok működtetésének helyi támogatását hatékonyan egészítették ki a központi támogató intézkedések, ennek köszönhetően a pólusokban sikerült nagyvállalatokat, kkv-kat, kutató és képző intézményeket egyesíteni  Sikerült megteremteni a helyi és központi politika egységét a pólusok támogatásában Az egyes pólusok értékelése tükrözi ezt a dinamikát:  39 pólus teljesítette a vkp-politikában megfogalmazott célkitűzéseket  19 pólus részben teljesítette (továbbfejlesztendő az esetek többségében: a stratégia, a vezetés, a pólust animáló csoport szerepének meghatározása)  13 pólus alapos átszervezésre szorul Országos szinten az alábbi prioritások fogalmazhatók meg: 1. Meg kell erősíteni és tartóssá kell tenni az innovációs együttműködést, mely a vkp-knek köszönhetően kialakult 2. Meg kell erősíteni a tagok felelősségét (szerződéses rendszer, utólagos ellenőrzés), ugyanakkor egyszerűbbé kell tenni a helyi szabályozókat 3. Folyamatosan kifejezésre kell juttatni az állam elkötelezettségét a vkp-k támogatására és erősíteni kell szerepét az ezzel kapcsolatos szabályozók stratégiájának kidolgozásában 4. Fenn kell tartani a kollektív K+F projektek finanszírozását, tovább kell javítani a finanszírozási módok koherenciáját 5. A vkp-politikát szorosabban kell integrálni az innovációt támogató politika egészébe II. A HELYZETKÉP LEGFONTOSABB ELEMEI II. 1.: A francia vkp rendszer három jellemzője:  Laboratóriumok, nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek általában egyesületi formában közösen működtetnek egy helyi innovációs struktúrát  Speciális finanszírozási forma (FUI), elnyerés feltétele: min. 2 vállalat és 1 kutatólaboratórium részvétele, 5 éven belül piacképes innováció  Az állam és a helyi önkormányzatok közösen vesznek részt mind a projektek, mind a struktúra finanszírozásában II. 2.: A BCG és a CMI megállapításai a tanulmány alapjául szolgáló felmérés alapján: A francia vkp-rendszer fiatal képződmény, most van túl a kezdeti fázison, melynek során összeálltak a tagok, kialakult a pólusok irányítása, összecsiszolódtak a finanszírozás különböző elemei.

2

A kijelölt állami eszközöket kiutalták, a finanszírozás arányosan oszlott meg az állam, a helyi önkormányzatok és a magánintézmények között. Korai még a foglalkoztatásra és az innovációra gyakorolt hatás felmérése, de az látható, hogy a vkp-k hozzájárultak az innováció eddig elszigetelten működő szereplőinek (vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek) összekapcsolásához, és a vkp létrejötte felgyorsította a háttérstruktúrák kialakítását (kutatási infrastruktúra, kampusz, stb.) Az a tény, hogy a vkp-politikát nem sajátította ki a felső állami irányítás – annak ellenére, hogy a központi és helyi politikák egyeztetése helyenként nehézkes volt – jó döntésnek bizonyult és hozzájárult ahhoz, hogy a szereplők magukévá tegyék a vkppolitika fő célkitűzéseit. A területi kötődés rendkívül erős (különösen a Párizs környékén kívüli vkp-k esetében). A politika összességében sikeresen segítette elő, hogy az innováció bekerüljön a köztudatba. Rendkívül nagyok az eltérések az egyes pólusok érettségi szintjében. Közülük többen egyelőre nem tudták megtalálni a résztvevők közötti egyensúlyt, túl sokféle témával foglalkoznak, ahelyett, hogy prioritásokat állítanának fel, nem tudták világosan megfogalmazni a fizetett alkalmazottak feladatait. Összességében a pólusok többsége ma még a központi finanszírozási forrásokból képes fenntartani szervezetét. A projektek száma kezdetben gyorsan nőtt, ma nyugvóponton van. A projektek rendkívül változatosak méretük és műszaki színvonaluk tekintetében. A finanszírozók és a résztvevő iparvállalatok képviselőinek megítélése szerint a projektek többsége ma még nem tartozik a vállalat fő tevékenységi körébe (kivéve néhány kkv-t), nem jött volna létre a FUI nélkül (vagy legalábbis nem többszereplős formában), és jelentős technológia hozadéka van a résztvevők számára. Kevés a fenntartható növekedés területét érintő projekt, és a téma nem tartozik a pólusok prioritásai közé. A vkp-k magas száma ellenére a finanszírozási alap nem forgácsolódott szét: a 71 vkp-ból 10-re koncentrálódik a finanszírozások 55 %-a. (Megjegyzés: más vélemények szerint nem oszlik szét eléggé!) A projektek zöme egyetlen vkp-hoz kötődik, de fejlődik a vkp-k közötti együttműködés, melyet hátráltat az információáramlás nehézkessége olyan esetekben, amikor a pólusok egymáshoz közelállónak ítélt versenyszférában tevékenykednek (pl. egészségügy, repülőgépipar). A kkv-k részvételi aránya és a nagyvállalatokkal való együttműködés összességében kielégítő. Ami az oktatási intézmények részvételét illeti, az a kezdeti fázisban korlátozott volt, mára kezd elterjedni, elsősorban a pólusokkal közösen akkreditált képzéseknek köszönhetően. Az országos szintű kutatóközpontok részvétele erőteljes a helyi intézményeiken keresztül. Ezzel együtt országos szinten és hivatalos formában még kevesen kapcsolódtak a vkp-khoz, és nem jellemző, hogy tevékenységük irányát vagy erőforrásaik elosztását a vkp-khez igazítanák. Nagyon kevés magánfinanszírozó vesz részt a vkp-k finanszírozásában.

3

Nemzetközi viszonylatban a „vkp” egyre inkább elismert márkanévvé és referenciává válik, annak ellenére, hogy a külföld felé irányuló kommunikációt megnehezíti a pólusok nagy száma. Az egyes vkp-k ezzel szemben nagy súlyt fektetnek nemzetközi munkájukra (tevékenységük nemzetközi megismertetése, partnerkapcsolatok kialakítása), igaz, ezek a megmozdulások sokszor esetiek, nem képezik egy összefogó stratégia részét. Összefoglalóan a vkp rendszer elég ígéretes ahhoz, hogy érdemes legyen fenntartani. Rugalmassága lehetővé teszi a „betanulást” és a szükséges módosítások elvégzését mind nemzeti, mind pólus szinten. Ugyanakkor a speciálisan a vkp-k finanszírozására szánt összegek viszonylag szerények, ezért nem várható, hogy Franciaország nemzetközi versenyképességi problémáit a vkp-k önmagukban megoldják. Mindazonáltal a pólusok jelentősen elősegíthetik a francia innováció egyik alapproblémájának megoldását: az államilag finanszírozott és a privát kutatás közötti hiányzó párbeszéd megteremtését. Ezért a vkp-rendszer hatékonyságát nagyban meg fogja határozni, hogy mennyire sikerül megteremteni, illetve erősíteni a szinergiákat a kutatás támogatására létrehozott egyéb állami támogatási formákkal és a kutatás államilag finanszírozott struktúráival, valamint az oktatással. III. FEJLESZTÉSI IRÁNYMUTATÓ JAVASLATOK AZ 5 PRIORITÁS (CÉL) KERETÉBEN Az I. fejezetben már említett, a tanulmány készítői által javasolt 5 prioritást használva keretül a BCG és a CMI szakértői 25 javaslatban fogalmazták meg ajánlásaikat: III. 1.: 1. cél: Meg kell erősíteni és tartóssá kell tenni az innovációs együttműködést, mely a vkp-knek köszönhetően kialakult 1. javaslat: a vkp-kra vonatkozó politika nagy vonalakban nem változzon az elkövetkező években, vagyis:  az innovatív közös projektek továbbra is a meglévő, korábban már említett Egységes Tárcaközi Finanszírozási Alapból (FUI) kerüljenek finanszírozásra  a központi szervek segítsék a vkp-k helyi menedzsmentjét  az önkormányzati és az állami kezdeményezéseket koordinálják a vkp-k politikájának helyes irányba történő alakítása érdekében 2. javaslat: a Területrendezési és Területfejlesztési Tárcaközi Bizottság (CIADT) és a Területfejlesztési és Versenyképességi Tárcaközi Bizottság (CIACT) által kiállított akkreditációt folytonossá kell tenni  a támogatások ne csak a vkp-k kis csoportját érintsék  a vkp-k szakterületenkénti portfóliójának központi hatóságok általi dinamizálása az akkreditációk és azok visszavonása révén  a vkp-k egyenként kerüljenek kiértékelésre kategória-szint és célok szerint a pályázati anyagban foglaltak alapján 3. javaslat: a vkp politika fókuszáljon a K+F-re, különös tekintettel  a jövőbeli pólusok akkreditációjára 4

 a meglévő pólusokkal kötött állami és önkormányzati szerződésekre 4. javaslat: a „nemzetközi ambíciójú pólus” kategóriát töröljék el, az ide tartozó pólusokat sorolják át a meglévő nemzetközi és országos kategóriákba  a „nemzetközi pólus” címet azok a pólusok kapják, melyeket innovációs képességük a világ élvonalába helyez és széles tematikájuk biztosítja számukra a nemzetközi „láthatóságot”  az „országos pólus” címet azok a pólusok kapják, amelyek a fenti feltételek valamelyikének nem tudnak megfelelni III. 2.: 2. cél: Meg kell erősíteni a tagok felelősségét (szerződéses rendszer, utólagos ellenőrzés), ugyanakkor egyszerűbbé kell tenni a helyi szabályozókat 5. javaslat: kössenek „stratégiai szerződéseket” a pólusok és támogatóik (állam és önkormányzatok) a pólusok céljainak és a támogatás feltételeinek írásba foglalásával  három évre szólóan éves értékeléssel  a pólus összes tagjának jóváhagyásával  az aláírók mindegyikére egységesen kialakított beszámolási kötelezettséggel  az állam és az önkormányzatok anyagi felelősségvállalását magában foglalva  világos célok megfogalmazásával és a tevékenység sikerének mérését szolgáló eredménymutatók kidolgozásával 6. javaslat: az egyes pólusok által kerüljenek meghatározásra fejlődési mutatók, melyek alapján elbírálható a pólus stratégiájának sikere vagy kudarca  ennek alapja egy közös, országosan alkalmazandó feltételrendszer lenne  a mutatók lehetnének például: - a régió kutatói közül hányan dolgoznak a pólus szakterületén - a pólus szakterületén létrehozott új vállalatok száma - a tőzsdei bevezetések száma - a pólus tagvállalatai és laboratóriumai által levédett találmányok száma - a pólus projektje által generált éves értékesítési bevétel - a pólus projektjeire épülő innováció hatására keletkezett munkahelyek száma 7. javaslat: rendszeresítsenek koordinációs értekezleteket (Állam – Régió) a prefektus és a régió elnöke szintjén (pl. félévente) 8. javaslat: a kapcsolattartás további egyszerűsítése az önkormányzatok és a pólusok között  kiválasztani egy vagy több önkormányzatot, amely a pólusokkal rendszeres kapcsolatot tart, és a többi érintett önkormányzatot informálja  kockázatmegosztásos operatív finanszírozási gyakorlatok kialakítása esetleg az OSEO-hoz történő pénzátutalással, a priori és nem projektenkénti jóváhagyással

5

9. javaslat: az állami szerveken belül a pólusokkal kapcsolatos illetékesség tisztázása  egy koordinátornak a régió prefektusa által történő kinevezése, aki a régió összes pólusával, illetve az érintett régiók prefektusaival tartja a kapcsolatot  a helyi koordinátor és a pólusoknál lévő tárcaközi munkacsoport (GTI) koordinátora közötti kapcsolat erősítése  kapjon nagyobb figyelmet a pólusok GTI koordinátora, és az egyes pólusok tárcaközi koordinátorai egymás között is tartsák a kapcsolatot III. 3.: 3. cél: Folyamatosan kifejezésre kell juttatni az állam elkötelezettségét a vkp-k támogatására és erősíteni kell az állam szerepét az ezzel kapcsolatos szabályozók stratégiájának kidolgozásában 10. javaslat: a projektek finanszírozásán túl fenntartani az állam szerepét a pólusok működtetésének finanszírozásában  a pólus-működtetés állami finanszírozásának maximalizálása (pl. 80% 2008-ban, míg 2009-ben csak 60%), ezáltal a magánszektor bevonása a pólus életébe, ami a pólus tevékenységének a magánszféra igényeivel történő összehangolását jelenthetné 11. javaslat: a vkp-k működtetésére fordított költségvetési előirányzat helyett az állam a „kollektív akciók” keretében járuljon inkább hozzá a pólusok működtetéséhez, áttekinthetőbbé téve így a finanszírozásban résztvevőket 12. javaslat: a pólusok működtetéséhez nyújtott állami finanszírozás az ún. elsődleges feladatokra koncentrálódjon, természetesen a többi feladat is megvalósítható, de azoknál a pólus tagjainak és egyéb partnereinek finanszírozási forrásaira kell támaszkodni  elsődleges feladatok: - innovációs hálózat működtetése - K+F projektek felállítása - stratégiai partnerkapcsolatok kiépítése  egyéb feladatok (példa): - humánerőforrás - exporttevékenység - a kkv-knak nyújtott speciális támogatás - kommunikáció 13. javaslat: a GTI működjön közre abban, hogy megerősödjön a pólusok vezetésének stratégiai irányító szerepköre  a GTI garantálja az állam pólusokra irányuló tevékenységeinek koherenciáját - a pólusok nemzetközi fejlesztése támogatásának koordinációja (különböző központi szervek bevonásával) - transzverzális kezdeményezések, pl.: gazdasági biztonság, szellemi tulajdon - minisztériumi K+F stratégiák és egyedi kezdeményezések koordinálása 6

 a projektek elbírálásának és a szelekciónak a koordinálásán kívül a GTI biztosítja a vkp-politika egészének stratégiai irányítását - a pólusok közti kooperáció elősegítése, főleg, ha kapcsolódó területekről van szó - a nagyberuházásokra vonatkozó stratégia átgondolása - a póluspolitika kereteinek alakulása - az elsődlegesnek ítélt témák (pl. a fenntartható növekedés, ami jelenleg nem fajsúlyosan van jelen a vkp-k politikájában) köré új pólusok megalakítására való ösztönzés  a GTI stratégiai irányításának hatékonyságát biztosítandó kívánatos, hogy az illetékes központi adminisztrációs igazgatók vagy helyettesük jelen legyen a GTI üléseken 14. javaslat: egy vkp Orientációs Bizottság létrehozása  a bizottság az értékelő tanulmányt vezető bizottság mintájára épülhetne fel, és magában foglalná: - helyi területi (főleg regionális) képviselőket - pólusok képviselőit (pl.: 2 „nemzetközi” és 2 „országos” pólus képviselője) - szociális partnerek képviselőit - képzett személyiségeket  a bizottság megvizsgálná a pólusok által mozgósított pénzügyi forrásokat s az azokkal elért eredményeket, időről-időre áttekintené a pólus politika alapjait, legfőképp a nemzetközi versenyképesség fejlődése szemszögéből  félévente ülhetne össze 15. javaslat: a technológiai párbeszéd fellendítése az állam és a pólusok között (roadmap-ok megosztása, a fejlesztésre váró technológiák beazonosítása, a pólusorientációk koordinálása, az innovációk megosztása a pólusok közt), legfőképp a nemzetközi pólusok által kutatott témákban, a pólusok autonómiáját megőrizve  a párbeszéd eredményének figyelembevétele az állami döntések meghozatalánál (pl.: közbeszerzés, szabványügy)  speciális, kulcsfontosságú témákról kialakítandó párbeszéd (pl.: fenntartható növekedés) III.4.: 4. cél: Fenn kell tartani a közös K+F projektek finanszírozását, tovább kell javítani a finanszírozási módok koherenciáját 16. javaslat: a K+F állami támogatásának keretében a közös innovációs projektek finanszírozására szolgáló alap létrehozása a jelenlegi Egységes Tárcaközi Finanszírozási Alaphoz (FUI) hasonlóan  eléggé dotált és attraktív (a projektek finanszírozásának aránya szempontjából) ahhoz, hogy a pólusok tevékenységébe bekapcsolja az innováció szempontjából legdinamikusabb vállalatokat, mérettől függetlenül  magában foglal egy (nem kizárólagos) kitételt, miszerint a projektben résztvevő partnerek a pólus környezetében kell, hogy működjenek

7

17. javaslat: a közös innovációs projektek finanszírozásának optimizálása, mely vonatkozik:  a kifizetési határidő lecsökkentésére, egy közös minisztériumi és önkormányzati munkacsoport kidolgozhatná ennek formáját  az állami támogatások attraktivitásának figyelemmel kísérése, a projektgazdák garantálják a projekt sikeres kimenetelét. Külön figyelem kísérné a projektek támogatási összegét, annak százalékos arányát, a támogatás módját (vissza nem térítendő támogatás, vagy visszatérítendő hitel), a támogatáshoz jutás bonyolultságát. Mindez nemzetközi összehasonlítás alapját is képezné.  monitoring a támogatás kifizetése után 18. javaslat: a projektek FUI általi elbírálása feltételeinek tisztázása: csak a projekt versenyképességet növelő hatása, valamint a finanszírozás szektorális és technológiai diverzifikálása játszhat szerepet  csak a (pólusok és projektek közötti) versenyeztetés garantálhatja a pólusmozgalom dinamizmusát. A projekt pályázati kiírások gyakorlatát immár mindenki elfogadja. Ez a módszer megkönnyíti a projektek összehasonlítását, és lehetővé teszi a finanszírozók számára, hogy válasszanak a projektek közül.  Visszajelzés javítása a nem nyert projektek gazdái felé 19. javaslat: a finanszírozók közös és hatékony kommunikációja a pólusok felé a finanszírozási lehetőségeket illetően, a „hiányzó láncszem”-ről való közös gondolkodás elindítása a finanszírozási ajánlat kiegészítéseképpen  a különféle finanszírozók munkacsoportjának létrehozása, amihez csatlakozhatnának a pólusok képviselői egy összehangolt ügymenet kialakítása érdekében: a projektek különféle finanszírozókhoz való irányítása, a finanszírozók felelősségvállalásának chartája, az egyes finanszírozók felé benyújtandó dossziék egységesítése, egységes feltételrendszer minden finanszírozó felé  a finanszírozóknak a „hiányzó láncszem”-ről való közös gondolkodásába be kellene vonni a Caisse des Dépôts et Consignation-t (megj.: a MAG Zrt. megfelelője), mely pénzintézetnek az innováció-finanszírozási tevékenysége jól kiegészítené az egyéb, már működő finanszírozási mechanizmusokat. A „hiányzó láncszem”-ről való közös gondolkodás lehetséges témái: - a legnagyobb (5 millió EUR-nál nagyobb) K+F projektek finanszírozása - külön adaptált finanszírozási mód a legkisebb projektekre - a projekt megvalósítása utáni piacra jutás finanszírozása - egy „leszámítolási alap” létrehozása a kifizetések meggyorsítására 20. javaslat: a pólusok promóciója a finanszírozók(bank, kockázati tőkések) felé, és a pólusok meggyőzése kockázati tőkebefektetőknek tagjaik közé ill. munkacsoportjaikba való felvételéről  a 19. javaslatban említett finanszírozói munkacsoport kidolgozhatná az állami részfinanszírozás mechanizmusát, hogy ezzel is ösztönözze a kockázati tőkebefektetők befektetéseit a pólusokba

8

21. javaslat: a K+F övezeti besorolásra vonatkozó adókedvezmények eltörlése III. 5.: 5. cél: A vkp-politikát szorosabban kell integrálni az innovációt támogató politika egészébe 22. javaslat: tovább folytatni és elmélyíteni a pólusoknak a helyi innovációs politikába történő integrálását, megerősíteni a koherenciát a pólusok és az innovációt, valamint a gazdaságfejlesztést célzó egyéb helyi intézkedések között 23. javaslat: prioritást biztosítani a pólusoknak (elsősorban a nemzetközieknek) a közpénzekből finanszírozott kutatási összegek elosztásánál és az erre a területre irányuló beruházásoknál annak érdekében, hogy – a területi tagozódás megtartása mellett – megvalósuljon az eszközök koncentrációja és a stratégiák összhangja  ezt az elvet bele lehetne foglalni a kutatással foglalkozó intézmények „célszerződés”-ébe. 24. sz. javaslat: a vkp-k következetesebb bevonása a nemzeti szintű kutatási egységek stratégiájának, prioritásának meghatározásával, valamint a K+F finanszírozásával foglalkozó szervek (utóbbinál különös tekintettel az Országos Kutatási Ügynökség - ANR) munkájába 25. javaslat: az állam és a helyi szervek támogassák a vkp-kat a nemzetközi megjelenésben Ennek érdekében 3 eszközt javasolunk bevetni:  erőteljesebben segíteni a pólusokat az európai finanszírozási lehetőségek (7. keretprogram, a nemrégiben az innováció felé orientálódott strukturális alapok), elnyerésében  támogatni és ösztönözni az európai szinten ütőképes partnerkapcsolatok, társulások létrejöttét  EU-szintű propaganda kampányt folytatni a francia vkp-k promóciója érdekében az európai Klaszterprogram kezdeményezések keretében

LYON, 2009. január 20.

9

Melléklet

A 71 vkp egyéni elbírálásának eredménye 39 pólus, mely elérte célját Versenyképességi pólus neve

Internet elérés

Aerospace Valley (légiközlekedés-űrkutatás) Agrimip Innovation (élelmiszeripari technológiák) Alsace Biovalley - Innovations thérapeutiques (új gyógyszerek, terápiák és higyh-tech a gyógyászatban) ASTech (légiközlekedés) AXELERA (kémia, környezettudományok, Lyon Rhône-Alpes) Cap Digital Paris Région (numerikus technológiák, kép és multimédia) CAPENERGIES (megújuló energiaforrások, különös tekintettel a napenergiára) Cosmetic Valley (kozmetikai ipar) DERBI (Megújuló energiák az iparban és az építőiparban) Elastopôle (kaucsuk- és polimerfeldolgozás) ELOPSYS (mikrohullámú technológiák, fotonika, biztonságos hálózatok) EMC2 (fémötvözetek és kompozitok – légiközlekedés, autóipar, civil és katonai célú hajógyártás) Filière équine (minden, ami a lótenyésztéshez kapcsolódik) Finance Innovation (pénzügyi kutatások) Images & Réseaux (audiovizuális és távközlési, informatikai technológiák) Imaginove (videojáték, mozi, multimédia, audiovizuális

http://www.aerospace-valley.com Nemzetközi

Nemzetközi

http://www.agrimipinnovation.com Országos

Országos

Jelenlegi besorolása

Javasolt besorolás

http://www.alsace-biovalley.com

Nemzetközi ambíciójú

Nemzetközi

http://www.pole-astech.org http://www.axelera.org

Országos Nemzetközi ambíciójú

Országos Nemzetközi

http://www.capdigital.com

Nemzetközi ambíciójú

Nemzetközi

http://www.capenergies.fr

Országos

Országos

http://www.cosmetic-valley.com

Országos

Országos

http://www.pole-derbi.com

Országos

Országos

http://www.elastopole.com

Országos

Országos

http://www.elopsys.fr/

Országos

Országos

http://www.pole-emc2.fr

Országos

Országos

http://www.pole-filiereequine.com/ http://www.financeinnovation.org/ http://www.images-etreseaux.com

Országos

Országos

Nemzetközi

Nemzetközi

Nemzetközi ambíciójú

Nemzetközi

http://www.imaginove.fr/

Országos

Országos

10

technológiák fejlesztése) Industries du commerce (K+F a kereskedelemben) Industries & Agro-Ressources (biomassza) i-Trans (a jövő közlekedési rendszerei) Lyon Urban Truck&Bus 2015 (városi közlekedés és szállítás)

http://www.picom.fr

Országos

Országos

http://www.iar-pole.com

Nemzetközi

http://www.lutb.fr

Nemzetközi ambíciójú Nemzetközi ambíciójú Országos

LYONBIOPOLE (humán járvány-egészségügy) MINALOGIC (miniatürizálás az iparban) MOV’EO (egyéni és közösségi közlekedés) Nutrition Santé Longévité (táplálkozás és egészségvédelem) Optitec (optikai és képalkotási rendszerek) ORPHEME (gyógyszerészet, újonnan felbukkanó kórokozók, gyermekbetegségek) Pegase (légiközlekedés, űrkutatás) PLASTIPOLIS (műanyagok, kompozitok gyártása és kutatása) Pôle Européen de la Céramique (ipari porcelánok) Pôle Mer Bretagne (polgári és katonai hajózás, élelmiszerfeldolgozás és biotechnológia, környezetvédelem) Pôle Mer PACA (vízfelszín alatti technológiák, ideértve a mélytengeri olajkitermelést) Route des lasers (lézertechnológia) SCS (biztonságos kommunkiációs megoldások) SYSTEM@TIC Paris Région (informatika) TECHTERA (funkcionális textíliák) TENERRDIS (megújuló energiaforrások) TES (biztonságos elektronikus

http://www.lyonbiopole.org

Nemzetközi

Nemzetközi

http://www.minalogic.com

Nemzetközi

Nemzetközi

http://www.pole-moveo.org

Nemzetközi

http://www.pole-nsl.org

Nemzetközi ambíciójú Országos

http://www.popsud.org

Országos

Országos

http://www.orpheme.org

Országos

Országos

http://www.pole-pegase.com

Országos

Országos

http://www.plastipolis.fr

Országos

Országos

http://www.cerameurop.com

Országos

Országos

http://www.pole-merbretagne.com

Nemzetközi ambíciójú

Nemzetközi

http://www.polemerpaca.com

Nemzetközi ambíciójú

Nemzetközi

http://www.routedeslasers.com

Országos

Országos

http://www.pole-scs.org

Nemzetközi

Nemzetközi

http://www.systematic-parisregion.org http://www.techtera.org

Nemzetközi

Nemzetközi

Országos

Országos

http://www.tenerrdis.fr

Országos

Országos

http://www.pole-tes.com

Országos

Országos

http://www.i-trans.org

11

Nemzetközi Országos

Országos

tranzakciók) Valorial (a jövő élelmiszerei) http://www.pole-valorial.fr Ville et mobilité durables (város http://www.advancity.eu/ és fenntartható mobilitás)

Országos Országos

Országos Országos

19 pólus, mely részben érte el célját Versenyképességi pólus neve

Internet elérés

Jelenlegi Javasolt besorolása besorolás

Arve Industries HauteSavoie Mont-Blanc (alkatrészgyártás, mechatronika) Atlantic Biotherapies (gyógyászati biotechnológia) Automobile haut de gamme (autóipar) Cancer-Bio-Santé (rákkutatás és gyógyítás) Céréales Vallée (innováció a gabonaiparban: biotechnológia, élelmezés, megújuló erőforrások) Fibres Grand’Est (fakompozit-papír-textil) Gestion des risques et vulnérabilité des territoires (környezeti kockázatok kezelése) Industries et pin maritime du futur (faipar) Medicen Paris Région (gyógyászati technológiák) Microtechniques (mikrotechnika) MIPI (matériaux innovants et produits intelligents – kohászat, ötvözetgyártás) Pôle européen d’innovation fruits et légumes (Zöldség- és

http://www.arve-industries.fr

Országos

Országos

http://www.atlantic-biotherapies.com

Országos

Országos

http://www.poleautomobilehautdegamme.org Országos

Országos

http://www.cancerbiosante.fr

Országos

Országos

http://cereales-vallee.org

Országos

Országos

http://www.pole-fibres.uhp-nancy.fr

Országos

Országos

http://www.pole-risques.com

Országos

Országos

http://www.ipmf.fr

Országos

Országos

http://www.medicen.org

Nemzetközi Nemzetközi

http://www.polemicrotechniques.fr

Országos

Országos

http://www.mipi.fr

Országos

Országos

http://www.peifl.org

Országos

Országos

12

gyümölcstermesztés, alkalmazásuk a betegségmegelőzésben, táplálkozás-élettan) Qualitropic (trópusi mezőgazdaság és táplálkozás-tudomány) TRIMATEC (hulladékfeldolgozás,remediáció) UP-TEX (a jövő textíliái és az ezekhez kapcsolódó új szolgáltatások) Végépolys (növényi biomassza feldolgozás) Véhicule du futur (a jövő járműve) VIAMECA (közlekedés, aeronautika, gépek és berendezések) VITAGORA (ízélelmezés-egészség)

http://www.qualitropic.fr

Országos

Országos

http://www.pole-trimatec.fr

Országos

Országos

https://www.up-tex.fr

Országos

Országos

http://www.vegepolys.eu http://www.vehiculedufutur.com

Nemzetközi Országos ambíciójú Országos Országos

http://www.viameca.fr

Országos

Országos

http://www.vitagora.com

Országos

Országos

13 pólus, melynek alapos átszervezésre lenne szüksége Versenyképességi pólus neve

Internet elérés

Jelenlegi besorolása

Javasolt besorolás

Génie civil Ouest (építőipar, építészet) InnoViandes (K+F a húsfeldolgozásban) Logistique SeineNormandie (logisztika) MAUD (háztartási cikkek anyagtudománya) MTA (fejlett közlekedés és szállítás) PASS (parfümök, aromák, érzékek, ízek) Pôle Enfant (minden, ami a gyerekeknek kell 12 éves korig) Pôle filière produits aquatiques (halászati termék-előállítás)

http://www.pole-geniecivil-ouest.fr

Országos

Országos

http://www.polenucleairebourgogne.fr

Országos

Országos

http://www.logistique-en-normandie.com

Országos

Országos

http://www.polemaud.com

Országos

Országos

http://www.pole-mta.com

Országos

Országos

http://www.polemerpaca.com

Országos

Országos

http://www.poleenfant.fr

Országos

Országos

http://www.polefiliereproduitsaquatiques.com Országos

Országos

13

Pôle nucléaire Bourgogne (nukleáris berendezések építését célzó gépgyártási és kohászati fejlesztések) Prod’Innov (élelmiszeripar, táplálkozás, gyógyászat) Q@LI-MEDiterranée (fenntartható élelmiszeripari rendszerek a mediterrán térségben) S²E² (elektromos energetikai kutatások és rendszerek) SPORALTEC (sport- és szabadidő-ipar)

http://polenucleairebourgogne.fr

Országos

Országos

http://www.prodinnov.fr

Országos

Országos

www.qalimediterranee.fr

Országos

Országos

http://www.s2e2.fr

Országos

Országos

http://www.sporaltec.fr/

Országos

Országos

14