Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül
Szilágyi Tímea 2014.
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ............................................................................................ 4. oldal
2.
Az adó ................................................................................................. 5. oldal 2.1.
Az adó fogalma, célja ............................................................. 5. oldal
2.2.
Az adózás rendje ..................................................................... 5. oldal 2.2.1. Az Art területi hatálya ................................................ 5. oldal 2.2.2. Az Art tárgyi hatálya .................................................. 6. oldal 2.2.3. Az Art személyi hatálya ............................................. 6. oldal 2.2.4. Az adózók-, és adóhatóságok jogai és kötelezettségei ............................................................ 6.oldal
2.3. 3.
2.2.4.1.
Bejelentés, nyilatkozattétel ....................... 7. oldal
2.2.4.2.
Adómegállapítás ....................................... 8. oldal
2.2.4.3.
Adóbevallás .............................................. 8. oldal
2.2.4.4.
Adófizetés ................................................. 8. oldal
A mai magyar adórendszer ..................................................... 9. oldal
Az általános forgalmi adó ................................................................... 13. oldal 3.1.
Az általános forgalmi adó fogalma, hatálya ........................... 13. oldal 3.1.1. Az általános forgalmi adó fogalma ............................. 13. oldal 3.1.2. Az általános forgalmi adó személyi hatálya ............... 13. oldal 3.1.3. Az adómértéke ............................................................ 14. oldal 3.1.4. A teljesítés helye ......................................................... 16. oldal 3.1.4.1.
Termékértékesítés teljesítés helye ............ 17. oldal
3.1.4.2.
Szolgáltatásnyújtás teljesítés helye ........... 17. oldal
3.1.5. Áfa bevallás gyakorisága ............................................ 19. oldal 3.1.6. Az áfa könyvelése ....................................................... 20. oldal 3.2. 4.
5.
Adócsalás ................................................................................ 21. oldal
Fordított adózás .................................................................................. 22. oldal 4.1.
A fordított adózás fogalma, hatálya ........................................ 22. oldal
4.2.
Fordított adózás az építőiparban ............................................. 23. oldal
A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül............... 26. oldal 5.1.
A cég bemutatása .................................................................... 26. oldal
5.2.
A fordított adózás esetei gyakorlati példákon keresztül ......... 27. oldal
5.3.
A könyvelőprogram bemutatása ............................................. 32. oldal 2
5.3.1. A könyvelőprogram általános bemutatása .................. 32. oldal 5.3.2. A fordított adózás bemutatása a könyvelőprogrammal .................................................. 33. oldal 6.
Összefoglalás ...................................................................................... 39. oldal
7.
Idegen nyelvű összefoglaló- Summary............................................... 42. oldal
Irodalomjegyzék ................................................................................................... 43. oldal Ábrák és táblázatok jegyzéke ............................................................................... 45. oldal
3
1. Bevezetés Minden nap találkozhatunk azokkal a fogalmakkal, hogy költségvetés, adó, áfa, stb. De vajon tudjuk, hogy pontosan mit is jelent egy-egy fogalom? Tisztában vagyunk azzal hogyan kapcsolódnak össze ezek a kifejezések? A dolgozatom első fejezeteiben ezen tények feltárását tűztem ki célul. Fontosnak tartom ezeknek a definícióknak a megismerését, hiszen minden ember életére hatással vannak. Ugyanis az államnak a központi költségvetés bevételeinek jelentős része az adók beszedéséből származik. A bevételek pedig biztosítják, hogy az állam fedezni tudja a kiadásait, finanszírozni tudja a közjavakat, megvalósítsa a jövedelmek újraelosztását, valamint befolyással bírjon a piaci szereplőkre. Az írásom első részében ezért az adóval kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat ismertetem. Többek között kitérek a törvényi szabályozására, területi, tárgyi, illetve személyi hatályára. Említést teszek majd az adófizetésre vonatkozó kötelezettségekről és jogokról. Bemutatom a magyar adórendszer felépítését, továbbá összehasonlítom az egyes adónemeket, miként járulnak hozzá a központi költségvetéshez. A következő fejezetem témája azért az általános forgalmi adó, mert ez az az adónem, amelyet minden ember megfizet valamilyen formában. Az adóhoz hasonlóan itt is először a legfontosabb fogalmakat definiálom. Ezt követően bemutatom kinek, hogyan, milyen gyakorisággal kell az áfát megfizetnie. Érintőlegesen említést teszek az adócsalás veszélyeiről és alternatív megoldásáról. Így jutok el a szakdolgozat címét adó fordított adózáshoz. A már ismert logikát követve első lépésként a törvényi szabályozás ismertetésére kerül sor. Az alapvető kifejezések magyarázata után, a vizsgálódásaimat különösképpen az építőiparra vonatkozóan folytatom. Mivel a fordított adózás még nem terjedt el széles körben, ugyanis nem egyértelmű minden esetben, milyen termékek, illetve szolgáltatások körében alkalmazható, ezért a könnyebb megértés végett, gyakorlati példák szemléltetésen keresztül mutatom be az egyes eseteit. Végül pedig a fordított adózás elméleti vizsgálódáson túl, a gyakorlatban való megjelenésével foglalkozok oly módon, hogy egy könyvelőprogram segítségével levezetem a könyvelését.
4
2. Az adó 2.1.
Az adó fogalma, célja
Magyarországon a központi költségvetés bevételének több mint 80%-át az adó- és adójellegű befizetések alkotják. Mivel láthatóan igen jelentős részét képezik életünknek, ezért úgy gondolom érdemes alaposabban körbe járni ezt a témakört. Először is az adó fogalmát szeretném definiálni. Az adó törvény által megállapított, az államnak teljesítendő fizetési kötelezettség, amelynek megfizetése nem teremt az állammal szemben közvetlen jogosultságokat.1 Ez nem azt jelenti, hogy közvetve nem jelentkezik viszontszolgáltatás az állam részéről. Az adóbefizetésekből finanszírozza az állam a szociális (nyugdíjak, szociális támogatások, munkanélküli segély, lakástámogatás), egészségügyi, infrastrukturális (út, híd és vasútépítések, fenntartások), rendvédelmi, igazgatási
(minisztériumok,
országos
hatáskörű
szervek
stb.),
környezetvédelmi
(természetvédelmi területek, nemzeti parkok, földfelszín alatti vizek megóvása) és innovatív célú kiadásokat.2 További célja az adózásnak a piaci szereplők magatartásának befolyásolása, valamint a jövedelmek újraelosztása.
2.2.
Az adózás rendje
Az adózás egy bonyolult rendszer, melynek törvényi szabályozását a 2003.évi XCII. törvény foglalja magába. A törvény elsősorban az adózók és az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit fogalmazza meg, valamint meghatározza ezen jogok és kötelezettségek eljárási rendjét, illetve gyakorlásuk módját. 2.2.1. Az Art3 területi hatálya Az adózás rendjéről szóló törvény területi hatálya a következőkre terjed ki: 1. Székhellyel, telephellyel rendelkező vagy gazdasági tevékenységet folytató jogi személy 2. Lakóhellyel rendelkező magánszemély 3. Vagyonnal rendelkező vagy bevételt elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet 1
http://gtk.uni-miskolc.hu/files/1432/szig_fogalom.pdf Adókalauz 2009 3 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2
5
4. Közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy 5. Vámszabad területi tevékenység 6. Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó 2.2.2.
Az Art tárgyi hatálya
1. Adó és nem adójellegű bevételek 2. Központi költségvetési támogatás 3. Adó módjára behajtandó köztartozások 2.2.3
Az Art személyi hatálya
1. ábra: Az Art személyi hatálya Forrás: Dr. Herich György: Adótan, 2014 (38. oldal) 2.2.4. Az adózók, és az adóhatóságok jogai és kötelezettségei 1. táblázat Az adózók-, és adóhatóságok jogai és kötelezettségei:
6
Adózó
Adóhatóság
Irat betekintési jog
Bevallás utólagos ellenőrzése
Önellenőrzési jog
Üzleti nyilvántartások ellenőrzése Alkalmazottak kikérdezése (személyazonosság, jogcím)
Jogok
Helyszíni szemle Próbavásárlás Próbagyártás Leltárellenőrzés
Kötelezettségek
Bejelentés, nyilatkozattétel
Adófizetést és adóbevallást nyilvántartja
Adó megállapítása
Adót megállapítja
Adó bevallása
Adóhátralékokat beszedi
Adó fizetése, adóelőleg fizetése
Jogerősen megítélt állami kötelezettséget végrehajtja
Bizonylat kiállítása és megőrzése
Támogatást kiutalja
Nyilvántartás vezetése, könyvvezetés
Adózó feladatait ellenőrzi
Adatszolgáltatás
Adózónak számlát vezet
Adó levonása
Adózással kapcsolatos nyomtatványokat biztosítja
Bankszámlanyitás
Adó-visszatérítést kiutal
Forrás: saját szerkesztés Most pedig szeretném az egyes kötelezettségeket részletesebben is ismertetni. 2.1.4.1.Bejelentés, nyilatkozattétel:
7
Adóköteles tevékenységet csak adószám ellenében lehet folytatni, ezért a vállalkozásoknak működésük indításakor igényelni kell azt. A bejelentés egy formanyomtatvány segítségével történik, amit az okmányirodában, illetve a cégbíróságon kell benyújtani, továbbá az adóhivatalnál is be kell jelenteni. Ha az adatokban bármilyen módosulás történik, akkor azt egy változás bejelentő nyomtatványon 15 napon belül jelezni szükséges. A visszaigazolás 30 napon belül megtörténik. Nem kell bejelentkezni, ha valaki: 1. nem folytat vállalkozási tevékenységet, 2. nem végez ÁFA- köteles tevékenységet (mezőgazdasági termelő), 3. csak ÁFA visszaigénylésre jogosult (például külföldi magánszemély), 4. termőföld bérbeadás esetén. 2.2.4.2. Adómegállapítás Az adómegállapítás történhet önadózással, amikor az adóalany maga határozza meg az általa fizetendő adó mértékét, továbbá a kifizető és a munkáltató adólevonással élhet, míg az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel, továbbá az adóhatóság, valamint az önkormányzatok kivetéssel, kiszabással állapíthatják meg a fizetendő adó mértékét. 2.2.4.3. Adóbevallás Az adóbevallást az adófizetés nem váltja ki, és akkor is kötelező, ha nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Az adóbevallás célja, az adózó azonosítása, valamint az adóalap, a mentesség és kedvezmények összegének meghatározása. Az adóbevallás egy formanyomtatvány segítségével történik, amit meghatározott időpontig vissza kell küldeni az adóhatóságnak. 2.2.4.4. Adófizetés Adó fizetési kötelezettsége annak van, akit erre a jogszabály kötelez.
Az adókat a
törvényben előírt időpontokban, vagy határozat jogerőre emelkedése után 15 napon belül kell megfizetni átutalással vagy postai úton. Az összegeket adónemenként a megfelelő számlára kell fizetni. Ezek alapján láthatjuk, hogy az adózás rendje valóban egy bonyolult, törvény által erősen szabályozott rendszer, amelynek különböző hatásai vannak a gazdaságra. Nem csak a 8
központi költségvetés bevételei között jelennek meg a különböző adók, hanem a helyi önkormányzat szintjén is, ugyanis Magyarország adórendszere kétszintű. Ez azt jelenti, hogy nem csak az állam vethet ki adókat, hanem maguk az önkormányzatok is. Az utóbbiak csak az adott illetékességi terültre vonatkoznak, és az önkormányzatok bevételeit képezik. 2.2. A mai magyar adórendszer
2. ábra: A mai magyar adórendszer Forrás: Saját szerkesztés az Adókalauz 2009 (4. oldal) és a NAV honlapja4 alapján
4
http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/adokulcsok_jarulekmertekek/fizetendo_jar
9
Az ábrán is jól látszik, hogy a központi adók a meghatározóak, míg az önkormányzat adóbevételei lényegesen kisebb hányadot képeznek. Nincs ez másként, ha a Magyarország költségvetését nézzük. Az állam az adók beszedésével finanszírozza kiadásait, biztosítja a közjavakat, valamint a jövedelmek újraelosztását. Az állam bevételeinek több mint 80%-a a lakosság és a vállalkozások adóztatásából származik. Bár valamilyen formában minden ember adózik, mégis a legnagyobb adóteher az aktív keresőkre hárul. A következő diagramon megfigyelhető, hogy az egyes befizetések hogyan oszlottak meg az adózók között az elmúlt három évben: 100% Kamat- és egyéb bevételek
90% 80%
70% 50%
Befizetés az államháztartás alrendszereiből
40%
A lakosság befizetései
60%
30% 20%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
10% 0% 2011
2012
2013
3. ábra: Az államháztartás adójellegű bevételei 2011-2013 között Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján Láthatjuk, hogy lényeges eltérés egyik évben sem mutatkozik. A legnagyobb hányadot a fogyasztáshoz kapcsolt adók képezik, ezt követi a lakosság befizetései, de a gazdálkodó szervezetek is jelentősen hozzájárulnak a központi költségvetéshez. A következő diagramon az egyes adónemek megoszlása látszik az elmúlt három év tekintetében:
10
Kamat- és egyéb bevételek
100% 90%
80%
A helyi önkormányzatok befizetése
70% 60%
Illetékbefizetések
50% 40% 30%
Személyi jövedelemadó
20% 10% 0% 2011
2012
2013
Jövedéki és regisztrációs/fogyasztási adó
4. ábra: Az államháztartás adóbevételeinek adónemenkénti megoszlása 2011-2013 között Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ahogy azt korábban is láthattuk, itt is megfigyelhető, hogy alapvetően a három év adóbevételeinek megoszlása nem mutat lényeges eltérést. Jól leolvasható a diagramról, hogy a legmagasabb százalékot a fogyasztáshoz kapcsolt adók képviselik, ezen belül is az általános forgalmi adó a legmeghatározóbb adónem. Jelentős hányadot képvisel a személyi jövedelemadó is, de a társasági adó sem elhanyagolható. Talán az egyes adónemek százalékos megoszlása jobban áttekinthető, ha csak egy adott év tekintetében vizsgálódunk.
0,33% 1,83%
3,06%
2013
5,51% Társasági adó
25,70%
Általános forgalmi adó 47,98% Jövedéki és regisztrációs/fogyasztási adó
15,59%
5. ábra: Az államháztartás adóbevételeinek adónemenkénti megoszlása 2013-ban 11
Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezen a diagramon még egyértelművé válik, hogy az általános forgalmi adó számít a legjelentősebb adónemnek, ugyanis csaknem megközelíti az 50%-át az államháztartás adóbevételinek. Ennek oka, hogy a fogyasztás révén minden embert terhelő adónemről van szó, de ezt majd a későbbiekben részletesebben is taglalom. Szintén ehhez kapcsolódva meghatározó szerepe van a jövedéki adóknak is, azonban százalékos arányban ezt megelőzi a személyi jövedelemadó. A fennmaradó rész pedig a társasági adóból, a különböző illetékekből, egyéb bevételekből és a helyi önkormányzat befizetéseiből tevődik össze. Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar adórendszer bonyolult, törvény által szabályozott, kétszintű. A központi adók képezik az adóbevételek jelentős részét, főként a fogyasztáshoz kapcsolt adók. Ezáltal az államháztartás működéséhez minden ember hozzájárul közvetlenül vagy közvetett módon. A legtöbb adózó által fizetett adónem az általános forgalmi adó, ezért a következő fejezetben ez az adónem kerül bemutatásra a teljesség igénye nélkül.
12
3.
Az általános forgalmi adó
3.1. Az általános forgalmi adó fogalma, hatálya 3.1.1. Az általános forgalmi adó fogalma Az általános forgalmi adó olyan többfázisú, nettó forgalmi adó, melyet a termelés és forgalmazás minden szakaszában kötelező fizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.5 Az Általános Forgalmi Adóról (ÁFA) a 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezik. Az alábbi ügyletek után kell adót fizetni: 1. Belföldi termékértékesítés 2. Belföldi szolgáltatásnyújtás 3. Közösségen belüli termékbeszerzés 4. Termék import6 Főszabály szerint az adóalany az értékesítéskor az eladási árban beszedett (áthárított) adó összegéből a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított adót levonhatja. 3.1.2. Az általános forgalmi adó személyi hatálya Az ÁFA törvény szerint adóalany: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.7 Nem minősülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek, így: a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát, mint köztestületet is - és személyek, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek,
5
http://gtk.uni-miskolc.hu/files/1432/szig_fogalom.pdf 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 7 Áfa tv.) 5. § (1) bekezdése. 6
13
a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az országos kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, továbbá szervezeti formától függetlenül a közhatalom gyakorlására jogosult egyéb szervek, személyek. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 8. §-a lehetővé teszi, hogy csoportos adóalanyiságot hozzanak létre azok az adóalanyok, akik együttesen kapcsolt vállalkozást alkotnak, és gazdasági célú letelepedésük belföldön van. A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, amennyiben valamennyi tag egybehangzó írásos kérelmet ír alá. A csoportban résztvevő tagok önálló forgalmi adóalanyisága megszűnik és a csoportos adóalanyiság időszakában a tagok együttesen minősülnek egy csoportazonosító számmal rendelkező adóalanynak. Ez azt jelenti, hogy a teljesített ügyletet terhelő adókötelezettséget a csoportos adóalany teljesíti, illetve érvényesít adólevonási jogot. A tagok azonban egymás felé nem számítanak fel áfát. 3.1.3. Az adó mértéke Az áfa-kulcs lehet: 27% (főszabály) 18% (alapvető élelmiszerek: tej- és tejtermékek, pékáru, cukrászsütemény; kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, stb.) 5% (gyógyszerek, napilapok, könyvek, folyóiratok, távhőszolgáltatás, stb.) adómentes (biztosítási díj, postai szolgáltatás, stb.) adókörön kívüli (közjegyzői szolgáltatás, stb.) Ezek az áfa-kulcsok 2012. január 1-jétől hatályosok. Most pedig viszonyításképpen nézzük meg az Európai Unió tagállamaiban hatályban lévő áfa-kulcsokat.
14
Áfa kulcsok az Európai Unióban 2. táblázat Országok
Általános kulcs
Kedvezményes kulcs
Ausztria
20%
10%
Belgium
20%
6%
Bulgária
20%
9%
Ciprus
18%
8% vagy 5%
Csehország
21%
15%
Dánia
25%
-
Egyesült Királyság
20%
5% vagy 0%
Észtország
20%
9%
Finnország
24%
14% vagy 10%
Franciaország
19,60%
5,5% vagy 2,1 %
Görögország
23%
13% vagy 6,5%
Hollandia
21%
6%
Horvátország
25%
10% vagy 5%
Írország
21%
13,5%; 9% vagy 4,8%
Lengyelország
23%
8% vagy 5%
Lettország
21%
12%
Litvánia
21%
9% vagy 5%
Luxemburg
15%
12%; 6% vagy 3%
Magyarország
27%
18% vagy 5%
Málta
18%
7% vagy 5%
Németország
19%
7%
Olaszország
21%
10% vagy 4%
Portugália
23%
13% vagy 6%
Románia
24%
9% vagy 5%
Spanyolország
21%
10% és 4%
Svédország
25%
12% vagy 6%
Szlovákia
20%
10%
Szlovénia
20%
8,50%
Forrás: Saját szerkesztés internetes forrás adatai alapján8 A táblázat alapján láthatjuk, hogy Magyarország áfa kulcsa a legmagasabb az Európai Unióban, míg Luxemburgban találkozhatunk a legalacsonyabbal. Az Uniós átlag 21,27%.
8
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_forgalmi_ad%C3%B3
15
Magyarország kedvezményes áfa kulcsa, a 18% szintén kiemelkedik a többi ország áfa kulcsa közül.
6. ábra: Adómentes áfa kulcs Forrás: Dr. Herich György: Adótan, 2014 (335. oldal) 3.1.4. A teljesítés helye Nagyon fontos az adókövetkezmények meghatározása érdekében a teljesítés helyének, valamint az adófizetésre kötelezett személy megállapítása. Az előbbinek azért van különös
16
jelentősége, mert nem mindegy, hogy belföldi vagy külföldi teljesítésről van szó áfa szempontjából. 3.1.4.1. I.
Termékértékesítés teljesítés helye
Általános szabály: Ahol a termék az értékesítéskor van Különös szabály:
II.
Ahol a termék a feladás, vagy fuvarozás megkezdésének időpontjában van Láncértékesítés esetén annál az értékesítésnél, melyhez a fuvarozás köthető, a termék feladásának helye, az azt megelőző értékesítéseknél szintén a termék feladásának helye Fel- vagy összeszerelés helye Indulás országa (értékesítés Közösség területén) Adóalany gáz, hő- vagy hűtési energia, villamosenergia-kereskedő részére a kereskedő székhelye Egyéb esetben, ahol lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van Nem adóalany kereskedő részére, ahol a beszerző ténylegesen felhasználja Közösségen belüli termékértékesítés esetén:
III.
feladás, fuvarozás rendeltetési helye import tagállam (a termék 3. ország területéről indul) Közösségen belüli beszerzés:
IV.
rendeltetés helye, kivéve, ha a vevő más országban van nyilvántartásba véve, akkor a vevő nyilvántartási helye V.
Termékimportnál: ahol a terméket beléptették, vagy ahol vámjogi szabadforgalomba helyezik behozatali ország= rendeltetési ország9
3.1.4.2.
9
Szolgáltatásnyújtás teljesítés helye
Dr. Herich György: Adótan, 2014
17
A szolgáltatások esetében azért lényeges a teljesítés helyének meghatározása, mivel az áfatörvény szerint kizárólag a belföldön teljesített szolgáltatások adókötelesek. Ebben az esetben csak azt kell eldönteni, hogy az eladót vagy a vevőt terheli-e az adó megállapítási és megfizetési kötelezettség. A teljesítés helyének megállapítása azért is körülményes, mert csak nagyon ritka esetben egyezik meg a fizikai és a törvény által diktált teljesítési hely. Ezzel kapcsolatosan két fő szabály van. Az egyiket akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak minősül, a másikat pedig, ha a vevő nem minősül adóalanynak.
7. ábra: Szolgáltatásnyújtás teljesítés helye Forrás: Dr. Herich György: Adótan, 2014 (323. oldal) 18
3.1.5. Áfa bevallás gyakorisága Minden adófizetésre kötelezett társaság köteles az áfa bevallására. Általános főszabály szerint minden induló vállalkozás negyedéves gyakorisággal kötelezett az elszámolandó adó összegét benyújtani. Továbbá ebbe a csoportba tartozik az az adóalany, akinek a tárgyévet megelőző második évi elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül a 250 ezer forintot meghaladta, vagy közösségi adószámmal rendelkezik, de a havi bevallás feltételének nem felel meg. A társaság havi ÁFA bevallásra kötelezett, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege pozitív előjelű és az 1 000 000 Ftot elérte. Szintén havi bevallást kell benyújtania a csoportos adóalanyiságot választó adóalanynak, a közvetett vámjogi képviselőnek, és a kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes értékesítés miatt adóalannyá váló adózónak. Továbbá ebbe a kategóriába sorolandó a speciális adózói körbe tartozó alanyi adómentességet választó, a kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző és a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különös jogállású adóalany. Évente kell adóbevallást benyújtania az adó fizetésére kötelezett adóalanynak, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. A bevallást, tárgyhót követő hó 20. napjáig kell elkészíteni, elküldeni, és ha kell teljesíteni. Amennyiben az éves adóbevallás benyújtására kötelezett adóalanynak, ha a tárgyévben év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapít meg, negyedéves bevallásra kell áttérnie. Az éves adóbevallás benyújtására kötelezett adóalany köteles havi bevallásra áttérni, ha a tárgyévben év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első bevallást a tárgyév első
19
napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról adja be, amelyben az 1 millió forintot elérte, majd az ezt követő hónaptól havi bevallás benyújtására kötelezett.10 3.1.6. Az áfa könyvelése
8. ábra: Az áfa könyvelése Forrás: Dr. Herich György: Adótan, 2014
10
Art. 1. számú melléklet I./B) 3. pont.
20
3.2. Adócsalás Az adózással kapcsolatosan is megjelenik a bűncselekmény, mint fogalom. Minden napjainkban egyre nagyobb méreteket öltenek az adócsalások, amelyek komoly problémákat jelentenek az állam számára. Gyakori esetei közé tartozik az adóelkerülése, a feketegazdaság létrejötte. Ugyanis az adócsalás nem más, mint az adókötelezettség nem teljesítése, a meg nem engedett adóelhárítás. Az utóbbi pedig az adó eltitkolását, illetve meg nem fizetését foglalja magába.11 A leggyakoribb adócsalási forma az áfával kapcsolatos visszaélések. A legegyszerűbb esete, amikor nem adnak számlát a termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról. Ilyenkor senki nem fizeti meg az áfát. A másik, amikor fiktív számlákkal élnek vissza. Általános nagy problémát jelentenek az exportértékesítések, ugyanis ebben az esetben papíron valóban külföldi cég van be vonva az ügyletben, de a valóságban belföldi értékesítésről van szó. Összességében elmondható, hogy a világban bárhol előforduló súlyos problémát jelentenek az adócsalások, amelyek akár több milliárdos bevétel kiesést is jelentenek az egyes országok számára. A megoldást talán a fordított adózás kiterjesztése jelenthetné. Ennek alkalmazása azonban csak akkor valósulhat meg, ha más módon nem sikerül visszaszorítani az adócsalást. Magyarországon bővült a termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások köre, amelyre érvényes a fordított adózás, azonban ez csak átmeneti megoldás. Az Európai Unió célja, nem a fordított adózás általánossá tétele, hanem az áfa rendszer megerősítése. A kiterjesztés csak egy átmeneti megoldást jelent. Így a jelenlegi módosítások is csak 2018-ig érvényesek. Ennek tükrében a dolgozatom további részében a fordított adózás kerül bemutatásra. Többek között a személyi és tárgyi hatálya, valamint az alkalmazási területei, különösképpen az építőiparban.
11
http://gtk.uni-miskolc.hu/files/1432/szig_fogalom.pdf
21
4.
Fordított adózás
4.1. A fordított adózás fogalma, hatálya A fordított adózás azt jelenti, hogy az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az állam részére. Az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó módón értékesít. A fordított adózás célja a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések kiszűrése, ugyanis a fordított adózás alá eső számla áfa nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az áfát visszaigényelni, ezáltal értelmetlenné válik a fiktív számlák kiállítása. A fordított adózás Magyarországon először 2006. január 1-től lépett életbe, ekkor még csak a hulladékkereskedelem esett a hatálya alá. Azóta már jelentősen bővült a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre. Részletesen a fordított adózásról az áfa törvény 142. § rendelkezik. Én a teljesség igénye nélkül felsorolom, hogy milyen esetekben alkalmazható a fordított adózás: az építési-szerelési munkák elvégzését követően ingatlan átadása, ingatlan értékesítése esetén az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások esetén az előző két ponthoz tartozóan munkaerő kölcsönzése, kirendelése esetén különböző fémek, hulladékok, törmelékek, visszanyert papír vagy karton, üvegcserép, üveghulladék, műanyag hulladék, forgács, használt vagy új rongy, kötél, használt akkumulátorok, elemek stb. értékesítés esetén beépített ingatlan (ingatlanrész), valamint az ehhez tartozó földrészlet értékesítése bizonyos feltételek megvalósulása mellett vállalkozásban használt 100.000 forint feletti tárgyi eszközök értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása esetén, ha az értékesítő felszámolás vagy fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt van. A fordított adózás alkalmazhatóságának a további személyi feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek: mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
22
egyiknek se legyen olyan törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (ilyen a törvényben szabályozott jogállása az alanyi adómentesség alá bejelentkezett adóalanynak van). Nem alkalmazhatóak a fordított adózás szabályai, ha az ügyletben résztvevő valamelyik fél nem adóalany, vagy külföldön nyilvántartásba vett adóalany, illetve, ha alanyi adómentes a státusza. Amennyiben a szerződő felek nem biztosak benne, hogy valóban alkalmazható a fordított adózás az ügyletük során, akkor járnak el helyesen, ha nyilatkoztatják a másik felet, hogy eleget tesznek a személyi hatálynak, illetve tájékoztatást kérnek az adóhivataltól. A fordított adózásnál az eladó az értékesítés során adót nem háríthat át, a számlát adó nélkül állítja ki. A vevő állapítja meg a fizetendő adót, és a saját bevallásában szerepelteti. A fordított adózás hatálya alá eső számla kiállítása esetében a számlán a következőket kell szerepeltetni: a vevő adószáma a számla áfa felszámítása nélkül kerül kiállításra a számlán fel kell tüntetni, hogy a számla a fordított adózás hatálya alá esik és az áfát a vevőnek kell megfizetnie. A fordított adózással érintett ügyletek esetében a beszerző, igénybevevő adóalany adófizetési kötelezettsége az új Áfa-törvény 60. § (1) bekezdése alapján abban az időpontban keletkezik, amelyik az alábbi időpontok közül a leghamarabb következik be: az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagy az ellenérték megtérítése, vagy a teljesítést követő hónap 15. napján
4.2. Fordított adózás az építőiparban Többek között a fordított adózás azért sem terjedt el széles körben, mert gyakran nehéz eldönteni az adott ügyletről, hogy valóban megfelel-e a törvény által előírt rendelkezéseknek. Mivel a rendelet nem határozza meg pontosan a fordított adózás alá
23
tartozó szolgáltatásokat, ennek következtében alakulhat ki a bizonytalanság a szabály alkalmazását illetően. Nincs ez másként az építőiparban sem. A fordított adózás alapvető feltétele a személyi hatályának érvényesülése, vagyis a korábban taglalt szempontok teljesülése. Továbbá szükséges vizsgálni még, hogy:
1.
A szolgáltatás építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül.
2.
A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul.
3.
Maga
az
ingatlan
létrehozatala,
bővítése,
átalakítása
vagy
egyéb
megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles. Építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként nevesített hatóság, hanem minden olyan hatóság értendő, amelyik építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult.12 Nem minősül építési engedélynek, az olyan gazdasági társaságok által kiadott engedély, ami az annak tulajdonában, vagy kezelésében lévő eszközökre történő rácsatlakozást engedélyezi. Amennyiben az ügylet bármelyik feltételnek nem tesz eleget, abban az esetben a fordított adózás nem alkalmazható, hanem az egyenes adózás szabályainak megfelelően kell eljárni. Komplex ügyletek esetében először is azt kell megvizsgálni, hogy a felek közötti szerződés alapján a teljesítésre kötelezett adóalany szolgáltatást nyújt a megrendelő felé és ahhoz biztosítja a szükséges anyagot, vagy pedig terméket értékesít, és a beszerelés csak járulékos eleme az ügyletnek.13 Többnyire az építési tevékenységet végzők a megbízást a beépítendő anyag biztosításával együtt vállalják. Ennek következtében a díjazás megoszlik az anyag ellenértéke, illetve az építési tevékenység ellenértéke között, azonban ezek azonos módon, fordítottan adóznak. Másrészt viszont a törvény tartalmaz kivételeket is, amelyek megnehezítik az adózók helyzetét. Ilyen eset például, amikor a fő tevékenység alapvetően a termékértékesítés, és a beépítés csak annak járuléka. Ebben helyzetben nem alkalmazható a fordított adózás. Fordítottan kizárólag akkor adóztatható a tevékenység, ha annak következtében az épületen valamiféle mennyiségi, minőségi változás következik be, 12 13
http://www.nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/helyihirek/fordafaepitoipar.html http://www.nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/helyihirek/fordafaepitoipar.html
24
vagy kellene bekövetkeznie. Ez az álláspont a polgárjoggal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlatnak felel meg, ugyanis az áfatörvénybe az „építési-szerelési” munka, mint fogalom a Ptk.14 402 §-ból került átemelésre. Ebből adódóan szintén nem alkalmazható a fordított adózás olyan tevékenységek esetében, amelyek csak megteremtik a lehetőségét a szakipari vagy építőipari munkák elvégzéséhez. További kérdést vethet fel a megrendelő és az alvállalkozók kapcsolata. Fontos, hogy a megrendelőnek nyilatkoznia kell az építési szolgáltatást végző felé arról, hogy az adott építmény létrehozatala, bővítése, felújítása, stb. építési engedély köteles, valamint ezt a nyilatkozatot meg kell tenni a teljes alvállalkozói nyilatkozatban. Ha az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, akkor az is építési szerződésnek minősül. Tehát minden alvállalkozói szerződés szerinti teljesítés is a fordított adózás szabálya alá tartozik. Ezeken túl szintén a fordítottan adózik az ingatlanhoz kapcsolódó építési, bontási tevékenységének végzéséhez szükséges munkaerő kölcsönzés, illetve munkaerő-biztosítási szolgáltatás. Ehhez azonban szükséges egyértelműen tisztázni minden esetben, hogy a szolgáltatást igénybe vevő a munkaerőt milyen tevékenységhez fogja használni, illetve hasznosítani.
14
Polgári Törvénykönyv
25
5.
A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül
Ebben a fejezetben a fordított adózás egyes eseteinek bemutatására kerül sor a gyakorlatban. A könnyebb szemléltetés végett egy cégen keresztül fogom vizsgálni a különböző helyzeteket. A fordított adózásról most már nemcsak általános módon fogok írni, hanem egy könyvelő program segítségével szemléltetem. A későbbiekben feltárom a fontosabb tudnivalókat a szoftver sajátosságait illetően.
5.1. A cég bemutatása A vállalkozások jogainak megsértésének elkerülése érdekében a fordított adózást egy fiktív cégen keresztül mutatom be. Tegyük fel, hogy ez a fiktív cég az építőiparban tevékenykedik, amit a továbbiakban Építő Kft.-nek fogok nevezni az egyszerűség kedvéért. Az Építő Kft. 1994-ben alapította négy magánszemély a tulajdonosi-menedzsment építész tervezői, kivitelezői, valamint gépész vállalkozói múltjára alapozva. Kezdetben kisvállalkozásként működött, de napjainkra a kitartó és eredményes munkának köszönhetően a meghatározó építőipari cégek versenytársává vált. A cég alapításánál a tulajdonosok régi álma teljesült az épületek megvalósulása a tervezéstől a kivitelezésig. Az Építő Kft. tevékenységi köre olyan sokoldalú, mint a kihívások, amelyek elé állítják. Minden fontos, építéssel kapcsolatos feladatot magában foglal - az ajánlatadástól a tervezésen és a kivitelezésen át a fennakadásmentes üzembe helyezésig. A referenciái köre rendkívül sokrétű. Környékbeli családi házak, gyártó- és üzemcsarnokok, társasházak, irodaházak is a cég hírnevét öregbítik. A 90-es évek első felére jellemző nehéz, recesszió sújtotta gazdasági környezet ellenére a működés negyedik évére az éves árbevétel a négyszeresére nőtt – nyereséges működés mellett. Ugyanakkor a cég vagyona mára az alaptőke többszörösét teszi ki, hiszen az építőiparra is jellemző egyre fokozódó szakmai elvárásoknak csakis megfelelő eszközparkkal lehet eleget tenni. Az építőipari szektoron belül a vállalkozásnak meghatározó a piaci jelenléte mind a megyében, mind az északmagyarországi régióban, de Kelet-Magyarország több térségében is végeztek valamilyen fő vagy alvállalkozói tevékenységet.
26
5.2. A fordított adózás esetei gyakorlati példákon keresztül Ahogy a korábbi fejezetekben is taglaltam a fordított adózás nehézsége abban rejlik, hogy a rendeletek nem adnak egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, az adott ügylet fordítottan adózó termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak minősül-e. Bár az adóhatóság igyekszik különböző tájékoztatókkal, magyarázatokkal enyhíteni az ezzel kapcsolatos dilemmákat, mégis számtalan olyan eset fordul elő, ahol komoly fejtörést okoz annak eldöntése, hogy az adott ügylet az Áfa. törvény 142. §-a vagy az általános szabályok alapján adózik. Ezért szeretném szemléltetni néhány példa bemutatásával az elmélet gyakorlatban való megjelenését a könnyebb megértés végett. 1. eset Példa János megrendel egy építési hatósági engedélyköteles építési munkát Építő Kft.-től, a cég pedig alvállalkozót vesz igénybe egy-egy részfeladat kivitelezésére. Az utóbbiak esetében teljesülnek a személyi feltételek, még ezzel szemben a megrendelőről azt kell tudni, hogy ő adóalanynak nem minősülő magánszemély, így rá az Áfa. törvény 142. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek. Ekkor vajon a Kft. és az alvállalkozó között a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, vagy miután Példa János és az Építő Kft. között nem állnak fenn a fordított adózás feltételei, ezért a megbízott cég és az alvállalkozó közötti részfeladatok esetében sem alkalmazható a fordított adózás? A válasz az, hogy a számlázás eltérően alakul a megrendelő és az Építő Kft., valamint a Kft. és az alvállalkozók között. Bár a beruházás a fordított adózás hatálya alá tartozna, de Példa János, mint megrendelő, nem felel meg az Áfa. törvény 142. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott személyi feltételeknek, ezért az Építő Kft. Példa Jánosnak az általános forgalmi adó felszámításával fogja kiállítani a számlát. Ezzel szemben viszont a megbízott cég és az alvállalkozó esetében teljesülnek a rendeletben szereplő kritériumok, tehát az általuk írt szerződés a fordított adózás hatálya alá esik, függetlenül attól, hogy a megrendelő és a kivitelező cég esetében az egyenes adózás érvényesül. 2. eset Építő Kft. egy ingatlant vásárol Példa Jánostól. Tételezzük fel, hogy a cég megfelel az Áfa. törvény 142. § (3) bekezdéseiben meghatározott személyi feltételeinek, míg az értékesítő egy alanyi adómentes adóalany, aki tárgyi eszközként használt ingatlanját értékesíti. Az 27
ingatlan értékesítése az Áfa. törvény 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján adómentes lenne, azonban az adóalany korábban, az alanyi adómentesség választását megelőzően ingatlanértékesítésére adókötelezettséget választott az Áfa. törvény 88. §-a alapján, Ennek értelmében az alanyi adómentesség időszakában is kötve van a választásához 5 éven keresztül. Az ingatlan értékesítésekor az öt év még nem járt le. Kérdés, alkalmazni kell-e az Áfa. törvény 142. § (1) bekezdés e) pontját, azaz a fordított adózást az adóalany ezen értékesítésére? Mivel az adóalany korábban adókötelezettséget választott, és az 5 év nem telt még el, ezért nem járhat el alanyi adómentes minőségében a tárgyi eszközként használt termék értékesítése során. Azonban figyelemmel kell lenni az Áfa. törvény 142. § (1) bekezdés e) pontjára is, amely szerint ez az ügylet fordított adózás alá esik. A fordított adózás nem zárja ki a korábban taglalt esetet, tehát ha minden egyéb feltétel is adott, akkor az ingatlan értékesítése során a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni. Összefoglalóan az alanyi adómentes adóalany esetében a fordított adózással kapcsolatosan elmondható az az általánosítás, hogy ha az alanyi adómentes adóalany a beszerző (vásárló) oldalon jelenik meg, a fordított adózás alkalmazása mindig kizárt. A másik megközelítés szerint pedig, ha az alanyi adómentes adóalany az eladó/szolgáltatást nyújtó fél, akkor mérlegelni kell, hogy az adott ügyletben alanyi adómentes minőségében jár-e el (amikor a fordított adózás nem alkalmazható), vagy pedig sem (amikor is a fordított adózás alkalmazásának lehet helye). 3. eset Fiktív Kft. villanyvasút hálózat bővítésével, vasút építésével bízza meg Építő Kft.-t. A beruházás során létrehozott új vasút szakaszok külön bejegyzésre, feltüntetésre kerülnek az ingatlan-nyilvántartási térképen. Kérdés, hogy a kivitelező teljesítése hogyan minősül áfa szempontból? Először is azt kell megvizsgálni, hogy a villamosvasúti pálya ingatlannak tekinthető-e. A Ptk. szerint ingatlan alatt a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét kell érteni. Alkotórésznek tekintendő a földterülettel, vagy a felépítménnyel tartósan oly módon egyesített dolog, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, valamint az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Ezek alapján a földrészletnek az épület, a növényzet és egyéb építmény (kerítés, akna) lehet 28
alkotórésze. Következésképpen a földterülettel tartósan egyesített berendezések és építmények összessége szintén ingatlannak tekinthető. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás részét képezi. Ha a kérdéses beruházással létrehozandó új vasút szakaszok, akár fizikai valójukban, akár a rájuk vonatkozó jogok vonatkozásában valóban úgy minősülnek, mint az ingatlannyilvántartásban feltüntetendő és bejegyezendő ingatlanok azok létrehozása és átadása az Áfa. törvény 10.§ d) pontja szerinti termékértékesítésnek minősül, tehát az Áfa. törvény 142. § (1) bekezdés a) pontja alapján – az arra vonatkozó feltételek fennállása esetén– fordított adózás alá esik. Ezek alapján, ha azt feltételezzük, hogy mind a Fiktív Kft. és mind az Építő Kft. eleget tesz az Áfa. törvény 142. § (3) bekezdéseiben meghatározott személyi feltételeknek, akkor az ügylet egészére a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. 4. eset Építő Kft. hatósági engedélyköteles építési szolgáltatást (például: vízrendezés) végez, ahol a bontás során a földet, törmeléket, iszapot alvállalkozóként egy fuvarozó cég szállítja a hulladéklerakóba. Kérdésként vetődik fel, hogy az alvállalkozó által végzett szállítási tevékenységre vonatkozik-e az Áfa. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja? Ha csak arról lenne szó, hogy a bontás során keletkezett föld, törmelék, valamint iszap elszállítását végző alvállalkozó kizárólag ezen anyagok hulladéklerakóba történő eljuttatásáról, fuvarozásáról gondoskodik, akkor ebben az esetben pusztán ezzel a szolgáltatásnyújtással nem valósul meg építési-szerelési, vagy egyéb szerelési tartalmú szolgáltatás, tehát a kérdéses ügylet egyenesen adózna. Azonban itt a szállítási szolgáltatás, építési hatósági engedély-köteles beruházással kapcsolatosan merül fel, vagyis annak járulékaként jelentkezik, ezért az Áfa törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint beletartozik a főügylet adóalapjába, így annak részeként adózik. A szállítási szolgáltatás megítélése tehát attól függ, hogy annak nyújtása önállóan történik, vagy pedig egy, az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás járulékos elemeként. Ebben az ügyletben az utóbbi eset áll fenn, tehát a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni.
29
5. eset Építő Kft. olyan építési munkát végez, melyben az anyagköltség többszöröse az elvégzett munka díjának. Kérdésként vetődik fel, hogy befolyásolja-e ez az elvégzett munka adójogi megítélését, miszerint az építési hatósági engedélyköteles szolgáltatásként a fordított adózás hatálya alá tartozik? Kérdéses továbbá, hogy, ha ugyan a felek egy szerződésben szerződtek az építésre, de a vállalkozó külön számláz anyagköltséget, és külön munkadíjat, akkor is fordított áfáról beszélünk-e mindkét esetben, azaz mind az anyagköltségről, mind a munkadíjról a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani a számlát? Komplex ügyletek esetében azt kell megvizsgálni, hogy a felek szerződése elsősorban mire irányul. Tehát ilyen esetekben az a döntő, hogy a konkrét szerződés mit tartalmaz, nem pedig a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás egymáshoz viszonyított értéke a meghatározó. A példában feltehetőleg a felek közötti szerződés elsősorban az építési munkálatok elvégzésére irányul, nem pedig a felhasznált anyagok tulajdonjogának átruházására, így az szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, függetlenül attól, hogy a felhasznált anyagok értéke jelentősen meghaladja a végzett munkáét. A második kérdést illetően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (7) bekezdése, illetve 2. § (1) bekezdése ad iránymutatást. Ezek értelmében az egyes ügyleteket valós tartalmuk alapján kell minősíteni, és a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Ennek megfelelően önmagában az, hogy a felek megállapodása szerint az anyagköltség és a szerelési munka külön kerül számlázásra, az ügylet adójogi megítélését nem befolyásolja, az egységes, összetett ügyletként kezelendő, vagyis, ha a fordított adózás hatálya alá tartozik, az arról szóló mindkét számlát annak megfelelően kell kiállítani. 6. eset Fiktív Kft. építési hatósági engedély-köteles beruházáshoz készíti el a lakatosszerkezeteket saját lakatosműhelyünkben. Ezek az alábbiak: acél tetőszerkezet, hófogók, korlátok, kerítés, tetőjárda, villámhárító. A tetőszerkezet elkészítése képviseli a munka jelentős részét. A tető acélszerkezete a műhelyben készül, és a helyszínen kerül felállításra. A cég gyártást és beszerelést is végez, főtevékenysége a fémszerkezetgyártás. Kell-e áfát felszámolni, vagy fordított adózás alá esik a számla?
30
Ez egy olyan komplex ügylet, ami magába foglalja a gyártást, előszerelést, felállítást, beszerelést,
de
alapvetően
elmondható,
hogy
tartalmát
tekintve
az
építmény
tetőszerkezetének megépítésére irányul. Ebben az esetben a szerződés az Áfa. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó szolgáltatást tartalmaz. Alapvetően megállapítható, hogy a tetőszerkezet a helyszínen készül el, hiába az egyes részelemek korábban legyártásra kerültek, de annak értékesítésére nem késztermékként kerül sor. A szerelés ekkor nem csupán a termék értékesítését elősegítő járulékos szolgáltatás, hiszen a megrendelő nem különálló szerkezeti elemeket kíván megvásárolni (amelyekhez kapcsolódóan szerelést is kér), hanem a komplett tetőszerkezet megvalósítása érdekében kötött szerződést a kivitelezővel. Mindebből az következik, hogyha a cég nem csupán a legyártott tetőszerkezet értékesítésére szerződik, hanem elvállalja annak beszerelését is, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmaznia, vagyis az Áfa. törvény 142. § (7) bekezdésében foglaltak alapján olyan számla kibocsátásáról köteles gondoskodni, amelyben áthárított adó, illetőleg az Áfa. törvény 83. §-ában meghatározott százalékérték nem szerepel. 7. eset Ha a tetőfedésnél maradunk, és feltételezzük, hogy Fiktív Kft. ácsállványozással foglalkozik. Ha olyan beruházáshoz kapcsolódóan ácsállványoz, amely az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozik, akkor a kérdés, hogy hogyan állítja ki az Építő Kft.-nek, mint megrendelőnek az ácsállványozásról a számlát? A tetőfedés esetében a Fiktív Kft. egy építési hatósági engedély-köteles beruházáshoz kapcsolódó építési-szerelési munka, elvégzésére köt szerződést. Ekkor a munka kivitelezéséhez szükséges az állványozás, azaz járulékos szolgáltatásként kapcsolódik a főszolgáltatáshoz. Ez azt jelenti, hogy az állványozási munkák költsége az Áfa. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján a főszolgáltatás adóalapjának része, és annak adójogi sorsát osztja. Ebben az esetben az állványozás is fordítottan adózik. Ezzel ellentétben, ha csak állványozási tevékenységet végezne Fiktív Kft., vagy az általa rendelkezésre bocsátott állványt más társaság dolgozói is használnák, akkor az állványozás önálló szolgáltatásnak minősülne, amely egyenesen adózik.
31
8. eset Egy cég építőipari gépek, toronydaru bérbeadását személyzettel vállalja. A szerződésben a megrendelővel úgy állapodik meg, hogy egy ingatlanon meghatározott munkálatokat önállóan fog elvégezni (pl. csőfektetés, panelház összeállítás, betonpumpálás sávalapba stb.). Ez a típusú szolgáltatása építési, szerelési szolgáltatásnak minősül. Tulajdonképpen ilyen esetben a szerződés elsősorban arra irányul, hogy a cég ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásokat végezzen, úgy, hogy az ahhoz szükséges gépeket és kezelőszemélyzetet is biztosítja.
Ennek
megfelelően
főszolgáltatásként
egy
olyan
építési,
szerelési
szolgáltatásnyújtás történik, amely az Áfa. törvény 142.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti, amihez kapcsolódik a gépek bérbeadása. A számla kiállítása ebből fakadóan a fordított adózás szabályai szerint történik, amennyiben az egyéb törvényi feltételek is adottak. Ha már sikerült megérteni az alapvető alkalmazását a fordított adózásnak, akkor érdemes foglalkozni annak könyvelésével. Szintén gyakorlati példákon keresztül fogom bemutatni azt a következő fejezetben egy könyvelőprogram segítségével, ehhez azonban először is szükségesnek tartom a szoftver működési mechanizmusának szemléltetését.
5.3. A könyvelőprogram bemutatása 5.3.1. A könyvelőprogram általános bemutatása A szoftver egy kettős könyvviteli programrendszer, amely alkalmas a vállalkozások számviteli, pénzügyi-, tárgyi eszköz-, folyószámla, és áfa, és egyéb nyilvántartásainak teljes körű vezetésére. Az alapfunkciók mellett, a program használójának munkáját jelentősen egyszerűsítő nyilvántartásokat, automatizmusokat, adóbevallási funkciókat tartalmaz. A könyvelő szoftvert folyamatosan igazítják a törvényi változásokhoz, és a felhasználói igényekhez. A szoftver a könyvelő programtól elvárható számviteli elvárásoknak mindenben megfelel, ezen felül számos, az egyszerűbb könyvelő programokra nem jellemző, a mindenkori adótörvényekre épülő szolgáltatása is van. Összegezve, a kettős könyvviteli program minden támogatást megad használójának, a vállalkozások könyveléséhez. Mivel a szoftver egy nagy integrált rendszerként működik, számos programot foglal magába. Én viszont csak az adott témakörhöz kapcsolódó áfával kapcsolatos szolgáltatásokat mutatnám be.
32
A kettős könyvviteli program áfa moduljának szolgáltatásai: automatikus áfa könyvelés, pénzforgalmi áfa kezelése; az összes áfa kezelése: közösségi áfa, arányos áfa, fordított áfa, idegenforgalmi áfa, használt termék áfa, fordított áfa, mezőgazdasági kompenzációs feláras áfa, területi hatályon kívüli áfa; a számla árfolyamától eltérő árfolyamú áfa automatikus kezelése; áfa elszámolása; áfa bevallás „csúszó” kerekítéssel; az ÁNYK nyomtatványkitöltőbe exportált áfa bevallások (65, 86-os áfa bevallások, Tételes összesítő jelentés); az ÁNYK programba importált összesítő nyilatkozat készítése (A60); import áfa (vámhatározatok, vám befizetések) kezelése; áfa önrevíziós modul, az ÁNYK nyomtatványkitöltőbe importálható önrevíziós bevallással; az önrevíziós bizonylatokról külön analitika vezetése; az éven belüli, a számviteli teljesítéstől eltérő időszaki áfa automatikus kezelése; az éven túli, eltérő időszaki áfa automatikus kezelése; a számlázó modullal egyező áfa kezelés, a számlákban levő áfa automatikus könyvelése.15 5.3.2. A fordított adózás bemutatása a könyvelőprogrammal Ebben az alfejezetben pontról pontra bemutatom hogyan is kerül rögzítésre a fordított adózás a könyvelőprogram segítségével. Még mielőtt bármilyen konkrét eset vizsgálatába kezdenénk, illetve annak rögzítési menetét szemléltetnénk, szeretnék pár fontosabb lépést ismertetni. Ezek függetlenek a könyvelési tételtől, általános érvényűek minden helyzetben. Először is azt az alaphelyzetet mutatom be, hogy mit látunk, amikor megnyitjuk az adatfelvitel menüpontot.
15
http://novitax.hu/kettos_konyvvitel_ntax_bovebben#altalanos_leiras
33
9. ábra: Az adatfelvitel Forrás: Novitax könyvelőprogram Első lépésben ki tudjuk választani, hogy milyen naplóban szeretnénk rögzíteni, vagyis a számla jellegét (bejövő-, kimenő számla, pénztárbizonylat, bankkivonat, stb.) határozzuk meg. Ezt követően fontos megadni az egyes dátumokat, tehát fel kell vinnünk a programba a számla kiállításának időpontját, a teljesítés idejét, valamint a fizetési határidőt. Rögzítenünk kell még a számla sorszámát, ami a későbbi egyeztetéseket segíti, továbbá a partnert, aki kiállította, vagy aki számára kiállították a számlát. A következő ábrán a partner adatainak megadását mutatom be.
10. ábra: A partner adatai Forrás: Novitax könyvelőprogram 34
A partner nevén kívül a legfontosabb menüpont, amit erősen ajánlott kitölteni az a cég adószáma, ugyanis a korábbiakban már említettem, hogy a fordított adózás hatálya alá eső számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát. Erre külön a program is felhívja a figyelmet.
11. ábra: Figyelmeztetés a partner adószámának megadásáról Forrás: Novitax könyvelőprogram Ha már az előbb a fordított adózást említettem, akkor vizsgáljuk meg az egyes eseteit, hogy hogyan jelennek meg a könyvelőprogramban. 9. eset Fiktív Kft. raktárbővítéssel bízza meg Építő Kft. A beruházásról azt kell tudni, hogy építési engedélyköteles, valamint szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Ebből következően egyértelműen az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá esik. Miután megállapítottuk, hogy a számlát a fordított adózás szabályai alapján kell rögzíteni, meg kell vizsgálni annak jellegét. A szolgáltatásnyújtás az Építő Kft. számára egy megbízás, vagyis a bevétel oldalon jelenik meg. Legegyszerűbb esetben a belföldi értékesítés árbevétele elnevezésű kategóriába helyezhető el, ennek megfelelően a K 911 számlaszámot választhatjuk, amihez a program hozzárendeli a megfelelő ellenszámlát. Ezt követően meg kell állapítanunk az áfa kategóriáját. A következő táblázat foglalja össze a legjobban, hogy az egyes esetekhez milyen áfa kategória alkalmazandó.
12. ábra: Fordított adózású szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó áfa kategóriák Forrás: http://novitax.hu/ntax_tudastar_afa 35
A gyakorlatban tehát a könyvelése a következő módon néz ki:
13. ábra: Fordított adózású szolgáltatásnyújtás rögzítése Forrás: Novitax könyvelőprogram 10. eset Az Építő Kft. egy építési hatósági engedély-köteles beruházáshoz kapcsolódó építésiszerelési munka során alvállalkozót bíz meg a villanyvezetékek szakszerű beszerelésére, működtetésére. Mivel a főtevékenysége az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá esik, és a villanyszerelés annak járulékos része, ezért az Építő Kft fordított adózású számlát kell, hogy kiállítson az alvállalkozónak, ha feltételezzük, hogy az egyéb követelmények is teljesülnek. Mivel a cég az alvállalkozó által végzett szolgáltatást veszi igénybe, ezért ő a vevő oldalon fog megjelenni, és a számla a bejövő számlák között fog szerepelni. Közvetített szolgáltatásról van szó, amit a megbízó a helyszínen igénybe vesz, ezért a T815-ös kontírozást kell alkalmazni. Itt is fontos megállapítani, hogy milyen áfa kategóriát kell alkalmazni.
14. ábra: Fordított adózású szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó áfa kategóriák Forrás: http://novitax.hu/ntax_tudastar_afa 36
Továbbá a programba be kell írni, hogy milyen áfa kulcs értéket tartalmaz a számla. Ezek alapján a fordított adózás rögzítése az alábbi módon történik:
15. ábra: Fordított adózású szolgáltatás igénybevételének rögzítése Forrás: Novitax könyvelőprogram Ezt követően, a program helyes beállítása esetén, a tétel könyvelése után megjelenő ablakban felkínálja, hogy Levonható, Nem levonható, vagy Arányosítandó lesz-e a könyvelendő áfa, majd ezután automatikusan könyveli a fizetendő, és a levonható áfa-t. Ez a gyakorlatban így jelenik meg:
16. ábra: Áfa típusa Forrás: Novitax könyvelőprogram A kettős könyvviteli program a később levonható áfa összegeket automatikusan egy külön főkönyvi számlaszámra könyveli, ahonnan akár automatikusan, akár kézileg átvezethető az áfa összege az áfa számlaszámokra és kerülnek bele az áfa kimutatásokba (áfa bevallás és 37
áfa analitika). Nem okoz problémát a programnak az sem, hogy ezeket az áfa összegeket egyik évről a másikra átnyissa és a következő évben könyvelje át automatikusan az áfa számlaszámra. Tehát a program teljes mértékben kiszolgálja a felhasználói igényeket, ezáltal a könyvelése nem jelent már különösebb problémákat. Az alapvető nehézsége továbbra is abban rejlik, hogy megállapítsuk az adott ügyletről, hogy eleget tesz-e a fordított adózás minden kritériumának.
38
6.
Összefoglalás
A szakdolgozatom alapvetően négy kulcsszó tekintetében íródott: központi költségvetés, adózás, általános forgalmi adó és fordított áfa. Láthatjuk, hogy ezek a fogalmak egymástól elválaszthatatlanok. Ugyanis a központi költségvetés bevételeit a befizetett adók jelentik, melyek közül a legtöbb embert érintő adónem az általános forgalmi adó, és ennek az egyik alternatívája a fordított áfa, amely lényegében a költségvetés védelmének érdekében került bevezetésre. Az írásom logikája arra épült, hogy először is mindegyik definíció esetében meghatároztam az alapvető elméleti tudnivalókat. Így bemutatásra került mindhárom fogalom esetében a tárgyi, területi és személyi hatályuk. Ezen kívül az első fejezetben szó esett még a magyar adórendszer felépítéséről, amely röviden úgy jellemezhető, hogy Magyarország adórendszere bonyolult, összetett, törvény által erősen szabályozott rendszer. Láthattuk, hogy az adózás két szinten történik, vagyis vannak a központi adók és a helyi önkormányzat bevételei. A domináns részt az előbbi képviseli, ahogy az meg is figyelhető a központi költségvetés adónemenkénti megoszlásából. Az állami bevételek legnagyobb részét az általános forgalmi adó jelenti, ezért ez lett a második nagy témakör. A törvényi szabályozásán túl említést tettem az áfa bevallás gyakoriságáról, az áfa könyveléséről, sőt a vele kapcsolatos visszaélésekről is. Megoldási alternatívaként merült fel a fordított adózás, mint lehetőség. Ezért- ahogy a dolgozatom címe is mutatja- a fő fejezetet is ez jelenti. Az elméleti áttekintés után, a fordított áfa alkalmazásának nehézségeire hívtam fel a figyelmet. Fontos a megfelelő körültekintése használata során, mivel sok bizonytalanságot rejtenek még magukban a törvények. A könnyebb megértés végett, megpróbáltam gyakorlati példákkal szemléltetni a működési mechanizmusát. Mivel a fordított adózás egyre szélesebb körben terjed el, ezért én megpróbáltam leszűkíteni a megjelenését az építőiparra. Ehhez egy fiktív céget vettem alapul, amelyen keresztül szemléltettem a fordított áfa különböző eseteit. Az esettanulmányok alapján megállapíthatom, hogy a fordított adózás alapja a személyi feltételek teljesülésében rejlik, valamint az adott szerződések tartalma szerint határozható meg. Végül egy könyvelőprogram segítségével a fordított áfa alkalmazásán túl, a könyvelését is levezettem.
39
Összességében azt mondhatom, hogy mint minden másnak is, a fordított adózásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Átmenetileg valóban megoldást jelent a központi költségvetés számára, hiszen lehetővé teszi az áfa csalások visszaszorítását, amelyek több milliárdos bevétel kiesést jelentettek az államnak. Ugyanis az adózók fiktív számlák kiállításával ki tudják kerülni a fizetendő áfát, így csak a visszaigénylésre kerül sor. Ezáltal a költségvetésből elvonják ezt a pénzt, miközben a másik oldalról nem történik meg az áfa megfizetése, vagyis az államnak ebből nem származik bevétele. Főként a mezőgazdaságra jellemző ez a jelenség, ahol is egész láncolaton keresztül fut végig a csalás. Ez azt jelenti, hogy mivel a terméket több adóalanyon keresztül, több tagállamban megfuvaroztatják, ezáltal a fizetendő áfa végül eltűnik valahol az értékesítési láncolatban. Azonban a fordított áfa bevezetésével értelmetlenné válnak a fiktív számlák, mivel azok áfa nélkül kerülnek kiállításra, így a vevő nem tudja visszaigényelni az áfát. Ennek következtében az adózók nem tudják elcsalni az áfa értékét, és a központi költségvetés sem „esik el” ezen bevételi forrástól. A nemzetközi értékesítés szükségessé tette az áfa mentes szállítást, ugyanis gondoljunk csak bele, hogy milyen egyenlőtlenségeket jelentene a költségvetésben az eltérő áfakulcsok alkalmazása. Ha például Luxemburg és Magyarország között zajlik az ügylet, és az előbbi ország befizetné a nála hatályban lévő 16%-os áfa kulcs alapján a fizetendő adót, viszont mi a hazánkban érvényes 27%-os adómérték alapján igényelnénk vissza az áfát, akkor egyértelműen megbomlana az egyensúly. Bár az eltérő áfa-kulcsok kiküszöbölése lehetőséget ad visszaélésekre, de a fordított áfa a fiktív számlák kiszorításával pont ez ellen lép fel. A fő hátránya viszont a bizonytalanságban rejlik. Mivel a törvény nem ad egyértelmű útmutatást mely esetekben kell és hogyan alkalmazni a fordított áfát. Ezért gyakran nehéz eldönteni az adott ügyletről, hogy az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni. Továbbá nem tudja teljes körűen orvosolni a problémákat. Erre jó példa lehet az építőipar, ahol nem csak az áfa csalások okozzák a nehézségeket. Köztudott, hogy a szektorra a pénztelenség jellemző. A sok kintlévőség miatt a vállalkozások fizetési nehézségekbe ütköznek. Így egy ördögi kör alakul ki, amit alapvetően a fordított áfa nem fog tudni megoldani. Ezek alapján véleményem szerint jelenleg a fordított adózás hatályba lépése segít a költségvetés védelmében, de csak átmeneti megoldás, nem orvosolja teljes körűen a 40
problémákat. Éppen ezért az Európai Uniónak sem az a célja vele, hogy az általános bevezetését szorgalmazza, hanem az adócsalások visszaszorítását kívánja elérni vele, továbbá az áfa rendszer megerősítését. Ha lenne más megoldási alternatíva, akkor nem lenne szükséges a fordított adózás alkalmazása. Szerintem célra vezetőbb lenne, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szigorúbb ellenőrzések által javítani tudná az adózási morált. A folyamatot úgy gondolom már elindította az új pénztárgépek bevezetésével, hiszen általuk a kereskedelmet jobban nyomon tudja követni, ugyanis a gépbe beütött adatokat azonnal látja az adóhatóság, így hamarabb tud fellépni az esetleges szabálytalanságok ellen. Konklúzióként azt tudom levonni, hogy az adóellenőrök részéről mindenképpen szükséges egy hatékonyabb ellenőrzési rendszer, amelyekkel kiszűrhetőek a csalások. Ez nyilván nem fog egyik napról a másikra létrejönni, ez egy hosszú folyamat eredménye lesz. Továbbá az is célravezető lenne, ha a különböző tagállamok hatékonyabban tudnának együttműködni adócsalás érdekében létrejött láncolatok felderítésében és felszámolásban. Addig is a fordított áfa alkalmazása a megoldás kulcsa a bűnözés visszaszorításának, illetve a költségvetés kímélésének. A hatályban lévő törvények pontosítása is felmerülhet alternatív lehetőségként.
41
7.
Idegen nyelvű összefoglaló Summary
My thesis was written around four keywords: central budget, taxation, value added tax and reverse VAT. We can see that these concepts cannot be separated from each other. The paid taxes give the income of the central budget. Among these taxes the value added tax is the one which affects most people. One of the alternatives of this tax is the reverse VAT which was actually introduced in order to protect the budget . The logical sequence of my thesis was based on that first of all I defined the basic theoretical information for each definition. This way I presented for each concepts their material, territorial and personal scopes. Besides this, in the first chapter I discussed the structre of the Hungarian tax system. Briefly it can be charaterized by the fact the Hungary’s tax system is complicated, complex and highly regulated by the law. We could see that the taxation is on two levels – there are the central taxes and the income of the local governments. The dominant part is represented by the previous one as you can see it from the division of the central budget according to tax categories. The major part of the incomes of the state consists of the value added tax so that is way is the second large topic. Besides the law regulations, I also mentioned the frequency of the VAT returns , VAT on books and moreover the abuse related to this. The reverse VAT came up as an opportunity of alternative solution. That is why the main chapter is on this topic as my thesis title also shows it. After the theoretical overview I tried to help understanding by introducing practical examples. Since the reverse VAT is spreading more widely I tried to narrow it by focusing on the building industry. To this I took a fictitious company and I demonstrated the different cases of reverse VAT through this. Finally, with the help of an accountant program I also derived the accounts. All in all, I can say that, as everything else has, the reverse VAT has also got its own advantages and disadvantages. In my opinion, the introduction of the reverse VAT helps protecting the budget but it is only a temporary solution since it does not solve fully all of the problems. That is why I believe that it would be more effective if the National Tax and Customs Administration could improve the taxing moral by stricter controlling.
42
Irodalomjegyzék Szakirodalmak 1. 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2. Adókalauz 2009 3. Adóvilág, XV. évfolyam 06. szám, 2011. május 4. Dr. Herich György: Adótan, 2014 5. Fordított áfa APEH állásfoglalás, 2009.01.29. 6. Nemzeti Adó- és Vámhivatal: 14. információs füzet: Tevékenységet kezdő adóalany általános forgalmi adó kötelezettségének alapvető szabályai (letöltés: 2014.03.14.) 7. Vadász István: Fordított adózás az építőiparban, 2008 8. Vira Sándor: Röviden szólva…A szolgáltatások áfatörvény szerinti kezeléséről, Saldo Kiadó, Budapest, 2010
Internetes források 1. http://ado.hu/rovatok/ado/a-forditott-adozas-lehet-az-afacsalas-ellenszere (letöltés: 2014.03.29.) 2. http://bdocomment.blog.hu/2012/02/21/tudni_lehet_hol_csap_le_az_adohivatal (letöltés: 2014.02.28.) 3. http://blog.billzone.eu/2011/07/06/szamla-kiallitas-a-forditott-adozas-alapjan/ (letöltés: 2014.04.04.) 4. http://blog.billzone.eu/2012/09/20/az-afa-altalanos-merteke-es-a-kedvezmenyesafa-kulcsok-2012-ben/ (letöltés: 2014.03.14.) 5. http://gtk.uni-miskolc.hu/files/1432/szig_fogalom.pdf (letöltés:2014.02.17.) 6. http://gtk.uni-miskolc.hu/files/4416/%C3%81FA+-+2014.pdf
(letöltés:
2014.03.10.) 7. http://kontoforte.hu/gyakori-kerdesek/szamlazasi-kerdesek/7-forditott-afa-mi-az (letöltés: 2014.03.30.) 8. http://www.ksh.hu/stadat (letöltés: 2014.02.28.) 9. http://www.naturasoft.hu/forditott_afa_adozas.php (letöltés: 2014.03.30.) 10. http://www.nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/helyihirek/forda faepitoipar.html (letöltés: 2014.04.07.) 43
11. http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/adokulcsok_jarulekmertekek/fizetendo_jar (letöltés: 2014.04.29.) 12. http://portal.d-eg.hu/a-belfoldi-forditott-adozas-hatalya-ala-tartozo-termekek-esszolgaltatasok/ (letöltés: 2014.04.07.) 13. http://www.saldo.hu/tagiopen.php?id=6731 (letöltés: 2014.03.14.) 14. http://tudasbazis.kulcs-soft.hu/kulcsugyvitel/1983/forditott-adozas
(letöltés:
2014.03.30.) 15. http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20130814-a-forditott-afa-tehet-rendet-azavarosban.html (letöltés: 2014.03.29.) 16. http://vs.hu/ki-az-afacsalas-igazi-nyertese-es-ki-veszit-rajta-1203/
(letöltés:
2014.03.29.) 17. http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_forgalmi_ad%C3%B3 (letöltés: 2014.03.14.)
44
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Az Art személyi hatálya .................................................................. 6. oldal 2. ábra: A mai magyar adórendszer .............................................................. 9. oldal 3. ábra: Az államháztartás adójellegű bevételei 2011-2013 között ...................................................................................... 10. oldal 4. ábra: Az államháztartás adóbevételeinek adónemenkénti megoszlása 2011-2013 között .................................................................. 11. oldal 5. ábra: Az államháztartás adóbevételeinek adónemenkénti megoszlása 2013-ban ................................................................................................... 11. oldal 6. ábra: Adómentes áfa kulcs ........................................................................ 17. oldal 7. ábra: Szolgáltatásnyújtás teljesítés helye .................................................. 20. oldal 8. ábra: Az áfa könyvelése ............................................................................ 22. oldal 9. ábra: Az adatfelvitel.................................................................................. 37. oldal 10. ábra: A partner adatai ............................................................................... 37. oldal 11. ábra: Figyelmeztetés a partner adószámának megadásáról ...................... 38. oldal 12. ábra: Fordított adózású szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó áfa kategóriák ........................................................................................... 39. oldal 13. ábra: Fordított adózású szolgáltatásnyújtás rögzítése .............................. 39. oldal 14. ábra: Fordított adózású szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó áfa kategóriák ........................................................................ 40. oldal 15. ábra: Fordított adózású szolgáltatás igénybevételének rögzítése ............ 41. oldal 16. ábra: Áfa típusa ........................................................................................ 41. oldal 1. táblázat: Az adózók-, és adóhatóságok jogai és kötelezettségei ............... 6. oldal 2. táblázat: Áfa kulcsok az Európai Unióban ............................................... 16. oldal
45
